Kortárs galériák Magyarországon by ArtMarketBudapest

KORTÁRS

GALÉRIÁK M A G YA R O R S Z Á G O N

K. PETRYS ACB

MEMOART

AMADEUS

MISSIONART

B55

MOLNÁR ANI

BOULEVARD & BREZSNYEV

MONO

DEÁK ERIKA

MUCIUS

DOVIN

NESSIM

ERDÉSZ

NEXTART

FRISS

OCTOGONART

G13

PINTÉR SONJA

GODOT

RÁDAY - FAUR ZSÓFI

INDA

SPIRITUSZ

INNOART

STUDIO 1900

KARTON

VÁRFOK

KÁLMÁN MAKLÁRY

VIDEOSPACE

KISTEREM

VILTIN

KNOLL

VINTAGE

KÖRMENDI

VIRÁG JUDIT

VÁLOGATÁS JELENTÔS MÛVÉSZETI GALÉRIÁKBÓL

KORTÁRS GALÉRIÁK MAGYARORSZÁGON VÁLOGATÁS JELENTÔS MÛVÉSZETI GALÉRIÁKBÓL

WWW.MUGYUJTOK.HU

EDGE COMMUNICATIONS TELEFON & FAX: (1) 239 0007 E-MAIL: INFO@EDGE.HU WWW.EDGE.HU

FÔSZERKESZTÔ: LEDÉNYI ATTILA LAPIGAZGATÓ: VARGA ZSUZSANNA SZERKESZTÔ: SOMHEGYI ZOLTÁN LAYOUT: ZIMMERMANN ZSOLT TERVEZÉS, TÖRDELÉS: KEREKES ORSOLYA, BUBLIK ZITA KÉPFELDOLGOZÁS: FEKETE JÁNOS

KIADTA AZ EDGE COMMUNICATIONS. FELELÔS KIADÓ: LEDÉNYI ATTILA NYOMDA: PAUKER NYOMDA KFT. ISBN 978-963-06-7320-4

A címlapon: részlet Bernát András Objektum No.554. címû festményébôl.

apjainkban vizuális mûvészetünkkel kapcsolatosan számos kritikát hallunk. A kifogások fôleg a fiatal kortársmûvészek megélhetési gondjaira, vizuális mûvészetünk nemzetközi mellôzésére, provincializmusára utalnak – ellentétben a zenével, amelyben Magyarország nagyhatalomnak számít. Világviszonylatban élvonalban álló komponistáink, elôadó-mûvészeink mellett az utolsó években irodalmunk is kezd határainkon túl ismertté válni. Feltehetnénk a kérdést, miben kereshetô a külföld képzômûvészetünk iránti közönye. Az okok még a 19. századra vezethetôk vissza. Azidôkben a mûvészi pályára készülô festôk,

KONOK TAMÁS: A NEHÉZSÉGEK ELLENÉRE szobrászok illetve rajztanárok Bécsben vagy Münchenben tanultak, amely iskolák Párizzsal szemben az akadémizmus és a történelmi illetve a zsánerkép festészet avatag szellemét képviselték. Galériáink, képkereskedéseink belterjesek maradtak, és nem tudtak betörni a nemzetközi mûkereskedelem élvonalába. Nálunk nem voltak neves mûkereskedôk, akik a nemzetközi kortársmûvészetben meghatározó szerepet töltöttek volna be, akik ismerték a világ legjelesebb mûvészeit, gyûjtôit, és befolyással bírtak a jelentôs múzeumok kuratóriumaira. Az ilyenek tevékenysége Párizsra, New Yorkra, Düsseldorfra, Londonra, Berlinre vagy Zürichre koncentrálódott. Nem véletlen, hogy a nemzetközi sikerre pályázó mûvészek is ezeken a helyeken próbáltak érvényesülni, hiszen itthonról nem lehet nemzetközi rangot szerezni.

Az alkotó és gyûjtô között a képkereskedônek meghatározó szerepe van, hiszen a mûtárgy árucikk is. A vevônek bíznia kell a galériásban, akinek viszont hírnevet kell szereznie, nemzetközi kapcsolatrendszert kell kiépítenie, jelentôs gyûjtôk bizalmát kell megnyernie, neves galériákkal szoros üzleti kontaktust tartani, a vele dolgozó mûvészeknek pedig rendszeres bemutatókat létrehozni, megélhetést biztosítani. És nem utolsósorban jelen kell lenniük a rangot jelentô mûvészeti vásárokon, kiállításokon. Mindez hosszú, évtizedeket, tôkét, mûveltséget, szaktudást követelô élethivatás. Elôzmények nélkül érthetô, hogy e kritériumok nálunk alig húsz év alatt nem alakultak ki. Az elmúlt idôk fél évszázados elzártsága – ellentétben az irodalommal és zenével – vizuális analfabetizmushoz vezetett. A mûalkotásokra vonatkozó ismeretek legjobb esetben a 40-es évekig terjedtek. Gondot jelent továbbá, hogy az itthoni kortárs mûvek általánosságban a külföldi mûvészekhez képest legalább tízszer olcsóbbak. Így a hazai galériás képtelen nyugati mesterek munkáit bemutatni vagy forgalmazni, mivel azok sok tíz milliós áraikkal eladhatatlanok lennének. Ezért nincs összehasonlítási lehetôsége az itthon élô gyûjtônek és mûvésznek. Nehézséget jelent továbbá a potens, mûvelt vásárlók hiánya is. A nemzetközi kortársmûvészetek átfogó ismerete – még a szakma mûvelôi, társmûvészei számára is – nem egyszer hiányosak, vagy teljesen ismeretlenek. Mindezt a Mûszaki Egyetem Építész karán folytatott tanári tevékenységem tapasztalataiból merem állítani. Az anyagilag tehetôs vevôk többsége pedig Munkácsy nívóján (amiért minden pénzt hajlandók megadni) nem jutott tovább. Végül egyértelmû államigazgatásunk felelôssége is, amely sajnálatos módon nem talált rátermett szakembereket és anyagi támogatást vizuális mûvészetünk nemzetközi elfogadtatása érdekében. Iskolarendszerünkbôl ráadásul a mûvészeti oktatás mindinkább kiszorul. Mindezek ellenére számos bíztató jel mutat arra, hogy múzeumainkban nyitás indult jelentôs kiállítások bemutatásával, galériáink egy része pedig emberfeletti erôfeszítéssel és anyagi áldozatvállalással igyekszik ôrizni a jó kvalitást. És ezen a talajon remélhetôleg felnô egy új generáció, akikbôl a világlátottság és mûveltség gyûjtôket formál majd.

(A szerzô festômûvész.)

lnézve valamelyik magyar labdarúgó csapat egyszerre szeretetre és szánalomra méltó csetlés-botlását egy önmagát szakértônek (a tízmillió egyikének) tekintô ismerôsöm a siker kulcsát keresve azt találta mondani, hogy „kellene ebbe a csapatba egy jobbösszekötô”. Hát ez az(!), gondoltam erre én, a hazai kortársmûvészetnek jelenlegi állapotában szintén épp erre, egy az eddiginél jobb összekötôre van szüksége. Egy professzionális, felkészült, elkötelezett, mûvészeti és kereskedelmi, kulturális és kommunikációs szempontból egyaránt érzékeny összekötô közegre, egy jól mûködô galériás társadalomra például. Olyanra, amely összeköttetést teremt végre a haza és a külföld, illetve idehaza a mûvész és alkotásainak fogyasztója között. Ahogy ugyanis elôszavában Konok Tamás, az általam ismert egyik legbölcsebb, legszélesebb kitekintéssel és tapasztalattal felvértezett, egyszerre magyar és több évtizednyi franciaországi munkásság után legalább ennyire nemzetközi mûvész és tanító is megfogalmazza, „az alkotó és gyûjtô között a képkereskedônek meghatározó szerepe van, hiszen a mûtárgy árucikk is”. Sok szempontból óriási felelôsség és kulcspozíció a galériásé ma Magyarországon, ahol a kortársmûvészet iránti érdeklôdés csírái megjelentek már, de azok még túlságosan zsengék, támasztékra és táplálékra, értelmes gondoskodásra és egyénre szabott figyelemre szorulnak. Ráadásul (a néhány tiszteletet érdemlô kivételtôl eltekintve) a közintézmények zöme illetve az azok felett irányítást gyakorló kormányzat visszafogottan fogalmazva is legalább hiányosan teljesíti ilyen irányú misszióját, inkább tartja kívül, mint vezeti be a közönséget a velünk élô mûvészek által alkotott fantasztikus világba. Az elmúlt hónapok alatt, amit a magyarországi kortárs galériákkal való intenzív kapcsolattartás és együttmûködés jellemzett, egyértelmûvé vált számunkra, hogy bár néhány „képkereskedô” rendkívül magas színvonalon és csodálatra méltó munkabírással végzi feladatát, a galériák világa közel annyira éretlen még, mint amilyen a mûvészetet fogyasz-

tó, illetve ma még inkább nem fogyasztó társadalom Magyarországon. Az egyik legnagyobb hiányosság éppen a mûvészet üzenetének és szépségének a közönséghez való eljuttatásában, a mûalkotásokhoz való hozzáférés érzelmileg és fizikailag egyaránt könnyûvé tételében mutatkozik. Azt reméljük, hogy ez a kiadvány, ez az egyszerû közlési eszköz is segít galériáinknak abban, hogy az általuk képviselt mûvészet és a potenciális fogyasztó, a reménybeli vásárló közötti kapcsolatot létrehozzák. Szeretnénk a következô oldalakon a közönség számára is láthatóvá tenni, hogy ma már Magyarországon is lényegesen szélesebb a választék és több a lehetôség a kvalitásos mûtárgyakhoz való hozzájutásra, mint azt sokan gondolnák.

LEDÉNYI ATTILA: JOBB ÖSSZEKÖTÔ A tapasztalt hiányosságok ellenére ugyanis a galériákra az elkötelezettség és jóindulat jellemzô. És mondják ugyan, hogy a pokolba vezetô út is jószándékkal van kikövezve, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jószándékkal kikövezett út biztosan a pokolba vezet. Sôt, legyünk optimisták, és higgyük el: ennyi jószándék közepette az út végén azért végül mégis inkább a mennyországba, de legalábbis valami kellemes, vidám helyre jutunk majd!

(A szerzô az EDGE Communications igazgatója.)

Halász Péter Tamás: Forró torony II. (2009) Várnai Gyula: A Nagy Bumm evolúciója (2009) Szarka Péter: Új év 1. (2002)

ACB GALÉRIA 1068 Budapest, Király u. 76. (1) 413 7608, (1) 413 7609 acbinfo@acbgaleria.hu www.acbgaleria.hu Galériavezetô: Pados Gábor Alapítás éve: 2003

z acb Kortárs Mûvészeti Galériát az Irokéz Gyûjtemény két tulajdonosa, Pados Gábor és Pajor Zsolt egy mûvészettörténész házaspárral, Szoboszlai Jánossal és Szôke Katalinnal közösen alapította. A galéria küldetése a kezdetektôl fogva a megalkuvás nélküli és progresszív mûvészet professzionális keretek közötti képviselete Magyarországon és külföldön. A mûvészkör az 1990-es évek elsô felében aktív Újlak Csoport mûvészeibôl valamint a középés fiatal generáció kísérletezô, progreszszív szellemû alkotóiból alakult, az alkotás során alkalmazott médiumra vonatkozó kötöttségek nélkül. Az indulás óta voltak ugyan változások a galéria portfoliójában, a progresszív szemlélet azonban töretlen maradt, jelenleg Ádám Zoltánt, Batykó Róbertet, Braun Andrást, Elôd Ágnest, Fülöp Gábort, Halász Péter Tamást, Kis Róka Csabát, Mátrai Eriket, a holland Jurriaan Molenaart, Szarka Pétert, Tarr Hajnalkát, Varga Ferencet és Várnai Gyulát képviseli a galéria kizárólagos megállapodással. Az acb kereskedelmi tevékenységét olyan gyûjtôkörre építi, amely figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi kortárs mûvészet tendenciáit, és nyitott a haladó, innovatív kezdeményezésekre, mindezek mellett pedig a nem hagyományos médiumokra is. A galéria maga is sokat 12

tett ennek a gyûjtôkörnek a kialakításáért, és folyamatosan dolgozik azon, hogy a leendô gyûjtôket segítse a kortársmûvészetben való tájékozódásban. 2009-ben a korábbi tulajdonostársak kiválásával Pados Gábor vette át a galéria vezetését, munkáját Hegedüs Orsolya mûvészettörténész segíti. Irányításuk alatt a galéria újabb fiatal mûvészekkel bôvítette a korábbi palettát, és az eddigieknél intenzívebb jelenlétre tö-

rekszik a nemzetközi mûkereskedelemben is. A galéria vezetôi hiszik, hogy a magyar mûvészet nemzetközi reprezentációjában komoly szerep juthat a magángalériáknak, és ebbôl lehetôség szerint igyekeznek is kivenni részüket. Az acb már korábban is szerepelt hazai és nemzetközi vásárokon Budapest mellett többek között Kölnben, Bécsben, Bolognában, Strasbourgban és Párizsban, és ezeket a szerepléseket a késôbbiekben újabbak követik majd, legközelebb a VOLTA New York 2010 márciusában. A kortárs mûvészek hazai és külföldi képviselete mellett fontosnak tartják a magyar képzômûvészeti szcéna megújítását szolgáló törekvéseket, támogatói és esetenként kezdeményezôi olyan projekteknek, amelyek célja a képzômûvészeti élet megszokott sablonjainak újragondolása illetve a kortárs képzômûvészet pozícióinak javítása a hazai kultúrában.

A galériát vezetô Pados Gábor maga is gyûjtô, a két tevékenységet azonban teljesen összeegyeztethetônek tartja, hiszen számára „a gyûjtés és a galéria mûködtetése is ugyanannak a szenvedélynek a megnyilvánulása.”

Szabó Franciska: Röghöz kötött (2009)

AMADEUS ALKOTÓHÁZ

1035 Budapest, Veder u. 20. (20) 932 1898 amadeus@amadeusalapitvany.hu www.amadeusalapitvany.hu Galériavezetô, az Amadeus Alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Balogh Péter Alapítás éve: 2007

z Amadeus Alkotóház abban a tekintetben nem számít klasszikus értelemben vett galériának, hogy kereskedelmi tevékenységet nem folytat, hanem elsôdleges célja, hogy a pályakezdô mûvészeknek a legkedvezôbb munkakörülményeket biztosítsa. Az alkotóházat fenntartó Amadeus Alapítvány a magyar mûvészeti élet – kiemelten a képzômûvészet – elkötelezett non-profit támogatója és 2009 tavasza óta a Magyar Képzômûvészeti Egyetem stratégiai partnere. Az alapító Baranyay László professzor szándéka szerint az alapítvány mûködését elsôsorban a magyar zenemûvészet területére koncentrálta, azonban dr. Balogh Péter kurátorsága mellett a hangsúly átkerült a képzômûvészetre, és mára az alapítvány szinte kizárólagosan ezen a területen fejti ki közhasznú munkáját. Az Amadeus folyamatosan bôvíti tevékenységét, és elérte, hogy párhuzamosan képes több önálló mûvészeti-támogatási programot is sikeresen mûködtetni. Ezek közül a „Hallgatói Ösztöndíj Program”, a „Pályakezdô Program”, a „Magyar Képzômûvészeti Egyetem Diplomakatalógus Program” illetve a „Restaura Program” a legjelentôsebbek, de az alapítvány továbbiak beindítását is tervezi. Az „Amadeus Pályakezdô Program” keretén belül mûködik az Amadeus Alkotóház, más néven az AmA Ház. Ennek a nyitott non-profit alkotómûhelynek a létrehozása a fiatal mûvészek és alkotószabadságuk támogatását szolgálja, 2007 szeptembere óta 12 fiatal diplomás pályakezdô mûvésznek, köztük hét festônek és öt szobrásznak három éven keresztül nyújt biztos hátteret. Ingyenes mûterem, könyvtár és in-

Szabó Franciska: Reggel van, cím nincs (2008) Rabóczky Judit Rita: Carlo (2007) ternet-sarok szolgálja a fiatal alkotók kényelmét, és ad lehetôséget a nyugodt alkotómunkára. Mivel az Amadeus Alkotóházban mindig dolgozik valaki, ezért ide bárki és bármikor betérhet, megismerkedhet a mûvészekkel és munkáikkal. Az érdeklôdôk azonban nem csupán a helyszínen tekinthetnek be a ház mûködésébe: az AmA Ház 2009-ben önálló kiállítóként vett részt a Budapest Art Fairen is, amelyre – szponzorainak köszönhetôen – egy 150 oldalas reprezentatív kiadványt is megjelentetett „AmA Ház” címmel. A kiadvány kereskedelmi forgalomba ugyan nem került, de az Amadeus Baráti Kör minden tagja ingyenesen hozzájuthat – hiszen bármely mûvészetbarát érdeklôdônek nyitva áll a lehetôség, hogy az alapítvány honlapján regisztrálva a Baráti Kör tagja-

ként figyelemmel kísérje és támogassa a kezdeményezést. dr. Balogh Péter, az Amadeus Alapítvány kuratóriumának vezetôje reméli, hogy kezdeményezése és fáradozása egyre több tehetséges fiatal mûvész pályáját segítheti, és „bár nem galériavezetô, nem tekinti magát klasszikus értelemben vett gyûjtônek sem, szereti viszont a képzômûvészetet, keresi a képzômûvészek társaságát, barátságát, és hasznos értelmiségi polgárként szereti élni az életét.” 15

B55 KORTÁRS GALÉRIA 1055 Budapest, Balaton u. 4. (1)135 41350, (30) 924 7637 art@b55galeria.hu www.b55galeria.hu Galériavezetô: Csébi Zsuzsa Alapítás éve: 2007

B55 Kortárs Galéria 2007-ben nyílt meg a Falk Miksa utcából nyíló Balaton utcában. Fiatal korát ellensúlyozza, hogy a B55 Budapest legnagyobb méretû kortárs mûvészettel foglalkozó galériája, ahol a nyitás óta számos elismert hazai alkotó és mûvészcsoport munkáit mutatták be. A tulajdonos-galériavezetô olyan elegáns, nagy kiállítótérrel rendelkezô, öszszesen 300 négyzetméteres galériát alakított ki, amely hangulatában és színvonalában a londoni és New York-i magángalériákat igyekszik idézni. Itt elsôsorban fiatal képzômûvészek kapnak lehetôséget a bemutatkozásra. A galéria programjában a 2009-es évben kiemelkedô szerepet kapott az absztrakt, külö-

nösen annak geometrikus válfaja, valamint a street-art legtehetségesebb, feltörekvô mûvészei. A B55 jelentôs hangsúlyt fektet arra, hogy a magyar és a nemzetközi kortársmûvészetet egyre gyakrabban jelenítse meg együtt, ezért a kiállításokra már az eddigiekben is több alkalommal kaptak külföldi mûvészek meghívást. Kiemelt cél, hogy a magyar gyûjtôk és mûvészetkedvelôk körében a mostaninál szélesebb rétegeket hódítsanak meg a kortársmûvészetnek. „A mûvészeti ismeretterjesztést már gyermekkorban el kell kezdeni”, ezért a galéria rendszeresen ad otthont mûvészetpedagógiai foglalkozásoknak, tárlatvezetéseknek. Az eredetileg közgazdasági végzettségû tulajdonos-galériavezetô szakmai tapasztalatai mindenképpen elônyt jelentenek, úgy tartja, hogy „a mûvészeti munka mellett a gazdasági döntések is erôsen befolyásolják a galéria sikerét”. Tisztában van azzal, hogy „legalább öt évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a galériával szemben maradéktalan bizalom alakuljon ki” mind a mûvészek, mind a gyûjtôk, mind pedig a szakma körében. A B55 számos galériától eltérôen mindössze egyetlen mûvésszel, Halmi-Horváth Istvánnal áll szerzôdésben, emellett azonban több alkotóval is dolgozik együtt rendszeresen, így már a kezdetektôl visszatérô kiállító többek között Sam Havadtoy, Bánki Ákos, Marafkó Bence, Romvári Márton és az Élesdi Mûvésztelep tagjai. Az itt felsoroltak mellett kifejezési módjának frissessége, pozitív kisugárzása, bátor színhasználata és formavilága fogta meg Csébi Zsuzsát az úgynevezett street-artban, amelynek két feltörekvô képviselôje, NikonOne és Melka Gábor Rapa szintén a galéria kiemelt figyelmét élvezi. A B55 egyfajta patrónus szerepet is be-

Sam Havadtoy: Love (2009) NikonOne: Purple Lake (2009) Halmi-Horváth István: Színstruktúra No.3. (2008)

tölt, kiállításaihoz lehetôsége szerint színvonalas katalógusokat ad ki, valamint a PR-t és a sajtószervezést is eszközül használja mûvészeinek támogatására úgy a galéria falain belül, mint külsô helyszíneken szervezett projektjei esetében. Csébi Zsuzsa véleménye szerint „itthon sajnos még kevesen érdeklôdnek a kortársmûvészet iránt, így egyelôre viszonylag szûkös a rendszeres vásárlói réteg, aminek egyik oka, hogy Magyarországon a mai nemzedék nagy része számára egyelôre idegen a 21. századra jellemzô mûvészeti felfogás”. Emiatt tartja kiemelten fontosnak, hogy minél szélesebb rétegek jussanak hozzá a kortárs alkotások nyújtotta élményhez. „A galériáknak részt kell vállalniuk ebben a feladatban egyrészt azzal, hogy támogatják a fiatal vagy kevéssé ismert tehet-

séges alkotókat, bemutatják munkáikat, másrészt azzal, hogy olyan különleges eseményeknek is teret adnak, mint például a mûvészetpedagógiai foglalkozások vagy az egyedi tárlatvezetések.”

BOULEVARD ÉS BREZSNYEV GALÉRIA 1061 Budapest, Király u. 46. (30) 944 5778 bbalapitvany@gmail.com www.bbgaleria.hu Galériavezetô: Victora Zsolt Alapítás éve: 2007

„BoulevardésBrezsnyev”, azaz a Boulevard és Brezsnyev Közép-Európai Kortárs Társadalommûvészetet Támogató Közhasznú Alapítvány azzal a céllal került bejegyzésre, hogy felkutassa és segítse a fiatal, pályakezdô mûvészeket, valamint kiállítások szervezésével folyamatos megjelenést biztosítson számukra. Az alapítvány nagy hangsúlyt fektet 18

Menyhárt Tamás: Cím nélkül (2009)

az új mûvészeti ágak, társadalmi-mûvészeti megnyilatkozások felkutatására, felkarolására és bemutatására. Feladatának érzi ezen kívül, hogy közvetítsen a kortársmûvészet és az érdeklôdôk között. Cél természetesen, hogy az alkotók üzenete ne pusztán eljusson a szélesebb nyilvánossághoz, hanem a mûvészek nagyobb eséllyel kapcsolódhassanak bele a hazai és nemzetközi mûkereskedelembe is. A belváros szívében, a Király utcában mûködô galéria speciális kezdeményezéseknek is helyet ad. Kiállítás-megnyitóik, mûvészfelvonulásaik, esetenként kifejezetten akcionista projektjeik, aukcióik egyre több embert mozgatnak meg Budapesten, sôt, vidéki érdeklôdôk is rendszeresen látogatnak rendezvényeikre. A megnyitók alkalmával a kiállítóterem környékén mûködô más kulturális intézményeket is bevonva komplex programokat szerveznek, így több helyszínen, több felvonásban egész estét betöltô programok születnek. Az alapítás óta eltelt években közel 80 kiállítás jött létre összesen több, mint 250 mûvész, a galéria stílusának leginkább megfelelôen többek között Almásy Otília, Babos Bertalan Zsili, Bánki Ákos, Csató József, Énzsöly Kinga, Fukui Yusuke, Király Gábor, Kokesch Ádám, SZAF, Szabó Eszter, Szemzô Zsófia, Szôke Gábor Miklós, Szûcs Levente, Verebics Katalin és Vetlényi Zsolt részvételével. A Magyarországon végzett mûvészeti tevékenység mellett az alapító-galériavezetô büszkén hívja fel a figyelmet arra, hogy a Boulevardésbrezsnyev 2007-ben, a világhírû mûvészeti seregszemle, a kasseli Documenta idején „Hacking the documenta” címmel kiállítást rendezett Kasselban.

Alexander Tinei: Lifeguard (2009)

Deák Erika Galéria 1998 ôszén azzal az elsôdleges céllal jött létre, hogy kortárs magyar és nemzetközi mûvészeknek adjon bemutatkozási illetve folyamatos kiállítási lehetôséget. Az alapító, a közel 10 éves New York-i galériás tapasztalattal rendelkezô Deák Erika vágya és törekvése, hogy a kortárs magyar képzômûvészetet a külföldi közönséggel megismertesse, a hazaival pedig megszerettesse. A galéria által képviselt mûvészek listája sokat változott az alapítás óta eltelt idôszakban, jelenleg Alexander Tinei, Bullás József, Eike, Ghyczy Dénes, Hecker Péter, iski Kocsis Tibor, IRWIN, KissPál Szabolcs, Clemens Krauss, Moizer Zsuzsa, Magyarósi Éva, Antoni Muntadas és Szûcs Attila kapcsolódik a galériához. A fô mûfaji profilt a festészet jelenti, de emellett számos videó mûvésszel és fotóssal is sikerült együttmûködést kialakítani. Deák Erika kezdetben elsôsorban kizárólag fiatal mûvészeket mutatott be, ma már azonban a közép- illetve az idôsebb generáció alkotóinak munkáival is találkozhatnak az érdeklôdôk a galériában rendezett általában évi 8 kiállításon, amelybôl kettô csoportos, a többi pedig a galériához tartozó mûvészek önálló tárlata. A galéria fontosnak tartja, hogy más intézményekkel is jó kapcsolatot, együttmûködést alakítson ki. Már elsô kiállítását is – amely a spanyol médiamûvész, Antoni Muntadas mûveit mutatta be – a budapesti Ludwig Múzeummal közösen hozta létre. Azóta számos más galériával dolgozott együtt egy-egy mûvész munkáinak közös promóciójában, többek között a frankfurti Voges Galériá-

val, a kölni Walderdorf Galériával vagy a holland Ron Mandos Galériával. A Deák Erika Galéria mára fontos pozíciót vívott ki magának nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi mûvészeti közegben is. Számos neves nemzetközi vásáron vesz részt, mûvészei a legfontosabb hazai én nemzetközi gyûjteményekben szerepelnek.

DEÁK ERIKA GALÉRIA 1061 Budapest, Jókai tér 1. (1) 302 4927 info@deakgaleria.hu www.deakgaleria.hu Galériavezetô: Tóth Pál Sándor Alapítás éve: 1998

DOVIN 1052 Budapest, Galamb u. 6. (1) 318 3673 info@dovingaleria.hu www.dovingaleria.hu Galériavezetô: Délceg Katalin Alapítás éve: 1988

Dovin 1988-ban alakult azzal a szándékkal, hogy a nívós kortárs mûkereskedelem egyik megteremtôje legyen Magyarországon. Az elsô néhány év alatt kialakított mûvészköréhez kizárólag ma élô kortárs szobrász- és festômûvészek tartoznak Baranyai Levente, Cseh Lili, Duronelly Balázs, Péli Barna, Horváth Krisztián, Huszár Andrea, Kovách Gergô, Kotormán Norbert és Ötvös Zoltán személyében. Saját mûvészeinek bemutatásán kívül a galéria többször rendezett kiállítást a

Magyar Képzômûvészeti Egyetemen frissen végzett festôk és szobrászok munkáiból is, mindemellett pedig a nemzetközi mûkereskedelem jelentôs vásárain is komoly eredményeket ért el: több alkalommal vett részt a madridi ARCO-n és a lisszaboni Arte Lisboa-n, ahol Baranyai Levente, Kovách Gergô és Ötvös Zoltán alkotásai arattak elsôsorban sikert. 2000-ben a galéria festészeti profilt váltott, és megszületett úgynevezett tájkoncepciója. A 2008 elsô felében lezárult program keretében olyan mûvészeket állított ki a Dovin, akiknek munkáiban a táj központi szerepet játszik, ehhez kapcsolódóan 2004 és 2007 között elôadássorozatot is rendezett a táj fogalmának alaposabb körüljárása céljából. A kéthavonta megrendezett elôadások – amelyek fôvédnöke Krasznahorkai László író volt – jelentôs érdeklôdés mellett zajlottak. „Társunk az alak” címmel a galéria a 2008-2010-es idôszakra olyan szobrászati sorozatot indított, amelynek kiállításait Márton László író esszéi vezetik be. A galéria vezetôje maga is komolyan foglalkozik mûgyûjtéssel, „a gyûjtés jól összeegyeztethetô a galériás tevékenységgel, a Dovin Gyûjtemény kialakítása a ’80-as évek második felében kezdôdött”. A ma már több, mint 90 mûtárgyat felölelô kortárs gyûjtemény nem kizárólag a galéria mûvészkörébe tartozó alkotók munkáit tartalmazza. A gyûjtemény koncepciója szerint a mûvészek fontos korszakaiból egy-egy jelentôs mû kerül kiválasztásra, a gyûjtés összefügg azzal a vággyal, hogy „az alkotásokat bármikor láthassuk”.

Sergio Posa: Installáció (2008) 20

rdész László 33 éve foglalkozik mûkereskedelemmel, és a rendszerváltás idején az elsôk között alapította magángalériáját Szentendrén, a mûkereskedelem fogásait azonban már korábban elsajátította, amikor külföldi vásárokra járva megkezdte nemzetközi klientúrájának kiépítését. Célja, hogy olyan klasszikus modern magyar mûvészeket, mint Kassák Lajos, MoholyNagy László, Mattis-Teutsch János, Bortnyik Sándor, valamint az Európai Iskola néven ismert vonulat mûvészeit a kortársakkal együtt mutassa be. Így az ismert nevek „behozzák” a vevôt a galériába, aki választhat akár az újabb generációk mûveibôl is. A galériának vannak húsz-harminc éve visszatérô gyûjtôi, köztük olyan ismert külföldi személyiségek is, mint Tony Curtis vagy Soros György. A vevôk hálásak a korábban kapott tanácsokért, amelyek lényege hosszú évek óta változatlan: „Járj kiállításra, vásárolj meg minden mûvészeti könyvet, amit lehet! Szánj 2030 évet a gyûjtésre, minden évben vásárolj 1-2 képet, mindig a legjobbakat! Azok persze mindig drágák, de így a gyûjteményed minden szempontból kiváló és értékálló lesz. Ráadásul elfér a lakásban, és nem válik teherré, mindennap örömforrásként szolgál. És ha gondod támad, ezekre a gondosan kiválasztott mûvekre vevôt is találsz majd.” Túl századik kiállításán (amelyeket elsôsorban Anna Margit, Ámos Imre, Bálint Endre, Reigl Judit, efZámbó István, Vajda Lajos nevei fémjeleztek) és számtalan mûvészeti vásáron (ide sorolható az Art Paris, az Art Cologne, az Art Moszkva, az Art Brussels, a berlini Art Forum, az Art Basel és a Budapest Art Fair) Erdész László pontosan látja a kortárs magyar

Moholy-Nagy László: Konstrukció (1923) mûvészet és mûkereskedelem nehézségeit, és nem túlságosan optimista. Megítélése szerint Magyarországon „valójában permanens válság volt, van és lesz: volt, mert a magyar mûvészet nagyon erôsen követô jellegû, elenyészô az eredeti gondolat és a profi kivitelezés, van, mert nem profik alkotják, intézik, szervezik és bonyolítják a mûkereskedelmet, és lesz is, mert még mindig nincsenek pontosan tisztázva ennek a szakmának a feltételei.” Az állam legfontosabb feladatát nem a galériások, hanem a vevôk és gyûjtôk támogatásában látja, legfôképpen a gyûjtôi tevékenységet támogató adókedvezmények formájában.

ERDÉSZ GALÉRIA & DESIGN 2000 Szentendre, Bercsényi u. 4. (26) 317 925 art@galleryerdesz.hu www.galleryerdesz.hu Galériavezetô: Erdész László Alapítás éve: 1989

G13 ART GALLERY

Könyv Kata: Veszett világ (2009)

2008 szeptemberében nyílt belvárosi galéria mûvészeti kínálatára neve is utal: célja egészen fiatal, friss kortárs képzômûvészek bemutatása. Az alapítók megítélése szerint a mûtárgy nemcsak befektetés, egy-egy alkotás megvásárlása és a mûalkotás közelsége újra és újra örömet okoz. A galériában kiállítások mellett más kulturális rendezvények, könyvbemutatók, koncertek és gyermekfoglalkozások is helyet kapnak a régi és a kortárs képzômûvészet megismertetésére. A 2008-ban alapított Friss Festészeti Díjhoz minden évben széleskörû pályázat kapcsolódik, 2009-ben a

FRISS GALÉRIA 1053 Budapest, Képíró utca 8. (1) 266 8001 frissgaleria@frissgaleria.hu www.frissgaleria.hu Galériavezetôk: Pánczél Andrea, Mátyók Lilla Alapítás éve: 2008

szakmai zsûri által kiválasztott 21 fiatal mûvész alkotását elôbb a Tavaszi Fesztivál keretein belül a galériában mutatták be, majd a tapolca-diszeli kiállítóhelyen, az Elsô Magyar Látványtárban, ezt követôen pedig Berlinben, Párizsban és Bécsben is láthatta a közönség. A sorozat folytatásaként jelentkezik majd a Hungaricum 2010 elnevezésû program. A Friss Galériában rendszeresen többek között Ferencz S. Apor (Románia), Gyôri Márton, Könyv Kata, Pap Gitta, Soós Nóra, Ujfalusi Éva alkotásai láthatóak, a 2009-es profilbôvítés óta pedig a képzômûvészek mellett fiatal iparmûvészek munkái – elsôként Visy Dóri ékszerei – is helyet kaptak. Az alapítók reménye szerint a galéria izgalmas beszélgetések és véleménycserék helyszínévé is válik, ami alkalmat teremthet a meghatározó fiatal mûvészek, mûvészettörténészek és gyûjtôk párbeszédére. A szakmai eszmefuttatások mellett a belvárosi elhelyezkedés ellenére nyugodt, meghitt helyszín lehetôvé teszi, hogy bármikor akár csak egy kávéra is betérjenek a látogatók, belelapozzanak egy-egy képzômûvészeti könyvbe, és eltûnôdjenek egy-egy friss kortárs alkotáson. A galéria vezetôinek tervei között szerepel külföldi vásárokon való részvétel is, hogy egyre szélesebb körben mutathassák be az általuk képviselt fiatal magyar mûvészeket. Pánczél Andrea szerint „rendszeres külföldi jelenlétre van szükség, amelyben komoly szerepet kell vállalnia az államnak, hiszen ezek a megjelenések Magyarország image-ét is erôsítik”.

G13 elsô kiállítását 2008 júniusában nyitotta meg a Gozsdu udvar kapujában található kiállítóhelyen, ám a nyilvánosság már korábban, egy 2007es villámtárlaton és a Budapest Art Fairen megismerhette a galériát. Mindezt sokéves kutató- és gyûjtômunka elôzte meg. A galéria vezetôi egy külföldi befektetôvel közösen döntöttek a galéria megalapításáról, a G13 öt év alatt komoly tôkebefektetéssel és szakértelemmel jelentôs klasszikus gyûjteményi anyagot halmozott fel. A mûködést elsôsorban erre a bázisra alapozzák, amelyet André Kertész és Martin Munkácsi fotói, valamint Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Huszár Vimos és Victor Vasarely alkotásai fémjeleznek. A klasszikusok mellett intenzív kortársmûvészeti programot bonyolít le a galéria – az eddig bemutatott mûvészek közé tartozik Tóth György, Lábady István, Dobos Tamás, Puklus Péter, Milasovszky László, Kalmár János, ifj. Gulyás Gyula, Bodó Mihály, Bolla Rita, Wolsky András, Kovács Tamás László, Nyári Zsolt, Klimó Károly, Hencze Tamás, Nádler István, Trombitás Tamás, Baráth Áron, Gábor Áron, G. Heller Zsuzsa. A galéria arra igyekszik építeni, hogy a kortárs magyar mûvészet a már híressé vált 20. századi alkotók mellett különleges perspektívába kerül. A galéria kínálatában festmények, grafikák, szobrok és fotográfiák egyaránt ta-

1075 Budapest, Király u. 13. (1) 878 1309 info@g13.hu www.g13.hu Galériavezetôk: Bray-Mezey Franciska, Bérczi Linda Alapítás éve: 2007

lálhatóak. Kiemelt terveik között szerepel a külföldön már nevet szerzett magyar mûvészek bemutatása illetve a galéria mûvészeinek megismertetése külföldi vásárokon, csere-kiállításokon. A galéria vezetôinek meggyôzôdése, hogy „hosszútávon rendkívül fontos a fiatal generációk mûvészet felé való nyitottságának kialakítása, amelyben kiemelt szerepet játszik az oktatás, a nevelés – különös tekintettel a múzeumokra, galériákra, amelyeknek célja kell legyen ennek a törekvésnek a támogatása és szélesebb körben való terjesztése”. A 270 négyzetméteres, kétszintes G13 high-tech világításával, a fedetlen gépészeti csövekre és különleges függesztôrendszerekre épített, kissé indusztriális hangulatú belsô tereivel egyértelmûen új színt és léptéket hozott a hazai galériakínálatba.

Ifj.Gulyás Gyula: Oro nero (2008) 23

Szabó Ábel: Lépcsô (2008)

GODOT GALÉRIA 1075 Budapest, Madách út 8. (1) 322 5272 waiting@godot.hu www.godot.hu Galériavezetô: Kozák Gábor Alapítás éve: 1999

A Godot vezetôit a galéria alapításakor saját szenvedélyük hajtotta, a törekvés, hogy a mûvészet és a mûvészek által formált közegben minél teljesebben megmerítkezhessenek. Céljuk, hogy a mûvészek számára magabiztos, inspiráló és barátságos környezetet teremtsenek. Fokozatosan ismerték fel, hogy közvetítôként feladatuk az általuk megélt élményt minél több emberhez továbbítani. Mindig fontosnak tartották elômozdítani mûvészeik szakmai ismertségét és elismertségét, állandó jelenlétüket a szakirodalomban, a szaksajtóban illetve más médiában. Figyelmük kiterjed a múzeumokban való megjelenések lehetôségére, a közgyûjtemények vásárlásaira, ez utóbbit olykor jelentôs gesztusokkal segítik. Több alkalommal mûködtek együtt más magángalériákkal és múzeumokkal, ezért alappal hisznek az együttes fellépés erejében. Az alkotók kiválasztására vonatkozó döntéseiket elsôsorban az egyéni hangvételû alkotók utáni kutatás határozza meg. A Godot-hoz kapcsolódó mûvészek (többek között A. Nagy Gábor, Baksai József, Bogdándy Szultán, Bukta Imre, Dániel András, a 24

német Boris Duhm, Erdei Kriszta, feLugossy László, Fuchs Tamás, Gaál József, Kótai Tamás, Nagy Kriszta x-T, Palkó Tibor, Szikora Tamás, a New Yorkban élô Sziládi Mónika, Szurcsik József, Tamási Claudia, a moldáviai születésû Alexander Tinei, Ujházi Péter, Wechter Ákos, Wächter Dénes) közös jellemzôje a progresszív, állandóan megújuló, keresô szemlélet. A galéria mûködésére az általuk képviselt mûvészek tekintetében nem a rövid életû, gyorsan fel- és letûnô csillagok jellemzôek. A már elismert mûvészek mellett fiatal és hosszú távon is ígéretes alkotókat fedeznek fel. Különleges hangsúlyt fordítanak arra, hogy sikerrel „járuljanak hozzá alkotóik mûvészi karrierének építéséhez”. A Godot Galéria megalakulása szerencsésen esett egybe azzal az idôszakkal, amikor jelentôs kortárs magángyûjtemények kezdtek kialakulni Magyarországon. A galéria vezetôi remélik, hogy a jövôben is segíthetik ezeknek a kollekcióknak a kiteljesedését. Bíznak abban, hogy a továbbiakban is erôs bázis marad hitvallásuk alapgondolata: „az alkotó szabadsága, a gyûjtô szenvedélye”.

A. Nagy Gábor: Van, aki bélyeget gyûjt (2008)

z Inda Kortárs Képzômûvészeti Galéria Budapest Tallér Ágnes kezdeményezésére jött létre. Az elsô évben Muladi Brigitta, Parádi Judit és Rieder Gábor által meghatározott kreatív kurátori koncepciók jellemezték a programot, majd késôbb egyéni- és csoportkiállítások, amelyek célja a galéria köré szervezôdô mûvészek kiválasztása volt. Ma már a galéria stabil mûvészkörrel dolgozik, jelenleg A. Király András, Benczúr Emese, Csontó Lajos, Czene Márta, Jovián György, Kopasz Tamás, Koronczi Endre, Martin Henrik, Sándor Krisztián, Kamen Stoyanov, Somody Péter, Szabó Ábel, Szabó Ádám, Szemzô Zsófia és Szépfalvi Ágnes munkáival találkozhat a látogató. A stabilan a galériával együtt dolgozó hazai és nemzetközi mûvészkör médiától függetlenül, a legkülönbözôbb alkotói technikákra építve az ember képének, létének, gondolkodásmódjának 21. századi vízióit jeleníti meg. A galéria fô profilját tehát azok a közép- és fiatal ge-

nerációs mûvészek határozzák meg, akik munkásságukban az ábrázoló mûvészet újszerû tendenciáit képviselik. A galéria egyik legfontosabb céljaként a mûvészekkel való hosszú távú együttmûködés feltételeinek megteremtését tûzte ki. A rendszeresen szervezett projektek, csoportos kiállítások a mûvészkör folyamatos bôvítését és dinamikus fejlesztését szolgálják. Az Inda arculatát természetesen elsôsorban hagyományos funkciója határozza meg, de emellett a

INDA GALÉRIA 1061 Budapest, Király utca 34. II. 4. (1) 413 1960, (70) 316 4472 info@indagaleria.hu www.indagaleria.hu Galériavezetô: Tallér Ágnes Mûvészeti vezetô: Muladi Brigitta Alapítás éve: 2006

Koronczi Endre: Megállított... 2, (2008-2009, videóinstalláció) Szabó Ádám: Supergyümölcsök I. (2007)

galéria nem pusztán mûkereskedelmi helyszín kíván lenni, hanem a kortárs vizuális mûvészetek, az irodalom és a zene népszerûsítésében való részvételre is törekszik. Ennek érdekében eddig is széleskörû ingyenes kulturális programsorozatokat hozott létre, felolvasóesteket szervezett, kortárs képzômûvészeti elôadássorozatot indított, amelyen a közönség a mûvészeti élet jelentôs szereplôivel találkozhat. Az Inda Galéria mûködésének elsô három évében elérte, hogy mind szakmailag, mind a közönség és a gyûjtôk körében az élvonalba került, mûvészei sorra nyerik el a rangos hazai és nemzetközi szakmai díjakat. A galéria vezetôje a jövôbeli eredményes mûködés lényegi feltételének tartja a magyar mûvészet külföldi jelenlétének elôsegítését, és külföldi mûvészek magyarországi bemutatását, amely törekvéshez a nemzetközi vásárokon (a római Arto Opencity, a bécsi Viennafair, a párizsi FIAC) való szereplés is nagymértékben hozzájárul. 2009-ben ráadásul már három, szakmai és mûkeres26

kedelmi körökben egyaránt elismert külföldi mûvésszel (Kamen Stoyanov, Eric Binder és Chintan Upadhyay) is dolgoztak együtt. Tallér Ágnes ígéretesnek látja Kelet-Európa esélyeit, úgy véli, „az utóbbi idôben megerôsödött az érdeklôdés a régió iránt, amely lehetôséget ki kell használni annak érdekében, hogy minél több tehetséges képzômûvészt tudjunk a nemzetközi képzômûvészeti színtéren bemutatni”. Ennek érdekében az Inda Galéria továbbra is minél több színvonalas nemzetközi vásáron igyekszik jelenlétét biztosítani.

Aknay János: Városvédô angyal (2009)

z Innoart Galéria létrehozásakor a tulajdonosok szándéka néhány éves mûgyûjtôi tapasztalattal az volt, hogy jöjjön létre Szentendrén egy olyan sarok, ahol bárkit megérinthet az a hatás, amelyet a mûtárgyak sugároznak felénk. A képzômûvészet területén a galéria megnyitásakor a szobrászat, az üveg- és fotómûvészet kapott kiemelt szerepet. Az ehhez a mûvészeti tartalomhoz való kötôdés 2009 márciusában, az utódként a szentendrei Fô téren megnyitott Innoart Mûhely Galériában is megmaradt. A galériának otthont adó mûemléki épület története rendkívül gazdag, eredetileg szerb kereskedôházként mûködött, majd az 1980-as években a felsô emeleteket egy szitanyomó mûhely foglalta el, innen ered a Mûhely Galéria elnevezés is. Az Innoart Mûhely Galéria, miközben igyekszik megôrizni a régi hagyományokat, új, haladó, innovatív elemekkel is törekszik bôvíteni Szentendre mûvészeti és kulturális életét. 2010 tavaszára befejezôdik az épület teljes átalakítása, ekkor már négy szinten nyílik alkalmuk a kultúra és a mûvészet szerelmeseinek az egymással, az alkotókkal, illetve még inkább az alkotásokkal való találkozásra. A galéria kiemelt figyelmet fordít a tehetséges fiatalok felkutatására és támogatására. Eddig Adorjáni Endre, Árky Bernadette, Freund Antal, Gyurgyanovics Gyula, Márkus Péter, Pistyúr Imre, Szabó Márta, Szatmári Juhos László számára biztosítottak lehetôséget a bemutatkozásra. A kiállítások szervezésén, katalógusok készítésén kívül

anyagilag is támogatják a szakmai zsûri által legtehetségesebbnek talált mûvészeket. A jövôben a galéria a hazai üvegmûvészet markánsabb képviseletét tervezi, valamint szorosabbra kívánja vonni kapcsolatát a legendás szentendrei mûvész-csoporttal, a Vajda Lajos Stúdióval. „Elbazárosodó” világunkban az Innoart Mûhely Galériát létrehozói értékközvetítônek szánják mindazok számára, akik

INNOART MÛHELY GALÉRIA 2000 Szentendre, Fô tér 20. (26) 500 389, (26) 500 390 galeria@muhelygaleria.hu www.muhelygaleria.hu, www.innoart.hu, www.innoart.eu Galériavezetô: Barta Emese Az alapítás éve: 2005

Szentendrén vagy éppenséggel a világhálón tett látogatásuk során rá szeretnének találni a valóban értékkel bíró tárgyakra és valódi élményekre.

KARTON GALÉRIA & MÚZEUM 1054 Budapest, Alkotmány u. 18. (1) 472 0000 info@karton.hu www.karton.hu Galériavezetô: Kozma Péter Alapítás éve: 2001

Tehnica Schweiz (Gergely László & Rákosi Péter): A garázs projekt (2007-2009, részlet)

kArton Galéria a kortárs mûvészet bemutatása mellett olyan különleges vizuális mûfajok népszerûsítését is célul tûzte ki, amelyeket Magyarországon egészen a közelmúltig kevesen tekintettek a „magas” képzômûvészet részének. A galéria elsôdleges feladatának tekinti, hogy a karikatúra, a képregény és az animáció mûfajait a vizuális mûvészetek más ágai (festészet, grafika, 28

Major Kamill: Akkád (1989) fotó) mellett az ôket megilletô helyre emelje. A galéria vezetôje, Kozma Péter építészeti tanulmányait követôen animációs-, játék- és reklámfilmek készítésével foglalkozott, és ezt a munkáját a galéria mûködtetése mellett is folyamatosan végzi. Az 1990-es évek közepétôl kezdte el tudatosan építeni saját gyûjteményét, amely kezdetben magyar karikatúrákból (pl. Brenner György, Sajdik Ferenc, Várnai György, HiHi, Vasvári Anna mûveibôl) és eredeti képregény-lapokból, teljes képregényekbôl (pl. Zórád Ernô, Sebôk Imre rajzaiból) állt. Az utóbbi években ez az anyag nemcsak mennyiségében növekedett meg, hanem új mûfajokkal, kortárs festészettel, fotóval, grafikával is gyarapodott (többek között olyan mûvészek nevével fémjelezve, mint Bullás József, Chilf Mária, Gyenis Tibor, Hecker Péter, Kovács Lola, Kupcsik Adrián, Kudász Gábor Arion, Mike Tamás, Stark Attila). A kArton magyar és külföldi alkotók munkáiból egyéni, csoportos, jellemzôen tematikus felosztású kiállításokat szervez. Az évente hozzávetôlegesen tíz tárlathoz filmvetítések, tárlatvezetések, beszélgetések és kortárs képzômûvészek által vezetett gyerekprogramok kapcsolódnak. A kiállítások megvalósítását külföldi kulturális intézetek, múzeumok és nonprofit mûvészeti alapítványok együttmûködése segíti. Az alapító nagyon fontosnak tartja az állami szerepvállalás erôsítését a kortárs képzômûvészetben, filmesként is meggyôzôdése, hogy „a magyar filmmûvészetre áldozott sokmilliárdos állami támogatás nagyon pozitív fejlemény, de az ország kulturális öntudatra ébredéséhez és a nemzetközi megítélés javításához a kortárs képzômûvészet hasonlóképpen hozzá tud járulni”.

eigl Judit, Sándorfi István, Réth Alfréd, Csáky József, Miklós Gusztáv és Kallos Pál csak néhány név azon mûvészek közül, akik életmûvének hazai megismertetésében Makláry Kálmánnak meghatározó szerepe van. A franciaországi magyar származású mûvészekre specializálódott galériatulajdonos Csernus Tibor, Hantaï Simon, Beöthy István és Rozsda Endre minden korábbinál teljesebb bemutatásában ugyancsak oroszlánrészt vállalt. A Kálmán Makláry Fine Arts a Falk Miksa utcai jelenlét mellett tevékenysé-

KÁLMÁN MAKLÁRY FINE ARTS 1055 Budapest, Falk Miksa utca 10. (1) 374 0774 gallery@kalmanmaklary.com www.kalmanmaklary.com Galériavezetô: Makláry Kálmán Alapítás éve: 2005 (2009)

gét részben Párizsra is kiterjeszti, továbbá – gyakran egyedüli magyar galériaként – számos jelentôs nemzetközi vásáron is rendszeresen részt vesz. Az általa képviselt mûvészek joggal keltik fel a szakma, a mûértôk és mûvészeti befektetôk figyelmét: Réth Alfréd, Csernus Tibor, Sándorfi István és Reigl Judit alkotásainak árfolyama az elmúlt idôszakban látványos emelkedést mutatott. Ez nem utolsósorban a galéria munkájának eredménye, amelynek elis-

Kallos Pál: Kompozíció (1952) Reigl Judit: Dominancia-központ (1958)

meréseként a Kálmán Makláry Fine Arts a Francia Mûkereskedôk Szövetségének (SNA – Syndicat National Des Antiquaires) egyedüli magyar tagja. A párizsi mûvészeti vásárok, az ArtParis és a Salon du Collectionneur mellett a moszkvai (Moscow World Fine Art Fair), a kölni (ArtCologne) és a brüsszeli (Brussels Antiques & Fine Arts Fair) vásároknak is rendszeres kiállítója. A nemzetközi részvétel mellett azonban az egyik legfontosabb tevékenységi forma a kutatók munkáját is nagymértékben elôsegítô dokumentációs és értékôrzô munka: a galéria monográfiákat, életmû-katalógusokat jelentet meg magyar, angol és francia nyelven. A magas színvonalú kiadványok által mind a magyar, mind a nemzetközi közönségnek lehetôsége nyílik az alkotók életmûvének teljesebb megismerésére, ezt szolgálják az eddig Réth Alfréd, Reigl Judit, Sándorfi István és Márffy Ödön munkásságát bemu30

tató több száz oldalas kötetek, de számos egyéb kisebb kiadvány is. A galéria és tulajdonosa munkájának másik meghatározó eleme nagyszabású monografikus kiállítások szervezése: Makláry Kálmán nevéhez fûzôdik a 2003-as budapesti Réth Alfréd életmûkiállítás, Reigl Judit 2005-ös Mûcsarnok-beli tárlata és a 2007-ben a debreceni MODEMben bemutatott Sándorfi István életmû-kiállítás. A tervek is meglehetôsen ambiciózusak, megkezdôdtek például a 2010-ben Nantesban, Franciaország egyik legjelentôsebb múzeumában megnyíló Reigl Judit-kiállítás elôkészületei. A múzeum érdeklôdése egyébként nem meglepô, hiszen Reigl az egyetlen magyar kortárs mûvész, akinek munkái a világ olyan jelentôs kortárs gyûjteményeiben kaptak helyet, mint a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) és a Metropolitan Museum (amelynek állandó kiállításán látható a mûvész alkotása), valamint a londoni Tate Modern és a párizsi Centre Pompidou.

Kokesch Ádám: Installáció (2009)

galéria elsôdleges törekvése, hogy rendszeresen változó kiállításokkal adjon tájékoztatást arról, amit alapító-vezetôje a mûvészet terén fontosnak és aktuálisnak tart. Ez a szándék vezette Valkó Margitot a kiállítási program összeállításánál, amelynek színességére és széles merítésére jellemzô, hogy a galériába látogatók eddig egyebek mellett az orosz-cseh mûvészpáros Vasil Artamanov és Alexey Klyuykov, Bak Imre, Erdély Miklós és az Indigó csoport, Fodor János, Follárd Barbara, Horváth Tibor, Jovánovics György, Káldi Katalin, az osztrák Helmut és Johanna Kandl, Kokesch Ádám, Körösényi Tamás, a holland Marijn van Kreij, Révész László László, Sugár János, Szíj Kamilla, Vécsei Júlia, a dán-német Gitte Villesen, a svájci Anna B. Wiesendanger és Zuzu-Vetô munkáival egyaránt megismerkedhettek. Mint a névsorból is kitûnik, a Kisterem szándéka, hogy a fiatal, feltörekvô mûvészgenerációk alkotásai mellett idôrôl-idôre olyan mûveket is bemutasson, amelyek a rendszerváltás elôtt keletkeztek, de különbözô okoknál fogva még nem válhattak ismertté a szélesebb közönség elôtt annak ellenére, hogy bemutatásuk jelentôségüknél fogva fontos lett volna. A Kisterem számos magyar és nemzetközi mûvészeti intézménnyel mûködik együtt. Partnerei között éppúgy szerepelt már a Fiatal Képzômûvészek Stúdiója Egyesület, a Tranzit.hu Budapest, az Impex Kortárs Mûvészeti Szolgáltató, mint a Mûcsarnok vagy néhány európai magángaléria is. A Kisterem mûvészeit már eddig is olyan rangos nemzetközi vásárokon mutatta be, mint a bécsi Viennafair, a bázeli Liste 09 és a berlini Artforum.

A hazai mûvészeti élet hosszú ideje ismert szereplôje, Valkó Margit szerint „a kortárs magyar képzômûvészet egyenrangú azzal a kortárs nemzetközi képzômûvészettel, ami körülvesz minket a világban, de jelenléte a nemzetközi mûvészeti szcénában nem tükrözi igazi értékét”. A Kisterem a kiemelkedô alkotók megismertetését és kontextusba helyezését, ahogy a külföldi mûvészek magyarországi bemutatását is kiemelt szerepének tekinti. A galéria vezetôje bízik benne, hogy „ez a törekvés remélhetôen felkelti az intézményi- és a magángyûjtôk érdeklôdését is”.

KISTEREM GALÉRIA 1053 Budapest, Képíró u. 5. (1) 267 0522 kisterem@kisterem.hu www.kisterem.hu Galériavezetô: Valkó Margit Alapítás éve: 2006

KNOLL GALÉRIA BUDAPEST 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 10. (1) 267 3842 knollgaleria@hu.inter.net www.knollgaleria.hu Galériavezetô: Pilinger Erzsébet Galériatulajdonos: Hans Knoll Alapítás éve: 1989

z 1989-ben Közép-Kelet Európa elsô kortársmûvészettel foglalkozó magángalériájaként megnyílt Knoll Galéria Budapest kiállításaival – bécsi testvérgalériájával, a Knoll Galerie Wiennel együttmûködésben – következetes programot valósít meg: a magyar és kelet-európai mûvészek munkáit nyugati országokban, a nyugati mûvészekét pedig az itteni régióban mutatja be. A galériával együttmûködô mûvészek névsora a magyarországi viszonyokhoz képest üdítôen nemzetközi, az orosz AES+F és Blue Noses mûvészcsoportok, a brit Tony Cragg, a magyar Birkás Ákos, Gôbölyös Luca és Nemes Csaba, az osztrák Paul Horn, Harald Hund és Wilhelm Scherübl, a bolgár születésû,

Nemes Csaba: A kukoricással szemben (2009) Bécsben élô Mara Mattuschka, a New York-ba áttelepült orosz Natalia Nikitin, a holland Jan van der Pol egyaránt a Knoll Galéria jóvoltából került Budapesten bemutatásra. Az állandó mûvészek alkotásainak szentelt kiállításokon kívül a kortárs mûvészet meghatározó elméleti diskurzusaihoz kapcsolódó tematikus tárlatokat is szervez a galéria, ráadásul a külföldi vásárokon való rendszeres részvétel mellett „intézményi” feladatokat is ellát, hiszen például a 20. századi magyar képzômûvészet történetét feldolgozó kötetet jelentetett meg 1999-ben németül, 2002-ben pedig magyarul „A második nyilvánosság” címmel. A könyvbôl kiindulva a galéria 20 éves fennállásának alkalmából szimpóziumot is rendezett, amelyen mûvészettörténészek, kurátorok elôadásain keresztül a kortárs magyar képzômûvészetben és mûvészeti szcénában bekövetkezett változások átgondolására is lehetôséget biztosított. A galéria rendszeresen szervez mûteremlátogatásokkal egybekötött mûvészeti utazásokat Moszkvában, Bécsben és Budapesten. A White Flags / Nyitott Mûtermek elnevezésû budapesti programja keretében 3 napon át 21 magyar mûvész mûtermében mûvészettörténészek tartottak egyfajta mozgó konferencia formájában elôadásokat. Szintén a két évtizedes jubileumhoz kapcsolódik a galéria „XX-Mappa” projektje, amely a galériával együttmûködô mûvészek grafikáit, fotóit, videóit mutatja be. Ezzel a Knoll Galéria Budapest célja, hogy mûvészeivel közösen köszönje meg a gyûjtôknek a galéria munkájába vetett bizalmat.

Schéner Mihály: Önarckép piros kalappal (1962)

galériát Dr. Körmendi Anna ügyvéd és Dr. Csák Máté építész alapította. Az ismert mûgyûjtô házaspár és gyermekeik több mint 30 éve gyûjtenek magyar képzô- és iparmûvészeti alkotásokat. A galéria ennek a rendkívül gazdag családi gyûjteménynek az anyagára épülve jött létre. A jelenleg Budapesten egy és Sopronban két kiállítóhellyel rendelkezô galéria fennállása óta Magyarországon és számos európai helyszínen szervezett kiállításokat. Mûködése során kiterjedt kapcsolatokat alakított ki jelentôs hazai és külföldi múzeumokkal és galériákkal. A galéria elsôsorban mûvészmenedzseléssel foglalkozik, és bár fontosnak tartja fiatal, kiemelkedôen tehetséges mûvészek pályájának figyelemmel kísérését, fôleg az idôsebb generáció mestereivel, a képzômûvészeti egyetemek professzoraival tart fenn szoros kapcsolatot, kutatja munkásságukat. Számos mûvész, így többek között Gyarmathy Tihamér, Kerényi Jenô, Schéner Mihály, Orosz Gellért, Schrammel Imre, Sváby Lajos, Szabó Zoltán, Baska József, Nagy Sándor, Gádor Magda, Rác András, Fürjesi Csaba munkáiból ôriznek jelentôsebb anyagot. A galéria komoly szerepet vállal mûvészeti katalógusok, könyvek kiadásában is. Eddig 37 kötet jelent meg a galéria kortárs magyar mûvészeket bemutató monográfia-sorozatában, amelyeket a közeljövôben újabb könyvek követnek. Mindezek mellett kiemelkedô mûvészek életmûvét bemutató 26 dokumentumfilm és a gyûjteményrôl szóló „Artner Palota kincsei” címû film is hozzáférhetô a galéria jóvoltából. A Körmendi Galéria mûtárgyak adásvétele mellett azok bérbeadásával is fog-

lalkozik, számos irodaház, villa és kert az általuk biztosított kortársmûvészeti „berendezéssel” büszkélkedhet. A rendelkezésre álló rendkívüli gazdagságú mûtárgyállománnyal a legösszetettebb igények kielégítése is megoldható. A kifejezett mûvészeti tanácsadáson kívül a mûvészethez kapcsolódó valamennyi jogi- és vámügyi kérdés szakszerû megoldását is magukra vállalják a galéria vezetôi. A korszerû adatbázis, nyilvántartási rendszer valamint mûvészettörténészi szakgárda révén a galéria mûvészéletmûvek feldolgozására is vállalkozik.

KÖRMENDI GALÉRIA 1055 Budapest, Falk Miksa u. 7. 9000 Sopron, Templom u. 18. (1) 269 0763, (99) 524 012 info@kormendigaleria.hu www.kormendigaleria.hu Galériavezetô: Csák Ildikó Alapítás éve: 1990

Kelemen Károly: Butterfly (1979)

K. PETRYS HÁZ 1085 Budapest, Horánszky u. 13. (20) 470 9993 galeria@petrys.hu www.petrys.hu Galériavezetô: Bognár Attila Alapítás éve: 1999

józsefvárosi Palotanegyedben található K. Petrys Ház megalapítása óta nemcsak keresett kiállítóhely lett, hanem a különbözô mûvészeti ágaknak olyan találkozási pontjává vált, amely az egykori szalonok hangulatát is idézi. Az alapító Bognár Attila nevéhez olyan egyéb mûvészeti „márkák” is köthetôek, mint a Bahia Zenei Kiadó vagy az A38 Hajó. A galériában eddig kiállított mûvészek (többek között Ádám Zoltán, Bernát András, Bukta Imre, Csurka Eszter, drMáriás, Drabik István, Duliskovich Ba-

zil, feLugossy László, Minyó Szert Károly, Roskó Gábor, Swierkiewicz Róbert, Szigeti Tamás, Tóth Andrej, Wahorn András) kiválasztásánál nem az életmûvekben fellelhetô mûvészi „rokonság” az elsôdleges szempont, annál sokkal fontosabbak a személyes kötôdések. A galéria havonta rendez új kiállítást kortárs képzômûvészek mûveibôl, és minden megnyitóhoz kortárs zenei bemutató – olykor ôsbemutató, filmvetítés – társul. Két nagy csoportos mûvészeti projekt is kapcsolható a K. Petrys nevéhez: a JövôKép (2002) és a TérErô (2008). Mindkét nagyszabású kortársmûvészeti kiállításon tizenkét magyar képzômûvész vett részt, a kiállítások kilenc magyar és hét külföldi helyen kerültek bemutatásra. A TérErô mûvészeirôl egy-egy 30 perces portréfilm is készült, amelyeket a Magyar Televízió is átvett. A K. Petrys Ház kereskedelmi tevékenységet nem folytat, kizárólag kiállító-, befogadó- és találkozóhelyként funkcionál, mûködését a Graphisoft Park támogatja. A galériának otthont adó épület a Budapest Európa Belvárosa program keretében 2010-ben várhatóan felújításra kerül. Az átmeneti idôszakban a K. Petrys Ház kiállításai az A38 Hajó új úszómûvén kerülnek megrendezésre, amely Európai Uniós forrásokból multifunkcionális kiállítótérként jön majd létre. Bognár Attila hitvallása szerint „mûvészetet közvetít”, és bár otthonában is sok kortárs mû veszi körül, voltaképpen mégsem tekinti magát mûgyûjtônek. Minden tulajdonában lévô alkotás „létrehozójával személyes, gyakran baráti” a viszonya, számára „a mûvek mögött tudott történet fontosabb magánál a mûnél”.

Swierkiewicz Róbert: Hindu a jövôben (2002) 40

MEMOART GALÉRIA 1055 Budapest, Balassi B. utca 21-23. (30) 374 1243 memoart@memoart.eu www.memoart.eu Galériavezetô: Mészáros Zsófi Alapítás éve: 2005

z egyre inkább kortárs mûvészeti életérôl is ismert Falk Miksa utca tôszomszédságában a Memoart Galéria egy elsô emeleti, Dunára nézô lakásban várja a mûvészet iránt érdeklôdôket. Az elôzetes bejelentkezés alapján látogatható lakásgaléria különleges, gyakran jelentôs életmûvel rendelkezô mûvészeket képvisel, akik közül többen az ország elsônek tartott magángalériája, a Rabinec Galéria mûvészköréhez tartoztak. Az ott szerzett tapasztalatokra építve Kelemen Károly, az ismert képzômûvész volt az alapító segítségére a Memoart mûvészeinek kiválasztásában és a galéria filozófiájának meghatározásában. A galériát ma is vezetô Mészáros Zsófi motivációja a Memoart létrehozásakor legfôképpen a képzômûvészet iránt érzett szeretete volt, hiszen már gyermekkorától kezdve a mûvészet közelében élt, mindig is ebben a világban érezte magát otthon. A Memoart eddig az olasz Sara Berti és Aroldo Marinai, a világhírû amerikai Keith Haring, a Franciaországban élô Kele Judit és az itthoniak közül Csáky Marianne, Havadtôy Sámuel, Kelemen Károly, Méhes Lóránt Zuzu, Szilágyi Lenke és Vetô János mûveit állította ki, és hamarosan sor kerül az izraeli Ofra Zimbalista bemutatkozására is. A galé-

ria látogatóinak száma az alapítás óta folyamatosan nô, ma már gyakran jelentkeznek külföldi érdeklôdök is. A galériavezetô büszke híres vásárlóira, így például Arturo Schwarzra, a 20. század mûvészeti mozgalmainak Európa-szerte jól ismert mûvészettörténész-kutatójára. A koncepcionális és figuratív mûvészettel is foglalkozó, a fotó és a videó világától sem idegenkedô galéria a külföld felé is nyit, így például kiváló kapcsolatot alakított ki a firenzei Rosanna Tempestini Frizzi Galériával, a jövôben pedig szeretne az eddigieknél is több külföldi mûvészt képviselni. Ennek is megfelelôen az egyik fô cél a nemzetközi mûvészeti vásárokon való részvétel. A galéria vezetôje örömmel szemléli „a budapesti mûvészeti élet változatosságát, a kiállítások sokaságát”, és fontosnak tartaná, ha a „kortárs mûvészet iránti érdeklôdést a szakemberek mellett a lelkes laikusokban és a felnövô generációban is fel lehetne kelteni”. Mészáros Zsófi maga is hódol a mûgyûjtés szenvedélyének, annak idején részben talán ez is hozzájárult a galériaalapításhoz, hiszen már jóval a Memoart megszületése elôtt kezdett el gyûjteni. Bár kollekciójában nemcsak a galéria mûvészei találhatóak, úgy gondolja, hogy „hitelesen csak azokat a mûveket” ajánlhatja másnak, amelyekre igazából maga is vágyik. 41

MISSIONART GALÉRIA

Horváth Gábor: 02. 014, wave, painting for grey n' green n' blue (2002)

3530 Miskolc, Széchenyi u. 14. 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30. (46) 326 906, (1) 302 8587 miskolc@missionart.hu, budapest@missionart.hu www.missionart.hu Galériavezetôk: Jurecskó László és Kishonthy Zsolt Alapítás éve: 1990

MissionArt Galéria a kezdetektôl egyforma hangsúllyal foglalkozik a kortárs és a klasszikus modern festészettel. Az alapítástól 2009-ig rendezett mintegy 110 kiállítás fele kortársmûvészetet mutatott be, többek között Balogh Csaba, Bánki Ákos, Bátorfi Andrea, Bogdándy Szultán, Borgó, Bukta Imre, Csontó Lajos, Czidor Ágnes, Deim Pál, Elekes Károly, efZámbó Ist-

feLugossy László: Félbe mutatott nôtipusok (2006) Seres László: Cím nélkül (2006) barian Mamikon mûveit. Ez az idôszak a kiállításokon kívül több mint 30 könyvet, katalógust, illetve mintegy 300 újságcikket, rádió- és tv-riportot eredményezett. A kiállítások közül számos külföldön jött létre, amelyeknél a galéria partnerei a külföldi magyar kulturális intézetek és magángalériák voltak. Miskolc és Budapest után többek között Bécs, Berlin, Párizs, München, Los Angeles, Stuttgart, London, Ludwigsha-

is meghatározza. A MissionArt – szakújságírók szavazatai alapján – kétszer nyerte el az Év Galériája kitüntetô címet. Jurecskó László és Kishonthy Zsolt bíznak abban, hogy tevékenységük hozzájárul a huszadik századi magyar és a kortárs képzômûvészet széleskörû megismertetéséhez, illetve ahhoz, hogy „a mûvészetek egyre közelebb kerüljenek életünk ünnepeihez és hétköznapjaihoz”. Vallják, hogy „a szakértelemmel

fen, Róma és Moszkva voltak a külföldi kiállítások állomásai, a magyar sajtóban való megjelenéseket a Die Zeit, a Los Angeles Times, a Süddeutsche Zeitung, a Financial Times beszámolói követték a MissionArt immár nemzetközi rendezvényeirôl. A galéria Berlin és Bázel mûvészeti vásárain kapcsolódott be a nemzetközi mûkereskedelembe. A mûvészettörténész alapító-tulajdonosok egyben igazságügyi mûtárgy-szakértôk is, akiket 2005-ben a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia tagjai közé választottak. Szakmájukat hivatásuknak tekintik, és ez mindennapi munkájukat

kiválogatott alkotásokat közvetítô mûkereskedelem olyan határterület a kultúra és a gazdaság között, amely képes együtt látni a szellemi és az anyagi értékeket, összhangot teremteni a mûvészetek élvezete és a befektetôi biztonság között”. Ez az „összhang” rájuk is jellemzô, hiszen mindketten gyûjtenek, sôt, magának a MissionArtnak külön kollekciója is van. Megítélésük szerint fontos elôrelépés lenne a hazai piacon, ha „a mûgyûjtôk elismernék a galériák létjogosultságát és megkerülhetetlenségét a kortárs mûkereskedelemben”.

ván, feLugossy László, Földi Péter, Gaál József, Gora Orsolya, Hegedûs2 László, Horvát Helén Sára, Horváth Gábor, Horváth Kinga, Izsák Sipos Szilárd, Klimó Károly, Kopasz Tamás, Koronczi Endre, Kótai Tamás, Lévay Jenô, Orosz István, Rácmolnár Sándor, Seres László, Stefanovits Péter, Swierkiewicz Róbert, Szabados Árpád, Szirtes János, Szíj Kamilla, Szurcsik József, Ujházi Péter, Varga Éva, Verebics Ágnes, Verebics Katalin, Wahorn András és Yengi-

Csepregi Balázs: Szerpentin (2009)

Bródy Sándor utcában, egy hangulatos belvárosi bérház udvarában található galériában az érdeklôdô 2007 óta láthat egyéni és csoportos kiállítá-

MOLNÁR ANI GALÉRIA 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 22. (1) 327 0095, (30) 212 8080 info@molnaranigaleria.hu www.molnaranigaleria.hu Galériavezetô: Molnár Annamária Kurátor: Mogán Orsolya Alapítás éve: 2007

sokat. A galériát alapító közgazdász Molnár Annamária már korábban is foglalkozott kortársmûvészettel, munkája mellett non-profit kiállításokat és projekteket szervezett. Késôbb mûvészeti 44

tanácsadóként tevékenykedett, külföldi ösztöndíjak és tanulmányutak révén bôvítette szakismeretét. A galéria megnyitását tehát hosszas szakmai felkészülési folyamat elôzte meg. Az alapító a galéria mûvészeinek kiválasztásánál hasonló megfontoltsággal dönt. Alapelve a magas minôségre való törekvés, ugyanakkor nyitott a legváltozatosabb technikai, mûfaji és témabeli megközelítésekre. A bemutatott mûvészek legfôképpen fiatal és középgenerációs alkotók. A frissesség és változatosság mellett fontos, hogy a kiállításokon bemutatott mûalkotások saját korunkra reflektáljanak, mai kérdéseket vessenek fel. A kifejezési mód tekintetében egymástól eltérô mûvészek között nagyobb számban vannak figuratív felfogásban dolgozó mûvészek, de ez sem a festôk, sem a szobrászok között nem kizárólagos. A galéria mûvészeivel hosszú távú együttmûködésre törekszik, illetve egészen fiatal mûvészek pályára állítását is feladatának tekinti. Ugyanakkor Molnár Annamária pontosan tudja, hogy „a végsô döntések meghozatalához, a jól mûködô galériásmûvész kapcsolathoz és a mûvész ideális munkakörülményeinek megteremtéséhez sok idô kell, ezért a galériásnak sem csupán az alkotó eddigi életmûvét, mûveinek kvalitását kell a kizárólagos képviselet elhatározása elôtt megvizsgálnia, hanem sokszor a mûvész kooperációs készségét is próbára kell tennie”. Mindezek szem elôtt tartásával a galéria által jelenleg kizárólagosan képviselt mûvész Borsos Róbert, Cseke Szilárd, Csepregi Balázs, Ernszt András, Jakatics-Szabó Veronika, Gaál Tamás, a Németországban élô Ágnes Lôrincz, Mar-

Jakatics-Szabó Veronika: Háztetôk II. (2009) Cseke Szilárd: Természet emlékmû (2009)

tus Éva, Nyári Zsolt, Rajcsók Attila és a német Katharina Roters. A Molnár Ani Galéria programjában hangsúlyosan szerepel a plasztika, ezért fontos eredmény, hogy egy külsô helyszínen – a Park Galériában – non-profit kiállítás-sorozatot rendez évente több alkalommal. A fiatal pályakezdô tehetségek és nemzetközileg is elismert képzômûvészek (pl. Körösényi Tamás, Kicsiny Balázs) alkotásait egyaránt bemutató kezdeményezés Summa

Artium díjat nyert Projekt kategóriában. A galéria vezetôje szerint a hazai mûvészeti élet fejlôdése érdekében „szükség lenne a hazai kortárs mûvészeti galériák és a kortárs képzômûvészet számára otthont adó egyéb intézmények közötti szorosabb összefogásra, a galériák közötti együttmûködés biztosabb hátteret képezhetne egy egységes etikai kódex kialakításához illetve az eredményes lobbizáshoz annak érdekében, hogy például bizonyos adókedvezményekkel lehessen kortárs mûtárgyakat vásárolni Magyarországon”. Megítélése szerint hasonlóan fontos lenne „a hazai mûvészekkel is megismertetni az európai mûkereskedelem alapvetô szabályait”.

Barabás Zsófi: Cím nélkül (Sz3) (2008)

MONO Kortárs Mûvészeti Galéria 2006-ban csatlakozott a Vár aljában kialakuló „galéria-negyedhez” azzal a szándékkal, hogy alkotó és közönsége között közvetítsen, illetve felkeltse a mûvészetek iránti érdeklôdést és keresletet. A galéria négyhetente megújuló egyéni és csoportos kiállításaival (amelyeken eddig például Barabás Zsófi, Szabó Dorottya, Mengyán András, Mata Attila, Verebics Ágnes, Benedek Barna, Fejôs Miklós, Kulinyi István, Sternberg Sylvia, Tirpák Bálint, Fajó János, Néma Júlia, Pataki Balázs, Kludovácz András, Hetey Katalin, Mé-

MONO GALÉRIA 1015 Budapest, Ostrom u. 29. (1) 225 1500 monogaleria@tvnet.hu www.monogaleria.hu Galériavezetô: Kiss Mónika Alapítás éve: 2006

hes Lóránt, Haász István, Kecskeméti Sándor, Józsa Bálint, Palatinusz Dóri, Somody Péter és Szarka Péter mûvei kerültek bemutatásra) egy új szellemi generáció ízlését, stílusát kívánja befogadni, közvetíteni illetve formálni. A galériát két markáns mûfaji vonulat jellemzi: a lírai absztrakt, amelynek képviselôi Barabás Zsófi és Somody Péter, a másik pedig a konstruktivista gyökerekbôl táplálkozó vonal, amelyet többek között Fajó János, Haász István és Benedek Barna neve fémjelez. A galéria a hozzá szorosabban kötôdô mûvészeknek idôrôl-idôre teret és lehetôséget biztosít a bemutatkozásra, egyelôre csak a hazai közönség elôtt. A jövôbeni tervek középpontjában áll a nemzetközi kapcsolatok bôvítése, így egyaránt felmerülhet majd külföldi mûvészek itthoni, illetve hazai mûvészek külföldi bemutatása, cél a nemzetközi vásárokon való részvétel valamint a külföldi galériákkal való szorosabb kapcsolatépítés. A galéria alapító-vezetôjének megítélése szerint „a mai magyar kortárs mûvészetnek szüksége lenne komoly állami támogatásra a magyar mûvészek nemzetközi szcénában való pozícionálásához, és emellett a hazai gyûjtôkör bôvülése is rendkívül lényeges”. Kiss Mónika meggyôzôdése, hogy „fontos lenne egy olyan, a külföldi gyakorlatnak megfelelô etikai szabályzat kialakítása is, amely mind a galériák mûködésében, mind pedig az árképzésben irányadó lenne”.

Mucius: Jeruzsálem (2007)

Mucius Kortárs Mûvészeti Galéria azzal a céllal jött létre, hogy a ma élô magyar képzômûvészek legjobbjainak munkáiból adjon válogatást. Vezetôje, Sebestyén Zoltán, azaz Mucius képzômûvészként számos külföldi kiállításon szerzett tapasztalatának birtokában nyitotta meg a galériát. Felismerte, hogy a már befutott mûvészek (El Kazovszkij, Fehér László, Halász András, Mucius, Zsemlye Ildikó) anyagainak bemutatása mellett folyamatosan nyomon kell követnie a fiatal tehetségek pályafutásának alakulását. Galériásként figyelme többek között Babos Zsili Bertalan, Kim Corbusier, Szuharevszky Mihály és Verebics Katalin munkáira terjedt ki. A Mucius Galéria másik fontos jellemzôje, hogy nemcsak a képzômûvészek kedvelt találkozóhelyeként mûködik, hanem programjában helyet kap a kortárs tánc és a performansz éppúgy, mint videó installációk bemutatása is. A galéria nemzetközi kontaktusokat is épít, így többek között a New York-i Agora Gallery és több párizsi galéria is szakmai kapcsolatai közé tartozik.

A galéria vezetôje úgy érzi, „a hazai mûvészet generációváltás elôtt áll, hiszen fiatal, jómódú emberek kezdenek el képeket vásárolni, és gyûjtôkké válni, olyanok, akik nem kötôdnek értékrendek mentén létrejövô csoportokhoz, szabadon saját maguk fedezik fel a mûvészetben a szépséget és a kvalitást”. Mucius szerint a gyûjtôk új generációjának „komoly kitekintése van a világ jelenlegi kortárs mûvészeti piacára utazásaik és nem utolsósorban az internet által, így ismerik az európai árakat, az európai normákat követik, és ezek alapján fogják majd mûködtetni a magyar piacot is”.

MUCIUS GALÉRIA 1063 Budapest, Andrássy út 92. (30) 260 0207 galeria@euart.hu, muciusmuseum@gmail.com www.euart.hu Galériavezetô: Sebestyén Zoltán Alapítás éve: 1999

NESSIM GALÉRA

Drégely Imre: Új Transzformer 1 (2008)

1061 Budapest, Paulay Ede u. 10. (Székhely: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 32/b.) (30) 593 6091 suranyi.mihaly@gmail.com www.nessim.hu Galériavezetô: Surányi Mihály Alapítás éve: 2005

Nessim Galéria megalapításával a fô cél elsôsorban az volt, hogy kortárs magyar fotográfusok kapjanak lehetôséget nemzetközi bemutatkozásra oly módon, hogy a galéria nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi mûvészeti színtéren is képviseli ôket. A másik cél ezzel fordított irányú, a galéria igyekszik helyet és bemutatkozási lehetôséget biztosítani Budapesten a tágabb értelemben vett közép-európai fotográfia, annak is elsôsorban az absztrakt, non-objektív, idônként szürrealista világot képviselô ága számára. Ez magyarázza a mûvészek (köztük Barbara Yoshida, Barta Zsolt Péter, Bartha Máté, Carla van de Puttelar, Cseh Gabriella, Drégely Imre, Eperjesi Ágnes, Frankl Aliona, Gábor Enikô, Haris László, Herendi Péter, Kemenesi Zsuzsanna, Kerekes Gábor, Ladislav Postupa, Minyó Szert Károly, Szilágyi Lenke) kiválasztásakor a széles földrajzi, generációs és stiláris merítést. A nemzetközi kapcsolatok létrehozására és továbbépítésére egyre bôvülô lehetôségek mutatkoznak, és a galéria igyekszik ezeket a legjobban kihasználni többek között azért is, mert az általa bemutatott mûvészek iránt érdeklôdôk és azo48

kat vásárolni szándékozók egyre nagyobb hányada külföldi. A Nessim rendszeresen vesz részt rangos külföldi vásárokon, ilyen például a St-Art Strasbourgban, valamint mind hazai, mind pedig a nemzetközi intézményi hálózatba tartozó partnerekkel kezdeményez közös projekteket. A kapcsolatépítéskor az együttmûködés olyan formáira törekszik, amelyek egy-egy projekt megvalósításán túl hosszabb távon is mûködôképesek. A Nessim a magyar mûvészet és a kortárs magyar mûvészek magas színvonalú megjelenítésére, a hazai mûvészeknek a nemzetközi kulturális életbe történô bekapcsolására törekszik, de a galéria vezetôje szerint „ez a szakma minden szereplôjének, így a mûvészeknek és a galériáknak is fontos célja kellene legyen”. Surányi Mihály meggyôzôdése, hogy „ehhez elengedhetetlen a magyar kortárs mûvészetre vonatkozó tájékoztatás hatékony eljuttatása a potenciális érdeklôdôkhöz, a cél eléréséhez a szcéna szereplôinek stratégia együttmûködésére lenne szükség, másképpen nem lehet hatékonyan eredményt elérni, hiszen minden ország szeretné meg- és elismertetni kulturális értékeit, és ezen a területen nemcsak a galériák, hanem az egyes országok között is verseny van”.

NextArt Galéria a fôváros egyik legpatinásabb részén, a Szabadság tér közvetlen szomszédságában található. A jelenleg átalakulóban lévô belvárosi környezet elônyös helyszínt biztosít a galéria számára, amelynek közelében sorra nyílnak a kávézók, éttermek, miközben a hangulatos városrész már önmagában is vonzza a turistákat. A galéria legfôképpen a hazai kortárs képzômûvészet legfiatalabb nemzedékére, azokra az egyetemrôl nemrégiben kikerült alkotókra fókuszál, akik fiatal koruk ellenére rangos képzômûvészeti díjakat mondhatnak magukénak. A galéria mûvészei közül a mostani idôpontig Albert Ádám az Essl Award I. Díját és a Derkovits-ösztöndíjat, Barakonyi Zsombor a STRABAG alkotói díjat, Csató József és Hatházi László András a STRABAG alkotói díjat és a Derkovits-ösztöndíjat, Horváth Dániel az Essl Award II. Díját és Derkovits-ösztöndíjat, Koralevics Rita pedig Az év grafikája díjat és a Derkovits-ösztöndíjat nyerte el. A felsorolt mûvészek meglehetôsen eltérô szemléletet képviselnek, és különbözô médiumokban alkotnak, ugyanakkor közös bennük a kép kulturális funkciójának újraértelmezése, különbözô ha-

gyományok és technikák mentén történô továbbgondolása. A NextArt alapkoncepciója, hogy olyan tendenciákat, egyéni utakat és jelenségeket mutasson meg, amelyek a festészet és a képi gondolkodás lehetséges útjai és értékei számára meghatározóak lehetnek. További jellemzôje, hogy profiljában a festészet mellett az animáció is nagy szerepet kap. Ennek nyomán született meg együttmûködése a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem Média Design szakával egy hosszú távú kiállítás-sorozat formájában, amelyben a galéria mûvészeinek kiállításai

Barakonyi Zsombor: Oktogon Sunday (2009)

NEXTART GALÉRIA 1054 Budapest, Aulich u. 4-6. (1) 302 7882 info@nextartgaleria.hu www.nextartgaleria.hu Galériavezetô: Németh Orsolya Alapítás éve: 2007

Horváth Dániel: Az utolsó ház (2008) Csató József: Árnyban (2008)

Duliskovich Bazil: A rövidülésrôl (2008)

mellett havonta bemutatkozik a szak egy-egy hallgatója. A kiállított mozgóképek megjelenésben és tematikában lazán kötôdnek a galéria mûvészeinek kiállításaihoz. A havonta bemutatkozó mûvészek és alkotócsoportok munkáinak prezentálásán keresztül a galéria reményei szerint több figyelem összpontosul majd a mozgóképre mint új médiumra, és elôsegíti annak bekapcsolását a kereskedelmi galériás struktúrába. A galéria kiemelten fontosnak tekinti, hogy lehetôséget biztosítson az érdeklôdô közönségnek az alkotóval és mûveivel való ismerkedésre. Ennek jegyében született meg például az Elképesztô! címû múzeumpedagógiai program, amely egyedülálló módon teremt alkalmat a kortársmûvészet felfedezésére. A galéria alapítója, Németh Orsolya valódi hivatástudattal vágott bele a NextArt létrehozásába. Szerencsésnek vallja magát azért, hogy egyik álma a galéria megalakulásával teljesülhetett, még ha 50

hosszú út vezetett is idáig. Reméli, hogy lelkesedése a galéria közönségére is átragad. A NextArt egyik fô célja, hogy minél szélesebb kör számára tegye ismertté a hazai kortárs mûvészeket, ahogy a galériavezetô a játékdobozokon szereplô felirathoz hasonló módon fogalmaz: a galéria kiállításait „0-tól 99 éves korig” mindenkinek ajánlja.

z OCTOGONart Galéria karakteres stílusjegyekkel alkotó, elsôsorban fiatal mûvészek munkáit állítja ki a nyitottság és multikulturalitás jegyében. A hagyományos értelemben vett képi mûvészet mellett programjában a mûfaji és technikai kötöttségeken átlépô törekvések, a külföldön élô mûvészek és a pályakezdô alkotók megismertetése is szerepel. Kiállítási koncepcióját az egyéni és csoportos-tematikus tárlatok dinamikája határozza meg, sok esetben társrendezvényekkel, beszélgetésekkel, elôadásokkal kiegészülve. A 2006-ban nyílt Belsô táj címû elsô csoportos tárlat ars poeticaként is felfogható. Az alapító Bojár Iván András megfogalmazása szerint a galéria „sosem hitt az emberi kreativitás fô irányainak mesterséges lehatárolhatóságában, abban sem, hogy vannak alá- és fölérendelhetô mûnemek”. Mivel „az emberi kíváncsiság és az alkotóerô minden mesterséges határt átlép, meghalad”, az OCTOGONart a hagyományos értelemben vett tárgy- és képalkotó mûvészet mellett a határterületeken átívelô, felülemelkedô törekvések (szobrászat-építészet, képzô-iparmûvészet, festészet-fotó stb.) bemutatására helyezi a hangsúlyt. A galéria mûködésének egyik legfontosabb jellemzôje az a törekvés, hogy az alkotók munkáit „helyzetbe hozza”, azaz jellemzôen a csoportos tárlatok keretében a mûvek nem csu-

OCTOGONART GALÉRIA 1025 Budapest, Szépvölgyi út 146. (30) 986 6138 octogonart@enternet.hu www.octogonart.hu, www.octogon.hu Galériavezetô: Bojár Iván András Alapítás éve: 2006

pán a kiállítás témájára reflektálnak, hanem egymással és a kiállítótérrel is kapcsolatba kerülve szólítják meg a nézôket. Az elmúlt években ilyen keretek között mutatták be többek között Baranyai (b) András, Bikácsi Daniela, Botond, Borsos Lôrinc, Csató József, Csáky Donát Márk, Duliskovich Bazil, Hajdú Kinga, Pal Kepenyes, Király Gábor, Kônig Frigyes, Milorad Krstiç, Mayer Hella, Mezei Ildikó, Pinczehelyi Sándor, Verebics Ágnes, Verebics Katalin és Wahorn András munkáit.

PINTÉR SONJA GALÉRIA

Pintér Sonja Galéria megalapításának elôzménye a Pintér Antik galéria 1990es megszületése. A Falk Miksa utca egyik legismertebb mûkereskedésének impozáns belsô terei a fokozatos bôvülésnek köszönhetôen jelenleg közel 1800 négyzetméter alapterületet foglalnak el. A Pintér Antik által kialakított izgalmas, labirintus-szerû pincerendszer kiváló hátteret biztosít az ott bemutatott régiségeknek, antik és modern bútoroknak és képzômûvészeti alkotásoknak.

Lossonczy Tamás: Kihûlt divatmajom (1973)

1055 Budapest, Falk Miksa utca 10. (1) 311 3030 info@pintersonja.hu www.pintersonja.hu Galériavezetô: Pintér Sonja Alapítás éve: 2000

Az itt található 32 kisebb-nagyobb teremben azonban nem csupán régiségeket kínálnak az érdeklôdôknek, hanem 2000 óta a kortárs mûvészetnek is fontos szerep jut. Pintér Sonja azért alapította meg a Pintér Sonja Kortárs Galériát, mert érezte, hogy a régi mûvészet mellett érdemes kortárs mûvészek munkáival is bôvíteni a kínálatot, hiszen a 90-es években egyre többen kezdték keresni a mai mûvészek alkotásait is. Az egyéni gyûjtôi igények mellett növekvô számban merült fel lakások vagy irodák berendezésénél is, hogy ne régiségek, hanem ma élô mûvészek munkái díszítsék a falakat. A galéria eleinte tizenkét mûvészre (köztük Albert Katalinra, Karina Horitzra, Kelemen Katára, Mózes Katalinra, Lovas Ilonára, Székelyi Katira, Ganczaugh Miklósra, Kicsiny Balázsra, Kováts Albertre, Schmal Károlyra, Turcsányi Antalra és Türk Péterre) koncentrált, az ô kiállításaikon kívül a névsor azonban idôrôl-idôre olyan hazai és külföldi mûvészek egyéni és csoportos tárlataival bôvült, mint például Philippe Brame, Lossonczy Tamás, Csontó Lajos, Schmal Róza, Pócsi Ferenc, Körösényi Tamás és Takács Szilvia. 2007 óta megújulva, immár 500 négyzetméteren a Pintér Sonja Galéria is csoportos és tematikus kiállításokat rendez, amelyeket gyakran egészítenek ki más kulturális rendezvények, elôadások, vetítések, klasszikus-, jazz-, és világzenei koncertek. Az utóbbi idôben a galéria nagyszabású kortárs aukciók szervezésére is vállalkozik.

RÁDAY GALÉRIA

Faur Zsófi – Ráday Galéria hosszú távú kultúraközvetítési szándékának megfelelôen megalapítása óta állandó helyszínen, megszakítások nélkül programgalériaként mûködik. Célja, hogy minél szélesebb rétegben és minél többeket vezethessen be a kortársmûvészet világába, és sokakkal megismertesse a nemzetközi, valamint a nemzetközi szintû, de jelenleg alulreprezentált kortárs magyar alkotók munkásságát, a mûvészeknek a környezô világról alkotott véleményét, a változásokra adott reflexióját és legújabb törekvéseit. A galéria alapvetôen a maradandó minôséget képviselô, már megalapozott, komoly életmûvel rendelkezô mûvészek bemutatására törekszik, ezért csak a magas mûvészi teljesítményt nyújtó, ismert alkotók mûvészeti kereskedelmére, további megismertetésére, valamint nemzetközi prezentációjára helyezi a hangsúlyt. A galéria alapítása óta a tulajdonos személyes preferenciája okán kiemelt jelentôséggel, küldetésszerûen foglalkozik a hazai és nemzetközi kortárs szobrászat folyamatos bemutatásával. Mindemellett a Faur Zsófi – Ráday Galéria feltétlenül fontosnak tartja, hogy a magyar közönség a nemzetközi kortársmûvészet meghatározó képviselôivel is megismerkedhessen, ezért folyamatosan építi nem-

1092 Budapest, Ráday u. 8. (1) 218 0936, (20) 934 4727 info@raday-galeria.hu www.raday-galeria.hu Galériavezetô: Faur Zsófi Alapítás éve: 1997

zetközi kapcsolatrendszerét. A törekvés sikerességét jól mutatja az elmúlt esztendôk folyamán a galéria révén Magyarországon bemutatkozó neves külföldi mûvészek névsora, köztük Franco Adami, Alexandra de Lazareff, Moreno Pincas, Alfredo Barsuglia, Adam Bota és Bianca Regl. Faur Zsófia felismerve a magyar mûvészekben rejlô tehetséget és lehetôséget egyedülálló, magyar és angol nyelven megjelenô monográfiasorozatot hozott létre a magyar mûvészet nemzetközi kontextusba helyezése és sikeres szerepeltetése céljából.

Bianca Regl: Lány portré (2009)

Komlovszky-Szvet Tamás: Fekete lyuk (2008)

Spiritusz Galéria a már mintegy húsz éve a kortárs galériák élvonalába tartozó Várfok Galéria innovációs törekvéseinek egyik eredménye, amely Szalóky Károly, a Várfok Galéria alapítójának kezdeményezésére született. Az alapító legfôbb célja olyan galéria létrehozása volt, ahol a legfiatalabb mûvészgeneráció önálló és csoportos kiállítások keretén belül, mûfaji kötöttségek nélkül mutathatja be alkotásait. A festmények mellett tehát a fotó, a kisplasztika, a grafika és a kortárs ékszer is helyet kap a galériában. A Spiritusz így újszerû koncepciójával egyrészt a Várfok Galéria már megalapozott mûvészkörét kívánja bôvíteni, másrészt új színfoltot visz a már mûködô kereskedelmi galé-

SPIRITUSZ GALÉRIA 1075 Budapest, Madách Imre út 3. (30) 846 2998 galeria@spiritusz-galeria.hu www.spiritusz-galeria.hu Galériavezetô: Szalóky Károly Alapítás éve: 2007

riák sorába. Mindezek jegyében eddig Andreas Berde, Appelshoffer Péter, Sara Berti, Fabók-Dobribán Fatime, Fátyol Viola, Hangay Enikô, Kaszás Réka, Komlovszky-Szvet Tamás, Kores, Töttös Kata, Siegmund Ákos és Szemethy Orsi mutatkozott be mûveivel a galéria jellegzetes, barátságos kiállítóterében. A fiatal mûvészek a kiállítási lehetôség mellett a már két évtizedre visszatekintô „anyagaléria” adta elônyökbôl is részesülnek: csoportos kiállítások keretében már megalapozott mûvészekkel közösen állíthatnak ki, és nemzetközi vásárokon jelenhetnek meg alkotásaikkal. Így például a Spirituszhoz kötôdô fotómûvészek szerepeltek az ArtVilnius’09en, a galéria továbbá saját standdal képviseltette magát a 2009-es Budapest Art Fair-en. Az alapító Szalóky Károly szerint „a kereskedelmi szempontok erôsen befolyásolják a mûvészeti ágak kiteljesedését, ezért a festmény, mint magas mûvészeti mûfaj a mai napig uralkodó szerepet tölt be, miközben rendkívül jó szobrászaink, grafikusaink és fotómûvészeink vannak, akikrôl alig esik szó, és a videó, az installáció mint mûvészeti ág jelentôsége is háttérbe szorul”. A galériával együttmûködô alkotók kiválasztását komoly szakmai mérlegelés után a Spiritusz Galéria aktuális vezetôje, a Várfok Galéria mûvészettörténész munkatársai és a Várfok Galéria nagy tapasztalattal rendelkezô tulajdonosa végzi figyelembe véve a hosszú távú együttmûködéshez szükséges szempontokat. Munkájuk eredményességét bizonyítja többek között Appelshoffer Péter festômûvész, Fátyol Viola Essel-díjas fotómûvész vagy Komlovszky-Szvet Tamás junior príma díjas szobrászmûvész tehetségének felismerése.

Ôsi László: Ophelie (zavart lány, a Vicomte egykori jegyese) (2006)

tulajdonos Szabó Ágnes építész és a galériavezetô Ôsi László házaspár az általuk 1983-ban alapított Stúdió 1900 galériában eredetileg régiségkereskedéssel foglalkoztak, ám három rendezvénysorozat révén 1992-ben a kortársmûvészet irányába bôvítették a galéria profilját, amely váltás eddig közel száz sikeres kortárs kiállítást eredményezett. A galéria folyamatos átalakulás eredményeként ma már kizárólag kortársmûvészettel foglalkozik. A Studio 1900 Galéria által kiemelten kezelt mûvészeti szegmens a szellemiségében meditatív, formájában figuratív, hangulatában a tragikustól a groteszkig terjed, a galériában egyéni és csoportos tárlatokon bemutatott mûvészek is ennek megfelelôen kerülnek kiválasztásra. A galéria tárlatai három fô típusba sorolhatóak: a „Zárványok” kiállításai kevéssé ismert életmûveket vagy ismert életmûvek kevésbé ismert szakaszait tárták fel (Hincz-plasztikák, 1994; Mokry-Mészáros Dezsô, 1995; Ámos Imre, 1995; Farkas István, 1996; Mednyánszky László, 1997). Az „Egyidôben” sorozat kortárs mûvészek aktuális munkáit mutatja be, ezeken a kiállításokon eddig Bada (Dada) Tibor, Baksai József, Földi Péter, Gaál József, feLugossy László, Király Gábor, Ôsi László, Rácmolnár Sándor, Roskó Gábor, Ujházi Péter és efZámbó István mûveivel találkozhatott a közönség. Az „Átfedések” elnevezésû program pedig tematikus kiállításokat vonultat fel, amelyek keretében a meghívott mûvészek egyazon témáról fejtik ki képi véleményüket. A kiállításokat illusztrált katalógusok kísérik, többnyire kétnyelvû kiadásban. A sorozatszerû kiadványokból ön-

állósodott az ENIGMA címû mûvészetelméleti folyóirat. A galéria alapítói, akik maguk is gyûjtôk, igyekeznek hosszú távú, megfontolt gyûjtésre ösztönözni az érdeklôdôket. Meggyôzôdésük szerint „a valódi gyûjtô bízik a választásában, elôlegez, sokat befektet egy mûvész formálódó életmûvébe, és ha jól döntött, a késôbbiekben visszaigazolódik a megérzése”.

STUDIO 1900 GALÉRIA 1136 Budapest, Balzac u. 30. (1) 329 5553 info@studio1900.hu Galériavezetô: Ôsi László Alapítás éve: 1992

VÁRFOK GALÉRIA 1012 Budapest, Várfok utca 14. (1) 213 5155, (1) 214 0373, (30) 562 2772 galeria@varfok-galeria.hu www.varfok-galeria.hu Galériavezetô: Szalóky Károly Alapítás éve: 1990

A Várfok az egyik elsôként alakult, máig folyamatosan mûködô magánalapítású kortárs mûvészeti galéria Budapesten, amely jelenleg a „Várfok” és az „XO” neveket viselô termeiben várja az érdeklôdôket havonta változó egyéni vagy csoportos kiállításaival. A két klasszikus értelemben vett kiállító-teremhez 2007-ben csatlakozott a „Galéria 19” elnevezésû kezdeményezés, amelynek keretében a Várfok utcában álló tizenkilenc fa köré épített képtartókban általában félévente megújuló, szabadtéri, tehát éjjel-nappal megtekinthetô tárlatok jönnek létre. A Várfok Galéria elsôdleges feladatának a galériákra vonatkozó nemzetközi kö-

El Kazovszkij: Cím nélkül (Kaszás párkák) (é.n.)

vetelményrendszer konzekvens képviselete révén a minôségi kortársmûvészet interpretálását tekinti itthon és külföldön, tevékenységét továbbá a magyar mûvészet szélesebb körû nemzetközi megismertetésére koncentrálja. A galéria ezért rendszeresen szerepel nemzetközi mûvészeti vásárokon, mûvészeit eddig a párizsi FIAC, a madridi ARCO, a KunstKöln, a Cologne Fine Art, a Kunst Zürich és az ArtVilnius’09 közönsége ismerhette meg. Hasonló céllal külföldi kulturális intézményekkel és galériákkal is együttmûködik. 2002 óta hozzáférhetô az érdeklôdôk számára a „Várfok Füzetek” címû kiadványsorozat, amelynek darabjai a galéria egy-egy mûvészét mutatják be. Az alapítás óta eltelt idôszakban a Várfok égisze alatt több mint 60 mûvész mutatkozott be 300 kiállítás keretében, jelenleg a galéria által képviselt alkotók közé aatoth franyo, Csiszér Zsuzsi, feLugossy László, Françoise Gilot, Gyôrffy László, Martin C. Herbst, Herman Levente, El Kazovszkij, Mulasics László, Nádler István, Ray Monde, Rácmolnár Sándor, Rozsda Endre, Szirtes János, Szotyory László, Ujházi Péter, Várady Róbert és Sebastian Weissenbacher tartozik. A galériavezetô Szalóky Károly megítélése szerint „Magyarországon a legfôbb problémát az jelenti, hogy az újonnan nyíló galériák közül soknak nincs hosszú távú koncepciója, miközben a Várfok Galéria folyamatos fennállását annak köszönheti, hogy következetesen ragaszkodott a kezdetekkor meghatározott elveihez és céljaihoz, és ennek köszönhetôen mára már nemcsak hazánkban, de külföldön is nevet szerzett mind mûvészei, mind saját maga számára”.

Videospace Galéria alapítását a Berg Eike, Németh Hajnal és Várnai Gyula által 1999-ben létrehozott Videospace Budapest elnevezésû mûvészcsoport elôzte meg, amelynek célja közös kiállítások, projektek létrehozása volt. A galériát Berg Andrea és Eike 2007-ben alapította a budapesti Ráday utcában. Az alapítókhoz késôbb csatlakozott Kozma Zsolt és Fehér György, ezzel kialakult a mai vezetôség, amely a galéria stratégiáját és tevékenységét meghatározza. A galéria profilja a médiamûvészet és a tágabb értelemben vett elektronikus mûvészet, továbbá az ezekhez kapcsolódó mûfajok. A Videospace által képviselt mûvészek közé jelenleg Németh Hajnal, az indiai Gigi Scaria, a németamerikai Caspar Stracke, Sugár János valamint Szabó Eszter tartozik, a kör azonban várhatóan már a közeljövôben tovább bôvül. A Ráday utcai kiállítások mellett mûvészeit a Videospace hazai és külföldi mûvészeti vásárokon is bemutatja, de a galéria emellett folyamatosan ad otthont további magyar és külföldi mûvészek bemutatóinak is. Az eddi-

giekben így lehetôséghez jutott többek között Lendvai Ádám, Zádor Tamás, Kútvölgyi Léna, KissPál Szabolcs, Ravasz András, Szabics Ágnes, Clemens von Wedemeyer, Calin Dan, Csáky Marianne, Eperjesi Ágnes, Keserue Zsolt, Várnai Gyula, Kecskés Péter, Komoróczky Tamás, Sárosi Anita, Katarina Sevic, Szabó Ádám, Szûcs Attila, az Aggtelek csoport, Olga Kisseleva, Révész László László, Szacsva y Pál, Csörgô Attila, Július Gyula, Pacsika Rudolf, Sipos Melinda és Németh Péter is. A kiállításokat rendszerint beszélgetések és más rendezvények egészítik ki, de a galéria külsô helyszíneken is szervez pro-

VIDEOSPACE GALÉRIA 1092 Budapest, Ráday utca 56. (1) 784 4090 y@videospace.hu www.videospace.hu Galériavezetô: Berg Eike Alapítás éve: 2007

Gigi Scaria: Site Under Construction (2006, videóinstalláció) 57

Szabó Eszter: 179.- (2009, animáció) Németh Hajnal: Air Out (2008, videó)

Szabó Klára Petra: Sophia (2009)

jekteket. Kiemelt feladatának tekinti a mûvészek közötti kapcsolatok kialakítását és a médiamûvészet népszerûsítését, a mûfajnak a tágabb közönséggel való megismertetését. A galéria mûvészeinek kiválasztásakor fô szempont, hogy az adott alkotók aktívak legyenek a médiamûvészet területén, mindazonáltal legtöbbjük munkássága szerteágazó, más mûfajokra is kiterjed. A mûvészek és a galéria közötti együttmûködés hosszú távú, a kiválasztás folyamata lassú és alapos. Mivel a médiamûvészet mint mûfaj piaci helyzete nehéz, és Magyarországon az ilyen mûfajú alkotások gyûjtése még kezdeti fázisban van, a Videospace tevékenységének középpontjában a mûfaj itthoni megismertetése és felértékelése van. A mûfajok egymásmellettiségében meggyôzô ereje van a határozott galériás profilnak és a mûvészeti eredetiségnek. A magyar mûvészeknek a nemzetközi szintéren csak akkor van esélyük a komolyabb szereplésre, ha a non-profit ki58

állítások mellett kereskedelmi galériák is folyamatosan és professzionálisan képviselik ôket, a galériavezetô tapasztalatának megfelelôen „fontos, hogy a hazai galériák programja nemzetközi legyen, mert a gyûjtôk és a szakma is ezt értékeli a nemzeti alapú válogatás helyett”. Meggyôzôdése szerint a galéria mûködésében „alapvetô a hosszú távú gondolkodás és az ezen keresztül megnyert bizalom”. Egy galériásnak a legjobb befektetés, ha saját mûvészeitôl már a kezdetektôl sok mûvet vesz, Berg Eike ráadásul lehetôsége szerint más mûvészek és mûvészbarátok munkáit is gyûjti.

VILTIN Galéria létrejötte Dián Krisztina, egy kihívásokat szeretô gazdasági szakember és iski Kocsis Tibor képzômûvész együttmûködésének eredménye. A galéria helyét magyar és nemzetközi viszonylatban is az új-figurális mûvészet és a hagyományos mûfajokra való kísérleti reflexiók határozzák meg. A galéria vezetôinek figyelme stilárisan elsôsorban a szélesebb értelemben vett figuralitás, új-figuralitás irányába helyezôdik, beleértve az új-konceptuális mûvészeti tendenciákat is. Így alakították ki a szubjektív keresztmetszetet adó, életkori prioritásoktól független képzômûvészeti portfoliót. Kiállítási programjuk a hagyományos technikákon (festészet, szobrászat, fotó) túl helyet ad a kísérleti médiumoknak is. Céljuk egy olyan közösségi tér létrehozása,

VILTIN GALÉRIA 1054 Budapest, Széchenyi u. 3. (1) 787 5866 hello@VILTIN.hu www.VILTIN.hu Galériavezetô: Dián Krisztina Mûvészeti vezetô: iski Kocsis Tibor Alapítás éve: 2008

ahová a mûvész és a mûvészettel ismerkedô, vagy akár a már beavatott látogató, gyûjtô is hazajár. A mintegy 200 négyzetméteres impozáns kiállítási terület lehetôséget nyújt csoportos, egyéni illetve hazai és külföldi kiállítások rendezésére egyaránt. A kész programon túl támogatják a képzômûvészethez kapcsolódó alternatív események megrendezését is, együttmûködve a Közelítés Mûvészeti Egyesülettel és a Fiatal Képzômûvészek Stúdiója Egyesülettel. Kizárólagosan képviselt mûvészeik (Asztalos Zsolt, Baditz Gyula, Podmaniczky Ágnes, Surányi Miklós, Szabó Klára Petra, Tibor Zsolt) hazai és külföldi kiállítási lehetôségeinek biztosítása mellett kitüntetett figyelmet fordítanak a mûvészek egyéni szakmai karrierjének elôsegítésére. Munkájuk része a médiamegjelenések, kiadványok, non-profit kiállítások, kurátori látogatások szervezése, és az úgynevezett residency programokon való részvétel támogatása, kialakítása. A galéria programjának összeállításakor az állandó mûvészeken túl eddig is szívesen emeltek be olyan, magas szakmai 59

Asztalos Zsolt: Csók (2007) Baditz Gyula: Paracelsus rózsája (2008) színvonalat képviselô alkotókat (Bakos Gábor, Barakonyi Szabolcs, Bartalus Sándor, Boros Viola, Bölcskey Miklós, Chilf Mária, Erdélyi Gábor, Gerber Pál, Hajdú Kinga, Horváth Roland, Király András, Koncz András, Korodi János, Kovács Lehel, Szabó Dorottya, Szikora Tamás, Szörényi Beatrix, Varga Rita), akik munkájukkal nemcsak a hazai, ha-

A galériavezetô meggyôzôdése, hogy „a kortárs magyar képzômûvészet, színvonala alapján, joggal formál igényt a nagy európai mûvészeti közéletben való szerves részvételre, és erre jelen pillanatban – amikor nagy figyelem vetül a régióra – komoly az esély, márpedig mindannyiunk célja és érdeke is, hogy a kortárs magyar képzômûvészet elfoglal-

belvárosi Károlyi-kert patinás környezetében mûködô Vintage Galéria programja a fotográfiára koncentrál. Az alapító személye a Vintage esetében különösen meghatározó. Pôcze Attila 1971-ben született Esztergomban. 1993-tól a Magyar Fotográfiai Múzeum

VINTAGE GALÉRIA 1053 Budapest, Magyar utca 26. (1) 337 0584 galeria@vintage.hu www.vintage.hu Galériavezetô: Pôcze Attila Alapítás éve: 1996

Robert Capa: A milicista halála (1936/1964)

nem a nemzetközi mûvészeti kérdésekre is reflektálnak. A külföldi mûvészeti vásárokon (a Viennafair Bécsben és a FIAC Párizsban) való részvétel esetében is fontos szempont, hogy olyan mûvészek kerüljenek bemutatásra, akik nemzetközi kontextusban is könnyen értelmezhetôk, ugyanakkor mûvészetük attól válik igazán izgalmassá, hogy tartalmazza a lokális, közép-kelet-európai sajátosságokat is. A nemzetközi szcénában való megjelenés a szakmai szempontokon túl lehetôséget ad a külföldi galériákkal, intézményekkel, mûvészekkel és gyûjtôkkel való kapcsolatépítésre. 60

ja az ôt megilletô helyet”. Megítélése szerint azonban „ehhez a non-profit intézményi és kereskedelmi háló – kölcsönös érdekektôl vezérelt – összefogása elengedhetetlen”.

ösztöndíjasaként kiállítások elôkészítésében és a múzeum gyûjteményének rendezésében vett részt. 1995-ben lett az akkor megnyíló fotómûvészeti kiállítóhely, a Mai Manó Galéria munkatársa. A Vintage indulásának idején a hazai fotográfiai mûkincspiac – a nemzetközi trendektôl jócskán lemaradva – épp kialakulóban volt, a fotográfiának Magyarországon csupán néhány gyûjtôje akadt. A közben eltelt több, mint tíz év alatt azonban itthon is megélénkült a foto-

gráfiák piaca. Az alapító szerint „igazán jó mûvek bemutatásával tovább lehet erôsíteni a piacnak ezt a szegmensét is”. A galéria kínálata meglehetôsen széles, alapvetôen három korszakra összpontosít: a két háború közötti modern magyar fotográfiára (ezen belül kiemelten a nemzetközileg is elismert André Kertész, Moholy-Nagy László, Munkácsi Márton mûveivel), a 60-as évektôl a rendszerváltásig tartó idôszak konceptuális mûvészetére (Bak Imre, Maurer 61

Maurer Dóra: Reverzibilis és felcserélhetô mozgásfázisok No.6 (1972) Dóra, Hajas Tibor), valamint a kortárs mûvészetre (Gerhes Gábor, Gyenis Tibor, Szabó Dezsô). A kortárs mûvészek munkásságát folyamatosan figyelemmel kísérve kívánja a galéria azokat a leghitelesebbnek ítélt mai mûveket bemutatni, amelyek hosszú távon is maradandó értéket képviselnek. A Vintage a rendszeres bemutatás és a mûvészekkel való alapos foglalkozás, gondos kiállítás-elôkészítés miatt kis mûvészkörrel dolgozik. Egy-egy mûvész legújabb mûvein kívül gyakran az adott alkotó korábbi korszakából is válogat.

Mivel a galéria kiállítási programja új mûvek bemutatásán túl mûvészettörténeti hiánypótlásra is vállalkozik, ezért fontos szerepet kap mûködésében a kiadói tevékenység is. A példa kedvéért 2009-ben a galéria kezelésében Baranyay András, Halász Károly, Kinszki Imre és Schmal Károly katalógusai és a Modern Magyar Fotográfia címû kötet jelenik meg. A Vintage komoly hangsúlyt fektet mûvészeinek rendszeres külföldi bemutatására, 1999 óta az egyik legjelentôsebbnek számító szakmai vásár, a ParisPhoto rendszeres kiállítója.

Radák Eszter: Ne pakolj rá kisfiam, inkább gyakoroljál! (2009)

z 1997-ben alapított Virág Judit Galéria ugyan 2000 óta foglalkozik a klasszikus mellett kortárs festészettel is, az egyéb tevékenységeken túl kortárs galériává is történt bôvülése azonban 2007 áprilisára datálható, amikor a galéria falai között megnyílt a Független Festmény címû nagyszabású kortárs festészeti tárlat, amely a klasszikus kortársaktól egészen a legfiatalabb generációig az alkotók széles választékát mutatta be. A galéria alapítójának megítélése szerint „a különbözô korszakok kortárs festészete sosem önmagában, hanem mindig egy szélesebb folyamat részeként létezik”, ezért a galéria célja, hogy a kiválasztott és elkötelezetten támogatott mûvészekkel ezt a folyamatot mutassa be. Az eddig csak klasszikus vagy modern mûvek iránt érdeklôdô mûgyûjtôk sem tekinthetnek idegenkedve a kortársmûvészetre, hiszen látják, hogy a mai kortárs festômûvészek is komoly mûvészettörténeti hagyományból építkeznek. A kortárs festômûvészekbôl álló portfolió kialakításakor meghatározó szempont volt, hogy a számtalan képzômûvészeti irányzat közül minden érdeklôdô találhasson a saját ízlésének megfelelôt. Így került a galériához geometrikus absztrakt, absztrakt expresszív, pop-artos vagy éppen „klasszicizáló” festô, akik közül jelenleg Haász Katalin, Korodi Luca, Radák Eszter, Nádler István, Bak Imre, Szurcsik József, Hencze Tamás, Konok Tamás, Gábor Áron, Bernát András és Klimó Károly mûveivel találkozhat a galériában az érdeklôdô. A Virág Judit Galéria kortársmûvészeti kurátora 2007 óta Sárvári Zita esztéta és kommunikációs szakember, akinek feladata a kortárs mûvészek menedzselése,

önálló, csoportos és tematikus kiállítások szervezése itthon és külföldön, katalógusok szerkesztése, szakmai szövegek írása valamint a mûvészek bekapcsolása a nemzetközi kereskedelembe. Ez utóbbit a galéria különösen fontosnak tartja, ezért mûvészeik eddig nemcsak Budapesten, de New Yorkban, Varsóban és Helsinkiben is bemutatkoztak már, és további együttmûködések reményében ma is tárgyalások folynak a volt keleti blokkhoz tartozó és nyugat-európai országok kortárs kereskedelmi galériáival.

VIRÁG JUDIT GALÉRIA 1055 Budapest, Falk Miksa utca 30. (1) 312 2071 info@viragjuditgaleria.hu www.viragjuditgaleria.hu Galériavezetô: Nemes Zsófia Kortársmûvészeti kurátor: Sárvári Zita Alapítás éve: 1997-2007

A „Kortárs galériák Magyarországon” magazin létrehozásában, bemutatásában és terjesztésében támogatást és partneri segítséget nyújtott:

Köszönetet mondunk a kiadvány, a mûgyûjtés és a mûvészetek támogatóinak.

A 2009 decemberében megjelent „Kortárs galériák Magyarországon” kiadvány ingyenesen került terjesztésre Magyarországon részben országos gazdasági napi és hetilapok, mûvészeti magazinok mellékleteként, részben pedig a kiadványban szereplô galériák, a kiadvány támogatói és partnerei, valamint a kiadó saját kapcsolatain keresztül. Az EDGE Communications az érdeklôdôk számára a kiadványból korlátozott számban kész további példányokat biztosítani.