A globlokál világ kultúrája - 2006 - Varga Csaba

A globlokál világ kultúrája (tér – társadalom – kultúra) Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke Szeged, 2005. július 4.

Mottó A kultúrafejlesztés közös tudat­ és tudatállapot fejlesztés, amelyet csak támogat a tudásfejlesztés, s amelyhez csak hátteret szolgáltat az civilizációs és kulturális intézményfejlesztés, és így ez önmagában alig segít sokat a tudás és tudatfejlesztésben

Szubjektív előhang

Tizenkét éve rendeztük az első konferenciát az információs társadalomról, de ezt a prioritást most levesszük a napirendről, mert minden hatalmi, presztízs és tudásbeli ellenállás ellenére ez az áttörés jórészt végbement Kivétel több eleme (új térszerkezet, új tudáselmélet, új személyiség koncepció, intelligens civil társadalom, stb.)

Az új prioritás: a tudatközpontú társadalom és kultúra, s nem remélt eredmény lenne, ha tizenkét év múlva megint mellőzhetnénk ezt a gondolkodási és cselekvési prioritást

Új társadalmi szakadékok a 21. század elején: 1. Közösség­gazdagok – közösség­szegények 2. Információ­szegények ­ információ­gazdagok 3. Technológia­szegények ­ technológia­gazdagok 4. Tudás­szegények ­ tudás­gazdagok (kultúra szegények ­ kultúra gazdagok) 5. Tudat­szegények ­ tudat­gazdagok 6. Istenélmény­szegények ­ Istenélmény­gazdagok

Már is egy kitérő: új társadalmi tér(idő)szerkezet és térelméletei

Fordista térszerkezet – fordista térelmélet Posztfordista térszerkezet – posztfordista (posztmodern) időtér elmélet Információs tér(idő) szerkezet – globális információstér­elmélet Tudásközpontú téridő szerkezet – integrált tudástéridő­elmélet Kvantum téridő szerkezet – univerzális tudatközpontú kvantumtéridő­elmélet A jövő: talán az öt modell együtt, avagy univerzális térszerkezet elmélet

Alapfogalmak új felfogásban Világ: univerzális térben és társadalomban létrejövő globlokál tér és társadalom, globlokál nemzet és régió, stb.

Világtudat: univerzális (tér)tudat, (társadalom)tudat, (nemzet)tudat, (régió)tudat, személyes tudat­öntudat, stb.

Kultúra: az univerzális, globális és nemzeti tudat­ és tudásszintek, tudat­ és tudástartalmak közös szubsztanciális megtestesülése anyagban, intézményben, szokásokban, mentalitásokban, stb.

A gondolati rendszer Tér/idő szintek: transzcendens, univerzális, globális, társadalmi­nemzeti, lokális, személyes emberi Szintenként más típusú tudatállapotok és tudásminőségek Szintenként a tudat/tudásminőségek intézményesült és virtuális valóságokat teremtenek folyamatosan A valóságteremtés funkcionálisan a civilizáció, szubsztanciálisan a kultúra A mindenszintű teremtés következménye és ugyanakkor alkotótársa az egyes személy (fizikai, lelki, tudati és tudástestként)

UNIVERZÁLIS TUDAT Szabad és szerető kozmikus világtudat, mindenkinek kínál, nem kivételez, mindenki elérheti Az univerzális tudat­világszerkezet belső tudatszintjei és állapotai Az univerzális világtudattal egymásba fonódott az Abszolútum (és az Isten) tudat Univerzális tudat­prioritások tudatosulása A tudat (és tudás) világokról metaelmélet születik (generálisan új filozófia) Tudat és tudás világok/struktúrák lehetséges kapcsolat típusai

UNIVERZÁLIS TÉR Tudat és tér között: a tudat folyékony téridő, a téridő „megkövült” tudat Univerzális tudattér­világszerkezetben folyamatosan teremtődik a multiverzum Világszerkezet típusa: sok emelet, eltérő lépcsőfokokkal több központú gömbben Görbült terek/idők, tér és időnélküli terek, makró és mikróterek (a húrelmélet és bránelmélet szerint) Az univerzális térből természeti, társadalmi és tudás terek, tér/idők, tudati/tudásbeli átjárók testesülnek meg

GLOBLOKÁL TUDAT Globális és lokális tudat a földi civilizációban Szintjei: globális és kontinentális (Európa) tudat, társadalmi (nemzeti) tudat, lokális (regionális, kistérségi, települési) tudat Nem lehet elmetszve a posztglobális (az univerzális és transzcendens) tudatoktól Európában maradt a koloniális tudat Tudatszintek közötti átjárások gyakran járhatatlanok (főként a globális és lokális tudat között) Lefojtott tudattalan­tudatalatti mezők Sérült tudat és korlátozottan önfejlesztő

GLOBLOKÁL VILÁG Globalizáció: univerzalizáció és lokalizáció (a globlokalizáció, mint univerzális folyamat) Funkcionális és szubsztanciális globalizáció elválik, de nem zárja ki egymást Világhatalmi­világgazdasági domináns és alávetett terek Mennyiségi (terjedési) és minőségi (tudat és tudás­alapú) globalizáció A tudatközpontúság alacsony szintje a mediatizált globális kommunikációs tér A formális egységesülés minőségi folytatása egyszerre utópia és kényszer

Kitérő: a funkcionális globalizáció szerkezete Az alapszerkezete szintjei: első világ (funkcionálisan fejlett) második világ (félig fejlett) harmadik­negyedik világ (fejletlen) és a még kimaradt világok Kontinensek, kontinens­részek a globális térszerkezetben A szubsztanciális világszerkezet nem esik egybe a globális világstruktúrával Országrégiók (nagyrégiók, interrégiók) Nemzetek/államok a kontinentális funkcionális térszerkezetben

TÁRSADALMI TUDAT Nem a társadalom teremti a társadalmi tudatot, hanem fordítva A társadalmi tudat ugyanolyan gátló­erősítő tudattér, mint az egyéni személyes tudatmező Társadalomtudat felfelé az univerzális­globális tudatokhoz, lefelé a lokális tudatmezőkhöz kötődik Személyes tudat részben függ, részben független a társadalom tudatától Hazai társadalomtudat: egyszerre dominál az individuális és közösségi integráció tudat Hazai társadalmi tudattalan: egyszerre vereség tudat és nagyra hivatottság tudat, stb

TÁRSADALOM A társadalom tudat teremtette virtuális globális­lokális mozgástér (nem intézményes és intézményesült) Nálunk a politikai és gazdasági intézmények a globális­ kontinentális tudat „megtestesülései” Nálunk az oktatási intézmények a kontinentális résztudat produktumai Nálunk a nem intézményesült (informális) jogrend erősebb és hatékonyabb, mint a jogállam Nálunk a társadalmi tudattalan az elfojtási hullámok után lázadó és kreatív tudat

NEMZETTUDAT A nemzettudat sajátos és egyedi társadalomtudat: közvetítő­tudat, azaz sajátos kollektív tudatminőség Nemzettudat felülről a transzcendens és univerzális, alulról a lokális és személyes tudatokat közvetíti, integrálja Egyszerre tér és időtudat (történeti és jövőtudat, nép­ és országtudat) A nemzet tehát nem elsősorban államként tételeződik, hanem tudat és tudástérként A magyar nemzettudat egyszerre tradició központú heroikus és jelen­központú lemondó tudat?

NEMZET

Új intézményes közvetítő a globális és lokális világ között (a kollektív tudatminőség megtestesült valósága) A közvetítés módja nem az uralkodás, de nem is a feltétlen önfeladás A nemzet funkcionális szerepe: államként a fennmaradás és autonómia intézménye A nemzet megtartása ma inkább nem államnemzetként, hanem tudás­tudat­, azaz kultúra­központú nemzetként lehetséges (szubsztanciális szerep) Nemzeti megmaradás alapfeltétele minden nemzeti tudás/tudomány/művészet digitalizálása és elérhetővé tétele

LOKALITÁSTUDAT Az elmúlt évezredek eredménye a transzcendens és egyéni tudatok differenciálódása Lokalitástudat: elsődleges otthon­tudat, a távoli transzcendens és univerzális tudat megismétlése (befogása, konkretizálása) Funkcionálisan a konkrét térben és időben irányító­ szabályozó jelentudat Szubsztanciálisan közvetít (kettős tükörként) az egyéni és a magasrendű külső tudatállapotok között Lokalitástudat: erősen érzelemközpontú (szeretet, gyűlölet, megértő, stb. tudat)

LOKALITÁS Minden térszint, ami a nemzetállam szint alatt van (régió, megye, város, kistérség, község, stb.)

Lokalitás hol alávetett a nemzet/állami szintnek, hol valamilyen autonómiát élvez Magyarországon funkcionálisan egyelőre a megyei, a városi és községi szint intézményesült A lokalitás szubsztanciális céljainak, feladatainak intézményesülése lassú Intelligens (tudat és tudásközpontú) civil társadalom és részvételi demokrácia a jövő

Kitérő: lokalitás szerkezet Felső életvilág (régió, megye) Alsó életvilág Környező világ (kistérség, település) Kéznéllévő világ (család, barátok, ismerősök) Belső vált életvilág (a személyek felettes éne, egyéni tudatok) A globalizáció hatására megváltoznak a lokalizáció viszontválaszai Az információ­tudás és az ehhez való hozzáférés térstrukturáló szerepe nő

KULTÚRA TUDAT(A) A kultúra tudata szintenként szubsztanciálisan összesíti, egymásba fűzi és kifejezi a tudatot és tudást; Egymástól elkülönül az univerzális, globális, kontinentális, nemzeti, lokális kultúra tudat; A kultúratudat (virtuális érték, szabály­rendszer és eljárás módként) tudatosult és nem tudatosult tudat/tudás állapotok együttese; Egyszerre (1) az univerzális, globális és lokális kultúrák virtuális sűrítménye , amely nálunk (2) alapvetően tradicionális tudás/tudat, és (3) amely a modernizációban a társadalmi tudatalattiba szorult vissza

KULTÚRA A kultúra az egyesített tudat­tudás valósággá válását végzi el és intézményesíti Az eredmény kettős: a funkcionális produktum a civilizáció, a szubsztanciális produktum a kultúra A kultúra közismert intézményes ágazatai kiépültek, miközben a kultúrateremtés zömében mindig intézményeken túl megy végbe A tudásalapú gazdaság és társadalom gyorsan létrehozza a második funkcionális kulturális intézményrendszert

JELEN ÉS A JELEN TÁVLATA Tudásközpontú világmodell előtt, ­ globális információs társadalom közben ­ és a tudat­társadalom előtt A Tudás mennyiségi és főként minőségi fejlődése – Új Tudomány/Új Elmélet születése Húsz­harminc éven belül új minőségű univerzális tudás és tudáshasznosítás várható A tudás személyes tőkévé válása ­ az egyén megérti s alkalmazza az Új Tudást A tudás társadalmi tőkévé válása ­ a tudástársadalom kialakulása

PARADIGMA VÁLTÁS Avagy visszatérés a „valósághoz” (tudathoz, téridőhöz, kultúrához), mert a funkcionális építkezés önmagában korlátozottan eredményes Anyagtól a tudatközpontú anyaghoz, világegyetemtől az univerzális tudatmezőkig, s a párhuzamos világegyetemekig, társadalomtól a társadalom tudatig és tudatalattiig, stb.

A fejlesztések nem irányulhatnak elsődlegesen a következményekre (a valóságokra), még akkor sem, ha a következmények visszahatnak (a tudatokra) Gyors váltás indult el: a történelemtől eljutunk a poszttörténelemig

JÖVŐ-DIMENZIÓK Jövő 1.: univerzális (és spirituális) tudat és tudásfejlesztés Jövő 2.: tudat és tudásfejlesztés alapján „anyaggá/valósággá válás” fejlesztés Jövő 3.: személyiségfejlesztés – tudás és tudatfejlesztés Jövő 4.: valóssággá fejlesztés részeként szabály és normafejlesztés Jövő 5.: közlekedés az univerzális és globális téridőkben Jövő 6.: földi civilizáció és kultúra világváltása felgyorsult

VÍZIÓ HOLNAPRA (2020) Az emberi információ, s tudás legalább megötszöröződik (2005­2020) Új Tudomány és poszt­tudomány (Új Valóságkép, Új Tudatkép, Új Emberkép) születik folyamatosan A normál és poszt­normál tudomány után jön a poszt­kolonista alapú metatudomány (poszt­ tudomány) A tudás mennyiségi és minőségi változása az egyik kényszerítő erő a tudásfejlesztések szükségességének elfogadásáért Az új tudás alkalmazásával minimum három­négy, egymást követő technológiai forradalom fut le

VÍZIÓ HOLNAPRA 2. (2020) Az Európai Unióban (és máshol) a tudás­ és tudatközpontú társadalom lehet az egyetlen optimális jövőmodell, vagy legalább erre indul(hat) a kontinentális önszervezés Mesterséges intelligencia kiemelt szerepet kap a digitális államban, a tudatfejlesztésben, a tudományos kutatásban, stb.

Az ember vagy/és a mesterséges „ember” megérkezik a Marsra és talán máshova is A mindennapi élethez egyetemi szintű végzettség kell és az európai ember is újra felismeri transzcendens voltát

Konklúziók

Már most rendelkezésre áll az új tudás, s felismerés, vagy ennek számos alapelve A globlokál világ (Európa, a nemzet, a régió, a város, a kistérség, a közösség) alapvetően tudat és tudástér (tér=téridő) Az információs társadalom, vagy az Internet alapvetően tudat­ és tudástér (annyival fejlettebb, amennyivel jobban tudástér) A kultúra alapvetően a tudat­ és tudástér megjelenítése, feltárása, közvetítése, stb.

Konklúziók 2.

A személyes és közösségi részvétel értelme, célja a tudat­ és tudatásfejlesztés és önfejlesztés (tudatos és innovatív) támogatása A helyi cselekvés (például a közoktatás és a közművelődés) központi eleme a tudat és tudásfejlesztés Az új kutatások (metaelméleti alapon) alapvetően a tudat­ és tudatterek feltárását, állapotát, tartalmát mutassák fel Az új tudások a következő két évtizedben átalakítják a kollektív tudatállapotokat

Új közművelődés a láthatáron?

Nyolcvanas évek forradalma: lassú szőkés a pártállam puha fogságából és ideológiájából, és részleges kilépés az intézményből a helyi társadalomba Kilencvenes évek forradalma: korlátozottan közösségfejlesztés és javuló civilizációs szolgáltatás­fejlesztés Nulladik évek forradalma (lehetne): sajnos szintén korlátozottan egyéni és közösségi tudásfejlesztés Tízes­húszas éves forradalma (lehetne): legalább korlátozottan egyéni és közösségi tudatfejlesztés, s ennek révén magas szintű tudás­ és társadalomfejlesztés

ÜZENETEK Ha az előadást nem értették megfelelően, engem okoljanak, mert az igazság valószínűleg ez, csak nem voltam képes érthetőbben elmondani Persze a kimondás és a befogadás egyaránt tudat­ és tudásállapot­függő Ráadásként a magyar társadalmi tudat és ennek kultúrája terhelt féléber tudat és az elavult korszellem gyakran nem fogadja be a régi/új tudásokat A nem megfelelő értés korrekciója mindenki számára lehetséges

ÜZENETEK 2.

Elég megjegyezni, hogy a tudatszintek és tartalmak generálják (interaktív módon) a tereket, a társadalmakat és a kultúrákat Elég megjegyezni, hogy a világon egyetlen univerzális és mindennapi esély van: az egyéni és közösségi tudat­ és tudás­önfejlesztés Elég megjegyezni, hogy erre nem vagyunk felkészülve, de a mozgástér (téridő) csak általunk korlátozott, egyébként korlátozatlan HEURÉKA!

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Varga Csaba www.vargacsaba.hu www.metaelmélet.hu www.stratégiakutato.hu www.inco.hu

vargacsaba@vargacsaba.hu