2 minute read
zenéről Paul Horn, fuvola művész a
http://www.kagylokurt.hu/14222/ muveszet/zene/mit-mondanak-azeneszek.html
A cikk eredeti megjelenése: kagylokurt.hu
Advertisement
„A zene talán a legértékesebb dolog a Földön. Azért merem ezt állítani, mert szerintem ez az egész teremtés alapja. Minden a hangból származik. Az ind filozófia szerint az „óm” az az elsődleges hangvibráció, amiből minden származik. Mi magunk is rezgések vagyunk; fizikai szemszögből az ember nem más, mint hang. Ezért a zene szent, amit csak az emberiség történelmének legutolsó fázisában kezdtek világi célokra használni. Korábban a zene szinte kizárólag vallásos tartalmú volt. Csupán Bach életének alkonyán kezdett egyre jobban tért hódítani a világi muzsika. Az ember mindinkább emocionális kielégülés, semmint lelki épülés végett fordult a zenéhez...”
SZABAD POLC
Paul Horn, fuvola művész a zenéről
Mára már többnyire csak szórakozást jelent a zene, amit aligha tekinthetünk szent és gyógyító dolognak. El kell ismerjük, a zene szórakozás is, de ha csak annak tartjuk, súlyos tévedésben vagyunk. Elődeink ezt jól tudták, s talán mi is kezdjük feléleszteni ezt a tudatosságot. A new age zene berkein belül és kívül is ez zajlik minden műfajban, legyen az terápiás, meditációs vagy más zene. A zenész köteles tudatosítani ezt a szellemiséget magában, ezt kell muzsikája alapjává tennie. Úgy érzem, a zene újra jófelé halad. Egyre több zenész érzi át a zene magasztosabb célját. Hajdanán szigorú szabályok határozták meg, mely hangokat lehet használni, s melyeket nem. A görögöknél pl. törvény tiltotta a disszonáns hangzásokat. Ezen persze túlzott szabadság-érzékünk miatt ma így szörnyülködünk: „Nekem aztán ne mondja meg senki, milyen zenét kell játszanom!” Pedig való igaz, egyes hangok tényleg disszonánsak, s ezek egész szervezetünket, elménket, sőt tudatunkat is negatívan befolyásolják. Persze nem állíthatom, hogy az elődök tudományának teljességével rendelkezem, de úgy érzem, ezekről a kérdésekről is fontos és érdemes beszélni.
Mostanában, ha játszom, énem nincs jelen, vagy legalábbis másként van jelen, mint korábban. Nem érdekelnek a kritikák, egyszerűen csak játszom azt, ami keresztüláramlik rajtam. Nem akarok tudatosan prédikálni vagy gyógyítani, csak előadok valamit, s ezzel a szellemiségem tör felszínre. Azért játszom, hogy sikerüljön a számomra legfontosabb hangszert, saját magamat behangolni: hogy megtisztuljak. A visszavonultságból jöttem. Meditációt és lelki gyakorlatokat végzek, igyekszem felbecsülni az élet igazi értékeit, s beépíteni azokat zenémbe.”
Paul Horn (1930. március 17. – 2014. június 29.) a new age és a világzene úttörője, fuvolista, szaxofonos és zeneszerző, ötszörös Grammy jelölt. Az ötvenes években dzsessz zenészként kezdte. 1968-ban a Beatles tagjaival és másokkal volt Maharishi Mahesh jógi ásramjában. Ez után kezdte el spirituális lemezeit felvenni, melyek során például a világ szent helyein (Taj Mahal, Gízai piramis királykamrája, Kazimir katedrális, stb), vagy indiai, kínai, afrikai, indián és más népi hangszeresekkel közösen készített felvételeket, de rögtönzött pl. éneklő bálnákkal is.
Válogatás Paul Horn lemezeiből:
1967 Paul Horn In India (World Pacific) 1969 Inside (Epic) (későbbi cím: Inside the Taj Mahal) 1974 Visions (Epic) 1975 Altura Do Sol - High Sun (Epic) (Egberto Gismontival) 1976 Inside the Great Pyramid (Kuckuck) 1981 China (Golden Flute) (David M.Y. Lianggal) 1983 Inside the Cathedral (Kuckuck) 1988 The Peace Album – music for Christmas (Kuckuck) 1989 Brazilian Images (Kuckuck) 1989 Inside the Taj Mahal, Volume 2 (Kuckuck) 1990 Nomad (Kuckuck) 1994 Africa (Kuckuck) 1997/1999 Inside Canyon de Chelly/Monument Valley (Canyon Rec.) (R. Carlos Nakaival) 2000 Tibet: Journey to the Roof of the World (Kuckuck)
