13. évf. - 2017/9-10. szeptember-október Magyar Nemzet 2017. szeptember 16.
A génszerkesztés technológiájával már nem futurisztikus álom a macskajajmentes vörösbor és a szarv nélküli tehén
Hófehér csiperke Molnár Csaba A génszerkesztésnek nevezett új, a tudományos világot nagy izgalomban tartó eljárás forradalmasítja a géntechnológiát. A figyelem azonban szinte kizárólag az orvosi alkalmazásaira irányul, miközben mezőgazdasági felhasználása sokkal kiterjedtebb lehet. Ám előkerül a régi kérdés: ez génmódosításnak minősül-e, és ha igen, a génmódosítás rossz-e egyáltalán, vagy vannak azért jó formái is? Félő, hogy Európa és benne Magyarország a tudománytalan ideológiai kötélhúzás miatt megint lemarad a forradalomról.
változtatni. A felfedezés mögött álló kutatópáros teljesítményéért nyilvánvalóan Nobel-díjat fog kapni néhány éven belül. Visszatérve a csiperkéhez, Yang, miután megalkotta a barnulásmentes gombát, elkezdett a „találmány” gazdasági hasznosításán gondolkozni, magyarul, eszébe jutott, hogy akár el is lehetne adni. Itt jött azonban a dilemma, hogy a CRISPR-rel génszerkesztett (tehát szigorú értelemben módosított) gomba vajon a törvények szerint is génmódosított szervezetnek (GMO-nak) minősül-e. Ez azért nem egyértelmű, mert nem építettek be új gént a genomba. A kutató ezért levelet írt az amerikai földművelésügyi minisztériumnak, állásfoglalást kérve a kérdésben. Végül megérkezett a válasz, amelyben az állt, hogy a CRISPR-rel
Yinong Yang, a Pennsylvaniai Állami Egyetem növénypatológusa olyan fehér csiperkegombát állított elő génszerkesztéssel, amely fehér is marad, nem barnul be (így a vásárlók számára kívánatosabbnak tűnik), számol be a Nature. Ehhez annyit kellett mindössze tennie, hogy a gomba hat génje közül, amelyek a polifenol-oxidáznak nevezett és a barnulásért felelős gént kódolják, egyet „kiütött” (működésképtelenné tett) azáltal, hogy kivágott néhány bázispárt, a gének elemi alkotórészeit. Így harminc százalékkal csökkent az enzimaktivitás. A tudós nem épített tehát be más fajból származó gént, de még másik csiperkéből származót sem. Mindössze a meglévő génben okozott egy apró és nagyon precíziósan célzott, tudatos változást a CRISPR-nek nevezett, a korábbiaknál sokkal pontosabb, egyszerűbb és olcsóbb genomszerkesztési eljárás segítségével (erről részletesen legutóbb lapunk augusztus 8-i számának 15. oldalán írtunk). A CRISPR-t ma már szerte a világon a legkülönfélébb célokra használják a rákgyógyítástól a malária kórokozójára rezisztens szúnyogok tenyésztésén keresztül a mezőgazdaságig. Eredetileg a baktériumok vírusfertőzés elleni védekezőrendszerének mechanizmusa volt, de segítségével könnyűszerrel lehet a DNS bármely pontját tökéletesen kontrollált módon meg-
Forrás: Pennsylvania State University
1
13. évf. - 2017/9-10. szeptember-október
jelleg is jött: túl sok lett az ág és a virág, mindez a gyümölcsneveléstől vonta el a növény energiáit. A kutatók több mint négyezer paradicsomfajtát vizsgáltak át, és ezek genetikai elemzésével megtalálták azt a három gént, amelyek a nem kívánt jellegzetességeket okozzák. Ezután úgy szerkesztették ezeket, hogy a létrejött új fajta inkább a paradicsomok hizlalására koncentráljon a haszontalan szárnövesztés helyett. A lista a végtelenségig folytatható. Egyes kutatócsoportok úgy módosították a szőlő és a borkészítéshez (is) használt élesztőgomba génjeit, hogy kevesebb legyen a borban a másnaposságot okozó vegyület, viszont tízszer több a rezveratrol, az a vegyület, amelyet sokan a vörösbor jótékony egészségi hatásai mögött sejtenek. Az Arkansasi Egyetemen a rizsszemekben lévő keményítő szerkezetében lévő „egyenetlenségeket” igyekeznek kiküszöbölni a génszerkesztéssel. Ezek a hibák azt okozzák, hogy a szemek nem egységesen főnek át, amitől az étel egyszerűen silányabb lesz. Viszont találtak egy kínai rizsfajtát, amelyben egy természetes módon létrejött mutáció az egyik génben kiküszöböli ezt a hibát. A kutatók ugyanezt a mutációt mesterségesen váltották ki más rizsfajtákban is. Más kutatócsoportok a rizs gyakori betegségei ellen teszik rezisztenssé a növényt mindössze néhány nukleotid (génépítő elem) megváltoztatásával.
Forrás: Cold Spring Harbor Laboratory módosított genetikai állományú élőlények a törvény értelmében nem minősülnek GMO-nak, így különleges engedélyek nélkül is forgalmazhatók. Időközben a biotechnológiai ipar egyéb szereplői is ráálltak a témára, így ma már Amerikában lehet olyan génmódosított almát és krumplit kapni, amelyek felvágás után lassabban barnulnak meg, így tovább megőrzik a frissesség látszatát.
Ne higgyük azonban, hogy a génmódosítás új formái kizárólag a növénynemesítést fogják felgyorsítani, új technológiai szintre helyezni az elkövetkező
– Génszerkesztéssel előállítottak már lisztharmatra rezisztens búzát, a járványos barnulásnak ellenálló rizst, és a példák száma hamarosan talán szinte végtelen lesz. Mindaz, ami eddig a hagyományos nemesítéssel megvalósítható volt lassan, kis hatékonysággal, az ezzel a technológiával gyorsan, pontosan végrehajtható – mondja Dudits Dénes akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának professor emeritusa, a Precíziós nemesítés című, részben génszerkesztéssel foglalkozó tanulmánykötet társszerkesztője. Egy, a Cell folyóiratban megjelent tanulmány szerint az amerikai Cold Spring Harbor Kutatóintézet munkatársai a paradicsomot „javították meg” az új módszer felhasználásával. Az ötvenes években a Galápagos-szigetekről származó vad paradicsomfaj segítségével olyan fajtát nemesítettek ki, amelynek gyümölcsei hosszabb ideig a száron maradnak – így szüret előtt tovább megőrzik frissességüket. Csakhogy ezzel együtt két nem kívánt
Génkezelt növények a nagyvilágból. Finom különbségek. Forrás: University of Arkansas
2
13. évf. - 2017/9-10. szeptember-október
években – az állattenyésztésre hasonló hatással lesznek. A Recombinetics nevű géntechnológiai cég kutatói tavaly olyan teheneket „állítottak elő”, amelyeknek egyáltalán nincs szarvuk. A Science beszámolója szerint Amerikában a tejelő tehenek nyolcvan százalékának eltávolítják a szarvát, hogy így védjék meg a gondozókat és a többi állatot. A műtét fájdalmas, utálják is az állatvédők. A húsmarhák viszont sokkal gyakrabban szarvatlanok természetes módon is, mivel a megfelelő génhelyeiken olyan allél (génváltozat) van, amely a szarv hiányát okozza. Amint az elmúlt évtizedek történései alapján nyilvánvaló, egy új mezőgazdasági technológia sikere korántsem csak a tudományos problémák legyőzésén áll vagy bukik. Legalább ugyanilyen fontos, hogy a közvélemény elfogadja-e vagy sem. A klasszikus génmódosítást a legtöbben az ördög mesterkedésének tartják, és különösebb tudományos bizonyítékokat nem igényelve rettegnek tőle. E cikknek nem célja e hiedelmek megalapozottságának vizsgálata, bár abba érdemes belegondolni, hogy az Egyesült Államokban évtizedek óta több száz millió ember eszik GM-növényt nap mint nap, és eddig még nem született bizonyíték arra, hogy ettől bárki is megbetegedett volna. Emellett az elmúlt másfél évtizedben százmilliárd haszonállatot takarmányoztak genetikailag módosított fajták termésével, káros hatás nélkül. Ugyanakkor a géntechnológiát övező bizonytalanság valós, amelyet a politikusok, illetve egyes környezetvédő szervezetek tovább gerjesztenek. A génszerkesztés csak akkor tudja beváltani a hozzá fűzött reményeket, ha elkerüli, hogy egy kalap alá vegyék a GMO-val.
megtévesztésével és az innováció-ellenességgel a jövőbe mutatóan is kárt okoznak. Most viszont, a génszerkesztés megjelenésével előállt egy kitűnő alkalom a politika számára, hogy ebből a zsákutcából presztízsveszteség nélkül kimeneküljön – tartja Dudits Dénes. – A hatályos uniós szabályozás szerint a mutációs nemesítéssel előállított fajták (és végül is a génszerkesztett növények, állatok is ide tartoznak) nem minősülnek GMO-nak. Jelenleg a kérdés az Európai Bíróság előtt van, döntés egyelőre nincs. A génszerkesztett termények egyébként is megkülönböztethetetlenek az egyéb mutációs nemesítési módszerekkel létrehozott fajtáktól, hiszen a két technológia eredménye azonos. Ezzel szemben a klasszikus génmódosítás során beültetett géneket könynyen ki lehet mutatni. Remélem, hogy győz a józan ész, és most nem fogjuk elkövetni ugyanazokat a hibákat, mint a GMO-ügyben, és hasznosítjuk a precíziós nemesítés eredményeit a magyar mezőgazdaság jövőbeni versenyképessége érdekében.
– Magyarországon hatalmas károkat okoz, hogy a génmódosított mezőgazdasági termények tilalma benne van az alaptörvényben. E szavak az emberek
***
3
13. évf. - 2017/9-10. szeptember-október https://www.theparliamentmagazine.eu/articles/partner_article/europabio/will-europe-embraceprecise-plant-breeding-or-further-frustrate
Befogadja-e Európa a precíz növénynemesítést, vagy továbbra is akadályozza az innovációt? Írta: Arjen van Tunen 2017. szeptember 18-án az Opinion Plus-ban
Jelenleg egy tudományos-technológiai áttörés tanúi vagyunk: az új genomszerkesztési módszerek lehetővé teszik, hogy specifikus genetikai javításokat végezzünk mindenféle élő szervezetben, többek között a haszonnövényekben is. A jelenleg használatos, idő- és munkaigényes módszerrel szemben, amely a teljes genomban létrehozott, nagyszámú, véletlenszerű mutáció közül válogatja ki a keresett tulajdonságokkal rendelkező variánsokat, a genomszerkesztés nagyon gyors, pontos és kiszámítható. Vegyük például a paradicsomot, amelynek DNS-kódja körülbelül egymilliárd betűből (G, A, T és C) áll. A paradicsom természetes DNS-ében most pontosan végre tudjuk hajtani egyetlen betű megváltoztatását, idegen, illetve bármilyen DNS hozzáadása nélkül. A hagyományos nemesítési módszerekkel öszszehasonlítva a genomszerkesztő módszerek (közöttük a CRISPR) által lehetővé tett sokszoros pontosság ahhoz hasonló, mint amikor szabad szemmel történő megfigyelés helyett modern távcsövekkel kutatjuk az égboltot.
Arjen van Tunen Amióta az emberek a fűből gabonát nyertek és a vadászó-gyűjtögető életmódot elhagyva fokozatosan földművelőkké váltak, a mezőgazdaság és a növénynemesítés civilizációnk meghatározó tevékenysége. A ma termesztett és fogyasztott haszonnövények jelentősen különböznek vad őseiktől. Ehető részeik tipikusan sokkal nagyobbak, több terem belőlük, és sokkal vonzóbb a kinézetük is. Az elmúlt ötven év során különösen nagyot fejlődött a növénynemesítés: csúcstechnológiává lépett elő, amely egész modern világunkat táplálja. Az éghajlatváltozás, a népességnövekedés és egyéb élelmezési kihívások – például az alultápláltság és az élelmiszerválságok – közepette azonban még ennél is többet kell tennünk a mezőgazdaság és a növénynemesítés nagymértékű javításáért ahhoz, hogy fenntartható módon ki tudjuk elégíteni a társadalom jövőbeli igényeit.
„A növénynemesítés területén folyó innováció támogatásához most jogbiztonságra van a legsürgősebb szükség az EU-ban” A genomszerkesztés által lehetővé tett fejlesztések segítségével olyan kívánatos tulajdonságokat hozhatunk létre a növényekben, amelyek mind a fejlett, mind a fejlődő világban bővítik a fenntartható élelmiszer-termelést, és jobb minőségűvé és egészségesebbé teszik az élelmiszereket.
Szeretném folytatni a növénynemesítésben ezt az innovációs irányvonalat, és arra szeretném indítani Európát és az európai vezetőket, hogy fogadják el az új genomszerkesztési módszerek használatát haszonnövényeink fejlesztéséhez.
4
13. évf. - 2017/9-10. szeptember-október
sége arra utal, hogy az EU-ban jelenleg érvényes jogrend szerint az új genomszerkesztő módszerek alkalmazása a legtöbb esetben olyan mutációkhoz vezet, amelyek a természetben is megtalálhatók, ezért az alkalmazás eredménye nem GMO. Számos tagállam közintézményei és szakértő testületei megerősítették, hogy ezek a genomszerkesztő módszerek nem tartoznak az EU jelenleg érvényes GMO-törvényének hatálya alá, illetve annak hatálya alól felmenthetők, mivel e módszerek pusztán a mutagenezis pontos eszközei, amelyek mentessége a törvényben kifejezetten biztosítva van.
Az Európai Bizottság tudományos tanácsadó mechanizmusán keresztül felkért szakértők hangsúlyozták, hogy a genomszerkesztés módszereivel „létrehozott változások pontossága és az azok feletti kontroll nagyobb, mint a hagyományos nemesítés vagy a genetikai módosítás bevált módszereinél. Ennél fogva ezek az új módszerek kevesebb nem kívánatos mellékhatást eredményeznek.”
Sajnos a Bizottság soha nem hozta nyilvánosságra sem azt a 2012-ben készült jelentést, amelyet a tagállamokban működő szakértők egy erre a célra létrejött csoportja készített, sem a saját, régen várt jogi dokumentumát, amelyben az EU létező GMO irányelve fényében értelmezni kívánja az új nemesítési eljárásokat.
Ennek ellenére egyes erőteljesen fellépő szervezetek, többek között környezetvédő civilszervezetek be akarják tiltatni ezt az új metodikát, és szabadon terjesztik gyakran megalapozatlan véleményüket a genomszerkesztésből származó „nem kívánt hatások vagy bizonyítatlan biztonságosság” feltételezett kockázatairól. Érvelésük szerint az új nemesítési módszerrel kapott növényt jogilag ugyanolyannak kell tekinteni, mint egy genetikailag módosított növényt, akkor is, ha a genomjába nem került be új (idegen) DNS. Ez az értelmezés azt jelentené, hogy az ilyen növény GMOnak lenne bélyegezve, annak ellenére, hogy mindenben teljesen azonos hagyományos módszerekkel nemesített fajtársaival. Ez a gyakorlatban azzal járna, hogy az ilyen haszonnövényeket nem lehetne az EU-ban termeszteni, és még importálni is csak elhúzódó és költséges engedélyezési eljárás után lenne lehetséges.
Eközben egyes technológiaellenes csoportok aktívan fellépnek a genomszerkesztő innováció ellen, és pert indítottak az Európai Bíróságon annak érdekében, hogy elérjék céljukat, és GMO-nak nyilváníttassák a genomszerkesztett növényeket. Bízom abban, hogy a bírák jól informált döntést hoznak mostantól számítva egy éven belül, és remélem, hogy kiegyensúlyozottan kezelik majd az elővigyázatossági elvet is. Michal Bobek főtanácsnok nemrég arra figyelmeztetett (egy másik ügy kapcsán), hogy „az elővigyázatossági elv általános varázsigévé válhat az innováció megakasztására”.
Mindez jelentősen hátráltatni fogja az innovációt Európában és előbb vagy utóbb a világ más részein is, és gátolni fogja a világ növekvő népességének táplálásához nagyon szükséges, jobb haszonnövények fejlesztését.
„Ideje elfogadni a precíz növénynemesítést és engedni a modern módszerek használatát, ugyanúgy, ahogy a távcsövek használatát is engedjük új világok felfedezésére és kutatására”
A növénynemesítés területén folyó innováció támogatásához most jogbiztonságra van a legsürgősebb szükség az EU-ban. Az EU majdnem tíz éve gyűjt adatokat ebben a témakörben, és ezek túlnyomó több-
Először látni szeretném, hogy a bíróság döntést hoz. Ebben a szakaszban az EU jelenleg érvényes törvényeinek megváltoztatására irányuló, zavaró kezdemé-
5
13. évf. - 2017/9-10. szeptember-október
nyezések nem lennének sem helyesek, sem hasznosak, és csak további késlekedéshez és bizonytalansághoz vezetnének.
és engedni a modern módszerek használatát, ugyanúgy, ahogy a távcsövek használatát is engedjük új világok felfedezésére és kutatására.
Örülök annak, hogy a nemzeti és EU-szintű közintézmények sok információt tettek közzé erről a bonyolult témáról, és segíteni kezdték a növénynemesítésben folyó innovációról és a genomszerkesztésről szóló vitát. Elvárom, hogy erőteljesen védelmezzék a tudományos alapú innovációt, ne csak moderátorként vegyenek részt a vitákban, hanem szálljanak szembe a félrevezető információkkal, és vegyék figyelembe, hogy a fogyasztók körében – mind az EU-n belül, mind azon kívül – nagy és eddig kielégítetlen kereslet van jobb és egészségesebb élelmiszernövényekre.
A szerzőről Arjen van Tunen a KeyGene vezérigazgatója. A KeyGene – növényi biotechnológiai vállalat, dedikált KKV, amelynek székhelye a hollandiai Wageningenben van. A KeyGene körülbelül 130 tudományos szakembere haszonnövényeink tulajdonságainak javítására szolgáló újítások fejlesztésével foglalkozik.
Végezetül remélem, hogy a génszerkesztést ellenzők meggondolják magukat azoknak a bizonyítékoknak a hatására, amelyek azt mutatják, hogy az igen pontos genomszerkesztésben nagy lehetőségek rejlenek egy sor mezőgazdasági és élelmezési probléma, többek között az éghajlatváltozás, az élelmiszerbizonytalanság és az élelmiszer-minőség kérdéseinek kezelésére. Ideje elfogadni a precíz növénynemesítést
NEMESÍTÉS MAGYAR MEZŐGAZDASÁG
2017. augusztus 9. 18. old.
Meghaladott jogi környezet Minden gazdaember sokszorosan megtapasztalhatta, hogy mennyire fontos a jó fajta ahhoz, hogy munkája gyümölcse biztonságos termés és jövedelem legyen. A fajta-előállító nemesítők állandó versenyben vannak a genetikai teljesítőképesség fokozásáért, amihez a tudomány egyre hatékonyabb módszereket biztosít. Alapjaiban új helyzetet teremtett a géntechnológia nemesítési célú felhasználása. A génbeépítéssel kialakított tenyészanyagok, a GMOk termesztését és forgalmazását bonyolult törvényi rendelkezések szabályozzák, uniós és nemzeti hatáskörben egyaránt. Miközben a GMO-kérdés még mindig viták középpontjában áll, addig napjainkra a tudományos világ új korszakot nyitott, és megteremtette
a precíziós nemesítés technológiai alapjait. Az ún. genomszerkesztési módszerekkel célzottan, idegen gének beépítése nélkül lehet megváltoztatni egy kiválasztott célgén építőelemeit, vagy mutációt létrehozni úgy, hogy a DNS-molekula irányítsa a kívánt tulajdonság kialakulását. Még zajlik a metodikai korszakvál-
6
13. évf. - 2017/9-10. szeptember-október
tás mind a kutatásban, mind a gyakorlati nemesítésben, de már megszülettek az első olyan eredmények, mint a késleltetett barnulású csiperkegomba vagy a nagy hústömegű szarvasmarha, -juh és -sertés, amelyeket genomszerkesztéssel nemesítettek. A jog útvesztőjében Az új technológiák elterjedése kikényszeríti a jogi értelmezés és a törvényi szabályozás harmonizálását a világ változásaival. Ez különösen elkerülhetetlen az uniós jogi rendszerben, amely a nemesítés módszerét tekinti a termékszabályozás központi szempontjának. Kérdés, hogy a genomszerkesztéssel előállított, irányított mutációjú fajták termékeit miként kategorizálja az EU. Bár a döntés késik – 2017 végére várható –, azért figyelmet érdemel Geert Glas és Tine Carmeliet tanulmánya, ami a Bio-Science Law Review, 16, 2:91-104 folyóiratban jelent meg. A francia legfelsőbb bíróság (Conseil d'Etat) 2016 októberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy értelmezést kapjon arról, hogy az irányított mutációból származó szervezetek a GMOszabályozás hatálya alá esnek-e. A cikket jegyző jogászok az érvényben lévő GMO-direktívát [Article (2)(2)] vették alapul, amely szerint a GMO „olyan szervezet – az ember kivételével –, amelyben a genetikai anyagot olyan módon változtatták meg, amely nem fordulna elő a természetben párosodás, illetve természetes rekombináció útján”. Fontos még a direktíva melléklete (Article 3 and Annex I B), amely kiveszi a mutánsokat és a sejtfúzióból származó szervezeteket a GMO kategóriából. A direktíva szellemisége alapján elsődlegesen az a szervezet tekintendő GMO-nak, amelynek örökítőanyagát génbeépítéssel alakították ki. A természetben megjelenő spontán mutánsok, vagy a hagyományos mutációs nemesítésből származó fajták esetében véletlen események következtében változik
meg a DNS-molekula, és csak a későbbi szelekció során derül ki, hogy az új mutánsváltozat előnyt jelent-e. Míg az előbbiek fontos szerepet játszanak az evolúciós folyamatokban, addig a fizikai vagy kémiai mutagének eredményesen használhatók a nemesítésben. Megfelelő szabályozásra van szükség A FAO/IAEA adatbankja jelenleg 3248 ilyen mutáns növényfajtát tart számon. Az irányított mutációk lényegében hasonló folyamatok termékei, azzal a különbséggel, hogy a genomszerkesztés során egy kiválasztott gén építőelemét megtervezetten lehet módosítani. Ehhez szükség van a cél-DNS-régió felismerésére, amit fehérjék vagy nukleinsav-molekulák biztosítanak, és a DNS-lánc hasítását előidéző enzimet irányítanak a kicserélendő építőelem közelébe. A jogi kategorizálás szempontjából lényeges figyelembe venni, hogy az irányított mutagenezis olyan szervezeteket eredményezhet, amelyek véletlen mutációs események termékei is lehetnek, és azoktól megkülönböztethetetlenek. Bár az Európai Bíróság állásfoglalásának mibenlétét még nem ismerhetjük, mégis, a ragaszkodás a GMO-direktíva szelleméhez jogi követelmény, és ebből az következik, hogy csak a természetben elő nem forduló génkombinációkat szükséges szabályozni. Ezért a spontán, véletlen genetikai változásokhoz hasonlóan, az irányított mutációs események is kivételt képeznek a GMO státusz alól. A maximális harmonizáció ebben a vonatkozásban is érvényes elvárás, így a tagállamoknak a direktíva szerint kell megítélniük az irányított mutagenezissel létrejött szervezeteket. A direktívában megfogalmazott elővigyázatossági elv nem ad alapot a kivételek felülvizsgálatához. A Közös Európai Fajtajegyzékben a GMO-direktíva alapján történik az egyes tenyészanyagok besorolása, ezért a mutáció eredetű termékek megtalálhatók az uniós piacon,
7
13. évf. - 2017/9-10. szeptember-október
ezek bevonása a GMO-szabályozás hatálya alá, kárt okozna. A bemutatott, Nobel-díjra is érdemes tudományos eredmény felszínre hoz egy mélyebb szabályozási problémát, nevezetesen azt, hogy az EU-direktíva a termék előállításának módjából indul ki a felhasználás feltételeinek szabályozásakor.
reitől és az alkalmazott agrotechnológiától. Ez a reform elvezethetne a géntechnológiával nemesített szervezetek diszkriminációjának felszámolásához és az egységes minősítési rendszerhez. Indokolt, hogy a hagyományos és az új nemesítési módszerekkel előállított fajták termékei azonos minősítési és engedélyezési rendszer alapján kerüljenek uniós felhasználásra. Ezek a biológiai alapok együttesen segíthetik mind az élelmiszer-szükségletek kielégítését, mind a környezetvédelmi kihívások kezelését.
Folyamatos innovációhoz rugalmas jogszabályi környezet Mint a genomszerkesztés példája is igazolja, a tudomány folyamatosan új módszerekkel gazdagítja a nemesítés eszköztárát, így az innovációs folyamatok kikényszerítik a jogi keretek állandó változtatását. Több fontos érv is indokolja az EU szabályalkotási politikájának megreformálását, hogy a végtermék sajátosságainak minősítését helyezze a szabályozás kritériumainak középpontjába, függetlenül a nemesítés módsze-
DUDITS DÉNES az MTA rendes tagja BALÁZS ERVIN az MTA rendes tagja
http://allianceforscience.cornell.edu/blog/experts-find-climate-skeptic-and-anti-gmo-studies-arescientifically-flawed 2017. szeptember 7.
A szakértők szerint a klímaszkeptikus és a GMO-ellenes vizsgálatok tudományos szempontból hibásak Mark Lynas Bár már sok olyan közlemény jelent meg, amelyek azt állítják, hogy a genetikailag módosított (GM) élelmiszerek ártalmasak, és hogy az emberi tevékenység nem okoz éghajlatváltozást, ezek közül egyetlenegy sem állja ki a szigorú tudományos felülvizsgálat próbáját.
címoldalára került, ezzel együtt pedig újraéledtek a szkeptikus vélemények is, amelyek tagadják azt, hogy a globális felmelegedésre vonatkozóan nemzetközi tudományos egyetértés uralkodik. Katharina Hayhoe éghajlatkutató Facebook-bejegyzésben válaszolt ezekre a tagadó megnyilvánulásokra és a vádakra, hogy a szkeptikus tudományos közleményeket „elhallgatják” és így akadályozzák meg, hogy ezek tudományos folyóiratokban megjelenhessenek. Bejegyzésében (2) rámutat, hogy az elmúlt évtized során igenis számos olyan tanulmány jelent meg,
Most, hogy gyakoribbá váltak a szélsőséges időjárási események szerte a világon – elég felidézni az egy héten belül három helyen, Nigériában, Houstonban és Indiában pusztító katasztrofális árvizeket (1) és az azt követően az Atlanti óceán térségében pusztító több hurrikánt –, az éghajlatváltozás ismét az újságok
8
13. évf. - 2017/9-10. szeptember-október
amelyek szándékosan meg akarták hamisítani a globális felmelegedés általánosan elfogadott értelmezését.
GPS2 hőmérséklet
Hayhoe ezt írta: „Az elmúlt tíz év során legalább 38 olyan közlemény jelent meg szakértők által lektorált folyóiratokban, amelyek különféle okokkal indokolták, miért nem változik az éghajlat, vagy ha változik, azt nem az emberek okozzák, vagy nem is olyan káros. Ezeket a közleményeket nem hallgatták el, ott vannak, nyilvánosságra vannak hozva, bárki olvashatja őket.” Azonban arra is rámutatott, hogy alapos vizsgálattal mindegyik ilyen szkeptikus közleménynél kimutatható volt valamilyen hiba a kiindulási feltételezésekben, a módszerekben vagy az elemzésben, amely(ek)nek a kijavítása összhangba hozta az eredményeket a tudományos konszenzussal. Állításának alátámasztására Hayhoe egy olyan, 2015-ben megjelent cikkre hivatkozott, amelynek ő is társszerzője volt: a cikk címe „Learning from mistakes in climate research” (Az éghajlatkutatásban elkövetett hibák tanulságai), és a Theoretical Applied Climatology című folyóiratban jelent meg (3). A cikk első szerzője Rasmus Benestad volt, az oslói Norvég Meteorológiai Intézet munkatársa.
Idő (években a jelentől visszafelé) Megismételve és kiterjesztve Humlum et.al (2011)
Egy példa arra, hogyan kenték el az adatokat a klímaszkeptikusok. (https://static-content.springer.com/esm/art%3A10.1007%2Fs 00704-015-1597-5/MediaObjects/704_2015_1597_MOESM 1_ESM.pdf)
Benestad, Hayhoe és kollégáik egy nyílt forráskódú analitikai eszközt fejlesztettek ki a 38 kiválasztott klímaszkeptikus közlemény eredményeinek tesztelésére, és ennek segítségével felismerték a közlemények közös hibáit. Ezek egyike a kényelmetlen háttér-információk elhanyagolása („cherry-picking”). Az egyik cikk például csak 6000 év kényelmetlen adatainak kihagyásával tudta elérni, hogy a jelenlegi éghajlatváltozás úgy nézzen ki, mintha illeszkedne a természetes ciklikus folyamatokhoz (4).
portok léptek fel. Ilyen például a GMO-kérdéskör, ahol a GMO-ellenes aktivisták folyamatosan támadják a nemzetközi tudományos konszenzust, miszerint a genetikailag módosított növények éppen olyan biztonságosak, mint hagyományos megfelelőik (5). A 2015-ben megjelent, klímaszkeptikus elemzésekkel foglalkozó cikkhez hasonló áttekintő közleményt jelentetett meg múlt hónapban két biológus: az említett cikkhez hasonlóan ez is arra a következtetésre jut, hogy a genetikailag módosított növények egészségkárosító hatását bizonyítani kívánó vizsgálatokban számos módszertani hiányosság és statisztikai hiba található, amelyek nagy valószínűséggel érvénytelenítik az állításaikat.
További hibákat az okozott, hogy a kísérleti felállás részrehajló vagy helytelen volt, hamis dichotómiákat alkalmaztak (például azt a következtetést, hogy természetes éghajlati ciklusok felismerése szükségképpen kizárja az emberiség hatását az éghajlatra), vagy nem megfelelő statisztikai módszereket használtak.
A Plant Biotechnology Journal folyóiratban megjelent közleményükben (címe: "Characterization of scientific studies usually cited as evidence of adverse effects of GM food/feed", azaz „A GM élelmiszerek és takarmányok káros hatásainak bizonyítékaként gyakran idézett tudományos vizsgálatok jellemzése”) (6) Miguel Sanchez
Az éghajlatváltozáson kívül vannak más, ellentmondásos kutatási területek is, amelyekkel kapcsolatban a médiában számos, a tudományos konszenzust megkérdőjelező szkeptikus tanulmány jelent meg, és amelyekkel szemben ideológiailag motivált érdekcso-
9
13. évf. - 2017/9-10. szeptember-október
és Wayne Parrott részletesen elemzett 35, különféle tudományos folyóiratokban megjelent közleményt, amelyek mind a genetikai módosítás okozta egészségügyi kockázatokat szándékoztak bizonyítani. A két szerző azért választotta ezeket a közleményeket, mert vagy valaki hivatkozott rájuk valamilyen tudományos áttekintő/összefoglaló cikkben, vagy pedig GMO-ellenes weboldalakon, pl. a GM Free USA vagy a GM Watch webhelyen írtak róluk. Sanchez és Parrott felhívják a figyelmet arra, hogy e közlemények többségének ugyanazok az emberek a szerzői, illetve társszerzői. A GMO-szkeptikus vizsgálatoknak összesen 87%-át mindössze két, Olaszországban működő kutatócsoport végezte. Egy másik, egynél több cikk szerzői között szereplő név Giles-Eric Seralini neve. Bár mind a 35 cikk szerzői kijelentették, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség, Sanchez és Parrott közelebbről megvizsgálva úgy találta, hogy a cikkeknek ténylegesen csak „kevesebb, mint a felénél” nem állt fenn pénzügyi vagy szakmai összeférhetetlenség. A cikkek többségét GMO-ellenes aktivista-csoportok, organikus érdekcsoportok, sőt a Greenpeace is támogatta. Ez hasonló ahhoz az összeférhetetlenséghez, amikor egyes klímaszkeptikus szerzők állítólag a fosszilis üzemanyagipartól kapnak támogatást (7).
Ugyanazt a képet két különböző cikkben is közölték. A nyilak a géleknek azokra a jellemző részleteire mutatnak, amelyek mindkét képen felismerhetők. Forrás: PubPeer Jó néhány olyan cikket, amelyben a szerzők azt állították, hogy genetikailag módosított takarmánnyal táplált állatoknál negatív hatásokat mutattak ki, a közleményt megjelentető folyóirat visszavont (ezek nem szerepelnek a 35 cikk között, mivel visszavonták őket). Közismert példa Seralini 2012-ben megjelent cikke, amely azt állította, hogy GM kukoricával táplált patkányok daganatos betegségben szenvedtek. Az egyik termékeny olasz kutatócsoportnak két cikkét is visszavonták csalás gyanúja miatt, amikor kiderült, hogy a közölt digitális képeket valószínűleg többször felhasználták és retusálták (8).
A tudományos minőséget illetően Sanchez és Parrott megállapította, hogy az általuk megvizsgált öszszes közleményben megsértették „a GM élelmiszerek/takarmányok biztonságossága felmérésének legalább egy alapkövetelményét”. A klímaszkeptikus vizsgálatokhoz hasonlóan itt is elsősorban a statisztika helytelen alkalmazásáról volt szó, többek között például másik statisztikai tesztre tértek át a kísérlet közepén, így próbálva meg kedvezőbb eredményre jutni. A legtöbb takarmányozási állatkísérletben nem alkalmaztak elegendő kontrollt, és az egyes állatcsoportoknak adott GM, illetve nem GM étrendek többségét táplálkozástani szempontból nem elemezték, ami értelmetlenné tesz mindenfajta összehasonlítást.
Hangsúlyozni kell, hogy sem a klímaszkeptikus, sem a GMO-szkeptikus közlemények száma nem jelentős az irodalomban megjelent közlemények számához képest. Sanchez és Parrott szerint az általuk megvizsgált 35 GMO-szkeptikus cikk „a GM élelmiszerek/takarmányok biztonságosságával foglalkozó öszszes megjelent cikk kevesebb, mint 5 százalékát teszi ki”. Az éghajlatváltozásra vonatkozó 97%-os konszenzus (9) fényében a Benesdad és mtsi. által kiválogatott 38 klímaszkeptikus cikk úgy tekinthető, mint a fennmaradó 3 százalék vizsgálatára tett kísérlet. A GMO-kkal foglalkozó áttekintő vizsgálathoz hasonlóan azonban itt is elmondható, hogy a kiválasztott cikkek a reflektorfénybe került ellenző közlemények közül kerültek ki, és nem alkotják a teljes tudományos irodalom statisztikailag reprezentatív mintáját.
Sok cikkben elferdítették a hivatkozott irodalmat, azt állítva, hogy a genetikai módosításnak negatív hatása volt, holott az eredeti szerzők nem vontak le ilyen következtetést. Ráadásul gyakorlatilag az összes GMO-szkeptikus cikk alacsony impakt faktorú folyóiratokban jelent meg, egyesek pedig impakt faktor nélküli folyóiratokban, amelyekben pénzért lehet közölni, valódi szakmai lektorálás nélkül.
A GMO-ellenes cikkek értékelése után Sanchez és Parrott így foglalja össze a végeredményt: „A
10
13. évf. - 2017/9-10. szeptember-október
3. https://link.springer.com/article/10.1007/s00704-0151597-5 4. https://www.theguardian.com/environment/climateconsensus-97-per-cent/2015/aug/25/heres-whathappens-when-you-try-to-replicate-climate-contrarianpapers 5. http://www.ensser.org/increasing-publicinformation/no-scientific-consensus-on-gmo-safety 6. http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/pbi.1279 8/full 7. https://www.nytimes.com/2015/02/22/us/ties-tocorporate-cash-for-climate-change-researcher-Wei-HockSoon.html 8. https://www.biofortified.org/2016/01/italian-researchgroup-subject-of-data-fabrication-probe 9. http://iopscience.iop.org/article/10.1088/17489326/8/2/024024
GM növények kereskedelmi célú termesztésének kezdete után húsz évvel még mindig nem jelent meg egyetlen tisztességes közlemény sem, amely bizonyítaná, hogy valamely haszonnövény kommercializált módosítása az egészségre káros hatással volt.” Hasonló következtetés vonható le az éghajlatváltozásra vonatkozóan is. Még nem jelent meg olyan közlemény, amely érvénytelenítené azt a megállapítást, hogy a globális felmelegedés valóságos, és nagyrészt az emberi tevékenység okozza. Forrás: 1. http://allianceforscience.cornell.edu/blog/moral-dutytalk-about-climate-change 2. https://www.facebook.com/katharine.hayhoe/posts/1 915202578704620
11
13. évf. - 2017/9-10. szeptember-október http://reason.com/archives/2017/09/05/europes-anti-gmo-stance-is-killing-afric
reason.com FREE MINDS AND FREE MARKETS
2017. szeptember 5.
Le van leplezve az EU „GMO-ellenes háborúja” Marian Tupy
Vajon az európaiakkal agymosás útján elhitették, hogy a GM élelmiszerek nem biztonságosak? És mi ennek a következménye Afrikában? Egy nemrég megjelent cikk feltárja a kereskedelmi háború hátterében álló valóságot, és megmutatja, mindez igazából mennyibe is kerül.
Európa GMO-ellenes álláspontja afrikaiakat pusztít Afrika hihetetlenül magas árat fizet egészségügyi és gazdasági téren azért, mert nem hajlandó GM növényeket termeszteni.
Tizenöt évvel ezelőtt a The Economist cikket közölt „Better dead than GM-fed?” (Jobb-e meghalni, mint GMet enni?) címmel. A cikk leírta, hogy egyes afrikai országok nem engedélyezik az amerikai élelmiszersegély importját, mert az genetikailag módosított szervezeteket (GMO-kat) tartalmaz. Ez akkoriban történt, amikor szörnyű éhínség fenyegetett körülbelül 15 millió embert, még mielőtt Afrikában a termékek magas ára és az itt-ott végbement gazdasági reformok beindítottak volna egy évtizednyi gazdasági fejlődést.
is. Afrika mezőgazdasági termékeinek nagy része még mindig Európába irányul, az EU pedig évtizedek óta harcol a GM élelmiszerek ellen. Az EU GMO-ellenes álláspontját látszólag egészségvédelmi aggodalmak indokolják. Valójában az EU saját gazdálkodóit próbálja megvédeni a termelékenyebb amerikai versenytársaktól. Ezért ha az USA-ból érkező élelmiszersegély véletlenségből „beszennyezné” az afrikai terményeket, az afrikaiak bajban lennének. Bár a GMO-k európai importját nem tiltja a törvény, az EU élelmiszer-címkézési rendszere arra kötelezi a vállalatokat, hogy ha az általuk termelt élelmiszer vagy takarmány GMO-t tartalmaz, tüntessék ezt fel a címkén. Ez a követelmény akkor érvényes, ha a szóban forgó élelmiszer vagy takarmány GMO-tartalma legalább 0,9%. Mivel az európaiakkal agymosás útján elhitették, hogy a GMO-tartalmú élelmiszerek
Az amerikai élelmiszersegély visszautasítását indokló egyes magyarázatok a színtiszta ostobaság kategóriájába tartoztak – Levy Mwanawasa, Zambia akkori elnöke szerint például a GMO-k „mérgezőek”. Az amerikaiak évtizedek óta fogyasztanak GM élelmiszereket, és nincs bizonyíték arra, hogy azok ártalmasak lennének az egészségre. De voltak komolyabb indokok
12
13. évf. - 2017/9-10. szeptember-október
nem biztonságosak, a félelemkeltő címkézés csökkentheti az afrikai termékek iránti keresletet Európában. Ezért számos afrikai ország nemcsak a GMO-k termesztésétől zárkózott el, hanem visszautasította az Egyesült Államokból érkező élelmiszersegélyt is.
az évben kellett volna eljutnia a rovarrezisztens tehénborsónak Benin, Niger és Nigéria gazdálkodóihoz. A tanulmány szerzői aggódnak annak lehetősége miatt, hogy a biotechnológia-ellenes aktivisták késleltetik, vagy akár határozatlan időre elodázzák a bevezetését. Így írnak erről: „(A rovarrezisztens tehénborsó) engedélyezésének egyéves késleltetése különösen ártana Nigériának, mivel ott nagyon nagy mértékű az alultápláltság… (és) Nigéria kára körülbelül 33–46 millió USD és 100–3000 emberélet lenne.”
A tudósok ma fel tudják mérni, hogy mennyibe kerül Afrika elzárkózása a GM növények termesztésétől. A PLoS One folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint a betegségeknek ellenálló főzőbanán (matoke), valamint a rovarrezisztens tehénborsó és kukorica bevezetésének késleltetése „jelentős gazdasági kárral és egészségügyi következményekkel járt, többek között alultápláltságot és törpenövést okozott.” A tanulmány becslése szerint „ha Kenya 2006-ban befogadta volna a (genetikailag módosított) kukoricát, elméletileg 440–4000 emberi életet lehetett volna megmenteni. Hasonlóképp Ugandának 2007-ben lehetősége nyílt a fekete sigatoka (fekete cercosporiosis) betegségnek ellenálló banán bevezetésére, és ezzel az elmúlt évtized során 500–5500 emberi életet lehetett volna megmenteni.”
A PLoS One-ban megjelent tanulmány szerint a GMO-kra vonatkozó európai megszorításoknak komoly ára van. Ugyanez érvényes azonban az EU és az USA mezőgazdasági támogatásaira is, amelyek aláássák afrikai versenytársaikat, és évente több milliárd dollárba kerülnek az európai és amerikai adófizetőknek. Van egy jobb ötletem: tartsuk meg a pénzünket, és engedjük az afrikaiakat egyenlő feltételek mellett versenyezni velünk. Marian L. Tupy szakpolitikai elemző a Cato Instituteban működő Center for Global Liberty and Prosperity központban, és a www.humanprogress.org weboldal szerkesztője.
A GM növények afrikai bevezetésének elhalasztása évről évre növeli mind a megelőzhető halálesetek számát, mind pedig az afrikai gazdálkodók elmulasztott nyereségének összegét. A tervek szerint ebben
*** https://phys.org/news/2017-10-genetically-boosting-nutritional-corn-benefit.html 2017. október 9.
Egy új közlemény szerint a Rutgers Egyetemen dolgozó kutatók hatékony módszert dolgoztak ki a kukorica tápértékének növelésére: olyan bakteriális gént ültettek a kukoricába, amely egy kulcsfontosságú tápanyag, a metionin termelődését teszi lehetővé.
szágokban, például Dél-Amerikában vagy Afrikában élő ember javát szolgálhatná, akiknek a kukorica az alapélelmiszere. Emellett világszerte jelentősen csökkenthetné a takarmányok árát. „Megnöveltük a Földünkön legnagyobb mennyiségben termesztett gazdasági növény, a kukorica tápértékét” – nyilatkozta Thomas Leustek, a közle-
A Rutgers Egyetemen (New Brunswick, New Jersey, USA) született felfedezés sok millió, fejlődő or-
13
13. évf. - 2017/9-10. szeptember-október
mény társszerzője, aki a Környezeti és Biológiai Tudományok Iskolájában (School of Environmental and Biological Sciences) a Növénybiológiai Tanszék professzora. – „A kukorica nagyrészt takarmányként kerül felhasználásra, de nem tartalmazza az egyik kulcsfontosságú aminosavat, a metionint, és mi hatékony módszert találtunk ennek orvoslására.”
ennek eredményeképp a kukoricaszemekben 57%-kal emelkedett a metionintartalom. Messing beszámolt arról, hogy a kutatók ezután etetési vizsgálatot végeztek csirkékkel a Rutgers Egyetemen. (A csirketáp általában kukoricából és szójából áll, az esszenciális, kéntartalmú aminosavak közül csak a metionin hiányzik belőle.) Kísérletükben a genetikailag módosított kukorica jó tápláléknak bizonyult. Hozzátette: – „Egyik fontos és meglepő eredmény az volt, hogy a kukoricanövény növekedése nem változott.”
A projektet José Planta vezette, aki PhD hallgató a Waksman Mikrobiológiai Intézetben; a közlemény ma jelent meg a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban. A cikk levelező szerzője a Waksman Mikrobiológiai Intézet vezető professzora, Joachim Messing; további társszerző Xiaoli Xiang, aki a Rutgers Egyetem Növénybiológiai Tanszékének és a Szecsuáni Agrártudományi Akadémiának (Kína) a munkatársa.
Leustek még elmondta: a fejlett világban, beleértve az Egyesült Államokat is, a metionin fő forrásai a húsban található fehérjék; a fejlődő világban azonban a megélhetési gazdálkodók kukoricát termesztenek családjuk ellátására. „Eredményeink azt mutatják, hogy nem kellene metionin-kiegészítőket vagy drága, több metionint tartalmazó élelmiszereket vásárolniuk” – mondta.
A Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (National Center for Biotechnology Information) szerint a húsfélékben megtalálható metionin egyike annak a kilenc esszenciális aminosavnak, amelyekhez az emberek csak táplálékukból tudnak hozzájutni. Szükség van rá a növekedéshez, a szövetek gyógyulásához, fokozza a bőr és a haj tónusát és rugalmasságát, erősíti a körmöt. A metioninban lévő kén védi a sejteket a szennyeződésektől, lassítja öregedésüket, és nélkülözhetetlen a szelén és a cink felvételéhez.
További információ: Jose Planta és mtsi., "Engineering sulfur storage in maize seed proteins without apparent yield loss," PNAS (2017). www.pnas.org/cgi/doi/10.1073/pnas.1714805114
Messing elmondása szerint évente több milliárd dollár értékű metionint adnak hozzá a szántóföldeken termelt szemeskukoricához, amelyből hiányzik ez az anyag. „Ez költséges, energiaigényes folyamat” – mondta Messing, akinek laboratóriuma Leustek munkacsoportjával kooperációban végezte ezt a munkát. – „A metionint azért kell pótolni, mert enélkül az állatok nem növekednek. Számos fejlődő országban, ahol a kukorica alapélelmiszer, a metionin az emberek, különösen a gyermekek számára is létfontosságú, olyan, mint egy vitamin.”
***
A Rutgers Egyetem kutatói az Escherichia coli baktérium egyik génjét ültették be a kukoricanövény genomjába, majd több nemzedéken át szaporították a módosított növényt. Leustek nyilatkozata szerint az E. coli-ból származó enzim, a 3'-foszfoadenozin-5'-foszfoszulfát reduktáz (EcPAPR) a növénynek csak a leveleiben indította meg a metionintermelést, nem pedig az egész növényben, hogy elkerülhető legyen a mérgező melléktermékek felhalmozódása. A cikk leírja, hogy
14