Herman Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse 2. rész by Gan Zaber

:;; :

Szökeszárú, fejér hímtulok

Szkeszárú, Kecskemét, 32 158.

fej ér

1594,

hím tulok T.

—

Nyr.

S.,

—

Szke, szépenálló szarvú Kecskemét, jzök., 1727, ökör. Nyr. 32:159.

— Szkeszr —

S.,

—

Tarosa

—

Lego

—

tárcsa,

Kevermes,

tárcsa

babos,

295.

—

Szketarcsa jzk., 1596, T.

—

S.,

Kecskemét, 32 159.

Nyr.

marha.

— Kecskemét, 1594, 32 158. — marha.

Szketarka T.

Nyr.

S.,

többi helyen mindig tárcsa.

—

*Szömk

—

tanya

Szr I.

—

Szeged,

szemkörnyéke

—

színe

Pálfi-

Bugacz,

pirók, vörhenyeges, iromba, kesely

—

ha valamije fehér

vércseszrú, gás,

—

fakó,

—

Szürke

varhely m.,

Zala m., vásárhely,

—

Ud-

Galambok

32:293.; Maros-

Nyr. uo.

;

Szilágyság, uo.

Eava, Udvarhelym., J. M. marha; Firtos- Váralj a, Udvarhely m., J. J., szarvasmarha.

Szürkeszrü Malonyay 2 után „Az

—

27.;

—

ökör Balásy Dénes

kövér

erdk

és

tölgyek

Medd,

hódos tehén. Debreczen,

uo.,

A homály

157.

tulok

rosszul herélt bikástinó.

—

Tarcza

Medd

Debr.

Széli F.

Ivt.,

tarcza, hódos tehén, 1667.

Nyr. 22:521.

Tarka

varhely

—

m.,

Firtos-Váralja, J.

—

Ud-

szarvas-

marha. Hódmezvásárhely, Nyr. Marosvásárhely, 32 294. uo. Szécsény, Nógrád megye, uo. Szili-Sárkány, Sopron m., uo., ;

Firtos- Váralj a.

1667

;

Nyr. 22: 521.; 1671: Tárcsa ö^ót

csillagos,

homlokán fehér folt, szárcsafej ü, homlokán lenyúló fehér.

;

fekete tárcsa, uo.

szennyes,

csákó,

tárcsa,

vörös tárcsa,

babos, zsömle, sár-

dara,

Fe-

szke, kék, kékes,

fehér,

kék

kék kék tárcsa kajla, barna tárcsa babos, kék tárcsa daruszrú ökör. Marhák színe Kecskeméten. Nyr. 32 158. 1596 Fekete taixsa vaklics, szke tárcsa uo., 159. 1597 Barna tárcsa, homály tulok, uo. 1598 Vaklics tarcza,

fekete.

Vaccam rubeam

kete

tárcsa,

coloris

viliorem tarcha. 1594

barna

Nyr.

vnam

marha szre. Bitangjegyzkönyv. Csanád,

1521

coloris.

vaccas,

—

Tarosa

belch aliam coloris varii, videlicet tarcha. 1557

Kecskemét

—

varii

trés

—

a régiségben

tarka értelmében. Oklsz.

Tarka

451

Zovány,

(foltra vonatkozik).

Nagyfalu, m., J.

uo.,

Sz.-

Kémer, Szilágy Rava, Udvarhely m., * Tarka GyergyóIpp,

—

szentmiklós,

— —

Szarvas-

marha szre. Szeged, Nyr. 32 295., tor,

Békés,

*Bugacz-Monos-

Fels-Segesd, 32

Somogy

m.,

csira).

Ga-

tisztásain, legelin, szállásain le-

Nyr.

gelésztek az ország és a fejede-

lem számára a szürkeszrü kövér

lambok, Zala m., Nyr. 32 293. KemeGyöngyös, Nyr. 32 294.

ökrök''.

nesalja, uo.

293.,

;

29*

Tejszrfi

452

— Kevermes, Csanád,

Tejszrü Nyr. 32

295.

Tiszta

—

m., Nyr. 32

Vasszr szjke — jzk., 1594,

Nógrád

Szécsény,

—

294.

—

Tubák

Vörös tárcsa

Veres

— —

Gyergyó-

mikor a egy árnyalattal világosabb. Szarvasmarha. K.

szentmiklós,

—

Vadszr

XVII.

sz.,

—

521.

—

Oklsz.

1668

ferini.

—

ökör.

Debreczeni

Széli F., Nyr. 22

szrü

Debreczen, egy az

1668

dassal.

csak

szürkénél

Vad-

—

vas

szürke

látszik,

vadász rúvel

így

294.

uo.

— Debreczen, jzk.,. Nyr. 32 157. —

Vereshódas T.

S.,

marha, fehér holddal.

Veres kesely 1693—96,

jzk.,

barna

Úgy

lesz.

hogy az összes

Heves m.^ ;

1671,

—

1690,

—

Debreczen,

T. S., Nyr. 32

marha.

— Debreczen, jzk.,. Nyr. 32 157. —

Veres sre

fennálló szarvú ökör. Debreczen, :

Nyr.

;

157.

Nyr. 22 521. Alkalmasint vasszörü (col. ferini), mint a reszelt

uo Marosvásárhely, uo. Szécsény,

Nógrád m.,

coloris

pilo

Veres, Gyöngyöshalász,

Ivt.,

—

Vadszrú

or-

— Firtos-Váralja, Udvar— szarvasmarha.

Gyöngyös,

Veres,

*Uzos, uzos-kík

marha.

hely m.,

Mezkövesd.

Kecskemét^ 32 158.

T. S., Nyr.

S.,

ökör.

—

Gyöngyöshalász, Verestarka Heves m., Nyr. 32 294. :

áll *

—

a dolog.

Vadszr

Verheng barna tulok ökör

Debreczen, jzk., 1667., T.

Nyr. 32 *

S.,

157.

—

Vadszrú szke

T. S.

— 32

ökör. 1598. Kecskemét, Nyr.

Vakiics

Vaklit.

Vaklit vagy Vakiics 1596,

Kecskemét

mó'Arkel,

—

egy a

mökkel. L.

vak-

Nyr. 32

*Bugaczmo-

szr

Szeged,

—

Kecskemét,^

295.

Vörös holdas

egy a sze-

jzk., 1594, T.

— Oklsz. — pilo

fer-

Vasszrú szjke marha.

Kecskemét, Nyr. 32

Vörhenyes

T. S.

rugineo. Vö. Vadszrú. 1668. évi adat. 1594:

—

Vörhenyeges

sze-

azt.

Vasszr

541.

S.,

azt.

vakiics

sabaso) gyapiuual es isopual, egy-

nostor.

—

Komjáthy Bene-

levelei", 1532: Ver-

henys, verhenyeges. „Az hormknak es az keczkeknek vyret elw veuen vyzel es verhenyw (verews

443. Nyr. 18

—

Vaklith fekete tárcsa ökör. 1598: Kecskemét.

lith

—

szersmynd az kwnyuetes, es mind az egesh neepet meg hyute" p.

159.

—

dek „Szt Pál

158.

—

S.,

Nyr. 32

158.

marha.

Vörös tárcsa 1594,

marha.

S.,

—

Nyr.

Kecskemét,.

158.

—

Vöröstarka

Búbos

453

—

Vöröstarka

— Csíkszentdomo— félköralakú szarvállás. Bajusz — Túrkeve — szarv-

Ke-

Békés;

vermes, Csanád m., Nyr. 32 295.; :

Bagriszarvú

kos

Pápa, uo.

Zsemlyeszín

— Szécsény, Nóg-

rád m., Nyr. 32

Nyr. 32

Zsömle

—

Galambok,

—

Pusztaszentmik-

Bihar m.

—

188.,

Hortobágy,

Bugacz, T. M.

szétálló, hosszúszarvú.

— Békés m. — Túrkeve —

Balcsákó

—

szarvasmarha szre, sárgásfehér. Szili-Sárkány, Sopron m., Nyr. 32

Bajuszszarvú

293.; Pápa, uo.

Balatonmell.

*Hajduhadház,

vízszintes.

MNy. Vni

—

Zsemlyeszrü *

lós,

Szilágyság,

295.

Zala m., Nyr, 32

állás,

*Pusztaszanda,

294.

—

Zsemlyeszín

( )

Balog szarvha feleszarva kisebb a má-

állás,

Bugaczmonostor,

siknál.

293.

Zsömleszín Nyr. 32

—

Kemenesalja,

293.

m.,

Keszt-

Balog, Bihar

Peszéradacs.

hely,

Nyr. 34:220., balkezú;

—

Zsömlyeszín

Csanád m., Nyr. 32

Kevermes,

m., Mtsz.,

melynek egyik szarva

elre, a másik hátra

295.

áll.

—

Szarvállások. Szarvállások

—

hátrahajló Bivalyfej Tyúkod (= Kecskés).

Englb.

—

valy, Búbos, Csákó, Csutak,

Bodor

Kó-

*Berzencze,

tor

Szarvállás

*Bogár

—

Bugaczmonos-

— Balog, Búbos, Csákó,

Hérgas,

Karikabuga,

Pörge, Salap, Sodrópörge, Tulipánfennálló, Villás,

Tulipánpörge,

Táblás,

—

Békés

— Tehe-

nek Csákó, Villás, Kajla, Hegyes, Senye csula. Bodor,

—

Gross.

Fönnálló, Pörge, Balcsákó, Szélescsákó, Sodró, Csobánszarvú,

Ku-

cér). SSzékelyf., Mtsz.,

—

Boglár

Túrkeve

Bokorbúvó felé irányul.

Bolán

—

Csík m., Nyr. 90.

Búbos

ökrök

—

J.,

oláh elem

— hutaszarvú,

SCsík m.. Ütsz.

és összeállanak. Tehén, ökör.

szarv-

Orosi-puszta.

moldvai ökörfaj.

le-

—

— ha a szarv hátra*

ros (kecskés).

— Gyergyószentmiklós, — szarvakról, ha elre

148.—

állás; fennálló.

a magyar nyelvben

*Bagar

143.

melynek szarvai a végükkel kifelé vannak fordulva.

pakszarvú, Molyos (beteg). Búvá-

K. L.

Lant,

Békés,

m., *Hajdu-

*Bogárszarvú —* Tyúkod (=Cin-

Zsákbabúvó.

* Szarvállás

Somogy

szarvállás formája.

Csula,

Kecskés,

szarvú.

szarv.

* Nádudvar.

hadház,

Tulkos, Villás. *

—

Bi-

nya, Kajla, Lantos, Lapos, Pörge,

fél-

Heves

szarvú tehén. Balog-ökör,

112.

Balatonmellék

szarvállása

ill.

—

formája,

;

Bucsak

454

mikor a szarvak hegye egymás felé hajlik. *Túrkeve, vö. Villás, *Bugaczmonostor, *Csokonya, *Kálmáncsa, * Lengyeltóti. *

—

Bucsak— Székelyf.,

J.,

Balatonmellék

—

szarv nélkül való marha. *Peszér-

—

adacs.

— kos

—

Buga

Munkácsi B. marha, szarvatlan

kisszarvú

tehén (szegedi, göcseji és

Csákó

— Lengyeltóti — szarv-

A kétágú német Csákó véve. BalatonTsz., ökörnek, tehénnek

a marhánál.

kalapról mell.,

szétálló szarva. Székelyföld, Mtsz.,

test szarvasmarha.

—

állás

Mtsz. 186.

aprószarvú, rövidlábú, zömök-

*Buga

Csákószarvú

kiálló szarvú csákó ökör.

*Berzencze,

Békés,

Somogy megye, * Bo-

gács, *Bugaczmonostor, T. M. L, *Csokonya, *Hajduhadház, *Kál-

máncsa,

* Kiskunfél-

Keszthely, *

egyháza,

Mezkövesd,

Nádud-

var, *Peszéradacs, *Pusztaszanda, *

Bihar

Pusztaszentmiklós,

m.,

balatonmelléki szó, Tsz.); köztö-

íRava, Udvarhely m., Firtos-Vár-

rök: húga, hu-a, huka; ált: piika

alja,

bika, bivaly; kún: hitga, boy a, id.

Csákó

a bika szláv úton ke-

mellett

—

marha; ber.

korlátolt

—

259.

Göcsei, szarvat-

Kiskunhalas, Szeged, Mtsz.,

—

144.

Buga

—

Széli

ökör, 1667.

Csákó ökör,

1688.;

1691.

Elrecsákó,

csákó,

Hátracsákó,

Csalacsákó.

—

Bugacz,

Nyr.

22:518., 32:158., Oklsz. Vö.Furu-

14 285.,

— karikaszeren összeér. Bugaszarvak — Bajmok, Bács m., Mtsz. 190. — egymás felé M.

kékszr

Ivt.,

Barna csákó szemk szabású ökör,

elméj em-

190., aprószarvú. Nyr.

143.

nö-

Fertmell., *Szepezd, Zala

• Balatonmell.,

m., lan.

Csákó,

Debreczeni

aprószarvú

Kiskunság

tokja;

—

Csákó ökör, az jobb füle ájos, 1686.; Csákó tulok ökör, 1686.;

rült a magyarba(!). Nyr.

Buga vénymag

*Gros,singer

—

Osákó barna tárcsa T. S. marha 1594, Kecskemét; a

csákó a szarvak formájáról.

Csákó ökör

—

T. S.

— XVII.

század, Debreczen.

összehajló szarvak.

Bugásszarvú 32

—

295.

—

Szeged,

Nyr.

szarva össze-vissza

ökrök

—

*Buta

szarv állás

Gross.

formája.

buta szarvú ökre." :

143.

„Két

—

kicsi

Benedek Elek,

—

Csabák

—

— 188.

a fejtl elállóan távolságra

Hortobágy,

Nádudvar (=Csula).

Csákószarvú

Tsz. 59.

— „két oldalt s

csak

görbül

—

bizo-

befelé"

szépen kifelé

fordult szarvú marha. *

formája.

fajta marhánál).

(kecsí

iU.

—

Táblás).

MNy. Vin

(magyar

* Békés Búváros m. kés), mint a bokorbúvó.

Balatonmell.

J.,

Csákó-szarv M.,

nyos

465.

—

szarvállása,

*Kaba (=

ntt.

Nyr. 23

Csákós

Somogy

m.,

Csákó tulok ökör

—

Csákó tulok ökör

—

T. S.

—

XVII. század, Debreczen.

—

Csákó tulok jzk., 1681,

—

Debreczen,

T. S., Nyr.

158.

—

Csálya

Mezkövesd (=

;

szarvat lerohasztják.

Cserebogár

Mtsz.

333.

— —

Székelyföld,

*Csulya

Kónya

—

1708:

— Beregszász — kajla.

kisszarvú marha. *Abauj és I.

343. Galicziai kajlaszarvú marha,

továbbá: Nyr. 23:288., 29:539., :

192.,

—

329.

Orosi-puszta,

Tyúkod (=

Veszprém

—

372.

—

Heves m.,

rövid és vastag-

— Gyergyószentmiklós, — midn mindkét szarv hátra

a nyakra és befelé van gör-

bak, tót szó. H. 0.

Czifra pörge I.

—

— Bugacz,

csavaros szarvállás.

— Hortobágy, T. M., MNy. VIII 188. — csavargós. Czímeres — Bihar — a derék Czifra-szarvú

marha

szarváról

Szeged-Csöngöle,

295. Vö. súlya. Gyergyószent-

hiá-

„czímeres

—

ökör. T. S. Czövekszarvú fúrú. Kecskemét, jzk., ma 1598,

159.

Daru — Firtos-Váralja, Udvar-

hely m.

— valószínleg a darvak

vonuló rendjére vihet vissza. í I.

— Udvarhely m., Mtsz. — igen nagy szarvú ökör.

Darvas

387.

Elrecsákó

Puszta), Szeged, Nyr.

miklós, K. L., szarvakról,

szarvú".

—

Kecskemét Csula szarv„ha egyik szarva fenn* Békés, áll, a másik lekonyul". * Bugacz - Monostor, * Csokonya, *Kálmáncsa (Siska), * Kiskunfélegyháza, * Nádudvar (= Csabák), *

Nyr. 32

állás,

—

a csula a csulyával egy

;

eltört, kajla-

Zemplén m.. Hegyalja, Mtsz.

iio.,

bülve. Tehén, ökör. C^úf^=kecske-

szarvú tehén, ökör. Tokaj, Hegy-

íCzapi áll

*Békés.

Oklsz.

Gsopákszarvú tehén

m.,

lekonyult

szarvú.

kis,

*Csutak-szarvú

kurtaszarvú

Egyik szke csonka, másik kék sre ökör. Debreczen, Nyr. 22 518. Pusztaszentmiklós, Bihar m.

Csopak

Háromszék

—

szarvú tehén. Csuliga-buliga

K.L.

Csobánszarvú

299.,

aprószarvú,

inkább szarvról, ha lekonyult.

(marha).

Csonka

—

366.

Mtsz.

*Csitri-csutri

tehén, ökör.

Michaele chwlya Leles. Conventio

— szarvállás. *Pe-

széradacs.

366.,

ugyanaz.

—

alja,

íCsuliga

Csáklyó, Zemplén m. Csap errl a a min a szarv van

kicsinyek

vézna, riska tehén. Oklsz. 1517

Orosi-puszta.

csilla).

Mtsz.,

Bercsényiana.

Csalacsákó

—

nyosak

íBaja, Mtsz.

ökör.

Facsaros

455

Facsaros

m., J. M.

—

Orosi-puszta.

— Rava,

Udvarhely

csavaros szarvállás.

;

—

*Fenálló

Kecskemét

—

Bitangjegyzkönyv, fölmered. Bugacz, T. M. I.

szarvállás.

Herge

456

Fenálló

felé

—

Fennálló

Mtsz.

szentmiklós, Bihar m. Hortobágy,

szarvú tehén.

MNy. VIII

Tor mos.

szarv. Vö.

egyenes

188.,

* Felfelé

tóti

Fennálló pörge

—

máshol tulipán és *

Fennálló

—

Heves

m.,

összeálló

kis-

— Rava, — „midn

Udvarhely a szarvak

egyenest felfelé állnak".

—

Lengyel-

lantos.

villás

szanda, T. S.

íGyakás m.,

a marhánál

szarvállás

Nádudvar.

—

190.

álló,

a mire a tornyos mutat.

SGuba tehén

*Csokonya,*Peszéradacs, * PusztaT. M.,

Nádudvar (= Kecs-

—

Gombos

mered.

fölfelé

—

Ged kés).

—

Puszta-

ökör. XVII. szá-

—

Gyertyás Bugaczmonostor minden fehér szarv, melynek hegye fekete. A hasonlat a gyertya fehérségérl és a használt feketeségérl van véve.

bél

zad, Debreczen.

Hátracsákó Fennálló

villás

— szarvú fekete-

szem, Debreczen, jzk., 32

T. S., Nyr. *

157.

—

Fönnálló

ökrök szarvállása, * Békés,

—

1667,

ökör.

sok helyen

—

Hátrafordult szarvú kék Debreczen, jzk. 1685, T.

illetve formája.

*Berzencze,

Elrecsákó.

vö.

Orosi-puszta.

157.

—

Nyr.

ökör.

— Hajdúhadház. Hátrapörge — Bugacz, T. M.

Hátrahegyes

Somogy m.

S.,

Furucsákó *

*Hajduhadház,

Orosi-puszta.

Gajjas

— Nagykunság — nagy:

— Nagykunság — nagy-

szarvú (ökör, tehén). Nyr. 3

233.

—

Geda kecskeszarvú. * Bogács, Mezkövesd (= kecskés). Geda

—

Bugacz, T. M.

hátraszegett

szarvállás,

—

— Hortobágy, — 188. „az a szarvas-

Gross.

—

formája.

szarvállás

Debreczeni

143.

Békés,

Hegyes

—

Hegyes Hegyes szke

levt.. Széli F.

szke ökör

1686.

ökör, kinek a balfülében kivettek,

a jobb

füle

ájos

1686.

Hegyes

ökör 1691. Nyr. 22 519. :

Hérgas *

—

horgos

csúcsa.

Bugaczmonostor

Herge

Qéda-szarvú

marha, a melyiknek szarva többször csavarodva, kunkorgósan behajlik a tarkójába".

—

Hegyes

*Bogács, *Kaba.

kifelé

hajló véggel.

MNy. VIII

hátraszegett szarvállás, kifelé

hajló véggel.

szarvú, czímeres ökör. Nyr. 16 285.

Gallyas

—

Tinnye,

Pest m.

—

a m. kajla. Kajlaszarvú a tehén ökör, ha egyik szarva nem ugyanazon irányban hajlik, mint a V.

másik. Jó meghatározás. L. Hérgas.

Horgas

—

Horgas

sok

— Oklsz. —

— —

helyen

— Horgas

szarvforma. L. Hérgas.

1686: Ho7'gas szarvú

kék szke ökör. Debreczen, Nyr. 22 519. Nagy horgas szarvú ökör, uo. 1679, Debreczen, Nyr. 32 158. 1680, Debreczen, Nyr. 23: 158. :

—

Oklsz. szarvú. Horgas 1691: Rt, horgas szarvú kurtás

ökör.

Debreczen,

(kurtás

zömök. H.

1679,

0.).

szarvú kék

22 520.,

Nyr.

Debreczen, Nyr. 32 158.

szke ökör

— Horgas Nagy

1686.

czen! levt. Széli F. Nyr. 22

Horgas

519.

rt — Debreczen, jzk.,

S.,

Nyr. 32

—

Horgas szke jzk., 1681, T.

S.,

— ökör.

158.

Debreczen,

Nyr. 32

158.

—

XVII.

—

Debreczen.

sz.

Hérgas.

m., J.

ha a szarvak úgy

J.,

álla-

nak, mint a tulipán kinyílt szirmai. *

Hibás, mert a kajla rendellenes-

—

séget jelent.

—

név

—

Kajla

Oklsz.

1480: Georgio Kayla.

is.

1498: Petro Kayla.

verhenys

1686:

Kajla

ökör. Debreczen, Nyr.

22 519. 1707: Kék kalya kesely:

farkú, hólyagos ökör, uo.

Kecskemét, Nyr. 32

—

1594:

158.

—

Kajla tehén

Tsz. 59.

Somogy

m..

melynek szarvai be-

fordulva állanak.

— 1686,

Kajla verhenys ökör Debreczeni

levt..

—

verhenys

már

sok helyen és is

—

Széli

Nyr.

ökör",

félszarva

Kemenesalja,

143.

összeálló

szarvú.

Pápa

és

Balaton Tsz., lefelé konyult. Halász, Nyr. 17

magyar elem

444.,

meg van

mint

északi

szláv

nyelvekben (tótban) is. *A tótok a magyarból vették. * Békés * Nádudvar Kajla *Puszta-Szanda; Bugacz, T. M. I.

—

Debreczeni

I.,

leálló szarv.

519.

Kajlós-kónya 1690:

— T.

Debreczen,

—

ökör.

szarvállás

és

forma után.

— Szilágyság, Nyr. 9 — horgas, formátlan kajsza-

Kajsza 563.

szarvú

Kajsza

tehén.

nyomott

tál).

tál (félre-

Tokaj, Nyr. 24:48.,

csavaros. Kecskemét, Tsz., görbe szarvú. Bugacz, T. M. í

Kancsal

—

elre, a másik hátra

Rava, Udvarhely

midn

m.,

volt csákó, lett

Széli F.

levt..

Arany: [hajla

1691:

konya ökör, 1691.

MNy. VIH

Megsodorta bajszát, de az vissza

Mely elébb

Nyr. 22

;

Hortobágy, T. M.

—

Oklsz.

Fejér kajlós konya ökör. Debre-

1686: „Kayla

rendellenesen görbe, asymmetricus. Gross.

—

Kajlós

Fejér kajlós,

a régiségben

188.

Gyergyószentmiklós,

K. L. SFirtos-Váralja, Udvarhely

czen.

Kajla

Tsz.,

— Rava, Udvarhely m.,

—

Horgas szarvú

Kajla

22 519.

marha.

ökör.

Debre-

horgasszarvú ökör 1686.

1679, T.

Karikabuga

457

—

egyik szarv áll.

*BugaczmonosKarikabuga ha a szarv karikaformára

belle

tor,

[kajla.

összehajlik.

Kukora

458

Karika szarvú

—

T. S. Karika szarvú 1724: Kecskemét, Nyr.

szke, másik villásszarvú. Debreczen, Nyr. 22:520. 1691: Fejér

tehén.

Konya

kajlós konya ökör. Uo. 519. 1706:

szke

karika szarvú ökör, Debre-

Az egyik ökör barna konya, jobb-

czen,

Nyr.

159.

1689:

Oklsz.,

jzk., 1690, T.

519.

Debreczen,

Nyr. 32

S.,

157.,

füle

ökör.

—

Bugacz, T. M. I. Karószarvú egyenes szarv. Csík m., Nyr. 26 Karucza 428. a juh v. telmi, melynek

—

szarva lefelé hajolva görbületet alkot, a juhnál majdnem egészen

—

Katlandöf

döfésre

konya ökör 1691. Az egyik ökör barna konya, jobbfüle ájos, balfüle hántva 1706. Két ökör, egyik konya szke, másik villásszarvii, aczél bilyog a bal orczáján 1686.

álló.

*Kaba.

Kecske

—

Bugacz,

—

véggel.

Kecskehegyes

— *Orosi-puszta.

{= Ged); *Orosi-puszta; Tyúkod (= Bivalyfej). Kecskemét

*Kecskeszarvú Bitangjegyzkönyv. *Hajduhadház, *Kaba, Hortobágy,

— szarvállás. MNy. *

VIII

188.

Kiverdik

—

általánosan

—

a szarv.

— Firtos-Váralja, Ud— ha a szarvak varhely m., í

Kondor

J. J.

Kónya, 32

Konia ókor 1577, Nyr. 36

— Kolozsvári 365.

Canurus bos D3.

Konya

—

1686:

Helyesen konya.

Oklsz.

—

lelógó

1426 óta személynév Két ökör egyik konya

fülú, szarvú. is.

— buta, kajla.

157.

sitke,

—

Deb-

T. S.,

Nyr.

kurtás

jzk., 1679.

ökör.

— ökör. Kuklya — Debreczen — ha

szarv,

kicsiny, görbe.

*Kukó —Hortobágy, MNy. VIII

—

188.

melynek két

az a szarv,

vége majdnem összeér. *Túrkeve, * Nádudvar. *

Kukora

állás

— sok helyen — szarvhalászszerszám-

hajlított

;

forma, az ín lenyomására szolgál. Páros hajlítású. Túrkeve? Vö. Boglár.

Nagykunság, görbe, kajla

jusz, szarvú tehén)

glossz.

salap-

jzk, 1686,

158.

állat.

szétállanak, de csavarosak.

szke

— Debreczen,

reczen,

udvar

—

520.

T. S., Nyr.

—

hátra és felhajló. Kecskés *Bugaczmonostor (= Búváros); * Mezkövesd (= Geda); * Nád-

Kónya, kurta, szarvú

hátraszegett szarvállás, kifelé hajló

Széli

Ivt.,

Nyr. 22

kört.

1679, Debreczen. Nyr.

— Konya — Debreczeni F. — Fejér kajlós

158.

Uo.

hántva.

balfüle

áj OS,

519., 520.

Nyr. 2

—

326.), Tsz., kukori,

Oklsz.

Kukura szke

1685:

reczen, Nyr. 22

kura

szarvú

(ba-

hitvány, apró

Pusztaszentmiklós, Bihar m.

Kukora

;

—

ökör,

520. 1688:

szke

—

intortus.

ökör,

Deb-

Kuuo.

Nagyon egymásfelé kunkorított

szarvú.

Kukora szarvü

—

Kukora szarvú 23

—

142.

P5rge

459

Lant

Halas, Nyr.

^pereczszarvú,

kis

—

csutkó szarvú".

Kukora szarvú czen, jzók.,

—

siska

— Debre-

Nyr. 32

1688,

157.

—

Lantos állás.

és

1688.

Debreczeni

1685,

Széli F. Nyr. 22

—

*Kuli

— =

görbül szarvú tehén.

Balatonmell.,

Tsz.,

tehén.

Kemenesalja,

fülú,

Vas

minden

öt

99., rö-

Túrkeve szarvmindenképpen.

— Edvi — a szarvasmarha szarva, teljesen

—

* Megtisztul

nagy-

m., Nyr. 30

Mer

tejel tehén (*Riska).

—

*Kuli szarv

—

Pál

mikor

szarvú

— T.

— XVII.

század, Debreczen. Vö. Villás.

Perkáta, Fehér

befelé görbült szarv. Kuli

tehén. Balatonmell., Körmend, Vas m., Göcsej, Fehér m., rövid

—

T. S. Molyette szarvú ökör, beteg1700, Debreczen szarvú, molyos is. Nyr. 32 158. ;

befelé görbült szarvú tehén. Mtsz.

*Molyos

1244. Perkáta, Fehér m.

Illés

van fejldve, ezután évben a szarv tövén egy-egy karika képzdik.

vid, lehajló szarvú, többnyire jól

— szarv-

Túrkeve?

Orosi-puszta.

rövidszarvú Tsz.,

szarv-

hatalmas

állás, *

—

Vö. Bajusz.

Lombár

befelé

—

Lapos

Ivt.,

ökrök és tehenek szarvállása kajla. Fejér m., Nyr. 10 187., kis,

állás.

Túrkeve

Somogy m.

zencze,

520.

Balatonmell.

J.,

—

lantja.

Vö. Lant és Tulipán. *Ber-

ökör.

Kukora szarvú szke ökör

mint a költk

Békés. Vö. Tulipán, Virág.

—

sok helyen

—

szarvasmarha szarváról, mikor ez

Csákó pörge, kuli szarvú Lopott marha ha volna.

mállik, töredezik

= molyette. Bé-

kés.

Népdal, Tsz., Nyr. 2

469.

—

519.

—

Kuli tehén 2

Körmend, Nyr. Mondóka

Perg-sodró szarvú kemét

Kecs-

minket meggyaláz,

Ott sé légyén egyebe Csak é kuli tehene.

—

mint a kos szarva

Kupakszarvú Kurtaszarvú Söre).

némely

428.

— —

* Békés. *

—

szarvállása,

—

bajusz. Nyr. 14

Pörge p.

Kunkorgós Nagybánya, Szatmár m. többszörösen megcsa-

—

Bitangjegyz-

könyv. ki

Pokuba legyen kanász.

vart,

— fiastehén.

Orosi-puszta

bajusz.

Somogy

ill.

— ökrök

formája,

* Békés,

Keszthely, *Peszér-

*Szeged-Csöngöle,

kemét,

mint a

*Berzencze,

*Bugaczmonostor,

m.,

*Kálmáncsa, adacs,

sok helyen

Kecs-

„ha hátra-elre megy a

szarva".

Pörge konya.

hátraszegezve. *Cso-

Pörge

460

— kékforma szke pörge, — tehén, 1594, Kecskemét,

Pörge T. S.

a pörge szarváról.

Puszta

—

Táblás ökör gécz,

Sodró pörge

Csula).

tor,

Reng

—

Túrkeve

Tsz.

Sodrós „kukura

88.

apró tehén

szarvú"

—

Ivt.,

—

520.

Kecskemét

—

Inkább

szarva".

Széli F.

Salap

—

salap

Debreczen, Nyr. 22

„ha

szétálló szarvpár.

Oklsz.

1686:

szarvú

ökör.

Nagyon A nagy kari520.

Salapszarvú

—

T. S,

—

ökör,

kos

—

Söre

— Csíkszentdomo-

rendellenesen

fél-

lecsapott

—

Orosi-puszta

Sugárszarvú

—

íSuta

(= Kurta-

— karcsú. *Hajdu-

országszerte

— szarv

nélkül való, szarvatlan.

—

Szarva Nyr. 16

Csallóköz

Szilaj

—

szarv.

140.

—

*Békés.

Rava, Udvarhely m.,

midn

a szarvak

hátra

és széjjel állnak.

Sodró

Szilaj -tulipán

—

sodrott

forma.

—

*Hajduhadház, *Kaba, *Kálmáncsa, * Nádudvar, *Nagy-

Táblás a

állás

—

*Csokonya.

— Lengyeltóti — szarv-

szarvasmarhánál,

ha a

szarv egyenes, szétálló és tetemes.

*Berzencze, monostor,

Somogy m.; *Bugacz-

I.;

*Csokonya;

*Kaba (= Csákós); *Kálmáncsa, *

után így nevezve.

* Békés,

—

* Keszthely.

hadház.

— Lengyeltóti — szarv-

a szarvasmarhánál, ha a

máshol csula. * Siska-csula, Kálmáncsa, Somogy m., T. S., ökör, szarv1688, Debreczen állás

—

* Siska

szarv

Lengyeltóti

szarvú).

Orosi-puszta.

csavaros szarv. Nyr. 32 328. *A szárú nyilván sajtóhiba.

állás

—

Sodrott

Szélescsákó

Békés

Sirült szárú

kor a szarv csavarodó.

1686, Debreczen.

—

szarvállás a szarvasmarhánál, mi-

Egy szke

májú kalap silapos kalap (a népdalban). *A silapos kalap nyilván a német Schlapphut.

Senye

— Hortobágy — 188. — szélylyelálló,

Bugacz, T. M.

salapszarvú ökör, 1686. Nyr. 22

Egy szke

Mezkövesd.

tekervényes szarvú marha.

sodrott,

lekonyuló. *Bugaczmonostor. Deb-

reczeni

MNy. VIII

kukora-

szarvú. H. 0.

*Salap elre megy

— *Bugaczmonos-

Kiskunfélegyháza.

Sodró-szarvú

—

íRiska

Orosi-puszta,

szarv-

hatalmas forma.

állás,

* Pusztaszentmik-

Bihar m.

lós,

*Tyukod

Szatmár m.,

*Peszéradacs,

Szeged-Csöngöle.

Táblás ökör —Hortobágy, MNy. egyenes és szétáUó 188.

VIII

szarvú.

—

Tekerés !

Szarvasmarhanevek

461

— Rava, Udvarhely — szarvasmarha szarv-

Tekerés

m., J. M. *

állása.

— —

188.

* Nyilván

Hortobágy, a fennálló

MNy. szarv.

—

Túrkeve szarvKecskemét, Bitangjegyz-

Villás

könyv;

Sodró.

Tormos VIII

állás.

Békés,

mogy megye;

*Berzencze, So-

Bogács, *Bugacz-

monostor; *Hajduhadház;

Mez-

kövesd; *Nagygécz, Szatmár m.

tornyos.

*Orosi-puszta; *Szeged-Csöngöle;

—

Tornyos

*Berzencze,

So-

mogy m.

Tyúkod

L.;

— *Hajduhadház

Toromszarvú

;

Gyergyószentmiklós, K.

SRava, Udvarhely m.,

mikor elé nyúlik és

M.,

Hajduhad-

Villásfennálló

(toronyszarvú).

felfelé fordul.

ház.

Tukora

Tukorodott

szarvú,

—

szarvú

Halas, Nyr. 23

pereczszarvú,

142.

—

csutkószarvú.

kis

— Kiskun— perecz-

Tukorodottszarvú

halas,

Mtsz.

1242.

szarvú, kis csutkószarvú. *

—

Tulipán

Kecskemét

—

Szépen * Nádudvar (=

véggel.

kihajló

—

Tulipánfennálló

*Bugacz-

monostor.

*Bugaczmo-

nostor.

STÜrk

—

80:16.

Sz. D.: Ksz.

tülök.

T. Vállasszarvú sz., Debreczen.

— ökör.

—

J.,

villás szarváUás,

Balatonmellék ill.

—

formájú, kivált

bikáknál rendesen zencze,

villás szarvú.

Debreczen, Nyr. 22:

520. íSzékelyf., Tsz. 385., csákó-

szarvú.

(*Nem

csákó

ökör.

1686,

helyes!

Villásszarvú levt.,

—

Széli F. Nyr. 22

521.

—

egy a tulipánnal. *HajVirág duhadház * Mezkövesd * Nádudvar (^tulipán). ;

—

hátraszegett,

egy a bokorbúvó val. *Bugaczmonostor.

XVn.

* Vellás

1686: Két

egyik konya szke, másik

Zsákbabúvó

—

cornibus

szarvú marha. Kecs-

kemét, Nyr. 32:159.

;

— szarv,

—

1597: Ordas homály,

fejér, vellás

Debr.

—

Oklsz.

— ökör. — Villás-

T. S.

más.)

virág), *Peszéradacs.

Tulipánpörge

—

furcillatis.

ökör,

„fennálló szarvú csákó".

—

Debreczen.

sz.,

szarvú

L. Kukoraszarvú. *

Villásszarvú

XVII.

ilyen.

*Ber-

Zsákos

—

Zsákbabúvó. *Nád-

udvar.

Szarvasmarhanevek.

Somogy m. *Kálmáncsa;

* Keszthely

;

*Peszéradacs.

Vellásfennálló Velláskiálló

—

— *

Csokonya.

Megjegyzés: A tótok és az oláhok, sokszorosan a németek is, a szarvasmarhát magyar neveken szólítják. Közvetlenül kutatták Moldován G. és Lányi B.

Bikanevek

462

Bikanevek

*Árpád

—

Békés m.

Szilaj

Tigris

463

—

Ecs,

Gyr

m.,

Nyr.

333. Petényi.

— Békés m. Vezér — Békés m. Virág — Petényi. Vitéz — Kisújszállás, Tükör

38:287.;

Zsandár 38 287. :

Zsivány

*Berzencze,

—

Nyr.

Somogy.

Kisújszállás,

Nyr.

;

464

Bücske

Bücske 27

384.

287.; Szürnyeg,

Nyr. 10

Nyr.

Kisújszállás,

278.; Ada,

Zemplén

megy

Bács m., Nyr.

29:480.; Oláh, Hajdúm.,

— *

27 384.;

Kisújszállás.

m., Nyr. 10

Szürnyeg, Zemplén

Daru Nyr.

Kisújszállás,

Heves m., Nyr. 4 Ada, Bács m., Nyr. 29 480.

—

Czifra

Békés m.

333.;

m.,

Nyr.

Hajdú m., Nyr.

Békés.

Faka, Fakocka

Gyr

Écs,

—

m.,

Nyr. :

—

Kisújszállás,

Bács

Ada,

m.,

Nyr. Nyr.

Ada,

Bács m.,

Marótpuszta,

;

—

Czinke

Érmellék, Nyr. 29

532.

Czinkefija borjakat, a

—

Érmellék

míg nevök

—

Fátyol 240.;

Heves m., Nyr. 4: Nyr. 29:532.;

Érmellék,

—

Fekete

Ada, Bács m., Nyr.

29 480. :

— —

Czitrom 36 333. Nyr. :

—

Ficzkó Écs,

* Filkó

Füge

532.

— (eleven, rugós, böks),.

Gyr

nincs, any-

jukról nevezik. Nyr. 29

*Czirmos

Nyr.

Somogy

Felh — Érmellék, Nyr. 29

384.

Békés.

csabai tót

*Békés.

tarka.

287.;

—

Fáni

—

Nyr. 35:292., (fakó).

nyelvjárás.

m., Nyr. 26:480.

333.; Ada, Bács m., Nyr. 27

Czigány 27

—

*Dobos

27 384.

*Czibak

384.

Somogy

Oláh,

333.

m., Nyr. 36

25:301.

—

— Berzencze, Somogy m. Czédrus — Écs, Gyr m., Nyr.

Kisújszállás, Nyr. 38

Gyr

26:480.;

*Czéda

Nyr.

Csonka

Érmellék,

Marótpuszta,

142.

;

Somogy m.

Ada, Bács m., Nyr. 27 384. (daru)

Heves m., Nyr. 2

Csipke

240.

—

287.; Écs,

287.

Békés.

532.; *Békés.

278.

—

Csinos 38

—

Dáma

—

Cseng

Ada, Bács m., Nyr.

Berzencze,

25 :301.;

Marót-puszta, So-

m., Nyr. 26:480.;

Dallos

Nyr.

So-

*Békés m.

Nyr. 36:333.;

m.,

Berzencze,

— (lomha). Écs, Gyr m.,

Dajka

—

Csákó

Czukor

Ada, Bács m., Nyr.

Bütykös 27

Czompó mogy m.

Ada, Bács m., Nyr.

384.

Gatyás

m., Nyr. 36

— Békés m. — Écs, Gyr

333.

m., Nyr.

36 333. :

Békés m. Écs,

—

Gyr

m.,

világossárga.

Galamb

—

Heves m., Nyr. 4

240.; *Békés m.; Bugacz,T. M.

Gatyás

—

Békés m.

Gazsi

—

Gazsi 27

Ada, Bács m.,

Békés m.

Ada, Bács

—

Jámbor

Ada, Bács m., Nyr.

Nyr.

m.,

Heves

— Heves m., Nyr. 2 Jélika — Ada, Bács m., János

—

Nyr.

m.,

4 240.

384.

Gondos 27

—

27:384., 29:480.

Gombos 27

Jáger

Nyr.

384.

Gólya

Kedves

465

Ada, Bács m., Nyr.

384.

142.

Nyr.

27 384. :

Göndör

Békés m.

Götymös

Ada,

Bács

Juczi

384.

— Békés m. Gyémánt — Marót- puszta,

Julcsa

*Gyapár

m., Nyr. 26

Gyömbér 36

—

333.

— Ecs, Gyr m., Nyr. 37

Gyön-

219.

Kadét

Ada, Bács m., Nyr.

—

m., Nyr. 10

Szürnyeg,

— Békés m. — Ecs, Gyr m.,

Hajas 36

333.

;

Kajszavirág M.

Habos

Nyr.

Ada, Bács m., Nyr 29

480.

—

Hattyú 38 287. :

Kisújszállás,

Nyr.

Érmellék, Nyr. 29 532.

;

Hegyese

— Mezszilvás,

mez-

ségi oláh, Nyr. 37:219.

Himpók — Écs, Gyr

m., Nyr.

— gonosz akaratú. Holló — Kisújszállás, Nyr.

36 333. :

38 287. :

— Békés m. — Érmellék, Nyr.

Homály

Huszár 532.

—

nagy.

Jáczint 38 287.

—

Kisújszállás,

Hermán

Ottó:

Nyr

Kedves 36 333.

Zemplén Kis-

278. *Békés m.

újszállás.

gyös Ada, Bács m., Nyr. 29 480. *

Nyr. 29:

27 384.

sárgás.

Nyr.

Érmellék,

So-

480.

Kajla oláh,

—

532.

Gyöngyös— Mezszilvás, mezségi

Homoródalmás, Ud:

Nyr. 27

mogy

—

varhely m., Nyr. 29 543.

mag:yar pásztorok nyelvkincse.

—

Bugacz

Kese

466

— Ecs, Gyr — színérl. Kesely —

Kese

36:333.

]

m.,

Nyr.

Piktor

467

Píllár

Ermellék,

Pillár

—

384. és

Gyr

Ecs,

—

480.

Bé-

piros.

— Mezszilvás, mezségi 37

oláh. Nyr.

Pirosa

—

332.

Hont m.,

Nyr. 29

Piroska,

tótos.

Petényi,

—

Pompás mogy m.

Écs,

m., Nyr. 26

So-

Rozi

Ada, Bács m., Nyr.

háza, Nyr. 31

Nyr.

— Újtelektanya, Nyíregy536. — tirpák. Rózsa — Kisújszállás, Nyr.

Bugacz, T. M.

—

Rendes

Nyr.

Szürnyeg, Zemplén :

Rendes,

278.

m., Nyr. 36

Écs,

333.

— Békés m. *Rézi — Békés m. Rigó — Kisújszállás, Gyr

nyalka.

Somogy m.

Gyr

m., Nyr. 36

* Békés, *

—

Rózsa

Berzencze,

— Újtelek-

tanya, Nyíregyháza, Nyr. 31

—

tirpák.

Kissziget,

Hernyék, Zala m., 30 255.

Rezes

287.; Écs,

333. Petényi. ;

—

vörös.

Rozi

Rabló

—

ErmeUék,

532.

Gyr

Nyr.

m.,

480.

Ada, Bács m., Nyr.

384.

m.,

Gyr

Bács m., Nyr. 27

Ronda — Marót-puszta, Somogy Berzencze,

480.

—

333.; Ada,

—

Puskás 27

Ada, Bács m., Nyr.

384.

384.; Petényi.

Pödrös :

—

Ada, Bács m., Nyr.

384.

278.

Róka

Nógrád m. Pittor

Nyr.

Göcsej,

— Szürnyeg, Zemplén m.,

Bizsu Nyr. 10

Rojtos

—

Ortaháza,

Kissziget,

219.

bácskai

231.

Hernyék, Zala m., 30 255.

kés m.

Piros

—

Rizsa

Nyr.

m.,

Bács m., Nyr. 27

333.; Ada,

Overbász,

sváb, Nyr. 26

Pirók

—

Riska

Nyr. 29

532.

Sáfrány

535.

Ortaháza,

Göcsej,

Nyr.

— Békés m. Röpke — Békés m. Rúzsa — Ada, Bács m.,

Nyr.

Rózsi

Nyr. 38

m., Nyr. 36

* :

333.

Ada, Bács m., Nyr.

29 :480.; Petényi.

27:384., *Puszta-Szanda.

Ringyó

Heves m., Nyr. 4

—

Ruzsi Nyr. 38

Hétfalu,

Brassó m.,

238.

240.

Riska

—

m., Nyr. 10

Szürnyeg, :

278.

29:532.; Écs, 333.

;

Rúzsi

— Mezszilvás, mezségi

oláh, Nyr.

Érmeilék, Nyr.

Gyr

— jámbor.

Zemplén

Sáfrány

m., Nyr. 36:

333.

—

219.

— Écs, Gyr

m., Nyr.

sárga.

30*

; :

Sámó

—

Sámó 27

Bács m., Nyr.

Ada,

— Érmellék, Nyr. 29 Sármány — Heves m.,

532.

Kisújszállás, Nyr. 38 Heves m., Nyr. 4 240. Szürnyeg, Zemplén m., Nyr. 10

Simó

278. Petényi.

— Homoródalmás, Udvar—

mez-

Ada, Bács m., Nyr.

384.

So-

Csabai

—

— Békés m. Szegf — Kisújszállás, Nyr. 38 287. Szegf — legényked,

Nyr.

292.

—

tót nyelvjárás.

—

Téglás

480.

Szarvas

Tarka

Marót-puszta,

m., Nyr. 26

219.

Ada, Bács m., Nyr.

384.

Talpas

Mezszilvás,

—

Szaros

mogy

543.

ségi oláh, Nyr. 37

Táblás

hely m., Nyr. 29

Súgar

;

Nyr.

240. *Békés.

—

Szke

287.

384.

Sári

Virág

468

Ada, Bács m., Nyr.

384.

Tercsá

Érmellék, Nyr. 29

Heves m., Nyr. 4

532.

Gyr m.,

helyes. Écs,

240.

—

Szekfü

Érmeilék, Nyr. 29

Somogy

532. Szekfü, Marót-puszta, m., Nyr. 26

—

Szelidke Nyr. 32

S.,

mk,

a régiségben, T.

Nyr.

543.

Sze-

nyéke

480.

Nyr. 27 Szilaj

;

333.

Békés m. Écs,

Gyr

m., Nyr.

nagyszarvú.

—

Heves m., Nyr. 4 m.

—

varhely

m.,

Homoródalmás, UdNyr. 29 543. :

—

oláhul tehén.

—

Ada,

Bács

Vegyes m.,

Szümyeg, Zemplén

Ada, Bács m., Nyr.

384.

— Heves m., Nyr. 4:240. Vércse — Kisújszállás, Nyr.

m., Nyr.

—

Mezszilvás, :

mez-

219.

287.

Vidra

Villás

—

Ada, Bács m., Nyr.

—

Mezszilvás,

Békés.

—

ségi oláh, Nyr. 37

219.

mez-

Kisújszállás,

Nyr.

287.

—

384.

Szjke

Véllás Kisújszállás, Nyr. 38

278. *Békés.

Szilvás

384.

—

Szilaj

Szemkör-

Békés.

ségi oláh, Nyr. 37

Tükrös

Váka

m.,

m., Nyr.

sötét.

Szennyes

287.

—

Somogy

480. (1874).

Tündér

Nyr. 26

Marczali,

240. *Békés

Ada, Bács m., Nyr. 27 384.

Szemk, Marót-puszta, Somogy

;

Tükör

156.

m.,

— Homoródalmás, Ud-

Szemk varhely

* Békés.

480.

—

Tuba

Nyr. 36: 333.

Kisújszállás, Nyr. 38 Virág Heves m., Nyr. 4:240.; Mezszilvás, mezségi oláh. Nyr.

287.;

;

Bárán

469

Vizsla ;

Gyr

Écs,

m.,

Nyr.

333.

— Pócsfalva, K.-Küküll

Badar

37 219. Érmellék, Nyr. 29 532.

m., Nyr. 38:239.

Ada, Bács m., Nyr. 27 384. Oláh,

—

;

Hajdú m., Nyr. 25 301. Petényi; *Békés, *Nagyenyed, * Kisújszállás, *Berzencze, Somogy m.

Badar

B.-Ujváros Nyr. 9

Zöldes

m., 1874, Nyr. 27

Zsombó :

Somogy

Ada, Bács m., Nyr.

Túrkeve, Kupa.

Somogy

Nyr.

m.,

—

Baka

Ada, Bács m., Nyr.

—

Agyas

Nyr. 3:567. Balatonmel.,

— Pócsfalva,

Heves m.,

h.,

Nyr.

— :

—

Anis

m.,

— Csíkszentgyörgy, Nyr.

Kriza:

— Heves m., Njt. 2

Balog

Vadr., 370.

— Hétfalu, Brassó m., Nyr. Heves m.,

r. h.,

Bandi

Nyr.

— :

Dergecs,

Somogy

m.,

Bábos

mezségi

Bmdi, Mezszilvás,

oláh, Nyr. 37:219. Kriza:

Vadr. 370.

567.

Babos

142.

— Túrkeve, Kupa. — Túrkeve, Kupa. — Hétfalu, Brassó m.,

Nyr. 38 238.

Bábi

Bálvány

Bánat

240.

Nyr. 3

Nyr.

Túrkeve, Kupa.

—

Kisújszállás,

O Pusztadinnyéshát.

Bálán

38 238.

Babér

K.-Küküll

9:431.

Kriza: Vadr. 370.

—

Anyjok Árva

Brassó

Hétfalu,

238.

—

Bakter 38:287.

Áni

532. Túr-

m., Nyr. 38:239.

240.

Nyr. 38

— Dergecs, Somogy m.»

Baksi

Kisújszállás, Nyr. 38:

384.

Ökörnevek.

Túrkeve, Kupa.

keve, Kupa.

Bákor

—

287. Érmellék, Nyr. 29

480.

Zsuja

— Kisújszállás, Nyr.

38 Dunántúl vezérürü neve.) Hantháza, Lányi B. 287.

Bajszos

Nyr. 38:239.

Bajor

532.

Zsömle — Écs, Gyr m., Nyr. 36 333. — világossárga, jámbor. 26

küU,

480.

384.

Marót-puszta,

Kupa. Hantháza,

Lányi B.

Bagoj

— Érmellék, Nyr. 29

Zsófi

Túrkeve,

— Érmellék, Nyr. 29 532. Bagyáne — Pócsfalva, K.-Kü-

— Békés m. — Marczali,

Vizsla

143.

Balatonmell.,

— Marót-puszta, Somogy

m., 1874, Nyr. 26

479.

Bárán

— Kis-Sziget, Ortaháza,

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. 30:255. Heves m. I. cs., Nyr. 4 240. :

Bárány

—

Bárány m.,

Nyr. 29

mogy

Pusztabedeg, Tolna 543.

m., Nyr. 3

Dergecs,

;

567.

Écs,

;

m., Nyr. 36 333. Marczali, ;

(1874), Nyr.

tonmellék,

;

543.

Pócsfalva, K.-Kü:

Kissziget, Ortaháza,

240.

Somogy

— Dergecs, Somogy m.,

567.

278.

Kriza: Vadr. 370.,

—

Barna

— tirpák. Kis-

535.

Hernyék, Zala

Ortaháza,

m., Göcsej, Nyr. 30

Túrkeve, Kupa.

Bársony

—

Nyr.

Dergecs,

Somogy

Balatonmel-

567.

Bicsi

m., Nyr., 38 *

Peszéradacs,

mellék, Nyr. 29

532.

Nyr. 4 240.

cs.,

238.

Kisküküll

239.

—

Bicskás

Kupa.

;

Ér-

Heves m.,

Békás, Nyr.

;

Ada, Bács m., Nyr. 27

;

384.

—

*Biczikli

(Dunántúl, vezér-

xn.

s. L,

Bimbó

—

XII.,

Ujtelek-

—

tirpák. Nyíregyháza Hantháza, Lányi Nyr. 31 536. B.; Érmeilék, Nyr. 29 532. Der-

tanya,

;

Ada,

—

Göcsej, Nyr.

— Túrkeve, — Pócsfalva,

Bibor

—

Ortaháza,

Bige

lék, J.

Bastá

Marót

Betyár,

ürü neve).

255.

Báró

m.,

—

Ujtelektanya, Nyíregy-

háza, Nyr. 31 sziget,

XD.

1874, Nyr. 26:479.

Hernyék, Zala m.; 30 255.

Barna Erdélyi

Érczhegységimóczok,Nyr. 34: 146.

Gyr

Écs,

Betyár _— Kissziget,

Szürnyeg, Zemplén

;

Nyr.

h.,

(Betyár) Betyár,

m., Nyr. 10

Somogy m.,

m., Nyr. 36:333.

Göcsej, Nyr.

Zala m.,

m.,

Nyr.

Kisújszállás,

Heves m.,

567.

30 255.

Nyr. 3

—

287. Dergecs,

Túrkeve, Kupa; Balatonmell.,

—

küll m., Nyr. 38 239.

Barna

— Túrkeve, Kupa. — Hétfalu, Brassó

Betyár

puszta,

Barizs —

Balaton-

Nyr. 38:238.

Nyr. 3:567.

Hernyék,

Berta

— Pusztadinnyéshát. — Dergecs, Somogy m.,

iBariske

Bernát

27 480. Túrkeve, Bala-

Kupa;

Túrkeve,

mell., J.

Gyr

OBari Baris

333.

Szabolcs, Baranya

J.;

m., Nyr. 29

So-

Somogy

O Pusztadinnyéshát

Ku|)a.

Bimbó

470

Bács m., Nyr.

27 384. :

gecs,

Somogy

m.,

—

567.

Heves m., Nyr. 2 142. Szürnyeg, Zemplén m., Nyr. 10 278. Écs, Gyr m. Nyr. 36 333. Gölnicz;

Kissziget, Ortaháza, Báter Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255.

Nyr.

;

völgjd németeknél, Nyr. 37

102.

Bátor Nyr. 3

—

567.

4:240. Écs,

Dergecs,

Somogy

Heves m.,

Gyr

m.,

r. h.,

Nyr.

36:

Valószínleg Bimbov. Hont m., Ada, Bács m., tót, Nyr. 29 332. Nyr. 28 479. Göllniczvölgyi német, Marót-puszta, SoNyr.. 25 299. :

;

; :;

Bimbov

mogy

;

Bokros

471

m.,

Kupa

Túrkeve,

Petényi, Balaton-

;

mell., J. * Kiskunfélegyház a.

—

Bimbov

142.

— Kissziget,

Bimbu

Hernyék, Zala m.,

Heves m., Nyr. 2 m., Nyr. 36 333.; m., Nyr. 28 479. :

Bács 26

Nyr.

Somogy

m., 1874,

Kupa,

Túrkeve,

479.,

Hernyék,

Ortaháza,

Kissziget,

30 255.

Nyr.

Gyr

Marót-puszta,

Ortaháza,

Göcsej,

—

Écs,

;

Ada,

25 507.

Ermellék,

532.

Bogár

Árva m., Nyr.

tót.

—

Bogáncs

26 479.

Nyr.

1874,

Zala m.,

— Csíkszentgyörgy, Nyr.

Binda

9 :431. Kriza: Vadr. 370.

— Dergecs,

Birzsa 3

— Túrkeve, Kupa. Boglyos — Lányi Hantháza. Bogyán — Csíkszentgyörgy,

m.,

— Kriza Vadr. 370. Bizsor — Pócsfalva, Kisküküll :

38:239.;

Nyr.

györgy, Nyr. 9

—

Bobé 4

Nyr. 9

Nyr. 38

—

göndör a viselje.

—

Bodor :

;

Kisúj-

Heves m., Zemplén

142.; Szürnyeg,

m., Nyr. 10

278.; Békás, Nyr. 3

;

480.

;

Kriza

Heves m., Nyr. 2

;

Nyíregyháza,

Újtelek, ;

142.,

Nyr. 31

Brassó

Hétfalu, 535 38 238.

Nyr.

m.,

Böjti

Nyr.

—

431.

Szürnyeg,

;

Heves m.,

240. Kriza

m.,

Csíkszent-

Nyr.

m.,

Bojtos 4

Brassó

Hétfalu,

38:238. Bójti,

Zemplén I. xn.

Vadr. 370. Pe-

Balatonmell., J.; *Nagyenyed Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38 238. Csíkszentgyörgy, Nyr.

tényi

240.

györgy, Nyr. 9

Hont m., tót, Nyr. 29 332. Ada, Bács m., Nyr. 27 384. Marczali, Somogy m. (1874.), Nyr. 238.

I. cs.,

bocs.

38 287.

szállás, Nyr. :

—

— sokszorosan — gön-

XII.

Nyr. 2

Vadr. 370.

— ÉrmeUék, Nyr. 29 532. Bojan — Kriza Vadr. 370. Bojtár — Heves m., Nyr.

Nyr.

h.,

Brassó m.,

Hétfalu,

238.

ha nem

Kriza

Bohó Heves m.,

—

Bodor

dör,

—

Bocsi

431.

Bogyín

Csíkszent-

431.

240.

B.,

Bizsán

m.,

30 255. Lányi B.

Nyr.

Boglár

Somogy

567.

Göcsej,

XII. Hantháza,

278.

h.,

Nyr.

Vadr. 370.

;

Bokor

;

9:431.; Kissziget, Ortaháza, Hernyék, Zala m., Göcsej, N}^*. 30 :

255.

Bodros

Bodza

Hantháza. Lányi B.

;

—

Bokros

Nyr.

Kisújszállás,

38 287., Érmeilék, Nyr. 29 532. Dergecs, Somogy m., Nyr. 3 567. :

— Békás, Nyr. 3 238. — göLaiczvölgyi néme-

teknél, Nyr.

Écs,

Gyr

102.,

25 299. :

480.

;

Nyr.

Somogy m.

Marczali,

m.,

1874,

Marót-puszta,

m. 1874, Nyr. 26

333.

Nyr.

Somogy

479., Túrkeve,

;;:

::;

472

Bolán

Kupa; Balatonmell., J., Szabolcs, Baranya m., Nyr. 29 543. :

—

Bolán

Csaplár

Kriza: Vadr. 370.

—

Bolokán

—

Búvár

Bürkös

— Újtelektanya, Nyíregyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. Boris — Marczali, Somogy m.

Büszke

—

1874, Nyr. 27

480.

Heves m., Nyr.

Békás,

240.

I. cs.,

;

czali,

Somogy m.

480. Balatonmell.,

—

Borzos

535.

— tirpák.

— Kriza: Vadr. 370. Böske — Balatonmell., Bráduj — Pócsfalva, Kis-KüJ.

m., Nyr. 38

239., *oláhos.

Heves m.,

cs.,

Nyr.

Ada,

Bács m., Nyr.

384.

m., Nyr. 29

*Busa

—

Mezkövesd,

Homoródalmás, S.

m.,

567.;

;

Békás,

mogy

Nyr. 3:238.; m., Nyr. 26

szeg, Nyr. 27

Bács

Ada,

;

Kalota-

Csákó

Nyr.

28 m.,

Vadr.

—

Somogy

479.;

Sellye, So-

143.

233.

m.,

Marótpuszta,

370.

*Nagyenyed,

—

479. 1874,

Túrkeve, Kupa;

O Pusztadinnyéshát (*

;

Petényi

Balatonmell.,

Dunántúl vezér-

XH.

Csali

Nyr. 3

—

Ud-

543. Kriza

Mezkövesd, Hant-

Dergecs,

Somogy

m.,

567.

Csalma

Ada,

háza, Lányi B.

—

m., Nyr. 29

Túrkeve, Kupa.

varhely m., Nyr. 29 Vadr. 370.

Somogy

Nyr. 31:536.;

Bács m., Nyr. 24:384. Petényi.

Buta

Nyr.

Kisújszállás,

543.

O Pusztadinnyéshát.

— —

— tirpák.

ürü neve); Újtelek, Nyíregyháza,

— Túrkeve, Kupa. Búkor — Hantháza, Lányi B. Bukros — Heves m., Nyr. 2 Burkus

535.

Pusztabedeg, Tolna

Bukó

142.

—

;

—

Bujár

Heves m., I. h., Nyr. 4 240. Heves m., r. h. Nyr. 4 Heves m., Nyr. 2 142. 240. Szürnyeg, Zemplén m., Nyr. 10: 278.; Écs, Gyr m., Nyr. 36 333.;

Kriza

—

Újtelektanya, Nyír-

Dergecs,

287.;

Nyr.

240.

Buja 27

—

Bömbös

Buár

Nyr. 3

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

küll

—

Csákó

Mar-

1874, Nyr. 27

3 238.

egyháza, Nyr. 31

238.

Ada, Bács m., Nyr. 28 479.

Nyr.

Che|§ Erd. Erczhegység, móczok. Nyr. 34:149. Keser. Csajla

—

Boros

143.

— Túrkeve, Kupa. — Hantháza, Lányi

431.

Bori

— Békás, Nyr.

Buzsák

Csíkszentgyörgy,

Nyr. 9

Érmeilék, Nyr.

532., B.-Ujváros, Nyr.

Csámpás

Pusztabedeg, Tolna 543.

—

38:287.; Écs,

Kisújszállás, Nyr.

Gyr

m., Nyr. 36:

333.

O Csaplár hát.

Pusztadinnyés-

Csárdás

^^___473

— Pusztabedeg, Tolna

Csárdás m.,Nyr. 29

543.; Érmeilék, Nyr.

29 582.; Heves m., I. h., Nyr. 4 240.; Écs, Gyr m., Nyr. 36 333.; Túrkeve, Kupa; Balaton:

mell., J.

—

Császár

—

Csempe 27

532.

Ada, Bács m., Nyr.

— Hétfalu, Brassó m.,

Csendes Nyr. 38

Mezszil-

238. Csendes,

mezségi

oláh. Nyr. 37

Csíkszentgyörgy,

Csendes,

219.

Nyr.

431.

—

Cseng

Nyr.

Kisújszállás,

38 287. Elepi-puszta, Debreczen, Heves m., r. cs., Nyr. 8 476. Szürnyeg, ZempNyr. 4 240. ;

;

lén m., Nyr. 10

Nyr. 28

278.

Forróencs,

;

háza, tirpák. Nyr. 31

—

Csiga :

Dergecs,

Nyíregy-

535.

Somogy

m.,

— Petényi, Nógrád m. — Pócsfalva, Kiskü-

Csinos

Nyr. 38:239.;

m.,

Kriza:

—

Mezszilvás,

ségi oláh, Nyr. 37

Hemyék, Zala

Nyr.

Somogy

mez-

543.;

tirpák.

Dergecs,

Somogy

Marótpuszta,

567.;

1874, Nyr. 26

—

479.

Forróencs, Nyr. 28

422.

—

Csulár

m., Nyr. 29

Csuta :

Pusztabedeg, Tolna 543.

—

Dergecs,

Somogy

m.,

567.

— Balatonmell., Czibak — Dergecs, Somogy m.,

Czédrus

Nyr. 3

567.

—

Czibók Nyr. 9

Csíkszentgyörgy,

431. Kriza: Vadr. 370.

— Hantháza, Lányi B. Czidrus — Pusztabedeg, Tolna m., Nyr. 29

219.

Pusztabedeg, Tolna :

—

Szürnyeg, Zemplén

m.,

Csuda

535.

278.

—

Csöng

255.; Kisúj-

287.

Újtelektanya, Nyír-

—

Csopak

m., Nyr. 10

mogy

—

Csipke m., Nyr.

—

— tirpák.

Czicza

Vadr. 370.; *Nagyenyed.

Csínos

egyháza, Nyr. 31

Nyr. 3

535.

567.

Csillom

küU

Újtelektanya, Nyír-

Kissziget, Ortaháza,

422.; Petényi; Balaton-

mell., J.; Újtelektanya,

Nyr. 3

—

egyháza, Nyr. 31

m.,

567.

Csopka

38 :287.; Kriza: Vadr. 370.

Nyr.

Kisújszállás,

Vadr.

— Békás, Nyr. 3 238. Csomó — Dergecs, Somogy m.,

szállás, Nyr.

—

Baranya

Csollán

m., Göcsej, Nyr. 30

Csendes

Szabolcs,

543.; Kriza:

370.

Csonka :

384.

vás,

—

Csóka

m., Nyr. 29

Nyr. 3

Túrkeve, Kupa.

Csel— Érmellék, Nyr. 29

Czifra

Marótpuszta,

m.,

puszta,

543.

Nyr.

Somogy

Dergecs,

;

567.;

m.,

So-

Marót-

1874,

Nyr.

26 479. :

Somogy

m., 1874,

Csipkés

Nyr. 26

479.

— Hantháza, Lányi B.

Czifra

— Marczali, Somogy m.,

1874, Nyr. 27

480.

;

Újtelek, Nyir-

;;:

;

egyháza, Nyr. 31

Baranya

—

Czili

— Kissziget,

255.

;

Turkeve, Kupa;

543.;

Göcsej,

—

Czirmos m., Nyr. 3

567.

;

Czitrom

543.

;

Göcsej,

Heves m.,

—

30:255.; Dergecs,

Baranya

mogy

—

Nyr.

567.

3:238.; Túrkeve, Hautháza, Lányi B.

—

Szabolcs, :

543.

;

Gyr

m.,

Kis-

Balatonmell.,

— Daru — Újtelek:

535.

Brassó

m.,

238. Daru, Mezszilvás,

Nyr.

oláh,

Mezkövesd;

Nyr.

S. L,

219.;

431.

XH.

— Marót-puszta. Somogy

—

Deli

479.

B.-Újváros,

Hétfalu,

Brassó

Nyr.

m.,

38 238. :

— B.-Újváros, Nyr. 9 143. Divat — Túrkeve, Kupa. Dobos — Érmeilék, Nyr. 29:

Dikó

Tolna

532.

Doktor

Békás,

Kupa;

—

Dominika

Túrkeve, Kupa.

—

vasárnap

jött

világra. Hétfalu, Brassó m., Nyr.

38:238. Vö. Nyérkura, Zsoján.

Baranya

Dongó

Kissziget, Or-

taháza, Hernyék, Zala m., Göcsej,

Nyr. 30:255.

Écs,

;

Pócsfalva,

Hétfalu,

tirpák.

143.;

Dergecs, So-

;

Nyr.

Dáma

278.

333.;

Darvas

Pusztabedeg, :

m., Nyr. 29

cs.,

Szürnyeg, Zemplén

m., 1874, Nyr. 26

Somogy m., Nyr.

29 543.

m.,

Göcsej, Nyr.

3:567.; Balatonmell.,

Dallos

m., Nyr. 10

mezségi

m., Nyr.

;

Nyr. 38

Zala m.,

m., Nyr.

Heves m.,

;

240.

—

— Balatonmell., Czukros — Balatonmell., Dajka'— Kissziget, Ortaháza, Hernyék,

Somogy

tanya, Nyíregyháza, Nyr. 31

m., Nyr. 29:543.

Czukor

152.

Elepi-puszta (Debreczen),

;

Csíkszentgyörgy, Szabolcs,

Nyr.

Érmeilék, Nyr. 29:

*Nagyenyed.

Hantháza, Lányi B. Czitrus

—

h.,

Balatonmell.,

240.;

Erdélyi Érczhegység,

{daru(s)).

Petényi jegyz.;

Nyr.

Zala m.,

Pusztabedeg, Tolna m.,

;

479.

küküll m., Nyr. 38:239.; Túrkeve, Kupa; Kriza: Vadr. 370.;

— Kissziget, Ortaháza,

Somogy

8 476.

Nyr.

Heves m., Nyr.

Hernyék, 255.

567.

Nyr. 4

Somogy

Dergecs,

Nyr.

238.

142.

Nyr.

m., Nyr.

Ecs,

Dergecs,

532.;

— Békás, Nyr. 3 Czirkusz — Balatonmell.,

Nyr.

Gyr

Marót-puszta,

—

*Daru

Ortaháza,

Czirkos

;

Pusztabedeg, Tolna m.,

Balatonmell.,

Nyr.

Zala m.,

Nyr.

36 333.

Nyr.

Daro§ móczok

Hernyék, :

—

Darázs

Ortaháza,

Göcsej,

m., 1874, Nyr. 26

Czimer

Nyr.

Kisújszállás,

38 287.

543.

Kissziget,

Zala m.,

—

Dandár

535.; Szabolcs,

255.

Nyr. 29

in.,

Hernyék,

Dongó

474

Czili

— Marót-puszta, Somogy

m., 1874, Nyr. 26:479.; BalatonI

mell., J.

;

Dorfi

—

Dorfl

Ortaháza,

Kissziget,

Hernyék, Zala m.,

Nyr.

Göcsej,

30 255.

Fejér hely

— Homoródalmás, Udvar-

Dregan

Vadr.

Kriza:

Kriza

370.

Fest -— Heves

—

38 287. :

;

Nyr.

Feszes

Pusztabedeg, Tolna m.,

Hernyék,

Kisújszállás,

29:543.; Érmellék, Nyr. Heves m., I. h., Nyr.

29:532.;

4:240.;

Nyr. 26

m., 1874.

Nyr. 38

— —

Ficzkó :

—

Marczali,

Somogy

m.,

532.

Fáni

Kriza:

Vadr.

— — Dergecs,

Pócsfalva, Kis-

Nyr. 38

239.

Kriza

;

370.;

—

Nyr.

— Erdélyi Erczhegység,

Fifczo

Somogy

{ficzkó),

m.,

—

Financz

— Marót-puszta, Somogy

m., 1874. Nyr. 26

Fátyol

;

enyed; Hétfalu, Brassó m., Nyr. Csíkszentgyörgy, Nyr. 38 238. 9 431. Ficzkó Mezszilvás, mezségi oláh, Nyr. 37 219.

móczok

Nyr. 3:567.; Balatonmell.,

Fátyó

KüküUm.,

Somogy

Dergecs,

;

567.

Új telektanya, Nyíregyháza, 31 535. tirpák. :

;

Túrkeve, Kupa.

—

Fakó

Nyr.

Kisújszállás,

Vadr.370. Balatonmell., J. *Nagy-

1874, Nyr. 27:480.

Fáczán

tirpák.

Homoródalmás, Udvar-

;

m., Nyr. 3

Éles

—

hely m., Nyr. 29:543.; Érmellék, Nyr. 29

238.

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr, 31:535.

38 287.

Göcsej, Nyr.

Nyr. 29:543.

479. Balaton-

— Hétfalu, Brassó m.,

142.

Kissziget, Ortaháza,

Zala m.,

Ficskó

mell., J.

Dumána

—

m., Nyr. 2

30:255.; Pusztabedeg, Tolna m.,

Kisújszállás.

— Marót-puszta, Somogy

Duhaj

Somogy

Marczali,

Brassó m.

Nyr. 38:238.

Dudás

—

Fekete

m., 1874, Nyr. 27:480.

— Hétfalu,

Drégán

29 543.

Nyr.

m.,

Vadr. 370.

Nyr.

Forrás

475

Küküll

Pusztabedeg, Tolna

Kupa;

Túrkeve,

O Pusztadinnyéshát.

—

Flarike

479.

Nyr. 34 251.

—

Flóri

Kis-

Pócsfalva,

m., Nyr. 38

Hétfalu,

239.

Brassó m.,

Heves m., Nyr. 2:142.; Túrkeve, Kupa; Balaton-

Nyr. 38

mell., J.

Erdélyi Erczhegység, Foacá móczok {fakó), Nyr. 34:251.

m., Nyr. 29

Fecske

—

543.;

—

535.

—

tirpák.

Fogoly

— Balatonmell., — Hétfalu, Brassó

Fehér :

238.

—

Nyr. 4 240. :

Nyr. 38

238.

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

Fegyver

m.,

;

Heves m.,

cs.,

O Pusztadinnyéshát.

Fogoj B.-Újváros, Nyr. 9

143.

—

Heves m., I. h., Nyr. Forrás Heves m., r. h., Nyr. 4 240.

240.

;

Föcske

—

Föcske

Gyr

Écs,

36:333.; Balatonmell.,

FuUér—B.-Új város,

— Szabolcs,

Füge 29

Nyr.

Baranya m., Orta-

Zala m., Göcsej,

Balatonmell.,

;

—

Fürgös

Nyr.

Lányi

—

535.

—

Marótpuszta,

So-

Heves m.,

cs.,

Gombos

Heves

—

m.,

Nyr. 2

B. -Új város, Nyr. 9

143. Túrkeve,

—

Galamb :

Kupa.

Nyr.

tót,

Somogy

Bókás, Nyr. 3

;

Ada, Bács m., Nyr. 28:479.

Túrkeve Kupa; Balatonmell., Hantháza, Lányi B.

— Marczali, Somogy

m., 1874, Nyr. 27:480.

Gallér

Somogy

Dergecs,

— Marót-puszta, Somogy

25:507.;

németek,

Petényi

Nyr. 29

Nyr.

Göllnicz-

25 299. :

Ballatonmell., J.

;

Gondos

Dergecs,

567.

Galambos

—

m., Nyr. 3:567.; B.-Új város, Nyr.

völgyi

m., Nyr. 3

(Dunántúl vezérürü

neve).

9:143.; Békás, Nyr. 3:238.; Árva

—

Gajjas

—

*Góla

479-.

Ada, Bács m., Nyr.

;

Nyr.

r. cs.,

142.

;

— Heves m~

4 240.

27 :384.; Balatonmell.,

Füzes

— Pusztadinnyéshát. — Hétfalu, Brassó m.,

O Gazdag

Ada, Bács m., Nyr.

—

240.

Nyr.

Hantháza,

tirpák.

Nyr. 38:238.

m., 1874, Nyr. 26

Nyr. 4

Gatyás

Gobos

Fütykös

—

Kupa.

Nyíregyháza,

Újtelektanya,

Érmellék, Nyr. 29

—

Füttyös

h.,

;

479.; Túrkeve,

384.

mogy

238.

;

Génicza

Füstös

m., Nyr.

36 333. Bókás, Nyr. 3 238. Ada, Bács megye, Nyr. 27:384., 28:

532.

Gyr

Écs,

;

Nyr. 9 143.

Heves m.,

8:476.;

Nyr.

Nyr. 4 240.

30:255.; Heves m.,

142.

m., Nyr.

Kissziget,

543.;

háza, Hernyók,

Nyr.

Gyeges

476

— Pusztabedeg, Tolna,

543.

— Heves m. Nyr. 2 Göndör — Érmell., Nyr.

Gonosz

Heves m.,

532.;

Békás Kupa.

Nyr.

Gunár

—

142.

Nyr. 4:240.;

r. h., :

238.

;

Túrkeve,

Kisújszállás,

Nyr.

38 287. :

m. 1874, Nyr. 26 479. :

Kupa;

;

Túrkeve,

Kisújszállás, Nyr. 38:287.

Gallyas

—

Gyapár

Kisújszállás, Nyr.

O Pusztadinnyóshát.

Gátjás

—

Overbász,

bácskai

sváb, Nyr. 26:231.

—

Gatyás Kisújszállás, Nyr. 38 287. Elepi-puszta, Debreczen :

;

Nyr.

;

Nyr.

Dergecs,

1874, Nyr. 27

Gyeges Hernyók,

30 255. :

Göcsej,

Somogy m., 3 567; Marczali Somogy m.

30 255. :

38 287.

— Kissziget, Ortaháza,

Hernyók, Zala m.,

480.

— Kissziget, Ortaháza, Zala m.,

Göcsej, Nyr.

;;

Gyémánt

Hanzi

477

Gyémánt

— Újtelektanya, Nyír— tirpák.

egyháza, Nyr. 31:535.

Gyenge

370.

240.,

Gyilán

Habos Hernyék,

—

Kisújszállás,

Nyr.

38 287. Heves m., I. h., Nyr. 4 240. Heves m., Nyr. 2 142. Békás Nyr. 3:238.; Szabolcs, Baranya m., Nyr. 29 543. Hantháza, Lányi B. :

Kissziget, Ortaháza,

Zala m.,

—

Nyr.

Heves m.,

;

4 240.

Nyr.

Gyr

Écs,

m., h.,

Nyr.

B.-Újváros,

;

9:143.;

Somogy

Dergecs,

567.

;

Göcsej, Nyr.

Hajas

—

Nyr.

h.,

30 255.

9:431.

Gyilkos

m.,

cs.,

— Csíkszentgyörgy, Nyr.

Heves

4 240.

O Pusztadinnyéshát.

Nyr. 4

Hétfalu, Brassó m.,

Gyr —

Túrkeve, Kupa.

— Kriza: Vadr. .Gyertyás — Heves m.,

—

Gyuri

Nyr. 38:238.

m., Nyr. 36:

Gyócsi — Marót-puszta, Somogy

Somogy

m., Nyr. 29 543. Dergecs, ;

m., Nyr. 3:567.; Balatonmell., J.

Hantháza, Lányi

—

Hajdár 38 287.

Nyr.

Kisújszállás,

Somogy

Dergecs,

;

143.

Pusztabedeg, Tolna

384.;

m.,

Nyr. 3:567.; B.-Ujváros, Nyr. 9:

m., 1874, Nyr. 26:479.

—

Túrkeve, Kupa; Balatonmell.,

;

Gyopár

333.; Ada, Bács m., Nyr. 27

;

Vas m., Nyr. 26

Nádasd,

Bács m., Nyr. 27 384.; Túrkeve, Kupa. Hajdár-bajdár 143.; Ada,

—

— Elepi-puszta

(Debreczen), Nyr.

8 476. :

Gyömbér

—

Orta-

Kissziget,

háza, Hernyék, Zala m.,

Göcsej,

Nyr. 30: 255.; Békás, Nyr. 3:238.

—

Hajdú Hernyék,

Kissziget, Ortaháza,

Zala

m.,

Göcsej, Nyr.

30 255. :

—

Gyönge m., Nyr. 3

Somogy

Dergecs,

Balatonmell.,

567.

Gyöngyös — Pusztabedeg,Tolna 29 543. Elepi-puszta Debreczen, Nyr. 8 476. Heves m., r. h., Nyr. 4 240. Écs, Gyr m., Nyr. 36 333. Pócsfalva, K.-Küm.,

Nyr.

;

küU,

Nyr.

Somogy

Marczali :

480.

Kupa Balatonmell., J. Gyöngyös — Ujtelektanya,Nyír-

Dergecs,

Somogy

m.,

567.

— Overbász, bácskai sváb, — Halász — Heves m., Hála

Nyr. 26:231.

(hála).

cs.,

Nyr. 4 240. :

Túrkeve, Kupa.

;

Halkos

— —

Hangos

Kriza: Vadr. 370.

Dergecs,

Somogy

;

egyháza, Nyr. 31

535.

— tirpák.

Kissziget, Ortaháza, Hernyék, Zala

m., Göcsej, Ny. 30

255.

— Újtelektanya, NyírNyr. 31 536. — tirpák.

öyörgy egyháza,

;

38:239.;

m., 1874, Nyr. 27

Túrkeve,

—

;

—

Hajló Nyr. 3

m., Nyr. 3

567.

—

Hanvas

Dergecs,

Somogy

m., Nyr. 3:567.

Hanzi

—

Kissziget,

Hernyék, Zala m.,

30 255. :

Ortaháza,

Göcsej,

Nyr.

;

Hapták

—

Hapták

142.

—

Harmat m., Nyr. 3

567.

Zala m.,

Ortaháza,

Göcsej, Nyr.

30 255. :

— Dergecs,

Hatyu Nyr. 32

Nyr. 4

240.

333.

567..

;

Békás,

;

Vas

Nádasd,

Somogy

Heves m.,

Gyr

Écs,

;

Nyr.

Heves m., Nyr. 2 m., Nyr. 36 333., :

Gyr

Új telektanya. Nyíregyháza, 31 535., tirpák.

Nyr.

— Homály — Újtelektanya, Nyíregyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. Hullám — Pusztabedeg, Tolna

h.,

m., Nyr. 29

333.

543.

m., 1874, Nyr. 26

Ortaháza,

238. :

143.

—

Huros

m.,

Somogy

479. Kissziget, ;

Zala

Hernyék,

Göcsej, Nyr. 30

Gyr

Écs,

;

Marót-puszta,

;

m., Nyr.

Nyr. 26

m.;

m.,

Kriza Vadr. 370. Balatonmell.,

—

Écs,

;

— Kissziget,

Hattyn Hernyók,

Somogy

Dergecs,

—

Holló

Nyr.

Kisújszállás,

Jámbor

478

38 287.

m.,

255.

Kissziget, Ortaháza,

Hernyék, Zala m.,

Göcsej, Nyr.

38 287. Elepi-puszta, Debreczen, Nyr. 8 476. Békás, Nyr. 3 238. Nádasd, Vas m., Nyr. 26 143.

Somogy

Hegyes, Ada, Bács m.,

m., Nyr. 29

Hegyes

Kisújszállás, Nyr.

;

Nyr. 3

384. Kriza: Vadr.

370.

O Pusztadinnyéshát. Újtelektanya,

—Hegyes — Nyr.

—

tirpák. Hegyes, Hét31:535. falu, Brassó m., Nyr. 38:238.;

Kissziget, Ortaháza, Hernyék, Zala

Héja 4

XH.

cs.,

Nyr.

255. S.

567.

;

240.

;

Écs,

Heves m.,

— Pusztabedeg,

m., Nyr. 29 I.

h.,

Marót-puszta, Nyr. 26

543. Hetyke

Nyr. 4

m., 1874,

Somogy m., Nyr Heves m., r. h., Nyr Heves m., Nyr. 2 142. :

—

Kissziget, Ortaháza,

Hernyék, Zala m., :

255.

143.

;

Göcsej, Nyr.

Nádasd, Vas m.,

Nyr.

;

Ada

;

Kissziget

Inges

—

255.

Heves m.,

r. cs.,

Nyr.

4 240. :

Jáger Nyr. 3 *

— Kisújszállás, Nyr. 38

Somogy

m.,

567.

Jámbor —Hétfalu, Brassóm.,

háza,

38:238.; Kissziget, OrtaHernyék, Zala m., Göcsej,

Nyr.

543.

Hódos

333.

Ortaháza, Hernyék, Zala m., Gö

Nyr. :

Nyr. 36

287. Jáger, Dergecs,

— Balatonmell., Hirsli — Szabolcs, Baranya m.,

Nyr. 29

Érmellék, Nyr. 29

Bács m., Nyr. 27:384.; Túrkeve

— He-

240. Hetyke,

Somogy

Himes

30 26

—

Gyr m.,

Tolna

479.

543.

Dergecs,

csej, Nyr.

Hetyke ves m.,

;

Pusztabedeg, Tolna :

Kupa; Balatonmell.,

—

240.

—

Huszár 532.

m.,

567.

Petényi.

Nyíregyháza,

m., Göcsej, Nyr. 30

Derges,

;

Húros

Nyr. 27

255.

Jámbor czen,

Nyr. 9

255.

—

Mezkövesd.

—

Debre8:476.; B.-Újváros,

Elepi-puszta,

Nyr. :

143.

;

Hétfalu, Brassó m.,

;

479

Jeges Nyr. 38

Kriza

143.

BalatonmelL,

Kata

— Balatonmell., Jogász — Ermellék, Nyr. Jeges

—

— —

Jula Nyr. 38

szem

—

Kriza

Brassó

Hétfalú,

38 287.

—

Nyr. 38

Brassó, m.,

Hétfalu,

— Marót-puszta, Nyr. 26

m., 1874,

—

Kagyla

479. :

10:278.;

Nyr.

Nyr. 27

Kupa

384.

metek:

Ada,

Bács

;

25:299.;

Nyr.

Kriza:

Xn.

—

Kajla

—

Újtelek-

tanya, Nyíregyháza, Nyr. 31 tirpák.

Hétfalu,

38 238. :

;

535.

Brassó

m.,

Csíkszentgyörgy,

Karcsú

— Kriza: Vadr. Kalmár — Heves m.,

Nyr. 4 240. :

cs.,

142.

;

Écs,

;

Túrkeve,

;

Hantháza,

Heves m.,

— Pusztabedeg, :

543.

—

m., Nyr. 3

;

Kriza

Dergecs,

cs.,

Tolna Vadr.

4 240. :

Somogy

Heves m., I. h., Heves m., Nyr.

567. ;

;

2:142.; Békás, Nyr. 3:238.; Túrkeve, Kupa; Balatonmell., J.

O Károly Kártyás

— Pusztadinnyéshát. — Kissziget, Orta-

háza, Hernyék, Zala

Nyr. 30 255. :

m,, Göcsej,

Túrkeve, Kupa.

;

Karval— Marót-puszta, Somogy m., 1874. Nyr. 26:479.

Kaszás

—

Kisújszállás,

Nyr.

38:287.

Kasznár 370.

370.

Nyr. 9:431.

Kalári

333.

Balatonmell.,

m., Nyr. 29

Vadr. 370. Petényi. *Nagyenyed, I.

Nyr. 4:240.

m.,

GöUniczvölgyi né-

;

Nyr. 4 240.

Lányi B.

Nyr.

r. cs.,

Nyr.

m.,

Szürnyeg, Zemplén m.,

;

m., Nyr. 3 567.

cs.,

m., Nyr. 36

Nyr.

Ermellék, Nyr. 29

— Heves m.,

* Kajla :

Kardos

Somogy

532.

4 240.

m.,

Gyr

O Pusztadinnyéshát.

28:479.

Nyr.

Kisújszállás, :

Kárász

— Balatonmell., Kádár — Túrkeve, Kupa. Kadét — Ada, Bács m., Nyr.

Jutka

Kádi

Heves Heves

Túrkeve, Kupa.

Somogy

Dergecs,

238.

Érmeilék, Nyr. 29 532.

;

Új telektanya, Nyiregyháza, Nyr. 31 535. tirpák. Julis

Káplár

m.,

—

Juli

1707.

Homoródalmás, Ud-

— —

Kántor

Vadr. 370.

543.; Balatonmell., J.

ökör,

Túrkeve, Kupa.

Julcsa — Szabolcs, Baranya m., Nyr. 29

Széli

Ivt.,

keselyfarkú,

varhely m., Nyr. 29 543.

238.

kalya

Kajla.

Kancsi

Juczi

Nyr.

Kék

hólyagos

Jordány

—

532.

— Debreczeni

Kalya

Vadr. 370.

*Nagyenyed.

Heves

m.,

Nyr.

142.

Kata

— Újtelektanya, Nyiregy535. — tirpák.

háza, Nyr. 31

; ;

480

Kati

—

Kati Nyr. 38

Brassó

Hétfalu,

238. Kriza:

O Katlan

O Kávás

— —

m.,

Kicsin

Vadr. 370.

Hernyék,

30 Pusztadinnyéshát.

238.

—

Nyíregyháza, 31

Kedves

535.

Zala m.,

Dergecs,

Nyr. 3

—

— Kissziget,

255.;

tirpák.

Nyr.

Göcsej,

— Pusztabedeg,

Kincses

Tolna Heves Nyr. 4:240.; Heves

cs.,

m., Nyr. 2

m.,

543. Kincses,

142.

Nyr.

Somogy

333.

m., Nyr. 29 m.,

Ortaháza,

567.; Balatonmell., J.

Göcsej,

255.

— Újtelektanya, Nyír535. — tirpák. Kincsem — Écs, Gyór m., Nyr.

Újtelektanya,

Hernyék, :

Kissziget, Ortaháza,

Zala m.,

egyháza, Nyr. 31

Ba-

;

latonmell., J.; Hantháza, Lányi B.

Kecskerágó

—

Kicsinya Pusztadinnyéshát.

— Békás, Nyr. 3

Kávé

Kosztra

—

Kisaszon Kissziget, Ortaháza, Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255. :

—

Keller

Zala m.,

Hernyék,

255.

;

Keller

Göcsej,

— Marót-puszta, Somogy :

479.

238.;

Göllniczvölgyi

—

Kese

—

Nyr. 3

Nyr. 29

Kese, Hont m.,

;

m., Nyr. 26

m.,

Nyr. 2

543.;

Homoródal-

m., tót,

más. Udvarhely m., Nyr. 29 543.

143.

Somogy

Marót-puszta, Nyr. 26

Kesej Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38 238. Hantháza, Lányi B. :

479.; Kriza: Vadr. 370. :

238.;

Csíkszentgyörgy, Nyr. 9:431.

;

Kontrás

—

Heves m., r. cs., Kesely Nyr. 4 240. Kriza: Vadr. 370. Kesej, Heves m., Nyr. 2 142.

1874,

m.,

Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38

—

— Pusztabedeg, Tolna 29

Nyr.

m.,

Vas

332.; Kese, Halogy,

Heves

O Puszta-

Balatonmell.,

;

—

Kondor

Somogy

Békás, Nyr. 3

142.

L XIL

Dergecs,

567.

dinnyéshát

Somogy

Dergecs,

567.

Túrkeve, Kupa;

Komló

Szabolcs, Baranya m.,

Nyr. 29:543.; S.

Késé

néme-

299. *Kese.

—

Kökény m., Nyr. 3

238.

—

Kesa

tek, Nyr.

287.

Kérkioza — Hétfalu, Brassó m., :

Kócsag

Nyr.

Hantháza, Lányi B.

m., 1874, Nyr. 26

Nyr. 38

— Petényi. Koczkás — Túrkeve, Kupa. Kokas — Kisújszállás, Nyr. 38

Kissziget, Ortaháza,

Kormos

—

143.

— Túrkeve, Kupa. — B,-Ujváros, Nyr. szín. Békás,

fekete

Kezes

—

Nyr. Kissziget,

Hernyék, Zala m.,

Ortaháza,

Göcsej,

Nyr.

255.

Kicsi

Küküll

238.

Kriza: Vadr. 370.

Pócsfalva,

Kis-

m., Nyr. 38 239., Túrkeve, :

Kupa; Petényi. Kosztra

—

;

— Újtelektanya, Nyír— tirpák.

egyháza, Nyr. 31:535.

—

Kotló 38

—

m., Nyr. 3 :

Sellye,

384.,

278.

Békás,

;

Somogy

Nyr.

m., Nyr.

;

—

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

Körmös,

535.

Mezszilvás,

oláh, Nyr.

—

Krös

Marczali, :

Nyír-

Hernyék,

m., Nyr. 3

Somogy m.

m. kulcsár).

—

Kukó

Kukora

B.-Újváros, Nyr. 9

—

Kulacs

Lator

— tirpák.

Kupa;

Túrkeve,

Brassó m.,

—

287.

Marót-puszta,

;

Somogy

Kupa.

535. — tirpák.

Heves m.,

—

Látyis

Mezszilvás,

mez-

ségi oláh, Nyr. 37:219. -

Lázár

cs.,

240.

Érmellék,

29:

Nyr.

532.

— Kissziget, Ortaháza, Her:

Somogy

m., Nyr. 3

567.

- Kriza: Vadr. 370.

Leanka

nyék, Zalám., Göcsej, Nyr. 30 255.

Dergecs,

m., 1874, Nyr. 26:479.; Túrkeve,

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

Kuli

535.

— Kriza: Vadr. 370. — Kisújszállás, Nyr.

Lassú

Túrkeve, Kupa.

— Hétfalu,

Lányka

Nyr. 4

m.,

Nyr. 38:238.

;

—

Lantos Ortaháza,

Somogy

Gyr

Ecs,

;

333.; Újtelektanya, Nyír-

Balatonmell.,

Göcsej, Nyr.

Dergecs,

567.

egyháza, Nyr. 31

—

143.

—

Lámpás

mezségi

Érmellék, Nyr. 29 Kúcsár Heves m., Nyr. 2 142.

(a.

Zala m.,

255.

tirpák.

255.

532.

alá

vizel.

480.

Hernyék, Zala m.,

Maga

a trágya lébe.

= maga alá Emberre és állatra mondják. (Bny?) Nyr. 17 413. — Lamos — Újtelektanya, Nyíregyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. Kissziget, Ortaháza,

Nyr. 36

— Kissziget,

Kucsár

—

219.

1874, Nyr. 27

lett

—

Körmös

r. h.,

Ada, Bács m., Nyr. 27 28 479., Balatonmell., J.

143.

Heves m.,

;

küdni lamol

Szürnyeg, Zemplén

;

m., Nyr. ;

Somogy

Dergecs,

567.

Nyr. 4 240.

238.

mintha mindig piszkos

volt,

volna; azon kívül szeretett befe-

Körmös

Nyr.

Kisújszállás,

287.

Lina

481

Kotló

Ledér

Nyr.

Kisújszállás,

38 287. :

Labancz

— Újtelektanya, Nyír536. — tirpák.

egyháza, Nyr. 31

—

Laczi

Ladér

333.

— —

Hermán

Ottó:

9 143. :

;

Écs,

Ecs,

Gyr

m., Nyr.

Barnás szín ökör A magyar

Somogy

532.; Écs,

—

Lina Nyr. 38

pásztorok nyelvkincse.

Nyr.

B.-Újváros,

Gyr m.,

—

Lepke

— Érmellék, Nyr. 29:532.

Lamos 36

Göcsej, Nyr.

255.

Dergecs,

—

Legyes

Kissziget, Ortaháza,

Hernyék, Zala m.,

—

Legény

m., Nyr. 3:567.

Nyr. 36 333. :

Érmellék, Nyr. 29

Gyr

m., Nyr. 36:333.

Hétfalu,

Brassó m.,

238. 31

;

Líom

Monyok

482

— Lányi Hantháza. Liszka — Szabolcs, Baranya Liom

Nyr. 38

Nyr. 32

—

Dergecs,

Somogy

238.

10:278.;

Nyr.

m.,

Ada,

Máris

Zemplén

Békás,

Nyr.

27:384.

Nyr.

m.,

Hétfalu, Brassó

m.,

Kriza: Vadr. 370. Brassó

Hétfalu,

—

Mariske

Bács

m.,

Nyr. 38:238.

Forróencs, Nyr. 28 422

;

— — —

Maris

— Szürnyeg,

Brassó

Hétfalu,

238.

m.,

Nyr. 3:567.

Lombár

Márici

m., Nyr. 29:543.

Liter

—

Mari

B.,

Pócsfalva, K.-Kü-

küll, Nyr. 38:239.

Túrkeve, Kupa;Kriza: Vadr. 370

M^rucza

Petényi; Kissziget, Ortaháza, Her-

Márucza

nyék, Zalám., Göcsej, Nyr. 30 255.

— Kriza Vadr. 370. — Hétfalu, Brassó m., :

—

Lombi 38

Nyr.

Nyr. 38 238.

Hétfalu, Brassó m.,

238.

9:431.;

Nyr.

Csikszentgyörgy,

;

Meggyes Nyr. 4 mell.,

ség,

móczok

Erdélyi Erczhegy-

(lombos), Nyr. 3

— Szabolcs,

Nyr. 29

256.

—

Luna Nyr. 38

—

Luni

Baranya m.,

Hétfalu,

Brassó

— Túrkeve, Kupa. Miska — Hétfalú, Brassó

Nyr. 38 238. :

m.,

9 431. :

;

hely m.,

Madár 532.;

1874,

—

Érmeilék, Nyr. 29:

Marót-puszta,

Nyr.

Somogy

26:419.;

543.

Miller *

Nyr. 38:238.

m..

Balaton-

Pusztabedeg, Tolna

— Szabolcs, Baranyám.,

Milka Nyr. 29

Brassó m.,

Hétfalu,

—

Mérges

238.

cs.,

Balaton-

m., Nyr. 29:543.; Balatonmell., J.

543.

Heves m.,

Megy gyes

;

Kriza: Vadr. 370.

Lotti

—

Vadr. 370.

Kriza:

—

Lombo§

240.

;

—

m.,

Csíkszentgyörgy,

Homoród- Almás, UdvarNyr. 29 543. *NagyMiska, Mezszilvás, me;

Enyed.

;

zségi

oláh, Nyr. 37

Mogyer

219.

Ermellék, Nyr. 29:

mell., J.

Mancsi

—

532.

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

—

Mancza

536.

—

tirpák.

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

536. — tirpák.

— Újtelektanya, Nyíregyháza, Nyr. 31 535. — tirpák. Márcélla — Hétfalu, Brassó

Molyos

Mondi

— O Pusztadinnyéshát. — Kissziget, Ortaháza,

Hernyók, Zala m.,

m., Nyr. 38:238.

Margit

—

Kriza:

Nyr.

Mandula

Göcsej,

30 255.

—

Monyok Homoród - Almás, Udvarhely m., Nyr. 29:543.; Nádasd, Vas m., Nyr. 26:143.; Kriza: Vadr. 370.; Csíkszentgyörgy,

Vadr. 370.

Nyr. 9:431.

;

Monyuk

483

Monyuk — Kissziget, Zala m.,

Ilernyék,

—

PaÍco§ móczok

Ortaháza,

Göcsej, Nyr.

— Csikszentgyörgy, Nyr.

9:431. *

— Homoródalmás,

Pajkos

Ud-

varhely m., Nyr. 29 543. Érmeilék, Nyr. 29 532.; Pócsfalva, Kis;

—

Mozsár

Érmeilék, Nyr. 29:

532.; Pócsfalva, K.-Ktikülló m., Nyr.

38 239. Kalotaszeg, Nyr. 27 233. *Nagyenyed.; ;

Erdélyi Erczhegy-

(pajkos), Nyr. 34:313.

ség,

30 255.

Mozók

Piktor

küküUm.,

Nyr. 38:239.; Kriza:

mezségi

Vadr. 370. Mezszilvás, ;

37:219.;

Nyr.

oláh,

Csíkszent-

Kriza: Vadr. 370.;

györgy, Nyr. 9:431.

—

Pandúr

Mezszilvás, mezségi oláh, Nyr.

Nyr.

Kisújszállás,

38 287.

37 219.

— —

Mucsi

Muki

Balatonmell., Kissziget,

—

Panni

Ortaháza,

Kissziget, Ortaháza,

Hernyék, Zala m., 30 255.

Göcsej,

Nyr.

Hernyék, Zala m.,

30 255. :

Göcsej, Nyr.

Balatonmell.,

;

— Heves m., Pásztor — Heves m., Pára

—

Mimdráiie Pócsfalva, K.-Küküll m., Nyr. 38 239. :

— Balatonmell., Narancs — Kissziget, Orta-

Muszka

255.

;

—

Nyakas

Zala m., Göcsej, Balatonmell., Marczali,

Somogy

—

Nyalka m., Nyr. 3

Somogy

Heves m.,

;

Nyr. 4:240.; Balatonmell.,

—

I. h.,

—

Új telektanya, Nyíregyháza, Nyr. 31 535. tirpák. :

—

Kissziget, Ortaháza, Hernyék, Zala

m., Göcsej, Nyr. 30:255.

Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38:238.

— Marczali, Somogy m.,

1874, Nyr. 27:480.

Ördög 38 287. :

—

Heves m.,

Gyr

Écs,

333.; Túrkeve,

Peng

cs.,

Nyr.

m., Nyr. 36:

Kupa.

— Kriza: — Heves

Vadr. 370. m.,

cs.,

r. cs.,

Nyr.

Nyr. 4:240.

Pénzes

—

Heves m.,

Nyr. 4:240.

Perge

— Heves m.,

4:240.

Péter

— —

Petényi, Nógrád m. Hétfalu, Brassó m.,

Nyr. 38:238.

Piktor

—

27 95. :

Pusztabedeg, Tolna

m., Nyr. 29:543.; Érmeilék, Nyr.

29:532.; Écs, Kisújszállás,

479.

Piezk — Szatmár, N}t.

Vö. Zsoján, Dominika.

Nyulas

Páva

Perg

Ny érkura — szerdán j ött világra.

Nyr.

— Marót-puszta, Somogy

Patkó

1874, Nyr. 26

Pendzsi

Dergecs,

567.

I. h.,

142.

4:240.;

m., 1874, Nyr. 27:480.

Nyalka

;

háza, Hernyék,

Nyr. 30

240.

Heves m., r. h., Nyr. 4 Heves m., Nyr. 2 142.

4 240. :

'ísjr.

Nyr.

Gyr

m., Nyr. 36:

Ada, Bács m., N>t. 28 479. Túrkeve, Kupa Balatonmell., J.

333.

;

81*

; :

484

Pille

Nyíregyháza,

Újtelektanya,

Ráró

Nyr. 29

Gyr

543.; Écs,

m., Nyr.

36 333.

—

Pimbó

Overbász, bácskai

sváb, Nyr. 26

—

Pipacs

231.

Bimbó.

Gyr

Écs,

—

Dergecs, Somogy m., Pipés Nyr. 3:567.

mc,

—

Heves m., r. cs., Nyr 4:240.; Heves m., Nyr. 2:142. Szürnyeg, Zemplén m., Nyr. 10 278.

;

Békás, Nyr. 3 238. Balaton:

h.,

Somogy

27:480.: Marót-

Somogy

m.,

Nyr.

1874, J.

Pöng — Marót-puszta,

Somogy

m., 1874, Nyr. 26:479.

*Pörge

—

Somogy m., Somogy

Sellye,

Nyr. 26:143.;

Marczali,

;

m., 1874, Nyr. 27:480.; Balatonmell., J.

—

Piroá

egyháza,

Nyír-

Újtelektanya,

Nyr.

Piros,

535.

Nyr.

Csíkszentgyörgy,

Kissziget, Ortaháza, Her-

;

nyék, Zala m.; Göcsej, Nyr. 30: 255.

431.

— Hantháza, Lányi B. — Túrkeve, Kupa,

Pötyke

Petényi, Nógrád m. Hétfalu, Brassó ;

38:238.

Nyr.

szilvás,

Mez-

Piros,

mezségi

oláh, Nyr. 37

Prímás *

Kisújszállás.

219.

Puskás

—

Szabolcs, Baranya Piroska m., Nyr. 29:543.

Pisze

—

Piszre

—

535.

—

tirpák.

—

tirpák.

Ermellék,

—

Kissziget, Ortaháza, Pityer Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

30 255.

Pogán

;

Ud-

Elepi-

Debreczen, Nyr. 8 476. Nyr.

238.

;

Túrkeve,

Kupa.

—

Püge Nyr. 3

Dergecs,

Somogy

m.,

567.

Rabló

—

Kisújszállás,

Ada,

Bács

Nyr.

m.,

Nyr.

r. h.,

Nyr.

27:384.

Rajna

—

Heves m.,

4 240. :

4 240.

543.

Békás,

38:287.;

puszta,

Nyr.

29 532.

— Homoródalmás,

varhely m., Nyr. 29

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 535.

Pisztráng

Nyír-

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

bogár.

Heves m.,

Nyr.

1874,

bácskai

Marczali,

;

mell., J.

m.,

480. Hantháza,

26:479.; Balatonmell.,

;

567.

Overbász,

—

4 240.

pnszta,

Nyr Kisújszállás, Pirók 38 287. Dergecs, Somogy m., Nyr :

Somogy

Marczali,

26:231.

Nyr.

Pompás Nyr.

—

Pogár sváb,

m., Nyr.

36 333.

—

Pogány

m., 1874, Nyr. 27

Lányi B.

mez-

Mezszilvás,

ségi oláh, Nyr. 37:219.

— Pusztabedeg, Tolna m.,

Pille

—

Pógán

Nyr.

31:535.

Heves

m.,

cs.,

Nyr.

Ráró

— ÉrmeUék, Nyr. 29:532.

Túrkeve, Kupa.

Réfka

—

Héfka

Ada, Bács m.,

— Új telektanya, Nyíregyháza, Nyr. 31 536. — tirpák. Bendes — Kisújszállás, Nyr Réka

38 287. Heves m., I. cs., Nyr 4 240. Szürnyeg, Zemplén m. ;

;

Nyr. 10:278.; Békás, Nyr. 3:238.

K.-Küküll m., Nyr. 38 Nádasd, Vas m., Nyr. 26 Ada, Bács m., Nyr. 28:479.

Pócsfalva, ;

143.;

Kriza J.;

Vadr. 370.

;

Balatonmell.

*Nagy-Enyed, Csikszentgyörgy

Nyr. 9:431.; Kissziget, Ortaháza

Nyr Rendes ForróEncs

Hernyék, Zala m.,

—

30:255.

Göcsej,

Nyr. 28:422.; Hétfalu, Brassó m. Nyr. 38:238.

— Rendes —

bász, bácskai sváb, Nyr.

—

Rendes

Óver

26:231

— Mezszilvás, mez

— Dergecs, Somogy, Nyr.

Róka

Nyr.

27 384.

239.

Sármán

485

567.

Balatonmell.,

;

—

Ropogán

Kriza: Vadr. 370.

— Kriza: Vadr. 370. R^ózsa — Érmellék, Nyr. 29:

Roska

532.

Somogy

Rozsa, Dergecs,

;

m.,

Ny. 3 567. Marót-puszta, Somogy, ;

Túrkeve,

26:479.;

Nyr.

1874,

Kupa.

Balatonmell., J.

;

— Kriza: Vadr. 370. Röndös — SeUye, Somogy m., Rózsi

Nyr. 26

143.

—

Röng

Hantháza, Lányi B.

Rudas — Érmellék, Nyr. 29 Rupi

532.

— Homoród-Almás, Udvar-

hely m., Nyr. 29

Rúzsi

543.

— Pócsfalva,

m., Nyr. 38

K.-Küküll

239.

ségi oláh, Nyr. 37:219.

— Túrkeve, Kupa. O Rezg — Pusztadinnyéshát. Riga — (szürkeszínú). Hétfalu, Reng

Rigó — Érmellék, Nyr. 29:532. Elepi-puszta, Debreczen, Nyr.

Heves m., r. h., Nyr. 4:240. Heves m., Nyr. 2:142.; Kriza

476.;

Kisújszállás,

Nyr.

38:287.; Túrkeve, Kupa.

Samu

—

Ada,

Bács m., Nyr.

27 384. Balatonmell., tanya, Nyíregyháza

;

Brassó m., 38:238.

—

Sakter

;

—

Újtelektirpák,

Nyr. 31:535.

Sándor

— Kissziget, Ortaháza,

Hernyék, Zala m.,

Göcsej,

Nyr.

30 255. :

Vadr. 370.

Balatonmell.,

;

Hant-

háza, Lányi B.

Rigu

—

Kissziget,

Hernyék, Zala m.,

Ortaháza,

Göcsej,

Nyr.

Kriza: Vadr. 370.

Sárkán

— Kissziget, Ortaháza,

Hernyék, Zala m., :

— Kissziget, Ortaháza,

—

Sárkány

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

mogy

30:255.

keve, Kupa.

Rojtos

Göcsej, Nyr.

30 255.

Ringyu

Sári

—

Elepi-puszta, Debre-

czen, Nyr. 8:476.

Marót-puszta,

1874, Nyr.

Sármán

—

26 479. :

;

So-

Túr-

Pusztabedeg, Tolna

m., Nyr. 29:543.; B.-Újváros, Nyr.

;

486

Sarvas .9

(sárgaszín)

143.

Balatonmell.,

Sármány,

;

Hont m.,

Ny.

tót,

Semes

—

Hont m.,

—

Szajku

Tolna

Pusztabedeg,

Szárcsa

m., Nyr. 29:543.

— Pócsfalva,

Siska

tirpák,

Kissziget, Ortaháza,

Göcsej,

Nyr.

30:255.

—

Sipos

—

Újtelek-

535.

Hernyék, Zala m.,

29:332.

J.;

Nyíregyháza,

tanya,

Nyr.

tót,

B.-Újváros, Nyr. 9

Balatonmell.,

Nyr. 31

29:332.

—

Szajkó 143.,

—

Sarvas

Szegffl

—

Érmellék, Nyr. 29:

Somogy

532.; Marczali,

K.-Küküll

m., Nyr. 38:239.

háza, Nyr. 31

— Kisújszállás, Nyr.

1874, Nyr.

27:480.; Újtelektanya, 535.

—

Nyíregytirpák.

—

9:143.; Békás, Nyr. 3:238.; Hant-

Kisújszállás, Nyr Heves m., r. cs., Nyr Heves m., I. h., Nyr 4 240. 4:240.; Heves m., Nyr. 2 142. Szürnyeg, Zemplén m., Nyr. 10

háza, Lányi B.

278.; Écs,

Sodró

38:

287. Elepi-puszta,Debreczen,Nyr. ;

8 476. :

Nyr.

Szürnyeg,

;

— —

Sörös

Suba

Zemplén m.,

Balatonmell.,

Göcsej, Nyr.

30 255.

Marót-puszta,

Somogy

Sudár

— L, XII. — Dergecs, Somogy m., S.

Nyr. 3:567.; Békás, Nyr. 3:238.;

Somogy

Sellye,

Balatonmell.,

J.;

m., Nyr. 26 143. :

Kissziget, Orta-

háza, Hernyék, Zala m.,

Göcsej,

Nyr. 30:255.

Gyr

m., Nyr. 36

Somogy

m., Nyr. 26

333. 143.

Árva m., tót, Nyr. 25 507. Ada, Szarvas Bács m., Nyr. 28 479. ;

—

— Újtelektanya, Nyíregyháza, Nyr.

csej,

—

535.

Kissziget,

tirpák.

Nyr. 30

— Szarvas —

255.

Göllníczvölgyí németek, Nyr. 25 299.; Kriza: Vadr. 370. mell., J.

S. L,

;

Balaton-

XIL; Hantháza,

Lányi B. Szarvas, Overbász, bácskai sváb, Nyr. 37 219. Szárvas, Mezszilvás, mezségi oláh, Nyr. 37 219. A felsmagyarországi :

tótságon szerte „Szárvas."

—

Sugár Heves m., r. h., Nyr. 4 240. Szürnyeg, Zemplén m., :

;

Ortaiháza, Hernyék, Zala m., Gö-

m. 1874, Nyr. 26:479.

Sudár

Ortaháza,

Kissziget,

Zala m.,

;

287.;

Sellye,

Hernyék, :

Nyr.

B.-Újváros

10:278.;

Szarvas

Szattyán

—

Békás,

Nyr.

;

Nyr. 10 278. :

;

Kriza: Vadr. 370.;

Pócsfalva, K.-Ktiküll m., Nyr. 38 239.;

(sugár), Nyr. 34: 318. /Sw^ár

Hont m.,

Sugár oláh,

tót,

Nyr. 29:33?.

Nyr.

37:219.;

Csíkszent-

— Kissziget, Ortaháza,

Hernyék, Zala m.,

Nyr.

Göcsej,

255.

Szegén

— Mezszilvás, mezségi

györgy, Nyr. 9:431.

Szedres

Sugár Erdélyi Erczhegység,

móczok

238.; Balatonmell., J.

— Heves m.,

Nyr.

r. h.,

240.

Szegf Nyr. 3

— Dergecs,

Somogy m.,

567.; Békás, Nyr. 3

238.

;

Szegf, Halogy, Vas m., Nyr. 26

— Szegf —

143.

Nyr. 30

Kissziget, Orta-

Hemyék, Zala

háza,

Szürke

487

Széjjes

Göcsej,

m.,

255.

—

Széjjes

Homoródalmás, Ud-

varhely m., Nyr. 29

543. Kriza:

Vadr. 370.

—

Széka

333.

néme-

Nyr.

KisküküU

238.

Nyr.

m.,

Vas m.,' Nyr.

Halogy,

239.;

Somogy m.,Nyr.

143.; Sellye,

26:143.; Kalotaszeg, Nyr. 27: 233.; Árva m., tót, Nyr. 25:507. Szilaj Ada, Bács m., Nyr. 28 479. Marót-puszta, Somogy m., 1874, Nyr. 26 479.; Túrkeve, Kupa. Kriza: Vadr. 370. Petényi, Nógrád m. Balatonmell., J.

—

;

Göllniczvölgyi

Békás,

;

Pócsfalva,

tek, Nyr.

Szekf Szeles

299.

— Balatonmell., — Pusztabedeg,

—

;

Tolna

—

Szilaj

Hétfalu, Brassó m., Nyr.

38 238.; Csíkszentgyörgy, Nyr. 9 431.; Kissziget, Ortaháza, Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255. S. I., Xn. Hantháza, Lányi B. :

m., Nyr. 29

mogy

543.;

m., Nyr. 3

Dergecs,

567.

;

So-

Heves m.,

Nyr. 4

cs.,

240. Kriza

Vadr.

;

Ortaháza,

Kissziget,

370.;

Her-

— Kriza: Vadr. 370. Szitás — Túrkeve, Kupa. Szögfü — Sellye, Somogy m., Szilos

nyók, Zalám., Göcsej, Nyr. 30:255.

—

Szemes Nyr. 9 431.

Csíkszentgyörgy,

Kissziget, Ortaháza,

;

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.

30:255.; Nádasd, Vas m., Nyr. 26 143. :

—

Szemk

Balatonmell.,

Nyr. 9

Kriza: Vadr. 370.;

Csik szentgyörgy,

;

431.

Szennyes

— Pusztabedeg, Tolaa

m., Nyr. 29 543. :

Szürnyeg, Zemp-

;

lén m., Nyr. 10

278.; Écs,

Gyr

m., Nyr. 36: 333. Csíkszentgyörgy, ;

Nyr. 9

431.

—

Szepi

Hernyék,

Nyr.

Nyr. 4

Kissziget,

Nyr.

240.

—

287.;

Nyr.''

10:278.; Békás, Nyr.

238.;

Marczali,

1874, Nyr. 27 370.

Somogy

480.; Kriza

Nógrád m.

Petényi,

;

tonmell., J.

—

Szke

;

m.,

Vadr. Bala-

Kisszi-

Ortaháza, Hernyék, Zala m.,

get,

Göcsej, ;

Nyr. 30

255.

Mezkö-

S. L, Xll.

Szökfü

—

m., Nyr. 29

Nyr. 29

370.

— Kisújszállás, Nyr. 38

Érmeilék,

Écs,

Gyr

m.,

Szabolcs,

Baranya

543.

255.

— Békás, Nyr. 3 238. — Hétfalu, Brassó m.,

Szúnyog :

532.; :

Szürnyeg, Zemplén m., Nyr,

10:278.;

cs.,

Szömös Kissziget, Ortaháza, Hemyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

Elepi-puszta, Debreczen, Nyr. 8 ;

—

Balatonmell.,

Szikra— Kriza: Vadr. Szilaj

Heves m.,

Szürnyeg, Zemplén

;

Ortaháza,

Göcsej,

— Dergecs, Somogy m.,

567.;

m.,

vesd

Zala m.,

143.

Szke

255.

Szidi

476.

Nyr. 26

Nyr.

Szürke 38 238. Csíkszentgyörgy, Nyr. 9:431.; Dergecs, Somogy Nyr.

m., Nyr. 3:507.

;

Kriza Vadr. 370. :

488

Táblás

—

Táblás m.,

543.

;

Békás, Nyr.

m., 1874, Nyr. 26

Kupa;

Türkévé,

—

Tambur Nyr. 4

Balatonmell.,

Heves m.,

240.; Hantháza,

r. h.,

— Marczali, Somogy m., 480.; Újtelektanya, Nyíregyháza, Nyr. 31 535. — :

tirpák.

Tartsa

Tatár

— XH. — Kisújszállás, Nyr. 38 S.

287.; Balatonmell.,

— Ecs,

Tigris :

Nyr.

m.,

543.

Tinó

;

— Overbász, bácskai sváb, :

231.

— Érmeilék, Nyr. 29 Tollas — Kisújszállás, Tirol

— —

Torkos Tornyas Nyr. 4

Nyr.

Marczali,

Tornyos 142.;

Somogy

480.

—

Heves m.,

—

Dergecs,

cs.,

240.

m., Nyr. 3 :

532.

Túrkeve, Kupa.

m., 1874, Nyr. 27

287.

Tolvaj

Nyr.

m.,

567.

;

Somogy

Heves m., Nyr.

Újtelektanya,

háza, Nyr. 31

535.

—

Njáregytirpák.

142. ;

Tündös 2

142.

543.

Kissziget,

;

Hernyék,

Göcsej, Nyr. 30

;

Nyr. 26

Overbász, bácskai

Tolna

Heves m., L cs., Nyr. 4 240. Heves m., Nyr. 2 142. Túrkeve, Kupa; Hantháza, Lányi B. Nyr. 29

m.,

XII.

— Balaton mell., Túzok — Újtelektanya, Nyíregyháza, Nyr. 31:535. — tirpák. Tükrös — Szabolcs, Baranya

Pusztabedeg,

Tuba

36 333.

—

231.

—

Tséndes

Nyr. 2

333.; Hantháza, Lányi B.

Tímár

—

Ortaháza,

Gyr

Nyír-

— tirpák.

sváb, Nyr. 26:231.

Tarka

1874, Nyr. 27

sváb, Nyr. 26

Nyr.

Lányi B.

536.

Tsákó

— Heves m.,

Újtelektanya,

~ Érmellék, Nyr. 29 532. Tsakó — Overbász, bácskai

cs.,

—

Baranya

Trikó

479.

240.

Táncos 4

Trézsi

Szabolcs,

543.

egyháza, Nyr. 31

Marót-pusztán,

szarvúakat,

Somogy

—

m., Nyr. 29

Bács m., Nyr. 28:

238.; Ada,

479. így nevezik az egészen szétálló

Trészka

Pusztabedeg, Tolna

Nyr.

Velás

;

255.

Écs,

Zala ;

Gyr

Balatonmell.,

m.,

Heves m., m., Nyr. J.

;

—

Vellás m., Nyr. 3

Nádasd, Vas m.,

;

Somogy

Sellye,

Vellás,

m., Nyr. 26

143.

Vellás,

;

Ada, Bács m., Nyr. 27 384. 28 :

;

Marót-puszta,

Somogy

m.,

26:479.;

Nyr.

1874,

;

Balaton-

—

Viktor

Somogy,

Dergecs,

567.

26:143.;

Nyr.

479.

Virág

489

Vellás

532.

3 567. :

—

Vendég

Heves

m.,

cs.,

— Dergecs,

Villám

Nyr. 4 240.

Bács m., Nyr.

27 384. :

Hernyók, Zala m.,

;

Ortaháza,

Göcsej,

Nyr.

30 255. :

—

Véres

Overbász,

Nyr. 4 240. :

;

bácskai veres.

Somogy

Heves

3:567.;

Nyr.

—

231.

— Dergecs,

Vezér

143.

m.,

m., h.,

Somogy

Marót-

;

1874, Nyr.

m.,

26 479.

—

Pusztabedeg,

m., Nyr. 29 543. Udvarhely m., :

Tolna

Homoródalmás, Nyr. 29 543.

;

—

Vidám

—

Hétfalu, Brassó m., 38 238. Csíkszentgyörgy, Nyr. 9:431. Vidám, Mezszilvás, :

mezségi Vidlás m., Nyr.

37:219.

oláh, Nyr.

;

—

Pusztabedeg, Tolna

—

* Villás

Érmeilék, Nyr. 29

Heves m., 240.; Heves m.,

Nyr. 4

h.,

;

2:142.

Nyr.

Nyr. 3:238.; németek, Nyr.

Békás,

GöUnicz-

25 299. :

Túrkeve, Kupa. Petényi, Nógrád.

O Pusztadinnyéshát

;

XII.

— Kriza: Vadr. 370. Virág — Dergecs, Somogy m., Viola

Heves m., I. cs., 567. Heves m., r. h., 4 240. Nyr. 4 240. Szürnyeg, Zemplén 3

Nyr.

;

m., Nyr. 10

Nyr.

Écs,

Gyr

Békás,

Nyr.

Kis-Küküll

m.,

278.

36:333.;

238.; Pócsfalva,

Nyr. 38 239. :

;

m.,

Göllniczvölgyi né-

;

Szürnyeg, Zemplén

10 278. :

—

meteknél, Nyr. 37

;

Újtelektanya,

Nyr.

—

535.

Nyr. 28

metek, Dergecs,

Somogy

m.,

Nyr.

cs., ;

Hant-

;

So-

;

Forróencs,

Ada,

Bács m.,

143.

Göllniczvölgyi né-

;

25:299.;

Nyr.

Marót-

Somo2:y m., 1874, Nyr. 26 479. Túrkeve, Kupa. Kriza Balaton370. Petényi; Vadr. mell., J. Új telektanya. Nyíregypuszta, :

422.

479.

Hont m.,

;

Nádasd, Vas

26:143.; Sellye,

mogy m., Nyr. 26 Nyr.

102.

Nyr. 29:332.; Nyr.

m.,

—

Heves m., 1, 4 240. Balatonmell., háza, Lányi B. :

Villány

tót,

tirpák.

3 567.

1874, Nyr.

m.,

Balatonmell.,

;

Nyíregyháza,

Vidra

;

Kriza: Vadr. 370.; Balatonmell., Nyr.

Somogy

26 479.

Nyr.

Vidám

völgyi

B.-Újváros, Nyr. 9

Békás, Nyr. 3 238.

puszta,

Békás, Nyr. 3 238.; Marót-

puszta,

532.

sváb, Nyr. 26

m.,

m., Nyr. 29:543.

— Kissziget,

Vendig

;

Somogy

Heves m., 1. h., Heves m., Nyr. 2

3:567.;

Nyr.

— Ada,

Vendel

m., Nyr.

Nyr. 38:239.

142.

Nyr. 4 240.

Somogy

Pócsfalva, Kis-Küküll m.,

;

mell., J.

Nyr. 29:

Érmeilék,

Dergecs,

;

Viklér

4 240. :

— Heves

m.,

h.,

Nyr.

háza, Nyr. 31 falu,

535., tirpák

Brassó m.,

Nyr.

;

Hét-

38:238.:

Virgoncz

490

Overbász, bácskai sváb, Nyr. 26 ;

Virág, Erd. Ercz-

—

Virgoncz

— Újtelektanya, Nyíregy— tirpák. Zsoján — Hétfalu, Brassó m., Zsófi

háza, Nyr. 31:535.

34 320.

móczok, Nyr.

hegység,

Ermellék,

Njr.

Kisújszállás,

38 287.

30:255.

Nyr.

Göcsej,

m.,

Mezkövesd;

—

Zsivány

231. Kissziget,Ortaháza, Hernyék,

Zala

Bial-borjú

Nyr.

Nyr. 38:238. —csütörtökön jött

29 532. :

29 543.

m., Nyr.

mogy m.,

Nyr.

cs.,

Nyr.

Somogy

puszta,

567.

Marót-

4:240.; m.,

1874,

— Heves m.,

Vizsla :

cs.,

Nyr.

;

—

Kissziget, Ortaháza,

m., Nyr. 3

—

Zsajáné

Pócsfalva,

m., Nyr. 38

—

Zsandár

Zsuzsi

Somogy m.,

h.,

Nyr.

1874, Nyr. 26 479. Túrkeve, Kupa. ;

Zsemle

—

;

Somogy

Nyír-

Újtelektanya, :

535.

— tirpák.

Hétfalu, Brassó

238. Kriza

Vadr.

m.,

370.

*Kisúj szállás.

Balatonmell.,

— Hetes, Zala m., Nyr. — bivaly. L. Behal — Háromszék m., Mtsz.

Béal

Nyr.

4 240.

O Pusztadinnyéshát

m., Göcsej,

Dergecs,

Bivaly.

Ermellék,

Marót-puszta,

;

Kis-

;

Kissziget, Orta-

;

567.

—

239.

29:532.; Heves m., :

h.,

Baranya

Szabolcs,

543.

—

Zsula

Nyr. 38

Küküll

r. :

egyháza, Nyr. 31

Csíkszentgyörgy, Nyr.

Zilaj

9:431.

cs.,

Heves m.,

háza, Hernyék, Zala

;

m.,

Békás, Nyr. 3 238.

—

Zsömle m., Nyr. 29

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255. Heves m., I. cs., Nyr. 4 240. :

;

Nyr. 30 255.

—

Zeller

—

Zsombó Nyr. 4 :240.

Új telektanya, Nyíregytirpák. háza, Nyr. 31 535.

4 240.

Heves

Nyr. 4:240.

Nyr.

26:479.; Túrkeve, Kupa.

—

Zsombi

Heves

;

Domi-

nika.

Dergecs, So-

;

m.,

Tolna

Pusztabedeg,

Nyérkura,

Vö.

világra.

—

Vitéz

—

44.

bival.

— Erdély — Bos bubalus.

Biaj

L. Bial.

Zséra

Ada, Bács m.,

Nyr.

Zsidó

287.

;

— Kisújszállás, Nyr. 38

Dergecs,

567.

;

Somogy

Marót-puszta,

m., 1874, Nyr. 26:479.;

Kupa;

—

Bial

27 384.

Balatonmell.,

sz. j.,

Nyr. 31:536.

tirpák.

161.

;

Schl.

Bszsz., Bécsi C, Sz. F. B.,

m., Nyr.

Somogy Túrkeve *Kisúj-

szállás;Uj telektanya. Nyíregyháza,

—

Gross.

Palóczság, moldvai csángó, Mtsz.

—

Beret vid., Abauj m., Bos bubalus. Vö. Biaj, Bi-

Biál

Mtsz.,

valy, Bian.

Bial-borjú borjú.

—

Kr.

—

Bival-

;

Bian

491

—

Bian

—

Palóczság

140.

m., Nyr. 21

Háromszék 22

Nyr.

—

bival,

m., Mtsz.

;

—

álomfejtésben

Nyr. 18

—

*Bihaj-bocs szék

—

260.,

Erdély, Maros-

34 82. :

Nyr.

Angyalos, Beseny,

;

—

Göcsej, Répczemell.,

— bivaly, bjal — Kolozsv.

138.

Bljal,

glossz.,

1577. urus, bos silvester Dd^. Vö.

Wad

Bivaly.

eker vei byal, uo.

bubalus. Nyr. 36

a bölény

18. Itt

tekintetbe jön, mert erre mutat

téneti

mely Erdélybl a korban halt ki. H. 0.

tör-

— Beret Abauj m., — bivaly, Bival — Bivaly. Bival-bocs — Székelyföld — *Biláj

Gyergyó,

Csík m., Mtsz.

;

az „urus",

Bivalybocs.

Bihal

ember,

rossz

Vö. Bivaly.

572.).

Bihuo

Kalotaszeg,

;

Kis-Küküll m.,

;

236.

bivaly.

Mtsz.

Marostorda m., Mtsz. Zilah, Nyr. 14 286. Bos bubalus. (Deésen :

—

Balatonmell., Erdély

526.

Csurgó,

;

47.

—

*Bihaj

Somogy Somogy

Szkedencs,

Háromszék

Ikafalva,

m., Nyr. 38

—

Bihá

—

Bihol

bival.

Nyr. 22:32.

m., Nyr. 3

Bivaly

Mtsz.

vid.,

138.

Háromszék

Gidófalva,

18 527.

Székelység, Nyr. 4 42.

;

Sopron m., Répcze

rség,

Göcsej,

falva,

kos,

Vas

mell..

Somogy

dencs, Bánffyhunyad,

m..

Szke-

m.,

SzkeDomo-

m..

Szolnokdoboka m.,

Székelyföld, Udvarhely

Háromszék

Száldobos, m., Mtsz. I

138.

—

m..

Csík

m..

bivaly,

Gyergyószentmiklós, K.

miklós, K. L.

nstény

— —

hím

bivaly.

Gyergyószent-

— szopós bivalyborjú. Bihal-tinó — Gyergyószentmiklós, K. L. — — 3 éves bivaly.

miklós, K. L.

Bival-tinó

szarvasmarha

fehér

—3

tinó

éves korában, a míg nincs

jármolva.

íBihaly Bubalus,

—

erdélyiesen

—

bi-

biial.

Ver.

Gross. jait.

is jelent.

— általánosan — Buba-

buffelus.

lus

Sz.

— Gyergyószent— — 3 éves bivalyaz — 3 éves tinó L.

Murm.

14., biyal;

A., PP., bljal. I.

161.

—

(1533)

Károlyi Bibi.

bial.

Miskolczi és

Szláv alak-

L. Miklosich (Nyr. 11:116.),

Vö. Béal, Behal, Biaj, Bial, Biál, Bialborjú, Bian, Biha, Bihaj, Bihajbocs, Bihal, Bihalbika, Bihaltinó,

Thaly

Büffel.

Vö. Bivaly.

Ott

marhát

—

Bivalté

Bivaly

—

— Kreszn. — bivaly-

valtej.

borjú.

bihal.

Bihal-bocs

Bival-borjú

miklós, K. L.

Gyergyószent-

normám medve-

borjú.

ns-

L.,

ténybivaly. Vö. Bihalbika.

Bihal- bika

bivalyborjú, ad

bocs, a melyre emlékeztet.

Kolozs m.,

Kis-KüküU

Sztána,

Nyr.

m.,

Adl.

Nyt. sz.

I. I.

20.

242.

Bihaly, Bihó, Bihol, Bihuo, Bijal, Biláj, Bival, Bivalbocs, Bivalborjú,

Bocs, Bocsocska, Byal, Bjal, Csá-

Bivalybetegségek

Csókaszem, Döszke, Düszke,

báli,

Rédeg.

Nyr. 36

kolozsvári glossz. 1577.

„wad eker

68.,

—

nak mondja.

Bivaly

nem

—

böm-

—

Hasfájás, Vérszorítás,

—

Lengyeltóti

Bivalyos

a cseléd, a mely legelteti, hajtja.

—

Bivalysajt

Sz. F. B.

— bial

caseus bubalinus

—

Lengyeltóti

bivaly heréi. Vö. Zacskó. *

—

a bivalyt rzi,

a nyak élén majd-

—

Métöly

*Mony

Len-

Métöly.

sait

összeérnek. *Kálmáncsa.

bivalybetegség.

Bivalybetegségek

gyeltóti

kunkorodnak

vei hyal''-

böl. Kriza. *

Kálmán

492

—

Rédeg bivaly

Lengyeltóti

mely még nincs használatba véve. Ennek nem adnak nevet. „Bivalynak nem adunk nevet", mondta a bivalyos. az, a

*Rideg bivaly

—

Rédeg bivaly.

Bivalyszem Lengyeltóti van csókaszemú is. A bivaly szeme sajátosan meredez, félel-

bivalynál a szarvállás, ha a szarvak

metes.

hegye messze

—

Bivaly testrészei Lengyeltóti. Részek Zacskó, Mony, Kúdök, Farktöve, Farkszára, Fark*

lambja,

Pacsmag

Bivalyvasalás 37.,

= fülszr. — Malonyai

Nyr. 36

— :

—

urus, bos silves-

Bocs Székelyf., Nyr. 24 65, a német poísc/i-ból (?). 1. bivaly,

medve,

kölyke

borz

borja.

ökör

bivalynál. L.

Zagot

kis

Bivaly.

— Lengyeltóti —

—

Lengyeltóti

Mony.

Vas m.

Bögöte,

—

a jászolban hagy. Kresznericsnél a székesövénykerítés

zakót

;

lyeknél zakota: össze-vissza hányt holmi. Vö. Izék.) Nyr. 16

93.

Bivalynevek.

— Háromszék

Bocsocska I.

143.

—

kis bival

m.,

Dobos —Érmeilék, Nyr. 29

medvebocs. Vö. Bivaly.

Hasfáj ás

—

Kontyos

szarvállás

szarvak

—

Bodor — Érmellék, Nyr. 29

533.

borjú,

Lengyeltóti

—

Gyurka— Érmell., Nyr. 29:533.

Jámbor— Érmell.,Nyr. 29:533.

bivalybetegség. *

a mit a marha evés után

Borjú.

Mtsz.

—

bornyü. Vö. Bihaj-bocs, Bivaly és

szétálló. Jk. Bala-

Keszthely.

Zacskó

(izék,

—

ter Dds. Vö. Bijal.

—

Vad

—

Lengyeltóti

bivalybetegség.

Kolozsv. glossz., 1577.,

18.

tonmell.

—

*Vérszoritás

10. sz. kép.

Bjal

* Széles

Lengyeltóti

bivalynál,

hegyökkel

—a

Julcsa

—

Junger

— Érmell., Nyr. 29:533.

Érmell., Nyr. 29:533.

mikor a

egymás

felé

Kálmán — Érmell., Nyr. 29

533

—

Kondor

Apadott juh

493

Kondor

- Érmell., Nyr.29:533.

Hortobágy, T. M. 139.

— Érmell., Nyr. 29:533. Miska — Érmeilék, Nyr. 29 533. Pista — Érmellék, Nyr. 29 533. Sári — Érmellék, Nyr. 29: 533. Mirges

A A

állkapcsa, orra a likakkal, szája, ajaka, torka, tarkója, nyaka, nyakoldala, pofája; marja, szügye,

szeme,

horpasza, fara, fartöve, csípje, farkatöve, farka; a juhnak: párája, a kosnak: töke, tasakja, vesszeje; az els lábon: lapoczka, fels szára, térgye, alsó szára, nyigérje, boka, párta, fkör me, csülke, alsólábszára.koncza, csánkjasíhorgasinnal, szára, bokája, háta,

csülke.

— „Ezen juhok penig

ha birkából fognak aléttani fogja nyírni". Az aléttani itt: valamely mveletre kiállítani, M. G. T. Sz. 9 77—119. Állítani különben gulyát, ménest, kondát .

*Annotin

—

egyéves

L. Notin.

Nyr. 32

éves,

380.

rövidítve

juh jelentéssel.

—

Anyabárány nstény b.

Békés

—

tán: 4 éves 9 juh. í

Anyajuh

—

(Meztúron,

sára.

meddt

10 477.,

Nyr.

—

Apácza a szz ?juh; de már „kos jelent.)

Ivád —

Kunság,

alá való". Tiszaszentimre,

Nyr. 10 329. *Békés; Hortobágy, ;

MNy.

M.,

139.

;

másod-

harmadf nstény bárány (birkánál, juhnál), a melyik még nem volt kos alatt.

—

— Nagyszalonta

*Apáczabirka

nstény juh. Meztúron, 10 477., medd, nstény juh.

3 éves

Nyr.

Vö. Apácza.

—

*Apáezakos vö.

—

Puszta-Szanda

Apácza.

*Apáczaürü

—

Békés

—

vö.

Apácza.

—

*Apadék szoknál, a

Gömör

— a juhá-

megfogy ás, különösen

a tejelésben.

—

Torony a, Tass, Apadott juh Zemplén m.; Fehér m.; Csallóköz, Szentendre, Pomáz, Nyr. 17 221.; :

* Anyabirka Békés a nstény juh, ha ellett, Nagyszalon-

a bárányozás után hajtatik végre, további fogamzás megakadályozá-

latin annotinus.

nevezik, utóbbit, ha a herélés

stb. alakítani jelent.

oly

st apáczaanyának

apáczaürünek,

Aléttani

is,

éretlenségkorában),apáczakosnak,

juh szótára.

fkörme,

szziességét

hogy ha a herélés báránykorban történik (tehát az

testrészei:

notin,

nstény

de bizonyos mveleteknél

értelemben,

eleje;

oldala,

— a juhászatban rend-

reáruházzák a hím nemre

Van: feje, ennek van; homloka, a kosnál szarva, a juhnál nem mindég; van; /w/e, szeme, szemholtja, vakjuh

teteje,

szerint

A JUH.

VIII.

Apácza

jelenti,

MNy. VHI:

I.,

— a melyiknek báránya van.

— Hatod, Háromszék

a juh, ha báránya van.

Dunántúl, Nyr. 17:271.; Szabolcs m., Nyr. 17:413.

„elszáradt",

—

tejevesztett,

lesoványodott

juh.

„Csak úgy lézeng a za ju, anynyira megapatt" Toronya. A Török-magyarkori emlékek I. 286

;

494

Aprólék 287.,

a holt, ell és fejs juhok Nyr. 17 180. említi.

sorában

Bárány bárányból.

Vö. Száradott juh és Elapad.

—

Aprólék MNy. VIII

139.

szervei:

szív,

— a birka

tüd, máj

—

Baránal

Hortobágy, T. M.

bels

Nyr.

külön-

GöUniczvölgyi

—

299.

tót,

Lámmchen. A

magyar bárányból. Vö. Baran.

stb. *

—

Baránal;

Vö.

ben kos.

Bárány

— általánosan — Ovis

leginkább a *Apró marha juh. Veszprém m., MNy. 1 281.,

különbség nélkül; *Vacsárcsi, Csík

Rendes értelme

m., vö. kosbárány; *Ivad, ifjú juh,

juh, de sertés

is.

Agnus

baromfi. Cz. F. *

—

Arábiai juh

—

Edvi

Pál

Illés

;

ivar szerint

bárány L.

kövérfarkú. Vö, Juhfajták.

egy éves korig, nemi

aries juv.

Nagyszalonta

nek

Háromszék m., egy éven

(stratum

ger-

*Árvaganéj

—

marha hulladéka

—

Nádudvar

de inkább a

;

rika, Bariska, Béci, 1.

szarvas-

is.

—

Birkabárány,

Ázsiai juh

—

PPBod. Moln.

Ovis

strepsiceros,

Schaf mit gewundenen Hörnern. Vö. Ovis

strepsiceros.

Fennálló,

csavart szarvú juh. Ez a

sjuh

német Zackelschaf).

—

Bács

magyar

Búböczcze,

Bülke, Bürge, Capf,Capp, Diszké, ke,

Jerkebárány,

Jerke,

Anyabárány,

apácza

Jerke-

Kerlány,

Kosbá-

Kisbárány,

Kertibárány,

rány, Kosda, Kövérfarkú bárány,

általános

— számadó

bárány. Hatod, Háromszék m.

cseléd,

vannak.

mert

stb.

saját

erdélyi

végzi;

juhai

részben

„de ha écczer megüti

Baran Nyr. 25

;

— 299.

114.

(a dér)

—

lengyel

GöUniczvölgyi

tót,

többet diszke-

Miklosich, Nyr. 11:

agnus, aries. Tót (jahne) baran,

litván

baronas,

mordvin borán Hammel Boller a mongol chorighannal veti egybe; a finn lammas a gót lambból való Nyr. 35 36. albán: ber Schaf, ;

;

Weidevieh. Olasz

— Widder. A magyar

a hóhar-

mezt, már nem bárány, hanem diszké, mat

inkább majoros.

—

a juh születésétl, az els szig,

a fejést és sajtkészítést

Ns-

tény bárány, Notin, Nótin, Raczka-

juhacska,

és gazda, a ki mindenért felels,

Berkebárány,

Bittyú,

Kozsda, Mióra, Möndölecske,

végig.

nem

túl diszké

Esztrengabárány, Hasibárány, Jer-

—

Heves *Árva ina kilátszik mondják sovány m., Ütsz. I. 56. lóról, bárányról stb., a melynek a hátsó czombján horpadtság fut

Compl.

B.,

Márkod, Marostorda m.; Schl. szój., bárány, agnus: * Hatod, *

és diszkejuhacska. Vö. Bari, Ba-

minativum).

Juliporos

Sz.

;

Agnus;

kötszövete

Hódmezvásárhely; Zalaapáti,

Árvabr — Hortobágy, M. L, MNy. VIII 139. — a birka bréT.

jerke-

Iros, v.

Gyergyószentmiklós,

;

bar, bara, ba-

—

Agnus. rum, bar, barr. Oklsz. 1206 1257 Incipit itaque prima

—

Báránybr méta de barancuth,

Orsz.

D. 42.; 1365: Baranther

Eg germekded Nádasdyaiia Nyr. 12

barant,

Lvt.

1545:

;

Orsz.

Kunos

42.

lvt.

Ignácz,

— mint személynév

108.

B áronból

—

Báránybr

— Pellis

Oklsz.

Unam subám

magnam et bonamde

hazybaranber

Eg fekete baranbr ködment Orsz. lvt. Nádasdyana 41.; 1587: Baraii lvt.

Urb.

Conscr.

12. 42.

— Oklsz. —

Bárányczímer

ar-

mus

ovlllus. 1552: Bárány czimrt mondola tejjel és rizskásával ... Az bárány czímert csak sóban fzd meg stb. Vö. Czimer bárány ? Sz. F. B. barany cze:

mor

Armus

378.

— Zenta, Bács — húsvét utáni

a házasságra.

Bárányfi dézsma 1588:

Nem

—

Oklsz.

—

sem ray

tartoznak

desmaual sem baranffy-val.

Bárányhús „barany hus

nyok szólaltak

rákezdte

meg elsszr: „Be

—

ddik és Gyertyaszentelkor már megvannak a bárányok. Bárá-

— — Oklsz. — 1637 Eöregh :

baranyozni való

juh

Orsz.

Conscr.

14.

43.

Urb.

Ezeket

Leblekj

—

szamár a bárányokkal.

állott

hodály

sieteös

polgárok az

eggywt connumeraltak.

—

íBárányozik az Erdélyi rész

;

Székelyföld

továbbá Szilágy,

Szatmár, Bihar m.

—

ellik a juh.

Vö. Elles.

*Bárányoztatni intéztük.

— Heves

volt az baranyo-

zas miatt be haytatni Fogarasban,

Van

lvt.

1637:

kecskéket

(bárányokat,

mind karos

stb.)

egy bárányt

Bárányok és a szamár m. Egy hodályban

—

*Bárányozás Hatod, Háromszék m. Vacsárcsi, Csík m. a juhok ellése. Ez úgy mint a beregtetés a gazdák felügyelete alatt megy végbe. Karácsonykor kez-

—

20 47.

—

volt,

fahozó, kenderlopó, tapogató,

Oklsz.

1637 Második szkotarsagh allya maiorsagh Juh. Eöregh bárányos Juh 78.

és mindenkitl, a ki jelen

ganyézó, takaró, arató kaláka, Nyr.

—

Bárányos juh

juhmagból, akkor kalákát csinál juhot kap.

„íg a hodály, íg a ho-

dály". Benkóczy, Nyr. 38:236.

Sz.

CsíkBáránylopó kaláka ha valaki kifogyott a madaras

még

A meleg megA bárá-

fene meleg Nemsokára a szamár is

van".

szkotarral

— — F. = Caro Agnina".

a benne

oldotta az állatok nyelvét.

nyozás

ouillus.

Bárány farsang m., Nyr. 9

sokat szenvedtek a

állatok

keletkez hségtl.

1889:381. 1544:

albo, Tört. Tár.

Orsz.

tetzete tüzet fogott,

lev

fene meleg van, be

alakult.

agnina 1522 körül.

bör,

Báránypénz

495

a juhot

elletni,

Báránypénz

Ad festum

— általánosan ha a hágatást

— Oklsz. — 1554

Sancti

Georgii

quili-

bet jobagio barany pénz dat. Orsz. lvt.

Urb. et Conscr. 45. 36. 1614

Baranj

1629

pénzt

adnak,

uo.

zalai hódoltságban,

Bárány, ránczos

496

Olláriak adója töröknek

pénz fl

Bárány-

kadassiak adója

1.,

M. Gazd.

B. p.

Sz. XI. 365.,

tört.

374.

—

Bárány, ránczos a merinobáránya a brén látható juli ránczvetéstöl.

—

ság

Bégetnek MNy. VIII :

színmagyar-

faragott páros

—

oldalrekesz.

Bérbe

— B. M. Sz. — ürü, herélt a latin vervex =

Nyilván

ürü.

alakok,

—

Berbec Vas

leginkább háztartási eszközök, a az elbbi a bárány, az utóbbi az

anyajuh nyakára jön madzagon. Ez arravaló, hogy kezdetben a bá-

süveg,

Báránytartó Nyr. 16

föld,

szoptatás végett.

ill.

— Tallós, Mátyus322. —

333. és 20

placenta ovis. Vö. Pokla.

Bárányváltság 1619

—

Malom auagi barani

—

Oklsz.

valt-

sagtul hat forint. Orsz. levt.

Urb

Bari

MNy.

— :

Békés m,, Debreczen,

—

428.

fiatal

bárányka.

Vö. Bárány. Nyr. 12:527. szerint

a kin jegy van.

Barika

—

Berbécs

—

Székelyföld,

Nyr.

Berbécs

— már a magyar nyelv

törvénye szerint

ti származik rélt kost

szilárdabbul

jelent,

25.

—

arra, herélt-e vagy nem, berbécsnek nevezni, st a juhot is, helyesebben minden juhot a berbécs * Berbécs név alá foglalni.

Nógrád m., Nyr.

—

bárányka. Tót gyer4 425. bariska. Vö. Bameknyelvben rika, Bárány. :

—

obulus, Oklsz., 1584. Bécs Minden Jwtwl (fizet) keth béchet.

— Gyönk, Tolna m. Nyr., 25 288. — kis bárány, Béget — Kriza Vadr., Nyr. 7 286. — a juh, mikor fogad. Béczi

—

H. 0., Nyr. 28 örü

ürü, herélt :

kos, a'

berbéts, PPBod.,

verbex,

—

131.

zet

áll

magyar részekben; az utóbbiban megvan a hajaz erdélyi, mint a

Vö. Bariska, Bárány.

a latin vervex-

és ürüt, vagyis he-

Vervex sectarius

—

Tsz.

51a. L. Berbécs, Berbec.

bárány. Tót jövevényszó ex báriká.

Bariska

báránybrAz

landóság a hímet, tekintet nélkül

Conscr 22. 21.

—

fekete bársonysüveg.

ürükos jelentésbl fejldött. Vö. Berbécs, Berbécs. Mtsz. I. 118.

rányt és az anyját össze lehessen, hozni szopás,

Dunántúl, Nyr. 22:

m., uo.

169.;

pár fele kisebb, a másik nagyobb,

— Hortobágy, T. M., 140. — az állássá]

szomszédos arankába zárt szopósbárányok. *A dranka a tót stranka

kos.

—

*Barányrovás

Berbécs

vervex, berbéts.

nyájat ve-

Vervex

berbex,

verbix,

Finály: Latin ny.

sz.

berbix,

Az erdélyi

érczhegység móczainál: bérbin^, Nyr.

146.;

Miskolczi 201.;

Csíkgyimes,

Csángó,

Gyergyószentmiklós, K. L.

Nyr. 14:286.;

juh 7

526. is);

—

;

Kalotaszeg,

kos

;

Zilah,.

Nyr.

(Kalotaszegen

Szilágy m.: berbécs, Nyr.

381.; Zilah

231. (annyi

is,

berbécs, Nyr. 28 mint karóverfa :

497

Bérbécs

Udvarhely Márkod, Marostorda m. • Vacsárcsi, Csík m., két éven felüli kos, 1. 0. Sepsi-Uzon, Nyr. 8 429. Háromszék in., Nyr. 9 41. Szé169. kelyföld, Tsz., Nyr. 22

Berget Schaafbock, Alexics

kos).; íFirtos-Váralja,

aries, vervex,

m., J. J.

magyar elemnek

;

Gyergyó, oláhból,

Nyr.

más

*Edvi

birbics,

Pál

— juhfaj

(!) í

Háromszék m.; Balassa 28

84.

latin vervex,

vex, Oklsz. 1423

Hatod, Nyr.

J.,

*nem

Berbécs

áll,

= ver-

Jacobo Berbech,

Leleszi Convent Acta 48 81. 1598:

Duos berbech

castratos (tehát he-

rélt kos); Orsz.

Lvt.Urb. et Conscr.

36. 34.

139.

;

Hortobágy, T. M. MNy. VHI ,

— a purz sah arány

* herélt

m., Nyr. 37

Bérbécs

— nem juh. hanem herélt

kos, ürü. Oláhból ered,

mert

= ürü. kos.

fajta,

A bemondó

kosja.

o.,

öreg

juhászember Kolosmonostorról ismeri; a Hortobágyon nem ismerik; Simonyi, Nyr. 28 131. Az oláh berhece (ürü) ex vervex (Bre-

798.; Sáromberke, Marostorda

csükertben

Vervex

latin

Illés

oláh kölcsönszó, Alsóf. m., m. 2.

jelentésben az olasz-

Olaszban berbics,

ból.

Bizony a

;

Ered az

81,

az oláh-

tartja

ban, Nyr. 6 320. Moldován szerint

34 260. :

— gúnynév. — Gyergyó — juh :

382.

Vö. Berbécs,

él.

A csúkert

sajtóhiba,

;

Nyr.

csr-

kert a helyes.

—

Berbécsbr

Oklsz. 1637: Berbeczy beór. Orsz. Lvt. Urb. et

Conscr. 14. 43.

1692:

Kádárnak

búza cub. 6. berbécsbr nr. 9. M. Gazd. tört. Sz. VI. 181. Berbécs V. berbécs, a latin „Vervex"Ürü herélt kos. PPBod. tl

583.

—

Oklsz. már Berbecz „Eöregh berbecz'' Ürü, régente Orú is vervex, *

1584-ben

herélt

1577,

Kolozsv.

kos.

Dd:3.

glossz.,

Nyr. 36:130., vervex.

bis do) vö. Ny.

bec, Berbecz,

Berbécs,

Bérbe, Berbec, Berbecz, kos, Börbecs, Börbécs, Diszké-berbécs, fordított,

Herélt-berbécs,

SBereg

Berbécs,

Berbics, Birbics, Börbecs, Börbécs,

Kerlány,

Magberbécs Velencze-, Pádova-, Panna- és Piemontban „biribits" nálunk is dívó játék.

Kosda,

Berbics

168. Vö. Ber-

Szilágy m., Tordaaranyos m., Nyr. 137.

ITJ:

472.

juh

Udvarhely m. uo. 8 a Csík m.

;

Vacsárcsi,

;

naptól

párosodik

;

—

(Szentmihály

Szentmárton napig). Vö.

;

Nápoly- és Siciliában „biribissu"

Coitus.

ban kártyajáték. A az olasz berbice

biribiss

= kos-ra

mert a koczkára

szó

vihet

— Vacsárcsi, Csík — juhokjpárosítása. Vö. Coitus. Bórg — Udvarhely m., Nyr. 472. — a juh párosodik. Vö. *Beregtetés

koczkajáték, Friaulban és Páviá-

vissza,

— Birbics. — Szatmár, Székelyf.,

Coitus. rajzolt

figurák közt a kost illethette

meg

— Székelyf., — beregtet (coire

Berget

az elsbbség, Nyr. 15:257. Lexicon

121.

Budense

Coitus.

31 szerint berbécs

Hermán Ottó

A magyar

pásztorok nyelvkincse

Mtsz.

facit).

Vö.

Berke

498

—

N. 1. B. M. Berke Nemesebb juhfaj, finomabb gyapjúval. Vö. Juh és Julifajták. *

Birka.

Lamm

ein

mit

(!)

fajták.

Tsz.

kis

fodorszrúnek

Székely szó.

is.

Berreg :

szr

apró

38.,

Mondják

bárány.

B. M. N.,

kurzen, krausen

Vö. Bárány és Bárány-

Haaren

—

Berke bárány

—

286. *

—

— —

Gyergyóa juh. Vö.

Bilét— Hortobágy,

MNy.

T. M.,

után az anya-

elles

birka és bárány nyakába akasztott

egyforma számjegy; *most-

birkások, jómódú, tanult juhtenyésztk, kik megtelepedtek, majd

tak.

Ilyenek

rich,

KoUer

1781

alatt.

dött

juh

—

169.

Olaszban egy játék (vö. Berbics). Innen ered a Békésgyula, Sarkad, Bihar m., birbics körjáték. Vö. Berbécs.

—

Bürge és Birka. Mint Birge Kecskemét, Bitangjegyz-

Birge

könyv, Nagykunság, Nyr. 16 142. Nógrád m., palócz, Nyr. 33 302. :

és Bürge név ezektl elbüdösöa legel úgy, hogy a magyar Állítólag

nem

járta. Nyr.

eredet

uo.

Écs,

Gyr

Nyr. 36

134.

mint

Birke

alias

otó/iban birka.

„öves

vocatae,

;

uo. 17

fasc.

42.

orsz.

S.,

MNy.

Blasius Birge.

lev.

1469:

11:131.

Orsz.

D. 32

Ivt.

365. Vö. Gazd. tört. Sz.

II.

VII: 60 és Nyr. 31

35.

Urb.

335.,

XVII.

218. sze-

17 253., :

116. és 163.

Budenz „Szóegyezé-

(mordE.

vires,

(Lamm)".

nem

vette

veriske)

„bárány

M. Ug. Szótárba már be,

egybevetést,

minthogy ált. a mveltségi szókra, a melyeknek egyezése könnyen a kölcsönvétel gyanúja alá esik, kevésbbé vetett ügyet. Ahlqvist p.

14.

a magyar

ír

„Nur das

szóról így

wort barka, barika scheint eine genuine magyarische Benennung es ist ein des Schafes zu sein Diminutiv von bar, welches blos ;

mulgibiles. T.

sek" 1868. mordvin veris, verská

„birka"

m., gyermekgúnynév,

286. 1673

Moravicae

;

„Kulturwörter"

Kiskunfélegyháza, Mtsz.

legkorábbi

Algyi urada-

Német birka

nak. L.

Nyr.

családok. Po-

feljegyzés.

Míban birka

—

más

1750-ben,

lom

vál-

dunántúli Fried-

zsony m.,

kori formája a régi bárányrovásazt.

a s

nemességet

magyarokká

szóval

rint szláv

Birbics

mo-

;

a juh mikor fogad.

—

juh, ovis

göndörszrú, tömötten gyapjas. Els felemlítés, mint morvájuk 1648. 1. Rákóczy György rendeletében mint birka 1750ben szerepel Algyn. Ezt a fajt hozták be Morvaországból az ú. n.

nyertek,

Coitus.

139.

morva

megmagyarosodtak,

Berreghetnék

—

Birka

ravica, rövid,

Nyr.

Kriza: Vadr.,

szentmiklós, K. L.

VIII

Birka

Tier

im allgemeinen bedeutet". hogy a barka, barika

Tudjuk, csak

játszi

diminutivuma a bá-

ránynak (Ferencz Feri, Ferike, Ferkó) s hogy a bar „Tier", me:

századbeli adat utánjárást kíván.

Birgés rühes

(!)

— Rimaszombat Nyr. 10

87.

vid.

—

lyet

hoz

Ballagi föl,

szótára N.

elavultnak

Szótár szerint

Birka

499

Birke

elvont gyöke a bárány és barom

hé

szóknak. Legutóbb Vámbéry ma-

ide

gyarázta a birka szót (Magy. ere-

Ki ne tokjó ne Szalaggy na! Eriggy csak bárá" ne Ha hó te hé ne

Halaggy

hé! Ki ne I

dete, p. 284:) „kis birtok, kis ba-

rom"-nak, „mert a szóban a

bir,

Gyere ||

Vissza

török bar fszótagot, mely birto-

hé

Ne haj ne! Ne tokjó ne

he!

te I

vagyont jelent és

kot,

a kicsi-

nyít ka képzt fedezhetjük fel". Budenz megállapítja, hogy a birka

megvan az oroszban is byrka, byrka „Lamm, junges Schaf", to-

—

Birkaállás

—

Birka-bárány „Van egy kondor birka-báránykám". Arany Gyulai Népk. I. 69. Vö. Birka. Nyr. 22 545. :

219.

Komárom

for-

Bürge.

már 1461-bl hozza

fel

*Ivád, Kecskemét,

el.

dul

Oklsz.

„Oues

alakban

„birka"

Vö.

Birge,

meghatározással,

birca""

mi külön Birge

kutatást

alatt

követel.

Berke,

Vö.

is.

Birge, Birka, Birka-bárány, Birke,

Bürge, Birkebárány, Apáczabirka,

Maczabirka.

Anyabirka,

rá'^falka, Tokjófalka.

— általánosan — azok-

Birkás

nak a családoknak az elnevezése, a melyek mint kitn birkatenyésztk beszármaztak és meghonosodtak. Eredeti hazájuk Mor-

vaország

volt.

Birka-

mikor a juhnyájat összeolvasás végett az állásba hajtják be.

birkalopás.

Hortobágy, T. M., MNy. VIII

hó II

Poty

poty

Prrru

márnak közbe

Prrrü

hó

Nete

Közben a

csacsi

140.

Prrri

Haj

—

hajtószavak

Birkausztatáskor

VIH T. M., MNy. hang emelkedését, to-

Hortobágy, a

140.

vábbemelkedését

jelzi.

Ki-ki

—ki

Ne te hé he he Ne kos ne Ne kani ne Kos hé Ne hé kos kos Nete Ne hajna ne hé Prrri prrri ne Kitté hó ha Ne te te ki ki

—

Birkát elhajtani

—

ellopni.

—

— Gross.

Birke

„parvae destitutae

I.,

omnino

öves

brevi".

—

Szeged

— betyárszájon =

*Birkatetü Békés Melophagus ovinus. L.

a juhászok.

füttyögetnek

32:90.

T. S., Nyr.

sz.,

haj.

Közbe-

körül

sza-

— Kecskemét,

Birkasikkasztás

XVH.

Hortobágy, T.

—

MNy. VIH: 91. Birkafalka, Anyafalka, Örfalka (Ürü), BáM.,

hívogató és térít szavak,

hajtó,

—

Birkafalkák

hívó szóból származtatja. Budenz,

Nyr. 15

helye.

szó

vábbá „Schaf-fell,Lammfell". Fölhozza Oroszországból Dál szótára, mely egyúttal a byr-byr birka-

Hortobágy,

a nyáj megálló-, pihen-

—

169.

—

cornibus Birka.

Vö.

Fels-Magyarország havasi legelin TakátsMNy. II: 131., morvaországi

birkafaj.

Moravicae

alias

1673 Birke

„öves

vocatae

mulgibiles 239". Orsz. levt. Urbar.

42.

—

Vö.

fasc.

Birke

—

Birge,

Hortobágy,

Birka. T.

82*

M.,

Birkebárány

MNy. VIII

500

—

139.

ritkán birka

helyett. Tokaj-Hegyalja, Nyr.

240.

Mtsz.

birka,

134.,

—

Börrög

Tokaj-

barka-

—

120.

Székelyföld,

párosodik

— Alföld, 23 430. —

kemét, Nyr. L.

Kecs-

bürge.

Elfordul Kazinczy Figyel-

jében.

— B. M. N. — koslatni.

Bisletni

kecskehús, oláh elem a m. nyelvben, Nyr. 22:211. Örmény füstölt

— elször bárányzó juh.

Székely szó. Buczy Tsz. 47.

Tulajdonképpen

diszké,

azt.

—

Barkóság, Nyr. 32 Bittyú gyenge bárány.

—

520. *

Bolond juh

156.

—

— Heves m., MTsz.

kerge juh.

a nevet

—

*Bülke

helyeken

140.

—

Bölicze

—

kemét,

117.

;

Szentes-Klézse

T. M.,

MNy.

túr.

Vö. Birge.

— juh párosodása. Syno-

bereg, beregtetés,

letni,.

börrög,

forog,

Miklosich, Nyr. 11:

hjelica

belica

koslat,

Csíkszentdomokos,

—

a berbécs fels

Csanga 179.

—

Szentes,

czanga. L.

Cséresélye, cserese

nitida.

Börbecs

— Székelyföld, Tsz. —

ürtikos. Vö. Berbécs.

—

Székelyföld, Nyr. Börbécs 5: 175.; Udvarhely m,, Nyr. 4:

Nyr. 22

249.

—

Nyr.

appositio. Ide tartozik heleczk is:

uva

úz^

hátgerinczrésze.

das

die weisse mint

berg,

berget, berreg, berreghetnék, bis-

Csáfa Nyr. 32 325.

ein weisses Schaf, szé-

(Csángó).

kecskeméti Bitangjegyzkönyvben birge- és birkebárány, Mez-

—

szerb

Kiskunhalas,

üzekedik, zik,

kely szó. Tsz. újszlov

Mtsz. o.

Szeged,

a szorongatott öreg

birka.

—

Nagyvárad,

Hódmezvásárhely, Rimaszombat,

nymák Buzsényicza.

Bg — Hortobágy, :

—

fiatal

Coitus 1.

de az étellel nem^

Bozsenicza.

208. — juh, bárány. L. Bür — Hortobágy, T. M., MNy. Vin:139. — a birka bre. Bürge — birka a következ

cerebralis-tól ered.

VIII

még

—

él.

felvette,

Nyr. 10 87., Klárafalva Mtsz., Kecs-

Hortobágy, Bolond-tokjó T. M., MNy. Vin:139. és VI: 278. a melyik „forog"", a nyáj tói elszédeleg, fej betegségben szenved. A Coenurus polycephalus

Bozsonyicza

örmény neve. A székely

ételnek,

Vö. Coitus.

Biszke

Vö.

— Székelyföld —

Buzsényicza

pl.

Mtsz.

(juh).

Coitus, Berreg.

virág.

Birkebárány

ürükos.

Vö. Berbécs.

23:240.,

Nyr.

Hegyalja,

—

22:169.

Nyr.

227.;

Mátyusfölde,

Debreczen,

;

Csércsélye, cserese

— Szföld,

fülbevaló,

apróbarmok, juh, kecske,

sertés,,

álla V. torka alatt lelógó kinövés. V.

brfityeg. Oláh

nyelvben.

elem

m.,

;

Csötör

501

Csötör tése

— Oklsz. — egyik jelenmegölt

Delelés

állat

része.

1/4

1665 Az bárányhúsnak czetertit ad den. 15 limitáltuk. Debreczen, NyK. XXVI: 337.

Czemor

— —

*Czigála kás juh,

4 378. :

juhot nyúz meg,

fel-

az ott járók

látva azt, így szólnak akasztott

húsát

székbe,

akasztja

ugyan rossz a mészáros.

— Komárom m., Nyr. — mutatóval (fekete

tol-

ellátott

lal)

mely

szó,

juh

medd

anyajuh.

Né-

met Zeiger-hL Vö. Zajger.

—

Czajger 24:101.

—

*Czanga

Komárom

cik-gyapjó:

racz-

—

Békés

fejs juh. Ivádon kivénült, is. Feslett élet Füzesnre is alkalmazzák gyarmat, Ványa, Nyr. 12 475. kiselejtezett juh

;

—

Jászkunság, Nyr. 7:525.; Kiskun:

czag, Nyr. 13

;

Nagykunkar-

432.

— bárányától

383. :

laine

cik

ces brebis,

—

103.

hátulsó negyed, derék rész,

czí-

Pápai szerint

Páriz

rész.

„tzimer bárányhús

•

fíavesz-

tett,

ság, Nyr. 14

d'Asie;

armus ag-

ninus; ein viertelLampel-Fleisch".

Záger.

—

való

Czimer-bárány Oklsz. „Attam eg czemer haranert^

1544

meres

m., Njrr.

magyarból

espéce de brebis

Nyr. 24

101.

—

úgy

Czáger

Ivád

azt.

(juh) ^- Németben Zicke — Udvarhelyszék, Nyr. = Czik junge Ziege. Cihac szótárában — Mikor a mészáros rossz szerepel, mint olyan román

Csüd

csiidöt

armus.

Sz. F. B.

?Vö. Bárány ezímer.

megfosztott fejs juh. Páhi-puszta

Czire 240.

— Háromszék m., MTsz. — els bárányzású juh

(Elhasi H.

Czupák

—

10:380.

Vö. Juh.

0.).

Kecskemét,

Nyr.

birka 2 hátsó

melyen hús némelyek nagyon szeretik a vastag int, mely e czupákot alkotja (* horgas ín) 2. nyomtatók, a mészáros-é. A német „Zulábán a térdkalács, nincs, de

;

Pest m., Nyr. 18:231., fejs juh;

—

Hortobágy, T. M., MNy. VIII:

139.

—

után eldöglik a

fia;

a sánta,

beteg, silányabb anyabirka (tévedés)

nek

;

wag"

ráadás.

a melyik birkának elles

olyan anyajuh, a melyik-

elhullott a

báránya

meg-

ölték bárányát és fejik; 4. minden

fejs birka (tévedés).

Hódmez-

vásárhely.

—

Hortobágy, Czanga- csapat MNy. Vin:91.

—

*Czapol Békés mikor halad, de nem

—

144.

legel.

Debreczen,

ez (a föld,

bir-

mert nagy darab

birkája (falkája) van.

SDarab-joh— Felslok, Csíkm., Csángó

—

Delelés

3— 4-ig

kis

csapat,

darab juh

a juhok 10

a birka,

—

tok) jó gazdáé,

20—30

T. M.,

—

Darab birka Nyr. 36

még

is.

— Kunszentmiklós — — 11 órától d. e., d. u.

delelnek, azaz összeállva,

lehorgasztják a fejet és

nem

legel-

Dézma-juh

502

nek. *H.-Hadházajuhoknál9

— l-ig

—

Dézma-juh

54-dik

1659.

értelmében

t.-cz.

1897. p. 93.

Sz., IV. 2.,

évi

II.

—

* Diszké

bárány,

még szz.

miklós, K. L.

— nstény

Csík m. *

$ juh. L.

Háromszék —

Elhasi „Ha écczer a hóliarmat ;

mezt már nem a

megüti, bárány,

—

Hortobágy esztrenga

*Dranka

Diszkeberbécs csángó

Csík

m.,

berg

fiatal

kos

nstény juh a

—

Duduska pondró

Hajduhadház

juhbetegség,

(?)

talán

Oestrus ovis lárvája.

— Kemenesalja, Nyr. — a borgyu dufállo az

Dufál 141.

geti,

dufálja.

— Vö. Döszke, Diszké. Slapad — Bny, Gyr m.,

Düszke

(Diszkete-

Düszke,

Nyr. 17 413. Fehér m., Veszprém ;

— Felslok, — még nem

is. Itt

már

a fiatal

herélt kossal

— a juhnál. *Elcsipelléresz — Hely nélkül,

m., Mtsz.

48.

tej,

Kresznerics F. Szótár I.

—

306.

83., Mtsz.

ellegelészget

(szálan-

ként csipegetve a füvet). „A marha

;

—

*Diszkejoho csángó

—

ellett juh,

— a 9 juh

élhet,

Felslok, Csík

még nem

—

a 2-ik esztendben.

Diszkó

— — Székelyf.,

diszké.

Diszkó juh

Mtsz.

„Diszkó

—

fajták.

— Székely szó —

(Helyesen: diszké. H. 0.)

*Döndörc 98.

—

Edvi

Illés

Pál

—

a juhok életideje a fogak alapján;

középst

a két

IV2,

a mellette

való kettt harmadfüves, az ezek

levket negyedfüves korukban hullatják el. Hatéves korban kifogzottak

juh".

ifjú juh.

nem

mellett

—

az alsó állkapczában van 8 tejfog, Vacsárcsi, Csík

Diszkejuhacska Hatod, Háromszék m. vö. Bárány. í

mezn)

de a birka elcsíp elléresz."

Életid

fiatal,

Vö. Juh.

404.

(ezen a kopár

itt

*Diszkejuh

—

annya tgyit mohón szopva, döfö-

diszké

van összezavarva Vacsárcsi, Csík m. kosocska a második évben.

m.,

bá-

része.

tót stranka.

(a dér)

Diszkó-juh, Üvecs. í

—

hanem

Döszke,

Diszkó,

kecske,

bival. L. Diszké.

Diszkejuhacska,

hén),

fiatal juh,

rányrekesz, az

Diszkeberbécs, Diszkejoh, Diszkejuh,

elhasú

a juh többet

diszké juhacska." Vö. Bárány,

tehén

Gyergyószent-

— elhasú

— Hatod,

404.

ellett V.

R. F.,

1704.

— Háromszék m., — diszké még nem

Döszke

Mtsz.

tart. *

Ellik

lehet

Vö.

Juh-

egyenlk a

fogak.

korra következtetni.

fogzással összefügg a „mustra"

a hétéves juhokat kisorolják

tenyésztésbl.

— Kemenesalja, Tsz.

magyar_, juh.

évben vásni és töredezni kezd a foguk s errl is hetedik

* Ellik

— Edvi Pál — a Bny, Gyr m., Nyr. — a tehén.

juh

fiasítása.

527.

Illés

ElHnt

—

íEUint 481.

—

Csík

Mtsz.

in.,

—

Vitos

—

a juh,

mely elször

juh,

Vitos

—

az egy esztenához beadott juhok

gazdáinak összessége.

—

tejét elveszti.

Elhasi

—

Esztena társaság

hirtelen ellik, egyet ellik.

Elmeddül ha

Falkajuhász

503

van teherben.

—

Esztenázni Erdélyszerte nyáron át a juhokkal legelrl legelre vándorolva, az esztenát felállítani.

— Vacsárcsi, Csík

bárányok elválasztása Szt. m. Jakab napkor történik s attól kezdve a meddkhöz csapva legel-

— Sztronga, Sztrun— az a kerítés, a melybe a juhok fejesre záratnak. Ritkábban — ha vesszfonás —

tetnek.

kosár

Elválasztás

—

Elzáholta

a farkas a juh-

nyájat. Kriza, Nyr. 16

11.; Fejér-

nyikó, Udvarhely m., Nyr. 18

526;

zahol, széjjézahol. L. Záhol.

Emésztgyomor :M.,

— Hortobágy,

juh 1648: I. Rákóczi György gazdasági rendelete Fábián István gyalui provizorhoz említi a

Ereszkedett

—

SEsik,

elesik

tgy

—

J.,

Bala-

—

táplálhat.

kunyhó, külön

Szilágy

m.,

hull, döglik (disznó,

juhot

fejik.

—

székely

—

Esztrengál

575.

;

—

237.

fejesre

tehát

stb.,

kivetett

bá-

— Rimócz, Nógrád

Páld, Hont m., Nagykunság, Nyr. juhokat egyenként

Vö.

hajtani.

Isztringál,

—

Beret, Esztrengát hajtani Abauj m., Nyr. 3 523. Pusztafalu, Mtsz. a juhokat az eszt:

;

—

Olálml: stina.

= sztronga,

kerítés.

után

rányadó.

ról,

Falka az

— Kecskemét — juhok-

egy gazdáé; több gazda

falkájából alakul a juhnyáj. 1773.

—

sztronga

juhász

—

tronga

isztrongától, hol a

esztenában

kinek vagion

tíz

eggiet fognak ezt „sztrengha barannak hyak". Vö. Esztrenga

készül,

sajt stb.

Korond, UdEsztenafejés juhállomány fejese varhely m. *az

barannia vagion,

1594:

renga fiókból egyenként kihajtani és közbe megfejni.

0.).

liol

áll

Georgi napban

Isztrongál, Esztrenga.

juh, innen „esett állat" és „esett

Esztena

Vö. Bárány.

dicti".

Nyr. 14

juhnál, elapadt tölgy,

—

jószág" H.

baran

— Oklsz. —

„CoUiguntur agni ztrongo-

m., Nyr. 6:273.;

fajt.

mely bárányt nem

Székelyf.

tótból: kosjariszko.

Esztrenga bárány

1570:

—

Erdélyi

és Sztronga, Isztronga

az omasus.

tonmell.

is,

Szent

MNy. VIII 139. - a birka kérdz gyomrának 3-ik rekesze, T.

Esztrenga

ga, Isztronga

isz-

Részeit

Nyáj

alatt.

Vö.

Fóka.

—

Falkajuhász egy gazda juhait

Alföld

—

(falkáját)

a ki

rzi.

—

Falkanevek

—

Meztúr, MNy.

Bárányfalka, Toklyó-

Hever-

falka, Ürüfalka, Kosfalka,

falka, Közösfalka. Legeltetés helye szerint

Csérháti

Hicczégi falka,

neve

Tulajdonos

falka.

Gudics

504

Falkanevek

VI: 279.

szerint:

Szöllsi-falka, Arany-falka, Búgerfalka.

—

* Farka Háromszék

válogatja

—

„sokan eladják,

kit

—

Hatod,

bárányt

egyenként kilép juhokat megfejhesse.

Somogy

—

Tsz.

—

Malonyay-

Falka.

marhát hajtott. * Veszprém szó.

egy fóka

Balatonmelléki

—

Mtsz.

m.,

538., nyáj, juhnyáj

Fordított

Fóka

falka, Dunántúl.

A' mészáros az Alföldrl

bárány.

Vö.

falka, pl. juh.

Nyr.

m.,

Bárándi-puszta,

;

a hogy lehet,

Vö. Kövérfarkú

farka válogatja.

—

Fóka 283.

—

11.

(?).

Vacsárcsi, Csík

herélt berbécs. „Az berm. bécsnek nem veszik ki a tokit,

1648, I. Rákóczi juh György gazdasági rendelete Fábián

hanem a tökzacskóból

István gyalui provizorhoz, rakon-

ágyékába; alatta a zacskót megkötik s osztán odaforr s a ber-

* Fejes

czátlan, konok. * Fejes

—

ürü

túl

Dunán

—

nem

bécs

akaratos, konok.

osztán

— Szeged-Csöngöle — — *Fej — Székelyf., Fiók. — tejel juhok serege. Mtsz.

csak

*Fejö

Fej

mely

—

juh

általánosan

—

fejesre használtatik.

* Fekete bárány PPBod. (1801).

— *Agna pulla.

—

Féléké

Fejérnyikó,

Nyr.

m.,

18:479.

Udvar-

—

egy

anyától valók.

—

nyílás,

juhász

ül,

—

mely eltt a fej hogy az esztrengából

bergeni;

—

jól tartsák

Herélés

Vö.

hízik."

—

és

—

a Coenurus

tokjó"

polycephalus

a mikor

cerebralis-tól,

elszé-

deleg a nyájtól. Szatmár m., Nyr. 19:382., párosodik. Vö. Koslat és Coitus.

—

Fürtös juh

179.

—

4 378. :

télen

I.,

Kr.

Ovis hungarica. Vö. Juh.

— Udvarhelyszék, Nyr. — Arról a juhról, a melyik

rósz

gyapját

mondják

rossz

lehullatja,

göncz. ki

gönczöt teleié

azt

„Mennyi Ferencz

bá!" S

általánosan

Göncz

fajból való, egy családhoz tartozó, mint pl. egyik juh féléke a másiknak, tejtestvére, tehát egy

Fiók

Hortobágy, T. M. Forog a „bolond MNy. Vin:139.

István gyalui provizorhoz.

hely

fel-

Berbécs.

—

*Feketejuh 1648, 1. Rákóczi György gazdasági rendelete Fábián

többé

tud

—

már

Hatod, Háromszék m., a tejel juh. Vö. Meddi, Kosár juh.

lassan

fejtik, felszorítsák, felfordítsák

Gubás juh

197. *

—

Kr.

Ovis hungarica.

Gudics

juhbetegség

— :

Hajduhadház

métely.

—

Günyajuhász

Gúnyajuhász

— Kecskemét —

a ki egész

czókmókját sza-

az,

Ideiség

505

márháton helyrl helyre magával viszi. A legmozgékonyabb nomád. Vö. Nyáj aj uh ász.

—

*Hasi bárány 1673. a mely

—

Határ

nagy

Csík m., Nyr. 7

Háromszék m.

Gusálnak

— daganat.

139.

Herélt

—

Herélt kos

—

totysnek

walo

szsz., uo.,

1431

—

yapyu.

Vellus

jas

Gyapjú

110.

2 polturát

bröv:

—

Gyep

fizessenek

Balatonmell.

Jk.,

Moldvai csángók, a gyep

értelmé-

—

HuUaj Nyr.

alatt.

—

87.

anyabirka.

—

Gyermekded — Oklsz. 1545 Eg germekded barant. A. m. :

fiatal.

—

Hortobágy.

44.

—

menend. Hurit, Nyr. 22

526.

75. — a

öt-,

nyolcz-

Illés

Pál. L.

négy-,

kiabál.

;

—

szerte

—

kimetszenek, elköltik leginkább

porhalyasokra

csikóbrös

—

Alföld,

hüttyhangot ad

Nyr. 13 pl.

juhász,

a birkákat össze akarja te-

és

már

futja.

az idétlen

a melyet az anya

szorosan,

Palóczság,

nyájat kiabálva

Ebben rendesen segítségére van egy kis kutya, mely a hüttyentést

—

hurigat

zi, hajtja

Juhfajok.

*Hasi

a nyájnak

dögrovásra

relni.

szarvú birka. Edvi

állat,

—

mustráltja,

hullája,

midn

L. Vezérürü.

széles

Fütyelótya

Tsz.

Hüttyent

Harangos örü

fejen-

dívó

az „opaszok".

ben, melyet a juhok legelnek.

Három

hevederpénzül

és

ként". Talán az ott

— a kezes, szelíd juh, :

„tizedváltságért

sajtot

Vellus.

br.

Nyr. 31

els pontban

járó két

Ver.

—

gömöri

juhászok tizedének elengedéseért j.,

lenyirott gyapjú, gyap-

*Gyeles

1533.

stb.

1676.

föltételei

Schl.

lana. Schl. sz.

gapju. Bszsz., gepiu.

—

Hevederpénz

Wesselényi

Hatod,

Murm.

vervex. *Vö. Berbécs

nyerog ala

gyapyat". :

—

berbécs

„Az

1544:

pataka.

trágya.

—

mint Oklsz. Gyapjú patak neve már 1452-ben Gyapyiv*

—

általánosan

ha rakásra van gyjtve határ juhporos v. tzeg,

trágyáról,

a juhok.

öléskor

bélésre keresett portéka volt.

Székelyi*., Tsz. az $Gusa ember gégéjén nevekedett nagy csomó struma a mételyes juhoknak is szokott mérges gusájok lenni, a melytl el is hullanak. ;

—

Kecskemét, vagy elhulláskor az anyajuhból kivágatott. Dohányzacskóra, kucsma-

—

hasából

brét

kulacsokra

—

és

a falkát körül-

kutyanak mondják (rendes Puli.

neve

0.).

sok-

zacskókra,

használnak.

érti

Ezt a kutyát azután hütyii-

Ideiség

szaporulat,

— a

— az

idei

juhászságnál.

Vö.

Gömör

Tavalyiság, Növedék.

506

Ihász

—

Ihász

Juhász. Ez

forma.

régibb

— a juhok

Ihkút

—

itatókútja

— —

Hortobágy,

M.,

—

Irrengetni

geti

92.

— — A

nyájat,

birkák

juhász

irren-

m. bundáját,

ezzel a juhokat

rázogatja s

hogy

ijesztgeti,

a tilosba ne menjenek.

—

Jerke Kunság, Nyr. 10 Nádudvar, Hajdú m., Nyr.

329.

;

8 234.

Ispitályos

—

Nyr.

—

Isztringál

—

Bácska

—

Isztronga

mét —

—

Kecske-

ó.,

Sztronga, Esztrenga

—

Bács Kecskemét 19

Isztrongál ;

—

18:192.

kunhalas

46.

—

;

Kis-

tulajdon-

—

zárva fejnek.

—

*Jegy jegyzkönyv

Esztrenga.

Kecskemét, a

1773,

juhász jegy

nélkül való juhot a falkában tarthatott.

—

Jerkeapácza eltt

elles

fiatalabb 9

—

Nagyszalonta

nstény

metszett

Jerkebárány MNy. VIH

T. M.,

— :

139.

Hortobág}/,

— nstény

bárány. Ivád, vö. Bárány. Sz. F. B.,

Agna.

*Jerketoklyó

—

íJoho

—

Békés m.

állat

nem

elhullott,

—

Diszké.

Csík m.

Felslok,

csángó, juh.

—

Murm.

476.

1533,

Juh: Ovis. Juh, PPL,

Ovis, j.,

— Sz.

ovis.

Kállay gyújt. Tsz., juh. íh, PPl., 1708, ovis. Yeh, Bszsz., ovis.

Juh

—

általánosan

gyapjas juh.

L. Füljegy

szorosan

aries L., a

ih,

—

Ovis

hosszúszr, kevésbbé

nemcsak a jegygyei, hanem az egész brrel kellett beszámolni. is.

28:235.

Nyr.

F. B., Ouis. Jh, Schl. sz.

—

fiad-

bárány.

Ju 1.

Gyergyószent-

még nem

évesnél

ifjú szúzjuh.

Kecsmelyeket isztrongába

Isztrunga

—

Zilah,

egy

feji stb.

kemét — a

J.,

bárány.

képpen tejgazdaságot folytat, a mikor a juhokat isztrongába fogja,

Isztrongázott juhok

—

nstény. L. Diszké.

m., Nyr. :

míg

töltötte).

Firtos-Váralja, Udvar-

m.,

Jerke

stb.

desen rozoga alkotmány.

—

vö.

Juhok befogadására szolgáló ren-

9 378.

Jerke

hely

zott

Isztrongál. L. Esztrenga stb.

anyajuh,

nem

az egy évet be

miklós, K. L.

beteg juh.

—

*Ivád

;

nsténybárány (Nádudvaron *

Kunság,

elkoboztatnak,

tiltatnak,

az egyház javára fordíttatnak.

tart-

mert a jegyet ráhamisítva a rossz birkára, evvel számol a gazdának jó helyett; a jegyes

Nagyszalonta,

két szélét felemelve

10 329.

nem

ilyeneket a pásztor

hat,

a birka bréMNy. VIII 139. nek irharétege (corium). Tsz. 177.

Nyr. 25

—

Jegyes birkák XVIH. sz., Pozsonymegyei statútum

1750,

a régiségben.

*Irha

családnév.

Juh

régiségben sok-

innen a juhász ihász s

;

Juhászat

507

Juh ez

nemes család neve

juh,

Vö. Anya-

is.

Aprómarha, Barika,

Berke,

Bürge,

Bürge

Biszke,

Birke,

juh, Czágér,

Czajger, Czik

Czire, Czanga,

Czanga

juh, Csanga,

Diszke-joho,

Diszke-juh,

Diszké,

juh,

Apácza (medd), Czanga,

metszett,

Anyajuh, Vezér-

fiavesztett, Kos,

— *Juh — Hódmezvásárhely — kor szerint: Juh, Kos, ürü.

Bárány,

évesig, Tokjuh, Bürge,

Birka, Meddú, Czanga, fiavesztett.

—

Düszke, Fej, Fejsjuh,

Fürtös-

kor

Gubásjuh,

Gyeles,

rány, Kosbárány, Toklyó, Apácza,

Göncz,

juh,

Diszkójuh, Ih, Ispitályos, Ihocska, Jerke,

Joho, Johok,

Jarka,

Ju-

—

Diszke-juhaeska, Diszkó, Döszke,

*Juh

Kunszentmiklós Bárány,

szerint:

Jerkebá-

Ürü, Kos, Anyajuh. — — Csokonya — kor szerint:

Czanga,

*Juh

Kilián, Kostoklyó, Mátor, Mihóra,

Magkos, a fedez. Bárány 9, Kosbárány (S, Toklyó, Anyabirka, Kos,

Miora,

Ürü, metszett.

hocska, Káptyil, Kellán, Kerlány,

.Mióra,

Mijora,

Möndöle,

Millóra,

Öreg juh,

Oaie buccie.

Nyivor,

Mijóra,

Möndölecske,

Pleketor, Suta juh, Száradott juh,

Szarvasjuh,

Sztrongajuh,

Üvecs,

Yeh. S Sellye, Marostorda m., suta vagy szarvatlan. Juh Hor-

—

MXy. VIII

tobágy, T. M.,

139.

a hosszúszr, hegyes és

magyar

szarvú,

—

bárány,

—

Juh

1266

—

Ovis,

ih.

In duabus terris que dicun-

tur feeyr íjhu. 1308

Ihkiit.

körül: Xicolaum dietum Juh. 1384: in loco Ihkuth nuncupato.

1584:

Mynden Jwtul

keth

bécheth. 1597: Mykor?7io/haytnak.

1367: Eöregh

Csik m.

/m/í.

—

— KiskunKis-

Apácza,

—

Juhádzik Kiskunhalas, Nyr. 519. megbékül, megenyhül. Hódmezvásárhely, Nyr. 33 176., 15

—

Juhakol fedett alkotmány juhok tartására. L. Juhhodály.

—

Juhász

Opilio

juhokat rzi és

san családnév

tereli.

—

a ki a

Sokszoro-

is.

1308

Vnum

fizet

Juh

nstény,

Kos,

sodró-

megkülönböza mely német

Oklsz.

kor szerint

Öreg anyajuh, Ürü, metszett.

juh és puzzsa báránytól (oláh-juh).

—

megfél emlik.

juh,

tetve a birkától,

—

félegyháza

íVacsárcsi,

Márkod, Marostorda m. íRava, Udvarhely m., J. M. SFirtos- Váralj a. Udvarhely m., J. két éven felüli nstény juh. Szabó Ern, Nyr. 23 252., szelíd*

;

—

Juhászat

—

Tolna m., Ozora számadó juhász, számadó bojtár. Ez lehet bárányos bojtár, meddús bojtár, ürüs bojtár. Egy

—

bárány meddú v. toklyó. jneddú öreg anyajuh, mely ebben az esztendben nem éves

Száraz

ellett.

az öreg

anya,

kétéves bárány átmegy

számba

s lesz v. ürü, v.

A juh pötty anik ha beteg. A juhokat megv.

kos.

séget, türelmet, ártatlanságot, en-

hull

gedelmességet,

hogy tuggyák kijéje. * Juhászat a nyárádmenti székelységnél (Marostorda m., Nyárádmenti járás).

ostobaságot

—

(in-

—

kább naivságot) jelent. Juh H.-Hadház Bárány, sorrend Jerkebárány 9, Kosbárány r^'. Ürü,

—

stemplizik,

Nyr. 4 567. :

—

Juhászdél

—

hanem egy-egy önálló birtokos közgazdát, kinek rendesen magának vannak

Juhhányás

>08

E vidék közgazdái az összeadott juhok gondozásával nem egy vagyon nélküli embert tulajdonképpeni pásztort bíznak meg,

ván az összeadott juhok gondoa

pásztorolás

kezdetével

kiköltözik a mezei juhásztanyára,

családjával együtt

;

magával

viszi

a nyaralásra legszükségesebb bú-

—

tort

ágyat és ágynemt.

Juhászdél lelése,

—

a juhok els de-

9—10

óra

között.

elsnek jegyezte „Tempus circa horam nonam matutinam". Ebben az idben összetömörül a juhnyáj, lehorgasztja fejét, hogy a „nyáj így definiálja:

árnyékában legyen" és megsznik legelni. Lehr Albert a MNy-ben, X.

1911,

meg-

alaposan

füz.

magyarázza.

Juhászebéd

„bels részt jelentett" a „jónk, gyuh" alapján. Nyr. 12 106.

Juhásztat

álló

és

azok

—

Makó

—

megbé-

Jiihás2kodik,

lecsillapít.

kít,

indulatos kitörései után

uo.,

magához

Nyr. 9:377.

tér.

Juhbör br. 1635

— Oklsz. — :

1587

juh bröket

Juh

az el-

múlt évben adtuk egyet-egyet 48 den. M. Gazd. tört. Sz. VIII :

473.

—

Juhfajták

berke

(bölicze),

bürgejuh, döndöre, arábiaijuh, ber-

bécs

négy

(Edvi

Illés

három

Pál),

— — nyolcz-szarvú

birka,

öt

morva

(Edvi Illés Pál) magyarjuh, birka, czigája, raczkás,

birka, spanyol

juh,

ránczos-

sokszarvú-

selyembirka,

bárány,

tekertszarvú

juh.

— szántóebéd, ke— az a kenyér-

nyérebéd, Zala m.

van

a régi nyelv szerint

joh,

Kresznerics, ki fel,

Kunos Ignácz

a juh szelídségérl

hanem

véve,

szerinti feltételek mellett elvállal-

zását,

nem

Ez a majoros alku

juhai.

—

Juhászodik

—

ebéd, a mit a juhászok

a szántók költenek el, kik messze kint a tagon töltik a

mert onnét délre haza nem jöhetnek. Reggel ették meg otthon a délre szánt ftt ételt odakint a tagon pedig csak a tarisznyában vitt kenyeret fogyasztotdelet,

—

egy Karczag *Juhfalka gazda tulajdona. L. Juhnyáj.

—

*Juhfalkák van

háza

—

Kiskunfélegy-

Ürü-

Anyafalka,

falka, Bárányfalka, Kosfalka.

Juhfej

—

Szeged

vid.

—

;

ták

Juhászkunyhó az,

—

általánosan

melyben a tzhely, a

A számadó

hálóhelye.

juhász

felszerelés

—

bács

Juhhányás

torda m.

forraló és sajtkészít

van.

birka,

czigányok

gúny-

— Márkod,

Maros-

neve.

ebéd helyett: a kenyér-

ebédet. Nyr. 30:598.

—

Bódi

eséskor

—

pásztorolás

hóle-

végzdik a juhhányással,

mikor kinek-kinek kiadják a Ettl kezdve a köv. Szt. György napig a gazdák kezelik

juhait.

juhaikat.

Juhhodály

— fedett alkotmány

Juhhodály

juhok tartására.

csak a boj-

Itt

pilienhelye

tárok

a kutyák

és

vaczka van. Sz. F. H.

—

Caro

— Oviarium septum

Juhkosár

kerített, fedetlen,

Sokszorosan

Sztronga,

—

Isztronga,

—

hóleesés

juhok a

kitn

—

Juhnyáj Karczag az, a mely több birtokos juhából alakulva, egy pásztor elé van adva. Vö. Juhfalka. * Kecskemét 1773: több gazda tálkájából alakul a

—

PPl.

Ovicuhc,

is.

Juhok

—

kozmássi jószág1627.

Öregfejs juh 217 darab. Medd díszkékkel együtt 86. Kos 22. Czáp 2. Kosbárány 100; nystény bárány

86.,

—

Juhoknak számok — Rücsön, a Mezségen. Béldi Kelemen inventariumából 1627. Fejs öreg juh 91. Hete kecske. Ez idei nstény bárány vagyon 40.

—

Kos bárány ez

idei

öreg juh

Nádudvar

—

hulladéka

juliok

város vége.

31.

—

Barkóság, Nyr. 32:

a juh czombja.

Júszem

— Zilah, Nyr. 28:185.

dülledt,

nagyszemú, bámész.

Kábaság

—

juhbetegség;

hólyag

Vö.

van.

Hajdúhadház

—

fejben vízforma

Kergeség;

Coenurus-tól ered.

Kanca birka 142.

—

— Jánoshida, Nyr.

egyedül

—

álló.

Hétfalu, Brassó m., Káptyil mételyes juh. Nyr. 23:102.

—

Oláh elem a m. nyelvben.

*Kellán m., J. M.

— —

Rava, 1

Udvarhely

éves juh. Vö. Kir-

lán, Kerlán.

Keresztbárány 29

Nyr. 14:83.

Nyr. 14:82.

Medd

— Karczag — a nyáj — Kiskunhalas, Nyr.

—

Juh-test 522.

ban Rücsön a Mezségen, Béldi

Kelemen inventariumából

Diszké

tüzelt ad.

519.

—

vött. 3.

Diszké kecske

széle. Jiiszél

;

falka egy gazdáé,

*Juhocska

ber-

közi.

—

*Juhporos árvaganéj,

a pásztorok keze

;

Deák Farkas

legel-

vannak akkor a gazdáknak visszaadják ket. alatt

Diszké juh 22.

vert

Dizke kos

Szent

tart

* Juhszéle

Há-

Hatod,

kezdetétl egészen rekedésig

Ihocska

r)reg kos

Öreg czáp pénzen

innen

Kezddik Szent

után

Mihály napig.

;

stb.

—

Juhlegelte tés

romszék m. György nap

—

vött 14. Dizke

12.

fej alkotmány.

vesszöfonás,

Esztrenga, Sztrunga

tetés

pénzen

bárányt Feliér-

tíz

Öreg vert berbécs

várra vittek.

czáp pénzen vött

Ovin a.

inventálás eltt

bécs

—

Juhhús

kosár.

Kergekóros

509

90.

—

— Jászság, Nyr. Keresztmai acz.

Vö.

Keresztborjú.

Kergebirka Nyr. 16:332.

— Nagykunság, — beteg birka. A

Coenurustól ered.

Kergekóros

—

megkergült

bogaras, rigolyás, szeszélyes,

fel-

Kergeség

Kolompos

510

A juhok

jön a hava,

hólyagféreg

ú.

midn

okoz,

a juhok

bódultan

támolyognak.

keringenek,

vid.,

23 286.

pl.

nek a juhok agyában fejld egyik ivadéka,

— Debreczen Nyr. — szelíd, kezes juh. Kikküves acskó — Kecskemét Kezes

veszedelmes

betegsége, melyet a galandféreg-

—

a melyben

né-

met is innen vette einen Wurm im Kopfe habén, die Drehkrank:

Kilián

—

Rava, Udvarhely m., egyéves juh. Vö. Kirlán.

heit habén. Tolnai V. Nyr. 25:499. *

—

Kergeség

a juhok fejében

általánosan

él

—

Coenurus-tól

ered.*Puszta-Szanda,juhnyavalya.

237.

—

lyen több éves juhoknak az anya-

nyájból való kisorolása.

getegés

Nyr.

Csík m., Nyr. (juh)

;

je-

kunfélegyháza de bagólével

megkérgesedett. KerGyergyó,

juh,

Csík

m.,

Fergeteges bárány,

83.

székely szó, MNy.

*A Coe-

60.

— Ivád — a birka, „a melybe

fejibe hólyag ekzektál, a

— Marosszék;

Kirlán Nyr. 23 *

Márkod, Marostorda m.

egyéves nstény juh,

— Hétfalu, Brassó m., Székelyföld — kirlán.

—

Kocza

95.

Kerti bárány

—

Oklsz. 1621:

Sz. F. B.

kocza

anyátlan

csikó,

kocza gye-

rek).

— Bögöte, Vas m., — nagyhasú birka. Kolompos — általánosan —

Kodékhasú Nyr. 16 *

92.

a nyájban, a csordában, gulyában,

^Agnos wlgo kerty barátig'', nyílván a ház körül tartva ma is

foltban az a kiválóbb állat, a

szokásos.

a kolompot

;

Ketts bárány MNy. VI

279.

—

Meztúr,

nyakán

dik. Vö.

kevert falka.

Vezérkos, Vezérürü. „A

ikerbárány.

M. -Zalaapáti

mely

viseli.

sereg valóban ehhez alkalmazkotarnóczai bojtár''

Keveres-fóka

—

Kiskunfélegyháza,

—

bárány (kocza

Székelyf., Nyr. 23 Kerlány esztends bárány, fiatal kiherélt berbécs. Oláh elem a magyar nyelvben. Vö. Kirlán. 104.

—

ki-

Agnellus, nouellus.

Nyr. 26

114.

fiatal,

herélt berbécs. Vö. Kelián, Kilián,

*Kerlán Kerlány,

m.,

Kerlány, Mióra.

Kis barany

a Coenurus-tól ered.

Nagyida,

Brassó

Sellye, Marostorda

mondta a matyó juhász,

víz van",

Mtsz.

Hétfalu,

104.;

öldösik.

Kolozs m., m.;

nurus-tól ered.

*Kerings

— Kis— a nyüvet szedik,

*Kinyvesedik a jnh

—

kergekórós

lenti ezt is:

— általánosan —

*Kiinustrálás

a juhoknál a hétéves, némely he-

Vö. Kábaság.

Kergetegés

pásztor a gáli-

czot tartja.

czímú,

országosan énekelt zatban ez

áll:

egykor

népdal után-

; :

Koppad

511

Ürü birkáim kolompot viselnek, Hogy tudhassam hol és merre [legelnek,

utánok

Sétálgatok

mint egy [császár.

Teheti ezt egy bojtár.

—

Koppad

Miskolczi

214.

elegyí-

Júh bröket egészben szröktl meg-koppadni mondják. tett

—

*Koprifej

kopaszfejú birka, behozott

*Ko8

—

1377

(hibás)

—

Kolozsvári

B;,

Murm.

;

(Aries,

vervex

1533, aries

az Ovis

talánosan,

faj.

glosszák,

aries, Dd.,

;

sz. j.

;

* ál-

cos

Oklsz. 1210

azóta személynév.

—

juhoknál

Csíkszentmárton

—

használják.

fejeskor

Vesszbl szövött esztrenga, Nyr. 34

*Kostoklyó hím juh.

orosz

kosut

—

Békés m.,

—

Kosut hirschkuh

Hortobágy,

91., ua.

ószlovén

komta

újszlov., bolg., szerb,

;

kokita

hirschkuh

verschnittener

cseh

;

Kosut

bock. (Miklosich).

geiszbock

bock,

ürü, herélt kos, berbécs. (Bernolák).

Nyr. 23

277.

—

Csíkszentdomokos,

327.

egyéves

Kozsda 32

—

ancil-

Scina, Chaga, Sombotka, Cos,

Kosár

— Debreczen — csupa

MNy.

T. M.,

(leg-

hím

bárány. Vö. Kosda.

—

Kos

azt.

108.

—

Kosbárány

Békés, Ivád

;

Firtos-Vár-

;

Udvarhely m.; Székelyföld, Tsz. hím V. bak bárány egyalja.

—

éves

korig.

MNy.

VIII

Hortobágy, 139.,

Jerkebárány

Kosbr

—

* Kövér farkú bárány Hatod, Háromszék m. Bárányvásárláskor a vevk, a bárány farka tövét

tapogatják

a melyiket

ott

kövér-

tapintatúnak találnak, azt jobban

mint

megfizetik,

Vö.

többit.

Farkaválogatja.

íVacsárcsi, Csík m.

beör.

*Kosnyáj

Nyr.

aries.

lis

Sima, Somogy m.,

—

párosodni inkább a kutyáról). 382.

hímje.

aries

Widder) Schl.

—

Dunán

túl

—

Koslatni Nyr. 19

kosból alkotott nyáj.

brök közé

Farkas

Laposfarkú juh

*Kurtafalka a mely nem

—

csatoltatott

miféle nyájhoz,

1821.

—

sem-

L. Kurta-

gulya.

M.,

hím bárány. Vö.

Kutyafül —Hortobágy, T. M., MNy. VIII 139. a birka szív-

—

Kecskemét

az,

Jerketokjó.

billentyi. (Valvula bi- et tricuspi-

1637

Oklsz.

Kos

dalis.)

Csap beör (kecskebak).

—

vagy több éves kosbárány. A Szé-

Laposfarkú juh 1648: I. Rákóczy György gazd. rendeletében Fábián István gyalui provi-

kelyföldön él a szó.

zorhoz

*Kosda

— Oklsz. —

1434: egy

íFirtos-Vár-

—

Udvarhely m., J. J., Márkod és Sellye, Marostorda m., egyéves

farkút 31,

kosbáránv. Vö. Kozsda.

fej éret

alja,

a juhokról

sorolja fel a

erdélyit,

275"

írván,

juhok között stb.

azt

„lapos

feketét 255,

Nyilván az Ovis

Lészkázni

Megczünl

512

249. § 161., e juh farka

a mely szerint a majorságon (ez Szily K. szerint néha allodium)

középhosszúságú, jelentékeny zsír-

termett abajduczot, rozsot, zabot,

Leunis Synopsisa

aries platyura.

szerint

lerakodásoktól

vastagított

Per-

;

azon tenyésztett juhot, nevezték

zsiában, Kisázsíában, Északafriká-

majorsága,

ban és Délafrikában. Vö. Eltanulmányok, p. 190.

szUnek.

Lészkázni — Hatvan vidéke — a juhokat egy kerített helyre oly czélból behajtani,

lesz ától

keszt 25

származik,

helyrl

juhlészát

nym

—

II.

—

Barkóság, Nyr.

medd

anyajuh.

—

medd

Hatod, Háromszék (juh),

— Hatod, Három— medd juh. Medd — általánosan — mag-

szék m.

nem szaporító. Medd, Meddelék. talan,

—

Magyar juh

Meztúr,

—

Meddú

mert a magyar juh

hosszú-, a birka rövid szr.

Vö. Meddi,

Hódmezvásárhely,

Csíkszentdomokos, Nyr. 32 327. :

nem fiadzó juh. í MárMaros-Torda m., magtalan

— a hosszú-

szr, megkülönböztetésül a rövid-

juh.

Tsz.,

nem

borj ázott v. bárányozott.

I.,

szr 37

MNy. VI

278.

nimet birkától. Sever: Tent

szerint

Ovis

(Moln. Compl. 68). S. I.

Kreszn.

281: Ovis hungarica.

Major

—

Székelyi'.

Majorság-juli

1637

—

a bács.

Oklsz.

—

TJadnak három oszkortar-

sagh allya seregh Juhok.

Elseö

oszkotarsagh alatt Vagyon feyeös

Juh 226. Meddeö eoregh Juh 24 Második szkotharsagh allya maiorsagh Juh. Eoregh bárányos Juh 78. L. „Századok" 1904 1005, .

—a

lábasjószá-

czombján,

egyik

got

mely meg

tehén, juh,

Megbillogozni

strepsiceros I.,

—

2 éven át kod,

Vö.

íMeddi juh

Magberbécs

helytelen,

számadó

és

Medd.

szék m.

itt

—

Meddelék 32 523.

31.

— Hatod, Három— tenyésztésre szánt kos. Magyar birka — Edvi Illés Pál — szarvatlan juhfaj. A birka *

öreg kos.

SMeddi Kreszn.

az,

sokszorosan syno-

bács-csal

trágyázva legyen.

*Maeza-birka— rövidfülú birka.

azonban részekben

*Mátor - Gyergyószentmiklós, K. L.

helyre viszik, hogy a föld végig-

erdélyi

zab, juh

rozs,

juhászszal.

Nyr.

való.

majoros

mely juhre-

vesszfalból

575.

hogy a sovány

megtrágyázzák.

(szikes) földet

hogy

erd,

* Bizonyos

szarván

(lovat,

szarvasmarhát), vagy hom-

lokán

(juliot)

sütni. Nyr.

—

bélyegzvel jegyet

25:497.

Megesaptat

— Dunántúl, Mtsz.

birkát úsztatáskor a szappan-

gyökérrel

való

megmosás után

magasról

öml

hideg vízzel meg-

öblít.

Megczünl— Jászság, 91.

—

megjuhászodik.

Nyr. 29:

Megfakadni

—

„a

a birkánál megfakad".

—

*Megfakadni

himl

Békés

Otómag.

—

77.

—

Kecske-

ó.,

a juhász Dömötörkor

—

Meghálni

—

Nagyszalonta

birka

földjét

— Székelyf., Mtsz. — gyapját elhullatja a juh. Megmetsz — Oklsz. — 1669

Egy pár megmetszeni 1

tört.

Sz.

frt

89.

—

190.

zott birka

Duna

Itt

mint

annyi

megkergül

melléke, Mtsz.

moto-

pl.

kerge bika

juh.

Coe-

nurus. Kemenesalja, Nyr. 33:57.,

Nyr. 18

287.

—

máshol métely v. métöly máj baj, melyet a Distomum hepaticum

okoz.

—

jelentés

Vas

zöld

*Kálmáncsa neve

;

—

itt

émelynek a

javul". Vö. Metés.

—

Székelyföld, Vadr.,

els

—

konda: a mozzanata.

sok helyen

elhasú

—

Mijora Jerke;

általánosan

—

a juh

van

eleven féreg;

„ha a borjút kiveszi, mög-

fú,

m., Bala-

sokszor

az émely. „A métölyben

kukacz,

juh. Vö. Mióra.

Vö. összerezzen.

—

ingadozó. *Csokonya

men

gulya, ménes, nyáj,

megriadásnak

ha mohón eszik

—

Megyi

;

—

Veszprém, Gyr, Zala m., megzabál és megdöglik „Húsz darab birkám megmotozott"

Megrezzen

— Bugac'zmonostor —

„a brön daganat", tehát Oestrus-

Mihóra

ton,

juhbetegség.

Mtsz.

—

Megmotozik

;

— Zala m.,

a birka

a torkán akad a sok megmohosodik.

Mtsz.

Métöly

tól való

kergül a birka a Coenurus-tól.

Mégmotoz

Gyergyó, Nyr. 34:

mételyes

Vö. Métöly.

— Felsösomogy, Nyr. —

Megmotoz :

—

egy helyen

megölni.

denar, M. Gazd.

50,

való bárány

—

Metés 261.

*Megmejjed

in metheles

Métöly.

1425.

java

Di-

1500: Petro Methelews. Vö.

tho.

meghálja

trágyázza.

— Oklsz. — Scabiosus.

Vnum pratum

aratás után a gazda kívánja, hogy

Palóczság, Nyr. 22:

métely. L. Métöly.

Mételyes 1470

elszámolt. *

—

Métely

stomum-tól ered. Vö. Métöly.

Megfelezett

mét

Milora

513

másodfúre

juh,

Agna

Kreszn.,

*Rava, Udvarhely m.,

= J.

Udvarhely m., J. J. nstény juh 1 2 éves Mijóra korában. Vö. Mióra. Székelyföld, Vadr., Maros-Torda m., Mtsz. elhasú juh, másodUdvarhely m., fúre men juh Torda m., Nyr. 8 473. a még nem fiadzott (bárányzott) juh. RuM.

;

Firtos-Váralja,

—

;

—

muny: mnióra, mnea

bárány.

Vö. Mióra.

vulvája.

—

Megzülni sok helyen a bárány megzült, mikor anyját

még esztendre ellend

elvesztette.

Vö.

Hermán Ottó: A magyar pásztorok

Milora

nyelvkincse.

Miskolczi 222.

— „a

kecske".

Mióra. 33

8 ::

Millora

514

— Székelyföld, Mtsz. —

Millora

elhasú

juh, másodfúre

— Miilóra —

Vö. Mióra.

mogy, Nyr. 10 190. beteg, kerge birka. Coenurus. Vö. Motoz,

Székelyi'.,

Kergeség.

Udvarhely m., Torda

m., Nyr. 8

473.

—

még nem

fiadzott juh (L. Mijóra)

Táncz szó:

„Három bárány hat

Még sem adnak

—

Motra

—

Balaton, Nyr. 31:51.

bárgyú,

ostoba,

kerge,

—

millora

Möndöle

— juh

Márkod,

és

—

Vadr., Mtsz.

—

Möndölecske

egy éves nstény juh. Vö. Kirlán és Mióra* és a magyar Diszké stb. Mióra

népmesé-

(ritk.

1487.

Selye

pl.

birka.

ben), Udvarliely m.,

Maros-Torda m.

Nyr. 23

túrót rólla."

Vö. Mióra.

*Miora

—

men juh.

Mtsz., u. a. :

Notin

Udvarhely

m., Vadr., Csík m., Mtsz.

1487.

— — juhocska, bárány. Népmesében. — Mustra — általánosan — a 438. — elhasú juh, egy-

éves bárány. Oláh elem a magyar

juhot hét, néliol nyolcz évig hagy-

nyelvben

ják

deu

(sic!)

mí^ár^

brebis des

aux; das 2-jáhrige Schaf.

ekkor

tenyésztésben,

korjelzést

Vö. Kirlán, Mihóra, Miora, Mijora,

ölik.

Mijóra,

rovatban „Korjelzés"

—

Milora,

Millora.

Millora,

— Aranyosszék, Nyr. — juh. Vö. Notin, *Annotin. — Mióra — Udvarhely m., Vadr., Mtsz. — élhasú juh, másodMióra

31.

fre *

men

—

1648

*Ez az

Juhfajták,

a birka.

ovis moravica

legels

fel-

— Kiskunfélegyháza —

„Mikor a juh forgóbetegségbe esik, akkor motoz van a fejében (Coenurus). (birka)

van

„Motoz van a Heves m., Mtsz.

fejiben"

—

mint

birkának" MNy. 1:60.

—

fejiben,

Karczag

nál.

—

alatt.

Meztúr, Nyr.

VEI

279. és Hortobágy, .MNy.

139.

— eladásra szánt

öreg, 6

—

éves birka.

—

Coenurus.

„Motoz bolond *

Motoz

kergeség, a Vö.

MNy. VI

Motozott

és

magyar

—

Motozott birka halma, Nyr. 12:187.;

juhtól,

nem

Diszké

annotin

—

Aranyos-

nstény bárány,

egyéves

még

tehát birka, Ovis

azt.

31:114., 34:107.

Nyr.

stb.

—

mely

Mióra.

Vö.

ellett.

— Székelyf., — két éves Nóii7i — Lázár

Nótin

Tsz. és Nyr. 23

442.

bárány (tévedés). tavalyi tehát egyéves 48 123. oláh elem Állítólag bárány.

—

bizonyosan annotin,

Agneau,

PannonFelsso-

—

Notin szék,

ti^átin,

Kergeség.

278.

megkülönböztetésül a hosszúszr

juh-

— Meztúr, T. M. — a rövidszrú,

Nímét birka I.,

moravica,

említése. L. Birka 1648, 1750.

*Motoz

Rákóczy György gazd. rendeletéVö.

Mustrabirka 6

Füljegyek

1.:

juh.

Morva juh

ben.

ki-

mustrálják, hízásra fogják és le-

d'un

an;

poulain,

das

pouliche

einjáhrige

Teljesebb alakja: anoatin

azt. etc.

Schaf.

= anno-

Nsténybárány tinus

tavali. Nyr.

—

Notin

515

—

23 442. :

—

az annotinus

Örfi

egy-

éves rövidítése;

az éves juhra alkalmazva. L. Annotinus == éves. *

— Firtos-V ár— 9 m.,

Udvarhely juh egyéves koráig.

—

*Növedék juhászságnál,

J. J.

Gömör m.

szaporulat.

—

Vö.

Nyüvelni, a nyü-

Nyivor

Lz.

—

Ibafa,

els bárány-

zó juh.

Nsténybárány

aija,

—

Nyívelni

veket kiszedni.

Nyüvelni m.,

Nyr.

—

191.

Baranya

nyivéni

a kosból kukacot, nyivet szedni. Vö. Kiférgez (szarvasmarháról). Vö. Nyivelni.

*Nyüvesedés -7 Puszta-Szanda

Ideiség, Tavalyiság.

— juhnyavalya. Nyáj — Hoj-tobágy, általános — SNyüvesség — HódmezvásárT. M., MNy. VIII: 91. — a birka hely — juhbetegség; orvossága és juh: kos-nyáj; de disznó is:

kan-nyáj, disznó-nyáj. Ver. 43

nyájnak és falkának a Hortobágyon van, T. M. szerint,

grex.

MNy.

VIII

jobb-

és

közepe,

—

nem

széle

dereka. Vö.

—

Nyájról Hortobágy, T. M., MNy. Vin:91. szólás. Had farojjik

má"

—

a hátujja

—

is.

—

számadó

— — Ótómag — Békés m. —

37:468.

birkák

oltása evvel történik s akkor sze-

jöv

dik a

évre

„mikor a birka

fülén meg fakad"'

Nyájajuhász Alföld a ki több gazdának falkájából összesített ürünyájat riz. Ürünyáj rzje, Kecskemét.

régente

rüzsír;

melyet

oláhban, Nyr. Oaie buccie nagyfej juh.

*és

Falka.

„serczegtetett a nyüvesbe".

hátujja,

eleje,

balszárnya,

ennek bagóié,

Ovis strepsiceros

—

hosszúfarkú,

—

Reischer

legszebb

test-

arányú, jobbára fehérszálas gyapfaj. Szarva csavart, durva szre 12 16 cm.

júval fedett

—

Nyáj széle Hortobágy, T. M., MNy. Vin:91. A nyáj

—

hattam

szélin

(a szúrt),

ereggy

szétálló,

—

hosszú. Többnyire ikret szül. Ha-

zája

Magyarország,

Lengyelország.

érte.

*Nyigér

—

Kálmáncsa

—

— Kecskemét, 1673-iki — juhnyírás. Nyírni — Ver. 107. — Tondere.

Nyislet Nyr.

Coitus.

— 328.

Csíkszentdomokos,

—

koslat.

Vö.

juh.

— PP.

1708

— ada-

sia.

*Nyirés

szabályzat

Oláhország, Ázsiai

*A magyar sjuh.

SÖreg juh

csúd a juhnál (a nygtl).

Vö.

*Öreg ürü

— Nagyszalonta —

4 éves herélt kos.

Örü

—

PPB.

—

Vervex; PPBod. m., Ein Hammel; Örü, Oklsz.

Vö.

Sz. F. B.,

Berbecz;

Oríi

hus^

Caro Veruecina. Hor33*

sszedéllel

516

tobágyon „örü", MNy. VIII

139.

L. Ürü. *

sszedéllel

—

*Összedillel

— Bihar, Karczag

összedelel a juh, mikor félbe-

szakítja

órákig

lekonyítja

legelést,

súrú

és

fejét

tömeget

veszteg

alkotva,

áll.

—

rezzen.

— általánosan

már a bárányoknál kezddik

az akiokban és hodályokban külön

rekeszekben; arra való, hogy a

legelre kihajtva, együtt

tartsa-

nak. Az összeszoktatást 10

— 15-ön

kezdik

Krös

adnak hozzá

ehhez képest

gítják a rekeszt

is.

nagy sf. Eltanulm.

való ölése

metszeni).

(pecsenjét

—

Pecsenyézés

tá-

Kecskemét,

és Halas 1673. évi juhász-

rendje

(1.

H. 0.

A magyarok nagy

cseniézés"

alakjában való

pecsenye

fölprédálása.

tilos

Vö. Pecsenyét metszeni. Megjegy-

zend, hogy a pecene

tótul

Peggyes

—

Lz.

—

bárány

bokacsontja.

•Pleketor

—

— Selye, Marostorda mely elvetette

a bárányát, de azért mégis

meddkkel

vagy a juhokat a kecskékkel össze-

naptól

hóleesésig

—

;

Szent

Mihály napig. •Pásztorolás kezdete Márkodon, Marostorda m. Szent György napja, a mikor

—

a majoros átveszi

a gazdáktól a

juhokat és a mikor kezdetét veszi

— Pásztorolás végz— Márkod, Marostorda m. —

a befejés.

dik

hóleeséskor juhhányással,

—

még tejel. *

fejés

Pázsitbárány Oklsz. 1621 Vulgo pasyth harany agnum wnum.

tejel.

Márkod, Marostorda m., a juh, a melyiknek a bárányát eladták,

—

olyan juh,

zavarja: összezaholta.

*Pásztorolás rendje Selye, Marostorda m. Szent György

sült,

a magyar szó innen került.

kategóriá-

„pe-

úton való hús-

jószágnak

szerzés,

—

367).

tiltott

juh okát

utón

Krös

*Összezaliol — Gagy vize mentén, Udvarhely m., M. — ha fej

—

tilos

kat külön szoktatják össze.

valaki a

A m.

p. 367.

juhászoknál a bárány

mind többet és többet

Kecs-

és Halas 1673. évi

sf. Eltanulm.

Összeszoktatás

—

Pecsenyét metszeni

juhászrendjében,

—

Vö. Pecsenyézés.

Karczag a Összerezzen juh, ha érezte a farkast „összerezzent" torlódott. Vö. Meg*

—

vnius anni vulgo pasuk harany vnum; a legzsengébb.

kemét,

Vö. Delel.

—

Agnum

—

sok helyen

Pokla

— Lz. — medd juh.

— Rava, Udvarhely m., — emls állataink mindjárt

Pokla

a szaporítás után elvetik a pokláty ez a méhlepény

;

ezt a

babonás

nép a pajta hidlására rejti, mert ha eldobja, a boszorkányok elveszik a juh, a tehén, kancza sat. tejét; de az els héten, t. i. az elles

els hetében senkinek sem

szabad semmit kiadni a háztól, mert az ily kérk nemcsak a tehén sat. tej ét, is

hanem

az asszonyok tejét

els héten

Kreszn.,

elviszik.

Sz. D.,

ell juhnak mássá,

másodika, poklája. Tiszadob, Nyr.

Pornyálni

Seregjuh

517

— Kiskunfélegy— 1801. — sem

Rideg Juh

432., a tehénnek bennmaradt méhlepénye. Vö. Szokla, Bárány-

háza, jzk., 1781

tartó.

tenyésztésre,

—

SPomyálni a juhokkal

Tsz.

Székelyf.,

lassan

Rúna —

legeltetve

elbbre menni.

—

Pomyáltatni

•

—

Tsz.

Székelyföld,

;

falva,

Háromszék

Gidó-

Nyr.

m.,

*Rühesedés

tetni.

—

Kálmáncsa

van

;

—

Purzsa-bárány Hortobágy, M., MNy. rö139. vid-, kunkorgós szarvú, fehérszr

erdélyi v. oláh juh,

öregje,

fia-

Megkülönböztetve

talja egyaránt.

a juh és

—

oláh juh,

erdélyi rész

durvaszr,

—

Purzsa-

*Raczka

—

Szihalom, Nyr. 8

bárány

—

Baczkás

kutyaszr.

—

Ivád

hosszú-

Kecske-

ó.,

tartója.

— M.

Sajtnyomóház kemét a hol a

—

Kecs-

ó.,

juhsajtot

ké-

—

Sántázni

Sop-

Szilsárkány,

ron m., Nyr. 6 472. :

—

a juhok

—

általánosan

*Ránczos bárány

—

Selyembirka

Sereg

Hortobágy, T.

—

139.

—

a birka

spanyol juh.

—

Felslok,

Csík m.,

lát,

magad,

"Vö. Toppint, Tappint.

futni kezd."

Turma

nyáj az oláhoknál. H. joho,

Vacsárcsi, Csík m.

„Mikor a juh valamit

— :

juhnyáj. Ver. 109.,

Nádudvar

mitl fél, kettt-hármat rárúg az els lábaival a földre s osztán, vesd

csángó, Diemár Károly Erdély

a merinó-birka báránya.

*Rárúg

Segvéghurka MNy.

M.,

B. M.Nsz.

Rambouillet-birka.

usdi,

kencs

ellen alkalmazott

végbele. Intestinum rectum.

juh. Vö. Czigája.

*BambuÜ

—

scabies.

lábait tisztogatni.

bárány.

—

Rühszeres mét a rüh

szítik.

hirká-ió\.

Purzsa-juh

egy rühös juh

egész nyájat fertz rüh

= penis.

—

Rühös juh

*Pöcse a kosnak

szr

— Pusztaszanda —

juhnyavalya. Vö. Rühelés.

574., fejés után a juhokat legel-

569.

VI: 240.

tört.

Angyalos, Beseny,

nyirisbl

Második nyirisbl Rúna Adalékok Zemplén várm.

96. stb.

eregél-

woUballen.

Els

98.

a juhnyájat este és haj-

nalkor a legelhelyeken getni

Rúna

— von je einem

Oklsz.

Gyapjurul

nem

hizlalásra

gewonnener

schafe

1705

sem

külön falkában járó juh.

fogott,

Felslok,

0.).

(a juh*

Sereg

Csík m., csángó,

juhnyáj.

Seregjuh

—

Wadnak barom

Oklsz.

—

1637:

oszkotarsagh allya

seregh Juhok. Elseö oszkotharsagh alatt

vagyon

feyeös

Meddeö eoregh Juh

24.

Juh

226.

Sokszarvü birka

—

*Sokszarvú birka

—

Pál

—

VAvi

Spanyol juh — Edvi

— Pál

Illés

Szrjegy MNy.

— T. Gyr vá1713. — juhot szalmával

Szalmázni

S.,

Vö. Szénázni.

—

Számadás

—

Adóba

„gazdák átveszik

meg, a

—

Száradott juh olyan,

melynek

ér.

— az

Erdély

teje elveszett.

Török-magyarkori emlékek

Nyr. 17:180.

Mtsz.

;

meddr'i,

sz.

m., Mtsz.

—

medd

Száraz,

*Sztrongajuh

— öreg anyajuh, a mely

Szarvas juh

hely m.,

—

nem

ellett.

ha szarva van.

—

Hortobágy

—

Szre

—

szre, tehát

— fejés alatt álló '

Sztronga,

Esz-

—

való

egyezése

számmal

—

Tatavirozás

—

alakított

jegygyeL

Balatonmell.,,

korának

juh

drótból

betvel,

szúrásos-festékes

fülén

j élezése,

külön eszközzel. Vö. Vakjegy. *

—

Tavalyiság

magyar juhászoknál

Gömör

—

a múlt évi

Tekertszarvú juh

—

Ovis

—

*raczka juh, a fennálló szarvú,

hosszúszr

Hortobágyon.

csavart-

juh, kivált a

A magyarok

Tergenyésszamár

Mohi.

strepsiceroSj.

sjuha..

— Alföld —

teherhordó szamár, a juhászé.

Szrjegy.

MNy. Vni:

mely sztronga

Szurkolás általánosan bárányoknak olvasztott szurokkal

Vö. Szalmázni.

—

Lamm.

stb.

Compl.

—

Oklsz.

szaporulat. L. Ideiség.

Szénázni T. S., Gyri Ivt. juhokat szénával ellátni. 1713.

Szrbijog

—

Rava. Udvar-

Vö. Suta juh.

—

trenga

Ozora, Tolna

abban az esztendben í

—

Sztruujga

való

Heves m.,

Esztrenga.

juh. n. R. F. 1704.

286.,

287., az apadott juhot nevezi így

való bárány,

szám-

juhikat'' s ezzel

az évi juhászat véget

Vö.

isztronga, esztrenga után járt.

adást tartanak s ezt megint egy kis evés-ivással ünneplik

—

Sztrongabárány

Csík

Vacsárcsi,

befejezésekor

pásztorolás

M.,.

állat

als hirtensteuer gelieíertes

Mihály-napkor

Szent

— Hortobágy, T. — az szrén

139.

Sztronga

Vö. Szarvas juh.

VIII

1773.

tilos volt,

Szrbijog.

Megdöglött a gagyi juh Nem kell neki több sarjú.

Ivt.

kezén

juhász

lev szám vagy betjegy.

Ujjuju, suta juh

ellátni.

—

elveszett juh, melyet a juhásznak

—

Rava, Udvarhely *Suta juh szarvatlan juh. m., J. M.

szálán elveszett juh

Kecskemét

elengedni

Vö. Selyembirka.

ros

Szrén

Illés

juhfajta.

—

Tokás birka

518

Hortobágy,

139.

— *a juh

nem

M.,

hosszú

a gyapjú.

Tokás birka

— spanyol, sor

— Puszta-Szanda

ránczos Merino. Juli-

Bárány,

.4nyabárái]y,

Kos-

™

Tokjó Anyajuh,

bárány,

—

metszett

—

Ürü

Kos,

Toklyó, Toklyóanya

Apáczakos(?) 1 éves, 1 éves, Apáczaürü (?) 2 éves, Apáczaanya 2 éves, Öreganya, Czanga,

Ürfibárány

koznak.

—

Tokly^ó Nyr. 22

Nagykunság, Nyr. Nádudvar, Hajdú m., 16 524. esztends juh, Nyr. 8:234. kosbárány (!) Nádudvar. Átvitt érostoba. Nagykunság. telemben ;

—

Alföld

— Tokjó — Hortobágy, M., MNy. VHI 139. —

bárány, T. 1

— IVs

tására. í

—

nstény

(tavalyi)

—

nstények

eresztett

—

Tokjuh 12

63.

és

Eör, Apáczaürü, Öreg *Békés,

—

úgy

kiejtése is

szótárában,

—

Tokió

vidékek

egyes

tünteti fel e szót,

mintha juh volna, utórészében Toklyó, * Hódmezvásárhely. Balatonmell.,

Malonyay, Zalaapáti

szerint

Wrw.

— esztends

hím

herélt

Vru,

castro (wrw).

365.,

T. M.,

vervex

MNy.

ürü

Toklyó

—

sok

helyen

—

Ovis aries, ifjú nstény, a míg szz. Tiszaszentimre, Kunság, Nyr.

kétéves

10:239.,

Apácza.

bárány.

— kaszafen

vö.

tokj a.

Nyr.

Capf, Capp, Jerketoklyó,

Ürütoklyó.

A capp

et durauit

terciam

és

durauit vsque

Vnum

agniim

Eurmrth. L. Ürü.

Ürübárány Géresi:

Eórú

Emi vnum ewrew dies. Emi

feriam.

castratiim

juliot

osque trés

vnum ewrew

139., herélt kos.

= veruex. = bak — — vervex. Oklsz. — Ürü

vervex. 1517

— Toklyó

Kostoklyó, Tokjuh, Tokjó, Tokió, Tokly^ó,

;

boch uag vru

Vö.

Békés m., Nagyszalonta,

egyéves juh. Hont m.,

Vervex;

(örw). Hortobágy,

Bszsz.,

325.

j.,

Kolozsv. glossz., 1577, Ddg. Nyr.

Nyr. 7

m.,

Vervex, der Schöps.

Vö. Ürü. Sz. F. B.

Veszprém

— az

Berbécs. *Ivád és Edvi Illés Pál,

birka.)"

Szentgál,

szerint

Ovis aries herélt hímje. Vervex

A tokló. (Esztends

tartozik

Bszsz.

általánosan

birkák

ló

Wrw,

juh.

Schl. sz.

— *rü —

„Melyik

ürü, Örü,

Ürütoklyó,

herélt kos. Schl. sz.

Tsz.

bárány, tavalyi birka. Vö. Toklyó.

—

*Ürü

kos alá

ürük.

474.

— Lz. — juhnyáj, sereg. — vö. Vru, Capf, Capp,

Ürübárány,

Hatod, Három-

a berbécsek, mikor

viaskodnak, ökleldznek.

Hortobágy, T.

Vin:91.

még nem

—

Turma

MNy.

közé

Torkolnék

szék m.

éves

Tokjó-falka

Nyr.

hosszú

darab, a tüzelnek való juhhulladéknak rakásra való összetaszí-

bárány.

AL,

—

nyélre keresztbeszögezett deszka-

Vö. Toklyó.

egy

80.

*Toszító

—

Palóczság

éves nstény bárány. Vö. Toklyó.

fiavesztett.

Tokjó

kecskebakra vonat-

változatai a

mint

—

Békés ha bárány herélték.

„Károlyi család levéltára.

IV. 453". Nyr.

22:546. „Idei ürü bárány van nyolcz". Vö. Apácza.

;

—

rüfóka

—

M.-Zalaapáti

—

Ürühús

wecina. 1545

Oklsz.

— caro ver-

Vöttem wrö

—

húst.

Hortobágy, T. M., Ürütokjó kiherélt bárány. MNy. VIII 139. :

*Ürütoklyó éves hím juh.

—

— —

—

Békés

egy

—

Vakjegy

mely a

ürüfalka.

Üti

Vezérürü

520

rflfóka

Békés van

nem

kívülrl

vázva",

„této-

látható

Kecskeméten az, a melyet a juhász tvel karczol a birka fülébe spipapörjével teszi maradandóvá; ez titkos jegy, hogy lopáskor tulajdonát

igazolhassa.

Fülje-

gyek és Tatavirozás.

—a

Veszprém m.

kost

—

Vékonyhurka

Hortobágy,

— a birka

evvel a szóval szokták ingerelni.

T. M.,

Nyr. 5

vékonybele. Intestinum tenue.

523.

—

Paks, Tolna m. Üti kos öklels kos. Nyr. 22:431.

*Üvecs

— Csík

107., 31

—

115.,

—

egyéves Nyr.

egyéves diszké,

Gyergyó,Nyr. 34:260. Kilyén;

falva, Csík m., Nyr.

éves juh

9 525., két:

a két év tévedés.

;

ívecs —

Gyergyószentmiklós

z :

11.

lehetett

helyrl.

futásból

eredhet betegségtl úgy

igyekeznek megmenteni, hogy a fülöket megvágván, vért ereszte-

—

Vezér „Meg kell

rajta.

— szólás a Hortobágyon. fogni eggyet abbul a

vezérbül ni!" Hortobágy. L.

fia.

Egy bizonyos

Hajt, Kerget, Terel, Pásztorit, El-

az,

akaszt. Debreczen, Nyr. 34:383.,

—

*Üzekedós

a juhoknál

Demeterkor

esik az üzekedés.

—

*Üzekedik

az,

népies

;

„Demeterkor" táján.

Fejér

m.,

zik Nyr. 12

L. Coitus.

—

a Dunán

túl

Nevek:

Biczikli,

Meggyes, Csákó,

(itt

Nagyszalonta

— Vezérürü — a falkához *

nyáj) kell 4 darab

Nyr. 10

és igazodik,

188.

—

élén járó kolompos ürü.

vezérürü,

— Szürnyeg, Zemplén m., 384. — a juh párosodik. :

Vezérürü

a nyáj

október 26-ka

Hajduszovát. L. Coitus.

s a

nyáj élén halad. L. Kolompos.

— —

terminus szerint

—

Vezérürü általánosan a mely a kolompot viseli

Bajor, Góla, Pörge.

általánosan

nyáj élén halad.

Kiskunfélegy-

—

Vezérkos általánosan a melyen a kolomp van

a juh párzik. L. Coitus.

a juh

Ve-

zérürü.

hely elhagyására kényszerít. Vö.

—

Tsz.

megker-

getett juhokat és disznókat a sok

nek

— Bélteky Kálmán, Nyr. — valakit vagy valamit

bizonyos

háza

Székelyf., felette

nem

korig

—

134.

—

a 9 juh egyéves koráig, ha nem *nem szabatos egyéves

lett fia

MNy.

íVérhüdni mikor a

383.

Székelység,

diszkebárány.

az,

fül belsejében

ban,

után

elbb

ha túz üt

Kolompos.

általánosan

ki a hodály-

a vezérürüt szabadít-

ják, a többi magától

Vö.

hároméves

a nyáj indul

—

megy

utána.

Nádudvar, az az

ürü, a

Hódos, hódos juh

521

Zahín kolompot

mely

visel

nyáj

—

fehér

Vö. Vakisa. íRava,

tót.

HortoVezérürü bágy, T. M., MNy. VIII 139. a nyájat nyakában kolomppal vezet ürü. Vö. Harangosürü,

Udvarhely m.,

Vezér.

élén jár.

—

— Bögöte, Vas m., Xyr. — köpczös, kebles birka

szentmiklós, K. L.

pofájú

(Kecskeméten a régiségben gazdag polgár). (Cz. F.).

—

széjjézahol

Zahol,

Fejér-

nyikó, Udvarhely m., Nyr. 18

—

iiz,

szétkerget

256.

a farkas a

pl.

— az egészen

— tiszta fehér-

juh.

tót

pofáj ú juh.

*Bukelája

—

— Hatod, Háromszék

a feketeorczájú juh.

—

* Bunda általánosan a juh gyapja egészében lenyírva. * Békés az egy birkáról lenyírt

—

gyapjú.

juhokat. Krizánál: záhol.

—

Zsebereg

Csángó, Klézse,

—

tavaszszal Moldva, Nyr. 7 478. a hideg havas esben elázott :

* Csapott pofájú Háromszék m. a

—

1:331.

Babókás *

Csík

pettyes,

—

romszék m.

—

pofájú juh.

Nyr.

m., Mtsz.

241.

Pl.

—

Fehér

varhely m.,

—

ha az

—

babos

26:531.

íCsík

Tsz.

MNy.

m.,

babos.

juh.

Babos pofájú

Hatod,

juh,

fehér.

Czirmos juh

Babókás

—

egyik fele fekete, a másik

arcz

szigon'i bárány.

Juh szre.

bjelinza.

— a fehér-

Hatod, Háromszék m.

Zahin 16 93.

fehér juh. Vö. Bölicze. íGyergyó-

a juh, ha arczán

apró fekete foltok vannak. Egyéb

Szeged,

UdNyr.

;

Galambok, Zala Gyöngyös, Nyr. 32 294. Gyöngyöshalász, Heves m., uo. Hódmezvásárhely, Nyr. 32:294.; Kemenesalja, Nyr. uo.; *Nagygécz, Szatmár m.

Nyr.

32:293.;

m., Nyr. 32

293.

;

színek: fehér, szürke, fekete.

J.;

32 295. Felssegesd, Somogy m., :

Hatod, Há-

Firtos- Váralj a.

;

—

Bálán

Gyergyó,

Nyr.

—

szkeszrú juh. 112., 34:81. Oláh kölcsönszó.

Belice juh,

—

szke

Gyergyó

bárány.

fehér.

Nyr.

—

Tót,

fehér

a béli-

34:83.,

34:

Fejér

—

Rava, Udvarhely m.,

Fekete varhely m.,

— J.

Firtos- Váralj a,

Ud-

260. Csík m., az olyan juh, mely-

nek szeme körül semmi feketeség nincs. Nyr. 26:331.

—

Selye, Maros-Torda ha a juh szemkörnyéke

íBelicze

Hódos, hódos juh Udvarhely m., J. M. juh, ha fején fehér

—

holdról véve.

—

Rava,

a szürke folt

van.

;; :

Kormos

— Hatod, Háromszék

Kormos

—

feketésarczú juh. *Berzen-

—

Kormospofájú

alja.

Udvarhely m.,

Firtos-Vár-

a szre.

Lámpás — Selye, Maros-Torda

—

a juh színe, ha fekete ar-

czán nagy fehér

folt

van.

—

Halas,

Udvarhely

melynek szeme körül feketés

juh,

J. J.

Rava,

— juh. Tarka — Rava, Udvarhely m., M. — juh. Vakisa — Gyergyó — bárány, *

ron m., uo.

—

Szürke

m., J. M.

Somogy, Hódmezvásárhely, 294.; Szili Sárkány Sop-

cze,

Nyr. 32

Fináncz

522

Nyr.

260.,

Csík m., Nyr. 26 429. :

Almás, Nyr. 29 543. :

—

;

—

34 83. :

Homoród *

Selye, Maros-Torda m.

Vakisa ha

—

a juh szemkörnyéke fekete.

Lisza bárány 23:143. lába

—

meg

Nyr.

„föcske hasú", a négy

a hasaalja barnásabb,

mint a többi szre.

*Nem

helyes,

mert éppen a hasaaljának

kell

Belicze

—

a fehér juh,

—

Gyergyószentmiklós, K. L. körül

feketepofájú

*Firtos- Váralj a.

Örves, örves juh Udvarhely m., J. M. nyaka kereken fehér. *

—

*Sömörös

—

Rava,

—

Udvarhely m.,

Juhnevek.

Kecskemét

—

Badar

—

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

—

Bagoly

536.

Nyír-

— tirpák.

Szürnyeg, Nyr. 10

278.

(?).

Szemk

—

Balatonmell.,

—

343.

—

Bandi

Gö-

jegyesszem, vastagszemöldökú birka.*Ha szeme környéke fekete, 1. Vakisa. csej, Tsz.

—

Berta

Csókás 29

van.

meg

juli

hátáról lekerült

szösz-szín.

—

Nyr. 35: 121.

Szöszkefmt

—a

Újtelektanya,

Dani

— Homoródalmás, Udvar-

Diszké :

Nyír-

— tirpák.

— Homoródalmás, Nyr.

hely m., Nyr. 29

— tirpák.

543.

— Homoródalmás, Nyr.

543.

bárány

át-meg-átszökdécsel a zöldhantú

mesgyén. Arany

536.

543.

gyapjúra használatos.

Szöszke

egyháza, Nyr. 31:536.

olyan juh,

melynek fakószürke szín gyapja Ez a szrnév rendesen a

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

Sznye — Marosvásárhely, Nyr. 33 51. és 32 295.

juhra,

juh

juhszr.

„oldalú, fürészeltszarvú kos". Bi-

—

ha a juh

tangjegyzkönyv. Sodrottan gyapjas

ha a szeme körül fekete; $ Hatod, Háromszék m. a szeme körül fekete juh; M.

szeme

világosnak lenni.

Vö.

*Rava, Udvarhely m.,

;

Fináncz

— Újtelektanya, Nyír536. — tirpák.

egyháza, Nyr. 31

Géza

—

Géza

Üj telektanya, Nyir-

egyháza, Nyr. vH

— tirpák.

53().

— Homoródalmás,

Háncs 29

Zsandár

528

Nyr.

548.

—

Muszi

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

Nyika

536.

—

tirpák.

Homoródalmás, Nyr.

29 543. :

—

Hurda 29

Homoródalmás, Nyr.

Pirók

543.

—

Hattyú

Újtelektaiiya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31:536.

536.

— tirpák.

—

Juhnevek Balatonmellék Boris, Samu, Muezí, Sándor,

Szarvas, Ránczos; az utolsó meríno leliet.

—

Dergecs

—

Sudár, Szeles, Vezér. Nyr. 3

Juhoknak, macskáknak újszálláson :

527.

— Kis-

Szemk

278.

— tirpák.

Újtelektanya,

—

536.

Nyír-

— tirpák.

Újtelektanya, Nyír-

— tirpák. — Balatonmell. —

egyháza, Nyr. 31:536.

Kosnevek

Baka,

—

Csákó,

Huszár,

Karcsú,

„vezérkosoW

— Újtelektanya, Nyír536. — tirpák. Matyi — Újtelektanya, Nyíregyháza, Nyr. 31 536. — tirpák. Milóra — Homoródalmás, Nyr.

536.

—

tirpák.

Újtelektanya, Nyír:

536.

—

tirpák.

Szürnyeg, Nyr. 10

—

Homoródalmás,

— Újtelektanya, Nyír536. — tirpák. Vakara ^ Homoródalmás, Nyr. Tompos

egyháza, Nyr. 31

29 543. :

Vatyináta Nyr. 29:543.

Malcsa

Vésze

—

Homoródalmás,

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

Vezér

—

536.

—

tirpák.

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

Zemplén

536.; Szürnyeg,

m., Nyr. 10:278.

29 543. :

Miska 29 543. :

—

Homoródalmás, Xyr.

Nyr. 29:543.

Pörge, Rigó, Sudár, Táblás. Ezek

egyháza, Nyr. 31

Nyírtirpák.

Szürnyeg Nyr. 10

Szukszuk

—

Homoródalmás, Nyr.

Samu

Nyír-

536.

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

Uj telektanya.

egyháza, Nyr. 31

Rupi

278.

29:543.

Szke

—

Kecske

—

Rugós

Nyr.

egyháza, Nyr. 31

Kati

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

nevük.

iniics

287.

Julcsa

—

Bokros,

Bimbó, Csákó, Huszár, Pírok, Pusi,

Fista

Nyír-

Újtelektaiiya,

egyháza, Nyr. 31

—

— tirpák.

egyháza, Nyr. 31

—

Irma

Szüniyeg, Nyr. 10:

278.

Zsandár

— Újtelektanya, Nyír536. — tirpák.

egyháza, Nyr. 31

Fflljegyek

524

Füijegy

—

Áj

—

Csallóköz, Nyr. 15

432.

juhok fülhegyén fecskefark-

szerüen kimetszett

Szarvasmarhán

azt).

jegyül

tulaj donjegy.

használatos

Csallóközön egy

—

nép

Vö. Ajas, Ajos és

Szarvasmarha kategóriában *Ájas

(1.

ájt fül-

használó családot

áj-nak hívott.

—

Különben a nyíl szára tompa végén az a bemetszés, a melybe az

ajzáskor

íj

feszítéskor

megyében nemcsak

származtatják. Néhol „Ájos".

disznóra,

alkalmazzák,

juhra,

tárgyakra

kalap. N. Szó-

pl.

tár szerint csulya.

—

*Csuli, csulyi

Heves m., Mtsz. lefityeg Mtsz.

húr belefekszik. Ujabban a pásztorok népetymologice az A bettl

íÁjos

—

utóbbi

fecskefarkszerúen kimetszett jegy tulajdonjegy.

fül-

Hont m., Nyr. 14: „Az a csulafülú szép kos lesz." „Ne csula ne!" A N. Szótár szerint Nógrádban és Hevesben ^apró fül, lefityeg fül;

hely m., Vacsárcsi, Alföldszerte

—

Csula

271.

hanem

Aj.

székely

jegy, ha kiszakadt.

Kriza, Vadr., Udvar-

a juh fülehegyén;

—

*Csongora

Füljegyek.

575.

fül)

(fül,

— kajla, Székelyf.,

;

366., csonka, suta.

Csulya

—

Félegyháza, 366.

—

Hont m., Nyr. 14:

kutyákról, juhokról

stb.

mondják, melyeknek a fülébl egy rész le van vágva. Vö. Csula.

— Alföld, Gyergyószent— Rajk, Zala m. — füljegy. L. Áj, — *JEllvetni a juhok fülének jelezésénél

miklós, K. L. Ajas.

bevágást

—

*Bütült *

—

füljegy:

Vacsárcsi, Csík m.

a hegyén lecsípett;

ha a füljegy kiszakadt

egye-

nesbe vágták. Vö. Csapott. *

Csapott

—

Csapottfülü sertés, le

de juh

Vacsárcsi,

— is,

1799

—

sz.,

— Gyergyós zentmik. — füljegy, oldalt L.

Csípett

Csipkés fül

MNy. VIII

Rajk,

Keszt-

hegyén bejegy a juh korának j élea juh

füle

— :

Hortobágy, T.

139.

—

„a birka

csipkésen kimetszett füle".

fül

— T.

S.,

—

ökör

is.

Debreczen

az a

a melynek füle

kicsípve.

M.,

—

Felcsapott

a fül levágva.

elhullott volna. Vö. Fül.

—

Fecskefark

Csík

van vágva annyira, hogy csalni vele, mintha az állat

lós,

hely

hasítás;

lehessen

szélre

zésére. Vö. Ajos.

—

füljegy,

elreálló

tenni.

Flj egy

XVII.

— Hatod, Háromszék

—

a juh jobb- v. bal-, néha mindkét fülén lev rovás, jegyzkönyv, melynél fogva minden

gazda

meg

maga

juhait,

sokétól,

tudja különböztetni a

ill.

bárányait a má-

a melynél fogva

még

a csávába került

brt

Minden

más-más jegyet

gazda

alkalmaz a

felismeri.

maga állatainak fülére.

Egyik a juh.ainak jobb- a másik

: ;

Gyapjüosztályozás

525

Korjelezés

a balfülére alkalmazza a jegyet,

ról,

mely egyenes

Vö. Kivenni és Füljegyek.

állliat

hegyének

fül

ferde csonkításából,

kiesípésébl szélének

Bitangjegyzkönyv.

alulról.

hasításából, a fül

kiesípésébl

átlyukasztásából.

Udvarhely m.,

fül

Firtos-Váralj a,

— a juhnál. A juh

Korjelezés

ritkán csak 6, legtöbbször

ez a mustra s ezentúl hizlalóra,

—

majd levágásra határozás

legfinomabb

különösen kett:

—

;

= finom

fülön

;

lyukaszszélén

alsó

fül

= elsosztályú = második három

egy bemetszés két bemetszés

;

= harmadikosztályú. Hasított — GyergyószentmikK. L. — Selye, Ma-

bemetszés »

lós,

ftiljegy

;

rostorda m., Vacsarcsi. Vö. Fecskefark, Aj, Aj OS stb.

*Hátulvetm

néha

J. J.

Gyapjúosztályozás Kálmáncsa flj egy gyei, a finom birkánál a fülön semmi jegy tás

8 éves koráig marad tenyésztnek, ekkor kiselejtezik a nyájból:

—

többféle

a mire

fontos,

van; lényeg szerint

a füleken való bemetszésekkel vagy a születés évszámát jelezik és ettl fogva

vagy minden évben alkalmaznak a fülekre egy-egy, vagy több jegyet. Az évszám bemetszésé így alakul a számítják az éveket,

fels szélén való minden bemetszés 1 az alsó szélén

fül

való

Rajk, Zala m.

mód

A kormeg-

kerül.

ezért

szés == 5

= ;

;

a csúcson való kimet-

;

a kagylólyukasztás

a juhok füljelzésénél a bevágást

10.

Példával kimutatva fülcsúcs

a hátraálló szélre tenni

fels

Jegy MNy.

—

VIII

Hortobágy,

—

139.

felül vett jegy''

M.,

„alól

vagy

— Selye, Márkod, m. — füljegy: a szé-

Kerékfal

Marostorda

len kereken kimetszett.

MNy. Vni

rendesen a tulajdont

jelezi.

—

Kecskemét

—

;

al ólról

;

alsó fül-

+2=8,

hozzá-

adva a folyó évszám ezresét, szá189,

ekkor

az elles éve 1898, a kimustrálás tehát hétéves forgónál

1905-ben

következett be. Bükkösdön a Je-

következ mód

idmben

dívott

magya-

rázat a rajz szerint)

iH=2

^0-^^0-^^0=30

3+3=6

30-^30=60

fülbl, metszéssel jegyezésmódja

„balfülébl

fülszéle

Újab-

ban fogószerú lyukasztóval végzik. Kivenni

szenszky-UT'dáalomban

— Hortobágy, 139. — füljegy,

Kijukasztott fül T. M.,

széle

zasait és tízeseit, p.

a fülön.

van véve".

Bitangjegyzkönyv. Vö. Füljegyek és Kivevés. *Kálmáncsa, meg-

H898

szállani. L. Métöly.

—

* Kivevés Kecskemét a fülbl mint jegy: elölrl, hátul-

A jobbfi bemetszés

fels szélén

minden

az alsó szélén

Likas

3 a balfiü fels szélén minden 10, az alsó szélén bemetszés ;

a jobbfül fels és als szé-

30;

lén két-két bemetszés

Névjegy VIII

139.

— Hortobágy, — betújegy a

T. M., fülön,

— Gyergyószentmik— füljegy. Vö. Szakás. Rovás — Vacsárcsi, Csík m. —

*Ritkos K. L.

lós,

;

az ezrest és százast, lesz az elle-

színesen „tetovirozva".

a bal-

30, alsó széfels szélén 3 lén 2 60, együtt 90, mind a hozzáadva két fülön együtt 98 fül

Aggík

526_^

füljegy.

melybl a mustra

tés éve 1898, a

éve kiszámítható. A második módra nézve Biharilye adta a jó példát. Itt a bárány az elles évében kapta

— Gyergyószentmik— füljegy, oldalt

K. L.

lós,

fél-

holdszerú kikanyarítás. Vö. Ritkos.

az els bemetszést, mely az évet, 1891-et jelentett. Tíz évre

pl.

Juhtej termékei.

meghatározva a jegyek a rajz szerint, mint következik, alakultak: 3

^;^>^"^^ m\

—

524.

megalszik a

Aggaszt

Nyr.

teje.

— tejet aggaszt, túrót

aggaszt. Czegléd Mindszent, Cson-

1893

1892

— Békés m.,

Abanyudni

;

grád m.

;

—

Palóczság

túrót ké-

úgy, hogy az aludttejet meg-

szít

melegíti s azután zacskóba kötve

1896

^895

Í894

felfüggeszti.

Ütsz.

m.,

Trje 11.

és vid.,

formára összegyúrva füstre

1899

-1898

akasztgat szóból ered.) *

1900

változatai Rajkon. Zala

birtokán

megyében,

éltek.

magyar néprajzi irodalomban ezek a fülrovások

végtelen „számso-

rokra'' magyaráztattak, holott tel-

jesen gyakorlati gazdasági ezélra szolgáltak és

némely ponton

még

szolgálnak.

Likas

fülie2:y.

— Vacsárcsi, Csík m. —

Általánosan.

Ütsz.

m.,

Sajóvölgye, Gö11.

—

aggaszt,

túrót aggaszt. Vö. Aggaszt.

Ennek a módnak egyszersített Rollerek

—

Aggasztal

mör

teszi.

Vö. Aggasztal. (Nyilván az akgaszt

Zala retek-

túrót

Aggasztó

12.

—

Ütsz.

Czegléd,

vászonzacskó, melyben

a túrót aggasztják.

— Nógrád m., — aludttejet meleg 279.

Aggaszt túró Nyr. 21

helyen túróvá hagynak alakulni. A túrót tartalmazó hegyes vászonzacskó: aggasztó. Czegléd, Rima-

szombat.

— palócz, Nyr. 22

Aggik „megaggik

tej'*

31.

—

túróvá

Aggódik keményedik. Vö. Megaggasztalódik, Megaggik.

—

12.

— Nógrád m.,

Aggódik

Bepillédzett

—

332.

— Gyöngyös, Nyr.

tej

forraláskor

pillehártya képzdik. Ütsz.,

túróvá képzdik

—

Berbencze

(az

meleg helyen).

aludttej

Brenze

527

—

118.'

Székelyf Mtsz. ,

való

útitarisznyába

túrós faedény.

SAggott-tej

Szeffed

hely m.. Ütsz.

—

Aludttej

—

12.

Udvar-

íBirginyó aludttej.

csángó

Lac coagulatum,

Kolozsv.

glossz.

alut t^y,

Nyr.

1577

70.,

aluttey,

419.

Sz.

F. B. alut tey. PP., alutt-téj. Vö.

Aggott

Posadt

tej,

—

kukoriczaliszttel,

az erdélyi lán

kedvelt eledel

m.,

tartó,

is.

—

558.

164.

—

nem

gyúrt túró.

—

Alsófehér m., Lz.

a tejmennyiség szerint, mely

két

Szentgyörgynap között

oláh naptár)

juhokat.

(római

és

mérik he a

kalákával

részvétével

történik.

néhány bárányt

;

Leölnek

összeadnak egy-

két vider lurkát vagy mókusvizet (zsidó

21.

Boronza a vert

Abauj m., Nyr.

*a sajtból

boronza,

—

XVII. század

vagy gyúrt

túró,

„brindza", a melyet a

— tót

gomolyá-

ból gyúrnak, vernek. Vö. Borondza,

Brindza, Brenze, Bronza, Brondza,

Bronzaturó.

bemérés az egész falu

gazdáinak

juhtartó

jut,

Mtsz.

Székelyf,

—

Borondza

a juhász, ha túróért és vajért ki

egy-egy gazdának juhai után

—

számára való fadoboz).

—

Vö. Borító.

borító (útraviend túró

bérelte a fejés hasznát.

—

borítják

boríttónak van tartója és fedele.

Boríttós

fejt tejet

Csík m.

Ebbe

a túrót (útra viszik).

sat.

Heves m., Mtsz.

— beszolgáltatja

Bemérés

— Lóvész,

Boríttó

túrótartó fadoboz.

Be-fej

kerek fadoboz. Vö. Boríttó,

Boríttós.

urak aszta-

részben,

Csík m.,

— Udvarhely m., Csík Mtsz. — túró, orda, háj, só-

tej.

Erdélyi bányavidék, Bébimos Károly édes sajt,

— Felslok,

tejver. Vö. Briginyó.

Borító

Diemár

—

pálinka)

pakulárhoz

kimennek

a sztrungába, a hol

— Miklosich, Nyr. 11: — bronza vagy brondza == ca-

Brenze 118.

seus breznensis brynza,

bryndza

tót: ;

Cseh

(Kreszn.)

brindza;

lengyel:

rumun brünzü. A :

német tájszólásban brinse

hazai

= ge-

minden gazda külön megfeji a

kneteter Káse. Diefenbach német

maga

eredet szónak

juhait,

beléönti

a tejet a

négykupás (négypintes) régi tejmértékbe a juhbíróság azután ;

megvizsgálja,

vásba szedi az

megállapítja s roilletéket.

strum,

angol

biest-e\

heesting,

(colo-

bresting,

hazai német: Brieserkás, Káse von

frischgegohrener

Milch)

egybe-

tartozónak gyanítja. Vö. Boronza.

Brigigyó

528

„brieser"

breznóbányai,

melynek juhászata nagyhír

volt.

—

Brigigyó Lóvész, Csík m. tejver. Megaludt tejet verik ezzel; *

van

Dézsa töltik (Hétfalu, Nyr.)

forma túrba

a szerb burduk kecskebr, melyet összevarrnak, belül degettel bekennek

bika

folyadékok,

és

— Felslok, Csík m.,

*Briginyó

—

csángó

tej ver.

Vö. Brigigyó

töml-

—

tömlsíp. Tsz.

nyele, keresetje.

hurdó,

;

(Kisd. Sz.) hordó-^i^:

fképp pedig bor

tartásárahasználnak

bortöml.

Brassó

Székelyföld, Hétfalu,

m.,

Mtsz. töml. Vö. Burdó.

Birginyó, Tejverfa.

— vö. Boronza. Cájtli — Komárom m., Mtsz. Brondza — vö. Boronza. — fejgatya, melyet a juhászok fejeshez kötnek fel,*nyilván német. Bronza — Oklsz. — Caseus Breznensis. 1546 Casei in vtres Csatorna — Sz. F. B. — CzaBrindza

Bronza vocati

compositi

1549:

;

Vtres casei vulgo bronza;

1557;

themlowy sajt

1564

;

1596: Egi

;

fel

wlgo

Vtres

berenze

töml-

zapu boronza;

Casei caratini vulgo Boron-

cza; 1619: Boronza egy korczos

vannaval

1670

;

—

juh-

— Mtsz., 346. — — összefutott Nóg— savó Kiskunhalas

Csóré Hont m.

rád m. — Oklsz. — 1569: — szopós bronz athwro in

Bronzatúró

dolio.

buggyanó

Vö. Boronza.

—

Fedeles.

Vö.

—

tej-

Szucsák,

Kolozs m.,

— kis

bwrdo. töml.

259.

— Munkácsi Nyr. — juhbr, melybe a túrót B.,

(1.

Csorgó

tej

;

—

0.)

—

Fájsz

ki-

savó-

Málnásfürd

—

csatornája. Vö. Csó-

— Selye, Maros-Torda

a kirinta

sajt,

— Székelyföld, Mtsz. —

Burdu

(1.

o.)

csatornája. Vö.

Csorgató, Csónak.

oláh elem a m. nyelvben.

nak, Csorgó.

—

Nyr. 18:575., 22:208.

Burdó

;

gyermek szájából

Csorgató

kiri7tta

Tejgyjt

budákó.

Bulz

tej

Felslok, Csík m.,

gyújt dézsa v. kád (egyik füle nagyobb és lyukas, a másik kisebb ép).

ból tejjel és tojással készült étel.

csángó, Lóvész, Csík m.

és

Vö.

csatornája.

o.)

(1.

larido, butiro

túró. Vö. Boronza.

*Budákó

— Lóvész, Csík m. —

Csónak

krinta

Csorgó, Csorgató.

brincza et caseis. Brinza

Formagium

— Málnásfürd — Vö.

Cseber

Tejescseber. S

1601

itt

sajtó.

Quoddam genus caseorum Brenza vasculis

Sait

torna á saiton: lingula.

— Székelyf., — túrós döbönke

Dézsa

398.

hágón innen

;

Mtsz.

a Király-

víztartó, két lyukasz-

tottfül faedény, mely rúdon hordozható, a Királyhágón túl Cseber, 1.

azt.

Dobon

529

—

Dbön

—

34.

Esztergom, Nyr.

bödön.

„bodony

túrónak"

sajtóhiba

Székely

való.

valószínleg

túrónak

Tsz.

szó.

97.

Turósbödön.

Édes :

—

Lz.

Nyr.

gomolya.

m.,

kinek beméréskor négy-

volt, minden renden kap egy egész napi (reggeli, déli, esteli) fejést, a mi pl. 600 juhról öt veder (50 kupa)

kupányi teje (versen)

madzag közt függ

két

—

tej — Selye, Maros— 14 font túró és 3 font

*Egy juh

Vö.

régi font szerint számítva.

*Egy kompona

sajt

— 48 — Alsófehér m., Lz.

Háromszék m.

—

Egy rend

— Hatod,

Eming — „Somogy

;

Kassai szerint

a sajtból sajtó

által

kinyomatott

Ezen okból Somogyban imitt-amott mondják sós, mint sós savó.

Nyr. 5

—

fej-

— Márkod, Maros— a hol a juhokat fejik.

Vö. Esztrenga stb. *

—

Fejkupa három

—

deczi

fából

Ló vész. Csík m. rtartalmú, egy

faragott

fejedény.

Vö. Fejbögre.

— Bny, Gyr 559. — fejsajtár.

Fejpitli Mtsz.

m.,

Vö.

Fejbögre. í

Fejvider

79.)

vármegyei szó: serum lactis salsum,

Dunántúl,

Fejkosár

szék m.,

és Szála

eming, lac

—

Kemenesalja, Tsz.

sajtár.

font.

egy kategória; azon gazdák, kiknek négy kupányi tejük van.

Fejbögre.

csiptetik. Vö.

darab

Kompona.

—

három deczi rtartalmú, égetett, mázas cserépedény, a melybe fejnek. Az ótós fogason (1. o.) lóg. Fejeskor a fejvider madzagába kb.

torda m.

a mibe

íPejcsupor Hatod, Háromszék m., Selye, Marostorda m.

Fejké

—

orda.

egy

felett,

Fejké, Fejpitli, Fejvider, FejFejkupa.

18.

íEgy juhra való Hatod, Háromszék m. 16 font sajt és 1 kupa orda. A súly egy meg-

torda m.

—

vödör,

Háromfertálytej.

felel

Alföld

mely a fejvödör

tejet tesz ki. Vö. Féltej, Fertálytej,

—

Fejbögre

kis bögre,

egésztej.

— Alsófehér

egésztej

—a

Egy

Maros-

Szent János-naptól

közvetetlenül fejnek. így a tej kevésbbé habzik. Vö. Fejcsupor,

Barkóság,

friss juhsajt,

Egósztej

Egy

—

sajt

—

32 521.

—

Szent Mihály napig. *

bodony,

— Márkod,

Fejés tart

torda m.

döbönke.

—

Döbörke

döbörke

Tsz.-ban

Fejövödör

—

Lóvész,

Hatod, HáromCsík m.,

Már-

kod, Marostorda m., Selye, Maros-

torda m.

—

dongákból összerótt

fejedény fogója a fülein keresztülhúzott madzag, erre csiptetik ;

a fejcsuprot. Vö. Vider és Fej-

az eming". Nyr. 17 554. :

Somogy m„

Mtsz.

kisajtolt sós savó.

;

Zala és

bögre, Fejvödör. *

489., sajtból

—

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse.

Fejvödör — Szeged-Csöngöle abroncsos faedény, a mibe 34

fejik.

Kecskemét,

gelata

—

Márkod, Marosmelyik juh fél„a m. torda tojáshaj nyinál kevesebbet ad, az után a majoros féljuhtejet ad a íFél juhtej

—

gazdának"

7 font túró és IVs 5

juha közt

van

tejelje, az

egy ilyen szúk

egész juhtejet kap,

mert kipótolja a többi

Egy

Vö.

—

Ha egy gazda

orda.

jól tejel.

juhtej. Próbafejés.

—

Féltej

Alsófehér m., Lz.

—

a kinek beméréskor két kupája minden második renden

van, az

kap egy egész

tejet.

Vö.

Egy egész-

Fertálytej.

tej,

méréskor egy kupája van, az minden negyedik renden kap egy tejet v. egy sajtot. Vö. Féltej,

Egy

vajtartó

—

hoz való

Ma-

Selye,

fontos tál-

(1.

o.)

súlymértékek a gaz-

által hitelesítve.

Fontos-tál— Selye, Marostorda

—

kétkarú kézi mérleg,

karokkal,

fafogóval,

kenderkötkaz orda mérésére. Vö. Fon-

bükkfatálakkal kel,

fa-

fany elvvel,

és

Gelyáta.

—

Fuka

—

Alsófehér m., Lz.

—

kétliteres mérték.

Gajáta

—

által

—

Galáta

;

tót

Galáta gajáta:

Galeta.

—

Alsófehér m., Lz.

juhtejes

edény.

— Vö.

hitelesített

fontos

gye-

rek fejnagyságú

sziklak. Ezzel

mérik

juh

sajtot

== 16

egy font.

után

való

Kompona

Vö.

k, Kompona.

—

Gelyáta Szolnok-Doboka m., 22 536. fenyfaedény, melybe a juhokat fejik. Vö.

—

Galeta.

—

Gomoja

Debreczen,

—

7:189., 11:189.

—

Gomolya

vidékeken

—

zött

— —

Nyr.

Gomolya.

-z

nem

illetleg

juhsajt,

nem

fölö-

tejbl készül. Vö. Édes

sajt.

mert

túró, jobbfajta,

— magyar juhászat nagy a melybl a túrót verték és verik. L. Boronza. — Gomolya — Bihar m., Nyr. 4: *

Gomolya

444.

sajt,

;

Falóczság,

Rimaszombat,

uo.

(Szentesen,

1602:

22 34.

uo.

10 88. :

Gomolya Pál

— juh8

Nyr.

juhsavó.) Oklsz. 1594

187.,

Gomoliak. stb.

1731:

gomolyákat vagy hrudakat hordanak a vásárpénz köznap 1 den. M. Gazd. tört. Sz. Vn:88. (Vö. Munkácsi Vö. Gomoja, Ethn. 19.) Gömeje, Gömölye, Gömöje, Édes sajt, Boronza, Homoja. a

Juhászoktól,

gelata.

k —

Gazdasági Vacsáresi, Csík m. a „gazdaság" tagjai *

sajt.

tos-kövek.

1620:

Oklsz.

is.

Vagion vay keopelleio gilitta. 1634: Egi üres geleta. Vö. Galáta,

Pontos-kövek a rostorda m.

tót

Juhasz házban vagion kamoraiaban saitt Niomo galita No 8.

egésztej. Háromfertálytej.

dák

palócz^.

sajt- és

Nyr.

— Lz. — a kinek be-

Fertálytej

— Tsz. — a = túróbödönke, de

Galeta

ua.

Vö. Fejóvider.

font

Gomolya

530

Fél juhtej

juhokat

;

kik

Oomolyanyomó *

531

— Hajduhad— keretes, egészben véve

Gomolyanyomó

ház

öt-

Kerenta túró tört.

szögletes deszka, kifolyással. Erre

teszik

gomolyát, hogy a

friss

savó lefolyhasson.

—

Qömeje

Barkó

—

Gömöje

335.

—

Bereg Gomolya.

szó, 1.

Csaholcz, Nyr. 19

Gomolya.

—

— — 16

íJuh után való 1

—

és

Gomolya.

—

fertály

három

van,

teje

renden kap egy egésztejet, a negyediken nem kap. Vö. Fertály-

Egy

— XVII. munkácsi — juhtejbl készített Juh vizsga — Selye, Marostorda m. — próbafej János *Juhvaj

sz.

vaj.

napkor van. „A mejik juh megad egy porczio (1. o.) tejet, arra

—

Oklsz., Mtsz.

talán gomolya. 1558

—

túrót

(t.

juhtej-illetményt),

ád annyit,

íKalán

arra

sajt

— Ló vész, —

Kaskavál

—

25 327. :

Melius,

ormós

durván,

felülettel készített, vékonyabbfajta

juhsajt lesz, a mit

készí-

tenek a Mezségen.

Juhsajt

sait.

havasi

MNy.

1544 ih Juh sayth. :

sait.

orda. Ennyit kap minden gazda a juha után a majorostól. A melyik juh legalább egy fél tojás-

-azután

már

a próbafej éskor,

egy juhtej jár.

Vö.

Féljuhtej, Próbafej és.

Juhtúró

—

Oklsz.

-Juhturó fontja 9

102.,

Gomboez

sajt. :

—

165.

ozmán-török

Udvar-

oláh

szerint :

= —

kaskavál,

kaskavál, újgörög

Kászú

—

Székelyföld, Tsz.

Kászu-túró

—

Háromszék m.

Székelyföld, Nyr. 23 151. :

göngyölt

fenyhéjba

tömött túró.

Vö.

— össze-

(kászúba)

Szemerketúró.

—

Kelenta Csík m., Udvarhely 23:104.-1. Kerenta, Kirinta.

m.,

Kerenta

—

Székelyf. Tsz., HaHáromszék, í Vacsárcsi Csík í kerek fatál, melyben a sajtból a savót kinyomják. Van: ágasa

tod,

—

dénár.

1669: Tehén-

—

fenyhéjból készített túrótartó edény v. táska. Vö. Kászutúró.

Juh tej

hajnyi tejet ad

Zajzon,

Hétfalu,

hely és Háromszéken káskavalé

caseus

— egy — Márkod, Marostorda m. — 15 font túró 3 font *

—

xaöxa(3áA,.

— Sz. F. B. —

Oklsz.

Juh

Csík m.

tejgyújtkalán, sajtgyjtkalán.

Vna Túrba

—

nem

felet,

Brassó m., Nyr. 23

Irdos-birdos

az egész

a melyik

vagy egy fertáj túrót adnak, ki a hogy adja, ki a hogy érdemli; vagy csak ordát adnak rá."

in qua est vna hamalya.

1587

font sajt

utasítás

egésztej. Féltej.

Homálya

ovillus.

—

egy

kupa orda.

megadják a

Háromfertálytej Lz. a kinek beméréskor 3 kupa, azaz

Nyr.

Gazd.

és. Szt.

Kecskemét

Beregszász, Nyr. 36:431., ua.

tej,

*Gömölye •-z vidékeken

6 dénár. 89.

Vacsárcsi, Csík m. -(-

m., Nyr. 27 478.

fontja Sz.

—

34*

Kiiinta

532

czöveke, sípja,

órdamér

sétára

ejteles

kupája.

Kiiinta, Kirinta,

Vö.

Kelenta,

Krenta,

Krinta.

Orda

ból,

a tálak köti madzagból valók.

Van c)

a) nyelve, b) komponarádja^ komponatála. Vö. Slag, Mázsa^ :

— Háromszék m., Nyr. 23 104. — Kerenta. Kirinta — Málnásfürd, Selye, m. — Marostorda sajtnyomó

Fontostál.

teken, egyik végén csatornával „csorgató"; van: csorgatója,

sajt,

Kiiinta

—

csorgató

nyelve, vászonból

szögezve.

oda-

Krenta,

Krinta,

Vö.

Kerenta.

—

Egyébként mérleg. *KomFelsboldogasszony pona 32 fontnyi mint mennyiség 32 font egy kompona túró túró. Gazda része juhai után.

jár.

—

Kompona

—

m. van kompona rúdja, kompona tálja. Ehhez a súlymérték egy gyermekfejnagyságú gömböly, hepe-hupás felület sziklak, ebbe vastagon van belevájva a 16-os

teknt

szám.

Vö.

—

Selye, Maros-Torda m.

ezzel mérték

kétkarú

a túrót

famérleg,

mennyiség

sajt

Gazdasági

—

^Kompona

—

Régen

nagy,

bizonyos

túró.

Ilyen

;

csónak).

Kukérca

Lapcse tej,

— Köpecz, Háromszék 105. — ordas — Torontál, Ozora —

Nyr.

m.,

lé.

*oláh; a latin lacXól ered.

—

Megesurrant Mtsz.

—

Meghivejkél

Oltó Nyr.

—

Baranya m.,

meí

1577, Nyr. 36

Kolozsv. 68.

—

coagulum, quod ponitur in

*Orda

— Székelység —

készítés mellékterméke.

28 font túró. Fél kompona

alakított

édes túró;

14 font túró.

Emez

teszen

juh-

vagyis egy rendesen tejel

juh után való túróilletményt,

ordabeli illetménynyel együtt. Vö.

Egy

juhtej.

Karja

— ^Kompona — Ló—

m. kétkarú mérleg. m) fogója és táljai fá-

vész, Csík

lacte,

ordát

még

savóval

sajttá

sajt; :

Gerend,

friss;

összekeverve 144.

Bukovina, Nyr. 6

23 577.

nem

át

ha a

melegítik, a zsendicze nyerik. Nyr. 20

a sajt-

Az oláh

— Orda — Csík-

Vrde. Vö. Urda.

—

tejet,

glossz.,

otho, oltho-

ut coaguletur. Vö, Ótó.

madaras

Hüvejkel.

Csaholcz, Szatmár m.,

382.;

értelemben: Selyén: egy kompona

jelent.

Kerenta (Lövészen a csorgató neve

Komponak.

—

Tsz.

—

Csík

Vacsárcsi,

*Krenta — Márkod, Marostorda m. — Kerenta. Krinta — Marosszék, Nyr. 23: — »Lóvész, Csík m. —

—

Székelyf.,

a tótban

sajt-

mennyiség, mely egy juh után

Vacsárcsi,

Gazdasági

vö.

—

Korittó

104.,

— Sz. F. B. — Caseolus. *Kompona — Szabéd — Kis sait

k —

Kompona

Csík m.

nev

—

525.

fölitalt

Orda

—

édes,

Aranyos m., uo.

juhsajt

;

Alsófehér m.,

Lz.; Erdély, Nyr. 23:483.;

Gyér-

Ordafzö

uo.

gyó,

Kolozs m., Mtsz.

;

533

fist

82.

Kalotaszeg,

;

Brassó m.,

Csík m.,

Moldva csángó, Nyr. 30

Próbafejés

oltandó tejet gyjtik.

177.; Székelyföld, Tsz.; Szucsák,

Kolozs m., Nyr. 18

uo.,

Oláh

—

282.

urda

576.; Zilah,

Ordafz

rostorda m.

Budense,

— Márkod,

üst

Made

veresrézböl,

Hosszabb,

belül czinnezve.

Ordakever

—

Ordamér kupa

—

Hatod,

"/^ liter.

— Hatod, Három— Részei ordászsáktartó

Ordászsák

(mogyorófa),

ordászsák-

csíptet,

összeköt faszirony), akasztómadzag, akasztórúd, orda-

—

Ordásteken

szék m.

—

— Hatod, Három-

csorgóval a savó

le-

*Összoféjni

—

általánosan

—

próbafejés,

melynek eredményétl az egyes juh után adandó sajt- és ordamennyiség függ. Vö. Próbafejés. í

—

Ösztöke

—

tott

—

általánosan

—

borjúgyomor, fzetjével afriss-

fejésú

tejet

oltják,

készíthessenek.

Parmasan

Marostorda

Márkod,

gyógyszertárból

m.,

•

—

Posadt-tej

8:566.

—

Rozsnyó,

Nyr.

aludttej (poshadt?)

német Pokal.

milyen

—

hogy melyik juh után

mérték

sajtilletmény jár

a gazdának. Vö. Összefejni,

—

Márkod, Marosíótóscseber torda m. vasabroncsos, 25 30

—

tej.

Márkod, Maros"Próbafejés ajuhoknálSzent Jánosnapkor történik, feladata megállapítani,

;

mennyiség

Vö. Próbafejés.

poculum

—

Egy — Vacsárcsi, Csík

rendes

— Hatod, Három— mázos, karcsú cserép-

edény, melyben a tejet oltják. :

Sz.

olasz sajt.

torda m.

Ótósbokály

latin

—

vett oltószer. Vö. Oltó.

szék m.

vasa,

caseus parmensis, rex caseorum; *

hogy túrót

*Ivád,

Van

nyele.

*Porczió szárí-

Csík

Vacsárcsi,

ordakavaró.

folyatására.

*Ótó

beoltva

a juhászatban

zsák. ordászsák. t

Szentes, Nyr. 8

édes tejbl és

készül.

csiptet (hasított mogyorófa), káva (a csíptett

—

332.

Vacsárcsi, Csík

közönséges pléhszró.

Ótott túró

kalánosak csinálják. Tart:

szék m.

—

lapátalakú.

Háromszék m. egy darab fából van faragva, betett fenékkel. A

—

mint

— Márkod, Maros-

Gsík m.

SÓtóskorsó Vacsárcsi, Csík korsóforma fekete cserépedény. Ebbe teszik az ótót s adnak hozzá sajtcsepegést s ezt töltik a tejhez, hogy megaludjék.

*ÓtÓ8zr

torda m. »

— Vacsárcsi,

rtartalmú. Vö. Savós-

kád.

széles. %

Ótóskád

— 60

374.).

—

édes juhtúró.

(Lexicon

Alexics. Nyr. 17 *

melyben a meg-

literes faedény,

—

juhtej, Féljuhtej, stb. fej és

—

Vacsárcsi,

—

Egy

Próba-

Csík m.

—

Pujna

534

gyengébb tejel jugazdák szeme eltt maga a gazda megfeji s ha nem ad egy porcziót (1. o.) a meddúk közi csapják." Vö. Össze-

Sajtruha

y^Nyíréskor a

Részei

hokat az

sróf,

összes

fejBLÍ.

—

sPujna

—

Gyr

zsendicze.

Pujna túró

m., Tsz. 308.

— Fejér m. — jnh4

•

—

Rács

44.

—

Balatonmell.

— —

Sáfó 3 327.

Sajt

—

Egy

Közép-Baranya, Nyr.

caseus vetus

Csík m.

szerint

a Sajtos személynevet. 1586 sayth.

Sz.

sait.

vag az els teynek az sauvia-

bol

czinált

sait:

caseus

secun-

szóval: sendicze).

vüonná niomot

Sz.

caseus

sait

Sajtár

557

1577

— Tolna m., Tsz., Zilah, — fejdézsa. Oklsz.

232,

Feyny

Egy

Vö.

walo

setereketh.

saytar chychyry. 1597

Tejes seter. Sétér,

A tótságon Sejtér,

Sajtcsepegés

Csík m. S

—

Sétár,

—

Márkod, Maros-

Sajtkáva.

Sajtnyomó 1558 *

—

Sayth

—

tál

nomo

Oklsz.

Sitár,

Vacsárcsi,

—

alatt.

—

tal.

— Málnásfürdó

Sajtnyomtató

négylábú, padalakú sajtforma.

Vö. Sajtnyomtató-deszkácska.

—

* Sajtnyomtató-deszkácska az a két deszkaMálnásfürd

—

sajt

tetejére

kövekkel

tesznek

nyomtatnak

tett

rárakott

sajtra.

Vö. Sajtnyomtató.

*Sajtpócz

—a

—

Selye,

Maros-

koszorúgerendákra fektetett póczok. Vö. Póczdeszka. torda m.

—

Otós korsó

Sajtfacsaró

torda m.

—

Sajtkéreg

„sochtar".

Súrú, Zsajtár, Zséter. S

— Hatod, Háromszék

darab, melyet a nyomtatóba

recens pressus.

Nyr. 28

Lóvész,

1597. évi kiadás ki-

(Az

egészíti e F. B.

—

sait,

darius.

—

Vö. Kalán.

Sajtkáva

torda m.

vy la^

—

vékonyra hasított szilfából összehajlított kerek sajtforma, Vö.

régi sajt). Oklsz. 1368 óta ismeri

1558

Sajtgyjt kalán

Sajtforma, Sajtkéreg.

oregi sait

(Melich

—

Sz. F. B.

j.,

bemélyedés,

Sajtforma Hatod, Háromszék m. Vö. Sajtkáva. »

fejké. Vö. Sajtár.

fák,

középen

csapon keresztül folyt le a préselt

Schl. Sz.

kerek

kávatartó,

rend.

caseus. Sz. F. B.

való

keresztül

facsaróasztal,

melynek szélén és közepén keresztben van a még mélyebb savóárok, ezekbl egy csövön a

füstön álló sajt tartója. Tsz. 309.

Rend

kar,

sajtból a sayó.

sajtos savó.

túró, birkasavóból. Nyr.

*Sajtpócz

—

Málnásfürd

mogyoróvesszbl 1*2

hosszú, 80

van

—

fonva,

széles.

Áll

a négy sajtágason. Selye, Maros-

sajtprés. Esztergályos

készítette kis kézisajtó csavarral.

—

a melyIvád Sajtruha ben a sajtot szikkasztják.

;

Sajtszárasztó cserény Sajtszárasztó cserény

1597

Sayt

zarazto

— Oklsz. cherenj.

*Vessz('^ fonás.

*Slág

fa-

sajtból a savót

Sz.

tey,

Székelyf. B.

;

—

sos

vári glossz. 1577, Nyr. 36:419.

— Márkod, Maros-

—

AH egy

sajtprés.

(savója le van eresztve).

tej

—

deszkafalba van dugva, a másik

Sr — Szilágy m., Nyr. 6:473. sajtár.

Szemerke túró Háromszék

a kirintába ersített vas-

Tsz.;

csavarral szorítható lejjebb.

Ez a

kombinálva képezi

krentával

Tsz.;

sos t^y, Kolozs-

colostrum; megkeményedett aludt

deszkából, melynek egyik vége a

vége

—

Sós-téj

— Kecskemét —

Sajtszorító

—

szoknál használatos túrómérésre.

melyben a

torda

sajtár.

sait szaritó lesza. * Vesz-

kisutúlják. *

—

Selye, Maros-Torda az egykarú emelty-mérleg; juhá-

Sajtszék

sutú, a

Hétfalu, Nyr. 3:373.;

Bácsfalu uo. 564.

szöfonás. *

—

Sitár

— Oklsz. —

Sajtszárító lésza

1586 Ket

Taszok

535

151.

—

Székelyf.,

— összegöngyölt

23:

Nyr.

m.,

fenyhéjba

(kászuba) tömött túró. Vö. Kászu-

sajtolót.

—

Satólni

túró.

— Bszsz. serdek, Oklsz. 1429 Petrus Zerdek — lac coa— gulatum, seracium = aludttej. Savó — Sz. F. Schl. Sz. iSzérdek — Székelyf., Tsz. 345. serum *a sajtkészítés után fenn— Gömör m. tejleves vert maradó híg folyadék. Kemenesalja szedett gyim-gyom Savóskád — Vacsárcsi, Csík becsinált Kállay-gyüjt. eledel. m. — olyan alakú és nagyságú, neme. Vö. Serdek, Szérdik, Szsatúlni, sajtolni, su-

SzD. Ksz.

ttilni.

126.

Szerdek

(sató,

sajtó, sutú).

B.,

;

téj.

mint az ótóskád. Ebbe cseppeg az

túró, Zerdek.

ordászsákból a savó. *Hatod, Három-

szék m. Séffel

—

Oklsz.

lencz seffewl turot

német

1557

Ky-

* dézsa.

—

Szérdék

— Rimaszombat,

271.

a túró a savóban. Vö.

—

Szr —

kára sztt Balaton,

Nyr. 34:532.

Tud.

Gyújt.

— fejkanna,

Nyr.

Szérdek. *Ez a helyes.

Schaff.

Séf 1839.,

—

Málnásftird

rit-

gyapjúdaróczdarab, 2

keresztben álló

mogyorópáczára

feszítve. sajtár. Vö. H. 0. í

Sejtér

sajtár.

—

M. Hal. K. Söföb.

Lóvész, Csík m.

íFelslok, Csík m., csángó

sajtár.

—

Sétár

Doboka

Szrruha

—

Apa-Nagyfalu,

m., Nyr. 12:429.

fejedény.

Székelyföld

Sz.

— sajtár, Tsz.

ua.

Taszok

—

Szr.

Hatod, Háromszék

sajtnyomtató pad. Részei:

járom, ebben 2 Járompácza,

nyomtató

sajtnyomtató

nyomtatókö, sajtkáva

sajt-

déczka,

v. sajt forma

536

Tej szilfából.

Ebbe

teszik sajtruhába

gömbölyítve a kisajtolandó

sajtot,

a tászok 4 lábú padja.

szék,

—

Udvarhely m. egy egy juh után járó egység, kb. 16 font vagy 8 kiló sajt. Tej

tej,

Tejescseber

— Málnásfürd —

az a nagy faedény, mely a kirinta

csorgatója alatt

áll;

ezen helyezik

a szrt. Vö. Cseber.

el *

—

Tejes putina

—

romszék m.

Hatod, Há-

tejgyjtö-cseher,

Tejgyüjt-budákó — Felslok,

— tejgyújt-kád.

— vö. Tejesputina. *Tejgyjt-kalán — Lóvész, Csík m. — vö. Kalán. Tejszr — Selye, Marostorda m. — „8X6 cm nagyságú ritka*

szálú gyapjúszövet,

fogva

két

páczikára

Vacsárcsi,

—

Túró

—

álló

Tej-

Csík m.

—

tetett *

pálczákra feszítve.

Tejszr -szita

Csík

alakba fek-

—

szrje ma

Lóvész,

1557

Tejverfa

—a

—

Vacsárcsi, Csík

—

Székelyi'.,

való

Tömlótúró.

túrót

et butirum.

Kylencz seffelwel

turot.

Csu-

sajttal.

savanyú tej. iói'Qx, túréx Mongol tarax =zsendicze. Gombocz, MNy. 1 165. :

— Oklsz. — tekeneo.

—

Túrónyomtató 1586

Oklsz.

—

Egi thuro nyomthato. 1636

Túró nyomtató.

Egy Turo

Oklsz.

—

szarasztot

—

Túrószárasztó 1638

Túrórács.

Padlásban. Vö. Cz. F.

—

Túrózsák Turo

sák.

—

Oklsz.

1588

1584:

Vaznoth Turo

sakii ak.

Veder

—

Háromszék m.

—

8 régi kupa, kb. 6 egy veder kiló sajt, egy juh után járó egység. L. Egy kompona, Egy tej.

Vesling 1571

Tsz. 368.

tesznek

el.

—

Oklsz.

—

caseolus.

Caseum vnum veslingh

1592

Bars m.

vo-

fest

paschatis dánt caseum wlgo ves-

borzsák, a melyben leginkább

télire

sajt.

Turot sayt lenek.

túró szó egykorú a

ling

—

Caseum Thwro

catum.

csángóknál hriyinyó,

STöml

gyúrt

inkább

Van közönséges konyhai pléhszrjük is. rézsodrony, mint lószr.

—

sz. j.

Twrot twros

turo.

eteknek. 1549

70X70 cm terjedelm gyapjúszövet. Szögletén

caseus:

Oklsz., 1544

négy csúcsá-

keresztben

kifeszítve".

—

szr

túró,

Hatod,

Háromszék m.

nál

Schl.

formagium.

1594:

—

Tejgyjt-cseber

—

*Turabdu8

Túrógyúró-tekn Thwro gjuro

Vö. Budákó. *

Káse. 1486:

Quatuor apes, vnum Themlew Thwro. 1637: Temleö turo 29.

vasz

Csík m., csángó

— Oklsz. — caseus

Tömltúró

utricularius. Szákler

1550

faedény. *

Vesling

vocatum.

Barsszentkereszt.

ugyancsak az mondja: ^fiissleinhTm-

*Veslingtúró alatt Oklsz. azt

senkáse," fasslein.

lehet

Vesling

Veslingcsináló szék

537

—

Veslingcsináló szék sedile

Zsotár

—

túró

1636: Ves-

fásslein briasenkase.

273. 1638

Saroglia

Turo

minden

Sz.

tört.

Veslingh Turo Tartó

Azokon veslingh Az szolgáló jobbágy

1648

Gazd.

ling túró 20.

—

Oklsz.

az várhoz

tartozik

—

egy vesling túró-

messzely

vajjal,

val és

luddal. Károlyi Oki. IV.

édes orda.

vetreczétígy készí-

marhahúst

zsírban

megrántják

tik

lével jó

K. szerint

hosszan

Gyula. Nyr. 2

rutén

rint

Krész

mondani ez ;

Paal

savóban.

(MNy.

Zsongáta.

— Ló— lapátos részén Csík m. a

Zsendiczekeverget

lev lyuknál fogva szokták

fel-

akasztani rendes helyére.

— —

Zséngioe

—

OZsétár

Pusztadinnyéshát

Fejdézsa.

Nyr.

Szentes,

Zsinczicza.

tót: Sochtár. 331.,

Vö.

ua.

Zséter.

556.

—

Lóvész, Csík m. íVider Fejvider; Hatod, Háromszék

—

Zséter

Nemesviss,

m., ua.

17 336. :

— Hétfalu, Tatrang, Brassó Nyr. 22 23 535. — vert

Zára

94.,

sze-

lengyel

zentica.

fel-

;

Gombocz

Zsinczicza, Zsengicze,

Vö.

165.)

vö.

m.,

m.. Tsz.; Tokaj,

zentyca,

zyntica, orosz

Nyr.

22:81.;

savós orda

forralt juhtejsavó.

rántásos

feleresztik.

—

elvagdalják, és

talán zsendiczét akart

már édes orda

Gömör

Székelyf.,

vész,

Krész

Erdóvidék,

Palóczság, uo.

Nyr. 24 335.

•

—

Zsendicze 8:188.;

300. PPB. 1767. Caseolus.

Vetrecze

fej-

való

fából

edény.

1619 Vesling czinalo zek. Csicsva.

Vésling

—

Zsajtár

Oklsz.

ad caseolos conficiendos.

Gombocz Z. szerint: oláh zaráserum (vaj köpülés után megmaradt súrú savó). MNy. 1 165. a tót cmar. tej.

;

Nyr.

Veszprém m.,

Sopron m., uo.

;

239.

Tsz.,

Olaszfalu,

17 47.

uo.

Balatonmell.,

Répczemellék,

m., Kemenesalja, Tsz.

Vas

Vas m., Nyr. 10

—

90.

Zsétár.

L. Sajtár.

—

Zsinczicza

Hont

Ipolyság,

Zerdek

—

Schl.

sz.

—

m,, Nyr. 19 1.

Szérdek.

—

Zisztvála

— Gerend, Aranyos m.

— juhtej Nyr. 23 578. Zséf — Balatonmell., Tsz. — föl V. vaj.

és

Zsejtár 1.

Schaffel. Nyr. 24: 403.

—

Gömör

m., Tsz.

—

Zsajtár.

Zsejter

— Göcsej,

Nyr. 12 47.

24:403.)

Gombocz, MNy.

—

Zsojtár

165.).

Vö.

Tokaj

—

fejké,

24:335.

—

* Zsongáta Balatonmell., Kemenesalja— oltott birkatej savója,

zsendicze. Tsz. 396.

Zsotár

Nyr.

Palóczság, Tsz.

zencíce (Nyr. 33 571.

sajtár. Nyr.

fejedény (Ab osztrák- bajor sechter, soechter.

;

Zsendicze.

fe-

jkanna. Ab:

95.

juhtejbl készült túrós

forralt

savó. Tót

Zsajtár.

—

Gömör

m.. Tsz.

—

Juh hangelemei

538

Juh hangelemei.

— mekeg, bekeg,

—

Béget 12

rség

Brr! 493.

Komá-

Béget

—

^Bg

—

— béget. Nyr.

— Alsócsallóköz, — béget. Nyr. 27

Nyr. 27 480.

380.

rom m.

Gyergyó, Nyr. 34:260.

juhhivogatószó. * Bri -

méget^

Nyr. 7:286.

béget, bereg.

—

Bri

—

Bárány.

Bárány

Trücs, Trücs!

287.

—

Csíkszentmihály, Nyr.

juhkerget

szó.

»Héj nó! bride-ne! Udvarhely m.

Váralja,

Hatod, Háromszék m.

— Marosvásárhely, — juhriasztó. — Firtos— juh-

hajtó szó.

a juh és a bárány.

*Héj ne hé! vaj ne! bri bri Udvarhely m. juh-

— Rava, Szika, szika — Bajmok, Bács hajtó m., Nyr. 7 527. — bárány hívása.

—

szó.

Hitt te Birka.

— —

Bekeg Birka

prémben

Nyr. 26

a birka. Kriza. Találós

Hurda!

mese Vesz-

Utón megy a tipetopa, Hátán viszi genyegonya. Nyr. 2

Csíkszentdomokos,

326.

*Berbécs

468.

a berbécset riasztják vele.

Birkák szava — Hódmezvásárhely — Az istennyila belecsap a karámba

—

Arad m., juhkerget szó.

Hódos,

— berbécs-hajtó = Ürü. Hurda ne! — Gagy vize mentén és Rava, Udvarhely m. — 32

Nyr. szó.

—

239. --

s azt felgyújtja.

tüzes

lángnyelvek felhevítik a levegt a vén birkák ezt mondják „Meleg van!" (mély hangon); késbb, mikor a lángok égetni kezdenek, a bárányok így jajgatnak „Megégünk !" Mikor pedig

Né

bari,

Veszprém, Nyr. 6

bari

né!

—

284.

—

juh

hivogatására.

a dolgot

már

egyáltalában

nem

szamár is elbdül: „U-tánnam!"Nyr.36:237.

lehet tréfára venni, a

Trüss ki

—

44.

—

Szt. Gál,

Nyr. 3

birka szólítására. Juh.

Bircsu! baris! ná biresu ná!

na bariska ná 10

279.

—

— Szürnyeg, Nyr.

juh hívására.

—

*Prüs-ne, szúk, szúk, szúk! Firtos-Váralja, Udvarhely m.

juhcsalogató.

— — 480.

*Prüss-ne-ne! prüss ne! Marosvásárhely, Nyr. 27

juhhivogató.

Pusa! pusa! pusa! vagy bari! Hódos, Arad m., juh hívására. Nyr. 26 239.

bari! bari! :

—

— Rava, Ud— juhhivogató szó. Trücs, trücs! — Veszprém, Nyr. 6 284. — juh kergetésére. íTphrüs-ne-ne!

varhely m.

;

Süti becsi!

—

Háromszék m.

a berbécset

gerl

Tarka

539

Uti becsi

Kecske szre.

türk ölésre" in-

szó.

Bárza kecske

—

domokos Nyr. 32

Kolozsvári glossz.,

1577, hircosus, fetidus.

—

— Csíkszentdomokos —

Bélán

—

L,.,

Nyr.

szkeszrú kecske; szke. 32

—

Bonta

—

Bozsonicza

Erdélyi

Örmény

kecskehús.

szárított

rész

eledel.

Nyr.

324.

17.

Csíkszent-

324.

Kecske szótára. Bakos

—

barnás-sárga kecske.

Halas

—

egyenes,

„Ennek a kecskének ojan bonta sikari szre van, mint

símaszrú.

a sikár, olyan egyenes a szre.

Buzsenyicza

—

Csap

—

Oklsz.

kecskebr. 1637 kosbrtl.

Bozsonicza.

—

beör

megkülönböz-

—

Czaf

1848.;

gyújt.

—

fel-

kiherélt birka,

fél-

Sopron m.

;

ntt korában heréjú ökör,

Fehér —

varhely m.,

és a tót Czap

*Pusztaszanda,

Szécsény, Nógrád m., Nyr. 32 294. falu, Ipp, S

Kémer, Szilágy

m., M. o.

— Firtos-Váralja,

Fekete

varhely m.,

— Csíkszentdo— fehér kecske. Nyr. 32 326. íHóka — L, Kr. 247. —

mokos Czap

Czaf.

—

Czapf Vö. Czaf. Komáromban a Mtsz. szerint hibásan herélt, kosbárány, ürü, toklyó

Czapp

Ud-

J. J.

Gyósa kecske

kecskebak.

félig

Ud-

Firtos- Váralj a.

Szilágyság uo. Zovány, Sz. -Nagy-

Tud.

47.

tetve a

Nyr. 35 41.

Nyr. 23

—

Hóka kecske,

Sz. D., uo.

(!).

— Székelyf., Kriza, — feketefejú fehér

Kacsulia

Komárom.

I.,

animál in capite macula nofatum.

Vö.

Nyr. 23

100.

Czaf.

kecske. Oláh elem a m. nyelvben.

Irha

—

Keeskefi

Nem

kikészített

—

tartoznak

dézsmával. Conscript.

kecskebr.

Oklsz.

sem

Orsz. 64., 35.

Tukkol 111.

—

kónak".

—

öklel:

1588:

kechkeffy

— Csíkszentdomokos, — tarkafej ú kecske. — Firtos-Váralja, Ud-

327.

Kékes

varhely m.,

Urb.-et

Ivt.

1637: Ezeket

(bárányokat, kecskéket)

Kecskehús

—

Kécsula Nyr. 32

—

*Róska

varhely m.,

Bozsonicza.

Firtos-Váralja,

Ud-

— Firtos-Váralja, Ud-

Szürke

varhely m.,

Mohács, Nyr. 27

„a kecskék tuk-

Tarka

—

varhely m.,

Firtos-Váralja, J.

Ud-

Vörös

—

varhely m.,

Firtos-Váralja, Ud-

Szeged,

J.;

Nyr.

32 295. Felssegesd, Somogy m., Nyr. 32 293. Galambok, Zala m., Nyr. 32:293.; Kemenesalja, uo. ;

;

Kecske hangelemei. *

—

Alom

540

Czá

—

nyakaéle sertével, nyakoldala, hátoldala, véknya, farka, ennek

széle,

sziigye, hasa, ezen csecs, a kannak van ketts monya, csökje, a koczánakjöémja, vdn lapoczkája, ezen következik a felsöszáör, térd, alsószár, boka, füköröm, csüd, párta, csülkök; hátulsó láb 'dsódar, csánk a horgasinnal, lábszár, fköröm, csüd, párta, csülkök.

bojtja,

Rava, Udvarhely m.

kecskehajtó szó.

SCzége,

czégela

czége,

Udvarhely m.

Firtos-Váralja,

— —

kecskecsalogató szó.

Czecez ide nye

mihály, Nyr. 30:493.

Csíkszent-

—

kecske

Czige czige

— Marosvásárhely

Czige, czige, czige

—

— Nyr. 27

Czige ne

szó.

44.

A DISZNÓ.

disznó szótára.

disznó testrészei: Van feje, ennek JwmJoka, szeme, szemholtja, vakszeme, orra, két orrlyukkal és karimával, vagy czimpával, a melyteteje,

van füle, fületöoe, szája, ebben nyelve, fogzataemiek rendjében agyara, tarkója, torka: tokája, ezen rendesen s:akayíis:y esetese je; lyel túr;

Abált

részeit

Vö.

hús.

Megköveszt,

Vö.

(Mtsz.).

—

Abaló

—

Czegléd,

Csallóköz,

279.; palóczság, Nyr. 22:

megfzött disznóaprólék

Abálék

Abált hús ^ MNy. 1:91. —

(Mtsz.).

Bácska, Zolnai,

disznóöléskor

tölteléknek fzött hús. Vö. Abál.

—

Agyar elem

—

Munkácsi dens

a kan agyara,

—

*Ájos

Kába

alán apri.

— füljegy, lásd

a juhnál. Vö. Nyilas.

*Alá fogadni— 1750, Déva

—

Szt.

IX.

apró

és

fejét

L. Abalé,

Abárol

31.

kecskehivó szó.

Gál, Nyr. 3

fzni.

leve. Vö. Abál,

— Marosvásárhely, Nyr. 27 480. — kecskeriasztó. *Czégó, czógéla! — Rava, Udvarhely m. — kecskehivogató Gicza ne, gi«za — Szentgál, Nyr. 3 44. — gidát hívó Kecz ki — Szentgál, Nyr. 3 44. — kecske szólítása. üogidki — gida szólításra. *

disznó

Nyr. 22

kecskehivogató.

480.

Csallóköz, Nyr. 21 279,

Megabál.

kergetése.

—

Gyr, Ada,

aballanyi palóczság, Nyr. 22:31.

—

— Vilyi-puszta,

Abál, megabál

a sertést pásztorságok alá fogadni. L. Elé adni. (Vö.

A magyarok nagy

sfoglalkozása.

Eltanulmányok,

236.)

Alom

— palócz, Nyr. 20:31. —

sertések nyugvóhelye, melyet

guknak a

ma-

szalmában csinálnak. Innen egy alomban nevelkedett malaczok, egyalmúak. Vö. Vaczok *Az alom maga nem jelenti a vaczkot, mert csak az aláhintett szalmát, harasztot, mely egységes jelenti, a melybe a disznó fekvhelyét készíti. vaczkát lehintett

;

Angyalbakkancs

—

Nyr. IS 527. :

— Nagybánya,

öléskor tréfásan

körme.

leölt sertés lebúzott

—

26 330. :

*Anyakocza

Mobács,

—

*Aper

^Dantes pro sua procura-

art(nii\\Q\Xm:. (Vö.

—

133.) 1391

Fels-Tárkány

—

régiségben

— herélt kandisznó. — Ártány

sorrendje

Nyr.

nsténydisznó.

fias

1247

nstéuydisznó.

fias

Nyr. 10 278. Történeti

tioneporcorumtriennem, qui vulgo

—

Anyadisznó

Bakló

541

Eltanulmányok

Rufus

artan etc.

isti

1510 körül: Kewer artan vnum. Scrophae pingues wlgo Artlian Oklsz. 1524 Porcum pinOklsz.

házidisznó kanja.

guem

(trthan dictum. Oklsz. 1587;

Keth artan. 1597 Az kew por magának (t. i. a molnárnak) jar, mywel hogy ew tarthya hayal az :

*Aprómarlia

—

Ferenez rendelete

mányok marhán

216.)

1669,

Nádasdy

(vö.

Eltanul-

— a lovon és szarvasa

kivül

többi négylábú

jószág. Veszprém megyében, MNy. 1

— a sertés és juh. Czuezor

:281.

Fogarasi

Disznóarja.

Artán-malacz

Artány

—

Vö.

Udvar-

Rava,

— herélt hím disznó

2 éves koráig.

*Ártány

— *Csokonya,

Tárkány, *Kálmáncsa,

Fels-

J.;

L.,

Apanag^falu,

Szolnokdoboka m., Nyr. 12:429.; Csíkmadaras, Nyr. 19:527.; Debreczen, Nyr. 11:189.; Pál; drtdny

Nógrád

m.,

—

ártán

Edvi

— Palóczság, m.,

Nyr.

Illés

Gömör

22:480.;

Csíkmadaras, Nyr.

25.,

Hermán

Bszsz. és

szák

1577

Nyr.

Monum.

Nyr. 23

Ottó,

Strigo-

326., 378.)

MNy.

a Kolozsvári

arthan-nak

Vö.

17.

415. glosz-

ismeri,

Kanlott-áríáw

Kanos.

Lengyel-

Gyergyószentmiklós, K.

Csongrád,

is,

„Dedi villám, que rikachi artand vocatur" (Knauz niensis

Ártán-süld

tóti,

st Németországban

szerte,

mint helynév szerepel 1075-ben

Artánv.

malacz.

hely m.,

malom-

poron ugyanis a molnár ország-

Rücs, Nyr. 14:82.; ártány. Ártánd

— Ártán — Arja

hyzlalnak

arthant belle. Oklsz. (A

köteles volt ártányt hizlalni.) 1627:

baromfi.

nem

azerth

molnotli,

—

Lengyeltóti *Ártánymalacz lierélt hím disznó, ifjú korá-

ban; Rava, Udvarhely m.

*Ártány-pénz 1437

—

Oklsz.

—

De pecuniis scrofarum artan 1640:

Artanj

pénz

vocatarum.

pénzt.

Az adó egy neme, melyet

egy ártány után vetettek

ki.

527.; Firtos-Váralj a. Udvarhely m., J.

11.;

;

Hétfalusi csángó, Nyr. 37

Hortobágy, T. M., MNy. VIH:

Udvarhely m., J. M.; Udvarhely és Marostorda m., Nyr. 189.; Rava,

20 567. :

;

Szürnyeg, Zemplén

—

Szkefalva, KisÁzalék küküll m., Nyr. 14:46.; Szilágy, t disznóaprólék. Szatmár m.

—

Bakló

vö. Bogjó.

Bánya

542

—

Bánya

—

98.

Heves m., Mtsz.

sertésnek összetart fekv-

Böllér álla

kétfell lelógó szilva-

alatt

alakú függelék, „boglyos disznó'*. L. Cserese.

helye.

— Boklyó — Bokor —

—

Boglyó

Bárzsing 1. nyelógége; Szeged, Csongrád m.; 2. marhabél, Balatonmell.;

oldalán

lev kövérség

nyúlós,

Mtsz.

bogjó.

Bogjó.

—

NySz.

1667 decz.

alföldi tanúkihallgatás

103.

Obulus Oklsz. Bécs 1584. Minden Dyzonothcol keth becheth. Orsz. Levt. Urb. et Conscr.

Mindenik Dyznothwl

56, 23. 1597:

keth hech. Uo. 12, 42.

—

BeUér

„Gyön lakó Karácson Lrincz annor. 49 Kegnagysága jobbágya, levicz uram Mivel hogy hiti után vallja 4 mértföldig hajtatták vélem és .

mint

Makó, Nyr. 9:377.

a paraszt disznóöl. L. Böllér.

lyák és csík, bringa,

godola,

disznó fér-

búb,

férgezés,

gezése,

bóbita,

nyüvek, nyüvek

gudola,

azokat

megnéztem

sertéseket

társommal és

együtt

pásztorral

beszélgettünk

oUyan 50 benne, megért volna 12 tallérokat hókra, az második része is pedig megért volna 10 mert

fellié,

Betegségek — vö. sertésnyava-

26:136.)

(Xyr.

13.

—

egy pár,

Hódmezvásárhelyi

kett.

azaz

Szeged,

hús.

zsírszeni

bels

disznóbél

volt

id est ötven, az ki

tallérokat hókra stb."

NySz.:

kivesztése, szaka, szakos, szusza,

„az ágyút 150 bokor szarvasmarha

torokgyik, zápor.

vonta".

Bincsillók

Bincsók

—

Bincsók.

Nyr. 28

238.

bibircsók és a sertés

szrén megszáradt

—

564.;

a disznó lépé

—

brzlina

tótban

Bogjó egyháza,

— Gudola. — Balatonmell.

szombat,

Gyr

Fehér

boglyó, bakló,

m.,

boklyó.

Baranya m.,

Szolga-

—

disznó

Kecskemét,

23:477.);

Nyr. 4:284.; Kis-

14:285.;

Nyr.

m.,

einer, ;

Csúza,

m., Nyr.

tanult

Buhler:

Mtsz.

—

Nyr. 10:380.,

(nem

lép).

Bóbita

ford. Nyr.

kunság,

Felvidék, Nyr. 33:560.

torkaaljának

Nyr. 8:

Rozsnyó,

m.,

disznó

laza húsa.

Böllér

dik. Vö. Marakoszik.

—

Zemplén

Nyr. 18 47. (Arany Aristophanes

a Lengyeltóti Birkózik disznó, mikor szembeállva vereke-

Blizina

—

sárgolyók. Vö.

—

Borsóshús

Mtsz.

Csimbók, Csombók. *

Nyr.

— Zilah

— hincsUlók

Molecz Béla,

(Vö.

26 323.)

15:383.;

15:383.; 375.

—

hentes).

bei

den

Rima-

Bny, Somogy

disznóöl

Németben: Fleischern

der unerlaubt schlachtet,

ihnen ins Handwerk pfuscht. (Nyr.

66.)

Vö.

BöUérkedik.

Disznyóbellérség,

;

Bölléreskedik

—

Bölléreskedik

—

Mtsz.

m.,

Bny, Gyr

disznókat

Vö.

öl.

Böllér, BöUérkedik.

—

BöUérkedik

— —

Disznyóbellérség.

Brös pecsenye

—

Csongrád,

van.

nyom

— Kapnikbánya vidéke, 22:207. — torokdaganat a

Csapott

Nyr. 17

23 287. :

Vö.

fül

Csapott-

—

de juh

is,

—

1799.

a melynek

van vágva annyira, hogy lehessen vele, mintha elhullott

állat

Csaszi

Lengyeltóti Székelyi'.,

volna.

Vö.

— Tatrangi csángó, Er2 524. — egy volt

Nyr.

dély,

;

137. Tokaj hegyalj a, Nyr.

disznókupecz csúfneve.

;

Szkefalva, Kis-Ktiküll

m., Nyr. 15

m., Nyr. 33

mör,

csalni

Gudola.

Fül.

sertés húsa. Vö. Bringa.

— Búg —

—

Kába

*Csapottfülü füle le

Búb

475.

fülú.

Vö. Bringás.

leölt

—

füljegye.

a sertés,

góriában.

sertésnél. Szinnyey oláhnak tartja.

Bringás — Kapnikbánya vidéke, Nyr. 22 207. — a betegen

rség, Nyr. 12

„disznuk csapája"

nyoma. Vö. Mtsz. és „Ökörcsapa" a szarvasmarha-kate-

disznó

Bringa

—

Csapa

disznók

disznóhús, melyen

brös szalonnaréteg

Nyr.

meghág,

megistyeldzik,

görög,

Székelyi.; Ko-

csereberél, ad-vesz (marhát). Vö.

Bölléreskedik,

kanoz, megbúgat, megbúg, meggörget, felbúg, rühet.

vászna, Háromszék m., Mtsz.

Nyr. 9 89.

Csék

543

— húgai. Abauj

192.

21.

Palóczság, Gö-

—

;

Nógrád m., Nyr. 22

párosodik

Abaujban

Csáva

335.

480.,

Búgat,

kandisznó.

m. sertést közösít Gyergyószentmiklóson búghatnék a gje (K. L.) a nstény ébred párzási ösztöne. Vö. Meg-

—

Tiszadob, Nyr. 20

Fájsz és Csongrád m., Mtsz.

;

moslék (míg a csávás hordóban van; ha a vályúba öntik már Vö. Csávás.

ivós).

—

Csávás

Rábamellék, Du-

—

nántúl, Nyr. 17

disznóeleség.

Dunántúl, Göcsej,

523.

moslék,

búg.

—

Burbikol

burbékuónyi pa-

—

28 495. zavarja a moslékot a vályúban

lócz, Nyitra m., Nyr.

(sertés).

Burrog 4:561.

—

— Háromszék a

disznó,

Ormányság, Hódmezvásárhely, Szatmár m., Mtsz.; Felsnyék, Tolna m., Nyr. 6:274. mos-

—

lékosvályu.

hordó.

vába

Vö.

Mondás

Csáváshordó Mtsz.

sen búg.

Csávás-

piszkos bajba.

m., Nyr.

mikor er-

Csáva,

Belekerült a csá-

—

Heves

m.,

moslékoshordó.

Vö.

Csávás.

Coitus a disznónál

—

búg,

búgat, búghatnék, burrog, görög.

*Csók

— Lengyeltóti — a kan-

disznó penis'e. Vö. Csög.

Cséka

—

Cséka

Háromszék

varhely m., Mtsz. Nyr. 6

525.

Nyr.

m., Mtsz.

m., Nyr.

525.

Baranya m., Nyr.

cheples gaay,

Sz.

Debreczen,

Murmelius B.,

A.,

fseplyes-

Mtsz.,

Gömör és

231.

m., Nyr. 17

525.,

csepesz-háj.

Mtsz.,

Mtsz.

—

— disznóbélen lev

308.

—

Csík

a disznó

ni.,

Nyr. 26

45.,

szaka

a disznó tokáján (juh, kecske Mtsz. Vö.

Vö.

emlin a bimbó.

Székelyföldön, Nyr. 25

Csöcs.

—

konyháról él,

tatott,

kézhez szok-

gazdasszony nyomában

—

Csicsa

Csöcs

Hajdú m., oláh

—

megha-

tehén- és

barom-

—

Lengyeltóti

emljén

a bimbó. Vö.

Cserese.

— — a Mtsz.

Csög-háj

Csök

Kapnikbánya és sertés penise kö-

(Csög rendesen

rüli háj.

penise.) Vö.

a bika

Csék és Csök.

— általánosan —

a penis,

leginkább „bikacsök'' formában.

Csönköly

Hont m., Mtsz.

301.

Szarvasmarha-kategó-

koczadisznó

alja,

Visk,

far-

Cséka.

fut-

kosó, kényeztetett kis malacz.

zsugorodott.

csorda.

vid.,

Szoka.

Cséka.

Rendesen

riában.

is).

Kolozsvár, Cserepes malacz Háromszék m., Csíkgyergyó, Mtsz.

—

— Háromszék m.,

163.;

tározását

331.

Bincsók.

— Kába — füljegy. — az oláhban curda,

Csorda

Cseplesz-háj.

—

Csimbók.

csurdé, Nyr. 25

Háromszék m., Nyr. Csepsz a 4:561. és 35:231., Mtsz. disznó nagyobbik gömböcze. Vö.

;

Csonka

Nyr.

kövérség. Vö. Csepsz.

Cserese

uo.

—

Csonika

Kulcsár-kódex,Heltai-biblia,NySz.,

NyK. 35

(?).

Nyr.

Zilah,

a disznó fülérl

Csoni

Mtsz.,

lev mirigy

káról: kunkorodott,

háj (Sándor L); csepet-háj. Rima-

—

csombók,

238.;

Csongorodott

—

való

vérrel

Abauj m., Nyr. 33:

Csepleszháj.

kis malacz.

Csombók

—

Cseplesz-háj

—

töpört.

Csepet-háj

szombat,

—

Csikus 21.

Csimbók

—

fekete

a disznó torkában

cs&nika.

csoni,

;

Nyr.

malaczbetegség

megtelése. Székelyföldön,

Fels-

csénka, Csík

;

Tokajhegyalja,

erének

íny

— malacz, disznó.

Csallóköz, Mtsz,

Csepész 35:231.

Csíkmadaras,

29:576.; csenika,

Háromszék

23 288.

Székelység, Nyr.

;

— —

Csík

Ud-

m.,

cséka, Csík m.,

;

cséka,

;

527.

28:94.,

PPl.

Csönköly

)44 [

— Vas m., Kemenes-

Jánosháza,

Balatonfüred,

Veszprém, Mtsz. Tolna m., Paks, a disznó sonkája Nyr. 22 430. mellett lev körtealakú csont, a ;

malacz.

Csiger 375.

—

Czegléd,

Nyr. 22

a disznó bels részei:

zsiger. 2. (csiger)

még

éretlen bor.

—

melyet a füstretétel eltt kivesznek, hogy a sonka meg ne büdö-

;

Csulya

545

fül

Disznó

— Desznyu — Desztó — Desztu — Désznu

ez a térd-

H. 0. szerint

nem

kalács, a patella. (Frecskay ismeri.) *

—

Csulya fül

lelógó

—

Debreczen

Vö. Konyafül.

fül.

—

Kecskemét sok Csürhe gazda összeadott sertésnyája,mely *

MNy. MII

M.,

91.

nem

még

hizlalóba

Az oláhban. Nyr. 17

Az Alföldön és sertésnyáj.

fogott, fiatal

163., curhe.

Disznó.

—

— Kecskemét —

Gazd.

VI.

Sz.

tört.

182.

—

porcus decumanus.

birtokos disznónyáj a.

*Csürhe-járás

Dézsmadisznó Oklsz. Dobosnak hóról hóra az gyalogokkal pénz fl 4 dézma disznó 1. Egy sütnek pénze fl 5, búza cub. 5, dézma disznó 1. 1692

egy

csürhe ellentéte a konda,

Disznó.

naponként hazajár. Hortobágy, Debreczen, Mtsz.,

Disznó.

Diszna

—

Disznó

—

Disznó.

1240 körül Oklsz.

1267—1380,

Guznoov,

uo.,

—

Gyz-

a hol a naponként hazajáró ser-

nouferies. 1390: Byzno^^atak. 1467:

Debreczenben tréfásan,

Dyznoferthehel. 1510körülKewer-

tés legel.

Mtsz., töri a csiirliej árast

töri

Sopron m., Nyr. 3

fejét. Röjtök,

514., y,töri rajta a csürhejárast"'

—

Cziku :

33 21.

Tok aj hegyalj a, Nyr.

és 29

Zemplén

;

576.;

Nyr. 22

melius 1533; Schl.

Anjou-okmt.

Abauj m., Nyr. 4 425.

m., Nyr.

Kiskunság,

czocza,

224., malacz. (Néhol csak

sz. j.;

Ethnogr.

XI.

1338: 1900.

geyznou désznu, rség, Nyr. 4:521.; desznyu, desznyú, Drávavidék, Baranya m., Vas m.. Nagyharsány, Mtsz.; desztó, Bereg m., Mtsz.; desztu, rség, Vas m., I.

287.; czikiis,

Öreg fyazo dyzno.

1584: Dyzno. 1632: disznó. Mur-

gondolkozik rajta.

1564

geysno.

Mtsz. diszna (plur. disznák) Szlavó;

a gyermeknyelvben, N. Sz.) Czinka,

Bereg m., 175.

ua.

Mtsz.,

szerint

tót

szó

;

Nyr. 27

svinka

= =

nstény disznó, (süld Czinka Panna (cinka

kis disznó, leány),

növendék leányka a tótban cinko, ;

cinkó).

Cziku.

—

Kába a disznó orrának az a része, a melylyel túr. Czinka

Czocza

— —

Mtsz.;

Nyr. 26 43. :

12 475. :

;

disznyó.

Székelység,

disznu,

rség, Nyr.

Göcsej,

disznú,

;

Nyr. 34:260.; Firtos- Váralj a. Udvarhelyül.,

*Kaba,

J. J.

;

192.,

Nyr. 7

Bereg, :

Cziku.

Domasz.

Hortobágy, Nyr.

188.; dísztó. Földes, í

Szilágy m..

Bihar, Debreczen,

Hajdú

Kalotaszeg, íKraszna,

Nádudvar, Nyr. 36

144.; Szabolcs m., Nyr. 16:384.

Szilágy m., Nyr. 6

Damasz

Gyergyószent-

Beregszász,

m., Mtsz.; 1.

Mtsz.

disznyó. Csík m., Mtsz., Gyergyó,

miklós, K. L.; dísztó,

— *Czimpa — Czikus

nia,

473., Nyr. 7

381, Tokaj, Nyr. 23 336.

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse.

;

Ugocsa. 35

Disznó-arja

Zemplén

546

Vas m., Zala m.,

Hetes,

Göcsej,

Tiszadob,

Mtsz.;

20:192.;

Nyr.

Sus scrofa domestica Gray. Vö.

Disznófajták.

lásban

Nyr. 25

B.,

Domasz,

Emse,

Cséka,

Gicza, Hízó, Hizlaló, Magló,

Musi,

kus,

Pázsit

Süld,

Sertés,

disznó,

Ziska. Helynevekben 1342

Pusi,

Gjznody, :

1900.

1341: Geznoud, uo. (Disznód),

Gyesznódi

Gyisznódi

(Disznódi),

(Disznódi); 1267: Gyznowfyrtes

Wenzel, Árpád k.

új

Disznófert

fi,

XI :1. 1900. 9.; Gyznouhrth == Disznó-

okmt., Ethnogr.

1263

uo.

vocatur hely

nók

m.,

—

disznó

383.

—

(Nem tévesztend

orra.

össze

Rimaszombat,

Nyr.

a mely

órj-al,

a hát-

gerinczet jelenti.)

Disznóbarom

Oklsz.,

1590:

—

disznó.

—

Disznófaj

a régi

görbeháti'i,

nagysertéjú,

lábú, sárga V.

meg

Felstárkány

—

nagyobb, mint a jenéi,

magas-

szke, nem

hízott

úgy, mint a jenéi. L. Gicza-

disznó,

Kondorszrü, Mangalicza,

Siska, Szalontai, Ugrai veres.

Disznófel Nyr. 30:176.

Vö. Fel.

— Moldvai csángó, — disznózsír. zsír,

Ethnogr. XI.

Vö.

Disznófiú Nyr. 31:83.

— —

Disznóhon,

Moldvai csángó, malacz.

—

Disznóherél heríl;

Disztó-

vándor miskároló. L.

azt.

—

Disznóhon Oklsz. 1421: „Ad locum similiter arundinorum Gyznohon appellatum". L. Disznófert.

—

Disznókút 1263, GyznouWenzel Árpádk. u. okmt. Ethnogr. XI. 1. 1909. 9. —helynév. kwth,

Disznómarha

—

1667,

káptalan tanuvallatása disznófalka. (L.

zása.

—

Egri

sertés-,

Néha sertésmarha :

A magyarok nagy Eltanulmányok

—

negjwen dizno barmotth (Borsod m.)

;

okmt.,

új

Disznósér.

Disznó-arja

disz-

1900.

1.,

Sáros

Árpádk.

kút.

Gömör

Dyznoferthehel^

= fert, a melyben a elfeküsznek. 1267 Gyznoü= Disznófertös Wenzel,

fyrtes

Man-

Siska, Verdisznó,

Anjou-okmt. Ethnogr. XI 9.;

Gyesznó,

Fiazó,

disznó,

Disznó-fert hely Oklsz. „A quendam locum qui

1467

Vö. Demasz,

17.)

Cziku,

je-

(Mun-

csuvaszban süsna.

tonuz;

Fias

szó-

stb.

Köztörökben

lent (Nyr. 23:299.).

kácsy

disznó

tisztátalanságot

—

Nyr.4:425.; 1599:

m.,

Disztó; disztu, Dobronak,

Oklsz.

Disznó szava

sfoglalkop. 216.).

—

gr.

Sztáray-család

Disznónyáj Lengyeltóti uradalom disznóserege, egy kanász alatt, egy gazdáé. Hortobágy, T. M., MNy. Vin:91. kan nélküli. *Nera tenyésztésre való. az

Disznósér okit.,

Nyr.

—

22:360.

„Caditin quendam

—

1266:

meatum aquae

quandoque fluentem Geznoser voc atum". Ér, a melyben a disznók elfeküsznek. Vö. Disznófert.

Disznó szava

— Nyr. 7

röfög, röhög, hörg, felhersen

286. (

—

Vadr.)

Disznótized

Emse

547

— Zemplén m., Egy vaszki — Székelyföld, Mtsz. — — egy vaezokból való, egy ellésú, Oklsz. 1599: „Az Diszto Tyzedet Disznótized

Arrul illyen módon Hogy elein minden Disz-

illeti,

vallottak.

kyböl

tótul

nygy pynzt

nem

tyzed

illet,

attak", a disznó után

fizetett adó.

(malacz, kutya). Vö. Egyalmú.

attak

mind az teöb

faluk",

a disznó dézsmaváltsága.

(A tre-

elejébe

adni,

utána járjon, szemmel

tartsa. Vö. Aláfogadni.

^aztretinatesaz dizno waltsagoth

megh

got a pásztor elé,

hogy

Disznóváltság— Oklsz.— 1578:

— általános, a ré— mindennem jószá-

Elébeadni

giségben

— Gyr m.,

Ellik

—

fiat

Nyr. 14 527. :

szül (a disznó). Vö. Ellint,

Fiadzik.

tina szlávharmad. H. 0.)

Ellint — Csík m., Mtsz. — hir— Rétfalu, Szlavó- telen egyet Vö. Ellik. nia, Nyr. 34:487. — disznóölés. Elhasi — Dunántúl, Nyr. 16 Disznó. Disznu — 190. — els ízben vemhes göbe. L. juh- és szarvasmarha-kategóDisznó. Disznú — riában. Vö. Elhasi göbe. Disznó. Disznyó — Elhasi göbe - Lengyeltóti Disznyó-bellérség — Besseny, — nstény disznó, mely elHáromszék, Nyr. 38 236. — diszször esett teherbe. Vö. Elhasi;

Disznóveret

ellik,

ellik.

fiatal

nókereskedés. Vö. Böllérkedik. Disztó

—

Disztóheril 29

334.

Göbe.

L. Disznó.

Elljáró

— Érmellék,

Nyr.

—

— disznóherél. Vö. Mis- —

károló.

tél

elején megölt süld.

—

Elüjáruó

Disztótized

—

Disznótized.

— Disznó. Disznó. Dittó — Domasz — NytSz.,

Disztu

Elválad 35

elüjáruó, Répcze-

szentgyörgy. Vas m., Nyr. 18 480.

342.

porít,

—

1820,

„Midn a

akkor

Elljáró. Okirat, Nyr.

magsertés sza-

igireti szerént tarto-

1662

1664

damasz

*Durkász disznó a

1676: do-

damasz,

mosz, :

zik

domasz,

— disznó.

—

fdben

—

Karczag

Simon János egy tejtl

ladot malatzot adni" tott

turkál.

elvá-

elválasz-

malaezot.

Eme a

—

Emse.

Eme-disznó

—

Emse.

Emse. Emese — — Emesez Emse. — Emse. Emics — *Abauj, Emse 1.

Egyalmú 192.

—

Alföld,

Nyr. 13

— egy alomban szopott, azaz

egyhasi. „Ez a tarka malacz avval a fehérrel

nem egyalmú

álombeli." Vö. Alom;

;

Egy

más

vaszki.

fias

kocza-

disznó; *Kálmáncsa, herélt kocza; 35*

;;; :

Emsedísznó

548

Gyergyóditró, Nyr. 12 hács, Nyr. 27

Nyr. 14

479

menesalja,

;

Balatonmell.,

;

Sopron,

Tsz.

;

Székelyföld, Mtsz.

Illés Pál;

Kreszn.

I.)

282

1669

;

Szolnokdoboka m., Nyr. 12 429. :

Besztercze

Gyergyószentmiklós, K. L. 1391:

emee,

1587

eme,

Schl. sz.

j.,

Oklsz.

eme

disznó, Bszsz.,

;

eme-

yzno, Murm.,

Eme dyzno,

188.).

Lengyeltóti

—

Felstárkány

—

„a kan beleveri a csékit

coitus,

a megyibe". *

Oklsz.,

1549 Ewregh eme dyznok, Oklsz.

Disznófel.

Felbúgni

A., C. M., Kreszn.,

Sz. F. B., 1548:

(1.

a fert sarában

delel,

—

Fel

576.

falka,

sfoglalkozása.

heverget.

;

Nyr.

m.,

—

*Fekelzik a disznó,

Gyergyóditró, Nyr. 12 282. Zselyk, :

Simplicissimus,

sertésekrl

magyarok nagy Eltanulmányok,

(S.

Apanagyfalu,

eme,

;

m.,

KeEdvi

—

Falken

Mo-

Somogy

111;

Fölpasztermál

—

Felitatni

Hortobágy

—

sertésekrl, fölfrissíteni, itatással.

emese 10

239.

emsedisznó,

;

m., Nyr. 15

Vö. Kocza,

285.,

Bny, Gyr

nsténydisznó.

Férgezés 17

560.

Emsemalacz. Általá-

= gúnár és kakas párja. Emsedisznó — Bny, Gyrm., Nyr. 15 285. — nstény disznó.

Nyr. 9

jelenti a

szik,

hizlalni

kezdenék, kimet-

hogy ne görögjenek.

Erdei

Oklsz.

1529: erdey.

—

fiac-zós.

Szilágy m.,

— malaczozó kocza. Fias disznó — Pethe, Házi maj. — malaczos disznó. 1814, :

182.

11. §. 8.*

—

Vö. Ellik.

Vö. Fias kocza.

Emsemalacz Csokonya nstény malacz egyéves koráig. *

Szilágy

fiat szül.

Fiadzós

tyk

Mieltt

fülének a

a disznó

—

Fiadzik disznó

Eme

—

féregtl való megtisztítása.

nstény séget, a mit bizonyít az Oklsz., 1564: Emehlwd, ban

— Megtincselni. — Gömör m., Nyr.

Feltincselni

I.), Kreszn.; emics, DoSzolnokdoboka m., Nyr.

(S.

mokos,

vaddisznó.

1544: erdei. 1545:

— Szilágy m., Nyr. — malaczos nstény disznó.

Fias kocza 9 182. :

Vö. Fias disznó.

Fiazó

—

Oklsz.

—

1564:

„Öreg

ell disznó.

erdei. 1588: erdei swldo. Vö. Erdei

fyazó dyzno"

disznó.

— Moldvai csángó, Nyr. 31 83. — disznófiú = malacz. Fonnyadó — Szilágy m., Nyr. 9 477. — disznóöléskor és másFiú

—

Erdei disznó Oklsz. 1518 Erdey dyzno, vaddisznó. Vö. Erdei, Erdei öreg, erdei kan.

Erdei kan erdei kan,

—

Oklsz. 1545:

vaddisznó.

Vö. Erdei

disznó.

kor lefölözött zsiradék, a melyet azonban ételhez nem, csupán csizma-,

—

Erdei öreg Oklsz. 1588 egy öregh erdeyerth, öreg vaddisznó.

hám- és szekérkenésre

használnak.

Fölpasztermál

—

Pasztermál.

: ;

— Rava, Udvarhely — a disznó, ha sebesen

SFut M,

Gje

549

Fut ni.,

halad.

—

*Püköröm

Lengyeltóti

—

nyakán támadt genyedéses daganat. Sándor J. szerint bóbita, búb. A Tsz. golyvának mondja gogyola alakját.

—

a kis-

Göbe

köröm, azért mert „nem tiporja a földet, hanem csak a füvet

gyeltóti,

Baranyám., Nyr. 18

éri". Vö. Sark.

Nyr.

a jószágnál és

—

Fül

sertésnél

Vö. Csapottfülü, Cson-

Klasnya

fül,

Klepafülú, Konya fül, Lipsi malacz, Tasla-

Siskafülú,

Siska,

Nyilas,

fülú, Zül.

—

Füles

Dráva

Mtsz.

vid.,

—

Veszprém

18:287.; Nyr. 17 286.

—

m.,

Nyr.

Somogy

m.,

malacz.

disznó,

Giczadisznó,

Gicze,

Gicza,

—

Giczadisznó Nyr.

mell.

—

Sima, Somogy

381.

burgány,

^öndörszrú

disznó. Vö.

szerbiai

—

Szentpál,

*Glandinatio makkoltatás,

Veszprém

—

XVIII.

sz.

makkterm

— töl-

gyesben.

Lózsád,

Hunyad m., nstény

96., 1586,Oklsz.

—

Qodics

—

Csík m.,

—

34: 107.

Nyr.

—

Baranya

herélt kocza).

m.. Tsz.,

Gödé,

Gönne,

Göje, Gölye,

—

*Göbemalacz Kálmáncsa nstény malacz egy-

kimetszett

éves koráig.

—

kor szerint:

Lengyeltóti

—

süldgöbe, elhasigöbe, meddügöbe. malaczgöbe,

— Fehér

Göbölyös disznó Nyr. 26

525.

—

m.,

hizlalóra fogott

mazva csak

—

Gödé

Csík

34:107. Vö. Göbe. 114.,

—

Gje 20 46. :

;

50.

disznóra

alkal-

ez az egy adat szól.)

Apácza, ;

Nyr.

m.,

— nstény

disznó.

Brassó

m.,

Csíkmadaras, Nyr.

Erdvidék, Nyr. 20 567. :

*Firtos-Váralja,

Hétfalu,

J.,

;

»Gyergyó-

szentmiklós; Magyarlapád, Alsó-

Nyr.

malacz.

— Hetes, Zala 575. — a disznó

Godola, gudola m.,

;

19:287.

Brassó m., Njt. 31 50.

disznó. Vö. Kocza.

115.,

Somogy m., Nyr. 14 479., nstény disznó (*Kálmáncsán és az Ormánságban,

358.

Nyr. 31

—

vid.,

Slavonia, Nyr. 23:

;

disznó. (A göböly rendesen hízó-

—

Goda

Nyr.

26:330.,

Kalocsa

Ordas, 286.

marhát jelent;

m., Nyr. 3:89. magányos, kósza malacz. Vö. Gicza.

Nyr. 23

190.; Göcsej,

Mohács, Nyr.

Balaton-

kurta, fehér,

Disznófajták.

Gicze

Len-

Kiskunság,

;

*Göbesor

Giczázni. *„A ház és tája."

m.,

95.

Csúza,

Illés Pál,

Kocza, Elhasi göbe, Meddú göbe,

Visnye,

Vö.

27:111.;

Vö.

disznó.

Gricza

Nyr. 31

*Kálmáncsa,

*Edvi

3:564.; Csulya,

gorodott,

fehér m.. Lázár (magyarság) 121.;

Orbai járás, Háromszék m., Nyr. 7:283.; Székelyf., Mtsz.; Udvarhely

m.,

Nyr.

20 567. :

;

Sz. D.,

Gje-diszn

550

—

Kreszn.

nstény

Edvi

— Gyergyóditró, — nstény disznó.

12 282.

Nyr.

—

20 567. :

— Erdvidék, Nyr. nstény

fiatal

disznó.

Nyr. 20

—

567.

Székelyudvarhely, ;

—

Görg

Edvi

—

181.

—

nstény

20:425.,

—

Tsz.,

„a kan

— —

—

Oklsz. Gölyemalacz Ez idei geölye malacz 1637 fiatal nstény disznó. Vö. Gönnemalacz, Glye, Göbe. :

Aranyosszék,

Nyr.

Gyergyószentmiklós

Nyr. 9 428 Marosvásárhely, 10:567 Marostorda m., Nyr. íRava, Udvarhely m., J. M. Udnstény varhely m., Nyr. 6 272. disznó. Vö. Gönnemalacz, Göbe, :

;

—

Gnye.

Gönnestild, *

Gönnemalacz

—

— Rava, Udvar-

SGönnesüldö hely

—

alóli

Rava, Udvar-

—

disznó.

egyéves nstény süld rendesen egy-,

néhol kétéves kort jelent, a gönne

pedig nstény disznó.)

—

Gönye nstény

—

45.

—

is.

Szeged

vid.,

Nyr.

is.

Godola.

Gyengemalacz

tóti

Nyr. 5

vid.,

czigány név

Gudola *

Szeged

czigány név

—

szopós, ú. n.

Lengyel-

vermalacz*

Vö. Vermalacz.

— Ethnogr. XI. L — disznó. Gyisznó. Gyisznaó — Gyisznó — Pécska, Arad m.^ Palóczság, Mtsz. — gyisznaó. Eger Palóczság, Mtsz. — disznó. Hajkorász — Zilah, Nyr. 28: 280. — disznót *Gyesznó

1900. p.

vid.,

egy éven nstény disznó. Vö. Gönne. hely m., J. M.

—

Balatonmelléken, Tsz.

Guezuli 5

m., Nyr.

meggörgeti az emsét".

Guczi 45.

— párosodik

disznó.

Gnye.

Szat-

Nyr.

Bny, Gyr

30 99. Vö. Mtsz.

disznó.

(A moldvai csángóknál hasas nsGöbe, Gölyedisznó.) Vö.

—

;

Balatonmell.,

;

tény

Gönne

—

nstény

Dunántúl,

31:114.;

Pál

Illés

Pápa vid.. * Lengyeltóti; Vas m., Nyr.

15 285.

;

malacz,

disznók

száraz, sovány (disznó).

Görög

Nyr.

30 173. Udvarhely m., Nyr. 20 567. Apáczai Csere Encyclopedia Nyr.

Kreszn.

S. J.,

Mtsz.

m.,

—

Görget

már

Sz. D., S. J. Kreszn.

Moldvai csángó,

gölye.

Görhes

—

közösülése.

disznó petefészke.

Vö. Gje, Göbe.

Glye

Kemenesalja, Tsz.

Pál

Illés

a sertés párosodása.

Vö. Göje, Göbe.

Göjemalacz

—

Görgés

Vö.

disznó.

Göbe, Göjedisznó, Göjemalacz.

Gje-disznó

Hasított

Hánkódik Nyr.

557.

Glye.

—

Abauj m.,

mint

pótrás

málácz h garasos kötelén. * Hasított

Sz. D., S. J. Kreszn.

disznó. Vö.

terel.

— Baret,

fülén jegy.

— Kába —

behasítás,

mint

a diszná tulajdon-

;;:

Hentel

—

35:91.

— Gömör disznót

hentell

lett

tbl

Idd

551 m., Tsz., Nyr.

(Hentellér-

öl.

—

XV.

szá-

Kan.

— 1634. Oklsz., Csúza, m,, Nyr. 18 190. —

Hizlaló

általánosan

— Bszsz.

disznó

—

a hentes egy

;

fakadt. H. O.)

Hentellér

Him zad

Baranya

hízó disznó. Vö. Hízó.

hentes. Vö. Hentel.

— hentes. Vö. Hentel. Hentes — Comenius, NytSz., Gross. 140. — lanio plebejus,

Hizló dísztó

Hentell

disznóöl. (Segesváron

nagy kés.)

—

*Hizó 187.

;

Hízó.

Fejér m.,

Nyr.

Gyergyószentmiklós, Rima-

szombat,

Nyr.

10 88.

182.,

SzUsgyörök, Somogy

m., Nyr.

Vö. Kaszab.

16 46. Edvi Illés Pál; hízló disztó,

—

Farnas, Kalotaszeg, Nyr. 29 479.,

Herél

—

általánosan

Dunántúl, Nyr. 16 190. :

heril.

— castrare,

Nyr. 14 83. :

a hím vágni,

állat

heréit

nem

teszik.

„herélnek"

(Nstény

azaz

hizlalásra való, nemfiasító, tehát az ;

szánt

tenyésztésre

állatot is

kivágják pete-

fészkét. Vö. Herélt kocza.)

—

ki-

hogy ne közösülhessen

hízásra,

kanon

(disznó)

Mezség, 1627, Az a sertés, amely

hízódisznó, Rücs,

er-

Érczhegység móczainál, N3rr. 34 253., Jip'reste. A Mtsz. a coitus értelmében közli. Vö. Miskárol és

már Öl.

ártány és a többi a maglásból kizárt sertés. Vö. Magló,

Hízó 10

—

— Rimaszombat, Nyr. 5: 182.,

88.

—

Buzita, Abauj m., Mtsz.

;

hizlalóhely.

délyi :

NySz.

Herélés tratio,

—

esve

—

általánosan — cas-

a here kivágása. Vö. Herél,

Miskárolás.

Herél

—

Homojogni egymáson

Tsz.

forgani

az,

a ki herél. Vö. Miskároló, Disztóheríl, Kanheríl.

disznók

;

szó.

zivatar

idején.

Horpaes Horpacz

—

általánosan

Székely

keresztül-kasul

Horpasz horpacz.

— — —

Horpasz.

*Kézdivásárhely

Székelyi'.,

Nyr. 8 509. :

Udvarhely m., Nyr. 8 471. a gyermeknyelvben horpaes, Nyr. :

—

Herélt disznó

— Murm.

kandisznó,

kiherélt

1533.

vagyis

Herélt kocza

*Kálmáncsa

— *Felstárkány,

— petefészkétl meg-

nstény disznó

tehén, ökör

tenyésztésre,

hanem

tak.

—

borda közötti rész.

ló,

disznó

csak azt

nem

hízásra szán-

Herél.

az áUat

is jelent.

Vö.

Mtsz., NySz.

*Id mint év

van esve, ezért horpasz

éhes, be

soványát, beesettet ;

a koczát „herélik", a melyet

Herü

—

véknya, azaz a csípcsont és utolsó

ártány.

fosztott

8:471.

;

fél

— :

idst"

T. S.,

Nagyguth, 1556,

„adjon ked disznót más-

évest.

Karikázni

552

Ivós

—

Apanagyfalu, Szolnok-

doboka m., Nyr. 13:331.; Tiszamoslék. Vö. Csáva. dob

a kan szónak.

—

555.

Vö.

—

Nyr.

Székelység,

Kandsi

a disznó,

Mtsz.,

—

Kandisznó

PP.

— Kiskunhalas, Nyr. — hím disznó. A kan

ha száját összecsapva kaif han-

got ad.

szó diminutivuma.

Kam

—

Brassó

m., Apácza,

Hétfalu, Nyr. 31 50.

— hím disznó,

azaz kan. Vö. Kámzsa.

Kamsa

— Gyergyószentmiklós,

—

— Dunántúl, Nyr. — herél. Vö. Miskároló. Kanlott ártán — Hortobágy, T. M., MNy. vm 189. — öreg Kanheril

kam

190.

kan

szónak.

— Gyergyóditró, Nyr. — 12 282. hím disznó. Vö. Kam. Kan — *Edvi Pál, *Fels-

—

*Kan malacz

egyéves hím disznó.

fiatal,

Diminutivuma

142.

korában kiherélt kan disznó.

kamsi, Csikszentdomokos, Nyr 32 326.

Hím

Kan.

disznó. Vö.

Kaffant

kan. Diminutivuma

azaz

disznó,

Csokonya,

Kába, Kálmáncsa hím disznó egyéves

Felstárkány,

—

fiatal

koráig.

Kámzsa

—

*Kannyáj

—

Debreczen

Illés

csupa sertéskanból tobágy, T. M.,

tárkány, Gyergyószentmiklós, Hortobágy,

MNy.

T. M.,

—

Kanos

*Kaba,

*Kálmáncsa, Marostorda m.. Udvarhely m., Nyr. 20 567.

472.

Nyr.

Szlavónia,

Nyr.

kanos,

;

—

23 358. :

Hor-

Drávamellék,

189.

álló nyáj.

MNy. Vin:91.

öreg korában herélt

Kolozsv. glossz., 1577. Nyr.

Murm.

65.;

általánosan

1533. is

Schl.

kán.

;

sz.

*Kanoz

Szlavónia,

1453:

—

disznó, Kandsi, Kanyi,

Hím disznó,

Kanzsa, Kanzsi, Magdisznó, Magló,

Süld, Veper. Tsz., :

426.

;

Illés

Pál

—

Palóczság, Nyr. 22

hím

fiatal

disznó.

A kan

diminutivuma.

Kanzsa varhely

m., J. M.,

hím

—

;

Gagy

vidéke,

*Rava,

kanzsi,

Ud-

Udvarhely

Firtos- Váralj a

disznó, azaz kan.

— Göcsej, Tsz. — disz-

nózsír.

Karikázni

—

Alföld

—

a ser-

tés orra „czimpáján", a melylyel

megjuhászodik.

—

Kanyi 76.

176.

konászodik, uo. lecsendesedik,

Kancsó

— Edvi

sertés párosodása.

Kanzsir

—

Kanászodik Székelyi., Hódmezvásárhely, Nyr. 33

—

disznó.

Kankwtha, 1548 Kan Oklsz. a hím disznó. A tótban kan, kanec (Nyr. 17 444.). Vö. Aper, Kam, Kamsa, Kamsi, Kámzsa, Kancsó, Kan 23:358.

Nyr.

hím

túr,

Hont m., Nyr. 5 Baranya m., Tsz. hím :

—

hogy

drótkarikát

karikázni.

keresztülhúzni,

túrhasson.

Vö.

Meg-

;

Kaszab

553

— Veszprém Nyr. — hentes. Kasznár malacz — Barkóság, Nyr. 32 523. — basztard malacz. Kel — a régiségben, 1632. Oklsz. — bizonyos számra kel = Kaszab

vid.,

19 574. :

„Ha pe-

kitesz bizonyos számot.

nigh valamely Jobagynak any Disznaya ninczen, hogy tizre kelaz

nek,

ember mással vagy

oly

harmanis eöszue haitiak disznóes ugy adnak tizedet, de

jukat,

nem

valto pénzel

tartoznak".

fül

—

a keresztapa felserdült ke-

—

Nyr. 33

Baja,

fül

lekonyult

disznó,

kutya. Vö. Klasnyafülü.

—

*Kocza

Bugaczmonostor

—

öreg nystény disznó, de „anyátlan állat"

kopottság

is,

„koczacserény". *Edvi

Illés

Csongrád, Göcsej, Nyr.

Gyergyószentmiklós,

MNy.

189.

így: Pál, :

95.

Hortobágy,

*Kaba, Má-

;

Nyr. 20:325.;

Zemplén

m., Szürnyeg,

Szilágy

m.,

Nyr.

Udvarhely m., Marostorda m., Nyr. 20 567., nstény disznó. 1367 Kochamachara Koczamocsara. Oklsz. Jelenti az 10 278. :

rint

disznó. Vö. Klepafülú.

Klepafülü 530.

tyusföld,

—

— Fájsz, Mtsz. —

Klasnyafülü lelógó

T. M.,

Jászság, Kereszt malacz régi szokás szeNyr. 29 90. :

Kólcz

;

bárányt

malaczot,

resztfiának

borjút ajándékoz, hogy a azt fölnevelje

gyermek

ez a keresztmalacz,

;

keresztbárány,

keresztborjú

ér-

telme.

— Oklsz. — disznó.

Kemyácsa 1551

Porcos

wlgo

decimales

kernyacha, azaz disznótized.

—

Kemy ácsapénz

Oklsz.

— :

„Ismeg vagyon kernyácsa tized és ezen kivül kernyácsa és kuna pinz ..." (Kun a, Mtsz szerint menyét, .

nyest prémje, becses.)

—

Kisköröm

általánosan

köröm

a mely

—

van. Vö.

felett

*Kismalacz

—

a nagy

Fúköröm.

Csokonya

—

Kivesztés

—

Edvi

Illés

Pál

—

a nyúvek kipusztítása a disznóból. *Kivevés

a disznón

fülkagylón.

—

Kába

—

Komá-

;

telen gyerekre, Nyr. 2

Nstén

Goda,

Magló,

czadisznó.

525.

Vö.

disznó,

Ko-

Fiadzós,

Fias

kocza, Koczafalka.

— Csúza, Baranya

Koczadisznó 18

Nyr.

m.,

Nyr. 14 479. :

190.

;

Somogy

m.,

Zselyk, Besztercze

m., Nyr. 18:576.

— nstény disznó.

Vö. Kocza.

Koczafalka

tény

sertések,

—

Bihar nsegy tulajdonoséi.

— Felstárkány, Puszta-Szanda — nstény

*Koczamalacz Kába,

fiatal disznó.

(Horpács, Sopron m.,

romban, Nyr. 4 283.) a tatrangi csángóknál mint gúnynév törvény-

az a körömpár,

Csapodi, Nyr. 12:273. és

Emse,

a kernyácsa után fizetend pénz, a régiségben a disznótized. 1564

* helyesen

árvaságot

disznó egyéves koráig.

melléken,

Tsz.

árva

Balaton-

malaczot

jelent.

füljegy

ékalakú kimetszés a

Kólcz 31:84.

—

Moldvai csángó, Nyr.

disznóagyar.

Komitás

Magdisznó

554

Komitás

— Debreczen, Mtsz. —

—

Köpeszteni

Pápa

inalaczól(Komita Bánffyhunyadon,

—

Mtsz.

rázva koppasztani.

= mészárszék).

Konászodik

—

*Konda

—

Kanászodik.

sok helyen, Rinra-

— az egy

szombat, Nyr. 25 287. :

birtokos,

vagy kevés birtokos egye-

sített disznaja.

nyája

tett

naponta

és

hazajár.

Kondorszr

— általánosan — mely

sertésfaj, Szerbiából eredve,

bakonyi fajt

eredeti

Brehm-Méhely nem

totta. *

Konya

—

fül

általában

lelógó,

Csallóköz

kiszorí-

ismeri.

—

Debreczen lekonyult

fül.

a konyát leöljük, mert

már nem

eszik

(Mtsz.).

Arany

János levele Tompához. (Nyr. 22:

éri.

Mtsz.

— Kö-

—

Köveszt

dás

34.).

földet

kibont, „disznót köveszt". Vö.

(Munkácsi

Vö. Kisköröm.

peszteni.

Nyr. 31

—

Lengyeltóti

mely a

jár, tehát, a

A konda tavasztól szig künn van. A Kaukázusban /unta =- disznó B.,

—

Köröm

vid.. Tsz.

leölt disznót for-

disznónál az a köröm, a melyen

Ellentétben a csür-

a mely több gazda egyesí-

hével,

V. köveszteni

Göcsej,

—

Ivád mon*Kukoriczázás „Ne kukoriczázzál velem ne csalogass. A makomám" laczról véve, melyet kukoricza :

—

bárhova.

csábítanak

huUatással

Általában kötekedés.

Lappog — általánosan és Rava, Udvarhely m.,

—

leppeg

lassan megy, a disznó.

—

Lencsés

Nyr. 14 239. :

disznó húsa, ha ellepte a

—a

borsó-

318.) féreg.

^Disznairól hajdanonta

De ma Az

híres

Nagy Szalonta

fül.

—

;

malacz.

—

— Debreczen 23:286. — kornyikál

Komyikol a

disznó

Koszmós

vid., ;

—

— Kába —

fül

tulaj-

don] egy a disznó v. juh fülén.

Magdisznó Szilágyság Mtsz. sz. j.

disznó.

*LyTikas

hangjára mondják.

— varas, piszkos disznó. Schl. kozmo = timo. Köczöldik — Barkóság, Nyr. 32 523. — sárban heverész, a :

—

Porcsalma, SzatLocsadék a disznó már m., Nyr. 20:191. mosléka.

malacz.

itt

— Csúza, Baranya — lelógó fül

Nyr. 18:286.

m.,

Kölesd, Nyr. 33 Konyhási a kony228. Tamási Mtsz. hába furakodó, ott torkoskodó

Nyr.

Lappog.

Lipsi malacz

ó Aranyáról."

Vö. Csulya

—

Leppeg

Konyafülü nyájról.

— Hegyalja,

Mtsz.,

Pannonhalma, Nyr. 12:187.; Marostorda m., Udvarhely m., Nyr. 20 567. :

tésre

;

A., P. P.

szolgáló,

disznó,

tehát

— tenyésznem

hízó,

nemre való különbség

kül. Vö. Magló.

nél-

;

Magló

—

Fejér

187.; Olaszfalu,

Mtsz.;

17:46.,

Xyr.

iii.,

Veszprém Tokaj,

miklóson féléves, Raván, Udvar-

10:

alóli, *

hely m., egy éven

iii.,

Nyr.

14:

éven

—

1333

Sz.D.Kreszn., Edvi Illés Pál

96.,

Mangalicza

Kábán egy malach

alóli disznó. Bszsz. :

tót-

1544

Malachpataka.

a szaporításra szánt disznó. Ellen-

Hogy a magló nemi

malaczot szeledet, Oklsz.

különbség nélkül jelenti a disznót,

ban molacz (Halász L, Nyr. 17; 448.). Vö. Kanmalacz, Koczama-

kitnik Pethe

lacz,

téte a hízó.

magnak

Házi M.

§.

valókat együtt min-

deniknemethíjuk magiónak. Oklsz. 1211 Moglón. Vö. Magdisznó, Maglódisznó, Maglósertés, Mag-

Szopósmalacz,

—

Malaczka

Szürnyeg, Zemp-

lén m., Nyr. 10:278.

—

Malaczállú

Malaczgöbe.

—

kis malacz.

Hajduhadház,

— gúnynév. Malaczfísér — Gyr és VeszMaglódik — Deésakna, Mtsz. — prém, Nyr. 35 432. — malaczmagfajul tenyészik, disznó. kereskedö. A rendesen haláMaglódisznó — Hortobágy, T. az összetételben Nyr. 21

sertés.

45.

fisér

rusító, itt

MNy. Vin

M.,

189.; Répczemellék,

Sopron m., Nyr. 2 560. :

;

diszn, Palóczság, Nyr. 22

magl^:

77.

általá-

ban keresked.

—

Malaczgöbe Lengyeltóti nstény disznó.

—

fiatal

1577: Magló dyzno, Oklsz. tenyésztésre

nemre

nem

szánt,

hízó

való különbség nélkül. Vö.

Maglók

—

marha-kategóriában

—

Maglósertés

30 Kecskemét,

Fiadzó, szaporító sertés. Vö.

35 342. :

—

— 1820. okirat, Nyr.

szaporító sertés.

Vö.

Magló.

Makkló

174.

—

Mancsi

—

1560 körül

Nagybánya, Nyr. 12 267. :

— makkra

hajtott sertés.

—

Malacz általánosan ifjú disznó, mely már elválasztóban van. Rendesen a kort jelzi, nemi különbség nélkül.

Gyergyószent-

szül

fiat

;

—

a disznó.

Debreczen, Nyr. 23:

Karczag,

Nyr.

Szilágy m., *Szatmár m.

333.

—

ma-

lacz (Karczagon a gyermeknyelvben).

*Mangali sertés

— Marosszék, Vesz-

m., Nyr. 14:527.; Edvi Illés

Vö. Megmalaczoz.

334.

Magló, Magsertés.

Magsertés

prém

Pál, maladzik moldvai csángó Nyr.

Maglók.

— a régi statútum-

1758 és 1773 ból.

eltorzítva.

*Malaczozik

Vas m., Nyr. 30:

— nem hízó marha. Vö. szarvas-

99.

Nyr. 12:108.

gúnyneve,

Magló.

— Kunos Ignácz, — Matlaszkovszki

Malaczkuski

disznó,

mangalicza

—

Lengyeltóti

sertésfaj,

—

Mangalicza

10:381.;

Patóháza, Szatmár m., Nyr. ;

*Kaba

;

Fehér m., Nyr.

5:36.; Kecskemét, Nyr.

432.

—

azt.

18:

Marosvásárhely,

STorda; — ma^gó, mangalicza', — Zilah, Nyr. 28:235.; mangáíi —

Mangó

Megkábulás

556

* Lengyeltóti

;

mangalicza

gyalos, Beseny, Gidófalva,

—

AnHárom-

18 573. - Edvi göndörszrú, siskafül. József nádor által behozott, nagyon hízékony szerb disznófajta, melyet Jenn tenyésztettek elször, innen „jenéi" fajta. H. 0.

szék m.,

Nyr.

öléskor a sertés apró részeit meg-

fzni. Vö. Abál.

Megbúg

—

Pál

Illés

; :

Kisküküll

Kapnikbánya

—

Szatmár m., Mtsz.

vid.,

Megfiadzik 6 472. :

—

Manka

—

Mtsz.

új

Mangalicza.

Heves

—

Tokaj,

m.,

használja. (Nyr. 22:

—

pofát pofához vágva marako-

Birkózásnak

*Másfél disznóról

ids

mondják.

—

harmadfre

disznó

disznó"

azaz

párosodik.

— Lz.,

Megkan

Alsófehér m.

—

(Vö. Szarvasmarha-kategóriában.) :

megye, megyi, mögé.

*Megyi

—

vulva.

—

*Meghági Csokonya a kan a disznót, emsét, koczát,

Meghurol :

230.

—

Tolna m.,

Nyr.

a disznó belét a húsos

fokával megtisztítani.

—

fú *

má-

—

disznó.

Megabál

megfut

Mtsz.

vid.,

nsténydiszuó és tehén ivarnyílása.

—

Megindulni

görgésre"

Edvi

Illés

Pál

„megindulhat a

sertésrl:

kelni.

—

Eszék

felfúvódik

alkatrésztl (ez a bélfodor) kés-

*Meddü göbe Lengyeltóti meg nem fogantatott, vagy már kivénült, egyszóval fiat nem szült nstény

Meggy

Lengyel-

sodfüre,

—

fiat szül.

görget, Balatonmell., Tsz., a

—

másfél esztends.

a második életévben. a régiségben korjelz volt tóti

Bukovina, Nyr.

azaz közösül vele.

1556, T. S.

*Másodfü malaez

Illés

emse,

—

Marokoszik Lengyeltóti kan disznó, mikor két kan szembedik.

m.,

—

480.

— Meggörög. Meggörög — Edvi Pál —

Alföld

321.).

áll,

—

a sertés

Meggörget

—

Mtsz.

földesúr"-ban.

közösül a koczával.

Tokaj,

fekete sertés. Jókai

„Az

—

93.

—

335.

* megfúlt.

kurtalábú

mangalicza.

Mankus

—

Megfúj :

sertés. Vö. Mangalicza.

Mangolieza

Gömör

disznó párosodása. Vö. Búg.

„reggé re

—

Mangó

Szkefalva,

Nyr.

m.,

Nógrád m., Nyr. 22

Mangó, Manka.

sek. Vö.

Alsófehér m., Lz.;

megbúgat, Palóczság,

Az idézett források szerint Patóházán kis szopós disznót, Háromszékben hizlalásra szánt disznót jelent; de e magyarázatok téve-

—

Gyergyószentmiklós,

azaz

párosodásra

kelhet.

Megistyeldzik csángó, Nyr. 31

85.

— Moldvai — párosodik

a disznó.

Sáta

m., palócz,Nyr. 21

vid.,

Borsod

— 328. — disznó-

Megkábulás

— Puszta-Szanda

disznónyavalya.

;;

Megkarikázni *

—

a sertéseknél,

az orruk azon

Kecskemét

részén keresztül, a melylyel túrtúrhassanak. Vö. Karikázni.

—

Megköveszt

—

279.

lössz az ára".

Nstén

— :

—

381.

füljegy; valószínleg egy az „ájos''

Csúza, Bara-

286.

—

jegygyei.

fiat szül

Sopron m., Nyr.

—

Csík m., Nyr.

feltincselni,

1587

malaczot

szegényesen

m.,

Abaiij

25 240., Vö. Nyr.

Nyr.

—

Kassa,

33 566. :

— Nagybánya, Szatmár — a disznó nyúljanak

Nyúlf

bunkós nyúlf.

része,

Disznóherél.

Nyüret

—

Miskárol

Bny, Gyr

m.,

—

9 282, :

Nyr. 15

Ada,

285.

Bács

Palóczság, Nyr.

Baja, ísyr. 33

;

m.,

Nyr.

Gömör

és

—

22:480.

disznót,

331.

Nyr.

27 96. :

—

miskováló, Tokaj, Nyr. 24 96. disznóherél. Vö. Miskár, Herél. :

Miskováló

—

*Mony kan disznó

—

Miskároló.

Lengyeltóti

—

*Nyüves

midn

enni

Lengyeltóti

—

disznó: férges.

—

Edvi Illés Pál, Öntözik kölykezik; 1841, Vas m.. Tsz. a mely mondják, olyan állatról *

több

egyszerre

Kiskunhalas,

20:430.; a

333.;

Hont

Bihar m.,

töke.

Musi Hont m., Nyr. 6 232. gyermeknyelvben malacz, disznó.

fiat szül.

— Orj. — Paks, Tolna

Órgy Orj

a malacz,

—

Kör-

Hegyhát,

m.,

nyúlfej,

— Fels-Csallóköz, Nyr.

31:287,;

Nógrád m., kiherél kan

disznó petefészkét. Vö. Herél.

Miskároló mend, Vas

kezd

tehát

kér; hangutánzó szó.

vagy kimetszi a nstény

—

384.

keresztcsontja.

azaz bélszínhúsának feje

—

bél-

Nyulla (Oklsz., vö. Nyúlfú).

fel-

hizlalni.

—

Mtsz.

Nyr. 19

disznó

szerint

m., Mtsz.

Miskár

általános,

Tokajon,

színhús.

apránként,

stb.

—

disznót levágni.

—

— Kecskemét — disznó

Nyilas

Nyúl

Megtincselni

32 407.

—

Frecskay szerint disznónál a

—

Megölni

—

Ver. 95.

Felstárkány „régentén a disznó nyájban járt".

az anyadisznó.

—

*Nyáj

disznósajtot nagyjából megfzni, hogy meg ne romoljon. Vö. Abál.

Megmalaczoz nya m., Nyr. 18

disznó

anyadisznó, nstény.

Szllsgyörök,

Nyr.

majd nevel a malaczot, neköm; ha meghízik 50 pöngó égy

liogy

nak, drótkarikát húzni,

m.,

Orj

557

Megkarikázni

Somogy

;

Nyr. 23

Nyr.

m.,

Nyr.

384.

;

m.,

Nyr.

Nyr. 15:

18:430.; Tokaj,

4:182.;

Kecskemét és Mtsz.

rgy, Kiskanizsa, Zala m.;

órj,

Tokaj, Mtsz.; 1527: Orya; 1548:

Nevel 15:283.

— Kiskunhalas, Nyr. — a szólásban: „vöttem

Zalanna

n-ryaival,

Bny, Gyr

Oklsz.

m., Nyr. 17

;

örrj,

575.

—

;;

Orrj

Puczella

i58

nia, Nyr.

disznót, de

— —

Orrj

Ótá

Orj.

Dunántúl

—

legel.

Szólásban Ótára hajtyák a disznut, :

Zala

Nyr.

m.,

Ótá

hajtják. vid.,

legelre Alsólendva

45.,

ment,

Ótájje

Zala

járni,

marhákkal

Eszék, Mtsz.; Mind a három désznat én pasztérmátom Mtsz.

mell.,

Mtsz.,

meghízott,

Nyr.

leölésre

Pasit

—

adnak

idsebb, 3

—4

83.

82,

—

éves disznó.

—

Ösztövér XVII. század sovány disznó, mely makkon hizlalandó. Közmondás, *

1616

Erdély

= :

makkal

„ösztövér disznó

fiatal.

— a

Paczi

— Tokaj,

Nyr.

19:432.;

Nyr. 4

m.,

522.

malacz.

—

Nyr.

halas,

pálannya, Kiskun18

Alföld, Nyr.

—

disznó

192.;

94.

;

pálonya,

polánya, uo.

vakbele;

Frecskay

szerint a puczor.

— Alsó-Baranya, Nyr. — disznókeresked (való-

Palócz 11

382.

színleg mert palócz

Pálonya

ló

ns-

tényére mondják.

—

Perzselni

általános, pör-

—

Somogy m. a disznó, de más állatnak is, öléskor brérl a szrt leégetni. kölni,

Pillangó

—

Kába

—

füljegy

a disznón.

*Piskolcz

— Edvi

Illés

Pál

—

Sopron m., 5 425. Poczi malacz. Kemenesalja, Tsz.

Paczi.

Zemplén

Pálanya

egyébként

vulva;

—

Pacsi

—

Lengyeltóti

sertések orvossága.

álmadozik".

pacsi,

— nem

eök

rendesen szarvasmarha és

Rücs,

1627,

Dráva

Oklsz.

diznot

szánt disznó. Vö. Hízó.

Öreg disznó Mezség, Nyr.

—

Pázsit disznó

1594:

*Péra

Szllsgyörök,

föl;

szarvasmarha

Vö.

kategóriában Pásztorma.

disznónál

—

46.

m.,

járni.

öl — :

Zala m., Mtsz., legelre ment.

Ótá hajtani a malaczokat, Kercza, Vas m., Mtsz., legelészni hajtani.

—

34 487. feldarabolni vágómarhát és tyúkot is. Szólás: Réggére megfut a disznó, ászt vótam fpasztermalni

a disznó hátgerincze húsostul. Vö.

Vesepecsenye.

—

volt).

Pál anya.

—

Baranya m., Fasztermál Dráva mell., Mtsz.; Rétfalu, Szlavó-

—

— Pálanya. Poszka — Dombóvár, Tolna m., Polánya

Nyr.

prém

m., Nyr. 17

192.

Olaszfalu, Vesz-

;

47.

— betegség

következtében lesoványodott malacz,

országszerte

egyéb

„Poszka süld" Dunamell., Mtsz. Békésben az a deszka, a melyen a malomkerék csap ágya (Mtsz.).

van. (H. O.)

Pörkölni Puczella Nyr. 18 463.

—

— —

334.

;

Perzselni.

Bátta,

Tolna m.,

Sárköz, Nyr. 32

disznócsürhe.

;

Puicza

559

— Öriszentpéter, Nyr. 12 384.; Bodrogköz, Mtsz. — kis malacz. — párosodik a disznó. Vö. Rühet. malacz — Szilágy m., Rühet — Szatmár Mtsz.;

Puicza 24

Purdé

vid.,

—

Pusa Pusi

szrtelen malacz.

— —

Nyr.

m.,

Mtsz.

;

Pusi.

;

573.

m., Mtsz.; rühet, Nagykálló, Mtsz.

Gömör

Rimaszombat, 17

pusa

Pethe: Házi M. 6 §3.; róTieí, Hétfalu, Zajzon, Mtsz. rühed, Békés

—

Palóczság,

;

párosodik

malacz.

(Tót

*Sark

—

Csíkgyímes,

—

rodina

= rokonság, —

Bénfa

—

Edvi

Illés

a fúköröm

188.

a leölt

akasztják,

disznót

—

Bideg

tés,

Nyr. 20

Békessy

Oklsz. Vö. Sertvés, Sörtélyes,

;

a sertés diminutivuma.

;

Sertésmarha

szarvas-

1608

Mohács,

—

Rü-

Rühedzik.

hely m., Mtsz.

—

rideg

disznók

99.

Rühedzik

— Túrkeve, Nyr.

Bihar m.

Szürnyeg, Zemplén m., Nyr.

1799.

Tsz.,

27:111.; Vas m., nagy, lelógó fül,

—

Pethe

disznófaj.

szerint ez a

5.)

Siskafül,

Vö.

fajta.

Suska, Suskidisznó, Ziska.

Siskafül m., Nyr. 17

473.; *P.-Sz.-Miklós,

marha.

Kemenesalja,

Nyr.

szalontai

rzje.

ser-

—

Siska Nyr. 30

szálkásszrú

Rüdeg disznópásztor — Udvar-

ridzik,

sertés,

(Házi

Sörtés

— Csongrád m.

Sertvés

disznópásztor. 1.

—

Sertés marha, Oklsz.

—

Bidzik

marha,

télylyes

annyit tesz,

—

1635, OkLsz.,

Vö. Disznómarha, Sör-

tés, disznó.

hogy a tenyésztésbl ki van zárva, magányos. (Nagybányán soványságot is jelent.) rzje a rüdeg

Rideg disznópásztor deg diszfiópásztor.

—

XVII. század, sokszorosan

marhánál, lónál és Békessy szea disznónál

— 1700, Oklsz. — kis

Sertéske

GyergyóNagybánya, disznó, a mely

nincs hízóba téve.

ser-

Sörtvélyes.

hogy

L.;

—

480.

Sus :

Sörtélylyes marha, Sörtés marha,

sertés

ers

—

általánosan

scrofa domestica Gray. 1683

felbonthassák.

szentmiklós,

—

Sertés

atyafiság.

— ágasfa, a melyre

—

Pál

szrözet. Vö. Sörtély.

Szakcs, Fejér m., Baracs,

;

Serte

sertés háta élén álló hosszú,

Székesfejérvár, Nyr.

'MNy. VI 431.

rint

Kába

0.).

Bükk, Nyr. 30 540. disznótor vagy onnan hozott ajándék. Értelme általában ajándék (Mtsz.). Tótos,

még

—

176.

Radina

Vö. Rü-

disznó.

hívo-

(1.

hedzik.

gató szó a pusa, pusika-ból, Nyr.

rMd^íiA;,

221.

Mtsz.

Siskafül

m.,

Nyr.

—

Csurgó,

478.

382.

Tolna m., Nyr. 15

Somogy

Csúza, Baranya

;

192.

Mtsz. és általánosan

Dombóvár, Heves m.,

;

—

disznófaj

Sódar

Süldgobe

5fiO

lekonyuló, elreálló széles fülek-

Jankó szerint ez volna a bakonyi eredeti faj. Vö. Siska, kel.

Sd — 260.

Gyergyó,

tárkány, Firtos- Váralj a, Udvarhely m., *Kaba, *Kálmáncsa,

Tasla.

—

— sóder.

általánosan Sódar Csúza, Baranya m., Nyr. 18

382.,

disznóczomb.

—

Sóder

* LengyelEdvi Illés Pál; ;a disznó egy-, Edvi Illés Pál szerint két-, Kábán hároméves koráig, nemi

—

tóti.

ktilönbség nélktil. Vö. Stild.

Sódar.

—

Süge

Sorpecsenye— 1794. Enchiridion. Vö. Eltanulmányok 303. a kondásoknál dívott; másképp *

—

A kondások gazis. dák szerint bizonyos sorrendben levágtak egy diszez a szer

381.

—

*Süjd

—

Kiskunhalas, Nyr. 15

tréfásan: disznó.

—

elköltésre.

levágás balta

hajintással történt, fültövön, úgy,

—

Felsnyáregyháza, Süldelék m.. Heves m., Tiszaadony, Bereg m., Mtsz. süld disznó

Pest

azaz

—

fiatal,

egy-kétéves disznó.

—

hogy az állat holtan rogyott össze ha ez nem sikertilt, a kanász bír-

J.,

fizetetty

Vö. Szerpecsenye.

M.,

MNy Vm

—

;

ságot

—

Sörtély

disznó

ers szr.

Pápa

vid.. Tsz.

hátán

álló

hosszVi,

Vö. Serte. 1337. Oklsz.

Sörtélyes

marha

összeír,

—

1679.

Sárvári S.

és

— disznó. Vö. Sörtés marha. Sörtés marha — Dombóvári

Oklsz.

1729. M. Gazd. tört. Sz.

rt.

77.,

Nyr. 32

—

380.

189.

Rava,

Pethe, Házi M.

— Somogy

disznó.

— disznó. Vö. Sertés. Suska — Beregszász, Nyr. 26 — nagyszrú disznó. Vö. Siska.

Suski disznó Mtsz. Siska.

—

kajlafülú

Csongrád m., disznó.

;

§ 3.

Schl. sz.

;

—

kétéves koráig.

Kábán háromhó-

1240

koráig.

disznó

fiatal

Vö.

1462

minores Sildew, erdélyi

Sz. F.

Syldev.

szüldö

Duo

porci

Oklsz.

stb.

Erczhegység

móczainál

sald'éu Nyr. 34:316., az oláhban suld'eu,

Sd,

Nyr.

17:60.,

Vö.

163.

SüldSüldgobe, Süjd, Sütk.

Süldelék, Süldcske,

disznó,

—

Süldcske m., Nyr.

377.

523.

*Kaba, *LenUdvarhely m.,

és általánosan

Vö. Sörtélylyes marha.

Sörtvélyes

Csongrád,

Erdély,

*Csokonya, Hortobágy, T«

gyeltóti,

éves

urad.,

urad.

Süld

napos, Lengyeltótin és Raván egy-

disznó.

Sörtélylyes

Marczalmell., Tsz.

süld, esztends malacz.

szerpecsenye

nót

34:

Nyr.

Gyergyószentmiklós, *Fels-

;

kicsiny

fiatal

1684, Oklsz.

disznó

;

—

a süld

diminutivuma.

Sülddisznó század

—

zildew

Bszsz.

XV.

fiatal

dizno

disznó. *

Süldgobe

fiatal

nstény

—

Lengyeltóti

disznó.

—

Sutk

— Kiskunhalas, Nyr. — süld, disznóról, de

*Sütk 15

Szerre rizni

561

381.

nyúlról

Szájpénz mint bírság

—

;

—

Kecskemét

a város földjén bi-

magló

„minden

De a

Nyr.

vid.,

után

sertések

egy garas". 1733.

szájtúl

bitangoló juhfalkáknál

midn

Puszta:

sárban turkálva,

eledelt

keres.

Szegez

—

tojás-

szilva- v.

Puszta-Szanda

—

az a sertés, a melynek a tokáján

makk-

szrös

szilvaalakú,

ki-

növése van. Vö. Szak. *Szalontai

ers,

disznófaj,

emlékeztet

már

faj;

—

Bihar

csak

—

vaddisznóra

szrözettél,

kevés

tipikus

ponton.

XIX. század legvégén Atyáspusztáról Kenyeres gazda még egy szép törzset mutatott be a pozsonyi kiállításon. Pethe: Házi M.

§.

hosszú

fej,

konya fül, szke, sima serte, szerint:

hosszú láb jellemzik

(?).

vörös sertésrl írja

A szalontai

ifj.

br.

Rad-

vánszky Kálmán, hogy a geszti falkának egy Sajókazán lev fiafalkájában a malaczok az els vedlésig 5—6 hetes korukig nagyon halaványan csíkosak. A csík színe

Errl

sötétebb írja

— Mátyusföld,

—

az a

Nyr,

kis pálcza,

alapszínnél.

Arany János:

Nyr. 22 318. Vö. Ugrai veres. :

Herman Ottó: A magyar pásztorok

ina alá húz-

nak, hogy fölakaszthassák a rénfára.

—

*Szer a régiségben a sorrend szerint való cselekvés, pl. sorrend szerint való rzés, a disznónak

sorrend

levágása.

való

szerint

Szerre

Szerpecsenye.

rizni

„Disztuknak

szerüjök efogyott;

nem

szernyi"

és

— Szer — Mtsz. —

moslékot készít.

a disznók

tuok mijje lisztje

korpája elfogyott, nem tudok mivel

moslékot készíteni nekik.

szertem"

„Emma

én már készítettem.

(Hetes, Zala m.)

*Szer pecsenye

kány

—

még

tudta

—

Felstár-

legöregebb ez

kanász

abból

állott,

hogy bizonyos idközökben a kanászok sor szerint levághattak egy sertést, de ez csak akkor volt az övék, ha a kanász egy a

csapásra

terítette

baltával,

máskülönben be

vele számolni. történt.

„Disznairól hajdanonta Konya fül nyájról De ma híres Nagy Szalonta Az Aranyáról."

vagy a melyet a

„beszegezik",

leölt disznó Achilles

alakú függ. L. Szakos, Cserese.

Szakos

Gyr

a melylyel a kolbász, hurka végét

Szanda, Háromszék m., Nyr. 5 90. -^ sertés tokája két oldalán néha

—

disznó,

is.

1773.

található szrös,

czigánynév.

— Felstárkány,

— Szeged

Firtosalyi,

6:325.

Nyr.

17 555.

*Szak

—

Szaszmatul vid.,

—

5; 45.

fiatalságot jelent.

is,

tangoló,

Szalontai disznóláb

kellett

vágás fültövön

Sorpecsenye és Szer.

— XVIII. század, törvénye — „ha

Szerre rizni

Szemerja falu

a csordának pásztor ható,

nyelvkincse.

kanász-

nem

talál-

vagy ha idközben meg.

rzés

S;zerre

a csordát

szökik,

maguk

azaz

Szerre

—

falu

sorrend

azok,

kik

rzik.

—

Szigorú malacz :

—

vézna

m.,

els

a disznó

lába.

—

P]dvi

Pál

Illés

sertések nyavalyája.

*Tüdtáncz

—

Leleszi

1600,

kondástáncz,

mikor a pásztor a levágott sertés

—

Székelyf,, Tsz.

a hátára kötötte

tüdejét

por közül a gabonaszemeket

úgy

járta.

felszedegeti a malacz; szeméten vagy házanként keres; büzleget

—

Aba-puszta, Nyr.

a kanásznak apró 28 423. malaczok kihajtásáért fizetett pénz :

hogy hozzászokszabadban járás„Szoktatóba" adják a

vagy magféle,

ket

keléshez.

pénzt. Vö. Szoktató-garas. í

Szók tat ó-garas Tsz.

mell.,

—

lopni,

kanásznak

;

Szopósmalacz fiatal,

még

—

Bihar m.

a szalontai vörössel. Vö. Disznó-

—

Szatmár m., Nyr.

11:285.

—

disznó, a

mikor fiadzani készül.

almát

—

igazgatja

általános

vigy vaszkot a disznók

szopó malacz.

— Dombóvár, Tolna m., Nyr. 27 47. — náthás disznó. Szuszka malacz — Nyr. 22 Szusza

—

Vaddisznó scrofa.

Vö.

vaszk,

;

alá.

— Sus

általános

Erdei

— alom:

Drávamellék, Nyr. 6: 133. 1636, Oklsz.

—

kipusztult; nyilván egy

Vaczok

Vö. Szoktató.

—

*Ugrai veres sertésfaj

Vaczkol

Balaton-

— disznót

mert tüss-tüss szóval hajtják.

malaczok els kihajtásakor adott díj.

Siomntornya,

Szoktató

tassa

—

Tüssenteni

Tolna m., Nyr. 5 230.

a kopó.

—

Gyergyó,

sovány,

Somogy

Csurgó,

29:336.

tanuvallatás

Szimatolni

Top Nyr.

—

malacz.

—

— disznótekene =

*Torokgyik

Vö. Szerre rizni.

Nyr. 34 260.

Kolozsv. glossz. 1577,

419.

rzés.

Series

füröszt- vagy itatótekn.

jószágot a csordába adják, sorrend szerint

Nyr. 36

rzés — 1727, Szemerja mikor

—

Tekn

rzik",

szerre

gazdák Vö. Szerre rzés.

szerint.

Választási malacz

562

disznó,

Erdei

öreg. Erdei kan.

412.

—

azonos a szuszával.

Szülk 523.

—

— Beregszász, Nyr. 26 anyátlan

malacz.

Választási

— Kecskeméten —

Vö.

anyatejtl elválasztanak

—

fül Kecskemét *Tasla disznó, melynek széles, lekonyuló füle van; egy a siskafülvel.

;

röviden

„választási". Vö. Választási malacz.

Zülle.

—

melyet az

a hathetes malaczról, :

tóti

ják

Választási malacz

— el

tású.

— Lengyel-

a tízhetes, ekkor választ-

az anyadisznótól.

= Válasz-

563

Valló

—

Valló

—

Szihalom

—

Vaczok.

— Firtos- Váralj — kétévesnél öre-

Udvarhely m.

gebb disznó. Brassó

Hétfalu,

m.,

Nyr. 16:575.; Tatrangi és moldvai

csángó, Nyr. 2:524., 30: 173.

latin

apertl ered,

—

Vérhas

— kan

azt.

Puszta-Szanda

—

(himl a

kerget 1630, Makovicza;

—

megkergettek,

doronggal

Vö. Verdisznó.

alkalmas disznó, melyet megkerdoronggal

fbeütöttek

vették

hogy így

tartották,

„porhanyóbb".

a hús

ölve,

Sárospatak

Hermán

Oklsz. és

—

— —

—

Vermalacz Hétfalu,

—

sok

Brassó

Székelység, Nyr. 4 328. :

helyen,

m.,

vitték

át

Nyr.

34:260.;

— szopós-

Verdisznó.

Pál

Beregszász, Nyr. 26 Vö.

—

elár-

— Somogy m., — vállcsont, melyet

mint

—

Zülni

sok helyen

Zsódér 8

525.

Nyr.

a sonkát felfüstölnek.

Disznó szre.

—

Zovány, Sz.-Nagyfalu, Baris Kémer, Szilágy m... Nyr. 32

malaczka.

értelmét

— igen

Tormay Bélá-

nál sertésrl, Zilah, Nyr. 28 barna.

nem

sötétszürke, de

fekete;* sok helyen,

Szilágyság,

Nyr. 9

235. 181.

barna.

Barizs

Újabb

Gyengém aH.O., MNy. 1:414.), Ver-

szopósmalaczra. lacz (L.

Illés

vulni. L. Megzülni.

295.

31:50.; Gyergyó, Nyr.

korban

Edvi

Ipp,

Mtsz. és Csíkszentgyörgy, Nyr. 10

malacz.

föl-

malacz.

Rad-

Ottó, br.

MNy. 1:315., I: 415. Vö. Verártány, Ver-

;

mind

1635,

malacz.

238.

disznót

anyátlan

vánszlíy Béla, 414.,

—

Kriza, Nyr. 16:11.

Szülk.

és

Azt

vérét.

—

a sok

ZüUe

általánosan

azután

Erd. Erczhegység, 34 321. zápor

disznóknál).

*Ziska

524.

— XIX. század els — ölésre

—

Siska.

fbeütöttek és ekkor vették vérét.

gettek,

hát-

zavarta az ólba.

MNy. 1:315. alkalmas herélt kan disznó,

Verdisznó

—

Zápor

Zavar

Verártány —

még

disznó

—

móczok, Nyr.

1635, Sárospatak,

felében

Bny, Gyr

Vi Fejér m., Nyr. 10: 188. öreg disznó.

disznónyavalya.

melyet

575.

gerinczhúsa a farktájtól a derékig.

nyilván a tót vepr, mely

disznó,

— —

Vesepecsenye m., Nyr. 17

Vö. Orj.

—

Veper

csak

-- szopós-

malacz.

Vén disznyó

ölésre

Olasztelek,

Udvarhely m., Mtsz.

Vaszk

—

Vermalaczka

disznó-

vályú.

Barizsdisztó

295.

—

— Székelyhíd, Nyr. 32 Baris.

Barizsdisztó

Vö.

334.

disznó.

—

'/,

— Érmellék,

Nyr.

piszkos barnaszjnú .

36*

;

: ;

Barna

564

—

Barnq,

Oklsz., 1391

Rufus

artan. Alius artan Albe colo-

isti

emee. Vnum porcum barna. Lelesz Acta 20. 10.; HódmezGalamvásárhely, Nyr. 32 294. ris

Kesely

;

—

Fejér M.,

ged, Nyr. 32

nád m., Nyr. 32

—

Sze-

;

Kemenesalja, Nyr.

Hódmezvásárhely, Nyr.

* Rava, Udvarhely m. Galambok, Zala m., Nyr. 32 293. Székelyhíd, Nyr. 32 295. Zo;

Kiskunság, Nyr. 14

(tréfás éri.) *tarka..

Hód-

Szilágy m., Nyr. 32 vásárhely, Nyr. 32

;

Kémer,

nád m., Nyr. 32

—

Nyr. 35 113. Bonta, bunta tarka. „Bunta disznó", Thaly

295. 295.

Maros-

;

*Kaba.

;

Feketeszr — Kevejmes,

fehér-fekete tarka.

32:294.; iFirtos-Váralja, Udvar-

mezvásárhely, Nyr. 32 294. * Bitangjegyzkönyv, Kecskemét,

—

Fekete 32 293. hely m.

295.

Nyr. 32

295.

vány, Sz.-Nagyfalu, Ipp,

—

Bonta

293.

— Kevermes, Csa-

Barnaszr

285.

295.

*Rava, Udvarhely m.,

Marosvásárhely,

bok, Zala m., Nyr. 32

kends

Göndör-konda-szr

Csa-

295.

— Kever-

mes, Csanád m., Nyr. 32 295. :

Adalékok, 2 41. Vö. Tsz. és Bonta:

Homály

csikó.

— Rava, — disznó,

*Borozdás

Udvarhely

*Burgánmalacz

— Szatmár m.,

Mtsz.

—

szr

malacz. Nyr. 8

már

vid.,

Czifra Nyr. 32

göndör-

523., Szat-

„aprószr", Galambok, Zala m.,

293.

— feltnen tarka. —

Szeged,

Nyr.

Fecskehasú

— Kecskemét —

fekete

Fehér 32

293.,

hely m.,

—

Kemenesalja, Nyr. SFirtos-Váralja, Udvar-

m., Nyr. 32

295.

J.;

J. :

Galambok, Zala

293.

;

Szeged,

Nyr.

—

vö. Kesely.

—

Kemenesalja, Nyr. 32 Kese Zala m., uo. 293. Galambok 293.;

Komárom m.

—

tatai járás, Nyr.

malacz szre.

—

Nyr. 5 515. Kesej V. késej ló, szarvasmarha, sertés, mely sárga, fekete, pej, barna stb. egy V. mind a 4 lába végén fehér

—

szrrel

födött. Vö.

295.

malacz is, ha fehér a hasa. Bitangjegyzkönyv. a

Kends

294.

—

Deresszr 32

fehér,

kurta,

— bizonytalan szín

szr.

ha hátán J. M. hosszában fekete csíkok vannak.

m.,

— Hódmezvásárhely,

Nyr. 32 294.

Kesej

—

Kese.

—

Rava, Udvarhely m„ disznó, midn a farán

M. vagy oldalán más szín.

Ez a nemcsak a

kesejség megtalálható

disznónál,

hanem

szarvasmarháknál

bival

ló, is.

és

Hibás, mert

a lábra vonatkozik.

Kesely

kends

—

vásárhely Nyr. 32:295.

Maros-

Manka, mankus *

565

Manka, mankus

—

Heves m.,

Névtelen 1840.; STokaj, Mtsz.

1390—97.

galicza. Nyr.

Ordas

— (fekete) sertés, man-

—

24 96. :

Barna

;;

Bátor

Czunczi

^566

—

Bátor

Kissziget,

Hernyék, Zala m.,

O Bundás — Pusztadinnyéshát. O Bütykös — Pusztadinnyéshát. O Búvár — Pusztadinnyéshát.

Ortaháza, Nyr.

Göcsej,

30 255. :

Betyár

—

Kissziget, Ortaháza,

Hernyék, Zala m.,

— Újtelektanya, Nyír536. — tirpák.

Büszke

Nyr.

Göcsej,

egyháza, Nyr. 31

30 255.

O Bimbó Bimbu

—

Pusztadinnyéshát.

Kissziget, Ortaháza,

Hernyék, Zala m.,

Nyr.

Göcsej,

Bodor

—

Kissziget, Ortaháza,

Hernyék, Zala m.,

Göcsej, Nyr.

30 255. Érmellék, Nyr. 29 533. ;

Bodris

— Kissziget,

Ortaháza,

Hernyék, Zala m.,

Göcsej,

30:255.;

Nyr.

Bogár

Dergecs,

—

3:527.

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31:536.

Nyr.

Nyír-

— tirpák.

O Boglyas — Pusztadinnyéshát. O Bogrács — Pusztadinnyéshát. Bojtár

—

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

536.

Nyír-

— tirpák.

— Pusztadinnyéshát. Bokros — Kissziget, Ortaháza, O Bojtos

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255. Dergecs, Nyr. 3 527. :

;

O Pusztadinnyéshát. O Bolygó — Pusztadinnyéshát.

— Dergecs, Nyr. 3:527. Bukfencz — Ada, Bács m., Budris

Nyr. 27:384.

Buksi Hernyék,

—

Ortaháza,

Zala m., Göcsej, Nyr.

30 255. :

Bunczi 36 334. :

—

Debreczen,

Dergecs,

Écs,

Gyr

m., Nyr.

Nyr.

3:527.;

—

Csárdás Ada, Bács m., Nyr. 27:384.; Dergecs, Nyr. 3:527. Nagyszalonta.

—

Csobán

Érmellék, Nyr. 29

533.

O Csonka — O Csorba Csóré

Pusztadinnyéshát.

— Pusztadinnyéshát.

— Szürnyeg, Fels Zemp-

lén m., Tisza vid.,

Csömi

Écs,

Nyr. 10

Gyr

278.

m., Nyr.

36 334. :

— (csömcsögésrl). —

Csömök Écs,

Gyr

Csuta

m., Nyr. 36:334.

— Dergecs,

Csügér

—

Nyr. 3

Gyr

Écs,

527.

m., Nyr.

36 334. :

— Pusztadinnyéshát. Czigány — Újtelektanya, Nyíregyháza, Nyr. 31:536. — tirpák. O Czicza

Gigán, Kissziget,

nyék, Zala m.,

Kissziget,

Nyír-

— tirpák.

536.

* Nagyszalonta.

Balatonmell., J.

Újtelektanya,

Elepi-puszta,

8:476.;

30 255.

—

Csákó

egyháza, Nyr. 31

Ortaháza, Her-

Göcsej, Nyr. 30

255.; Kisújszállás,

Czitrom Hernyék, 30 255.

Nyr, 38:287.

— Kissziget, Ortaháza, Zala m.,

Göcsej, Nyr.

Czunczi

— Dergecs, Nyr. 3

527.

Dallos

Dáma

— Dergecs, Nyr. 3 527. — Kissziget, Ortaháza, m„

Zala

Göcsej, Nyr.

Hernyók,

— Pusztadinnyéshát. — Érmeilék, Nyr. 29

O Daru Dranka

juhász mesterszó.

—

Drugán

Ermellék, Nyr. 29

—

OFáezány

Pusztadinnyés-

— Pusztadinnyéshát. Farkas — Új telektanya. Nyíregyháza, Nyr. 31 536. — tirpák. O Fátyol — Pusztadinnyéshát.

Gyémánt 27

OPakó

;

—

Orta-

Kissziget,

Zala m., Göcsej,

Fiezkó Új telektanya. Nyíregyháza, Nyr. 31 536. tirpák.

— —

Fogoly

OFosós Füge

—

Hernyók,

255.

—

Gabór

—

Balatonmellók,

Ortaháza,

Göcsej,

Nyr. :

527.

Pusztadinnyéshát.

Pusztadinnyéshát. Pusztadinnyéshát.

Pusztadinnyéshát.

Ada,

Bács m., Nyr.

— Kissziget, Ortaháza, Göcsej,

bácskai

231.

Pusztadinnyéshát.

Nyr.

255.

—

OHéja

Pusztadinnyéshát.

O Homály — Pusztadinnyéshát.

—

Overbász,

384.

Ada, Bács m., Nyr. Huszár 27 Kissziget, Ortaháza, 384. Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. ;

O Geller

O Pusztadinnyéshát.

—

Hajas

Hegyes

Pusztadinnyéshát.

Dergecs, Nyr. 3

sváb, Nyr. 26

;

Kissziget, Orta-

Zala m., Göcsej,

Hernyók, Zala m.,

Kissziget,

—

255.

Hatos 27

Nagyszalonta.

Zala m., ;

O Hajdár — O Hajló — O Hajnal — O Halas — O Halász —

Nyr. 30:255.

Nyr.

Nagyszalonta.

—

Gyömbér

;

—

Kisújszállás,

287.

Fegyver Ad a, Bács m., Nyr. Kissziget, 27 384. Ortaháza, Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255.

háza, Hernyók,

Nyr.

Kisújszállás,

—

Nyr. 29

— Ada, Bács m., Nyr.

háza, Hernyók,

Nagyszalonta.

Fenyves

533.

384.

Nyr. 30

—

Érmeilék,

Gyilkos

Fecske

—

533.

hát.

Nyr.

Érmeilók, Nyr. 29

Görbe

Göcsej,

255.

— Pusztadinnyéshát. O Gólya — Pusztadinnyéshát. Göndör — Újtelektanya, Nyíregyháza, Nyr. 31 536. — tirpák.

533.

38 287.

Zala m.,

OGícza

30 255.

—

— Kissziget, Ortaháza,

Gezdes

Hernyók,

533.

Huszár

567

30 255. :

;

Balatonmell., J.

;

Iczig

—

Iczig

— tirpák.

536.

O Jámbor — Pusztadinnyéshát. O Jordán — Pusztadinnyéshát.

—

Juszka

Új telektanya, Nyírtirpák. egyháza, Nyr. 31 536.

Kajla

Felszemp-

lén m.. Tiszavidék, Nyr. 10

—

Kandi Hernyék,

278.

Pusztadinnyéshát.

Kissziget, Ortaháza,

Zala m.,

—

Káplár

Göcsej,

Nyr.

O Karcsú 384.

231.

—

Káplár

— Pusztadinnyéshát. Ada, Bács

Kissziget,

;

—

Kardos

bácskai

Overbász, :

Balatonmell.,

iii.,

Nyr.

Ortaháza,

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255. O Pusztadinnyéshát :

;

Balatonmell.,

—

Katicza

Kedves

— Kissziget, Zala m.,

Écs,

;

Gyr

m., Nyr.

— Érmellék, Nyr. 29 533. kani — Elepi-puszta, Deb-

Kígyó Kis

476.

Kondor — Kissziget, Hernyék,

255.

Zala m.,

Gyr

Écs,

;

Ortaháza,

Göcsej,

Nyr.

m., Nyr. 36

334.

—

Konytyos

Érmellék,

Nyr.

29 533. :

Érmellék, Nyr. 29:

O Kulacs — Pusztadinnyéshát. O Kulcsár —Pusztadinnyéshát.

—

Kurta

Kissziget,

Zala

30 255.

Kisújszállás, Nyr.

287.

;

—

Nyr.

Pusztadinnyéshát.

Debre-

Elepi-puszta,

Nyr. 8

Nyr.

—

476.

m.,

Göcsej, Nyr.

Kese

527.

;

—

Écs,

m., Nyr. 36:334.; Balaton-

mell., J.

O Kesely — Pusztadinnyéshát. O Kicsi — Pusztadinnyéshát.

O Pusztadínnyéshát.

Kuszafarkú

—

Elepi-puszta,

Debreczen, Nyr. 8 476. :

Ortaháza,

Göcsej,

Ortaháza,

Hernyék,

— Újtelektanya,

—

Laczi :

—

Kúcsár 533.

38 287.

O Kerek

Gyr

Dergecs,

egyháza, Nyr. 31:536.

Dergecs,

527.

Labancz

476.

30 255.

czen,

Nyr.

—

334.

Elepi-puszta, Deb-

reczen, Nyr. 8

Kesej

O Kártyás — Pusztadinnyéshát.

Hernyék,

Nyr. 3

Göcsej,

Kicsiny

O Korbács — Pusztád innyéshát.

sváb, Nyr. 26

255.

Pusztadinnyéshát.

— Szürnyeg,

O Kakas

—

30 255.

reczen, Nyr. 8

—

O Kacsa

Kissziget, Ortaháza,

Hernyék, Zala m.,

—

Kicsin

új telektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

Léczi

568^

Kisújszállás,

Balatonmell.,

;

Ladány

—

Nyr.

Újtelektanya, Nyír-

egyliáza, Nyr. 31

Lángos

Nyír-

— tirpák.

536.

— tirpák.

—

Érmellék, Nyr. 29:

—

Újtelektanya, Nyír-

533.

Lécses

egyháza, Nyr. 31

Léczi

—

536.

— tirpák.

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

536.

Nyír-

— tirpák.

Lispás

569

—

Lispás Hernyók,

Rózsi

Nédáj ^- Ada, Bács,

Kissziget, Ortaliáza,

Zala m.,

Göcsej, Nyr.

— Nagyszalonta. O Nyeles — Pusztadinnyóshát. O Nyilas — Pusztadinnyóshát. Ordas' — Kisújszállás, Nyr.

30 255. :

—

Liszka Kissziget, Ortaháza, Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255. :

— Újtelektanya, Nyír-

Lompos

— tirpák.

egyháza, Nyr. 16 536. :

O Pusztadinnyósliát.

— Pusztadinnyéshát. Makkos — Kissziget, Ortaháza, O Madár

Hernyók, Zala m., 30 255.

Göcsej, Nyr.

Mancsa

—

Ujtelektanya, Nyír-

31:536.—

egyháza, Nyr.

Manczi — Kissziget, Hernyók,

Zala

m.,

Matyi

Miklus Hernyók, :

—

Újtelektanya, Nyír-

Miska :

—

— tirpák.

536.

Kissziget, Ortaháza,

Zala m.,

Göcsej, Nyr.

255.

Hernyók,

Ortaháza,

Göcsej, Nyr.

255.

egyháza, Nyr. 31

tirpák.

—

Kissziget,

Zala m.,

Ortaháza,

Göcsej, Nyr.

255.

O Mókus — O Mózses — O Muszáj —

Pusztadinnyóshát. Pusztadinnyóshát.

Pusztadinnyóshát.

OMuzsla — Pusztadinnyóshát. Nagyfej — Elepi-puszta, Dehreczen, Nyr. 8

Nagy kani

476.

— Elepi-puszta, Deb-

reczen, Nyr. 8

Nagy kocza

476.

—

Elepi-puszta,

Debreczen, Nyr. 8 476. :

m., Nyr.

27:384. Tót: „Ne adj".

Nyalka

287.

O Páva

;

Sala

570

—

Sala Hernyók,

Ortaháza,

Kissziget,

Zala m.,

Göcsej,

Nyr.

255.

—

Sanyi Új telektanya, Nyíregyháza, Nyr. 31 536. tirpák.

—

Göcsej, Nyr.

—

O Sármány

—

Nyír-

—

tirpák.

Pusztadinnyés-

— —

Debre-

476.

Elepi-puszta,

czen, Nyr. 8

Debre-

476.

Ortaháza,

Göcsej,

Nyr.

Ermellék, Nyr. 29:

—

Hernyók, Zala

m.,

Göcsej,

Nyr.

30 255. :

Kisújszállás, Nyr.

38 287. :

— —

O Szilaj O Szóló

—

Pusztadinnyéshát. Pusztadinnyéshát.

Kissziget,

Hernyók,

Zala m.,

30:255.:

Kisújszállás,

287.

255.

;

Ortaháza,

Göcsej, Nyr.

Nyr.

38:

Szürnyeg, fels Zemplén m.,

Tisza vidék, Nyr. 10:278. oP«s55ta-

Ortaháza,

Kissziget,

dinnyóshát.

Hernyók, Zala m.,

Göcsej,

30:255.; Balatonmell.,

Nyr.

O Szrös

— Pusztadinnyóshát. — Kissziget, Ortaháza,

O Sivár Suba

Göcsej,

— Újtelektanya, Nyíregy536. — tirpák. Szemes — Kissziget, Ortaháza,

Szke

Kissziget,

Hernyók, Zala m.,

Siska

Szedres

Szemk

Elepi-puszta,

czen, Nyr. 8

Hernyók, Zala m.,

háza, Nyr. 31

Nagyszalonta.

Sáska

— Pusztadinnyéshát. — Szedres Kissziget, Ortaháza, O Szálló

Széka

Újtelektanya,

O Sárkány — Pusztadinnyéshát.

Sipos

Nyr.

533.

egyháza, Nyr. 31:536.

Sima

Göcsej,

255.

Kissziget, Ortaháza,

Zala m.,

Sárgó

Kissziget, Ortaháza,

Zala m.,

30:255.

—

Sárga Hernyók, 30:255.

—

Szákás Hernyók,

O Sallang — Pusztadinnyéshát.

hát.

Taro

Hernyók, Zala m.,

Göcsej, Nyr.

30 255.

—

Szuszka

Pusztadinnyéshát. Kisújszállás,

Nyr.

38 287. :

—

Kissziget, Ortaháza, Szürke Hernyók, Zala m., Göcsej, 30:255.

—

Sudár Hernyók, 30

255.

Sugár

;

Göcsej,

Balatonmell.,

—

Bács

m.,

536.

Kisújszállás, Nyr. 38

O Szajkó

—

Tambur

Ecs,

Gyr

m., Nyr.

36 334. :

Tarka —Ujtelektauya, NyíregyNyír-

— tirpák. 27

Nyr.

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

Ada,

Ortaháza,

Kissziget,

Zala m.,

384.

287.

Pusztadinnyéshát.

háza, Nyr. 31:536.

— tirpák. Kis-

újszállás, Nyr. 38:287.

— Dergecs, Nyr. 3:527. Taro — Újtelektanya, NyíregyTarkis

háza, Nyr. 31:536.

—

tirpák.

Tatár

Héccs

571

— Új telektanya, Nyíregy— tirpák. Tigris — Dergecs, Nyr. 3:527.

Zsuska

Tatáx

533.

—

Hernyék, Zala m.,

— Énnellék, Nyr. 29 533. O Túzok — Pusztadinnyéshát.

Tollas

—

Tzifra

bácskai

— Ujtelektanya,NyiregyNyr. 31:536. — tirpák. Kis-

Hernyék, Zala m., 30 255.

Göcsej,

Nyr.

— Pusztadinnyéshát. O Vaksi — Pusztadinnyéshát. Vén kani — Elepi-puszta, Deb-

—

O Zsidó

—

Zsiga

O "adász

Újtelektanya, Nyír536.

Kisújszállás, Nyr. 38

38:287. QP^szta-

— tirpák.

287.

Pusztadinnyéshát.

Kissziget,

Hernyék, Zala m.,

Ortaháza,

Göcsej, Nyr.

255.

O Zsomba — Pusztadinnyéshát. Zsuzsika

—

Elepi-puszta, Deb-

476.

reczen, Nyr. 8

—

Veres róka

Debreczen, Nyr. 8

—

egyháza, Nyr. 31

dinnyéshát.

O Vezér

Göcsej,

— Kissziget, Ortaháza,

Zsámár

Zsandár

Vadas

reczen, Nyr. 8

Kissziget, Ortaháza,

Overbász

újszállás, Nyr.

255.

sváb, Nyr. 26:231.

háza,

—

Zsáma 30

nyel

Ermellék, Nyr. 29

háza, Nyr. 31:536.

Pusztadinnyéshát.

476.

Elepi-puszta, :

476.

Disznókerget.

Pusztadinnyéshát. *

—

Vieza Kissziget, Ortaháza, Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255.

Adszasza brr

— Karczag —

disznóterel szó.

nyáj felriad

és rohanni kezd.

O Vidám —

—

ovidra

Pusztadinnyéshát.

Brikk 521.

Pusztadinnyéshát, •

Balatonmell.,

—

Barkóság, Nyr. 32

Cséka nyé

—

Csíkszentdo-

Villás

—Érmeilék, Nyr. 29: 533.

mokos, Nyr. 32 325. mihály, Nyr. 30:493.

Viola

—

hajtó szó.

Hernyék,

Kissziget,

Zala m.,

Ortaháza,

Göcsej,

Nyr.

255.

Czi

ne,

Nyr. 32:521.

—

Virág Új telektanya. Nyíregyháza, Nyr. 31 536. tirpák.

—

Érmeilék, Nyr. 29 533. :

O Puszta-

dinnyéshát.

Vitéz

384.

—

Háccz

Bács m., Nyr.

—

Nyr. 17:382.

Héccs Ada,

czi

;

—

Csíkszent-

—

disznót

Barkóság,

disznóúz.

Szolnokdoboka m., disznóúz.

—

nye

—

mihály, Nyr. 30:493.

kerget.

disznóúz.

Csíkszent-

disznó-

HeccS) heccs el

572

Hücs

heccs ki, Huj huj ki ne — Erdély — Udvarhely — disznóhajtó. Nyr. 12 477. — malacz- és disznó— SzolnokHuj huj ne úzés. doboka m., Nyr. 17:382. — *Heccz heccs — Rava, Uddisznóz. varhely m. — malaczúz. *Huj-ki-né! — Marosvásárliely — disznóriasztó. Hecs — Csík m., Nyr. 7 140. — disznóhajtó indulatszó, Huj ki ne, huj ne — MarosHecsbé Hecski Hecskám (Ez vásárhely, Nyr. 27 480. — disznóinkább kérkedés.) kerget. Hecsé húj — Udvarhelyszék, — Gyergyó, Huj nye Nyr. 4 33. — disznóz. Nyr, 34 260. — disznóriasztó. Heczi huj — Hétfalu, Brassó Húj ne — Hódos, Arad m. m., Nyr. 38 143. — d'sznóz. Nyr. 20:239. — disznókerget. hecz ki — MarosHecz Húj nye — Csikszentmihály, vásárhely, Nyr. 27 480. — muHeccs, heccs heccs ki ne

el,

ki,

in.,

ki,

pl.

ki,

Nyr.

laczkerget.

*Hecz bé, hecz bé te, heczcze Ny arád mente, bé, hecz bé ne

—

Marosszék

—

*Hecz

—

Húsa

malaczriasztó.

—

Hódos, Arad

Hutám utána Marosvásárhely

—

2 474.

ki, heczcze ki, heczki Marosszék disznóhajtó.

— Höcze nye — Csíkszentmihály, Nyr. 30:493. — disznyó-

Hü 44.

—

ki,

—

gyújt. Tsz.

Huj

—

kósel ki

—

Szentgál, Nyr. 3

—

bé, huj bé, te

szó.

— Erdély

Hújj

—

kerget.

—

144.

Hujj

Hüccs 6

—

Meztúr,

— Écs,

Gyr

m.,

disznóhajtó (a

ki!

—

284.

— Vas m., Nyr.

disznóterel.

—

Veszprém, Nyr.

sertéskergetés.

Hücs — Tolna m.,

Nyr. 6 274. :

—

disznóliajtó szó.

—

Hujj Rava, Udvarhely m., nagy disznókra.

—

Nyr.

disznóúz.

—

30:99.

—

*Hüccs-csi ne

— Nyr.

Hujj-el-te

334.

ludasból).

nye! Csikszent30 493. disznó-

m.,

—

Hüccs Nyr.

disznóhajtó.

mihály

Vas Hüccs! Csi ne! disznóz. 99.

Kállay

elz

disznót

sertés-

disznó szólítása.

Nyr. 3

*Hucs

Göcsej, Nyr.

hücs utána.

kerget.

ni.,

disznókerget.

mondja a

azt

kerget lány

disznókerget.

—

26 239.

Nyr.

*Hecz te

disznóliajtó.

—

ki!

—

30 493.

Hücs 3

44.

—

Szentgál

disznó szólítása.

Nyr.

Hes

hücs

ki,

Hücs

hücs ki te

ki,

—

Pest m.

—

Lengyeltóti

—

— disznó-

nye he

— Lengyel-

Kuczú, kuczú, kuczú mellék, Nyr. 29 334. :

*Kur

kur

*Kuski

mondja

a cselédnek korán kellene kelni; cselédfogadáskor.

Er-

—

kuski

szovát, Nyr.

hücs

24:478.

— Hajdii— malacz-

kikergetni

hajtani,

getik ki e szóval

*Kuss bé, kuss

—

Kuss be

te !"

Kussti

feküdj

—

bé

el.

Cséka, cséka ki

—

144.

Cénika ne Húj !

— sertés szólítgatása.

190.

disznót

Cséka-cséka-cséka, cska-cskacska, maczi-maczi-maczi

hívó.

Cséka!

— — sertés-

Csénika

Cseni;

Székelység, Nyr. 28 94. :

Nyr.

Zenta,

behajtó

ki-

— Csík-

szentmihály, Nyr. 30:493. disznó-

hívó

bé

fejezés.

Kuss

hajtó

Hó me

me Cseni me

Cseka

Csekacska

— Háromszék m., — disznóhivogató.

Cseka eskü el te

—

Meztúr, Nyr.

Nyr. 37 47. :

disznóúz.

Cséka me cséka, cséka, cséka !

Kuss te

—

— Háromszék m., Orbai járás,

Nyr. 7

—

disznóhajtó.

Csík m.

Szatmár

tanítás során jött és terjedt

Szilágy m.

Meztúr, Nyr. 8

disznóhívó.

;

„

—

Cséka, cséka

a sertést e

franczia coucher

38 140.

— Kölesd, Tolna m., — disznóhajtó szó.

—

Ccci-ccei 143.

Marosszéken pedig az ebet ker-

347.

disznóhívó.

valahonnan kiErdélyben

szokták

szóval

—

14:383.

m., Nyr.

Disznó hívása.

a csürliés

is).

— Nagybánya.

Süge né

Nagy-

kergetó szó.

Kuss

— Kállay gyújt. Tsz.

két kant egymásra biztató szó.

Nyr. 32

kutyának

Kus-kus

—

— Kisújszállás — ser-

;

„nálam

se prücski, se hajtski" azt teszi,

íPtrukk

—

— disznóúz.

kur

szalonta, disznóterel.

tésterelés

Marosvásárhely

beszédben

képletes

disznóterel szó.

tóti

—

*Prücski!

hogy nincs lábas jószág, a miért

szólás.

*H —

Csika, csikal

Bia,

disznóhajtó.

*Hü ne — terel

573

ki te!

kuss ki ne, kuss ki disznóhajtó. Szilágy m. ki,

36 334. :

—

— —

Écs

Gyr

meg-

indítása.

*Nye he!

—

Lengyeltóti

disznóterel szólás.

Hétfalu, Brassó m.,

143.

—

csenka

Szernye, Bereg m., Nyr. 30

—

^301.

sertéshivogató. *

—

Nyr. 38:

disznóhívó.

Csenka, csenka,

Nyr.

m.,

disznócsorda

—

Csika,

csika

disznóhívó.

—

Marosszék

Csika-csika-csika *

574

Csika-csika-csika

sárhely

—

Udvarhely m., J. M., Marosvásárhely, Nyr. 27:480.

— — disznó-

csikka

csikka,

Szürnyeg, Nyr. 10 279. :

hívó.

Cska, cska

—

34 260. :

Gyergyó, Nyr.

—

Nyárádmente

Cs,

—

— —

disznókra.

—

MNy. mondva

VIII

állj

—

Hü

189.

—

disznónak

Cziku, czikuska, czikka, czikcsikka, csikuska, gicczi, czi-

kuska ná(h) ná(h) ná(h)

Szür-

— disznóhívó. Czine czü oz ne — Szürnyeg, Nyr. 10:279. — disznóhívó.

nyeg, Nyr. 10 279. :

— Ecs, Gyr m., — a nyájtól félre

tévelyg disznók hívó szava (hová mész). Vö. Ne czoczi ne, ne

Kocza-kocza :

—

143.

Kocza

— Meztúr, Nyr.

disznóhívó.

kocza, kocza

ne,

—

malacz-

hívó.

— Szür— disznóhívó.

Cziku, cziku, eziku

misz te 36 334.

meg.

nyeg, Nyr. 10:279.

— Szür-

disznó hívása.

Szentgál, Nyr. 3:44.

Hortobágy,

disznóhívó.

— Szürnyeg,' Nyr.

ki!

—

disznóhívó.

Tiszántúl, Nyr. 29:516. malacz elhívása.

fiatal

csi,

Húj, húj 10 279.

—

Czika, czika! ezen, ezen, ezen!

—

gicczi, gicczi

— Bajmok, Bács — disznóhívó. — Berettyómente,

—

Czi ide te! M.,

— Szent Gál,

527.

Czigi, czigi

Szilágy m.

disznóhívó.

Cza, k(o)cza m., Nyr. 7

grüj!

Giczi

nyeg, Nyr. 10:279.

Nyr.

ne, csü :

— Háromszék — disznóhivogató. Disztó, disztó, disztó — Ermellék, Nyr. 29:334. — disznóCzuga, czugucza

Nyr. 3 44.

Maros-

— malacz

hívása.

disznóhíyó.

Csü

—

Czuga, czuga, czuga vásárhely, Nyr. 27:480.

Rava, Ud-

— Tiszántúl, Nyr. — öreg disznó elhívása. cs, cs — Szilágy m.

Csö, csö

29 576.

Marosvásár-

malaczhivogató.

hívó.

Csk -csk- csk m.,

—

disznóhívó.

varhely

—

*Czuga-czuga! hely

m., Nyr. 37:47.

disznócsalogató.

Csk, csk

—

Mancsi-mancsi

— Marosvá-

disznóhivogató. *Rava,

Csikka,

! :

Kucza, kucza, kucza Arad m., Nyr. 26:239.

— Hódos, — disznó-

hívó.

Kuczu!

—

Tokaj, Nyr. 24:48.

sertéshivogató szó.

Kuczú 274.

—

Kuss Nyr.

—

kuss ki

—

10:279.

Sokszorosan

Tolna m., Nyr.

143.

—

Szürnyeg,

hogy az

is.

Mancsi-mancsi! :

—

disznó hívása.

elfordul,

szó hívogató

Nyr. 8

disznóhívó.

—

Meztúr,

disznóhívó.

Né

czocza, né, né!

Né

— Vesz— sertés hivo-

felgerdül)

hörg,

;

virran. Kriza

czoci

Hú misz

ne,

36:334.

Nyr.

m.,

— Ecs, — Vö.

— felherren (=

Disznó hangja

gatása.

Gyr

Disznó szava

575

czocza, né, né

prém, Nyr. 6 284,

;

Kóvár

Görnicsöl,

Nyr. 16

476.

;

röfög, visít, Szür-

Disznók beszélgetése lén m., Nyr. 4

—

522.

— Zemp-

malacz-

*Piczikém ne

—

Somogy

—

pocsi

íPocsi,

—

Marosszék

disznóhívó.

Pocsika, Pocsika

—

Poczi

—

Erdély

Maros-

Kocza: Micsoda

Jaj

jó

— —

Disznók a válúnál:

nincs dara.

Disznók és ludak beszélgetése Hódmezvásárhely, Nyr. 9 94. mikor a disznók a csürhérl :

mennek

hazafelé,

asszony

—

pocsika a malacz kényeztet és pocsi,

csöknye

poczi,

Kállay- gyújt..

—

Tsz.

—

sertést

hivogató.

ludak

meg

„Rossz gazd-

Rossz

gazdasszony!"

a disznók körül ezt

mondják: „Az az

Poczi, poczi Bía,

poczi ne

Pest m.

—

ne,

dísznó-

hivogató.

Disznók hazafelé — Szatmár m., Nyr. 14 475. — mikor a :

kondás az esben hazafelé hajtja ket, így beszélnek (ha az es éri. H. 0.) Az öreg Ha én eztet tudtam vóna, köpenyeget vettem vóna A kicsinyek Én is, én is, én is. Este, mikor éhesen rohannak hazafelé a csürhérl, vala-

Csemcseg :

—

181.

—

Disznó a szólásban 1

370.

hugyó disznó

—

Alföld,

visítja

Aprillillis.

aprillillis

Disznók nyájról jövet halom, Borsod m.,

Nyr.

— 9

Szí:

335.

Öreg disznó Ha én áztat tudtam volna, házat építettem volna. Kisebb malacz Én is, én is stb. Nagyobb malacz ; Gróf, gróf stb. Disznók a vallónál: :

Hallgat,

mint a

búzában. H.

0.).

—

Disznó és kocsi Halas, Nyr. kocsit a kanásznak, 20 576. :

ezt

—

malacz

Nyr.

áprillillis,

Hont m., Nyr. né csemcségj, mint a

mennyi

Disznómondókák.

az az az!"

az,

válú

a gazdasszonynak

Sopron m., Nyr. 5

malaczhíyö.

—

üres

—

Poczi,

a veres?

a:í

körül sivalkodnak s azt mondják

hívogató neve.

Szí-

disznóhívó.

*Poczi,

—

Borsod m., Nyr. 9 335.

Nincs dara,

malaczhivogató.

425.

halom,

Kan: Vadmák, vadmák. Kocza:

hívó.

szék

286.

Ipolyvölgy,

vid.,

nyeg, Nyr. 10:279.

Pacsiccsa, papiccsa

—

röhög,

röfög,

Vadr., Nyr. 7

—

kocsit, kocsi, kocsit

Malacz szava.

Nincs dara, nincs dara. Uo.

—

HódmezvásárDisznó szava 36:236. „Mikor ad

hely, Nyr.

—

! !:

Disznó szólása disznók

körül

gazdasszonynak: „Rossz gazdaszgazdasszony!"

rossz

mög

ludak

Kaneza

mönnek

vájú

z-üres

sivalkonnak, oszt aszonygyák ag

szony!

Egérszrü

576

csürhérúl

acs

hazafele,

disznók

körül

—

Nyr. 20

—

Kaneza szamár Hortobágy, M., MNy. Vm:141. az a mi Meztúron: nstény szamár.

—

Ha beereszti: Farkam

alatt a garas,

farkam

Disznó szólása

varhely m.,

mezrl

— Rava, Ud— mikor a

haza

jönnek

garas

mondo-

nagij disznó (ell jön s

unum nemez".

„Mantice,

ktrlan,

„Duo 1558

instratum equi

ex pilo". Tulajdonképpen a nyerget köt heveder, de Kulán az ázsiai

—

vadszamár

—

Equus Onager

kirgiz neve.

—

Lószamár

Köpenyeg, -nyeg, -nyeg

gatja):

köpenyeg, -nyeg, -nyeg Amalaczok

— 1552:

Sz.

kwlanth et

hideg,

szélrsanyargatják a disznókat.

sár,

alatt a

— 0.

Kulán

Halas,

— Eressz be kanász,

375.

garast adok.

—

Disznó szava

fiatal

aszonygyák: „A z-a z-az! a-z-a-zaz

— Hortobágy, T. 141. —

csikó

MNy. VIII: nstény szamár.

M.,

Mulus

Öszvér

—

Kr.

I.,

II.

20.

öszvér.

—

Edvi

Illés

Pál

—

(rá kiáltják):

nincs!

ha nincs!

*Disznovány Marostorda m. vány teremtette Görnicsöl Nyr.

vidéke.

— Nyárádmente, — kuttya diszno-

a kaneza szamár és ménló ivadéka.

Ismeri Schl. Sz. F.

— Ipolyvölgy, Kóvár 16 476. — röfög :

sz.

Öreg disznó szava Nyr. 20:576.

—

Oklsz.

taliga is jólesik,

—

Röhög

175.

—

szamártól?

Népk. Gy.

—

gyisznó

röhög,

ember

hátán,

298., 32.

—

Murm.

1533.

—

Hortobágy, Szamárkölyök fiaM., MNy. Vni:141.

—

hím.

Jíaczag,

SZAMÁR ÉS ÖSZVÉR.

(Egyik

pullus asininus.

tal

helynevekben.

a másik a mellén visel keresztet.)

röfög (disznó); Szabó-

moldvai csángó, Nyr. 30

í Szamár Nádudvaron anonym. miben különbözik a generális

íSzamárfi Gásp.

Miskolczi

Equus asinus L. Equus asinus 1269, Zama-

roth, azóta gyakori

a Halas,

1533,

—

Szamár

taliga is jólesik.

falva,

Murm.

—

(disznó).

pg. 154.

j.,

PP. 1708, Gáti

132, F. 86.

(Káromkodás.)

B,,

Szaporít

az öszvér

—

nem

Edvi ülés Pál szaporít

—

nem

fiasít.

Szamár és öszvér

Csdör T.

M.,

szamár MNy.

— :

szótára. Hortobágy,

141.

—

hím.

Szamár szre. *

Egérszrü

szamár.

—

Kecskemét

—

Bitangjegyzkönyv, Ma-

Fecske

Szamáros

577

rosvásárhelyen

is.

Nyr.

Fecske sötét szr

—

több helyen

mellett

—

Somogy

Lelle,

m.,

hasa világos.

— Marosvásárhely, Nyr. — a szamár szrérl. Pej — Marosvásárhely, Nyr. 32 295. — a szamár szrérl. Szke — Kecskemét — sza-

voltam

két magát vettem". Köte-

Fekete

szamár.

Magár

* *

—

Moldvai

csángók,

Nyr. 31:85.

— Puszta-Szanda. *Muki — Lelle, Somogy m. Szamár — Veresegyháza, Nyr.

*Marczi

már, a színrl, ha albinismus felé

Bitanayegyzkönyv. 15

Szamár neve.

kedés vagy a szláv magaracz

19 479.

— Veszprém m., Nyr. — szamár „A vásárban

Maga

32 295.

520.

— Marosvásárhely, Nyr. — a szamár szrérl. Vizsla — Balatonmellék. Szürke

— Karczag. Badar — Szegedcsöngöle. — Kiskunhalas, Bertalan Pusztabojár — a szamár tréfás András

—

Szegedcsöngöle, Balatonmellék.

szürke.

hajlik.

Madár

32 295.,

32 295. :

szamárról. Vegyes.

neve. Csúfolódó mondás: „A po-

szogó juhászkoma

fkap

a Ber-

talanra."

— Balatonmell., Szamár. Csacsi — Csinos — Balatonmell., Czéda — Balatonmell., *Czifra — Karczag. *Fakó — Karczag. *Fecskeliasú — Kecskemét — Betyár

Átalvet

—

MNy. VIII: 141. ketts zsák.

Hortobágy, T. M.,

— a szamár hátán

—

Fara hegyin ül a juhász a Meztúr, MNy. VI

szamárnak.

280.

Szamár

Pál

élesen határolva fehér .Malaczról is.

nak

szamár,

Gazsi

Kisújszállás.

—

Karczag.

Lujza

Balatonmellék.

—

Edvi

Illés

forgócsontjánál kulcsvéggel csik-

indul".

—

Szamámyereg MNy.

Szamáros Hermán Ottó: A magyar pásztorok

járása

„ha nyakának negyedik

landozza a rajtül, tüstént futás-

T. M.,

*Kani

—

értelmében.

ha fekete és a hasa fehér. Bitangjegyzkönyv. De akkor is, ha színe szürke, de a hasa a

—

*Hátalni Puszta-Szanda lovagolni a szamarat megülni

Hortobágy,

Vm 141. — Oklsz. — :

1453:

Dyonisio Zamarus. nyelvkincse.

Tergenye

578

— Alföld ~ szamár-

Tergenye nyereg,

nem

hanem

ülésre,

ter-

Rozsféreg

szarvasmarhának gégéjében

és hörgjeiben, nn.

helésre szolgál.

Kutyalégy

—

Tergenyés szamár Hortohágy, T. M., MNy. VIII: 141. teherhordó szamár átalvetvel és

—

Lóbagócs

—

Meztúr, Tergenyés szamár MNy. VI: 280. a teherhordó szamár. Hátán zsák van általvetve ennek a két végében hordozza, viszi a szamár a juhász

—

ló

ló tetúlegye.

— Gastrophilus equi

a kifejldött légy. Petéit

Fabr.,

szamárnyereggel.

szrére

tapasztja,

kikelt

lárvákat a ló lenyalja a szrözet-

ezek így kerülnek lassan-

ként a gyomorba, a honnan mint

—

lárvák

— a lovat

át elhagyják, a lárvák

a rozsféreg

;

czókmókját, eleségét,

Tergenye.

végbélen

földre hullva, ebbe befurakodnak,

hogy majd megérve, mint legyek XI.

újból kezdjék a körfolyamot. Vö.

ÉLSDIEK.

Lóbögöly,

Rozsféreg,

A Babócs

lónál.

—

Lóbögöly

—

Dunántúl

—

— Gastrophilus

—

Lóbagócs.

Bangócs nuntúl,

Lógiliszta equi

—

Rábamellék, Du-

—

6:523.

Nyr.

Ló-

bagócs.

—

ket alkotva, nn.

—

;

•

kerek

kétsoros fogzattal.

szájnyílása

kólika oko-

Hegyesfarkú féreg ló

curvula Rud.,

—

Oxy-

leginkább

— Strongylus

lovak,

szamarak

tömegesen, hogy a bél s

ló elpusztul, nn.

lapostetve

—

Haematopi-

nus macrocephalus Nitzsch., nn.

—

Ló szrtetve

Trichodectes

pilosa Nitzsch., nn.

—

Ló - tetülégy szr közé

Hippobosca

kemény, a megtapadó légy.

lapos,

oldalgó,

Métely L.,

—

— Distomum hepaticum

*a máj pióczája

kérdzk él,

külö-

nösen a juhnál; de a lónál, st az embernél is. Okozója a májrothad ásnak.

Rozsféreg micrurus Mehl.

mm-nél

a ló vékonybelében sok-

;

vakbelében, nn.

Kurta szrféreg

equi

Ascaris megalo-

májának epejárataiban

zója, nn.

uris

—

Cloqu.,

equina Latr.

Fegyveres karóféreg Sclerostomum equinum Mull., 20 30 hosszú

szor oly

bedugul

Ló

Csavaros fonalféreg Spiroptera megastoma Rud., a lógyomor nyálkás hártyájában, bab-, néha mogyorónagyságú bütykö-

cephala

hosszabb

— Gastrophilus

Lóbagócs.

Bagólégy

Bagólégy.

equi

bagócs.

érett

—

a Gastrophilus

lárvája.

Ló-

Szemölcsös fonalféreg

—

Szemölcsös fonalféreg laria

papillosa

Riid.^

Iméj bögöly.

imecs. Nyr. 7

has-

ló

—

Iméj

szarvasmarhánál.

—

Bogárzás

szék

—

általánosan

vitu-

belé-

—

Haematopinus a szarvasmarha tetve.

Borjútetü

—

Döglégy

Azt

litt.

tart-

ják Túrkevén, hogy a mely beteg

marhát megszállja,

a követ-

éjszaka megdöglik.

—

Hortobágy

Hypoderma

gároztatott

—

a L.

—

csángó

Moldva, Nyr.

szó, Klézse,

—

7 478. :

„br

hernyó, ember

lappangó vagy barom tesalatt

L. * Gizsó,

(!)

Istállólégy

rans L.

(!)

Imely

Marhabögöly.

— Stomoxys

ealcit-

szobalégyhez hasonló,

hegyes szipókája vízszintesen tolul ki szájából.

A marhát

és a lovat

a lábán szúrja meg. nn.

—

a bo-

bovis L.

Vö. Bogárzás.

*Gizsó

apró

Gizsó, Marhabögöly.

Calliphora vomi-

— Kupa

Fíreg

Imely sok helyen marhánál daganat a brön.

tében".

kez

—

16 47.

ben, nn.

toria L.

Kisborosnyó, Három-

daganat a tulok hátán. *L. Gizsó,

— Ascaris Geer — a borjak

—

140. L.

íme, Marhabögöly.

Borjúgiliszta

vituli L.

Nyr.

m.,

Marliabögöly.

lorum De

marhaimé és Gizsó, íme

Csík m. Gyergyóban:

és Marhabögöly.

üregében, nn.

—

Fi-

80 mm-ig,

csavarszenV

testvége

Marhabögöly

579

általánosan

—

Dermatocoptes

var. bovis. Raill.

nem

rühöt,

hanem okozza

szr

A Hypo-

derma bovis De Geer mely a brön daganatot

okoz.

lárvája,

itt

okoz

és

koszosságát, nn.

imely okozta daganat.

szüli a hogárzást. L. azt és

Kosz atka eomm.

—

AmphiKúpos szívóféreg stomum conicum Rud. A marha bendjében. nn.

—

Marhabögöly De Geer.

Marhabögölyt.

Hypoderma

Ez okozza a gulyák hogarzását. Az anyalégy a szarvasmarha szrére rakja petéjét, a melybl a nyüv kikel, bóvis

*Ime

— Szilágyság — szarvas-

marhák, különösen egyéves borjak hátán lev kidudorodások, melyekben a Hypoderma bovis lárvái élnek. „Az a jószág jó, a

mknek sok iméje van". L. Marha-

brre

szállva

daganatot okoz, ladékából

—

Hypoderma

Szilágyság bovis

Gizsó és Marhabögöly.

—

befurakodik, ott

a mel3Tnek

táplálkozik.

kifurakodik,

bögöly.

ílmej

vá-

Megérve,

a földre esve, abba s idt megkezdi

befurakodva, bebábozódik ime,

Geer

érve, mint légy kikel és

A marha a légy dongását hallva, fölemelt farkkal az új körfolyamot.

37*

Marhapöcsök

580

Kergeség

Hármas galandféreg — Echino-

esze nélkül eliramodik. Vö. Varga-

Imely

légy, Gizsó, íme,

stb.

coccus (Tae-nia) Sieb., nn.

—

Marhapöcsök Tabanus bovinus Lw., feketésen barna, nagyszem, tetemesebb légy hossza 20 24 mm vérszívó legelkön, utak mentén; veröfényt kedvel, ;

—

;

a földben átalakuló.

Ostorféreg affinis

Trichocephalus

szarvasmarha

—

Száraz hólyagféreg cercus

egyik

él

fejldési

laris

mely

alakja,

jár.

Trichodectes sca-

A marha

Nitzsch.

ldve okozzák

juh

szrét

— Hypoderma bovis

Geer. L. Marhabögöly és Bo-

garzás.

ekkor folyton

kering s

—

Juhbögöly Oestrus ovis L. Ez a légy a juh orralyukába rakja le petéit; a kikel lárvák

váladékból

élnek.

már

fejének nyolcz

Hét,

„Motozt"

betegséget,

mely a „kergeséghez" har Kilencz hónap alatt megn a nyüv s a juli tüsszögéssel veti okoz,

sonlít.

orrán.

bebábozódik

juhnál.

juh

és állkapcsainak üregeibe, hol a

kifej-

megkergülést.

pontosan elmondta: „A juh fejében hólyag egzektál".

nyüv

Vargalégy

a kikelt férgek

föllegel;

agyvelbe haladnak

felkapaszkodnak

—

rontva, nn.

a juh

Goez.

galandféreg

szarvasmarhával együtt

Szrrágó

Cysti-

saginatae

taeniae

Ered

a galandféreg petéitl, a melyeket

végül elpusztul. Jvadon a juhász

vastag- és vakbelében, nn.

Az emberben

keryeségét vagy megkergülését.

—

Rud.,

— a juhé: Coenu-

Hólyagféreg

rus cerebralis Rud., okozza a juh

földbe

átlag

kerülve,

kéthónapos

nyugvás után kikel a bábból a

—

StronCsavaros szrféreg gylus contortusRud. Tömeges meg-

kész légy. L. Motoz.

—

Juhkex'gekórság

jelenésével gyomorbajt okoz, nn.

Hólyag-

féreg.

Dongólégy

—

Calliphora vo-

ször a sebes helyeket,

pl.

a kosok

szarva tövét, a mely a türköléstl kisebesedik.

A kikel

pondrókat

a seregélymadár szedegeti

Galandféreg

ki.

általában

sphaerocephalus gyapját rontja.

ságra

kis

Ixodes ricinus

mogyorónagy-

Juhtetü

—

Melophagus

Szárnyatlan,

igen

ovl-

apró

légy.

—

Taenia.

Gyapjúkosz

Sokszor

nus L.

—

Juhkullancs

mitoria L. Ez „köpi" be legtöbb-

—

Trichodectes

Nitzsch.

juh

* Coenurus cerebKergeség ralis Rud. MNy. VI 279., T. M. L, :

hibásan magyarázza. féreg.

L. Hólyag-

Kerglés Kergülés a Coenurus

— Alföld — az okozó Rud.

cerebralis

Hólyagféreg.

KoUáncs

—

Répczemell.,

—

1246.

Bakul-

lancs. (Ixodes ricinus L.) L. Juh-

trus

lárvája, nyüve vagy mikor a juh fejében

ovis,

megn

a kergeséghez hasonló

és

bajt okoz. Ismertetjele

állat

Kopiez Mtsz.

— Ormányság, Baranya 1169. — kullancs. I.

Zecke,

BMN.

Schafzecke.

(1881.) *Ixodes ricinus L. L. Juh-

hogy

az,

folytonosan

orrát

földre szegzi.

kullancs.

Die

— a juhbögölynek, Oes-

Motoz pondrója,

latonmell., Mtsz.

m.,

Tokosféreg

581

baj neve: meg-

motozás. L. Juhbögöly.

—

Óriás galandféreg Taenia expansa Rud. A juh belében. A szarvasmarhában is.

kuUancs.

—

Kosz-atka

communis

tocoptes Pali.

rühöt,

a juhon, Dermavar.

ovis

brén nem okoz mert nem váj járatokat a juh

brbe; de koszossá

a brt.

teszi

—

Körmölés Alföld a juhok körmeinek megmetszése, hogy ne vegyen ert rajtuk a „büdös

—

Székelyföld Patusa juhtet Melophagus ovinus L.,

Juhtetú.

—

Rejá

—

ferus Fürst, *

Rühel

17:20.

Alexics, Nyr. *

oláh: rüh,

Sarcoptes squamiazt

—

Rüh

alatt.

—

Nagyszalonta

szerszám.

sántaság". L. azt.

Kuprecz nosháza,

—

Balatonmell., Já-

Vas m., Mtsz.

Rühel

Csöngié

—

szerszám —

unguentum

1251.

— rüh, kosz. *Bühatka: Sarcoptes

—

Kupa

*Rülizsíros

tartó.

Nagy-

lanceolatum Mehlis; az epeer9k-

„A kupa a legfbb, mer ha a rubelest hanyagoljuk, jobb ha világgá megyünk". * Békés, 1. Rühel szer-

ben; lapos féreg, lándzsavasalakú.

szám.

szalonta

squamiferus Fürst.

Lándzsamétely

A is,

Distomum

többnyire a

paticum

hepati-

—

Szanda

—

Szrféreg Distomum

Lapos

he-

széles féreg.

szarvasmarhánál és a sertésnél L. Lándzsamétely

Megkergülés

Megmotozott Motoz.

*Rülizsíros tülök

Rühel

—

Puszta-

szerszám.

együtt jár, nn.

Máj métely

is.

Distomum

szarvasmarhánál és a sertésnél

cummal

—

juhász szava

—

is.

—

Strongylus

filaria

— a vékony forma, leginkább

a juh légzcsövében és roppant mennyiségben él. Az állat pama-

tokban kiköhögi.

Hólyagféreg. a

Rud.

juh.

Tokosféreg

—

polymorphus Sieb. de más szervekben

Echinococcus

— is,

a májban, nn.

Borsóka

582

disznónál.

— Cysticercus cellulo-

Borsóka

s nagy tömegével veszedelmes betegséget okoz. Az emberbe nyers sertéshús élvezete útján kerül.

sae Rud., tulajdonképpen a galand-

féreg

egyik

mely a

sertés izomzatában töme-

gesen

él

emberbe

fejldési

a nyers

alakja,

hússal

Fürészes galandféreg

jutva, galandféreggé fej-

ldik.

nia

Gze.

serrata

Fején 38

hosszú.

— Ascarislumbricoides sok szervezettel — az ember— közös féreg.

kutyánál.

— Tae-

— 100

— 42

horoggal.

kutya vékonybelében, nn.

Giliszta L.,

rel is

Ecliinorrhyn-

chus gigás Goez. Orrmánya hat sorban keresztben állva nyolcznyolcz

horoggal.

sertés

be-

lében.

*Nyüvedz — Puszta-Szanda— kis,

lapos tompánhegyes

melylyel

piszkálja

ki,

kanász

fácska,

nyüveket

—

Trichocephalus

dispar Rud., a bélben

Sertésrüh

élsködik.

— Sarcoptes

scabiei

var. suis Raill., a sertésnek sajá-

tos atkája,

mely a brben mene-

teket váj, így a rühöt okozza.

suis L.,

bokon

Haematopinus különösen a hátulsó czom-

él.

polymorphus

— Sieb.

—

Kutyabolha

Ceratopsyllus

canis Dug., barna, fejehátulján és

a hát elején

tüskés.

Alkalmilag

átmegy az emberre. Kutyagalandféreg Taenia Sieb., 40 cm-ig. A kutya vékonybelében él. Egyik fejldési alakja a Hólyagféreg, mely a juhba coenurus

jutva a kergeséget okozza, nn.

Kutyagiliszta Zec^.

Echinococcus

Trichina

spirális

(béltrichina), sertésbe jutva, el az

—

Trichodectes

Burm.

la-

kutya fején

és nyakán. Szrpusztító.

— Sarcoptes scabiei

canis, Raill.

kutya igazi

rühatkája.

kutyával

Ow., az ember vékonybelében

— Ascaris mystax

hosszú.

tus (Nitzsch.)

Kutyatetü piliferus

kezdi vándorlását

Ixodes ricinus L.,

nan a kutya nem kaparhatja le, kis mogyoró nagyságra is megn.

var.

egész Európában elterjedve, nn.

Trichina

—

Kullancs

Kutyarüh

Tokosféreg

canis

oly helyre bekapaszkodva, a hon-

Kutyakosz

—

Sertéstetü

Demodex

kutya irhájában; nagyon

—

nn.

Ostorféreg

viszket kiütést okoz.

—

Kaparóféreg

—

Kosz-atka Leyd.

—

Haematopinus

Burm., potroha sárgás-

szürke vagy világossárga.

él

innen

izomzatba

Rüh

—

Sarcoptes squamiferus

Fürst, az igazi rühatka különösen

;

Szájfére^

Pondrót

583

a kutyán, disznón, juhon él.

Száj féreg nioides Rud.

kecskén

és

szája-

kutya^

orraüregében, nn.

marginata Batsch.

s a disznó elmén a vaczokból, a vaczok földjérl, a hol a disznó

nyüvesse

Szegett galandféreg

(A számadó kanász-

— Nyüvek kiirtása — Békés m. — Mikor a hajnal szkéilik tól.)

— Pentastomum taeA

ny".

hullik a

három marék

feküdt,

almot vagy port kell fölkapni

—

Taenia

Hossza

3, rit-

kán 5 méter, a kutya belében. Fej-

a nyüves

hányni, a

részre

menten kihullik. (A vén Mogyorósitól való.)

ldési alakja a Cysticercus tenuicollis, mely a háziállatok közül a juh, szarvasmarha, sertés és vadakban is él. A kutya legnagyobb

Pondróirtás Mezkövesd A pondrós jószág farkaszrébl vágni s azt az ajtófélfába be-

élsdije, nn.

fúrni.

Taenia ecliinoSieb. Hossza 4 5 mm.

—

coccus

„Elmén a pásztor a födiabból s ott azt mondja a tarka, vagy daruszr, vagy bodzához

—

Tokosféreg

kutya sajátos férge

evvel az

—

kány.

em-

dókás

mes,

mert átszármazik

berre

is,

nn.

a milyen borjúból a pondró hulljon ki

egész világon elterjedt. Veszedel-

Pondróirtás

—

is,

—

Békés m.

—

Felstár-

— a pásztor —

csak

megfzte a

ló-

— Helleborus — a seprjét hajnalban visszájára szórta — Pondróirtás — Hadház, — hunyort

sp.

el.

Kiolvasás

kilencz pondróval reg-

gel kezddik, juhnál így

Kilencz,

nem nem hét, de hat; nem hat, de öt nem öt, de négy nem négy, de három nem három, nem kett, de egy de kett nem egy, de semmi. Erre mind nem

Élsdiek népies felfogásban.

—

—Van sokféle kiolvasás, mon-

egyfélét gyakorolt

Taenia cucuTökmagféreg merina Rud. Igen gyakori a kutya belében s kivált gyermekekre származik át.

Nyüirtás

—

kilencz,

nyolcz, de hét

nyolcz

;

napfeljötte eltt a juhász vissza-

;

felé kezdi

a számlálást a 9-nél,

vagyis

6, 5, 4, 3, 2;

háromszor egymás után. Minden olvasás végeztével egy marék port szór a nyüves jószág után.

—

;

—

l-ig.

Kilencz,

de nyolcz

;

nyolcz,

nem nem

hét,

nem

hét stb.

9-tl

—

Békés m. Százig páratlan számot kell 1—3, 1—5, 1 7, olvasni, pl. 1 9 „ha nem esik ebbe hiba százig, akkor abba' az órába' kikiirtása

—

MezköPondrókiolvasás van hetvenkilenczféle is,

vesd

többek között: Visszájára olvasni

kihull.

Nyüvek

kihull a pondró.

—

de hét

;

Pondrót kutyából

—

nem

kilencz,

nyolcz,

Mezkövesd

—

szabad kiolvasni.

;

; :

Agár

584

mert ettl a pásztor „elbecsteleakkor többé ki nem s

nedik"

Csahol

olvashat semmit.

—

181.

kutya

Van

testrészei.

teteje,

szeme, orra a likakkal, száj lebenynyel és zuggal, állkapocs; van tarkója, nyaka, ennek éle, van oldala, háta, melle, szügye, törzse, horpasza, fara, csípje, hasa, tokja, hímvesszeje, a szukánál p ája, visszájára felkunkorítva farka alatta s gge válla, lapoczkája, fels, alsó lábszára, ujja, talpa, horgasina, néha farkas-karma. ;

Kolozsv. glossz. 128.

;

(?)

Nyr. 22

181.

Nyr.

1577,

36:

a zsolnai tótoknál, Nyr.

26:423., agár. Vö, Horth. Sz. F. B.,

nyulászó

venaticus,

Kreszn. ris

meliteus,

grajus

—

canis,

kutya

Mtsz.

—

—a

m.,

mordul. Vö.

—

Berreg m.,

berrog a kutya

Gyr

7 286.,

Nyr.

Hetes,

Mtsz.,

Zala

—

mordul, morog.

Vö. Bérgetni.

— Berreg. — Bars m., Nyr.

Berrog

—

Nyr. 22:

Betegségek

Vö.

18:

kutya.

—

golyvás kutya,

Nagykálló,

—

26:^123.

—

Zsolna,

Nyr.

tót,

bundás kutya.

kutya közösü-

általában

—

jelent.)

Zala

Hetes,

kutya

Bundás

—

*Csaflfog

— J.

hím. Ra-

csángóinál,

bak kutya.

Bakk

közösülést

—

Beste

közösül.

ván, Udvarhely m.,

Csíkgyímes

—

Szilágyság

leginkább kutyáról.

Bérgetni.

lési ideje, tavaszkor.

Bak

—

zsigora.

Bagzóhónap :

Nyr.

a kutya.

juh óiknál

384.

Tügzik-bagzik.

Nyr. 12 430.

kutya.

„Benne van a

szólás:

leporarius.

— Palóczság,

Nyr. v.

Vö. Berran, Berreg, Berrog.

leporarius.

vonít.

Bérgetni

nyúlfogó. Canis familiá-

Bagzik 31.

agár

eb,

Szilágyság,

bosszantani,

canis veltris, canis

velter,

militeus

Benga

Berran

— Bszsz.,

Agár

kutya

— Bankói. — Kiskunhalas,

23:47.,

benga

Mtsz.,

6:471.,

—

—a

Baunkol

füle,

m.,

Nyr.

m.,

barna disznó

feje,

homloka,

eleje,

—

Baris

Kutya szótára. ennek

Csík

Udvarhely m.

—

Vö. Bankói.

—

Bankói

A KUTYA.

Dunántúl, Mtsz.

vo^iít.

baunkol.

XII.

—

Bangát a kutya

Csahít

bakk.

Somoay

—

kutya, hangfest.

142.

—

Hetes, Zala m., Nyr,

a kutya

(és a róka)

ugat. 1.

Bak kutya

Bak.

—

7 1.

Bak.

—

Csahol

—

286., a

kutya tartós ugatása

általában

Nyr.

*helyesen szólva: hajt vadat,

Csandargat egyáltalában

állatot.

hang

—

Csandargat

— csóvál

czenk

Székelyf., Nyr.

szót

Czenke

Czenk kutya

— Nyr.

—

Csobán

Hétfalu, Brassó m.,

Csík

;

Vadr.

m.,

uo. 6

m.,

—

perzsa

a honnan

—

majd oláh

szó

vö.

Csókaszem

—

török

coban,

Nyr.

—

Csobán.

—

általánosan

Mtsz.

Veszprém

m.,

342. (tréfás) kutya. „Észt

még

bizon

csontev

— sárból

Sz.

ebeczke

Somogy

—

Csöngettyü HódmezvásárMNy. II 93. élesen ugató :

juh

—

fül

kutya,

—

Csömbk.

— Székelyf., Mtsz. vaczokból

egy

való,

— Csík m., Nyr. — tréfásan m. kutya. Erreget — Nyr. 7:286. — a Éjjeli bátor

Hont m., Nyr. 14

levágott

464.

Mátyusföld?

egyretésú kutya, malacz.

—

az eb dimi-

;

323. Vö. talán

*Egy vaszki

—

kis kutya.

Csulya

m.. Tsz.

való göcsök a kutya I.

hely,

Sz.

caniculus

meg-

farkán.

575.

—

nutivuma.

Nyr. 20

—

vonít a kutya.

— Oklsz. — 1297: mint = kutya. Bszsz., F. B.

Ébéülógó

Csömbk

—

stb.-nél canis.

teszi!"

78.

47.

*Eb canis

Ebecske

—

Fejér

Csurgó,

185.

fehér iriszes szem.

Csontev

Nyr. 29

íg,

L. Tutúl.

kutyánál a kékes-

lónál, bivalynál,

kutya.

Dúdul

schafer,

lett.

—

Csobány *

Dsukel

oláh-

a juhászattal

cobán

subánból

—

nyelvcsettintéssel szólítani.

együtt ered

Bárándi-

Ud-

Juhász-

bojtár, 2. juhászkutya.

ban

—

Zala m., Malonyay

kutyát összecsücsörített szájjal és

370.; Gyergyó, uo. 34: 81.;

varhely

Czenk.

Czueczantani puszta,

22 295.

Nyr.

—

17:269. szerint

talán ebecskét jelent.

szószedet

181.

Czenk.

kocsis az ostort csandargatja.

Csavira

tiirper érte-

beszterczei

ismeri. Nyr. 22

kutya a farkát,

kutya.

lemben

ekkor vékonyabb, sajátos.

25 45.

Felszuklat

585

140.

kutya hangja. Vö. Herreget.

stb.

Csunyét kutya Nyr. 2

278.

Czenk

—

veszett kutya.

— Moldvai

31:83.;

czenke

czenk-kutya, kis kutya

;

Ormánság,

niger et Kovq pes.

csángó, Nyr.

uo.

Székelyf.,

30:173.; Mtsz.

—

a Székelyföldön pumi-

—

Sz. F. B. Feketelábú eb Melampus, canis actaeonis, ab ^eXa?

Felszuklat sod m., Nyr. 24

— :

Szihalom, Bor-

432.

— fölzaklat;

fölszuklatja a kutya a nyulat.

;:: :

—

Kaffant

586

Forog

— Edvi

*Forog az eb

Meg-

Vö.

Nyr. 17

238.

vargó kutya.

forog.

—

*Gabanczos

ers

jó

46.

—

*Horth

[jával

nyelven

Fal. Nót. 11.

—

Gárda

—

479.

—

Hütyü

— Fehér m., — sebes nyakú kutya. *Gubanczos — Alföld — hosz-

szúszrú, fehér komondor, mely-

szre nemezszerúen

nek

—

össze-

—

Kr.

canem

uszítni,

ad latrandum,

—

Alföld

kisfajta

kutya.

— Alföld, Nyr. — a juhász kis kutyája,

Hütyü kutya

525.

vei ad agrediendum. Vö. Uszítani.

ellen.

Golyvás kutya Nyr. 26

—

chrt).

íHuszítni

Kalotaszeg, Nyr. 29

7:286.

Nyr.

— Bszsz. — agár (szláv

concitare

szeges örv a juhászkutya

nyakán, farkas

—

kutya hangja, *mely hergelés.

Hat ers, gabanczos örvös kutyáÖrzé ezen nyájat fokos baltájával.

Kiskunhalas, Nyr.

nagy kutya.

Horgol

juhász, két jó bojtárijával.

—

Hoppász

—

Gvadányi

kutya. L. Gubancsos.

Egy

— Kassa vidék, — gazdátlan, csa-

Hoderkutya

Illés Pál, 1841.

párosodásit.

526.

a mely megérti a hüttyentést és a falkát körülfutja. Vö. Hüttyentés (szarvasmarha) és Pulizni

csapszik. L. Gabanczos.

—

372.

1838

(Tsz.

Csepreg, Nyr.

Tsz.

a kutya „tiszteletbeli"

Háska

neve.

kerítés,

—

Sz. F.

Hereg

—

reg,

Apanagyfalu, Szol-

m., Nyr. 14

525., her-

Hím

—

Hiliptolni

8 a

565.

—

kutya

chlipat'

176.

;

— a kutya

182.

—

(Canis

familiáris

pannonicus

nis familiari domesticus pannoni-

cus Hanák.)

Rozsnyó,

Nyr.

habzsolva inni

Tót eredetije

szürcsölni,

chlipat' uo.

—

Juhászkutya ers, Lz. bundásszrú. Vö. Ihászkutya. (Ca-

Kan.

vizet

Hanák.)

Vö. Komondor.

Hereg.

—

— Ca-

Juhászkomondor Mipkolczi Egy jeles Vadkert, Lcse 1702.

—

módja.

Sz. F. B.

nis pastoralis.

domesticus

morog. Rokon a hörög szóval.

—

— Sz. F. B.

—

Sz. D., Kr.

Herreg

Kemenesalja,

juhászkutya.

Juhászeb

—

Canis domesticus.

nokdoboka

—

Itekrat tanított eb

palánk

háskó).

Hazórzb eb

—

Ihászkutya

—

Háskaugró

Nyr.

33 564. :

Kaffant

—

felugató

hangot

ad a kutya. Vö. Kohant. :

Sajtóhiba

e. h.

Játékra. Melich J.

: :

Kaffog

—

Palóczság, Nyr. 22

32 462.

iio.

;

Kresznerits

kaifo-

Vas m., uo. a kutya, ha a legyek

Sorokmelléke,

gat,

Kölök

58-

Kaffog Sárköz

75.

—

144.

fehér,

megvan

Tuzson János bota-

Kaffog. Kaffogat — — Kamasz Bszsz., Nyr. 181. — silens (kutya). Kan — általánosan —

nikus hozta haza.

komondorok hím.

—

Kanczakölyök

Kárment Nyr. 26

mentt

332.

—

— Sirok, Heves m., — szájkosár. „Kár-

nev

kutyáját

nem

tot

— Székelyf., Nyr. 23 — kutyakölyök (oláh eredet). Kis eb — Bszsz. — caniculus, Kofó — Ormánság, Nyr. 3 183. — kopókutya. Kohant — Alföld, Nyr. 14 191 — a kutya felugat. Vö. Kaffant. *Koloncz — Alföld — keresztfa, Keczel

•

nyakára köt-

a mit a pásztoreb

nek, hogy lábát ütögetve, akadá-

mozgásban

lyozza a szabad

—

Komondor terel,

kutyák

;

olyan

álla-

volt,

mint a farkasé

általánosan

Kopó 26 423.

hanem

néha Bátor,

stb.

— Zsolnai

véd

nagyon sokszor

orozva maró állatok. Gömörben

komender, Nyr. 22 526.; Északi szláv nyelvekben magyar elem.

B.,

tót

Halász L, Nyr. 17

kopow,Nyr.

zfogó. Vö. Kofó.

—

Kornyasz

Kopó.

—

Gömör

— sovány Koslat — Fejér

22 526.

187.;

;

m.,

Nyr.

kutya. m.,

Nyr. 10:

Székelyföld, uo.

17:137.;

Szürnyeg, 384.

cápáü,

Kresznerits szerint

148.

a tótban.

446. Erdélyi

Erczhegység móczainál uo.

és

— Orbán — A czinterem-

magyar elem

;

Kopov

—

gulyák körül

és

fehérek,

lompos szrüek.

Zemplén m., uo. 12 W. J. Rava,

Csongrád,

;

Vö. Zsolna, Nyr. 26:423; Halász I.,

uo. 17:445.; 18:214.;

Maga

;

a farkastól".

ben szokásos halottakkal való beszélgetést, komondorozást és vajdagatást megtiltja (9. Katona J.) 4:212., Nyr. 37:92.

nyúl

Komondor.

—

a nagy nyájak

nem

;

Vö. Kölöncz.

Komender *

mert

Komondorozás

is.

„Azt oda lehet

is félt

A Székelyföld

Kút

Vajda

egykori.

103.

Kar-

teremtett többet az Isten.

nem

—

Szilágyi juhász

akárhova,

írni

Veres farka

tégy a kutya orrára."

a múlt

jellemzés

az öreg

jellemezte

így

szopóskutya.

—

Rábaköz, Tsz.

voltak.

Komondor

czag

kutya, Kuvasz.

Komondor

század elején nagy hamvasszürke

Bak

—

Kiskunfélegyháza

hím kutya. Vö. Bak, Bakk,

tehát

fül komondor kirgizeknél, honnan

lekonyított

jó képét dr.

—

Juhászkomondor.

után kapkod. 1.

„házat

szerint:

Vö.

kutya".

állat

33:572.

kiveszben van.

Udvarhely m., uo.

—

M., koslathatnék,

párosodik a kutya.

Kölök kölikeczke

—

Sz.

catellus,

kölök, catulus.

;

Kölöncz

;

588

— Fels-Somogy, Nyr.

Kölöncz 10

—

190.

Koloncz.

Illés

Nyr.

m.,

527.

Kölykedzik, Rava, Udvarhely m., J.

—

mondor,

kutya addig, a míg

—

változtatott.

Ver. 17.

Gatulus

Kö-

dalm.

;

Sckyene.

—

Kuasz

Marczalmellék, Tsz.

—

— Dunántúl, Mtsz. a melynek le

olyan,

van vágva a

Kuss

pulya.

farka.

kusti

—

országos,

ko-

agár,

Benga,

Vö.

Beste, Agár, Czenk,

Csobán,

melák,

Csibakutya,

Csontev,

Csöngettyü,

Csunyétkutya, Csukel, Eb, Ebecs-

Házrz

banczos, Háskaugró,

Hoderkutya, Hoppász, Horth,

kuvasz.

1254.

nemei

szerint

kuvasz,

ke. Éjjeli bátor, Gabanczos,

—

Kurta kutya I.

vizsla, kopó,

—

nem

—

lyök

— Baja, Nyr. 33 530., — kis kutya; parvus caniculus. Kutya — Canis familiáris. L.

Kuszi Kr.

Vö.

fiat szül.

Megkölykedzik, Ontoz.

fogat

125. 1889.

Kresznerits

az ebszuka

Kölyök

monyi Zsigmond, „Magyar Nyelv" I.

Kölykedzik — Kölykezik. — Kölykezik Edvi Pál,

Veszprém

Kutyatelek

Gueb, Hti-

tyü kutya. Ihászkutya, Juhászeb,

Juhászkomondor, Juhászkutya, Lampos, Kuasz, Kamasz, Keczel, Kiseb, Komonder, Komondor, Kofó, Kopó,Kopov, Kornyasz, Kuszi,

nemzetközi rászólás az ebre. Ered a franczia coucher-XoY, tulajdon-

Kutyó,

képpen tehát a vaczokba, aludni

Paraczkóeb, Puli, Pulikutya, Puli-

parancsolja

szuka, Pumi, Szelendek,

kutyát

nyilván

;

furak rendén szár-

dek

mazott a peczérekre, ezektl a nép szájára, az összes nemzeti-

Kan

francziáskodó

ségekre értve,

oláhra

is.

magyarságnál sokszorosan kiutasító indulatszó, ily ii

ki,

mazva ti

be.

ról a

;

de bekerget szó

hallgatásra

szádat,

parancsolva.

stb.

haltén

kuss

ekkor mint

emberre sért

A németnél

= fogd

Kusti kutya,

ugasd a gyzsajást,

jöv

kuss

= hallgass, fogd

szándékkal alkalmazva,

Mául

Átvitt értelemben, az alvás-

indulatszó „kuss""

alakban

a német dich-t\ szár-

az ebre is

Kusch

be a szádat,

Kutyu,

eb,

a fonóba

legényt. Rava, Udvarhely m.,

József Mihálv tanítótól való. Vö. Si-

Szelen-

és Szuka.

—

Kutya hangja kói,

Kutyúsz,

rz eb. Ordas,

Taczkó, Vésnek, Vizsla

bangát, ban-

baunkol, berran, berreg, ber-

rog, csaffog, csahít, csahol, dúdul,

hereg,

herreg,

horgol,

kaffog, kaffogat, kohant,

kaffant,

erreget,

megvakkan,

mörmöl,

nyüszkül,

nyüszög, orgonál, szükönget, szkül,

tutúl,

ugat,

uvít,

vacsog,

vajdul, vakkant, vonyít, zsennyeg,

bakkant.

Kutyakaparó

—

Petfi

—

el-

hagyott csárda neve.

ne ugass. Ne t.

Kutyú,

Kuvasz, Majorban

Kutyatelek

— Kiskunhalas, — az a hely, a

15:429. hová a kutyák ganaj ózni járnak. Nyr.

Kutyíka

—

Kutyika

—

1263.

Eszék

—

358.

—

Kutyú

—

28 94.

—

uo.

kutyusz

Somogy

dencs,

—

Kutyúsz 3

—

181. *

tonmell.,

Nyr. 34

Avar

kutya

kis

Szke-

m., Mtsz.

1265.

m.,

Nyr.

Bala-

a kutya, macska

szül.

—

Megvakkan

— a kutya = vak-

vaecsan. $

—

Melák-kutya

Marczalmell.,

kutya. Mtsz.

1423.

„baromfogó". *A né-

domesticus. Vö. Kuasz.

—

Mörmöl

kutya

vizet

36:431.

*Lampos

—

a farkashoz igen

kutya,

Pápa

—

sok helyen

habos ajak

1838.

szerint lelógó,

p. 0.

—

—a

lecsüng sok-

szorosan

;

—

Tsz.

yáró

— *Nyakörv —

—

Bszsz.

Szuka.

—

Karczag

tüs-

kés vasörv a komondor nyakára való,

hassa

hogy a farkas meg ne fojtsokszor remekbejáró ková;

csolás. Vö. Örv.

Kiveszben van.

lecsügg Nyulászó eb, agár

a kalpag bársony leffentyje.

Tiszamelléki szó.

Nagybégány, Nyr.

a kutya: morog.

járó, malossus. Kutya,

Nstény

posndik hívják. Tsz. 232.

kutyánál az oldalt

Nemen

nyomon

Innét

vid.

Baranyában a farkast mezei lam-

Leffentyü

—

iszik,

nyelvével habzsolva.

hasonló

—

Temesköz,

(L. Cz. F. IV. 429.)

met Fleischerhund.

Hont m., Nyr. 6

különösen

széles és tátongó szájú mészáros-

Kresznerits

232.

kanásszerü hangot ad. Vö. Meg-

mondorral, tehát Canis familiáris

—

— a kutya

Kresz-

34.

barmot kutya; megfelel a német Köternek, melynek se szeme, se foga. Kuvasz Méhely szerint (Magyar Brehm, Emlsök, II. köt., 156.) egy a konerits szerint

Lafatol

Csíkszentdo-

megvakkan.

Csíkszentmárton,

— nagy kutya, kan. Nyr. 31

guazi,

— Rava, Udvar-

—

Megvaecsan

általánosan

Udvarhely

párosodik.

Tsz.

Vö.

Megkölykezik hely m., fiat

Somogy

—

mokos, Nyr. 32 329.

—

108.

párosodik.

Heves

;

kutya;

kis kutya.

Kuvasz

Székelység, Nyr. :

— Rava,

Megkoslat m.,

kis

Sz. F.

Forog.

Kutyu.

—

Kutyuska m.,

—

kopó

Mátyusföld

villaticus.

Megforog

Nyitra, palócz, Nyr.

17:479., 20:326.

Kutyu

—

kutyú,

;

Majorban

Nyr. 23

Szlavónia,

Debreczen,

méknek nagy

„a

szre, farka van".

kutya.

28 496.

—

Nyr. 7:477.

kis kutya.

Kutyó

—

Lompos kutya

Mtsz.

vid.,

kutyácska. Kutyka

Tolmács, Nógrád m., Vácz, Mtsz. 1264.

Nyulászó eb, agár

589

—

Canis venaticus,

Sz.

meliteus

Agár;

Vö.

leporarius.

*egy

—

Nyüszkül :

ha bevégzdött

megkoslafott. Vö.

Bagzik, Forog, Megforog, Tügzik-

kopóval.

26 525.

Szemény

590

Nyüszkül

—

Bagzik.

Fehér m., Nyr.

Nyr. 22

—

Somogy m.

Nyüszög szköl a kutya. Vö. Nyüszkül. *

—

fehér.

—

a kutya orra ha Szarvasmarhánál piszre, :

95.

lónál piszra.

— Moldvai csángók, Nyr. 31 87. — agár. *Ontoz — Bg. — kölykez, caOgár :

—

Póráz zetik.

366.

— Alföld, Nyr. 15:94. —

komondor, farkasszrú nagy eb. Szólás „Te Pista, liivd magad-

az kin az agart ve-

Kolozsv. glossz.,

—

Copula

1577:

Nyr. 36: F.^"^

(*Úri

vadászoknál a tótból véve czvorka :

kerülktl

felföldi

tulos parit. Vö. Kölykezik.

Ordas

— Fülek, Karán cs vidék,

Piszlye

a kutya. L. Nyüszög,

*Vö. Szköl.

különben

ráz

való);

pó-

kötél

tót

povraz.

— La

*Puli

külön

Puli-sza-

—

borzfogó

kaszban.

dal az ordast". *

Orgonál

farkas

— Erdély — a kutya,

vonít.

Orozba maró kutya

—

— Székely-

14:335.; Zilah, uo. 28:

ség, Nyr.

284.

Pulya kutya

alattomosan támadó.

Orozva —

Kreszn.

Síid

—

Ung m.

parasztvadászoknál

rusznyák

vérnyom,

az orozba maró.

Szelendek Sz. F. B. sagax sanguinarius anglorum, a német Bluthund, a mai Canis

magyar

—

— Örv. Öly — Örv. — Örü Örv. — Örv Balatonmell.,

—

vad nyoma. L. Szeléndek.

1. Orozba maró. Megjegyzend, hogy a népies alak

Ölv

—

*(?).

Canis

véreb.

familiáris

sagax, sanguinarius.

Szeléndek

székelység, Tsz.; ölyv

Székelyföld

tor,

Tsz.

;

ölv

Orbán

B.,

152. (Nyr. 37

93.);

örü Beregszász, Nyr. 26 523. :

—

Sz. F. B.

—

Canis sagax, hajtó eb. Vö. Kopó.

—

;

míg

Leschká.

Munkácsi

— Rava, Udvarhely A

venaticus. Dd.,.

ha rájut

kutyáról,

tart

koslat

a szan-

;

magya^ 185.

Szelendek eb — Kolozsv. glossz. 1577, Nyr.

magnus

a párosulás azt mondják: keslathatnék

;

dialectis est vestigium, die Spur.

rázza. L. Síid. Nyr. 23

Paraczko eb

m.,

canis investiga-

ex szlad slédnik, slidnik sled in omnibus slav.

szkrit gvan, zend, span-ból

a nyakörv.

Párosodás

boh.

—

spürhund,

canis.

173. P7,

—

molosus,

velter,

canis

— a perzsa sekban =

Szemény kutyarz (?).

Nyr. 25:271.

Szrféreg

—

Szuka

*Vaczok

Nyr.

agja.

—

Hajduszovát,

;

—

általában

iio.

nstény

J.,

Nyr.

—

Szükönget szköl,

megkölykedzik,

ontoz.

—

Tutúl

—

Ugat

(?)

a kutya: vonít.

—

Tügzik-bagzik

Bagzik.

—

Uszítani

—

Vizsla

—

általános

miliáris

—

Nyr. 34

vijla.

fürj fogónak

—

287. uo.

—

;

Vonyít

szólítással, biz-

Garam völgy,

Kvár

vidék,

kutya,

—

Ipoly^ölgy,

Canis

fa-

—

Nyr.

—

7 286. :

Tutúl.

a kölyökkutya

SZsigora 395.

—

320. Kreszn.

—

a kutya: vonít.

Vacsog

mondja.

Hanva és Runya, Zsennyeg Gömör m., Nyr. 27: 524., 22:287.

NyT. 14

16:414.; Palczság, uo.

Nyr. 32:329.

clacula,

sagax avicularius.

tatással ráingerelni. Vö. Huszítni.

Uvít

—

Bszsz.

Az erdélyi Érczhegység möczainál

kutya rendes hangadása.

kutyát valakire:

— Rava, Udvar— (Hydrophobia).

odori ferarius, odori fetus, lyscitus.

7:286.

Nyr.

— vezéreb,

kutyáknak legtöbb esetben folyamok nevét adják, folyók, mert így, a nép hite szerint nem vesznek meg.

Baranya m.,

Csúza,

Nyr. 18:383.

Bszsz.

— Sz.

Canis vestigiator.

—

Veszettség

hely m.,

Taczko, freszö eb+ B.

Szelendek.

Vésnek

vélet-

el.)

investigator.

a kutyánál kölyked-

kölykezik,

rövid hangot

mond

Véreb

vonít.

Szülés — zik,

Nyr.

Alföld,

ember bakkant, ha

ad. (Az

—

32 329.

—

kutya:

lenül titkot

a kutya. Csik-

Nyr.

—

426.

ráhányt

kutya vaczka.

ad.

Vakkant

kutya.

*A puli nstényét Kábán puliszukának mondják.

szentdomokos,

34:383.

vau hangot

karámok

gödör,

— Barkászó, Bereg m., — a kutya: ha

Vajdúl

Nyr.

Udvarhely m.,

587.; íRava,

— Karczagi

kutyáé:

náddal fedve

íCsíkgyimes, W.

Csíkszentmárton,

;

34 108. és

—

559.

csángó

Baris

591

A Szrféreg 17

—

dohog.

Székelyf.,

Tsz.

kutyák nyavalyája.

Csíkszentdomokos,

—

vonít

Kutya szre.

a kutya,

ha megütik.

*Avét

— Alföld —

sötét,

fehér

szrökkel elegyes, mintegy szbet Értsd

fnrjész eb

;

Melich János. De a

csavarodott. Puli szre.

fürjez eb sohasem tacskó, mert ez ,kotormányokban" vadászó eb. H. O, a neve

„Dachshund" vadászó eb.

borzeb,

tehát

föld

Baris

alatt '

181.

—

^'zilágyság,

barna,

disznó

Nyr. 9 v.

kutya.

::: :

Czifra

—

Czifra 32

Nyr.

592

Galambok, Zala m., nagyon tarka.

—

293.

Hódmezvásárhely, Nyr. 32 294. Szécsény, Nógrád m., uo. Galambok, Zala m., Nyr. ;

—

Tarka

Hódmezvásárhely, Szécsény, Nógrád Galambok, Zala m., Nyr. 32

Nyr. 32

m. uo.;

—

Fehér

farkas

294.

;

293.; Gyöngyös, Nyr. 32:294. Vö. Czifra.

;

32 293.

—

Fekete Nyr. 32

Szécsény

;

Alföld

rókaszinú.

'Mondóka: „Veres kutya, veres ló, veres ember egy se jó".

Hódmezvásárhely,

294.

—

Véres

Gyöngyös, Nyr. 32 294.

;

Komondor szre.

uo.,

Ga-

lambok, Zala m., Nyr. 32:293.;

Szécsény, Nógrád m., Nyr. 32:294.

Gyöngyös, Nyr. 32 294.

Gyöngyös

— Szécsény,

Fótos

Nógrád m.,

32 294.

32:294.; Galambok, m., Nyr. 32 293.

—

Gabanczos

—

Gvadányi

— Alföld — hosszú-

fehér komondor, melynek

szre nemezszerüen

összecsapzik.

Zerna Nyr. 17

nem

nak

—

Somogy

—

171.

és Zala m.,

nem

szürke,

barnaszínü kutya. Ordashívják.

Hadházon

kutyának mondják

Gabanczos.

Zala

kutya. L. Gubanczos.

Gubanczos

szr,

— Hódmezvásárhely —

Vörös Nyr.

Not.

uo.

gyakran

zöld far-

kasnak nézik,

Hamuszr

— 1728,

Oklsz.

Nyr. 35:118.

Zöd

— Hódmezvásárhely, Nyr. — Zérna és Ordas.

32 294. :

Homály — Hódmezvásárhely — nem fényes, bizonytalan.

Kormos 294.

;

—

Szécséu}/, Nyr. 32:

Galambok, Zala m., Nyr.

A kutya

farkas

—

szólása. és

a kutya. Szi-

lágyság:

32 293. :

Farkas, a hegyen

—

Ordas

—

Somogy

farkasszrú,

Rókaszr hely

—

és Zala m.

Kutya, az udvaron

Hódmezvásár-

Farkas, közeledve

Én;

vöröses.

Szennyes

—

Szécsény, Nóg-

Szécsény,

—

én!

Kutya, az udvaron Hát-hát-hát én, én, én!

Farkas, beugrik a kerítésen:

Nógrád

m., Nyr. 32:294.; Galambok, Zala

m. Nyr. 32:293.

én, én, én, én, én,

Ki a biró-óóóóó

rád m., Nyr. 32:294.

Szürke

Ki a biró-óóóóó?

Zérna.

szürkés.

Ki a biró-óóóóó

Kutya, megriadva Nem tom, nem tom,

nem nem!

: :

Adós

—

Szíhalom, Borsod m.,

9:335.

Csiba

meg

Kis kutya:

—

Favég a

sújtják

nem adós

adós,

kell adni!

oldalba

azt

hajtja:

Favíg

vö.

Gyr

Kutyák a

Alföld.

Nyr.

czújde

kutya.

franczia

kutyaidomitók

ered,

—

Ahuni

—

47.

pircz.

—

Jászság, Nyr. 29 czoki

csiba

si-

Ebkerget sz Ahun ni !-ból. :

az elbbiek elkergetk.

Szilágyság.

Háromszék.

hun-na

144.

—

Meztúr, Nyr.

hajtó,

uszító,

figyel-

meztet.

Hol jártál sógorrr? Csontérrr

Aló

Hány fontérrr?

Utána

Szürnyeg,

Ekkor összemarakodnak. :

C2Íba

kusti

*Nem egy a czoki, csiba, sipirczczel, hanem uszító, figyelmeztet;

felkelek, ha, ha, ha!

Sopronban, Nyr. 4 88.

te.

Hétfalu, Brassó

Csobán nye v. kusz-kuszkusz. Kergetés Kusti nye Nyr. 30:493. Bajmok, Bács m. Kutya: ne, róka, bodri ne. Nyr. 7 527. Écs, Gyr m. gyerejjde; kergetés nem mísz uszítás fogd még. Nyr. 36 334.

—

még

fog-

révén jutott a nép szájára. Nyr. Csíkszentmihály hivo38 143.

Háromszék. Kutyák a sövényen innen és túl. Els kutya: Hé-rrrr ki kutyája vagy te-rrr? A másik Hát te, hát te, hát te ?

felkelek, ha, ha,

—

czújde ki

ki!

kusti

144.

—

Sógorr

—

A néz Fene rrrrágjon meg

Ha Ha

aló

mormog. Nyr. Meztúr: 'a hun-na,

még

harab

gatás

Az ev Hagyok-hagyok-hagyok

Hever

—

10:279.

tálnál.

Herrr

uszte

meg

fogd

coucherhl

—

uszusz

meg

rajta te elibe elibe utána te ne A kutya ugat, vonít, vak-

m. m., Nyr. 7:141.

Favég.

Hagyok

usz

csipd

bottal

kutyát,

—

kite

kant, ordít, morog,

Favég! fayég! Nyr. 20:576. Vö. Favig

rajta

Nagy kutya nem

—

593

Adós ]Syr.

franczia

így szól

a két kutya, ha találkozik

Rajta te

10:279.

Nyr.

„alons"-ból

dászszemélyzettl

—

idegen va-

származik

„alómars"-sal együtt.

Sógorr! sógorr!

Mikor összemarakodnak Akár sógor, akár nem

Bujsz, innen

Kühúne.

—

Csiba Nógrád, palócz kutyakerget szó. Nyr. 23 333. Kunság, Nyr. 14 526. Abaúj m.,

Kutyaszólitás.

—

Kutyaszólitás

Kimenny Hermán

Szürnyegen csiba netú nettu ne

Oltó:

A magyar

;

3:522.; Szürnyeg, 10:279.

pásztorok nyelvkincse.

Csiba

594

Ki! ne!

—

Hétfalu, Brassó Csiba ki! Nyr. 38 143. O Heves m., Dinnyéshát kutyariasztó. m.,

;

Pog-még 8

hajtó,

—

Tsz.

— czoki

szólítással

vagy

ki-

Mátyusföld,

illetik

kutyát.

kategóriában.

elutasító.

— Rajta. Csobán nye — Csíkszentmihály, Nyr. 30 493. — hívó. — Rava, Udvarhely Cziba m. — hajtó Cziba ki! — Rava, Udvarhely m. — hajtó Czogat — Nyr. 16:11. — czogatni az ebet = elzni. Czoki — Tolna m., Nyr. 6 274. — a kutyák kihajtására meg

Csípd

el!

szó.

szolgáló kifejezés: takarodj;

czoki

Német

szobából.

*Nem

zogen-h6\.

pl.:

zocke,

valószín.

Nyr.

105.

Czu

—

Rava, Udvarhely m.

Czújde! :

—

143.

Czújde

ki!

m., Nyr. 38

Czu m.

—

ki!

Hétfalu, Brassó m.,

— —

te — MezÖtúr, — hajtó, uszító. Hijad-nyé — Csíkszentdomokos, Nyr. 32 326. — kutyát ker*

getnek vele

(?).

—

Hudó

—

Székelység, Nyr. 8

ebnek mondják Háromszéken, mikor uszítják.

474.

—

Slszki

—

178

elz

Kállay-gyjt.,

czoki, czuki!

Tsz.

komondort

szó.

Juhoz

juhosz

Kiskunhalas,

kutyának

te!

19:334.

Nyr.

mondják.

— —

Juhoz

ki né!

—

Juhoz ki né! Nyr.

30.

Szeged vidé-

—

pász-

e mondással csitítják ku-

torok

143.

—

Nyr. 10:279.

kos,

riasztó szó;

—

kutyazö.

Rava,

Udvarhely

—

— *mikor

Fogd még 334.

— — —

Nyr.

— Csíkszentdomo— kutya 327. :

kerget

szó.

— Mezszilvás, mezNyr. 37 221. — kutya-

Ki á fáre ségi oláh,

kerget. Tautológia. Ki!

Szürnyeg,

—

kite!

10:279.

—

Kimenny! 10:279. 1.

Rajta. í

Écs,

Gyr

kutyauszító.

m.,

get

—

ne szó

Szürnyeg,

Nyr.

kerget.

a jószág

szökik, általános.

Fogd meg

Keccz-nyé

Hétfalu, Brassó

Elibe! elibe ne!

m.,

Harab még

kutyaz.

hajtó szó.

Nyr. 23

Gyr

Écs,

kutyahívó.

tyáikat.

hajtó szó.

Nyr. 38

uszító.

Nyr. 8:144.

kén,

—

Nyr. 36:334.

Meztúr, Nyr. *

kutya. Csiba, csiba

L. kutya szólítása

*Ez

—

Gyerejj de

—

kutya

Csiba

—

te!

—

144.

Szürnyeg, Nyr.

kiutasító.

— Szilágyság — kera

kutyának,

akarják hajtani.

Kucsu-mé!

595

—

Kucsu-mé!

—

kutyát

hínak vele.

—

7:190.

*Nem

Kuss

dély, Nyr. 14

Kuss

—

383.

ebkerget

Kus

Veszprém, Nyr. 6

kutyakergetó. *L.

Kus

—

ki!

át

származott. :

szájára,

Hétfalu,

Brassó

m.,

—

Kus

Kuszi

—

99. *

— Csíkszentmihály, — kerget. L.

kuczu ne

—

Vasmegye, Nyr. 30

—

Kusz-kusz-kusz :

* Altalános uszító.

—

m.,

szólító

— Rava, Udvar-

mísz?

Ne, róka, bodri ne

mok, Bács m., Nyr.

Vas m.,

Nyr.

—

Netú

nettu ne

—

Nyr. 10 279.

Noszít Nyr. 31

ket

hívó

(?).

527.

—

— Szürnyeg,

Pápai Páriz

—

30.

hívó. I.

kiad.,

noszítani az ebe-

hortarí canes.

33 24. :

—

— Abaúj m., Nyr.

kutyauszító

mondás.

Tulaj donképen: Puccz wegl

tisztítsd el.

Puj

Csíkszent-

—

-^ Baj-

kutyahívó.

kutyafektet.

mihály, Nyr. 30 493. 331.

Gyr

kutyát

— Ecs, Gyr m., — kutyakerget. Ne psz, psz, psz! — Veszprém, Nyr. 6 284. — kis kutya hívó. Nem

Puccz meg

kis kutya hívogató.

Kuszi

30 99.

—

hely m. hívogató szó.

ki!

—

szó.

szó, e. h.: ne.

Átment az oláhok Mezség, Nyr. 37:221.

Kühüne.

Szigetköz,

19:190.

143.

Kusti nye 30 493.

Nyr.

Szegsz ár d, Nyr. 28

Nyr. 38

—

kutyaz

Le! Nyr.

Nyr.

Szentgál,

44.

Fehér m.,

— kutyaz. *A franczia coucher = aludni a németen — Kusch dich — a magyarba 3

Nyr.

kisebb

Nyr. 36:334.

Rava, Udvarhely m.

ki!

—

Marosszék, Er-

ki te.

—

Kusti 284.

—

Kühüü 430.

L. Kusti ki.

áll!

te!

szó. L.

Simonyi, MNy. I:

Vö.

dich!-bó\.

125.

Székelyf.,

— kis kutyát hívogató szó. kiiszu! — Marosszéken. Kusti! — NySz., Nyr. — német kusch! kusch

24:301.

kutyahajtó szó.

Kühüsz innen

—

íKuczu, kuczu!

Kus!

Fejér m.,

így hívják

—

26 525.

kutya szólítása.

tKuszu,

—

187.

Kühüne!

Háromszék m.,

Nyr.

járás,

Tsz. 123.

—

Kutyú ne! 10

kutyát.

Kuczika ne! Orbai

Stort!

Csíkszentdomo-

32:327.

Nyr.

kos,

—

zd,

Német. Baja, Nyr. 33

531.

—

kutyauszító szó.

Rajta!

—

Szürnyeg, Nyr. 10:

Zilah, Nyr. 28:

297. kis kutyát hívó szó

—

(?).

Kuszu, kuszu ne! Rava, Udvarhely m. hívogató szó.

—

Stort

— Nagykunság. Nyr. 16:

475. ostort neki

Kutyariasztó szó.

Stort ki

596

— Hajduszovát, Nyr. — kutyakerget szó. =

Stort ki

189.

Szuszú ne

284.

A czélt a magyar

—

pásztorok,

lehozva, mutatták meg.

—

— nagykutyahívó.

Szentgál, Nyr. 3:44.

az utóbbi felállítható

;

tosán szrös, hogy a

szr körmeit

Veszprém,

;

uszusz

nézte.

si soron

kutyahívó. IJsz

letördelt

egy angol gentleman fogakat betegeknek

A Puli jegyei : kisebb kutya, bozontos szrözetú, feje egészben kerek farka, füle hosszúszr,

—

Ta-ta!

a kutyakölykét.

né ta

né,

Nyr. 6

—

— Fejér m., Nyr. 10

— így hívják

dozófogait lereszelik, néha harapó-

fogóval lecsípik. Ezt a tibetiek

gyakorolják

ostort ki

187.

Pulizni

uszte

—

nyeg, Nyr. 10 279. :

— Szür-

uszító.

Üh — Veszprém m., 284. — kutyakerget.

elborítja,

Méretei

láha bozon-

jellemz.

hossza 66

feje-

;

hossza 18 cm; fark (csonka) 13 cm.

Nyr. 6:

Vállmagasság 43'5 cm. A Puli szre Hortobágy, T. M., MNy. 140. hamvas-

—

(?).

hamu*A leg-

„avéf"

fekete,

veres, fehér, szürke, fekete,

Puli.

szín, szürkés-zöldes

szre

igazibb

puli eredete.

sz-

belevegyített fehérrel, mintha Ill-ik tábla. *

Puli

—

becsavarodott volna

— Alföld — a legnevezete-

sebb terel pásztoreb, nyilván

egészben

kopott benyomást tesz. Bozontos

szre hosszan összecsapzik s akkor takarószeren

magyarok közép ázsiai skutyája; faj szerint megvan ma is Tibetben, Lhasszában, honnan az angolok utolsó, sikeres benyomulásuk után

földig érve

elhozták,

budapesti állatkert tulajdona,

Dogs

etc." hy

leírását

„British

W. D. Drury. Third

edition. Pag. 630. Fig. 132, a tarka

változat.

hite az,

Errl az öreg pásztorok hogy már az sök hozták

magokkal.

pásztorok a fajt gon-

az ebet

borítja

még rekken

nyári

melegben sem alkalmatlan az állatnak. A képen bemutatott puli a reszelt

le-

avétszr, Szolnok Egészben magasabb a

fogú,

tájáról való.

mostkori

tibeti alaknál,

angolok

származási

melyet az

helye

után

„Lhassa terriernek" neveztek

el.

dosan tisztán tartják, mint a kabai

A magasabb

öreg juhász mondta

nyilván a síkságon való vágtatva

„mer csak

az az igazi puli, a kit a kanpuli

puliszukán épített".

A kiváló

donságok átörökldnek

tulaj-

ezt

alakot a

magyar

puli

tereléstl kapta.

Pulizni

— Alföldszerte — Puli-

val a juhokat terelni.

pásztorok jól tudják. Leginkább juhászok használják, mert elsrangú nyájterel. Harapós és hogy

világban

támadó;

ezt

kárt ne tegyen a jószágban, raga-

zás"-nak.

A régi betyársokszoro-

pulikutyát

san uszították,

mert

félelmetes

mondták

„rápuli-

szegedi betyárperek-

Ill-ik

A PULI. MAGYAROK SI TERELKUTYÁJA. AZ 596-IK OLDALHOZ.

kép.

: :

Puli

Czipész

i)97

Az eb felágaskodik, körülnéz és

ben a „rápulizás" mindig szerepel. „Az uraság nem szereti a pulizást, mer nagyon töri a jószágot" mondta a békési számadó.

aszerint cselekszik.

—

Csahol Hortobágy, T. M., * tehát MNy. Vin:140. nem

Terelés.

—

*Puli

—

Békés

puli szótára.

Gulyás

ugat,

—

csaholás

emlékeztet kopóéra, a mikor vadat hajt.

bikáknál

Bogár Erigy ára hé

—

Kapatás MNy. Vni

Emere Jól

van mán

tatni,

bika engedett.

—

*Puli

Hortobágy, T. M.,

140.

tanítani

—

a pulit szok-

jövendbeli teen-

dire.

— a bikáknál:

Békés

Arany Mint a juhászbojtár, a mikor ka-

Brittyi!

[patja.

Erigy az elejibe

A az

A komondor

mint a Bogár. Elhozza

többi

eldobott

botot.

kölyköt,

végigsimo[gatja.

pásztornál

kett van, hogy az egyik mindég Arany

kéznél legyen.

—

*Puli

Békés

Én kapattam egykor fegj^^rert fogni

—

Terelés:

[csatán.

Szárcsa

Erigy arra hé Jó van mán

juhász

*Puli

emerre

Pulinevek,

*Anika

mutogat.

fejjel

— Juhász, Balaton-Fenék.

Bagoly

Bogár

Czipész Erigy, fordíts

többit jelre

—

*Puli

Juhász, Ivád

—

neve

Brittyi

Mudi. Terelés: * Buksi

Erigy!

van vagy Divat

— Orosi puszta, Bihar.

—

Békés.

— —

Békés m. Pusztaangyalháza,

Pusztaszentmiklós. Az utóbbi he-

Innen csapd meg! Jobban hajtsad Jól

Orosi puszta, Bihar.

Bojtár— Meztúr, MNy. VI:280.

fejjel intés.

—

lyen erre terelt az eb

Erigy csak amárúl!

fordítsd

Puli

H--h

Még amárább

elejét

vissza

—

Hortobágy, T. M.

Nézz körül

A kampó

fölemelésére visszajött az eb.

—

Nagy fben vagy gazosban Szárcsa

többi fej intésre történt.

* I

Czipész

— Keszthely, Puszta-

szentmiklós, Bihar m.

598

Czitrom *

Czitrom

Nem

terel,

használ.

— Kiskunfélegyháza. a juhász nehéz ustort

Vajda

;

*Vigyíl

—

*Pumiterelés

Karczag.

— Pusztaangyalháza. Vitéz — Hortobágy. *Zombor — Karczag. *Zsali — Kába. Baj szí puli — Alföld — baju*Viklér

szos vállfaj, egy a „Pines" kutyával,

Ámor

599

Vígyíl

magyar értelemben.

—

Csokonya

egy a Pulival. Erigy Erigy eléje hé Megeszi ha kárba mén a birka. Erre a puli ugyancsak neki!

rugtat.

Puminevek.

— Balatonmell., *Czip — Túl a Dunán. Figura — Csokonya. Friczi — Balatonmell., Bogár

pumi.

A pumi eredete.

Pumi

— a túladunai rész terel

— —

Gonosz

pásztorebe, sokszorosan, de hibá-

san az

alföldi pulival viszonyítva.

A pumi

természetrajzi jegyei sze-

pomeraniai

Pille

mely nyugatról Németország

Piszi

rint kissé degenerált spitz,

Komót

— —

Balatonmell.,

Balatonmell., J.

Balatonmell.,

fell került magyar földre. Tudo-

mányos neve Canis pomeranus német neve der Fommer, innen das PommerV és innen das Pummerl, mely utóbbitól a pumi ma:

Serzi

Balatonmell.,

;

gyarosítás ered. Nyilván a közép-

korban

behozott

juhfajokkal

került hozzánk.

Pumijegyek

— A pulinál

vala-

mivel termetesebb feje hosszúkás, ;

hegyesed

Lábai zászlósán, hátrafelé bozontosak a tulajdonképpeni lábrész nem bozontos, ezért orral.

;

a körmök szabadok.

fark

kun-

Kutyanevek

—

Affi

Balatonmell.,

Akármi

— Dergecs, Nyr. 3

—

erigy fogdmeg, kutya azonnal nekivágott egy közelben lev disznónak

hozd s

;

a farkánál

pásztor felé

kérdésemre

fogva

czibálta

A pásztor azt mondta „A kutya a maga

eszítúl tanulja a terelést."

m.,

Nyr. 29 543. Abaúj m., Nyr. 3 43., :

;

Balatonmell.,

478.

Nyr.

;

—

Somogy

27:480.;

Amina

—

Amor 43.

;

Bala-

Dergecs, Nyr. 3

Marczali,

Franczia eredet

478.

Amiczi,

J.,

*Franczia eredet.

tonmell., J.

Amidor Lengyeltóti

478.

— Balatonmell., Ami — Szabolcs, Baranya

Ali

korodott, lombos. Sokszín.

*Pumiterelés

J.,

német AfiT (majom) diminutivuma, a német úrirendnél is gyakori.

—

Balatonmell.,

ami

Dergecs,

m., 1874, J.

d'or.

Nyr.

szukanév.

—

Heves

Abaúj m.,

m.,

Nyr.

Nyr. 3

240.

:;;

Annika

600

Somogy

Marczalli,

m., 1874. Nyr.

— Kissziget, Ortaháza,

Annika Hernyék, :

Zala m., Göcsej, Nyr.

—

Anti

Brassó m.,

Hétfalu,

239. Nn.,

— Heves m., Nyr. 4:240. Arczos — Heves m., Nyr. 4:240. Asztalos — Újtelektanya, NyírArany

egyháza, Nyr. 31

Nyr. 3

478.

—

Azúr 30

Kissziget,

Zala m.,

Ortaháza, Nyr.

Göcsej,

255. Idegen.

Ada, Bács m.

478.

28:

Nyr.

— Dergecs, Nyr. 3 478. Bajczos — Dergecs, Nyr. 3

Bajczi

Bajszi a

—

Balatonmell.,

német

—

harapósságra,

a bajuszra vonatkozik.

Bajusz

—

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 m., Nyr. 28

Bakancsos

535.; Ada, Bács

Heves m., Nyr. 2:

Egy ispán nevezte Bá-

és Kengyelnek két kutyámert hanta, hogy Kengyel

pusztájára jutott.

—

Bárány

Ada, Bács m., Nyr.

— Dergecs, Nyr. 3 Barna — Ada, Bács m. Barát

—

Bálán

—

— juhászkutya,

Marostorda oláhos.

478.

Nyr.

—

Báró

Dergecs, Nyr.

Gyr

3 478. :

36:333.

Nyr.

m.,

—

Bársi

—

Érmellék, Nyr.

29:

533.

Bársony Nyr. 29

— Újtelektanya, Nyír-

533.

535.

Érmellék,

;

— símaszrú. 25 333.

Nyr.

reczen,

Deb-

Balaton-

mell., J., * Orosi-puszta.

— Szabolcs,

Baranya m.,

29:543.; Écs, Gyór m., Nádasd, Vas m., Nyr. 36 333. Nyr. 26 143. Balatonmell., J. *Harta, Pest m. Nyr.

;

Bátor

—

Kisújszállás,

38:287.; Balatonmell.,

Bazsa Újtelektanya,

Selye,

28 480.

480.

Nyíregyháza, Nyr. 31:535.

—

is.

nomnak ját,

Basa

478.

—

egyháza, Nyr. 31

480.

*nem hanem

Családnév

nagy urak. :

Bárándi pusztán pumikutya neve. L. még Brilla és Radi Malonyaytárcza.

— Debreczen, Nyr.

Bánom

Écs,

— Dergecs, Nyr. 3

Bagó

Abauj m.,

43.

Abaúj m., Nyr. 3 43. Idegen.

Hernyék,

Nyír-

535. Kissziget,

28 480.

535.

— Dergecs,

30:255.;

Nyr.

Bankó

142.

a franczia: aprés.

Azór

Újtelektanya,

Ortaháza, Hernyék, Zala m., Göcsej,

333.

— Balatonmell.,

Apré

—

Bandi

Nyr. 3

255.

Nyr. 38

Béla

egyháza, Nyr. 31

27:480. Nn.

Hernyék,

—

Kissziget,

Zala m.,

Nyr.

Ortaháza,

Göcsej, Nyr.

30:255.

Béla

— Újtelektanya,

háza, Nyr. 31:535.

Nyíregy-

—

Bélák *

m.,

Hatod,

— Szabolcs,

Nyr. 26

fehéres.

egyháza. Nyr. 31

—

m.,

Nyr.

m., Nyr.

neve.

NjT. 3

is.

Gyergyó,

34:

Nyr.

Fels Zemplén 10:278.;

Nyr.

Tisza\idék,

Abaúj m.,

Vas

Nyr.

43.

143.

Halogy,

;

Vadászeb

XII. Betyár, Dergecs,

—

m., Nyr. 28

—

Nyr. 25

ritkán.

—

Bodri

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

535.

Hétfalu,

;

Hont

Brassó

m.,

Nyr. 29:332.; Szürnyeg,

tót,

Nyr. 38:239.;

Fels Zemplén Nyr. 10 278. :

;

Tiszavidék,

m..

Écs,

Gyr

m., Nyr.

36 333. Kissziget, Ortaháza, Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. ;

30 255. Debreczen, Nyr. 25 333. Hanthazán, Lányi B. Nyr. 36 :

;

478.

Bíbicz

— Debreczen,

Bodré

Ortaháza,

Göcsej,

m.,

Szürnyeg,

;

Ortaháza,

Kissziget,

333.

255. Családnév

Betyár 261.

—

30 255.

535.

— Kissziget,

Berkes

m.,

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

— Újtelektanya, Nyír-

Hemyék, Zala

Vas

Nádasd,

143.

Bod

Baranya m.,

Nyr. 29:543. Nn.

Berettyó

—

Bocskor

Háromszék

eredet

szláv

Bella

Bojtos

601

Bélák

429. Kreszn. 1831. Juhászeb neve, ;

Forróencs,

S. L,

422.

XII.

Nyr. 29:

Balatonmell.,

;

—

Bodriá

Ermellék,

Bígle

Abaúj

Kissziget, Ortaháza,

Hernyék, Zala m.,

Göcsej, Nyr.

30 255.

533.

—

Biki

Bikszli

Abaúj m., Nyr. 3:43.

—

Bodrog Zemplén

Új telektanya, NyírNyr. 31 535. * Volta-

10 278.

képen pikszli, különben a német Büchse diminutivuma.

36 333.

egyháza,

Bimbó

Újtelektanya,

Bíró Biszi

Nyír-

535. :

Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 30:255. * Német eredet.

egyháza, Nyr. 31

4 240. :

;

—

Heves m., Nyr. 4: 240. Angol eredet, de sokszor fehér ebnek adva, magyar kiejtéssel.

Bleck * Német.

—

Bohó

—

Écs,

;

Gyr

Heves m., Nyr.

;

Pusztabedeg,

Tolna

m., Nyr. 29:543.

—

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

535.

Nyír-

Heves m.,

;

Nyr. 2:142. *Puszta-Szanda.

Bojtos

—

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31 Balatonmellék,

535.

333.

Balatonmell.,

Bojtár

Blakk

Nyr.

Bodros

m., Nyr. 36

— Dergecs, Nyr. 3 478. — Kissziget, Ortaháza,

Fels

— Écs, Gyr m., Nyr. — kenderszrú. Bogár — Újtelektanya, Nyír-

—

Szürnyeg, Tiszavidék,

egyháza, Nyr. 31

— m..

Somogy *

535.

m., 1874,

Kisújszállás.

;

Nyír-

Marczali,

Nyr. 27:480.

:; ;

Bokhél

602

Bokhél

Dergecs,

—

Bukszli

Nyr. 3

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

478.

—

Bokos

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

—

Bokrász

küU

535.

Kiskü-

239.

Vacsárcsi,

Csík m.

oláhos.

Boni

—

falva,

Bács m., Nyr.

Ada,

28 480.

535. Vö. Bíkszlí.

Újtelektanya, Nyír-

Nyr.

535.

KísküküU m.,

Pócs-

;

Nyr. 38 239. :

— székely; Dergecs, Nyr. 3 Gyr

Écs,

—

Bundás egyháza,

Pócsfalva,

m., Nyr. 38

*Bolán

—

Burkus

m.,

478.;

—

36:333.

Nyr.

tömöttszr. Göllníczvölgyí németeknél,

Nyr.

25 299.

;

Nyr. 25

37:102.;

Uo.

Árvamegyei 507.

Somogy

Marczalí,

;

Nyr.

tótoknál,

Borzas Marczalí,

— Abaúj m., Nyr. 3 Somogy

m., :

43.

Boszora

m., 1874, Nyr.

— Újtelektanya, Nyír-

—

478.

Dergecs,

Nyr.

németes.

Brikk

—

231.

Bárándí-pusztán

—

Nyr. 29

Abaúj m., Nyr. 3 43.

— Ada, Bács m., Nyr. Újtelektanya,

—

543.

—

Somogy

Sellye,

—

Bunkó

—

Balatonmell.,

;

m.,

143.

Pusztaangyalháza,

puli.

—

Burkus Nyír-

Gyönk,

Tolna m.,

küU

Nyír-

535.; Pócsfalva,

KísküküU

m., Nyr. 38 239. * PusztaAbaúj m., Nyr. 3 43. angyalháza puli. * Mezkövesd :

—

komondor.

;

—

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31:535.; Gyergyó, Nyr. 34

535.

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

—

Nyír-

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

Buksi

;

— Szabolcs, Baranya m.,

Burcsi

—

Nyr. 25:288.

egyháza, Ny. 31 :535.

Buhto

—

;

—

Bundsi Nyr. 26

28:480. B\ihti

juhászeb neve.

—

és Radí. Malonyay-tárcza.

Bugyusz

Nádasd, Kreszne-

;

Balatonmell.,

Bundi

—

143.

Erd. Érczhegység, móczok, Nyr. 34 148. Hont m., tót, Nyr. 29:332. Bundás

pumíkutya neve. Lásd még Bagó

Bugár

1831

XII.;

Balatonmell.,

—

38:287.;

Ada, Kisúj-

;

Overbász, bácskai sváb, Nyr. 26

németes. Brilla

rícs,

384.

—

Brandi

Nyr.

szállás,

Vas m., Nyr. 26

Bundás

535.

27:480.;

Bács m., Nyr. 27

27:480.; Kresznerícs, 1831: juhászeb neve. 8. I. XII.

egyháza, Nyr. 31

Nyr.

1874,

261.

Pócsfalva, Kískü-

;

m., Nyr. 38

239.

;

Brassó m., Nyr. 38 239. :

czen,

Nyr.

györgy, Nyr. 9

476. :

Hétfalu, ;

Debre-

Csíkszent-

;

431.; Szürnyeg,

Fels-Zemplén m.,Tiszavídék,Nyr. 10 278. :

;

Dergecs, Nyr. 3

Abaúj m., Nyr. 3 43. :

;

478.

Ada, Bács

Buro

603

Nyr. 28:480.;

m.,

m., Nyr. 26

Vas

Nádasd,

— Újtelektanya, Nyíregy-

Buro

háza, Nyr. 31

535.

— Dergecs, Nyr. 3 478. Buszor — Dergecs, Nyr. 3 478. Czepedli — Écs, Gyr m., Nyr. Gyakori 36:333. — :

tréfás.

volt,

mikor a „Zepperl Polka"

nev

— Szabolcs,

Baranya m.,

Ermellék, Nyr. 29

—

Csiszi

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

—

Nyír-

535.

Újtelektanya, Nyír-

Nyr. 31

535.

Tót

csizmadia.

—

Újtelektanya,

Nyír-

Pócsfalva, KisküCsobán küll m., Nyr. 38 239.; íSelye, :

Csárdás

—

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 535. :

{Czepedli

tánczról), Nyr.

Écs,

Gyr

mintájára,

36 333. :

;

Abaúj m.,

Heves m., Nyr. 4 Nádasd, Vas m., Nyr. 26

Nyr. 3 ;

;

o.]

[1.

43.

;

143.

—

Császár

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

Csatro

—

535.

Újtelektanya,

Nyír-

egyháza, Nyr. 31:535.

Csemege

Debreczen, Nyr.

—

Csendr

— Újtelektanya, Nyír:

— Abaúj m., Nyr. 3 43. Csordás — Dergecs, Nyr. 3 :

478.

— Abaúj m., Nyr. 3 43. íCsuli — Vacsárcsi, Csík m. *Csurukló — Hortobágy. Csuti — Balatonmell., Czicza — Szabolcs, Baranya m., Nyr. 29:543. — Különben Cssz

szólítása.

Czifra

— Pócsfalva, Kisküküll :

239.; Szabolcs, Bara-

29 543. MorvaValószínleg kóbor oláh pásztorok útján. Nyr. 37 102. Sellye, Heves m., Nyr. 4 240. Somogy m., Nyr. 26 143.

nya

m.,

Nyr.

—

Cseszku

Tsonka.

ország.

egyháza 31 535.

egyháza, 31

Csontos

m., Nyr. 38

Újtelektanya, :

Nyír-

535.

m.,

;

— Kissziget, Ortaháza,

Hemyék, Zala 30 255.

Háromszék m.

macska

25 333.

Csésze

tod,

Csonka

egyháza, Nyr. 31:535.

—

Marostorda m., juhászkutya; •Ha-

Csákó

240.

—

533.

—

egyháza,

Nyr. 29:543.; Balatonmell.,

—

Csípd meg Szümyeg, FelsZemplén. Tiszavidék, Nyr. 10 278. Csípd még Écs, Gyr m. (L. még Fogd még és Szaggasz szíj jé. Mindhárom egy emberé volt.) Nyr. 36 333.

Csizmár

táncz dívott.

Ciprus

Balatonmell.,

Busa

Cézár

—

Csicsa *Czigány.

143.

Czigán

Göcsej, Nyr.

Czigán

—

Kissziget, Ortaháza,

Hernyók, Zala m.,

30 255. :

Göcsej,

Nyr.

Czigány

Dongó

604

—

Czigány Új telektanya, Nyíregyháza, Nyr. 31:535.; Hétfalu, Brassó

Gyr

Nyr.

m.,

38:239.;

Heves m., Nyr. 4 240.

;

Marczali,

Somogy

m., 1874, Nyr. 27:480.;

Nádasd,

Vas m., Nyr. 26:143.;

—

Czili

—

Dezs

Újtelek'tanya, Nyír-

535.

Dergecs,

Nyr.

478. Nn.

egyháza, Nyr. 31:535.; Balatonmell., J.

Újtelektanya, Nyír-

—

Diánna

—

Kresznerics, 1831,

xn.

egyháza, Nyr. 31

macskanév.

—

Didó

Abauj m., Nyr. 3 43. :

*Nn.

—

Czip

Dergecs, Nyr. 3

—

478.

Czirmos Pócsfalva, Kisküküll m., Nyr. 38:239. * inkább macskanév.

—

Czitrom 478.; Heves Marczali,

Dergecs, Nyr. 3

2:142.;

Nyr.

m.,

Somogy

Dili

—

Divat

—

m., 1874, Nyr.

— —

—

Czuki

Dodi

Újtelektanya, Nyír:

Hernyék,

535.

Dergecs,

Nyr.

Somogy

Nyr. 27 480.

Németes a czukor

m., 1874,

—

27 Marczali,

vadászeb neve.

Abaúj m., Nyr. 3:43. Kissziget,

Zala m.,

Doktor

Ortaháza,

Göcsej, Nyr.

—

Czukrász Pócsfalva, Kisküküll m., Nyr. 38:239.; KisOrtaháza, Hernyék, Zala

m., Göcsej, Nyr. 30:255.

Czurhó — Bugaczmonostor —

—

Kisújszállás.

Ada,

Bács m., Nyr.

384.

Somogy

m., 1874, Nyr. 27:480.

egy a ringyóval.

puli.

255.

Dolfi

diminutivuma.

Czukor

—

478.; Marczali, :

535.

Heves m., Nyr. 2

—

Dobos xn. Dobsi

Czitron

142.; *Puszta-Szanda

egyháza, Nyr. 31

Újtelektanya, Nyíregy-

háza, Nyr. 31

27 480.

—

D ervet

—

sziget,

— Pusztaangyalháza —

puli.

s. L,

Czingi Új telektanya. Nyíregyháza, Nyr. 31 535. —- inkább

Újtelektanya, Nyír-

Baranya m., Nyr. 29:543.; *Somogyöszöd pulinév.

* Inkább

név.

Czinke

—

Darázs

*Daru

Kisküküll macska-

Pócsfalva,

m.,

egyháza, Nyr. 31:535.; Szabolcs,

Balatonmell., J.; *Karczag.

m., Nyr. 38:239.

Vas

Halogy

143.

Écs,

Nyr. 36:333.;

(fekete),

—

Danák Nyr. 26

— Selye, — juhászkutya.

*Dolyváii torda m.

Dominó

—

Abaúj

Maros-

m.,

Nyr.

3:43.

Don

Érmeilék,

533. *Nn.

Dongó

— Dergecs, Nyr. 3

478.

; :

Dráva

;

605

Dráva

— Csíkszentgyörgy,

Nyr.

Somogy

m.,

9:431.;

Marczali,

Filkó

1874, Nyr. 27:480., 30:532.

—

Dreifüs

perbl

—

Drúnyó 28

;

—

Dergecs,

Nyr.

györgy, :

Écs,

;

Va-

43.

Nyár-

535.; Csíkszent-

Gyr

Dergecs,

255.

102. uo. Nyr.

Debreczen, czali,

Abaúj m., Nyr.

;

Gölniczvölgyi németeknél,

Nyr. 37

Nyr.

Somogy

L, XII., Nyr.

Duncsi Hernyék,

30 255.

;

Duni 476.

;

Dergecs, Nyr.

m., 1874, Nyr. 27

480.;

287. Kresz-

Juhászeb neve,

Zala m.,

Göcsej, Nyr.

Debreczen, Nyr.

Kissziget,

Ortaháza,

Her-

nyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255. :

— Heves m., Nyr. 2 Facsar — Écs, Gyr m.,

Ezüst

Fakó

—

535.

Nyír-

Dergecs,

;

Nyr. 3:478.

—

Fényes

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

535.

— Dergecs, Nyr.

Ficzi

3 478. :

Abaúj m., Nyr. 3 43. :

*Ficzkó egyháza,

— Újtelektanya, Nyirr Nyr.

Nyr. 28 480. :

puli.

476.

;

535.

Debre-

;

Ada Bács

m.,

* Pusztaangyalháza,

Hantháza, Lányi

Nyr.

B.,

36 429. :

—

Fidél

Marczali,

Somogy

m., 1874. Nyr. 27:480. Nn.

mell.,

535.

Nn.,

latin

fidestl

véve.

Fige

— Újtelektanya,

142.

Nyr.

Nyíregy-

—

Kissziget, Ortaháza, Figura Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255. Kisújszállás, Nyr. 38 287. :

Újtelektanya, :

Fidi

— Dergecs, Nyr. 3 478. — Újtelektanya, Nyír-

háza, Nyr. 31 :535.

tréfás.

egyháza, Nyr. 31

Fider

egyháza, Nyr. 31:535.; Balaton-

—

— Újtelektanya,

Fecske

Abaúj, Nyr. 3 43.

36:333.

—

30 532.

— Kissziget, Ortaháza,

—

XH.

czen, Nyr. 8

Mar-

25:333.;

Kisújszállás, Nyr. 38

1831.

299.

480.; Ada, Bács m., Nyr. 28

nerics,

;

Fa vég Hatod, Háromszék hangelem is.

(folyó),

36:333.; Kissziget, Ortaháza, Hernyók, Zala m., Göcsej,

Nyr.

;

535.

Kisújszállás,

;

egyháza, Nyr. 31

9:431.;

Nyr.

Nyr. 3 478.

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

478.

neve. S. L,

XII.

S. L,

—

Duna

3 43.

Her-

Ortaháza,

Abaúj m., Nyr. 3

dászeb neve,

Nyr.

Újtelektanya, Nyír-

38:287.; Kreszn. 1831, Juhászeb

nyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255.

—

Farkas Nyr.

535.

Kresznerics, 1831, S.

egyháza, Nyr. 31

Ada, Bács m,, Nyr.

Kissziget,

;

Uj telektanya. Nyír-

Juhászeb neve.

L, XII.

hírhedt

véve.

480.

Dudás 478.

Újabban,

287.

franczia

—

Fari Nyr.

Kisújszállás,

—

Fanikó

egyháza, Nyr. 31

Nyír-

Filkó

;

—

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

535.

Nyír-

—

Pillér

Balatonmell.,

—

Filokszer

Balatonmell.,

*A fiUoxeravész

535.

Balaton-

—

egyháza, 31

Pindsa

—

535.

— Debreczen,

—

Nyr. 25

m., Nyr. 3

Nyr.

Göcsej,

— Kissziget,

Ortaháza, Nyr.

Göcsej,

— Dergecs, Nyr. 3 478. — Újtelektanya, Nyír:

—

Újtelektanya,

Nyír-

— Fridrik

helyett.

— Csíkszentgyörgy. Nyr. — Újtelektanya, :

— Heves m., Nyr. 4 240. Friczi — Kissziget, Ortaháza,

Zala

Nyír-

;

543.

Abaúj

;

kor divatos Fru-fru hajviselet után.

Fujú 28

—

Nyr.

43.

—

Morvaország

—

valószínleg kóbor oláh pásztorok útján. Nyr. 37

102. L.

Fogdmeg.

Fogas — Abaúj m., Nyr. 3 43. Fogdmeg — Szürnyeg, Zemplén m., Tiszavidék, Nyr. 10 278. — :

Bács m., Nyr.

Ada,

480.

—

Kissziget, Ortaháza,

Zala m.,

Göcsej, Nyr.

255.

—

Puroja

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 535. donképen a tót Fujora. :

Futykora

—

tulaj-

— Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31:535.

Felszedett, nn.

Fodmek

Göcsej, Nyr.

— Dergecs, Nyr. 3 478. — felszedett név; nyilván az egy-

Dergecs, Nyr.

m.,

255.

Hernyók,

— Balatonmell., Flóra — Szabolcs, Baranya

478.

Hernyók,

535.

Pityor

m., Nyr. 29

Abauj m., Nyr. 3

Fótos

Puráki

egyháza, Nyr. 31

—

43. Felszedett név.

9:431. Pitying

Somogy m.,

Prufrú

535.

egyháza, Nyr. 31:535.

Marczali,

1874, Nyr. 27:480.

Pisák

—

Porint

30 255.

egyháza, Nyr. 31

Göcsej,

255.

Fortuna

Hernyók, Zala m.,

Pirdik

43.

háza, Hernyók, Zala m.,

Pircz

— Abaúj

— Dergecs, Nyr. 3 :478. Fogsz — Abaúj m., Nyr. 3 43. Fordiccs — Kissziget, OrtaNyr. 30

30 255.

Pinom

Nyr.

volt).

Fogd még

Ortaháza,

Kissziget,

Hernyók, Zala m.,

Firász

—

333.

Új telektanya. Nyír-

kicsiny alakjáról.

Pini

Foglász

mell., J.

Pincsi

Fogd még — Écs, Gyr m. (L. még Csípd még és Szaggasz szíjjé. Mindhárom egy emberé

óta.

— Új telektanya. Nyír-

Pinánez

egyháza, Nyr.

333.

Fürész

606

Fillér

— Écs, Gyr 333. — nagyfülü.

Füles 36

m.,

Nyr.

Balaton-

mell., J.

Fülök 333.

—

Debreczen, Nyr. 25

nagy fülérl kapta.

Für ész

—

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

535.

Fürge

607

—

Fürge

Ermellék,

Debreczen,

533.;

Abaúj m., Nyr. 3 43.

;

Nyr.

lás,

38:287.,

Nyr.

—

478.

nyók, Zala m., Göcsej, Nyr.

— Dergecs, Nyr. 3 478. Füttyencs — Szürnyeg, Fels;

m.. Tiszavidék. Nyr. 10

Gyr

Écs,

m., Nyr. 36

egyháza, Nyr. 31

—

Debreczen,

—

Békés

fehér

Debreczen, Nyr.

egyháza, Nyr. 31

—

Gavallér

—

Heves

Balatonmellék,

Nyr.

m., :

287.

felszedett,

Debreczen,

—

Lányi

B.,

Hant-

Gyztes

—

Dergecs,

Nyr.

aligha népies.

Gyugel

—

Ada, Bács m., Nyr.

28 480. :

Nyr. 8

Gyugó

—

ben széles körben kedvelt hang-

36:333.

Dergecs, Nyr. 3:478. Valamikor, a zongora eltti id476.;

szer.

—

Ada, Bács m., Nyr.

Gysz —

Écs,

Gyr

m., Nyr.

— apró. Hajdú — Abaúj m., Nyr. 3 43. Hajós — Újtelektanya, Nyír:

Kissziget, Ortaháza,

Hernyék, Zala m., 30 255.

Göcsej,

Nyr.

egyháza, Nyr. 31:535.

—

íVacsárcsi,

J.;

Csík m.

27 384.

—

Nyr.

Göcsej,

Vas m., Nyr. 26:143.; Vadászeb, S. I., XXL;

Pusztabedeg, Tolna

—

Dergecs,

;

Kissziget, Ortaháza,

30:255.; Nádasd,

478.

29:543.

—

Szabolcs, Bara:

;

Sza-

háza, Nyr. 36:429.

a német Gigerl gúnynévbl.

Gojó

*Mándok,

nya m., Nyr. 29 543.

Gyönyör

535.

Kisújszállás, Nyr. 38

Gigedli

;

Hernyék, Zala m.,

—

Gitni

— a német Kreuzerbl. Garas — Ermellék, Nyr. 29 533. Gatyás — Új telektanya. Nyír-

Gitár

— Dergecs, Nyr. 3 478. Gyilkos — Újtelektanya, Nyír-

Nyr.

25:333.: bolcs m.

25 333.

;

Dergecs,

Gyikos

Nyr. 3 478.

Garajczár

m.,

—

478.

Gyöngyös

—

Gallér komondor.

142.

Nyír-

535.

egyháza, Nyr. 31 535. Debreczen,

333.

Nyr.

Fütyöri

333.

tréfás.

Dergecs, Nyr. 3 478.

Zemplén

Pusztabedeg, Tolna 543.

Gyanakszi

Füstös

—

— Újtelektanya,

Göndör

Her-

Ortaháza,

255.

278.

—

Gróf Dergecs, Nyr. 3

Kissziget,

;

—

Gonosz

m., Nyr. 29

lék, J.

Fürgencz

Ada, Bács m., Nyr.

28 480.

Kisújszál-

Balatonmel-

—

Gojtán

8:476.;

Nyr.

Halgas

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

535.

Nyír-

Halgas 25 507. :

—

Árva m.

tót,

Nyr.

;

Hallódé

608

Hallódé— Dergecs. Hangász

— Dergecs, Nyr. 3:478. Hicsár — Ujtelektanya, Nyír-

Hésó

Nyr. 3:478.

— Abaúj m., Nyr. 3

Dunántúl Malonyai.

Indíccs

43 hogy

„Mer'

egyháza, Nyr. 31

mindegyre muzsikál."

—

Harezos

Hogyélsz Nyr.

Kisújszállás,

Holahó

— Kissziget, Ortaháza,

Hernyók, Zala m., 30 255.

—

Hatos

Halogy, Vas m., Nyr.

—

Hattyú

—

Holló

Ujtelektanya, Nyír-

Nyr.

Marczali,

Somogy

Horgas

27:480.;

Sellye,

—

143.

Hundi

25:333.;

m., 1874., Nyr.

Somogy,

— Heves m., Nyr. 2 142. — Debreczen, Nyr. 8: :

— A német Hund kicsinyítje. Húpász — Debreczen, Nyr.

476.

Nyr.

Balatonmell.,

Göcsej, Nyr.

(tiszta

Nyr. 29:533.; Abaúj m., Nyr. 3:

Debreczen,

Ortaháza,

Kissziget,

Zala m.,

;

egyháza, Nyr. 31:535.; Érmeilék, 43.;

Ada, Bács m., Nyr.

Heves m., Nyr. 2 142. fehérszín kutya neve). Néphumor. 30 255.

—

Hernyók,

26 143.

Bács m.,

Ada,

28 480.

Nyr.

Göcsej,

535.

Nyr. 28:480.

38 287.

Harmat

—

25 333. :

* Pusztaszentmiklós,

Hurka

* Hortobágy.

mondor,

Héjas

— Újtelektanya, Nyíregy-

háza, Nyr. 31

—

Bihar m., ko-

egyháza,

—

Héki

Dergecs, Nyr. 3 478.

Hantháza, Nyr. 36:

—

Ujtelektanya, Nyír-

Nyr.

535.

;

Debre-

a Hektor

kicsinyített

czen, Nyr. 8

alakja.

—

Hektor

Huszár

535.

—

429.; Lányi B.

Ujtelektanya, Nyír-

478.

476.

Dergecs, Nyr.

;

Kissziget, Ortaháza, Her-

;

30:

nyók, Zala m., Göcsej, Nyr.

egyháza, Nyr. 31:535.; Szabolcs,

255.; Abaúj m., Nyr. 3:43.; He-

Baranya m., Nyr. 29 543.

ves m., Nyr. 2

DerHektor Écs, :

Nyr.

gecs,

Gyr

m.'

m,, Göcsej,

;

Nyr. 36

(?),

Ortaháza,

sziget,

czali,

3 478.

Nyr.

Somogy

;

333.

Kis-

;

30 255. :

Mar-

;

m., 1874., Nyr. 27:

— Dergecs, Nyr. 3 Helyes — Écs, Gyr m., :

478.

43.

—

Nn.

—

;

Debreczen,

Somogy m. Ijeszsz Ikszli

egyháza,

Nyr.

1874.,

27 480. :

— Dergecs, Nyr. 3:478. — Újtelektanya, NyírNyr. 31 535. — :

fel-

Imre

— Újtelektanya, Nyíregy-

Nyr.

háza, Nyr. 31

Nyr.

Kissziget, Ortaháza, Indíccs Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr.

—

333.

Herkules

142.

szedett.

Hello

333. (ers volt); Marczali,

Hernyók, Zala

480.; Kisújszállás, Nyr. 38:287.; Balatonmell.,

Nyr. 25

Abaúj

m.,

30 255. :

535.

:; ;

609

Iri

Kesej

— Pócsfalva, Kiskükülló m.,

Nyr. 38 239.

—

Somogy

Marczalí,

m., 1874, Nyr. 27:480.

Jedz

—

Kánya

Bács m., Nyr.

Ada,

27 384.

—

Kaprai

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

535.

—

Káplár,

a kaprol a

Jegyz

Ada, Bács m., Nyr.

a latin-német Corporaltól ered.

28 480. :

— Balatonmell., — Abaúj m., Nyr.

Juno

Kabilku egyháza,

Kobilka

Heves m., Nyr. 2

— Dergecs, Nyr.

Káró

43.

Tolna

Pusztabedeg, 543.

—

— Újtelektanya,

Nyr.

= kis

Kaczabány

535.

Nyír-

*tót

478.

Abauj, Nyr. 3 43. :

felszedett név.

—

Katisz

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

—

Katona

Bács m., Nyr. 28 480. Tulaj donképen „kaczabojka," felölt a múlt század Ada,

—

Kasztor

kancza.

—

142.

Balatonmell.,

—

Kabát

m., Nyr. 29

—

Kardos

Jogász

Különben

tót forma.

Nyír-

535,

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

535.

els felében

Katyieza

— Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

viselet.

— Dergecs, Nyr. 3 Kadarcs — Kisújszállás, Kaczi

Debreczen, Nyr.

38 287.

Nyr.

Somogy

czalí,

535.

— Dergecs, Nyr.

Kávé

478.

25 333. :

m.,

478.

Mar-

;

Nyr.

1874,

—

Kadarka szlfaj

—

Kadét 429.,

Balatonmell.,

—

480.

—

*Kebek

Hantháza, Nyr. 36

Lányi B.

— Balatonmell., Kalács — Dergecs, Nyr. 3 478. Kálmán — Újtelektanya, NyírJ.

egyháza, Nyr. 31

Kamilla

—

535.

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

Somogy

Bugaczmonostor

—

ab „Geh' weg" reminiszcenczia az elnyomatás idejébl. ;

Kakuk

535.

;

Marczalí,

m., 1874, Nyr. 27

— felszedett név. Kánész — Érmellék, Nyr. 533. — gúnyolódó. Kántor — Kisújszállás. *

480.

—

Keeská

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31:535. tótosan

;

tót

Kecske,

neve Koza.

— Dergecs, Nyr. 3 478. Kehes — Marczalí, Somogy m., Kecske

1874, Nyr. 27:480.

Kengyel 142.

— Heves

m., Nyr. 2

Bánom kutyanévhez

fzött jegyzetet. 29

Kesej

—

Debreczen, Nyr. 8

Heves m., Nyr. 2 142. Ada, Bács m., Nyr. 27 384. 476.

Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse.

;

610

Kesely

—

Kesely 28

Kürt ás

—

Kicsiny

—

Kikérdi

— Kissziget, Ortaháza,

Balatonmell.,

—

Kormány

Dergecs, Nyr. 3:

—

Kormos

Dergecs, Nyr. 3

Gyr

478.; Écs,

36:333.;

Kresznerics,

neve,

1831, ju-

XIL

— Debreczen, Nyr. 25

Kirolin 333.

„Krinolin",

Helyesen:

második franczia császárság dívott.

tonmell., J.

alatt

Korti

Bala-

;

—

Klak

Klapecz tót

Köri

535.

—

478.

Nyr. 25:

Debreczen,

333.

Karczag.

—

Krös

Dergecs, Nyr. 3 478.

Kisújszállás,

Nyr.

—

Balatonmell.,

„chlapecz"

—

287.

— Ada, Bács m., Nyr. — Balatonmell., Kocsma — Dergecs, Nyr. 3 :478.

B.,

—

Dergecs,

Nyr.

478.

Kuhár

—

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

—

535.

tót

szakács.

Bács m., Nyr.

27 384.

Lányi

Hantháza,

;

Krampusz

Kóbi

Ada,

Nyr. 36:429.

fiú.

28:480.

Kójó

Nyír-

Újtelektanya,

— Dergecs, Nyr. 3

Kosár

Kriza: Vadr. 391.

—

* Kivigyáz

Kisújszállás.

egyháza, Nyr. 31

—

;

—

Dergecs, Nyr. 3 478.

Kivagy

Kulú

Ada, Bács m., Nyr.

28 480.

Kokett

— Dergecs, Nyr. 3:478.

Balatonmell.,

Kolbász B.,

(feketés), Nyr.

255.

Her-

478.

hászeb

Nyr.

Ortaháza,

nyék, Zalám., Göcsej, Nyr. 30:255.

Göcsej, Nyr.

Zala m.,

Hernyék,

Dergecs,

Kissziget,

478.;

Kissziget, Ortaháza, Kiaz Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255.

—

Korhel

Ada, Bács m., Nyr.

480.

—

Hantháza,

Lányi

Nyr. 36:429.

Új telektanya.

Kondor

;

—

535.

Dergecs,

Marczali,

Kurencz

Somogy

Nyr.

m., 1874,

— Ada, Bács m., Nyr.

Pócsfalva,

Nyr. 38

Kis-

Kurta

239.

—

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 535. :

Marczali,

Somogy

I.,

Kurtás Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

535.

Nyír-

— vadászeb,

xn.

m., 1874, Nyr. 27:480.

Kopó

28 480.

— —

Újtelektanya,

Nyr. 27:480.

Nyíregyháza, Nyr. 31:535.

Kondász küküll m.,

—

Kurázs 478.

—

Komondor

—

Kumindás

Nyíregyháza, Nyr. 31

Hernyék, 30:255.

—

Kissziget, Ortaháza,

Zala m.,

Göcsej, Nyr.

:; :

Kurva

611

—

Kurva Nyr. 38

Liter

Hernyók,

—

30 255.

Kuszi

Kissziget, Ortaháza,

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255.

— —

Kut'a :

102.

Morvaország,

Nyr.

oláh pásztorok útján került oda.

—

Kúti Új telektanya, egyháza, Nyr. 31:535.

—

Kútra

Ujtelektanya, Nyír-

Kutyus

—

Kürtös

—

Nyír-

—

Lengenád

Ada,

Bács m.,

Nyr. 28:480.

—

Lengyel

Kissziget,

OrtaGöcsej,

Nyr. 30:255.

—

Lepka

Ujtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

— *tótosan

535.

a lepke.

—

Lepke

Dergecs,

Nyr.

Forróencs, Abaúj m., Nyr. 28 422.

478.; :

535.

Dergecs,

vadászeb,

— Újtelektanya,

Legény

egyháza, Nyr. 31:535. *Karczag.

535.

— Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

478.

háza, Hernyók, Zala m.,

—

Nyr.

angol eredet Lady. :

Nyír-

Kutler Kissziget, Ortaháza, Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255.

egyháza, Nyr. 31

—

Göcsej,

Dergecs, Nyr. 3 478.

kóbor

valószinúleg

Ortaháza,

Kissziget,

Zala m.,

—

Ledi

Hétfalu, Brassó m.,

239.

Nyr.

—

Lepsi

Hernyók,

S. L, XII.

Kissziget, Ortaháza,

Zala m.,

Göcsej, Nyr.

30 255. :

— Újtelektanya, Nyír-

Labancz

egyháza, Nyr. 31 535.

—

Laksi

Abaúj

Nyr.

m.,

3:43.

Láló

Lézsák

Libincs

—

239.

—

Lantos

KisküküU

Pócsfalva,

Lapadúr

XII.

— I.

535.

—

— Szümyeg,

tót

Tiszavidók,

FelsNyr.

Dergecs,

újszállás, Nyr.

38:287.

—

Nyr.

Lion :

—

nn.

— Selye, Maros-Tordam. — Pócsfalva, KisküküU

Linka

m., Nyr. 38:239.;

10 278.

478.

;

Dergecs, Nyr.

Kissziget, Ortaháza, Her-

nyók, Zala m., Göcsej, Nyr. 30: 255. BalatonmelL, ;

— felszedett

név.

Lapsi

535. :

—

Linda

Nyír-

fogjad.

Lappancs Zemplón m.,

478.; Abaúj m., Nyr. 3:43.; Kis-

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

Abaúj m., Nyr. 3 43. Kisújszállás, Nyr. 38 287. nn.

va-

— Bugacz, T. M. —

—

Ujtelektanya, Nyír-

—

Lili

komondor.

Lapaj

Nyr.

dászeb neve.

—

egyháza, Nyr. 31

m., Nyr. 38

25 288.

Dergecs,

478.

— Gyönk, Tolna m., Nyr.

Liter

—

Kissziget, Ortaháza,

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. 39*

;

Miaz

612

Lityko Balatonmell.,

30:255.;

—

új-

keletú, a mióta a liter törvényes

mérték.

—

Lityko

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

—

Livona

535.

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

Hétfalu, Brassó m., 38:239. és 30:532.; Csíkszentgyörgy, Nyr. 9:431.; Kisújszállás, Nyr. 38:287.; Kresznerics, 1831. juhászeb neve. S. L, XII. Hantháza, Lányi B.,

Nyr.

—

Nyr. 36:429.

535.

— Hatod, Háromszék m. L, XII. Lompos — — nn. Lord — Balatonmell.,

— Ada, Bács m., Nyr. — Maros. Mássz — Dergecs, Nyr. 3 478. Maszinó — Ada, Bács m., Nyr. Marus

»Lobán

28:480.

— Heves m., Nyr. 4

Lotyó

240.

Debreczen,

Nyr.

25 333.

— Újtelektanya, Nyír-

Matrecz

egyháza, Nyr. 31

—

Pócsfalva, Kiskiiküll

Gyr

m., Nyr. 38:239.; Écs,

Nyr. 36:333. tréfás

27 384. :

—

Lucskos Luki

—

Maros

—

m.,

Mátrész 478.

Dergecs,

—

Nyr. 28

—

Karczag.

Kissziget, Ortaháza,

Zala m.,

Göcsej, Nyr.

— Dergecs, Nyr. 3 478. Lüktör — Dergecs, Nyr. 3 478. Madár — Dunántúl — Malo-

Mécses

—

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

—

Medve

535.

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31:535. 1831. Juhászeb

—

Nyr.

Olaszországban,

folyó.

532.

neve, S.

—

Katona-

szerint

Tsz.,

franczia

ziak gylöletébl ered.

Hantháza, Lányi

kutyanév

Balatonmell., J.;

*Mezkövesd —

komondor. Gúnyolódó.

pusztán

—

Dergecs, Nyr.

478.

Mérges

—

m., Nyr. 29

Nyr.

Göcsej,

30 255. Debreczen, Nyr. 25 333. ;

535.

— Kissziget, Ortaháza,

Hernyók, Zala m.,

Mélac

stb.

Menyecske Újtelektanya, N3dr-

egyháza, Nyr. 31

Makszi

szó

a rajnamenti Pfal-

generálisról;

Nyr. 36:429.

—

L, XII.

— Akad Nyr. 28: — 444— 447. — kutyafaj, Peth Gyula

soron juthatott.

Magyar ó

Nyír-

— Kreszn.

Meglesz — Dergecs, Nyr. 3:478.

Melák

nyay.

Majom

a múlt század derekán.

Lump

Magra

Nyr.

— Forróencs, Abaúj 422. — Lengyeles táncz,

535.

Maitresse, felszedett név.

30 255.

B.,

Mazurka

*Luklencz

Hernyók,

—

ismeretlen szó,

is.

Lulus

—

Miaz

—

Szabolcs,

Kissziget,

Hernyók, Zala m.,

30 255. :

Baranya

543.

Ortaháza,

Göcsej, Nyr.

;

Négro

613

Miczi

—

Miczi

Dergecs, Nyr. 3 478. :

—

Mi gongya rá Nyr. 25

Debreczen,

333.

—

Miklós

Újtelektanya,

Nyir-

— Balatonmell., — Kissziget, Ortaháza, Minevé Mindegy

Zala m.,

Hernyók, Zala m.,

get, Ortaháza,

Göcsej, Nyr. 30:255.

egyháza, Nyr. 31:535.

Hernyók,

— Kriza, Vadr. 391. Mizörög — Hol?, Nyr. 7 441., Dergecs, Nyr. 3 478. — KissziMivelélsz

Göcsej, Nyr.

30 255.

—

Mocskos

Debreczen,

Nyr.

25:333.; Ada, Bács m., Nyr. 27: 384.

;

Kreszn. 1831.

—

juhászeb

neve, S. L, XII. Pusztahantháza. Nyr. 36:429.

Mingyá még

lesz

—

Dergecs,

Nyr. 3:478.

—

Móczér

Ecs,

Gyr

m., Nyr.

36 333. :

—

Mira

Dergecs,

Nyr. 3:478.

nn.

—

Mirád

— Heves m., Nyr. 2:142. Mókus — Heves m., Nyr. 4 240. Mopsz — Abaúj, Nyr. 3:43. — Módi

Kissziget,

Hernyók, Zala m.,

Ortaháza,

Göcsej, Nyr.

felszedett nóv.

30 255. :

— Balatonmell., — Abaúj m., Nyr.

Mirza Misi

Balatonmell.,

Morva

—

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, 3

43.

Nyr.

31:535.;

Abaúj,

Nyr. 3:43.

Morzsa — Heves m., Nyr. 2 — Abaúj m., Nyr. 3:43. 142. — kis kutya neve. — Morsa — Overbász, bácskai sváb, Nyr. Misz — Dergecs, Nyr. 3:478. 26:231. Miszili — Ecs, Gyr m. (ismeMozók — Csíkszentgyörgy, Nyr. retlen trófás Nyr. 36:333. 9:431. — Hatod, Háromszók m. Miszler — Pócsfalva, KisküMuki — Debreczen, Nyr. 25: küll m., Nyr. 38:239. —Kissziget, János be333. — Nepomuki J.

Miska

órt.),

;

Szt.

Ortaháza, Hernyók, Zala m., Gö-

czózje.

30 255.

csej, Nyr.

Murczi

—

Mitér Kissziget, Ortaháza, Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255.

—

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31:535.

—

Muszka

Gyergyó, Nyr. 34:

Mitlát

—

261.

Hol

Nyr.

Dergecs, Nyr. 3:478.

—

441.

— Mitlát sz

—

Újtelektanya, Njór-

egyháza, Nyr. 31:535. Kriza,

mell., J.

Vadr.

— Mitvissz

391.,

Balaton-

Brassó

Nyr.

m.,

38 239. :

— Újtelektanya, Nyír-

Narancs

Kriza, Vadr. 391.

Mitvisz

—

Hótfalu,

;

egyháza, Nyr. 31 Nyr. 3 478. :

Négro

;

—

535.

;

Dergecs,

Heves m., Nyr. 4 240. :

Szabolcs,

m., Nyr. 29:543.

Baranya

Negró

614

— Abaúj, az — Ecs,

Negró

Nem Tréfás.

—

nevét, s a találgatókat letromfolja

333.

Nem

Nyr. 36

— Nemaz — Kissziget, Orta-

liáza,

Hernyék, Zala m.,

Nyr. 30 255.

;

—

Nemulass

Göcsej,

Balatonmell.,

—

Hernyék,

30 255. :

ves

Zala m.,

Ortaháza,

Göcsej, Nyr. :

m.,

Nyr.

4:240.;

;

He-

Balaton-

— Dergecs, Nyr. 3:478. más — Ecs, Gyr m.

Nincs (tréfás),

Nyr. 36

—

Parádé

—

Nitu Kissziget, Ortaháza, Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr. 30 255. :

535.

Balatonmell.,

Nyr.

Kisújszállás,

287.

—

Kissziget, Ortaháza, Paraszt Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

255.

— Balatonmell., — Marczali, Somogy

Parázs

Párisii

m., 1874. Nyr. 27:480.

333.

Somogy

480.

mell., J.

Nevess

Marczali,

Parányi

Kissziget,

— Dergecs, Nyr. 3 478. Pandúr — Abauj m., Nyr. 3 43. Panni — Újtelektanya, Nyír-

Hantháza, Lányi

Abaúj, Nyr. 3 43.

;

—

egyháza, Nyr. 31

m., Nyr. 3

Pandár

Nero

Abaúj

tarokk-kártya egyese.

m., 1874. Nyr. 27

Nyr. 36 429.

B.,

Palotás

kedni szokott, találják ki kutyája

—

43.

Az ilyennek gazdája kér-

mindig evvel

—

Pagát

Nyr. 3:43.

Gyr

Péter

Pami

—

Újtelektanya,

Nyír-

egyháza, Nyr. 31 535. :

—

Paulina

Marczali,

Somogy

— Dergecs, Nyr. 3:478. Nyikkanes — Szürnyeg, fels

Nossza

Zemplén, Tiszavidék, Nyr. 10:278.

—

Nyitag-Inag Újtelektanya, Nyíregyháza, Nyr. 31 535. gu-

—

lyás kutyája.

—

Nyitra

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

Nyír-

535.

m., 1874. Nyr. 27

Pender

—

480.

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

535.

— *pendel.

— Dergecs, Nyr. 3 478. Pepesz — Balatonmell., Peres — Újtelektanya, NyírPeng

egyháza, Nyr. 31

535.

Pésza — Dergecs, Nyr. 3 487. Peszku — Kissziget, Ortaháza, :

Ordas — Debreczen, Nyr. 25 333. Kreszn. 1831. — juhászeb :

neve. S.

Oszkár m.,

XH.

1874.

—

30:255.

Marczali,

Nyr.

27:480.

Somogy

—

fel-

szedett név.

Ölves 9

431.

Hernyék, Zala m.,

— Csíkszentgyörgy, Nyr.

—

tót

Göcsej, Nyr.

pes

kutya

diminutivuma.

Peták

— Dergecs, Nyr. 3

478.;

Ada, Bács m., Nyr. 28:480.

Péter

—

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

535.

Nyír-

Petyko

: :

615

Puczi

—

Petyko Új telek tanya, Nyíregyháza, Nyr. 31 535. :

—

Piczi

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31 Nyr. 29 533.

;

142.

;

535.

Heves m., Nyr. 2

—

Piczin

Nyr. 36

Dunántúl, Malonyay.

ben a „hatos" utóbb 10 krajczár, most 20 fillér. Szabolcs,

—

Baranya m.,

Kissziget,

;

Ortaháza,

—

Debreczen,

Nyr. 8

Ortaháza,

Her-

Dergecs, Nyr. 3 478. :

Pincsi— Újtelektanya, Nyíregyháza, Nyr. 31

Szabolcs, Ba535. ranya m., Nyr. 29:543.; Dergecs,

Nyr. 3 :478.

;

Kissziget, Ortaháza,

Hernyók, Zala m., Göcsej, Nyr, 30:255. A faj.

— Pincze —

Hernyók,

Kissziget, Ortaháza,

Zala m.,

Ada, Bács m., Nyr.

Piszpirádé 8

Debreczen, Nyr.

Heves

— Kissziget, Ortaháza, Göcsej, Nyr.

— Heves m., Nyr. 4:240. Pinzsi — Marczali, Somogy m., Pindsi

1874. Nyr. 27:480.

Nyr.

m.,

142.

— Kissziget, Ortaháza, Göcsej, Nyr.

— Az orosz-török háború

30 255.

híres vára.

— Szabolcs, Baranya m.,

Plimi

543.

— Marczali, Somogy m., 1874. Nyr. 27 480. — Felszedett. Plútó — Kisújszállás, Nyr. 38: 287. — Felszedett. Polluksz — Abaúj m., Nyr. 3 Plútó

43. Felszedett.

Pompás

— Heves

m., Nyr.

240.

Pong 26

Hernyók, Zala m., 30 255.

Bisschen.

476.

Plevna

Göcsej, Nyr.

255.

Pinczér

—

A német:

Nyr. 29

—

1831.

XII.

—

Nyr. 30:

255.

—

nyók, Zala m., Göcsej,

Hernyók, Zala m.,

Kissziget,

Pille

Kreszn.

Piszli

Göcsej, Nyr.

255.

Piktor 476.

m.,

28:480.

Pisztoly

Hernyók, Zala m.,

—

Piszkos

Juhászeb neve.

Nyr. 29:543., nn.

Piksi

Somogy

Pikk

Marczali,

1874. Nyr. 27:480.

Picziny

—

535.

422.

—

Piszi

429.

— Balatonmell., Piczula — Hétfalu, Brassó m., Nyr. 38 239. — Az erdélyi rész—

Nyr. 28

B.,

— Dergecs, Nyr. 3:478. Pista — Forróencs, Abaúj m.,

Ada, Bács m., Nyr. 28 480.

Hantháza, Lányi

Újtelektanya, Nyír-

Piri

Nyír-

Érmeilék,

;

—

Pirczi

egyháza, Nyr. 31

— Nádasd,

Vas

m., Nyr.

143.

— Balatonmell., Prezent — Dergecs, Nyr. 3 478. — Felszedett név. Puczi — Hantháza, Nyr. 36 Lányi B. — Puccz — 429., — Uszító Balatonmell., Portás

szó.

;: :

Pudel

616

—

Pudel

—

30:532.

Nyr.

—

Új telektanya, egyháza, Nyr. 31 535.

Nyír-

—

476.

Debreczen,

is faj

Hantháza,

Puli.

Nyr. :

szerint Puli. Vö.

Lányi

B.,

Nyr.

36 429. :

Abaúj

—

Rajna

Debreczen,

Balaton-

;

—

Kissziget,

Ortaháza,

— Dergecs, Nyr. 3 478., —Valószínleg kóbor

Rajta

Morvaország.

30 255.

Somogy m., Ha nem

oláh

Marczali,

;

27:480.

—

1874.

Nyr.

is faj

szerint az. Vö. Pumi.

—

Puni

—

Debreczen, Nyr. 8

— Ada,

Abaúj

Bács m., Nyr.

Reno

—

Dergecs,

— Nyr. 30

országban

—

N5rr.

3:43.

Nyr.

478.

Purezli

útján.

m.,

—

Rencs

*tótos változat.

Punyéc

pásztorok

102.;

*Karczag.

27 384. Abaúj m., Nyr. 3

A bukfenczez galamb

után.

Revolva egyháza,

— Olasz-

532.

(folyó).

— Újtelektanya, Nyír31 535. — totó-

Nyr.

sán revolver helyett.

JPurdé

— Pócsfalva, Kisküküll

Nyr.

38:239.; Kisújszállás, Nyr. 38:287.

m.,

Nyr. 8

3:478.;

Nyr.

Abaúj m., Nyr. 3 43. mell. J., Nyr. 30 532.

Göcsej, Nyr.

43.

478.

Pumi

476.

Nyr. 28

m.,

Dergecs,

476.;

Hernyék, Zala m., :

oly

422.

Nyr. 38 287.

Kisújszállás,

;

— ha nem

tanulhassa

— Dergecs, Nyr. 3

Rajkó

Forróencs,

Puli

jött-ment

könnyen. " Malonyay-tárcza.

Felszedett név.

Pujdi

Rózsa

—

Putra

Rigó

—

Rigú Újtelektanya,

Nyír-

Hernyék,

— Kissziget, Zala

m.,

Ada,

Bács m., Nyr.

— Kisújszállás,

Nyr. 38

287.

Göcsej, Nyr.

Rikkancs

30 255.

Nyr.

m.,

28 480.

Rika Ortaháza,

Bács

egyháza, Nyr. 31:535.

Pücsök

Ada,

27 384.

—

Pócsfalva,

Kis-

küküll, Nyr. 38 239. :

Rabló 43. •

—

Radi

kutya

—

Abaúj m., Nyr. 3 *Mándok, Szabolcs m.

Fels Zemplén

— Hétfalu,

Ripitus

még

Nyr. 38:239.

Bagó. Radi Batiborhól

Egy herczeg neve

volt,

Brilla

és

rövidítve.

meg

ol-

vasmányban is látta Tütt Gyuri. „Komótos nevet kerestem nekijök (t. í. Bagó, Brilla és Radi), hogy röviden kajáthassam, de minden

Tisza vidék,

Nyr. 10:278.

— Bárándi pusztán pumineve.

m.,

Szürnyeg,

;

Róka

—

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

Vas m., Nyr, 26

Rókus Rózsa

Brassó m.,

535.

;

Njdr-

Nádasd,

143.

— Balatonmell., — Dergecs, Nyr. 3:478. J.

Röppencs

—

Röppencs Nyr. 26

Szádi

617

Nádasd, Vas m.,

143.

—

Rüty

Sipos

Bács m., Nyr.

Ada,

— Nyr. 30

Sajó

532.

Kreszn.

;

XXL

Nyíregyháza,

Újtelektanya,

Dergecs, Nyr. 3 478

;

Balatonmell.,

Gyr

Écs,

;

Slézinger

;

Nyr.

—

333.

—

Saró

— Dergecs, Nyr. 3 478 Son — Dergecs, Nyr. 3 478 Strom — Nyr. 30:532. *Csak Slifik

m.,

Sajó helyett.

—

Samu

—

Sándor m., Nyr. 4

Sanyi

—

535.

;

30 255.

—

Zala m.,

Nyír-

egyháza, Nyr. 31:535.

535.

—

Balatonmell.,

Újtelektanya, Nyír-

tótos.

Nyír-

— Karczag. Sündöri — Nyr. 25 333., Debreczen — mivel mindég az ember Suttyó

Nyr. 3

43.

gazdája mellé

mellett sündörög,

Selyem

Heves

Nyr.

m.,

húzódik.

4 240. :

— Kissziget, Ortaháza, Zala m.

egyháza, Nyr. 31:535.

— Abaúj m.,

—

Suszter

Újtelektanya, Nyír-

—

Suhancz

535.

Hernyók,

— Dergecs, Nyr. 3 478. Sugár — Orosi-puszta. Suhaj — Újtelektanya, Nyír-

Újtelektanya, Nyír-

Sárkány —Újtelektanya,

Sember

Nyr.

Göcsej,

Balatonmell.,

Sudár

535.

egyháza, Nyr.

Sebes

;

Heves

Újtelektanya, :

egyháza, Nyr. 31

Sárgo

—

Sántás

egyháza, 31

lehet.

— Abauj m. 3 43. — Kissziget, Ortaháza,

Subri

240.

= Strom

Hernyók,

Újtelektanya, Nyír-

Nyr.

tót fa

Struczi Nyír-

Új telektanya,

egyháza, Nyr. 31:535.

egyháza,

Óver-

*bász, bácskai sváb. Nyr. 26:231.

— Újtelektanya, Nyír

egyháza, Nyr. 31:535.

Nyr. 36:333.; Debreczen, :

Bács m., Nyr

Ada,

10:278.;

Nyr.

Tiszavidék,

Nyr. 25

S. I

28 480.

Fels Zemplén

31 535. Szürnyeg,

—

Sityú

1831., juhászeb neve. S. L,

(folyó),

vadászeb neve.

Sipsz

28:480.

m.,

—

xn.

új

Sürgöny

Puszta-Szanda

—

magyar.

Göcsej, Nyr.

Szabó

30 255.

—

Újtelektanya, Nyír-

*Sibugyli Sintér

—

egyháza, Nyr. 31 Orosi-puszta.

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31 Sió

—

535.

Balatonmell.,

Nyír-

535.

;

Dergecs,

Nyr. 3:478. * Szádi kutyanév

az álla

— Pusztaangyalháza —

„bámészkodó,

leesik". Pulinév.

hogy

;

Szaggasz

618

szijjé

Szaggasz

—

szijjé

Gyr

Écs,

m. (L. még Csípd még és Fogd még. Mindhárom egy emberé volt.) Nyr. 36:333.

— Dergecs, Nyr. 3 478. Szálkás — vadászeb neve. Szagó

Tallér

30 255. Heves m., Nyr. 2 142. Ada, Bács m., Nyr. 28:480.

Számi

Zemplén

278.;

Kreszn., S.

XII.

Fels:

juhászeb

Nyr. 30

532.

Új telektanya.

egyháza, Nyr. 31

Nyír-

Szarvas egyháza,

—

535.

Kisúj-

— Csíkszentgyörgy,

Nyr.

Szürnyeg, FelsZemplén

m., Tiszavidék,

10:278. és

Nyr.

30 532. :

—

Szegf

Bács m.,

— Dergecs, Nyr. 3 478. Szultán — Écs, Gyr m., Nyr. 36 333. — nagy úr. Marczali, :

1874., Nyr.

m.,

27 480. :

Felszedett név.

—

Szulya

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

Szulyka

— —

333.

535.

Écs,

Gyr

m., Nyr^

tréfás.

—

Szutykos Nyr. 28

Nyír-

535.

— Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

Szuntyi

;

Ada,

Szotyka

szállás.

Száva

Nyr.

Újtelektanya, Nyír-

Nyr.

Ada, Bács m.,

27 384.

Pusztaangyalháza * Hortobágy.

puli.

—

Szolga

535.

—

Szárcsa

9 431.

juhászkutya.

Somogy

—

Szára

1831: ;

— Selye, Marostorda

Nyr. 27:384.

m., Tiszavidék, Nyr. 10

neve.

—

Szomszéd

— Hortobágy. Szamos — Szürnyeg,

Szokolan

XII. *

;

Bács m.,

Ada,

480.

— Kisújszállás, Nyr. — felszedett. Tábla — Újtelektanya, NyírSzvengáli

Újtelektanya,

Nyír-

38 287. :

egyháza, Nyr. 31

Vas m., Nyr. 26

Szell

535.

;

N adasd,

143.

— Forróencs,

Abaúj m.,

Nyr. 28:422.; Balatonmell.,

— Balatonmell., Szikra — Selye, Marostorda m. — juhászkutya. Szikszó — Újtelektanya, NyírSzelma

egyháza, Nyr. 31

Szippanes 3

—

535.

Szivar

Balatonmell.,

Nyr.

— Újtelektanya, Nyíregy535. — „olyan", Taláddé — Szabolcs, Baranya m., Nyr. 29:543. — találd Taládi — Kissziget, Ortaháza, tót.

el!

Göcsej,

Nyr.

Göcsej,

Nyr.

30 255. :

— Marczali,

1874., Nyr.

Kissziget, Ortaháza,

Hernyék, Zala m.,

535.

Taki

háza, 31

Tálát

— —

Hernyék, Zala m.,

Dergecs,

478.

Szitok

egyháza, Nyr. 31

Tallér

—

Somogy

m.,

27:480. Pusztabedeg,

m., Nvr. 29:543.

Tolna

;

Talpas

Tisz

619

—

Pócsfalva, KisküTalpas küll m., Nyr. 38 239.; Abaiij m., Heves m., Nyr. 4 Nyr. 3 43. Nyr. 25 333. Debreczen, 240. 480. Ada, Bács m., Nyr. 28 :

;

—

juhászeb. S.

255.

Zala m., ;

Marót-puszta,

Somogy

— katonaságtól.

m., Nyr. 26 480. :

Bács m., Nyr.

Ada,

Tamfli

Nyr.

Göcsej,

28 480. :

—

Tanár

—

Hernyék, Zala m.,

Nyr.

Göcsej,

30 255.

—

Tigris

—

Tanti

Brassó m., bolcs,

—

255.

a német

néni

Zala m.,

Tara

— Új telektanya. Nyíregy-

háza, Nyr. 31

—

Tarka

535.

Nyr. 29 332. :

;

535.

;

Nyír-

Hont m.,

Debreczen, Nyr.

— BalatonmeU., — Újtelektanya,

Tirág Tisza Nyr. 34

261.

Nyr. 38

Zemplén 278.

;

431.

535.

;

Nyír

Gyergyó,

Hétfalu, Brassó m.

;

239.

Csíkszentgyörgy;

;

Fels

Szürnyeg,

;

m., Tiszavidék, Nyr. 10

Dergecs, Nyr. 3 478.; Kis:

Hernyék, Zala

m., Göcsej, Nyr. 30 m., Nyr.

142.

németeknél, Nyr. 25

25 333.

Vas

143.

sziget, Ortaháza,

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31 tót,

;

1874, Nyr. 27:480.; Nádasd,

Nyr.

30 255.

Gyr

Écs,

;

Nyr.

Göcsej,

Sza-

;

m. (ers), Nyr. 36 333.; Kisszí get, Ortaháza, Hernyék, Zala m. Göcsej, Nyr. 30 255. Abaúj m. Nyr. 3 43. Marczalí, Somogy m.

— Kissziget, Ortaháza,

Hétfalu

;

239.

Nyr.

Göcsej,

ni.,

Tante.

Hernyék,

535.

Baranya m., Nyr. 29 543.

egyháza, Nyr. 31

Tányér

Nyr. 38

Dergecs, Nyr. 3 478.

Ortaháza,

Kissziget,

Zala

ma-

;

Újtelektanya, Nyír

egyháza, Nyr. 31

m., Nyr. 26

Nyr.

gyaros csonkítás.

Hernyék,

Dergecs,

a német Stíegliz

Kissziget, Ortaháza,

Tolna

Pusztabedeg,

—

Tíglicz 478.

XII.

— Kissziget, Ortaháza,

Tambur Hernyék,

—

Temo

m., Nyr. 29:543.

255.

;

Heves

Göllníczvölgyi

;

Nyr. 37

102.

Uo.,

;

299.; Ada, Bács m., Nyr.

— Dergecs, Nyr. 3 478. Tatros — Csíkszentgyörgy, Nyr. Tatár

— Nyr. 30

országban

Tekla

143.

532.

— Olasz-

folyó.

—

Dergecs, Nyr. 3 478.

— Balatonmell., Tenger — Dergecs, Nyr. 3

hászeb neve. 532.;

Nyr.

m.,

Lányi

Kreszn., 1831

;

B.,

ju-

XIL, vadászeb,

Balatonmell.,

;

Nyr.

*Vacsárcsi, Csík m.

Tiszi

felszedett.

Tenger

;

Somogy

Hantháza,

143.;

Nyr. 36 429.

uo.

Selye,

;

Nyr. 38

Vas m., Nyr. 26

Kisújszállás,

287.; Nádasd,

9:431.

Tebro

28:240.;

egyháza,

—

Újtelektanya,

Nyr.

535.

Nyír-

—

Tisza dimínutivuma, de tótul „te :

478.

vagy"

is.

Tócsa

—

Hernyók,

Ortaháza,

Kissziget,

Zala m.,

Göcsej, Nyr.

255.

Tüske L XH.

vadászeb

—

Tvityi

—

Tolyik

Újtelektanya, Nyir-

egyháza, Nyr. 31

—

Torzas

535.

— ju-

juhászeb

XII.,

neve.

— Kisújszállás. Töpörtyü — Hantháza, Lányi *Tömös

Nyr. 36

429.

—

Gyr

Écs,

nagy

Nyír-

— Hantháza, Lányi

B.,

Nyr. 36:429. L. Tyras.

—

Nyr. 30 532. Tyras A Dnyeper régi orosz neve. Bismarck óriási kutyájának neve, melynek nagy híre volt. :

—

*Tyukherr

Mándok,

Sza-

m., Nyr.

—

Úrfi

úr.

Újtelektanya, Nyíregy-

háza, Nyr. 31:535.

—

Trézi

Újtelektanya,

bolcs m.

—

Török 36 333.

neve. S.

egyháza, Nyr. 31:535.

Tyirajs

Kreszn. 1831.

hászeb neve.

B.,

Veddrád

620

Tócsa 30

;

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

Nyír-

—

Vadas

535.

— Kisújszállás, Nyr. 38:287. — *újabban felszedve. Trinó — Dergecs, Nyr. 3 478. Trilby

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 535. Debreczen ;

Nyr. 8

476.

Hernyók,

;

Kissziget, Ortaháza,

Zala m.,

Göcsej, Nyr,

30:255.; BalatonmelL,

Tsonka xn.

vadászeb neve.

m., Göcsej, Nyr.

Nyr. 25

333.

—

Tuczi

Ortaháza,

Kissziget,

Zala m.,

Göcsej, Nyr.

255.

Túczka

— Dergecs, Nyr. 3 478. — Pócsfalva, Kiskü:

Tukszi küll m.. Nyr. 38 239. m. Vevór E. szób. közi. :

Tunika 240.

—

;

Uri, Pest

Heves m., Nyr. 4 öltözet része a XIX.

században.

*Turkuj m.

478.

Vajda

Selye,

Marostorda

— juhászkutya, oláhos név. Tutyi — Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

535.

Árva m., tót *Bugaczmonostor

—

Karczag

— komon-

dor neve.

Valami Hernyók,

— Kissziget, Zala m.,

Ortaháza,

Göcsej, Nyr.

30 255. :

Valdi

—

Balatonmell.,

német Waldmann

Valdman —

—

kicsinyitje.

Balatonmell.,

—

német. Vö. Valdi.

Váttma

—

30:255.; Abaúj

3:43.;

Nyr.

m.,

Nyr. 25:507.;

Hernyók,

— Dergecs, Nyr. 3

Kissziget, Ortaháza, Hernyók, Zala

— Debreczen,

Tubák

Vadász S.

Hernyók,

30 255. :

— Kissziget, Zala m.,

—

Veddrád

Waldmann,

—

Ortaháza,

Göcsej, Nyr. rontva.

Marczali,

m., 1874. Nyr. 27:480.

Somogy

Vfény

6 21

Verbin

—

Verbin

Új telektanya, Nyíregyháza, Nyr. 31:535.

— Balatonmell.,

Verbunk

Újtelektanya,

Nyír-

egyháza, Nyr. 31:535.

— Pócsfalva,

Vezér

m., Nyr. 38

Újtelektanya, Nyír-

Zala

m.,

535.

;

Kissziget,

— Marczali, Somogy m., 27 480. — felszedett. Villám — Heves m., Nyr.

KisküküU

Hernyék,

30:255.

csej, Nyr.

239.; Szabolcs, Bara-

—

kicsinyítje.

Ortaháza, Hernyék, Zala m., Gö-

Vildon

1874., Nyr.

nya m., Nyr. 29:543.; Kissziget, Ortaháza,

—

Viktor

Balatonmell.,

Viktória

és

egyháza, Nyr. 31

—

Veres

—

Viki Viktor

4 240. :

Göcsej, Nyr. 30:255.; Abaúj m.,

Nyr. 3

—

Vezír 507.

— Ada, Bács m., Nyr. — betüátvetéssel Viola. Vindies — Kissziget, Ortaháza,

Viloja

43.

Árva m.,

Nyr.

tót.

384.

Hernyék,

—

Kissziget, Ortaháza, Vicae Hernyék, Zala m., Göcsej, Nyr.

30 255. :

— Pócsfalva,

Vidra

KisküküU

239.; Hétfalu, Brassó

Abaúj,

38:239.;

Nyr.

3:43.; Kreszn. 1831

—

Nyr.

—

nyomán

fogalommá és termert els országszerte, jedt el kérdés náluk: Wie geht's?

Nyír-

Heves m., Nyr.

—

Vitéz

480.

Visegrád

Orosi-puszta.

535.

Nyr. 38

Brassó m.,

Nyír-

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

Hétfalu,

;

239.

;

Kis-

vált

—

Vigyázz

Újtelektanya, Nyír-

31:535.; Debre-

Nyr.

egyháza,

czen, Nyr. 25

333.; Göllniczvölgyi

németeknél, Nyr. 25

299.

Vitjász,

Óverbász, bácskai sváb, Nyr. 26 231.; juhászeb S.

I.,

dok, Szabolcs m.

Hétfalu, Brassó

m., Nyr. 38

Zemplén ;

nél, Nyr.

;

m., Göcsej, Nyr. 30

;

m.;

Tiszavidék,

Göllniczvölgyi németek-

Kreszn. 1831

102.

—

Vadászeb, Nyr.

—

Vigyáz

juhászeb

Dergecs, Nyr. 3:478.

neve.

—

255.

333.

tót,

;

Zala

Deb-

;

Horto-

Nyr. 25

507.;

XII.; Kisújszállás,

287.

Vitész

;

Balatonmell.,

Óverbász,

bácskai

sváb, Nyr. 26:231.

—

Vitiz

Écs,

Gyr

m.,

Nyr.

333.

FelsNyr.

Nyr.

bágy; Árva m.,

XII.; '^*Mán-

239. Szürnyeg,

Hernyék,

sziget, Ortaháza,

reczen,

—

juhászeb

Balatonmell., J. Vigécz különösen a kereskedelmi utazók

10 278.

Újtelektanya,

Ada, Bács m., Nyr. 27

;

384. és 28

XH.

S. L,

Nyr.

Göcsej,

535.

Virgoncz 4 240. :

neve.

—

Virág

egyháza, 31

m., Nyr. 38 m.,

Zala m.,

255.

Vizsla

— Csíkszentgyörgy, Nyr.

9:431.; Marczali, Somogy, 1874. Nyr. 27

480.

Vfény Vfély.

—

Balatonmell.,

;

Czirmos

622

Vulkán

Abaúj

—

Zsidu

Nyr.

m.,

Hernyók,

3:43.

—

Wasser

Nyr. 30

Németországból

—

Zsobri

való.

Pusztaangyalháza

téli

m., Nyr. 38

239.

Zsófi

fels.

;

—

Zámbó *

Kisújszállás,

Gyr

Écs,

—

Kisújszállás, Nyr. 38:

fanczia

joli,

úri soron

a nép szájára.

Zsubri

Nyr.

m.,

—

xiii.

dár helyett.

— Pócsfalva, Kisküküll

—

Anicsa

Pócsfalva,

Kisküküll

A macska:

Macskanevek.

m., Nyr. 38:239.

—

is.

3:43.

—

Új telektanya, Nyíregyháza, Nyr. 31 535. zsan-

Zimpó

Ipolyság, csúfnév

Hont m., Nyr. 19:95.; Abaúj, Nyr.

Családnév.

Zangár

Ziri

Nyíregy-

287.

36:333.

— Újtelektanya,

Zsoli 287. jött

Nyr. 38

— Pócsfalva, Kisküküll,

háza, Nyr. 31:535.

— Pócsfalva, Kisküküll

Zádor

30 255.

a „Biedermayer-kor"-

ban meleg,

Ortaháza,

Göcsej, Nyr.

Nyr. 38:239.

—

*Wikler

— pulinév,

532.

Kissziget,

Zala m.,

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

536.

m., Nyr. 38:239.

—

Zóka

m., Nyr. 38

Bolha

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

Újtelektanya,

535.

régiség-

—

Nyír-

536.

Újtelektanya,

Bungoráncz

Kisújszállás, Nyr. 38

egyháza, Nyr. 31

ben vadászsólvom.

Zdi

—

egyháza, Nyr. 31

239.

—

Zongor

Bandi

Pócsfalva, Kisküküll

Nyír-

536.

—

Dergecs, Nyr.

527.

287.

—

Zsakter

egyháza, Nyr. 31:535. helyett

Zsandár 38

—

Sakter

—

Újtelektanya, Nyr.

Kisújszállás,

287.; Balatonmell.,

*Kar-

czag.

Zsarnok 38

536.

Czili

— Újtelektanya, Nyíregy-

Nyr.

Kisújszállás,

— Dergecs, Nyr. 3 527. Czirkusz — Újtelektanya, Nyír-

Czimori

— Abaúj m., Nyr. —

Zsidó

28 480.

Nyíregyháza, Nyr.

háza, Nyr. 31:536.

287.

Zsibsz

—

tótos.

;

— Dergecs, Nyr. 3 527. Czieza — Dergecs, Nyr. 3 527. Czedrus

Újtelektanya, Nyír-

;

43.

egyháza, Nyr. 31

Ada,

536.

Bács m., Nyr.

Balatonmell.,

Czirmos —Dergecs, Nyr. 3 527. :

: ;

;

Nándor

623

Cziróna

—

Cziróna

egyháza, Nyr. 31

—

Dedüs

Katicza

Dergecs, Nyr. 3:527.

— Dergecs, Nyr.

Ejzon

— Újtelektanya,

Nyíregy-

háza, Nyr. 31:536.

536.

— Dergecs, Nyr. 3:527.

Drótos

Kata

Újtelektanya, Nyír-

527.

—

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

Kolompos

—

536.

Újtelektanya,

Nyíregyháza, Nyr. 31

536.

— Dergecs, Nyr. 3 527. Laczi — Újtelektanya, NyírKrédi

—

Gémya 36

Gyr

Ecs,

334.

—

Géza

—

Gyuri

egyháza, Nyr. 31

Nyír-

536.

Dergecs,

Nyr.

536.

Margita

— Újtelektanya, Nyír-

Újtelektanya, :

536.

— Dergecs, Nyr. 3:527. Miczi — Dergecs, Nyr. 3 527. Mérkó

536.

—

NyíregyÚjtelektanya,

536.

Újtelektanya, Nyíregy-

háza, Nyr. 31

536.

Mili

36 :

Nyíregyháza,

527.

Julcsa

— Újtelektanya, Nyír—

Újtelektanya, Nyír-

—

Milics

—

536.

Gyr

Nyír-

Nyr.

m.,

— Dergecs, Nyr. 3 — Écs, Gyr m.,

527.

Nyr.

334.

— Dergecs, Nyr. 3 527. Mókuska — Újtelektanya, Nyír-

Muhák :

Écs,

egyháza, Nyr. 31

536.

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

Kandúr

Újtelektanya, Nyír-

Miska

536.

egyháza, Nyr. 31

Kandi

—

Milus

egyháza, Nyr. 31

—

334.

Nyr.

536.

Juczika

Nyr.

536.

Miczuri

Nyíregy-

536.

— Dergecs, Nyr. 3

Újtelektanya,

Nyíregyháza,

egyháza, Nyr. 31

— Újtelektanya,

háza, Nyr. 31

Újtelektanya, Nyíregyháza,

egyháza, Nyr. 31

Újtelektanya,

háza, Nyr. 31

Juczi

;

Nyr. 31

536.

Nyíregyháza, Nyr. 31

Jani

—

Marczi 527.

536.

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

536.

—

Hófehérko

Ilus

Nyír-

Ujtelektanya,

Hicsár

—

Laczo

— Dergecs, Nyr. 3 527. — Újtelektanya, Nyír-

Hándzi

egyháza, Nyr. 31

536.

egyháza, Nyr. 31

Nyír-

Ujtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

m., Nyr.

—

536.

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

536.

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31:536.

Nándor

— Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31 536. :

Néma

624

—

Néma

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

XIV. ISMERET.

Nyír-

536.

Pásztor-csillagászat.

—

Nyulacska

Csillagok

Újtelektanya,

Ághegyen

Nyíregyháza, Nyr. 31:536.

—

ül

Gyöngyös

mentén. Vas m., Nyr. 30 598. :

—

Péter

Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31

—

Pícziny 36

Nyír-

Gyr

Ecs,

= dél

m., Nyr.

Alúrú

—

Felssegesd, Somogy

m., Nyr. 30

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

rúl).

536.

—

Nap a

ágának hegye fölött tz. Vö. Fészekén ül, Fahegy tájban.

334.

Pipkár

van. Mert a

536.

Nap

585.

*Aranyhajú

— Dergecs, Nyr. 3 527. Pista — Dergecs, Nyr. 3 527. Pudri — Dergecs, Nyr. 3 527. Rozi — Újtelektanya, Nyír-

Piroska

— délfell

(alul-

Vö. Ólának. csillag

— Herczeg

Ferencz: „Pogányok". KandraKabos Mythologíájából, nn.

—

egyháza, Nyr. 31

*Arvaleány pillantása csillag „Pogányok". Herczeg Ferencz Kandra Kabos Mythologíájából. :

536.

—

Sándor

Újtelektanya, Nyír-

egyháza, Nyr. 31

lag

— Dergecs, Nyr. 3 527. Vándor — Újtelektanya, Nyír-

Uczki

egyháza, Nyr. 31

—

Vicza

Nyr. 27 pl.

525.

Fels-Somogy

— zöldes(?)

—

szürke,

Zúza

—

egyháza, Nyr. 31

Zsandár

Nyír-

536.

— Újtelektanya,

egyháza, Nyr. 31 Zsófi

—

látható kis csil-

— Alsósíma-puszta, Nyr. 30 199. — :

csillag

Nyír-

— Újtelektanya, Nyíregy-

—

Sz.

F. B.

az Üstökös.

—

Csibéstyúk

20:479.

m., Nyr.

Komárom

Fúr,

—

fiastyúk,

Plejadok csillagzata. Csillagok I.

—

Hortobágy,

—

debreczeni

Reggeli hajnalcsillag.

Országútja J

hajnalcsillag.

tejút

valamikor

536.

háza, Nyr. 31:536.

m.,

Búdosó

Esteli

Újtelektanya,

valószínleg a gönczölszekér.

536.

—

is.

Béresszekér

Újtelektanya, Nyíregy-

háza, Nyr. 31

kisbéres

Szabolcs

m.,

bizonyos szín a macskánál.

Ziza

;

Dergecs, Nyr. 3 527.

—

Zerna

536.

Hajduhadház

mellett

csillaga

536.

—

Béres

gönczölszekere rúdjának középs

ezen ment keresztül Bíró

Nagy

vitéz

Sándor

Fölnézett az égre, az országútjára Keservesen gondolt bujdosó vol[tára.

Arany: Toldi.

;

hold

— a Hortobágyon nemcsak hanem

világít,

Fényes csillag

625

Csillagjárás

süt

Mint Arany

is.

mondja:

—a Esteli csillag — Pusztaszentmiklós — Bihar m. — az Ég

—

útja

Lz.

tejút.

esti

Szépen

süt

a hold Nagyfalu

Vénusz.

[tornyára.

Gyepszélen fehérlik Toldi Lórincz [háza. *

Csillagjárás

után igazodik

— általánosan — ders idben idben a jószág

* Esthajnali

csillag

—

— Legeltet,

—

Csillagos ég

—

1:185.

Esti

találós

—

199.

Egyptomba vonultak Vö. Szómás út.

—

mikor

téglát verni.

csillag

;

— Her-

rád m.,

— Lengyeltóti,

dönczöszekér, Bocsár,

Kistelek,

30 393.

Nyr.

Dönczöszekér

—

Gyöngyös :

Tiszamellék, Heves m., Nyr. 18:

—

déltájban,

mikor

a Nap a fa hegyének táján van. Vö. Ághegyen

ül,

Fészken

—

Fejérköz csillag „Pogányok".

ül.

Herczeg

Kandra Kabos Mythologiájából, nn.

Ferencz:

Félkenyér

—

Hajduhadház

;

Alsósima-puszta, Szabolcs m.,

a gön-

30 199. Alsófehér m. magyarsága. Lázár 101; Hantháza, Csongrád

Dönczöl-

Njrr.

;

m., Nyr. 30: 199. (félkiny ér csillag);

30:199. (Gyalu) szerint a Szent Péter pálczája közelében álló 3 fényes csillag. Vö. Egész

Nyr.

szekér.

Ebcsillag

—

Kreszn. 1831

—

Syrius, canicula, canis erigoneius. Sz. D.

—

Lz.

•^Félkenyér. Ottó:

kenyér. *

Egész kenyér Hermán

—

Csong-

czölszekér. Vö. Gönczölszekér.

S. L,

Fahegytájban

mentén. Vas m., Nyr. 30 598.

Kölesd, Tolna m., Nyr. 30:199.; dönczölszekere,

—

*Döiiczölszekér

133

az esteli Vénusz.

„ Pogányok " Kandr a

1577,

szerte,

Makó, Nyr. 30: Est tájéka Napnyugat égtája. 586.

232.

Kabos Mythologiájából, nn.

Somogy m.

—

czigányok

végig szalmával,

Darvak vezére

hajnali Vénusz a

hika-

Kibéd, Ma-

tejút: a néphit szerint a

—

esti chillag

mese:

ros-Torda m., Nyr. 30

czeg Ferencz

csillag

Czegléd, Nyr.

hörön babot borogatnak.

szórták

kolozsvári glosszák, Nyr. 36

—

Czigányok útja

az esti

hajnalcsillag.

Sántalány,

Kaszás,

Gönczölszekér, Fiastyúk.

—

Vénusz. Másképpen vacsoracsillag, vadlegeltet.

Bugacz, T. M.

csillag v. esthajnal-

országszerte

állapota után.)

Csillagok

Esthaj-

nali csillag.

éjjel

a pásztor. (Borús

—

Esthajnalcsillag

—

? Vö.

Fényes

csillag

—

Puszta-

„A gönczöl után következik mikor fenn van, akkor angyalháza

;

A magyar

pásztorok nyelvkincse.

Fészekén

van

Tóth

éjfél".

csikóstól

Hadak

626

ül

való.

Samu számadó Nádudvaron a :

Gönezölszekér

—

san

—

csillagzat

pásztorember

Fészekén ül — Gyöngyös mentén, Vas m., Nyr. 30:598. — a

helyen gönczölszekere

—

*Fiascsillag Nyr.

m.,

Tolna

Kölesd,

Lengyeltóti,

Somogy m. Alsófehér m. magyar;

sága.

—

Lázár 101.

a fiastyúk,

vagyis a Plejad csillagzat.

—

pusztaangyal-

házai számadó csikós szerint „jú-

augusztusban jár"

lius

Ad ácson Vö.

Peszér

;

szeptemberben".

„feljár

Kottafias,

(Szabolcs

199. és Alsófehér

Fiascsillag,

Vad-

galambfót. Hetevény, Csibéstyúk.

Fölr — Felssegesd, Nyr.

—

30:585.

Somogy

északfell

(felülrl).

Fnek — m., Nyr. 30 *

Felssegesd, Somogy :

585.

— északfelé.

— Bocsár, Puszta-

Fúrúcsillag

Bánffyhunyad,

199. és

200

göncziszekere

czö

m.,

;

sen

definiálja).

—

Poláris. (Nyr. téve-

Tóth

Samu

puszta-

angyalházai számadó csikós szerint:

„agönczöl hátulsó kerekeitl

egyenesbe; mindég lyes!

199.

;

laga melletti kis

áll"

—

he-

Puszta-

csillag.

Samu

öreg

csi-

kósszámadó szerint a gönezölszekér „mindig fenn van; tavaszkor, mikor a rúdja lefelé konyul, éjfél van". Ugyanezt mondja a karácsonyi Heves m. saári mysterium pásztordala (Nyr. 5

—

38.)

tzel,

Kistelek,

st.

Kisújszállás, Nyr.

30 199. gönczör. A régiségben 1577 kolozsvári glosszák, Nyr. 36 179. gontson szekere. Hajdúhadházán „a gönczölszekerének a hat ökre és egy bérese van" hat ökör a szekér 4, a rúd 2 csillaga a béres a rúd második csil-

Csongrád m., Nyr. 30 386. Hantháza Csongrád m., Nyr. 30 199, Nagy Lózs, Sopron m., Nyr. 30 199. a

angyalháza

sarkcsillag,

Nyr.

m.,

gönczömszekér.

jár".

Bihar

30:

Nyr.

Drégelypa-

;

Hont m., Nyr. 30 199. gönSzilágy

;

Puszta-

szentmiklós, ;

m. magyar-

sága. Lázár 101.: gönczi szekér-, Kibéd (Maros-Torda m.), Nyr. 30:

angyalházán Tóth m.,

Nyr.

m.),

Samu

Tóth

zata.

;

sima-puszta

lánk,

Fiastyúk országszerte, fiastik; Vép, Vas m., Nyr. 30:199.; Bálfa, Kemenesalja, Nyr. 30:534.; a Plej adok csillagfias Keszthely *

éjjeli

Csokonya, Kálmáncsa, Keszthely, Kiskunfélegyháza, Nagy-Gécz (Szatmár m.), Pusztaszentmiklóson gönczöl Alsó-

30:199.;

általáno-

Ursa maior, órája. Sok

Jupiter.

Nap dél van, mert egyenesen rátz a fészekre. Vö. Fahegy tájban, Aghegyen ül.

ütja

„a gönezölszekér

Gönczöl

Künzel

éfé felé

a németben (Nyr.

17:433.,

Gün21:

276., 24:248.). Vö. Dönczölszekér,

Kincseszekeri, Nagyszekér, Jancsikaszekere.

Hadakuta (hadak

— Lugossy — a tejút,

útja), nn.

—

a tejút. szerte Hadak útja ment Csaba ezen szerint monda A királyfi hadával.

Arany használja.

;

627

Hajnalcsillag

*Hajnalcsillag

—

országszerte

hajnalicsillag

—

a hajnali Vé-

nusz. (Néhol ökörkeres).

Vénusz az esthajnalicsillag

esti

Kaszáscsillag

—

Jancsika szekere Csíkszentdomokos, Nyr. 32 326. a gönczölszekere.

va*

csoracsillag.

régiségben 1577.

kolozsvári glosszák, Nyr. 36:133.:

Hármas level

csillag

— Her-

czegFerencz „Pogányok". Kandra Kabos Mythologiájából, nn.

Hetevény

— Lugossy, Gerénd,

Aranyos m., Nyr. 28:577.; Ormányság, Ny. 11 137.; Orosháza, Nyr. 30 199. Istensegíts, Bukovina, Nyr. 30 200. a fiastyúk, :

;

—

azaz

Plejadok.

Bihar m.

mely után éppen igazodik

hold lapján.) Nyr.

30 599. :

Maros-Torda

* Juhászbot

— Bocsár; Bugacz— három

monostor, T. M.

csil-

a harmadik félreáll a sorból,

lag,

ez a juhászbot, *kampófa.

199.

— csillagkép? talán a pászfor0.).

(1.

—

Kaszahúgy

Palóczság, Nyr.

22:75.; Nagy Mihály, Borsod Nyr. 21

285.

;

Marostorda

Kalotaszentkirály, Nyr. 30

kiterített

kapczája megszáradását

várja.

juhászt

magához a

Hold,

ragadta

azért

mert egy

egy bokorra, hogy

De mivel nem

a Hold megszárítsa. száradt meg, szidta.

—

Hugy 331.

—

Nyr.

m.,

199.

200.

—

a kaszáscsillag, Orion csillag-

zat

egy része.

régiségben, 1577,

kolozsvári glosszák, Njr. 36

229.

országszerte

—

kaza hugy, kaza húgja.

után a juhász kiterítette bocskora t és kapczáját

ra.,

kaszahóggya, Kibéd,

ban botjára támaszkodó juhászt

lev bokorra

Alsó-

sima-puszta, Szabolcs m., Nyr. 30:

m., Nyr. 30:200.: a hold foltjai-

látnak, a ki az eltte

„Csillag, a ki jár".

hot

— Kibéden,

jel-

zik a pásztornak az órát, az tehát,

vasmegyei néphit szerint a holdban tüskét vágnak. látszik

— Pusztaszentmik-

— a csillagok járá-

—

Hold

(Ez

Járócsillag

lós,

suk szerint egymást követve

hainal chillag. *

—

Kaszás

—

kaszáscsillag, általánosan;

három-

kaszás, Mátraalj a, Fels-Borsod m.,

Nyr. 30:199.; 30:198., az Orion

12:527.;

21:

régiségben csillagzat,

például: a kaszáshugy,

Kasza-

húgy.

három

csillaga.

Sánta Kata

(1.

Utánuk pislog a o.),

a ki ételt visz

a kaszásoknak. Bocsáron az Orion csillagkép három egy sorban áUó csillaga a marokverö (*de melyik

*Inzsellér pózna

—

— Nagykrös

akkor a kaszás?)

Pásztorbot.

Istenkalácsa Nyr. 30

199.

—

Somogy

m.,

a Hold.

Kaszáscsillag

az Orion

három

—

Pásztorbot.

országosan

csillaga, a kaszás.

kaszáscsillagnak viszi az ebé-

det sántakata, ez

Jákob botja

—

Samu

a Sirius. Tóth

pusztaangyalházai számadó 40*

;

néz

Keresztbe csikós

„Mikor

szerint:

a kaszás

már akkor

csillag feljött,

indul

a gulya".

—

Kottafias

Torda

m.,

Maros-

Kibéd,

—

30 199.

Nyr.

fiastyúk, azaz a Plejadok csillag-

—

*Keresztbe néz csillag Berezeg Ferencz „Pogányok". Kandra Kabos Mythologiájábó], nn. :

Napnyugta

628

csillag

Keresztcsillag

— Felstárkány,

Pusztaangyalháza, Nagylózs, Sopron m., Nyr. 30 199 Alsósima;

puszta, Szabolcs m., Nyr. 30

—

* Köröszt általánosan vagy keresztcsillagzat Hattyú, Cygnus; pásztorok éjjeli órája.

Vö. Keresztcsillag.

*Kulancs

(sic) csillag

—

Ber-

ezeg Ferencz „Pogányok". Kandra

199.

zata.

Lugossy; Alsófehér m. magyarsága, Lázár 101.; köröszt, Csokonya; körösztcsiUag, Békésm., a Hattyú Gygnus. Tóth Samu kereszt,

Kabos Mythologiájából?

Leányszem

csillag

—

Ber-

ezeg Ferencz „Pogányok". Kandra

Kabos Mythologiájából?

pusztaangyalházai számadó csikós

„mindég

szerint

mindég

feljár és

országút mentén

halad"

—

helyes.

bos Mythologiájából.

*Kilenez

Puszta-

„Mikor tavaszkor

akkor tizenegy az óra",

leszáll,

való.

—

csillag

—

angyalháza

Samu

Tóth

—

Magyarok csillaga Berezeg Ferencz „Pogányok". Kandra Ka-

számadó

csikóstól

Nincs meghatározva.

Kincseszekeri Felsborsod, Nyr.

—

Mátraalja,

—

30 199. :

gönczölszekere.

—

*Marokver Orion

egy

sorban

álló

csillaga

30 200.

mellett

pislogó,

avval

szinte összefolyó kis, hatodrendú csillag.

Kisdél

—

tél

Ada,

Nyr.

11 óra.

tél

27 277. :

(Analogonja

enyhe

vége,

része.)

— Nagylózs, Sopron 199. — Ursa minor. Koszorú — Alsófehér m., magyarsága. Lázár 101. — Kismedve

m., Nyr. 30

szekere.

Német eredetre

vall.

— Moldva, Nyr. — a gönczölszekér. Nap — vasmegyei szólás szeNyr. 30:599. — „rózsát Nagyszekér :

rint,

—

déleltt

kis

Vö.

csillag.

— Nagylózs, Sop199. — gönczöl

Kisbéres Fels-Tiszamente, Szatmár m., Nyr. 30 199. a gönczölszekere rúdjának második

—

három

három egy sorban álló csillag a három kaszás, ez felel meg a magyar népies felfogásnak.

ron m., Nyr. 30

Kaszás. Bibás elnevezés, mert a

Nagymedve

—

Bocsár

csillagképben

hint

a nap".

Szegedi pásztor-

szájon tréfásan „tarhonyaszárító".

Napkelte

mogy

—

Felssegesd,

30 585.

m., Nyr.

—

So-

Nap-

kelet égtája.

Napnyugta Somogy m., Nyugat

— Nyr.

égtája.

Felssegesd, 30 585. :

—

Nap országa

Nap

—

országa

30:586.

—

Róma

629

Makó, Nyr.

Kelet égtája.

*Nehózlábú csillag

— Herczeg

Ferencz „Pogányok". Kandra Ka-

—

* Pásztorbot csillagzat az Orion csillagképben Jákob

pózna".

—

* Fiastyúk

Plejadok,

jól

jel-

elnevezés.

Ólának

— Felssegesd, Somogy 585. — délfelé

m., Nyr. 30

(t. i.

aláfelé). Vö. Alúrú.

—

tejút; Bugacz,

zuskának az

útja."

hogy

—

Jézus

részeg ember ell.

„Jé-

pásztorság

ága úgy

hite szerint két

kezett,

Püspökpálcza.

egy magasságban zsellérpózna

de ez az In-

;

keletrl

közel

;

—

négy csillagból kettkett egymással átellenben négyhozza,

szögben

Inzsellérasztal.

Pózna három csillag egy sorban mintha egymást takaró három Pózna volna." Az utóbbi kép világosan bizonyítja, hogy a Kaszásról == Orion csillagzat

—

Bocsár, Kistelek, Országút a Csongrád m., Nyr. 30 393. *

Pózna,

Nem messze j ár a Kaszás (Orion)

után kelet fell, a kaszással kb.

—

csillagLz. Oláhtáncz csoport, a melynek apró csillagai egymás után pislognak, egyszer egyik, másszor másik tnik fel.

lemz

Vö.

—

torbot „

= „InzsellérJuhászbot. — Fász-

Nagykrösön

botja.

bos Mythologiájából.

—

útja

—

álló

(kaszások rendje)

van szó. A magyarázat Tót Samu számadó

három

csillagról

csikóstól való, Pusztaangyaiháza.

kelet-

egy

kitért

Vö.

egy rendben

Ország-

—

Püspökpálcza

Monostor

—

Bugacz-

Pásztorbot.

útja. *

Országútja

hadház,

—

— Békés m.,Hajdu-

Orosháza, Nyr. 30

199.

—

*Ökör

Nyr. 30 uttya

a tejút.

Hajduhadház.

gönczölszekerének hat

—

ökre

177.,

és

Részeg ember útja

;

a hajnali Vénusz. Vö. Hajnal-

csillag

pásztor

akkor az

*Ötevény Hetevény.

keresi

elbódorgott

—

három

útja; :

Csúza

382.

—

22 239.,

Baranya a

Arács,

részegek

m.,

Nyr.

mert ka-

tejút,

nyarog.

—

Békés m., Puszta-Szanda, Kiskunfélegyháza

—

Lz.

egy renden. L. Kaszás.

csillaga mellett pislogó kis csillag.

Ökörkeres

—

Kendcsillag áll

Zala m., Nyr.

tejút.

a hat ökör egy bérese van a szekér négy és a rúd két csila béres a rúd második laga :

— moldvai csángó, 30 200. — robok-

Rabok útja

össze

ökröket.

Lugossy

—

Herczeg Rétszagoló csillag Ferencz „Pogányok". Kandra Ka*

bos Mythologiájából.

Róma

útja

— —

Nyr.

30:199.

Nem

lehet népies.

Vép,

Vas m.,

talán

tejút.

Rónarzö

Rónarz

630

csillag

—

csillag

Herczeg

Ferencz „Pogányok". Kandra Kabos Mythologiájából.

—

vesen definiálja Canis majornak,

199., rúzsás'

m., Nyr. 30:393., ?;

Csongrád Bocsáron „a

nyári nap után járó

csillagzat".

Sarkcsillag

— Nyr.

Szabolcs

199.

a rózsáskert.

—

ruhát

—

Szómás

út.

keresztje

—

Szent

Ilona

—

Arács,

a Nap, Vö.

szárít.

tározva.

— Gyalu, —

199., Lz.

Gyalun

keleti

égbolton rézsut

estéken

nyári

látható 4

— 5-tagú

Vö. Úrpálczája,

Rózsáskert.

megha-

Nincs

Szent Péter pálczája

Rúzsáskert

—

Lugossy

Kolozs m., Nyr. 30

Tarhonyaszárító.

Sánta

30 198.

Nyr.

Ruhaszárító csillag

melege

— —

Sebforradás

Szalmás út

kert.

Alsósima-

m.,

Zala m,, Nyr. 22:239.

mert

Peszéradacs

—

Rózsás kis kert

Corona

Nyr.

puszta,

Sirius.

a Stella poláris. Vö. Fúrúcsillag.

kert; Bocsár, Kistelek,

30:393. szerint borealis. Vö. Rózsás kis

mert a sántalány Sánta Kata.

Hantháza,

Rózsáskert Csongrád m., Nyr. 30 *

Tejút

dél-

irányban

csillagcsoport.

Püspökpálcza,

Pásztorbot.

—

Sánta Kata.

Sánta Kata

— általánosan —

*Szilkehordó csillag Herczeg Ferencz „Pogányok". Kandra

Kabos Mythologiájából.

Nyilván

a Sirius, az Orion három egy sor-

a Sánta Kata, a ki a kaszások-

ban

nak szilkében

számítják

álló csillagához

ezek

kaszások,

—

sántaság

abból van merítve, hogy a Sirius mély állásánál fogva nagyon pislog, sántít. A nép és a pásztorok felfogása szerint

szásoknak

viszi

— Orion —

a ka-

Pusztaszandán egyszeren Smita

;

zon és Mátraalján, Felsborsod, Sáfitalány, sántaNyr. 30 199. lyány.

—

— Szilágy m., Nyr. 30:

Sántakati.

Szólás

Vö.

tejút.

—

*Tatárdúlás

sánta

kaszássá után."

Sánta lány -Kistelek, Csongrád

—

a Nyr.

—

Lugossy

—

Sz.

199.,

Kiskunhalas,

mán

—

Tarhonyaszáritó csillag Szeged körül tréfásan a Nap.

Tavaszjelent csillag

—

tauasz ielétö czillag

Vergiliae.

m., Nyr. 30:393.

—

szalmás út Czigányok útja

alatt közölt néphittel.

uján billegve

„Viszi

Berenicze.

„mer mén az égn, mintha

étét az

Fz, Komárom

20 479.

F. B.

sántitna".

—

Szómás út m., Nyr.

Nyr. 25:334., sánta azért:

Kata az

az ebédet.

Kiskunfélegyházán, Hajduhadhá-

ételt hord, tehát

Sirius.

té-

Tejút lactea.

— országszerte —

régiségben

a Via

már Komá-

romi Csipkés György ismeri 1665. Nyr.

30 329. :

Egyéb

nevei

ég

Urpálczája

631

rabok útja

(és talán

Róma

útja,

részeg

czigányok

útja),

ember

—

útja.

Urpálczája rád m.,

Nyr.

— Hantháza, Csong30 199. — való:

színleg a Szent Péter pálczája,

— Hortobágy, T. M. — 5 óráig. Esjárás — Hortobágy, T. M.

Délután

hadakuta (hadak

útja, országútja, útja),

Juhász hajnal

Vö. Pásztorbot.

Üstökös

—

általánosan

—

üstökös csillag Cometa, 1. Búdosó

Esthajnal — Hortobágy, — naplemente után

Elment az

Felleg van

—

Vacsoracsillag esti

Vénusz.

—

szerte

Vö.

Esthajnali

„feljött

már

az esthajnalcsillag". Piros az esthajnal.

csillag.

Anuyárúl gyön az es délrl. Apjáról gyön az es északról.

tart

—

Hortobágy, T.

a hajnalon.

Fényes M.

—

esthajnal.

díl

kell

—

Hortobágy,

dél.

csillag.

—

Vadgalambfót

Lugossy

a fiastyúk, azaz a Plejadok fót

folt

Vadlegeltet

csil-

—

esti

Ferencz

csillag

fölkel

— jár

T. M. 1.

—

Herczeg

Hortobágy, T. M.

—

Hortobágy, T. M.

Jeladás I.

Zsidócsillag

— Alföld, Hortobágy,

Lebocsátva látom a kútgémet Elment már a csárdából a német; ajtót,

meg

[tokjót.

Még

— általánosan —

a Vénusz, a mikor esteli csillag;

különben az a csillag, a mely alkonyatkor elsnek látható s a mely szerint a zsidóság igazodik.

kilencz lesz hónap éccza[kára: lesz róva az én borom ára.

Pásztornóta.

Az elnyomatás korában különösen a kútgémmel való jelezés szerte dívott. Nappali telegraf. 2. Mélyen a földbe vert czölöpre fejsze

Tájékozás. Alkonyodik M.

—

Hortobágy, T.

lemenben

estele-

van; nap-

ket a föld messze elszállított. Ez

a telegraf és telefon kombinálása volt.

—

lemente felé; napnyugat.

—

Déleltt

— Hortobágy,

tart délig.

fo-

kával ütötték a jeleket, a melye-

a nap meghajlik;

dik: a nap

is.

Kabos Mythologiájából. *

az id. Ifél tart szökülésig.

Csaplárosné nyissa ki az Kilencz jerkét hajtottam

Kandra

„Pogányok".

—

csillag.

mikor láthatóvá válik, vad s legelni indul.

—

óra között.

ífél felé

Cso-

konya, Kálmáncsa, Lengyeltóti

*Vérszemü

ícczaka

— 9 — 12

kis csapat.

csillag

a Vénusz, mikor

—

Juhász hajnal ha nap M. I.

—

Hortobágy,

felkelte eltt

gulyát lát a pásztor.

Kijukadt

—

Kijukadt

—

Hortobágy, T. M.

—

felkelik

Fel-

hajnal.

Meghasadt a

hajnal.

—

Virradóra

— Hortobágy, T.

— hajnalkor.

hasadt a

Nyári napnyugat.

napkelet.

szél

Téli

napkelet. Téli napnyugat.

a hajnal.

Meghajnallik M.

Büdös

632

Hortobágy, T. M. Virradatkor, Haj-

nalhasadása, Hajnalhasadtakor.

hajnal.

—

idjóslás.

reggel, korán.

Hortobágy,

reggeli hajnal. Nyár kö-

—

*Alszél

—

Napszakok M. I. zepére

Pásztor-idjárás és

— Hortobágy,

Napkeltekor

napon.

ífél

után

Hegyfoky

—

— a hajnal. Hajnallik. Piros

a reggeli hajnal

—

Hortobágy, T.

—

Reggel

ejtve.

Bábák

férgetege

185.

nagy

—

Hortobágy, T. M.

mikor már a nap

—

— Zilah, Nyr.

zivatar.

— Pusztaangyalháza

a legmaróbb szél

északnyu-

;

gatról származtatták.

Úgy látszik

felkelt, reg-

innen

veszi

nevét, a

gel 7-ig.

1897,

Rendesen Ószél'-nek

336, p. 419.

*Babotán

3 óra tájban.

déli szél;

T. T. K.

óra tájban.

Pitymallik

—

Alföld

szerint,

„Mátraszárnyék"

melybe az

állatot

nem

terelik.

—

— Mátra

Hortobágy Sötét hajnal mikor még nem pirkad; sertés-

Mtsz.

nyájak kihajtási

mely a már legelre

—

Szkül

—

ideje.

Hortobágy, T. M.

—

— Hortobágy,

Dilre, Északra.

Alólrúl:

;

nyugat-

Dunáról borul. :

—

Díl,

—

Hortobágy,

47.

—

* Böjti

szolnok m., Hegyfoky, TTK. 336.

—

szárító,

Bved-este

—

Büdös

háza

Napkelet, Napnyugat, Nyári

szél.

Nyugat,

— Gyergyó, — forgószél. szél — Jásznagykun-

Észak,

Kelet,

Be-Sár-

Boszorkányszél

27:112.

a rónán.

Világtájak

—

Nyr. 34 262.

p. 420.

—

Hortobágy, T. Világosodik ekkor már szerte lehet M. I. látni

kihajtott

mezn.

Rábaköz, Nyr. 18

ról derül; Felülrl: keletrl derül;

Kunságról borul

éri a

bárányfelh. T.

Napnyugatra,

Napkeletre,

vid.,

kései tavaszi hó,

Bárondos fölhü kány,

Tájékozás

—

99.

gosodik.

Báránymosó-hó

bárányokat

2 óra után vilá-

az ég ajja:

—

ers

Mohács,

karácsony

szél

—

szél.

Nyr.

este.

Pusztaangyal-

hideg, maró, északkeleti

:::

—

Csákány - förgeteg mezvásárhely, Nyr. 2

93.

Hód-

— rút

id. L. Bábák förgetege.

Csapós

—

Alföld

—

rézsuntosan vágó es.

—

ság fell jön. Borulás van. Sivatag szél, ers, hideg.

—

Alpári

kis csendes.

Sivatag fújja testemet Csak a szröm takar be engemet. Pásztor népdal.

—

Délrl mét

Idjóslás

633

Csákány förgeteg

M. ó., Kecskederül bocskor merül. Idjóslás.

—

Idjóslás

Idt

Edvi

jósol

1841. szerint, a leveli-

Illés Pál,

zöld-béka brekegéssel; a csikhal,

—

Ess nyár — M. lesz,

Kecskemét ha a béka Szt. György ó.,

nap eltt megszólal. *

—

Karczag körül

a hulló hó. *Fölszél

Alföld,

Hegyfoky,

T. T. K. 1897. 336. p. 419

— északi

szél.

—

Kiskunhalas

mint északjelölés, mikor a fü

— ki-

—

Fejér m., Nyikó,

Udvarhely m., Nyr.

526.

—

lesz.

és

karám mellé húzódik

lesz.

rang

deg

lesz.

— Bny, 574. — bárányM.

—

Szép idjárás van. Rossz, csúnya idjárás van. Zivataros az

lesz.

csillagok

a Dunáról nagy füst

délnek húzódik

lesz.

(Ugy

rekeg

—

lesz.

Anser albifrons

mennek

délfelé

mint a ruczáé.)

szava,

a daru kiált

förgeteges,

—

havas id leszen. Ha felfelé mennek elvész a tél. északnak

—

a hold vörös

srn

vót a tavasz. Zrzavaros vót

lesz.

nagy

lesz.

id. Szigorú az idjárás. Szigorú id. Szeles es, mely széllel jár. Forgószél, melyik fölmegy az égig. Jéges. Tormodzik a felh, azután zörög, csattog, morog, gyön a jéges. Kun es, a mely a Kun-

futtosnak

es, förgeteg vagy hó

—

Hortobágy, T.

hi-

tehén télen a körmirl a sarat rázza nagy hideg leszen. Ha srn vannak a csillagok es

lengyelludak

felh.

Idjárás

a fecske az ember-

levelibéka hápog

Halpikkelyes fölyh

—

hangzik a ha-

északról

szél lesz.

déli szél. Vö. Juhszél.

a vadlúd délre vonul

bizony-

talan irányú, de mégis leginkább

m., Nyr. 17

lesz.

nagy

lesz.

— Fert —

a szamár elhagyja a juhokat

száll föl s

Gyr

az ugatás, harangszó hallik

északi szél.

*GyTik8zél

—

hez közel röpdes

búvik, bögyén jár a jószág.

Füszié'

—

délkeletrl

—

*Pühegyön

Luczanap körüli idjárás; Hagyma * Karczag pásztorok sóval. szerint Ha a ló nagyon prüszköl :

—

Fergeteg

felszállással; a pók, hálókötéssel;

szél leszen.

vannak a

csillagok

Ha szél

Ha a vadliba északnak száll: meglágyul az id Nádudvar, Békés, Hadház, Szanda. Ha a vad;

liba délnek száll:

következik

Hadház.

;

kemény hideg

Nádudvar,

Szanda,

a vadliba alant száll

; :

Idjóslás

szél

birka

rakásra

éjszakáján

nagy

Békés.

;

Mihály

fekszik

634

lészen

Szt.

lesz

Békés.

;

a szamár farral északnak

szre borzas

dul s a

Békés.

lészen

mell.

—

a ;

hideg lesz

gzös nagyon

Békés.

for-

—

pásztoroknál

zörög

Balaton-

sr a

ha a Balaton vize magától megzavarodik és habzik, ha szszel a hegyek pipálnak es lesz. Ha a tihanyi partok két vége felválik, ha a vasút zöreje Almádi fell hallik (visszhang), ha a marha bogaras, ha a harangos tinó állásközben megrázza a fejét szél lesz. Lz. Es lesz: ha a zöldleveli béka szól ha a fecske alant jár ha a veréb porban fürdik ha a kakas este korán szól ha a berbécsek összekoczódnak; ha a légy a marhát bújja. Hideg lesz: ha a barom tánczol ha a varjak napfeljötte eltt kárognak ha a csillag,

—

;

macska

télen a szobában ugrán-

dozva játszik. Lágy id ha a macska a tz felé mosakodik ha a sárgarigó bemegy a faluba.

Juhszél

a keszegek

nak

áradás

vízben

lesz.

ködösen kél

csillag

ugrál-

a kaszás-

lészen.

— Hadház — Ha a jószág éjszaka id

csöndesen nyugszik szép :

rossz

éjszaka

rossz

következik. felkel

a jószág

rossz

lesz.

holdnak udvara van

lesz.

—

lesz.

a jószágot nagyon lepi a légy

Ha a napnak

czimborája van:

következik. (Melléknap).

Hortobágy,

—

felülrl

— — derül

keletrl

—

Ha alulról nyugatról derül nem lesz es. Ha jókor vót a hajnal: est várhatunk. Ha borulásba ment le a nap est jelent. Ha nagy udvara van lesz.

a holdnak

szél

reggeli hajnal

ég alja

Piroslik a

lesz.

lesz. Piros az

alighanem szél

lesz.

—

Bugacz, T. M. I. Jász es portver szél, es nélkül. sebes es, M. ó., Kecskemét mely a homokot felveri; ezt hozza

—

— Nagyszalonta — Ha szélnek — szél ellen — hallik a zaj változik az id. — Nádudvar — Ha :

a nap véresen nyugszik les,

vagy ess

szág bököl

lesz.

(játszik)

sze-

a jó-

szeles

a mátrai

szél.

Juhszél azt

— Trencsényi Lajos — Nyr.

állítja

Somogyban a

17:171.,

hogy

nem

annyi

juhszél

mint „déli szél", hanem „a falu vége, falu széle, szabad hely". :

Hogy a

juhszél,

— Ha a holdnak telekalja — udvara — van szeles-ess id — Szolnok, Szanda — Ha

bizonyíthatom.

terszótárában

áll

veres az égalja, virradatkor

viharos déli

lesz.

szél

Ha a napnak czimborája van, ha a holdnak udvara van es

lesz.

fell hallik

a :

harangszó

lesz.

ugrál és öklelzik

szél

Börvely a birka lészen.

Hegyk

mely

Saród halászainál dívó

ugyan

déli

már

alakja 3

szelet

szél.

volt

jelent h. k. :

gyukszél,

szónak ez

közölve a Nyr.

ron m., kukszél formája

—

én is Mes-

504. lapján s ugyancsak

Nyr. 4

— Kitették

Sop-

járatos.

77. Szerk.). Nyr. 17

Juszél

és

szó, csak-

406.

a juszélre

Kabarcz

a város vagy falu végére, Isten háta mögé. Borul vagy derül a Dunáról, Tiszáról, Mátra fell.

Gyön má' az

—

szele a palóczok

Dunáról

fell, a

Nyr. 30

Tarjagosulnak a fölhök

635

Gyöngyös.

stb.

Nekizuborkodik :

mely tavaszi napéjegyenlség táján fú, hideg, maró.

Német

—

Abaúj-Torna

Kabarcz a közeled égiháború.

—

szék m., Nyr. 36

májusi depresszió

—

fagyosszentek,

*Öcsödi

—

még Orbán

fell

fú.

Kukszél fújni

—

Sorokmelléke, Vas 144.

szokott

déli

havat elolvasztja.

—

Lajhóes

— M.

kiadós, csöndes

Mátraszél

is.

része, kivált a

—

tavaszfelé

Gyukszél.

Vö.

Kecskemét es.

ó.,

Alföld

Kunság

nyugati hideg

mely a

szél,

szél.

—

tátra kapál

Menyeeskeszem ó.,

Kecskemét

jár,

m., Nyr.

—

szél után a csillagok

csillagok

—

ha a májusi nagyon ra-

gyognak, akkor fagy következik.

—

Napfejjötrül (-nyugatrúl) a szil. Gyula vidéke, Nyr.

184.

— az

még

inkább

—

Sz.

—

Makó, Csanád

—

futózápor.

— Nagyszalonta, Orosi— Váradi Árpádi

*Szél

puszta

Szelek

szél,

szél.

—

Karczag

anyjáról fúvó szél, büdös szél

maróhideg,

nyámyugati

déli szél,

dunai

szél,

szél.

Tarjagosulnak

fútt

Bny, Gyr

30 586.

gyülekeznek a felhk.

Kunság, égtáj,

—

23 578.

Debreczeni

ha est kapnak. M.

—

Sebes esso Szaladó

szérn a nyomtatók,

Nimbus.

;

nyáron

—

Rohadt sarok

Medve 25

Öcsöd

— uo. — fordulatok-

kal kapál. Nyr. 33

a förgeteg.

— Kába vidéke, Nyr. 426. — es „medvét fognak"

Kunszent-

—

északi

szárnyék rész.

déli

Posztátra esik Zsujta, AbaújTorna m. pásztáses. Posz-

észak-

szárnyé-

—

szél

északi szél, mely

Hajdúság honnan az

kokon van ehhez képest: napkeleti, napnyugati, anya és Mátra-

—

18:574.

márton, Hegyfoky, T. T. K. 326., 419.

m., Nyr.

Három-

— nyugati

*alszél.

Pongrácz, Szervácz, Bonifácz és

napja

192.

Répczeszentgyörgy,

Nyr.

m.,

nyugat fell. Kiskunhalas

—

Ószié

Vas szél

—

— Altorja,

szél

szél.

Gyr és Kataliktya dagad Veszprém m., Nyr. 35 436. jön a felh nyugat vagy észak*Kis tél

Nyr.

keleti szél,

585.

— Zilah,

— a szél ersen kezd fújni. Nemere — Székelyf. — észak-

28 287.

fölhk

m., Nyr. 17

575.

— —

Tatorján

636

—

Tatorján

—

mét

—

ó.

viharos szél.

KecskeVak-

Vö.

meleg.

Tátoss

—

Csiri

tátossembér :

— mold— id-

171.

fellegúz.

Vakmeleg — M. ó., Kecskemét a rekken meleg, mely után

—

„A

Csík m., Nyr. 26:429.

szél északról vert."

—

Viheder

Nyr. 24:402.

wetter.

—

Karczag nagyon meleg, verfényes id. Világos

— Moldvai csángók, Nyr. — tyúk, Gallina. Czirokszer — Terpes, Mátravidék, Nyr. 24 288. — fillokszera, Csuk

Phylloxera vastatrix

Barombogár

—

Pl.

Emls állatok — Felstárkány, kanásztól egy szuszra:

—

ke.

Mókus, Nyest,

Njaíl,

Borz-

Menét-

Öz-Poczok,

Róka-Szarvas-Vaddisznó-Vidra.

— Kecskemét, Nyr. — teknsbéka. Emys euro-

Énekös hal 19:46.

paea Gray.

— F. 355. — Tabanus pluvialis = Haematopota Sz. — pluvialis L. die Regenbreme. íEs

Pásztor-állattan. *

— Moldvai csángók, Nyr. — cserebogár. Melolontha

Egér-Farkas-Giriny-Gözü,

bányaszél; osztrák-bajor: wéder,

87.

31:85.

délután Tatorján szél következik.

Ver

vulgáris Fabr.

vai csángó, Nyr. 30 jós,

Galita

pöesik

;

Tabanus bovinus *

Baromkerget bogár

—

1708.

Hypoderma

—

PP.

bovis

Baromkerget fenebogár

M. A.

menius

—

(1621)

ugyanígy,

Hypoderma

Jan.

A. 162.

Co-

— Mttp., Pr. L. — Tabanus bovinus L. Vieh§ 99.

Geer.

Nyr. 31

— Moldvai csángók, — nyúl. Lepus timi-

85.

dus L.

;

bremse.

— F. 354, — 1

;

die Ochsen-

—

— I.

fuskata.

660.

Nagy-

— Coccinella

septempunctata L.

— Csúza, Baranya m., 660. — Coccinella. Mtsz. Galettu — Nyr. 26:238. — I.

íBögöly M. A. (1611), PP. Tabanus bovinus L. 1708.

—

Csebogár :

Fus kata Krös, Mtsz.

Püskata

breme.

23 238.

—

bovis

Baromlégy

1533.

*Penebogar P. P. m., M. Hypoderma bovis De

*Filesz

* Barom pöcsik Tabanus bovinus L.

Murm.

—

Geer.

—

Farkas

Geer. *

lupus. Canis lupus L.

—

— cserebogár, Melolontha

vulgáris Fabr.

Bombyx móri

Dautova, Bács m.

—

pancsovai sváb Palóczság, Nyr.

Galita

—

selyemhernyógubó.

Kloczán

637

Gunczi

— Nagykunság, Nyr. — gúnár lúd. Anser Qyepü — Moldvai csángók, Nyr. — gyapjú. 31 d'

87'.

—

íKelk

Gunczi

2 233.

—

Bszsz.

kölyök,

catulus.

—

íKényó Torontál

Szeged Mtsz.

m.,

és

vid.,

1128.

—

kígyó. Serpens.

— Balaton— Coccinella septempunc-

*Hétpöttös böde mellék

tata L. Vö. Kispétörke, Füskata.

— Imely. Imely — általánosan — a Hypo-

*Imé *

•

Mtsz.

— *Im —

Zala m., Mtsz.

— Sümeg,

Imely.

— Zemplén m., Nyr.

Mtsz.

—

1128.

Kij

szamár.

Juhpöcsik

—

Fáb. 207., 211.

Mtsz.

—

Kandúr, Kolozsvár,

— kocur.

*tót. Felis

Somogy ról),

—

m.,

Mtsz.

HáromKotyos Baranya m. (tyúk-

Székelyi.,

—

kotlós.

1191.

—

kotlós.

—

*Kiny Apácza., 1128.

—

— Rozsnyó — (népetymologia)

Phylloxera vastatrix

— Újkígyós, Békés m.; Csanád

Mtsz.

Murm. 1533

—

m.,

kígyó. Serpens.

*Kisfarkas

—

íKégyó Arács, Zala m.; Kvágórs, Somogy m.; Pécska,

lupulus.

Arad

Arács, Zala m., Mtsz.

m.,

Mtsz.

Székelyf.;

1128.

Udvarhely

—

kígyó.

Serpens.

Kis-Péterke hétpöttös

böde.

—

BalatonmeU., I.

1136.

Coccinella

—

sep-

tempunctata L.

Kégyópásztor Mtsz.

Csík

juhtetü.

vid.,

1134.

fiUokszera.

—

vid.,

kígyó.

Gyergyó,

1129.

*Kiloféreg Mtsz.

Pl.

—

Hung.)

szék m., Nyr. 16:47. —kullancs

Katyós

1128.

—

cT.

— Kisborosnyó, Három-

kígyó. Serpens.

Melophagus ovinus L. (Fauna R.

Ixodes ricinus L.

szék

m.,

Serpens.

m.,

1147.

Kanta

Veszprém

Gyömr, Monor

*Kikircze

domestica Briss. «

kígyó-

;

Oestnis ovis L.

Kaczor

—

Hont m. Ipol3rvölgye, Kvár vid. Szolnok-Doboka m.; Nógrád m.,

Pest m., Mtsz.

Mtsz.

Alsólendva,

1129.

pásztor: szitaköt (Libellula).

*Kijó

Imely.

—

csótány,

Jankovácz, Bács m.; Érsekújvár,

*Imély

—

*Kigyupásztor

derma bovis De Geer lárvája; a

—

Isten lova

Nógrád

Terbeléd, 1116.

svábbogár. Blattá.

légy a hogárzás okozója.

4 425.

—

Keszi

m.,

1129.

—

Székelyf.,

kígyópásztor:

m.,

szitaköt (Libellula).

Kloczán Mtsz.

—

Hétfalu,

1142.

Mus decumanus

—

Pali.

Brassó patkány.

Kocsány

638

—

Debreczen, Mtsz.

a húst, a

toll

szára.

vomitoria L.

—

Zeliz,

Kocsány I.

—

1147.

íKoczur Mtsz.

—

Bars

Nagybánya, SzatSzatmár m., Mtsz. I,

Nógrád,

Gömör

Zemplén

m.,

Felis domestica Briss,

vid.,

—

1164.

(tyúk). * Sutatyúk, *

—

1168.

—

BMN.

Wolf.

Mtsz. (1881)

*Korpaféreg pusztító

BMN.

—

Die

Ixodes ricinus L.

Czegléd,

Heves

—

kandúr.

—

Mátra

m.,

Mtsz.

1200.

bogár,

kraká-

bodabácsi,

bödebácsi,

vörösbogár,

Köplégy

—

Fülek, Karancsvi95. és Mtsz.

1251.

Pediculus capitis L.

— Fúrta, Bihar m., Mtsz. — 1252. farkatlan tyúk. *Kura ;

mesében

farkatlan, a

a: „kurta, furcsa,

suta tyúk".

—

íKuracz

Mtsz. L. 1252.

Tolna m.,

Bátta,

—

giliszta.

Lum-

bricus.

*Kurnyasz I.

ordináncz-

1254.

—

Rozsnyó, Mtsz.

— vaddisznó.

kan-

tót

disznó.

bö-

verköl, papbogár, mise-

1210.

Bombi-

nap

mondóbogár, misésbogár, halálf.

Briss.

Kúra

suta, a

kora

nevei még: bodobács, bodobáncs, decske,

a tyúk tót neve Ter-

vid.;

melegére elbúvik. Pyrrhocorris apterus Burm. Horváth Géza müvében a Bodobacsfélék magánraj za( 1875) népies boda,

tetú. t

Talán

lett.

tavaszszal a falak tövébl,

menyét.

Palóczság, Mtsz.

—

dék, Nyr. 22

— apró vörös bogárka, mely sok közül

—

*Kupraj

*Coc-

pes.

—

kis fekete béka.

Mtsz.

Hétfalu, Brassó m.,

az oláh „niotok"-ból

*Kkiver

—

Bars

és vid.,

1247.

Mustella foina

*Kunka 1249.

Léva

nator igneus L.

—

1191.

Mtsz.

*Tót név.

Blattlaus

Aphis pruni Fabr.

—

Kotok

—

*Kuna

cinella septempunctata L.

Mtsz.

154.

—

Tsz.),

— katalinkabogár.

1184.

rség,

;

tojás.

m.,

(hol?

1240.

a szilva levelét

féreg.

(1881).

Koskata

—

1182.

— Kemenesalja — Kullancs — Gross. I.

— marha, különösen juh élsdije.

farkas. (Hol?) Canis lupus L.

Mtsz.

—

1240.

íKukú Mtsz.,

csupasz madár.

Korászó - féreg

1174.;

Szürnyeg,

m.,

Mtsz.

tojás, kis tojás.

sok helyen.

Kopasz latya — Hajduhadház,

Mtsz. í

kurtafarkú

farkatlan,

—

*Konta

már

— Baja, Nyr. — tréfásan béka. Rana. íKukó — Vas m., Palóczság,

Körmös csuka

m.,

33 530.

kandúr.

*Musca

sebet beköpi.

*Tót.

1147.

Kutyüka

Kusza

Bánság,

—

Tiszamell., Szeged,

Ungvár, Mtsz.

1258.

megcsonkított farkú, farkatlan

(tyúk, veréb, macska).

— Kiskunhalas, Mtsz.

az olyan légy, a mely

1264.

Kutyüka

—

Alföld,

békaporonty.

Mtsz.

Rana

juv.

Lapatér

— Kelecsény, Nyitra 1291. — denevér.

Lapatér

Mtsz.

m.,

Pográny

Vespertilio.

m.„ Mtsz.

Mtsz.

— lepke. Papilio. — Gyr m., Csalló1325. — lepke. Pa-

1324.

SLepencs köz, Mtsz.

—

íLepiczke

Gömör

—

1325. Papilio.

1325.

far-

íCsík

;

Dunántúl,

lúdtojás.

—

MátyusíLud tyukmony Somogy m., Mtsz.. 1368.

Mtsz.

m.,

—

folii

Mtsz,

—

Tatrang, Brassó m.,

—

1340.

1388.

— Balatonmell., — a Cynips quercus

Htg. gubacsa.

— Székelyf.; Há1393. —

m.,

patkány.

Mus decumanus

Mtsz.

*Marhabögöly Heves m., Eger és

— lepke.

Jászság, Mtsz.

I.,

1324

*Marhacsip

—

*Lóbogár

Makó

—

vid.

—

lótetú. Gryl-

—

lev.

Tiszamell., Mtsz.

—

Sze-

ved-

Lohosodik

1356.

—

— vedlik.

M. A. Antus. PP.

Asilus.

SLópöcsik

Grossing, H.

Kr.

II.

—

37.

207.

Udvarhely

1404. Coccinella sep-

tempunctata L. í

Csongrád m.,

—

Máriskóbogár

m., Mtsz.

lotalpa vulgáris Latr.

ged, Tiszaroff, Heves m.

— —

Baranya

Csúza,

1347

íLólégy

Tabanus bo-

* Marhapöesik Fáb. Hypoderma bovis De Geer.

Gryllotalpa vulgáris Latr.

íLó-here

Marhalégy

íLóbagóes -Gastrophilus equiL.

íLohos

Pali.

Ph. IV. 321. Tabanus bovinus L.

lepke. Papilio.

m., Mtsz.

—

vinus L.

—

— Llpe —

csángók,

— szamár.

denevér. Ves-

Mátraalja, Kishegyes

lésben

Moldvai Oláh szó

romszék

pertilio.

íLipe

85.

Malomféreg

Lillák

Makkgyöngy

Mtsz.

1327:

—

Magár Nyr. 31

macska. Vö. Éjjeli lesbeteg.

vid.,

—

1368.

m.,

Papilio.

földe,

Gyergyó, Csík m.,

— lepke. Papilio. Lesbeteg — Székelyf. —

lepke.

Lúd tikmony Mtsz.

Kraszna-Horka,

m., Mtsz.

«Lepite Mtsz. S

Felsr, Vas

—

1360.

lúdtojás.

pilio.

kas

Mtsz.

Jászság,

m.,

—

országszerte

—

íLding

Palóczság, Sajókaza,

Gömör

Borsod m.,

—

*Lótetü

Gryllotalpa vulgáris Latr.

ésvid., Nyitra

1291., lepke. Papilio.

—

Lepe

•

Máté

639

Máska

macska.

—

Szilágy

—

Felis.

— Kalotaszeg, Mtsz. — macska. íMassa — Palóczság, Mtsz. 1376. — macska. SMátó — Székelyf., Mtsz. 1413. — medve, maczkó. Ursus Máska

1376.

—

Fáb.

207.,

211.

— Gastrophilus haemorrhoidalisL.

arctos L.

Mávus

— Háromszék m., Mtsz. — macska. Mávuska:

Mávus 1415.

kis macska. í

Ova

— Moldvai csángók, — kikölt

84.

tojást.

incubare.

Megvetkezés

meUo-

Galleria

cerella).

nella L. *

1433.

Menyét- asszony Mtsz.

m.,

—

Zala

—

Métely

m.,

1433.

menyét. Mustela erminea

—

Briss.

legtöbb helyen

—

1488.

—

Mtsz.

1472

prém

1466.

—

(tréf.)

m.. Csúza,

— Háromszék m., Mtsz. — macska. Oláhul:

—

ves m.,

Gyöngyösoroszi, He-

Mtsz.

1469.

—

tet.

Pediculus capitis Deg.

íMohol

—

betz

györgyvölgye,

—

Zala

m.,

SzentMtsz.

— (Hol ? Nyr. 23 — házinyúl

1492.

509.)

„sza-

Lepus do-

—

*Muska Dudvág

Mtsz.

féreg.

Érsekújvár, Nyitra

és Feketeviz között.

m.,

— muszka,

1494.

íGömör

apróbb

m., Mtsz.

*Tót

légy.

lencseI.

1494.

Mucha

diminutivuma.

—

^Muslicz Mtsz.

Baranya

Bellye,

1494.

—

muslicza.

Dipteron.

Muslicza

—

Göcsej,

Kalota-

Bostrichus

typogra-

— Moldvai — majom.

csángók,

1494.

Simia.

légy,

mely a borosedényeket

lepi,

borbogár. Dipteron. Tót.

phus L.

szeg, Zsobok, Kolozs m., Szolnok-

doboka m..

íMonicea :

— muja =

1491.

mesticus L.

m.,

szú.

Baranya m.. Kis-

pora, mint a murcsi".

—

*Mógó

Murcsi

gyümölcs-

mucze.

Nyr. 31

m.,

öszvér. Mulus.

153.

Felsszakony, Sop-

1465.

*Mócza

1470.

rség, Vas

talán egész Dunán-

;

kunhalas, Mtsz.

féreg ?

Cavia

— mókus. Sciurus vulgáris L. *Müla — Esztergom és Vesz-

Mtsz.

—

Miska I.

—

Mukucs

ron m., Szatmár m., Nagybánya, Mtsz.

Érsekújvár, Mtsz.

tengerinyúl.

cobaya Schreb.

a májban, Distomum hepaticum. Ivád, Grossinger, í

—

*Muczka I.

túl

Somogy

— Zala m., — menyét-asszony.

Mönyed-asszony Mtsz.

laena

Mustela erminea Deg.

— Gergely Technológiája, 1809. — vedlés. íMéhfarkas — Hegyalja, Mtsz. 1423. — boszorkánylepke (Pha*

— (muslicza) Zovány, 1494. — Dip-

*Moslicza

Szilágy m., Mtsz. teron.

Megköti

Nyr.

Muslincza

640

85.

—

*Monyi 1. nagymonyú (ökör), Háromszék m.; 2. ménló, Háromszék m., Mtsz.

Equus emissarius.

1475. *Monyas,

Székelyföld, Mtsz.

— rajonként járó, igen apró

—

el-

Kemenesalja, Muslincza Vas m., Nagykrös. Mtsz. I. 1494.

—

muslicza. Dipteron.

;

Muszka

641

—

SMuszka

—

1494.

Gömör

ranya

—

Mtsz.

—

1494.

—

1494.

—

Nedve

—

1418.

•

Perkáta, Fehér m.;

Gyöngyös vid., Mtsz. medve. Ursus arc-

nyivákol

macska),

nyí,

nyúl,

Nagybánya, Szatmár m.

hol?).

nyávog, nyivákol.

Mtsz.

— Tasnád, 1554. —

íNyivorkál m.,

—

Székelyf.

(kis

Mtsz.

—

szi nyál.

—

Mtsz.

;

Torontál 1526.

—

Nystény

Göcsej,

Szé-

m.,

— nstény.

—

lancs

Palóczság,

1562.

—

Nyr.

—

Vácz,

1562.

nyulacska.

—

Nyuszika

diminutivum

kis

182.

—

kul-

•Kis-

335.

Esztergom, Nyr.

poloska.

Acanthia

114.

— Háromszék m., — csalótojás. *Tót

elem.

Nyr. 31

— Moldvai csángók, — pókháló. — Kilyénfalva, Csík

87.

525.

—

;

Gyergyó,

Nyr.

Homoród-

12:189. fürd. Udvarhely m.== Melophagus ovinus L.

juhtetú;

Ide tartozik

még

Nyr.

9 525.

nyúl. Hermán Ottó:

—

•Falazsnak Nyr. 31

m., Nyr. 9 m., Mtsz.

ricinus.

lectularia L.

íPatusa

— Somogy

fonalai.

Puszta-Szanda, 5

Ixodes

nyúlka, nyu-

SNyulacs

*A pókok röpül

Falaczka 25 576.

lacska.

— Paks, Tolna m., 479. — bikanyál, ökör-

nyál

íPánkáló

—

SNyúka I.

— Decs, Sárköz, Nyr.

kappan.

Dunántúl,

Abaúj, Borsod,

Gömör, Heves, Bács, Udvarhely, Csík, Háromszék megyék, Komárom m., Mtsz. I. 1527. nstény.

Mtsz.

—

kunhalas, Nyr. 19

Nagylengyel;

p. 146.

nyávog

—

— Rábaköz;

50.

röpül pókfonál.

Nyr. 19

Szilágy

SNystén kelyf.

— Bor. V. Ökörnyál — Gross.

Ökörtyúk

1554.

Bereg m., Derczen, nyúl. Lepus 1561.

timidus

anyalúd. Anser domes-

*Paklincs

—

- Barkóság, Nyr. 32:

—

37 47.

(macska).

íNyól

—

Ökörlégy

—

Herény

ticus L.

Murm. 1533

lupa.

íNyivog

—

öke 524.

Nstény farkas

*Nyüv

tos L.

— nyúl. — Csúza, Baranya 1563, — tengerinyúl.

lábatlan lárva, álcza.

muslicza.

Palóczság; I.

m., Mtsz.

Tolna m., Mtsz.

m., Ba-

Kopács,

1563.

íNyuzga

muslicza.

Müzslicza I.

Mtsz.

Somogy

Drávamell.,

m.,

Balatonmell.

Közép-Baranya,

;

—

íNyuszka

m., Mtsz.

szúnyog.

SMuszlicza

Pápa

Patttsa

magyar pásztorok nyelvkincse.

Pécsek

—

642

Pécsek

— Zilah,

Nyr. 28

nagy mezei pcsik. Tabanus bovinus L. bögöly,

—

íPeesik Com. Jan. Tabanus bovinus L.

—

légy

Pécsi

Bihar

miklós,

235. légy,

42., 221.

Vicsok

— Barkóság, Nyr. — kis kacsa. Testál — Hajdú m., Nyr. 7: 235. — az midn dögleni Tasó, tasóka

32 325. :

állat,

készül.

Tabanus

bovinus L.

Kameélparcter.

—

íPöcsik F. 354, Sztgy.279. Tabanus bovinus L.

—

íPöcsök F. 354., Tabanus bovinus L.

—

Gross. I. p. 154. *Pötsök marha rovara. Tabanus bo-

—

Tikfl

—

Nem.

72.

—

Schl. sz.

Bocsár

Rábaköz, Mtsz.

a mar-

Tabanus bovinus.

száll.

—

Rozsféreg

Kálmáncsa

a Gastrophilus álczái. Tokaj, a

— ló

végbeübe ragadt kukacz. Gastrus, Nyr. 24 192. :

*Segg-szú

—

— Kraszna, Szilágy

Gastrophilus

equi

Fbr.

lárvája. *

Sertéstet

ÁH.,

33.

— Letenyei Kárt. 20. — Pediculus :

porci.

Siribogár :

87.

Áll.,

Pediculus hovis. *

Szrféreg

Strongylus

—

íilaria.

332.

Distomum

általánosan

—

Bösárkány,

1230.

— minden

tojik.

426.

nem

—

Vakarcsos 1

333. *

—

— Szeged — annak a

kering,

feje-

midn

Csallóköz,

Nyr.

p. 0.

béka, varacskos.

—

Hajduhadház egyformán mondta,

Vaklégy

két pásztor

hogy ettl ered az

émely, tehát

Hypoderma

hozzátette az

egyik

émelyé. IV.

bovis,

ers marhának nincsen I. 154., marha

Gross.

—

í Gross. Hypoderma. Hippobosca equina Viehbreme. Tót: Howadnice.

rovara.

323.

Latr.,

— Moldvai csángók. — cserebogár. Szarvasmarha-tetü — Lete33. § 20. — Kárt. nyei t

Nyr. 31

galambnak a neve, melynek

hákat bántó „bogár", alkalmasint

—

toUa sima

—

Tyúkközlet

Vadócz, rimócz

—

Nyr.

—

Tökmagféreg

vidék, Nyr.

—

Schreb.

csibe, csirke. *

Denevér. Vespertilio.

*Rezsda

386. Zsiráf.

girafifa

— Csallóköz,

második nap

Pubdenevér

I.,

hepaticum L.

—

vinus

Camelopardalis

—

íTevepárd

Pusztaszent-

—

CsallóVatyog és vattyant mint —kotyog, köz, Nyr. 1:333.

a kotlós tyúk.

Vattyants

egyet!

Tsz.

—

Nagyszalonta. Bihar Vicsok Patkány. Mus S. Bogdándy m.,

decumanus PalL

—

(?)

Vízimónár *

643

Vízimónár

—

Baja

Lim-

nobates stagnorum L.

—

Zéra B25.

—

kis

Barkóság,

Hajduhadház rályvöcsök, Kiskócsag, KölessnefiF,

Kútiveréb, Lappantyú, Lilik, LóNyr. 32

szem

sirály.

Mátyás, Nádiveréb,

Nagykócsag, ökörszem. Oláhpap,

z, zgida.

Ölyü, Orsórucza, Pacsirta, PallagPartifecske, Pinty, Polyák, Purzsavöcsök, Rélirigó, Sárgarigó,

sas,

Pásztor-madártan,

Sármány^ Sármászó rucza. Sáska,

Madárístneret.

Seregély, Szánkó, Szárcsa, Szari-

Pásztoroktól, halászoktól és

részben úri emberektl való. Kutatott pontok szerint.

Balatonmellék, halásztól. NyáÖrgúnár az, a mely rködik,

Herkály,

Kerczerucza,

Lilik,

Nagysas,

Lószeraú

Ökörszem,

si-

Oláh-

pap, Orsórucza, Pallagisas, PintlivöGSök, Pintyke, Sárgarigó, Sár-

mány,

Sivófú, Szarbabuk,

bibicz.

Csokonya. Madarak

Arany-

bóka, Cseregrécze,

Csóka,

nege,

Galambozó-

Feketerigó,

Czi-

kánya. Holló, Húrosrigó, Karvaj,

Küll, Vadrucza, Varjú, Vércse. .

Bihar-üdvari, úriemberektl is. Madárnevek: Bábaszarka, Bakcsó,

málinkó. Barázdabilleget, Bugy-

Tcsér,

Vadliba, Vércse, Vízibika, Vöcsök.

Pásztorkutya

mikor megszólal, jön valaki, innen: Ugat a pásztorkutya szól a

Jégfú,

Isnef;

Kanalasgém, Kékgém, KékktiU, rály.

csirke.

Bocsár, Bibicz.

Békés, az öreg Csuta révésztl. Madárnevek Barázdabilleget, Bibicz, Búvár, Feketefú, Feketegém, Feketerigó, Gödény, Ha-

Veresgér-

rucza, Villásrucza, Vízibika, Vízi-

a tömeg pihen.

jastelepi,

Vadgalamb,

Veresbegy, Veresgém,

rilúd.

Iliig

Szürkegém,

czinka,

Vadlúd, Vakvarjú, Vércse, Veréb,

csóka. Szarka, Székisirály, Szén-

Csúza, Baranya m.

Sárjánka,

Szacskó.

Felstárkány, öreg Madárnevek Bagoly,

pásztortól.

rucza, Búbosvöcsök, Büdösbanka,

Czinege,

Fülemüle,

Csaláncsattogtató,'

Csóka,

Fülesbagoly, Harkály, Héj a. Húros-

Czinke,

Kánya, Macskabagoly, ÖkörPintyke, Sárgarigó, Sármány, Szkerigó, Vércse, Zsóna.

Barázdabilleget,

Csülök,

Bibicz,

Csíz,

Czigányrucza,

Bjti-

Daru, Fecskefarkú récze. Feketególya, Feketevarjú, Fogoly, Fürj,

Feketerigó,

Csuszka,

rigó,

szem,

Füstifecske, Galambsnefif, Gerlicze,

Gödény, Gólya, Halkapó, Haris, Héja,

Holló,

Jegesrucza, Jégma-

Kanalasgém, Kanalasrucza, Kánya, Kékvarjú, Kenderike, Kendermagos récze, Kerczerucza, Kidár,

Hajduhadház, Hajdú m. Tarvarjú.

kopaszra nyírott gyere-

ket társai így csúfolják: „Kopaszi-kákó Tarvarjú

—

víziborjú, vaktetú!"

41*

még

Él

Meztúr

644

Ivád

Hajdúszoboszlón és Kun-

hegyesen. Dr. Nagy Sándor köz-

nyomán

Czinke, Dobosgém,

Feketerigó,

Feketególya,

Feketesneff,

Simon Károly tanító Hajduhadházon. Ez a Comatibis eremita él nyoma. Ker-

Fülemüle, Fülesbagó,

czerucza, Kanálosgém, Libucz.

Kánya,

lése

találta

Csíz, Csóka, Csuvik,

ták, Bibicz,

Czinege, Fogoly, Fülemüle, Füles-

Ga-

lambsneff, Gelicze, Gojzer, Gólya, Haris, Harkály, Héja, Jegesrucza,

Kékgém, Kendermagos rucza,

Kanalasgém,

Kékvarjú,

lYád« Heves m., pásztoroktól. Madárnevek: Barázdabilleget, Ba-

Fogoly,

Fürj,

Kerczerucza,

Lappantyú,

Kuvik,

Kútiveréb,

Lúszem

Lilik,

sirály,

Nagy vadlúd,

Mátyás, Nádiveréb,

Ökörszem, Ölyü, Orsófarkú rucza,

bagó, Fürj, Füstifecske, Gillema-

Örvössneff,

Kába, Kakuk, Kazárifecske, Nyúlverkánya, Ökörszem, Pacsirta, Pinty, Pipiske, Sármány,

Pipiske, Reznek, Sárgarigó, Seregi,

dár,

Serege, Snyeff, Stiglincz, Szajkó,

—

tarka

Székács,

Szarkagébics,

Szarka,

Vadgalamb, Varjú ,

—

fekete

és

Veréb, Verébgébics

(L.

Szalonka,

Parlagisas,

Pacsirta,

Szaricsóka,

Szárcsa,

Szürkegém, Szürkevércse, Töcsmadár, Tkerucza, Túzok, Vadgalamb, Veréb, Veresbegy, Veresvércse,

Villásfecske,

Vízicsirke,

Vízityúk, Vöcsök.

Zsóna.

collurio),

Lengyeltóti, Somogy m., pász-

Karczag, Jásznagykunszolnok m.

Testes madár.

pisze, olyformán,

tövis

Tréfásan

mint a muszka-

= gyengénszúró.

Lilik.

Bazsar

toroktól.

= madár.

Berki-

Csörgrécze, Dunairécze, Fosgém, Kaláncsorrú kánya,

Bölömbika,

madár,

Kiszvágó,

Sárcza,

Sár-

gyóka, Seregény, Tikhordó kánya,

Kecskemét, dárnevek

pásztoroktól.

Ma-

Babutyka, Barázdabil-

Tökös-fiamadár, Vércse. Sargyóka:

„A hol a

bival a berek szélén a

leget, Bibicz, Csacsogórigó, Csör-

sarat tiporja, ez a

grucza,

tiprásokon keresgél".

Czigányrucza,

Fekete-

madár a

friss

gólya, Feketerigó, Fülemüle, Fü-

lesbagoly, Gólya, Gojzer, Harkász,

Homokityúk,

Húrosrigó,

Jeges-

kacsa, Kanalasrucza, Kékvérese, Pipiske, Reznek,

Sárgarigó,

Se-

rege, Snyeff, Szriszarka, Sugár-

kacsa, Surgyi, Tarkanyakú vércse.

Túzok,

Vadgerlicze,

Vasvarnyú,

Madárnevek dabilleget, Csire,

Meztúr, nevek

Vashar-

(Huszt),

uraktól

Bábaszarka,

is.

Madár-

Banka, Ba-

rázdabilleget, Czankócsirke, Csör-

grucza, Fogoly, Fülemüle, Fürj, Galambsirály,

Vörösvércse, Zöldfej rucza. Kisújszállás, úriemberektl

Máramaros kály.

Godahujtó,

Gerle,

Gólya, Gyöngyvér, Harkály, Héja, is.

Bábaszarka, BarázBüdösbanka, Cséja,

Csörgrucza, Czigányrucza,

Húrosrigó, Kálomista

v.,

Kanálos-

gém, Kanálos r.. Kánya, Kendermagos r., Kerczerucza, Lappantyú, Lilik,

Lószemü

sirály.

Mezei ve-

Nádudvar réb, Nádiveréb, Nyílfarkú

Ölyü,

r.,

Ökörszem, Pacsirta, Pápistavarjú, Pipiske, Pinty, Reznek, Rozsda-

gém,

Sárgarigó,

Szélkiáltó,

Serege,

Sas,

Szarka,

Szárcsa,

Túzok, Vadgalamb, Vércse, Vízityúk.

Seregély,

Sas,

Rétköz, Szabolcs m., a

Székicsér,

Szaricsóka,

Szárcsa,

Türkévé

6 45

Tkerucza, Tövisszúró,

sza-

bályozás eltt. Ibrányi Zsigmond

Madárnevek

Túzok, Vadlúd, Veréb, Vízicsirke,

régi úri vadásztól.

Vörösbegy.

Bibicz, Búbosvöcsök, Császársneff

Madárnevek Aranyossneff, Bibicz, Búvár, Búzasneff, Csörgrucza, Daru,

Nádudvar, uraktól

Csre,

Gojzer,

Csörgkacsa,

is.

Dankacsüre,

Daru, Fecskefarkú

Darugém, Feketekér,

Dögsas, Feketególya, Feketeliba,

Galamb-

sneff, Gojzer, Gólya, Hattyú, Héja,

Kanálosgém, Kékgém, Kendermagos r., Kercze r., Kó-

Jegeskér,

Lapátos

csag,

r..

Lengyelliba,

rucza. Gödény,

Haris,

sirály,

Orsófarkú

Mólsneff,

Nádiveréb, Parti-

Pallagisas,

r.,

Jegeskacsa,

Kanalaskacsa, vaskócsag,

Kanalasgém, Lo-

Kárakatna,

Nádiveréb,

Szárcsa,

Szürkegém, Tkéskacsa, Vadlúd, Vakvarjú, Veresgém, Villásfarkú k..

Lotyogóliba, Lovaskócsag, Lúsze-

Gya-

Gólyasneff,

logkócsag, Halászka, Halkaptató,

Vízibika, Vízityúk.

Révkomárom, Süske

= Alauda

eristata.

sirály, Sirály, Szárcsa, Sziki sirály,

Szkeliba, Vakvarjú,

Veresgém,

Vereskér, Vízibika, Vöcsök,

fej

Túrkeve,

rucza.

Orosi-puszta, pásztoroktól.

Feketefú,

Sárrét, Bihar m.,

Bihar m., csak

Madárnevek

Feketególya,

Büdibanka.

Zd-

Daru, Jégfú,

uraktól

is.

Madár-

nevek, Bábaszarka, Barázdabille-

get, Bibicz, Búbospacsirta, Csér, Csiremadár,

Czankócsirke,

Czi-

gányvarju. Daru, Dobosgém, Fe-

Kanálosgém, Kanáloskacsa, Kékgém, Kerczekacsa, Kócsag, Lú-

ketególya, Feketerigó, Fürj, Ga-

Maró, Nádiveréb,

lambsneff. Gallérosvöcsök, Gébics,

szemil

sirály.

01áhpap,Pallagsas,Szárcsa,Tarkagólya, Terepú,

Tcsér, Tkekacsa,

Vércse, Veresgém,Vízibika, Vöcsök.

Gerle,

Gödény,

Jegeskacsa, katna,

Gojzer,

Gólya,

Kanálosgém, Kára-

Kékgém,

Kaszásfecske,

Kékvércse, Kendermagos

Pusztaszentmiklós, Bihar megye, csak pásztoroktól. Madár-

czerucza, Kesely, Lilik, sirály,

Magyar

varjú,

r.,

Ker-

Lúszemú Mátyás,

nevek Bábaszarka, Barázdabilleget, Csóka, Daru, Fecske, Fejérgém, Feketegém, Feketevarjú,

farkú

Fülemüle, Gém, Gerlicze, Gólya,

Partifecske,

Kakuk, Kékgém, Kerczerucza, Kesely, Kontyosbanka, Libocz,

piske, Polyikmadár, Reznek, Sárga-

Nádiveréb, Ölyü, Pacsirta, Pipiske,

Szárcsa, Szaricsóka,

Mezei veréb, Mórsneff, Nádiveréb,

Ökörszem, Oláhpap, ölyv, Orsór..

Pacsirta,

Parlagisas,

Pettyesharkály,

Pi-

rigó, Seregély, Sirály, Sírókacsa,

Székisirály,

;

Tyúkod

646

Tankócsirke, Tarkaharkály, Túzok,

Vadlúd, Veréb, Villásfecske, Vízibika, Vízicsirke, Vízityúk, Vörös-

gém,

Zöldharkály.

Vörösvércse,

—

Barázdabilleget, fehér és sárga, Búárrncza, Daru, Faszkagém, Fe-

ketegém, Feketerigó, Feketerucza, Fige, Gyöngyvér, Halfarkas, Hammosrucza (Hamvas), Kanálosgém,

Kék-

Kárakatna,

Kanálosrucza,

gém, Kerekszárnyú

sas,

Kesely-

héja, Keselysas, Kesely, Kócsag,

Liba, Libuez,

Orsófarkú

Nádgém, Nádiveréb, Fergrucza, rucza, Sárgarigó,

Pinty, Rétifetíske,

polom cza, Sorigály pes,

kicsi),

Sí-

köze-

(nagy,

Szárcsa,

Stiglincz,

Szaricsóka, Tiszarucza, Tkerucza,

VakVasgém, Veréb, Veréböl,

Túzok, Tyúkgém, Tyúköl, yarjú,

Vicsotka, Vízibika, Vízityúk.

Vaja, j áng,

Bébicz

—

— Oriolus = mell. Vö.

íYasmegye

—

Nyr. .30

—

99,

—

Aranymáringó

—

m., Mtsz.

Má-

rség, Vas galbula

Nádudvar

—

Oriolus

Aranyossneff

—

Charadrius pluvialis L.

—

Bábaszarka

—

Túrkeve

Biharudvari,

Lanius excubitor L.

Babuka — sok Upupa epops L. Babutyka Upupa epops Bagoly

—

helyen

sok

—

— az

Felstárkány

öreg kanász azt mondta :i „a hajnalt a bagoly i& .megjelenti". Alsólendván, Nyr. 26 Bagoly

—

— baguó

;

plurálisa

baguk,

bagvak. Strix sp.? Máramarosban, 140.,

Bakcsó íáx L.

Pityeréi Poszátó.

gal-

lonfekv.

Nyr. 26

Tökéslúd, Vízigyöngy

Dunántúl,

Oriolus galbula L.

Aranymálinkó L. A mái

559.

Szabolcs m., úrtpl. Sor-

—

Arany máiingó Mtsz.

bula

Tyúkod, a csikasznál. Madárnevek Báránybéget Gallinago,

;

—

fcoöfa/.

;

Nycticoráx nyötico-'

Vakvarjú.

-íiV'eszprém, Keresztveréb.

— Túrkeve, majdnejn — Upupa epops L. Báránybéget — Tyúkod —

Banka

'"-

általános j,

Madár-szótár.

Almár

—

Göcsej,

Oriblus ^albula

Arammá] — My." 1:281. ^^

—

;

Mtsz.

—

Gallinago

csikasz.

A mekeg

Zilah, Szilágy m.,

Öriolus

aranymell

;

galbula

Sopron m.

gallinago

hangjától

;

a német

„Kátschschnepfe".

— Túrkeve, — Motacilla álba L.

Barázdabilleget általánosan

is.

Mtsz. árammáluó.

Arammálingó m,, Mtsz.

—

— Szepezd, Zala

Öriolus

galbula L.

— Szke-Dencs, — Oriolus gal-

Aranmáringó Somogy m,, Mtsz. bula. L.

-íBaták—Ivád— Upupa epops

—

Bazsar

madár

;

—

Lengyeltóti

leginkább fiókaveréb.

Bébicz

—

eristatus L.

bíbicz

—

Vanellus

—

Bekekecske *

—

Bekekecske

—

Nyr.

Gallinago gallinago L.

227.

hang-

;

Banka,

Babutyka,

—

Berkibagoly

Asio

accipit-

Berkikánya

—

Milvus migrans

Bodd.

— Túrkeve — Vanellus

Bibiez

Bocsáron

Szólás.

Büdi-

Bugybóka, Daduk, Kontyos banka,

Huputa,

Dutka,

Mututka, Szarbabuk, Ututka.

riniis Pali.

eristatus

Baták,

banka, Büdösbabuk, Büdösbanka,

Büdösdod,

utánzó.

Ugat

Csörgörucza

647

pásztorkutya

Csacsogórigó

Csaláncsattogató

szól a

Császársneff

— Numenius arcu-

atus L.

—

Anas querque-

—

Botaurus

—

Csattogó

dula L.

Bölömbika

— Pratineola

rubicola L.

bibiez.

Bjtirucza

kóborló

Pastor roseus L.

bics

Karezag

Lanius coUurio L.

—

gé-

Csette-

stel-

getö jobban fest. laris L.

— Mergus

Buárrucza

—

ser L.

Búvárrueza,

—

Búbor Nyr. 28

Nyitra

mergan-

Csér

téli.

m;,

palóez,

— Alauda eristata

145.

—

Búbospaesirta

Alauda

eri-

Búbosvöcsök

—

Colymbus

eri-

status L.

—

Buhú

Lz.

Upupa epops

—

bagoly.

Bubo

bubo L.

— Gyöngyösinél, Nyr. — burukkol („az örvös,

163.

-fr .;

— Anas crecca L.

—

Csetteget

Csincsarara

—

sp. ?

Lanius

col-

Pavoneella pug-

nyelvrontók

Büdibanka

„Bajnok

— Upupa epops

Büdös Bábuk

czinke.

Szihalom, Borsod

Nyr. 24:432.

—

sirály.

D^r^

Larus.

Csire — Hydroehelidon hi^á" lu

—

-r^

Túrkeve

— Gömör, — madár.

Babuka,

Csre

—

;

ezigány,

— Chrysomitris spii^us Csóka — Corvus monedula

Gyöngyösi,

163.

névjegyzék

*Csiriglyo Nyr. 24:96.

Csíz L.

— Upupa epops L. Büdösbanka — Upupa epops L.

Országos

—

— Nógrád, lótság,.

Hydroehelidon nigra L.

bibicze".

—

Nyr. 24 95.

*Csiremadár Colymbus

Búzasneflf

Nyr. 27

Csokonya

hagyta buliklását").

—

Búvár nax

—

Cseregrécze Anas crecca

Csira

Bulikol :

hirundo L.

lurio L.

Bugybóka

galamb

— Hydroehelidon nigra h. — Túrkeve — Stema

Cseregörucza

stata L.

Cséja

Rétköz, Szabolcs m.

— Anas crecca L. Csörgörucza — Anas crecca L.

Csörgkaesa

Csulí, csulimadár

—

csulimadár

Csuli,

—

Passer domesticus L.

—

Csúri Mtsz.

—

Pápa,

Csallóköz,

arcua-

—

Csri madár

Lázár 36 Passer domesti-

(veréb).

cus L.

—

m.,

Tiszaadony,

—

26:476.

Nyr.

Bereg gólya.

—

Czankócsirke Túrkeve, Ortygometra porzana Meztúr

—

L.; L. Tankócsirke.

— A

Túrkeve

—

Ürb-puszta, Égi bárány Gallinago gallinago L. Pestm.

—

helyen

Dankacsüre

140.

—

tehát földszínt.

Zala

m.,

Daru

Szentgyörgy-

Njr. 2:279.

Troglodytes

törzs).

sive

Regulus.

—

Ruticilla tithys L.

mell.,

ridi-

Kopács, Dráva-

Nycticorax nycticorax L.

Favágó Larus

—

Csúza, Baranya m., Mtsz.

Faszkagém 187.

—

— Ardettaminuta L. Pest m.,

(harkály).

Nyr. 26:

Dendrocopus

major L.

Túrkeve

—

Grus

cinerea L.

Darugém

—

ökörszem vagy királyka (fágutu =

—

sp.

bundus L.

—

nagy fészke oldalaiban a veréb

— —

Czinke.

—

ciconia

—

mert a kéményre rakott

Paszgógó Nyr. 26

czink. Parus

Czink

Farmos

Hegyhát, Farczinyamadár Körmend, Vas m., Nyr. 27:96.

sok

— Técs,

—

Ciconia

gólya.

Azért,

favágó

Karczag

B arany ab aksa

Caprimulgus europaeus L.

sp.

Visk.

—

Fágutukirály

Biharudvari

—

Corvus frugilegus

—

Éjjelifecske

—

Fuligula nyroca Güld.

Czigányvarjú

búbosbanka. Upupa epops L.

völgy,

—

Czigányrucza

Czinke

tótban: dudek, dudok.

Fuligula nyroca Güld.

Czinege

monachus

— Anas boschas L. Dunairécze — Anas boschas L. Dutka — tótság, Nyr. 27 175.

fészkel

—

Czigánykaosa

Parus

— Vultur

Emeletesveréb

—

Túrkeve

Dunarécze

Ciconia ciconia L.

—

Tro-

Numenius

tus L.

Czakó

Nyr.

stellaris L.

Dögsas

Retz.

csuli

m.,

ökörszem.

—

Dobosgém

Botaurus

— Sitta europaea L. Csuvik — Glaucidium noctuum

—

Pest

glodytes troglodytes L.

Passer domesticus

Csülök

—

187.

Csuszka

—

Diómadár

Fehér

Nyr. 26:524., Lázár 121

m.,

Fecskefarkú rucza

648

—

Fecske

—

Hirundo rustica L.

Fecskefarkú rucza Ardea cinerea L.

acuta L.

—

Dafila

Fehér barázdabilleget

— Mo-

tacilla álba L.

— Ardea álba L. *Feketefú — Békés — Oede*

Fülesbagoly

—

Ftilesbagó.

Pejérgém

mia fusca

Gimpli

649

—

Fürj

—

Feketegém — Békés — Ardea

—

* Feketególya

—

Túrkéve

Ciconia nigra L.

— Oedemiafusca L. Feketeliba — Anser fabalis L. Feketerigó — Túrkeve — Turdus merula L.

Feketerueza -Oedemiafusca L.

—

Fekete sneff

Ibis

falcinel-

—

Sz. F. B.

Hirundo

—

Gagó 329.

;

Bereg m., Székely-

— gólya, Ciconia

Cornix nigricans. Elfogadható,

Galambászókánya

—

Fészek fent Nyr. 25 474. :

Corvus frugi-

—

Galambozókánya

—

Galambsirály bundus L.

Aegithalus

* Galléros

—

Fogoly

—

Túrkeve

Nyr. 24 209. a né-

—

Perdix

— Ardea cinerea L. Fostosgém — Ardea cinerea L. Fülemüle — Túrkeve — Lus-

—

Túrkeve

eristatus L.

—

Túrkeve

— Lanius

—

Turtur

iurtur L.

Gébics

Gelieze

—

Gém

Gemecs

Ardea cinerea L.

—

Csongrád és TiszaArdea 28 144. cinerea L. Halászszerszám is.

újfalu,

Nyr.

Gerle

—

Turtur turtur L.

—

Túrkeve

— Turtur

turtur L.

*GUlemadár

met Vogelbl származtatja

cinia luscinia L.

ridi-

coDurio L.

penduli-

perdix L.

vöcsök

Colymbus

Gerlicze

Fosgém

Larus

*Galambsneff Túrkeve, Biharudvari— Pavoncellapugnax L.

— fészekben a leg-

á. é. emberre is f. gyerek utolsó gyermeke egy házaspárnak.

—

— Csokonya

Astur palumbarius L.

— Veszprém m.,

ifjabb fióka,

Fige nus L.

— Astur pa-

lumbarius L.

népiesen pápista varjú.

L.,

cico-

nia L.

—

hogy ez a kiveszett Geronticus eremita emléke él mond okában Hajdúszoboszlón, Kunhegyesen. Feketevarjú

ru-

Beregszász, Nyr. 26:

95.;

lus L.

Fekete tar variu

Cotumix

stica L.

föld, Mtsz.

*Peketekér

legus

—

Túrkeve

Füstifecske

coturnix L.

purpurea L.

—

Sok helyen

Asio otus L.

—

Ivád,

Heves

Turtur turtur L.

*Gillimadár

Gimpli

— Turtur

— Nyr.

—

Pyr-

A német

gim-

24:248.

rhula pyrrhula L.

turtur L.

pel, osztrák-bajor gimpl.

Godahujtó

650

—

Godahujtó

Istig lincz

rina L.

—

*Gojzer

—

Túrkeve NumeA német Kaiser

nius arquatus L.

mantopus

Himantopus

hi-

Túrkeve

— A

—

Gödény

—

Ciconia

— Pele-

Túrkeve

már

L.,

—

*Gdin

elmaradt.

— gödény,

Karczag

Pelecanus onocr. L. a negyvenes

években

—

XIX. század

—

még

csrének fels kávájából me-

rítkanalakat csináltak. L. Nagy-

meg.

—

maga szaván

Crex

pratensis

— Picus maior L. Harkán — Picus maior L. Harukály — Gyimes, Csík m., Nyr. 28 142. — harkály. Picus. Hattyú — Cygnus musicus L. Hegedss — Moldvai csángó, Nyr. 31 84. — varjú. Héja — Astur palumbarius Hérká — Nyitra. palócz, .Nyr. 28:496. — Picus *Herkály — Békés — Picus :

,L.

bögyú.

Gúnár

—

Nyr.

24:249!

--a

ludfélék hímje. Szepesi szászban:

goner; német

*Guvat

—

ganner.

—

Túrkeve

sp.

maior L. Rallus

Hérkvány

aquaficus L.

Qyalogkócsag

—

Nyr. 28:496.

Ardea garHolló

zetta L.

Gyöngyvér

—

— —

Nyitra,

Picu»/

palócz, '-'^

Corvus corax L.

Homoki tyúk Temm.

Anser albifröns

—

Oedicnem.u&

arépitans

Scop.

Húrosmadáx *Híajastelepi —^i Békés m.

Ardea

27:508.

Nyr.

harist

Harkály

canus onocr.

volt;

— Cerchneis ves-

Bechst.

álba L. *

Szólás

fogják

Fuligula fe-

Hamvasrucza.

Hamvasvérese Haris

—

Gólya

—

pertinus L.

(Sclmepfe.)

Gólasneff

—

Hammosrucza

Numenius arcu-

atus L.

rus L.

ralloides Scop. ,

Halászka

Sterna

Halászpéter

— Larus argenta—

Halkaptató tus Brünn.

Nagykrös, Nyr. 24 ölyü,

Buteo

ölyv.

Phalacrocorax

Larus

—

Turdus viscivoi

Hülü — — 335.

—

buteo L.

carbo L.

Halkapó

Húrosrigó

rus L.

sp.

tus Brünn.

Halfarkas

— Turdus viscivo-

sp.

Larus argenta-

*Isnef

—

Békés

—

Scolopax

rusticola L. -

Istiglincz

duelis L.

—

Carduelis

car-

—

Jegeskacsa

—

Túrkeve

—

Jegeskér

Fuligula

—

Kánya

Buteo buteo L. mert a Buteo ölyv; kánya pedig Milvus.

Fuligula t'langula L.

—

Kappan

—

Jegesrucza

Fuligula clau-

—

*Jégfú

—

Békés

Fuligula

clangula L.

—

Alcedo ispida L.

—

Zsögöd Ampelis Szemere László szerint székely neve a madárnak.

garrula. L.

— Falco subbuteo L. Kakuk — Cuculus canorus L. Kaláncsrú rucza — Spatula Kába

clypeata

Kárakatna

Corvus

L. Kálvinista varjú.

Kálvinista varjú

—

Karoj :

—

Karvaj

Accipiter nisus

Cypselus apus

—

Kanalasgém -^

Platalea leuco-

- —

rodia L.

Kanalaskacsa peata L.

— n

Kanalasrucza

—

— tóiód

—

.d"i^.

Biharudvari

Túrkeve

—

Spatula

Kókvarjú

— Coracias garrula h.

—

*Kékvéröse

Kenderike

Türkeve

—

'^ .,,

Fringilla canna* -y

Kendermagos rucza Anas strepera

Kerezekácsa

cly-

—

Túrv

FuUgula

clan-

Spatula cly-

—

Túrkeve, Bé-

Fuligula

clahgula L.

*Kerczerucza kés m.

—

Mta

Békés

gula L.

peata L.

Ksuiálosrucza

—

Túrkeve, Békés

Ardea cinerea L.

kéve

Platalea leucorodia L.

Kanáloskaosa

ifi?*—

Iliig.

bina L.

clypeat^-^ L,

*Kanálosgém

Túrke\é

Cerchneis vespertinus L. Spatula cly-

—

Iliig.

Cypselus apus

KékküU

—

* Kaszásfecske

europaea L.

a karvaly, Accipiter

nisus L.

Kékgém

— országosan

cornix

—

Túrkeve

Szihalom, Borsod m.,

—

Nyr. 24 432.

megszánj a a dögöt, tehát nem böjtöl, szemben a pápista varjúval, L. Magyar varjú, Kálomista varjú.

peata

—

Kárakatona

Mert

Corvus

— rSpatula

Phalacrocorax

Phalacrocorax carbo L.

Kazári fecske

—

Kálomista varjú

—

cornix L.

hahn; osztrák-bajor: kaphan. *Közönségesen: „Kapaun, Kapauner".

carbo L.

Jégmadár Jenige

—

24:269.

Nyr.

him madár. Német: kapp-

herélt

gula L.

téves,

clan-

gula L.

—

Kerekszárnyú sas

651

Jegeskacsa

—

Kerekszámyú

sas

-^ Buteo buteo L.

—

Tyúkod

Keresztveréb

Keresztveréb —Monticola saxaL. Veszprém.

tilis

—

Kesely

Keselysas *

Kesely

— Vultur. — Túrkeve —

Vul-

Kótkés — CrexpratensisBechst., a madár szava s innen hars, ha-

Colymbus

—

Lébucz :

—

— Ardea garzetta L. — Sterna hirundo

—

Kontyosbanka

tévesen

— Ardea

— Upupa epops.

—

Somogy m. *Kótyag csag, Ardea álba L.

— Anser

albifrons

— Anser cinereus Mey. Libocz — Libucz. Vanellus status L.

— Vanellus eristatus L. — Túrkeve, Békés m. —

Lilik

— kó-

Scop.

albifrons

Szilágyi

Bálint karczagi öreg juhász rint

„nem magyarul

sze-

szól".

—

Pavoncella pug-

Békés m. Lószem sirály Larus argentatus Brünn.

—

Pratincola rubi-

Lotyogóliba Anser sp.

síki

gerendázatában

—

halász-

—

*KiitiveTéb

Kuvik

definiálja

Liba

Nyr.

Libucz

Beregszász,

—

Scop.

Anser

Gola

eri-

Túrkeve Kócsag Már elmaradt.

Kölessneff

—

Vanellus eristatus L.

Lengyelliba

álba L.

nax

—

26 382.

eri-

Kiszvágó L. Küszvágó. *

Nádudvar

madárnak. Vö. Libocz.

status L.

Kiskócsag

—

Lappantyú Nyr. 28 566. Caprimulgus europaeus L.

Nyr.

ris is.

—

Spatula

Spatula clypeata L.

Királyvöcsök

—

Lapátorrú rucza clypeata L.

Lapátosrucza

Vultur.

monachus

tur

Magyar rucza

652

kutak kávájának is

fészkel.

Lovaskócsag

— —

Nádudvar

—

Ardea álba L.

*Lúszem sirály — Túrkeve

Glaucidium noctuum

—

Larus argentatus Brünn.

Retz.

Küll

— Nyr. 28: 185. — Picus

viridis L. Zilahon „ács"

neve.

* Miért

a gúny-

volna gúnynév, mi-

Csík, Nyr. 28:142.

keresi eledelét.

lus lehet.

ticorax nycticorax L.

Lábaskócsag

— Ardea álba

— Gyimes, — Csak Regu-

Madarak királya

kor a madár valósággal ácsolva

Küszvágó — Sterna hirundo L. *Kvakvarjú — Túrkeve — Nyc-

Syrnium

Macskabagoly aluco L.

Magyar rucza

— Karczag —

tkés. Anas boschas. Szilágyi Bálint öreg juhász így értelmezte szavát: Adám-Gáspár-Pál-Pál-Pál (bis).

Kitn.

Magyar varjú

Magyar varjú czag

—

nem

országosan

— Túrkeve, Kar-

Corvus cornix

L.,

majd-

„kálvinista

v."

mert megszállja a dögöt, tehát

nem

—

Caprimulgus

europaeus L. Mái

mell. Vö.

Aranymálinkó.

ria L.

—

Túrkeve

és

sok

glandarius

Garrulus

L. Szavával a nevét mondja.

Mezei pacsirta

MólsnefT

— Alauda arven-

—

Túrkeve

—

— Gallinago

gallinago

Anser

—

Békés

—

Aquila

chrysaetus L.

Nagyvadlúd

— Anser

cinereus

— Anser cinereus — A sárréti nép, Osv. Mey Nyárilúd

(50—100

velte házánál

;

Mórsneff.

—

Muszka veréb Ampelis garrula L.

— Galli-

Székelység

Téli

vendég

szák 1577.

(ekewr bika helyébe

18.

— a bölömbika,

—

Túrkeve

Acrocephalus turdoides Mey,

— de

Emberiza schoe(nem jó). *A madár

egyszersmind L.

fogták

tojást,

rétséggel

rucza

Nyílfarkú

—

Dafila

— rség, Vas — Milvus regalis Nyúlverkánya — Milvus re-

Nyulászukánya

Pali.

galis Pali.

lármájára vonatkozik

mint a nádiveréb ",

ez csak az

A. turdoides lehet.

—

Nógrád m., Mtsz.

csupasz madárfióka.

— Túrkeve,

*01ápap

Békés

—

Nycticorax nycticorax L.

— rség, Vas m., — galbula L. (azaz Oriolus Mtsz. Olomári

aranymálú).

stellaris L.

Nádiveréb

ne-

a pákászok ladik-

madarat.

Nyuszka

Mututka — Nyitrai palócz, Nyr. 28:496. — Upupa epops L. Nádgém — Ardetta minuta L. Nádibika — kolozsvári glosz-

Botaurus

19.,

m., Mtsz.

Jenige.

írva) Nyr.

trrel

drb.)

acuta L.

—

niclus

—

tünedezik.

Túrkeve *Mórsneff nago gallinago L.

Ardea álba L.

vadlúd

számra szedték a

Mezei veréb Passer montanus

—

Nagylúd

—

cinereus Mey.

falkaszámra

sis L.

Nagykócsag

Mey.

Mátyás

helyen

talus L.

Nagysas

Maró — Falco peregrinus Tunst. Martifecske — Clivicola ripa-

—

Karezag 1. *Nagybögyü Gdin^ azaz Pelecanus onocro-

böjtöl.

Málonfekvö

Orsórucza

653

—

*Orsófarkú kacsa

—

Túrkeve

Dafila acuta L.

Orsófarkú

rucza

—

Dafila

acuta L.

„zsinatol, *

Orsórucza

udvari

—

Békés, Bihar-

Dafila acuta L.

Öklömbujár

654

—

Öklömbujár

Colymbus mi-

Pettyegesharkály maior L.

nor Gm.

—

Ökörszem

Túrkeve

—

Pintlivöcsök

Tro-

—

*Ölyv

Buteo buteo L.

—

Túrkeve

Békés

— Astur pa-

— Fringilla

Túrkeve

Pintyke— Fringilla

—

*rgúnár

— között

— Balatonmell. — Anser cinereus az,

Co-

coelebs L.

Pióka csalogató

a nyári ludak

39.

a mely rködik,

—

halászmadár

Pipiske

Örvössneff — Pavoncella

coelebs L.

—

MNy.

11:

sirály

(e.

h. pióczacsalogató).

a míg a tömeg pihen.

nax

—

Pinty

...

lumbarius L.

Mey

—

Picus

lymbus minor Gm.

glodytes troglodytes L.

Ölyü

Rétífecske

eristata. L.

pug-

hányat

— Túrkeve — Alauda — Bojtárok tréfája: a pipiske ?

tojik

a kér-

dezett számot vetett hozzá s ta-

— Alauda arvensis L. *Pallagisas — Békés — CirPacsirta

cus,

lálgatta, a lefzés ez hun többet, hun kevesebbet. Tótban pipiska. Nyr. 27:176. A név a madár :

rendesen az aeruginosus L.

—

Fallagsas

szavától ered.

Circus aerugino-

.Pápistavarjú gilegus L.

;

—

Corvus fru-

jár dögre, tehát böjtöl;

Numenius arcuatus

nem

szemben

— Fuligula ferina L. Parlagisas — Túrkeve — CirPaprécze

Türkeve

—

— Hydrochelidon sp. Pásztorkutya — Bocsár — bíbicz — Vanellus eristatus —

Partisirály *

mert ha megszólal, biztosra vehet, hogy ember vagy kutya van kökutya"

L..

„ugat a pásztor-

szól a bíbicz.

Pergrucza dula

—

Anthus

—

*Polyikmadár Numenius arcuatus

sp. ?

Túrkeve

—

kiál-

tástól.

— Sylvia sylvia L. Poszató — Vas m., Nyr. 30 99. Purzsavöcsök — Colymbus

^Poszáta

Clivicola riparia L.

zelben. Szólás

Orosztony, Zala m.,

cus aeruginosus L.

—

Pityer

Nyr. 24 384. :

a kálvinistavarjúval.

—

Kisújszállás

tréfásan a hosszúcsrú gojzer ==

azért így, mert

* Partifecske

—

* Pisze

sus L.

Anas querque-

minor Gm.

Rabecz

—

Nyr.

—

27 176. :

veréb. Passer domesticus.

tót

vrabecz.

—

Báró plurális

nyitrai

palóczoknál,

ráruók, Nyr. 28 497. :

—

talán a kerecsensólyom.

Hétifecske nigra L.

— Tyúkod — Sterna

Rétirig

—

Rétirigó

séges

—

Otls Túrkeve Ritka. Egykor közön-

bocz sir a,

volt.

Ardea purpu-

— Csúza, Bara— szárnyra kel madárfiú. L. Sá-rcza — Fulica atra

*Röpösmadár

Somogyi pákászok így nevezik; tényleg a sarak (stagnum) madara.

Sárga barázdabilleget

— Mo-

—

galbula fiú,

vagy:

fiú!

Kell-e

dió

fiú?

— Motacilla

Sárgyóka Lengyeltóti

„A

hol

flava. L.

bival

berek szélén a sarat tiporja, ez a madár a friss tiprásokon keresgél"

Sárjánka

Emberiza

citri-

nella L.

„fényesfejú", kicsint, tehát

—

Emberiza

Sármászó rucza

citri-

—

Sáska

—

Sneff

— Anas

24:396.

Nyr.

rusticola

—

Német

— Scolopax rustiéola L. Sórigály — Larus ridibundus L. Sorjáng — Hydrochelidon nigra Snyef

L. Sterna sp. ?

—

Sorjázik 517.

—

Csapodi, Nyr. 26

madár egymásután

való vonulása.

Carduelis

Stiglincz

Sugárkacsa Surgyi

car-

Aquila Ibis

—

sp.

falcinellus

Sza-icsóka

Fulica atra L.

—

Túrkeve

—

Caracias garrula L.

Sturnus vulgáris L.

—

Túrkeve

—

Stur-

nus vulgáris L.

Seregény

Dafila acuta L.

— Emberiza calandra, L. — Révkomárom —

Szacskó

—

Seregély

—

Süske Alauda eristata L.

a hajlott csrére czéloz.

Serege

Túrkeve

Sivókacsa

crecca L.

Anas quer-

quedula L.

—

Anas

duelis L.

Sármány

^-.

crecca L.

nella L.

Sas

Nyr.

421.;

Schnepfe.

—

Túrkeve OrioL. Mondóka: Itt a

Sárgarigó dió,

— Nyitra m., palócz, Nyr. — Alauda eristata L. Sivófúvó — Karczag — kacsa,

Scolopax

tacilla flava L.

lus

Pungur, MNy.

Vö.

495.

nya m.

•

MNy.

sirrá,

68.

Siska

rea L.

—

Túrkeve Larus Munkácsi török, Gomvogul eredetnek tartja: ;

114—118.

—

Rozsdagém

—

Sirály

általában

—

Reznek

Acrocephalus tur-

doides Mey.

tetrax.

Szánkó

655

— Sturnus vulgáris L.

Sípolórucza— Anaspenelope L.

Szajkó

—

Garrulus

glanda-

— Scolopax

rusticola

rius L.

Szalonka L., nn.,

de terjed.

Szánkó

—

Totanus totanus L.

Szántóka

656

Szántóka Nyr.

—

28 142. :

Törtly

Tankó

Gyimes, Csík m.,

—

Alauda arven-

Czankó

Tarkagólya

—

Szárcsa

—

Upupa epops

Túrkeve és szerte

Picus major L.

Fulica atra L.

—

Szarka

—

Lanius excu-

—

Lanius excu-

—

bitor L.

Székács

Széki Glareola

—

— —

Glareola torquata

Briss.

—

sirály

—

Túrkeve

pratincola

tor-

quata Briss.

—

Székiszarka

Himantopus

himantopus L. Szélbaszó

— Cerchneis

tinnun-

culus L.

—

Szélkiáltó

Numenius

ar-

Szénezinke

—

Parus

maior

L., nn.

—

gojzer.

Karczag Numenius arcuatus Lu

Terep

— Erismatura leucoce-

phala Scop.

Tikhordókánya

Astur pa-

lumbarius L.

— Anas boschas L. Torkosgém — Ardea cinerea L. Tcsér — Numenius arcuatus L. Töcsmadár — Numenius arcu-

Tiszarucza

atus L.

Tkerucza

—

boschas L.

— Anas

Tyúkod

boschas L.

— Glareola torquata

Briss.

Szkeliba

Nádudvar

— Anser

—

* Szkerigó Felstárkány Turdus musicus L.

Szriszarka

—

Lanius excu-

bitor L.

— Ardea cinerea L. Szürkevórcse — Cerchneis vesSzürkegém

Tkéskacsa Anas boschas

anser Auct.

pertinus L.

*Tes-tes madár

Tkekacsa — Anas

cuatus L.

Szikisirály

—

Tarkavarjú Ivád,. Heves m. Corvus cornix L.

Tarvarjú Geronticus eremita L. Vö. Fekete tar variu.

Columba palum-

bus L.

Székicsér

Falco

subbuteo L.

bitor L.

Szarkagébics

—

Tarkanyakú vércse

Pica pica L.

Szarkagábor

—

— Ciconia álba L. Tarkaharkály — Túrkeve —

sis L.

Szarbabuk

—

Túrkeve 1. Totanus totanus L.

csirke

csirke.

Tkéslúd

Túrkeve

—

Anser

cinereus

Mey.

Töklincz Nyr. 28:497.

— —

palócz,

nyitrai

CardueHs car-

duelis L.

Tökös

—

Lengyeltóti

—

fiamadár, fiaveréb.

Törtöly

—

Ismeretlen helyrl,

Kimnach Ödön,

Nyr. 27

141.

—

;

Tövisbujó

(Talán a német Turtel-

gerlicze.

Vereskér

657

taube-bl.

nem

hazáját

szó

ismerem). Turtur turtur L. ?

—

Tövisbujó

Troglodytes tro-

Somogyban min-

glodytes L.; de

—

Tuba,

—

19.

Otis Túrkeve pákászok

—

sárréti

ólmoses *A Tisza

télen

„behajtották".

mentén lovas pásztorok nagyon gyakorolták a beterelést.

Tüskebujkáló

—

Nycticorax nycti-

—

Varjú ben

vori,

palócz

nyitrai

—

Corvus.

vari,

Örmény27

NyT.

varja,

57.

Nyr. 28

497.

—

Tro-

—

Vasgém

Ardea cinerea

L..

juv.

— Dryocopus mar-^

Vasharkály

ralloides

Vasvarjú

—

Tyúköl Nyr. 28 497. :

(Huszt).

tius L.

Ardea

Scop. nyitrai

palócz,

— tyúkörü madár.

— nyitrai palócz, Nyr. — Upupa epops L. Ük — Csallóköz, Nyr. 333.

Ututka :

* Astur

tiköl.

Ülü

— Gyimes, Csík — ölyv. Buteo

— Coracias garrula

—

Cerchneis tinnuncu-

Vadkecske

Veréb san

Gallinago

Mekeg

hangjáról.

—

— Túrkeve

és országo-

Passer domesticus L.

Verébgébics

Lanius

collu-^

rio L.

m., Nyr.

— Accipiter nisus Veresbegy — Erithacus rube-^ Veréböl

buteo L.

— Turtur turtur L. — Börvely, Ecsedi

—

Vadliba

lus L.

Vadgalamb — Columba oenasL. Vadgerlicze

garrula

Vasvarnyú

palumbarius L.

28 142.

Coracias

Vércse 28 496.

—

néhol Vasv árnyú.

Astur palumbarius L.

láp

is.

Tyúkgém

uro-

Anas boschas

—

Vakvarjú

glodytes troglodytes L. L. Tövis-

—

Tetrao

—

corax L.

Orosztony,

Zala m., Nyr. 24:384. bújó

Gyimes, Csík m.,

Vadrucza

—

— A

tarda L. Osv.

gallus L.

a német: Taube.

idején

Nyr.

—

Túzok

— 142.

Vadpáva

— Lanius collurio L. tubicza — Nyr. 24

Tövisszúró

—

den bokorlakó kismadár.

401.

—

Vadlúd Túrkeve Anser segetum Gm. Anser fabalis Lath. *Karczag Szilágyi Bálint öreg pásztor szerint ezt mondja KisGál Gáspár (bis). *

gallinago

cula L.

Veresgém

— Túrkeve — Ardea

purpurea L.

Veresgérrucza

—

— Anser fabalis Lath.

Hermán Ottó: A magyar pásztorok

L..

—

Biharudvari

Fuligula ferina L.

Vereskér

nyelvkincse.

— Fuligula ferina 42

L..

Bölömbika

658

Veresvércse

Cerchneis

Madár-névrendszer.

tin-

nunculus L.

Magyar-latin

—

Vicsotka

Colymbus minor

Gm.

—

Villásfarkú

Dafila acuta L.

—

* Villásfecske

Túrkeve

—

rus stellaris L.

Botau-

Dobosgém.

—

Vízigyöngy

—

Orty-

—

Vaja, Szabolcs

Túrkeve

—

Galli-

—

Vörösbegy

— —

Király-

álba L.

Lanius

— Fuligula ferina L.

—

Túrkeve

Cerchneis tinnunculus L.

Zöldfej rucza

—

Anas bos-

—

Túrkeve

—

Zöldkánya

Coracias

gar-

Zsidómadár

—

Ibis

falcinel-

tót Zlna.

—

Gallinago

Motacilla

eristatus L.

—

Gallinago gal-

—

Asio accipitri-

linago L.

Berkibagoly nus Pali.

— Milvus

migrans

Bodd.

— Vanellus eristatus L. *Bjtirueza — Anas querqueBibicz

dula L,

lus L.

Zsóna

—

— Upupa epops L. Bazsar — Avis. *Bébicz — Bibicz — Vanellus

rula L.

nycti-

*Baták

Berkikánya

Picus viridis L.

epops L.

Upupa epops

Bekekecske

chas L.

Zöldharkály

—

gallinago L.

collurio L.

—

Banka

Barázdabilleget

Vöröshátú gébics halom, Csongrád m.

Vörösvércse

— Upupa

— Strix spec. Bakcsó — Nycticorax

— Eri-

Túrkeve

Upupa epops

Báránybéget

sp.

thacus rubecula L.

Vörösrécze

—

corax L. *

Colymbus

Lanius excu-

Bagoly *

nula chloropus L.

Vöcsök

*Babuka

*Babutyka

Larus ridibundus L.

Vízityúk

—

Bábaszarka bitor L.

gometra porzana L.

Oriolus

Dafila acuta L.

— Túrkeve —

Vizicsirke

—

Arany málinkó

galbula L.

— Túrkeve —

Vízibika

Nomenclatura.

—

Hirundo rustica L. Villásrucza

II.

Pásztorok, halászok és urak madárismerete.

—

Picus

viridis

Bölömbika

laris L.

—

Botaurus

stel-

Buárrucza

Buárrucza ser L.

659

— Mergus

mergan-

Fige

660

Fogoly

— Perdix perdix L. Posgém — Ardea cinerea L. *Postosgém — Ardea cinerea L.

Fogoly

—

Fülemüle

Luscinia

lusci-

nia L.

Fülesbagoly Fürj

—

Asio

otus L.

Coturnix coturnix L.

Hirundo ru-

* Füstifecske

stica L.

*Galambászókánya

—

Astur

palumbarius L.

Galambsirály bundus L. *

*Galambsneff pugnax L.

— —

vöcsök

* Galléros

Larus

ridi-

Pavoncella

— Colymbus

eristatus L.

—

Gébics

*Gelicze

*Gém *

—

Gerle

Lanius

—

sp.

Turtur turtur L.

Ardea cinerea

—

Turtur turtur L.

*Gerlicze — Turtur turtur L. *Gillimadár — Turtur turtur L. *Godaliujtó — Numenius arcuatus L.

*Gojzer

Jégfií

Gyöngyvér Scop.

Jégmadár

*Kaba Kakuk *

Lovaskócsag

661

— Alcedo

— —

Falco subbuteo L.

Cuculus canorus L.

clan-

Kaláncsrü rucza (madár)

Keresztveréb

—

Kanalasgém

Kesely

—

Monticola sa-

—

Vultur.

— Vultur. Kesely sas — Vultur. Kesely — Vultur. Királyvöcsök — Colymbus Keselyhéja

Kálomista varjú

—

xatilis L.

Corvus

cornix L. *

— Fuligula

gula L.

Spatula clypeata L. *

Kerczerucza

ispida L.

Platalea leu-

eri-

corodia L. *

Kanalaskacsa

—

status L.

— Ardea garzetta L. Kiszvágó — Stema hirundo L. Kontyosbanka — Upupa epops

Spatula cly-

Kiskócsag

peata L.

*Kanálosgém

—

Platalea leu-

corodia L.

*Kanálosrucza

— Spatula

cly-

Kócsag

peata *

Kánya

—

*Káxakatna

Buteo buteo L.

—

Karvaj

Phalacrocorax

nax

—

Accipiter nisus L.

—

Cypselus

*Kazáfifec8ke

—

Cypselus

Kaszásfecske apus Iliig.

apus

Kékgém

Ardea álba L.

— Pavoncella pug-

—

Picus viridis L.

— Stema hirundo L. Kutiveréb — Pratincola rubi-

cola L.

—

Glaucidium noctuum

Retz. *

Lapátorrú rucza

*Kókvércse

—

Cerchneis ves-

Kenderike

—

Fringilla canna-

Kendermagos rucza

—

Anas

*Kerczekácsa gula L.

Lengyelliba

— Fuligula

—

Caprimulgus

Anser

albi-

Anser cinereus Mey.

*Libocz (Libucz) eristatus

strepera L.

—

frons Scop.

*Liba

bina L.

Spatula

europaeus L. *

pertinus L.

—

clypeata L.

Lappantyú

Küszvágó

Kuvik

Iliig.

Ardea álba

Küll *

— Ardea cinerea L. *Kékküllö — Sitta europaea L. Kékvarjú — Coracias garrula *

Kölessneff

carbo L. *

*Kótyag

— —

clan*

—

Vanellus

— Anser albifrons Scop. Lovaskócsag — Ardea álba L.

Lilik

Ltiszem

662

sirály

*Lúszemü

sirály

gentatus Brünn.

—

Larus

ar-

Rozsdagéni

*Sárcza

—

Szánkó

Fulica atra L.

—

* Sárgarigó

Oriolus

gal-

bula L.

— Motacilla flava

Sármány

Emberiza

citri-

—

Fulica atra L.

Aquila

sp.

—

Seregény

Coracius gar-

Pica pica L.

— Lanius

Szarkagébics

excu-

— *Sivófú — Sirály

*Szókisirály

Glareola

tor-

—

Glareola

tor-

Szélkiáltó

— Numenius arcua-

tus L.

Anas

pene-

Anas crecca

— Parus maior L. Szikisirály — Glareola tor-

Szénczinke *

—

quata Briss.

Sturnus vulgá-

Larus.

*Sivókac8a

Székicsér

quata Briss.

—

*Sipolórucza

Columba palum-

bus L.

lope L.

quata Briss. L.

Anas crecca

Szriszarka L.

—

Lanius minor

Gm.

— Ardea cinerea L. Szürkevércse — Cerchneis ve-

— Scolopax rusticola L. *Sorigály — Larus ridibun-

*Szürkegém

*Snyef

spertina L.

dus L.

Sorjáng

—

Székács

— Ibis falcinellus L. Serege — Sturnus vulgáris L. Seregély (Seregény) — SturSáska

ris L.

—

bitor L.

nus vulgáris L. *

—

Szárcsa

*Szariesóka

Anas quer-

quedula L.

sp.

— Upupa epops

Szarka

—

Totanus

rula L.

nella L.

Sármászórucza

—

*Szarbabuk *

Sargyóka

Sas

Tes

663

Sárcza

— Hydrochelidon nigra

—

Tankócsirke

Totanus tota-

nus L. Stiglincz

—

Carduelis cardue-

lis

Sugárkacsa

—

Dafila acuta L.

Surgyi — Emberiza calandra L. Süske — Alauda eristata L. Szajkó — Garrulus glanda*

Szalonka

cola L.

Tarkagólya

Tarkaharkály

Tarkanyakú vércse

— Picus

maior

— Falco

subbuteo L.

Tar varjú

Geronticus

ere-

mita L.

rius L. *

— Ciconia ciconia

—

Scolopax

rusti-

*Tes

—

tesmadár

nius arcuatus L.

— Nume-

Terepü

664

—

Terepü

Erismatura leuco-

—

Tikhordókánya

Astur pa-

lumbarius L.

Vasharkály

Tiszarucza

Coracias

gar-

Vércse

—

Cerchneis

tinnun-

culus L.

ci-

Veréb

nerea L.

—

*Tcsér

Numenius arcua-

—

*Töcsmadár

Numenius

ar-

cú atus L.

— Anas boschas L. Tkéskacsa — Anas bos-

Tkekacsa

* *

chas L.

Verébgébics

—

Anser cinereus

tro-

—

Tövisszúró

Lanius

col-

—

Tyúkgém

Tyúköl

—

Ardea

ralloides

tin-

—

Vicsotka

Colymbus

minor

—

palum-

Vadgalamb— Columba

oenas L.

*Vadgerlicze

—

Turtur tur-

tur L.

ru-

* Villásrucza

—

Dafila acuta L.

Botaurus

stella-

ris L. *

—

Vízicsirke

Ortygometra

porzana L.

—

Anser

fabalis L.

— Anser fabalis L. *Vadrucza — Anas boschas L. Vakvarjú — Nycticorax nyctiVadlúd

Vízigyöngy

—

Ardea cinerea

— Larus

ridibun-

dus L.

Vízityúk

—

Gallinula

chloro-

pus L.

Vöcsök

corax L.

Vasgém

acuta L.

Hirundo

Villásfecske

*Vizibika

Vadliba

— Dafila

stica L.

Astur

ifjabb.

pur-

— Fuligula ferina L. Vereskér — Fuligula ferina L. Veresvérese — Cerchneis

barius L.

Ardea

Veresgér

* Villásfarkú

Otis tarda L.

Scop. *

—

Veresgém

Gm.

lurio L.

Veréböl

nunculus L.

glodytes L.

Túzok

col-

cula L.

Fiamadár.

— Troglodytes

Tövisbujó

Lanius

purea L.

*Tkéslúd Tökös

—

domesticus L.

— Accipiter nisus L. Veresbegy — Erithacus rube*

Mey. *

— Passer

lurio L.

tus L.

—

Vasvarjú

rula L.

— Anas boschas L. Torkosgém — Ardea

— Dryocopus mar-

tius L.

cephala Scop,

Vörösrécze

—

Colymbus

Vörösrécze

rina L.

—

sp.

Fuligula fe-

;

Zldfej *

rucza

Zöldfej

—

rucza

Anas

—

Zöldharkály

Picus

viri-

—

Zöldkánya

Coracias

MNy.

apró és zamatos íz,

ér

—

Zsidómadár

ele-

körtefaj.

— Ada, Bács m., Nyr. — bagrenafa = akáczfa,

286.

Bagrenát sodorni falcinel-

Ibis

1:331.

ji'ilius

Bagrena

gar-

rula L. *

—

jén

dis L. *

— Badacson, Pere-

Bacsó-körte

cseny, Szilágysomlyó,

boschas L. *

Birs

665

a fáról az

szállal

hosszú nád-

akáczfavirágot

lus L.

—

*Zsóna

leszakítani.

Picus viridis L.

Bakbüzü körte

Fa- és bokorismeret.

valók.

ról

Áfonya eper

—

kukojcza

Vaccinium,

mánban

aíina, Nyr.

536.

ro-

ságtól kölcsönvétel (Pallas

kon

Lexi-

Akasztófa 1291. évi

—

7:415.

Nyr.

—

okmányban „arborpla-

—

Akicza

Vas m., Nyr.

Pálfa,

arany parmén.

—

Árpánér alma MNy.

lí eresztúr,

az árpával egy

Árpári alma

—

281.

—

korai,

idben ér alma.

aratáskor

Aszúfa

ér

almafaj.

—

p. ü.

1632

—

fa.

Átányfa 520.

— T.

—

— Sima, Somogy m., Nyr. — a nyírfa haja, a mely-

a pásztorok sótartót

készí-

tenek.

—

*Berekfa

Nyr.

Gaertn.

— —

Somogy

m.,

Somogy m.

glutinosa

—

Sima,

19:380.;

Mtsz.

Göcsej,

—

Alnus glutinosa.

—

Berekönyefa

—

Nyr. 7:317.

— Barkóság,

szerint Tamarix.

nyilván

Julg'',

1270,

1304,

okmányban

B. Sorbus.

így

tót

Berkenye

—

Brekina.

Somogy m.

—

Sorbus domestica L.

Berökfa Birs

—

Berekfa.

— Cydonia vulgáris WiUd.

hisalma, Klézse, Moldva;

Somogy Nyr. 32

„tölgy",

mert ez Quercus, holott a

hibás,

— Moldva, Klézse

Arpánér alma.

száraz

Somogy m.

„berekunefa" és„berekuna" aliam Székely-

Vö. Arpári alma.

Alnus

— Robinia pseudoacacia L. Aranypár alma — Körmend, Vas m., Nyr. 27 96. — angol

Vö.

Bédó 19 380.

Berökfa

26:45.

Mtsz.

—

*Barkócza

que dicitur akaztofa".

tani,

bakhüznek

Sorbus torminalis Crantz.

I.)

nép

nevezi.

Bor-

bás szerint a magyarországi oláh-

Nagy Gyula

szerint a muskotálykörtét helyen-

ként

erdélyiesen havasi

leginkább a V. Myrtillus L.

Nyr. 8:550.

vulgo dicitur bogbwzw.

somogyi adatok mind Eálmáncsá-

—

— 1300. évi okmány: arbor pirique

és

Tolna m.

;

hisóma hizsalma

Szürnyeg, Zemplén m., Mtsz. körté,

;

hizs-

Szürnyeg, Zemplén m., Mtsz.

:: ;

Bodzafa

Zemplén

Csernahó,

hiskörtélyfa,

m., Nyr. 15:431.

—

Bodzafa Somogy m. Sambucus nigra L. Gerencsér, Nyitra m.

33:461.

Nyr.

palócz,

bojzéng.

—

Borfa

Ghymes, Nyitra m. fenyfa; a

palócz, Nyr. 33:464.;

régiségben 1269

—

317.

—

horfa, Nyr.

—

1256.

évi

okmány,

— Sambucus. — Esztergom

Göcsej,

és

—

Búrfa

—

Ipolyság, vid.,

Pinus

Burafa, Búrfenyú.

kén, Nyr. 30:301.

—

20:323.

—

— Mánd,

Nyr. 8 Nyr. 20

Nyr. szeBorfa,

Losoncz vidébúros

—

550.

Cserfa

—

Somogy m.

Quercus Cerris 1270 cher,

tur

Cher (Nyr. 7

218.)

11:119.).

— Losoncz vidék, Nyr. 30:301. — búrfenyves. Bükkfa — Somogy m. — Búros

régiségben:

régiségben: 137)

;

Pinus

szerint

strobus. Vö. Búrfa.

—

1295

que arbor Zalauch faia vocaXIV. század czerfa (uo.)

szerbben

silvatica L.

— Quer-

Prunus cerasus. Cseresznye okmányban: „cheresnefa".

Mátyusföld, Nyr.

Nyr.

285.

—

(Ferencz-legenda,

—

Nyr. 19:335.; :

cus cerris erd.

búrfenyves.

Búrfenyú

Göcsej,

m.,

tölgyes.

L. 1302.

Vö.

strobus.

Zala

fiatal

Szent-

Székelység, Mtsz. Cserefa Quercus cerris L.

Hont m., Mtsz. Mtsz.,

—

vid.,

Nyr. 7:317.

— Mátyusföld,

Esztergom

—

Mtsz.

Csepeles

györgyvölgye,

Cserés

okmányban?

1257. évi

Hetes, Zala m., Nyr.

Szentgyörgy völgye, Zala

;

Palóczság, Nyr. 23

fenyféle. Vö. Burfa.

Burcolcha

Fagus

142.

Burafa

rint

Mtsz.

7:317.

;

—

Csepe 19

tölgyfa.

ua.

323.

— Erd vid ék, Nyr. — a juharfa. Acer pseudo-

142.

Bozfa

tótul: buk.

11:118);

Sárköz, Nyr. 32:461.; Borza Sambucus (bodza). BörPalócz vid., Nyr. 26 383. zék

Mtsz.

Nyr.

platanus.

spinosa.

Nyr.

;

sich,

—

(Nyr,

byk tuke (uo.) 1301—1321 hangasbyk (Nyr. 8 78); 1335: bykerdeu (Nyr. 22 1336: bykerdev (uo.) 360.); 1357: bikfa (uo.). Az ószlovénban buky németben buche (Miklo1302:

Csenkafa

Tolna m., Nyr. 27

baraczk.

— —

1260

Boronatüske Sárköz, Nyr. 32:461. a Kökényfa Prunus

Lz.

327.);

1263: zeles byk

7:317);

Vö. Búrfa.

Borocz 140.

1193: bikfa (Nyr. 23 bik (uo.);

—

Csórmán y

666

Csete

;

—

40.,

ószlovénben

(Miklosich,

cer

Nyr. cerü

;

Nyr.

Dombóvár, Tolna m.,. a földi bodza

Nyr. 25:192.

—

gyümölcse.

Csórmány 20:323.

—

Mátyusföld, Nyr.

Prunus padus.

;

Csögbökfa

—

Csögbökfa

Somogy m.,

— medd,

45.

aug. 29.

cziczamacza,

„feneufa"

Maloriyay B. H.

—

Tsz.

fz-

és

fyz" Salix. Nyr. 7:318.

—

1228

22:392.

Nyr.

m.,

Hétfalu, Brassó

—

Somogy

—

Hilib,

Háromszék

m., Nyr. 38:236.

somfa.

Cornus mas. Oláh elem a m. nyelvben. Oláhban: drimoz, de Sambucus-t v. Viburnum-ot jelent.

—

Galagonya

Crataegus Oxyacantha L. Giligán

—

Durmoszka

Salix

—

„doob" ?

—

okmányokban „kalanda-fyze",

okmányban

Somogy

álba. L. 1228, 1295, 1252, 1297-ik

—

7:317.

Nyr.

—

„meghefywz", „surkfiz",„silicem + scomorou" (szomorú fzfa), „zyl-

Disznókörti tüskefa Felsrvidék, Nyr. 32:176. galagonyafa. Crataegus Oxyacantha L.

—

Fzfa

évi

nyárfa barkája.

Dob

cziczaberke, Tsz.

;

—

okmányban okmányban

1297.

;

7:317.

Nyr.

Pinus, Abies? 1269.

„fenwfa".

—

Cziczabere

—

Fenyfa

Szllsgyörök,

Nyr. 16

terméketlen gyümölcsfa.

1908

Haraszt

667

—

Giligán-csüpke

uo.

— Rábaköz, Nyr. — a levélen lev középs,

Grébenes 3

380.

legvastagabb ideg.

—

Égerfa Alnus glutinósa. okmányban „arbor ikrus-

1260.

egurfa",

„Egruserdeu"

;

1335:

7:317.;

Nyr.

gróf Sztáray csa-

22:361.; 1337: „egwrfa", „Egrestow" uo.; 1454:

lád

Nyr.

okit.,

„eggres"

38:236.

—

Egérség Háromszék m., Nyr.

uo.

Gelencze,

égerfás

hely

(patak

CarpinusBetulus L.

okmányban

évi

Somogy ;

—

1301—1321.

„gertanfa". Nyr.

78.

—

Somogy *Gyurkafa Lycium vulgare Dun.

Gyümölcsény ban

— 1321.

—

— 1277. okmány-

„gymulchen". Nyr.

1301

mentén).

—

*Gyertyánfa

okmányban

8:550. :

„gyu-

mulchen", „gemulchyn", „langas-

Faanya Nyr. 7 415. :

— 1272, az okm., — „méta exit ad

lignum ffaanya(?) vocatum".

Fehér nyárfa 23 239. :

—

Halas,

Populus álba

gemelche". Nyr. 80:78.

—

*Gyrcske

Somogy m.

—

Acer tataricum L. Nyr.

fejjér

Haraszt V., Nyr.

— Nógrád m., Borbás — a lehulló

544.

fa-

nyárfa. levelek. 1232, 1249, 1296, *

Fejérfeny

Abies álba

Fekete nyár 23

239.

—

Somogy

1258,

1279.

„harast",

Mill.

—

évi

okmányokban:

„hotharasth",

veres-

Nyr.

7:318.

harazth", „borost". Halas,

Nyr.

Populus tremula.

1260,

Talán salicem

Hársfa

—

Hársfa

okmányban: okmányban

Nyr. 7

90.

resen

bokor

—

1270.

évi

1282.

évi

„haas"

;

„tylie

siue

—

Csongrád,

kivágni

;

ben

—

ihor;

—

1296.

Gróf

okit.,

33:467. hol

Nyr.

—

7:318.

—

fahéj. Tótból ered, a

Cinnumomum

skorica.

cey-

lonicum kérge.

okmányban: „iwafa".

Jágerfa

— Körmend, Vas — iharfa. Acer.

— Nyitra, palócz, Nyr.

Koricza

Nyr.

1264.

spi-

m., Nyr. 27:96.

22 361. Vö. Kokastara-fa.

—

— Mátravidék, Nyr. — kökényfa. Prunus

Kokastara-fa

okmányban:

„jwharfa, ioharfa".

Sztáray-család

Iva-fa

mély vágás, melyet a hogy nyírvizet

tesznek,

nosa L.

„ihorfa, hyhor". Nyr. 7:318.; 1337.

okmányban

m.,

Kikinfa

24 431.

Iharfa Somogy Acer Pseudoplatanus L. 1251. okmány-

ban

Somogy

Sima,

— Kotyka. Továbbá

igyanak.

monyazni.

—

nyírfán

a szár kiszakítása nél-

krumplit kivesznek. Erdély-

kül

—

Nyr. 19:382.

ha a

krumplit,

—

318.

*Kányacseresnye Somogy Viburnum Opulus L.

Kátyó

Nyr.

a sorból gyöke.

—

pl. fát

alól

—

Juna 1251, Nyr. 7 az okmányban „juna".

haas".

318.

Herélni

Somogy

grandifolia

Tilia

Lány-fzfa

668

— M. — bárándi pusz- —

—

Kökény az

1255, Nyr. 7

318.

okmányban „kukén". Pru-

nus spinosa L.

tán az égerfa. Alnus glutinosa.

Krösfa — 1270, Nyr. 7 318. — Csúza, Baranya m., — az okmányban „kwerusfa", Nyr. 18 236. — jávorfa. *Acer. „keethkeurus". Fraxinus excelJászfeny — Tamarix germasior L. nica L. *Körösztfeny — Somogy m. Jávor — Nyr. 7:318. — 1265. — Pinus nigra Arn. okmányban: „jawor". Acer. Körtvély — 1301, 1321, Nyr. Jegenye — Nyr. 7:318. — 8 78. — az okmányban „sarJámborfa

1364,

1270.

genye", nyes,

okmányokban

„ygunefa"

egyenes).

„je-

kwrthwel." *Piruscommunis. 1229:

(igönye, ige-

*Populus pyra-

„kurtuel

buquur",

kurthuel"

örs

1300:

„vrs

körtvély, Nyr.

midalis.

Jégerfa

—

Borbás, Nyr. 3

Jegy-fa az

7:317. Bátony, Heves m., :

543.

— 1224, Nyr. 7

415.

—

Kruspán

— égerfa.

—

*Buxus sempervirens

okmányban „méta progredi-

tur super jegfa et de ligno fato vádit".

Nyr.

28:316.

puszpángfa. Lipp. P. Kert.

Lfány-fzfa

preI

bás, Nyr. 3

—

543.

— 34.

Ipolylitke, Bor-

— Salix caprea.

Laspony a

—

Lasponya

—

8 351.

Nyr.

—

*Lucsifeny Somogy m. Juniperus communis L. 1255,

Nyr. 8:

— az okmányban „luchfenew.

Abies excelsa.

m., Nyr.

nyárfa

Körmend,

Vas

— jávor-iharfa.

27 96. :

—

Magyal-fa 1320, 1240, Nyr. 7 318. az okmányban „magyal-

—

„mogol".

aquifolium

Ilex

Lath.

Tolna

Nyr.

m.,

27 140.

—

*Magyarófa

Somogy m.

—

Corylus Avellana L.

—

Marczelné diája 1288, Nyr. az okmányban: „mar-

8:551.,

—

Szatmár m. Quercus sessiliflora Sm. A debre„kocsánczeni füvészkönyvben talan T." „Quercus Robur". Kri1. Pallas tikai meghatározását Lexikon 12. köt. 188 Magyar tölgy alatt, meghatározta Borhás V. És

Nyírvíz 1839.

— :

—

1781.

— nö-

reczen

erd

— Balaton, Tud. nyírfa

—

nedve

gyújt. isszák.

;

532.

—

Hetes, Nyr. 2

a fát sértegetni.

*Ostorményfa Viburnum opulus

—

Paezétka

—

Borsod

—

27 45.

—

? Nyr.

Pálmafa

—

Nyr.

Halas,

Kecskemét, Nyr. 12 283. PoMátyusföld, Nyr. 12:528. 239.

;

—

pulus pyramidalis. Vö. Plop.

—

Blop Nyr. 23

Hunyad m.^

Lozsád,

143. és 485.

—

Populus

pyramidalis. Oláh elem.

188.

— Nagykrös, Nyr. — aprószemú, korai, vö-

röses szilva. Prunus sp.

Furzsa

—

Répczemellék, Sop:

—

pudvása, 1774, Deb-

ifjú

fái.

melyet

—

tapló

a fának gyanánt

szoktak használni.

Dió-

szegi és Fazekas a füvészkönyvben a plántát mondták „ növevény "-nek ma növény. ;

—

Somogy m. Be1301—1321. okmány-

ron m., Nyr. 2 561.

vendék, sarj -erd.

—

511.

Potyószilva

—

XVIII. század, *Muzsdályfa Quercus sessiliflora. 1788.

*Növevény-fák

Populus et

—

Nyósztanyi

vö. 16. köt. 306.

*Növedókeny

— Nyr. 32

Prunus padus.

celneygyaya". Juglans.

Musdály

318.

ban. Nyr. 8:78.

45.

Betula.

Nyr. 34

Magyaró

okmányban okmányban

szófejtése. Borbás.

tula álba.

1274.

Nyárfa, nyírfa

* Nyírfa

Acer.

pha",

1297.

;

Vö. Fehér és Fekete nyár.

—

Ludláb-fa

ban

kereknayr

lapusnyar. Populus, Nyr. 7

—

Lúczfeny

—

— Nógrád m., Nyr. — Nyárfa. 1270. okmány-

Nyáraófa 26 478.

1272: Naspolya.

551.

Rakattya

669

Rakattya 1301—1321.

—

Nyr.

79.

okmányban

kathia", „requetya". Genista.

— „ra-

670

Rekettye *

Rekettye

—

Somogy m.

—

Genista tinctoria L.

Somvad 3 544. :

—a

—

Vö. Suhad. Borbás.

—

*Sörgyefa Acer tataricum

—

Suhad

vad.

Somogy m.

—

Som-

suvasztott

jesen

jól

midn már

tel-

Suvad.

mogyoró,

kifejlett

Suhad,

meg van

m., Nyr. 25

szerint a száldob összetartozik a

Tilia.

a pa szónak.

megfelel

Nyr. 31

—

1300: az okmban „Arbor

—

— Debreczen,

Tetszín

—

123.

sas

tetszín

—

Nyr. 8

79.

—

Ulmus campestris

Nyr. 28

egy

piro-

a nyírfa küls héja.

Halászok mesterszava a Székely-

ségen

nyírfakéregbl göngyölt

;

rövid fáklya, mely az éjjeli halászatnál szolgál. Kriza hozzávetett, mikor mécsesnek mondja. T. Nagy Nyr. 32 406. tévedt, Imre a mikor doboznak magyarázta.

—

Abauj m., Nyr. 33

jegenyefa, Populus

—

pyra-

tótságon Topol.

Tgyének

—

Topója

486.

1301—

— Csíkszentdomokos, Nyr.

329.

larix.

Szil

körte

faj.

a fák

és Raposka,

1321: az okmányban „zylbukur".

piri

antiqua que dicitur telebew".

midalis.

—

Barkóság, Nyr. Szémércze-fa vörösfeny. Pinus 32 525.

— a Gleditschia

— Hétfalu, Bácsfalu, Nyr. 564. — a fa koronája. Teleb körtve — Nyr. 8:551.

24.

39.

Dombóvár, Tolna

192.

Tebe

hársfának vogul saVt-pa nevével; így a

— :

tustövis" hüvelyes termése.

Tidó

mári száldop-fa, szaldók- fa, zádogMunkácsi a magyar szál és t'á. szláv dub „fa, tölgy" szó összetételének magyarázza. Simonyi

Szilágy-

hársfa. Vö.

triacanthos, tüskéslepény, „krisz-

—

dob. Tilia.

29.

a hársfa régi neve. Száldob A mai csángó, székely és szat-

Szaldók, Szádokfa, Záldokfa, Szál-

érve, csekély érin-

avagy éppen magától könynyedén kisuvad (= suhad) a tokjából s lehull a fájáról. Szatmár m. Ez suhadozott m., a melyet a székely suvadt v. csóré mogyorónak nevez. Vö. Somvad. Nyr. tésre,

324.

Nyr. 27

Prunus.

Szódok, szódokfa

Taksony Suvad,

Vö.

székelységnél

Vö.

Tolna m.,

szilva.

ság, Nyr. 27

gyenge, kérge, héja lehánt-

ható.

—

magyaró, mikor a mogyoró bele

még

—

Szíva 140.

Nógrád m., Nyr.

dió.

Tölgyfa

—

Zala m.,

Tapolcza Nyr.

fakad a bimbajuk.

—

Tölgyfa

Somogy m.

—

Quercus, a cserfán kívül a többi. 1301—1321 az okmányban Jeulg :

Sziszfa

Nyr. 35

— Szigetvidék, Baranya, 183. — fzfa. Etymolo-

gia. Salix sp.

fa," „tul-zeckf

1302— 1277: tul";

a— kistül" mondva;

„tul-fyotol,"

1364—1268:

„mogol-

„twlfa,

mo-

simth

goltul,

—

Vö. Nyr.

tuiilgfa".

ják.

—

Ükli

Nyr.

Zilah,

fának

431.

hol a

a része,

törzse ágakra oszlik. Ökle. *

—

bium

Vadcseresnye Prunus avium

—

Somogy m.

viricseresztés.

pálinkafzésnél a

Aszat

Ászát Nyr.

élsköd

bl *

ht rézcsövei- —

eleinte hulló cseppek

Vörösfeny

Pinus larix L,

még

Virics

— Somogy m. — = Larix decidua

—

6:469.

Nyr.

—

Erdélyi

az oláhban.

—

Ipolyság,

45.

—

részek.

Hont m.,

szántóföldeken

tüskésnövény. Vö. Aczat.

—

;

—

L. Aszat, Aczat.

—

Átkozott szamár szentmiklós. Onopordon. *

— —

elem

hársfa. Lexicon Budense. M.

—

marhatályog és

;

Vas m., Nyr. 30 :99. Aszott Cirsium arvense Hortobágy, M.

is.

MiU.

Záldokfa

Kapnikbánya és oláh elem

az azt gyógyító növény.

jának megfúrásával nyert kitóduló nedv,

Alföld, Nyr.

L. Aczat.

— Háromszék m., Nyr. — a hárs- és nyírfa hé-

374.

—

a m. nyelvben

—

*Virics :

—

Nyr. 22:73.

Populus álba L.

Polygonum amphif.

P. Bistorta L. Jó

Solidago Virgaurea L.

Armurár vid.,

vagy

—

*Vadnyáxfa

19.

Somogy m.

Vadkörte Pyrus commimis *

—

Arany vessz

— Pusztaszentmiklós,

*Anyafü Bihar m.

— Pyrus

Vadalma — Somogy

Malus

juhok lábbaját gyógyítgatják, a halászatnál kábítószerül használ-

318.

Bábásodás

671

Okli

Puszta-

*Atraezé —Alföld, Nyr. 29

Anchusa

19.

officinalis. L.

—

általánosan *Avas nád a múlt évi vagy több évi s leg-

inkább tüzelre való nád.

Pásztorfüvészet.

*Aczat 119.

—

Nyr.

Alföld,

Cirsium

Azsag

arvense

29: L.

232.

— talp

— V.

Zilah,

búza,

Nyr.

edzett,

Fejémyikó, :

—

Udvarördög-

szekér; Eryngium campestre.

Aszat.

Aczintos

—

hely m., Nyr. 18 479.

—

Nyr. 25:287. Bábaguzsaly Gömör- és hevesréti f, nem

szereti se a

marha, se a juh.

kemény.

Bábásodás, megbábásodás — — Hegyalja, Vidraf. Nógrád m., Borbás, Nyr. 3 543. — a növények szárának a káAlivor — Gyimes, Csík m., posztapalántának kövérföldokozta Nyr. 28 142. — Farkasboroszlán, Alacs

pl.

Daphne Mezereum. Levelével a

felpuflfadása

ellaposodása.

Bagifana

—

Bagifana 26

Nagykrös Nyr. kemény mag Keservé teszi a

aprótüskéjú

18'7.

Bodormályva

672

a búza közt.

—

— Hadház — Glaux

Békatutaj 3

—

544.

— Aszóf, Balatonmell., 139. — növény a Bala-

Nyr. 26

Kemény, tokos magját a sertések nagy mohón

ton szélén. öszszel

—

— Háromszék m., — „réti kecskedísz"

Bakszoka Nyr. 25

nev

383.

* Nyilván

növény.

szakái,

Bak-

*Ballangó

—

Alföld

— Salsola

campestre L. Hortobágy,

L. Szélhordta fú. 1.

szekér, ballangó részben,

*Báránypirositó

—

19.

azokat.

— Alföld, Nyr.

Rubia tinctorum L.

—

Barcsik

„muszkatövis".

sum

Karczag Xanthium

—

spino-

—

Helyesen

Lemna

Lemna minor Békanyál Nyr. 3

544.

—

a birka

faj:

eszi.

—

Erdvidék, Nyr. vad lóhere.

Bikavirág 9 41. :

—

Alföld, Nyr. 29: Bilindek Hyosciamus niger. 19.

—

Bilindek-tölcséres Nyr. 29

—

19.

Alföld,

Datura Stramo-

Biliing

Ipolylitke

—

Vinca

minor.

— Székelykeresztúr, — az idejekorán a

Birtyóka Nyr. 22 földre

335.

hullott

Bodor 520.

—

megfeketedett

—

Ballangó.

;

Barkóság, Nyr.

buja hajtású növény.

*Bodorka jófú.

—

Trifolium repens,

Pusztaszentmiklós,

Pusztaszanda, Hajduhadház, Kis-

—

nem

lóhere

Békalencse Alföld, Nyr. 18. Lepidium perfoliatum. :

Balatonmell.

szilva.

tüskés magja.

Barlango

J.,

gyümölcse.

nium.

— Ballangó. *Bandzalgó — Békés — ördög-

Ballangófü

—

Bihalsás

—

Somogy m.

—

azt.

Káli L. Hajduhadház az Eryngium

—

Bicske

csipke, a csipkerózsa

valószínleg Carex

tensis L.

— Alföld

Datura stramonium L. *

Bakszakái általános Tragopogon major Jacq. v. pra-

Nyr.

niger L.

*Belindek, tölcséres

—

— Alföld — Hyoscia-

*Belindek

mus

ropogtatják. *

m., Nyr.

Hydrocharis.

maritima L.

Bakács

Vas

— Szabolcs m.,

lisztet.

*Bagolyf

—

*Békarokka

30 99. Equisetum palustre E. arvense L. L. Csikófark,

polyrrhiza

— Ipolylitke, Borbás, — moszat.

kunfélegyháza, Békés, Nádudvar,

Bugaczmonostor,

*Bodorka an2:ulatum

—

Nagykrös.

— Trifolium

Alföld

W. K.

Bodormályva

—

is.

— Alföld

rotundifolia. Nyr. 29

19.

Malva

Bogácskóré

673

—

Bogácskóré M.

Bogáncs

nutans

—

Nyr. 3

— Carduus

Alföld

Alföld,

;

Nyr.

Nógrád m., Borbás, Conium macula-

—

543.

tum. L. Bürök.

Bubosbajusz ?

19.

—

Brök

Hortobágy, T.

Cardims acanthoides L.

Csarapffi

Lappá minor.

— Háromszék m., — burján. *Búzalevelü fü — Ecsedi láp — Burhány

f—

Körmend, HegyBogárzó kühát, Vas m., Nyr. 29 383 hücs (füvésznevét nem tudom; akkor virágzik, mikor a marhákat nehéz legeltetni, mert igen bogárzanak) *t. i. mikor a Hypoderma bovis kikél.

Nyr. 25

—

383.

Agropyron repens *

(L.)

—

Búzavirág

R. de B.

Büdös székfüvirág Boldogasszony csepegtette fü

—

Eger, Borbás, Nyr. 3

sebekre

jó.

543.

—

Bürök

— Al-

Lupinus angustifolius L.

—

*Bondor

—

Kába

ördög-

—

a Borzaglekvár

Bönd

—

ebbl

Borbás,

Karczag

—

Sanguisorba

Tiszadob,

27 140. :

—

a „gyía

ették

;

Nyr.

20:

bürök

Nyr. 22

249.

—

off.

(NSzót.)

;

ccbure.

Csabaire

^ Alföld — Sangui-

Csalány

—

sok helyen

Hedera

Hermán Ottó: A magyar pásztorok

— 1.

Csanál.

—

*Csaná

—

Alföld, Nyr.

29:19.

Urtica urens L.

Csanál

általános

— Urtica

Vas m.

—

urens L.

Csanyá

—

Urtica

urens L.

—

Tolna m., Nyr.

örökzöld.

18.

sorba oíficinalis L.

bördje.

Brmíny

150.

(Datura),

Nyr. 29

oláhban Oláh elem a m. nyelvben. L. Szarvas G. Nyr. 22

a növények üres szára.

csodafa

—

Csabaire

jóíz.

Börd 192.

Alföld,

fölött

„Mikor lekapott rá

lonnára hízott". Emberek

—

Csaba irem v. csaba irme Borbás, Nyr. 25:533—554.

a disznó, három-négy ujjnyi szalisztes,

(?)

ebulus;

készül.

kíny böndje" a gyökér

zsenge rész

Alföld,

Anthemis cotula

Pimpinella; Poteriumsanguisorba;

— Nógrád m., 3:544. — Sambucus

Borzag Nyr.

—

Alföld, Nyr. Borsos szaka 29 18. Sedum acre L.

—

17.

Conium maculatum

caháre,

szekere. L. azt.

L. Ebkapor.

—

Boldogasszony tenyere

föld

—

Nyr. 29

Cerinthe minor.

Boldogasszony szive *

—

általános

Centaurea cyanus L.

Csarapfü, vadzán (?) Körmend, Vas m., Nyr. 27:96. Erica(?).

nyelvkincse.

—

Csovány

674

Császárszakái

— Alföld, Nyr. — Saponaria L. Csátó — Nógrád m., Borbás, Nyr. 3 544. — Carex. Csávig — Nyr. 27:175., szára. jöv. — a sóska ehet Csehben stovik (Stava = sóska). :

officinalis

18.

Rumex

pratensis M. et K.

Cséán

—

543.

38:236.

m., Nyr.

—

Csenkesz

—

— T. láp —

Csenkeszbozót Ecsedi

század,

—

Csermélle

—

Csermelye 32

pyrum

S.,

—

XVIII.

torzsa 3

—

Sárköz,

—

tót jöv. :

Csérmoglya

—

Nyr.

cermel ua. Vö.

— Palóczság —

— Ajuga Chamaepitys Schreb. Csetkáka — ? — Csuhé (Dr.

17.

—

Cséve

— Rimaszombat — sóska,

acetosella. L. Sóska.

1291,

okmányban Nógrád m.

—

18.

Nógrád m.

—

Alföld,

—

P.-Angyalháza

Cicuta virosa L. fú,

is.

Nyr.

Mentha pulegium

*Csomorika

bóját a

—

Alsófehér megyében

sebb f, olyan

„Legmérge-

a melynek gu-

pók összeszövi"

(ez

már

áll).

Csónár

—

Mezvári, Bereg m.,

— *Csoiitvirág —

Nyr. 27 523.

Csalán.

Lengyeltóti

Achillea millefolium,

sótartókon

stb.

—

pásztor-

stilizálva;

kedves

dísz.

*Csorbóka

Dégen Árpád.)

1246,

csalán,

Csomborka 29

Csermulya.

— Alföld, Nyr. 29:

—

Csohány Csanál.

;

—

317.

kuko-

424. Káposzta-

544.

Csohán

nem

neme borsókás termet növény. Gömör m. Vö. Csermulya

Urtica urens L.

Nyr.

Melampyrum

búzavirágok egy

—

Ormánság

„chypkebokor" Rosa canina L.

apró

Csermulya.

Rumex

arvense) magva.

175.

—

Csipkebokor

arun-

a tarró virág (Melam-

arvense. Tótban

„ártalmas a vemhes tehén-

Pál:

Csima

= bozótos.

Vas m.

—

— Lengyeltóti — Gly-

Csiksás

termését

Csermelye, csörmöly 27

for-

Vö. Csurmája, Csermulya.

461. —

—

Csikófark Alföld Equisetum arvense L. L. Békarokka. *

riczaszár, Nyr.

Somogy m.

bozót, innen csepútés

— Kiskunhalas, Nyr.

nek".

dinacea L.

búza.

334.

Nyr.

*Csepte

—

kúdústet (bogáncs) Xanthium strumarium magja.

is.

a nép. Festuca

gyjtötte

—

XVIII. század

rásban „csenkeszbozót"

Nyr.

m.,

ceria aquatica L. Whlb. Edvi Illés

csalán.

Festuca ovina L. Az eredeti

Somogy

levél

Csicskura 19

Háromszék

Sárfalva,

—

körébl ered egészen egyszer thajtás.

tót

—

Csiatag

Császárszakái

arvensis L.

—

Csovány 1.

— Kába — Sonchus palustris L.

— Nógrád

Csanál.

m., egyéni

Csuhé

675

Csuhé

—

Alföld

Scirpus

Ecsetpázsit

— Hódmezvásárhely, — Butomus umbellatus. Czötkény — Völked, Baranya m., Nyr. 27 33 422. — Czötke

Nyr. 8 92.

lacustris L.

— *C8uhu —

*Csiihi

Csuhé.

—

Lengyeltóti

Csuhé.

— Alsófehér m., magyar, Lázár 121. — apró búza. Czap — Zilah, Nyr. 28 235. —

Czetkény

is.

Csurmája

—

Czukér

szára.

— Nagyszalonta—? *Cziczafarok — Nagyszalonta *Czéklafü

Daruháj

—

*Cziczfark

—

Lengyeltóti

—

jó

P.-Angyalháza

Nyr.

Alföld,

Nyr.

lefolium; jó fú.

Nyr. 33

—

;

jó fú.

Czigánymogyoró - Ipoly-Litke, Xanthium Borbás, Nyr. 3 543.

—

spinosum.

19.

—

Alföld

—

Holcus

— Alföld — Ama-

— Vas m., Nyr. ^ Cucurbita verrucosa L. Eb-f — Kreszn. — Triticum Disznótök

99.

repens. Hundsgras. Sándor István:

kutya

gyógyító

füve.

—

Ebír Vas glomerata L.

Ebszl 29

19.

—

Dactylis

Félegyháza,

Nyr.

Solanum nigrum

—

Monostor.

Nyr.

Alföld,

Atriplex patula.

Disznóparej

*Czindrót— Equisetum. Zsenge korában a lovaknak jó fú. Kecskemét. Equisetum ramosissimum BugaczV. E. hiemale, Desf.

—

pukkantó

ranthus retroflexus L.

— Hadház, SzanPusztaszentmiklós —

295.

Kutyapörje.

Czirók

—

Hordeum GussonearumParl.

lanatus L.

Szucsák, Kolozs m.,

576.

Alföld, Nyr. Dlsznóbürök Xanthium spinosum L. 19.

Czigánybúza

da-puszta.

(Daturastramonium) termése. Baja,

19.

*Disziiópáré

—

— Achillea millefolium L. Cziczkafarok — Nagyszalonta, Bugacz-Monostor — Achillea mil29

—

Cziczkafarka

marha

—

Achillea millefolium L.

Cziczkafark

—

104.

Alföld, Nyr. 29 18. Sonchus oleraceus „malacznak, báránynak kedves eledele". Sonchus laevis (L.) Vili.

—

Disznó

—

számára való gazdasági répa.

Achillea millefolium L.

Vas megye, Nyr. Cziczamacza nyár barkája. vagy fúz 99. 30

Nagyajta, Három-

szék m., Nyr. 34

a hímkecske és a hagyma mag-

—

Mohácson

Euphorbia.

kutyatej.

term

141.,

Hortobágy, T. M. L Ebviola Viola canina L. Erdn terem.

Ecsetpázsit

— Alföld — Alope-

curus pratensis L. 43*

Egérfark

— Hadház — Achillea

millefolium jószág.

Fgyimogyor

676

Egérfark

Nem

szereti

Máshol

Cziczkafark.

tum

jófú.

—

Egérfarkkóré miklós

—

Pusztaszent-

—

— Hadház, sok —Achil-

Egérfar kkóró

—

Elecske

Hegyalja

—

Fekete nadár Alföld, Nyr. Symphytum officináié L. 19.

—

Felnni

—

T. S. K. p. ü. 1700.

fölverte helyett:

bárium. Ecsed.

Vidraf,

Élfü —

Borsos szaka.

—

278. *

—

Leonorus carEmberszívf diaca L. Úgy látszik, hogy az emberszív maga volt a középkori

—

Jakobi-puszta,

—

Fenyer

—

462.

—

Fenyér

—

Pusztaszentmiklós

Andropogon

Nyr. 22

Erdély,

elem a

Oláh

—

m. nyelvben.

* Fodorsás annua L. Jófú.

— Bölön, Hszm., Nyr. — bizonyos rózsafaj. Feeskefonal — Beregszász, Nyr. 27:95. — a lóherét kiöl

18.

Fátyor

34: 104.

*Folyófü

—

— Alföld — Erysi-

diffusum

Ehrh.

Vad-

Fédelencz 183.

—

Kapnik, Nyr. 2

— orgonafa, „a

latin

hedera-

Folyóka

* Fej ér

mklyva.

—

Althea officinalis var.

Alföld

—

parviflora

Wiesb. Ugyanez, Nyr. 29

19.

—

Tyúkod

Alföld

—

Nyr.

Alföld,

Poa

— Puszta-Szanda — —

PusztaszentmikForgótövis Eringium plánum L. Örlós

—

stb.

Fdibodza

— Tyúkod — Sam-

bucus Ebulus L.

*Fgyibodza

hoz hasonló".

Convolvulus arvensis L.

dögszekér

káposzta.

Ischaemum

Convolvulus arvensis.

„aranka".

mum

luczerna. Trifo-

* Fodorminta Mentha crispa L.

Fecskesárfü

Nyr. 32

Sárköz,

lóhere,

—

paszuly.

Halász mesterszó.

Jófú.

M. B.

Faszolya

koszorú (hajma).

Echinops ruthenicus

19.

Nyr.

Csallóköz,

kötés,

lium.

kuruzslók gyógyszere.

Farkasalma

—

Fent

Sedum

acre L.

437.

— Tyúkod

officináié L.

„A nád felntte a csikaszé helyeket". Ur-

lea millefolium L. Jóf.

Symphytum

Cziczfarok és Cziczka-

helyen, Pusztaszentmiklós

Nyr. 29

officináié

Ipolylitke,

Fekete nadálylapú

farka. *

— 543. — Symphy-

Fekete gyopár Borbás, Nyr. 3

miklós

—

Pusztaszent-

Sambucus Ebulus

*Fgyimogyoró

—

Lathyrus tuberosus L.

Alföld .

—

Földimogyoró

—

Földimogyoró 29

—

19.

Hajdina

677 Alföld, Nyr.

héj; „a gesztenyét

Lathyrus tuberosus, a

csától megkoválni".

— Zsujta, Ab auj torna m., Nyr. 33:183. — karóbab. Gyaloghab — uo. — törökbab. Futófü — Ecsedi láp — Ca-

—

Futóbab

Gumö's lednek Tud. Gyújt. Nyr. 34 484. Orobus tu-

1817,

Hortobágy, T. M.

—

Gyabokor Nyr. 7 318. okmányban „gyabukur". *

kényt. Hadház.

Gyengénszúró Karczag

alja.

miklós,

Pusztaszent-

miklós.

—

Fülencse 27 95. :

—

Fülfü

Beregszász, Nyr.

békalencse.

—

Sempervirum

—

Gyep

sp.

Nyr. 3

általánosan

—

543.

Gyöngyös,

czen körül Gelegonya.

cum

315.

—

Cuscuta,

—

543.

Heves m.,

—

Taraxa-

officináié L.

— Alföld, Nyr. 29 — Gnaphalium luteo album L. Gyurkafa — Alföld, Nyr. 29 — Lycium europaeum L. Hadigyékény — Tyúkod —

Nyr.

Aranka,

19.

Fecskefonál, Köszvényfú, Görény-

f, NytSz.

Borbás,

bokros helyek.

Gyermekláncz Borbás, Nyr. 3

Gerencsfü, gerényfü

—

Crataegus oxyacantha L. Debre-

— Pusztaszent— Xanthium

spinosum L. Muszkatövis is. A „Gyengénszúró" néphumor, mert nagyon is szúr. L. Szúránytövis. Hortobágy, T. M.

(Diószegi- Fazekas, p. 287.)

Galagonya

— Tyúkod — Typha helyesen T. angusti-

;

mert ebbl szövik a gyé-

fólia,

—

Gyékény

latifolia L.

fej alj a. Vö. Ülszék, Lópárna koponya. Tulajdonképpen f (fej)

1276: az

—

nádKarczag *Füalja zsupp vagy kukoriczaszár rövidre vágva és nyalábba kötve, mint

Fübogó mag

burján.

„minden növény, a mely a legelkön terem".

—

— Szilágyság, Nyr. 9 — tömött, nagyra ntt kórós

Gurdé

477.

—

berosus.

sp.

Fü

bancz. Guba, Gubó.

gumóról.

rex

szrös gubanMásképp Gu-

Gyopár

1022.

19.

Géva-gomba— Dombóvár, Tolna 47. Hydnum repan-

m., Nyr. 27

dum. Kanyargós gerben. Van és fa-géva. *

* Talán

Gombatapló

földi

„golyva".

— Ivád — a Poly-

sen „zsidóbr",

183.

—

Hajdina ismeretes. 0.

Kapnik, Nyr. 2

angustifolia L.

Debre-

czeni füvészkönyv szerint Háti gy.

porus gombából való, közönsége-

Gubancs

Typha

— kopáncs, gyümölcstok, tok-

cereale

— 1.

a XV. hajdina,

sz.

elején

Ozymum,

panicum. M. A;

;

hay-

dyna 1495, haydyn 1500(?), haydyna 1503, Mtsz. szerint dunán-

;

M. A.

Gömör

Bereg és Máramarosm. 4. haricska,

1494.

pohánka, Erdély.

1637,

Mind a négy szó hajdina

Szatmár,

Hegyalja.

m..

eredet

szláv

szlovén hajdina

né-

met haidekorn. Pohánka ^ cseh pohánka tatárka ^ cseh kisorosz

^ oláh

Gombocz, MNy.

257.

=^ szláv.

Sokszo-

— Kochia arvensis (arenariaL.).

19.

— Edvi Pál 1841, — a tehénnek ártalmas növevény. Bromus L. Hlye. — Hle — Szigetköz, Gyr m., Nyr. 19 190. — a babhüvelyben lev Hle

Illés

256.

fehér hártya.

;

tatárka. Haricska

—

Hlye

Edvi

Nyr.

bás,

—

544.

m., Bor-

Aquilegia

—

— Erdély,

pohánka,

Nyr. 23

hajdina.

tatárka,

Harmatkása

—

Tyúkod

(L.)

R. Br.

Glyceria fluitans *

—

Harmattartóf

Háromél

(L.)

—

sás

mérges. L. Hunyor.

—

Héjjaf Monostoron

Br.

Nyr. 27

—

jó

;

Jó

Bugacz-

—

96.

Rose

Ispiláng, Ispiláng,

Istenfa

Körmend, Vas m., sásféle. A marha

—

Alföld, Nyr.

Artemisia Abrotanum

19.

Mirha, Üröm.

— Csúza, Baranya 190. — pásztortáska.

Istentácska m., Nyr. 18

Capsella bursa pastoris L.

—

Clematis vitaiba L.

Juhszalag

— Kiskunhalas, Nyr.

Iszalag

felfúvódik tle.

Magyar gyermekek:

15 519.

—

550.

I'spiel an',

—

29:27L

Hódikó

Ispilángi rózsa

Najas moTyúkod Hinár nosperma W. v. minor L. Más, mint csínár, mely csalánt jelent. Nyr.

Nyr. 8

Német gyermekek

I'spiel ani

Hadigyé-

Bromus-fajok.

—

nem

Ononis

*Ispiláng. — Átvétel a németbl.

Lengyeltóti

Kecskeméten

füvek,

—

1086 az okmányban „ikirbukur "

— Borsod m. — Dip-

Héjakút fuUonum

Alföld

Ikerbokor

— Lengyeltóti — Bro-

sacus

—

*Iglicze

kény.

mus hordeaceus

—

-- Lengyeltóti

I'spiel an',

—

*Hatigyékény

Pusztaangyalháza

Helleborus niger. Rossz f.

Carex vulpina L.

*Hejaf

1841 (Illés

spinosa L.

Tyúkod —

—

Agrostis Spica venti *

—

*Húnyorf

Tót elem a magyar nyelvben. *

—

Hunyor

Nógrád

vulgáris.

Haricska

szerint Hle.)

— :

Illés Pál,

Bromus hordeaceus

rosan pásztorétel.

Harangláb

Homoki sepr — Alföld, Nyr. 29

Panicum, C.

tatái-ka,

tatár-búza, tatárka-kása,

;

Kacskanyak

678

Harangláb túli szó.

—

L. Iszalag.

Kacskanyak

—

Ajuga Chamaepitys

Alföld

—

Kacsko-bab

—

Kacsko-bab Borbás,

Kecskeharapta

679

Nyr. 3

Nógrád

—

544.

m.,

Phaseo-

—

*Káka

Tyúkod, Hadház

—

Kákics

Marczal-

m., Nyr. 26:321.

— mákhoz hasonló növény. Malaczok szeretik. — Kákics — Hont m. — kénsárga, fészkes dudvanemú.

Egynyári,

növény.

ersen

Levelei ülk,

—

más mohóbban

libának dobják, mert minden

takarmánynál

nyári

kapnak Kákics

—

Belányi Tivadar.

rajta.

—

184. és 29

növény.

része.

— Tyúkod — Stra-

*Kalakány

tiotes aloides L.

a disznó

Marhának méreg;

Staphylea pinnata

— Hosszú26 184. —

= Paternoster

magyar neve

— Pusztaszentmiklós

Cochlearia officinalis L.

Kalánlopó pásztortáska.

—

Nyr. 33

295.

—

Ez Baján sunkalopó.

Capsella bursa pastoris.

Kalina

— Ipolylitke, Borbás, — Solanum Dulcamara.

Nyr. 3 543. :

— Bátony, Heves m., — Drabavema. — Ecsedi láp — Kangyékény

Kanállopó

Typha

sp. ?

— Nógrád — 544. a káposzta

Káposztaharaszt Borbás, Nyr. 3

nagy

ban

—

m.,.

levelei.

300. :

—

Beregszász, Nyr.

sárga virág. Somogy-

Helianthemum.

kenyérbél.

—

Alföld, Nyr. 29 18. Kásafü Lepidium campestre (L.) R. B.

Kasika

—

Nyr.

Zabar,

Gömör

—

543.

m.,

Juncus

effusus.

Kaszanyüg 17. *

árj. szerint

klokocs.

*Kalanfü

—

Pusztaszentmiklós

Borbás, Nyr. 3:543.

mogyorós hályogfa. Tót neveklkocs V.

száz-

eszi.

Nyitra m., Nyr.

strauch;

kering,

Cochlearia.

fú.

Borbás,

Kalakócz kalakócs falu,

—

Kanálf

— jó

böks

a gabna

Eryn-

fej-, fejér-mezei-tövis.

—

ördögszekér-

rakolya,

;

Karakacz m.,

szamár, macska-

Nyr.

Tapolcza, Zala

Nyr. 25:478.

oldal

átkozott

239.

—

Kaláha

—

Hosszúfalu, Nyitra m.

gyomféle

borda,

mint gyomot,

— Hadház —

gium campestre

fogazottak,

szélükön kissé tüskések, finoman erezettek és simák. 50 60 cm.

magasra n,

—

*Kampocz

Rábaköz,

Komárom

Kacska-

Jászság, Nyr. 29 Kalinka Solanum Dulcamara L.

19.

Scirpus lacustris L.

háza,

nyak.

lus multiflorus gyümölcse.

—

— Alföld —

Kalincza

—

Alföld, Nyr. 29:

Vicia villosa Roth.

Katáng

—

Katángkóró.

—

CichoAlföld *Katángkóró rium intybus L. L. Pattankóró is.

—

Ecseg-puszta *Kattankóró Cichorium intybus, pásztorseprt kötnek belle; 1. Tüsöksepr. * Tyúkod.

—

Kecskeharapta fü Vas m., Nyr. 27:96. a vérfúhöz.

— Körmend^. — hasonló

—

Kecskerágitó györgy, Nyr. 18

327.

—

Evony-

Hortobágy, T.

— Evonymus europaeus

19.

—

Keser 29

19.

—

Typha

Konkoly

— Alföld, általánosan githago L. Kiskun-

félegyházán van

szelíd

és

vad,

az utóbbi Lychnis vespertina. Vö.

Alföld, Nyr.

—

Komócsin — Alföld — Phleum

— Agrostema Nyr. 29:17.

Lappá maior.

Keskeny gyékény

gyeltóti

Nyr.

Alföld,

Kochia scoparia L. lapu

Petfi.

sepr

Pápay 24:465—468.

szó eredete,

Nyr.

pratense L. Jóf.

Szl

Kerti

—

Kalakány.

Humulus lupulus

Piroslik a kecskerágó árka mellett.

Komló József,

—

Kolokány

Répczeszént-

europeus.

Kecskerágó M.

Kukicska

680

Kecskerágitó

mus

— Gross. — „fólia Asari; vomitorium".

*Kopotnyak Len-

158.

Asarum europaeum

angustifolia.

— Nyr. *Korpafü — Nagyszalonta, Bé— Muscari comosum kés, Hadház, Pusztaszentmiklós — Lycopodium L. Jó Kígyóharapta f — Tyúkod Kotú — Karczag — nád töve. — Plantago arenaria L. Vö. Kotús föld (földcsoportban). Kikéri — Lengyeltóti — ColKökörcsin — Hortobágy, T. M. chicum autumnale L. Mérges. — Colchicum autumnale L. Kikirics — Balatonmell. — Körmicze — Eger, Borbás, Nyr. Kikéri. 3 543. — Calendula Kirákannya — Csallóköz, Nyr. Körömvirág — Ipolylitke, Bor279. — van a búzában kabás, Nyr. 3 543. — Calendula rakány. Riedgras. Kigyóhagyma

Alföld,.

Mill.

20.

fú.

officinalis.

Királydárda. *

Király dinnye 19.

—

Kötvessz Alföld, Nyr.

Tribulus terrestris.

Kisasszony papucsa pedium calceolus L.

—

Cypri-

már a

—

Kucserácska 27:176.

asszony tenyere.

Mentha crispa

Koldustetü

—

lánosan, Nyr. 29

strumarium. 543.,

Alföld és álta19.

— Xanthium

Ipolylitke,

Nyr.

Bidens tripartita Borbás.

Oklsz.

drót kiszorítja az

Alföld Kisasszony tenyere Lupinus angustifolius L. L. Boldogtenyere, Szépasszony *

—

már

Leginkább fúzvessz, nádkunyhók, vasalók, nádtutajok kötésére. Elbb leforrázzák. Most 1493-ban.

ceracka

—

kötést.

tót jöv.,

Nyr.

fodormenta. Tót: ku-

(kuceravi

göndör).

—

Beregszász, Nyr. Kukicska szi kikirics (Somogyban

27 95. :

—

zsibavirág).

Colchicum

nale L. Kikirics.

autum-

Kutyaszlö

Kutyaszl —Tyúkod —

—

Kutyatej

—

is.

—

Liapinta

27 95. :

—

Nyr.

Beregszász,

tavirózsa.

Nymphaea

álba. L. Vízitök.

Lednek

Gumós

lednek.

— Hortobágy, — M. Potentilla anserina L. Libavirág — Nagyszalonta^ általános — Potentilla anserina L. Likhén — Pecsenyéd, Udvarhely m., Nyr. 34 105. — izlandi Libatippan

moh. Cetraria islandica Ach.

*Lóher— Felstárkány

— Tri-

folium. *

—

Lóhere

—

Lómenta Mentha

Eesedi

19.

is.

láp

—

Löböstök Ligusticum

—

Nyr. 24

officinái.

Macskatövis

304.

Macskatüsök

—

mint ilyent

tót

tótosabb a

Mik-

Kálmán sokszor alkalmazott

kedves virága, mert azt hitte, hogy ez a Chrysanthemum leu-

canthemum,

a csiUagvirág

magyar

neve, holott a kellemetlen szagú

vad Chamomilla virágát

jelenti.

H. 0.

—

Maszlagos nadragulya

Belindek, Tölcséres.

—

Medvetalp Felstárkány Heracleum Sphondylium L. *

—

Mételytorpa

—

Eesedi láp

virosa L.

—

*Métölysás Kálmáncsa „Ha ezt a marha mögeszi,

föl-

Misegyertya

Nyr. L.

Cerastium.

Verbascum

blattaria L.

Misling

— Sirok, Heves m., — csalamádé, azaz

Nyr. 27 43. :

s nem magnak, hanem takarmánynak szánt tengeri. Német szó, elegyest jelent.

vetett

Mogyoró-alja Alföld,

— Vas m., Nyr. — Lathyrus tuberosus L.

Magyaróf

„Marmancok", száth

159.

—

Gross.

Asarum europaeum

Kopotnyak.

L.'

Mogyorógyékény

—

Tyúkod Typha angustifolia L. Onnan, hogy zsenge tövét a szegénység *

30:99.

jó fú.

Losoncz vidék, széki fú.

*Még

L. Iglicze.

—

Madárhúr

— —

martnancsikhöl

súrún

Ononis spinosa 29 19. Kecskemét. L. Iglicze. :

Marmancs

—

Német

— Hajduhadház

Ononis spinosa L.

— Karczag —

Nyr. 30:301.

liebstock, liebstöckelbl (hol ?).

—

Nyr.

puffad és mögdöglik, sp. ?

sylvestris.

Lósáska Alföld, Nyr. 29 Rumex Hydrolapathum.

19.

Alföld,

helyesen Mételytorzsa == Cicuta

— Alföld, Nyr. 29

Trifolium, de Medicago

Althea rosea L.

Zsenge, Taraczk.

Pusztaszent-

miklós. Euph. peplus L. Rossz fú.

—

19.

*Mancsifú

29:

Alföld, Nyr.

Sonchus-fajok

is.

Euphorbia, de Taraxacum

—

Mályvarózsa

Sola-

iium diücamara L.

19.

Mogyorógyékény

681

—

eszi

és

mogyoróízúnek

vallja.

Morvánleves

682

Pernyefö

— Sárköz, Nyr. — egy növény. *Muha — Hadház — muhar: Morvánleves

32 463.

(?)

Panicum *

—

Muhar

—

Panicum

17.

bursa Pastoris L. Vö. 34 106. és „Palaczkféregvirág" formában. Nyr. 18 574. Capsella

Nyr.

glau-

Carex

—

Papancz

—

Tótból

Beregszász,

Nyr.

30 300. — a gyékény buzogánya. *Nád — általános. Lengyeltóti, Tyúkod — Arundo Phragmitis L. *Nadályt — Ecsedi láp — :

Symphitum

Nádtorzs a nád

—

bás, Nyr. 3

—

— —

Hortobágy, T. M.

—

Arundo

kiszá-

zsombok

ágya, [a

párnája.

— DiószegiFazekas, 1807, 156. — Lycopsis. Nyári hérics — Alföld, Nyr. p.

Adonis aestivalis L.

ökörfark kóró

altató P.

Ph. somnifera piros P.

Papsajt — Vas m. Nyr. 30 99. — Malva rotundifolia. Alföld, Nyr. :

—

rád m., Nyr. 3 *

Gross.

Parély

146.

—

— —

Ecsedi

láp

—

Pusztaszentmiklós,

Spinacia

Pásztortáska

oleracea

stb. is.

—

— —

Palaczfú.

Pusztaszent*Pattankóró Cichorium Intybus L.,

miklós

—

Katángkoró, Jófú.

Pusztaszent-

Alföld Ördögszekere Eryngium [^campestre L. P. nalajtorja.

—

544.

L. Jófú.

Eryngium plánum

Ördögszekér

Papvirág

Chrysanthemum leucanthemum L.

—

Malva vulgáris. ÁltaláMalva neglecta Walr. Nóg-

19.,

Verbascum thapsus.

ÖrdögmotoUa miklós

— Diószegi-

Ph. Alkekengi.

általános

Ökörfarkkóré Alföld, Nyr. Verbascum thapsus. 29 18. :

Convolvulus

1807, p. 175. Physalis,

—

Paponya, páponya

Nyakf, Nyakó

—

Nógrád m., Bor-

544.

Fazekas,

Nádtorzs lön az Arany.

17.

arvensis.

nos,

—

officináié L.

radt töve.

27 176.

Nyr.

pupenec.

Paploncz

Nácza

—

kúszó, fölfutó gyom. Convolvulus.

és Qu. conferta.

—

Ecsedi láp

sp. ?

L. Jófú.

Muzsdályfa Borbás, Nyr. 30 529. Quercus sessiliflora

—

*Pallagi sás

Pusztaszentmiklós,

Puszta-Szanda

cum

glaucum

sp.

— Alföld, Nyr. — Symphitum officináié L. *Palaczfü — Tótszentpál —

Pákászmadár

L. Hadi-

sertés felhízik rajta.

gyékény.

—

Pusztaangyalháza, *Perje Hadház, Hortobágy, T. M. I. és Poa annua. Jófú. általánosan

— Pernyef — Alföld, — Poa annua L.

18.

Nyr. 29

Pimpó

683

—

*Pimpó

Felstárkány

—

Potentilla-nemzetség (valószínleg

Anserina

Békés m.

L.)

—

Pi.af Tyúkod podium vulvaria L. (?) Pi

—

korában;

Kecskemét. Ballangó, Ördögszekere, Pusztaangyalháza, jófú. Bu-

*Piiitórez gyékény

— Typlia Pipacs — Alföld —

gyeltóti

—

Len-

latifolia.

—

Vas m., Nyr. 30

—

;

Ricze — Vas m., Nyr. 33 99. — vadrepcze. Sinapis arvensis L. Rigya — Dunántúl, Mtsz. —

543.

—

Taraxacum

—

eszi, hibás,

—

Mohács, Nyr. 27:

— —

*Porcsfü

Somogy m.

—

Lengyeltóti,

Pusztaszentmiklós, Puszta-Szanda

—

és sok helyen.

Porczfü

—

Nyr.

Alföld,

Portulacca

oleracea

— —

Pukkantó

—

Békés m., Bugacz-

Nyr. 19

17.

—

Datura

Stramonium

ranunculoides L.

17.

—

Iris

* Sárkelep

*Ragadaiics

—

— Ivád — Arctium

a bojtorján

feje.

Alföld,

—

Alföld,

Nyr.

pseudacorus L.

—

Pusztaszentmik-

Hadház, Puszta-Szanda, HorMedicago tobágy, T. M. I. lós,

Lappá

—

Alföld, Nyr. Sárga kikirics Ranunculus. Anemone 29 18.

fú.

Alföld

Linaria arvensis.

Sárga liliom Pusztaszentmik-

—

sp.

Linaria vulgáris L.

Poa. Jófú.

—

Clavi-

— Alföld — Puccinia

Sárga gyujtovány

*Pörje monostor

Rossz

Alföld

Sárga gyútoványfü

—

Porcsin.

lós

—

Rozsanya

*Rozsda

Portulacca olera-

Kisújszállás,

nem

ceps purpurea Tul.

18.

akkor

mert kitn takarmány

mint Porcsín: Hajduhad-

L.,

Balaton-

és legelfú.

fejteni a hüvelyes vetemény t.

cea

J.,

ha Alopecurus,

szíkfú.

*Pirgalni

ház,

f—

Rókahátú

mellék

a feljegyzés, hogy a birka

Pipörefü

—

Revetapló Bihar m. a mely nem a bükkfa gombájából, hanem a bükkfa i^edvesedéséböl ered. Ugyanígy Ivádon is. *

barkás növénj^ek barkája.

officináié.

111.

Hortobágy, T. M.

*Rekettye Salix sp.? korczvessz, kötésre való de Genista is.

Pipompápom — Ipolylitke,Borbás, Nyr. 3

—

rekettyefúz.

= Chamomilla.

székfú

—

Papaver

Rhoeas L. Pipitér

verticil-

az,

gaezmonostor.

99.

Bakottya

ChenoI.

zsenge

Jófü,

— Békés m., Puszta— Setaria

*Ragadófü szentmiklós lata.

— Eryngium cam-

lajtorja

. .

pestre.

Sárkelep

falcata; Sárkerep

—

is.

Jófú.

684

Sárkerék *

—

— Bugacz-Monostor

Sárkerék jófú,

—

Sárkerep

—

18.

Alföld,

Nád-

Sárkerep — Kecskeméten és sok helyen. — Medicago falcata. *

—

m., Nyr. 25

—

Capsella

— a kukoricza-

csövet burkoló levelek.

Nyr. 33

Komárom

Bagota, 478.

—

Szalagsik

Biharudvari

Baja,

bursa pastoris.

544. Hemerocallis.

Selyem

—

pásztortáska;

Sústyé

Sás — Ecsedi láp — Carex nem. Sásika — Nógrád m., Borbás,

Ecsedi

sz., ;

Sunkalopó 531.

Jófú.

XVIII.

csemegéje.

udvar, Alföld. Medicago falcata L.

Nyr. 3

—

Trapa natans L. fekete, tüskés, mogyorója a szegénység

Nyr.

Lotus corniculatus.

—

Súlyom láp

Sárkerep.

Széki saláta

—

332.

Csallóköz, Nyr.

sikároló

Andro-

fú.

pogon Ischaemum.

gyékény lehántott hámja.

Siérüdött m., Nyr. 27 vestris.

„A

f — Körmend, Vas 96. — Lathyrus

syl-

sérült

ember

—

Kecskemét Ischaemum L.

Alföld,

Andropogon

Jófü. Bugacz-Monostor.

Vö. Nyr. 3

Nem jó fú.

Lengyeltóti

—

— Nagydobrony, Bereg

Sityonfa

m., Nyr. 34:221.

—

Somkóró

—

rossz fa.

Tyúkod

— Melilo-

thus officinalis L.

— Hadház és általánosan

Rumex

pratensis M. és K.

Sóslórium

— Tyúkod — Rumex

acutus L. (Acetosa L.) Sóslórom.

—

Sóspóré

* Szarkaláb Felstárkány. Delphinium consolida L. *

—

Szarvasnyelv

—

Tyúkod

Scolopendrium vulgare Sym.

Gömör

—

gyökér

m., Borbás,

—

Zabar,

Nyr.

543.

Glyceria spectabilis.

*Székf

—

Pusztaszentmiklós.

Matricaria Chámomilla.

—

Alföld, Nyr. 29 Székfü virág Chrisanthemum, Anthemis, Matricaria. Nádudvar, Matricaria Chámomilla L. 17.

—

*Székif

— Nádudvar,

Kiskun-

félegyháza. L. Szekfú virág.

Lósóska.

Spinát

Onopordon Acanthium

Szécsényi 1.

Sikárfü.

Sóska

PusztaszentT.

543.

—

*Siklóf

—

Hortobágy,

—

Sikárfü

—

Szamártövis

baj árúi

használ.*

—

miklós,

— Hortobágy, T. M. L — Nyr. 24:397. —

spenót. Spinacia.

—

Ném.

Spinat.

Ecsedi láp Sudár sás Carex stricta Good.

—

Széki káposzta

Salsola Káli. L.,

Széki

saláta

tobágy, T. M.

I.,

—

Alföld

—

Széki saláta. Alföld,

Nyr. 29

Statice Gmelini Wild.

Hor-

19.

—

Somogy

*Szeleiicze

— Somogy m., Borbás, — Juncus effusus. Szövké — Ipolylitke, Borbás, Nyr. 3 543. — Juncus effusus. Szittyó

or-

Nyr. 3

gonavirág.

—

Szélhajtó kóré T. M.

—

Hortobágy,

Szélhordta

fú.

—

Nyr.

Tiszadob,

Lycium.

Szengyörvirág 32 468.

— Sárköz, Nyr.

— gyöngyvirág. —

112.

Conval-

— Mohács, Csúza, Ba-

;

Szépasszony tenyere 29

—

;

—

Al-

Lupinus Boldogasszony

19.

angustifolius. L.

Szerbián tövisk

—

m., Borbás, Nyr.

Zabar, Gö3

543.

Szerecsén-búza

—

„pohánka,

—

Nyr.

hajdina,

rossz

Talák

tatárka,

— Pusztaszentmiklós —

—

fú.

Pusztaszentmiklós Matricaria

chamo-

— Békés — Matri-

caria chamomilla. Szilid (szilíd).

konkoly

elször a

fejét.

— Vaiszló, Nyr. 37

Tálmosó fú faja,

374.

f—

J.,

Balatonmell.

melyet a birka eszik.

Talpas

Konkoly

—

muha

Hadház

—

Digitaria sanguinalis (L.) Scop. *

Tányérbél virág

—

napraforgó,

—

Somogy

Helianthus

ánnuus. Sok helyen Tányéricza, 1.

azt. *

Tányéricza

tanya

—

Szeged, Pálíi-

a napforgó. Helianthus

annuus. *

Szikivirág

96.

a búza bajusza.

szere tseny-búza". L.

milla. *

—

Szikifú

gyönyörúség

L. Sikár fú.

milla. L.) Pusztaangyalháza, jó fú. *

= =

stokrása, sto

Matricaria svaveoleus L. (Chamo-

—

ütötte fel

—

Hajdina.

Szikfú

spi-

Wagner F. Phraseologia 1750.

haritska

Tót

Nyr.

nosum. Szilágyi Sándor öreg juhász 1893-ban mondta, hogy ez a növény 1842-ben a Zádorgáton

—

Xanthium spinosum.

404.

(Bellis

tót

— Körmend, Vas m., — Galanthus nivalis. *Szúrán-tövi8 — Karczag — muszka tövis = Xanthium

tenyere.

mör

— jöv. — százszorszép.

krása

Nyr. 27

Nyr.

177.

százszorszép.

ranya m., Nyr. 18 382.

föld,

száz,

gyöngyvirág.

Convallaria majális

liba-

Szunyadó

Saentgyörgy-virág 27

perennis

laria majális.

Nyr.

belle

fonnak

pásztorok.

Sztokrásza

—

Szelicze

543.

Süveget

Hortobágy, Szélhordta fü Eryngium campestre L. T. M. I.

27:45.

Tapló

685

Szelencze

Tapló

—

Alföld

pásztortapló

nem

taplógomba,

hanem

—

igazi

a „zsidóbúr"

a „kákabuzo-

gány"— Typhalatifolia és angustiszárnyas magva Szeged

folia

—

táján a „mezei gyopár"

;

Gna-

bolyhos

phalium arvense

Taraczk

—

Kecskemét, LenAgropogon repens

—

gyeltóti? (L.)

R. B., Triticum repens. Jó fú.

Bugacz-Monostor.

Karczagon

—

vi-

az.

ráffa is *

Nem

fú.

jó

—

Tyúkszem

—

miklós

Pusztaszent-

Anagallis arvensis L.;

—

*Tyúkvakitó

—

miklós

Pusztaszent-

Adonis aestivalis

L. Nyári hérics.

L. Kutyatej. Szt.

Uborkabagzó

söprüje

István

Monostori-puszta, Nyr. 29

19.

—

Alföld? Nyr.

Trifolium arvense

Galium verum Scop.

— Puszta-Szanda és általánosan — Agrostis „jó

*Tippan

sp.;

fú". Hajdúhadház, Felstárkány, Kiskunfélegyháza, Békés, Nád-

Kába, Bu-

udvar, Nagyszalonta,

—

*Tisztesf

Kecskemét,

—

Puszta-Szanda és általánosan

Stachys recta L. Bugacz-Monostor.

Jó

—

Hortobágy,

Carex csökvények.

Ég

—

Üröm

—

Tölcséres belindek Alföld, Nyr. 29 19. Datura stramo-

—

Töviskes kökény

— Prunus spinosa L. Tüsök sepr — nostor — Igliczébl, *

Czigánybúza.

Nádudvar

régiek

gölve

—

Arte-

gyanánt

tapló

monogyna

használták. Artemisia ?

Üszög

—

Vadborsó

Alföld

—

Ustilago.

—

Alföld

Vitia

—

Alföld, Nyr. Vadkáposzta Erysinum canescens. 17. Eryngium diffusum, Erh.

—

[sarja,

Nincs egy árva fúszál a torzs közt Arany. [kelben.

misia vulgáris L. Gyapját ledör-

a napmelegtl a kopár szik

nium

—

villosa L. L. Kaszanyüg.

fú.

Torzs

Ürgefarok

W. K.

gacz-Monostor.

—

intybus

pásztorok

kattankórónak mondják.

Tejes

Tejoltó

A kun

adja a seprt.

jó fú.

f — Kecskéméi, Bugacz-Monostor — Euphorbia sp.?

— —

Cichorium

katángkóró,

Ecsedi láp

környéke tisztántartására.

és

Nagykunságon farkkóró, Verbascum blattaria, némely helyen a

ifjan ez a Mancsifü.

Taraczkos sás Carex sp. *

Vadnefelejts

686

Taraczk

—

Vadkapor

— Alföld, Nyr. 29

18.

Oenanthe pimpinelloides L.

Aquatica. L.

Vadkonkoly

—

Konkoly

(vad).

—

általános

*Vadlóliere

—

Kiskunfélegy-

háza.

Bugacz-MoOnonis

spi-

nosa, kötött deréksepr, a cserény

Vadnefelejts M.

—

Schulz ?

—

Hortobágy, T.

Myosotis

caespitosa

Vadócz *

Vadócz

— Bugacz-Monostor — Nem

Lolium pratense.

—

*Va(irepcze

jó fú.

—

Lengyeltóti

Vadzab temulentum

—

Alföld

Lolium

*Vajfü — Alföld — Orobanche

—

Varnyúháj :

379.

—

Hegyalja, Nyr.

Sedum Telephium Kassai

varjúbab.

sp.

szókönyve

—

phaea álba

Szab

—

— Nym-

általánosan

L.,

Tavirózsa.

dalmát.

Ver. 122.

Zoob.

—

*Zsidóbr országosan a Polyporus-gombából készült tapló, brszerúen rok

szétlapítva; a pászto-

leginkább

zsidó

házalóktól

vették.

1831.

—

Varnyúkikircs Gyöngyös, Nyr. 1:349. Colchicum autum-

—

Vasf

Alföld

—

Zsidóeseresznye Nyr. 29 19. Physalis Alkekengi L.

—

nale. Kassai 1831. *

143.

liliom — Hortobágy, T. — Nymphaea álba. L. a nép-

— Hortobágy, T. M. L

Moldva, Nyr. 4

Szarkaláb.

Vizitök

—

Vadzsálya

nél inkább vízitök.

Oarex, sp. ? *

—

Vityóz

Vízi

—

Vadsás

—

— Sina-

Alföld

pis arvensis L. *

Bekkopant

687

—

Zsombok

—

Verbéna

—

Hortobágy, T. M.

Carex-fajok alkotta kúpok.

officinalis L. *

—

Vasvirág

Alföld

themum annuum *Vehicse

—

Állás

Somogy m.

— ve-

nyige.

—

Venyü

— Lozsád, Nyr. 23

vad venyige. Clematis *Veresiiadrág

—

144.

vitaiba.

Békés

m. —

perjefajta. PhaJaris phleoides.

Vérfü sorba

—

Szeged

—

379.

trifoliata.

alján Eletske

Villáskáka Nyr.

maritimus.

— Hol? Tud.

34:487.

Hortobágy, bíró

ajtó.

M. L fészer,

Szekerek beállítására, etet-

hely a nyájak is szolgál.

összeszámlálására

Ólmos

idejében,

mikor a túzok szárnya összefagy, a csikósok beterelik a madarakat.

—

Hortobágy, T. M. Avas szr a mi télrl marad meg az

—

áUaton. Vö. Avét.

Bakacsin I.

—

Hortobágy, T. M.

szép fekete.

Bekoppant

Gyjt. Scirpus

nagy

osztatlan belvilággal; két végén nagy kapu, a csordafelli oldalán

Hegy-

Alats a neve.

—

falazattal

Sangui-

— Kassai 1831, Nyr. — Trifolium fibrinum alias

Menyanthes

1817,

—

officinalis.

Vidraf 1

Vegyes.

Xeran-

— annyi

—

Hortobágy, T.

neki bekoppantani

egy bárányt, mint a semmit.

Bogjos

—

688

—

Bogjos

Hortobágy, T. M.

nagyszrú.

kuszált,

—

Bokréta

Gubanczo^

Hortobágy, T. M.

—

város, T. M. *

—

Csóva

Hortobágy, T. M.

Különben

a legel

határának megjelölésére felhányt, kupaezok. Ez ki-

vesszbe

fogott

növény,

mint szalma-, szénacsutak. velet

mí-

—

túl

tották

erdn, ott [magán

Pásztornóta.

—

Czimbora osztályos,

—

terült a

ó.,

nélküli,

— Balmazújváros, T. M.

—

Fej

—

ár, pl.

pulinak,

dások

—

négy birka az ára a jó sors, 3. állapot. Mon-

az apja díjára jutott

tönkrement, mint az apja. Tavaji diján van

beteg most

még mindig is,

mint tavaly

olyan volt.

—

azaz

—

Fenk

Hortobágy, T. M.

nagyon

legel.

— Légrád —

áldo-

jár.

Hortobágy, T. M.

—

feje, kalásza.

—

Hortobágy, T. M.

—

k-fenk,

Hortobágy, T. M.

a fent tokja. Érdekes,

—

el-

= nagy helyen

a kaszát élesít

Fót

haj-

tokja

hogy

pedig /"m-tok.

Hortobágy, T. M.

—

„Olyan jánt keress, a melyiknek nagy fót van a pendelén folt.

nagy a hozománya." „Nem píz kell nekem, hanem ján." *Nem ismerik a

fótot,

a melyet a jószág

a legeln alkot.

—

Dögrovás M. ó., Kecskemét a melyre a pásztor az esett jószág számát felrótta.

—

vót el,

ménes,

Farkapénz

Hortobágy, T. M.

más, eladott jószág után

Kecskemét

földbirtok

guja

a tengeri

delel.

Díj

elkötés,

összeírásra".

—

elterült a

Pin-tok

Delel

Kecskemét

való

Hortobágy

de marhás ember.

ó.,

nappal

még nem

Elterül

Száraz ágbúl czégér lóg az oldalán.

—

hogy belé

magyar juhot még nem

— T.

—

„a juh

Hortobágy, T. M.

Czégér általános, a német Zeiger.

Van éccsarda

fényes

„a

kihányni a selymét.

—

— M.

Elnapolás

—

— a tengeri, mikor kezdi a zsenge cs

Hortobágy, T. M. a kutya,

elfázott

döglött.

—

Csuhaj E. L, Hortobágy elhalt növények maradéka.

Csüdzik

Balmazúj-

egymagában.

ellopás, pásztorszó.

kicsóvázni.

—

általános.

Elfázik

úgy

vételes elnevezés, mert rendesen hasitott

—

Egyes-egyedül

a tengeri, Zea mays, szárán a

kalász.

—

Éghetetlen Hortobágy, T. I. nagyon nagy, pl. Éghetetlen nagy szél vót. M.

— Hortobágy, T. — összecsapzott, nagyszrú

Gubanozos M.

kutya.

Gusztustalan

—

Gusztustalan T. M.

—

Hortobágy,

a piszkos abrosz.

pl.

esett M. ó., Kecsugyanannyi mint: rá-

—

Karingó

—

magához

—

Kikeriteni

—

Hidi vásáx M.

—a

Hortobágy,

—

Hókony

—

Hortobágy, T.

— Hortobágy,

Igen nagyon,

„igen

p. o.

—

Hortobágy, T. M.

—

Hortobágy, T. M.

tehene, borja.

—

Juhporos

—

jukú

kilencz

nyílás,

—

horto-

bágyi híd.

Káesing

—

étel. L.

Kaczag a

ló

;

—

— Hortobágy,

köröskörül.

— Hortobágy, — haszontalankodik. — Hortobágy, T. M. —

Köszköpüködik T.

Köt

„A kolompér

virágzik"

— E. L, Hortobágy —

Kacskaringó I.

Hortobágy.

Tavasszal kiverik a jószágot

akkor köt, mikor akkor kezdenek fej-

ldni a gumók.

—

kacsint helyett.

—

Körny étlen körül

Alföld, általáno-

Hortobágy, T. M.

általánosan

a legelre.

a juh hulladéka, megszá-

—

birtokosnál

gyereksorban levó

kiczifrázni.

radva igen jó tüzel.

Juk

Hortobágy, T.

kocsis.

Csak egy jószága van

állat.

—

még

Kiverni

Jószág

san

—

jobbmódú

Bateremtettézni

—

Kecske-

ó.,

köszönöm

pl.

—

szolgáló,

félrészeg.

—

verekedéskor.

Kis kocsis

szépen". Ittas

tér.

diszíteni.

M. I.

Hortobágy, T.

—

taszí-

Kikurvanyázni általánosan nagyon kacskaringósan ki-

—

„Mingyán hókonyon talak!" == fejbeütlek. I.

—

mét

hortobágyi híd mellett

tartott állatvásár.

—

Kijózanodik M.

rávilágosodott a lopás.

sült,

Nádudvar, T. M.

Kacskaringó.

—

Gyanúba kemét

Marj

689

—

Liget

—

Hortobágy,

tisztások az

Hortobágy, T.

Lovasbetyár

Szamárkötél.

erdben.

—

Alföld

—

lovon jár, a betyárság eleje.

Hortobágy, T. M.

általánosan

Kanczabetyár

Lustán

nyerít.

— a kinél

min-

—

Hortobágy, T. M.

— az eséssel kapcsolatban

nagyot

estem.

dig asszony van a dologban. (Lehr)

M. N. X. 90.

Kapczabetyár

—

Alföld

gyalogos, legalsóbb fajta. Hermán Ottó:

— —

Marj a

ló

—

Hortobágy,

marja,

köze.

magyar pásztorok nyelvkincse

a két lapoczka 44

;

Megcsap

—

Megcsap

—

Hortobágy, T. M.

—

Hortobágy,

elgyengit,

tirozni

laska

elbágyaszt.

Szólás niha megcsigázza a birkát az úsztatón. Különösen ha úsztatás után rosszra fordul az id.

Keleráj

;

tót

;

Platz

Pásztornóta.

Megcsigáz

= szemte= söntés; kur= rövidíteni nudli = pampuska = fánk, == a lóistállóban hely = = hitvány a strájfa = a

== a német Keckheit lenség;

terel, visszaterel.

Parancsolom Jóskának a bojtárnak: Csapja meg a balszárnyát a guj ának.

Perdül

690^

siflileves

tót zleb

szorulat,

német Streuholz,

silép

;

elválasztó rúd,

—

— Hortobágy,

Megfiál

megfájja a tengerit: alsó mel-

—

fáradt eb kioltott nyelvvel jár.

Petfi.

Megterül

— Hortobágy, T. M.

Pásztornóta.

—

Nyilas

Hortobágy, T. M.

„Egy nyilas

öt katasztrális öl."

Nyugvóhely M.

meghervaszt. Szólás

meg-

[nálom.

Pásztornóta.

Hortobágy, T.

Fínyes dílbe ha rám írik az álom. Babám karján nyugvóhelyem ta-

—

M. Nyüvezöfa L. Nyüvedz.

—

mét.

[rajta.

Hortobágy,

—

ó.,

Kecske-

— Hortobágy, T. M.

Olvasódik

—

— Hortobágy, — Szólás nyugodalmas

Jaj de keske^ ez a kilenczes aj ja. Sok a ménes, nem terülhet meg

Megtör

Kebli

jao iczakát kívánok.

Meleg dél van itt kinn a mezben, Rakja a nap a tüzet ersen. Meleg dél van, meglippen a madár

hatása.

—

lerakodik.

Nyugodalmas

—

Hortobágy, Meglippen meglapul. M. L

—

hód és ezer négyszög

lékhajtásait letöri.

csikósok

katonáskodás

Ecsedy, szava.

író,

—

száján

Lepakol

Megczüvekelni M. ó., Kecskekeményen megverni. mét

Többnyire

alomhatár.

azaz megszámlál-

a birka,

tatik.

törte a gyepet a dér.

Mens

—

Zala

járó,

káló betyár. (Lehr.) MNy.

—

Motyó

—

90.

Hortobágy, T. M.

sor

—

általánosan

Hortobágy, T. örvös kutya a melynek vasörve van. I.

—

Összetérit

a palócz és a pápista.

Nehéz

—

jár:

—

Pásztorit

—

nagy baj a hatósággal szemben,

pásztorszó.

stb.

Nyelvrontás i— Hortobágy

Dranka lan

= stranka, nem

tót

;

kívánatos

—

gusztáta;

kékség

—

terel,

—

Hortobágy, T. M.

térít

nyájat,

képletesen: bort

gulyát iváskor.

—

Hortobágy. T. M. I. beperdül az ajtón, a csónakba

Perdül

stb.

— Hortobágy, T. M.

összehajt.

;

Süvegtnocsok

691

Süvegmocsok T.

—

Hortobágy,

a sokat hordott kala-

pon képzd,

Zsendit

szrabrakos tarisznyákért N.

portól, zsírtól szár-

TaUó

mazó kéreg. Hortobágy kövér [mezejében A tsintalan Betyár ha a szél[mentében Süvegmocskot éget a szalmán vagy Mint

zöld

áll

[paripán

—

[gulya

Csokonai, Dorottya IH.

festi

itt

próbálta a pásztorság

bajnak

Hortobágy,

T. M.

vág. Vö. Hókony.

—

Tormodzík I. a felh

—

posványon

—

Túlnet M.

Hortobágy, T.

= tornyosodik. csinált töltés.

—

túl,

Balmazújváros,

túlnét.

* Tutajbajusz

— Tiszamente —

a vastag, súrún összeálló szrözetú.

a süvegmocsok égetéssel

idején

üt,

Gvadányi.

nyilván a bogárzást

megtudjuk, hogy annak

—

Taszít

[legénynek.

Csokonai

—a

egyre szalad a cse[rénynek Van baja, van mérge a szegény

Hortobágy

Ttis — Hortobágy, T. M. — útközepén, folyóvíz két partján.

üsz

Tehén,

megtrágyázza.

gyalog vagy

Híjába hangicsál a duda, furolya, összebg a marha, megszalad a

—

birka jól megszórja a tallót=jól

[pipán,

Maga meg odébb

Nyr. 43:83.

15.'*

fl.

—

Tüszeres

ó.

Kecskemét

ttartó.

elejét venni.

Szakgat

—

Hortobágy, T. M.

Válcság

— Hortobágy,

T. M.

— a gulyából, ménesbl egy részt

Szegí° Palkó elaludt a határba,

kiszakít,

Tizenkilencz forint

elhajt.

Szeresegs M.

—

nak".

a válcsága.

Pásztornóta.

Hortobágy,

„Borzasztó

jó,

Bebitangolt a jószág, kárt csinált.

szerese-

dohánya van a tekintetes *

lett

úr-

általánosan serczegs.

*Virgódni vergdni.

—

Somogy m.

Szr-abrakos tarisznya Rákóczy Ferencz udvari szám-

adásai 1701. „Pro canestriis vulgo

a sovány jószágot.

Zsendit

—

tavaszi

—

Hortobágy, T. M.

mez

megzsenditi

44*

FÜGGELÉKEK

FÜGGELÉKEK. I.

FÜGGELÉK.

Tót elemek. Liptómegyei juhászat. Istvánfíy

Tót anyag. ^ V>^v.^xj

Cernusa

—

fekete.

Riska — tehénfajta. Siwana — szürke.

tanár gyjtése.

Wálách IVálách

696

—a

Balkánon

P>-axog

Dolina

Dunaj

Dunaj =

697

Sz端rke

Baksi

698

ร kรถrnevek.

Silo

Murgu^á

699

Siuta

— Alsófehér m., Moldo— suta. ván 45. Vírag — Alsófehér m., Moldován 45. — virág. §iúta

— Alsófehér m., Moldován 45. — fehér. (Latin H. 0.) Albeaná — Alsófehér m., Moldován 45. — fehéres. Bálutá — Alsófehér m., Moldován 45. — Bálán = fehér és Albá

sárga színbe játszó

inkább fehérbe tot

men

(Nyilván

jelent.

;

*Bealá dován 45.

Mol-

tót hjela,

— Alsófehér m., Mol— csütörtöki. — Alsófehér m., Moldo-

Lala

—

45.

kóborló, elkalandozó.

— Alsófehér m., Mol— hattyú. (Ab Labut,

Lebádá 45.

H. 0.) - — Alsófehér

Leucá dován

—

45.

m.,

gyengefejü

Mol(a gö-

rög XevKoq. H. 0.)

Budeaná

— Alsófehér

m., Mol-

— Alsófehér m., Mol— egy szép kerti virág. Cáilufá — Alsófehér m., Moldován 45. — kajla. Caprá — Alsófehér m., Moldován 45. — kecske. (Latin:

Bujoará dován 45.

kecske. H. 0.)

— Alsófehér m., Mol— coadá albá = fehér(Ab coda = cauda = farok

Codalbá dován 45.

45.

— Alsófehér m., Mol— hoUócska. (Ab cor-

Mandrolea ván 45.

—

Mol-

— Alsófehér, Moldo-

szép.

Márgáriíá

Moldován

m.,

hétfi.

45.

— Alsófehér m., — (A gyöngy H. 0.)

Mar^e — Alsófehér m., Moldován 45. — keddi. Mereu^á — Alsófehér m., Moldován 45. — szerdai. Micutá — Alsófehér m., Moldován 45. — kicsinyke. (A minor 0.)

— Alsófehér m., — esztends bárány.

Miorá, Mioritá

Moldován

45.

(A latin minor-\)6\, minora, H. 0.)

vus H. 0.)

Cri^aná dován 45.

—

enyelg, tótos diminutivuma H.

és álba. H. 0.)

Corbi^á

Lunae - — Alsófehér dován 45.

dován 45.

dován

innen

Joianá dován 45.

tót,

m.,

m., Molflos

Flóra. H. 0.)

dován

— Alsófehér — fehér. (A

45.

— Alsófehér — virág. (Ab

Floare dován 45.

H. 0.)

farkú.

Moldován

marháknál szín álla-

eredve. H. 0.)

— Alsófehér — vasárnapi.

Dumaná, Dumaiá

ván

bjela-ból

45.

dormire. H. 0.)

m.,

Juhnevek.

— Alsófehér m.. Mol— aluszékony. (Latin

Dormicá dován

— Alsófehér — körösi.

m., Mol-

Murgu^á ván

—

— Alsófehér m., Moldo-

a feate-nal egyjelentésú.

Ocarรก

700

Duna

Bálmos

701

Elekes

—

Elekes

Alsófehér m., Mol-

—

Flore

Alsófehér m.,

Mol-

—

Grosu

Alsófehér

m.,

Mol-

Alsófehér m., Moldo-

45.

— Alsófehér

Vidra ván

dován 45.

—

Ureu ván

dován 45.

— Alsófehér m., Moldován 45. — a Voinic — Alsófehér m., MoldoVoda

tót:

dován 45.

—

Alsófehér m., Moldo-

Gruia dován 45.

— Alsófehér

Hermán

m., Mol-

m., Moldo-

45.

ván

45.

— Alsófehér

Zálan ván

víz.

m., Moldo-

45.

dován 45.

—

Hot ván

Alsófehér Áfonya, áfonya magyar, Moldován 78.

—

Alsófehér m., Moldo-

román:

—

Alsófehér m., Moldo-

—

Aie

—

Alsófehér m., Mol-

45.

Moldován

—

Alsófehér

m.,

45.

— Alsófehér

Miiré|

m., Moldo-

—

Murgu

Alsófehér m.,

Mol-

Amnar — Cihac tzk.

— Alsófehér

m., Moldo-

45.

— Alsófehér

m., Mol-

dován 45.

Tocu ván

45.

—

háló.

— igniarium =

ég igébl.

Ármurár

—

Alsófehér m., ma-

—

ex oláh: marhatályog; 2. mar-

Moldován

78.

hatályogot gyógyító növény.

—

Románt

Alsófehér m.,

Ard

armurar.

Tisza ván 45.

—

— Alsófehér m., magyar, 78. — paprika. Oláh:

Árdéj Moldován

gyar,

dován 45.

—

Aláu, (haláu)

román. Moldován 89.

ardeiu.

45.

Nelbu

Ozora, Torontál m.

anyajuh, oláh.

45.

Modrean

ván

Vaccinium myrtil-

afiná.

lus L.

Lombos

ván

—

m.,

45.

dován

Vegyesek.

Moldo-

—

Lrina

ván

m.,

45.

Ion ván

Alsófehér

Alsófehér m., magyar, Bács juhász; számadó Moldován 78. juhász. Exromán: haciu.

—

Alsófehér m., Moldo-

—

Alsófehér m., Moldo-

Alsófehér m., magyar, Bálán szkeszr juh. Moldován 78. Exromán: Mlan (blond).

Bálmos

—

Alsófehér m., ma-

gyar, Moldován 78.

— kukoricza-

Berbede lisztbl

készített

sajtlével

étel.

Ex-román: balmo§. Mokányétel.

—

Berbece

berkice

vervex

Cihac

ürü.

—

Alsófehér m., maBerbécs Moldován 78. kos, ürü (vervex; Hammel). Ex-román

—

gyar,

—

Berbek

—

Torontálozora

—

;

— Alsófehér m., oláh, 146. — hengeralakú

Botor og Moldován

faedény a vaj veréshez.

—

Bou

—

Cihac

bos

bue

;

Brenze

— Ozora, Torontál m. —

friss túró, besózott állapotban, tót.

kos.

Berbek

—

lai

Ozora, Torontál

fekete kos.

nagyságú

Alsófehér

(átalag,

herbinfá

78.

hordó.

kis

—

m.,

vederoláh

doliolum, Fáss-

—

Bicáu Moldován

Alsófehér

—

89.

—

m.,

—

oláh,

bika.

üst

—

az ordát készítik.

—

Cáriig

—

Casá Moldován

Alsófehér m.,

—

m.,

Alsófehér

vényfalakkal

oláh,

rasztház). bivaly.

Alsófehér m.,

oláh

—

ökör.

— nagy —

111.

oláh,

horog. m.,

oláh,

latinból;

épített,

szalmafedéllel

Alsófehér

—

Moldován 146. ebben fzik ki a savót, a

;

90.

—

sajtocska.

Buzsenyicza Alsófehér m., magyar, Moldován 79. füstölt kecskehús. Exoláh bujenitá. (Az örménység étele. H. 0.).

Moldován, 140.

Moldován, 89.

Boc

—

bulz (sajtdarab).

mibl

basilicum. Ex-román: biesnioc.

Bó

Alsófehér m., magyar, 79.

89.

78.

—

Cáldara

— Alsófehér m., oláh, — bend. Biri§ — Alsófehér m., olák, — béres. Moldován Bisziok — Alsófehér m., ma— Ocimum gyar, Moldován Bivol

Román

bagoly.

Bulz Moldován

román

magyar,

oláh,

békó.

Bindeu

Moldován

79.

Alsófehér m.,

89.

— Alsófehér m., — borzos.

—

chen) Budai Lex.

Bie Moldován

bulla

—

Berbencze

Buha

Moldován

magyar, Moldován

ellátott

Ma minden :

sö-

nád- vagy

ház

(pa-

ház. Gurte

udvarház, földesúri lakás, udvar.

Kbl vagy téglából. Corfurari sátoros czigányok.

—

Moldován

Alsófehér m., román, 90.

—

bak,

a honnan

a lovakat hajtják és a melyen a fát fürészelik.

—

Bosztán Alsófehér m., maMoldován 79. tök disznótök. Oláh bostan. gyar,

ökör.

herbece (kos).

Ceun

702

Boitare

—

Cázan Moldován

juhászbojtár.

Alsófehér m., oláh,

146.

—

féltekealakú

üst.

Ceun Ozora, Torontál m.

—

Moldován üst.

—

Alsófehér

146.

Vö. Cázan.

—

m., oláh,

féltekealakú

Chehes

— Alsófehér m., — kehe(s). — Alsófehér m.,

Chehe§ Moldován

oláh,

—

Alsófehér m., oláh,

—

147.

Vö.

juhász.

—

Alsófehér m., oláh,

m.,

konven-

Alsófehér m., Co§ Moldován 140. kas.

Crintá

oláh,

—

Moldován

—

146.

—

91.

csóka.

—

altatják.

Alsófehér 91.

—

Ciupáxcá Moldován

oláh,

—

m.,

—

Alsófehér

Moldován

91.

—

m.,

csordás.

Moldován

54.

a havasban robotos, jobbágyi

Innen

jelent.

magyarok

hozott

Alsófehér

—

m.,

duda,

—

Moldován

oláh-

közé.

—

79.

Ex-

juhász.

oláh: cioban. (Lapos viztartóedény

a magyaroknál. H. 0.)

—

Czáp Moldován

Alsófehér m., magyar,

Ex-oláh

79.

fap,

bak-

kecske.

szol-

kaláka.

a melyet az

Szláv hatás,

—

Csimpolya

magyar, Moldován 79. furulya. Oláh cimpoaiá.

Csobán— Alsófehér m., magyar,

Ciurdá, csorda.

gálmányt

— Vö. Strungárea^á. Csapa — Alsófehér m., magyar, Moldován 80. — hagyma. Exoláh Cupá

csodafa.

Alsófehér

—

kisajtolják

91. csiperke.

—

Clacá

savót

m.,

Alsófehér m., Ciurbiráu csúrbíró. oláh, Moldován, 91. Ciurdail

ceapá.

—

Ciumáfaiá oláh, Moldován

anyagból (zér).

Moldován 146. Ciubér nagyobb cseber, melyben a tejet

ság

—

szitaalakü edény, melyben a sajt-

Pukurar.

oláh,

Alsófehér

czió.

—

146., oltó.

Cioban Moldován

—

Comin^áu

román, Moldován 91.

90.

Chiag Moldován

Ciocá Moldován

Deljmuar

J03

— Réthy,

Dalmáczia

—

74.

vagy Deljminium pásztorországot jelent az illyrek maradékainak, az albánoknak nyelvén deljine juh, Deljmuar pásztor. :

Szlávban

Coasá Moldován

tlaka, bolgár

—

tluku.

Alsófehér m., román,

91.

—

kasza.

Cosalesc,

kaszál.

Cocie

Moldován

Deljme

—

Albán nyelven

juh. Vö. Réthy, p.

74.

Vö.

Dal-

máczia, Deljminium, Deljmuar.

—

Alsófehér m.,

91.

—

kocsi.

oláh, Coci§,

kocsis.

Coco§ Moldován

Deljminium

—

Réthy,

74.

pásztorország albán nyelven.

Vö. Dalmáczia, Deljme, Deljmuar.

—

Alsófehér

91.

—

m., oláh,

kakas.

Deljmuar

—

Réthy,

p. 74.

—

albán nyelven i^á^^^or.Vö. Deljme,

—

Colceag Alsófehér m., román, Moldován 91. kolcsag.

—

Dalmáczia, Deljminium. Réthy, 76.,

hegyi pásztornépek.

A Dinár-

704

Dipleu alpesek között; Narona, Salonae, Dioclea, Staneclum vidékén éltek.

Ilyen

pásztornépek

oláhok

sei. Olasz anyagot beszéltek, de

Gyeplatt

Fitáu Moldován

—

Alsófehér m.,

oláh,.

— fejt. Formátring — Mezszilvás, mezségi oláh, Nyr. 37 220. — 92.

a nyelv szellemébe be,

hanem a

különbség

nem

farmatring.

mveltségi abba

és

faji

korlátai

hatoltak

között

az illyr nyelv egész rendszerét

vit-

ték he.

Erta§ Moldován

—

Alsófehér m.,

—

91.

gyepl.

—

oláh,

—

Torontál m.

Torontál

sajtár

m.,

bogrács.

—

oláh

—

stíná,

istiná.

stena, fal, az ístina

tleg székely

magyar,

alak. H.

tót

Moldován 146.

két szemben melyek két kis. zsineggel vannak összekiálló

dongával,

lyukon

át

a zsinegnél fogva

ennél

a sajtárt a juhakoltól az

Strungáreá^a cupá.

isztinára. Vö.

—

Gámáliá Moldován

Alsófehér

—

92.

oláh, ille-

0.)

—

cseber alakú faedény,,

magasabban

viszik

Alsófehér m., maEsztena juhakol. Moldován 80. :

Lex.).

kis,

;

kötve;

gyar,

oláh

fejik belé.

trum Bud.

lev

Esengyere

gallina

;

juhokat

Gáleata Ozora,

a melylyel a tejet túróvá

—

— Alsófehér m., magyar, 80. — faedény nyáron

irtás.

oltják.

Ozora

Moldován a

Alsófehér m.,

92.

—

oláh,

Cihac

gáleatá (fej veder, mulctra, mulc-

—

Eseag oltó,

Galáta

—

Dipleu Moldován

—

Gájiná tyúk.

Gárgya

—

m.^

gomolya.

Alsófehér m.,

ma-

— kútgárgya,.

— Alsófehér m., román, kerítése. Ex oláh gard, kerítés. 91. — fertály. Geleate — Ozora, Torontál m. Fártálesc — Alsófehér m., ro— fejcsöbör. mán, Moldován 92. — Gelyáta — Alsófehér m., maFataró — Alsófehér m., MolMoldován 80. — fenygyar, dován 80. — magyar: hermaedény a juhok fejesére. Exoláh: gyar,

Fártai Moldován

Moldován

80.

fartól.

phrodita. Exoláh

fátáráu.

— Alsófehér m., oláh, Moldován 91. — felhércz. Fele — Alsófehér m., oláh, Moldován 92. — félkupa. Fidiles — Alsófehér m., oláh, Moldován 146. — fedeles vízPelcherf

tartó.

gálátá.

Gunoiu

— Alsófehér

m., oláh,

Moldován 92.— ganaj, atót „unoj ". :

Gúzsba

—

Alsófehér m.,

gyar, Moldován 80.

horog. .Ex oláh

Gyeplau Nyr. 25

—

300.

ma-

— üstrúd, üst-

gujbá.

Hajdú m., gyepl.

—

oláh,.

;

705

Gyeplej

Gyepléj

—

Mezószilvás,

ségi oláh, Nyr. 37

221.

mez-

Oláh: hodd

— 2:yepl.

—

Alsófehér m., oláh,

Moldován

92.

—

hágó.

—

fehér, holdalakú

tehát

hold

össze-

vonása.)

Hodáj

Alsófehér m., oláh,

93.

Fulica atra

(a szárcsa,

homlokon a

L. a

pajzsról,

Hagau Háicer Moldován

Kaliba

— Alsófehér m., magyar, 81. — Küls birtokon

Moldován

hajcsár.

lev

Háita§ — hajtás. Haitáu — Alsófehér m., oláh, Moldován 92. — hajtó. Háituesc — hajt. Háiza§ — Alsófehér m., oláh, Moldován 92. — héjazás Hajmá — Alsófehér m., oláh, Moldován 93. — hagyma. Hála§táu — Alsófehér m., oláh, Moldován 93. — halastó. Haláu — Alsófehér m., oláh, Moldován 140., 93. — háló. Vö. (hiú).

Rociii.

cselédház. Oláh odaiá hodaiá :

magyarságnál

(szoba, lakrész) (a

fedett juhállás. H. 0.).

—

Huruba

—

putri,

inkább a czigányok földbevájt lakóhelyét jelenti (a szláv hrob

lapá

Cihac

sír).

— equa=kancza.

Oláh.

Icrá

—

Moldován Iga§

Alsófehér 93.

—

m.,

oláh.

ikra.

Alsófehér

m.,

oláh,

— igás. Interezén — Ozora, Torontál m.,

Moldován

93.

— Mezszilvás, mezségi — egyéves kos. 37:221. — hám. losag — Alsófehér m., Hamfá — Alsófehér m. oláh, Moldován 93. — jószág. Moldován 93. — hámfa. Irha — Alsófehér m., Hamfáü — Erd. P]rczhegység, Moldován 93. — irha. móczok, Nyr. 34 252. — hámfa Hám

ma-

Alsófehér m.,

Moldován 81. vityilló, viskó. Oláh huruba leg-

gyar,

oláh, Nyr.

Istráng (streang)

(a kocsié).

m.,

—

Alsófehér m., maHaricska gyar, Moldován 81. tatárka,

—

pohánka. Ex oláh:

hiri^cá.

oláh:

hribá.

tót hriba,

Hoda

Hiribi- gomba.

de huba

is.

H. 0.)

Hermán Ottó: A magyar pásztorok

Alsófehér

—

93.

Jup

oláh,

—

94.

Moldován

Kai

— Alsófehér — gereblye. nj.,

Moldován

—

Alsófehér 94.

—

Cihac

m.,

oláh,

zsúp.

—

caballus

cavallolo. Oláh.

— Alsófehér m. magyar, — guvatféle 81.

Moldován

oláh,

istráng.

Jireblá

Herelesc — Alsófehér m., oláh, Moldován 93. — herél. Hiriba — Alsófehér m., magyar, Moldován 81. — gomba. Ex

—

Moldován

oláh,

;

—

Kaliba Alsófehér m., makajba, Moldován 81.

gyar,

nyelvkincse.

—

= ;

Kántár

706

Romáji

kajiba.

chaumiere; ószlovén: koliba, tugurium. Az új szláv nyelvekben

ál-

—

ségi oláh, Nyr. 37

—

Kapra

mez-

Mezószilvás, :

— kantár.

221.

capra =

—

Cihac

—

Alsófehér m.,

magyar, Moldován 81. — kötfék, Oláh

szájfék.

capucin

cápu^an.

cápuf,

fej köt.

—

Alsófehér m., maKarucza kis szekér. 81. Moldován gyar,

Oláh:

—

ökörszekér:

cárufá,

cáru^á

lószekér

car,

(nnem

dimi-

nutiv).

—

Kas

— Cihac — caseus

—

Klisurá

canis

bárány,

nemszopó

cdrlan. Jelent egy-

— ^

Réthy,

79.

—

koleda

koldus

—

marnic

—

AlsóKurászta (gurászta) Moldován 82. összement tej; a megborjazás után fejt tehéntej összemegy és

fehér m., magyar,

—

s ezt

hívják oláhul corastá-nak.

comarnic;

Helynév: (oláh).

m., kés.

gyar,

—

Alsófehér m., ma-

Moldován

82.

készült

—

szopóbá-

étel.

Oláh:

cutcu^á.

Lant

—

Moldován

Alsófehér

—

94.

m.,

oláh,

láncz.

Cihac

— lac-te =

tej

Oláh.

—

Alsófehér

m.,

oláh,

— laska. Léna — Cihac — lana=« gyapjú. 94.

Oláh.

Alsófehér

—

magyar, Moldován 81. hely, a hol a juhokat Oláh:

—

La§cá Moldován

p. 55.

Komámyik

maninü.

— —

Lapte

szoros. Oláh..

Kolinda

Alsófehér m., maMoldován 82. juhbr ködmön. Oláh: cojoc. Kozsokár kozsokkészít mester. Oláh cojocar. Tótul Kozuh. gyar,

rány-bélbl

is.

— Moldován,

—

Kozsok

—

Oláh: custurá.

Alsófehér m., maKirlán Moldován 81. az anyától

gyar,

éves csikót

—

Kotyecz Alsófehér m., magyar, Moldován 82. disznóól.

—

cascio

;

Cihac

elválasztott

Réthy, p. 20.

Cihac,

szarv. Ex-cornu. Oláh.

Alsófehér Kusztura rossz magyar, Moldován

kutya. Oláh.

bárány. Oláh

—

Koín

Kutkusa

—

m.,

mér-

—

állapotban.

Oláh.

Kéne cane

—

Ozora, Torontál m.

friss túró sózatlan

sajt.

—

Oláh: cote^.

kecske. Oláh.

Eapuozán

Alsófehér

magyar, Moldován 82. serpeny. Oláh: cumpáná.

talános.

EántáT

—

Kompona

cabane,

coliba,

i-iliom

m.,

„az a fejik".

ex-szláv:

ku-

Comana, Co•

Liba! Liba! oláh,

—

Moldován

94.

Alsófehér m,,

—

libahivo-

gató.

Liliom

—

Moldován

94.

Alsófehór m. oláh,

—

liliom.

Lingurá

Oie menzare

707

Lingurá

—

kétliteresnél

Maldováa.

1436.

—

nagyobb kalán evvel ;

teszik be az oltót (chiag) és sze-

dik össze a sajtanyagot a cseberbl.

—

— Ozora,

Minre

Torontál m.

egyéves anyajuh.

—

Alsófehér m.^ Misará§ mészáros. Moldován 94.

oláh,

— Erdélyi Érczhegység, Mocáneafca — Moldován 145 móczok, Nyr. 34:256. — — a mokánok afféle szilajbetyár Alsófehér m., oláh, Moltáncza. dován 94. — Molombiráu — malombíró. MoLojtrá — oláh, Nyr. 17 129, lome§ter Alsófehér m., oláh, Moldován 94. — malommester. Lu|erná — Alsófehér m., oláh, Mulg — Cihac — mulgeo = Moldován 94. — luczerna. Loitra

létra,

lajtra.

létra.

--- lajtra,

lajtorja.

fej.

Macseu — Ozora, Torontál m. — — éves kosbárány. Maoseue — Ozora, Torontál m. — Vs — éves anyajuh bárány). Macsuka — Alsófehér m., magyar, Moldován 82. — bütykös 1/2

—

Magár

Ozora,

Torofetál

— hím szamár. Magarice, 9 szamár. Pui

magár,

szamárcsikó.

Szemár, szamárnyereg.

—

menzare

Marha Moldován

Plecátori

és

94.

Moldován

—

Oaje

Me§tergrindá Moldován

gerenda.

—

Ocol Moldován

Ogar Alsó-

asztal-

Oláh

teszik.

—

Alsófehér m.,

94.}

—

mester-

13.

— —

oláh,

m.,

nyil.

Alsófehér

—

m., tarló'.

Oláh: miri§te.

Moldován Oie

Oláh: mermde. uo.

oláh,

Cihac

—

ovis

= juh.

Oláh.

merhidar.

oláh,

Alsófehér 95.

Nyiristye

fehér m., magyar, Moldován 83.

Meringyár kend, a melyre

m.,

nád.

— oláhban, ^yr.

—

Nilá

Moldován

marha.

útravaló étel.

—

nyakló.

—

Meringya (miringya)

— —

Alsófehér

95.

Nakláü

Oie

Alsófehér m., oláh,

—

Nadá

(T.-Ozora).

—

79.

hegy (mons). Oláh.

—

Vö.

Réthy,

magyar, Moldován 83.

Alsófehér m., oláh, Mánzari báránynélküli Moldován 147.

juhok.

—

Munte

bot. oláh: máciucá.

Oláh.

;

—

Alsófehér m.,

—

95.

—

Alsófehér

95.

—

oláh,

akol. ni.

oláh,

agár.

Ozora, Torontál m.

—

juh (általában.)

—

Oie laje

— Ozora, Torontál m.

fekete juh.

—

Oie menzare Torontál m., Ozora fejs juh. \íö* Plecátori Alsófehér m. Mánzari, Alsófehér m.

—

45*

;

Oie starpe

Oie Ozora

]

—

starpe

— —

Olá

medd

Torontál

— lopton-

Nyr. 10:123.

—

— Miklosich, Nyr.

valachus

vén

olasz

;

vlah italus

—

Olaj

;

—

95.

—

Orbal^

Moldován

Orda

Alsófehér m., oláh,

osztrák kétfej sas

—

orbáncza.

—

Alsófehér

—

Pádure erd.

—

m.,

79.

—

Oláh

pácular.

— Alsófehér m., oláh,

Moldován 147. — juhász.Vö. Cioban. pecus.

pecure-szarvasmarha.

Pálanc Moldován

—

palánk.

Alsófehér m., ma-

— kukoricza-

panu§á.

Fástámag Moldován

m.,

—

ma-

ezinege.

^Isófehér m.,

—

Pintiu

Moldován

— 96.

gyümölcsét

picioicá.

Alsófehér m.,

96.

Pi§áláu

Moldován

ma-

— Helianthus

Földalatti

Oláh

—

oláh,

pinty.

Alsófehér m., oláh.

— pisel

95.

—

Pitpalugá Moldován

oláh,

gyar, Moldován 83. :

—

Alsófehér m., oláh,

95.

kóré. Oláh

piscis

(istállóban

a lovak padozata).

—

Fanusa

84.

gyar, Moldován 84.

Oláh

—

pi^igu^.

eszik.

Cihac

halász.

Alsófehér

Moldován

tuberosus.

—

Cihac

—

Picigus gyar,

Alsófehér m., maFakulár gyar, Moldován 83. juhász.

Fákure

Torontál

Alsófehér m., oláh,

—

Picsóka

Pákurar

oláh,

(ló).

140.

oláh,

oláh.

m.,

— pej — Ozora,

pesce-hal. Oláh.

aczél.

Réthy

Alsófehér

—

Pescar Moldován

Pesce

95.

is.)

juhász.

édestúró-féle.

0|el

—

albieilla;

pajurá (Az

95.

Pekurari m.

Alsófehér m. magyar,

Moldován 83. Oláh ardá.

Moldován

—

Peiu Moldován

Moldován

Erdély,

Aquila (Cihac). Oláh

Alsófehér m., oláh,

95.

—

oltovány.

paszuly.

Haliaétus

sas.

oláh.

OltoaQ Moldován

—

Pazsura 83.

oláh,

Alsófehér m., oláh,

95.

11:360.

Zenta, Nyr. 38:141.

pisztráng.

—

Fásulá Moldován

valachus.

—

Pástrug Alsófehér m., Moldován 95. pisztráng.

italus, ószlo-

szerb

Alsófehér m., oláh,

140.

okleveleibl 1663.

—

Pástravi

Moldován

juh.

bánya város jegyzkönyvébl

Oláh

Plecátorí

m.,

= folytonosan cseneget. Nagy-

lop

— Alsófehér m. oláh, — paszternák.

Alsófehér 96.

—

m., pity-

palatty.

Flecátori oláh,

—

Moldován

Alsófehér 147.

—

m.,

bárány-

nélküli juhok. Vö. mdnzari és Oie

menzare

(Ozora).

;

Plop

709

—

Alsófehér m., magyar, Plop Moldován 84. jegenyefa. Oláh

—

Secheres

Bigáu Moldován

—

Alsófehér m., oláh,

—

96.

rigó.

Binkács — Alsófehér m., oláh — Alsófehér m., magyar, — komor 84. — erdközi Bociu = Alsófehér m., oláh, mez. Oláh poianá. Moldován 140. — háló. Vö. haláu. Poprica§ — Alsófehér m., oláh, Buja — Alsófehér m., oláh, Moldován 96. — paprikás. Moldován 97. — rózsa. — — Pork Ciháé porcus Bu|a, ru^a — Alsófehér m., porco = sertés. Oláh. oláh, Moldován 97. — ruczahivogató. Poszkona — Alsófehér m., magyar, Moldován 83. — patSacfiu — Alsófehér m., oláh, koncza; nem virág, posMoldován 97. — szekfú. kona szegf. Oláh hoscona. Vö. Moldován §aicá — Alsófehér m., oláh, Moldován 97. — sajka. Potang — Alsófehér m., oláh, Moldován 96. — pating. 3aitáu — Alsófehér m., oláh, Moldován 97. — Pujkucza — Alsófehér m., §áitalec — Alsófehér m., oláh, magyar, Moldován 84. — jércze. Moldován 97. — Oláh puicutá. §áitar — Alsófehér m., oláh, Pupura — Alsófehér m., maMoldován 97. — gyar, Moldován 84. — búbos banka. Oláh pupázá. §ála§ — Alsófehér m., oláh, Moldován 97. — szállás. Pustá — Alsófehér m., oláh, Moldován 96. — puszta. Sámáda§ — Alsófehér m., oláh, Moldován 97. — számadás. Bac — Alsófehér m., oláh, Moldován 96. — rák. Sámádáu — Alsófehér m., oláh, Moldován 97. — számadó. Banta§ — Alsófehér m., oláh, Moldován 96. — rántás. Sámálesc — Alsófehér m., oláh, Moldován 97. — számol. Kastáu — Alsófehér m., oláh, Moldován 96. — ereszt (járomnál). Samtartáu — Alsófehér megye, oláh, Moldován 97. — számtartó. Ráva§ — Alsófehér m., oláh, Moldován 96. — rovás. Satrá — Alsófehér m., oláh, Moldován 97. — sátor. Bezsnyicze — Alsófehér m.. magyar, Moldován 85. — só- és Secheres — Alsófehér m., oláh, kukoriciarló. Oláh rá^nita. Moldován 97. — szekeres.

plop.

Poján Moldován

(állapot).

tisztás,

teljes

sajtó.

sajtol.

sajtár.

StmJtáu

710

— Alsóféhér m^^^láh, — simító. oláh, îreglá — Alsófehér Moldován 97. — saroglya. §itáu — Alsófehér mvíôláh, Moldován 97. — sajtó Skopaoz — Ozora, Toroiitál m. — herélt kos. §oim — Alsófehér m., oláh, Moldován 97. — sólyom. ôntorog — Alsófehér m., oláh, — csontorogfa. Moldován Stina — Alsófehér m., oláh, Moldován Hl. — Tisztán juhnyáîmitáu

Moldován

97.

ni,,

97.

jak számára

felállított kerítés v.

Tézsolá

tárba.

hogy a

Alsófehér

Moldován 147.

oláh,

— édes

m.,

—

Sugár

§uldeu (§oldan) Moldován

m., oláh,

—

§urá

Moldován Sustár gyar,

—

fogyott, a kerítést felszedték állították

stringo

esztrenga struga.

;

köt :

;

süld.

m.,

oláh,

Alsófehér

—

Alsófehér m., ma-

Moldován

—

Sut(a)

Moldován

csr.

85.

— fejsajtár.

Alsófehér m., oláh,

97.

—

ökörnév,

—

suta.

Alsófehér m.,

—

oláh

Szilaj.

—

Alsófehér m.,

magyar, Moldován 85. soporni^á. ség. Oláh

—

lóbeteg-

Sztmnga

— Alsófehér m., ma— hordható

gyar, Moldován 85.

vessztáblákkal

Oláh

fejhely.

bekerített

;

szerb

hatás. Cihac

Strungárea^á fejés alatt

függ

— Moldován 146.

a sajtár

közepén

kis csupor.

Ebbe

strunga.

juh

(Budai

Lex. estrunga.)

— Alsófehér m., 98. — szarka.

Tarcá (snrcá) oláh,

Moldován

—

Tátarcá Moldován 97.

Taur oláh

magyar

stroungé

Mind oláh

zsinegen

—

Oláh: ?ustar.

Vö. Stina.

fel.

albán

és

267. „parc pur traire les berbís".

—

Alsófehér

97.

Latin

— 97.

Strunga Alsófehér m., oláh, Moldován 111. juh-, marhaakol; bekerített hely, a hová fejés végett V. éjszakára a szabadon legel marhacsapatokat beterelik. Egyik végéhez fedett fejhely van csatolva, a hol a pásztor is meghúzza magát. A kerítés sövény (juh oké) vagy vastag fadarabok (szarvasmarháé). Ha a legel elmásutt

— oláh

Alsófehér m.

ökörnév.

Szopomicza

—

ei,

közben habzik;

Cupá.

sajt.

Ozora, ToronStreminore kétéves anyajuh. tál m.

—

fejés

a mitl a sajt jobb. Vö. Gále9,ta'

Szila

—

saj-

kis csuporral azt érik

tej

strunga.

Streghiatá

innen foly be a

fejik a tejet,

—

'J'eh

Alsófehér m., oláh,

—

Bike

tatárka.

— Alsófehér m.,

bika.

—

Moldován

Alsófehér m.,

98.

—

Alsófehér m., Teleagá Moldován 98. taliga.

Tézsola

—

oláh,

czéh. oláh,

—

Alsófehér m.,

gyar, Moldován 85.

ma-

— négyökrös

fogat

Ablak

711

Juleap

els

ökrének

két

elöl-

Moldován

járó rúd (Bud. Lex.).

I'uleap

Moldován

98.

—

Tulue Moldován

Turma gyar,

Alsófehér m., oláh,

98.

—

Alsófehér m.,

juhnyáj.

ma-

részekben

vitula=

már a régiségben

P^axÓQ kóbor, pásztorkodó nép= oláh a walach, a ki pásztorkodik.

—

nyílt

Alsófehér m., oláh,

99.

—

Wallach.

—

Zábálá Moldován Zára Moldován

tehén.

1700-ban

király

parancsban

Unghi^á — Alsófehér m., oláh, Moldován 140. — kis horog. Urluesc — Alsófehér m., oláh, Moldován 99. — röl. Vaiog — Alsófehér m., oláh, Moldován 99. — vályog. Váka — Alsófehér m., oláh —

—

zabola.

Alsófehér m., magyar, 86.

— vaj veréskor ma-

radt híg savó. Oláh

—

zará.

Zér Alsófehér Moldován 146 147.

—

m.,

oláh,

savó.

Jinti^a alatt.

Zug

— Cihac — jugum, giogo =*

iga. Oláh.

—

Alsófehér m., Zsenticze felformagyar, Moldován 86. ralt sajtié. Oláh jintitá.

—

— Ciháé — vacca=tehén.

Oláh.

Valáu Moldován Var§á Moldován

—

Alsófehér

99.

—

m., oláh,

válú.

Alsófehér m., oláh,

99.

—

Zsuninka üsz.

oláh

varsa.

—

Alsófehér m.,

Zsunk

—

bikaborjú.

m.;

— juhtejkészítik.

—

Alsófehér

—

Alsófehér

m.,

Alsófehér m., oláh

—

FÜGGELÉK. Halászat.

oláh

borjú.

m., oláh

—

III.

Vierel de Taur

Alsófehér

tulok, tinó.

borjú. Oláh.

Vierel

—

Zsintujála

magyar, Moldován 86. fel, a mibl a halmost Oláh jintuialá. :

Va^aláu — Alsófehér m., oláh, Moldován 99. — vasaló. Vicái — Cihac — vitulus =

—

vita,

= pásztor, némelyek

P>.axó(;

Lipót

Strungá, Taré, Ocol.

Vaká

—

Moldován 146. havasokon kívüli ugaron legel. Vö. oi

—

oláh,

szerint szolga. Petz Vilmos szerint

tulok.

Moldován 86. — nyáj. Oláh

Turma de

m.,

vizsla.

Oláh.

—

*Walach

Alsófehér m., oláh,

—

Cihac

állat (borjú).

czölöp.

turmá. Leginkább juhnyáj.

—

Alsófehér

99.

—

Vita

—

Vijla

rúdja.

Olab: tánjalá temo anterior,

Ablak — Szörcse, Sztripszky--

a turbukon a két küls, nagyszemú

háló

= a regyina

tükörháló.

—

— cselé—

* Abrakhal Oklsz. deknek kijáró selejtesebb

hal.

— Szénásfalu

A régiségben

Bars-

megyében a Garamban zött halászat után minden szombat napon Revistye urának abrakhalat tartozott adni.

Boleman „Vihnye"

II.

kiad. 1895. p. 14.

—

Abroncs

Sch,, Vajai rét

—

a varsa abroncsa.

Abroncsos hal

— Félegyháza,

— olyan halról mond-

Nyr. 25 185. :

melyen a bordát képez

ják, a

szálkák erós kidomborodással öszszeérnek.

Nagyon abroncsos

halat

vettem: sok szálka van benne.

—

*Ádorgó hal

—

B. Zs.

Áglék

Keszegfalva,

—

fejének a nyilasa.

*Nem

áll,

mert

a vejsze fejének a nyilasa a vör-

—

*Akadka

Rév-Komárom

—

a víz fenekén az akadály, a mely-

ben a háló megakad. körül Akadó.

Akol

— Sch.,

Balaton

—

Keszthely

kor

meg

ekkor közelíti

;

szigonyos halász és megdobja.

— —

Apacsina MNy. I: 140.

Csík m., Zolnai, tutaj kormányzó;

a rúdjának apacs ina-nyél és apaapa-

csina-rúd a neve. Vö. Mtsz.

csin alatt Gyergyóból. Apacsol

neve

letorkol. Játék

—

Apacsol

—

apacs

ipics

Nagykrös,

Nyr.

humóban a játékos

a megtaláltat leapacsolja; tenyeré-

Apróhal

—

Oklsz.

—

vegyes

fajok.

*Aradmány Árenda

—

Adony

Vajai rét

— Az a

—

Áldozó-keszeg Abramis Brama.

Alszél

—

J.,

délkelet fell

Kvágórsön est

Balatonfkajár

es :

hoz.

és

—

nagy meleg,

Somogy

fell, rö-

Siófokon

télen

számok után: Kis- vagy gyalogháló

1689.

—

— Ónodi

a halászó

Urbárium

vizet

— Szer-

*Articulus

frt..

frt,

Ka-

Czigony 15 garas.

—

— A

Balaton.

halászbokrok parancsai. * Ásott hal régi rétségekleginkább a csík, mely ben nagy szárazságban a földalatti fenekekbe vonult. A pákászok eze-

—

ket a helyeket jól ismerték,

ásták és

szrvel

átfogó

Aszúhal

már

—

azaz

Oklsz.

a résisésben

fel-

szedték a ben-

szorúlt haltömeget. „fossilis" Linné,

hideget hoz. * Általháló

Balaton

—

Balaton

J.,

Öregháló

és ezek szárnyai körülzárnak.

vid

átmelegedett vízbe

felszáll az

és alszik

Kardos uram,

a ponty verfény-

litka 15 garas,

hely, a melyet a csapatháló varsái

keczével

folyó által lerakott fövenyes.

csök.

—

vel pl. a falra csapdos.

— A vejsze

Tihany

J.,

—

*Alvó ponty

Balaton

J.,

a melyet bónéhálóval kihalásztak.

36 382.

ácsorgó hal.

—

sháló, a melylyel az egyes birtokosok részét elrekesztették s

Tiszazug.

á^on lev lékek neve.

Ajtó

Aszúhal

712

Abrakhal

is.

csík

innen

ásott.

—

szárított,

Átal

Atal

—

Balaton

J.,

száj-

madzag a gyékényesen.

—

Átköthorgászat

Sch., VaCsak hallomás útján jai rét. 30 méter távolságban leírva. 20 két karó van leütve és zsineggel átkötve, erre teszik kb. méteres

—

Átköt horog Két

melyre

inat,

Vörs.

J.,

kétölenként

jönnek a másfélsukkos cserkék

szeglékek.

Tihany

J.,

olyan mint a fszél.

fell,

J.,

—

belsszél V. nyugoti szél Kövágóörs langyos id. Beszolgáló halász

—

J.,

Kenése

saját hálójával halászik.

halnak

szolgáltatott

egész

be-

árát

kapja.

Bicska-kasza

—

Keszthely, Babotás keszeg fekete brszemölMNy. 1 133.

—

Balaton

J.,

— Keszt— Belszél Tihanyi szél — Siófok — est hoz. — Belszél, —

Belszél

horgok.

—

lev

a belsfejben

hely

—

czövekre feszítik

vízbevert

Bels szeglékek

—

távolságban a horgokat.

B ödönhajó

713

—

Velenczei

tó.

— kisebb

Fehér m., Nyr. 17 430. nád vágó. :

csökkel tarkázott, ezüstös bálin,

—

"^Bakalló

Bikagyékény — Balaton — a gyékényesen ^= bikagyékény — a párás hálón. *Bikatutaj. J.,

Blicca argyroleuca.

Debreczen

a horog, szigony szakja.

szaka,

—

Balaska közönséges

Balaton

J.,

mivel

fejsze,

— —*Bitó — Nádudvar, Kosi vize villásszárú, vaskampó, a vezéra rúd tologatására és fordítására.

vejsze jegit tisztogatják.

—

Jegeshalászat.

—

* Balint

bálin,

Feketeúgy, Mikes baing

stb.

Boczka

Aspius a

rapax.

—

— halász-

—

Beadta magát

Keszthely

fej

—

J.,

Tihany

—

a hal

összejövetelét:

—

Balaton

a tó

halmoz; nyilván

hol

egy a buczkással.

belépett a czéhbe.

Bedönt

—

Balaton

—

*Boczkás feneke,

J.,

végzi

kemény agyagpad a fenéken.

Mindszent Banda bokor, 6 emberbl állott. *

—

hoczkán

Bodon

—

J.,

—

Balaton

*egy

fatörzsbl vájt hajó tipikus forma. ;

bels

Bél

fej.

—

Szörcse,

turbukhálón

Sztripszky

két

—

regyina

—

Akaii, Tihany parttól el felé

része.

Belskereszt bels fej.

—

J.,

Kenése

—

szerszáma.

rekeszt

mint

szolgált.

elzárták

„lészával''

mellé

Balaton

J.,

halászat

kis

szerszám

—

Belsfej J., a vonyónak a

Zalavár

közötti lehérháló.

—

Bödönhajó

halász-

Zalát s

egy lésza

egy vagy két bödönhajót

állítottak.

friss víz

Zalába fölmen a lészát

ponty

elejihe'"'

átugrotta

beleesett a bodonba.

Bokork nem

a honnan

mert

bodon

kimenni,

tudott

keresztmetszete

körtealakú. *

Csapó

ri4

Bokork

T. S., XVIII. sz.,

Ecsedi láp

kre

több

járó

—

— Uzon, Sztrip-

halászainál

bokorháló.

—

idején a víz hirtelen felmelegszik,

könnyen szigonyozható. J.,

Balaton

—

Borzsóka

—

J.,

— Ha

Sch.,

— Acernia.

Vajai

Acerina Schrajtzeri;

—

rét.

csak

a le-

csapolás óta.

—

J.,

Balaton.

Hálókötésnél hörczre

vetik

—

Uzon, Mikes H. *Brázsa szóval, de marázsa a egy

Brudszki

—

J.,

—

Sch.,

csapathálóban

Bucsér

—

Balaton.

J.,

—

J.,

Boglár,

Lelle

bukáló.

— Buritó —

— borító. Balaton — borító.

Balaton

J.,

Burogató

J.,

Balaton

*Buzgó-lápkút— T. sz.

Ecsedi láp

*Csáklyás kett,

Berek

—

S.,

XVm.

— ersen, buzogva

Vajai az

—

rét.

—

a varsa, a

J.,

Tihany.

—

Keszthely

—

téli

bokor.

—

tót

mely az ellenz végén s ennek egy irányban van felállítva. '

itt

vörcsök.

Brúgó

—

kosztos horgon.

—

szárnyas varsát jelent.

Balaton.

kitör forrás a lápon.

fonalat.

— Az

borító.

Börczre vetni

—

Balaton.

turbukhálóhoz alkalmazott hajtó-

Burétó

—

J.,

lék a hukáló szá-

—

*Buklórúd

BukuUó

*Barsóka.

Bozók

tót;

mára.

H. 0.

Balaton.

Akaii

—

rúd.

—

a Balaton, szelet jelent.

lev

Buktató J.,

Berek

J.,

—

Bukálólik ajtó eltt

leírása szerint.

Borsózik

—

Bugany

hajnalba a hal mintegy öntudatot

—

J„

dobvarsa.

Bolondul — Bereczk, Sztripszky a hal, mikor nagy hidegek

Borító

—

Buffanik

buffan

Kvágórs.

Tihany,

Oklsz.

Alburnus lucidus Heck.

vesztve,

(?).

Balaton akkor, ha szelet érez.

Boldogasszonyhal

csak tavakban „a Pozsár-

Buffanik vagy

*Bokrászóháló

—

hoz" hasonló, taUjn kárász, mely név nem fordul el a Feketeúgy

pokolmalom.

szky

— Feketeúgy, Mikes

*Budrihal

Sch., Vajai rét Csapatháló vagy négy varsából alakíHúsz m tott rekeszt szerszám. hosszú ellenz végeire vagy három-

— hat

három

vagy

három-egy

varsa

kerül.

Csapó

—

J.,

Balaton

evedz rúdjának küls

és

—

bels

—

Csatt

Czéhládá

715

csapója.

*Nem

mert a bels

igaz,

„fogóvég".

Csilincsánk

kes H.

hálót" a hajtásokra vetik == kötik,

vulgáris.

—

CsehsüU

—

Fonyód

J.,

Lucioperca volgensis.

n— =

— Aspius

Csere Balaton rapax Bálin.

— —

Cseretláp Ecsedi láp

Csiszárhal

—

Aspro

—

Csokrosodik Balaton a 1. „Mózba áll". Szekérszámra lehetett ilyenkor küsz-

halat fogni.

T. S., XVIII. sz.,

Német:

Somogy m.

J.,

—

cserkész.

Ver. 56.

Dalmát:

Schifflein.

Lagdicza.

ers

a mely

az,

—

Csónak (9honok)

—

Nádudvar, Kosi

szárnyasvarsa vörcsöke.

lyet tépni kellett.

—

Sztripszky, Ha-

halról

ivásközben

Csubukolnl tolyka

—

csapkodni.

— Nagynyuj— ha a marázsák

*Csigolya-lesdü tód, Sztripszky

—

csigolyából

—

Csukázó szigony ton

—

Csuklyás a bérl

—

Csigolya varsa Feketeúgy, Mikes H. egy a vesszbl font

—

szr — J.,

Csigony

J.,

Kövesd,

1815

Ecsedi láp.

— A

T. S.,

XVIII.

—

hely

J.,

Ha-

= gazos,

Balatonfüred,

—

Abra-

—

J.,

Keszt-

J.,

Keszthely

Tihany, Siófok, Kenése

Czéhartlkulusok

csikaszé rétek után

—

varsa

—

Ürmös,

csigolyából, szádja

harangszerú, tömlöcze gömböly, vörcsöktája

Sztripszky,

—

sz.,

csíkot adtak az uraságnak.

Csikászó

Tihany

mis Lapa.

a jobbágyok fejenként egy veder

Sztripszky

Bala-

hol a háló elakad.

Czápkeszeg

szigony.

Csíkadó

—

tolyka és másutt

csík kassal.

—

J.,

által adott ruha.

Csutakos

Télilesd.

—

partról kezelték.

vörösfúzvessz-

vannak fonva; helytálló szerkezet, középen kapuval, 1.

—

Feketegy, Mibuczó

küszhal,

Linter.

náddal volt keresztülnve, a me-

—

— 1.

—

vagy hurkolják.

—

Kenése

J.,

lógós.

Csatt — Keszegfalva, B. Zs. — a hurok, a melylyel az „emécsií-

Csetres

—

nyakszeren

—

szkített.

Csikvöntör Keszegfalva, B. u. 1. egy az ecsedi csíkZs.

—

puttonynyal.

hely megkerült.

—

Czéhczimer

—

megkerült a Cz.

—

Czóhes halászat J., Balaels nyomai.

tonberény

—

— Balaton. Keszthely. Czéhkorsó — BalatonszentCzéhládá — györgy — megkerült a czéhládá. *Czéhház

J.,

Czéhmester *

—

Czéhmester

a halásztársulat

Keszthely

—

híradásra

—

Keszthely.

J.,

—

pávaBékés farú hajó peremén a szíj hurok beakasztására, a mely czeklen *Czekleii

—

evedz

a keczézésnél az

nyelét

tartja.

lék, a hol

—

Czibék

— az

Balaton

J.,

balra

lev

a czélát

lesik.

jobbra és

ajtóléktl

második

—

Balaton.

J.,

húzókötél húzását végzik

ennek

a segítségével.

—

Czigányhal Tinca

—

J.,

—

bérltl kapott halászruha.

—

Derékon húzó

— Feketeúgy, — öthagyású, hosszába

vesszvarsa,

—

J.,

—

— „A

czölömpkunyhó kilencz czölömoszlop. pen áll"

Czölömpös kunyhó

tonszentgyörgy — *Czuezorog —

—

Dévérkeszeg Abramis Brama.

Dágvány

—

Dirib

—

J.,

Balaton.

J.,

—

Balaton.

—

Két

—

dob-

lék közötti távolság.

—

Vörs

J.,

varsa.

Dögláp

Ecsedi

láp

— T. — nem

alatt

kiszáradt

XVIII.

sz.,

sár,

— Ecsed — mely

élettelen.

—

Dunahajó

—

Mindszent

„a Dunáról kelt ere-

halászhajó

dete" elbírt 105

Dunai

S.,

sötétszínú

volt víz.

Döglött láp

J.,

Bala-

halászkunyhó. Balaton

—

Dvor

szél

Balaton

—

udvar

— 120 bécsi mázsát. — Tihany — J.,

J.,

Tótszentpál

—

tót

(vejsze).

—

kor-

Telekirl, télen havat hoz.

Czuppog.

*Czuppaii Czuppog.

volt.

mányos helye a deszkahajón.

tölcséresen

Balaton.

—

Siófok.

eJ.,

—

Czölömp

— Két

Deszka J., Balaton a mely alatt az orrban a kenyér és

járó vörcsökrészszel.

Balaton.

J.,

Nyári bokor két tagja.

mely

*Czófalvi varsa Sztripszky kötött

—

Derékk

Balaton.

mellék-

udvara.

Dobháló Sch., Vajai rét.

fluviatilis.

Czitáde

—

Keszthely

kisebbik,

gunyapakkolóhely

Czeláslik

—

vej szenek

végnek az összekötési helyén lev kövell.

szolgált.

Czéhzászló

—

Darabudvar

Keszthely

J.,

ponty,

faragott

—

feje.

—

Czéhtábla fából

Ebédhal

716

Ebédhal

szerhallal.

—

Oklsz.

1492:

—

egy a

„Soluent

pro

pecuniis rakpenz et ebedhal. 1654:

—

Tiszamente

—

a mocsarak szélén a sáros, süppedékes hely.

„Az nagy érnek penig halaszatjából

ehedhalat

Török teken."

vittek

f amilián ak

Pálfára

minden

pén-

ÉgeráUú hal

—

*ÉgeráUú hal

—

Oklsz.

—

„Pisztrángot, sem-

1544:

halfaj.

egér

koczot,

linget,

köniet,

halat,

karászt,

álló

—

Egész csapat

—

rét

—

m., Sztripszky

vöresökú,

—

varsa

—

füz., p. 176. 177.

—

Sch., Vajai rét

alakú háló, a mely karókkal van letúzve

a hal tovább-

ellenzi

haladását. (Csapatháló.)

— Sárköz —

*Emécs

tömötten

—

jól írja le.

m hosszú, 1 — ÍV, széles leped-

nagyhasii, kis-

csellé

de férfiak

nem

Ellenz

végén

Háromszék

csigolyából

Boglár, Lelle

gyakorolthoz,

Ethnogr., 1902, 9

a csapatháló akkor egész,

ellenz mindkét 3 varsa van fölállítva.

kötött

niczán

Vajai

Sch.,

J.,

—

zik. Sztripszky

Egrifogó varsa

—

hedöntö.

Eleven czége Nyárádszentmártonban hasonlít a Szla-

látszik a paducz.

úgy

;

Elereszt lék

herenget, bódog-

asszon halat es stokfiset", Nádasdynál

Faczipö

^___717

Phoxinus

emel-

háló.

— Keszegfalva, — Zs. ághegyháló, emelháló

fogásra.

*Eméc8

—

Egyágú szigony J., Balaton volt, ma már nincs. Egyes horog

—

J.,

B. stb.

Emécsüzni .^ Keszegfalva,

Balaton —

Zs.

—

ághegyhálóval halászni

eineltyúzni.

kosztoshorog.

—

csos alak.

rét

noxylon

ják, csak a Zala és Sió

torkola-

lábakat

használják.

—

hajó,

— nem

mely

a mo-

rét

—

tart

Északi

—

csolnakról

Kett

ég

•

nádcsutakot, a harmadik

a szigonyt kezeli. Hallomás után

—

J.,

Balaton

— a gyalázka

éle.

—

Elereszt belsöfej.

fej

—

Boglár, Lelle

J.,

Balaton

—

J.,

Kenései szél

tisztítja

—

J.,

Evezs

—

a levegt.

Bad.

nyári bokor

;

Ver,

Tomaj

—

kis hajós.

—

Remex;

Evhártya — Feketegy, Mikes H.

—

a hal torokfoga.

Faczip J.,

—

a szánkónál.

Ruder-Knecht. Ver. 89.

ismertetve.

Él

;

—

Evez

Scli.,

ember. Egyik evez, a másik tartja az

Balaton

J.,

össze

eresztháló.

Siófok

szigonyozás

Éjjeli

—

köti

Eregetháló

Keszthely

egyensúlyt.

Vajai

használ-

Eplény i

*Ehes

—

nem

— Sch., Vajai

egyvörcsökös varsa; csak

magában

Balaton

J.,

Balatonon magán

tában.

Egyszobás varsa

—

Emelháló

—

Egyszárnyú hálóvarsa J., Kenése egyvörcsökú 3 abron-

—

J.,

Balaton

— Hogy

nádlás közben a nád ne vágja a lábat.

—

Fakutya

Keszthelytl Badacsony -Tomajig -^ Székes

maga

alatt.

—

Farkalök

—

Békés m.

—

Farkasköröm '

J.,

—

Felturalnak

Felvev

Balaton

a cserkék a egy kötésmód véghorog inára farkaskörömmel vannak ráhurkolva.

— Feketeúgy,

—

felvevlik

—

Felugróm

— a farszékkal való

kes H.

éjjeli

Kata

Bánffy

—

XVI.

század,

—

leveleibl

tóba

—

Feketeúgy, vék a melybe a téli hajtó-

halászatnál

—

be,

M. H. Könyve.

—

J.,

— gyei. Sz. — leg-

Balaton

—

inkább a keszegfélék.

Fehérpénzü kajár

—

Fenék

—

víz

E 1.

;

110.

—

Meszes-

J.,

felfagyni.

—

Ecsedi láp

— azok

gödrök, a melyekbl

a földalatti

Fehérhal

—

Felvondozni

Gyrök

állítják

Tódó.

Fasz *

farszákot

felhatolhasson.

levelekben van a Rekken

halászat.

Farszák Mikes H.

J.,

ajtó.

pisztrángos tónál lépcszet, hogy

a hal Mi-

—

Balaton

J.,

;

Farszakolás

Mi-

alsó része,

Tihanytól Szepezdig *

—

Feketeúgy,

versk

a meghasadt jégtáblák.

vasaskecze farkához kötve.

—

vagyis feneke.

—

a torkát a torokpálha tartja nyitva.

—

Felhajtás kes H.

*Fapálhák Nádudvar, Kosi gyalom usztatói a fapálhák,

vize

—

Balaton

J.,

felfagyják a hálót, felszedni.

vasszegben^^" vég-

bottal hajtja

—

Felfagyni

J.,

ül

szán; a rajta

Foglalók

718

Fakutya

sohasem

szárad

hova szárazság idején a keményéletú halak

csík,

czompó, kárász

és pócz bevonulnak. L. Ásott hal.

Balatonf-

J.,

Aspius rapax.

Fészek Ecsedi láp

— T. XVIII. — meder „a S.,

sz.,

víz

— A bodon- fészket nem verhetett magának." hajóhoz szükséges fa levágására, Filling — Orosi-puszta táján s a küls alak megadására. — — Toroklésza. Balaton — a jeget lékelik vele. XVIII. Fióknád — T. Félcsapat — Sch., Vajai rét — Ecsedi láp — tulajdonképpen ha az A csapatháló akkor Fejsze

—

J.,

VÖrs

J.,

sz.,

S.,

fél,

ellenz egyik végén csak a brugó van.

Feles halász

hálót a

árának a

zsenge gyökere, mely

lisztes táp-

lálékot ad. Sertéshizlaló.

—

bérltl

J.,

Kenése

—

s az összes hal

felét kapja.

* Feleskereset

— Mindszent —

ha a halászlegénység a gazdával megfelezte a fogott halat.

Fogasháló

—

J.,

Balaton

—

Tízes czérnából, háromczolos sze-

mekkel készült eresztháló fogasfogáshoz.

Foglalók derékk.

—

J.,

-Balaton

—

foglalólik

—

Foglalólik az

ajtó

lék,

és

—

Balaton

J.,

bukálólik

közötti

melybe kétágú

csáklyát

vagy két összevesd czöveket dugnak be, leszorítják a fenékig, úgy hogy a két szárny kötele e mögött keresztezdjék. Fokászháló — Sztripszky, Makkfalva

—

hatvan

régi, tizenkét

cm magas

mazása

Gombba

719

hosszú,

háló;

vagy járása

alkal-

27 44. :

forma, mint a régi kasza

—

Gagucs

— a hal —

*Forr

mekkel készült eresztháló, gardafogáshoz.

Ha-

hogy néha

Balaton

J.,

küsz-

—

födözdeszka

—

a rakonczaszegek

prém föjht

J.,

Tihany

Gazda

—

Kenése

—

J.,

—

Vesz-

—

*Fut mikor a felszínen

—

Balaton

J.,

—

Balaton hálóból

téli

—

*Gelej

—

Gémeséll

—

Füles varsa

— Füvek —

Fürdós

— J.,

—

liczetövis,

—

és

—

méternyire

Szántó,

J.,

Fo-

Balaton

J.,

—

Gerendás

—

Balaton

—

a tó

feneke, ha terraszos.

a hinár.

Balaton.

Balaton

— —

ivás.

Nádudvar GeÜröm, Sás, Bikatór, „Gyékény, Káka, Békalencse, Hinár.

—

czölömpkunyhó kilencz czölömpét három gerenda köti össze.

J.,

tisztogatják.

micscsel. Téli bokor.

Balaton

—

Gemose gemicse J., Kövágórs, Salföld gemics.

tovasuhit.

*Fü

—

Tomaj

Nádudvar, Kosi

ban a csapásokat

Gerenda a ponty,

kiugrik

még néhány

Bad.

nyód a vezérrudakra ügyel, ha elvesznek, megkeresi a ge-

lesz".

—

bokor

vágószerszám, a melylyel a nád-

hajt

Fuát nagy szél.

—a

a Hámos-bokor csúfneve.

Gyr, fell: „ha nagy maga eltt, vihar

és

eleje.

és eplények közé rakják. (Szánkó.)

Fszél

—

el.

Gazdag

—

Siófok

J.,

—

hal. L. Téli állás.

Födöz

—

Gátháló J., Balaton— gyaloga mivel a folyóvizet zár-

sincs.

Balaton

—

háló,

Sztripszky,

nyoma

van, máskor

336.

Gardaháló J., Balaton negyvenes czérnából, czolos sze-

Gardaküsz

járása,

kaszaforma nyeles

eszköz.

ják tolyka

homályos.

begyúrt vörcsökös varsa.

—

volt.

— Tokaj, Nyr. 23

nádvágó,

—

Fordulás

— Hatvan vidéke, Nyr. — nádvágó eszköz, olyan-

Gágó

Sztripszky, Fonott varsa fúzvesszbl fonott, Mezség

—

fujtani

Gerend

csiga ^

— je,

J.,

Balaton

—

a melyre a kötél

pereg.

Gombba

fujtani

— a zsákkötésnél gombba fujtanak.

J.,

Balaton

minden szemet

Goroncz

720

— —

Goronez Ecsedi láp

XVIII.

T. S.,

apró,

szilárd

sz.,

gyékény

szi-

ntt.

getek.

—

tömegesebben

Gyékénymadzag — Balaton — a gyékények cserkéi (véghorog).

Feketeúgy,

Mikes H. háromszög, hegyes, köpüs vagy makkos ersítés szerszám, a téli hajtóhalászatnál a

—

Gyékénynyaláb ton

Güblik-jegel

= Typha,

—

Feketeúgy, Gübü-butyikós Mikes H. a téli halászatnál hajtórúd alsó, vízbejáró vége bunkós.

—

Halak

—

Gyékénypóta

—

Gübürúd Sztripszky

— — fejes

Bekezd

—

Gyei

és

között a középs.

kereszt-

—

Feketeúgy, hajtóhalászat-

téli

br-

darabokkal.

—

berény

—

J.,

Balaton-

Balaton

—a

hoz használt

téli

kisebb

— Szentivány, — hosszú kecze, bonéfa

Gyalogtápló

zér

vize

—

Nádudvar,

Kosi

kátás, kétszárnyú háló,

Gyékény

—

J.,

Balaton.

—

Minden két kövell közt középen, a véghorgon. Balaton

— Gyékényes — — a Balaton

—

Mikes H.

Gyékény láp Ecsedi láp

—

Az a

Feketeúgy,

halász, a ki a

liálórúdját

kötélnél

fogva vonja.

—

Habval

halászni

;

—

Sztripszky

Oltvize,

a XVIII. században.

Habzó Balaton

—

J.,

Balaton

habzó a hullám taraja, ha a hullám maráson megy át.

Hajtó

—a

— !

Balaton

J.,

—

téli

— a csigán.

Feketeúgy,

Mikes

hajtóhalászáskor erre

a szóra kezdenek a hajtók a bülikakban gübülni. *

Halak

Fogas,

—

Fonyód, Balaton

— T. — a

gti-

—

Ksüll, Fehérsüll, Csuka,

Harcsa, Ponty, Barnaponty, Sárgaponty, Kárász, Czompó, Varsinta,

tör-

Sigér, Ön, Keszeg, Konczér,

zsökös nyári keríthálója.

sz.,

— ve-

folytatása.

S.,

a jegeshalászatra.

J.,

—

Hajts

—

Szörcse, Sztripszky

Gyeplvonó

nélkül való.

*Gyalom

Kenése

a turbuk szrkötelének

halászat-

szánkó,

kötelek és rudak számára.

Sztripszky

—

gyalogháló.

Gyalogszáiikó=köteles szánkó J.,

Gyepl

gyalogtápló

Gyalogomyó

J.,

Gzüa.

nál hajtórúd, alsó, vízbejáró végén

keresztbe felszegezett, elálló

—

Gyelpóta

talpas.

Gübú-tákos Mikes H., a

—

A nagy három lógós

Balaton.

J.,

hálóra alkalmazott

Szentivány,

S.,

Balaton

J.,

hnktutó.

;

jég kilyuk^sztására v^ló. szerszám, 1. Vékjegel.

Bala-

J.,

pára.

Kon-

czér pirosszárnyú, Konczér fehérS.,

XVIII.

melyen a

szárnyú. Menyhal, Küsz, Angolna (újabban),

navágó,

Fejérhéj-

;

Halak

Haltestrészek nevei

721

szeg,

Garda; Nádudvar, Harcsa, Csuka, Süll,

Márna,

Kosi vize

1547 nál

Potyka, Czigányhal, Kárász, Dobér (Acerina),

Divérkeszeg,

Keszeg,

Balinkeszeg,

Jászkeszeg,

Veres-

pisztráng, Süll, Kecsege, Márna, Orsó-hal, Fúrókeszeg, Harcsa,

Kardkeszeg, Sigér, Kárász, Csík. *

Süll, Kárász, Czompó,

Süll, Kerekkeszeg, Szápakeszeg,

Dévérkeszeg, Czingli,

Baráthal,

Buczó

Czigányhal,

Tyúkod

;

Csík,

Csuka,

Pocshal, Csikkirály (sárga). Pala-

—

Halászlegény a nyári bokor két

rium, 1689

—

J.,

Siófok

—

— Hálósszánkó — Hálókövek

téli

Balaton.

J.,

Balaton

J.,

—

halászatnál a nagyobb szánkó,

—

Hálószámy

Balaton

J.,

—

(gyalom).

— T. — kihalt

Halovány Ecsedi láp csak

—

XVIH. sz., a mely

S.,

áradáskor

Hálóvék H.

—

telt

ér,

meg

vízzel.

Feketeúgy, Mikes hajtóhalászatnál

téli

hálóbetev lék, tehát vagy ajtólék.

—

Hálózsák

J.,

= bedönt, Balaton

—

káta.

—

Oklsz. 1416: *Halszer „Tenentur soluere pro piscibus

tim omni feria sexta per

—

egy

a melyre a hálót rakják.

J.,

(H. 0.,

Történeti rész.)

—

Haltartó kas

— a Pusztaszent-

miklósról, Apahidáról való tömött

csigolyafonás, répaalakú; a bitói ritka hosszantikötésú., Sztripszky.

veszprémi

egyház, tihanyi apátság.

unum

haladó.

tagja.

nyéten, híres vizahalászatáról.

Halásztanya

—

Oklsz.

vesszbárkával. Már 1590-ben.

solidum

Ónodi Urbáa Tisza vize Kesz-

víz

Mind-

quod wlgo vocatur halcser amma-

tínus (ezüstszürke).

* Halászó

—

Potyka, Sügér,

Jáz,

Menyhal, Kárász, Keszeg, Harcsa,

—

egy-egy falu határában

Halkos

penis) anyámasszonynak (Hr Viza, Tok, Hódmezvásárhely Kecsege, Sreg, Potyka, Csuka,

—

hatvan is állott „ egymás sorjában".

Buczó, Márna, Orsóhal, Laposkeszeg, Sigér, Tokmó, Buksi, Csuka, Fejérkeszeg, Dévér, Menyhal, Csík, Muszkasüll, Baráthrt fogtunk

—

„inó".

*Halhasitó kunyhó

Halak— Békés — Kecsege, Har-

csa, Potyka,

Oklsz.

„Halfogó horgot". Nádasdy-

szent

szárnyú keszeg, Csámkeszeg (karika); Orosi-puszta táján: Potyka, Csuka, Laposkeszeg, Dévérkeszeg, Tarkóskeszeg, Tumolykó, Sebes-

—

Halfogó horog

jaskeszeg, Szápakeszeg, Jegeske-

—

J., Kíliti Halásztömlöcz négy nádfallal körülzárt nyílt vízfelület, melybe a vejszébl ki-

fogott halat dobálták. Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvk

Haltestrészek Balatonfüred,

Kenése,

fkajár,

pofája,

—

álla, viszája,

alatta szilványa,

aztán

bajusza, szemebogara és

szemekupája, írsp.

J.,

Balaton-

Kvágóörs

Fej; ezen van: szája, kopétója,

—

nevei

Tihany,

kiben

szem 46

722

Halvenni

Hát;

lakik.

van:

ezen

frésze)

pontynál

és

sörénye

Horgászat

ezen a

H. 0., külön

Fark; ezen van: korés fels fark, ha csak egyik felérl beszél). Has; ezen van: evedzje, hasaszárnya, csákánya.

mánya

(alsó

köldöke és seggi vezetje. Héjj-

vagy halpénz. Belsejében van bél, máj, epe, ikra, hólag v. pattantyú, :

hátagerincze,

szúv,

Iga

1638

—

Kecskemét,

T. S.,

—

Balaton

J.,

közepes nagyságú. Lucioperca

J., BalaHarcsázó szigony Úrnap hetiben használták,

ton

—

sakathes hal fogny -walo horgokat^.

„Haragra

—

Háromágú szigony

J.,

Ba-

gott s mint

—

Sztripszky, Agoston;

egyébként hasonlít

horgot.^

a régiségben

szerhalat

de húsz

tatott,

— fo-

beszolgál-

meg

dénárral

válthatott (1519). *

—

Horogpénz

a régiségben

a horoggal fogott szerhalnak

megváltása (1506). szél

—

Kvágórs

J.,

Húzás

— varsa

—

Horoghal

„Ket

chykot".

a mit a jobbágyság horoggal

Hosszú

laton.

Harsa

walo

merít zakót Lanczos

csolnakról, nádas helyeken.

falva

—

Oklsz. hamus, „Horgot az halaznak es ahoz walo polja mazagot". „Var-

—

oldalcsont,

a bírák halvenni voltak.

Harcsasüll

—

Horog

1587

—

Balaton

J.,

róla.

tüske.

Halvenni

—

nem emlékezik meg

Zalai szél

—

Belszél.

Sztripszky,

Mezség

Nyíl.

—

Húzókarika

J.,

Balaton

—

lásd Húzópánt.

a Czófalvi varsához.

Húzókötél — Sch., Vajai rét — Mind— a gyalom húzókötele. — szárításra. azaz szent BalatonfHúzólegóny — Balaton — a gyalázka Hát — *Hasítóra szánt hal

J.,

kajár a bokornak az

háta.

—

Hatágú szigony

J.,

Balaton

Hód

—

Ecsedi

láp

—

Jelenléte

van

—

S.,

J.,

Balaton.

XVIII.

Castor

sz.,

fiber

eresztik

Homokksz

—

Siófok.

—

talán

„nyila"

—

5-ik lék.

Keszegfalva, B.

Kaparó-háló? Van

Homályos.

is.

is,

=Fulica atraL. J.,

minden

„hódász,

nem vonatkoznak

erdélyrészi ^06?ára

;

Húzószák Zs.

rávallanak

Balaton

J.,

a lék, a melyen a húzókötelet Vi részéig kihúzzák és azután vissza-

okmányilag bizonyítva

hódos-hódas part" nevú részek * melyek

—

Húzólik

nincs.

Hétágú szigony

evez tagjai

4-en.

Iga

—

J.,

kénykötést,

Vörs

—

mely a

„Azt a gyétoroklészát,

pelczét és udvart úgy köti össze,

Kapaháló

723

Inas

hogy a halat beengedi, de az onnan vissza nem tud jönni „igá-

a kertészkéshez és a szlmíveléshez valóra vonatkozik 1. Kaszúr.

nak'' nevezik.

Ecsedi láp

Inas

—

J.,

—

Siófok

nyári

bokor két tagja. Ivat

—

— soboles, pro-

„Ad piscinam iwa-

ex ferthew presertim de po-

toth

atfy"

Pontyivadék.

melyre az ólmok vannak verve.

—

Jászolygát

Mezség, Wass

— nyil-

György naplója Sztripszky ván karózatokkal ersített Jazi

— Felföldi

sövényczégék,

wjazki"-ból.

Kol.

Sztripszky

tót

—

Mezség

Sztripszky,

más neve

széhez való,

a vej-

;

a meregy-

gyú".

—

Kalicza

J.,

Balatonfüred

—

Kaliczka

Tördemicz

—

J.,

haltartó.

—

Balaton

hanem

—

„fúzvesszbl mint a

borító

katrocz".

nem

tapogató,

bo-

csirke-

Csertán Károly

Zalamegye alispánja levélben.

—

Sz.

Az eke inatökéhez hasonló, de nagyobb 1638: „Jegezeö észteké".

*Jegezni

—

Ónodi Urbárium

halászati

jegezik'^,

az az: be

nem

Jelel fejsze

—

fejszéje,

—

J.,

Balaton

melylyel a

—

*Kaozor

J.,

—

— Acerina. helyen — a

Siófok

sok

—

Sztripszky, Olt,

csáklya.

—

Sztripszky, Kanonokvarsa dongavesszkre és

Nyújtód

—

való;

vörcsökös

feszített

része

kasza orrá-ból készült nyélbe ütött

vágószerszám ;e nevezet leginkább

hálóból tölcsér-

Neve

alakú, a tömlöczbl kijáró.

„Ojan potroha akár a kanonoknak".

innen:

lékeket kijelezte.

Jupiter

—

abroncskávákra

íagy.

gazda

Kankósrúd Feketeügy

tilalomról

„mind addigh míg hideg sszel a

nem

—

BalatonJ., Kanczavejsze oly berény, Meszesgyörök (?) és feje vejsze, melynek csak torokiészája van.

vas-jégvágó. Halászszerszám.

növény

sekély de öblös szák

volt vejsze,

Tihany

J.,

Jegel üsztöke

víz

Kalán

Corp.

fejsze.

1689

S.,

Stratiotes

* Kalitka

Ov.

és

—

rító

—

kány

„wjazi,

Statutorum. IV.

Jégbirbicz

Ecsedi láp

vejsze.

gát.

statútumokban

már a XVI. században

—

— T. XVIII. — a melyen a kolo-

*Kalakányláp sz.

har-

mikor prédáját bekapja.

uralkodott.

Jártatóin — Sztripszky Oltvidék a rokkolyaháló szegina, a

—

szerszám.

— Balaton — a

*Kaffanik csa,

Oklsz.

genies. 1533

;

= nádvágó

Kapa

—

J.,

Balaton

vagyon,

—

macska négy kapája. Kapaháló mollón

—

Sztripszky,

Ko-

Kaparóháló. 46*

;

Kapocs

—

Kapocs

—

Balaton

J.,

— Sztripszky, Olt — ismeretlen halászási mód

Kappagtató

—

Sch.,

—

Vajai rét

csapathálónál az a kis

nyílás, a

mely az ellenz vége és a varsák szárnyainak a vége között marad.

—

Kárgya Sztripszky, Mezség, Wass György naplója,

1279: JaKeche; 1331: Quoddam predium Kecheteléke uocatum Kechehorga 1363 Possessionis filii

név

—

a kik

még

mocsarak idejére

hogy kas se

vaót,

csík

csak meregygyü", azaz és

merít

„Annyi

—

hálózsák,

nyílással.

nyílás

egyenes inától hosszú rúd a mely a félköralakú

ki,

hoz van kötve.

Kengyel

—

Balaton

J.,

—

keresztkötél.

—

Nádudvar a mentén a halász-

kunyhók neve

kastély. „Földje",

ég, be van mélyedve, egyik oldalon földbl a vaczok,

a másikon a padka.

Kerekvarsa hida

— Sztripszky, Apa-

czitromalakú, egyik vör-

—

Keresztín

Ecsedi láp körül Kaszúr a kaszapengének orrfelli része nádvágó kurta nyélre verve

—

Keresztk

is.

—

L. Kaczor.

—

Keszthely *Katyér gyékény szálából kötve, félláb hosszú volt s minden harmadik horog

után következett

(t. i.

—

szárhorgon).

—

Mikes H., FeketeKebel a háló bemélyedése, a úgy melyben a hal fogva marad.

J.,

Balatonfüred

torokólom.

;

szerszám, régente a csíkász szer-

száma, de fegyvere

Balaton

J.,

tö-

kétoldalt az ereszthálón.

—

csökös végén behorpasztott, mötten kötött csigolyavarsa.

haladot-

takban már pléhkályha van.

—

Vörs

J.,

szák.

* Kastély

—

hosszú

abroncshoz és a hálózsák csúcsá-

kellett,

csíkkas

kosi halasvize

hol a

indul

Balatonf-

J.,

Kemenczeháló hegyesfarkú,

nyilván gárdja.

emlékeztek, azt mondták

és hely-

szárít.

alsó

öregek,

—

Keleti szél kajár

félköralakú

— Karczag — az

személy-

is.

Czegei

*Kas

—

Oklsz.

vocate. Tehát

a XVII. században.

Kapu

—

Keoze

cobi

szakáll.

vize

Kétágú szigony

724

Keresztkötél

—

J.,

Balaton

—

keresztín.

Kerítés

—

J.,

Balaton

—

Vonyó.

—

J., Balaton Keszegháló mint a kicsivel öregebbszem,

pontyháló.

Kétágú szigony

— makkos,

—

J.,

Balaton

folyami rák egy fehérszín varie-

hegyes szakás párja H. 0. tihanyi kétágú szigonyának. J. szerint ma is él, de máshon-

tása. *Astacus leptodactylus.

nan került oda.

Kecsker&k

—

J.,

Balaton

—a

;

•

Kétszárnyú varsa

— Bala— a Balatonra a szegedi halá-

Kétszárnyú varsa ton

Köpfis szigony

725

rét

—

— Sch., Vajai —

a kétvörcsökös varsa

;

—

küls

—

Balaton

fej.

Kihúzó fejlék

J.,

—

J.,

Kvágó-

ajtó.

—

Abaúj

—

= Csillag —

Kiskerék

—

J.,

—

J.,

Korczoshorog

*Kisszeres

(?).

— Sztripszky, Ecsedi

—

J.,

Balaton

—

Kormányszeg

—

J.,

Balaton

egy bevésés a fartkén a kötél

számára. Deszkahajó.

Kosorrú ponty — Balaton — nagyobb, fekete, tompább orrú.

állított

bizonyos

Cyprinus carpio.

kaszúr

alkalmatos helyre.

mennyisége a ken-

tolni,

—

Balaton

ívik s az ikrát rzi,

Köblék vejsze feje.

—

J.,

Kvágórs

—

ko-

Túr.

Kenése

—

Balaton Köpüs szigony — — — Szigligettl Tihany-Siófokon át J.,

—

;

a harcsáról, mely gödörben

egy vizafogó hálóra rá-

Kivágás

kaczor^

J., Tihany a megfogásagyalommal.

*Kotyolni 1689.

—

Dárda

venyigevágó kés

hosszú nyélen nádvágásra.

ment 12 Kita kender, a melyet a falu megfont és meg is kötött.

;

—

Ecsedi lápon kasza orrarésze, elég

Kótázás

*Kita— Ónodi Urbárium

dirib.

Balaton

feje.

„látott hal"

L. Nagyszeres.

dernek

Kormányos

kevés

csíkász, a ki csak

csíkkast

—

— az ára-

kosztoshorog.

*Koszúr Balatonederics

vejszénéi == szárnyterel

—

Ba-

a csigán.

Kis lésza

láp

Alföld

állóvíz,

J.,

vejsze.

laton

—

Balaton

J.,

néha halas is; sokszor a vályogvetés után maradó mélyedésben gyülekez és megmaradó víz. Azonkívül ásott kút.

a bokor

—

*Kopolya dás után

gyen vannak.

—

Balaton

J.,

Bokor.

—

Kis halászat J., Balaton egyes ember halászata.

—

Kompánia 1.

Kis hajósok J., Kenése a bokor azon a csónakján levk, a melyen a kormányos van. Né-

*Klskahurok

—

húzószeg.

józanodik. fej

Badacsonytomaj

J.,

a keresztesek bokrának csúf-

Kolonczszeg

Kibolondul Mikes H., Feketea megmaszlagozott hal, ügy ha nem döglik meg, hanem ki-

Kihúzó

—

ütdik.

neve.

csapathálóhoz használják.

—

Kódisok

—

Balaton

szák a hajóhoz

szok hozták.

Kétszobás varsa

—

"^Koezódik

J.,

Fonyódig.

Kötéldeszka

—

= Kötelek padja

Eötéldeszka J.,

—

Balaton

a dereglyén a

húzókötelek vannak

kába

Léhésdeszka

726

rajta

Küls

—

lésza

Balaton-

J.,

szentgyörgy.

kari-

Küls

—

saroklék

J.,

Balaton.

fejtve.

== fonyódi Külszél = Balaton — Kötélvezet — = somogyi — Kövágóbevésés a fartkén a kötél szárs — hideget vagy hvös, hosszú keleti szél

J.,

mára

szél

(deszkahajó.)

—

Kötyke Leuciscus

Kövek

—

Kövágóórs

J.,

rutilus.

—

est

hoz.

Lábról

kö-

veket szerették az ereszthálóval

Láda

—

Békés m.

—

ton

Tisza mente

—

Lágya

nem

víz

—a

Laj

szakgat,

—

2 méteres villásan elágazó faág,

melynek

kczége

ban

tartott

—

ághoz visszahajlítva és ott megkötözve. A gyalom két aliná-

Abrocz

ra, az

nak

összeszorítására használják.

J.,

folyó

folyású.

Lövéte

—

a melybe a

beállíttatik.

— Oklsz. —

lajtok-

keményebb életú halak.

Lámpatartó =^ Abrocz

szarvaihoz hasonlóan vannak hát-

lassú

kapuja,

Lajtos hal

kukoratehén

ágai

Bala-

meneteles,

Sztripszky,

bocskorvarsa

Sch., Vajai rét

J.,

—

Adony

lágya, a hol a part

denki pákászkodhatott.

—

Supredla

rétségnek szabad helyei, hol min-

Kukora

J.,

lak számára.

Közfa— Sztripszky, 01t,Feketeúgy —a csónakban rekesztdeszka.

—

csukázó szigony.

a dereglyén a kifogott ha-

a bónéfáján kövekkel felszerelve.

Közhely

—

Balaton

J.,

szigony

való

— =

Balaton

meghalászni.

—

Kümadzag

— a Bala-

lev úgynevezett

*Köveskecze

J.,

a kövellk cserkéi (véghorog.)

Balaton

J.,

ton fenekén

szél

—

Balaton

= rfa

a csigán.

= Arbocz. Laposkóta —

*az

Tihany

—

Kvágórs

—

Tótszentpál

—

J.,

kazsér.

Kutas láp Ecsedi láp

—

T. S., XVIII. sz.,

a mely alatt nagy

mélységek akadtak.

legvesze-

Kü

— A

J.,

Balaton

—

„küen"

hal a

tót

—

küls

— = pelcze.

J.,

Léhésdeszka

—

Balaton

J.,

—

a hajónak az a része, melyen a fej

—

vonyónak part

Küls

J.,

likacsos

végzi

fürdést.

Küls

—

Lécza

delmesebb.

fenék.

Lazacs

Trutta Salar.

J.,

felé

kereszt fej.

Balaton

—

es J.,

—

hálót fagyják össze.

része.

Balaton

Az üldeszka far felé

részre a háló van felfagyva,

után következik. orr felé

részre

a kötél van

felfejve. (Deszkahajó.)

;

Lélegz

— Mikes

külön

kell

hogy a hal ne szök-

biztosítani,

hessen.

melyet a

fagyott viz,

hajtóhalászatnál

paskolással

biztosítás

történik.

azt.

—

Marázsa Sztripszky, Réty, Uzon tulaj donképen rudakon

—

rekesztháló.

álló

J.,

Balatonfüred

deszkahajó, ellentétben a bö-

Lepeds varsa

—

Sch.,

Vajai-

—

Zs.,

—

Marokvarsa 1638, Kecskefülesvarsa ansa T. S., mét *

—

Oklsz.

—

ember

—

*Matuka rokon

J.,

kisebb fajta gyalom, öt

;

J..

Balaton

J., .

= macskakötél — a macska

hal

—

Macskás BadacsonytoJ., maj a vasmacskát kezeli. Nagy-

—

Maghal

—

Oklsz.

—

Meghalazni

J.,

Bala-

Szigligettói Keszthelyen Fonyódig mindenütt.

ton,

—

*Malák

—

háló neme.

át

Hódmezvásárhely

után járó

—

Balaton

J.,

—

Balaton

ráívni.

—

kiszszel

—

Keszthely

felhalazni a

horgot.

Megtérül

—

— Mikes Fekete= visszafordul a H.,

a hal

;

hajtóhalászatnál

zobot-

vetéskor visszaszökik a hal. *

—

Kenése

J.,

kasza

a halastavak benépesítésére.

Makkos szigony

—

gyökércsomót ==

téli

apró hal

dívó

gyalázka.

úgy

hajós. Nyári bokor.

tavon

Balaton, gyalázka.

métermázsája

Medd

pellével

ka-

bizonyos összeg.

kezeli, negyvenöles.

Macskaláncz

—

Keszthely

velenczei

nyesellvel

Megfürdeni

;

szából készült nádvágó szerszám

—

Fonyód kisebb gyalom, négy ember kezeli Lovasháló Lelle

Kecskemét, 1638. „a bírók vettek marokvarsákat" (?) talán

Mázsapénz Lotaeshal

Sztripszky,

és félköralakú

kereszt-

marokvasakat a szekerekhez.

szárnyas varsa.

Lesdü — Sztripszky, Nagynyujtód — Marázsa. Keszegfalva Loptos — B. — halász = orvhalász.

—

Mámaszigony Uzon

—

dönhajó val.

J.,

Merezse,

renddel.

—

Lentahajó

rét

zátony.

—

tal

Mrázsa, Brazsa, Lesdú.

Sztripszky, Lemhényi varsa kisebb kanonokvarsa, Lemhény 1.

—

J., Balaton Marás a partpárhuzamos víz alatti bels

Fekete-

H.,

a hálóvék partfelli végén

nem

a be téli

Menyhalvarsa

727

Lélegz

úgy —

;

Meneteles

—

Adony

folyónak az a partja,

—

a melyen

a víz lassan folyik.

Menyhalvarsa Sajószentivány

— Sztripszky, — homokórára

emlékeztet alakú.

Meregygy

728

— Nádudvar, Kosi

*Meregygyü vize

—

van

Orr

hajtoványa,

Négyágú szigony

ágasa,

—

Nótárius nyele.

—

Merezse

—

ügy

—

Mikes

—

Mezség

köpüs,

hideg

*Mózba

J., Kövesd a jég ha az els rianásra

a mikor a tömegbe verdik.

hal,

—

Mrázsa ügy

—

Balaton

—

Sztripszky, Feketeés

ügy

—

Brázsa;

Mikes H., Feketepaducz Chondostroma

Nádhegyi ponty

—

J.,

Nyelké

—

Nyelves varsa J., Berek egy hosszú szárnjTiyal, két

Nyíl

—

J.,

Kenése

—

A mezmadarasi

is.

tónál az alsó nyilak az uráságéi,

a felsk

szemben

—

J.,

Balaton

J.,

Balaton

—

a csigán.

—

rekesztett

vagy kast csíkra.

föld

állított

és

sok

varsát

ért,

megfelel ennek

neve húzás Nyilas

volt.

—

T. S., XVIII. század,

—

után

egy

öl

szénát fizettek.

Nyugoti szél

est

J.,

Balaton

hoz.

be az átszálló

Már a régiségben

L. Kisszeres.

tó partjáig

szélességének

Ecsedi láp

Nagyszeres— Sztripszky, Ecsedi nagy csíkász, a ki csík-

gáttal

ültetett fák jelezték.

folytatást kapott a vízben,

kell hozzá.

—

közbirtokosságéi.

nyilakat a tó partjára egymással

kinek a földje a

Nagyhalászat

Mezség —

— Sztripszky,

a melyen a hálóvezet van. Öten

láp

Balatonederics

J.,

vannak.

Nagykerék

— vörcsök.

Szárszó

vörcsökü, öt abroncscsal.

bokor azon csónakján levk,

ember

—

Kenése

J.,

—

a halászatban

több

Nyelves szigony Sztripszky, mely köpü vagy makk helyett nyelvnél fogva van a rúd-

Mezség

Cyprinus

sárga.

kisebb,

Nagyhajósok

—

vörcsök.

Bala-

J.,

carpio.

Balaton

hoz szegezve.

—

eledele.

ton

Nyel —

Marázsa.

Muka

—

Nyeklencz

lehlésekor

víz

Merezse

J.,

lógós.

—

áll

—

Nyeklecz

Kelevizzel felszerelt czibék.

áll be.

éj

Titéli

keleti szél.

félhold-

—

Nyári keleti szél J., hany Kajár fell, mint a

alakú, nyeles vágószerszám.

Moréj

Balaton.

Keszthely

Fekete-

H.,

Sztripszky,

gyökérvágó,

durrogása,

J.,

a czéh írásbeli ügyeit végezte.

szárnyasvarsa.

Mete

J.,

—

így.

Orr orra.

J.,

Balaton

— a szánkó

Orradzó

= húzófa —

Orradzó ton

—

729 J.,

Bala-

a szánkó húzókötelét erre

ersítik.

—

Pallózás

avágóhal

— a = *pad-

Balaton

J.,

czölömpkunyhó pallózása lózása.

—

Orrtke

Balaton

J.,

—

*Palonya

—

Ónodi Urbárium

hajón a derékonhúzók padja után

1689

líövetkezik.

„mellben csak apró halat, keszeget szoktak fogni, mivel azon háló

—

öbölhalászat Bars m.

—

Szénásfalii,

nem

Pántlikáshal

is abrakhallal tartoztak Revistyé-

nek. Zegie

Ökleszák falva

—

felhalazásra

szolgáló ökle fogására való.

—

Önháló J., Balaton kicsivel öregebbszemú a pontyhálónál

—

tölgyfaesaptató.

—

ez övek

—

J.,

Keszthely

egymáshoz. L.

Ötágú szigony

Padócz rákos

—

Bala-

— ösz-

In. J.,

Balaton.

FelsChondrostoma

nasus.

—

*Páklya Ecsedi láp a gyékény buzogányából, magvából készült tapló

;

pákászok és pász-

torok gyújtója.

—

*Palafa a

négy emberre.

— Baja,Nyr.31:109. —

halászszerszám. (Kosztos

—

Peczkelk

—

Sch.,

horog.)

vajai

villásan elágazó fácskák a

rét til-

(csapatháló.)

—

Péntekhal

1572,

—

pénteken szerben adott hal: „Piscator

tenetur pisces péntök-

fajra,

hanem

a súly

;

nem

a péntek böjt napja.

—

Oklsz.

Itt

a terminusra esik

—

szerhal, a melyet pén-

teken (böjtkor) szolgáltattak.

—

Perpencze Mikes H., Feketea téli hajtóhalászat keresztügy

—

hálóján,

rúdon

darab, a melyhez a

keresztbeálló

háló

káváit

kötik.

— Nádudvar, Kosi

bécze,

—

hal vocatas portare".

Sztripszky,

— paducz =

—

tónak a fenékhez való szorítására

szekúszálódik a szárhorog, ha köáll

Balaton

J.,

—

Foglalólék.

Összevesz :zel

—

Pávafarú Békés m. monoxylon a Krösön, 4 czeklennel,

*Pécaló

—

Összever

a felínt rakja

gyalom,

*Balinháló.

Örökös J., Balaton A <}sölömp kunyhó nádját leszorító

ton

Parásháló

Keszeg-

Zs.,

billegháló

azon tagja, rendbe.

czége.

—

J.,

Ezektl

is.

öregh halhoz való".

ketegy

kesztették és úgy halásztak hálóval. Állítottak „Zegiet"

Agliegyháló

— Mikes H., Fe— Phoxinus Párás — Balaton — a bokor

a régiségben, a vizet

gályákkal vagy deszkákkal elre-

nyilván

vize

a mely szerint a

hálószem nagyságát

kötik.

avágóhal

Acerina, taenia.

*nem

—

igaz,

J.,

Balaton

—

mert Cobitis

730

Pirittylik

csukát bekapta

kisebb

Boglárlelle

J.,

Rohadtsarokszél

—

Pirosszárnyú hal

J.,

Tihany

Scardinius erythrophtalmus.

— Sch., — Vajai rét Leuciscus Pisztrángháló — Sztripszky Oláhfalu — olyan berendezés, Pirosszániyú keszeg

rutilus.

— Sztripszky, Lem— hény a kaparóhálón a rúdkötó Pörpöncze

keresztfa.

—

Pörs ps.

Mezség

húzóhálója, csak

hogy kisebb szem. Platikahal

—

— Mikes H., FeketeAbramis.

keszegfaj,

Mezségen

Platyicza

Abramis

Kenése, Tihany

J.,

E.,

mint a

—

Presznya

—

Putunkavarsa Sztripszky, Uzon csigolyából tömötten

—

fonva; hegyes kúpalakú

—

véte

egy helyre csomósodott hínár és

—

sz.,

—

XVIII.

S.,

Ecsedi láp

— a melynek hajtó-

csak

kieresztették

vizét

úgy

nem

folyóból s

Balaton

J.,

20-as czérnából 2 czolos,

kel

készült

vezették tova.

—

Pontyháló

—

szemek-

eresztháló,

ponty-

Porondszeg

— Sztripszky, Ha-

— sekély,

Pöczkösver

—

J.,

látta.

—

J., Kiliti

rántotta ki,

utána pergette az

inat,

Balaton

J.,

Bekeszték

Zs.,

Keszegfalva.

—

haltartó.

J., Kiliti

— vejsze,

Vörs

J.,

—

„az egésznek van két rekesztéke".

—

*Bétikasza vize.

Van

Nádudvar, Kosi

Orra, Ormója, Lanája,

zagja, Csapója, Öle,

—

hanem mig a

Bicskó

—

Mikes

Fe-

H.,

Gyalogtápló.

—

horog

Kacscsa,

Nyele,

Nyaka, Makkja, Örve, Ékje.

Bibicza Leuciscus

Bekapta egy kisebb csuka, azt a

nem

Bejt

— B.

J.,

*tót,

ina kétágú fácskára volt csavarva.

halász

Bántóin

Badacson-

felcsalizott

—

nyúló része (szánkó).

Bótyitápló

—

Balaton.

lábaknak az eplény fölé

ketegy

vese.

Pörgöhorog

nem

J.,

porondos, ivásra

alkalmas hely.

tomaj

—

Sarka, Kaszacsapója, Csapómad-

fogáshoz.

tolyka

— Sztripszky, Lö-

Bakonczaszeg

sárkeverék.

Pokolmalom

ver-

hálóvarsa.

Rákászat

—

Pokol Sch., Vajai rét a gyalom szárnyain és a kátában

szk

sikkel.

Rácsásvarsa

—

Pogácsás J., Badacsonytomaj a Szenka bokor csúfneve.

—

Balaton

J.,

—

nagyobb törmelékjég a lékekben.

brama.

—

egy na-

gyobb csuka.

soroslék.

J.,

Kvágórs

—

rutilus.

Meszesgyörök

—

szánkó.

—

Bohadtsarokszél Somogyból a

ton

—

j, est

hoz.

Bala-

J., .

ból

Rojtok

Böjtök

—

Tördemicz

J.,

—

*Siol

—

Sirbak

— Mikes H., Fe-

Rudas halász

—

halász,

—

Rúdhajtószeg

J.,

Balaton

vezér derekán átütött faszeg

a rejt

Schildwache.

—

Kövesd

J.,

nyelv.

—

J., Balaton Rúdhajtólik az a lék, a melyen a húzókötelet nem húzzák ki.

—

Sötéttöltés

—

Vörs

J.,

A német

kis teteje.

a gyalogtápló háló rúdját tartja.

—a

—

Balaton

san elretolja.

Balatonszentgyörgy

J.,

haltartó.

keteúgy

—

mikor a ladikot félkézzel óvato-

haltartó.

Köt

Száj madzag

731

Sövegfa

—

Balaton

J.,

szemöldökfa (czölömp-kunyhó). *Suhít

—

Balaton

—

az -ivó

küsz, mikor íváskor a vizet pocskolja.

Sujta

a vezér irányítására.

—

Balaton

J.,

—

kosz-

toshorog.

Rücs —

J.,

Balaton

AlburSujtálló

niis hicidus.

—

Balaton

J.,

kosztos horog.

— T. XVIII. — Ecsedi láp vastag iszapréteg. Sánta — Keszthely — a Sajtláp

monoxylon, mely a vizén

félol-

dalra biczczen.

Sásláp

Keszthely *Sujtóhorog a melyet egyesben bevetettek.

az,

sz.,

S.,

háló, süllfogáshoz.

Balaton

J.,

—

czibék köpüjéhez forrasztott vas-

— Adony — a

folyónak

„a víz sebje

azon az oldalon van, a melynek a víz nekimegy en, iramodik, a

melyet mos.

folyó sebje viszi

a hordalékot.

Sejmék

—

nem

Balaton

—

Szabadhalássat J., Balaton a nép állítása szerint lett volna a hatvanas évekig. J. szerint

nem

volt egyáltalában.

—

J.,

Siófok

—

J.,

Balaton

—

keres.

—

Serke Faducz Mikes H., Feketeúgy Chondrostoma nasus,

káta hegye.

évszaki változat.

a gyékényesen.

—

Szabadi! szél

télen-nyáron hideg.

Szaggató

léhés.

—

Keszthely

elfoglalása.

Szabadító J„

J.,

halászterület

foglalt

—

karika.

sebes folyású része

—

Szabadfoglalás

—

sásból alakult.

*Sebje

fél

czolos szemekkel készült ereszt-

— T. XVIII. — a mely a taraczkos —

—

J., Balaton Süllháló Harminczas czérnából egy és

Ecsedi Láp

Sasóka

—

sz.,

S.,

Szájmadzag

J.,

—

Balaton

J.,

—

Balaton

—

Szakasztózsák

—

Szakasztózsák

—

Balaton

J.,

—

Szalaszél

—

Tihany

J.,

nyugat fell,

—

„a Szegeigh",

Urbárium a bödön-

—

Oklsz.

;

—

ap-

Szélleszt

—

— a deszkahajó

J.,

fenekére szegeit

Szárhorog

Keszthely

olyan, mint a Tisza

—

—Duna fenék-

hártya,

kére,

dere-

században.

meg.

négy

—a

Balaton

a melyekkel a

csiga

—

Szegefeny J., Balaton deszkahajó küls és bels peremét tartja.

—

Szeglék J., Balaton ^- két nagyobb lék a többi között.

—

J.,

— Sztripszky, Olt vize

—

Vajai rét

Sch.,

Balaton

—

B. Zs., Keszegfalva

„az sszel vágott fa

—

J.,

Lelle

Tabi szél

nem

J.,

— vörcsök. Siófok

hoz.

—

Tagyvágó

—

Vörs

J.,

„tagy" a csolnak belsejében resztbe

szeglék.

szú

est

a fogó táskák tar-

tója a pendelyhálónál.

Szegletlik

H.,

—

Tábértus

vég madzag

Mikes

szivárvány-

csi-

Mikes H., Feketeegy a ráklábbal két-

Szarvazat

— a

ka]) szült".

gát tekerik.

úgy

—

Szül

—

J.,

Fekete-

a szigony régi neve, a XVII.

Szoba

Balaton-

— .

H.,

szem bogara,

vörösök. J.,

szentgyörgy.

Szarv

— Mikes

—

Szikany

kára", hol a „katyérok" és „küel-

—

Meszesgyörök

Szentháromság-keszeg Abramis Brama.

Balaton

—

Szárnylésza

— Yacht.

írisz.

fene-

nem sülyedt a tó hanem csak a „víz

tartották

J.,

Szemfénytartó

horga, de

lk"

—

a Jialnál a

Fekete-úgy

föld fel ne törje a fenekét.

—

Balaton

deszkák, hogy partrahúzáskor

Tihany

pupilla.

rámája. Jegeshalászat.

—

J.,

bedönt.

Szemfény

Nádudvar, Kosi vize

Szánkódeszka

—

teteme-

talpa, eplénye, óradzója,

H. 0.

rót mérték.

Szán van

czégével;

szerint fából épült s volt

Szélhajó

—

Szegyen",

„a

egy

hajó belsejének els durva kivé-

Számhal

készülék

kapuja, a melyet nappalra betettek.

sésére.

sebb, melyet számláltak

Urbárium

Ónodi

vizafogó

„Szegye",

lesz.

Vörs

J.,

— dél-

—

Szegye

1689.

káta.

Szálú

Tapogató

(32

fekv

Táplóháló 6

— 10 m

húzóháló *

;

—

Sztripszky, Réty

hosszú,

széles

két rúd közt jár.

Tapogató

vize

kivágására.

rész,

—

ke-

—

kávás,

Nádudvar, Kosi kétkötés; van:

kávája, szövése, kötése, fogólyuka.

Teknsbékafogás

—

End-

J.,

réd 1826. *Téli

küszhalnak

—

Balaton

nyugovó helye,

téli

Forr.

—

csak hallomás után leírva.

lékekre egy darab fát tesznek,

egy másikat, a jelzkészüléket, ha a hal megrántja a horgot a jelzkészülék erre

keresztben

—

Téli keleti szél

—

Tihany

J.,

Zamárdi fell, hideget hoz, jó

—

Télilesdü

—

Tenyér

—

Rüt

—

Vörs

J.,

—

Keszthely

—

szorít,

cse

az a

—

mely

rét

Balaton

a -harcsa,

—

ellenz.

— Sztripszky, Szörturbuk-

;

J.,

Balaton

— jó darab a káta

felül tartja nyitva J.

szerint

Kenése.

Vajai

Sch.,

—

rúd, a melyre

Tutaj

hogy a

száját J.,

J.,

háló 9 kávával akasztva van.

fa,

—

Balaton

Turbukbot

szádjára

Tiltó

—

Tüzháló

nem

Badacsony-

J.,

tomaj és Tördemicz.

fordul el.

nem

látta,

szerinte olyanforma lehetett, mint

—

* Tincs

erdélyi

a mely az

rész

éjjeli

—

a marázsaháló.

szigonyo-

*Új hajó

zásnál szolgál.

Tintahal

—

Tobhás

—

Chond-

Oklsz.

—

Kö vágórs

J.,

Mikes

—

H.,

—

partfell

—

Úsztató a

Balaton

XJmapi keszeg Abramis Brama.

kes H.

*Toroklésza Keszthely az a terel lésza, mely a szabad-

J.,

Úszóhártya

Feketeúgy

farszák beállítására.

—

hát

ormó.

—

hajtóhalászat hálóvékjé-

nek toldaléka

ürmó *

Eplény a szánkón.

téli

— Tihany — deszka-

hajó.

rostoma nasus. L.

—

ökle.

torokgyékény.

Túr

Sztripszky

Terelszámyak

Tódó

szivárványos

gödröt, a hova ikráját rakja.

hal ne szökhessen.

—

Balaton.

—

Törökgyékény

kerek deszka, a melyet a peczek

világló,

J.,

Mikes H., Feketeegy a Rhodeus ama-

Tölfacsónak

Csigolyalesdü.

rus-fajjal

fogásra van kilátás.

—

Bödönhajó.

fölbillen.

—

káta száját,

fordul el, egyszer

Balatonfkajáron.

Tökmaghal úgy

—

Balaton

J.,

Többágú szigony

Vajai

Sch.,

nem

szerint

Vörs.

J.,

alul tartja nyitva a J.

találta

Téli horgászat

—

— —

Torokólom

melyet a felszínen a víz mozgása

rét

fell jve, a torok garatját

víz

kétfelé osztja.

állás

árult el,

Uzsó

733

gyalom

J.,

Balaton

— Feketeúgy,

Mi-

úszószárny.

—

Sch.,

felinára

Vajai rét kötött

—

úszó

tárgyak; szalmacsutak, nádcsutak.

üzsó

—

J.,

Boglárlelle

—

czéla.

Vacsorahal

734

—

Vacsorahal

—

Kenése

J.,

a feles és beszolgáló halászoknak

Vezérhajtó

jár naponta.

—

Vájkós

Kvágórs

Akaii,

J.,

küls

oldalán

még

„téglány" van

kivágva.

— Sch.,

VáUháló

kisebb

a csapathálóban az a két varsa,

Waagheciam cum tali instru-

privilégiumában: „in

possunt

piscari

mento quod vulgariter vaall dicitur, quod uno pede videlicet duci Arpádkori

(Wenzel:

potest".

okmánytár XI,

509.)

új

pákász

fejezés.

—

Vargagyal

J.,

Kenése

*czéla.

—

Vargáslik

Akaii

J.,

Vékjegellk

ínján

úgy

—

Mikes H., Feketevésalakú, köpüs jégvágó

szerszám.

ség

J.,

Békés

turbukvasakkal

;

—

máshol

hosszúkecze.

Vashegy

;

Nagyhajós. Nyári bokor

—

Balaton

J.,

—

Vasinta v. varsinta J., Kenésétl, Kvágórsig; Kenésétl Fonyódig. Acerina cernua.

—

Sztripszky,

— Sztripszky, — rácsszerú. Vészköt szegek — Sztripszky, Sajószentivány — lyukasztó és Vészköt

asztal

—

J.,

Fonyódtól

és

szétfeszít fatrökök.

— Fonyódtól — nyelves varsa. Boglár, Lelle — Vet — Véterháló

J.,

cernua.

nyári vonyó.

—

eL,

Tihany

—

J.,

Vörsig

téli

Vaskota

Mezség

vész, vejsze.

Kvágórstl Keszthelyig. Acerina

Acerina.

Pöczkösver.

Sajószentivány

czibék vashegye.

Vaskó

— Sztripszky, Sajóköpüsök, kaszúr és

—

Vékjegel

Vésza

—

lapátalakúak.

vasa.

Vasaskecze

hímje,

lészája,

ki-

— a gyalázka

Balaton

Nádudvar, Kosi vize

feje,

szentivány

Egy J.,

apró

mértek.

— Sztripszky, Mez— a fonalból kötött dobvarsa. Versök — Sztripszky, Mezség — a vésza torka. — Versöke — Mikes H., Feketeúgy — vörcsök. — Badacsonytomaj — Vese —

czéláslik.

Vas —

—

Oklsz.

Verseny

*Való — Somogy m. — „húszig való kacsát láttam";

—

csje.

ellenz végén erre áll. *1261 Béla király

merlegesen

Balaton

a melyet verderrel

a mely

—

Vedreshal hal,

— — — Vejsz van

Vajai rét

J.,

a csiga vastengelye.

az ajtólék alakja; a hosszabb

„téglány"

—

Vastengely

—

Vasláncz J., Balaton a Sasókán lógó 2 sukkos vasláncz.

és

nyári

Vezérhajtó rúdhajtó.

vonyó.

—

J.,

Akaii

Kenése

—

Vezérkeszeg

—

Vezérkeszeg

—

Fonyód

J.,

— Sztripszky,

halról = úgy — a vígik =

Mikes

ívni.

—

keteúgy

H.,

Feketeúgy

végezni.

éjjeli szigonyozásnál':

egy marék szalma meggyújtva, közönségesen tincs.

—

Vívást rákos

—

hajtani

Vízsipja

—

láp *

;

ilyen

Mikes

H.,

Vonás

— CzegeiWass György — a háló —

Czegei Wass

György naplója, Sztripszky

—

Zsalló

Vörösszemü hal

—

J.,

Balaton

Scardinius eythrophthalmus.

— Vörsök — Zanócz —

J., Kiliti

J.,

— vörcsök.

Zamárdi— vörösök.

apróbb

—

XVm.

S.,

sz.,

rekeszekkel

Csikaszát.

—

*Boc8korvarsa

—

Tyúkod

fúzvesszbl készült halfogó

—

szer-

szám.

—

*Csák vili ásvégú *

—

Tyúkod

—

kurta

rúd, a nádhajó tolására.

Csíkgát

— Tyúkod és

Szernye

karóval és vesszfonással

ol-

dalt megersített, keskeny, iszap-

ból és gazból rakott hosszú gát,

közökkel, a ide-oda

álló

melyekbe a száddal csíkkasokat befek-

peczkelvel és leakasztó vesszvel lekötötték, hogy az áttették,

J.,

Tihany

— füves

szálló csíkot elfogják.

hely.

Zanóczos hely szegfalva

—

be-

*Bocskorcsíkász Tyúkod van orrszíja, kantárszíja.

halászathoz vágott vékek.

Vörsik

hajtással

—

víz.

Sztripszky

*Vonó vékek

—

Fe-

Zuhog Balaton az nhal, mikor a vízbl kiugorva kap a préda után.

kihúzása.

jeges

H.,

hajtóhalászat-

Balaton

J.,

egyik part felé

Vízvet XVIII. sz., Ecsedi a mai vízvédelmi gát.

naplója,

Mikes

Fekete-

—

Ecsedi láp

Ivás.

—

említve.

—

mélyebb, sodrába *

ívni

Zoj

kiáltással.

téii

szakaszt

„Szt.

Padócz". Vívás

úgy

közeledik, egy-

törmelékjég a lékekben.

György hetében vívást a Szt. György

formában: hajtsa

Fels-

Sztripszky,

szoríts

—

mikor

kiáltás,

Zobot vetni

innen

ívni;

nál

Mikes

— világló, az

dívó

értelm a

Fekete-

H.,

halról

Hatolyka

ívik.

Világ

szatnál

hajtás vége felé

Aspius rapax. *Vígiii

Csikkaskötö

735

—

B. Zs.,

giz-gazos

Ke-

hely

vízben, a hol emécsivel halásznak.

Zobot neki Feketeúgy a !

—

— téli

Mikes

H.,

hajtóhalá-

Csíkitató

dézsa,

—

Tyúkod

keresztfával

és

—

kis

nyéllel,

merítésre alkalmas. *

Csíkkasköt

hegyes fapeczek.

Tyúkod

—

Csikputtony

736

—

Csíkputtony

két-

sok csík

karú, fedeles tartó,

szállítására való.

—

Tyúkod

lírnaszerúen, szépen kötött,

Villa

el-

csíkász a há-

—

Leakasztó

peczkelöbe szolgál.

tán hordozza.

hogy a

nyakú

—

ez a láp kevéssé

nem

Hajnal,

—

*Nadályozó

kurta, villásvég bot,

Tyúkod hogy a lápba

be ne szakadjon.

volt,

jöv

többfell

—

rekeszt

Tyúkod az

átszálló

Tompa

Övedz

—

Tyúkod

a mely úszott és helyet vál-

víz.

—

Ördögláp

— Tyúkod — bveb-

Gáticsíkász gáttal

Tyúkod van ágas-

;

ismerték.)

víz

folyó,

kiszedésére

toztatott. *

ért

ingott.

—

*Meregygy csíkok

Tyúkod - GönKereszt,

Fiastyúk,

*Eres ben

s azért

nyele, merítkassa.

Kaszás. (Kata nélkül, ezt a csíká-

szok

* Leragadt láp Tyúkod melynek gyökérzete fenékig

rövid-

csík szállítására.

Csillagok

czöl,

Tyúkod

lopótök, kasornyában, kis-

mennyiség *

lopótökböl ké-

víz elfolyhasson.

Csíktök

fél

mély kanál, lyukasztással,

szült

—

Csíkszür

— haj-

Tyúkod

lékony vessz, mely a csíkkas nyakát lefogja s egyik végével a

„Vándorláp".

— Tyúkod — keskeny

lapátalakú, mankóval.

csíkot fogja.

*Gorzsa

— Tyúkod — akaszúr

a kasza orrarészérl készült,

—

Ingóláp

Tyúkod

ingott;

—

mely elbírta

az embert. *

—

Tyúkod

— négy

Lápmetsz

—

félholdalakú, köpüs,

Tyúkod domború

— élé-

*Lapoczka8zopoly

víznek nyására.

—

sulyokszerú

csónakból

tolóvas,

nád-

köpü, vendéggúzs,

Vesszbarka Rüt.

nyaka,

Van

szövése,

— Keszthely — szádja,

tenyere,

dereka,

fara,

peczke.

vel vágó lápi eszköz.

kurta,

tolókáva,

ellengúzs.

—

— Tyúkod — részei

tartó, keresztfa,

Jégpatkó

—

Tyúkod horkampós ág a csikkas le-

Tolókasza

tolórúd,

körömmel. *

akasztójának becsapására.

rövidnyelú vágószerszám.

helytmaradt,

—

*Peczkel gas

Tyúkod lapát,

való

kihá-

* Villa

ágú

—

favilla

sére két

;

Tyúkod ágak

—

forma fácska

ez a villatke.

három-

szétfeszítészolgál,

helyreigazítások. Pag.

—

Gicza Ebben

70.

Kemenesalja, Tsz.

az összetételben

Disznó-kategóriába tartozik

Pag. 216. Lel

—

Heves

NyFüz.

m.,

—

137.

cserka- vagy bongyorfajú.

új.

(48. fejezet).

16. sz., 50.

— a tyúkokat e szavak-

kal terelik az ólba.

Pásztortanya-kategóriába tartozik

Pag. 217. *Sikolyáz

—

Somogy

—

fejezet).

(27,

saláta.

Somogy

—

brébl

borjú

Hortobágy, T. M.

tartozik (20. fejezet).

Hortobágy, T. M. I. — Csobán Az Edény-kategóriába tartozik (24.

—

— M.

(72. fejezet).

— egészben lenyúzott gyenge

töml, ruhanemre, dohányra.

készült

Az Eszköz, ruha-kategóriába

Pag. 230. Sósszelencze

(22. fejezet).

tavaly ilyenkor.

Tájékozódás-kategóriába tartozik

Pag. 225. Borjtitöml

Pag. 226.

(19. fejezet).

sikoltoz.

Pásztorkonyha-kategóriába tartozik

Pag. 218. *Tavalidén --

—

Somogy

Hangok-kategóriába tartozik

Pag. 217. *Soláta

—

ó.,

Kecskemét

csobolyó.

fejezet).

— pásztorsótartó

;

szinonimjai:

sóskupa, sósbödön, sóstülök, sósgurgulya.

Az Edény-kategóriába Pag. 230. Sótartó

—

tartozik (24. fejezet).

Hortobágy, T. M.

—

elnytt csizmaszárból

csinált

töml.

Az Edény-kategóriába

A Pag. 231.

tartozik (24. fejezet).

—

Bugaczmonostor Tzhely-kategóriába tartozik

Pag. 231. *Vasásó

Vizesbádog

—

a szolgafának hegyes vasalása. (23. fejezet).

Hortobágy, T. M.

—

bádog ivóedény,

újkori,

a régi cserépedény helyett.

Az Edény-kategóriába Pag. 232.

Kondér

—

tartozik (24. fejezet).

Oklsz. 1594

—

„Egh eoregh vas fazék kondér", nagy

bogrács, üst.

Az Edény-kategóriába Hermán

Ottó:

A magyar

tartozik (24. fejezet).

pásztorok nyelvkincse.

Barna Pag. 463.

738

Barna

—

Oklsz.

1521

—

Kurta

„Lego duas

kurtha et aliam coloris Barna" fekete, Debreczen, Nyr. 22

(itt

520.,

Kurta.

vnam

in :

cauda Kurta,

zömök.

Szarvasmarha szótára-kategóriába

czímszó pedig

vaccas

csonkafarkú). 1708

tartozik

(36.

fejezet),

SZOMÜTATO

47*

szó MUTATÓ. A

szó mellett álló szám a könyv oldalát jelenti, a melyen az illet szó található.

Abalé

Abálni 540. Abált hús 540. Abanyiidni 526.

Aggasztani 526. Aggasztó 526. Acer pseudoplatanus Aggaszttúró 526. Aggaték 65. 666, 668

Abara

Acer

Acerina

540. I

65, 177.

Abies álba Mill. 667. Abies excelsa 669.

Ablak

65, 177,

181,

711.

Ablakhomlok

Schrajtzeri

714.

65.

Aggik 526. Aggódik 527. Achillea millefolium Aggott tej 527. tatariciim 667, 670.

Agg ökör 385. 674, 675, 676. Acrocephalus turdoi- Ághegyen ül 624. des L. 655, 662. Áglék 712.

Ablakrostély 181.

Acskó

Ablakszem

Aczat 671. Aczél 209. Aczélszürke 338,

65, 177,

181.

Ablaktányér 65, Ablaktok 177, 181. Ablaktolgy 65.

Abora 65, 177. Aborha 65, 177. Abrak 298.

209.

Aczintos 262, 671.

Adonis

Agropyron repens L. Ajtóragasztó

aestivalis L.

Ágasfa

Ágas

85.

füle 289.

Abroncsoshal 712. Ágasgyürü 85. Acanthia lectularia L. Agaso 173.

Agaso campestris

641.

nisus

Ágos

673.

Ábrocz 726 Abroncs 712.

298. 251. 65, 85, 289. 298.

Agmen

Agrat Aj tófej fa 65. Agropogonrepens L. Ajtófélfa 65. Ajtóküszöb 177. 686.

354.

682, 686. Ádorgó hal 712. Abrakhal 712. Adós 593. Abrakol 298. Adszasza brr! 571. Abrakoló válú 298. Aegithalus penduliAbrakos 145. nus L. 649 659. Abrakospincze 177. Áfa 117. 120. Abrakostarisznya Áfa, "ófa 118. 298. Áfonya 665. 701. Abrakosztó 145. Áfonya 701. Abraktarisznya 112. Ág 177, 712. Abrakválú 242, 243. Agár 584. Abramis Brama 712, Agár 584. Ágas 65, 177, 181, 716, 730, 732. Abramis Lapa 715. 289, 385.

Accipiter

Ag marha

Ájas 524. Aj-fa 118, 119. Ajj 385. Ajjazni 298, 385. Ájó 385. Áj OS 298, 385, 524, 540. Ájosfül 298, 385. Ájos-kutajó 289. Ájossan 385. Ájoz 299. Ajtó 65, 177, 181, 712, 718.

145.

651, 657,661,664. Ágaspánt 85. Accisa 131. Ágasszög 85. Acer 668, 669. Ágastartó 85. Acerina 723. Agazo 145. Acerina cernua 734. Aggasztalni 526.

Agrostenna githago

66.

Ajtóretecz 66. Ajtószárfa 66.

Ajtószemöldökfa

L. 680.

Agrostis 686. Agrostis Spica venti L. 678.

177.

Ajtó szömöldöke 66. Ajtótok 181.

Agús-kapa 134.

Ajtupelhe-lik 66.

Agy

Ajuga

85.

Agyagfal

74.

Agyagos homok

262,

Akadó

270.

Agyagsárga 338. Agyar 540. Agycsap 85. Agyfa 65. Agygyuladás 260. Agykarika 85. Agypersely

Agypuska Agytorka

85.

85. 85.

Agy végkarika

85.

hun-na! 593.

Aie 701. Áj 885, 524. Ajancza-szekér

712.

Akaluta 178.

Akármi

17.

Akasztófa 665.

Akasztómadzg

533.

Akasztórúd 533. Ákicza 665. Aklos 177.

Akna 66. Akó 177, Akó Akodka 712. Akoj 177 Akol 177,

Ahuni! 593.

Chamaepitys Schreb 674, 678. Ajzás 524.

178, 181,

712. 85.

177.

AkoUofa 134. Akolwelgh 178.

Akoly

742

Akoly 178. Aksa 85. Akulalya 178. Alacs 671. Aláfogadni 540. Alánehezedö 886. Alats 687.

Alán 701. Alauda arvensis

L. 653, 654, 656, 662. Alauda ciistata L. 647, 654, 655, 662, 663. Alburnus lucidus 714, 731. Alcedo ispida L. 651, 661.

Al-cserény 85.

Áldeszká 118. Áldozó-keszeo: 712. Aléttani 493. Alfa 118. Alivor 671. Alj 85, 386.

Aljdeszka 114. Alj szög 85.

Alkonyodik 631. Áll 299.

Almásszürke 338,

Angulus 74. Angyalbakkancs

354.

Almaszürke 339.

Almásy György 12.

Alól vett jegy 525. 386, 540. Alopecurus 683. Alopecurus pratensis L. 675.

66,

178, 299,

687.

ÁUásfa

66.

Álláspénz 243. Állatok színe 253. Állattenyésztés 6.

ÁU-deszka 386. Állítás 178.

Állkapcza 299. Állkapocs 299. Álló 291.

ÁUófa

178, 180, 188. Álló-fölhércz 86.

Alma 338 Almahime 338. Almakék 338.

Arábiai juh 494.

Aradmány 712. Arammáj 646.

ArammaÍJngó 646. Aranka 234. Anser anser L. 656. Aranmáringó 646. Anser cinereus Mey. Arany fakó 338, 342. Scop. 650. 652, 660, 661.

Amnar

Arany vessz

386.

Anyabirka 493. Anyadisznó 541.

701.

Ampelis garrula L.

Anyaf

651, 653. muscis infestatus fugit 391. Anagallís ai-vensis L. 686. Anas boschas L. 648, 652, 656, 657, 658, 664, 665. Anas crecca L. 647, 655, 659. 663.

Anyagulya 386, 405. Anyajuh 15, 493. Anyajuhász 146, 158. Anyakancza 299. Anyakocza 541. Anyaszárnyék 178. Anyaszarv 114. Anyaszopó 386. Anyja 386.

662, 663.

Anas streperaL.

Almár Almás

Anchusa offieinalis L.

651,

661. 671.

Anda-monya Andropogon

mum

114. IschaeL. 676, 684.

Apácza 15, 493. Apáczaanya 493. Apáczabirka 493. Apáczakos 493. Apáczaürü 493.

Apadék Aper

541.

Anemone ranunculoi- Aphis ,

des L. 683.

Ángária 146.

Angol Angor

386, 424. 66.

493.

Apadott juh 493. pruni

638.

Apóka

262. Apróhal 712. Aprólék 494.

Fabr.

671.

Arasz 132, 209. Arató kaláka 495.

Árba

671.

Apacsin 712. Anas penelope L. Apacsina 712. Apacsina-nyél 712. 655, 663. Anas querquedula L. Apacsina-rúd 712. 647, 654, 655, 658. Apacsolni 712.

Alma-pettegetett szürke 338. 338, 439. Almásderes 338. Almásfakó 338, 342. Almásfekete 338, 343. Almáskék 338. Almáspej 338, 348. Almássárga 338, 350, Almásszörtí 338.

sp. 655, 663.

652, 653, 654, 656, Aranyfalka 14. Alsó marokvas 86. 661, 662, 664. Aranyhajú csillag Alsó oldalfa 86, 112. Anser domesticus L. 624. Alsó sallangó 86. 641. Aranymálingó 646. Alsószár 86. Anser fabalis L. 649, i^ranyn)álinkó 646, r58. Alsövény 86, 90. 657, 659, 664. Alszél 632, 712. Anserina L. 683. Aranymáringó 646. Általháló 712. Anthemis 684. Aranyossneíf 646. Althea offieinalis var. Anthemis cotula L. Aranypár alma 665. parvifiora 676. 673. Aranypej 16, 338, Althea rosea L. 681. Anthus 639. 348. Aludttej 527. Anyaágas 66. Aranysárga 339,350. Alúrú 624. Anyabáfány 493. Aranyszín 339. Alvó ponty 712. Anyabarom 386. Aranyszr 839. Amaranthus retro- xAnyabarom-gulya Aranyszr fakó 339.

Almapej 338.

646.

243, 494,

541.

Angyalbögyörö 225. Aquilegia vulgáris AngyalhuUásos 262. 678. Animál 246. Arába 103, 178.

Almozni 298, 386. Alnus glutinosa L. Annotin 493. 665, 667, 668. Anser sp. 637. Aló! 593. Anser albifrons

Alom

Aprómarha Aquila

541. dr.

Álladzó tekerés 111. ílexus L. 675. Állaközi 299. Amaxobii 145. Állás

Ármosszár

103.

Arctium Lappá 683. Arczaljászol 178. Ardea álba L. 649 652, 653, 659, 661, 662.

Ardea cinerea

L. 648, 649, 651, 656, 657, 659, 660, 661, 664.

Ardea garzettaL. 650, 652, 660, 661.

Ardea

purpurea L.

649, 655, 657, 659, 662, 664. Ardea ralloides Scop. 650, 657, 660, 664. Ardein 701. Árdéj 701.

Ardetta minuta L. 648, 653,659,662.

Area 262. Árenda 712. Argal 178. Arja 541.

Árkány

299.

Armentarius 146.

Ármesszár 299. Ármosszár 299.

Armurรกr

Bรกrรกnylopรณ

Beregtetés Beregtetés 497.

745

Bocskás

Bocskor

747

Bölicze

Bölicze 441, 500. Böllér 149, 542. Bölléreskedni 543. Böllérkedni 543.

Bu-a 454. Buárrucza 647, 659

Búb

543.

Bubalus 491,

Bölömbika 647, 658. Bubo bubo L. 647. Bömbölni 255, 393. Búbor 647. Búbos 453. Böndö 234, 673. Bubosbajusz 673. Bong 255. Búbos kemencze 66 Bönget 255. Búbos pacsirta 647 Böngyös 235. 659. Börbecs 500. Búbos vöcsök 647, Börbécs 500. Börczölni 393.

659.

Börmíny 673. Börög 257.

Búböczcze 394. Bubulcus 149, 167. Bucciu 149. Bucola 428. Bucula 431. Bucuhis 428. Bucsak 454. Bucsér 1;'.2, 714.

Brök

Bucsi 235.

Börczre vetni 714. Börczülni 209, 393.

Bördö 673. Börge 235. Börgyíijtö 149.

Börhidázni 141.

Cájtli

Bujenitá 702.

Bújsz innen! 593. Bujtár 19, 149, 150

Buka

454.

675.

Bukáló 714.

Butyikos bot 209.

Bukálólik 714.

Butyka 66. Butykó 290. Butykós 236. Búvár 647, 659. Búváros 16, 454. Buxus sempervirens

Bukán

236. Bukelaja 521. Buklórúd 714.

Bukolyós-korsó 236

Búkor Bukós

263. 394.

Buktató 714, 720. Bukulló 714. Bulikol 647.

Bulyakoncza 301. Bulz 528. 702.

Bunár 289. Bunda 289, 521. Bundás 584. Bundásgölödin 225.

Bnt

301. Buczka 263. Bunta 441, 564. Burafa 666. Brös pecsenve 543. Buczko 394. Budák 135. Burbikolni 543. Börrögni 257," 500. Biidákó 528. Burcolcha 666. Brtisztiilás 393. Budár 149. Burcsik 87. Böstör 235. Buddog 149. Burdé 180. Böstörtí 235. Búdé 235. Burdo 236. Böved-este 632. Budik 66. Burdó 528. Brága 394. Búdosó csillag 624. Burdu 236, 528. Bráha 394. Budrihal 714. Burduk 528. Brana 149. Budulék 235. Burétó 714. Branista 149. Budulló 235. Bureuohul 179. Branistér 149. Budulló füle 235. Brázdás 388, 394. Búrfa 666. Budulló szipkája 235. Búrfeny 666. Brázsa 714. Bregó 149. Budzsi 235. Burgánmalacz 564. Buffan 714. Burhány 673. Bregócs 149. Buffanik 714. Buritó 714. Bregós 149. Buga 454. Brenze 527, 702. Burjános 225. Bri! 538. Bugany 714. Burogató 714. Brigigyó 528. Bugaszarv 454. Búros 666. Hriginvó 528, 536. Bugaszarvú 454. Burrogni 257, 543. Brikk! 571. Búgatni 257, 543. Buru 394. Brindza 528. Buger 149. Burusz 394. Bri-ne! 538. Búghatnék 257. Buruszol 394. Bringa 543. Búgik 257. Buruszúl 394. Bringás 543. Búgni 257, 543. Busa 245, 394, 441. British Dogs etc. 596. Bugybóka 647, 659. Búsa fogatlan bika Bromiis hordeaceus Bugyii 135. 441. L. 678. Bugyoga 235. Busás-csorbás 441. Brondza 528. Bugyogó 235. Búsa szke 441. Bronza 528. Bugyogós 235. Buta 454. Bronzatúró 528. Bugyugós korsó 235. Butaszai-vú 453, 454. Brr! 538. Buha 702. Buteo buteo L. 650, Brudszki 714. Buhá 702. 651, 654, 657, 661, Brúgó 714. Buhú 647. 662. Brünnyög 126, 394. Bujdosó pásztorok Buti 135. Bú 894. Í79. Butik 66, 180. 244, 673. Börönköl 255.

Butka 66. Bútka 66. Butomus umbellatus

668.

Búzadinnyeszer 441. Búzalevelíí

673.

Búzasneff 647, 659. Búzavirág 673. Buzgó-lápkút 714. Buzsenyicza 539, 702. Buzsenyicza 500.

Büdibanka 647. Büdös Bábuk 647. Büdösbanka 647, 659.

Büdös sántaság 260. Büdös székfvirág 673.

Büdös

szél 632.

Büki 149.

Bükkfa 666. Bükkfa-tégla 67, 82. Bükk pálczika 131.

Bukni 394. Bülöke 500. Bne van a rováson 127.

Bünyög

394.

Btir 500.

Bürge 15, 500. Bürge juh 15. Bürgerovás 128. Bürg:s 149. Bürög 210. Bürök 210, 673. Bürü 263. Bütü 67, 87. Bütült 524. Bütüzni 394. Bütyköl 257. Bwbos feyze 137. Byal 492.

Bylegh 357. Byí-byr! 499.

Byrka 499. Byrka 499.

Cabáre

673.

Cájtli 528.

Ă&#x2013;akan

Cumpรกnรก

749 706.

Cserekje

Csereklye

Czéhartikulus

751

Csoni Csödörcsikó 304.

Csoni 544. Csonika 544.

Csonka

396, 455, 544.

Csonkaröt 441. Csontcsáklya 141. Csontevö 585. Csontika 210. Csontorag 303. Csontot zörgvé tenni 150.

Csontvirág 674.

Csopak

396, 455.

Csopákszarvú 455. Csopor 237. Csorbóka 674. Csorbolyó 237. Csorda 396, 544. Csordahajtó 150. Csordajárás 264, 396. Csordajáró 264.

Csorda-kel 264. Csorda-nyom 264, 396.

Csordapásztor 150, 169 Csordás 19, 150. Csordás-gyerek 150. Csorda-út 264, 396. Csordáztatni 397. Csordós 151. Csorduós 151. Csóré 528. Csóré mogyoró 670. Csorgató 67, 528. Csorgó 528.

CsöUe 265.

Csömbk

Csurgató 67.

Csütke 88. Csütüzni 397. Csüves 397.

Csúri 648.

Czá! 540.

Csurka 304.

Czablatni 245.

Csúrolni 434. Csurrantam 434.

Czabol 265. Czaf 397, 539.

Csödörös

18.

Csdörös bódé

181. Csdörparipa 304. Csdörszamár 576. Csög 304. Csögbökfa 667. Csög-háj 544. Csgös 304. Csök 304, 397, 544.

Csökkentyü 30 i.

Csökszr

397. 585.

Csömör 260. Csömpe 237. Csöngetty 585. Csöngetyíí 210.

Csönköly 544.

Csre

647. Csörény 81, 88. Csörgé 229.

Csörg kacsa

647,

659.

Csörg Csörg

korsó 236. rucza 647,

659.

Csörniö 265.

Csörmöly 674. Csöröge 226.

Csörögl 181. Csör-kosár 237. Csör-kosárka 237.

Csórmány 666. Csornok 67.

Cssz

Cssz-biró 151.

Csúzpók

Csoroszlya 114. Csoszkorondani 141. Csótánfa 88.

Csötör 501.

Csti 67.

Csubujó 237. Csubukolni 715. Csucsorka 237.

Csücskés -korsó 237. Csücsörke 237.

261.

Csúcsos-fazék 237. Csúcsos sátor 182.

Csttd 304. 501. Csüdöz 141. Csdpók 261.

Csóvázott 181.

Csuha 210, 265.

Csüdzik.688.

Csuhaj 688.

Csüg Csuk

Csuhé 675. Csuhi ló

303.

Csöcs 544.

Csöcs-em Csö, csö

246. 574.

Cs, cs, cs!

Csd

574.

303. 303.

Csder

Csödöje a lónak 303.

Csdör

303.

675.

Csuhu 675. Csuk 636. Csukás 151. Csukázó szigony 715, Csukerész 245. Csukló 304, 397. Csuklya 210. Csuklyás szr 715. Csukorat 397. Csula 397, 455, 524

madár

Csrkapu

648.

67.

Csrkert

182, 497. Cstirkés 18. Csrös 151. Csröskert 182. Csüszö 211. Csütben fejér 305.

Czankócsirke 648,

Csrülni 434.

CsöböUö 237. Csöbör 290. Csöbörbe hágó

Cstíri

Czakókékszrü

Csoringár 151.

67, 715.

Csürhés 151. Csürhés kanász 151.

Csuszkotol 141. Csúszóvas 88, Csuszpitol 141. Csúsztató 88. Csusztatópánt 88. Csutaj 265. Csutakos 715. Csutakszarvú 455. Csutora 237. Csuvik 648, 659.

Csörsz 397. 151.

Csürhejárás 545.

Csusza 210. Czaíiat 257. Csuszánkodik 141. Czáfol 305. Csuszka 648, 659. Czafragos fsál 397. Csuszkó 88. Czáger 15, 501. Csuszkora 141. Czajger 15, 501. Csuszkorál 141. Czájla 394. Csuszkorányi 141. Czakó 648. Csuszkorondik 141. Czakókék 441.

Csorgóvég 290.

Csóva 181, 264, 688. Csovány 674. Csóvás 181.

Csürhe 545. Csürheakol 182.

Csuli 397, 524, 648. Csuliga 455. Csuliga-buliga 455. Csulimadár 648. Csulya 455, 524, 545, 585. Csulyi 397, 524. Csumája 675. Csundi 220. Csúnya 304. Csunyét kutya 585. Csupor 710. Csura 304. Csurdar 150. Csurdítani 434.

Csdörló 304. Csdörménes 304.

441.

Cza k(o)cza! 574.

Czakompak

226. 398. Czanga 15, 501. Czanga-csapat 501.

Czammog

Czanga-juhász 151, 158.

Czangakarám Czank 114.

182.

659.

304, 397. 304. Csllik 67, 182. Csülök 304, 397, 648, 659. Csü ne, csü ne 574. Csüngször 304. Csüsz-ökör 397. Csr 67, 72, 182, 305. Csr agya 67. Csürbíró 151. Csürcsavarintó 220. !

Csííifdje 67, 77.

Czap

182, 398, 419, 455, 539, 675. Czáp 509, 703. Czapax 265. Czapf 539. Czapi 455. Czápkeszeg 715. Czapol 501. Czapp 539. Czárán 151. Czárna 441. Czeccz ide nye 540. Czedele 211. Czége, czége, czégela 540. Czégé, czégéla 540. Czégér 688. !

Czéh

151.

Czéhartikulus 715.

Czéhczímer Czéhczímer 715.

752

Darvasság"

Datura

Datura 673.

758

Dönczöszekér

Dรถndรถrc

Elรถf

756

Esztena bíró

Esztena biró 152. Esztenafejés 503.

Esztenás 152. Esztena társaság 503 Esztenázni 503. Eszterága 184. Eszterha 68. Eszterha-alja 69. Eszterja 59,

Esztern 69. Esztina 184. Esztrenga 185, 503, 710.

Esztrenga bárány 503.

Esztrengálni 503,

Esztrengás 18. Esztrengás juhász 152, 158.

Esztrengát hajtani 503. Étek 226.

Ételhordó bot 232.

Etet

185.

Fagus

717.

Evonymus europeus 680 Evöhártya 717.

Evkanál 232. Evszék 181, 185,

Fajt 246. Fakó 38 (Pb.) 442, 451.

Farhajtásos 185. 341,

Fakóbarna 342. Fakóderes 342. Fakóhódas 341. Fakó Ökör 442 Fakópej 16, 342,

271.

Ezteke 115. Ezuer pastor 168, Ezüstszín 341, Ezüstszrtí 341, Ezüstszürke 341.

Fakószekér 89. Fakóször 342 Fakószürke 522. Fakótaliga 86. Fakó-tarka 342. Fakötés 290.

Falazat 290. Falco peregrinus

219

Faanya 667. Fabíró 152, Facsaróasztal 534. Facsaros 455. Facsi 401. Fa csobán 238. Facsobolyó 238.

Fark 307, 401. Farkalambja 307,401. Farkalamja 401. Farkaló 85, 89. 718.

253, 342, 348, 564. Fecskerakás 185. Fecskesár 69, 185. Fecskesárfü 676. Fecskevakolás 185. Fecs-tej 435. Fecs-téj 435. Fedélágas 198. Fédelencz 676. Fedeztetni 308.

Farkasalma 676, Farkasfog 307. Fegyveres karóféreg 578. Farkaskéve 153, Fehér 253, 342, 443, Farkasköröm 718. Farkasügetés 307. 451, 521, 539, 564, 592. Farka válogatja 504. Fehér barázdabilleFarkcsík 307. get 649. Farklambja 492. Farkpénz 153. Fehér eczetes 226. Farszakolás 718. Farktöve 401, 492. Farmatring 16.

Farokczimer 308. Farolni 89, 401.

Farta te

401. Falkajószág 401. Falkajuhász 503. Falkanevek 504.

Falkás 18. Falkás jószág 401. Falkás marha 401. Falkás pásztor 153,

Falkavg 246. Falken 548. Fallat 89. Fallik 89. Falu lába 153. Falu nyílfölde 284.

Faluszabadítás Faluszer 266.

Faczip 717. Famves 89. Fa és bokorismeret Fáncz 139. 665.

Fecskehasú

Fehérföld 267. Fehérhal 718. Fehérkesely 443. Fehér, kónyaszabású 443.

Fehér nyárfa 667. Farszák vék 718. Farkszára 401, 492. Fehérpénzü 718. Tunst 653, 662. Fehérszürke 342, Falco subbuteo L. Farta! 124. Fehértarka 443. 651, 656, 661, 663. Fártai 704. Fej 89, 119, 220, 688. Falka 246, 307, 401, Farta lese 704.

169.

Farib 307. Farik 89.

Farkapiz 153. Farkas 636,

Fakó-sültes 342.

Ewkewr thewzer 167. Falkabarom Ewkuytho

Fecskefonal 676.

Farkalök

348.

648. 659.

Farhécz 89.

Fakós pej 342. 348. Farkapénz 688

503.

211, 229.

Fánk

229. Favig 593, Fapálha 718. Fazár 84. Far 19, 247, 307, 401. Fazék-köt 238. Fágutukirály 648. Fara hegyin 577. Féccia 435. Fahegytájban 625, Fecske 577, 648, 659. Fahozó kaláka 495, Farazatos 401. Farbr 106. Fecske' ark 524. Fajadzás 401. Farczinyamadár 648. Fecskefarkú rucza Fajatni 257, 401. silvatica L.

666.

Fakupa 239. Étkés 246. Fakutya 89, 718. Eu-e! 126. Euphorbia 675, 681, Faküjü 290. Fakürt 143. 686. Euphorbia peplus L. Fa kwrth 143. Fal 69, 181. 681, Falabor 88. Euzfew 271. Falakat 180. Evez 717.

Evezs

Fejérszöjke

Fandi 158.

153.

124. Fartolni 308, 401. Fartova! 124. Farvillás 210. Fásslein brinsenkase 536. Fasz 718. Faszas ökör 401. !

Fejall 89 Fejér 226, 342, 443, o21, 564. Fejér babos 443.

Fejér babosnyakú 443.

Fejérfenv 667. Fejérgém 649, 659. Fejér kajlós konya

Faszeg 83. 443. Faszgógó 648 Faszkagém 648, 659. Fejér kék

ló 342.

Faszolya 676. FátRráu 704. Fataró 704. Fátyolfakó 342. Fátyolsárga 342. Fátyor 676. Favágitó 267.

Fejérkesely 443. Fejérköz csillag 625. Fejér mál>^'a 676. Fejérpej 342, 348. Fejérsárga 443. Fejér szépe kancza

Favágó 648. Favágó tke Favég 593.

Fejér szepes 342. Fejér szepls ló 342. Fejérszöjke 443.

180.

342.

Fejérszöke

Pestuca ovina Pestuca ovina L. 674.

758

Funda

Purik

Geda

759

Furik 90.

Füösié' 633.

Furka 291. Furkó 232. Furkós 309. Furmányos szekér

Fpénz

91.

Furolya fia 143. Fúrt fog 309. Furucsákó 456 Fúrúcsillag 626.

Furuglya 144 Furulya 144. Fus kata 636. Futamodott legény

268. Fürdés 719. Füredik 258. Füré kelni 403. Fre menni 404. Frészes galandféreg 582.

69.

Fürhécz

91.

660.

Galambsneff 649, 660.

154.

268, 270. Futósás 403. Futoshatnék 309. Futosni 258, 403. Futosni 258, 403.

444.

Galandféreg 580. Galanthus nivalis

Füstifecske 649,

Futóhomok

Galambszinek 253. Galamb szin 444

Galambször

Füskata 636. Füst 187.

Futóbab 677. Futófü 677.

649, 660. 649.

Fürtös juh 15, 504.

Futatik 403. Futni 549, 719.

212.

Galagonya 667, 677. Galambászókánya

Galambsirály 649,

Fürj 649, 660.

Fürmender

154.

Gajmó

Gangó Gángó

Galambozókánya

Fürgentyü 91. Fürgete 91. Fürgetö 91.

Fürget

Ganéj helye 70. Ganez-ni 247.

Gajdol 255. Gájiná 704. Gajjas 456. Gajló 212.

187.

Füstölszáj 187. Füstös 444. Füszakasztás 268.

Galáta 530, 704. Galatá 704. Gáleatá 704 Galeta 530. Galettu 636. Galiba 72.

Futrás 309 F'úvószipka 144.

Fszám

Ftt 309, 403, 677, 719.

Fütye-lótya 404.

Galita 636.

Faj

Füty

135.

Galium verum Scop.

Füvelni 247, 268,

Gabona-ház 69. Gabonás kása 226. Gács 154. Gácsérozódik 258. Gacsos 309.

686. Galleria melenella L. 640. Galléros vöcsök 649, 660. Gallina 636. Gallinago gallinago L 646, 647, 648, 653, 657, 658, 659, 662. Gallinula chloropus L. 658, 664. Gallyas 456. Gama 309. Gámália 704. Gama-lú 309. Gamancs 309. Gamba 247. Gambács 238. Gamó 106, 212, 232. Ganaj 212, 247.

Gádér-fa 69.

Ganajhányó

212. Füaija 187, 677. Fübér 154, 268, 403. Ftibíró 154. Ftíbocsátás 268. Ftíbogó mag 677. Függelékek 693, 695. nyakú 309. Fííhegyön 168, 633. Füjelni 247, 403.

Függ

Ftíke 69.

Füköröm

404.

69.

309, 404.

Füvelhadnagy Füvelhelv 268.

154.

Füveskert 268. Füvönosztás 268.

Fzfa

667. Föztasíp 144. Fzni 221. 212.

Fzt

247, 403,

549.

Fkötél

Gabancs

285.

Fül-ajtó 69.

Fülemüle 649, 660. Fülencse 677. Füles 549. Fülesbagoly 649, 660.

Fülesvarsa 719. Füleszöre 403.

Fülf

69.

Fülled 268. Fültö 247. Fül-vásár 247.

Fmegbocsátás Fünevek 719. Fosztás 268.

Gabona

115.

Gádor 69. Gádor 69. Gagó 649. Gágó 719.

677.

Fül jegyek 524.

Fülke

309.

Gabanczos 586, 592. Gabbancs 309.

Fül 309, 549.

368.

villa

212.

Gagucs 719. Gajáta 530.

Gáncs 309.

Gajda 144. Gajdás 144.

Ganédomb

255.

Ganéj 404.

70.

Garagulya 212. Garas 310.

Gard 704. Gárd 290. Gárda 586. Gardaháló 719. Gardaküsz 719. Gárdolat 291. 291, 293,

704.

Gárgyás kút 291. Garrulus glandarius L. 653,

655, 662,

663.

Gastrophilus equi L. 639, 642.

Ganaj oz 247. Ganaj oztatás 248. Ganajvágó 135. Ganározódik 258. Gana vago 135.

Gágog

Garággya

Gárgya

685.

660.

Füstöl

232. 178, 232. Gángoló 310. Ganyézó kaláka 495. Garabi csikós 154. Garabó csikós 169. Garabós 18 Garádjás akol 187.

Gastrophilus haemorhoidalisL.639. Gastrus 642.

Gát

70.

Gátháló 719. Gáticsíkász 736.

Gátr

69, 70.

Gatyamadzag

Gavallár 310. Gavallária 310.

Gavia cobaya Schreb. 640

Gaz 268. Gazda 719. Gazdag 719. Gazdahely 187. Gazdarend 154. Gazdaság 154. Gazdasági esztena 187.

530. Gazdasági Gazkötél 187.

Gebe Gébé

310. 310.

Gebelyes

19.

Gebencs 310 Géber 70. Gébics 649, 660.

Gébre 238. 181, 187.

212.

Gatyó 343.

Geda Géda

456. 456.

Geda-szarvĂş

761

Gujásos

Gujásos 227. Gujásos hús 227. Gujba 704.

Gusztustalan 689.

Gutyesz 188. Guvat 650.

Gujesztra 435.

Gúzs

Gulaakó 188. Gulamarha 404.

Guzsadt 232.

Gular 155. Gulás 155, 227. Gulás 155. Gulászta 485. Gulás ztra 435. Gulesztra 435. Guliba 188. Gulya 40 (Pb.), 404.

113, 197, 232.

Gúzsba

71, 74, 80, 83, 232, 704. Guzsbafa 71, 80. Gúzsba karja 71.

Guzsbavas

71.

Guzsolt marha 405. Gübü-butyikos 720. Gübülik-jegelö 720.

Gübürúd 720. Gübü tákos 720. Gulyabarom 405. Gulyába veretni 405. Gülüszömtí 405. Gulyabeli marha 405. Güöböl 404, 405. Gulya-járás 269.

Gürüczi 227.

Gulyakút 291. Gulyarovás 128. Gulyás 18, 19, 154,

Gwba

Gulyásdézsa 291. Gulyáskunyhó 188. Gulyás pásztori 212. Gulyástanya 188. Gulyatehén 405.

212. Gworda 188. Gwraboló 136. Gwrdal 188. Gyabokor 677. Gyaka 71, 269. Gyakás 456. Gyalázka 722. Gyalogbab 677.

Gulyi fa 188.

Gyalogföld 269

Gumós-lednek 677. Gúnár 650.

Gyalogkócsag 650,

Gunámyakú

Gyalogomyó

169.

310.

Gunározás 258. Gunczi 637. Gunoiu 704.

Gúnya

212.

Gunyacz 213. Gúnyajuhász 505. Gúnyapad 188. Gúnyaszárító 188.

Gunyhó

188.

Gura bunariului 291. Gurászka 435. Gurászta 436, 706. Gurásztatej 436.

Gurásztra 436.

Gurda 188. Gurdé 677. Gurdon 188. Gurgula 213. Gurgustium 188. Gurgyal 188. Gurgyecz 188. Gurgyesz 188. Gurgyi 188.

Gurnyó 188. Gusa 505. Gusba 71, 232.

660. 720.

Gyalogsári 188.

Hajnalicsillag

Gyengemalacz 550. Gyengénszúró 677. Gyeplau 704. Gyeplej 705.

229, 232. '248.

Gyalogszeres 155. Gvalogtápló 720.

Gyalom 720. Gyámol 71. Gyámolok 291. Gyanúba esett 689.

108, 109, 310. 107. Gyeplövonó 720. Gyepltartó 91. Gyeppénz 269. Gyepszél 269.

Habaró Habena

Gyep

Háccz 571. Hadakuta 626.

189, 269, 505, 637, 677. Gyerejjde! 594. Gyér marha 405. Gyermekded 505. Gyermekded ló 310. Gyermeképítés 155. Gyermekláncz 677. Gyermekló 311, Gyermektinó 405. Gyertyánfa 667. Gyertyás 456. Gyesznó 550. Gyesznódi 546. Gyík 260.

Gyilán 253, 404. Gyilok 311, 405. Gyilokba lépni 405.

311.

Gyósa kecske Gyóta 269.

539.

Gyöktet 311.

Gyöngédség 27. Gyöngyvér 650, 660.

Gyujtószálka 213.

Gyékényes 713, 720. Gyékényláp 720.

Gyuha

91, 248.

Gyukszél 633. Gyurkafa 667.

Gyjtk

53.

Gyülekezet 405. Gyülekezet-gazda 155.

Gyékénymadzag 720. Gyümölcsény Gyékénynyaláb 720. Gyékénypóta 720. Gyei 720.

Gusztátalan 690.

Gyeles 15, 505. Gyelpóta 720.

Gusztony 142.

Gyémes-kút 291.

Habzó Balaton

720.

Hadak Hadaró

útja 626. 221.

Hadarótelke 221

Hadigyékény 677. Haematopota pluvia-

L 636. 258, 311. Hágatás 258. Hágatni 258, 311. lis

Hág

Hágatódeszka 181, 189.

Hagau 705. Hágcsó 71, Hágó 189.

Hágómén Hágszé

91.

311.

71.

Hagymázat Hahó 113.

260.

Háicer Gyopár 677. Gyorsan futó ló 311. Háita^ Gyorsan levél visels Haitau

Gyapjúosztályozás

720.

311. 246. Habókál 311. Habókol 311. Habval 720.

Hagyma 675. Hagymán 311.

Gyisznaó 550. Gyisznó 550.

Gyöpszín 269.

525.

546. 183. Gyznowfyrtes 546.

Gyepls lovak

Gyapjú 213, 505. Gyapjúkosz 580.

Gyapywpataka 505. Gyékény 213, 677,

Gyznoukwth Gyznouolfew

Gyepl 111, 720. Gyepls 85, 106, 107,

Gyochfen-ek 213. Gyalogszánkó 720. Gyalogszék 188, 213, Gyolcs 213.

Gyalog szer 155,

Gyznoufertes 545.

667. 213. 667.

Gyrcseszár

Gyrcske

Gytírtetem261,334.

te 113.

Gyznohon Gyznoowl

546. 183.

705. 705. 705. Haituesc 705. Háiza§ 705. Hajasbot 213. Hajastelepi 650, 660. Hajbókol 311. Hajbókol 311. Hájcz! 124. Hajcz-nye 124. Hajdina 677. Hajdú 155. Hajintóbot 213. Hajitóbot 213. Hajítófa 213. Haj ki! 124. Hajkorászni 550. Hajla 248. !

Hajlék 71. Hajlok 91.

Hajmá

705.

Haj-na! 124. Hajnalcsillag 627 Hajnalicsillag 627.

Hajnali kurjantรกs

Hátulsó csín

Hókaorrú

764

Hókaorrú 344.

Hókás

344. Hók ide ne! 125. Hokk! 125. Hókon 136. Hókony 136, 689. Holcus lanatus L. 675. Hold 344, 625. 627. Holdas 344, 444. Hold udvara 634. Holla 157. Holló 345, 650, 660.

Hollófekete

343,

344.

Holttetem 261, 313, 334.

Hólyag

65.

Hólyagféreg 260, 580!

Hólyagosszemtí ökör 407.

Homáj 444. Homály 407,

444,

564, 592.

Homályosszöke 444. Homályszín 253. Homálytulok 444.

Hó me Hó meg Hó meg !

ide 125. ide nye !

125.

Ho mellé 125. Hó mellé 119. Homlok 313. !

Homlokdeszka 92. Homojogni 551.

Homok

270.

Homoki sepr 678. Homoki tyúk 650, 660.

Homokkorsó 238. Homokküsz 722. Homokság 270. Homokzátony 270. Homolya 531. Honti goróf 157.

Hópej 345. Hóperecz 92.

Hopmoringon

szur-

Hoppász 586. Hopsa 407. Hopsába ütni 407. Horag 722.

Hordeum GussoneaPari. 675.

Hórdó-rájtoja 72. Horgas 457.

Hüccs c&i ne 572. Hüccs ki! 572. Hüccs ki ne 572. Hücs! 572. Hücs ki! 572, 573. Hücs ki ne 572. Hücs ki te 573. Hükköl 314. !

Horgolni 586.

Huhu

Horgos 407. Horgos fejsze 136. Horh 271. Horkan 255, 314. Horog 214, 271,

Huj bé 572. Huj bé te 572. Hujde! 125. Hujde nye 125.

292, 722.

Horogfa 181, 190. Horoghal 722. Horogpénz 722. Horpacs 407, 551. Horpacz 408, 551. Horpasz 248, 314, 408, 551.

Hükkötet 314. Hüköltetés 125. Hül-ajtó 69, 72. Hülü 650. Htí misz tó 574. Hü ne 573. ne nye he 573.

574. 572. 572. Huj"i el te Huj'j hujj 572. Hujjogatni 248. Huj ki! 572, 573. Huj ki ne 572. Huj ki né 572. Huj ki, nye 572. Húj ne 572. Húj nye 572. HuUaj 505. Humeg! 125. Húmiig! 125. Humni 157. !

hajtva 109.

Hosszú pofájú 408. Hosszú szél' 722. Hosszúszr marha 440.

Hosszú rovás

129.

Hóstát 271. 125. Hó vissza nye! 125. Hózad nye 125. Hozó 157. Hozzá! 157. Höcze nye 572. Hogy 271. Högyi 221. Hjcz! 124. Höjköl 314. 125. 345, 445. Hök me 125. Hök még nye 125. Hkölni 314, 408. Hköltetni 314, 408. 125. te 678. Hlye 678. Hörgni 546. Hriba 705. Hriba 705. Hrob 705. !

157, 238. 232. Hüttyenteni 505. Hütykösbot 213. 408, 586.

Hk! Hké

Hüty

Hütyü kutya

Hurigatni 505. Huritani 505.

Hvdnum

repandura

"677.

Hydrocharis 672. Hydrochelidon nigra. L. 647, 654, 655, 659, 662, 663. Hymlo 313.

650.

Húrosrigó 650, 660. 180, 190,

705.

Huruba Husáng Húsa te

505, 586. j kelni 436. Hüvelyk 314. Hüvelypók 261. Hvetér 157. Hwsti 3Í5. Hydas 189.

Hvé

Hunyal 248. Hunyor 678. Húnyorfü 678. Húrba 190. Hurda! 538. Hurda ne 538.

Huruba

92.

Htkákó

680.

Hurka 18. Húrosmadár

Humulus lupulus

Hürgész

54.

Hle

408.

Hosszifuruglya 144. Hosszú fürgetyü 92.

Hükköltetni 314,

Horth 586. Hortobágy 271. Hortyan 255. Horváth Ignácz

Hosz

408.

Húj, húj ki Huji el nye

kolás 129.

num

Horgas in 314, 407. Hruda 695. Horgas inú kékszöke H's ne 125. 407. Hucsi 314. Horgas rt 457. Hucs ki 572. Horgas szke 457. Hudó 594. Horgas szarvú 457. Hugy 627. Horgászat 722. Húgykórság 260.

Hosszú gyeplre

125.

Iga

Hyosciamus nigerL. 672.

Hypoderma bovis 391, 636, 637, 639, 673.

705. 213. 572. Husatlan 408.

lapa

Húsos kóbász 227.

Ibis falcinellus L.

Huszítni 586. Hutám utána

649, 655,658,659, 663, 665. ícczaka 631. Icrá 705. Idebíró 157. Ideiség 505. 551. Idjárás 632, 638. Idjóslás 21, 632, 633. ífél felé 631. Iga 116, 119, 722.

572.

Huzalom 314. Húzás 722, 728. Húzófa 729. Húzókarika 722. Húzókötél 722. Húzólegény 722. Húzólik 722.

Húzószák

722.

Húzótarsoly 92.

Hü be

572.

705.

Igabéfa Igabéfa 119.

765

Jeges

766

Jegeskรกcsa 651, 660.

Kalangyรกsz

Kalánlopó Kalánlopó 679.

767

Kastély

Kasza

Kenyéfhajos Kenyérhaj OS 410.

769

Kimetszés

Kimustrรกlรกs

Kondit Kondit 215, 221.

Kondor

458.

Kondorszörü 554.

Kondytho 215. Konia ókor 458.

Korczfa 194. Korczoló fatü 194. Korczoshorog 725.

Korczvessz 194. Kordé 94, 95, 103. Korec 133.

Konieza 95. Konkoly 680. Konpir 240.

Korecz 133. Koricza 668.

Konta 638. Kontyos 492. Kontyosbanka 652,

Korittó 532. Korjelzés 525. Korlát 194.

Kormány

661.

Kontyoskunyhó

194.

Konya Kónya Konya

Kom

Konyha

Komyasz

74.

198.

114,

Kormány-f 116. Kormányos 725. Kormányszeg 725. Kormos 521, 592. Konnospofájú 522. Kormossárga 346, 349.

706.

587, Komyikolni 554. Korpaféreg 638. Korpaf 680. Korsó 240.

Konyhási 554, Kopározás 273. Kopározni 412. Kopasz latya 638. Kopasz szik 273. Kopicz 581. Kópicz 133. Kopis 215.

161, 509, 511. Kosár 194, 511. Kosarazás 195.

Koplaló 194.

Kosbarány

Kopó

587. Kopoja 293. Kopojakút 293. Kopoltat 273. Kopolya 194, 273, 289, 293, 725. Kopolyakút 293. Koporsó 181, 194. Kopotnyak 680. Kopov 587. Koppad 511.

Koppantóra 108,110, 116.

Kopperdecken 94. Koppodzik 319.

15, 19.

14,

(Pb.),

509,

Kósel ki 572. Kosfalka 14. Kosjar 695. Koskata 638. Koslathatnék 258, !

590.

258, 587, 590. Koslató 258. Kosnyáj 511. Kosornya 240. Kosorrú 319.

511,

294.

Kölöncz 293, 294 588.

Kölöngy 412. Kölykedzeni 588. Kölykezni 588.

Kölyök 74, 588. Kölyökrúd 95, 120, 122.

273.

Köpe

136.

Köpéce 133. Köpecz 162. Köpeczkedni 162. Köpércze 133.

638.

Kotta fias 628. Kottyanó 273.

Köplégy

Kotú

Köp

Köpeszteni 554.

273, 680. Kotúsföld 273. Kótyag 652, 661. Kótyavetyés 162. Kotyecz 195, 706.

638.

19, 214, 436.

Köpülni 436.

Köpül

436.

Köpüs szigony Körbei

Kotyolni 725. 162.

215.

Kovács József 55. Kovács Lajos 53,

725.

96.

Körha te! Körkarám Körmicze Körmölés

Kotyiga 95. Kotyleves 227.

Kotyor 273. Kotyós ember

319.

Könyérváró hogy

Kovrics 227.

Kosbor 511. Kosda 511.

Kosorrú ponty 725. Kosos 14, 18, 162. Kospásztor 162, 169. Kospéter 162. Korbács 221. Korcos 240. Kossó 240. Korcsija 142. Kost 412. Korcsoja 142. Kost 195, 273. Korcsolázni 142. Kostoklyó 15, 512. Korcsolya 142. Kostök 215. Korcsolyás 161. Kosut 511. Korcsolyázni 142. Kosuta 511. Korcz 192, 194, 222. Kószáló 13. Koprifej 511. Kor 412. Korászó-féreg 638.

Kotok

Kölömp

Kömonyas

Kötál 695. Kótázás 725. Kotécz 195.

Kova

511.

Koslatni

579, 581, 582. Kószilt 436. Koszmacska 294. Koszmós 554. Koszorú 294, 628. Koszorúfa 294.

Koszos 319. Koszósk 140. Koszt 412. Kotak 215.

116.

Kos

Kosz atka

Koszorúgerendázat

Kormánydeszka

458. 318. fül 554. Kónya, kurta, szke salapszarvú 458. Konya ökör 458. Kónya, sitke, kurtás 458. Konya szke 458.

Kötéldeszka

125. 195.

192, 680. 581. Körmölni 319.

Körmös csuka 638. Körmünyi 319. Kömyetlen körül 689.

Kozsda 511. Kozsok 706. Kozsokár 706.

Köröm

Köblösföld 273.

Körömház 319. Körömkerít 319.

Köböl 133, 240. Köbölék 725.

Köbü

133. Köcsög 240. Köcsöge 240. Köcsök 240. Köczöldni 554. Ködmen 211. Ködök 116, 319. Ködökköröm 319. Ködökszeg 116. Kdökvas 116. Kökény 447, 668. Kökényszr 447. Kökiverö 638. Kökörc^n 680. Köldök 319, 412, Köldökköröm 319, Kölessneflf 652, 661. Kölödör 228. Kölök 587. Kölöktézsla 95.

319, 554.

Körömfaragó 319. Körömfogó 319.

Körömnyil 319. Körömszedés 222, 319.

Körömvas

215, 319.

Körömvirág 680.

Krösfa

668.

Köröszt 628. Körösztcsillag 628.

Körösztfeny

668.

Körösztvas 16. Körösztvasl^ötés 16.

Körösztvesszö 436.

Körpö

95.

Körpöl

120.

Körpöly 96, 120. Körpölyü 95. Körtvély 133, 668.

Köszköpüködni Köszmér 162.

689.

Kötél 273, 590. Kötéldeszka 726.

49*

•72

Kötelek padja Kötelek padja 726. Köteles szánkó 720. Kötélvezetö 726. Kötés 222. Kötés 227, 228.

Ktis

227.

Kötni 689.

Köt

96, 129.

Kötöfejsze 137.

Köthely

319. 320.

Kötköröm

Kötött szalmafedél 74.

Kötövessz 680. Kötségkamara 74. Kötyke 726. Kövek 726. Kövérfarkú bárány 511.

Kövesföld 273.

Köveskecze 726. Köveszteni 554. Követés 162.

Köz

119, 120.

Középs

záp 96.

Közfa 195, 726. Közhely 726. Közlegel 273.

Közmondások

34.

Közönséges 273. Közösfalka 14. Közösülés 258. Krabat 162. Krayicska 412.

Kudar

75.

Kudari 228.

Kujhó

195. 214, 216. Kukela 222. Kukercza 228, 532. Kukicska 680. Kuklya 458. Kukó 458, 638. Kukora 458, 726. Kukoraszarvú 459. Kukoraszarvú siska 459.

Kuka

Kuszu, kuszu ne 595

Kuraszló 436. Kurászta 436, 706. Kuripintyó 196.

Kút

137.

Krinolin 17. Krinta 532.

Kumaninu 706. Kumét 312. Kumhátas 320. Kuna 216, 638.

Kriza János 18.

Kunhátas 320.

Kropf L. 18. Kruczonyika 228. Kruspán 668. Kuasz 588. Kubucz 240. Kuburcz 195. Kuéapi 18. Kucserácska 680. Kucsu-me! 595.

Kunka

Kucza,kucza, kucza! 574.

Kuczik 74. Kuczika ne! 595.

Kuczkó 74. Kuczorgó 74.

638.

Kurtafalka 249, 511. Kurtagulya 412. Kurta-gulyás 162. Kurtakorcsmárulás

459. Kunnyó 196. Kunyhó 195. Kunyhófa 195. Kunyhóház 195. Kunyhóverem 195. Kupa 133, 240.

Kupa Árpád Kupak 16.

55.

579. 595.

Kuczú, kuczú, kuczú

Kusti

595.

573

Kuss be te 578. Kuss el te 573. Kuss ki 573. Kuss ki ne 573. Kuss ki te 573. Kuss! kuss ki! 574. Kus ^! Kusti 588. Kuss ti te 595. !

Kus

Kusti nye

Kusza Kuszi Kuszi

595. 595.

638. 588, 595. 595. le (!)

Kuszlik 75. Kuszlil 196.

Kupraj 638.

Kuszmér

Kuprecz 581. Kupujka 240. Kúra 638.

Kuszmir 162. Kusztora 137. Kusztura 706.

162.

Kútf

295.

Kút-gárda 295.

Kútgárgya 295.

Kútgém

295.

Kúti 18. Kúti veréb 652, 661. Kuljicza 188.

Kútka 295. Kútkankarék 295. Kútkarzat 295.

Kútkáva 293, 295. Kútköböl 295. Kútküpti 295.

Kutkusa 706. Kútköptt 295. Kútleirás 295.

Kútostor 295. Kútostor nyaka 295. Kútostor telke 296.

Kút öble 296. Kutricza 162, 196. Kutriczás 15, 162. Kútródolás 296. Kútrovás 296. Kuts 18. Kutsche 94. Kútszája 296. Kútszer 296. Kutta 18.

Kutu 18. Kütuw 18. Kútverem 196. Kutya 16, 44 (Pb.), 57, 96, 584, 588.

Kutyabolha 582. Kutyácska 196. Kutyaelnevezés 17.

Kusti! 595.

Kupakszarvú 459. Kupás marokvas 96. Kuszkó 75. Kuszkorondani Kupecz 162. Kusz-kusz-kusz Kúpol 320.

Kúpos szivóféreg

Kuczu! 574. Kuczú! 574.

Kus

Kusornyó 196. Kuss! 573. Kuss bé, kuss bé nye

Kunkorgós

289, 294.

Kulya fejsze

Kútágas 294. Kutak 294. Kutas láp 726. Kurittoló 258. Kurittyoló 258. Kútásó 295. Kur kur kur 573. Kútbér 295. Kurnyasz 638. Kút- és ostorfa 295. Kútfara 295. Kurrencs 162.

Kukoraszarvú szke 162. ökör 459. Kukoriczaszem 222. Kurta kutya 588. Kurta marha 412. Kukoriczázás 554. Kurta ménes 320. Kukszél 634, 635. Kurta orrú 412. Kukú 638. Kurtás ökör 457. Kukura 458. Kurtaszarvú 459. Kulac 240. Kurta szrféreg 578. Kulacs 240. Kurh wel kuth apo Kulajsztra 436. thoka 294. Kulán 576. Kulancs csillag 628. Kurtirozni 690. Kúrúcska 137. Kulcsbélyeg 358. Kurva 320. Kuli 459. Kusi 320. Kulina 195. Kusk 94. Kulipingyom 195. Kuski! 573. Kulipintyom 195. Kus-kus 573. Kuli szarv 459. Kuli tehén 459. Kullancs 582, 638.

697. Krenta 532.

573.

Kúra 228. Kuracz 638.

Krawa

Kuczu kuczu!

Kutyarüh

Kutyafül 511. Kutyagalandféreg 582.

Kutyagerincz 232. !

142. 595.

Kutyagiliszta 582.

Kutya hangja 588. Kutyakaparó 588. Kutyakosz 582. Kutyalégy 578. Kutyanevek 599 622, 696, 700.

Kutyarüh 582.

Kutva szรณlรกsa Kutya szรณlรกsa

773 592.

Legeltet pรกsztor

LĂŠgely

Lord

Mangali

776

Mangali 555. Mangalicza 43

Marhavész 261. Marhavevö 165.

(Pb.)»

Marikkal rakott

414, 555.

Mangó

275.

556.

Mangolicza 556.

Máriskóbogár 639.

Manka

Marj 323, 689. Marja 689.

556, 565. 556, 565. Manticza 240. Mánzari 707. Mapália 198. Mar 133, 323, 415. Marakosz-ni 556. Marás 720, 727. Marázsa 727. Marc 415. March 415. Marczelné diája 669.

Mankus

Mesrközletni

Mécses 670. Meddelék 512. Meddi 195, 512. Meddi juh 512.

Megereszt 324. Megesztringol 250. Mégetni 538.

Medd Medd

Megfelezni 513. Megfiadz-ni 556.

415, 509, 512.

juhász 14,

165, 169.

Megfiál 690.

Markaf útja 275. Medd kasza 727. Megfordítani 250, Márka iránti rend 250. Medd pakulár 165. 275. Markos bélyeg 415. Medds 18. Megfordítás 250. Marmancs 681. Meddöszárnyék 198. Megforogni 589. Márnaszigony 727. Medd tehén 416. Megfújni 556. Maró 653, 662. Meddü 416, 512. Megfutni 259, 416.

Marok

133, 323.

Meddügöbe

549, 556.

Marokvarsa 727. Marokvas 97, 117. Marokverö 627, 628.

Medicago 681. Medicago falcata

Maronna 241. Maros 17.

Medve

Marha

Martifecske 653.

Marhaakol 198. Marhabánó 164. Marhabetegség 415. Marhabögöly 579,

3Iárton József 54.

Medvetalp 681. Megabálni 540, 556. Megabrakol 323.

Marha 40

(Pb".),

Megfakadni 513, 515.

250,

415, 697. 415, 707.

Mása

Medvemen

97.

Másfél

ids

556.

Máska Máska

Marha-élés 274.

639. 639. Másodfíi 415. Másodfíí ló 323.

Marhaélöhely 274,

Másodf malacz

639.

Marhacsipö 639.

683, 684. 635. ló

323.

436.

gulya 681.

Megaludtatni 437. Megárulni 165.

Megbillogozni 512.

Máta 271. Máté 639.

Marhaindítás 250. Marhajáró 275. Marhajáró föld 250,

Megftízni 222. Meggörgetni 556. Meggörögni 556.

Meggy

556.

Meggypej

16, 348.

Meggyszín

346.

416, 556.

egag^

556. Megbábásodás 671. Második bujtár 169. Megbaboz 258. Marhafajták 415. Massa 639." Megbaklik 323. Marhafüstölés 415. Mást 216. Megbeczézni 416. Marha-gyógyító 164. Maszlagos nadraMegbévít 120. 169.

69.

Megfürdeni 727.

Meghágni 259, 324,

"egag

275.

Marhagytíjtö 164,

Megfútosni 259,324.

Megflni

Megbogárodzani

Meghailik a nap 631. Meghajnallik 632. Meghalazni 727. Meghalni 416. Meghálni 513.

Meghánvó Meghégat

ló

324.

324. Megheverni 324. Meghí vej kölni 436^ 532.

Meghódosodni 447.

416.

Megbogározni 416. Megbogárzik 416. 268. Megboka'gyik 323. Marhakár 164, 415. Mátraszél 635. Megborjazni 416. Marhakiszakasztás Matricaria 684. Megbúgatni 258. 415. Matricaria chamoMegbúgni 258, 556. Marhaköröm 415. milla L. 684, 685. Megcsapkodni 323. Marha kuszmir 165. Matricaria svaveoMegcsapni 690. Marhalátó 415. lens L. 685. Megcsapni a jószáMarhalégy 639. Matuka 727. got 250. Marhaloppangtató Mátyás 653, 662. Megcsaptatni 512. 165. Mátyásy József 23, Megcseppenteni 434, Marhanyaraló 275. 437. 24, Marhapöcsik 639. Mávus 640. Megcsigázni 690. Marhapöcsök 580. Máza 97. Megcsikaszni 416. Marhás 165. Mázas szekér 97. Megcsikózni'^323. Marhás gazda 165. Mázsa 133. Megcsitkózni 324. Marhasátor 198. Mázsabot 133. Megcsöndesedni 324. Marhaszáj 415. Mázsapénz 727. Megcsurrantani 532. Mater 246. Mátor 15, 512. Mátraszárnyék 198.

Meghkölni

416.

Meghköltetni 324. Meghurolni 556. Megindulni 556. Megistyeldzni 259, 556.

Megjáratni 416. Megjármosítani 416.

Megje 416. Megjuhászodni 165. Megkábulás 556. Megkanászodni 165. Megkarikázni 557. Megkergülés 581. Mégkesülni 250. Megkoslatni 589. Megkoslatott 590. Megkoszosodni 416. Megkotolni 640.

Máz sarud

Marhatelelö 275.

Megcziczerélni 258.

133.

Marha

testrészei 385. Marháti an 250. Marhátlan gazda 165. Marháti a nsá ír 250.

Mázsás szekér

97.

Megczüvekelní 690.

Mázsatál 133.

Megdob

Megépíteni 198, 268,

125.

Mebbaklik 323.

324.

Megkölykezni 589. Megkötni magát 324.

Megköveszteni 557. Mejfközletni 416.

Megközölni

Molyette szarvú

(77

Megközölni 97. Meglakni a pusztát

Megvetkezés 640. Megvetni 417.

Meglippen 690. Megmalaczozni 557. Megmejjedni 513. Megmetszeni 513.

Megypej 347,

Megmotoz a birka

Megzabállik 325, Megzöcskölni 165. Megzülni 513, Megzülni 437, Megzsendíteni 691, Méhfarkas 640. Me-ide-me! 126.

513.

Megmotozás 581. Megmotozni 513. Megmotozott 581. Megnyilá' 334. Megnyilal 334. Megnyilalás 261. Megnyilaz 324.

Mi"ár^' 514.

68 r.

Mi-hály!

Menyecskeszem

>iegygypej 347.

Megyi 417, 556. Megzabál 325,

csillagok 635.

Mekegni 255, 538. Megnyúzni 250. Megócsódik250,416. Mekhégat 324. Me-kicsike-me! 127,

L. 647, 659.

Mericske 241. Mericskö 216. Merindar 707. Merinde 707.

Megölni 557. Megpatkolni 324. Megpihentetni 416.

Mekken

^legrezzenni 324,513.

Melampyrum arvense Merkelni

Meringya 707. Meringyár 707.

255.

Melák kutya 589,

324. Megsánlott 324. Megsántul 324. Megsárhatni 324. Megsárlott 325. Megsárodzani 325.

Megsíkul 143

Melilothus oíficiuilis L, 684. Mellhártyagyulladás 261, Meló 325.

Melolontha vulgáris Fabr. 636, Melophagus ovinus L, Mestergerenda 76. Mestergrindá 707. 637, 641. '

Megszedni 325, Megszökni 259, 325. Mén 296, 325. Megterülni 690. Méncsikó 325, Megtérülni 727. Menés 325. Megtézslázni 165, Ménes 325. 416. Menés akol 199 Megtincselni 557, Ménesakol 199. Megtiporodik 259, Menés akul 199, Megtisztulni 41 7, 459. Méneses 325. Megtojózni 259, Méneses ló 325, Megtorkolni 117. Méneshajtó 165. Megtökélleni 325. Ménesló 325. Megtörni 690, Ménespásztor 165, Megturosodik 335. 169. Megugrik 417. Ménesriasztás 325, Megunszolás 165, Ménestartó szállás 243, 250.

Mészár 166. Mészáros 166. Meszes homok 270. 275. Mete 728.

Metél

Mezee

Mezei Meneteles 726, 727. Mezei Mezei Ménez 259. Ménló 35 (Pb,), 326, Mezei

Megváltozni 165.

Megvérhüdni 415,

Menni

(ló

után) 326.

325,

275.

Mijora 15, 513.

Mires 275. Mirigyek 261.

Miringya 707. Miriste 707, Misaráí^ 707.

Misegyertya 681. Miska 640, Miskár 557. Miskárolni 557. Miskároló 557.

Miskováló 557. Misling 681. Mitlátsz 18. Mitvisz 17.

Mizörög 18. Mocánea^ca 707. Mocskos 347, Mocskospej 16, 347. Mocskosszríí 347.

Mócza

640. 640.

Mógó

Mogyoró-alja 681.

Mogyorógyékény 681.

Mogyoró

peí ló 347. 16, 347.

Mogyorópej Mohol 640.

296, 166, 326.

dr. 58.

Mezhold 271.

347,

707.

Miora 15, 514. Mióra 15, 514.

Mókusvíz 527. Moldován Gergely,

662.

Mez

Minre

pacsirta 653. veréb 653,

Menös 166, 690. Mentha crispa L. 676, 680.

653, 662.

Minczér 133. Mines 325.

Mohos kút Mokány (ló)

Mézesszürke legyes

674.

126. 15, 513.

lampos 589.

gróf 153, 166.

Ménnyilal 324,

Mentha pulegium

417.

olló 137.

Métely 513, 578, 640 Mételyes 513. Mételytorpa 681. Metés 513. Métöly415,492, 513. Métölysás 681. Metsz borjú 417. Métyel 133.

199.

Megüzekedett 417. Megüzetés 259. Megüzödni 417. Megüzüdni 417. Megvaccsanni 589. Megvakkanni 589.

Megverödik 259,

417. 133. Merké 241. Meröszarvú 459. Mérték 132. Mesjar 166, Meso 166. Me só 126. Messzelátó 199.

Mér

674.

Megrúg

Mihóra

Menyét-asszony 640. Mijóra 15, Menyhalvarsa 727. Mikes Kelemen 11. Ménzik 259, 326. Millora 15. Miilóra 15, 514. Mereglye 199, Meregygytí 728, 736, Milora 513. Merekje 216, Milvus migrans Bodd Merezse 728. 647, 658. Milvus regalis Pali. Mergus merganser

Me-is-me! 126. Me, Jámbor me! 125.

Megróni 127, Megrögzült 216.

Mézszürke 347.

Miczeregni 417. Meny 296. Meny anthes trifoliata Migondja 17.

250, 417,

Meglátni 165.

sylvestris

681.

Megvilágtalanodni

165.

Mentha

275.

Mezbíró

166.

Mezöpuszta 275.

Moldvai 415. Moldvay kancza 326.

Molombiráu 707. Molomme^ter 707. Mólsnefif 653, 662.

Molyette szarvú 459.

Molyos Molyos

N端n端 16, 459.

Nyaf

Oedemia fusca L

779

Nyaf 255. Nyafog 255.

Nyel 728. Nyelké 728.

Nyílvetés 274, 287, 288.

Nyujtószög 98.

Nyahog

Nyelvesszigonj^ 728. Nyelves varsa 728.

Nyílvonás 288. Nyír 300, 327. Nyírás 327. Nyirbákol 255. Nyírés 515, 534.

Nyúl 557. Nyulacs 641. Nyulászó eb, agár

Nyíretni 437. Nyíretni 255, 327. Nyiretez 328, Nyirett csikó 328. Nyírfa 328, 347, 669. Nyiristye 276, 707, Nyírni 255. 515. Nyírrothadás 261. Nyírvíz 668, 669. Nyisletni 515.

Nyúlfii 557.

255. Nyáj 250, 515, 557. Nyájajuhász 14, 166, 515.

Nyájas 19. Nyáj juhász 158, 166, 169.

Nyájkanász 166. Nyájkondás 166. Nyáj széle 515.

Nyak

19, 222, 327.

Nyakazni 327. Nyakfti 682.

Nyakhegv

327. Nyakkend 418. Nyakló 98, 222.

Nyaklós nehéz ustor 222.

Nyaklószeg 113. Nyaklószög 98.

Nyakó 682. Nyakörv 589. Nyaksi 121.

Nyakszeg Nyakszeg

120, 121. 121. Nyakszíj 327. Nyakszög 121. Nyalkaság 222. Nyaraló 275. Nyáraófa 669. Nyárfa 669. Nyargal 327. Nyári barna 347. Nyári fekete 343, 347. Nyári fekete pej 348. Nyári hérics 682. Nyári jászol 199, Nyári keleti szél 728. Nyári lúd 653, 662. Nyárs 98, 233. Nyavikol 255. Nvcticorax nycti"^corax L. 646, 648, 652, 653, 657, 658, 662, 664. Nye he 573. Nyehög 327. Nyék 194, 199. Nyekeg 327. Nyeklecz 728. Nyeklencz 728. Nyéklö 144. Nyél 15, 19, 222. Nyélczifra 222. Nyelepcsére 418. Nyélfej 222. Nyélnyak 222. !

Nyelvfene 261. Nyelvkincs 4. Nyelvrontás 690.

Nyereg

102, 112,327. hajtott 109, 111.

Nyeregbl

Nyeregbunda

16,

Nyeregfa 108.

Nyeregkápa 109. Nyeregpad 180, 199, 327.

Nyerénk 275. Nyerges lOH,

107, 108, 109, 110, 327. Nyergesfék 112. Nyergeshátú 418. Nyergesió 109, 327. Nyerít 255, 327. Nyersés 276. Nyervog 255. Nyigér 515. Nyihelödzni 418. Nyihogni 327. Nyikorgók 255. Nyíl 262, 284, 285, 286, 296, 728. Nyilaeska 286. Nyilai 286. Nyilas 19, 286, 288, 557, 690, 728. Nyilas ember 286. Nyilasföld 268, 286. Nyilas fül 418. Nyilas házhely 286. Nyilas kaszáló 286. Nyilasocska 287. Nyilas-osztás 287. Nyilastag 287. Nyilast fogni 287.

Nyilat húzni 287. Nyilat vetni 287. Nyilaz 287, 327. Nyilazás 287. Nyílcsülök 250, 327. Nyílczédula 287. Nyílfarkú rucza 653, 662. Nyílföld 287. Nyílfüvek 287. Nyílhúzás 287. Nyíllábszár 327. Nyíl nagysága 288.

Nyílpuska 216. Nyílrendszer 288. Nvílvesszö 216.

Nyivákolni 255. Nvívelni 515.

Nyivogni 256, 641. Nyivor 15, 515. Nyivorkální 641.

Nyivvog 256.

Nymphaea

álba L.

681, 687. Nyól 641.

Nyolcz ág-fonás 222. Nyolczas fogat 109, 111.

Nyomás Nyomás

276. 276, 418. Nyomaszt 250. Nyomaték 296,

Nyúka

641.

589.

Nyulászukánya 653. Nyúl hamarja 311. Nyúlkenyér 228. Nyúltetem 261. Nyúlverem 200. Nyúlverökánya 653, 662.

Nyumas

276.

Nyuszika 641.

Nyuszka 641, Nyuzga 641.

653.

Nyg

328. vetni 328. Nyíiirtás 583. Nyüretni 557. Nyüretni 327. Nyüstölni 223. Nyüszkülni 590. Nyüszögni 590. Nyüv 641. 582. vélni 515. Nyüves 557.

Nygbe

Nyvedz

Nyüvesedés

Nyvesség Nyüvezfa

515.

260, 515. 690.

Nyomórúd 98, Nyomorúság 26,

Nyomós Nyomós

Oaie-buccie 15, 515. Oaje 707. Obelus 283.

276, föld 276, Nyomtató Eökör 388, Nyomtatók 535.

Obex

Nyoszolyó 76. Nyósztanyi 669.

Océl 216. Ocol 177, 707.

Nyöfög 256. Nyökörög 256.

Oculált kondás 167. Oculatio 167. Oculis magnis 449. Ócsódik 251, 418. Ocsu 251. Odaia 705.

Nyöstén 641.

Nystény Nystény

641.

borjú 418.

Nyöszörög 256. Nyrakal Nyrocol Nyrokol Nyugati

79.

178. 177, 178. 177, 178.

Odal 76. Ódalas 228. Odaragasztani 418.

szárnya

Odo

199.

Nyugodalmas 690. Nyugoti szél 713, 728.

Nyugtató 129. Nyugvóhely 690. Nyújtó 98, 102. Nyujtószárny 98.

76.

Odor 77, 200. Odor fája 77. Odor fala 77, Odor járom páczája 72, 77.

Odvas méz 229. Oedemia fusca L. 649, 659.

780

Oedicnemus

Oedicnemus tans 660.

crepi-

Temm.

650,

Oenanthe aquatica L. 686.

Oenanthe pimpinelloides L. 686. Oestrus ovis L. 637. Oewkewrytho 271. "Ófa 121. Ogar 707. Ogár 590. Ohat 271. Oie 707. Oie laje 707. Oie menzare 707. Oie starpe 708.

Onopordon Acanthium L. 684. Onopordon Ischae-

mum

684.

Ontora 296. Öntözni 557, Opalka 241.

590,

Opilio 167. Órádzó 112. Orbalt 708. Orbáncz 261. Orda 532, 708. Ordafözö üst 214, 533. Ordakeverö 533. Ordamérö kupa 533.

Ordas 447, 565, 590, Ordas, homálv, fejér, vellásszarvú 447. Ordas kalán 214.

Óka

Ordászsák 533. Ordas zsáktartó 533. Ordástekenö 533. Ordazsák 533.

Oklevél Szótár 54.

Okol 178. Qkoly 200.

Ökör pásztor

167.

Ordít 256. Ordos 447.

Orgonálni

Oktál 276. Okulfenere 178.

Okulfenevhath 178.

Orgy 557. Órgya 229. Óriás galandféreg

Oláh 708. Oláh anyag 57,

Oriolus galbula L. 646, 653, 655, 658,

581. 58,

Oláh pap 653, 662. Oláh táncz 629. 708. Ólának 629. Olasz 708. Oldalágas 198. Oldalbör 109. Oldalfa 98, 200. Oldalfal 181, 200. Oldalfaldeszka 198. Oldalvillás 210. Oldalzáp 98. Olló 77.

Olaj

L. 648, 664.

658,

659,

Örn hus 515. Orvoslás 260.

Orya 557. Oschtol 223.

Ósófa 121. Ostor 102, 112, 220, 222, 223, 296. Ostoradó 223. Ostorcsapó 224. 223.

Ostorfa 296. Ostorfej 223.

Ostorféreg 580, 582.

Ostorhegyes 107, 108, 109, 328.

Ostorhegyes ló 109. Ostorhegyet futtatni 223.

256, 590.

Ól 77, 200. Olá 708.

697.

Orsórucza 653, 662. Ótóscseber 533. Országút 629. Ótós fogas 529. Országútja 624, 629. Ótóskád 533. Orszok 98. Ótóskorsó 533. Ortókapa 137. Ótószrö 533. Ortvgometra porzana Ótott túró 533.

Ostorderék 15, 222,

592.

Oje 85. Ojnica 85. Ojnice 85. 200. Okaj 200.

Ökörnyál

663.

Orion 627.

Ostorhegyre venni a lovat 328. Ostor-karikás 223. Ostorményfa 669.

Ostornyak 223. Ostornvakló 223. Ostornvél 222, 223 Ostornyélftí 223. Ostoros 167.

Orj 557. Órj 557.

Ostor sudara 222,

Ormó

Ostortelek 223. Ostortö 15.

19.

Ornyák 276. Orobanehe sp. 687. Orobus tuberosus 677.

Orozba maró kutya 590.

Orozni 167.

Orozva 590. Orr 19, 328, 716, 728.

Ollóba venni 77.

Orradzó 729.

Ollózik 259. Olomári 653. Oltó 532. Oltoan 708. Olvasódik 690. Ómás 347. Ómáspej 347. Ononis spinosaL.678. 681. Onopordon 671.

Orrig hódos 347. Orrj 558. Órrj 557.

Orrozat 77. Orrpára 418. Orrtöke 729.

Orság 167. Orsófarkú kacsa 653. Orsófarkú rucza 653, 662.

223.

Ostoru 77. Ószié 635. Oszkotár 167. Oszkotárság 167. Oszkotarsag allya 172.

Oszkotarsagh 167. Oszlop 77. Osztoru 77. Qsztronga 200. Oszuerrel bano 168.

Ótá 558. Ótás 437. Otel 708. Otis tetrax L. 655, 657, 662, 664. Ótó 533. Ótómag 515. Ótóbbokály 583.

Ottájje járni 418.

Ottszorú 77. Otvor 84. Oues birca 499. Ova incubare 640. Ovicula 509. Ovis aries platyura 512.

Ovis hungarica 504. Ovis moravica 514. Ovis strepsiceros 515, 518.

Oye

85.

Oyniczequus Oynitzwagen Oztrou 200.

85. 85.

Öbölhalászat 729. Öcsödi szél 635.

Öhön 229. Öke 641. Öklelni 418. Ökleszák 729. Öklömbujár 654.

Ökör 39

(Pb.), 418, 626, 629. Ököradó 251. Ökörbika 419. Ökörborjú 419. Ökörbr 419. Ökörcsorda 419. Ökörcsordás 167. Ökörfark 682. Ökörfarkkóré 682. Ökörfogat és hajtás 123. Ökörföld 276. Ökörgulya 419. Ökörgulyás 167. Ökör haszna 419. Ökör hívása 126. Ökörhúgyvonal 130. Ököritató 420. Ököritó 420. Ökörjáró hely 276. Ökörkeresö 629. Ökörkert 276, 420. Ökörlégy 641. Ökörmez 276. Ökömapszám 288. Ökörnevek 420, 469 —490, 695, 696, 698. Ökörnyál 641.

Ököról Oköról 200.

781

Páriz-Pápai

Pรกriz-Pรกpai-Bod

Pillén £rö

Pรถtyรถg

Rendfa-hรกz

Rumex

acetosella

Rumex

acetosella

786 Sajtnyomtató déczka 535.

674.

Rumex Hydrolapathum

681. pratensis M. és K. 674, 684. Rúna 517. Ru^a! ruta! 709.

Rumex

RuticillatitliysL.648. Rúzsáskert 630.

Sajtnymtató-deszkácska 534. Sajtó 528. Sajtos 534. Sajtpócz 534. Sajtruha 534. Sajtszárasztó cse-

Sain 423.

rény 535. Sajtszáritó lésza 535. Sajtszék 535. Sajtszorító 535. Saiap 460. Salapszarvú 460. Salas 204, 695. ^ála? 709. Sálik 331. Salix sp. 670, 683. Salix álba L. 667. Salix caprea 668. Sallang 223, 423. Sallangó 100, 113. Sallangszíj 223. Sallasch 202. Sállik 331. Sallóhátú 331, 332. Sallószabású 331. Salsola Káli L. 684. Salt-pi 670. Sámada^ 709. Sámádau 709. Sámálesc 709. Sambucus 666.

Sait' 534.

Sambucus ebulus

Rücsö

731. 423.

Rüdeg Rüdeg disznópásztor 559. 582.

Rüh

Rühatka 581. Rühedni 559. Rühedzeni 559. Rühelö 581. Rühelöszerszám 581. Rühesedés 517. Rühetni 559. RiUiös juh 517. Rühszeres 517. Rühzsiros kupa 581. Rühzsíros tülök 581.

Rükarr 202. Rütö 19.

Sacfiu 709. gaflik 695.

Sáfó 534. í^aicá 709.

Sáitalec 709. ^áitar 709. Saitáu 709. Sajla 349. Sajó 17, 349. Sajnovits János 18. Sajt 230, 534. Sajtágas 534. Sajtár 534. Sajtcsepegés 533, 534. Sajtfacsaró 534. Sajtfacsaró kar 534. Sajtforma 534, 535. Sajtgyjtökalán 534. Sajtkáva 214, 534, 535. Sajtkéreg 534. Sajtláp 731. Sajtnyomó ház 517. Sajtnyomó tál 534. Sajtnyomtató 534, 535.

673, 676.

Sambucus nigra

666.

Samtartáu 709.

Samu

100.

Sandalium 217. Sanguisorba officinalis

L. 673, 687.

Sánta 630, 731. Sántakata 627, 630. Sántakati 630.

Sántalány 625, 630. Sántalyány 680. Sántaság 260. Sántázni 517. Saponaria oflficinalis L. 674.

Sar 349. Sár 349. Sarabolni 278. Saraglya 100. Saraglyából hajtott 109, 111.

Savószem

Sárcza 352, 654, 663. Sárczaorrú 349. Sárga 350. Sárga 349, 449. Sárga babos 350. Sárga barázdabille-

get

655.

Saroglya 82, 100, 114.

Saroglya alsófáia 101.

Saroglyacsatló 101. Saroglya felsfája 101.

Sárga, csomóslábú ökör, rajta darulábos bélyeg 449.

Saroglyakapocs 101. Saroglyakarika 101. Saroglya középs-

Sárgaderes 341, 350. Sárgafakó 342, 350. Sárga gyujtovány

Saroglyalevél 101. Saroglyapálcza 101.

683.

Sárga gyujtoványf

fája 101.

Saroglyaráma 101. Saroglyatartó 101.

Sarok 80. Sárga hódas kancza Sarokfa 71, 80. Sározhatnék 332. 350. Sarro 137. Sárga hóka 350. Sarro vei methele Sárga kenderfarkú kes 137. 350. Sárszegló 350. Sárga kese 350. Saru 217. Sárga kikirics 683. Sas 80, 202, 655, Sárga liliom 683. 663. Sárga ordas 449. Sás 684. Sárga páros 449. Sasfa 80, 202. Sárga pej 350. Sárgarigó 655, 663. Sásika 684. Sáska 655. 663. Sárgás 451. Sárga vei ordas 254. Sásláp 731, Sasóka 80, 121, 223, Sárga vértálé 423. 683.

Sargyóka 663. Sárgyóka 655. Sárhadni 331. Sárhatnék 331. Sárhit 331. Sárhoz 331. Sarhudás 259. Sárhudni 259. Sárit 331. Sárithatna 259.

Sárjánka 655. Sark 19, 559. Sarkcsillag 630.

Sárkelep 683. Sárkerék 684. Sárkerep 684. Sárkerép 684. Sárkoloncz 297. Sárlik 259, 331. Sarló 137, 138. Sarlopenz 137. Sarlópénz 137, 279. Sarlóshátú 332. Sarlóslábú 332. Sármány 655, 668. Sármászó rucza 655, 663. Sárnyesö 117.

731.

Sasolás 202. Sasolni 202.

Sasuka

80.

Sathor 202. Sathor aso lapath 202.

Sathormester 202. Satólni 535. Sátor 80, 202. Sátorásó lapát Sátorfa 80. Sátorgat 202. Sátorit 202. Sátoros 202.

202.

Sátoroskodni 80. Sátort vonni 202. fiatra 203.

Satrá 709.

Satyúr 202. 203. Saumthier 97.

Savanyú 230. Savó 535. Savóárok 534. Sávolyos 449. Savóscseber 214.

Savóskád Savószem

585. 254.

Scabellum Scabellum 77.

787

Sonchus oleraceus

788

Sonchus palustris L.

Sonchus palustris

674.

Sonkoly 438. §ontorog 710. Sopa 2U6. Sor 332. Sora van 138. Sorbus domesticaL. 665.

Sorbus torminalis Crantz. 665.

Sorda 423. Sordék 80. Sórigály 655, 663.

Sorjáng 655, 663. Sorjázik 655.

Sóró 141. Sorogja 80. Soroglyás talicska 101.

Sötétderes 351. Sötétfakó 351. Sötét hajnal 632.

Sötétkék 351. Sötétpej 16,348,351. Sötétsárga 351. Sötétszürke 351. Sötéttöltés 731. Sötétsárga 351. Sövegfa 731. Sövény 81, 279. Sövényfal 203.

Sövényház 81. Span 590. Spanyol juh 518. Sparhert 81. Spát 136. Spatula dypeata L. 651, 652, 661. Speil 68.

Speize 81.

Soros 152, 172. Sórós 141. Sorpecsenye 560. Sorro 138. Sorró 141.

Spikk 424. Spikös 424.

Sósbödön 230.

Spór

Sóskupa 230. Sóslórium 684. Sóspóré 684.

Spinacia oleracea L. 682.

Spinát 684. 81. Sprácz 81.

Spreize 72, 81. Srágla 191, 203. .^ragla 100.

Sróf 534.

Sósszelencze 230.

Stabulum

Sós-téj 535. Sos tey 535. Sos tev 535. Sóstüíök 230.

Stachys recta L. 686.

Sótartó 180,217,230.

Sózó 180. Sömörös 522. Söre 423, 460. Söregulya 424. Söregyujtö 424. Sörelábú 424.

Sörény

81, 332.

Sörepásztor 169, 172. Sörére fogni 424. Sörés 19, 169, 172, 424.

81, 190.

Stallo 190. Stallou 190.

Stand 181, 203. Staphylea pinnata 679. Statice Gmelini Wild. 684.

Statumen

71.

Stavica 290. Stein Aurél 3. Steiia 190. 203, 704. Sterna sp. 650, 660. Sterna hirundo L. 647, 652, 659, 661. Sterna nigra L. 654.

Sörés legény 424.

Sterquilinum 70.

Söreszemü 424.

Steszli 101.

Sörgyefa 670.

Stiglincz 655, 663. Stina 203, 710. Stfná 704. Stira 424. Stokrása 685. Storea 213. Stort! 595. Stort ki 596.

Sörtély 560. Sörtélyes 560. Sörtelvlyes marha 560!^

Sörtés marha 560. Sörtvélyes 560. Sötétbarna 339, 351.

Strájfa 181, 203, 690. Strájfa-karika 181, 203. Stratiotes L. 723. Stratiotes aloides L. 679. Streghiata 710. Streminore 710. Strigiles 219. Stringo 710. Strix sp. 646, 658. Stronga 206. Strounge 710.

Surgyi 655, 663. Surjás 279.

Suska 560. Suski disznó 560. Sustár 710. Sústyé 684. Sut{a) 710.

Suta 460. Sutajuh 15, 518. Sut alja 81. Suta tyúk 638. Sutton 80, 81. Suttj^anik 224.

Struere 79.

Suttyó bujtár 172.

Struga 710. Strunga 185. Strungá 710. Strungárea^á 710. Sturnus vulgáris L.

Suvadt mogyoró 670.

655, 663. 138, 217. Subalbidus 450. Subalbus 450. Subapénz 217. Subruber 448. Subulcus 172. Sudár 297, 424. Sudár 15, 223, 297. Sudár sás 684. Sugár 223, 710. Sugárkacsa 655, 663. Sugárszarvú 460. Sugens 246. Sugjar 223. Suh'adni 670.

Suba

Sorok 203.

Sósgurguja 180, 230. Sóska 684.

Szabadhajtás

Suhadozott mogyoró 670.

Suhintani 332. Suhítani 731.

Suhogó

220, 224.

Sujokbot 217. Sujta 731. Sujtálló 731. Sújtó 224, 297. Sujtóhorog 731. Suk 134. Suka 117. Sula 424. Suldeu 710. Súly 297. Súlyom 684. Sunkalopó 684. Summarius 97. Sunyít 332. Suplencz 230. Supredla 726. §urá 710. Surbankó 172. Surcá 710.

Suvasztott magyaró 670.

Sü 261, 424. Südö 560. Síidös 172.

Süge 332, 560. Süge né! 573. Süjdö 560. Süldelék 560. Süldén 15.

Süld

15, 560.

Süldöcske 560. Süldödisznó 560. Süldögöbe 549, 560. Süldös 15, 19, 172. Süllöháló 731. Sültször 351. Sültször fekete 343.

Sültször ló 342. Sültször pej 348. Sünpalóka 424.

332, 535.

Sürü ökör 424. Süske 655, 663. Sütésbélyög 359. Sütésbilyog 359. Sütétderes 351. Sütétpej 351. Sütétsárga 351.

Sütkö 15, 561. Sütökemencze 83. Süvegmocsok 691. Süvény 204. Svajczer 415, 424.

Svecka 217. Swba pénz 217. Sylvia sylvia L. 654, 662.

Symphytum

offici-

náié L. 676, 682. Syrnium aluco L. 652, 661. Szabadfoglalás 731^

Szabadhajtás 172.

Szabadhalรกszat

Székács

Szólások Szólások (rovás) 132.

791

Tanyázni

Tányérbél

Tergenyés szamár

Tรถrtรถly

Urda

796

Valvae Valvae

78.

Vetrecze

Vezér Vezér

797 87,

105,

117,

Zar

Zรกr