Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin

Harmadik Évezred Alapítvány1 Kiss Réka - Ugrin Emese - Varga Csaba Részvételi demokrácia kísérlet Abán (kutatási zárótanulmány)

1

Tartalom

1. Bevezetés 2. A civil társadalom fogalma, a civil társadalom az információs korban A fogalom első megközelítései A történeti felfogások A mai definíció kísérletek A civil társadalom új definíciója 3. A fejlesztési színhely bemutatása (Aba és civil társadalma) 4. A részvételi demokrácia értelmezése - a strukturált párbeszéd rendszere 5. Részvételi demokrácia - út a közvetlen (e-)demokrácia felé (avagy a jóléti társadalomból a jól-lét társadalma felé) Az előzmények összefoglalása 6. A részvételi demokrácia lokális dokumentuma – avagy a „település/város charta” 1. Jogi keretek és alapelvek 2. Megállapodás az önkormányzat és a lakosság között 3. A helyi részvételi demokrácia „intézményei” 4. Kiemelt rövid és középtávú (terület-, gazdaság-, társadalom-, stb.) fejlesztési projektek és programok, valamint azon általános témakörök 5. A dokumentum tartalmának módosítására vonatkozó rendelkezések 2

7. A részvételi demokrácia megteremtése Abán A felmérés kiértékelése 8. Javaslatok a helyi demokráciájának fejlesztésére, a társadalmi szerződés létrehozására (2005 január) 9. A civil képviselők bemutatása, terveik elemzése 10. Az abai részvételi demokrácia létrejötte és az e-demokrácia esélye (eseménytörténet) 11. A jövő forgatókönyve 2007-ig Melléklet A strukturált párbeszéd javasolt modellje Abán Fontosabb felhasznált irodalom

3

1. Bevezetés A részvételi demokrácia, a helyi demokrácia vagy a közösségi demokrácia kiszélesítésének programja már minimum több mint tizenöt éves múltra2 tekint vissza. Összességében mégis megállapíthatjuk, hogy megvalósításának egységes rendszere még nem alakult ki, annak ellenére, hogy szinte nincs egyetlen ország, kontinens vagy nemzetközi szervezet sem, amelynek politikai célkitűzései között ne szerepelne a „demokrácia demokratizálásának” programja.

A részvételi demokrácia eszméjének gyors terjedését mindenek előtt az teszi indokolttá, hogy napjainkra a globalizációs folyamatok egyre erősödnek, s áttörve a gazdaság területét, az információs rendszerek terjedésével elérte a szociális és kulturális szférát is. Ebben az összefüggésben a részvételi demokrácia programja nem tekinthető másnak, mint a lokális világ védekező mechanizmusának a helyi társadalmi, gazdasági és környezeti érdekek valamint identitás megőrzése érdekében. Ez a tény egyszersmind érthetővé teszi a megvalósításban tapasztalható különbségeket is. Hiszen a világ különböző pontjai nem csak más és más mértékben érintettek a globalizációtól. A változatosság okainak másik forrása a helyi demokratikus hagyományokban keresendő, amelyet nagymértékben befolyásol egy adott terület gazdasági és szociális állapota, a meglévő intézményrendszer működőképessége stb.

A civil társadalom kutatások nagy többsége a pillanatnyi állapot felmérésére koncentrál.

Ezzel szemben most mi egy rendkívüli lehetőséghez jutottunk, amikor egy a kutatás kezdetekor indult társadalmi kísérlet változásainak nyomon követését végeztük. Fejér megyében már közel tíz éve a legdinamikusabban újat akaró településnek Aba számít, nem véletlen tehát, hogy Aba vezetésével 2004-ben önálló kistérség jöhetett létre. Az önmagában nem számít példátlannak, hogy egy település messzire látva hosszú távú stratégiákat készíttet a maga számára. Mindenesetre Abának megszülettek az ambiciózus tervei, például az intelligens várossá válás programja, vagy az úgynevezett Dél-Kapuja stratégia.

Aba regionális és országos figyelmet, sőt érdeklődést akkor váltott ki, amikor 2004 nyarán megkezdődtek a részvételi demokrácia fejlesztésének kísérlete, amit a helyiek röviden demokrácia-kísérletnek vagy társadalmi szerződés programnak neveznek. Ennek az elképzelésnek van, vagy inkább lesz egy harmadik eleme, az e-demokrácia és az e-

4

közigazgatás fejlesztése, ám ehhez Aba nem nyerte meg 2004-ben az e-közigazgatási NFT GVOP pályázatot, ami így csak egy-két múlva kezdődhet.

A Nemzeti Civil Alapprogram így nem csak annak a lehetőségét teremtette meg, hogy egy újabb hazai civil társadalom kutatás született meg, hanem ennek révén nyilvánosságra kerülhetnek az első magyar lokális demokrácia-kísérlet elvei, programja és kezdeti eredményei.

Bese Ferenc Harmadik Évezred Alapítvány titkára

5

2. A civil társadalom fogalma, a civil társadalom az információs korban A fogalom első megközelítései A civil társadalomról szóló értelmezések sokáig a filozófia, politológia és a szociológia történelmi hagyományaiban gyökereztek. A "civil társadalom" fogalma először a mindenkori hatalommal szembeni demokratikus ellensúlyként jött létre.

“A civil társadalom közkeletű felfogása szerint e fogalom alá tartoznak a polgári kezdeményezések mindazon formái, amelyekben a polgárok önkéntesen vesznek részt érdekeik és értékeik megjelenítése, védelme érdekében, és amely kezdeményezések az államtól elkülönülve, autonóm módon működnek. A fogalom további finomítása érdekében indokolt a harmadik, azaz nonprofit szektor kifejezés használata, mely azt veszi figyelembe, hogy a polgárok szervezetei hogyan illeszkednek a társadalom nagy intézményei-, különösen az állam és a piac által létrehozott szerkezetekhez. Ennek megfelelően az új és régi demokráciák társadalmi és politikai változásai időről időre indokolttá teszik a civil társadalom, illetve a harmadik szektor szerepének újragondolását.”3 Ez a felfogás tehát a civil társadalmat nem társadalomként, hanem szűkebben a helyi társadalom kezdeményezési formáiként definiálja.

A civil társadalom hagyományos fogalmának kétféle értelmezését különböztethetjük meg: az első a normatív értelmezés alapján a civil társadalom a jelentős társadalmi, politikai, gazdasági változások idején került előtérbe. A civil társadalom fogalma gyűjtötte össze azokat az elvárásokat és törekvéseket, amelyek egy óhajtott társadalmi berendezkedés elérése céljából fogalmazódtak meg. Például az államszocializmus évei alatt a totalitarizmussal szembeni, a hatalmat párbeszédre ösztönző stratégiák, mozgalmak gyűjtőhelye volt. Ebben a hosszú történelmi folyamatban a civil társadalom önálló entitással, integrációs erővel bíró hatalommá nőtte ki magát.

Azonban a liberális demokráciák kialakulásával – számos liberális felfogás szerint - a civil társadalom normatív felfogása aktualitását vesztette, helyébe a második értelmezés, az analitikus megközelítés lépett, amely a fennálló viszonyokat próbálja bemutatni, magyarázni.

Az analitikus megközelítés szerint a civil társadalom fogalmát már nem lehet általános 6

kategóriaként használni, a fogalom magyarázó ereje jelentősen gyengül. A témával foglalkozó szerzők többsége a civil társadalom alatt azon szerveződéseket érti, amelyek az egyén és az állam között elhelyezkedve a kettő közötti kapcsolatot szolgálják: Montesquieu másodlagos csoportoknak, Hegel testületeknek, míg Claus Offe társulási viszonyoknak nevezi őket.

A történeti felfogások A civil társadalom története az ókorig nyúlik vissza. A rómaiaknál és a görögöknél a kifejezés „politikai társadalmat” jelentett, ahol a politika és az intézményrendszer az állampolgárokból állt.

Az európai történelemben a civil társadalom kifejezése csak a XVII-XVIII. században került előtérbe, amikor a gondolkodók a nemzetállam alapjairól kezdtek el elmélkedni. A civil társadalmat a természeti állammal állították szembe. A civil társadalom szerzői közül az elsők között említhetjük Thomas Hobbes-ot, aki szerint a természeti állam „minden ember háborúja minden ember ellen”4 Hobbes a civil társadalom legfőbb erényének a kialakulásával együtt járó békét és a fizikai biztonságot tartotta. Szerinte a civil társadalom a jogegyenlőség és a békés kapcsolatrendszer kiépülésének a világa.

John Locke, empirikus filozófus meghatározása szerint a civil társadalom (civil society) az abszolút monarchia ellentétét, azaz a liberális demokráciát jelenti. Ebben az értelmezésben a civil társadalom az a társadalom, ahol a korlátozott hatalmú állam az állampolgárok által elfogadott törvények hatalma alatt áll, ahol az egyes emberi viselkedéseket és a vitákat a közösen kialakított igazságszolgáltatás dönti el.

Adam Ferguson a Locke-i definíciót kiegészíti az erkölcs fontosságának hangsúlyozásával. Érvelését arra alapozza, hogy az ember eredendően közösségi lény, csoportokban él, és ezért szükség van közösségi normákra, melyeket a közösség minden egyes tagjának el kell fogadni.

Az önérdek nem lehet a társadalmi együttműködés alapja, ugyanis: ahol csak az önérdek dominál, ott nem beszélhetünk bizalomról, együttműködésről.

Adam Ferguson szerint a civil társadalom csak akkor alakul ki, ha a polgárok a politika irányítása fele fordulnak. Hegel szerint a civil társadalom az államtól független társadalmi intézményekből áll. Ide tartoznak a piaci és gazdasági élet intézményei is. A civil társadalmat Hegel a család és az állam között elhelyezkedő közvetítő térnek tekintette.

7

Tocqueville az Egyesült Államokban látott intenzív "szövetségesi élet", vagyis az aktív önkéntes szektor létét dicsőíti, ami az állam ellenőrzését is jelenti. Tocqueville számára a civil társadalom a privát cselekvések terét jelenti, beleértve a gazdasági cselekvéseket is.

Marxnál és Engelsnél a társadalom-állam kettőssége jelenik meg: az állam jelenti a politikai rendet, míg a civil társadalom a gazdasági kapcsolatok keretét, olyan társadalmi közeget, ahol az egyének materiális-gazdasági cselekvéseiket bonyolítják le.

Marx felfogásában a civil társadalom az állam beavatkozása nélkül működő, spontán módon szerveződő piacot jelenti, ahol az emberek saját érdekeiket követik. Szerinte a civil társadalom szabályozatlan, spontán voltából származó ellentmondásokat a kommunista állam el fogja törölni azáltal, hogy egységesíteni fogja a gazdasági, társadalmi és politikai életet.

Marx, azonosságjelet tesz a civil társadalom és a polgári társadalom közé, a civil társadalom tagságát a kizárólag saját érdekeiket szolgáló, egymástól elidegenedett gazdasági élet szereplőire korlátozza.

Marx és Hegel számára a civil társadalom a társadalomnak az a része volt, amelyben a materializmus és az önérdek volt a domináns. Ami közös a marxi és hegeli felfogásban az az, hogy mindketten úgy tartják, hogy az államtól és politikától független civil társadalom fel fog szívódni az államba. Ezért Karl Popper Marxot és Hegelt a "nyitott társadalom" legnagyobb ellenségeinek nevezte.

Gramsci számára a civil társadalom nemcsak gazdasági kapcsolatokat tartalmaz, hanem olyan társadalmi érintkezések közege, amelybe a kulturális intézmények, az iskolák, az egyházak, a szakszervezetek és a szövetségek is beletartoznak. A civil társadalom a társadalmi érintkezés színtere, egy közvetítő szövetség, amely az állam és a piac között helyezkedik el. Gramsci szerint a civil társadalmat vagy el kell pusztítani, vagy a politikai tömegpártnak magába kell olvasztania, mivel a civil társadalom ideiglenes és történelmileg elvethető képződmény.

Gramsci szerint a civil társadalom az állam etikai korlátjakét jelenik meg.

Tönnies a civil társadalomra kétféle magyarázatot ad: az egyik a feudális korszak személyközi viszonyaira épülő, a természetes “face to face” kapcsolatokat jelentő közösség, a másik pedig az áru- és pénzviszonyokra vonatkozik. Egy mai kutató, Arató András számára továbbra is a civil társadalom az államtól független szervezeteket és társadalmi mozgalmakat jelentette.

8

Ezeknek a mozgalmaknak a megjelenése - a totalitárius vagy autoritárius rendszerekben - az első lépést jelentette a liberális demokrácia megteremtése felé.

A mai definíció kísérletek A civil társadalommal foglalkozó szakirodalomból számos megközelítést emelhetünk ki. Ralf Dahrendorf véleménye szerint civil társadalomról akkor beszélhetünk, ha az állampolgárok aktívan részt vesznek a társadalom életében, és felelősséget éreznek azokért a dolgokért is, amelyek magánéletükön kívül történik.

Jürgen Habermas A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása c. művében írja, hogy a civil társadalom intézményes magvát az önkéntes alapon történő, nem állami és nem gazdasági összefogások képezik5. Számára a civil szféra az "uralommentes kommunikáció tere", mely szemben áll az állammal, ahol az állam legfőbb törekvése az, hogy bekebelezze az "életvilágokat". A civil társadalom az állami, a hatalmi kommunikációs rendszerrel szembeni ellenállást jelenti6.

Michael Walzer szerint a civil társadalom aktív, elkötelezett állampolgárokra épül, akik részt vesznek az állam, a gazdaság, a nemzet vagy a vallás ügyeinek intézésében. Kende Péter a civil társadalmat úgy határozza meg, mint a társadalomnak azt a kapcsolathálózatát, amely az államtól függetlenül alakul ki, és működését se befolyásolja az államhatalom.

Szelényi Iván a 1990-es évek elején megállapította, hogy eszmetörténetileg a civil társadalom fogalma a rendies hatalmi szerkezet kritikájaként jelenik meg. A civil társadalom a népszuverenitás

elvére

épül,

ahol

azok

a

szervezetekbe

tömörült

állampolgárok

szabályozhatják a társadalmi rend feltételeit, akik jogi szempontból egymással szimmetrikus viszonyban állnak. A rendies társadalmakban a jog forrása a társadalom felett álló uralkodó.

Szalai Erzsébet véleménye szerint az uralommentes kommunikáció csak illúzió. A civil társadalom fogalmának megjelenése azt fejezi ki, hogy sem a "szabad piac", sem a politikai nyilvánosság nem tölti be klasszikus demokratikus funkcióit ezért az egyének új, ezen szféráktól független tereket, nyomásgyakorlási formákat, fórumokat keresnek.

Az Európai Bizottság által kiadott Fehér Könyv értelmezése alapján civil társadalom nem más minta a szakszervezetek és a munkaadók szervezetei, a nem kormányzati szervezetek, a

9

szakmai, a karitatív és a bázisszervezetek, az állampolgárokat a helyi életbe bekapcsoló szervezetek, illetve, specifikus hozzájárulással, az egyházak és a vallási közösségek.

A civil társadalom fogalmi jellemzőit a szakirodalom általában négy pontban foglalja össze: A civil társadalom személy- és szervezetegyesülések, valamint önálló szervezetek hálózata, amelyek működésük szabályai szerint különböznek a társadalom többi intézményrendszerétől.

Nem egyenlő sem az állammal, sem a magánszférával, de a kettő közötti kapcsolat közvetlen.

Létezésének elvi alapjait az emberi-állampolgári jogok érvényesülése, a jogállamiság jelenti.

A civil társadalom rendeltetése, hogy az általa biztosított nyilvánosság és érdekartikuláció útján szembesítse az állami akaratot az általa képviselt értékekkel, törekvésekkel és gyakorlattal.

Gordon White, angol politológus szintén négy pontban foglalta össze a civil társadalomnak a demokratizálás folyamatában betöltött szerepét.

“1. A civil társadalom megváltoztathatja a hatalom egyensúlyát az állam és a társadalom között az utóbbi javára.

2. A civil társadalom ellenőrzi és felügyeli az államot a közélet erkölcsének, a politikai döntéseik indokoltságának nyilvános megítélése révén.

3. A civil társadalom fontos közvetítő szerepet játszhat az állam és a társadalom között.

4. A civil társadalom önmagában gyarapíthatja azon folyamatok, illetve intézmények számát, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a demokratikus intézmények és folyamatok legitim módon és kiszámíthatóan válaszoljanak az új kihívásokra.”7 Mindezek után nem szeretnénk visszamenni az ókor vagy a középkor helyi közösségeinek definícióihoz, viszont az Ipari Kor gazdasága, társadalma, s köztudata alapján létrejött civil társadalom típusokat és felfogásokat érdemes rendszerszerűen értelmezni. Ezért a Stratégiakutató Intézet - a hazai civil társadalom általa végzett kutatása előtt és az eddigi felfogások értelmezése alapján - a következő elméleti összesítést végezte el és ezzel hét típusba sorolta az eddigi felfogásokat: Az Ipari Kor civil társadalom fogalmának értelmezési típusai

10

első

Aktív, elkötelezett állampolgárok kapcsolathálózata: közösségi feladatot vállaló helyi polgárok, de a nem aktív, nem kötelezett állampolgárok nem tartoznak bele;

második Politikai társadalom: liberális demokrácia intézménye, nyitott társadalom, politikai-hatalmi ellensúly, stb. harmadik Személy- és szervezet-egyesülések, önálló társadalmi szervezetek: polgári intézményesített kezdeményezések, szervezetbe tömörült állampolgárok, független

szervezetek

és

mozgalmak,

munkaadók

és

munkavállalók

szervezetei, államot ellenőrző intézmények, non-profit szektor, stb. negyedik Gazdasági társadalom: a piac intézménye, spontán helyi piac és vállalkozásai, gazdasági kapcsolatok kerete, stb. ötödik

Állam és társadalom közötti közvetítő tér: társadalmi érintkezések közege, privát cselekvések tere, aktív önkéntes közvetítő szektor, stb.

hatodik

Uralommentes kommunikációs tér: állam, gazdaság által nem befolyásolt közösségi kommunikációk rendszere, stb.

hetedik

Normakép,

jövőkép:

civil

társadalom

normatív

jövőképe,

liberális

társadalomkép, közösségi normák képviselője, stb.

Táblázatot készítette: Varga Csaba Konklúzióként annyi emelhető ki, hogy az Ipari Korban a civil társadalom tehát lényegében a bürokrácia és a hatalmi berendezkedés ellentéteként jött létre, mindenekelőtt az egyének érdekeinek érvényesítése és védelme érdekében és csak akkor működik megfelelően, ha az állampolgárok a köz érdekében is áldozatot hoznak. Ma természetesen az a kérdés, hogy az új típusú globalizáció és lokalizáció világában ezek a korábbi és tegnapi értelmezések helytállóak-e? Az elmúlt egy-két évtized európai és magyar társadalomfejlődése mennyire alakította át a lokális civil társadalmakat és ezek alapján milyen mértékben szükséges új definíció?

A civil társadalom új definíciója Az ezredforduló előtt és után az Ipari Kor egyre nagyobb mértékben és mélységben alakul át Információs Korrá. A helyi társadalmak belső szerkezete és működése gyökeres változás közben van. Az elmúlt két évtized új felismeréseiből8 kiindulva a következő új meghatározásegyüttes mellett voksolunk.

11

1. Az új globlokál világban a civil társadalom kiterjedt és strukturálódott, egyrészt beszélhetünk globális és európai, másrészt nemzeti és országos, harmadrészt térségi (regionális és kistérségi), negyedrészt pedig települési civil társadalomról, sőt nagyobb településeken rész civil társadalmakról.

2. A civil társadalom most már végre mindenekelőtt társadalom, méghozzá sok tekintetben, de korántsem korlátozatlanul önálló (az államtól, gazdaságtól, vagy a nemzeti szinttől elvált) helyi társadalom. Mindenki beletartozik, az aktív és nem aktív polgárok is. Új jelenség az, hogy akkor is komoly fejlődés tapasztalható, ha egy-egy településen esetleg kevés számúak és gyengék a civil szervezetek, hiszen ezektől függetlenül is a hazai civil társadalmak belső állapota, cselekvése, tudata folyamatosan erősödik. Ebből is következik, hogy a civil társadalom nem csak közvetítő elem, hanem önálló, sajátos életvilág.

3. Miután Magyarországon ma egy térségi vagy települési civil társadalom szükségképpen összetett szerkezetű (avagy egyaránt vannak benne posztfeudális, kora kapitalista, kapitalista, posztszocialista, újkapitalista és információs társadalom-elemek és társadalmi csoportok), a legfontosabb felismerés az, hogy az összetettség ellenére a domináló elemek már az új társadalmi érdeket és értékeket érvényesítő társadalmi csoportok, intézmények.

4. Az információs kor új technológiái, szolgáltatásai és intézményei hatására a civil társadalom már nem egyszerűen kommunikációs közösség, hanem intelligens civil társadalom, új információs, kommunikációs és közösségi tér. Ebből még az is következik új jelenségként, hogy a valóságos, megfogható települési társadalom megduplázódik és létrejön a virtuális civil társadalom is, amely nem azonos sem a régi, sem az új lokális vagy közösségi tudattal.

5. Az új civil társadalomban újra meghatározó szerepű a közösségi tudat, de ez semmiképpen sem azonos a korábbi tudatszereppel, amely teljes mértékben kitöltötte vagy később csak uralta a helyi polgárok tudatát, gondolkodását, mentalitását. Ma a civil társadalom tudatszerkezete összetett, egyszerre teljes és töredezett, alapját az egyének személyes tudata és hangsúlyos tudatállapot-minőségei határozzák meg, miközben a civil köztudat intenzíven visszahat a helyi polgárok tudattartalmaira és tudatformáira is.

6. Az intelligens civil társadalom jellemzője, hogy kimondva-kimondatlanul nem teljesen az Ipari Kor politikai demokrácia modelljének érvényesítését kísérli meg. A hagyományos, 12

központi/állami politikai keretek közül kivált, önálló mozgástér. Új demokrácia filozófiát és módszertant keres, s mert ilyet egyelőre egyáltalán nem talál, s mert a hagyományos képviseleti demokrácia formáit nem ítéli kielégítőnek, a változás legnagyobb akadálya a tanácstalanság, bizonytalanság. Az egyetlen kapaszkodó, hogy Magyarországon elindul az eközigazgatás, s ennek folytatásaként létrejön az e-demokrácia, ami már a részvételi demokrácia irányába mutat.

Felfogásunkat igazolja számos olyan értelmezés, amely már az Ipari Kor utáni civil társadalmakat elemzi. Ilyen például az a kategória, amely szerint a globális civil társadalom „a család, az állam és a piac közötti elképzelések, értékek, intézmények, szervezetek, hálózatok és egyének színtere, amely a nemzeti társadalmak, politikai rendszerek és gazdaságok határain túl működik”9.

Ezért Fejér megyében, Abán (és tágabban a sárvízi kistérségben) folytatott kutatásaink és az Abán kezdeményezett helyi civil társadalom és demokrácia fejlesztésben már új kategóriát használtunk.

Ez így definiálható: a helyi civil társadalom nagyobb részt valóságosan, kisebb részt potenciálisan intelligens civil társadalom, amely létében, cselekvésében önálló, sajátos, részben már autonóm társadalom, amely a család, az állam és a gazdaság között egyrészt közvetít, másrészt integrál, harmadrészt pedig önálló életvilágot teremt, s végül a civil társadalom nem pusztán társadalmi-gazdasági, vagy intézményi rendszer, hanem sajátos tudati/köztudati hálózat.

3. A fejlesztési színhely bemutatása (Aba és civil társadalma) Aba – a települések névsorában elfoglalt helye miatt – Magyarország első települése.

Békés dunántúli nagyközség, amely rövidesen kisváros lehet. Egyike Fejér megye déli részének halmozottan hátrányos falvai közül. Senki nem nagyon ismerné nevét a megyén túl, ha az elmúlt években nem tűnt volna ki stratégiai szándékaival és kreatív magatartásával.

Ezzel sikerült például kivívnia a csatornázáshoz szükséges állami támogatást. Aba 2004-től az önállóvá vált sárvízi kistérség központja.

13

Aba helyzetét földrajzi fekvése, a megyeszékhely közelsége és a község közigazgatásilag hármas tagoltsága határozza meg. A község három, területileg egymástól jól elhatárolható településcsoportból áll: Aba, Belsőbáránd, Bodakajtor. Mindhárom egység sajátos adottságokkal járul hozzá, s ennek megfelelően egyedi funkciót tölt be a község életében.

• A nagyközség közigazgatási, politikai, kereskedelmi, oktatási és kulturális központja Aba. • Belsőbáránd a Székesfehérvárhoz legközelebb fekvő, önálló települési egységet alkotó része a nagyközségnek. Természeti adottságai, a táj szépsége, halastavai, a közúti forgalomtól való viszonylagos elzártsága komoly vonzerőt jelenthet a hagyományos vidéki életformát kereső fiatalok és a turisták számára. Továbbá Belsőbáránd gazdasági szerepét erősíti a börgöndi repülőtér közelsége.

• A nagyközséget alkotó harmadik területi egysége Bodakajtor. Elsősorban mezőgazdasági terület. Bodakajtor gazdasági erejét mindenekelőtt a mezőgazdasági adottságok, és a termálvízhez kapcsolódó fejlesztések turisztikai lehetőségeinek kiaknázása adhatja.

(Demográfia) Lakóinak száma közel 4300. Aba nagyközség és a Sárvíz kistérség népességének alakulására Székesfehérvár közelsége pozitívan hat. A kistérség településein a negatív szaporulatot a bevándorlások száma ellensúlyozza. Abán a vándorlási különbözet mellett pozitív irányt mutat a természetes szaporulat is. Továbbá a népesség folyamatos mozgásban van. Az elmúlt öt évben a lakosság 12 százaléka cserélődött le. A demográfiai adatok tükrében Aba népességmegtartó ereje jónak mondható és földrajzi elhelyezkedéséből adódóan kellő vonzerővel bír a kistérségen belül.

(Infrastruktúra) Aba nagyközség a 63 sz. főútvonal mentén, Székesfehérvár és Sárbogárd között terül el, a Sárvíz völgyében. A térség úthálózata jó. A térség vasúti úton a Székesfehérvárt Sárbogárddal összekötő vonalon is megközelíthető. S bár a jelenlegi tömegközlekedés elsősorban a rendszeres autóbusz járatokra terelődött át, a vasútvonal jelenléte értékes adottság Aba és a térség gazdasági fejlesztése szempontjából. Különös tekintettel a börgöndi repülőtérre.

A térség közúthálózatának fejlesztése szempontjából sokat javíthat a Fejér megyét nyugatkelet irányban átszelő transzeurópai autópálya megépítése.

14

Az elmúlt évtizedben a legnagyobb fejlődést a közműrendszer kiépítésében érte el a térség.

Ma már a község 98 százalékos kiépítettségű vezetékes vízhálózattal, valamint vezetékes földgázzal rendelkezik. A vezetékes vízellátásba bekapcsolt háztartások számát illetően az ellátottság messze meghaladja a megyei és a székesfehérvári kistérség (63, 4 %) átlagát. Az önkormányzat a vezetékekkel együtt négy saját kutat is kiépített. A vízórák leolvasása digitalizált. A vezetékes földgázt fogyasztó háztartások aránya 63 százalék.

A vezetékes hálózat a Sárvíz kistérség minden településén kiépült. 1000 lakosra 243 fővonal jut. A mobil telefonok széleskörű elterjedése következtében általánosan megállapítható, hogy országszerte csökken a vezetékes vonalak iránti igény.

Az Internettel összeolvadó kábeltévé rendszer, a település minden lakója számára hozzáférést biztosít a helyi információkhoz és a világhálóhoz. Abán a helyi televíziózás kezdete a 90-es évek elejére nyúlik vissza. A Sárvíz TV (helyi tévé) 1999-ben indult újra. A műsorszórás heti rendszerességgel történik. Abán a kábeltévé tulajdonosa 100 százalékban az önkormányzat.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az előfizetésből befolyó pénzekkel az önkormányzat gazdálkodik. Aba saját stúdióval is rendelkezik. A kábelezettség jelenleg 540 lakott ingatlanba van bekötve.

A nagyközség saját honlappal rendelkezik, amelynek gondozása a helyi teleház feladata: www.aba.hu. A község minden lakójának van e-mail címe, azoknak is, akik ma még nem rendelkeznek saját Internet hozzáféréssel. Az abai teleház civil kezdeményezésre született meg és működtetését ma is a Vitalitás Egyesület látja el. A teleházak feladata az Internethozzáférés és az elektronikus levelezés. Ezen túl szolgáltatásaik többnyire tanácsadással, az oktatással, pályázati figyeléssel valamint irodatechnikai szolgáltatásokkal egészülnek ki. (Általános gazdasági helyzetkép) Az Abán működő vállalkozásokat az aránytalanul magas egyéni vállalkozók és őstermelők száma (82 %) jellemzi. Ez az arány az egész Sárvíz kistérségre jellemző (80 %). A gazdasági élet két meghatározó területe a lakossági ellátást biztosító kereskedelmi és szolgáltatói szféra valamint a mezőgazdaság. Abán jelentősebb ipari tevékenység nem folyik.

A helyi gazdaság legfontosabb szektora a mezőgazdaság. A kistérségben működik a megyei mezőgazdasági vállalkozások fele és az élelmiszer feldolgozó kapacitások egy negyede. A térségre ma a szántóföldi művelés jellemző. A térségben megközelítőleg 20.000 ha termőföld 15

van, amelynek 64 százalékán gabonát, elsősorban kukoricát és búzát termelnek. A rendszerváltást követő privatizációs folyamat következtében a térségben a magántulajdon vált meghatározóvá.

Aba és a Sárvíz kistérség turisztikai értékekben gazdag terület, kihasználtsága adottságainál jóval gyengébb. A megyei és regionális idegenforgalmi mozgásokat figyelembe véve a térség elsősorban a Székesfehérvárra érkező turisták rövid, célprogramokra érkező csoportjaira számíthat.

A hagyományos üdülést és pihenést napjainkra felváltotta az „élmény turizmus”. Ennek a tendenciának következménye a falusi turizmus terjedése. Aba és a Sárvíz kistérség a következő kategóriákban lehet versenyképes: a kulturális turizmus, a gyógyturizmus, a kongresszusi turizmus valamint a gasztronómiai érdekességre építő turizmus tekintetében, egyre nagyobb az érdeklődés a sporttevékenységgel és kulturális rendezvényekkel összekötött néhány napos programok iránt és külön kategóriát képvisel az ismereteket bővítő, tudást fejlesztő turizmus.

A kistérség egyik legjelentősebb turisztikai értékét képezi a Sárvíz–völgye Tájvédelmi Körzet, amely elsősorban az ökoturizmus és az oktató, vagy tudásfejlesztő turizmus fejlesztését teszi lehetővé, kiegészítve a Sárrét és a szomszédos sárbogárdi kistérségben fekvő Rétszilasi tavakhoz vezető programokkal.

A turisztikai fejlesztések központi eleme a faluturizmus és az Aba területén feltárt hévíz élményfürdővé fejlesztése (Aquaprofit Kft.) valamint az ehhez kapcsolódó sportcentrum kialakítása. A projekt megvalósítása Aba gazdasági és turisztikai fejlődésének egyik kiugrási lehetősége.

Jelenleg az egyik legfontosabb turisztikai célpont a kistérségben Tác, és kiemelkedő program a három napos Aba napok. A Sárvíz nap egész kistérségre kiterjedő programja továbbfejlesztést igényel. Hosszabb tartózkodást lehet elérni a falusi turizmus erősítésével.

Ennek legfőbb akadálya viszont, hogy kevés a színvonalas vendégfogadásra berendezkedett magánerős szálláshely.

(Társadalom)

Székesfehérvár

gazdasági

fejlődése

rányomja

bélyegét

a

térség

foglalkoztatottságára is. A kistérségben élő aktív keresők 56, 7 százaléka ingázó. Ez a fogyasztói erő megközelítőleg 50 százalékának kiáramlását jelenti a helyi gazdaságból és 16

visszafogó erő a szolgáltatások minőségi fejlesztésében. De negatívan hat a települések belső társadalmi kohéziójára is. A kistérség aktív felnőtt lakosságnak mintegy 10 százaléka munkanélküli, ami elsősorban a szakképzetlenségnek tudható be, hiszen Székesfehérvár munkaerő felszívó képessége nagy, és az utóbbi években munkaerőhiány alakult ki.

Aba község költségvetés prioritásait az oktatás és a kultúra kiemelt támogatása mellett az orvosi és szociális ellátásra helyezik. A községben családjóléti és szociális gondozó szolgálat is működik. De az idősek számára sem Abán, sem pedig a kistérségben nincs szociális intézmény.

A kistérség oktatási struktúrájára a Székesfehérvár centrikusság a jellemző. A Sárvíz kistérség településein a tanulási lehetőségek ma még az általános iskolára korlátozódnak. Közép- és felsőfokú oktatás legközelebb Székesfehérváron van. Az abai Aba Sámuel Általános Iskola 550 diákjával és harmincfős nevelőtestületével a Sárvíz kistérség legnagyobb oktatási intézménye.

Aba kulturális életének legfontosabb központja a Kultúr Közösségi Ház. Épületében kap helyet a szervezetileg önálló Tanka János Könyvtár és mint bérlő, nyolc éve itt működik a Sárvíz Művészeti Alapiskola, a Sárvíz TV stúdiója és a helyi kábeltévé központ. Mindez az épület zsúfoltságát eredményezi és a kulturális rendezvények szervezését megnehezíti.

Az épület egy 250 férőhelyes színházteremmel rendelkezik. Kiállítási helységként a színházterem előterét használják. A kulturális rendezvényeket a Sárvíz TV közvetíti.

Szervezetileg a Kultúrhoz tartozik a belsőbárándi és a bodakajtori kultúrház is. Belsőbárándon az épület felújítása megtörtént, a működés folyamatos. Bodakajtoron a volt munkásszállás épülete most van átalakítás alatt.

A Tanka János Könyvtár bár intézményileg önálló, a Kultúrház épületében került elhelyezésre. Megoldandó probléma a könyvtár esetében is a helyhiány. Különösen a helytörténeti anyag bemutatása miatt szükség lenne még egy helyiségre Aba civilszervezetei aktívan jelen vannak a község és a térség életében. A rendszerváltást követően a már korábban is működő egyesületek mellett a civilszervezetek sokasága alakult: 22 egyesület. Ezek száma mára már jelentősen csökkent. Civil kezdeményezésre indult meg 1994-ben a mára már mikro-térséggé szerveződött Sárvíz menti együttműködés.

17

Aba társadalmi életében egyik legjelentősebb és munkáját tekintve az információs társadalom fejlesztése szempontjából meghatározó a Vitalitás Egyesület. Szintén fontos szerepet játszik a község életében még az Abai Polgárok Egyesülete, amely a helyi vállalkozókat és értelmiségieket fogja össze. Végezetül, de nem utolsó sorban említésre méltó a Pátria Kör tevékenysége. Gyűjtő munkájukkal, a helyi hagyományok és tárgyi emlékek gyűjtésével az ő tevékenységük adhat alapot arra, hogy Abán az információs társadalom ne egy légüres térben valósuljon meg.

A civil szféra fontos intézményei az Egyházak. Aba lakossága többségében katolikus, kis részben pedig református. Mindkét felekezetnek saját temploma van a községben. Hajdan még iskolát is működtettek.

A település hátrányai között meg kell említenünk Aba nagyközség egységes arculatának teljes hiányát, ami a várossá válás komoly hiányossága. A legnagyobb problémát az okozza, hogy egyelőre részben hiányoznak azok a településrendezési szempontból nélkülözhetetlen elemek – városközpont, parkok, kereskedelmi és kulturális központ, a főútvonal hangsúlyozott szerepe, az utcafrontok építészetileg megtervezett összképe stb. – amelyek az idelátogatókban mély nyomot hagynának. A most folyó fejlesztések viszont lehetővé teszik, hogy Aba 2007ben kérhesse várossá nyilvánítását.

(Jövőkép) Kevés olyan település van Magyarországon, amely ilyen sokat energiát szánt arra, hogy kidolgozza jövőképét. Ennek centrumában az áll, hogy Aba intelligens kisváros akar lenni, amely él a tudásközpontú kor adta lehetőségekkel. A programnak számos eleme van a gyógyfürdőtől az e-közigazgatásig, a technológiai parktól az intelligens lakóparkig. Abának annyira megnőtt a tekintélye, hogy a megyei napilap 2004. szilveszterkor azon ironizált, hogy előbb-utóbb Abához csatolják Székesfehérvárt.

4. A részvételi demokrácia értelmezése - a strukturált párbeszéd rendszere Történetét tekintve a részvételi demokrácia kialakulása nem véletlenül a harmadik világban, nevezetesen Dél-Amerika nagyvárosaiban indult el és fejlődik a legdinamikusabban. Brazília, Argentína, Mexikó, Urugvay lakosságának többsége a nagyvárosokban és azok közvetlen környezetében él. A városközpontok és a perifériákon élő milliós tömegek között óriási 18

társadalmi különbség és ennek következtében fokozott szociális feszültség alakult ki. A globalizáció hatására a korábbi iparközpontok, az európai és észak-amerikai nagyvárosoktól eltérően sajátos agglomerációs gyűrű közepére kerültek: itt nem a periféria fejlődött a városközpont rovására. Ellenkezőleg, a fejlett központot valóságos nyomornegyedek veszik körül. Alapvető területfejlesztési probléma, hogy a városok fejlődése és terjeszkedése megakad a nagylélekszámú nyomornegyedeknél: a gazdaságilag fejlett agglomerációs övezet kialakítása szinte lehetetlen, miközben egyre nő a centrum és a periféria közötti szociális feszültség. Az 1970-80-as évek egyes városokban szabályos villongásokhoz vezettek. Mindez a helyhatósági választásokra is rányomta bélyegét.

A részvételi demokrácia ma már szimbólumaként emlegetett Porto Allegre önkormányzata erre a helyzetre keresett politikai megoldást. Mert a lakosság bevonása a városfejlesztés gondjaiba, a lakosság aktivizálása a költségvetés kialakításának megvitatásában egyszerre célozta meg a szociális feszültségek mérséklését és a társadalmi szolidaritás erősítését.

Ugyanakkor erősítette az egymással első pillantásra ellenérdekelt szociális csoportok közötti párbeszéd kialakulását, a közös érdekek meghatározását.

A dél-amerikai részvételi demokrácia gyakorlat egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a képviseleti demokrácia rendszere nem sérül: az önkormányzat teljes mértékben megőrzi legitimitását. Megvalósulása azért volt lehetséges, mert az alulról jövő nyomás már a helyhatósági választások során megfogalmazódott, s eredményeként a választások során megállapodás született a helyi civil mozgalmak és a támogatott politikai pártok között a helyi demokrácia kiszélesítése és a városirányítás transzparenciájának biztosítása ügyében. A részvételi demokrácia születését tehát nem előzte meg semmiféle társadalmi szerződés a lakosság és az önkormányzat között. A legitimitást többszörös, több szinten lefolyt politikai alkuk biztosították: a városon belül az ellenzék és a városvezetés között, majd a Rio Grande do Sul Állam kormányzósága és a város vezetése között született megállapodás a rendszer bevezetésére.

A Porto Allegrében kialakított, s nagy vonalakban mindenütt adaptált részvételi demokrácia rendszere alapvetően egy strukturált párbeszéd az önkormányzat döntéshozatali és végrehajtásért felelős szervei valamint a lakosság között.

19

A képviseleti és a lakosság önkéntes részvételén alapuló rendszer közötti kapcsolat megoldására Dél-Amerikában egy sajátos megoldással találkozunk. A párbeszéd hierarchikus rendszerben, három szinten zajlik: 1. Mikrolokális szint: a mindenki számára nyitott ülések elsősorban a csoportos párbeszéd terei, amelyeket lakókörzetenként szerveznek. A gyűlések célja, hogy a különböző lakókörzetek véleményét és javaslatait összefogja és ezek sorában a fejlesztési prioritásokat megfogalmazza. A lakókörzetek delegált képviselőket választanak egy évre. A küldöttek száma, előre meghatározott elv alapján, attól függ, hogy a lakókörzeti gyűlések munkájában hány lakos vesz részt. – Ez a megoldás, bár bizonyos aránytalaságot idéz elő a város lakóinak reprezentációjában, azért fontos, mert érdekeltté teszi az embereket a részvételben, és nem engedi, hogy a rendszer egészében ellehetetlenüljön.

2. Szektoriális szint: a várost 16 szektorra osztották fel. Minden szektorhoz több lakókörzet tartozik. A körzetekből delegált személyek jogosultak a Szektorok Fórumának munkájában részt venni, és a lakossági vélemények alapján kialakult prioritásokat, fejlesztési szempontokat koncepcionálisan rendszerezve – geográfiai, tematikai szempontok, a költségvetés fő irányainak véleményezése, új szempontok meghatározása stb. - képviselni. Ezen a szinten már szakmai munka is folyik, ahol a civil szervezetekkel való együttműködés és konzultáció lehetősége nyitott. (Porto Allegrében minden területi szektorban 6 tematikus csoport működik.) A Szektorok Fóruma a részvételi demokrácia legfontosabb színtere. Tagjainak száma pontosan visszatükrözi a részvétel lehetőségével élő aktív lakosság arányát a város lakónegyedeiben.

3. Municipiális szint: Minden szektor és minden tematikus csoport két tanácstag delegálására jogosult. Az így létrehozott testület feladata hármas: a demokratikus szabályok meghatározása és annak betartatása, az éves költségvetési javaslat megfogalmazása és mindenki számára érthetővé tétele, valamint azoknak az önkormányzati testület elé terjesztése.

Minthogy a részvételi demokrácia kifejezetten a város költségvetésének kérdéskörére terjed ki (innen az elnevezés „budget participatif”, azaz részvételi költségvetés), ami természetesen indukálja a városfejlesztéssel, a szociális ellátással és oktatással stb. kapcsolatos kérdések megvitatását is, minden lakókörzet választott megbízottja (képviselője) részt vesz az 20

önkormányzati testület költségvetést tárgyaló ülésein és képviseli körzete álláspontját.

Ugyanakkor a lakosság e képviselőn keresztül közvetlenül informálódhat más lakónegyedek és a város egészének problémáiról. Ez a közvetlen információáramlás mozdítja elő a költségvetési prioritások kialakításához szükséges szolidáris gondolkodást.

A lakosság bevonása a döntés előkészítésbe lakókörzetekhez igazított, ami azért lehetséges, mert minden városrész, s ezen belül minden lakónegyed sajátos társadalmi struktúrával és szociális helyzettel bír. Ezek a sajátosságok a körzetek megszervezésében, a lakossági fórumok és viták levezetésében pedig érvényesíthetők. Úgy is fogalmazhatunk, hogy míg a képviseleti demokrácia működési mechanizmusának kialakításában az egyedi valóságok alapján kialakított általános (alapvetően politikai szempontú) szabályok mentén jött létre, a részvételi demokrácia az általános demokratikus elvárások megvalósítását az egyedi állapotokhoz igazítva valósítja meg. Eredményeként, szociálpszichológiai szempontból növekszik a lakosság igazságérzete és ennek megfelelően a konfliktuskezelő képessége is.

Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy a rendszer kialakítása az alulról jövő kezdeményezés

nyomására

történt:

a

helyhatósági

választások

során

kialakított

megállapodások az újonnan felállt városvezetést gyakorlatilag kötelezték a lakosság bevonására.

5. Részvételi demokrácia - út a közvetlen (e-)demokrácia felé (avagy a jóléti társadalomból a jól-lét társadalma felé) A részvételi demokrácia kialakulása térben és időben egyaránt szoros összefüggést mutat a fenntartható fejlődés mára már világméretű programjával.10 A növekedésre épülő liberális gazdasági modell káros hatásai a lokalitás szintjén figyelhetők meg leginkább. Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a nyugati társadalmak stabilitása nem kezdhető ki. Ezzel szemben már 1980-1990-es évek között erőteljes társadalmi leszakadási hullám indult el. Miközben az életszínvonal, a lakosság várható élettartama és az iskolázottság mértéke az összesítő statisztikai mutatók szerint erőteljesen növekedett, azok társadalmi eloszlása egyre egyenlőtlenebbé vált.11 A fejlődés egyik paradoxona, hogy a szociális támogatásból és segélyből élők, valamint a hajléktalanok száma a növekedéssel egyenes arányban növekszik. Az Egyesült Királyságban a szegények száma húsz év alatt 21

megduplázódott. Hasonló tendenciák figyelhetők meg Európa minden országában. Az új szegénység egy másik jellegzetessége, hogy nem csak kontinensenként, hanem országonként és régiónként/ térségenként is erős differenciálódást figyelhetünk meg az életszínvonal, különösen pedig, az életminőség tekintetében.12 A növekedésen alapuló gazdaság ma már öngerjesztő módon működik tekintet nélkül a társadalmi követelményekre. Az új szegénység megjelenése arra a tényre irányítja figyelmet, hogy a gazdasági fejlettség jelenleg alkalmazott indikátorai nem alkalmasak a valós fejlődés mérésére, mert figyelmen kívül hagyják az emberi jólét (jól-lét) olyan faktorainak mérését, mint az életminőség, természeti környezet állapota, a születéskor várható élethossz, az egyéni és közösségi szolidaritás, együttműködési képesség, a polgárok fizikai és morális állapota, a politikai stabilitás…

A globalitás és lokalitás között feloldhatatlan ellentét feszül: míg a gazdasági növekedés immáron globális szinten zajlik, addig a társadalmi problémák lokális szinten jelentkeznek.

Eredményeként fokozott állami eladósodásnak, a politikai és társadalmi intézmények hitelvesztésének, korrupciónak és társadalmi elégedetlenségnek lehetünk szemtanúi.13 Félévszázada uralkodik az a nézet, hogy egyedül a gazdasági növekedés képes a tartós társadalmi jólét megteremtésére. „A legjobb politika a jó gazdaságpolitika” – visszhangzik minden szinten. A 21. század globális viszonyai között azonban csak kiüresedett jelszó marad, amely egyedül az egymásra mutogatásra, a felelősség áthárításra alkalmas. A globális gazdaság „vak” a társadalmi problémákkal szemben,14 az állam pedig, tehetetlen a gazdasággal szemben. Csak halkan tesszük hozzá, hogy a globális (gazdaság) és a lokális (társadalom) között feszülő ellentétben a legnagyobb veszély az államra leselkedik, mert kiszolgáltatottsága e két szféra irányában egyre növekszik.

Ebben a megváltozott és folyamatosan változó környezetben a fenntartható fejlődés programja új értelmet nyert: „egy új fejlődési modell keresését”. Egy olyan modellét, amelynek alappilléreit a gazdaság, a társadalom, a környezetvédelem és a legutóbbi felfogás szerint a kultúra alkotják.15 E négy fejlődést meghatározó faktor a korábbi modellektől eltérően már nem hierarchikus viszonyrendszerben állnak egymással, hanem a világ jövőjének azonos értékű talapzatát képezik. Az új társadalmi modell kialakításában különösen fontos szerepet kapnak az intelligens fejlesztések. Az információs technológia széleskörű elterjedése új dimenziót nyit nem csak környezetkímélő technológiák és a gazdaság új pályára állítása 22

szempontjából, hanem az állam és az állampolgár kapcsolatának alakításában, a demokrácia kiterjesztésében is.

Társadalmi

szempontból

Európában

a

részvételi

demokráciát

a

„demokrácia

demokratizálásának” is nevezhetnénk. Jelentősége elsősorban a lakosság aktív bevonását és egyetértésének megszerzését jelenti a megkerülhetetlen változások folyamatába. Szemben a képviseleti demokráciát bíráló, gyakran megkérdőjelező európai baloldali mozgalmakkal, úgy véljük, hogy az európai országokban, és a magyar társadalomban is tapasztalható, növekvő szociális szakadék mellett, a részvételi demokrácia szerepe mindenek előtt az információs társadalomra és a tudásalapú gazdaságra való áttérésben nélkülözhetetlen.16 Az új kihívásokra egyetlen állam, és egyetlen önkormányzat sem képes a lakosság bizalma és együttműködése

nélkül

valós

válaszokat

adni.

Ez

utóbbi

előfeltétele

pedig

az

információáramlás kétirányúságának lehető legteljesebb megteremtése.

A lakosság aktivizálása a fejlett demokráciákban úgy tűnik nehezebb feladat, mint a harmadik világban: a jól kiépült intézményi rendszer és a közgondolkodásban mélyen gyökerező „jóléti állam” felelősségére apelláló magatartást a lakosság közügyekkel szembeni passzivitása, sőt, miként azt a választások és népszavazások mutatják, közömbössége jellemzi. Ez is indokolja, hogy az Európai Unióban a részvételi demokrácia megvalósítása központi programmá vált.

Cél hogy az új kezdeményezéseket felülről, állami szintről is támogassák. Az ismert európai példák szinte kivétel nélkül felső – városi, megyei és regionális - kezdeményezésre jöttek létre, illetve – például Olaszországban – a városok és egyetemek összefogásával egy sajátos „civil szerveződés” a „Nuovo Municipio” jött létre, amely közösen kialakított program mentén valósítja meg az új demokrácia programot, amelyet az egyetemek által biztosított kutatók folyamatosan tesztelnek, elemeznek, javaslatokkal látnak el valamint a gyakorlathoz szükséges képzéseket is biztosítják. Az olasz gyakorlat sokkal inkább hasonlít egy országos mozgalomhoz, mint sem egy nemzeti programhoz, miként az Franciaországban tapasztalható.

Ugyanakkor a kívánatos az alulról történő állampolgári kezdeményezés lenne. Ez fogalmazódik meg az Európai Unió alkotmányában, amikor a részvételi demokrácia mellett külön paragrafusban rögzíti az állampolgári kezdeményezés kérdéskörét (I-46 cikkely, 4.§).

Az állampolgári részvétel 4 fő területe: 1. Javaslattételi jog: minden állampolgárnak jogában áll javaslatokat tenni az őt érintő témákban 23

2. Informálás és informálódási jog: minden állampolgár számára biztosítani kell az információkhoz jutás lehetőségét, beleértve a más állampolgárok által tett javaslatok és ellenérvek megismerését.

3. Vitatkozás joga: minden állampolgárnak joga van az újra informálódáshoz, saját nézeteinek kifejtéséhez és új javaslattételhez respektálva mások személyiségét és véleményét.

4. Döntési jog: az állampolgároknak jogukban áll a megfelelő szinteken (lakókörzet, városnegyed stb.) véleményüket szavazás útján kinyilvánítani nem csak a választott képviselő személyét illetően, hanem minden olyan kérdésben, amely közvetlenül érinti életüket.

A nyugati típusú demokráciákban a részvételi demokrácia megvalósítására két módszertani megoldás kínálkozik: •

az egyik a már létező és komoly hagyományokkal rendelkező civil szervezetek aktív bevonása a döntéshozatalba és az információk kétirányú áramoltatásába,

•

a másik lehetőség a lakosság közvetlen aktivizálása (innen a másik elnevezés eredete: közvetlen demokrácia), amelynek végső fejlettebb formája a közvetlen vagy e-demokrácia általánossá tétele.

Az általunk ismert európai példák, szemben pl. az észak-amerikai megoldásokkal (ld. Quebec városa) azt mutatják, hogy még azokban az országokban, ill. városokban is, ahol kiemelkedően jól működő civil szerveződések alakultak ki, és a lakosság jelentős része hagyományosan tevékeny szerepet vállal a közösségi életben, a részvételi demokrácia intézményeinek kiépítése elsősorban a lakókörzetesítés elvére épül. Ennek több oka is van.

1. A civil szervezetek egy jól körülhatárolható konkrét feladat megvalósítására specializálódtak, s a helyi társadalomnak csak egy viszonylag szűk körét tudják megszólítani. Sem lehetőségeik, sem pedig motivációjuk nincs arra, hogy a lakosság egészének szócsöveivé váljanak, különösen nem olyan kérdésekben, amelyek szakmailag közvetlenül nem érintik tevékenységüket.

2. A civil szervezetekben aktív tevékenységet folytatók száma a lakosság méretéhez képest elenyésző és mindenütt csökkenő tendenciát mutat. Egyre kevesebben találnak munkát lakóhelyük közelében, az ingázás pedig időhiányt von magával.

24

3. A fiatal korosztályok társadalmi aktivitása alacsony.

4. A részvételi demokrácia programok zömében a nagy- vagy középméretű városokban valósulnak meg – Barcelona, Firenze, Milánó, Róma, Bologna, Velence, Mons, Berlin, Párizs, Lille, Turin, Nice, Nante, Nice, Nord-Pas de Calais, Brest, Saint Denis, Amsterdam stb. Tekintettel ezen metropoliszok jól kiépült informatikai rendszerére a részvételi demokrácia kialakítása szorosan összekapcsolódik az e-demokrácia fejlesztésével. A programokban résztvevő kisvárosok - pl. Soignie, Saint Ghislain, Pont à Celles, Clichy-la-Garenne, Beauchamp, Blanquefort, Saint-Fargeau-Ponthierry stb. – népessége szinte minden esetben meghaladja a 15.000 főt és a nagyvárosokhoz hasonló módon szervezik a részvételi demokráciát. A különbség csupán abban mutatkozik, hogy itt nagyobb szerep jut a közvetlen párbeszédnek. Az informálódásban azonban a település honlapja változatlanul fontos.

5. Bár a gyakorlat igen változatos képet mutat, összességében elmondható, hogy a legtöbb esetben a már jól bevált Porto Allegre-i mintához igazodnak (ld.

Párizs, Nante, Bordeaux, Marseille). Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a dél-amerikai minta, sajátos szocio-gazdasági kontextusa okán nem ültethető át egy az egyben Európára (ld. Marseille, Bordeux).

6. Az európai gyakorlatban nagy fontosságot tulajdonítanak a képviseleti demokrácia megőrzésének. Ezért a részvételi demokrácia a gyakorlatban inkább jelenti a lakosság és az önkormányzat közötti bizalomépítést és intenzív kommunikációt,

mintsem

a

döntéshozatalba

való

beemelését

az

állampolgároknak. Ezt jól mutatják azok a dokumentumok (charták), amelyek a rendszert bevezető egyes városokban fogalmazódtak meg.

7. A részvételi demokráciát a közvetlen demokrácia előszobájának tekintő civil szervezetek, értelmiségiek szinte minden esetben mozgalomba tömörülnek (Nuovo Municipio, Attac stb.) és szoros kapcsolatban állnak a Világ Szociális Fórumának nemzetközi hálózatával, vagy az Európai Szociális Fórum alapítói.

Ez az összekapcsolódás jól érzékelteti a globalizáció, a fenntartható fejlődés és a részvételi demokrácia közötti szoros viszonyrendszert. Európában a nemzeti kormányok és a törvényhozás bár elfogadja, sőt ösztönzi a részvételi demokráciát, ennek ellenére a képviseleti rendszer védelmének érdekében igyekszik

a

párbeszédet

konzultatív

szinten

tartani.

A

lakosság

döntéshozatalokba történő bevonása közvetett.

25

A részvételi demokrácia legitimitása tekintetében az európai országok sorában sajátos helyzetet foglal el Franciaország, ahol az un. VALLANT törvény (2992-276.sz.törv – 2002.február 27.) minden 80.000 lakosú vagy annál nagyobb városban kötelezővé teszi a lakónegyedek tanácsának felállítását (coseil de quartier). A törvény rögzíti a területelvűséget, az állampolgári jogok gyakorlását a lakókörzethez köti (település, megye régió), és kötelezővé teszi a nyilvános vitákat, fórumokat a városnegyedben zajló közberuházásokkal kapcsolatos döntésekről. Mindazon által a városnegyedek tanácsának tagjait részben választják, részben szakmai tudásuk vagy tekintélyük alapján meghívják a testületbe (rendszerint a polgármester jelöli ki személyüket), a harmadik részt pedig sorsolással döntik el. Ez a „sorsolásos” megoldás kapja a legtöbb kritikát a médiumokban, mert tisztasága megkérdőjelezhető. A testület tanácskozási jogokat élvez. A lakókörzet ülésein: javaslatot tehet, kezdeményezhet, meggyőzheti a lakosságot. Az önkormányzat kötelezettsége, hogy minden közérdekű kérdésben konzultatív bizottságot hozzon létre a párbeszéd lebonyolítását és az információk áramoltatását megkönnyítendő. Egyedisége még a francia rendszernek az alkotmány által biztosított „petíció benyújtásának joga”. Ez azt jelenti, hogy egy adott terület lakói, az őket érintő kérdés tárgyalását petícióban kérhetik az önkormányzati testületektől (regionális szinten a lakosság 20, települési és megyei szinten a felnőtt lakosság 10 százalékának aláírása szükséges).

Az információk és dokumentumok állampolgári hozzáférhetőségét törvény garantálja. Szoros összefüggésben a nemzeti információs társadalom programjával és az intelligens fejlesztésekhez kapcsolódó informatikai infrastruktúra kiépítésével, az információ áramlás fő helyszíne a települések honlapja. Az elérhető dokumentumok és hírek mellett rendszeresen szervezett fórumok biztosítják a közvetlen párbeszédet. Miután Franciaországban az Internet penetráció ma még az ország lakosságának csupán egy harmadát érinti, az önkormányzatok és a lakosság közötti személyes kapcsolaton alapuló párbeszéd rendszerének kialakítása azonos hangsúlyt kap.

A belga önkormányzati rendszer már évtizedek óta Európa egyik legdecentralizáltabb struktúráját mutatja. Ezért Belgiumot gyakran „konszociatív demokráciaként” is emlegetik. A lakosság és a közigazgatás szervei közötti kapcsolat javítása már a ’90-es évek óta központi kérdés, érdekében számos törvény született. Miként Franciaországban itt fontos szerep jut a felülről jövő kezdeményezéseknek a demokrácia kiszélesítésében. A fejlesztések három fő iránya figyelhető meg: 26

1. az információhoz jutás jogának kiterjesztése (a dokumentumokhoz való hozzáférés, publicitás stb.); 2. a kommunikáció javítása (mindenki számára érthető információk, elektronikus rendszerek és médiák bevonása); 3. a lakosság részvételének aktivizálása (meghallgatások, fórumok, konzultatív tanácsok, felmérések).

Az első két szempont megvalósítását Belgiumban is mindenek előtt az információs rendszerekhez és az intelligens településfejlesztéshez kötik. Ugyanakkor a lakosság aktivizálására, s nem utolsó sorban a helyi vezetés és a közintézmények iránti bizalom helyreállítása érdekében itt is szükségesnek látják a lakókörzetek mentén szervezett párbeszéd intézményesített rendszerének kialakítását. A lakókörzetesítés itt is felülről történő kezdeményezésre történik. Az első kísérleti projektek 2003-2004 évben indultak el a belga nagyvárosokban és agglomerációikban. Mons városát 5 nagy körzetre osztották, amely összesen 30 lakózónát foglal magába (egy zóna átlagosan 2500 lakos). Minden lakózónában két, évente választott és politikailag el nem kötelezett képviselőből álló tanácsot hoznak létre. Ők képviselik a lakózóna álláspontját, prioritásait stb. a körzetenként létrehozott tanácsban.

Az önkormányzattal közvetlen párbeszédben az 5 körzetből álló tanács áll. Az itt kialakított közös álláspontok, projektek és a kapcsolódó finaszírozási feltételek / tervek, előzetes egyeztetés után az önkormányzat testülete elé kerülve vita nélkül kerülnek megszavazásra.

A 2003-2004-ben megvalósult pilot projekt (Jemappe-Flénuben tesztelték) 2005-től fokozatosan Mons város egész területén alkalmazásra kerül. A részvételi demokrácia rendszerének kialakítása Itt is összekapcsolódik az informatikai és intelligens fejlesztésekkel, amelyek az információáramlás és a kommunikáció javítását szolgálják. A belga koncepcióban kifejezett cél a lakosság innovativitásának kiaknázása, valamint a fejlesztési projektekbe való bevonása. A körzetek tanácsának fontos szerepe, hogy a megvalósítás alatt álló fejlesztések (projektek) ideje alatt folyamatos tájékoztatást adjon a lakosságnak az elért eredményekről, problémákról, szükség esetén a módosításokkal kapcsolatos lakossági vélemények begyűjtését, az álláspontok kialakítását és az új javaslatok értékelését elvégezve azokat a közgyűlés felé kommunikálja.

Németország,

Belgiumhoz

hasonlóan

erősen

decentralizált

igazgatási

rendszere

a

szubszidiaritás elvén alapszik. Ugyanakkor, Baden-Wurtemberg tartomány kivételével 1989 előtt a lakosság nem rendelkezett sem a petíció benyújtásának jogával, sem pedig a helyi 27

népszavazások megtartásának jogával. Az elmúlt évtized egyik fontos eredménye, hogy az állampolgári jogok közvetlen gyakorlásának ez a két fontos módja az egész országban megvalósult. Kétpetíciós formát különböztetnek meg a német törvények: 1. az ún. „annuláló petíciót” (alkalmazása szigorú szabályok mentén történik); 2. „kezdeményező petíció” (bármikor benyújtható). A petíciókhoz a lakosság 10 százalékának aláírása szükséges, míg elfogadásához a képviselőtestület 25 százalékának szavazata elégséges. A részvételi demokrácia intézményesítése jelen pillanatban nem szerepel a német önkormányzati programok koncepciójában. Ennek oka valószínűleg az, hogy komoly hagyományai vannak a lakossággal folytatott közvetlen párbeszédnek: kerekasztal beszélgetések, fórumok, műhely munkák. Alkalmazásuk az adott témák, projektek függvényében és tartományoktól függően változnak, semmiféle szabályozás és törvény nincs. A legaktívabb a lakosság Bajorországban.

A német gyakorlatban ki kell emelni Berlint. A város sajátos történelmi múltja létrehozott egy olyan rendszert, amelyet elsősorban a hagyomány legalizált. A város negyedeiben ún. „zsüri” működik. Tagjai a körzet szakmailag tekintélyes személyiségei, akik a városnegyed fejlesztését tekintik át, és ezzel kapcsolatosan tesznek javaslatot vagy bírálatot a város vezetés irányába. Funkciójuk és működésük inkább hasonlít a civil szerveződésekére. A berlini példa a részvételi demokrácia civil szervezeteken keresztüli fejlesztésére példa. A megoldás nagy hátránya, hogy a német gyakorlatban a civil szervezet kötelezettségeit semmi sem szabályozza, miként a város önkormányzatát sem kötelezi semmilyen jogszabály a javaslatok, bírálatok elfogadására. A rendszer alapja a személyek morális elkötelezettsége a lakossági érdekek iránt.

A lakosság és az önkormányzat közötti információáramlásban a német gyakorlat a helyi médiumokra és az Internetre támaszkodik. Miután az Internet penetráció Európában itt a legmagasabb, érthető, hogy az e-önkormányzatiság és az e-demokrácia megvalósítása jobban előtérbe került az elmúlt évek fejlesztési programjaiban, mint a részvételi demokrácia hagyományosabb megoldásai.

Hasonló helyzetet figyelhetünk meg a skandináv államokban. Itt elsősorban a rendkívül szórt települési szerkezet, a lakosság relatíve alacsony száma a településeken, valamint az infokommunikációs

rendszerek

magas

penetrációja teszi

indokolttá a

demokrácia

fejlesztésének elektronikus útra terelését. A reflexió és kommunikáció elterjedt formái különösen Svédországban és az Egyesült Királyságban a tanulmányi közösségek, kerekasztal beszélgetések és a tematikus állampolgári fórumok.

28

Olaszország hagyományai a városállamokban gyökereznek. Ennek megfelelően nagy hagyománya van a nyílt fórumoknak, kisebb településeken pedig a falugyűléseknek. Az állampolgári kezdeményezéseknek az olasz törvények két szintjét különböztetik meg – mind nemzeti, mind pedig regionális szinten – a népszavazást és a népi kezdeményezést. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakosság részvétele mindkét esetben rendkívül alacsony maradt. Ugyanakkor kialakulóban van egy sajátos modell, amelyet a szakirodalom „a képviseleti rendszer alrendszerének” vagy „almodelljeként” emleget: az élet különböző szektoraiban kialakult szövetségek, korporációk jutnak egyre fontosabb szerephez. Minden jel arra mutat, hogy Olaszországban a civil szervezeteken keresztül lehet a lakosságot aktivizálni.

Ezzel szemben a területi elv csupán az igazgatási rendszer decentralizációját erősíti a lakosságban még mindig élénken élő lokálpatriotizmusnak megfelelően. A mára már több mint 150 várost tömörítő „Nuovo Municipio” valójában egy mozgalom, amely szervesen kapcsolódik az Európai Szociális Fórumhoz. Nem egyszerűen csak a részvételi demokrácia erősítését, hanem egy szociálisan érzékeny európai városok hálózatát kívánják kiépíteni a „jól-lét” rendszerére alapozva. Ebben a koncepcióban fontos szerep jut az intelligens fejlesztéseknek és az információs technológia társadalmi alkalmazásának.

Az előzmények összefoglalása Európában a lokalitás szintjén a demokratikus párbeszéd intézményesített keretfeltételei biztosítottak: 1. Fejlesztési Tanács: a helyi gazdaság, társadalom és kultúra, valamint a civil szervezetek köréből meghívott (felkért) konzultatív szervezet. Feladata a döntéshozó testületek munkájának szakmai szempontú támogatása.

2. Európai Unió helyi demokrácia kiszélesítésére vonatkozó irányelvei és programja- Agenda 21: célja a jelenlegi struktúrán belül információáramlás bővítése, a konzultációk lehető legszélesebb körre történő kiterjesztése.

3. Helyi „társadalmi szerződés” (Város / település charta): helyi szövetség a város / település választott vezetése és a lakosság között a folyamatos párbeszéd fenntartására a lakóhelyet érintő kérdésekben. Az Agenda 21 lehetőséget nyújt arra, hogy a lokalitás szereplői és a lakosság fejlesztési célkitűzéseiket chárta formájában deklarálják és kifejezzék együttműködési szándékukat. Tartalmi elemek: a döntéshozatalt megelőző konzultáció rendszerének meghatározása, a projektek megvalósításában együttműködés és 29

aktív lakossági részvétel. Ez utóbbi kiterjedhet a lakókörzetben elvállalt feladatok ellátására a lakosság részéről, a fejlesztéssel kapcsolatos folyamatos tájékoztatásra az önkormányzat oldaláról, valamint a projekt tartalmának esetleges

változtatásaival

vagy

továbbfejlesztésével

kapcsolatos

együttműködésre.

Számba véve az európai gyakorlatokat a helyi demokrácia alábbi intézményi modellje rajzolódik ki.(1. ábra) A rendszer intézményesítését az alapelvekkel együtt több város chartában rögzítette (Nice, Nord-Pas de Calais, Blanquefort, Clichy-la-Garenne, SaintFargeau-Ponthierry, az olasz városok egységes chartát fogalmaztak meg stb.)

1. ábra A strukturált párbeszéd rendszere különböző módon épül fel, amelyet a város, régió mérete és helyi hagyományai nagymértékben befolyásolnak. (2. ábra) Összességében elmondható, hogy szinte minden esetben ötvözik a horizontális és a vertikális elemeket.

30

2. ábra

6. A részvételi demokrácia lokális dokumentuma – avagy a „település/város charta” Általános gyakorlat az európai városokban, hogy a részvételi demokrácia rendszerének bevezetését írott dokumentumban rögzítik. Ez a dokumentum rendszerint egy „charta”: a strukturált párbeszéd rendszerének alapító okirata. Jelentősége abban áll, hogy az alkotmány analógiájára törvényes kíván biztosítani a rendszer felállításához és működtetéséhez, egy szóval „intézményesítéséhez”. Speciális jellemzője, hogy több elemet ötvöz: 1. Jogi keretek és alapelvek •

deklarálja a nemzeti alkotmányból következő állampolgári jogokat és azoknak a helyi demokráciában való megjelenését;

•

az önkormányzati testület részvételi demokrácia bevezetésére vonatkozó határozatát;

•

az önkormányzati program mindazon elemeit és prioritásait, amelyeknek megvalósításában a lakosság aktív részvételére kíván támaszkodni;

2. Megállapodás az önkormányzat és a lakosság között - egyfajta „társadalmi szerződés” a képviseleti demokrácia és a részvételi demokrácia együttes gyakorlására.

Abban különbözik a társadalmi szerződéstől, hogy itt nem ellenérdekelt, egymással szemben álló felek közötti megállapodásról, hanem a közös érdekeltségen alapuló 31

együttműködésről van szó.

• •

lakosság és az önkormányzati együttműködés alapelveit; az együttműködés kereteinek meghatározása (információ – kommunikáció – átláthatóság stb.)

•

az önkormányzat és a lakosság együttműködésére vonatkozó megállapodás.

Itt kell tisztázni azon általános jogokat, önkorlátozásokat és kötelezettségeket mindkét félre vonatkozóan, amely az együttműködést lehetővé teszi;

•

a strukturált párbeszéd akcióprogramja (a részvételi demokrácia szintjeinek meghatározása, a szükséges projektek felsorolása a rendszer kiépítésére)

3. A helyi részvételi demokrácia „intézményei”: működésük és működtetésük •

a különböző szintek jogköreinek és működési feltételeinek meghatározása;

•

az önkormányzat által vállalt kötelezettségek (információk biztosítása, működési feltételek, meghallgatások, tematikus ülések, nyilvánosság, az önkormányzati képviselőtestület által kijelölt felelősök stb.;

•

a lakosság által vállalt kötelezettségeket (a szavazati többség biztosítása, a párbeszéd

demokratikus

szabályainak

elfogadása,

a

lakókörzethez

kapcsolódó projektekben való részvétel stb.)

•

választások rendje

•

működési rend (fórumok, körzeti képviselők ülése, konzultatív bizottságok működési szabályainak alapelvei)

4. Kiemelt rövid és középtávú (terület-, gazdaság-, társadalom-, stb.) fejlesztési projektek és programok, valamint azon általános témakörök meghatározása, amelyek megvitatásában vagy megvalósításában az önkormányzat és a lakosság együttműködése megvalósul.

5. A dokumentum tartalmának módosítására vonatkozó rendelkezések: Lényeges eleme, hogy módosítás csak közös elhatározásból, a lakosság és az önkormányzat közmegegyezésével történhet, bár a kezdeményezés joga mindkét felet megilleti.

Ugyanakkor időben szabályozza a módosítás lehetőségét: a dokumentum felülvizsgálata évente (a körzeti megbízottak újraválasztásával egyidejűleg) vagy a képviseleti demokrácia szabályaihoz igazodva, választási ciklusonként is történhet.

A dokumentumok minden városban mások és mások. Gyakran előfordul, hogy a fent felsorolt elemek több különböző dokumentumban kerülnek megfogalmazásra. Így például 32

Blanquefortban az intézmények működésére vonatkozó megállapodás évekkel később külön chartában került megfogalmazásra, amelyet a körzeti képviselők tanácsa dolgozott ki.

Ugyancsak gyakori jelenség, hogy a körzetek üléseit és a körzeti képviselők testületének munkáját külön SZMSZ-ben rögzítik.

Az eltéréseket indokolja az is, hogy más-más politikai vagy társadalmi szituációban születnek meg. Mint láttuk Porto Alegrében a választásokat megelőzően, egy politikai alku eredményeként született megállapodás a részvételi demokrácia rendszerének kialakításáról.

Hasonló helyzet állt fenn Európában Nice városában: itt a 2001-es helyhatósági választások listaállításának egyik fő alapelve a részvételi demokrácia elveit rögzítő dokumentum volt, amelyet a választásban résztvevő minden párt és politikai szervezet aláírt. A dokumentum leszögezi: •

A helyi részvételi demokrácia a társadalmi innováció alapja: a polgári öntudat megújítása, elmélyítése és a polgári felelősségvállalás érdekében; lehetővé teszi a lakosság szükségleteinek és kéréseinek jobb megismerését;

•

Fel kell állítani a város részvételi demokráciájának strukturált rendszerét és biztosítani kell folyamatos továbbfejlődését Nice városában;

•

A struktúra részelemei: a kétirányú információáramlás, a vitatkozás színtereinek kiszélesítése, biztosítani minden állampolgár számára a döntéshozatalban való részvételt azon területen, amely személyesen érinti, a döntések megvalósulásának folyamatába való betekintés biztosítása;

•

A strukturált részvétel (párbeszéd) rendszerének tükröznie kell a területi elvet (lakókörzet), a tevékenység (aktivitás) logikáját (civil szerveződések) és a demográfiai viszonyok logikáját (különböző korosztályok, fogyatékkal élők, stb.)

•

A struktúra működési feltételeit a város költségvetésében biztosítani kell;

•

A részvételi demokráciának fokozatosan meg kell jelennie a döntéshozatalban is (a város költségvetésének kialakítása);

•

A jelöltek kötelezik magukat, hogy a leendő képviselőtestület tagjaiként előmozdítják a részvételi demokrácia megvalósulását és sikerét Nice városában.

Az idézett dokumentum alapvetően a város politikai szereplőinek elkötelezettségét és a pártpolitikai

hovatartozástól

független,

a

közös

cél

megvalósítására

vonatkozó

együttműködési megállapodást tartalmazza.

33

Az itáliai városok által elfogadott chárta jellegzetessége, hogy az csak általános elveket és célokat

határoz

meg.

Lényegében

nem

más,

mint

az

önkormányzati

testületek

elkötelezettségének deklarációja a részvételi demokrácia iránt. Ugyanakkor rögzíti a városok összefogását a lehető legjobb gyakorlat bevezetésére, a rendszer közös kidolgozására, a munkában az egyetemekkel és kutatókkal, valamint más európai városokkal való együttműködésre.

Ezzel szemben Franciaországban és Belgiumban minden város vagy régió saját chartát készít.

Közös vonásuk, hogy minden esetben rögzítik az alkotmányhoz (legújabban az Európai Unió alkotmányához), az emberi jogok gyakorlásához és a nemzeti jogrendhez kapcsolódó viszonyt. Néhány dokumentum hivatkozik az Agenda 21 programra (Grenoble - quartier Teisseire, valamint nyíltan felvállalja a Porto Alegre-i minta követését (Párizs egyes negyedei). A nagy metropoliszokban általános gyakorlat a rendszer tesztelése (Mons, Párizs, Grenoble, Bordeaux). Ez egyben azt is jelenti, hogy az alapdokumentum csupán általános alapelveket határoz meg a részvételi demokráciára vonatkozóan, a részleteket az adott városnegyed dolgozza ki egy ideiglenes „dokumentumban”, amelyek a projekt befejeztével beható elemzés után módosítva és a város egészére alkalmazva kerülnek megfogalmazásra (Mons).

7. A részvételi demokrácia megteremtése Abán A Stratégiakutató Intézet Kht. 2004. végén és 2005 elején felmérést készített annak érdekében, hogy felmérje a helyi demokrácia kiszélesítésének esélyét, a társadalmi szerződés létrehozásának lehetőségét, a lakosság fogadókészségét, és végül a tapasztalatok alapján javaslatokat tegyen a strukturált párbeszéd kialakításának abai rendszerére, a lakosság és az önkormányzat közötti együttműködést rögzítő társadalmi szerződés tartalmára, a rövid és középtávú demokráciafejlesztési projektek irányaira.

A nagyközség lakossága a 2001. évi adatok alapján 4 265 főt számlál, a lakások száma 1 465, ami nagyjából megfelel a település háztartásainak számával. A felmérést megelőzően a település 42 lakókörzetre lett felosztva, amely nem tartalmazza a központtól távolabb fekvő, önálló települési körzetként működő Bodakajtort és Felsőbárándot. (Ezek külön lakókörzetek lesznek.) A körzetek kialakításánál két alapelv lett figyelembe véve: a területi /lakókörzeti elv, valamint a felnőtt lakosság száma. Tekintettel arra, hogy az egy háztartásban élő felnőttek

34

száma változó, a háztartások, valamint az utcák pedig a lakókörzeti logika fenntartása mellett nem oszthatók meg, a lakókörzetek mérete 65-79 fő között variálódik. Az átlagos méret 73 fő.

A felmérést két egymástól földrajzilag és szociológiailag is jól elkülöníthető körzetben végeztük: •

A 3. körzetet alkotó Kastélykert utca felnőtt lakosainak száma 61 fő. A lakosok többsége közép vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A többség pedagógus. Az utca viszonylag új parcellázás eredményeként jött létre. Még vannak üres telkek, vagy beköltözésre váró új lakóházak. A körzet a centrumhoz viszonylag közel fekszik. Az utcában két önkormányzati képviselő is lakik. Összességében az itt élők a középpolgárság körébe sorolhatók. A lakosság korosztályonkénti megoszlásában a fiatalok és a középkorúak vannak többségben. Viszonylag kevés a nyugdíjas.

Válaszadók száma:

23 A mintavételezés szabályainak megfelel. fő

férfi:

9 fő

nő:

14 fő

18-35 évesek:

7 fő Demográfiai szerkezet: matulus

36-45 évesek:

5 fő

46-62 évesek:

8 fő

62 év felettiek:

3 fő

alkalmazottak:

9 fő Gazdasági szerkezet: 65 % aktív kereső. A közösség

vállalkozók:

5 fő önfenntartó.

munkanélküli:

3 fő

nyugdíjas:

2 fő

egyéb

inaktív 4 fő

felnőtt: őslakos:

17 fő

betelepült:

6 fő

35

•

A 18. körzet a község szélén, a faluból kivezető Kossuth L. utca egy részét és az arra merőlegesen nyíló Jókai és Bem utcákat foglalja magába. A lakosság összetétele változatos képet mutat: őslakosok, néhány éve Abára települt családok. A szociális viszonyok mentén vizsgálva a körzetet változatos képet figyelhetünk meg, a vállalkozó, szakmunkás, betanított munkás, mellett itt élnek nagycsaládosok, egyedül álló nyugdíjasok, leszázalékolt rokkant nyugdíjasok. A lakosság összetétele tehát igen heterogén. A többség inkább a szociálisan támogatásra szorulók, a létminimum határán vagy ahhoz közel állók körébe tartozik. Korosztályi megoszlás tekintetében itt is a fiatalabb és a középgeneráció a domináns. A lakosság többsége alapfokú vagy középszintű (szakmunkás) végzettséggel rendelkezik.

Válaszadók száma:

35 fő

férfi:

17

nő:

18

18-35 évesek:

15

36-45 évesek:

6

46-62 évesek:

10

62 év felettiek:

4

alkalmazottak:

13

vállalkozók:

7

munkanélküli:

0

nyugdíjas:

8

egyéb inaktív felnőtt:

7

őslakos:

19

betelepült:

16

A

mintavételezés

szabályainak

megfelel.

Demográfiai szerkezet: matulus

Gazdasági szerkezet: 57 % aktív kereső. A közösség önfenntartó.

A felmérés személyes típusú volt, előre elkészített, a nemzetközi tapasztalatokat és az Abán már

korábban,

a

nagyközség

intelligens

stratégiájának

elkészítéséhez

kapcsolódó

felméréseink és interjúink tapasztalatai alapján kialakított kérdőív alapján zajlott, amelyet az intézet által kijelölt kérdezőbiztosokkal végeztettünk el. Ennek a technikának köszönhetően a kérdezőbiztosok személyes benyomásait, tapasztalatait is be tudjuk építeni javaslatainkba.

36

A felmérés eredeti célja az volt, hogy a két lakókörzetben minden felnőtt állampolgárral kitöltessük a kérdőívet. Ennek a kérésnek csak részben tudtunk eleget tenni: a megkérdezettek megtagadták a válaszadást, az egy háztartáson belül élők közül nem találtunk mindenkit otthon, néhány lakos előzetes kérésre sem tudott megfelelő időpontot adni, az ingatlanban senki sem lakik (beköltözés előtt áll, vagy nem él Abán). A felmérés pozitív eredménye, hogy sikerült mindegyik körzetben reprezentatív mintát készíteni (a 3. körzetben 37,7 % - a 18. körzetben 49,3 %). A minta Aba vonatkozásában 58 fő, meghaladja a lakosság 1 százalékát (1,36 %).

A vizsgálatot négy kérdéskör mentén végeztük, összesen 38 kérdés szerepelt a kérdőíven: 1. Az első kérdéscsoport a lakosság jelenlegi aktivitását és a civil szervezetkehez fűződő viszonyára, azok tevékenységének értékelésére vonatkozott. – Arra kerestünk választ, hogy a helyi demokráciafejlesztésben milyen szerepet játszhatnak a jelenleg működő civil szervezetek, mennyire fedik le a lakosságot tevékenységükkel, mekkora a mozgósító erejük, valamint azt vizsgáltuk, hogy a jelenlegi helyzetben milyen mértékű a lakosság társadalmi aktivitása.

Ebben a vizsgálatban összesen 8 kérdést tettünk fel: 1. Tagja-e valamely helyi társadalmi szervezetnek? – Az összesített válaszok alapján a lakosság jelenlegi társadalmi aktivitása alacsony (22,4 %). Ugyanakkor lényeges különbség figyelhető meg a két körzet között: míg a 3. körzetben a lakosság 35 százaléka vesz tevékenyen részt Aba civil életében, addig a 18. körzetben csupán 20 százalék.

2. Amennyiben Ön nem tagja egyetlen civil szervezetnek sem, jelölje meg annak okait – A válaszok összesítésében a sorrend a következő volt: 1. Időhiány; 2. Nem kerestek meg; 3. Nem érdekli; Egyéb; 4. Nincs olyan szervezet, amely felkeltené érdeklődését

37

3. Ön szerint milyen hatékonysággal tudja céljait megvalósítani Abán ma egy civil szerveződés? - A lakossági megítélés átlaga közepes. Ugyanakkor feltűnő, hogy a 3. körzet lakossága kritikusabban ítéli meg a civil szervezetek jelenlegi munkáját (3-as osztályzat), míg a 18. körzetben ennél jóval jobb megítéléssel (3,6-os osztályzat) találkoztunk. Ez azért érdekes mert pontosan ebben a körzetben alacsonyabb a társadalmi aktivitás. Az első három kérdésre adott válaszokat összevetve arra kell következtetnünk, hogy az időhiány mellett a „nem kerestek meg” válasz, valamint a motiváltság a részvételben fontos szerepet játszik.

4. Hogyan ítéli meg a civil szervezetek érdekérvényesítő képességét Abán? – Az előző kérdés válaszaihoz hasonlóan itt is a 18. tehát aktivitását tekintve a passzívabb körzet értékelése a magasabb (jó, 3,57-es osztályozat), míg a 3. körzetben közepes volt a megítélés.

5. Ön szerint a civil szervezetek képesek a lakossági problémák képviseletére? - A megkérdezettek közel fele (44,8 %) pozitívan nyilatkozott. Az igen válaszok többsége ebben az esetben is a 18. körzetből került ki. A nem válaszolók vagy „nem tudja” választ adók aránya 10 %, és ugyancsak a 18. körzetből származnak.

6. Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés javítására milyen megoldásokat javasolna? – A megkérdezettek többsége nem tudott választ adni. Statisztikai szempontból a válaszok nem értékelhetők. Néhány elszigetelt, bizonytalan javaslattal azonban találkoztunk: problémák jelzése az önkormányzat felé, tényleges segítségnyújtásban közreműködés, önkormányzat részéről nagyobb nyitottság, anyagi támogatás növelése, fejlesztések hatékonyságának növelése érdekében szükség esetén együttműködés. A válaszok másik csoportja megelégedést tükröz: úgy jó ahogy van, meg vagyunk elégedve – Kutatói megfigyelés: pozitív válaszok elsősorban az önkormányzat tevékenységére és nyitottságára vonatkoztak. A válaszolók többségét váratlanul érte, hogy javaslatokat kértünk tőlük. Általánosságban megállapítható, hogy az emberek a kritikán túl nem gondolkodnak azon, miként

lehetne

javítani

a

meglévő

állapotokon.

Ez

elsősorban

a

lakosság

kezdeményezőképességének gyengeségét, és a változtatás felelősségének az önkormányzatra való hárítását mutatja.

7. Jobbnak látná-e, ha az abai önkormányzat közvetlenül kérné ki a lakosság véleményét a fontos közügyeket érintő kérdésekben? – Az eredmény rendkívül magas: összességében a megkérdezettek 81 százaléka tart igényt a közügyeket érintő kérdések közvetlen megtárgyalására és a vélemény nyilvánítás lehetőségét. A két körzet között jelentős eltérés 38

mutatkozik. Míg a 18. körzetben 91,4 %, addig a 3. körzetben csak 65 % helyesli, hogy önkormányzat közvetlenül kérje ki a véleményüket. A különbség minden bizonnyal a „centrum” és a „periféria” közötti különbséggel magyarázható. A Kastélykert utca lakóinak informáltsága nagyobb: a képviselők laknak az utcában, általánosabb a kábeltévé figyelése, nagyobb társadalmi aktivitás a jellemző.

2. A második kérdéscsoport a hagyományos képviseleti demokrácia megítélésére vonatkozott. – Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mennyire elégedett a lakosság a hagyományos képviseleti demokrácia által biztosított lehetőségekkel, miként ítéli meg az önkormányzat és a lakosság kapcsolatát, miként vélekedik a demokrácia kiszélesítéséről.16 Ebben a kérdéskörben is kíváncsiak voltunk a jobbító szándékú javaslatokra. – 1. Véleménye szerint a hagyományos képviseleti demokrácia önmagában alkalmas-e a lakosság / lakókörzet sajátos és egyedi gondjainak orvoslására? – Az összes megkérdezettek 46,5 százaléka, tehát valamivel kevesebb, mint fele válaszolt igennel.

Az igen és nem válaszok mindkét körzetben közel azonos arányt mutattak.

18. körzet : 44, 4 % szerint alkalmas 3. körzet : 43, 0 % szerint alkalmas A megkérdezettek egyetlen esetben sem utasították el a válaszadást, ami azt mutatja, hogy határozott véleményük van. – Összességében tehát a lakosság körében, ha kicsiny különbséggel is, azok vannak többségben, akik kritikusan nézik a jelenlegi demokrácia gyakorlatot.

2. Amennyiben válasza „Nem”, miben látja a hiányosságok okait? – Kutatói megfigyelés: a megkérdezettek többsége hangsúlyozta, hogy Abán nem jelenik meg a pártalapon történő politizálás sem a közéletben, sem pedig az önkormányzat tevékenységében. A válaszok statisztikailag nem értékelhetők, de tanulságosak: a képviselők nem mindig azt képviselik amit mi akarunk, a lakókörzettel kapcsolatos kérdések nem jelennek meg a választásoknál, jobban meg kellene ismerni a helyi (lakókörzeti) problémákat, a képviselők nem ismernek minden embert, a periférián lakunk… A válaszok mögött a lakosság és a lakókörzet megismerésének valós igénye húzódik meg.

3. Miként lehetne, véleménye szerint, a jelenlegi helyzeten javítani? – A javaslatok statisztikailag nem értékelhetők. A válaszok többsége a nyilvánosságra, a lakossági vélemények felmérésére és a döntéseket megelőző nyilvános vitákra vonatkozott.

39

Kutatói megfigyelés: összességében mindenki elismerte, hogy Abán a tájékoztatás elég jó, de lehetne javítani rajta (nincs mindenkinek kábeltévéje, sokan igényelnék az írott tájékoztatást). A falugyűlések abszolút népszerűségnek örvendenek, szívesen látnák a gyakoribb, de időben rövidebb gyűléseket. Fontos szempontnak tartják a „közelséget” – körzetenként rendezendő tájékoztatókat (idősek, családosok). A válaszok között elhangzott a lakosság közvetlen megkeresése, nagyobb beleszólási lehetőség biztosítása és a nyilvános viták rendezése.

4. Amennyiben erre lehetőség nyílna, hajlandó lenne-e Ön aktívan részt venni a helyi demokrácia működésének javításában? – A válaszok 53,4 százaléka igen. A körzetenkénti megoszlás közel azonos: 3. körzet: 54,5 % igen 18.körzet: 54,2 % igen A válaszokat szándéknyilatkozatnak vagy érdeklődésnek tekintve, megállapíthatjuk, hogy a lakosság több mint fele nyitott a demokrácia kiszélesítésének irányába. Ez a hajlandóság jóval meghaladja a jelenleg tapasztalható civil aktivitás mértékét. Az igen válaszok pontosan lefedik azt a réteget, amely kritikával szemléli a hagyományos képviseleti demokrácia működését (ld. 2. kérdéscsoport, 1. kérdés) 5. Véleménye szerint mi a különbség a helyi közpolitika és a pártpolitika között? – Arra voltunk kíváncsiak, hogy a lakosság mennyire van tisztában a közéletben jelenleg használatos fogalmak értelmezésével. – A válaszok statisztikailag nem értékelhetők.

Pontos fogalmi meghatározást szinte senki sem adott. Ez azért fontos, mert a helyi demokráciával és közélettel kapcsolatos vélemények, nézetek nem a tanult vagy hallott szólamokat, hanem az emberek saját felfogását tükrözi. A véleményekben a demokrácia iránti igény is megfogalmazódik. A válaszok többsége a következő volt: •

Közpolitika: az emberek a maguk ügyében döntenek. Pártpolitika: Az a cirkusz, ami a parlamentben folyik.

•

A polgármester törődik az emberekkel, nem kell pártpolitika

•

Közpolitika: ami minket érint. Pártpolitika: nem érdekel minket

•

Abán a pártpolitika nem nagyon jelenik meg, nem érződik az önkormányzat párt-elkötelezettsége

•

A lakosság érdeke a fontos, nem kell párt, ideológia

•

Közpolitika: a lakosság aktív részvétele és érdekei alkotják a választás fő szempontjait

40

•

Közpolitika: a lakosság folyamatos bevonása a döntések előkészítésébe

•

Látjuk, ha nem is egyértelmű a különbség

•

nem sok minden, nem érzékelhető, nem érdekel

•

összefonódik

6. A helyi demokrácia kiszélesítése szempontjából a pártpolitika (1) vagy az attól független lakossági érdekek mentén történő közpolitika (2) erősítését tartja fontosabbnak? - A lakosság 91 %-a szerint a közpolitika (2) erősítése a fontosabb. A két körzet válaszai között szignifikatív különbség tapasztalható: a 3. körzetben a megkérdezettek 74 %-a, míg a 18. körzetben 96 %-a tartja fontosabbnak a közpolitika jövőbeni erősítését.

7. Értékelje az ötös skálán az abai önkormányzat és a lakosság között kialakult együttműködést! – A kapott válaszok átlaga: 3,65, közepes. A két körzet minősítése közel azonos: 3. körzet : 3,5 (közepes); 18. körzet: 3,7. (Ez utóbbi a statisztikai értékelés alapján „jó” minősítésnek tekintendő) 8. Milyen megoldásokat javasolna a lakosság és az önkormányzat együttműködésének javítására? – A válaszok statisztikailag nem értékelhetők. A következő válaszok voltak jellemzőek: •

Információ áramlás, tájékoztatás: akinek nincs otthon kábeltévéje kevés információhoz jut, szórólapok, ingyenes helyi lap, több falugyűlést, pontosabb tájékoztatás

•

Önkormányzat: nagyon leterhelt, jó lenne bővíteni; teljesítse, amit vállalt, az önkormányzat kezdeményezzen, mert ők tájékozottabbak, a vélemények közvetlen megkérdezése

•

Lakosság: az érdeklődő mindenről tudhat, az emberek véleménynyilvánítása lehetne aktívabb, legyen aktívabb és odafigyelőbb

Az elégedett válaszok kiemelték a kábeltévé műsorainak színvonalát, dicsérték a falugyűléseket, és kifejezték bizalmukat az önkormányzat tevékenysége iránt. Általános megközelítés a lakosság körében, hogy a kezdeményezéseket az önkormányzattól várják.

A

helyi

részvételi

demokrácia

szervezésében

bár

a

lakossági

igények 41

megfogalmazódnak, Abán is elvárt, hogy az első lépéseket az önkormányzat tegye meg. A javaslatokban megfogalmazódik az önkritika is, igazolva az első kérdéscsoport alapján tett megállapításainkat.

3. A harmadik kérdéscsoportban a részvételi demokráciával kapcsolatos tájékozottságot, nyitottságot és a strukturális párbeszéd helyi modelljének kialakításához szükséges információkat gyűjtöttük csokorba. – A kérdések több esetben is a korábbi válaszok kontrolljaként lettek megfogalmazva. Mivel az abai képviselőtestület már határozatban döntött a részvételi demokrácia programjának elindításáról, fontosnak tartottuk, hogy a kérdések konkrétak, igen nem válaszokkal egyszerűen eldönthetők legyenek és a tervezett program megvalósításához kapcsolódjanak.

1. Hallott-e már a részvételi demokráciáról? – Csupán a lakosság 31 százaléka hallott róla. A 3. körzetben: 33,3 %, a 18. körzetben: 31,4 % válaszolt igennel. – Az eredmények alapján sem a képzettségi szint, sem a társadalmi helyzet, sem pedig a korosztály alapján nem mutathatók ki szignifikáns különbségek. Kutatói megfigyelés: a fiatalok körében (18-30 évesek) feltűnően sokan adtak nemleges választ. Ebben a körben igen többször szembesültünk a közélettel kapcsolatos érdektelenséggel.

Valamiféle sértődöttség is megfogalmazódott egy-egy beszélgetés során. Fontos lenne a helyi fiatalok részvételét felerősíteni!

2. Mit üzen Ön számára a „részvételi demokrácia” fogalma? – 58 válaszból 46 a 1. részvételt és 2. a lakosság közéletbe való bevonását jelölte meg.

3. Fontosnak tartja-e a lakosság aktív részvételét Aba arculatának és jövőjének alakításában? – A megkérdezettek 91,3 százaléka fontosnak tartja. Az igen válaszok megoszlása a korábbi mérési eredményeket erősíti, amennyiben a választ adók 18. körzetben: 97,19 %-a, 3. körzetben : 82,6 %-a támogatja a lakosság aktív bevonását a helyi közéletbe.

4. Amennyiben lehetőség nyílik a személyes részvételre Aba közügyeiben, Ön szerepet vállalna-e? – A megkérdezettek 58,6 százaléka mutat hajlandóságot a személyes részvételre. A pozitív válaszok aránya: 3. körzet: 57,0 % 18. körzet: 62,8 % 42

A nemmel válaszolók három csoportja különíthető el: 1. Eleve elutasítanak mindenféle közéleti tevékenységet; 2. Koruknál vagy egészségi állapotuk miatt nem vállalnak közéleti szerepet; 3. Időhiány.

5. Szükség esetén részt vállalna-e a lakókörzetében elfogadott programok, feladatok megvalósításában? – A választ adók 84,4 százaléka részt vállalna. A pozitív válaszok aránya: 3. körzet: 81 % 18. körzet: 91,4 % 6. Amennyiben

Ön

vállalkozó,

hozzájárulna-e

ahhoz,

hogy

vállalkozásának

lehetőségeihez mérten segítse közvetlen lakókörnyezetének fejlődését (munkával, pénzzel, szervezéssel stb.) – A kérdésre abban az esetben is kértük a választ, amikor a választ adó nem volt vállalkozó (ők vannak többen). Ennek oka kettős: a polgárok többsége akarva vagy kényszerből bármikor önálló vállalkozásba kezdhet. A kérdésben ugyanakkor megfogalmazódik a szolidaritás készsége is. – A választ adók 70,6 százaléka az igen választ jelölte meg.

3. körzet: 52, 0% 18. körzet: 85,7 % A megkérdezett vállalkozók többsége igennel felelt kérdésünkre, de többen hangot adtak azon véleményüknek, hogy anyagiakkal nem támogatnák a közösségi tevékenységeket.

A válaszok alapján Abán a szolidaritási készség magasnak mondható, s ez a részvételi demokrácia gyakorlata szempontjából előnyös adottság.

7. Egyet ért-e azzal, hogy Aba nagyközségben a közügyek megvitatása lakókörzetek szerint történjen? – A megkérdezettek 72,4 százaléka egyetért. A pozitív szavazatok lakókörzetenkénti aránya 3. körzet: 77,0 % 18. körzet: 71,4 % 8. Egyet ért-e azzal, hogy a lakókörzeten belül lefolytatott viták, a parttalanság kiküszöbölése érdekében, előre meghatározott ügyrend mentén történjenek, a vélemények és határozatok pedig, jegyzőkönyvben rögzítve, szavazással történjenek? – A megkérdezettek 100 százaléka egyetért.

9. Egyet ért-e azzal, hogy Aba nagyközség önkormányzata és a lakosság között olyan

43

társadalmi szerződés jöjjön létre, amelyet a település minden lakója aláír és személy szerint kötelezettséget vállal arra, hogy lakókörzetében tevékenyen részt vesz a programok megvalósításában? – A megkérdezettek 82,7 százaléka egyetért. A pozitív válaszok lakókörzetenkénti aránya 3. körzet: 87,0 % 18. körzet: 80,0 % 10. Milyen jogokat és kötelezettségeket kellene, véleménye szerint, tartalmaznia a társadalmi szerződésnek? (A lakosságra és az önkormányzatra vonatkozóan) – A válaszok statisztikailag nem értékelhetők. Nem igazán értik a társadalmi szerződés lényegét. A javaslatok sorából kiemelnénk az alábbiakat: - A lakosságra vonatkozóan: minden polgár csak abban a kérdéskörben szavazzon, amely őt magát és lakókörzetét közvetlenül érinti; a szavazás lakókörzetenként kerüljön lebonyolításra; személyre szabott feladatok; a felvállalt feladat elvégzésére kötelezettség; informálódási és tájékozódási jog; véleménynyilvánítási jog; körzeti képviselő és annak megválasztása; - Önkormányzatra vonatkozóan: rendszeres tájékoztatásfejlesztési kérdésekben, közpénzek felhasználásáról; a projektek meghatározása és tájékoztatás a megvalósítás menetéről; a vállalt feladatokhoz szükséges támogatás biztosítása.

11. Egyet ért-e azzal, hogy a készülő társadalmi szerződés szövege előzetesen lakossági vitára legyen bocsátva? – A megkérdezettek 94,8 százaléka egyetért.

12. Egyet ért-e azzal, hogy a lakókörzetben közösen kialakított véleményt, állásfoglalást egy megbízott civil személy képviselje az önkormányzat irányában? - A megkérdezettek 100 százaléka egyetért.

13. Milyen tulajdonságokkal kell véleménye szerint rendelkeznie a megbízott körzeti képviselőnek?- A megjelölt tulajdonságok sorában a leggyakoribbak: - Jó kommunikációs képesség, - empátia, - helyi problémák ismerete, - talpraesett Többen megjelölték a jó szervező képességet, valamint a 18. körzetben a becsületességet.

Milyen általános kérdésekben kérje ki mindenképpen az önkormányzat választott testülete a lakosság véleményét?

44

14. Milyen általános kérdésekben kérje ki mindenképpen az önkormányzat választott testülete a lakosság véleményét? – A leggyakoribb válaszok a közművekre és a beruházásokra (pl. strandfürdő) és általában a területfejlesztési valamint közbiztonsági kérdéseket jelölték meg.

15. Melyek azok a speciális kérdések, amelyeknek a figyelembevételét fontosnak tartja a döntéshozatalokban? - A leggyakrabban a közműveket – utak, csatornázás, vízelvezetés (18. körzetben), közellátás, parlagfű irtása – jelölték meg.

Az első kilenc kérdés válaszait és a pozitív válaszok arányának növekedése figyelemre méltó.

Míg a részvételi demokrácia fogalmára vonatkozó kérdésünkre a válaszolók csupán 31 százaléka nyilatkozta azt, hogy hallott róla, az annak tartalmára és a személyes részvételre, valamint a strukturált párbeszéd megvalósítására és a társadalmi szerződésbe személyes elkötelezettségre adott igen válaszok száma egyre növekszik. Ebből arra lehet következtetni, hogy lényegét tekintve az önkormányzat kezdeményezését a lakosság egyértelműen támogatja a vizsgált körzetekben. A jelenség ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendszer bevezetése előtt komoly felvilágosító munkára lesz szükség.

A strukturált párbeszéd rendszerének kulcskérdéseit illetően az abai önkormányzat kezdeményezése teljes egészében lakossági támogatásra számíthat. A lakókörzeti képviselői rendszert mindenki üdvözli. Egyetlen szkeptikus megjegyzéssel találkoztunk, aki a régi lakóbizalmi (?) szerep visszaállítását véli látni. Ez is jól mutatja, mennyire fontos a kezdeti felvilágosító munka, amelyet a társadalmi szerződés nyilvános vitáiba be kell építeni.

4. A negyedik kérdéscsoportban a közvetlen demokrácia (e-demokrácia) irányába való fejlesztés lehetőségeit vizsgáltuk. – A vizsgálat célja egyrészt a információáramlás intenzitásának növelése érdekében a lakosság informálódási szokásainak felmérése, másrészt annak meghatározása, hogy milyen intelligens szolgáltatásokkal és korszerű megoldásokkal kombinálható a strukturált párbeszéd helyi modellje. A közép és hosszú távú fejlesztések során a projekt miként kapcsolható más projektekhez (e-közigazgatás fejlesztése, kistérségi szintű részvételi demokrácia, kábeltévé fejlesztés, Intranet, interaktív rendszerek), amelyek kitágítják a pályázati lehetőségeket is.

16. Hallott-e már az e-demokráciáról? – Az összes választ adó 41,3 százaléka már hallott róla. A pozitív válaszok lakókörzetenkénti aránya 45

3. körzet: 34,7 % 18. körzet: 45,7 % 1. Figyelemmel kíséri-e a helyi kábeltelevízióban közvetített önkormányzati adásokat? – A megkérdezettek 62 százaléka figyelemmel kíséri.

3. körzet: 73,9 % 18. körzet: 54,2 % Kutatói megfigyelés: a 18. körzetben sok háztartásba nincs bevezetve a Kábeltévé, sokan nem tudják megfizetni. Így a válaszok nem tükrözik a lakossági érdeklődés valós mértékét.

2. Milyen rendszerességgel? – Az összes megkérdezett 67,2 százaléka rendszeresen, vagy néha követi a közvetítéseket (rendszeresen: 29,3 %; néha: 37,9 %). Kutatói megfigyelés: az előző válaszhoz viszonyított eltérés főként a miatt van, hogy az idősebbek nem otthon, hanem családtagjaiknál, barátaiknál vagy egyéb nyilvános helyen néha vagy rendszeresen nézik a közvetítéseket, és válaszaikban ezt jelezték.

17. körzet(%)

18. körzet(%)

Rendszeresen

36,3

25,7

Néha

59

25,7

Soha

4,6

48,6

3. Kifejtené-e a véleményét a testületben zajló vitatott kérdésekről? – A megkérdezettek 60,3 százaléka kifejtené.

3. körzet: 43,4 % 18. körzet: 71,4 %

A két körzet között mutatkozó hatalmas különbségek jól mutatják, hogy a centrumtól távol fekvő körzetek lakóiban nem csak az informálódás, hanem gondolataik és véleményük kifejtése iránti igény is sokkal nagyobb. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy ezekben a távol fekvő körzetekben a tájékoztatás és lakossági fórumok szervezésére, a közvetített információk tartalmára és a vélemények meghallgatására jobban oda kell figyelni. Tanácsos sűrűbben fórumokat rendezni, a lehetőséghez mérten több képviselő és a polgármester is legyen jelen.

Fontos az empátia, az odafigyelés. A projektek, programok kialakítását úgy kell összeállítani, hogy a lehetőségekhez mérten minél többen érintve legyenek.

4. Jelentős változásnak tekintené-e, ha minden lakos elektronikus postában megkapná a 46

testületi döntések rövid összefoglalását? – A lakosság 87,9 %-a jelentős változásnak tekintené. Az igen választ adók megoszlása körzetenként igen magas, annak ellenére, hogy csak keveseknek van lehetőségük a hálózati hozzáférésre: 3. körzet: 91,3 % 18. körzet: 85,7 % 5. Ösztönzően hatna-e a helyi közéletre, ha a honlapon elérhetővé válnának a testületi ülések jegyzőkönyvei? – A lakosság 77,5 %-a szerint ösztönzőleg hatna, annak ellenére, hogy csak keveseknek van lehetőségük a hálózati hozzáférésre.

3. körzet: 74 % 18. körzet : 70,3 % 6. Ösztönzőleg hatna-e, ha Aba nagyközség honlapján vitafórumokat és tájékoztató szavazásokat rendeznének? – A lakosság 70,6 %-a szerint ösztönzőleg hatna.

3. körzet: 78,2 % 18. körzet : 80 % Kutatói megfigyelés: Amint tevékeny részvételről szólnak a kérdések, a pozitív válaszok aránya is nő.

7.

Részt venne-e otthon vagy a teleházban elektronikus szavazáson? - A lakosság 81 %-a részt venne. Az igen szavazatok körzetenkénti megoszlása: 3. körzet : 91,3 % 18. körzet : 74,2 %

8. Rendelkezik-e otthonában számítógéppel vagy internet eléréssel? – A válaszok nem tekinthetők

reprezentatívnak,

mert

az

egy

háztartásban

élők

válasza

megsokszorozódik.

9. Rendelkezik-e kábeltelevízióval? - A válaszok nem tekinthetők reprezentatívnak, mert az egy háztartásban élők válasza megsokszorozódik.

10. Rendelkezik-e minimális számítástechnikai ismeretekkel az önkormányzat elektronikus szolgáltatásainak igénybevételéhez? – A lakosság 65,5 %-a rendelkezik. Az igen válaszok megoszlása körzetenként: 3. körzet : 52,1 % 18. körzet : 62,8 % 11. Rendelkezik-e mobiltelefonnal?- A lakosság 81 %-a rendelkezik.

3. körzet : 82,6 % 18. körzet : 80 %

47

12. Jónak tartaná-e, ha az önkormányzat szolgáltatások mobiltelefonon is elérhetőek lennének? – A lakosság 74,1 %-a jónak tartaná.

3. körzet : 60,8 % 18. körzet : 72,2 % Kutatói megjegyzés: a két körzet igen válaszainak arányában különbség igen jelentős és magyarázatra szorul.

13. Jónak tartaná-e, ha rendszeresen lennének olyan helyi szavazások, amelyeken mobiltelefonnal is részt lehet venni? – A lakosság 79 %-a jónak tartaná.

3. körzet : 73,9 % 18. körzet : 74,2 % 14. Részt venne-e Ön ilyen szavazásokon? - A lakosság 81 %-a részt venne.

3. körzet : 78,3 % 18. körzet : 82,8 %

A felmérés kiértékelése 1. A válaszok tekintetében a megkérdezettek életkora, foglalkozása, neme nem eredményezett szignifikáns különbséget (bár a nők szívesebben vennének részt a helyi civil szervezetek munkájában, míg a nyilvános szereplésre inkább a férfiak vállalkoznának.)

2. A felnőtt, 30 év fölötti korosztály érdeklődése a közügyek iránt nagyobb, mint a fiataloké.

A fiatalok szkeptikusak a helyi demokráciával szemben. A közügyek iránt alacsony az érdeklődés ebben a korosztályban.

3. Szkepticizmus és bizonyos visszahúzódottság jellemzi a legtöbb Abára betelepült új lakos magatartását. Különösen a fiatalok nehezen találják helyüket a község életében: személyes kapcsolataik elenyészők, még nem igen ismerik ki magukat a helyi közéletben, elszigetelten élnek, munkahelyük többnyire Székesfehérvárhoz vagy más településekhez köti őket.

Integrálódásukhoz szükségesnek látszik a külső segítség, megkeresés.

4. Bár a demokráciafogalmak (képviseleti, részvételi, e-demokrácia) homályosak és hiányosak, abban kivétel nélkül egyetértettek, hogy pártpolitika helyett a közpolitika fejlesztése indokolt.

48

3. ábra 5. A fogalmak tisztázatlansága ellenére a demokrácia kiszélesítése iránt nem csak nyitott a lakosság, hanem igényli is. A megkérdezettek részvételi készségét vizsgáló kérdéseinkre adott válaszok, valamint a jelenlegi aktivitási ráta összehasonlítása alapján az abai lakosság közéleti aktivitási potenciálja igen magas. Ez azt jelenti, hogy a területi elv bevezetése jelentősen fokozhatja,

optimális

esetben

négyszeresére

növelheti,

a

jelenlegi

társadalmi

aktivitást.(4.ábra) 6. Általános tendencia, hogy a lakosság részt venne különféle társadalmi akciókban, amennyiben erre lehetősége nyílna, de a kezdeményezést elsősorban választott képviselőiktől és a polgármestertől várják. Ebből arra következtethetünk, hogy nem vált ki ellenszenvet, hogy a részvételi demokrácia helyi akcióprogramját felülről kezdeményezi az önkormányzat.

7. Konkrét problémák felmerülése esetén (pl. munkanélküliség, egészségi állapot romlása) egyéni, „személyre szabott” megoldásokat várnak az önkormányzattól, illetve a civil szervezetektől. A társadalmi szerződésben meghatározásra kerülő akcióterv kidolgozásakor erre különösen figyelemmel kell lenni.

49

4. ábra 8. A területi alapon kialakítandó lakókörzeteket, a választott körzeti képviseletet és a folyamatos tájékoztatást a lakosság egybehangzóan támogatja. Az összes lehetséges képviseleti megoldás – civil szervezetek, a jelenlegi politikai logikára épülő képviseleti demokrácia és a lakókörzeti képviselet - között ez utóbbi iránt a legmagasabb a bizalom. (5. ábra)

50

5. ábra 9. A legtöbb embert meglepte a társadalmi szerződés gondolata, de minden esetben üdvözölték a nyilvános vitáját (82,7%). Ez az arány nagyjából megfelel a lakókörzeti képviselői rendszer támogatottságának (6. ábra). A társadalmi szerződés vitája lehet a rendszer első igazi próbatétele.

6. ábra 10. Teljes körű egyetértés van a tekintetben is, hogy a lakókörzeti ülések, viták előre meghatározott és elfogadott ügyrend mentén, jegyzőkönyvben vezetve történjenek. A parttalanság elkerülésére támogatják az időkorlátozást.

11. Számítógép, illetve más informatikai eszközök használatát, kezelésük elsajátítását önként vállalják azok is, akik egyelőre nem rendelkeznek ilyen eszközökkel, illetve ismeretekkel. Összességében minden újdonságot szívesen kipróbálnának (ami nem kerül pénzbe).

12. Annak ellenére, hogy személyes lehetőségeik az eszközöket és az infrastruktúrát illetően korlátozottak – a kábeltévé sok háztartásban nincs, csak igen kevés háztartásban van hálózati hozzáférés, valamivel jobb a számítógéppel való ellátottság,– támogatják az ezen irányú fejlődést. Az infokommunikációs eszközök területén a mobil telefon a legelterjedtebb, a lakosság mintegy 80 %-a számára hozzáférhető. A jövő szempontjából új lehetőséggel kecsegtet a 3. generációs készülékek rohamos terjedése, így az önkormányzat azon terve, hogy minden abai lakos saját elektronikus postaládába kapja meg a fontos helyi információkat 51

már elérhető közelségbe került. Természetesen a mobil szolgáltatások nem pótolják a szélessávú

hozzáférés

infrastruktúrájának

hiányát,

de

jelentősen

javíthatja

az

információáramlás intenzitását.

8. Javaslatok a helyi demokráciájának fejlesztésére, a társadalmi szerződés létrehozására (2005 január) Európában a részvételi demokrácia megvalósításának programját elméletileg - az információtól a közös döntésig (a valós részvételig) – négy fejlesztési szakaszra bonthatjuk: 1. Az információáramlás kétirányúsítása: a választott képviselők és az önkormányzati intézmények számára lehetővé teszi a lakosság elvárásainak, kívánságainak jobb megismerését; a lakosság betekintést nyerhet a döntések tartalmába és a döntéshozók szándékainak és az önkormányzattól független objektív feltételek megismerésébe. – Ez a szint Abán egy éven belül megvalósítható. Ki kell dolgozni az információáramlás különböző technikáinak rendszerét.

2. Konzultációs rendszer (strukturált párbeszéd) kialakítása: a lakosság kifejtheti álláspontját az adott kérdésekben, de a hatalom gyakorlói nem kötelesek azt figyelembe venni a döntéshozatalok során. – A második szint eléréséhez Abán a feltételeket biztosítottnak látjuk. A felmérések valamint a már korábban is rendszeresített falugyűlések népszerűsége alapján mind az önkormányzat, mind pedig a lakosság részéről a szándék megvan. A lakókörzetek képviseleti rendszerének kialakítása és a társadalmi szerződés megkötése e téren alapvető fontosságú.

3. Egyeztetés és együttműködés rendszere: a fejlesztésnek ezen a szintjén a lakosság teljes részvétele megvalósul a lakókörnyezetükhöz kapcsolódó fejlesztési projektek megvalósításában (ld. Ile de France, Lille). Abán ez az intelligens várossá válás programja18, vagy többek között a Dél Kapuja projekt, stb. Ezen a szinten a döntéshozó

és

végreható

hatalom

időnként kompromisszumok

megkötésére

kényszerülhet. Ennek a szintnek a működőképességéhez az önkormányzat részéről kijelölt felelős személyre van szükség. Európában általában az egyik alpolgármester feladata a rendszer működtetése. – Világosan meg kell határozni azon kérdésköröket, témákat, amelyekben az együttműködés sikerrel végig vihető. Az első egy-két évben olykor tanácsos ezt a kört leszűkíteni, mert minden kudarc gyengítheti a továbblépést, elbizonytalanítja a polgárokat.

52

4. Participáció (részvétel) szintje: a hatalom megosztása a közösen hozott döntésekben (co-décision) is jelentkezik. – Ennek a szintnek a megvalósítása véleményünk szerint még a jövő kérdése, de előkészítése az intelligens (város és terület-) fejlesztések során szem előtt tartandó. A felmérések alapján egy ilyen mélységű felelősségvállalásra az abai lakosság ma még nem felkészült. Ugyanakkor fontosnak tartjuk a felkészítő munkát: mobil telefonos tájékoztató jellegű szavazások, interaktívitás, a kábeltévé műsoraiban a lakossági vélemények (lakókörzetek) bemutatása, a vélemények ütköztetése, kerekasztal beszélgetések, a honlapon rendszeres fórumok szervezése stb.

Ezekre az újításokra a lakosság nyitott.

Annak ellenére, hogy a részvételi demokrácia gyakorlata hihetetlen gyorsasággal terjed Európa és világszerte, ma még az eredmények igen bizonytalanok. Az okok több tényezőre is visszavezethetők: •

A politika és a közpolitika között ma még nehéz a határvonalat meghúzni, így a képviseleti (közvetett) és a részvételi demokrácia szembeállítása a civil szféra és az önkormányzatok együttműködése helyett érdekellentéteket generál(hat). – Abán a felmérések azt mutatják, hogy a lakosság bár a fogalmak pontos meghatározásával nincs tisztában, a kontrolkérdések azonban világosan mutatják, hogy különbséget tudnak tenni a pártalapú politizálás és a közpolitika között. Összességében pozitív véleményüknek adtak hangot, amikor aláhúzták, hogy Abán a pártpolitika nem dominál. Ezt a meggyőződést kihasználva jelentős lépéseket lehet tenni a bizalom és a részvétel irányába. Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy a választ adók többsége kívül érzi magát a helyi közéleten. Miután a lakosság korát, nemét, érdeklődését és szociális helyzetét tekintve is igen szórt még az egyes lakókörzeteken belül is, javasoljuk, hogy ne csak a területi elv, hanem tematikák és feladatok mentén is kíséreljen meg az önkormányzat mozgósítani: pl. az Aba Napok kiszélesítése, amelynek során 1-2 lakókörzet bemutatkozik, vagy a gyerekek felnőttekhez hasonló szervezése, versenyek stb.

•

A demokráciafejlesztés negyedik szintje a jelenlegi intézményi és társadalmi környezetben inkább idealisztikus, mint megvalósítható cél. Ez is indokolja, hogy a fejlett észak országaiban a negyedik szakaszt az információs technológia intenzív alkalmazásával képzelik el. Abán ez alapvetően a helyi és kistérségi e-közigazgatás lenne, amelynek részletes programja elkészült. – Abán, ismételten utalnunk kell 53

felmérésünk azon eredményére, hogy a lakosság rendkívül nyitott az új irányában, annak ellenére, hogy sokak lehetősége korlátozott. Ki kellene a körzetesítést használni az információs kultúra terjesztésére: körzetenkénti ingyenes tanfolyamok, Internet elérés, kábeltévében közvetített lakókörzeti műsorok, vetélkedők (?). Olyan programok, ahol az egymást alig ismerő vagy kapcsolatot nem tartó egyének közös identitása, összefogása erősíthető.

•

Az állampolgárok közösségi részvétele kétes: szkepticizmus, személyes döntések, félelem a nyilvánosságtól stb. Nagy arányú részvétel szinte sehol sem valósult meg. A tapasztalatok alapján átlagosan 10 százalékos részvétellel lehet számolni, ami nagyvárosok esetében igen tekintélyes létszám, de egy kisvárosban, vagy községben a program esetleg ellehetetlenüléséhez vezethet. – Ezzel a lehetőséggel sajnos Abán is számolni kell, annak ellenére, hogy a kijelölt két körzetben végzett felméréseink pozitív hozzáállást és erős fogadókészséget mutatnak. A jelenlegi civil aktivitást vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a közösségi aktivitás jelenlegi szintje nagyon alacsony a községben. Bár a választ adók többsége időhiányra hivatkozott, a kérdezőbiztosok benyomása az volt, hogy sokkal inkább az érdektelenség és a közösségen kívüliség érzete a passzív magatartás igazi oka. Abán is számítani lehet arra, hogy a kezdeti lelkesedést komoly lemorzsolódás fogja követni. Igen nagy a valószínűsége annak is, hogy háztartásonként csak egy, jó esetben két személy fog részt venni a körzeti fórumokon. Ez egy 70 felnőttet számlálókörzetben, optimális esetben is csupán 20-30 résztvevőt jelenthet. 10-20 százalékos aktivitás mellett 10-12 főre lehet számítani, ami megint csak negatív hatású, hiszen a „miért csak mi?” kérdése óhatatlanul vetődik fel.

Javasoljuk tehát, hogy a munka vagy nagyobb körzetekben, vagy több körzet összevonásával történjék. A másik fontos elem a gyűlések, fórumok időtartama. A lakosság nagy része ingázó, gyerekeket nevel vagy idős ember. A végeláthatatlan gyűlések riasztóak. Ezért javasoljuk, hogy a fórumok időtartamát és a hozzászólásokat egyaránt időben korlátozzák, és a körzeti képviselőkkel együttműködve dolgozzanak ki egy egységes ügyrendet. Felméréseinkben ezt a megoldást minden választ adó támogatta. A lemorzsolódás csökkentésének másik módja a helyi fórumok, gyűlések folyamatos ébrentartása: a napirendek sorában mindig be kell illeszteni egy közérdeklődésre alkalmas kérdést, információt, meghívott személyt. A lakókörzeti képviselő szerepe és személyisége meghatározó.

•

A döntéshozatalba való bevonás egyik sarkalatos kérdése marad, hogy a lakosságnak semmiféle kötelezettsége sincs, így a felelősség megállapítása lehetetlen. Ez komoly 54

feszültségekhez vezethet a választott testületek és a lakosság között. – Ezen egyedül a területi alapon történő választott „civil képviselők” intézményesített rendszere tud segíteni. Az európai példák nyomán Abán is javasoljuk az évenkénti választás lehetőségének nyitvatartását: az alkalmatlan képviselők lecserélésére, s más aktív és tehetséges személyek számára is teret adni a közösségen belül. Ez a rendszer erősítheti az önkontrolt, valamint a képviselő kontrollját is. A másik fontos elem lehet, hogy a körzeti

gyűlések

hozzászólásait,

javaslatait

és

szavazásait

egyszerűsített

jegyzőkönyvben rögzítsék és azt a körzet minden háztartásába juttassák el. A lakosság személyes felelősségvállalását, de a rendszer átláthatóságát is csak a nyilvánosság keretei között lehet biztosítani.

•

A civil szervezetek ma jóval kisebb szerepet játszanak a helyi közéletben, mint azt korábban tapasztalhattuk. Anyagi függőségük a helyi önkormányzatoktól a lakosság bizalmatlanságának forrása is lehet.

Legitimitásukat a lakossági

vélemény

formálásában és képviseletében gyengíti, hogy jelenlétük nem reprezentatív minden lakókörzetben. – Abán annak ellenére, hogy a hazai viszonyok között jól működő civil élet van, az általunk megkérdezettek többsége nem vagy alig ismeri. Ugyanakkor a helyi demokrácia fejlesztése szempontjából szerepük nem elhanyagolandó. A lakossági megítélésük jónak mondható. Ezért javasoljuk bevonásukat a konzultatív testületekbe, amivel a körzeti képviselők munkáját és a lakókörzetek tájékoztatását, vitáját segíthetjük.

9. A civil képviselők bemutatása, terveik elemzése 2005. május elején kérdőíves felmérés készült az abai civil képviselők körében. A postai úton kiküldött 24 kérdőívből húsz érkezett vissza kitöltve, így ezek kerültek feldolgozásra.

Az alábbiakban a kutatás gyorselemzését mutatjuk be: az első rész a civil képviselők demográfiai adatait tartalmazza, idegen nyelv tudását és a számítógép használati szokásaikat, a második rész pedig a társadalmi szerepvállalás és a civil képviselőség feladatkörének önértelmezésére összpontosít.

A nemek szerinti megoszlás alapján az abai civil képviselők 75%-ka férfi, 25 %-ka nő. A legtöbben a 30-40 év közötti korosztályhoz tartoznak (45%), a 40-50 és az 50-60 év közötti

55

korosztályból csak 5-5 képviselő van és mindössze egy személy 30 év alatti. Az abai civil képviselők többsége tehát közép-korosztályhoz tartozik.

A képviselők családi állapotát illetően elmondható, hogy 75 százalékuk családos és csak 25 százalék elvállt, hajadon vagy nőtlen.

Iskolai végzettség szempontjából nincs túlreprezentálva sem a felsőfokú, sem az alacsonyabb végzettséggel rendelkező képviselők aránya. Nagyjából fele-fele arányban szerepelnek azok, akiknek maximum érettségije van (12) és azok, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek (8). A legtöbben szakiskolát végeztek (30%), 20 százalék érettségizett, 15-15 százalék azok aránya, akik egyetemet vagy posztgraduális képzést végeztek, 10-10% a nyolc osztályt és a technikumot végzettek aránya.

A civil képviselők 65 százaléka teljes munkaidőben dolgozik, 10 százaléka csak részmunkaidőben, 25 % pedig inaktív (nyugdíjas).

Hasonlóan az iskolai végzettséghez a foglalkozás tekintetében is megoszlanak a képviselők. A civil képviselők 30 százaléka van vezető pozícióban, 20 % szakmunkás, 15 százaléka egyéni vállalkozó, 10 százalék szellemi beosztott. Mindez azt mutatja, hogy az abai polgárok nem elsősorban értelmiségieket vagy egyáltalán szellemi munkát végzőket választottak ki.

A képviselők 65%-ka egy nyelvet sem beszél társalgási szinten, 20% beszéli a németet, 15% pedig az angolt. Ez a kép egyezik azzal az általános helyzettel, hogy a mai középnemzedék tagjainak többsége nem beszél idegen nyelvet.

Arra a kérdésre, hogy ki milyen típusú munkahelyen dolgozik, azt a választ adták, hogy a képviselők körülbelül ugyanolyan arányban dolgoznak a magánszférában mint az államiban, s az önkormányzati munkatársak aránya 20%.

A képviselőknek 70 százaléka rendelkezik számítógéppel, 30 százaléknak pedig se a munkahelyén, se otthon nincs számítógépe. Ez az adat meglepetés, hiszen ez arány kétszerese az országos átlagnak. Az internet hozzáférési lehetősége a képviselők 55 százalékának van, ami megint sokkal magasabb az országos átlagnál. Az internetet leginkább tájékozódásra, információgyűjtésre használják (55%), e-mailezésre 30 százalék, tanulásra 20% és csak 15% azok aránya, akik az internetet üzleti tevékenységre is használják.

56

A képviselők 60 százaléka korábban nem vállalt semmilyen társadalmi szerepet, 40 százaléka pedig már régebben is rendelkezett hasonló tisztséggel. Ez megint jó jel, hiszen a hatvan százalék arra utal, hogy a többség most először kap közösségi megbízatást, így a helyi társadalomból többségében új emberek jutottak képviseleti lehetőséghez.

A képviselők a részvételi demokrácia fogalma alatt a következőket értik: szélesebb körű, úgynevezett strukturált párbeszéd helyi döntéshozók és a lakosság között (85%); a lakosság szélesebb körének bevonása a döntések előkészítésébe (80%); civil képviselők segítségével hatékony települési civil testület/ fórum létrehozása (55%). Továbbá lényegesnek tartják az információ eljuttatását mindenhova (40%), a társadalmi szerződés megkötését az önkormányzat és a lakosság között (40%); a helyi társadalom (vagy csak az utcaközösség) gondolatainak, értékeinek, szándékainak kifejezését (35%); az önkormányzat hatékony működésének támogatását (35%).

A válaszokból az derül ki, hogy a strukturált párbeszéd vitte el a pálmát, ami arra utal egyúttal, hogy a civil képviselők értik a részvételi demokrácia központi gondolatát, miközben ,indehhez képest csak fele szavazatot kapott a társadalmi szerződés megkötése az önkormányzat és a lakosság között (40%) és a helyi társadalom (vagy csak az utcaközösség) gondolatainak, értékeinek, szándékainak kifejezése (35%).

A legtöbben azért vállalták el a civil képviselőségre való jelölést, hogy Aba sikeres, fenntartható, intelligens kisváros legyen (75%), a képviselők 50 százaléka azt vallja, hogy felkérték ennek a tisztségnek az elvállalására, 45-45 % felelősséget érez a közügyek iránt, vagy véletlen folytán alakult így. A családtagok javaslata vagy az egyéni érdek, elenyésző mértékben játszott szerepet a jelölés elvállalásakor, mindössze 10%-ban. Ez a válaszsor pedig azt a visszajelzést adja, hogy a többség nem csak ismeri, hanem támogatja is, hogy Aba intelligens kisváros legyen.

Arra a kérdésre, hogy mi a civil képviselők legfontosabb feladatköre, a válaszadók legtöbben az utcaközösség és ezen belül a családok érdekeinek képviseletét (85%) jelölték meg, továbbá a lakossági aktivitás erősítését, hogy Aba fenntartható, intelligens kisváros legyen (70%), és végül a lakosság inspirálását, hogy részt vegyen a részvételi demokráciában (70%). Az információk eljuttatását a lakossághoz, a civil képviselők 30%-ka tartja fontosnak. Érdekes módon a pénzforrások felkutatását a célok elérése érdekében a képviselőknek csak 10%-ka jelölte meg.

57

A civil képviselők központi fórumának, a „Civil Magisztrátus”-nak, a képviselők 75 százaléka szerint az a szerepe, hogy érvényre juttassa az utcaközösség érdekeit, 70 százaléka az összefogást hangsúlyozza a közös jövőkép szisztematikus megvalósítása érdekében és ugyancsak 70% az utcaközösség értékeinek, céljainak érvényesítését. Az talán ellentmondásra utal, hogy az utóbbi két kérdésnél az elsőbbséget az utcaközösség érdeke/értéke kapta, miközben a részvételi demokrácia értelmezésénél ugyanez a szempont az egyik utolsó helyre került.

A képviselők 50-50 százaléka gondolja azt, hogy a civil képviselők fórumának az a szerepe, hogy jövőképet adjon a falunak és együttműködő partnerséget biztosítson az önkormányzattal.

Ez majdnem egy ideális válaszarány, hiszen sem a jövőkép alkotás, sem az önkormányzattal való együttműködés nem szorul háttérbe. Összegezve azt mondhatjuk, hogy az abai civil képviselők egyrészt jól reprezentálják a helyi társadalmat, másrészt az átlagosnál felkészültebbek, tudatosabbak, harmadrészt pedig a vállalt szerepüket meglehetősen magas szinten értelmezik.

10. Az abai részvételi demokrácia létrejötte és az edemokrácia esélye (eseménytörténet) Ebben a fejezetben egy év (2004. júniustól – 2005. május közepéig) eseménytörténetének fontosabb fordulópontjait foglaltuk össze.

Az abai demokrácia-fejlesztési kísérlet, vagy a társadalmi szerződés megkötésének gondolata először 2004 tavaszán-nyarán merült fel. A program kezdeményezése azzal indult, hogy az önkormányzat (mindenekelőtt Kossa Lajos polgármester) 2004. őszén falugyűlésen ismertette az elképzelést. Az eseménytörténet legizgalmasabb időszaka 2005 márciusának elején volt, amikor Abán a 24 utcaközösség polgárai a kultúrházban megválasztották civil képviselőiket.

Ebben

a

fejezetben

a

demokrácia-fejlesztési

kísérlet

történetének

legfontosabb

dokumentumait publikáljuk.

10.1. A demokrácia kísérlet hivatalos indítása (Falugyűlés, 2004 szeptember)

58

Aba nagyközség önkormányzata 2004. szeptember 23-án (csütörtök) 18 órára falugyűlést hivott össze az abai Millenniumi Parkba. Ennek a meghívójában a következő mondatok szerepeltek: „2004. január 1-je jelentős mérföldkő településünk életében, a kormány pozitív döntésének köszönhetően önálló kistérséggé vált a Sárvíz, Aba pedig térségközpontként történelme legnagyobb lehetősége előtt áll. Az önálló térséggé válással új fejlesztési források is megnyíltak előttünk, amelyek segítségével az elkövetkező hónapokban eddig soha nem látott beruházási hullám indul el Abán a néhány milliós munkáktól milliárdos fejlesztésekig bezárólag. A lehetőség egyben nagy felelősséget is magával hordoz, ezért meggyőződésünk, hogy a fizikai (külső) megújulás csak akkor lesz sikeres, ha ezzel egyidőben a közösség lelkiszellemi megújulása is elkezdődik. E törekvést elősegítendő Aba Nagyközség Képviselőtestülete egy helyi társadalmi szerződés megkötését kezdeményezi.

Az új programok és fejlesztések az élet szinte minden lényeges területét egyszerre és egymást erősítve indulnak el, amelyek sikeréhez elengedhetetlen az önkormányzat és a helyi társadalom szoros és hatékony együttműködése.”

10.2. Felhívás helyi társadalmi szerződés megkötésére Abán a társadalmi szerződés előkészítése, megvitatása és a civil képviselők megválasztása érdekében minden család az előbbi Felhívást kapta meg. Ennek a szövege a következő volt: Felhívás helyi társadalmi szerződés megkötésére „Hol tartunk ma?

Hogy is hangoznak ma a régi igazságok? Egy falu, vagy egy város közös remény és vállalkozás. Egy település helyi társadalma közös létforma és összetartozás tudat. Egy önkormányzat együttes vállalkozás a település vezetésére és életkedvének erősítésére. Egy iskola olyan intézményes szellemi együttműködés, amely a fiatalok számára tudást és életvezetési stratégiát kínál. Egy család sem más, mint – túl a termelési és fogyasztási szerepeken – érzelmi, lelki és szellemi közösség.

Megvalósult ez? Ma a helyi társadalmakban az a felfogás erősödött meg, hogy mindent inkább egyedül próbálj meg, mint bárki mással együttműködve. Ez az íratlan életfelfogás ma 59

azért uralkodik, mert az elmúlt száz évben a különböző helyi elitek gyakran a közösség érdekével szemben vezettek. Ám nem foghatunk mindent a külső körülményekre. Ne felejtsük el, hogy nagyon sok utcában a szomszédok képtelenek együttműködni, sőt a legkisebb érdekvagy értékellentétet is csak durva eszközökkel próbálják meg orvosolni.

Nézzünk körül tágabb és szűkebb világunkban, s magunkban. Mindenfelé azt tapasztalhatjuk, hogy a normális együttműködés akadozik, sőt akár azt mondhatjuk, hogy az új barbárosodás inkább terjed, mint csökken. Nincs elég nyugalom, elég béke bennünk, nem tudunk a másik emberre figyelni, a másik érdeke számunkra érdektelen, ítéleteinket pontatlan információkra vagy vélekedésekre alapozzuk, a másik embernek nem a jobb, hanem a rosszabb arcát látjuk, a közösségek vezetőit szinte mindig előítélettel nézzük, haragszunk a körülöttünk lévő világra, miközben a saját portánkat sem tesszük rendbe. Nem értjük a világot, nem érezzük jól magunkat benne és javításáért lehetőleg semmit nem akarunk tenni.

Bezzeg magát mindenki jónak és tisztának tartja, miközben másokat– ha nem is mindenkit – rossznak és tisztázatlannak ítél. Ebből vagy az következik, hogy mindenki rossz, az is, aki magáról jót gondol, vagy mindenki legalább részben jó, s akkor magunkról is feltételeznünk kell, hogy legalább részben rosszak vagyunk. Ha nem veszünk részt a közösség életében, s nem egyszer – a sok korábbi sérülés miatt – szinte elbújunk a világ elől, akkor sem az nem derülhet ki, hogy jók, sem az, hogy rosszak vagyunk.

Nos, itt tartunk ma. Olyan sok sérülést, megaláztatást, fájdalmat okozunk egymásnak, hogy szinte lehetetlenné tesszük a másokkal való gondolatcserét, lelki egymásra figyelést vagy a közös fellépést. Markánsan fogalmazva: nincs közösség és nincs egyéni boldogság, s a kivételek most is csak a szabályt erősítik. Mindez abban is megnyilvánul, hogy az egyéni és családi határainkon túli települési-közösségi világban nincs – se íratlan, se írott formájú társadalmi szerződés.

Hol tarthatnánk?

Haragudhatunk bármennyire a külvilágra, a szomszédra, a falura, a hatalomra, a globalizációra, de az a közismert igazság nagyon nehezen cáfolható meg, hogy saját világunkban, a családunkban, a baráti körünkben (ha még, vagy már van) mi vagyunk az illetékesek, és mi hozzuk a döntéseket. Elsősorban rajtunk múlik, hogy szeretteinket a tenyerünkön hordjuk, vagy nem, hogy a külső siker hajszolása helyett – jelképesen is – saját 60

kertünket építjük-e, vagy nem, hogy a közösség dolgaiban önzetlenül segíteni akarunk-e vagy nem. Nem a szegénységtől vagy a gazdaságtól függ, hogy kimondott mondatainkkal bántani akarunk-e, vagy nem, hogy az utcasarkon hallott gonosz megjegyzéseknek hiszünk-e, vagy nem, hogy keresztény emberként Isten szeretete, vagy ateista emberként humanista erkölcs vezet-e minket, vagy nem. Évszázadok óta ott tarthatnánk, hogy a többség legalább többnyire a jó mellett döntsön. De ez még nem történt meg, s olyan illúziónk sem lehet, hogy ez rövidesen bekövetkezik.

Ugyanakkor magunkban és másokban gyakran azt tapasztalhatjuk, hogy a többség igen is a jót szeretné választani, de valami vagy valaki közbeszól, akadályoz, elterel. És mi ebbe belenyugszunk. Hasonló a helyzet a közösségekkel is. Egyáltalán nem tartunk ott, hogy az emberek egymás iránti empátiával és nyitottsággal – már a napi érdekeik miatt – együttműködjenek, holott igazából minden ember vágyik társakra, baráti közösségekre, s sok minden feladatot ellátna, ha a külső világban tapasztalná, hogy becsülik, megszólítják és felkérik. Keressük tehát a közösséget, de valami – fáradtság, kudarc, rossz pletyka, stb. – elterel minket. Azért is belenyugszunk ebbe, mert nem gondolkodunk elég világosan.

Már régen ott tarthatnánk, hogy az önkormányzat erkölcsi súllyal bír, a közösség vállalja a megválasztottait, és a közös döntések valóra váltásáért mindenki hajlandó egy kapavágásra.

Már régen annak örülhetnénk, hogy az egy utcában lakók számára erkölcsi parancs a szomszéd megbecsülése és támogatása, vagy semmi akadálya nem lenne annak, hogy saját tudásainkat is felkínáljuk az utca végén lakóknak is. Már régen oda juthattunk volna, hogy a rokonok között bensőségesebb a kapcsolat, s a családokban a szeretettel szemben nem alternatíva a viszály. De a külső világ sajnos pontosan olyan, mint a belső világunk, s fordítva, a belső világunk nem jobb, mint a sokat szidott külső világ. Várjuk, hogy kívülről szeressenek minket, de mintha képtelenek lennénk arra, hogy a kintieket szeressük.

Az egész globális, vagy lokális világunkban ismételten tudatosul: a megváltás aligha kívülről, sokkal inkább belülről érkezik. Nem másoktól jön, még ha mások sokat segíthetnek is. Nincs mire várnunk, holott a várakozás állapota egyébként izgalmas lehet. A belső döntéseket mindenkinek naponta kell meghozni, s naponta kell azzal szembesülnie, hogy miben volt erős és gyenge. A közösségnek, és különösen a közösség (például az önkormányzat, az egyház, az óvoda és az iskola) vezetőinek pedig mindent meg kell tenni azért, hogy intézményes és intézményeken túli, de szervezett támogatást adjanak a személyes jó döntések

61

meghozatalához és az ezekből következő kisközösségi cselekvésekhez. Milyenek legyenek ezek az intézményes segítségek, és hogyan szerveződjenek meg és váljanak elérhetővé?

A titok és a jó válasz is valahol itt rejtőzik.

Hogyan jutunk tovább?

A válaszhoz vezető felvetések nagyon evidensek. 1. Tisztázzuk, hogy településként és közösségként milyenek vagyunk! 2. Tisztázzuk, hogy mit akarunk együtt sokfélét és sokféleképpen! 3. Tisztázzuk, hogy miképpen jutunk el oda, ahova akarunk haladni! 4. Ha tisztáztuk a fő kérdéseket, akkor kössünk nyilvános megállapodást, helyi társadalmi szerződést! 5. Ha tisztáztunk minden lényegest, akkor döntsük el, hogy saját magunk mit teszünk mindennek érdekében! 6. Ha saját akaratunkat tudjuk, a szomszédokkal együtt valakit – mintegy negyven településrészen - bízzunk meg az összefogás szervezésével! 7. Az önszerveződéseink összefogói (beleértve a civil szervezeteket is) működtessenek valamilyen községi civil testületet vagy helyi civil parlamentet! 8. Ha helyi társadalmunkat összefogjuk, gyűjtsük össze az ehhez szükséges tudásokat nyilvános formában, és ezeket dolgozzuk fel egy általunk alapított civilegyetemen! 9. Ha elkezdünk magasabb minőséggel együttműködni, akkor saját intézményeinket szeressük jobban és vegyük őket jobban igénybe! 10. Ha szükségképpen új utakra is indulunk, s új közösségi vállalkozásokba kezdünk, akkor ezeket becsüljük meg, s – ahogy ezt az emberek mindig is tették – fogjunk össze az elképzelés valóra váltásáért!

Sok-sok kérdést tehetnénk még fel, de talán gondolkodási irányként és módszerként ennyi is elég. Számos felvetésre már válasz is van, vagy legalább is a válaszkísérletek már születőben vannak. Az elmúlt években komoly – más településen még el sem képzelt – válaszalternatívák fogalmazódtak meg, s azt egyre nehezebb vitatni, hogy az intelligens várossá válás átfogó, egyszerre a hagyományokra és a jövőre építő programja jó kiindulópont. Úgy érezzük, eljött az ideje, hogy a nagyközség önkormányzata és a település lakossága egymással nyilvános társadalmi szerződést kössön. Ennek azonban csak akkor van értelme többek között: 1. Ha nem csak megegyeztünk, s testületileg elfogadtuk, hanem a többség belül is vállalja a közös programot. 2. Ha a közös jövőterv nem csak néhány hónapra, hanem legalább egy évtizedre előre lát. 3. Ha a helyi társadalmi szerződést nem csak a vezetők, hanem a helyi polgárok is aláírják. 4. Ha mindenki előtt világos, hogy a társadalmi szerződés betartásáért minden fél

62

személyesen is felelős. 5. Ha a többség érzi vagy érti, hogy ebben a modern világban ez a társadalom vagy közösségfejlesztés talán fontosabb, mint a korábbi századokban.

Javasoljuk, hogy minden jó akarat és tudás összesítésére alakuljon meg – elsősorban helyi vezetők s polgárok, valamint szakmai konzulensekként hazai és külföldi tanácsadók részvételével – egy olyan testület, amely a következő hónapokban megfogalmazza a társadalmi szerződés szövegét, amelyet aztán az önkormányzat és a helyi civil társadalom közös vitára bocsát. Ha a nyilvános viták után a társadalmi szerződés szövegéről és céljáról a többség által elfogadható megegyezés születik, akkor az abai társadalmi szerződést írja alá mindenki, főként azok, akik programját tudatosan elfogadják és vállalják, majd ezt követően mindenki, vagy minden család kapjon belőle (díszes oklevélként) egy példányt. Ha ide eljutunk, és új alapokon folytatódik a közösség lelki-szellemi megújulása, egy rendkívül komoly és távlatos feltételt teremtettünk meg az élhetőbb, a kevesebb szenvedést okozó és az eredményesebb együttműködést szolgáló jövő érdekében.

2004-09-06.

Aba Nagyközség Képviselő-testülete”

10.3. Helyi társadalmi szerződés megvalósítási forgatókönyv tervezete (harmadik változat) Abán a nagyközség képviselő testülete és a falugyűlés egyaránt megszavazta és elfogadta, hogy szülessen meg a helyi társadalmi szerződés az önkormányzat és a helyi polgárok, családok között. A társadalmi szerződés koncepcióját, tartalmát ismerteti a „Felhívás helyi társadalmi szerződés megkötésére.”

Ennek alapján a helyi társadalmi szerződés létrehozásának, aláírásának a következő forgatókönyvét javasoljuk: megvalósítás

szakaszok

feladat neve

1. szakasz

24 körzet kijelölése, a Felhívás értelmében a 2004. dec.15 - önkormányzat, forgatókönyv elfogadása,

tartalma

körzetek

időpontja határainak 2004. jan.30

civil megrajzolása,

civil

felelős

civil szervezetek, Stratégiakutató

63

szervezetek jelölései

képviselőket

a

Intézet (SKI)

polgárok és a civil szervezetek jelölhetnek 2. szakasz

interjúk

három-négy kérdőíves

minta-körzetben

2004. dec.15 – SKI

mélyinterjúk

2005 jan.30.

készítése, értékelése 3. szakasz

társadalmi

szerződés választásokhoz

tartalmának

tervezete tervezet

a 2005. febr. 28- tanácsadó testület

szövegének ig

vitaanyagként elkészül összeállítása 4. szakasz

5. szakasz

minta-körzetekben

2004. dec. 15 - Körzetek,

civil

választások

segítséggel két-három 2005 febr. 28.

szervezetek, SKI,

lebonyolítása

körzetben a minta-

önkormányzat,

választások követése

stb.

a körzetekben a 24 minták

tapasztalatai 2005.

civil

az

képviselő alapján

megválasztása 6. szakasz

a tanácsadói

összes március

február- Civil szervezetek, utca-közösségek

körzetben választás

civil képviselők helyi 24 civil képviselőből 2005. március- Civil szervezetek, szervezete megalakul megalakul a közös április

utca-közösségek

koordinációs csoport 7. szakasz

civil

tudások portál készítés vagy 2005.

összegyűjtése

április- SKI

a kiegészítés, feltöltés, május

nagyközségi portálon működtetés 8. szakasz

civil

képviselők

(és 24 civil képzések új 2005.

számára tartalmú, új módszerű május

mások) megalakul

a képzése

társadalmi

közös

civil

szervezet,

civilegyetem 9. szakasz

április- Önkormányzat,

SKI+HÉA szerződés lakosság

nyilvános vitái

széles 2005. március- Önkormányzat,

köreinek bevonása a április

közös

civil

szerződés

szervezet, SKI

előkészítésébe

64

10. szakasz társadalmi aláírása

szerződés Ha

–

program

a

aláírta

az 2005. márc. 15 Önkormányzat és

közös önkormányzat és a – április 15.

alapján

és közös civil szervezet

közös

civil

szervezet

minden aláíró példányt – és majd a polgárok, kap belőle

családok, mindenki

akkor kap

egy

díszes példányt 11. szakasz társadalmi

szerződés közben elkészül és 2005.

április- Önkormányzat,

megvalósításának

elfogadásra kerül az május

közös

forgatókönyvei,

aláírt

szervezet, SKI

alternatívái

megvalósításának

szerződés

civil

részletes forgatókönyve 12. szakasz társadalmi

szerződés folyamatos

megvalósításának első és lépcsői 13. szakasz társadalmi ünnepei,

kontroll 2005.

módosítás

megvalósításban

a 15.-től – 2006 közös dec. 31-ig

szerződés minden előkészíti és 2005. s

civil

szervezet április Önkormányzat és

az felgyorsítja a 2007- 15.-től – 2006. közös

intelligens városépítés ben esedékes várossá dec. 31-ig előkészítése

április Önkormányzat és

civil

szervezet

válást

A forgatókönyv természetesen csak a nagyobb lépéseket tartalmazza, egy-egy szakasz szükségképpen több kisebb lépésből áll. A folyamat október végétől jövő év április közepéig tart; eldöntendő feladat, hogy ez a bő félév sok vagy kevés idő. A megvalósításba értelemszerűen sokkal több szereplő bevonható, mi csak a legfontosabb típusokat jeleztük. Az első eredményeket érdemben másfél év múlva, 2006 végén lehet összefoglalni, s ez szerencsésen egybeesik az önkormányzati választásokkal is.

2004. 10. 20.

Stratégiakutató Intézet

10.4. Levél az abai polgárokhoz (2005. február) 2005 év februárjában az abai családok és tagjaik körlevelet kaptak a helyi önkormányzattól.

65

„Tisztelt Hölgyem/Uram!

Amint azt Ön már nyilván hallotta, vagy tudja, Aba nagyközség polgárai 2005 őszén, a falugyűlésen úgy döntöttek, hogy a falu lakossága egymással és a falu vezetőivel társadalmi szerződést köt, elsősorban azért, hogy a következő hét-nyolc évre közösen valósítsák meg messzire néző terveiket. Ez az együttműködés társadalmi megállapodása lehet.

Az Európai Unió következő fejlesztési időszaka 2007-től 2013-ig, az újabb magyar választási ciklus 2006-tól 2010-ig tart. Ezért ma minden településen 2010-2013-ig érdemes előre gondolkodni és legalább eddig szóló fejlesztési terveket készíteni.

A tavaly elfogadott társadalmi szerződés Felhívása nagyon egyszerűen fogalmazta meg a teendőket. Tisztázzuk, hogy településként és közösségként milyenek vagyunk! Tisztázzuk, hogy mit akarunk együtt sokfélét és sokféleképpen! Tisztázzuk, hogy miképpen jutunk el oda, ahova akarunk haladni! Ha tisztáztuk a fő kérdéseket, akkor kössünk nyilvános megállapodást, helyi társadalmi szerződést! Ha tisztáztunk minden lényegest, akkor döntsük el, hogy saját magunk mit teszünk mindennek érdekében! Ha saját akaratunkat tudjuk, az utcaközösségekben a szomszédokkal együtt valakit – mint civil képviselőt - bízzunk meg az összefogás szervezésével! Az önszerveződéseink összefogói (beleértve a civil szervezeteket is) működtessenek valamilyen községi civil testületet vagy helyi civil parlamentet! Ha helyi társadalmunkat összefogjuk, gyűjtsük össze az ehhez szükséges tudásokat nyilvános formában, és ezeket dolgozzuk fel egy általunk alapított civilegyetemen. Ha elkezdünk magasabb minőséggel együttműködni, akkor saját intézményeinket szeressük jobban és vegyük őket jobban igénybe. Ha szükségképpen új utakra is indulunk, s új közösségi vállalkozásokba kezdünk, akkor ezeket becsüljük meg, s – ahogy ezt az emberek mindig is tették – fogjunk össze az elképzelés valóra váltásáért!

Ennek a szándékoknak a jegyében most (február 18.-19.-20.-án) Abán a művelődési házban összehívjuk külön-külön a mintegy harminc utcaközösség, avagy településrész lakóit. Ezért a következő kérésekkel fordulunk Önhöz és családjához: 1. A művelődési háztól majd Önnek külön is postázott meghívó szerint jöjjön el az utcaközössége megbeszélésre. (Ebben pontosan szerepel majd, hogy hol és mikor várják Önt és családjának tagjait.)

66

2. Addig is gondolja végig, hogy a társadalmi szerződés szövegtervezete mit tartalmazzon, azaz milyen feladatokra szövetkezzenek Aba polgárai. Egy előzetes elképzelését majd küldünk Önnek. Ez összegzi a jelenlegi fejlesztési koncepciókat és megpróbálja egyesíteni őket egy átfogó jövőképben.

3. Utcaközösségének más lakóival együtt Ön is válasszon egy ki egy olyan személyt, akit eddig magatartása és alkalmassága alapján méltónak tart civil képviselőnek. Miután remélhetőleg új világ van, nem protokoll embert várunk, nem a múlt elképzeléseit ismételjük meg, nem olyan személyt keresünk, aki eddig csak nagy hangjával tűnt ki, hanem éppen ellenkezőleg olyat, aki ténylegesen képes felelős civil akaratok, álmok, javaslatok konzekvens képviseletére.

4. Ha a civil képviselő választása megtörtént, ha felhatalmazták érdekeik és jövőterveik folyamatos képviseletével, az összes civil képviselő együttesen véglegesítse a társadalmi szerződésben szereplő programot és a program megvalósítása érdekében elképzelt munkamegosztást. Ha ez elkészül március közepéig, akkor – közösen az önkormányzattal és a helyi civil szervezetekkel - a március 15-i ünnepségen nyilvánosságra hozzuk a társadalmi szerződést és lehetővé tesszük, hogy azt minden abai család és/vagy polgár aláírhassa.

5. És akkor nincs „más” feladat, mint 2010-ig (vagy 2013-ig) a közös jövőképet valóra váltsuk, de úgy és csak úgy, hogy ez a lakosság együttes erőfeszítése legyen, méghozzá olyan módon, hogy mindenki személyesen is tudja, hogy neki mi a dolga, miképpen segíthet, miben felelős, miben számítanak rá. Ennek érdekében a következő hét-nyolc évben egy állandóan működő abai civil fórum működik majd.

Kérjük, jöjjön el, higgyen abban, hogy van értelme tervezni, támogassa, hogy Ön és szomszédai méltó képviselőt válasszanak, segítse megalkotni a társadalmi szerződést, s álljon ennek intézménye, a civil fórum mellé. Legyen Abának bölcs és cselekvőképes civil társadalma.

Aktív, kreatív részvételét előre köszönjük.

2005. február 10.”

Kossa Lajos polgármester

67

Aba Nagyközség Önkormányzata

10.5. Társadalmi szerződés program Abán Aba polgárai a következő programtervezetet kapták meg 2005 márciusában. Az ezekben a hetekben elkészült és közreadott dokumentumok közül ez vált a legfontosabbá, mert ez foglalta össze 12 pontban a részvételi demokrácia kifejlesztésének programját. „Örömmel állapítjuk meg, hogy Aba egyszerre a múlt, a jelen és a jövő lehetséges városa.

Abának van múltja, mert a múltat fontosnak tartja, és a hagyományokra akar építkezni.

Abának van jelene, mert tudja, hogy mit akar, és már kéznyújtásnyira van attól, hogy nagyközség helyett igazi kisváros legyen. Abának van jövője, mert van végre egy olyan település, amely világos és messzire mutató jövőképpel rendelkezik.

Abának a jelenben az egyik legnagyobb gondja az, hogy önmagát hogyan szervezze meg jobban, és polgárainak többségét hogyan emelje fel a részvételi szabadság állapotába.

Ez a furcsa megfogalmazás arra a problémára keres választ, hogy Magyarországon szinte minden településen a helyi polgárok egyáltalán nem, vagy csak részlegesen lehetnek falusi vagy városi világuk belső alakítói. Ezért döntött úgy Aba nagyközség önkormányzata, és a részvételt már igénylő lakossága, hogy az előbbi helyzeten megpróbál változtatni, és a település minden polgárának felkínálja az aktív szerepet egy társadalmi szerződés keretében.

Mindennek a tudatában kinyilvánítjuk, hogy az abai társadalmi szerződés és egyben demokráciakísérlet a következő programot fogadja el: 1. A társadalmi szerződés deklarálja Abán, hogy a részvételi demokrácia kiépítése megkezdődött. Ezt maga az önkormányzat döntötte el, amikor testületi határozattal elindította a társadalmi szerződés létrehozásának folyamatát.

2. A társadalmi szerződés Abán minden állampolgárnak, minden családnak és minden utcaközösségnek intézményesített formában lehetővé teszi, hogy a mai nagyközség s a közeljövő városában részt vehessen a jelen és a jövő formálásában.

68

3. A társadalmi szerződés azt akarja elérni, hogy a helyi részvételi demokrácia megvalósuljon, és ennek a jóvoltából a helyi társadalmat a szétesettség helyett az egymáshoz fűzöttség jellemezze.

4. A társadalmi szerződés legfontosabb célja, hogy az abaiak egymásra figyelve, és egymást segítve megvalósítsák messzire tekintő jövőképüket.

5. Ez a szerződés tíz évre szól, mert maga a program is a tízes évek közepéig fogalmazódott meg, de a szerződés hosszabbítható, ha eredményes lesz. A társadalmi szerződés lényege az, hogy létrejövő megállapodás és a részvételi demokrácia segítségével Abán mindenkinek javulhasson az életminősége.

6. Az életminőség emelését szolgáló program elkészült. Ennek magjában az áll, hogy Aba az európai és a magyar információs- és tudástársadalom korszakában nem egyszerűen város, hanem intelligens (tudásszerető és tudást alkalmazó) város lehessen.

7. Nem kevésbé lélekemelő távlatot jelent a Dél Kapuja program, amely Abának konkrét civilizációs és kulturális fejlődést kínál: a gazdaság fejlesztésben technológia parkot, gyógyvizes

turisztikai

élményparkot,

intelligens

lakótelepet,

valódi

és

kultúrált

városközpontot, természeti és környezeti rekonstrukciót, a hagyományokhoz való visszatalálást, kölcsönös emberi tiszteletre építő világot, az emberek és intézmények közötti értelmes dialógust, és egyáltalán olyan városi környezetet és klímát, amelyben a település szélén élők sem érzik azt, hogy ki vannak rekesztve.

8. Aba már boldogan nézhet hátra, hiszen a legnehezebb első lépéseken túl van: az önkormányzat által elfogadott fejlesztési programmal 2004. őszén a teljes lakosságot képviselő és sokak részvételével megtartott falugyűlés azonosult.

9. A társadalmi szerződés tehát nem akar egyebet, mint azt, hogy a helyi polgárok lelkileg és szellemileg azonosulhassanak a közösség jövőképével, és ennek következményeként ki-ki személyesen, vagy közösségi fellépések keretében folyamatosan részt vehessen a jövő kis városának létrehozásában. Ebből az is következik, hogy a tervek valóra váltásáért nem csak a döntéshozók, vagy az intézmények, hanem minden egyes ember és család is felelős.

Jelképesen mondva: mindenkinek újra rendet kell tartania háza kertjében és az a háza előtt, az utcán.

69

10. Ezért hoztuk létre a strukturált párbeszéd rendszerét, hiszen az abai utcaközösségek tagjai megválasztották képviselőiket, és képviselők pedig létrehozták saját közös civil intézményüket, amivel megteremtették a tényleges párbeszéd hiteles feltételét.

11. Az intézményes párbeszéd fóruma ugyanakkor vállalja, hogy a régi idők módján, a régi idők technikáival nem tolja háttérbe az állampolgárt, a következő tíz évben folyamatosan lehetőséget teremt minden cselekedni akaró helyi polgár és család személyes részvételére a döntésekben és a cselekvésekben.

12. Végül ezt az új demokratikus ügymenetet és közösségi együttműködési hálózatot hosszú távon is működőképessé teszi, hogy támogatóként és ösztönzőként ott áll mögötte a helyi önkormányzat.

A 12 pont ismeretében és tudatában mindnyájan kijelentjük, hogy a részvételi demokrácia programját elfogadjuk, a társadalmi szerződés intézményes rendszerét működtetjük, és minden akármilyen helyi okból induló civakodás helyett a kölcsönös tisztelet és egymásra odafigyelés jegyében hosszú távon szerződünk arra – mint a bevezetőben említettük - Aba jövőképéből valóságos jövő legyen.

Legyen Aba Magyarország egyik legszeretetreméltóbb és polgáraihoz leginkább jóságos, hagyományokra építő, a kultúrát továbbvivő, Európa figyelmére is méltó, intelligens-bölcs kisváros.

Közösen kérjük, hogy ezt a társadalmi szerződést minden abai család egy-egy képviselője egyetértő kézjegyével lásson el.

2005. március 14.

10.6. Társadalmi Szerződés (ünnepi) Napja Március 14-én, az abai Millenniumi Parkban a helyi polgárok elfogadták és aláírták a társadalmi szerződést. Erről a nem mindennapi estéről (népünnepélyről) a következő beszámoló született. „A királyságot és a köztársaságot az ember hozta létre, mondja a híres francia filozófus, Alexis de Tocqueville, a község viszont Isten keze nyomán kel életre, s a község attól fogva

70

létezik, hogy emberek vannak, viszont a községi szabadság ritka és kényes dolog. Aba klasszikus község, méghozzá olyan község, amely nagysága és közakarata miatt rövidesen város lesz, ám a legfontosabb kérdés az, hogy a községi szabadság milyen mértékben valósul meg. A községi szabadság egyik feltétele, avagy hagyományos formája és garanciája az önkormányzás, míg a másik feltétele, avagy egyszerre régi és új formája a részvételi szabadság valóra válása. Ennek a modern formáját és intézményét most keresi az egész világ, köztük Európa is.

Aba nagyot és merészelt gondolt most, amikor a részvételi szabadság formájának – Magyarországon elsőként - a társadalmi szerződés létrehozását vállalta. A nagyközség önkormányzati testülete és a helyi civil szervezetek úgy határoztak, hogy Abát huszonnégy utcaközösségre bontják fel, s mindegyik utcaközösség megválaszthatja a saját képviselőjét. És lássunk csodát: a gondolatot tett követte, mert március elején mind a huszonnégy képviselő megválasztása sikerült, sőt az önkormányzati testület után a huszonnégy képviselő is megvitatta és elfogadta az abai társadalmi szerződés szövegét. Ez véletlenül, vagy nem véletlenül 12 pontban foglalja össze, hogy az abaiak milyen jövőt választanak, s a következő tíz évben ezt a közös jövőképet hogyan valósítják meg.

Abán 2005. március 14-ét elkeresztelték a Társadalmi Szerződés Napjának. Idén először nemcsak a 48-as kopjafánál emlékeztek a forradalom és a szabadságharc hőseire, hanem a Hősök terétől – végig a Rákóczi utcán - zenés, ünnepi felvonulás keretében eljutottak a Közösségi Házig, amely előtt először is felavatták a XXI. századi emlékkövet, majd pedig este hat órakor a Millenniumi Parkban – égő fáklyák között – megkezdődött a Hit, a Tudás és az Összefogás ünnepe. És az emlegetett csoda itt teljesedett ki, hiszen se Aba, se Fejér megye, se Magyarország még nem látott ilyet: A lovak álma, a szövetségkötés emlékezete című színpadi játék után a jelen lévő mintegy négy-ötszáz helyi polgár előtt Aba nagyközség önkormányzati testületének tagjai – Kossa Lajos polgármesterrel az élen – pontokként felolvasták a társadalmi szerződést. Végül pedig a színpadra felhívott huszonnégy civil képviselővel együtt nyilvánosan mindenki esküt tett a társadalmi szerződésre.

Képzeljék el, a Millenniumi Parkban ott fagyoskodik a hűvös időben mintegy négy-ötszáz ember, a színpadon szintén ott fagyoskodnak az önkormányzati és a civil képviselők, majd a 12 pont felolvasása után kórusban teszik le az esküt. Megható és megindító volt. Van egy falu Magyarországon, ahol a vezetők és lakosok érzik-értik, hogy a köz ügyeiben való részvétel szabadság és felelősség intézményesült formáját saját akaratukból megteremtik. S ez még 71

nem minden, mert most következett a katartikus fordulat: a színpad és „nézőtér” teljesen elsötétült, s nem egyszerűen a tűzijáték következett, hanem két olyan csodálatos dal – Sólyomfi Nagy Zoltán, s a Kormorán együttes előadásában -, amely a társadalmi szerződést akaratlanul is értelmezte, hitelesítette. Este volt már a javából, amikor a jelenlévők, egymás sarkát taposva, nyilvánosan aláírásukkal hitet tettek a társadalmi szerződés mellett.

Varga Csaba”

10.7. Civil képviselők fórumának megalakulása (2005 április) A civil képviselők Civil Fórumának alakuló ülésére Abán április 8-án került sor. Az meglepetés okozott, hogy kivétel nélkül mind a 24 képviselő (és sok civil szervezet vezetője) eljött. Ezt az ülést még folytatták egy következő alkalommal, május 9-én. A napirendek a következők voltak: a civil fórum nevének megvitatása, az utcaközösségek nevének kiválasztása, a civil fórum programja 2006-ig (a társadalmi szerződés megvalósítása), a civil fórum működésének rendjének kidolgozása, a civil fórum tagjainak képzése (civilegyetem), és a civil pályázatok beadása. A két ülésen intenzív, izgalmas és főként a pillanatnyi helyzet feszültségeit értelmező, és az aktuális teendőket felvető dialógus alakult, de döntéseket még nem hoztak. Ennek legfontosabb oka az, megvárják, amíg Bodakajtoron és Belsőbárándon (Aba két „aprófalujában”) is kiválasztják a civil képviselőket. A két településről három-három személyt választanak meg a tavasz végén, így összesen harminc civil képviselő lesz Abán. A véletlen (ha van egyáltalán véletlen) úgy hozta, hogy az abai civil képviselőket először aznap hívták össze, amikor II. János Pál pápa meghalt és egész Európa emelkedett, spirituális hangulatban volt. A tervek szerint a nyár első felében minden döntés megszületik, s akkor a nyári szabadságok után 2005 őszén elkezdődik a részvételi demokrácia gyakorlása.

11. A jövő forgatókönyve 2007-ig Ha egy újabb kutatás keretében az abai demokráciafejlesztési modellkísérlet előtt megkérdeztünk volna tíz vagy száz szakértőt, hogy Magyarországon 2005-ben van-e reális esélye egy ilyen társadalmi kísérlet indításának, valószínűleg mindnyájan azt válaszolták volna, hogy nincs, vagy igen kicsi az esélye. Ilyen tudatos közvélemény-kutatást nem végeztünk, de jó néhány szakértő barátunkat, szociológus kollégánkat, harmadik szektor kutatót és például közigazgatás vagy közösségfejlesztőt azért megszondáztunk. Az elutasítás – bármennyire is kedvesen adták elő – egyértelmű volt. Az elhangzott érveket utólag valahogy 72

így csoportosíthatjuk: 1. A helyi civil társadalmak szétesettek, képtelenek önszerveződésre, nincs erős lokális tudat. Magyarországon ma gyenge a civil társadalom. 2. A településen élő polgárokat teljes mértékben leköti az önfenntartás, a jövedelemszerzés, s az emberek egymás közötti viszonyát számos feszültség és konfliktus terheli. Nem jött még létre öntudatos, közcselekvésre vállalkozó polgárság. 3. A helyi hatalom, avagy a helyi politikai és gazdasági elit sehol sem engedi meg, vagy legalább is nem támogatja, hogy a helyi társadalom megszerveződjön, s ennek révén valóságos partnerség és egyben kontroll jöjjön létre. 4. A települések polgársága nem rendelkezik azzal a tudással, mentalitással és jövő-tudatossággal, hogy átlássa a bonyolult új globális-lokális világot, önmaga erejéből alternatívákat dolgozzon ki és önállóan kíséreljen meg valóra váltani.

Ha ez így lenne, akkor Abán el sem indulhatott volna a demokrácia-kísérlet. Ha azonban a társadalmi szerződés megköttetett, akkor a civil polgárságról és társadalomról alkotott képünk nem igaz, vagy nem pontos. Mi is történt?

Először is, a helyi társadalom belső közpolitikai kondíciója valószínűleg jobb, mint azt sokan feltételezik. A rendszerváltás után minden jel szerint a családok többsége mégis csak annyira stabilizálta magát, hogy az életfenntartás mellett már (ha csak részben is) a közösség ügyeivel is törődhet. Az elmúlt harminc-negyven év második gazdasága pedig számos olyan nem adómentes jövedelemforrást tálalt, amelyben a munkát és jövedelmet-keresők akár kifulladásig hajthattak családjuk életszínvonala emeléséért. Nem mellékes tényező, hogy a legaktívabb és gyakran a leghangosabban közszereplésre vágyók egyrészt már kipróbálhatták magukat, másrészt annyi kudarcot éltek meg a pártpolitikai küzdelmekben, hogy jelenleg már nem töltik ki a helyi politikai teret. A kedélyek nyugodtabbak, a vesztesek óvatosabbak, a háttérben maradtak előbbre léphetnek.

Másodszor, elképesztő a jövőhiány, s elképesztő, hogy nagyon sok ember mit sem ért saját szűk világán túl. Abán (is) azt tapasztaltuk, hogy a kisebbség számára ugyan óriás probléma a kenyérgond, ám a többséget olykor már jobban izgatja társadalmi helyzete, a községen belüli presztízse. A normális polgárban ott van belül a segíteni akarás, s ha ezt az akarást előhívják, jó ügyért viszonylag könnyen megmozdul. Cselekvésének legnagyobb gátja (ha nem ismeri fel, akkor is) a cselekvési alternatívák ködössége. Senki nem mondta ezt így, ám az utóbbi hónapokban azt tapasztaltuk, hogy az elfogadott és mindenkihez eljuttatott jövőképek jótékonyan hatottak. Még abban az esetben is, ha többen azért mondtak nemet Aba

73

jövőképére, mert nekik már sok volt vagy elérhetetlennek tartották. Mintha az abai társadalmi tudattalanba remények erősödnének.

Harmadszor, az emberek Abán is, mint bárhol máshol Magyarországon, nagyon nem hisznek a politikának, mélyen kiábrándultak minden kormányzati akaratból, de ez a politikai csömör és üresség mintha eltakarítana az útból számos félelmet, fenntartást. Az emberek sok mindenen túl vannak, nem könnyen hisznek, ugyanakkor nyitottabbá válnak, és érzékenyen reagálnak minden mozgáslehetőségre. Magyarország mélyén ma nem készül lázadás, vagy tiltakozás, sőt minden lokális agresszív fellépés is egyre több ellenzőt talál, ami nem jelenti azt, hogy az emberek egy részét nem lehetne megbolondítani nagy szavakkal. A helyi társadalom középrétegei mintha lassan eljutnának oda, hogy fogékonyak a „város”, avagy a lassan városiasodó „falu” közügyei iránt.

Negyedszer, pedig túl keveset tudunk. Aba sokszorosan hátrányos helyzetű. Hagyományai sem erősek és nem lobognak. Nincs erős ipara és nincs erős belső kultúrája. Semmi átlagon felüli. Igaz, van egy átlagon felüli polgármestere, amelyet több ciklus óta támogat az önkormányzati testület, s a kezdeti politikai vadháború (a régi rendszer és az új rendszer hívei között) egyre inkább értelmét veszti. Egyre inkább semmi értelme helyben a politikai pártoknak és nézeteiknek. Közben pedig lassan felismerhetővé válik, hogy a civil társadalom fogalmát eddig rosszul definiáltuk, a használt kategóriák és értelmezéseik mintha megakadályoznák a változások felismerését. Nem véletlen, hogy a tapasztalok alapján magunk is újragondoltuk a civil társadalom teóriáit és működését. Abán a civil társadalom tehát – a korábbi feltételezésekkel szemben - olyan állapotban volt, hogy az első tisztes megszólításra megmozdult, s a kisebbség személyesen elment megválasztani a civil képviselőket.

Nincsenek illúzióink, nem fűt minket semmilyen elszánt akarat. Abán nem kell nyerni a demokrácia-kísérletnek. Nem az a legfontosabb, hogy minden sikerüljön, s nem okoz majd kudarctudatot, ha negatív tapasztalatok is gyűlnek majd. Egyszerűen annyi a feladat, figyeljük, mi történik a változások közben, csendben figyeljük, hogy milyenek a szereplők önértelmezései, kövessük nyomon, hogy miben (és hogyan) épül, vagy erodálódik az abai részvételi demokrácia kísérlet. A kulcskérdés nem csak a közcselekvés hatásossága, hanem a lokális társadalmi tudat alakulása. A jövő – akármilyen is lesz – a személyes és közösségi tudatfejlesztéseken múlik. Lehet, hogy semmi érdemleges nem történik, lehet, hogy a mai

74

buzgalom szétmálik, s lehet, hogy hetedhét országon túl is híressé váló, tényleges változások mennek végbe.

Az abai részvételi demokrácia intézményesítésének kész a terve. Először is a 24 (majd összesen a harminc) választott civil képviselő létrehozza a saját civil fórumát. Az abai civil szervezetek képviselői szintén megszervezik saját községi/városi koordináló testületüket. Az abai önkormányzati testület változatlanul hivatalban marad és ellátja minden törvényileg szabályozott feladatát. A három testület aztán megszervezi a „csúcsszervezetet”, amely valószínűleg a Civil Magisztrátus nevet kapja. Ez tekinthető helyi parlamentnek is, avagy a helyi polgármesteri hivatal felfogható helyi kormánynak is. De ez a régi logika. Egyik sem teljesen ez, de még nem lehet tudni, hogy igazán mi lesz. Annyi bizonyos, hogy a részvételi demokrácia akkor lesz teljes és tényleges, amikor az abai e-önkormányzás és e-közigazgatás létrejön, hiszen attól kezdve a Civil Magisztrátus bármilyen kérdésben bármikor digitális népszavazást is tarthat.

Ma az látszik, hogy legalább négy-hat forgatókönyv lehetséges: 1. A civil képviselők és testületeik beleunnak a sok közfeladatba, elfáradnak a sok (ha így minősítik) szélmalomharcba, vagy visszahúzódnak, ha a helyi polgárok érzelmileg-lelkileg nem támogatják őket. 2. Ha a folyamatot eddig generáló polgármester (és kollégái) fáradnak el, vagy más fejlesztés köti le energiákat, például a kistérség fejlesztése, ha a Civil Magisztrátusban (folyamatosan) nem nevelődik ki néhány közbecsületnek örvendő új közösségi vezető, akkor esetleg a demokrácia modellnek elfogynak az emberi erőforrásai. 3.

Ha öt éven belül Aba nem válik valóban, legalább részben intelligens kisvárossá, s akkor a Civil Magisztrátus minden csoportja egészen vagy félig-meddig hitelét veszti. Ha Aba valóban szeretetre képes kisváros lesz, a részvételi demokrácia modell magyar vagy/és európai mintává válik. 4. Ha az új század első két évtizedében Abán minden erőforrást mozgósítanak, minden lelki, tudati, spirituális erőforrást, akkor a részvételi demokrácia részben vagy egészben valamilyen szakrális demokráciává válik. 5. Az e-közigazgatás kialakulása és megerősödése után Abán minden fontosabb kérdésben e-népszavazás dönt, de minden döntés előkészítése, megismertetése és végrehajtása a Civil Magisztrátus feladata lesz, akkor tartósan megszilárdul a részvételi demokrácia, a strukturált párbeszéd, vagy az új demokrácia együgyű, látványos, tyúkperekkel, netán valós érdek- és értékharcokkal teli, konfliktusos modellje jön létre.

Meglátjuk, mi történik.

75

2005. 05. 15.

Melléklet A strukturált párbeszéd javasolt modellje Abán19

76

Fontosabb felhasznált irodalom BÁNLAKY Pál - VARGA Csaba: Azon túl ott a tág világ (Magvető, Gyorsuló Idő) 1979.

BOURG Dominique: Les fondements du développement durable: la limite et les fins BRACHET Philippe: Service public et démocratie moderne. Analyse de l’étatisme en France et propositions de citoyenneté active aux différents niveaux territoriaux (local, national, européen), 2001, Aitec-RSP-Sigenu www.

BRODHAG C.: Le développement durable à l’épreuve de la gestion locale, Pouvoirs locaux no 34 (III), 1997. 27-33.o.

Carta del Nuovo Municipio per una globalizzazione dal basso, solidale e non gerarchica – www.nuovomunicipio.org/documenti/Carta.htm CỘTÉ Sylvain: Rechercher autre chose, mesurer autrement DEPAQUIT Serge – VRAIN Gilles: Renouveler la démocratie locale, http://w2.forumgc.org DOMMEL Daniel: Corruption et développement durable: deux notions antinomiques GOSZTONYI Géza: Vigyázz! Kész! Rajt! (Nonprofit érdekképviselet – 2003) A(z ön)kormányzat és a civil szektor szerződéses viszonya Nagy-Britanniában és itthon – az első lépések. SZIME IV. Nemzetközi Tudományos Konferencia, Visegrád, 2002, augusztus 26.

GLOBÁLIS Civil Társadalom 1. (Szerkesztette: Helmut Anheier, Marlies Glasius, Mary Caldor) Typotex, 2004 GUYOT Francois: La (mise en) place des Conseils de Développement au sein des nouveux territoires de projet: vers une démocratie participative à l’échelle internationale. L’example du Conseil de Développement de la communauté urbaine de Nantes, Mémoire univ., 2003.

HARMS, Hans: La crise de la démocratie représentative – de la nécessité de participation des citoyens KAMARÁS István – VARGA Csaba: Reformvár (Magvető, JAK-füzetek, 1984)

77

MELO FOUCHER, Marilza de: Démocratie participative au Brésil MOLNÁR, Miklós: Civil társadalom, és akiknek nem kell, Educatio, 1996.

PAOLETTI, Marion: La démocratie local participative: constats et propositions. Texte de référence

du

groupe

de

travail

démocratie

locale,

le

1er

décembre

2001.

http://www.c6r.org/imprimersans.php3 PRÉVOST Paul – LAGALÉ Mélanie: Démocratie, e-démocratie et gouvernance locale: réflexion sur les nouvelles voies de solution aux enjeux actuels de développement collectif, Université de Scerbrook, 2003.

SELIGMAN, Adam B.: A civil társadalom eszméje (Kávé Kiadó, 1997) Tocqueville, Alexis de: Az amerikai demokrácia (Európa Könyvkiadó, 19993) UGRIN Emese: A fenntartható fejlődés új utópistái, INCO, 2004.

UGRIN Emese: A participáció paradigmája – Előadás, MTA Jövőkutatás Konferencia, Lilafüred, 2002.

VAN ERMEN Raymond: 2015 Nouvel Horizon pour l’Europe. Ses institutions, ses Entreprises, ses Syndicats, sa Société Vivile: La Société de Bien-être VARGA Csaba: Magyarország jövőképe a poszt-információs korra, E-Világ folyóirat, 2005/március VARGA Csaba: Új elmélethorizontok előtt (Tertia, 2004) La charte européenne des droits de l’homme dans la ville (Saint-Denis, 2000.május 18. – Partie II. Droits civils et politiques de la citoyenneté locale www.aidh.org/Europe Aba jövőjét vázoló stratégiai dokumentumok: 1. Aba intelligens város stratégiája 2. Dél-Kapuja, megvalósíthatósági tanulmány 3. Sárvíz kistérség oktatásfejlesztési stratégiája 78

4. Abai Technológiai Park, megvalósíthatósági tanulmány Külföldi honlapok: www.democratieparticipative.fr www.econovateur.com www.c6r-fr.org http://democratie.alternatives.ca www.nuovomunicipio.org www.forumgc.org (A dolgozatban említett európai városokra vonatkozó dokumentumok minden város honlapján megtalálhatók.)

Hazai honlapok: www.aba.hu; www.inco.hu; www.talaljuk-ki.hu; www.evilagonline.hu; www.strategiakutato.hu; Jegyzetek 1

A kutatásban és fejlesztés bonyolításában segítséget nyújtott a Stratégiakutató Intézet. A

kutatás-fejlesztésben részt vettek: Barta Anikó, Bese Ferenc, Brunczel Balázs, Czinkota Katalin, Csörgő Zoltán, Visegrádi Ildikó, Varga Csaba, V.Csorba Éva, Ugrin Emese és mások.

79

2

Magyarországon az egyik első, erről a témakörről megjelenő könyv: Bánlaky Pál-Varga

Csaba: Azon túl ott a tág világ (Magvető, Gyorsuló Idő, 1979) 3

Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára

4

Helmut Anheier, Marlies Glasius és Mary Kaldor (szerk): Globális Civil Társadalom, 30

old.

5

Jürgen Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Osiris, Budapest, 2002.

6

Jürgen Habermas: A kommunikatív cselekvés elmélete I-II. Kézirat. ELTE, Budapest

7

Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára

8

Az elemzés Varga Csaba tanulmányán (Új civil társadalom – intelligens civil társadalom,

kézirat 2004-2005) alapszik.

9

Helmut Anheier, Marlies Glasius és Mary Kaldor (szerk.): Globális Civil Társadalom,

Typotex, Budapest, 2004, 30 old.

10

A részvételi demokrácia és a fenntartható fejlődés összefüggéseire nem csak a

szakirodalom mutat rá. A 2003 novemberében Olaszországban, a helyi részvételi demokrácia kifejlesztésére, mintegy 150 várost tömörítő szövetség chartája kifejezetten ezekre az összefüggésekre hivatkozik: „Carta del Nuovo Municipio Per

una

globalizzazione

dal

basso,

solidale

e

non

gerarchica”

www.nuovomunicipio.org/documenti/Carta.htm 11

Franciaországban például a vagyon- és jövedelemadót fizető háztartások száma 85,7

százalékkal nőtt, miközben a lakosság 1 százalékát kitevő leggazdagabbak köre birtokolja az ország vagyonának mintegy 15-20 százalékát.

12

A 80-as évektől a fejlett világban szinte mindenütt az tapasztalható, hogy az egy főre eső

GDP jelentős emelkedése mellett a gazdasági jólét mutatói messze elmaradtak Az USA-ban az egy főre eső GDP növekedése 1980-1997 között 30 % volt, a gazdasági jóléti mutató csak 4 %-kal emelkedett. Az Egyesült Királyságban az egy főre eső GDP 40%-os emelkedése

80

mellett a jóléti mutatók 10 %-kal nőttek. Hasonló tendenciát lehet megfigyelni, bár az eltérés kevésbé markáns, Franciaországban, Belgiumban és Kanadában is. Sylvain Côté, 40-46.o.

13

Sylvain CÔTÉ: Rechercher autre chose, mesurer autrement, 40-47.o. – Daniel DOMMEL:

Corruption et développement durable: deux notions antinomiques, 145-149.o. – Ce qui n’est pas mesuré n’est pas géré (entretien avec Jacqueline Aloisi de Larderel), 216.o. – Luc FERRY: Le progrès en est-il un? 250-259.

14

Dominique BOURG: Les fondements du développement durable: la limite et les fins, 244-

249.o.

15

A kultúra jelentősége a társadalmi tőke bővített újratermelésében nélkülözhetetlen. Szerepe

pedig az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság megteremtésében, ahol a szolgáltató szektor és egy új gazdasági ágazat, a kultúraipar (beleértve a tartalomipart is) fejlődése vált meghatározóvá, a fenntartható fejlődés szempontjából döntő fontosságú. Ma már az is világossá vált, hogy a társadalmi és gazdasági tőke termelése mellett a környezetvédelmi problémák kezelése is kulturális meghatározottságú.

16

A részvételi demokrácia és a jól-lét szoros kapcsolatát fejti ki a belga Raymond Van Ermen

a „2015 Nouvel Horizon pour l’Europe. Ses institutions, ses Entreprises, ses Syndicats, sa Société Vivile: La Société de Bien-être” c. tanulmányában. A szerző az EU Alkotmányának I3,1.§-ra tesz javaslatot és kifejti, hogy az unió eddigi három összetartó eleme mellé (kormányok közötti együttműködés – EU Tanács, föderatív rendszer – EU Parlament, funkcionalitás - egységes piac és pénz) egy új elem, az európai társadalmi tőke újrateremtése vált nélkülözhetetlenné, ahhoz, hogy kontinensünkön a jól-lét társadalmát megteremtsük (szemben a korábbi jóléti társadalom koncepciójával). A jól-lét társadalmának alapja az állampolgárok mobilitása, kreatív aktivitása, részvétele a közjó érdekében. A jól-lét társadalmának megvalósításának alapja a participáció elvének (Europe participatve) teljes körű megvalósítása.

17

A nemzetközi tapasztalatok valamint a hazánkban is tapasztalható „pártpolitikai logikára”

épülő képviseleti demokráciával szembeni szkeptikus nézetek, vélemények teszik indokolttá a kérdéscsoport vizsgálatát.

18

Ezt Abán 2004-ben könyv alakban minden család megkapta.

81

19

Jel magyarázat: → információ továbbítás, tanácskozási joggal; ↔ tanácskozás döntési

joggal;

a tanulmány a Nemzeti Civil Alapprogram Civil szolgáltató fejlesztő és információs kollégiuma támogatásával készült el.

82