Sztripper
Világtörténelmet írtak fiatal vérükkel…
Fekete István író ötvenhatos levelét idézve egy ötvenhatos képregény ürügyén, amelyik már három évvel a forradalom után tisztelgett a magyar szabadságharcosok előtt „Itt nem voltak altábornagyok, itt nem volt stratégia és taktika, itt csak halálbamenő tizennégy-húszéves gyerekek voltak, lányok is, akik betelvén egy istentelenség szörnyű ürességével, a jelszavak csatornalevesével, a hazugság emészthetetlen maszlagával, és nekimentek felborítani a hegyet, megfordítani a történelmet, eszméletlen céltudatossággal élni vagy meghalni.
ÉS FELBORÍTOTTÁK A HEGYET, MEGFORDÍTOTTÁK A TÖRTÉNELMET …és győzelmesen élve maradtak. Élve maradtak elsősorban azok, akiknek testük meghalt, mert örökké élnek az örökkévalóban és a nemzet szívében, és élve maradnak a többiek, akik talán csak most eszmélnek ájult boldogságban a kitárult messzeség, a testi és lelki szabadság, a végtelenség szemléletében” – Fekete István (1900– 1970), az egyik legnépszerűbb magyar író, sok-sok ifjúsági regény és elsősorban állattörténet, köztük a Vuk, a Kele, a Csí, a Bogáncs, a Tüskevár és a Téli berek szerzőjének sorai ezek, amelyek az Új Ember című katolikus hetilap 1956. november 4-i számában jelentek meg Levél Bécsbe címmel. S természetesen az író, a tőle – mai szemmel nézve – meglehetősen szokatlan sorokban, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eseményeire reflektált hajnali feljegyzéseiben. Mintha levelet írt volna. S talán tényleg azt is tette… A mű keletkezéséről azonban lényegében minden kételyünket, talányunkat eloszlatta azzal, hogy a „Kedves Vilmos!” megszólítás után így indította sorait: „Ma október 31-e van. Ezerkilencszázötvenhat október harmincegyedike, reggel négy óra. Koránkelő vagyok, de levelezni még én sem szoktam hajnalban, ma mégis úgy érzem,
ezen a napon maradhat minden, első ez a levél, aminek gondolatai agyonnyomnának, ha el nem küldeném őket neked. Éjszakai sötétség van odakint s az ablakom fekete üvege mögött alszik a Város. Engedd meg, hogy nagybetűvel írjam ezt a szót, de ha lenne piros ceruzám, azzal írnám, mert egy hét óta ünnep van a szívemben, pirosbetűs, szent ünnep, ha erre a városra gondolok, amit sohse szerettem. Emlékszel ugye, mondtam is ezt neked, amikor ott ültünk a Schwarzenberg Caffeehaus páholyában, s arról panaszkodtam, hogyha mi már nem leszünk, ha a mi generációnk mögött becsukódik a nagy ajtó, nem lesz, aki továbbvigye azt a lángot, amit te megőriztél Prsemislben, s utána Szibériában, s amit én félvakon is jobban láttam, őriztem, s úgy látszott: vakok előtt lobogtattam, akik amúgy sem törődtek vele. Akkor, ott a kávéházban azt mondtam neked: nincs fiatalságunk, s ami van, mintha semmi közünk nem lenne hozzá, mintha nem a mi vérünk lenne, mintha magában hordaná a beláthatatlan rabság lokálgőzbe fojtott rettenetes reménytelenségét. És Vilmos, ahogy most kinézek az ablak sötét tükrén, és látom a villanylámpák elszórt csillagait, elfutja a szemem a könny, és bocsánatot kérek ettől a fiatalságtól, akik ezen a héten nem magyar, de világtörténelmet írtak fiatal vérükkel.
Jack Kirby ezen a képen maga is képregényhőssé változott
Bocsánatot kérek, és nem törődöm most azzal sem, hogy nem értem az egészet, de nem is törődöm vele, hogy értem vagy nem értem, nem akarok emberi értelemben büszke se lenni, csak a férfikönnyeket morzsolgatom, a mérhetetlen gyász és felfoghatatlan dicsőség imádságos olvasószemeit.”
AZ ÖTVENHATOS FORRADALOM JELKÉPES NYITÁNYA Régi magyar vicc, de ma már az iskolákban is tanítják, s ráadásul épp történelem tantárgyából (mert az események megértéséhez mindig fontos adalékkal szolgálhat az úgynevezett „néplélek” feltárása, vagyis a nagypolitikai eseményeket kísérő kontextus; az egyszerű, hétköznapi emberek lelkülete, aminek pedig az egyik legjelentősebb lenyomata pont a humor…), mint egyfajta háttéranyagot, miszerint állnak az emberek 1956. október 6-án, Rajk László (1909–1949) és társai újratemetésén, Budapesten, a Kerepesi temetőben. „Jó lesz ez vajon?” – kérdi a szerző a Pókember egyik táblájával a kezében
(Folytatás a 16. oldalon)
KÉPES IFJÚSÁG
www.kepesifi.com
13
Sztripper
Páncélgyűrű
Jack Kirby képregénye – fordította: Szántó Valéria
ág a puszta bátors a e ta h ll á z Szembes nkokkal? mennydörgő ta harcosok a badság t! A magyar sza erre a válasz k já d a g e m n e Páncélgyűrűb
„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz évben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, a szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia –
s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.”
„A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok az életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem –
igazoljuk a gyilkosokat.” Albert Camus: A magyarok vére (1957)
14
KÉPES IFJÚSÁG www.kepesifi.com
Sztripper
Páncélgyűrű
Jack Kirby képregénye – fordította: Szántó Valéria
Egy harcban sincs annyi düh és elkeseredettség, mint a szabadságért folytatott küzdelemben! Egy harc sem olyan dicsőséges, mint az, amelyet hétköznapi emberek vívnak a túlerővel felvonuló képzett katonai stratégák ellen, a mérhetetlenül erősebb tüzérség ellen, a felfegyverzett katonai erő – és a biztos pusztulás ellen!!! Eleve reménytelen harc volt ez! Akárcsak számtalan korábbi összetűzésben is, amikor a győzelmi esélyeket elhomályosította a harc értéke! S így történt ez nemrég Magyarországon is, amikor a szabadságharcosok úgy váltak halhatatlanokká, hogy felmérhetetlen bátorsággal néztek szembe az elnyomók, a megszállók mindenen átgázoló, mindent eltaposó tankjaival! Íme egy történet arról, hogyan küzd egy város reménytelenül, de az utolsó pillanatig is hősiesen –
A
! N E B Ű R Ű Y G L É C N PÁ
(Folytatjuk)
KÉPES IFJÚSÁG
www.kepesifi.com
15
Sztripper (Folytatás a 13. oldalról) – Hej, szegény Laci, ha most ezt látná – szólal meg valaki –, biztos közénk lövetne! Állítólag a mondat tényleg elhangzott – legalábbis ezt sugallja az anekdota – a megjelölt napon és helyszínen, s ráadásul épp Rajk László egyik volt ismerősének szájából. Aki azért csak tudhatott valamit… Valami biztosat! A székelyudvarhelyi születésű Rajk László életútját ismerve pedig – mai szemmel nézve – mindenképp biztosra vehetjük, hogy igenis lövetett volna. Ő ugyanis a Rákosi-rezsim, vagyis a Magyar Népköztársaság belügyminisztere volt, így hát épp a manapság perbe fogott Biszku Béla hivatali elődje. Csak hát, közbejött egy forradalom, amelyet Rajk már nem érhetett meg…
Így vált Rajk László újratemetése – hetekkel a forradalom kitörése előtt – az ötvenhatos események egyfajta jelképes nyitányává. Ami pedig október 23-a után következett, annyira felrázta a világot, hogy arról már három évvel később az egyik legjelentősebb amerikai képregényes alkotó is készített egy néhány oldalas alkotást.
KÉPREGÉNYES VILÁGPREMIER A KÉPES IFJÚSÁGBAN
Most azonban az ünnepi koccintgatás hevében foglalkozzunk egy kicsit Jack Kirbyvel is, az amerikai képregény egyik legendás fenegyerekével, akit a képregény atyjának is tekintenek. Mert igazán megérdemli… Egy kerek évforduló – akármily szomorú is legyen – kötődik az idén a nevéhez: pontosan húsz esztendeje, 1994. február 6-án hunyt el az Amerika kapitány, az X-Men, a Hulk, a Fantasztikus Négyes és a Thor társszerzője. A képregény műfaja még nagyon is a vajúdás fázisában volt, tehát szinte még meg sem született, amikor Kirby máris feltűnt az élvonalban. Pedig akkoriban még nagyon sokan – és Amerikában is! – szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy milyen kort élhetnek meg a rajzos történetek – nem jósoltak nekik nagy jövőt –, és persze megkérdőjelezték azt is, hogy lehet-e egyáltalán a képregényben maradandót alkotni. (Mi már tudjuk, hogy nagyon is lehet…) Kirby nagyszerű ötletekkel, tántoríthatatlanul, nem szűnő munkakedvvel dolgozott, szinte a műfaj fanatikusává vált, és hamarosan már úgy beszéltek róla, mint a képregény legmeghatározóbb személyiségéről. Életműve máig is megkerülhetetlen. Nagy tisztesség, és nagy megbecsülést jelent, hogy éppen ő foglalkozott például az ötvenhatos forradalommal is… Jack Kirby 1917. augusztus 28-án – akkor még Jacob Kurtzberg néven – született New Yorkban, egy osztrák zsidó bevándorló családban. Apja szabóként helyi ruhagyárakban dolgozott, de fizetéséből csak szűkösen tudta eltartani a családját. A kisfiú ezért már gyermekkorában is igyekezett pénzt keresni, dolgozott újságkihordóként, kifutófiúként, festőként. Kevéske megtakarított pénzét pedig ponyvaregényekre, képregényekre, újságokra költötte, szabadidejét
S akkor most ugorjunk néhány évtizedet az időben. A Kepregeny.blog.hu manapság a Magyar Képregényszövetség hivatalos blogja. Itt jelent meg tavaly november 20-án Bayer Antal írása Jack Kirby-képregény az 1956-os forradalomról címmel, amelyikben egy akkor tett, friss felfedezéséről tudósította a világháló nagyérdemű publikumát. Mégpedig imigyen: „Teljesen véletlenül futottam bele ebbe a számomra eddig ismeretlen képregénybe. A Marvel Comics elődjénél, az Atlasnál jelent meg, 1959. augusztusi dátummal. A Battle című sorozat antológiajellegű volt, minden számban négy-öt rövid háborús történettel. A 65. számban a négy közül az egyik Budapesten játszódott, az 1956-os forradalomról szólt, szovjet tankokat lőnek benne a szabadságharcosok egy Pillanatképek egy szabadságharcból: ötoldalas történetben, amelynek a címe Ring ágyúsok és biciklisek of Steel, avagy Acélgyűrű. Szerencse, hogy pont ez a sztori került a címlapra, de sajnos, De ne legyenek kétségeink, Rajk ugyanolyan ezenkívül csak az első oldalt találtam meg az interkeményvonalas kommunista volt abban az idő- neten. A történet rajzolója Jack Kirby, hogy ő volt-e szakban, mint azok a párttársai, elvtársai, akik ké- az írója is, nem tudni biztosan, a vélemények megsőbb ellene fordultak. Az egyik legfontosabb el- oszlanak.” (http://kepregeny.blog.hu/2013/11/20/ lenfele pedig nem is a perbe fogói, halálra ítélői jack_kirby-kepregeny_az_1956-os_forradalomés a kivégzői közül került ki, hanem a saját csa- rol) Nos, hát persze hogy vagyok én is annyira faládjából: bátyja, Rajk Endre (1899–1960) ugyan- natikus képregényőrült, képregénybolond, is még a második világháború idején, a Szálasi- képregénybuzi, hogy ennél aztán már nekormány kormánybiztosaként vált ismertté. Az kem se kelljen sokkal több… idősebb testvér nyilas meggyőződését fennMindehhez most még csak annyit keltartotta utolsó leheletéig, pedig 1960-ban már lene hozzátennünk sebtében, hogy Bayer Nyugat-Németországban, vagyis a kapitalis- Antal ugyan Acélgyűrűként magyarította, nyugati tömbhöz tartozó Német Szövetségi ta a mű eredeti címét, s habár a Ring of Köztársaságba hunyt el, háború utáni utolsó éve- Steel valóban ezt is jelenti – tehát a fordíit már ott élte. tása pontos és tökéletes –, mi most mégEgy nyilas és egy kommunista egy család- is a Páncélgyűrű változatnál maradtunk. ban. Szép kis família – mondhatnánk. Rajk Lászlót Már csak azért is, mert a történetben szovEgy csendes pillanat a harcos hetekből: azonban az tette annyira népszerűvé 1956-ra – jet tankok fogják gyűrűbe a Várost és a szapolgárőrlány egy ronccsá vált autó mellett hogy az újratemetése valóságos rendszerellenes badságharcosokat… Tehát Budapest van a tömegdemonstrációvá válhatott –, hogy a Rákosi- harckocsik gyűrűjében. Márpedig a tankorezsim egyik legnagyobb kirakatperének áldozata kat magyarul páncélosoknak, páncélos járművek- mozikban töltötte, lenyűgözte az óriási vászon. volt. Ha lövetett volna, ha nem. 1956-ban ugyan- nek szoktuk mondani. Ha tehát ezek zárják körbe Ő maga mindig is ezeket a gyermekkorában láis az akkor már évek óta fokozódó társadalmi elé- a forradalmárokat, akkor inkább Páncélgyűrűről tott filmeket és a képregénycsíkokat tekintette gedetlenség jutott el egyfajta csúcspontjához, beszélhetünk. első rajziskolájának – s mint mondta –, nem a stíúgymond forrpontjához. És kitört, mint a vulkán. Annak a történetét pedig majd még tételesen lusukat, hanem a technikájukat leste el. A valóMiután a Magyar Dolgozók Pártja 1955 júliusában elmeséljük, hogyan kerül ez a magyar fordításban ság fényképszerű utánzása helyett nála mindig rehabilitálta az 1949-ben kivégzett Rajk Lászlót és mindeddig még soha és sehol meg nem jelent is sokkal inkább a lendületes mozgások, mozdutársait – Pálffy Györgyöt (1909–1949), Szőnyi, képregény a Képes Ifjúságba. Lényege azonban, latsorok ábrázolásán volt a hangsúly, de sokszor született Hoffmann Tibort (1903–1949) és Szalai hogy mától, az idézetünkben is említett Battle cí- eltúlozva a szereplők méreteit is. Kirby sokáig kiAndrást (1917–1949) – 1956. október 6-án ünne- mű lap 1959-es augusztusi számának címlapjával lincselt, házalt korai munkáival, rajzait politikai pélyesen újratemették őket. A sorstársak nevében is kiegészítve, összesen hat oldalon, három héten és irodalmi újságoknak kínálva fel, aminek végül búcsúztatót mondó Szász Béla az egész Sztálin- át olvashatjátok majd a történetet. Ez tehát Jack az lett az eredménye, hogy karikaturistaként alkorszak temetésének nevezte az eseményt, ame- Kirby képregényének magyar nyelvű világpremi- kalmazták. lyiken a feljegyzések szerint mintegy százötven- erje! (Folytatjuk) kétszázezren gyűltek össze. Akik közül többen Érdemes ezt méltó módon megünnepelSzabó Palócz Attila később a Batthyány-örökmécsesnél is tüntettek. nünk…
16
KÉPES IFJÚSÁG www.kepesifi.com
Világtörténelmet írtak fiatal vérükkel… (2.)
Sztripper
„Akkor, amikor úgy éreztem, hogy semmi közünk Hozzájuk, mégis igazam volt, mert valóban nincs közünk hozzájuk, olyan mérhetetlen magasságban vannak felettünk, a készülés és hallgatás, a bátorság és halálbamenés olyan csodálatos dicsfényében, amire nincs szó, s amely előtt csak leborulhat minden latolgató értelem” – írta az Új Ember című katolikus hetilap 1956. november 4-i számában Levél Bécsbe címmel Fekete István (1900–1970) író.
J
ack Kirby (1917–1994), az egyik legismertebb és legnépszerűbb amerikai képregényrajzoló – akit sokszor a képregény királyának is neveznek –, a Páncélgyűrű című ötvenhatos sorozatunk szerzője, aki pályafutása elején karikaturistaként kapott munkát, tulajdonképpen a rajzasztalnál ismerkedett meg és került közeli barátságba az újságíró-szerkesztő Joe Simonnal, vagyis – polgári nevén – Joseph H. Simonsszal (1913–2011), akivel később képregények (történetek és hősök…) százait alkották meg közösen. (Mondjuk, egészen elképesztő, hogy például a róluk készült magyar nyelvű Wikipédia-szócikkek mennyire hiányosak…) Simon mellesleg nemcsak a sztorikat írta, de kiadóként és rajzolóként is sikeresen bemutatkozott.
ben tehát Amerika kapitány könnyedén párhuzamba állítható Charlie Chaplin (1889–1977), a nagyszerű komikus 1940-ben készült, A diktátor (The Great Dictator) című filmjével is. Akkoriban ugyanis már nyilvánvalónak tűnt, hogy az Egyesült Államok hamarosan belép a második világháborúba, ezért Kirbyék is úgy döntöttek, hogy a történetekben a cselszövő, a negatív főhős Adolf Hitler lesz. Így hát már az 1940. december 20-án megjelent első szám borítóján is az látható, amint a kék-fehér-vörös „formaruhát” viselő Amerika kapitány kioszt egy átszállóst a Führernek. A provokatív reklámfogásnak is kiváló borítóval Kirby teremtménye szinte egyszeriben a hősiesség és hazafiság megtestesítője lett, a füzetből pedig szinte pillanatok alatt egymillió példány kelt el. Mindez pedig már önmagában is képlékenyen szemlélteti azt is, hogy az alkotó – a képregény királya – pályafutása kezdetétől is fogékony volt a politikai témák iránt.
SZUPERHŐSÖK ALKONYA
Joe Simon és a szuperhősök
EGY ISZONYATOS TASLI A FÜHRERNEK Mindkettőjüket a Timely Comics – a később Marvel néven ismertté vált kiadó elődje – alkalmazta 1939-től, és Martin Goodman (1908–1992), a cégalapító támogatásával (s talán a biztatására is…) hamarosan megalkottak egy olyan képregényt, amelyet máig is minden idők egyik legnagyobb sikereként tartunk számon: az Amerika kapitányt. Ma már szinte hihetetlennek tűnhet, de a Captain America-sorozatot, közvetve vagy közvetlenül, ez talán mellékes is lehet, de mindenképp Adolf Hitler ihlette, hiszen értékvilágában, értékrendjében ezeknek a történeteknek a főhőse épp a vele való szembenállást hirdette és testesítette meg: a korabeli Amerika és nagypolitikai értelemben az Egyesült Államok náciellenességét, antifasizmusát is jelképezte. Ilyen megközelítés-
Jack Kirby 1942-ben megnősült, és nevét is ekkor változtatta meg hivatalosan, ekkor vált Jacob Kurtzbergből a hétköznapokban is Jack Kirbyvé. A frigyből hamarosan négy gyermek született. A háború után azonban, amikor csendesedett a csatazaj, Amerikában is megcsappant az érdeklődés a szuperhősök iránt, ezért – az épp aktuális trendeknek megfelelően, s talán kiadói nyomásra is – sok más kollégájukhoz hasonlóan Simon és Kirby is a krimi, a horror, a humor felé fordult. Vicces állatfiguráikkal pedig megteremtettek egy újabb műfajt: a romantikus képregényt. A My Date egy könnyed és humoros stílusú ifjúsági képregény volt, célközönségeként a fiatalokat igyekezett megszólítani. A felnőtteknek szólt a Young Romance, amelyet nyugodt lélekkel akár a mai televíziós szappanoperák előképének is tekinthetünk, hiszen ebben már a sorozatok minden kellékét felsorakoztatták: a történetek „csordultig voltak szerelemmel”, árulással, szívfájdalommal, könnyel és boldog végkifejlettel. Szóval – mindent összevetve – egy elkeseredett próbálkozás volt ez, amelyben egy nagy engedményt, egy nagy lépést tettek a giccs felé. Időközben pedig saját kiadót is alapítottak, amelyik, mondjuk, valóban nem volt hosszú életű. A két alkotó kapcsolatát azonban megpecsételte a csőd: két évtizednyi közös munka után Kirby és Simon útjai ekkor elváltak. Úgy kell elképzelnünk
Emberek a képregények hőskorából: Joe Simon és Amerika kapitány 2006-ban, a New York Comic Con kiállításon
ezt a szakítást – jelentőségében mindenképp –, mintha néhány évtizeddel később Goscinny és Uderzo szedte volna szét a babaruhát. Sőt, nem is csak a babaruhát, az egész babaházat… Ugye, hogy teljességgel elképzelhetetlen?!
AZ ÉV EMBERE Itt azonban álljunk meg egy pillanatra. A Páncélgyűrű című képregény ugyanis még az ezt megelőző időszakban készült, s a történetet közlő Battle című lap impresszuma szerint a Male Publishing Corp. kiadványa volt. Atlas Comics, Marvel, és így szépen sorban… Mint már jeleztük is, Kirby politikai témák iránti fogékonysága a szuperhősök iránti érdeklődése ellenére is, már munkásságának kezdeti szakaszától megfigyelhető. Néha pedig ezt a kettőt egyesítette, keresztezte is, mint például Amerika kapitány esetében… Így nem csoda az sem, hogy az 1956-os magyar forradalommal és szabadságharccal szimpatizáló Amerikában már 1959-ben feldolgozott egy budapesti történetet. A téma iránti érdeklődését valószínűleg pedig csak fokozhatta, hogy a rangos Time magazin 1956-ban a magyar szabadságharcost választotta az év emberének. A lap régi hagyománya, hogy minden évben megjelöli az esztendő legmeghatározóbb világpolitikai személyiségét. Minden évben az első szám címlapján hozza az előző esztendő kiválasztottját, AZ ÉV EMBERÉT. Így hát az 1957. január 7-én megjelent borítón – amelyet sorozatunkhoz kapcsolódva a Képes Ifi mai számának hátlapján is láthattok –, mint egyfajta ismeretlen, meg nem nevezett hős, a magyar szabadságharcos alakja szerepelt. Ugyanazok előtt a pesti srácok előtt tisztelgett hát a Time magazin, akiknek a történetét Jack Kirby is megrajzolta, s akiket Fekete István író is ünnepelt a Bécsbe címzett ötvenhatos levelében. (Folytatjuk)
Szabó Palócz Attila KÉPES IFJÚSÁG
www.kepesifi.com
13
Sztripper
Páncélgyűrű
Jack Kirby képregénye – fordította: Szántó Valéria
Akkor már nem voltak tankok a városban. Csak az a néhány darab maradt még ott, amelyet a harcosok megszereztek a szovjet elnyomók elleni harcban. A frissen kiharcolt szabadság ötödik napján… Öt nappal a Sztálinszobor ledöntése után. Amikor már a Lenin- és sok más kommunista emlékmű sem állt a régi helyén. A szóbeszéd elkezdődött. … Azt mondják, hogy az oroszok egyáltalán nem mentek el. Megint készülnek valamire, a város szélén vonták össze a páncélosaikat…
Igen, ez tényleg hihetetlen! A hirtelen kitört elkeseredett felkelésben a népharag elkergette a megszállókat. A kormány pedig azóta is igyekezett a tárgyalásokon elérni, hogy Magyarország ismét szabad állam legyen… Mindez azonban nem nyugtatta meg ezt a biciklis kisfiút! Jönnek az oroszok! Tankokkal!!! Legalább száz páncélost láttam. Százával vannak, én mondom nektek…
Hihetetlen. Én nem hiszem… Ez nem lehet igaz!
És tényleg megindultak! A város szélén élők már hallhatták is a lánctalpasok dübörgő moraját, de csak kevesek merészkedtek ki, meglesni, hogy mi is történik valójában. Úgy tűnt, mintha valami bogárfészek rajzana.
A szabadságharcosok azonban ismét felkészültek a válasszal!
Hamarosan már a várost is elérték a könyörtelen hódítás fülsiketítő hangjai. A birodalom bosszúja… A hódító visszatér! És eltökélt abban, hogy elégtételt vegyen a megaláztatásért, visszatér, készen arra, hogy visszavágjon, és eltapossa a szabadságszerető pesti srácokat… Hogy páncélosainak lánctalpaival kíméletlenül összezúzzon minden ellenállást! Az acél nem tűr ellenállást…
A válasz pedig annyi volt – – –
JÖNNEK AZ OROSZOK! TÜZELJ! NEM TŰRJÜK A ZSARNOKSÁGOT!!!
14
KÉPES IFJÚSÁG www.kepesifi.com
Sztripper
Páncélgyűrű
Jack Kirby képregénye – fordította: Szántó Valéria
Idősek és fiatalok – mindenki csatlakozott a szabadságharchoz! Fruskák és háziasszonyok! Mindenki igyekezett kivenni a részét a forradalomból, ezekből a szörnyű megpróbáltatásokból! Nesze neked! Itt egy gránát, hogy rágódj rajta, ruszki!
Gyere vissza! Nyílt színen állsz, tiszta célpont vagy nekik!
A bátorság és az ellenállás, amivel szembe találták magukat, megőrjítette az elnyomókat, akik egyre kegyetlenebbek lettek. Kíméletlen precizitással tüzeltek, miközben benyomultak mások hazájába. Mocskos dögök! Gyerünk, füstöld ki őket! Az utolsó szálig!
A páncélosok újabb hullámokban érkeztek, és felzárkóztak a szabadságharcosok állásaival szemben. Átgázoltak a barikádokon. A forradalmároknak más fedezéket kellett keresniük. A harckocsik ágyúi azonban zúgó kánonban vették tűz alá a búvóhelyeiket. Nem volt hova menekülniük!
(Folytatjuk)
Lőjétek a házakat! Egy lázadó sem maradhat életben!
KÉPES IFJÚSÁG
www.kepesifi.com
15
Világtörténelmet írtak fiatal vérükkel… (3.)
Sztripper
„Hogy mi szülte és hol volt ez bennük elrejtve, Vilmos, nem tudom, és ha visszagondolok a mi szájjártató nagyhangú, ragyogó fiatalságunkra, elszörnyűködve látom ezeknek a fiataloknak néma értékét, amire lehet építeni, mert a mienkre nem lehetett” – írta az Új Ember című katolikus hetilap 1956. november 4-i számában Levél Bécsbe címmel Fekete István (1900–1970) író. „A lelkünk, Vilmos, hol volt a lelkünk, amiről olyan szépen szavaltunk, az eszünk, amit olyan szépen villogtattunk, hogy elvesztettünk mindent. Ők nem beszéltek, nem szavaltak, csak készültek, éheztek, dolgoztak, harcoltak, és meghaltak, és visszanyertek mindent. Te ott voltál Prsemislben, és láttál hősöket. Láttál bakákat és tüzéreket meghalni a monarchiáért, egy távoli valamiért, ami talán csak egy fegyelmezett közösségi érzés volt, láttad Tamásy altábornagyot egy utolsó rohamban egy szál lovaglópálcával vezetve az utolsó rohamot, de mindez céltalan bátorság és céltalan vérhullatás, oktalan hősködés ahhoz képest, ami az elmúlt héten Budapesten történt. […] Ezerkilencszázötvenhat október harmincegy. Most jön fel a nap, a világosság véres ostyája s én összeteszem a kezem, mert nem tudok már írni. Nem lehet semmit sem tenni, csak a holtakért és az élőkért, az egész Magyarországért, imádkozni, imádkozni…” – fogalmazott hát a Vuk, a Kele, a Csí, a Bogáncs, a Tüskevár és a Téli berek szerzője, s akár annak függvényében is vehetjük ezt a rövid kis felsorolásunkat, hogy kinek épp melyik a kedvenc regénye tőle. S talán úgy is felfoghatjuk, hogy bizony a Ring of Steel, vagyis a Páncélgyűrű című képregényével Jack Kirby (1917–1994), az amerikai képregény királya is elrebegett – alig három évvel a véres események után – egy jelképes imát az elesett 1956-os magyar forradalmárokért és a későbbi Kádár-rezsim által meghurcolt túlélőkért is. A befejező részhez érkeztünk rövid, alig hatoldalas kis sorozatunkkal, amelynek ma jelenik meg az utolsó epizódja. A szerzőről szóló tör-
A Fantasztikus Négyes ma
ténetünket pedig nagyjából onnan illene most folytatnunk, hogy miután szakított addigi partnerével, Joe Simonnal (1913–2011), Jack Kirby – aki akkoriban bizony még messze nem volt az amerikai képregény királya, DE! …már jelentős alkotásokkal járult hozzá a műfaj elterjedéséhez és népszerűsítéséhez – valóságos rabszolgamunkát vállalt.
A MARVEL-MÓDSZER ÉS A TITKOS ALTEREGÓ Jack Kirby az egyik legnagyobb kiadóházzal, a DC Comics nevű céggel írt alá szerződést, amelynél valódi „kapitalista-imperialista” kizsákmányolás áldozata lett: harminc hónap alatt hatszáz oldalnyi képregényt rajzolt, és egyáltalán nem fizették meg érte tisztességgel. A pénzügyi viták miatt később fel is bontotta a kontraktust, s ha csak jelképesen, ha falakat megremegtetően is, de mindenképp becsapta maga mögött az ajtót. Megkereste gyorsan Martin Goodmant (1908–1992), a Marvel kiadóház teljhatalmú urát, s addig erre, addig arra, hogy végül megegyeztek: Kirby visszatért az „anyacégéhez”, de nem is akármilyen feladatot kapott ám… Talán nem véletlenül, de ekkor már az 1922-ben született Stan Lee, vagyis polgári nevén Stanley Martin Lieber – Goodman sógora – volt a kiadó képregényes részlegének vezetője. Ők ketten azt a feladatot kapták a Marvel vezérigazgatójától, hogy találják ki, hogyan lehetne feltámasztani a szuperhősöket. Kirby és Lee közös munkája pedig egy újabb aranykort hozott a kiadónak, amelyik felvirágoztatta az amerikai képregény műfaját is. Ők ketten dolgozták ki az úgynevezett Marvel-módszert, amelyik nagy vonalakban abból állt, hogy az addigi szokásoktól eltérve igyekeztek minimalizálni a rögtönzést, az improvizációs faktort, s ehelyett inkább előre kitaláltak mindent: a teljes történetet és a párbeszédeket. Mindent megírtak előre. S már csak a teljes sztori kidolgozása után, annak ismeretében rajzolták meg a karaktereket és a cselekményeket. Gyakorlatilag ezzel vezették be a forgatókönyvíró szerepkörét is a mun-
Thor történeteinek 272. füzete 1978 júniusából
kafolyamatba, az alkotásba… A másik nagy újításuk pedig az volt, hogy emberszabásúakká tették a szuperhőseiket – vagyis transzformálták az olvasó, a befogadó szintjére –, emberi léptékűvé alakították őket azzal, hogy kitalálták az úgynevezett titkos alteregót, vagyis azt, hogy a hősök emberfeletti képességeiket a magukra öltött hétköznapi karakterek mögött rejtegessék. Így már nem minden tekintetben tökéletes, emberfeletti, sérthetetlen és érinthetetlen szuperhősökről meséltek, hanem figuráik komplex hősökké váltak, magánélettel, kisemberi problémákkal. Így hozták létre – ezzel a munkamódszerrel – a Marvel egyik legnagyobb sikerét a hatvanas évekből, a Fantasztikus Négyest (Fantastic Four; nálunk szerb és horvát nyelven egyszerre Fantastična četvorka címmel jelent meg), majd jött utána gyorsan az Ezüst Utazó (ismertebb nevén: Silver Surfer; domaćinski pedig: Srebrni Letač). Csak mellékesen jegyzem meg itt, hogy a régi Jugoszláviában ebből bizony hazai, saját változat is készült. A Fantasztikus Négyes hatalmas sikerének egyik titka volt, hogy Kirbyék ekkor állítottak a műfaj történetében először egy egész csapatot a középpontba (és a jó oldalra…) – egyetlen (és sok esetben magányos…) hős helyett. Persze, mindegyik eddig említett központi figura – és csapat – külön ismertetést érdemelne, de talán elnézitek most nekünk, hogy erre egy ilyen írásban nincs sem időnk, sem terünk, elvégre nem gumiból van az újság, a megfelelő kereteket nekünk is be kell tartanunk. (Folytatás a 16. oldalon)
KÉPES IFJÚSÁG
www.kepesifi.com
13
Sztripper
Páncélgyűrű
Jack Kirby képregénye – fordította: Szántó Valéria
Rejtekhelyükről, az épületekből a szabadságharcosok viszonozták a tüzet! Keményen ellenálltak…
14
…reménytelenül és esélytelenül!
Néhányan a pincékben kerestek maguknak fedezéket…
…reménytelenül és esélytelenül!
Volt, aki a tetőkön rohant végig, hogy üzenetet vigyen a forradalmároknak…
…reménytelenül és esélytelenül!
KÉPES IFJÚSÁG www.kepesifi.com
Sztripper
Páncélgyűrű
Jack Kirby képregénye – fordította: Szántó Valéria
A páncélgyűrűt egyre szorosabbra vonták a város körül, az ellenállók pedig percről percre egyre kevesebben maradtak!!! Kerületről kerületre, háztömbről háztömbre haladva gyilkoltak a tankok kegyetlen, pusztító tüzükkel. Robbanások hallatszottak mindenfelől, míg végül az ellenállás utolsó fészke is elnémult…
S mégis, a hódítók úgy érezhették, hogy ez egy végtelen történet. Amikor azt hitték, hogy már egy forradalmár sem maradt, mindig kiderült, hogy vannak még olyanok, akik eltökéltek abban, hogy NEM ADJÁK MEG magukat, és NEM ADJÁK FEL a harcot.
Ebben a vérengzésben a szabadság hangja még mindig az egész világhoz szólt, jól hallhatóan…
És ha meghalunk, emlékezzetek ránk! Emlékezzetek a magyar szabadságharcosokra! Emlékezzetek arra, hogy mi felkeltünk a zsarnokság ellen! Emlékezzetek, és a végső győzelem a miénk lesz!!!
Ez a szabad Magyarország hangja! A harcok folytatódnak, de egyre kevesebben vagyunk. Mindaddig adásban leszünk és élő egyenesben sugárzunk, amíg közülünk az utolsó forradalmár képes lesz fegyvert fogni…
Ez a szabad Magyarország hangjaaa… aaaugh!
A páncélgyűrű végképp bezárult az áldozatok körül, és a rádió is elhallgatott. De a hangja még ma is itt él minden szabad ember szívében! A történelem még sokáig megbecsüli majd azokat a bátor embereket, akik 1956-ban Magyarország szabadságáért harcoltak, és emlékezni fognak rájuk még akkor is, amikor a hódítóknak már rég bealkonyult.
(Vége)
KÉPES IFJÚSÁG
www.kepesifi.com
15
Sztripper (Folytatás a 13. oldalról) Gyerünk hát tovább gyorsan, már csak azért is, mert igen hamar az említettek után következett az X-Men, Thor, Hulk és a Vasember figurája. A Twenty Century Fox filmvállalat több Kirbykarakterből már az első képregények megjelenésekor is rajzfilmsorozatot készített, de a szuperhősöknek ekkor még néhány évtizedet várniuk kellett arra, hogy az igazi, nagy, valódi megbecsüléssel járó mozivásznakra kerülhessenek. A technikai fejlődés csak a múlt század végén jutott el odáig, hogy olyan speciális effektusokra legyen képes, amilyeneket a karakterek hiteles megjelenítése igényelt, digitális trükkök és egyebek – amilyeneket ma már egy útszéli mobiltelefon is tud, DE! –, amelyek korábban nem voltak elérhetőek és legfőképp nem voltak megvalósíthatóak.
Forradalmárok a Csizma téren, a Sztálin-szobor hűlt helyén
Időközben azonban Jack Kirby mintha kezdett volna elkedvetlenedni, kiábrándulni ebből az egészből, elveszítette lendületét, több csalódás is érte, és mindezt csak fokozta, hogy úgy érezhette, a Marvel nem méltányolja, nem becsüli meg igazán a munkáját. S nem is volt ebben nagy tévedés… Magyarán: alkotói válságba, krízisbe került. A hetvenes évek elején ezért ő maga is inkább rajzfilmeken kezdett dolgozni, több tévésorozatot készített, majd pedig 1978-ban jött el végül az a fordulópont, amelytől számítva már csak nagyon ritkán, csak néha-néha dolgozott – végül pedig teljesen visszavonult. 1994. február 6-án hunyt el. Nyugodjék békében! Több tízezernyi rajz marad utána, a hőseinek kalandjait feldolgozó hollywoodi filmek pedig – hogy egy ilyen profán adatot is idehozzunk még – eddig már több mint hárommilliárd dollárt jövedelmeztek a producereknek. De ezeket a szuperhősfilmeket én nem igazán szeretem, ez már csak Hollywood pótcselekvése annak érdekében, hogy ne kelljen magát egyetlenegy eredeti saját gondolattal sem fárasztania. S valljunk be: a megfilmesítések többsége csak a látványvilágon, a korábban bizony nagyon is hiányzó technikai trükkökön alapszik, de lényegében egyik sem méltó az eredeti művekhez.
A KORDOKUMENTUMOK ÉS A SZÜKSÉGES LÉPÉSEK No mármost, vagyok én azért annyira fanatikus, hogy ha elolvasok egy olyan cikket, mint amilyen Bayer Antalé volt a Kepregeny.blog.hu-n
16
KÉPES IFJÚSÁG www.kepesifi.com
tavaly november 20-án, akkor bizony azonnal nép elnyomását és a szovjet katonai megszálmeg akarjam szerezni az ott leírt, ismertetett, be- lást, no de hát ez ennyit is ért, más érdemi lépés mutatott kiadványt. Így hát, még mielőtt Jack ugyanis nem történt. Elég az hozzá, hogy ezekKirby Páncélgyűrű című képregénye másnap ben a hetekben és hónapokban Magyarország felkerült volna a Képregénymúzeum oldalaira és a néhány évvel korábbi események igen sokat (http://kepregenymuzeum.blog.hu), szinte azon- szerepeltek a nyugati és tengerentúli sajtóban… nal megtettem a „szükséges” lépéseket… Akárki volt is hát a képregény forgatókönyvíróAz itt említett honlapon így ajánlották az ol- ja, minden bizonnyal ezeknek a tudósításoknak vasók figyelmébe ennek az alkotásnak az ere- a hatása alatt állt. deti, beszkennelt oldalait: „Kivételesen angol nyelvű képregényt közlünk, mert Magyarország a AGY NAGY KÖSZÖNET ZÁNTÓ témája, és igazi kordokumentum. A Battle című, az Atlas kiadó (a Marvel jogelődje) által kiadott ALINAK ANADÁBA háborús képregényeket tartalmazó füzet 65. számában, 1959-ben jelent meg ez a mindössze ötolElég az hozzá, hogy amint elolvastam Bayer dalas történet az 1956-os forradalomról. Külön ér- Antal első itt említett cikkét, fanatizmusom ardekessége, hogy maga a nagy Jack Kirby képzelte ra vezérelt, hogy azonnal keresgélni kezdjek. el így fővárosunk utcáit, lakóit és a szovjet tanko- Ma már persze, a világháló korában, bármi bárkat. A történet írója ismeretlen, nem ki- mikor és bárhonnan beszerezhető… Ezt nekem zárt, hogy maga Kirby volt, de mivel ab- a kezembe kell fognom, hogy fellapozhassam, ban az időben nem nagyon volt szokás pörgethessem a lapjait az ujjaim között, hogy szignálni az amerikai képregényeket, és megszaglászhassam… Meg minden egyebet a rajzstílussal ellentétben a szöveg stílu- műveljek vele, amit hasonló nyomtatványokkal sát nem éppen könnyű felismerni, senki művelni szokás! sem tud róla biztosat. Az öt oldal után A eBayen azonban nem jártam sikerrel, ezért a lap borítóját is bemutatjuk, mivel a megkerestem gyorsan a csetablakban régi szafüzet négy sztorija közül épp ez került badkai barátnőmet, Szántó Valériát, aki már a címlapra.” (Bayer Antal: The Ring of évtizedek óta Kanadában él családjával. Ő mégSteel, Képregénymúzeum, 2013. no- iscsak közelebb van a forráshoz… Meg hát a kavember 21.; http://kepregenymuze- nadai Guelph városában ma már valóságos kis um.blog.hu/2013/11/21/the_ring_of_ vajdasági magyar kolónia alakult ki, több régi steel.) Mi most, amikor a Képes Ifiben zentai osztálytársamat is oda vezérelte az életútmagyar fordításban is közreadjuk ezt a képre- ja. Arra kértem hát Valit, hogy nézzen körül angényt, a sorrendet annyiban módosítottuk, hogy tikváriumokban, boltokban, ahol elképzelhető, a Battle 1959-es számának címoldalát előre hoz- hogy előfordul ilyesmi. tuk, ez volt a nyitóoldalunk, amikor útjára indítottuk rövid sorozatunkat. Az pedig semmiképp sem lehet vita tárgya, hogy ez a képregény már önmagában is kordokumentumnak számít, csak hát azt kellene hitelt érdemlően eldöntenünk s tisztáznunk – ez pedig nehéz és felettébb neuralgikus pontja lesz fordításunknak –, hogy milyen értelemben az. Kevéssé hihető ugyanis, hogy az ötvenhatos magyar forradalom kordokumentuma lenne ez, hiszen az amerikai képregényre A Magyar Rádió épülete és környéke az ötvenhatos jellemző „dagályosság”, eltúlzott „drámaiesemények egyik legfontosabb helyszíne volt ság” – vagyis a tengerentúlon egyáltalán nem, nálunk viszont igen nagy mértékNo, most mit mondjak?! Nem telt bele nében lenézett pátosz és patetika – igencsak jel- hány nap, és Vali visszaválaszolt ugyanabban a lemzi a mű szövegvilágát, olyannyira, hogy a fél- csetablakban, hogy megvan, megszerezte a képreértések elkerülése érdekében még helyenként regényt, sőt már postára is adta. Ott repül valahol „finomítanunk” is kellett rajta. Egyértelmű kordo- az óceán felett… Időközben pedig a fordítás hákumentuma azonban ez az alkotás annak, hogy látlan feladatát is magára vállalta. mennyit tudtak azokban az években Amerikában Most, amikor véget ér sorozatunk, azt hiegy európai kis ország felkeléséről, lázadásáról, szem, más és őszintébb, felemelőbb feladatunk FORRADALMÁRÓL és SZABADSÁGHARCÁRÓL a már nem is maradt, mint hogy mindezt nagyonszovjet zsarnokság ellen. Mert ne feledjük el azt nagyon megköszönjük neki. Örök hálával, csak sem, hogy a képregény eredeti változata 1959- neked, Vali… ben jelent meg Amerikában, tehát történt ez És minden kedves olvasónknak a figyelméalig néhány hónappal azután, hogy az Egyesült be ajánlva! Nemzetek Szervezetének közgyűlése 1958. deS nem is kell már semmit sem tenni, „csak a cember 12-én elfogadta a korábban az ötven- holtakért és az élőkért, az egész Magyarországért, hatos magyarországi események kivizsgálására imádkozni, imádkozni…” létrehozott különbizottság bő kétszázötven olSzabó Palócz Attila dalnyi jelentése nyomán kidolgozott nyilatkozatát. Ebben pedig erélyesen elítélték a magyar
N V
K
S