Bauhaus Contemporary

FOTÓMŰVÉSZETI REFLEXIÓK A BAUHAUSRA ÉS ANNAK MAGYAR SZEREPLŐIRE

PHOTOGRAPHIC REFLECTIONS TO THE BAUHAUS AND ITS HUNGARIAN ACTORS

FOTÓMŰVÉSZETI REFLEXIÓK A BAUHAUSRA ÉS ANNAK MAGYAR SZEREPLŐIRE

PHOTOGRAPHIC REFLECTIONS TO THE BAUHAUS AND ITS HUNGARIAN ACTORS

Kerek száz évvel ezelőtt alapította Walter Gropius a Bauhaus intézményét, és ezzel nemcsak egy újabb „izmust” indított útjára abban a történelmi szempontból nehéz, de művészettörténeti szempontból annál virulensebb időszakban.

A Bauhaus-eszme máig ható szellemi programja a 20. század első felének legjelentősebb művészeti-gondolati központjává avatta iskoláját, melyből számos olyan alkotó került ki, akiknek hatása ma is érvényes. A hosszú felsorolásban pedig rangos helyen szerepelnek honfitársaink is, akik az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, a világháború és a trianoni békediktátum után talán mindenki másnál aktívabban keresték azokat az új impulzusokat, amelyek mentén elindulhattak, és ahogy ma már tudjuk: amelyekben kiteljesedve világhírűvé váltak.

Breuer Marcell, Moholy-Nagy László és talán Sebők István, Stefán Henrik, Weininger Andor vagy Molnár Farkas neve mindenki számára ismerősen csenghet.

BAUHAUS Contemporary

Az ő munkásságuk jelentős hatást fejt ki ma is, számos művész hivatkozik rájuk megkerülhetetlen forrásként, igazodási pontként. Az ihletettség megfoghatatlanul szórt világa nehezen feltérképezhető, ezért is fontos a BAUHAUS CONTEMPORARY program és kiállítás létrejötte, mely egy helyen mutatja be, számos kortárs alkotó szemüvegén keresztül, hogy mi a Bauhaus hatása ma, hogyan él tovább, miként van ma is jelen.

Ahogy megidézzük és felfedezzük ezt a világot, rá fogunk döbbenni, hogy mi magunk is sokszor mennyire a Bauhaus elindította szellemiség szerint gondolkodunk – akár tudatosan, akár a tudatalattinkban.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár

4

The Bauhaus institute was founded exactly a hundred years ago by Walter Gropius, who thus created much more than just another “ism” in that historically difficult, but from the perspective of art history, so virulent era.

His school became the most important center of art and thought of the first half of the 20th century, thanks to the intellectual program of the Bauhaus idea, the impact of which is still valid, and from which countless artists emerged whose influence is sill felt to this day. On their long list, several of our compatriots hold important positions, Hungarian artists who, after the breakup of the Austro-Hungarian Monarchy, the World War and the Trianon Peace Treaty, may have more actively than others searched for new impulses through which they could step forward, and as we know today, became world famous. Marcell Breuer, László Moholy-Nagy and even such names as István Sebők, Henrik Stefán, Andor Weininger or Farkas Molnár may sound familiar to everyone.

Their work has a significant impact to this day, and many artists refer to them as inevitable sources of inspiration and points of reference. The tremendously scattered world of inspiration is difficult to map, which is exactly why the creation of the BAUHAUS CONTEMPORARY program and exhibition is so important: through the lenses of contemporary artists, it gathers in one place the influence of the Bauhaus and the way in which it is still present today.

As we evoke and discover this world, we will be amazed by how often we still think by the intellectual pattern set by the Bauhaus – whether consciously, or in our subconscious.

Péter Fekete Secretary of State for Culture

BAUHAUS CONTEMPORARY

FOTÓMŰVÉSZETI REFLEXIÓK A BAUHAUSRA ÉS ANNAK MAGYAR SZEREPLŐIRE

Az alapításának 100. évfordulóját ünneplő Bauhaus iskoláról és az ehhez kapcsolódó, hatását a mai nap is intenzíven kifejtő művészeti mozgalomról 2019-ben világszerte számtalan kulturális eseményen emlékeznek meg. A Bauhaus és annak magyar szereplői előtt tisztelegve Budapesten különleges kortárs fotóművészeti program jött létre a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében.

szakmai testület 15 kiemelkedő fotóművész képeit emelte be a BAUHAUS CONTEMPORARY válogatásba. A szakmai testület tagja Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, a Budapesti Tavaszi Fesztivál operatív testületének elnöke, Máté Gábor, a MoholyNagy Művészeti Egyetem Fotográfia Tanszékének vezetője és Petrányi Zsolt, a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének vezetője volt. A programban a kortárs magyar fotóművészeti szcéna valamennyi alkotói generációja képviselteti magát.

A Bauhaus forradalmi jelentőségéhez magyar művészek sora járult hozzá. A névsorból kiemelkedik az iskola egyik legmeghatározóbb tanára, Moholy-Nagy László és a világhírű építész és formatervező Breuer Marcell, de rajtuk kívül a Bauhaus működésében és látásmódja megalapozásában olyan további alkotók játszottak szerepet, mint például Berger Otti, Johan Hugó, Molnár Farkas, Stefán Henrik vagy Weininger Andor.

A BAUHAUS CONTEMPORARY művészeti program és kiállítás témája a Bauhaus, hangsúlyozottan pedig az abban szerepet vállalt magyar születésű alkotók munkássága és hozzájárulása a Bauhaus jelentőségéhez. A „hagyományos” megemlékezésektől eltérő módon ez a fotóművészeti válogatás kortárs magyar alkotók közreműködésével arra igyekszik rávilágítani, hogy a Bauhaus mint iskola, látásmód, téma, vizuális inspirációk forrása ma is élő hagyomány a magyarországi művészeti közegben.

A kiállításon szereplő alkotások meghívásos pályázat keretében kerültek kiválasztásra, a pályázatok elbírálásában közreműködő BAUHAUS Contemporary

A bemutatott művek a Bauhaus szellemiségét és az annak létrejöttében szerepet vállalt magyar művészeket idézik meg a kortárs fotográfia eszközeivel. Legyen szó egyebek mellett akár a Moholy-Nagy László fotogramjai által inspirált alkotói kísérletekről, az építészet és a fotó műfaji átjárhatóságának vizsgálatáról vagy a karakteres, geometrikus formákról, a BAUHAUS CONTEMPORARY fotóválogatás látványosan jeleníti meg a száz évvel ezelőtti és a mai magyar alkotói közeg közötti elő kapcsolatot.

A program egyik csúcspontja a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében 2019-ben megrendezett különleges tárlat.

A BAUHAUS CONTEMPORARY válogatás ezt követően további helyszíneken, többek között egy látványos kültéri kiállítás formájában is bemutatkozik, illetve szerepel az Art Photo Budapest, Közép és Kelet-Európa egyetlen nemzetközi fotóművészeti vására programjában is.

6

BAUHAUS CONTEMPORARY

PHOTOGRAPHIC REFLECTIONS TO THE BAUHAUS AND ITS HUNGARIAN ACTORS

Numerous cultural events around the world commemorate the 100th anniversary of the Bauhaus in 2019 and pay homage to the artistic movement’s powerful impact on today’s art scene.

As part of the Budapest Spring Festival, a special contemporary photography program has been created to honor the Bauhaus and its Hungarian actors.

competition. The members of the jury were Csaba Káel, CEO of Müpa (Palace of Arts) and Chairman of the Operative Body of the Budapest Spring Festival, Gábor Máté, Head of the Photography Department at the Moholy-Nagy University of Art and Design and Zsolt Petrányi, Head of the Contemporary Collection at the Hungarian National Gallery. Represented in the program are artists from all generations of the contemporary photography scene in Hungary.

A great number of Hungarian artists contributed significantly to the revolutionary importance of the Bauhaus. Beyond one of the most prominent teachers at the school, László MoholyNagy, and the world-renown architect and designer Marcell Breuer, other artists of Hungarian origin also made an important impact on the foundation and vision of the Bauhaus, such as Otti Berger, Hugó Johan, Farkas Molnár, Henrik Stefán, Andor Weininger and others.

The BAUHAUS CONTEMPORARY program and exhibition is dedicated to the Bauhaus, and more specifically to the work and contributions of Hungarian creators. In contrast to „traditional” commemorations, this collection of artworks by contemporary Hungarian artists attempts to highlight that the Bauhaus as a school, vision, theme and a source of visual inspiration is still a living tradition in the Hungarian art scene.

Selected by a jury of industry professionals, the images of 15 outstanding photographers were chosen to participate in BAUHAUS CONTEMPORARY through an invitation-only

Employing the tools of contemporary photography, the exhibited works evoke the spirit of the Bauhaus and the Hungarian artists involved in defining it. Be it through the creative experiments inspired by László Moholy-Nagy’s photograms, the examination of the interplay between architecture and photography, or an exploration of the characteristic geometric forms of the movement, the BAUHAUS CONTEMPORARY photo collection stunningly presents the living relationship between a century-old creative milieu and the contemporary Hungarian art community.

One of the highlights of the program is a special exhibition organized as part of the 2019 Budapest Spring Festival. The selection of works featured in BAUHAUS CONTEMPORARY is also presented at other venues, including a spectacular outdoor exhibition, and is also shown at Art Photo Budapest, the only international photography fair in Central and Eastern Europe.

BIRÓ Dávid (1992)

Dávid BIRÓ (1992)

„A Bauhaus iskola célkitűzései között szerepelt a technológia “Learning about technology, discovering the characteristics megismerése, a médiumok sajátosságainak felfedezése és of the media and sensitivity to social problems were among the objectives of the Bauhaus school. The connection and a szociális-társadalmi problémaérzékenység. A kapcsolat és párhuzam a saját alkotói attitűdöm és a Bauhaus elvei között szoros, relationship between my own creative attitude and the principles of the Bauhaus are close, as my work focuses hiszen munkásságom fókuszában az emberi észlelés és érzékeon analyzing human perception and sensation in today’s lés napjaink technológiai környezetében való vizsgálata áll. technological environment. By applying the technical A fotográfia mediális lehetőségeit alkalmazva a nézőt a vizuális possibilities provided by photography, I encourage the viewer tapasztalás realitásának megkérdőjelezése és revideálása, illetve to question and reconsider the reality of their visual experience, a kép kognitív befogadásának újragondolása felé irányítom. and to rethink their cognitive understanding of the image.

Front End című sorozatom képei műtermi környezetben megUsing mock-ups built in a studio environment, my photographs épített makettek segítségével a videó játékok és a 3D grafikák in the Front End series evoke the visual world of video games látványvilágát idézik, a valós és számítógép által generált látand 3D graphics, and they balance on the boundaries between vány határvonalán egyensúlyoznak. Rámutatnak vizuális érzéreal and computer-generated visual environments. They point kelésünk bizonytalanságára, és egyben kritikusan közelítenek to the uncertainty of our visual perception, and at the same time a virtuális valóság uralta környezetünk és az ezt legitimáló critically observe our virtual-reality-controlled environment and techno-pozitivista szemlélet felé.” the techno-positivist approach that legitimizes it.”

BAUHAUS Contemporary

8

Front End #3 2018

Front End #11 2018

Front End #13 2018

BIRTALAN Zsolt (1967)

„A fényképezés során nincsenek különféle technikai trükkök, különleges lencsék, a fotók mégis a drámaian átalakított valóság képét mutatják. A komponálás során a felesleges és figyelemelterelő részletek kikerülnek a képből. Puritán módon, kevés eszközzel, határozott gesztusokkal kell alkotni. Ugyanakkor a fénnyel is merni kell szuverén módon bánni, bizonyos területeket kifehéríteni vagy éppen elfeketíteni – ezzel is kimosva a képből a feleslegesen díszítő részleteket. Ez egyfajta tisztítási folyamat. Néhány elemmé redukált egyszerűsített vagy újrakomponált formával újat lehet alkotni. Az elvonás eredményeként a konkrét látványból absztrakt kép lesz, az absztrakció révén új minőség és forma születik.

Képeimet öntudatlanul is a Bauhaus szellemisége és kompozícióhoz való viszonya hatja át. Fekete és fehér, részlet és egész, pozitív és negatív formák játéka, vízszintes és függőleges szigorúsága. A hangsúlyosan jelenlévő szimmetria, mértékek és arányok megtartása, a kompozíció egyszerűsége ellenére a képek telítve vannak dinamikával.”

BAUHAUS Contemporary

Zsolt BIRTALAN (1967)

“There are no technical tricks or special lenses employed in taking these photographs, the images nevertheless show a dramatically transformed reality. In creating the composition, unnecessary and distracting details are removed. One must create in a puritan way, with few tools and confident gestures.

At the same time, one must dare to treat the lighting in one’s own way, brightening or darkening certain areas – thus removing unnecessary decorative details from the picture.

This is a kind of cleaning process. Some forms, reduced or recomposed into elements, can be reworked into something new. As a result of this process of removal, the actual sight will be an abstract image, creating a new quality and form through the process of abstraction.

My works are unconsciously under the influence of the spirit of the Bauhaus and its approach to composition. This is a game between black and white, partial and whole, positive and negative forms, and the strictness of horizontal and vertical lines. Despite the accentual presence of symmetry, compliance with measures and proportions, and the simplicity of the composition, the resulting images are full of dynamism.”

10

Fountain 2015

Heat 2018

Schoolyard 2016

CZIGÁNY Ákos (1972)

Ákos CZIGÁNY (1972)

„A Galéria: A művészet fénye című ciklusban galériák, kiállító“In the series Gallery: The Light of Art, photographs of lighting terek, így például a frankfurti Städel Museum és a debreceni devices installed in the ceilings of art galleries and exhibition MODEM, mennyezeti világítóberendezéseiről készült felvételeim spaces, such as the Städel Museum in Frankfurt and MODEM a fény architektúrájának portréi, egyben művészeti önreflexiók. in Debrecen, are portraits of the architecture of light, and are Moholy-Nagy László megfogalmazásában: Mind ez ideig csak at the same time artistic self-reflections. In the words of László Moholy-Nagy: Up until now, medieval stained-glass windows a középkori színes üvegablak tanúskodott egy más jellegű (…) were the sole marks of a different (…) notion. It is because the felfogásról. Itt ugyanis a felületek színhatása valami sajátos, colors of these surfaces are paired with a certain light that tereket besugárzó fényhatással párosul. (Moholy-Nagy László: Festészet, fényképészet, film) shines over the spaces. (László Moholy-Nagy: Painting, Photography, Film) A Tárgyak című sorozatom pedig üres hungarocell csomagolóPhotos in my Objects series show empty polystyrene dobozokat mutat meg transzparens, röntgenszerű átvilágításban. A közönséges iparcikkek negatív formái absztrakt, packaging boxes in transparent, x-ray-like scans. The negative autonóm alakzatokként jelennek meg, míg a rendkívül környeforms of ordinary industrial items appear as abstract, autonomous shapes, while the cellular structure of the highly zetszennyező anyag sejtes szerkezete visszautal minden kép polluting substance refers back to the fundamental component általános alapelemére, a pontra. Kepes György A látás nyelve of all images, the points. György Kepes writes the following in című könyvében például a következőket írja: Az ember pedig his book The Language of Vision: The human being lost himself, elvesztette önmagát, miközben nagyra értékelték a további tárwhile objects capable of producing other objects are highly gyak előállítására képes tárgyakat. (…) Az új tárgyak és termelési regarded (...) the new objects and productive devices brought eszközök bőséges új anyagul szolgáltak a vizuális mezőben.” plenty of new material in the visual field.”

BAUHAUS Contemporary

12

A művészet fénye: MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen The Light of Art: MODEM Center for Modern and Contemporary Art, Debrecen 2010

A művészet fénye: Städel Museum, Frankfurt am Main The Light of Art: Städel Museum, Frankfurt am Main 2011

Tárgy 20-21 Object 20-21 2011

CSIZIK Balázs (1987)

„Számomra a Bauhaus iskolában és szellemi örökségében az a leginspirálóbb, hogy meg tudott szólítani a mozgalomhoz szorosan nem kapcsolódó művészeti irányzatokat és művészeket is, így például a szuprematizmus képviselőit, köztük Vaszilij Kandinszkijt, akit olyan lényegi kérdések foglalkoztattak, mint hogy létrehozható-e vizuális nyelvtan. Erre a felvetésre munkáimban én is keresem a választ, szín- és formai redukcióimmal egyúttal saját formanyelvem kialakítására törekszem: egy koherens, egymásra épülő, saját világ megalkotására.

A BAUHAUS CONTEMPORARY válogatásba három sorozatomból kerültek be alkotások. A Waste Suprematism képeken tengerparti hulladékot használok fel a Bauhaus által ihletett primer színekből és alapformákból álló kompozíciók megalkotására.

A szemét alkotta művek esztétizálják a környezetszennyezés problematikáját, így adva etikai többletjelentést a sorozatnak.

Urban Suprematism sorozatom esetében meglévő építészeti formákat absztrahálok, alakítok át létrehozva egy új konstruktív formavilágot, a Bauhaus100 fotók pedig az iskola és MoholyNagy László előtti tisztelgésem jegyében születtek.”

BAUHAUS Contemporary

Balázs CSIZIK (1987)

“For me, the most inspiring aspect of the Bauhaus school and its intellectual heritage is the capability to influence artistic movements and artists that were not directly linked to the Bauhaus such as representatives of suprematism, including Wassily Kandinsky, who was concerned with meaningful questions such as whether it is possible to create a visual grammar. In my work, I am also looking for an answer to this question, and with my color and form reductions, I strive to create my own language of forms: a coherent, individual world elements of which are built on each other.

Works from three of my series were selected in the BAUHAUS CONTEMPORARY program. In Waste Suprematism, I create compositions from coastal waste characterized by primary colors and shapes inspired by the Bauhaus aesthetic.

The artworks created from waste aestheticize the problem of environmental pollution, thus giving an additional, ethical meaning to the compositions. In Urban Suprematism, I bring to life a new architectural configuration by abstracting existing architectural forms, while the photographs in Bauhaus100 were born as a salute to the school and László Moholy-Nagy.”

14

Bauhaus100, 02 2019

Urban Suprematism, 018 2018

Waste Suprematism, 01 2018

DRÉGELY Imre (1960)

„Fotográfiai munkáim alapja a manualitás, a fotótörténeti előzmények és a számítógépes technológia szintetizálása. Architektonikus megközelítésben keresek alternatívákat az olyan fotográfiai műfajokban mint a digitális kollázs, a kompozit, a fotómátrix és a szekvencia. A kiállításon bemutatott szelekció több aspektusból is tükrözi a Bauhaus és Moholy-Nagy László szemlétetét. Képeimen hangsúlyos az emblematikus ábrázolás, a fény-árnyék kompozíció, a fotónegatív, fénylenyomat jelleg, vagy éppen a rajzosság, a fázisképekből szerkesztett szekvenciák pedig a fotó-mozgókép kapcsolatra utalnak. Alkotói tevékenységem szervesen összekapcsolódik oktatói munkámmal, a két terület egymást inspirálja. Fő oktatási témám az experimentális fotográfia, melynek keretében a leendő fotóművész hallgatókkal fénnyel és a fotómédium sajátos eszközeivel, tér-és képkonstrukcióval valamint időábrázolással foglalkozunk Moholy-Nagy László meghatározó művészettörténeti munkája mentén, a „Festészet, fényképészet, film” egységében.”

BAUHAUS Contemporary

Imre DRÉGELY (1960)

“My photographic work is based on the synthesis of manual processes, photographic history and computer technology.

I look for solutions, in an architectonic approach, in photographic genres such as digital collage, composite, photomatrix and sequential photography. The selection presented here reflects several aspects of the approach adopted by the Bauhaus and László Moholy-Nagy. In my photographs, there is an emphasis on emblematic representation, the composition of light and shadow, the particularities of photonegatives and photograms, as well as the illustrative quality of images, while the sequences edited from film frames refer to the relationship between photography and the moving image. My artistic activity is organically linked to my teaching work, and the two inspire each other. My main area of teaching is experimental photography, in which the students and I deal with light and the special tools of photo media, spatial and image construction, as well as the depiction of time, using László Moholy-Nagy’s monumental contribution to art history: the book titled Painting, Photography, Film.”

16

Monoszkรณp Monoscope 2006

Plakรกtragasztรณ Bill Poster 2016

Labirintus Labyrinth 2009

GEIBL Kata (1989)

„Walter Gropius, a Bauhaus alapítója futurista elképzelése a gép koráról már rég valóság, mai világunk fő mozgatórugói a technológia és az ipar, amelyekkel a fotográfia is kezdetektől fogva szorosan együttműködött. A tudomány a fotó segítségével fedezett fel és rögzített új dolgokat, hiszen a kamera mindent lát, azt is, ami az emberi szem számára érzékelhetetlen.

Sisyphus című sorozatom arra próbál választ találni, hogy a tudományos képek áradata, amely körbeveszi a modern embert, vajon tud-e valós magyarázatot adni az emberiség nagy kérdéseire. Létrehoztam egy képzeletbeli laboratóriumot, ahol a befogadóra van bízva, hogy hol húzódik a határ valóság és fikció között. A fényképezőgépet, mint apparátust, arra használtam, hogy az emberi látást kiterjesztve a néző egy olyan világhoz férhessen hozzá, amely egyébként szabad szemmel láthatatlan.”

BAUHAUS Contemporary

Kata GEIBL (1989)

“Bauhaus founder Walter Gropius’ futuristic vision of the age of the machine has long been a reality by now. Technology and industry are the main drivers of our world today, and photography has worked with them closely from the beginning.

Science has discovered and recorded new things with the help of photography, as the camera sees everything, more than what the human eye can apprehend.

My works in the series titled Sisyphus aim to discover whether the flood of scientific images surrounding us these days can give a real explanation to the great questions of humanity.

I have created an imaginary laboratory, where the perceiver is entrusted with the task of setting the boundary between reality and fiction. I used the camera as an apparatus to expand human vision, giving the viewer access to a world that is otherwise invisible to the naked eye.”

18

Sisyphus, Untitled #1 2018

Sisyphus, Untitled #2 2018

Sisyphus, Untitled #6 2018

HERCZEG Eszter (1987)

„Apák című sorozatomban az apaképet kutatom, a pszichológiai jelenség vizuális újraalkotásával kísérletezem kettős szerepben, alkotóként és résztvevőként is, saját családomon keresztül.

Testvérekkel készített interjúim alapján tárgyegyütteseken keresztül jelenítem meg az egyes apaképeket, azokat képpárokba rendezem, dialógust teremtek közöttük. Több generáció is részt vett a projektben, életkorban a húsztól a hetven évesig.

A tárgyakat kiemeltem eredeti kontextusukból, így szimbolikájuk az elsődleges, hétköznapi rétegeken túl többszörösére bővült. Az új jelentéstartalmakból új összefüggésrendszert konstruáltam, megteremtve ezzel egy összetettebb apaképet.

A sorozat a koncepción túl a Bauhaus hagyományaihoz elsősorban kísérletező jellegében, konstruktív építkezésében valamint tematikus felépítésében köthető. A tárgyegyüttesek geometriai jegyei, a vizuális újraformálás szándéka, a képek fotográfiai sajátosságai is a Bauhaus iskola alkotóinak látásmódját tükrözik.”

BAUHAUS Contemporary

Eszter HERCZEG (1987)

“In my series entitled Fathers, I am studying the father image through my own family, experimenting with the psychological phenomenon by visually recreating it, playing a dual role in the process, being both the artist and a participant. Based on interviews with my siblings, I present their individual perceptions of the father image through a collection of objects, the photographs of which I then organize into pairs, creating a dialogue between the two images. Several generations were involved in the project from age twenty to seventy. I took the objects out of their original context, expanding or even multiplying their symbolism beyond their primary, ordinary layers. On the basis of their newfound meanings I constructed a new system of relationships, creating a more complex father image.

Beyond the actual concept, these pictures are connected to the traditions of the Bauhaus primarily in their experimental nature, architectural construct and thematic structure. The geometric features of the collection of objects, the intention of visual reshaping and the photographic peculiarities of the images also reflect the vision represented by the artists of the Bauhaus school.”

20

1/1953 2015

2/1964 2015

4/1969 2015

KIRÁLY László György (1956)

„A festőművészetet mindig csak az fogja megérteni, aki a gyermek előítéletek nélküli fogékonyságával járul a művészi alkotás elé. Aki anekdotát keres, Moholy-Nagy képeiben azt nem fogja megtalálni. A szín, a forma, a fény szépsége azonban megsejteti velünk az új látást, amellyel Moholy-Nagy és néhány kortársa ajándékozza meg ma a világot. – mondta Walter Gropius Moholy-Nagy László londoni kiállításának megnyitóbeszédében 1936-ban.

Az Asztalosüzem sorozatom egy bútorüzem gyártócsarnokában és irodájában készült anélkül, hogy az ott talált dolgokat átrendeztem, vagy akár csak megérintettem volna. Ezek a képek a szín és a forma sajátos esztétikai egységét kívánják megragadni. Célom azonban nem pusztán a látvány rögzítése, hanem annak bemutatása, hogy az absztrakt nem a világtól elvont, a valós élettől idegen kifejezésmód, hanem inkább a valóság szemlélésének, meglátásának egyfajta lehetséges módja. Egyben tisztelgés a Bauhaus azon törekvése előtt, amely a „magas” művészetet összhangba kívánta hozni az ipari tömegtermeléssel, végső soron az emberek hétköznapjaival.”

BAUHAUS Contemporary

László György KIRÁLY (1956)

“One will only understand painting if one approaches the creation with a childlike lack of prejudice. Anyone looking for an anecdote will not find it in the pictures of Moholy-Nagy.

However, the beauty of color, form and light gives us a feel for the new vision with which Moholy-Nagy and some of his contemporaries has bestowed the world today. - said Walter Gropius in the opening speech of László Moholy-Nagy’s London exhibition in 1936.

My series titled Furniture Factory was actually made in the assembly hall and offices of a furniture factory without rearranging or even touching the things I found there. These images aim to capture the unique aesthetic unity of color and form. My goal, however, is not just to record an image or view, but to show that abstraction is not entirely detached from the world, or it is not a form of expression that is alien to real life, but it is one of the possible ways of approaching and seeing reality.

At the same time, I pay tribute to the ambition of the Bauhaus to bring „high” art in accord with industrial mass production and, ultimately, with people’s everyday lives.”

22

Sรกrga vonal Yellow Line 2018

Csomagok Packages 2019

Fekete-sรกrga irattartรณ Yellow and Black Folder 2019

KUDÁSZ Gábor Arion (1978)

„Human sorozatom témájában és szellemiségében több szálon is a Bauhaus örökségéhez kötődik. A sorozat lényegében megkérdőjelezi azt az időről-időre visszatérő meggyőződést, hogy az ember szabványosítható és egységekkel leírható.

A történelmi tapasztalatra támaszkodva vitába szállok a modernizmusra oly jellemző techno-optimista és a fejlődést a növekedéssel azonosító gondolkodással.

A Bauhaus oktatói, többek közt Moholy-Nagy László is a technika szerepét az emberiség szolgálatában látta. Ezzel az antropocentrikus eszmerendszerrel szembehelyezkedve képeimmel amellett foglalok állást, hogy a technika az emberével párhuzamos minőség, amely új lépték bevezetését igényli. Ember és technika közös evolúciója organikus és párhuzamos, nem pedig tudatos és hierarchikus. A választott metafora (tégla = ember) segítségével próbálok a modernizmus ideáinak abszurditására rámutatni. A választott vizualitás reflexió a korszak képi logikájára, kísérletező-értelmező attitűdjére.”

BAUHAUS Contemporary

Gábor Arion KUDÁSZ (1978)

“The series Human is linked through various aspects to the legacy of the Bauhaus in both its theme and spirit. In essence, it questions the periodically recurring belief that man can be standardized and described by units. Drawing on historical experience, I debate techno-optimism and the belief that development equals with growth, both of which are so characteristic of modernism.

The teachers of the Bauhaus school, including László MoholyNagy, saw the role of technology as one in the service of mankind. In opposing this anthropocentric conceptual system, with my images I assume the position that technology is a quality parallel to that of man, which requires the introduction of a new scale. The joint evolution of man and technology is organic and parallel, not conscious and hierarchical. In choosing the metaphor ‘brick = man’, I try to point out the absurdities of modernism. The chosen visual depiction is a reflection to the visual logic of the era and its experimental-interpretative attitude.”

24

XLI. Geometriai és kockológiai szemléltetőeszközök a Magyar Képzőművészeti Egyetem Anatómia tanszékének gyűjteményében. Tábla, síkok, tömör és üreges kúpok. (Budapest, Magyarország) XLI. Demonstration Tools for Teaching Geometry and Drawing at the Collection of the Anatomy Department

XLVII. Féltégla (Solymár, Magyarország) XLVII. Half Brick (Solymár, Hungary) 2014-16

of the Hungarian University of Fine Arts. Board, Planes, Solid and Hollow Cones. (Budapest, Hungary) 2014-16

LV. Szimmetria és asszimetria (Gura Ocniței, Románia) LV. Symmetry and Asymmetry (Gura Ocniței, Romania) 2014-16

MÁTÉ Balázs (1988)

„Hogyan működik az észlelés? Hogyan érzékeljük a teret, a formákat és a fényt? Mik azok a támaszpontok, amikre szüksége van a szemünknek egy forma vagy egy látvány értelmezéséhez? És mi történik, ha ezek a támaszpontok bizonytalanná válnak? Parallax elnevezésű projektem alapötletét ezek a fotográfiát is érintő legalapvetőbb kérdések adták. Miközben a mindennapi életben ritkán kérdezünk rá a saját érzékelésünk működésére, a fotográfia lehetővé teszi, hogy reflektáljunk a valósághoz fűződő viszonyunkra.

A művész nem egyéniség, hanem a világot alkotó erők feltárója.

Ez áll a berlini dadaisták Felhívás az elementáris művészetre című manifesztójában. Azt hiszem, ez az a szemlélet és törekvés, ami leginkább összeköti Moholy-Nagy László szerteágazó munkásságának egyes elemeit is, és amely rám is a legnagyobb hatással volt alkotói attitűdjéből. A BAUHAUS CONTEMPORARY programban látható képeim készítésekor engem is ez vezérelt: a fotográfiát a megismerés eszközeként, egyfajta kiterjesztett szemként, technikai érzékszervként használni az emberi működés egy kis szeletének felderítéséhez.”

BAUHAUS Contemporary

Balázs MÁTÉ (1988)

“How does perception work? How do we sense space, shapes and light? On what foundations do our eyes need to interpret a form or a sight? And what happens if these foundations become uncertain? These fundamental questions, which also have an impact on photography, were the basic idea behind my project Parallax. While in our everyday life we rarely question the functioning of our own perception, photography allows us to reflect on our relationship with reality.

The artist is not an individual, but an explorer of the forces that make up the world. This is expressed in the manifesto of the Berlin dadaists A Call to Elementary Art. In my opinion, this is the approach and endeavor that most closely connect the various elements of the diverse work of László Moholy-Nagy, and is the part of his artistic attitude that has had the greatest influence on me. This also served as a guide when I created the photographs presented in the BAUHAUS CONTEMPORARY program: using photography as a tool of recognition, as a kind of extended eye and a technical sensory organ, capable of recognizing a small slice of how humans work.”

26

Parallax no. 8 2014

Parallax no. 6 2014

Parallax no. 7 2014

MUCSY Szilvia (1973)

Szilvia MUCSY (1973)

„A lírai projekt a mediterrán térség partvidékéről szól, ahol a víz “This lyrical project is about the Mediterranean coast, where találkozik a szárazfölddel, ahol a város összeér a természettel, the water meets dry land, where the city meets nature and everything is enveloped in silence. Everything is changing and és mindent átölel a csend. Minden változó és megfoghatatlan: a hullámok újraírják a tájképet, a fákat és sziklákat a szél formálja. elusive: the waves rewrite the landscape, the trees and rocks are shaped by the wind.

A Palm, Sea, Land sorozatom képei több ponton is szorosan The images in the series Palm, Sea, Land are closely linked to kötődnek a Bauhaus eszmei és formai megközelítéséhez. the Bauhaus approach in both ideology and form. The theme A téma, amely az ember és a természeti táj kapcsolatát mutatja illustrating the relationship between man and the natural be, a Johannes Itten-féle spirituális megismerésen, a szubjektív landscape is based on Johannes Itten’s theory on spiritual élményre való képesség és objektív megismerés elméletén enlightenment the subjective experience and objective nyugszik. A képek szerkezete, mint alakzatok és foltok egysége rationale. The structure of the images as a unity of shapes and pedig Moholy-Nagy László formaelméletét tükrözi, spots reflects László Moholy-Nagy’s theory of form, in this a geometrikus és absztrakt alapformákra és a minimalizmusra particular case, references to geometric and abstract basic forms való reflektálást jelen esetben a természeti formák and minimalism are presented through compositions of the geometriájának kompozíciójával.” geometry of natural forms.”

BAUHAUS Contemporary

28

Palm, Sea, Land #5 2016

Palm, Sea, Land #1 2016

Palm, Sea, Land #17 2016

NYÍRI Julianna (1989)

Julianna NYÍRI (1989)

„A megmunkált anyaggal már szinte csak mint elkészült tömeg“We almost always get in contact with processed materials as finished mass products, when all the main characteristics of termékkel találkozunk, amikor a matéria már összes főbb jellemthe raw material have already been lost. The counterpoint of zőjét elvesztette. Ennek ellenpontja a Moholy-Nagy László által this is one of the basic principles of the Bauhaus pedagogy kidolgozott Bauhaus pedagógia egyik alapvető elve, miszerint developed by László Moholy-Nagy; that it is essential to elengedhetetlen, hogy mélyebben megismerjük a megmunkáthoroughly get to know the material that is being processed. landó anyagot. A matéria és az ember kapcsolatának magasabb Raising the relationship between material and man to a higher szintre emelése rendeltetésszerűbb, természet- és emberközelevel will result in more functional, natural, and humanistic libb produktumokat eredményez, legyen szó akár egy egyszerű products, whether they be a simple object carved of stone or kőből faragott tárgyról vagy egy épületről. an entire building. An analytical approach and the endeavor to Az elemző hozzáállás, az anyag metamorfózisának megértésére és átérzésére való törekvés saját alkotói munkámban is jelen van. understand and experience the metamorphosis of materials are also present in my own creative work.

Kövek című sorozatom kiindulópontja világunk legalapvetőbb The starting point of the series Stones is the most basic building építőeleme: a kövek a folyamatos változás lenyomatait, állandóblock of our world: stones carry the imprints and seemingly nak tűnő pillanatképeit hordozzák magukon. A fizika törvényepermanent snapshots of constant change. Subject to the laws inek kitett élettelen matéria új értelmet nyer képeimen. Célom of physics, the inanimate material gains a new meaning in a számunkra e végtelenül hétköznapi anyaghoz társított gonmy pictures. My goal is to expand our thoughts, feelings and dolatok, érzetek és asszociációk kiterjesztése formák, struktúrák, relations associated with this infinitely ordinary material by nyomok elemzése által.” analyzing shapes, structures and traces.”

BAUHAUS Contemporary

30

Kรถvek 1 Stones 1 2019

Kรถvek 2 Stones 2 2019

Kรถvek 3 Stones 3 2019

ROBITZ Anikó (1978)

Anikó ROBITZ (1978)

„Moholy-Nagy László A tér-idő és a fényképész című írásában “László Moholy-Nagy, in his article Space-time and the Photographer, explains that the mechanical features of kifejti, hogy a fotográfia mechanikai sajátosságai megváltoztatphotography change the way the object, the texture and the ják a tárgy, a textúra és a faktúra megragadásának módjait, facture are captured, and create a relationship with light and továbbá a korábbiaktól eltérő kapcsolatot teremtenek a fénnyel space that is different from the way it had been previously és a térrel. A kísérletezések során kialakult egy újfajta fényképéperceived. In the course of experimentation, a new kind of szeti stílus, ami messze túllépett azon, hogy a háromdimenziós photographic style was created, that went much further than teret két dimenzióra vetítse, és a valóságot a lehető legpontosabban ábrázolja. Magának a térnek és a tér ábrázolhatóságának merely projecting a three-dimensional space in two dimensions, and depicting reality as accurately as possible. The question of a kérdése különösen hangsúlyossá vált a fényképezésben.

Fotóim, amelyeket eredetileg plexire készítettem, a világ számos space and our ability to visualize it has come to the foreground in photography. pontján álló épületek részleteit ábrázolják, színviláguk és formaMy photographs, which I originally created on plexiglass, nyelvük pedig szorosan kapcsolódik a Bauhaus gondolatiságápresent details of buildings located in various parts of the world. hoz. Az iskola képzőművészeti alkotásainál, építészeténél és Their composition of colors and language of forms are closely tárgytervezésénél rendkívül hangsúlyos a geometrikus formák related to the way of thinking represented in the Bauhaus. The és az alapszínek használata, ezek köszönnek vissza az én munuse of geometric shapes and basic colors is highly emphasized káimban is. A kék, a sárga, a piros és a fekete elemek erős in the artworks, architecture and industrial design created in karaktert adnak a fotóknak, míg a semleges fémszínek kiegyenthe Bauhaus school, and these are also reflected in my work. súlyozzák a kompozícióikat.”

Blue, yellow, red, and black elements give the photographs a . strong character, while the neutral metallic colors balance their compositions.”

BAUHAUS Contemporary

32

Strasbourg, rue Jeu de Paume 2014

Colombo, Sri Lanka 2016

Venice, Giardini 2017

VÉKÁS Magdolna (1956)

„Mindig is történeti fotóeljárások foglalkoztattak, sokat kísérleteztem a cianotípiával, a sópapírral és az albuminnal, így szinte törvényszerű volt, hogy egyszer Moholy-Nagy László ikonikus fotogramjai szolgálnak majd alkotói tevékenységem legfőbb inspirációjául.

A polihisztor művész születésének századik évfordulóján a Magyar Művészkönyv Egyesület pályázatot hirdetett MoholyNagy munkásságára reflektáló művek létrehozására. Ekkor készítettem el Az üveg dicsérete című különleges művészkönyvemet, amelyben üvegtárgyak lenyomatát őrző, cianotípia technikával készült fotogramok találhatóak. A BAUHAUS CONTEMPORARY válogatás a könyvhöz készült alkotásokból mutat be néhányat.”

BAUHAUS Contemporary

Magdolna VÉKÁS (1956)

“I have always been interested in historical photographic techniques and have been experimenting intensively with cyanotype, salt prints and albumen prints, so it was inevitable that the iconic photograms of László Moholy-Nagy would at some point serve as the main source of inspiration in my practice.

On the 100th anniversary of the artist’s birth, the Hungarian Artist Book Association announced a competition for the creation of artworks reflecting on the work of Moholy-Nagy.

It was during this time that I created an artist book titled The Praise of Glass which contains cyanotype photograms depicting the imprints of glass objects. The BAUHAUS CONTEMPORARY selection presents some of my works from this book.”

34

Az üveg dicsérete 1 Praise of Glass 1 1995

Az üveg dicsérete 2 Praise of Glass 2 1995

Az üveg dicsérete 15 Praise of Glass 15 1995

ZAGYVAI Sári (1984)

Sári ZAGYVAI (1984)

„Képeim szürrealista montázsok: embereket, tájakat és tárgya“My pictures are surrealistic montages: I build people, landscapes and objects into one another, and then process the digitally kat építek egymásba, majd a digitálisan manipulált fotókat manipulated photos using an analog technique in a black and analóg fekete-fehér és színes laborban készítem el. A nagyítówhite or color laboratory. A digital screen replaces the film gépben a negatív filmet digitális képernyő helyettesíti, így újfajnegative in the photo enlarger, thus creating new visual effects, ta vizuális hatások jönnek létre, és a fotókat a naturalista ábrázoand the photographs are characterized by a moving away from lástól való eltávolodás jellemzi. naturalistic representation.

Alkotótevékenységem több szálon is kötődik a Bauhaus eszMy creative work is conceptually linked to the Bauhaus ideology meiségéhez. Technikailag és vizuális megközelítés tekintetében by several threads. In terms of technical and visual approach, a médiumok határterületei foglalkoztatnak, fontos előképnek tartom kísérletező attitűdöm szempontjából a Bauhaus nagyit is the boundaries of different mediums that interest me, and mestereinek szürrealista montázsait. Rendkívüli hatással volt pél- from the point of view of my experimental attitude, I consider the surrealistic montages of the great masters of the Bauhaus dául munkámra Moholy-Nagy László The Olly and Dolly Sisters an important early precedent. For example, my work was című, a női arcot kimaszkolt geometriai formaként ábrázoló remarkably influenced by The Olly and Dolly Sisters by László fotográfiája.

Moholy-Nagy, a photo depicting the female face as a masked A BAUHAUS CONTEMPORARY programba választott képeimet geometric form. életem egy olyan sorsfordító eseménye inspirálta, amelynek The images selected to appear in BAUHAUS CONTEMPORARY hatására a gyerekkorom felé fordultam. Emlékeim részlegesek, montázsaimra emlékeimhez hasonlóan a töredékesség jellemző.” were inspired by a life-changing event that made me turn to my childhood. My memories are fragmented, and similarly, my montages are characterized by fragmentation.”

BAUHAUS Contemporary

36

Memory 01 2019

Memory 02 2019

Memory 03 2019

BAUHAUS CONTEMPORARY

BAUHAUS CONTEMPORARY

FOTÓMŰVÉSZETI REFLEXIÓK A BAUHAUSRA ÉS ANNAK MAGYAR SZEREPLŐIRE

PHOTOGRAPHIC REFLECTIONS TO THE BAUHAUS AND ITS HUNGARIAN ACTORS

KIÁLLÍTÁS ÉS MŰVÉSZETI PROGRAM

ART EXHIBITION AND PROGRAM

Felelős kiadó: LEDÉNYI Attila Szervező:: EDGE Communications Szakmai vezető, szerkesztő:: LÖBL Krisztina Kiadványterv: CSUPORT Andrea Fordítás: ÁCS Johanna Nyomda: EPC Nyomda

Publisher: Attila LEDÉNYI Organizer: EDGE Communications Program Manager, Editor: Krisztina LÖBL Graphic Design: Andrea CSUPORT Translation: Johanna ÁCS Printing: EPC Printing House

A BAUHAUS CONTEMPORARY programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatta.

The BAUHAUS CONTEMPORARY program was supported by the Ministry of Human Capacities and the Budapest Spring Festival.

Borítókép: Robitz Anikó, Venice, Giardini, 2017, részlet

Cover: Anikó Robitz, Venice, Giardini, 2017, detail

Emberi Erőforrások Minisztériuma