Zombori Anett
LÉGY JOBB MINDHALÁLIG?
VERSENYSZELLEM
AZ EGYETEMEN ÉS AZ SZTE KAPUIN TÚL
Az egészséges versenyszellem tartja az embereket versenyben egész életükön át – mondják. A mindent átható versengés miként hat az egyetemisták személyiségére? E kérdésre is válaszolt Jagodics Tamás, az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szociál- és Fejlődéspszichológiai Tanszék munkatársa.
– Az egyéni igény és a tanulási környezet illeszkedjen egymáshoz! Ez a legfontosabb szempont az egyetemen is, nem a versenyhelyzet erőltetése – fogalmazott az SZTE Pszichológiai Intézet munkatársa. – Az emberek egy része szívesen versenyez, mások elkerülik az ilyen helyzeteket – jelentette ki Jagodics Tamás. Mérlege szerint van, akit motivál, ha összemérheti tudását vagy képességeit másokéval, ugyanakkor van, akiben szorongást vált ki, ha a többiekhez képest határozzák meg a teljesítményét. – A versenyhelyzeteket kedvelők számára jó visszajelzést jelent, ha nemcsak egy pontszámot vagy jegyet kapnak a tesztjeikre, hanem azt is megtudják, hogy a csoportban milyen eredménynek számít, amit elértek – osztja meg tapasztalatait az SZTE BTK Szociál- és Fejlődéspszichológiai Tanszék munkatársa. Szerinte káros hatása is lehet annak, ha az egyetemi tanulmányok idején a versengés válik fő céllá. Ilyenkor nem a tudás megszerzése lesz a fókuszban, hanem az eredmény. Ez növeli annak esélyét, hogy a hallgató tiltott eszközöket használ vizsgázáskor, vagyis puskázik. – A teljesítmény akkor fokozható, ha rendelkezésre állnak az építő jellegű versengés feltételei.
Versengés kontra csapatmunka? A versengés nem minden esetben a siker felé vezető út, hívta fel a figyelmet az SZTE pszichológusa. Kölcsönös segítségnyújtásra és csapatmunkára van szükség, ha egy közösség részeként és hosszú távon gondolkodunk. A versenyszellem dominanciája elfedheti az együttműködés előnyeit a munkahelyen és a magánéletben is.
LEHETŐSÉGEK
7
