A globlokál világ kultúrája (tér – társadalom – kultúra) Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke Szeged, 2005. július 4.
Mottó A kultúrafejlesztés közös tudat és tudatállapot fejlesztés, amelyet csak támogat a tudásfejlesztés, s amelyhez csak hátteret szolgáltat az civilizációs és kulturális intézményfejlesztés, és így ez önmagában alig segít sokat a tudás és tudatfejlesztésben
Szubjektív előhang
Tizenkét éve rendeztük az első konferenciát az információs társadalomról, de ezt a prioritást most levesszük a napirendről, mert minden hatalmi, presztízs és tudásbeli ellenállás ellenére ez az áttörés jórészt végbement Kivétel több eleme (új térszerkezet, új tudáselmélet, új személyiség koncepció, intelligens civil társadalom, stb.) Az új prioritás: a tudatközpontú társadalom és kultúra, s nem remélt eredmény lenne, ha tizenkét év múlva megint mellőzhetnénk ezt a gondolkodási és cselekvési prioritást
Új társadalmi szakadékok a 21. század elején: 1. Közösséggazdagok – közösségszegények 2. Információszegények információgazdagok 3. Technológiaszegények technológiagazdagok 4. Tudásszegények tudásgazdagok (kultúra szegények kultúra gazdagok) 5. Tudatszegények tudatgazdagok 6. Istenélményszegények Istenélménygazdagok
Már is egy kitérő: új társadalmi tér(idő)szerkezet és térelméletei
Fordista térszerkezet – fordista térelmélet Posztfordista térszerkezet – posztfordista (posztmodern) időtér elmélet Információs tér(idő) szerkezet – globális információstérelmélet Tudásközpontú téridő szerkezet – integrált tudástéridőelmélet Kvantum téridő szerkezet – univerzális tudatközpontú kvantumtéridőelmélet A jövő: talán az öt modell együtt, avagy univerzális térszerkezet elmélet
Alapfogalmak új felfogásban Világ: univerzális térben és társadalomban létrejövő globlokál tér és társadalom, globlokál nemzet és régió, stb. Világtudat: univerzális (tér)tudat, (társadalom)tudat, (nemzet)tudat, (régió)tudat, személyes tudatöntudat, stb. Kultúra: az univerzális, globális és nemzeti tudat és tudásszintek, tudat és tudástartalmak közös szubsztanciális megtestesülése anyagban, intézményben, szokásokban, mentalitásokban, stb.
A gondolati rendszer Tér/idő szintek: transzcendens, univerzális, globális, társadalminemzeti, lokális, személyes emberi Szintenként más típusú tudatállapotok és tudásminőségek Szintenként a tudat/tudásminőségek intézményesült és virtuális valóságokat teremtenek folyamatosan A valóságteremtés funkcionálisan a civilizáció, szubsztanciálisan a kultúra A mindenszintű teremtés következménye és ugyanakkor alkotótársa az egyes személy (fizikai, lelki, tudati és tudástestként)
UNIVERZÁLIS TUDAT Szabad és szerető kozmikus világtudat, mindenkinek kínál, nem kivételez, mindenki elérheti Az univerzális tudatvilágszerkezet belső tudatszintjei és állapotai Az univerzális világtudattal egymásba fonódott az Abszolútum (és az Isten) tudat Univerzális tudatprioritások tudatosulása A tudat (és tudás) világokról metaelmélet születik (generálisan új filozófia) Tudat és tudás világok/struktúrák lehetséges kapcsolat típusai
UNIVERZÁLIS TÉR Tudat és tér között: a tudat folyékony téridő, a téridő „megkövült” tudat Univerzális tudattérvilágszerkezetben folyamatosan teremtődik a multiverzum Világszerkezet típusa: sok emelet, eltérő lépcsőfokokkal több központú gömbben Görbült terek/idők, tér és időnélküli terek, makró és mikróterek (a húrelmélet és bránelmélet szerint) Az univerzális térből természeti, társadalmi és tudás terek, tér/idők, tudati/tudásbeli átjárók testesülnek meg
GLOBLOKÁL TUDAT Globális és lokális tudat a földi civilizációban Szintjei: globális és kontinentális (Európa) tudat, társadalmi (nemzeti) tudat, lokális (regionális, kistérségi, települési) tudat Nem lehet elmetszve a posztglobális (az univerzális és transzcendens) tudatoktól Európában maradt a koloniális tudat Tudatszintek közötti átjárások gyakran járhatatlanok (főként a globális és lokális tudat között) Lefojtott tudattalantudatalatti mezők Sérült tudat és korlátozottan önfejlesztő
GLOBLOKÁL VILÁG Globalizáció: univerzalizáció és lokalizáció (a globlokalizáció, mint univerzális folyamat) Funkcionális és szubsztanciális globalizáció elválik, de nem zárja ki egymást Világhatalmivilággazdasági domináns és alávetett terek Mennyiségi (terjedési) és minőségi (tudat és tudásalapú) globalizáció A tudatközpontúság alacsony szintje a mediatizált globális kommunikációs tér A formális egységesülés minőségi folytatása egyszerre utópia és kényszer
Kitérő: a funkcionális globalizáció szerkezete Az alapszerkezete szintjei: első világ (funkcionálisan fejlett) második világ (félig fejlett) harmadiknegyedik világ (fejletlen) és a még kimaradt világok Kontinensek, kontinensrészek a globális térszerkezetben A szubsztanciális világszerkezet nem esik egybe a globális világstruktúrával Országrégiók (nagyrégiók, interrégiók) Nemzetek/államok a kontinentális funkcionális térszerkezetben
TÁRSADALMI TUDAT Nem a társadalom teremti a társadalmi tudatot, hanem fordítva A társadalmi tudat ugyanolyan gátlóerősítő tudattér, mint az egyéni személyes tudatmező Társadalomtudat felfelé az univerzálisglobális tudatokhoz, lefelé a lokális tudatmezőkhöz kötődik Személyes tudat részben függ, részben független a társadalom tudatától Hazai társadalomtudat: egyszerre dominál az individuális és közösségi integráció tudat Hazai társadalmi tudattalan: egyszerre vereség tudat és nagyra hivatottság tudat, stb
TÁRSADALOM A társadalom tudat teremtette virtuális globálislokális mozgástér (nem intézményes és intézményesült) Nálunk a politikai és gazdasági intézmények a globális kontinentális tudat „megtestesülései” Nálunk az oktatási intézmények a kontinentális résztudat produktumai Nálunk a nem intézményesült (informális) jogrend erősebb és hatékonyabb, mint a jogállam Nálunk a társadalmi tudattalan az elfojtási hullámok után lázadó és kreatív tudat
NEMZETTUDAT A nemzettudat sajátos és egyedi társadalomtudat: közvetítőtudat, azaz sajátos kollektív tudatminőség Nemzettudat felülről a transzcendens és univerzális, alulról a lokális és személyes tudatokat közvetíti, integrálja Egyszerre tér és időtudat (történeti és jövőtudat, nép és országtudat) A nemzet tehát nem elsősorban államként tételeződik, hanem tudat és tudástérként A magyar nemzettudat egyszerre tradició központú heroikus és jelenközpontú lemondó tudat?
NEMZET
Új intézményes közvetítő a globális és lokális világ között (a kollektív tudatminőség megtestesült valósága) A közvetítés módja nem az uralkodás, de nem is a feltétlen önfeladás A nemzet funkcionális szerepe: államként a fennmaradás és autonómia intézménye A nemzet megtartása ma inkább nem államnemzetként, hanem tudástudat, azaz kultúraközpontú nemzetként lehetséges (szubsztanciális szerep) Nemzeti megmaradás alapfeltétele minden nemzeti tudás/tudomány/művészet digitalizálása és elérhetővé tétele
LOKALITÁSTUDAT Az elmúlt évezredek eredménye a transzcendens és egyéni tudatok differenciálódása Lokalitástudat: elsődleges otthontudat, a távoli transzcendens és univerzális tudat megismétlése (befogása, konkretizálása) Funkcionálisan a konkrét térben és időben irányító szabályozó jelentudat Szubsztanciálisan közvetít (kettős tükörként) az egyéni és a magasrendű külső tudatállapotok között Lokalitástudat: erősen érzelemközpontú (szeretet, gyűlölet, megértő, stb. tudat)
LOKALITÁS Minden térszint, ami a nemzetállam szint alatt van (régió, megye, város, kistérség, község, stb.) Lokalitás hol alávetett a nemzet/állami szintnek, hol valamilyen autonómiát élvez Magyarországon funkcionálisan egyelőre a megyei, a városi és községi szint intézményesült A lokalitás szubsztanciális céljainak, feladatainak intézményesülése lassú Intelligens (tudat és tudásközpontú) civil társadalom és részvételi demokrácia a jövő
Kitérő: lokalitás szerkezet Felső életvilág (régió, megye) Alsó életvilág Környező világ (kistérség, település) Kéznéllévő világ (család, barátok, ismerősök) Belső vált életvilág (a személyek felettes éne, egyéni tudatok) A globalizáció hatására megváltoznak a lokalizáció viszontválaszai Az információtudás és az ehhez való hozzáférés térstrukturáló szerepe nő
KULTÚRA TUDAT(A) A kultúra tudata szintenként szubsztanciálisan összesíti, egymásba fűzi és kifejezi a tudatot és tudást; Egymástól elkülönül az univerzális, globális, kontinentális, nemzeti, lokális kultúra tudat; A kultúratudat (virtuális érték, szabályrendszer és eljárás módként) tudatosult és nem tudatosult tudat/tudás állapotok együttese; Egyszerre (1) az univerzális, globális és lokális kultúrák virtuális sűrítménye , amely nálunk (2) alapvetően tradicionális tudás/tudat, és (3) amely a modernizációban a társadalmi tudatalattiba szorult vissza
KULTÚRA A kultúra az egyesített tudattudás valósággá válását végzi el és intézményesíti Az eredmény kettős: a funkcionális produktum a civilizáció, a szubsztanciális produktum a kultúra A kultúra közismert intézményes ágazatai kiépültek, miközben a kultúrateremtés zömében mindig intézményeken túl megy végbe A tudásalapú gazdaság és társadalom gyorsan létrehozza a második funkcionális kulturális intézményrendszert
JELEN ÉS A JELEN TÁVLATA Tudásközpontú világmodell előtt, globális információs társadalom közben és a tudattársadalom előtt A Tudás mennyiségi és főként minőségi fejlődése – Új Tudomány/Új Elmélet születése Húszharminc éven belül új minőségű univerzális tudás és tudáshasznosítás várható A tudás személyes tőkévé válása az egyén megérti s alkalmazza az Új Tudást A tudás társadalmi tőkévé válása a tudástársadalom kialakulása
PARADIGMA VÁLTÁS Avagy visszatérés a „valósághoz” (tudathoz, téridőhöz, kultúrához), mert a funkcionális építkezés önmagában korlátozottan eredményes Anyagtól a tudatközpontú anyaghoz, világegyetemtől az univerzális tudatmezőkig, s a párhuzamos világegyetemekig, társadalomtól a társadalom tudatig és tudatalattiig, stb. A fejlesztések nem irányulhatnak elsődlegesen a következményekre (a valóságokra), még akkor sem, ha a következmények visszahatnak (a tudatokra) Gyors váltás indult el: a történelemtől eljutunk a poszttörténelemig
JÖVŐ-DIMENZIÓK Jövő 1.: univerzális (és spirituális) tudat és tudásfejlesztés Jövő 2.: tudat és tudásfejlesztés alapján „anyaggá/valósággá válás” fejlesztés Jövő 3.: személyiségfejlesztés – tudás és tudatfejlesztés Jövő 4.: valóssággá fejlesztés részeként szabály és normafejlesztés Jövő 5.: közlekedés az univerzális és globális téridőkben Jövő 6.: földi civilizáció és kultúra világváltása felgyorsult
VÍZIÓ HOLNAPRA (2020) Az emberi információ, s tudás legalább megötszöröződik (20052020) Új Tudomány és poszttudomány (Új Valóságkép, Új Tudatkép, Új Emberkép) születik folyamatosan A normál és posztnormál tudomány után jön a posztkolonista alapú metatudomány (poszt tudomány) A tudás mennyiségi és minőségi változása az egyik kényszerítő erő a tudásfejlesztések szükségességének elfogadásáért Az új tudás alkalmazásával minimum háromnégy, egymást követő technológiai forradalom fut le
VÍZIÓ HOLNAPRA 2. (2020) Az Európai Unióban (és máshol) a tudás és tudatközpontú társadalom lehet az egyetlen optimális jövőmodell, vagy legalább erre indul(hat) a kontinentális önszervezés Mesterséges intelligencia kiemelt szerepet kap a digitális államban, a tudatfejlesztésben, a tudományos kutatásban, stb. Az ember vagy/és a mesterséges „ember” megérkezik a Marsra és talán máshova is A mindennapi élethez egyetemi szintű végzettség kell és az európai ember is újra felismeri transzcendens voltát
Konklúziók
Már most rendelkezésre áll az új tudás, s felismerés, vagy ennek számos alapelve A globlokál világ (Európa, a nemzet, a régió, a város, a kistérség, a közösség) alapvetően tudat és tudástér (tér=téridő) Az információs társadalom, vagy az Internet alapvetően tudat és tudástér (annyival fejlettebb, amennyivel jobban tudástér) A kultúra alapvetően a tudat és tudástér megjelenítése, feltárása, közvetítése, stb.
Konklúziók 2.
A személyes és közösségi részvétel értelme, célja a tudat és tudatásfejlesztés és önfejlesztés (tudatos és innovatív) támogatása A helyi cselekvés (például a közoktatás és a közművelődés) központi eleme a tudat és tudásfejlesztés Az új kutatások (metaelméleti alapon) alapvetően a tudat és tudatterek feltárását, állapotát, tartalmát mutassák fel Az új tudások a következő két évtizedben átalakítják a kollektív tudatállapotokat
Új közművelődés a láthatáron? Nyolcvanas évek forradalma: lassú szőkés a pártállam puha fogságából és ideológiájából, és részleges kilépés az intézményből a helyi társadalomba Kilencvenes évek forradalma: korlátozottan közösségfejlesztés és javuló civilizációs szolgáltatásfejlesztés Nulladik évek forradalma (lehetne): sajnos szintén korlátozottan egyéni és közösségi tudásfejlesztés Tízeshúszas éves forradalma (lehetne): legalább korlátozottan egyéni és közösségi tudatfejlesztés, s ennek révén magas szintű tudás és társadalomfejlesztés
ÜZENETEK Ha az előadást nem értették megfelelően, engem okoljanak, mert az igazság valószínűleg ez, csak nem voltam képes érthetőbben elmondani Persze a kimondás és a befogadás egyaránt tudat és tudásállapotfüggő Ráadásként a magyar társadalmi tudat és ennek kultúrája terhelt féléber tudat és az elavult korszellem gyakran nem fogadja be a régi/új tudásokat A nem megfelelő értés korrekciója mindenki számára lehetséges
ÜZENETEK 2. Elég megjegyezni, hogy a tudatszintek és tartalmak generálják (interaktív módon) a tereket, a társadalmakat és a kultúrákat Elég megjegyezni, hogy a világon egyetlen univerzális és mindennapi esély van: az egyéni és közösségi tudat és tudásönfejlesztés Elég megjegyezni, hogy erre nem vagyunk felkészülve, de a mozgástér (téridő) csak általunk korlátozott, egyébként korlátozatlan HEURÉKA!
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Varga Csaba www.vargacsaba.hu www.metaelmélet.hu www.stratégiakutato.hu www.inco.hu
vargacsaba@vargacsaba.hu