Gazdálkodási alapismeretek 1. Gazdálkodás fogalma, értelmezése Olyan ésszerű (racionális) tevékenység, melyet a gazdaság szereplői azért végeznek, hogy a rendelkezésre álló javakat a lehető legjobban felhasználhassák. Célja a szükségletek kielégítése. 2. Gazdálkodás körfolyamata, elemei
2.1.
Szükséglet, igény, kereslet
Szükséglet: anyagi javakra és szolgáltatásokra irányuló hiányérzet, mely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. Igény: konkrét formában megjelenő hiányérzet. Kereslet: igény + pénz
2.2.
Maslow-féle szükséglet hierarchia
2.3.
Szükségletek csoportosítása
A csoportosítás szempontjai
Formái
Fontosság szerint
Elsőrendű (primer) Másodrendű (szekunder)
Értelmezés Létfenntartáshoz szükségesek Kényelmesebbé teszik az életet
Harmadrendű (tercier) Teljes Mennyiségi szempontból, kielégíthetőség szerint
Tényleges (effektív) Lappangó (látens)
Minőség szerint
2.4.
Luxus Vágyaink összessége Kielégíthető szükségletek Nem kielégíthető szükségletek
Anyagi
Kézzelfogható
Szellemi
Nem megfogható
Szükségletek kielégítése
A szükségletek kielégítése anyagi javakkal és/vagy szolgáltatásokkal történik. Javak (jószágok): szükségletek kielégítésére alkalmas anyagi javak és szolgáltatások összessége. Anyagi javak: olyan kézzelfogható dolgok, amelyekkel közvetlenül vagy átalakítás után szükségletet lehet kielégíteni. Fajtái: •
Gazdasági javak: korlátozottan állnak rendelkezésre, ezért gazdálkodni kell velük.
•
Szabad javak: amelyek korlátlanul rendelkezésre állnak (elvileg) pl.: víz, levegő, napfény stb.
Szolgáltatások: olyan emberi tevékenységek, melyek közvetlenül nem hoznak létre terméket, de segíthetik azok előállítását, illetve közvetlenül alkalmasak szükségletek kielégítésére. Fajtái: •
Termelő szolgáltatások: részt vesznek az anyagi javak termelésében vagy hozzájárulnak a termékek értékmegőrzéséhez illetve értéknöveléséhez pl.: vendéglátás, szállítás, karbantartás, kereskedelem.
•
Nem termelő szolgáltatások: Nem vesznek részt az anyagi javak termelésében, de társadalmilag szükségesek. Lehetnek:
2.5.
•
Közhasznú tevékenységek: közületek szolgáltatásai pl.: oktatás, egészségügy.
•
Szabad foglalkozásúak tevékenysége: a társadalom tagjai számára nyújtott szolgáltatások pl.: ügyvéd, művészek.
•
Személyes szolgáltatásokat nyújtók tevékenysége: olyan szolgáltatások, amelyek kizárólag az igénybevevő személynek szólnak, és személyenként változnak pl.: fodrász, kozmetikus.
és/vagy
társadalmi
szervezetek
Termelés fogalma, tényezői
Anyagi javak előállítása, eredménye a termék. Amennyiben a termék előállításának a célja az értékesítés akkor áruról beszélünk. A termelés tényezői:
•
Természeti tényezők: lehetővé teszik, hogy a természet tárgyait át lehessen alakítani pl.: föld, levegő, bányakincsek, víz
•
Tőkejavak: pénz formájában jelenik meg, de hamar átalakul pl.: nyersanyaggá, géppé, épületté, berendezéssé. o Munka tárgya: azok az anyagok, amelyeket a termelés során átalakítanak. o Munka eszköze: azok az eszközök, amelyekkel a munkát végezzük. o Termelési eszközök (reá tőke): munka tárgya + munka eszköze
•
Munka: céltudatos emberi tevékenység végzője a munkaerő (humán erőforrás).
•
Vállalkozó: biztosítja a tárgyi és a személyi feltételeket, megszervezi, irányítja a tevékenységet.
•
Információ: fontos feltétele a modern gazdálkodásnak. 2.6.
Elosztás fogalma, jövedelmek fajtái
Megmutatja, hogy ki, milyen formában és mennyi jövedelemhez jut. A jövedelmek forrásuk szerint lehetnek: •
Tőkejövedelmek: kamat, osztalék, árfolyamnyereség stb.
•
Munkajövedelmek: munkabér, megbízási díj stb.
•
Társadalmi juttatások: pénzbeli (GYES, GYED stb.), természetbeni (oktatás, egészségügy stb.) 2.7. Csere fogalma, formái, pénz kialakulása, funkciói Az a folyamat, amikor a megtermelt termékek valamilyen módon eljutnak a fogyasztókhoz, felhasználókhoz. Formái: • Közvetlen termékcsere: áru ↔ áru • Közvetett árucsere: áru ↔ pénz 2.7.1. A pénz kialakulása
A modern pénz kialakulása • A pénzt az árufeleslegek keletkezése és cseréje hívta életre • Folyamatos változás a gazdaság (piac) fejlődéséhez igazodva Egy általánosan elfogadott árucikk, mint cserealap
Árupénz korszaka
Az arany kitüntetett szerepe az áruk között (értékmérő)
Aranypénz korszaka Arany és pénzhelyettesítők korszaka
Írásban rögzített fizetési ígéret (váltó) megjelenése Önálló értékkel nem rendelkező bankjegyek kibocsátása
Modern pénz
Aranyfedezettel
Aranyfedezet nélkül
2.7.2. A pénz funkciói •
Értékmérő / általános egyenértékes funkció: önálló értéke révén valamennyi áru értéke kifejezhető benne, megmutatja az árát. •
Forgalmi eszköz funkció: a pénz és az áru egyidejűleg cserél helyet egymással.
•
Fizetési eszköz funkció: az áru vásárlása és az ellenérték kifizetése időben elszakad egymástól. Megszűnik a közvetlen kapcsolat, ezáltal létrejön a hitel.
•
Felhalmozási vagy megtakarítási eszköz funkció: rövidebb vagy hosszabb ideig felhalmozódik, azaz nem kerül elköltésre. Elhalasztott keresletet fejez ki, melyet elősegít a megtakarítási hajlandóság ösztönzése.
•
Világpénz: a pénz nemzetközi kapcsolatokban is ugyanolyan funkciót lát el, mint belföldön. Például kulcsvaluták, közös valuták.
2.8.
Fogyasztás fogalma, formái
A megtermelt javak és szolgáltatások felhasználása. Formái: •
Termelő fogyasztás: termelési eszközök felhasználása.
•
Végső fogyasztás: fogyasztási cikkek felhasználása.
•
Egyéni fogyasztás: magánszemélyek, családok szükségleteinek kielégítésére vásárolt termékek és szolgáltatások felhasználása.
•
Közösségi fogyasztás: a termékeket/szolgáltatásokat egy lakóközösség, település közösen használ, vagy közös használattal fogyaszt el.
3. Újratermelés
A szükségletek kielégítésének megvalósulása (fogyasztás) után a folyamat újra indul, hiszen újabb igények keletkeznek, és ezeket ismét ki kell elégíteni. Ez folyamatos termeléshez vezet, ezért nem termelésről, hanem újratermelésről beszélünk, amely soha nem szűnik meg. Bővített újratermelés: egyre többet és többet termelnek a gazdálkodási körfolyamatban. Szűkített újratermelés: a termelés visszaesik, kevesebb terméket állítanak elő.
Piac 1. Piac fogalma, fajtái A kereslet (vevő) és a kínálat (eladó) találkozási helye és az ebből létrejövő áruforgalom összessége. A piac csoportosítása Csoportosítás szempontja Piaci formák Értékesítési piac Áruk és szolgáltatások piaca Beszerzési piac Szakmai tagolás szerint Munkaerőpiac Erőforrás piacok Pénz- és tőkepiac világpiac Földrajzi tagolás szerint belföldi piac 1.1. Áruk és szolgáltatások piaca Ezen a piacon különböző áruk és szolgáltatások cserélnek gazdát. Attól függően, hogy fogyasztási cikkeket vagy termelési eszközöket adnak-vesznek, illetve kik az eladók és a vevők, lehet: • Értékesítési piac: fogyasztási cikk piaca. • Beszerzési piac: termelési eszközök adásvétele, az eladók és a vevők is vállalkozók. • Árutőzsde: az áruk értékesítésének különleges, nagybani formája. 1.2. Munkaerőpiac A munkavállalók a munkavégző-képességüket (munkaerejüket) adják el a munkaadóknak, melynek ára a munkabér. 1.3. Pénz- és tőkepiac Rövid és hosszú lejáratú hitelek és értékpapírok piaca. Értéktőzsde: a pénz-és tőkepiac különleges, szervezett, koncentrált formája. 1.4. Világpiac A különböző országok egymás közötti többszintű kereskedelmének területe, amely több részpiacból tevődik össze. 1.5. Belföldi piac Az adott ország országhatárain belüli adásvétel területe, amely több részpiacból tevődik össze. 2. Piac tényezői A piac tényezői a kereslet, a kínálat és az ár. Az ár teremt kapcsolatot a kereslet és a kínálat között. 2.1.
Kereslet
Fizetőképes vásárlási szándék. Vásárlási alap: Egy adott időszakban a lakosság mennyit szán vásárlásra. Vásárló erő: A vásárlási alap reálértéke megmutatja, hogy a vásárlási alapból, mennyi árut és szolgáltatást lehet megvásárolni. A keresletet befolyásoló tényezők: •
szükséglet
•
jövedelem (jövedelem-rugalmassági együttható)
•
ár (árrugalmassági együttható)
•
szokások
•
reklám
•
egyéb
2.2.
Kínálat
Eladásra szánt áruk és szolgáltatások összessége. Nemzetgazdasági szinten árualapról (árufedezetről) beszélünk. Az árualap nagyságát két tényező befolyásolja: •
Az adott országban előállított áruk és szolgáltatások mennyisége.
•
A megtermelt termékből mennyit exportálnak (kivitel) és mennyi az import (behozatal).
2.3.
Ár
Az áruk (termékek) és szolgáltatások pénzben kifejezett értéke. Az árak nagyságát befolyásoló tényezők:
3.
•
az előállítás, forgalmazás költségei
•
a termelő és az eladó(k) haszna
•
az áru piaci helyzete
•
a pénz értékének változása
•
állami árszabályozás
Piaci egyensúly
A kereslet és a kínálat mennyisége és összetétele összhangban van egy adott ár mellett. Marshall-kereszt
4.
Piaci verseny
A piaci szereplők azon tevékenységeinek összessége, amelynek során a piaci lehetőségek kihasználásával törekednek arra, hogy minél nagyobb haszonra tegyenek szert. Kialakulásának feltételei: •
Ne legyen monopolhelyzet a piacon.
•
A kínálat haladja meg a keresletet.
•
A vállalkozó szabadon dönthessen.
Főbb területei: •
Értékesítési piac
•
Beszerzési piac
•
Munkaerőpiac
•
Tőkepiac
5. A piac elemzése (SWOT-analízis) A SWOT elemzés célja, hogy egy szervezet életében feltárja egy adott termékben / szolgáltatásban / környezetben / folyamatban stb. rejlő piaci lehetőségeket ez által segítse a menedzsmentet a döntéseik meghozatalában. A SWOT analízis elnevezés (magyarul GYELV) egy angol nyelvű rövidítést takar.
Az analízis lényege, hogy egy táblázatba rendezve szedje össze az adott vállalat Erősségeit, Gyengeségeit, Lehetőségeit és Veszélyeit. Az elemzés előnye, hogy az egész vállalatra, intézményre alkalmazható és elvégzése könnyen és gyorsan megoldható, továbbá feltárja a vállalat egészének és legfontosabb területeinek erősségeit, azaz azokat a működési összetevőket, amelyek magas színvonalat tudnak biztosítani a versenyképesség érdekében.
Nemzetgazdaság Egy adott ország gazdasági tevékenységeinek és gazdasági szervezeteinek összessége. A gazdálkodó egységek által végzett tevékenységek típusai: •
Főtevékenység: legnagyobb bevételt hozza.
•
Másodlagos tevékenység: kisebb bevételt eredményez.
•
Kiegészítő tevékenység: segíti az előző kettő megvalósulását.
A vállalkozásokat a főtevékenységük alapján sorolják be. A besorolásnak különböző szintjei vannak: •
Nemzetgazdasági ág
•
Ágazat
•
Alágazat
•
Szakágazat
TEÁOR: Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere A nemzetgazdasági ágak különböző helyet foglalnak el az újratermelési folyamatban. Ezek alapján van: •
Primer szektor: alapanyag- és kitermelő ágak
•
Szekunder szektor: feldolgozással foglalkozó ágak
•
Tercier szektor: szolgáltató ágak.
A gazdálkodás alapegységei A gazdasági élet meghatározó szereplői, a gazdálkodás alanyai: Alapegység
Alapvető cél
Háztartások (család)
Szükségletek maximális kielégítése
Vállalkozások
Hosszú távú profitmaximalizálás
Állam
Zökkenőmentes gazdasági működés feltételeinek biztosítása, közös ügyek hatékony intézése
1.
Háztartások •
A gazdálkodás legkisebb egységei.
•
Erőforrásokat használnak fel.
•
Jövedelemmel, vagyonnal rendelkeznek.
•
Kiadásokat teljesítenek.
Fontos szereplői a gazdaságnak, mert: •
itt történik a szükségletek kielégítése,
•
a munkaerő újratermelődésének területe,
•
termeléssel is foglalkozik.
2.
Vállalkozások •
A gazdasági élet legfontosabb szereplői.
•
A piaci verseny viszonyai között működnek.
•
Kockázatvállalás.
•
Bevételeikből fedezik a kiadásaikat.
•
Önállóan tevékenykednek.
•
Nagy döntési szabadsággal rendelkeznek.
3.
Állam •
Tulajdonosként (résztulajdonosként) működtet vállalkozásokat.
•
Olyan feladatokat végez, amelyeket a vállalkozások nem tudnak, vagy nem akarnak ellátni.
•
Ellát olyan feladatokat, melyek nem eredményérdekeltek.
•
Kizárólagos állami feladatok ellátása.
•
Meghatározza a gazdaság szereplőinek piaci környezetét.
Vállalkozások 1.
Vállalkozás fogalma, jellemzői, csoportosítása
Vállalkozás: részben egy tevékenység, melynek során a vállalkozó rendszeresen és üzletszerűen (nyereségorientáltan) tevékenykedik, részben pedig az a szervezeti forma, melynek keretein belül ez a tevékenység folyik. Vállalkozás jellemzői: •
Cégnév alatt működnek.
•
Önállóan végzik tevékenységüket.
•
Nyereségérdekeltek.
•
Tőkét kockáztatnak.
•
Anyagi és erkölcsi felelősséggel tartoznak a tevékenységükért.
•
Cél-és eszközrendszerük van.
Vállalkozási formák (tulajdonforma szerint): 1. Magántulajdon •
egy személy tulajdonában
-
egyéni vállalkozás
-
korlátolt felelősségű társaság (KFT)
-
részvénytársaság (RT)
•
több személy közös tulajdonába (gazdasági társaság)
-
közkereseti társaság
-
betéti társaság
-
korlátolt felelősségű társaság
-
részvénytársaság
-
közös vállalat
2. Szövetkezeti tulajdon 3. Állami tulajdon
2.
A vállalkozások szervezeti formái, alapításuk
2.1 Egyéni vállalkozás: egy személy vállalkozik, valamilyen üzletszerű tevékenységet végez, a saját nevében és a saját kockázatára. A munkavégzés módja szerint lehet: •
főfoglalkozásként
•
többes jogviszonyban (munkaviszony mellett, tanulóként)
•
kiegészítő tevékenységként (nyugdíj mellett).
Mindenkinek joga van egyéni vállalkozást alapítani, aki cselekvőképes, lakóhelye van, magyar állampolgár vagy külföldi, ha van tartózkodási engedélye és gazdasági célú letelepedésre feljogosító engedélye. (alanyi jog) Nem lehet egyéni vállalkozó: a) aki gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt
jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek b) akit
szándékos bűncselekmény szabadságvesztésre ítéltek
miatt
egy
évet
meghaladó
végrehajtandó
c) akit valamilyen foglalkozástól eltiltottak, arra a tevékenységre d) aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja e) akinek köztartozása van (adó, vám, járulék, illeték)
2010. január 1-jétől a vállalkozói tevékenység gyakorlásának nem feltétele a vállalkozói igazolvány, elég az, hogy az erre irányuló szándékáról a természetes személy a hatósághoz az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény rendelkezéseinek megfelelő bejelentést tegyen. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentése elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, vagy személyesen kezdeményezhető. A bejelentést 1. személyesen a Hatóság útján vagy 2. ügyfélkapun keresztül az erre a célra rendszeresített űrlapon (a továbbiakban: elektronikus bejelentés) kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell: 1. a bejelentő családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét vagy szálláshelyét (a továbbiakban együtt: lakcím), értesítési címét, állampolgárságát, 2. nyilatkozatot arról, hogy nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró okok, 3. a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységet (tevékenységeket) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kód szerint megjelölve, 4. a székhely, valamint szükség szerint a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét,
5. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott további adatokat és nyilatkozatokat, amelyek az állami adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes. Az egyéni vállalkozói igazolvány A vállalkozói igazolvány már nem feltétele az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának, azonban ha az egyéni vállalkozó kéri, számára a Hatóság egyéni vállalkozói igazolványt (a továbbiakban: igazolvány) állít ki. Az igazolvány az egyéni vállalkozó családi és utónevét, a törvényben meghatározott egyéb adatokat és adószámát, továbbá az igazolvány számát, a kiállítás helyét, keltét és a kiállító hatóság megnevezését tartalmazza. Az igazolvány a kiállításának napján fennálló, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokat igazolja. Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a tevékenység folytatása során bármikor (ideértve az adatok megváltozása miatt kért igazolvány kiállítását is) kérhető. Ha az igazolvány kiállítását az egyéni vállalkozó személyesen kéri, azt haladéktalanul ki kell állítani a részére. Egyéb esetben az egyéni vállalkozói igazolványt az egyéni vállalkozó részére a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül kézbesíteni kell. Egyéni vállalkozás megszűnése: a) az egyéni vállalkozó visszaadja az igazolványát b) az igazolványt a jegyző visszavonja (pl. köztartozás) c) az egyéni vállalkozó meghal, vagy elveszti cselekvőképességét
2.2. Egyéni cég Az egyéni vállalkozó kérheti a székhely szerinti cégbíróságon a vállalkozásának bejegyzését a cégjegyzékbe, a bejegyzett egyéni vállalkozás az egyéni cég. Jellemzői: •
Nem jogi személy.
•
Korlátlan felelősség.
•
Átalakítható egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá.
2.3. Gazdasági társaságok Nem egyedüli tulajdonosként birtokolnak egy vállalkozást, hanem többen együtt. (Kivéve: egyszemélyes társaságok) 2.3.1. A gazdasági társaságok általános jellemzői Alapítói: bárki és bármilyen szervezet lehet, bármilyen gazdasági tevékenységet folytathat. Alapító dokumentum (társasági szerződés, alapszabály, alapító okirat): a tulajdonosok szerződése, melynek célja a tagok egymás közötti viszonyainak rendezése. Akkor érvényes, ha írásba foglalták, ügyvéd ellenjegyezte és minden tag aláírta. Kötelezően meghatározandó kérdések: •
a társaság neve, székhelye
•
tagok neve, lakhelye (cégnév, székhely)
•
társasági vagyon mértéke, rendelkezésre bocsátás módja és ideje
•
mindaz, amit az egyes társasági formáknál előír a törvény (társasági tv.) Társasági vagyon: a tagok bocsátják rendelkezésre, két részből állhat: pénzből és apportból (nem pénzbeli hozzájárulás a vagyonhoz). A vagyon nem a tagok közös vagyona, hanem a társaság, mint önálló szervezet vagyona. Tagok felelőssége: azt fejezi ki, hogy a társaság tulajdonosai mennyiben felelősek a társaság tartozásaiért. •
Korlátlan felelősség: a tagok teljes vagyonukkal felelnek a társaság tartozásaiért, amennyiben a társasági vagyon a követelések fedezésére nem elég.
•
Egyetemlegesség: a tartozás bármelyik tagtól követelhető.
•
Korlátolt felelősség: a tag csak a bevitt vagyonnal felel a társaság tartozásaiért. Jogi személyiség: jogi személy olyan jogképes szervezet lehet, melynek ezt a tulajdonságát jogszabály ismerte el. Feltételei: • a társaságnak legyen külön vagyona és ez különüljön el az alapítók vagyonától •
a társaságnak legyen önálló szervezete
•
tartósan működjön
•
az állam által elismert céllal rendelkezzen.
Szervezete: •
Tulajdonosok testülete: ez a társaság legfőbb szerve, elnevezése társasági formánként eltérő. Vannak kérdések, melyben csak ez a testület dönthet: a társaság megalakulása, nyereség felosztása, tevékenységi kör, vezető tisztségviselők megválasztása stb.
•
Vezető tisztségviselők: megbízatása mindig határozott időre szól, bármikor visszahívható. Nem jogi személyiségű társaságoknál csak a tagok közül kerülhet ki.
•
Felügyelő bizottság: feladata a vezető tisztségviselők ellenőrzése, a tulajdonosok érdekeinek védelme.
•
Könyvvizsgáló: feladata a mérleg és az eredmény-kimutatás ellenőrzése.
2.3.2. Társasági formák •
Közkereseti társaság (KKT): néhány főből álló, nem nagy tőkével induló kisvállalkozás. Alapítói: min. 2 tag Alapító dokumentum: társasági szerződés Induló vagyon: nincs törvényi előírás Tagok felelőssége: korlátlan és egyetemleges Személyisége: nem jogi személy egy tag=egy szavazat (társasági szerződésben máshogy is szabályozhatják)
nyereségfelosztás, veszteségviselés vagyonarányos •
Betéti Társaság (BT): a kkt. egyik változata Alapítói: min. 2 tag: egy beltag, egy kültag Alapító dokumentum: társasági szerződés Induló vagyon: nincs törvényi előírás Tagok felelőssége: beltag: korlátlan és egyetemleges, csak ő vezetheti a társaságot; kültag: korlátolt Személyisége: nem jogi személy nyereségfelosztás, veszteségviselés vagyonarányos
•
Korlátolt Felelősségű Társaság (KFT): a kis- vagy közepes méretű és tőkeerejű vállalkozások leggyakoribb formája. Alapítói: min. 2 tag (kivéve egyszemélyes) Alapító dokumentum: társasági szerződés Induló vagyon (törzstőke): min. 3 000 000 Ft, mely a törzsbetétek (min.100 000 Ft) összessége Tagok felelőssége: korlátolt Személyisége: jogi személy Legfőbb szerve: taggyűlés Vezető tisztségviselő: ügyvezető Felügyelő bizottság: nem kötelező, de 25 fő taglétszám, 20 m Ft törzstőke és 200 fő dolgozói létszám felett kötelező Könyvvizsgáló: nem kötelező, de 50 m Ft törzstőke felett igen
•
Részvénytársaság: nagy tőkével rendelékező vállalkozási forma sok alkalmazottal. Formái: NYRT, ZRT Alapítói: min. 2 tag (kivéve egyszemélyes) Alapító dokumentum: alapszabály Induló vagyon (alaptőke): min. 20 000 000 Ft (Nyrt.), min. 5 000 000 Ft (Zrt.), mely előre meghatározott számú és névértékű részvényből áll. Tagok felelőssége: korlátolt Személyisége: jogi személy Legfőbb szerve: közgyűlés Vezető tisztségviselő: igazgató tanács Felügyelő bizottság: kötelező Könyvvizsgáló: kötelező
2.3.3. Nonprofit szervezetek Olyan nem nyereségérdekelt társaságok, amelyek közcélokat szolgáló feladatokat látnak el. Formái: • Társadalmi szervezet •
Köztestület
•
Alapítvány
•
Közalapítvány
•
Közhasznú társaság
•
Nonprofit gazdasági társaság 3. A vállalkozások szereplői (érintettjei) A vállalkozás érintettjei azok, akikkel a vállalkozás tartós, lényeges kapcsolatban áll. Belső szereplők Külső szereplők Tulajdonosok
Fogyasztók
Menedzserek
Versenytársak
Munkavállalók
Szállítók Partnerek
4. A vállalkozások környezete, STEEP elemzés A vállalkozások nyitott rendszerek, amelyek környezetükbe beépülve, azzal valamilyen hatáskapcsolatban működnek. A vállalati működés környezeti feltételeinek két nagy csoportja: •
mikrokörnyezet
• makrokörnyezet. 4.1. Mikrokörnyezet Az a környezet, amellyel a vállalkozás közvetlen kapcsolatban van, elemeire a működése során hatással lehet. Elemei: •
Beszállítók
•
Piaci közvetítők (kereskedők, szállítmányozók, pénzügyi szolgáltatók)
•
Vevők
•
Versenytársak
•
Közvélemény (belső, helyi, pénzügyi, média, civil szervezetek, kormányzat)
4.2. Makrokörnyezet Az a környezet, amelynek elemei a vállalkozás számára adottságként jelentkeznek, azokra a vállalkozás tevékenysége nincs hatással. A makrokörnyezet elemei objektív adottságok, amelyek folyamatos változásban, fejlődésben vannak, így ezeket a vállalkozásoknak figyelemmel kell kísérnie, értelmeznie, elemeznie kell. Ennek legelterjedtebb módszere a STEEP-analízis.
S (sociological)
társadalmi tényezők (demográfiai, társadalmi, kulturális) T (technical, technological) műszaki-technológiai tényezők E (economical) gazdasági tényezők E (environmental) környezeti, ökológiai tényezők P (political) politikai, jogi tényezők 5. A vállalkozások válsághelyzete, csődeljárás Akkor mondjuk, hogy egy cég helyzete válságos, amikor a léte veszélyeztetett. A válságot több tényező együttes hatása idézheti elő, de alapvetően két nagy csoportot különböztetünk meg: • piaci körülmények, pénzügyi helyzet kedvezőtlen alakulása • vezetési hibák. A válsághelyzet okai lehetnek: • hirtelen kereslet, vagy ízlésváltozás • menedzser vagy tulajdonosváltás • a cég főtermékei nem kellenek a piacon • pénzügyi egyensúly felbomlik • természeti katasztrófák • kedvezőtlen nemzetközi események stb. A válság tünetei lehetnek: • bevételek csökkenése • bevételek és kiadások arányának megváltozása • szaporodó vevőpanaszok • romló termék illetve szolgáltatás minőség • szállítók rövidebb fizetési határidőt szabnak stb. A válság feloldása, menedzselése, kezelése: Válság esetén a tulajdonos válságmenedzsmentet nevezhet ki, melynek feladatai: • a válság okainak feltárása • beavatkozás a folyamatokba. A válságmenedzselés lehetőségei: • megelőző intézkedések • zavarelhárító döntések • likvidáló döntések • késleltetett adósságfizetés • csődeljárás • felszámolás, jogutód nélküli megszüntetés. Csődeljárás Csődről akkor beszélünk, ha a vállalkozás tartósan fizetésképtelen. Ez akkor következik be, ha: • az elismert tartozást a lejáratot követő 60 napon belül nem egyenlíti ki, • a hitelezők felszólítására az elismert és lejárt tartozást (fizetési felszólítás kézhezvételétől számított) 15 napon belül nem egyenlítette ki, • a vállalkozással szemben elrendelt végrehajtás nem volt eredményes, • a megkötött csődegyezséget a vállalkozás nem teljesítette.
A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Három éven belül nem indítható újabb csődeljárás. Célja: a fizetésképtelen vállalkozás pénzügyi helyzetének helyreállítása, a tevékenység újjászervezése. Menete: • Az adós „csődeljárás megindítása iránti” kérelmet nyújt be az illetékes bírósághoz. • Értesítik a vállalkozás érdekképviseleti szerveit és hitelezőit, vagyonfelügyelőt neveznek ki. • 60 napon belül összehívják a hitelezői választmányt, ahol az adós és a hitelezők egyezséget próbálnak kötni, felvázolják a csődegyezségi programot. • A csődegyezségi dokumentum alapján dönt a bíróság a fizetési haladékról (moratórium). Amennyiben nem jön létre csődegyezség a bíróság elrendeli a felszámolási eljárást. • A bíróság a csődeljárást befejezettnek nyilvánítja.
6. A vállalkozások megszűnése, megszüntetése A vállalkozások többféle okból szűnhetnek meg, ezek: • Letelt az időtartam, amire létrehozták. • A tagok eldöntötték, hogy jogutód nélkül megszüntetik. • A cégbíróság megszűntnek nyilvánítja. • A bíróság felszámolja. • A tagok száma a törvényi minimum alá csökken. • A tagok eldöntötték, hogy a társaság átalakul, egyesül vagy szétválik. Megnevezés
Megszűnés típusa Átalakulás
Jellemzői A társasági forma megváltozik. Beolvadás: egy vagy több társaság beolvad egy másik társaságba
Egyesülés Jogutódlással történő megszűnés
Szétválás
Jogutód nélküli megszűnés
Végelszámolás Felszámolás
Összeolvadás: az érintett vállalkozások megszűnnek, ezzel egyidejűleg új társaságot hoznak létre. Különválás: a társaság megszűnik, a megalakuló társaság(ok)ra száll át a vagyona és a tevékenysége. Kiválás: a társaságból a tagok és a vagyon egy részének kivitelével új társaság jön létre, de az eredeti társaság is fennmarad. A társaság tagjai megszüntetik a fizetőképes társaságot. Célja, hogy a fizetésképtelen adós
vagyonából a hitelezők hozzájuthassanak jogos követeléseikhez. Indíthatja: adós, hitelezők, végelszámoló.