A burgonyatermesztés aktuális növény-egészségügyi kérdéseiről adott tájékoztatást dr. Szőnyegi Sándor és Dancsházy Zsuzsanna a NÉBIH részéről. Dr. Szőnyegi Sándor osztályvezető előadása Ez évben találkoztunk egy olyan újabb baktériummal a burgonya termesztésben, amely igazából már tíz évvel ezelőtt megjelent az országban, de azóta szerencsére nem találkoztunk vele és most 2014-ben újból felbukkant, és ez a Clavibacter michiganensis spp. sepedonicus nevű a burgonya barna rothadását okozó baktérium. Két helyen találkoztunk ezzel a baktériummal, egyik Jász-Nagykun-Szolnok megyében Fegyverneken, itt egy 3 ha-os áru burgonyában és Nógrád megyében Szécsényben pedig egy 1 ha-os termesztővel. Sajnos, tíz év után előkerült ez a betegség és nem biztos, hogy nincs más helyeken is az országban, mivel csak az áru burgonyában végeztünk felderítés, ezen a két helyen észleltük. Egyébként azt hadd mondjam el, hogy a vetőburgonyában a laborvizsgálat erre is kiterjed. Ahol vizsgáltunk Ralstonia miatt, ott ezt a baktériumot is vizsgáljuk de ezidáig nem találkoztunk vele. Ami talán jellemzője, hogy a hűvösebb klímájú nyugati országokban veszélyesebbnek tartják ezt a baktériumot, mint a Ralstoniát. Itt a mérsékeltebb éghajlatú országokban is előfordul, és igen kedvezőtlen lenne, ha Magyarországon is a Ralstonia mellett még tetézné a gondokat a későbbiekben. Összehasonlítva a két kórokozót, először néhány szót a Ralstonia helyzetről. Látjuk, hogy 2007-ben voltak ezek a nagy fertőzések, amelyekkel kezdődött a Ralstonia probléma. Étkezési burgonyában az elmúlt tíz évben minden évben találkoztunk kisebbnagyobb területen ezzel a kórokozóval, főleg a már kitermelt és tárolt burgonyában. Kisebb fertőzések voltak áru burgonyában. Idei évben nem találkoztunk a kórokozóval vetőburgonyában. Hasonlítsuk össze a tüneteket is. A Clavibacternél eleinte a levélszéleken elbarnulások keletkeznek, majd később ezek a levelek szabálytalan alakúvá válnak és elszíneződnek. A Ralstoniánál, a kezdeti tünetek a csúcsi levelek hervadnak, de ezek a kezdeti hervadások az éjszakai csökkent hőmérséklet után regenerálódnak. A későbbiekben, ha elvágjuk a burgonya szárát és egy kicsit megnyomjuk, akkor baktérium nyálka válik ki belőle. A következő időszakában már a magas hőmérséklet következtében állandósul a hervadás és az egész növény elpusztul. Mindkét kórokozó évekig a gumóban tünetmentes lehet és csak több év után okozhat csak tünetet. A Clavibacternél mind a két kórokozó edénynyaláb betegség, az edénynyalábok üregesek
lesznek, puha, különösen a köldöki résznél ilyen puhává válnak és sárgás elszíneződés lesz a gyűrű részeken, és sajtszerű váladék jön ki a gyűrű résznél és ezek a felszínen megrepednek, ezek a gumó részek, de gyakran vörösbarna színűvé válnak ezek a felrepedések. A Ralstoniás gumóknál pedig edénynyaláb gyűrűsen üvegszerűvé válik, színe sárgától a világos barnáig, ha megnyomjuk a gumót, akkor krémszerű nyálkahártya válik ki, ami a későbbiekben megbarnul. Jellemző a Ralstoniánál, hogy a baktérium nyálka a köldöki résznél a szemeknél szivárog, és a kiszivárgott nyálkarészre rátapadó földszemcsék a burgonyán már a Ralstoniára jellemző tünetet mutatnak. Ezek után vegyük számba, hogy milyen különbségek vannak kórokozók ökológiájában. Amíg a Clavibacter a hűvös éghajlatú országokban fordul elő jobban, addig a Ralstonia a melegebb, inkább a szubtrópusi országoknak a betegsége, és harmadik rassz, már Magyarországon is előfordul. A felszíni vizekben való terjedés fontos a Ralstoniánál, mert a felszíni vizekben májustól október végéig jellemző, hogy a fertőzések megtalálhatók, amikor már a víz hőmérséklete meghaladja a 15°C-t. Néhány szó a kórokozó terjedéséről. A Clavibacter a felszíni vizekkel nem terjed, míg a Ralstonia a felszíni vizekben és az öntöző vízzel is egyértelműen terjed. Amíg a Clavibacternak nincs más gazdanövénye csak a burgonya, addig a Ralstonia a paradicsomon, paprikán, tojásgyümölcsön, muskátlin, csucsoron is megtalálható, ezért nagyobb a terjedésének a veszélye is. Hogyan intézkedünk a fertőzések felszámolása érdekében: Ott ahol találkozunk a károsítóval, kórokozóval, megpróbáljuk azt valamilyen módon felszámolni. Lényeges, hogy nem csak a fertőzött táblára vagy a tételre terjed ki az intézkedésünk, hanem az úgynevezett feltételesen fertőzött területekre és a fertőzésekre is, amelyek lehetnek a termőhely egyéb táblái, ott ahol nem volt a fertőzés és az egyéb burgonya tételek, melyek érintkezésbe kerültek a burgonyával, illetve a fertőzéssel bármely egyéb kapcsolatba került táblákra. Dancsházy Zsuzsa egy új kórokozóról számolt be Mielőtt a baktériumos betegségről beszélnék, hadd szóljak a burgonya bolha (Epitrix spp) fajokról is, amelyek ugyan az Európai Unióban nincsenek a karantén listán, de ideiglenes karantén státuszban vannak, mert bekerültek Kanadából az Európai Unió területére, és elég csúnya lárvajáratos tüneteket okoztak és ezen kívül még felszíni, illetve mélyebb, kis lyukakat is okozhatnak a burgonya gumón. Ez a kártevő szerencsére kezelhető, a védekezés ellene megoldható. Egyelőre nem mondhatjuk el ugyanezt a zebracsíkosságot
okozó baktériumról a Candidatus Liberibacter solanacearum –ról. . Ez az a kép, amely bejárta a világot és bizonyára Önök közül is sokan látták már, a sült krumpli ilyen lesz, ezért zebracsíkosságnak is nevezik. Bár ugyan ipari méretekben ez egyelőre nem releváns, de senki nem szeretne ilyen krumplit háziasszonyként a serpenyőjében, bár olyan is volt aki azt mondta, ez akár lehetne egy prémium termék is, mert nagyon piacos, nagyon dögösek itt ezek a krumplik. A probléma az kórtanilag, hogy az különbözőképpen fertőzött burgonyagumók nem egyformán csíkozódnak. Ez az első és legmarkánsabb tünet. Lássuk, hogy néz ki a gumó még sütés előtt.
Ez a legsúlyosabb állapot, edénynyaláb barnulás és nekrózis, és az csak tovább bonyolítja, hogy a Candidatus L. s. baktériumok is okoznak a Clavibacterre és a Ralstoniára hasonlító barnulásokat. A következő kép, hogy a föld feletti részeket is károsítja. Ez egy baktérium, de fitoplazma szerű tüneteket okoz törpülést, kanalasodást, ledobja a szárat, a gumó bemélyed a köldök résznél.
Ez a következő érdekes tünet, a léggumó képződés és még látjuk, hogy csírázik a gumó még a növényen. Tehát ez is kezelhetetlenné teszi a dolgot.
Ez a baktérium nem csak a burgonyát, hanem a paradicsomot, paprikát, tojásgyümölcsöt is károsítja. Ugyanilyen fitoplazma szerű tüneteket okoz, és például 2008-ban ÚjZélandon óriási riadalmat keltett a termelők körében, több hónapra leállították a teljes paradicsom és paprika exportot. Akkor robbant be igazán. 1994-ben jelent meg a baktérium először Mexikóban, majd utána néhány közép-amerikai ország után átkerült Texasba, az USA déli államaiba és onnan ismerjük az előfordulását, azonkívül ÚjZélandon. Dollár milliókat költenek azok az országok a felszámolására, ahol ez előfordul. Amilyen országokat eddig említettem ezek mind kellően jó messzire vannak tőlünk. Ez a jó hír. A jó hír az, hogy Európában nem fordul elő, nem írták le, nem találkoztak burgonyaféle gazdanövényeken sem a kórokozóval, sem a kórokozót terjesztő Epitrix spp. levélbolha fajjal. Ez az egyetlen faj, amelyik ezt a faktor típust, két faktor típust kötnek a burgonyafélékhez a kutatók, és ez is specifikus mint a vektor.
Ez volt a jó hír, hogy jó messze vannak. A rossz hír az, hogy ugyanennek a baktériumnak van két másik típusa, amelyik az ernyős virágzatúakon okoz fertőzést, hasonló ilyen fitoplazma szerű tüneteket, például a sárgarépán látjuk, hogy egész csököttek lesznek a karógyökerek és azonkívül még ilyen kis oldalgyökerei is kialakulnak, tehát nem igazi karógyökér. Ennek a két típusnak mások a vektorai. Sajnos 2007 óta rendre előfordulnak Finnországban, Svédországban, Norvégiában, Franciaországban, de Spanyolországban és a Kanári-szigeteken is komolyabb fertőzés volt sárgarépán és zelleren. Tehát ez a helyzet, hogy van egy baktérium, amely látszólag egymással össze nem függő fertőzéseket okoz két típusú gazdanövényen. Már csak az a kérdés, hogy ez mikor kerülhet ide hozzánk, vagy hogy kerülhet hozzánk. Ha ez itt mind igaz, hogy ezek nem mennek át egymásra, nincs itt Európában. Na de, hogy jöhet át Amerikából? Mi nem tilos ami hordozhatja ezt a kórokozót? Hát a paradicsom, különösen a fürtös paradicsom. Ezért, hogy ne kerüljön be és hogy a termesztőiket, forgalmazóikat védjük nagyon oda kell figyelni az ellenőrzésre.