Varga Csaba A hálózati állam e-közigazgatása Mit hozhat újat az információs kor állameszménye (és demokráciavíziója)? Egyáltalán beszélhetünk-e új típusú államról? A kérdés globális méretekben azért került napirendre, mert a jelenlegi állam- és kormányzástípus eddig soha nem tapasztalt válságot1 él meg. Ez egyszerre tájékozódási, problémamegoldási, s legitimációs válság. Egyaránt aktuális és stratégiai, intézményi és államfilozófiai csőd, amit a politikai rendszer természetesen nem tudatosít. A jövő állama: a hálózati állam. A hálózati állam közigazgatása pedig az e-közigazgatás, sőt az elektronikus államgyakorlat nélkül nem is lehet hálózati állam. Az e-közigazgatás a globálisan jelentős szerephez jutó lokalizáció információs kori alapintézménye . Az elektronikus közigazgatás fogalma így rövidítve az e-közigazgatás . Az „e” betű azonban már többet jelent, mintelektronikus , de ez a kiterjesztett tartalom homályos. Az elektronikus helyett mondhatnánk digitálist , ám akkor is csak a technológiaváltásra utalnánk. Az információs korban beszélhetnénk információs közigazgatásról, csakhogy ez a jelző önmagában nehezen értelmezhető a közigazgatásra vonatkoztatva. A 2002 nyarán elkészült Riley-jelentés szerint sok közigazgatási weboldal használója elsősorban személyes szükségleteire keres választ. A jelentés egyúttal bőséges bizonyítékot kínált az „új e-állampolgárnak” nevezett jelenségről. Az ezt a trendet alátámasztó számok imponálóak az Egyesült Államokban: • • • •
42 millió amerikai használt közigazgatási web oldalakat arra, hogy közérdekű témák után kutasson 23 millió amerikai használta arra az Internetet, hogy közhivatalnokoknak küldjön megjegyzéseket politikai választásokról 14 millióan használták a web oldalakat azért, hogy könnyebben eldönthessék, kire, mire adják le voksaikat. 13 millióan vettek részt on-line lobbizó kampányokban.2
Ha nem is értjük pontosan, hogy mi az e-közigazgatás (vagy tágabban az e-kormányzás), feltűnhet nekünk közép-európaiaknak vagy magyaroknak, hogy Európában az elmúlt években a kormányzás és az önkormányzás szintjén mindenhol áttértek , vagy most térnek át az eközigazgatásra. Valamilyen nagyon fontos állami és közigazgatási reformot jelenthet ez, ha a kontinens nagyobbik fele a legfontosabb információs kori fejlesztésnek tartja, hiszen az eEurope stratégia legújabb változatában már az első lépésnek sorolják be ezt. Most tekintsük azt mellékes körülménynek, hogy a magyar társadalmat vagy szűkebben a változásokra figyelő közvéleményt még nem tájékoztatták megfelelően az új európai stratégiákról, például az e-Europe programról, amelyet először 1999 végén hirdetett meg az Európai Bizottság. Az e-Europe pedig évek óta követeli az e-kormányzás és az e-közigazgatás elterjesztését. 1