KORTÁRS MAGÁNGYŰJTŐK TOP 10

KORTÁRS MAGÁNGYÛJTÔK

TOP 10 ANTAL PÉTER BODNÁR ZOLTÁN FEUER ANDRÁS GERÔ LÁSZLÓ HORVÁTH BÉLA KARVALITS FERENC PADOS GÁBOR

SOMLÓI ZSOLT ÉS SPENGLER KATALIN SZÛCS FERENC VASS LÁSZLÓ

VÁLOGATÁS A LEGJELENTÔSEBB HAZAI MÛVÉSZETI GYÛJTEMÉNYEKBÔL

1 Michelin csillag

Onyx Restaurant 1051 Budapest, Vörösmarty tér 7-8.

Asztalfoglalás: +36-30-508-0622

onyx@onyxrestaurant.hu www.onyxrestaurant.hu

DR. ROSE MAGÁNKÓRHÁZ

DR. ROSE ORTOPÉDIAI CENTRUM

DR. ROSE SZÜLÉSZET

DR. ROSE BUDAPEST PLASZTIKAI INTÉZET

DR. ROSE VÁLLALATI EGÉSZSÉGKÖZPONT

!4# /$23 29 "'$-8( 3 1 3$+.:

666 #11.2$ '4

,@F MJ®QG Y 2Y·K¤RYDS .QSNO¤CH@H "DMSQTL !TC@ODRS /K@RYSHJ@H (MS¤YDS 5 KK@K@SH $F¤RYR¤FJ±YONMS

#Q 1NRD A@M LNRS@MS®K JHAČU·KS RYNKF KS@S RH J±QQDK µI Q¤RYKDFDJJDK LDFµITKS J±QMXDYDSADM U QITJ O BHDMRDHMJDS ,@F MJ®QG Y @ 2Y·K¤RYDS @Y .QSNO¤CH@H "DMSQTL ¤R @ !TC@ODRS /K@RYSHJ@H (MS¤YDS LDKKDSS 5 KK@K@SH $F¤RYR¤FJ±Y

ONMSS@K AČU·KS·MJ 2S¨KTRNR J±QMXDYDSADM JNQRYDQĬ DRYJ±Y

O@QJJ@K RY@JJ¤OYDSS LTMJ@S QR@HMJJ@K @ ADKU QNR RY¨U¤ADM J¨M KTMJ OQ¤LHTL JNLOKDW DF¤RYR¤F·FXH RYNKF KS@S RS

KORTÁRS MAGÁNGYÛJTÔK

TOP 10 FÔSZERKESZTÔ: LEDÉNYI ATTILA LAPIGAZGATÓ: OLÁH ZSUZSA SZERKESZTÔ: OLAJOS ANNA SZERZÔK: OLAJOS ANNA, TÓTH PÁL SÁNDOR KOMMUNIKÁCIÓ: DEÁK ZSUZSANNA PR: BALOGH MÁTÉ LAYOUT: ZIMMERMANN ZSOLT TERVEZÉS, TÖRDELÉS: KEREKES ORSOLYA KÉPFELDOLGOZÁS: FEKETE JÁNOS

EDGE COMMUNICATIONS 1061 BUDAPEST, HEGEDÛ U. 9.

(1) 239 0007 INFO@EDGE.HU AZ ART TODAY KFT. SZAKMAI KÖZREMÛKÖDÉSÉVEL KIADTA AZ EDGE COMMUNICATIONS KFT. FELELÔS KIADÓ: LEDÉNYI ATTILA NYOMDA: PÁTRIA NYOMDA ZRT. ISSN 2061-1293

A CÍMLAPON: RÉSZLET BERNÁT ANDRÁS TÉR TANULMÁNY No. 180 CÍMÛ FESTMÉNYÉBÔL.

KORTÁRS MAGÁNGYÛJTÔK

VÁLASZTÁS 2014 A magazinsorozat, amelynek aktuális számát a kezé-

Országos Szövetségének elnöke; a szakmai sajtó veze-

ben tartja, 2007-ben a mûgyûjtôk tiszteletre méltó

tô munkatársai, kutatók és kormányzati tisztségvise-

tevékenységének bemutatása és a mûgyûjtés népsze-

lôk körébôl Gíró-Szász Krisztina, a Kortárs (Magyar

rûsítése céljából indult útjára. Az alapító-kiadó EDGE

Televízió) szerkesztôje, Gulyás Gábor nemzeti biztos,

Communications, Magyarország egyik vezetô mûvé-

Martos Gábor, a MúzeumCafé fôszerkesztôje, Muladi

szeti ügynöksége és az Art Market Budapest nem-

Brigitta, az Új Mûvészet szerkesztôje, Rieder Gábor,

zetközi kortárs képzômûvészeti vásár 2014 tavaszán

a FlashArt Hungary fôszerkesztôje, Somhegyi Zoltán

széles szakmai bázison különleges programot hozott

mûvészettörténész, szakíró, Takács Gábor szakújság-

létre annak érdekében, hogy felmérje és bemutassa, kik

író, a „Mûgyûjtôk Magyarországon” címû kötet szer-

tekinthetôek ma Magyarország legjelentôsebb kortárs

kesztôje, Topor Tünde, az Artmagazin fôszerkesztôje

magángyûjtôinek.

és Tóth Pál Sándor gyûjteményi szakértô, szakújságíró.

A kiválasztáshoz a szervezôk a mûgyûjtés világát és

Az általuk leadott szavazatok összegzése határoz-

annak magyarországi szereplôit jól ismerô szakértôk,

ta meg a hazai kortárs magángyûjteményeknek azt

köztük hazai kortárs képzômûvészeti intézmények

az elitcsoportját, amelynek bemutatására a mostani

igazgatói, szakmai szervezetek vezetôi, az Art Market

Magángyûjtôk TOP 10 magazin vállalkozott. A terje-

Budapest 2013 keretében kiállított galériák tulajdono-

delmi korlátok figyelembevételével meghatározott

sai, a mûvészeti szaksajtó és a mûgyûjtéssel foglalkozó

keretszám azonban számos olyan gyûjtô és gyûjtemény

más specialisták segítségét kérték, akik az általuk ma

számára ezúttal nem biztosította a bemutatkozás lehe-

legfontosabbnak tekintett 10-10 kortárs magángyûjtô

tôségét, akik és amelyek jelentôsége eléri vagy megkö-

megnevezésére kaptak lehetôséget.

zelíti a matematikailag meghatározott tízét, ezért nagy

A program eredményességéhez szavazataival a felkért

tisztelettel közreadjuk a szakértôk szavazatai szerint

szakemberek széles köre járult hozzá, köztük Baki

legjelentôsebb TOP 50 magyar kortárs magángyûjtô

Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum, Balogh Péter, az

névsorát is: Alföldi Róbert, Antal Péter, Balogh Imre,

Amadeus Mûvészeti Alapítvány, Deák Nóra, a Kortárs

Balogh Péter, Bán György, Barabás Lajos, Barta

Mûvészeti Intézet (Dunaújváros), Fabényi Julia, a

Péter, Bélai György, Bodnár Zoltán, Bognár Attila,

Ludwig Múzeum – Kortárs Mûvészeti Múzeum,

Fehér László, Feuer András, Gerendai Károly, Gerô

Kôrösi Orsolya, a Magyar Fotográfusok Háza – Mai

László, Haraszty István, Havasi József, Hetényi Csaba,

Manó Ház és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai

Hoffmann István, Horn Péter, Horváth Béla, Hunya

Központ, Kukla Krisztián, a MODEM Modern és

Gábor, Jaksity György, Karvalits Ferenc, Kieselbach

Kortárs Mûvészeti Központ (Debrecen), Ledényi

Tamás, Kovács Gábor, Küllôi Péter, Merics Imre,

Attila, az Art Market Budapest, Offenbächer Ferenc,

Nemes Judit – Szöllôsi-Nagy András, Németh István,

a Kepes György Mûvészeti Központ (Eger), Petrányi

Nudelman László, Offenbächer Ferenc, Pados Gábor,

Zsolt, a Magyar Nemzeti Galéria jelenkori gyûjtemé-

Pálfi György, Rechnitzer János, Reszegi Judit, Rimár

nye és Prosek Zoltán, a Paksi Képtár vezetôje; a hazai

Péter, Spengler Katalin – Somlói Zsolt, Szabó Károly,

kortárs galériák részérôl az acb, a Bergman, a Deák

Szabó Zoltán, Szalóky Károly, Szauer Péter, Szép

Erika, a HalKöz, a Kisterem, a Molnár Ani, a Neon,

Péter, Szûcs Ferenc, Szûcs Tamás, Valkó Csaba, Vass

a NextArt, a Trapéz, a Viltin és a Vintage tulajdono-

László, Vértes Gábor, Virág Judit, Völgyi Miklós,

sai és vezetôi, valamint a Magyar Kortárs Mûvészeti

Vörösváry Ákos.

Galériák Országos Egyesületének elnöke, Tallér Ágnes (Inda Galéria) és alelnökei, Kiss Mónika (Mono

A szakértôknek, a gyûjtôknek és partnereinknek kö-

Galéria) és Szalóky Károly (Várfok Galéria), továbbá

szönjük a magazin, a TOP 10 program és a kortárs kép-

Einspach Gábor, a Magyar Mûkereskedôk és Galériák

zômûvészet támogatását.

A

zoknak, akik e sorokat olvassák, biztosan nem kell elmagyarázni a mûgyûjtés pszichológiáját. Helyesebb lenne talán addiktológiáját mondanom, hiszen jól tudjuk, hogy az igazi mûgyûjtés olyan, mint a szenvedélybetegség. Az a betegség azonban, amelynek társadalmi szinten talán a legnagyobb haszna van, így senki nem érdekelt abban, hogy gyógyítsuk.

Kortárs mûvészeti intézmények vezetôjeként, mûvészettörténészként mindig érdeklôdéssel figyeltem meg azokat az embereket, akik

FABÉNYI JULIA: VAN KÖZÖS MISSZIÓNK

outsiderként csöppentek a mûvészet világába, sokszor gyermeki érdeklôdéssel, izgalommal tekintve a mûtárgyakra. Tekintve, hogy nem olcsó hobbiról van szó, itt legtöbbször komoly egzisztenciával bíró, a saját szakterületükön elismert profikról van szó, akik azonban a mûvészethez valamilyen furcsa kötôdés, a szerelemhez hasonlatos érzés révén vonzódnak.

A mûvészeti közegben eltöltött hosszú évek nyomán persze legtöbbjük véleményformálóvá válik, ízlése, véleménye fontos lesz a szcéna, vagy akár maguk a mûvészek számára is. Mégis megmaradnak jó értelemben vett outsidernek, akiket a szenvedély hajt.

Nagyon nehéz dolga van annak, aki magángyûjteményeket szeretne összemérni egymás-

sal. Számos objektív szempont – a gyûjtôkör, a pénzbeli érték, a különlegességek jelenléte, a gyûjtemény reprezentációja – mind-mind eltörpül számomra a mögött a szempont mögött, hogy szerintem egy jó magángyûjtemény erôs karakterrel bír. A gyûjtô ízlése, világlátása, hadd ne mondjam, filozófiája kiviláglik a falakra függesztett mûtárgyak mögül. A talán háromtucatnyi jelentôs hazai gyûjtô közül jelen kiadványban helyet kapott Top 10 mûgyûjtô kiváló példa erre, hiszen gyûjteményeik markánsak, karakteresek, jó ízléssel, biztos kézzel válogatott kollekciók. Érdekesség, hogy munkásságukban jóval kevéssé látom – az egyébként korántsem ördögtôl való – befektetési szándékot, mint tôlünk nyugatabbra, sokkal inkább érzem benne a már említett játékosságot. Ami számomra még ennél is jobb hír, hogy több köztük színtisztán kortárs anyag, de a többiben is jelentôs szeletet képvisel a kortárs mûvészet.

Csak bíztatni tudom ôket, mert kevés izgalmasabb dolog van, mint jelen lenni egy új tehetség kibontakozásánál, idô elôtt felismerni azt, hogy mi az érték és a minôség.

A gyûjtôk és a kortárs mûvészeti szakintézmények szemlélete között van egy fontos különbség. Nekünk hatalmas felelôsségünk van abban, hogy ne kövessük, hanem diktáljuk a trendeket.

Hogy feldolgozzuk, gyûjtsük és bemutassuk a nagyközönség számára azt, ami most van, és azt, amely a ma és a holnap legfontosabb mûvészeti, esztétikai, filozófiai és társadalmi kérdéseire reflektál. A gyûjtôknek nincs meg ez a felelôssége, elég, ha csak jól csinálják azt, amit csinálnak. Egy dologban azonban közös a missziónk: együttes érdekünk az, hogy minél több magyar alkotó munkáját lássuk viszont a rangos nemzetközi kortárs mûvészeti gyûjteményekben.

Minden elismerésem tehát a Top 10 hazai mûgyûjtôé, ugyanakkor bízom abban, hogy a következô években a hölgyek jelentôsebb szerephez jutnak majd az ehhez hasonló listákon.

(A szerzô a Ludwig Múzeum – Kortárs Mûvészeti Múzeum igazgatója.)

6

A

New Yorker hetilap nemrégiben felettébb szórakoztató és tanulságos írást közölt napjaink egyik legbefolyásosabb kortárs mûkereskedôjérôl, a New York-i David Zwirner ga lériatulajdonosról. A cikkben meglepôen ôszintén nyilatkozó Zwirner úgy fogalmaz, hogy a mûtárgypiac és a mûgyûjtés világa egy „super-cool club”, olyan hely, ahol a gazdasági válság beálltakor sem roppantak össze a struktúrák, és bár a gyûjtôk a krízis kirobbanásakor átmenetileg nem vásároltak ugyan, de mindvégig jelen maradtak a galériákban, vásárokon és más eseményeken, a közeg varázsa és vonzereje ugyanis ott tartotta ôket. Márpedig David Zwirner egészen biztosan tudja, mit beszél: a Forbes magazin szerint tavaly 225 millió dollárért forgalmazott mûtárgyakat ebben a bizonyos közegben.

Ez a varázs egyike azoknak a tényezôknek, amelyek a mûvészet, a kultúra, sôt, szerencsésebb helyeken a társasági létezés meghatározó tényezôjévé, de legalábbis integráns részévé teszik a mûgyûjtést. A legjelentôsebb hazai magángyûjtôkrôl szóló írásokat olvasva kiderül, hogy számos indíttatásból mûvészetbaráttá, mûtárgyvásárlóvá, majd mûgyûjtôvé válhat bármelyikünk. A családi hagyomány, egy mûvészszel kialakult véletlen barátság, a maradandót alkotni vágyás, az „intellektuális életminôség” javítása, a kulturális értékek megôrzése iránti felelôsségérzet, a jó befektetôi érzék vagy akár pusztán a szépség szeretete is kellô inspirációt adhat ahhoz, hogy úgy döntsünk, mûalkotásokkal vesszük körbe magunkat vagy örvendeztetjük meg barátainkat, szeretteinket, a hozzánk látogató vendégeket.

Egyvalami azonban közösnek tûnik a gyûjteményekrôl szóló összes történetben. Még ha a felelôsség terhe, a megfelelô koncepció kialakításához vezetô rögös út, a szakmai megítélés miatti aggodalom, az alkalmankénti anyagi nehézségek olykor megfogalmazódnak és elbi-

zonytalanítóan hatnak is, a mûgyûjtés akkor is örömmel végzett tevékenység. A szeretet vagy a szenvedély mindig jelen van a mûtárgyak megszerzésekor, a festmény azért kerül a falra vagy a szobor a posztamensre, a gyûjtemény elsôsorban azért épül, mert mindez örömet okoz, mert bizsergetô és kellemes az érzés, érthetô a büszkeség és elégedettség.

Charles Saatchi világhírû reklámguru és a mûvészeti világ trendteremtô magángyûjtôje a londoni Guardian hasábjain közölt interjújában néhány éve úgy nyilatkozott, hogy „a gyûjtô szerepe az egész rendszerben meglehetôsen

LEDÉNYI ATTILA: SUPER-COOL CLUB

jelentéktelen: ami igazán számít és mindent túlél, az maga a mûvészet; én például azt a mûvészetet vásárolom, ami nekem tetszik”.

Talán sokan nem értenek egyet vele, az üzenet sokféleképpen értelmezhetô, a lényeg mindenesetre egyszerûnek tûnik: gyûjteni önmagáért is jó dolog, a mûtárgyak megvásárlásakor nem a szerepbôl fakadó felelôsséget érzi az ember, hanem végsô soron örömet szerez magának.

Ez lehet a TOP 10 magyar gyûjtôrôl elmesélt történetek egyik legfôbb tanulsága is, ez fogja talán vonzóvá tenni a mûgyûjtést azok számára is, akik bár megtehetnék, de még nem próbálták ki.

Vagy talán az, hogy a „super-cool club” tagjának lenni sem rossz…

(A szerzô az Art Market Budapest és az EDGE Communications alapító-igazgatója.)

7

L I S Z K AY A M A GYA R T O S C A N A

L I S Z K AY B O R K Ú R I A KÁLI-MEDENCE

www.liszkay.com (21) 252 3449; (30) 938 2777 | wine@liszkay.com | 8273 Monoszló, hrsz 048/2

BARNOFF FLAGSHIP STORE 24 József Attila street 1051 Budapest, Hungary +36 30 845 9125 • info@barnoff.com • Opening Hours: Mon: 11:00—19:00 • Tues-Sat: 10:00—21:00 • Sun: 11:00—19:00

••• 1051 Budapest, József Attila utca 24. +36 30 845 9125 • info@barnoff.com Nyitva tartás: Hétfő: 11:00—19:00 • Kedd—Szombat: 10:00—21:00 • Vasárnap: 11:00—19:00

Kis Varsó: Tulajdonság (2001) Fehér László: Kôbéka (1990) ANTAL PÉTER

Ügyvéd, négy gyermek édesapja. Nagyapja, Lusztig Sámuel nyomdokait követve már fiatalkorában elkezdett gyûjteni. Elsô szerzeményét 1968-ban kapta ajándékba Veres Gézától.

KLASSZIKUS ÉS KORTÁRS, MAGYAR ÉS NEMZETKÖZI

12

A

ntal Péter hazánk egyik legnagyobb és legjelentôsebb modern és kortárs képzômûvészeti gyûjteményét építette fel, amely az utóbbi évek során számos kiemelkedô nemzetközi alkotással is bôvült. A mûvészet iránt érzékeny gyûjtô azóta hódol e szenvedélynek, mióta 13 évesen egy nagyapjával tett mûterem-látogatásból Veres Géza egy munkájával tért haza, a festô ajándékaként. Ez a gesztus elmondása szerint „rendkívül erôs hatásúnak bizonyult, érlelte a gyûjtés gondolatát”.

Olyannyira, hogy az ifjú gyûjtô minden nyarat végigdolgozott, hogy saját gyûjteményét fokozatosan bôvíthesse a környékbeli, majd budapesti mûtermekben tett látogatások során.

A nagyapa gyûjtôi példamutatása nyilvánvalóan meghatározónak bizonyult, akárcsak a család több ezer kötetes mûvészeti könyvtára vagy a rendszeres kiállítási élmények, amelyek inspirálóan hatottak rá. Bár másodgenerációs gyûjtôként egy gyûjteménybe született bele, a korai kezdésnek köszönhetôen 18-19 évesen már saját, önálló kollekcióval bírt. Szerencsésnek érzi magát, mivel ezzel sokáig dédelgetett álma valósult meg, és még ma is ezt az álmot éli. Az évek során a személyes találkozások és kapcsolatok is meghatározónak bizonyultak, hiszen döntéseiben a szimpátia is nagyban közrejátszott, amikor Bálint Endre, Anna Margit, Kondor Béla vagy Korniss Dezsô alkotásait választotta. Többek között ennek is köszönhetô, hogy gyûjteményében „viszonylag kevés mûvész van reprezentálva, azonban azok valóságos kis életmûvekkel vannak jelen”.

A kollekció meghatározó részét képezik a Nyolcak és aktivisták csoportja, a Gresham-kör mûvészei, az Európai Iskola alkotói csoportja és a Szentendrei

Iskola. A huszadik századi magyar képzômûvészet alakjai közül kiemelkedônek tekinti Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, Egry József, Ország Lili és Kondor Béla munkásságát, utóbbi két mûvésszel kifejezetten jó barátságot ápolt.

Megközelítôleg öt évvel ezelôtt, 2009 táján érezte úgy, hogy „a gyûjtemény magyar képzômûvészetet feldolgozó része teljes egészet alkot”, így érdeklôdése ekkor nemzetközi irányba fordult.

A gyûjtemény külföldi mûvészekkel való, jelenleg is folyamatban lévô bôvítése azt a célt szolgálja, hogy „esszenciális minôséget” állítson elô, és „nemzetközi kontextusba helyezze a magyar képzômûvészetet”. Lehetôség szerint a teljességre törekedve építi a gyûjteményt, elsôsorban a nemzetközi reduktív, radikális festészet irányvonalát követve. A nemzetközi kitekintésben mûvész barátja, Gál András segíti, miközben galériákból, mûtermekbôl és aukciókon is vásárol.

Ma „a második világháborút követô nemzetközi kortárs képzômûvészet egyik leg13

nagyobb alakja”, Günther Uecker munkája éppúgy a gyûjtemény részét képezi, mint a német Peter Tollens vagy Bram Bogart alkotásai. Joseph Marioni, a radikális festészet egyik meghatározó alakja is felkeltette figyelmét, akárcsak Jason Martin, a fémmel és alumíniummal játszó, monokróm alkotásaival világhírûvé vált mûvész.

Antal Péter úgy gondolja, hogy „a minôség és az újdonság, a korszerûség olyan meghatározó tényezôk, ame-

14

lyek nagyban hozzájárulnak egy gyûjtemény jelentôségéhez”. Ugyanakkor hangsúlyozza a gyûjtô felelôsségét is, hiszen a magángyûjtemények jövôjérôl, sorsáról célszerû idôben rendelkezni.

E tekintetben nagy különbségeket lát a nyugat-európai és kelet-európai gyakorlat között, hiszen Nyugaton a kollekciók nagy része közmúzeumokba kerül, vagy privát múzeumokban kap helyet, ezzel biztosítva továbbélésüket. Ezzel szemben az elmúlt évtizedek példái azt

Kicsiny Balázs: Ivócsarnok (2005) Gerber Pál: Fertôzött ember (2001)

mutatják, hogy régiónkban a magángyûjtemények gyakorta szétesnek a gyûjtô halálával.

Utóbbit elkerülendô, saját mûtárgyanyagának jövôbeni sorsát illetôen konkrét elképzelései vannak. Célja, hogy hatalmas gyûjteménye magvát megôrizze, amelyhez a megoldást egy alapítvány létrehozásában látja. A kollekció „esszenciája” fennmaradásának biztosí tá sa érdekében attól sem riad vissza, hogy a tágabb gyûjtemény egy részét feláldozza.

Az alapítvány feladata lenne továbbá a kollekció folyamatos külföldi bemutatása is, hiszen „a huszadik századi magyar képzômûvészet több szempontból is kiemelt jelentôséggel bír”.

Gaál József: Rácsosképû I. (1996) Gyenis Tibor: Terület (2004)

15

Jogász végzettségû egyetemi docens, korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, késôbb a CIB Bank, majd az Eximbank vezérigazgatója volt.

AZ INTELLEKTUÁLIS ÉLETMINÔSÉG RÉSZE

M

int sokan mások, ô is a második világháború elôtti klasszikusokkal kezdte, Vaszary János, Orbán Dezsô, Márffy Ödön, Szônyi István, Kádár Béla mûveit vásárolta.

Mattis-Teutsch János több munkája mellett az alkotó mûvészettörténeti ritkaságnak tekinthetô utolsó mûve, a Szász Madonna is a gyûjtemény része.

Felesége bíztatására Bodnár Zoltán figyelme utóbb a kortárs képzômûvészet felé fordult.

16

Sokáig maga a gyûjtemény léte sem volt publikus, ám ahogy mûtárgyai száma gyarapodott – mára több mint háromszázra – elkezdte ôket akkori munkahelyén kiállítani. Somhegyi Zoltán mûvészettörténész biztatására állt a nyilvánosság elé, azt remélve, hogy ezzel másokat is kortárs képzômûvészeti alkotások vásárlására inspirálhat.

Autodidakta gyûjtônek tartja magát: rengeteget olvas, tanul, meghatározó men torának a Várfok Galériát vezetô Szalóky Károlyt tekinti. Bár inkább zárkózott természet, az évek során több

Fotó: Kerekes Zoltán

BODNÁR ZOLTÁN

Barabás Zsófi: Elérhetetlen, de nem is kell (2011) Bánki Ákos: Lélekvirág No.1. (2009)

mûvésszel mégis baráti viszonyba került: Bak Imre, Nádler István vagy Konok Tamás barátságát éppoly megtisztelônek tartja, mint a fiatalabbak közül Barabás Zsófiét, Bánki Ákosét, Szinyova Gergôét vagy éppen Jovánovics Tamásét. A fiatalabb generációk támogatását különösen fontosnak érzi.

Gyûjteményével kapcsolatban nincs kifejezett stratégiája, ahogy nincs saját maga számára felállított szabálya sem.

Jóllehet, az elmúlt években kifejezetten az absztrakt festészet izgatja, Aatoth Franyó, Moizer Zsuzsa, Gyôrffy László,

Csató József érzékeny vagy éppen groteszk figurális mûvészetét is nagyra tartja, így ezek a mûvészek is helyet kaptak gyûjteményében. Nem érdekli, hogy mi a trend, hogy ki divatos, számára az számít, hogy „van-e dolga egy adott alkotással vagy nincs”. A kollekciót nem befektetésnek vagy az öröklétnek szánja, hanem azt „saját intellektuális életminôsége meghatározó részének” tekinti.

Hasonlóképpen, bár a gyûjtés aktusa szerinte igényel bizonyos mértékû fegyelmezettséget, azt vallja, hogy abban semmilyen doktrinerségnek nincs helye, 17

Jovánovics Tamás: Black Cracked Square 16 (2014) „kellô mértékû elemelkedettség kell, és akkor a gyûjtemény természetes módon halad és fejlôdik, és ebben érzi magát az ember komfortosan”. Ha azonban egy-egy mûvész munkáját izgalmasnak találja, igyekszik – elôre vagy visszamenôleg – végigkövetni az alkotó egész életútját.

Akár absztrakt, akár figuratív munkákról van szó, kizárólag azok a képek érintik meg, amelyek képesek „egy kicsit a magasból, egyfajta transzcendens távlatból” szemlélni a világot. Bak Imrét idézve „inkább a lét, mint a létezés kérdéseivel foglalkozó” mûveket keres.

Még mindig lenyûgözi az érzés, amikor ezredszer megy el egy jól ismert festmény mellett, és valami olyasmit fedez fel benne, amit addig sosem. Az effajta tapasztalatokat fôleg magyar mûvészek munkáiban keresi és találja meg, ezeket egészítik ki a Magyarországon vásárolt francia, német, holland és sváj18

ci mûvészek munkái, illetve a szakmai útjai során Srí Lankán, Mongóliában és Vietnámban megszerzett mûvek.

Bár gyûjteményének szinte minden elemére büszke, mégis azok a munkák foglalkoztatják leginkább, amelyek még „fájdalmasan hiányoznak belôle”: köztük Haász István, Maurer Dóra, TölgMolnár Zoltán képei illetve Bak Imre alkotásainak „majdnem végtelen sora”.

A jelenlegi trendeket tekintve Bodnár Zoltán azon a véleményen van, hogy „a hagyományos festészet újra felemelkedôben van az újmédiás installációkkal szemben”. Az utóbbiakat pusztán nézôként vizsgálja, de technológiailag nem érdeklik, így keveset talál köztük maradandónak vagy eredetinek. A festészeten belül a direkt módon társadalmi problémákra reflektáló „zsurnálfestészetet” bár igen divatosnak tartja, nem sokra becsüli, „ennél nagyobb szellemi távlatokat” vár el egy mûalkotástól.

Halmi-Horváth István: Transzparens D1 (2009) Chandraguptha Thenuwara: Dhammapada No.1.

(Yellow camuoflage) II. (2008)

A gyûjteményt kiállítás formájában 2011-ben Szegeden mutatták be, 2012ben pedig a budapesti B55 Galériában nyílt egy, kizárólag a kollekció absztrakt munkáiból építkezô tárlat. Bodnár

Zoltán nem gondolkodik gyûjteménye jövôjérôl. Mint mondja, intellektuálisan addig izgatja a gyûjtemény, amíg él, aztán már nem az ô gondja lesz a mûtárgyak sorsa. Ha azonban egy ponton teljesnek érzi majd a kollekciót, „valamiféle lenyomatot”, egy könyvet mindenképpen szeretne készíteni róla.

19

FEUER ANDRÁS

A Magyar Rádió és a Magyar Televízió újságírójaként, késôbb producerként dolgozott, majd megalapította a TV3 csatornát, ezután pedig kábeltelevíziózással foglalkozott. Az utóbbi idôben a telekommunikáció mellett egyéb – egészségügyi, élelmiszeripari – fejlesztésekre irányítja figyelmét. Elsô jelentôsebb mûtárgya Szinyei Merse Pál egyik festménye volt.

A HÚSZ FORINTOS RÉSZLETTÔL A TÖBB EZER DARABOS GYÛJTEMÉNYIG

N

em tartja professzionális mûgyûjtônek magát, noha már nagyon korán elkezdte vonzani ez a vi lág. Diákkorában mûvészettörténeti albumokat vásárolt, majd az ösztöndíjából megvette elsô rézkarcait, havi húsz forintos részletre. A mûvészetszeretet akkor alakult át valódi gyûjtéssé, amikor – immár vásárlási szándékkal – a 20

magyar mûkereskedelem hôskorában, az 1990-es évek elején már az egyre szaporodó aukciós házak és galériák kínálatát kezdte módszeresen átnézni.

Gyûjteménye azóta folyamatosan épül, azonban továbbra sem tekinthetô befejezettnek, hiszen még mindig a felhalmozás állapotában van. Szándékában áll egy esetleges profiltisztítás, de ez eddig mindig terv-stádiumban maradt: eddig még nem sikerült elszánnia magát

Tony Cragg: Formulation (right turning, left turning) (2003) Bukta Imre: Vasvillázás (1974)

arra, hogy a kollekció valamely darabját eladja vagy elcserélje. Bár mindig is szívesen tanult a mûvészetrôl autodidakta módon, és a kezdeti mûvészeti albumvásárlások óta korabeli katalógusokból, monográfiákból jelentôsre duzzadt a könyvtára, a gyûjteményépítésben nagy segítségére volt mûvészettörténész öccse, Feuer Gábor, illetve a szintén

mûvészettörténész Topor Tünde, akit tanácsai miatt már-már társgyûjtônek tart. Sokat tanult a mûvészekkel folytatott eszmecse rékbôl, például a Gaál Józseffel vagy Swierkiewicz Róberttel folytatott beszélgetésekbôl is. A galériák nem játszottak meghatározó szerepet gyûjteménye kialakításában, úgy véli, „egy galéria többnyire csak olyan, mint Fotó: Darabos György

21

Fotó: Nagy Gábor

egy raktár vagy egy bolt: annak, aki képet szeretne venni, csak annyit kell tudnia, hogy melyik galériában milyet lehet kapni”.

Feuer András „amatôr gyûjtôként” határozza meg magát, ennek ellenére a kollekcióban lassan elkezdtek kirajzolódni csomópontok, a koncepció fô irányai.

Elsôsorban magyar mûveket gyûjt, az elsôdleges hangsúly a klasszikus avantgárd alkotásokon van. A magyar mûvészettörténet olyan korszakaira fókuszál, amikor az itthoni mûvészet együtt haladt a leginkább progresszív európai irányzatokkal. Gyûjteményében erôs hangsúlyokkal van jelen az 1930-as évek mûvészete, amikor ugyan rátelepedett az akkori mûvészeti életre a politika, mégis rengeteg olyan mû született, ami lerázta magáról az ebbôl következô kötöttségeket. De bármely korszakról legyen is szó, általában azokat a mûveket szereti, amikben tetten érhetô a mûvészi szabadság, akár kedvezett ennek a korszellem, akár nem.

Feuer Andrásra jellemzô, hogy mindig valamiféle feszültséget is keres egy-egy mûtárgyban, olyasmit, ami kimozdít22

ja ôt az elôzetes elvárások medrébôl.

Mindig a lázadás izgatja, de nem feltétlenül társadalmi, hanem mûvészeti téren. A megválaszolhatatlannak tûnô kérdésekre adott megoldások érdeklik igazán, mint például hogy „hogyan lehet lefesteni a hideget”.

Ha gyûjteménye csúcspontjait, számára legkedvesebb darabjait kell kiemelnie, Feuer András a bôség zavarával küszködik: a több ezer darabból álló kollekció nemcsak festményekbôl vagy szobrokból áll, hanem gobelinek, üvegek, kerámiák, szônyegek, bútorok, ezüstök is szerepelnek benne. Egyik kedvence Csontváry Kosztka Tivadar egy kalandos sorsú festménye, de a több mint húsz mûbôl álló, Mattis-Teutsch János mûveinek szentelt szekció is fontos része gyûjteményének. Kiemelkedôek a már említett 1920-as, 1930-as években készült alkotások: ebbôl a korszakból a kollekcióban Bortnyik Sándor, Gadányi Jenô, Kmetty János, Bene Géza, Tihanyi Lajos, Hincz Gyula és Ferenczy Noémi szerepel, de fômûvek kerültek hozzá késôbbi korokból is: a hosszú névsort olyan mesterek fémjelzik, mint például

Roskó Gábor: Minjan (1993–2003)

Korniss Dezsô: Szigetmonostori csendélet (Csendélet asztalon) (1935)

hamarosan megjelenhet egy kiadvány, és esetleg gyûjteményi kiállítására is sor kerülhet majd. Megfogalmazása szerint „ki kellene tenni egy felkiáltójelet vagy egy pontot a történetben, hogy ezek a mûvek egyszer együtt voltak valamikor”.

Fotó: Darabos György

Kondor Béla, Korniss Dezsô, Gedô Ilka és Ország Lili. A kortársak közül Gaál József, Swierkiewicz Róbert, Roskó Gábor és Ujházi Péter a legtöbb mûvel reprezentált alkotó.

A szakma jelenlegi trendjeit inkább azok piaci és üzleti, mintsem mûvészeti és filozófiai vonatkozásaiban ragadja meg.

Nem az köti le figyelmét, hogy „most milyen mûvészeti megoldások vagy mûvészetfilozófiai problémák jelennek meg vagy épp hiányoznak”. Inkább a mûtárgypiacról vannak elgondolásai, mégpedig az, hogy „Magyarországon nincs ilyen, nem alakultak ki teljes formában annak intézményei, jogi háttere, csak egy piacszerûnek is nehezen nevezhetô, zavaros dolog van mindezek helyett”. Bár elismeri, hogy „fejlôdik, már ma is piacszerûbb, mint tíz-húsz éve volt”.

Gyûjteménye jövôjét illetôen Feuer And rásnak többféle elgondolása van, de addig is bármilyen kiállításra, közönség elé bocsájtásra vonatkozó igénynek eleget tesz, a tulajdonában álló mûvek közül számos darab volt vagy van most is múzeumi letétben. A kollekcióról

23

GERÔ LÁSZLÓ

A közgazdasági diploma megszerzése után a külkereskedelemben kezdett dolgozni. 1992-tôl a Whirlpool Corporation magyarországi leányvállalatának alapítója és vezetôje volt, 2005 óta a Candy Hoover Group magyarországi ügyvezetô igazgatója. Elsô mûtárgyát, egy Gyémánt László alkotást 1992-ben vásárolta meg.

TANULÁS, SZENVEDÉLY ÉS KONCEPCIÓ

24

A

több mint húsz éve gyûjtô Gerô László számára a mûgyûjtés egyfajta „örökké tartó tanulás, hoszszú folyamat”. A hazai és nemzetközi kortársmûvészet nagyjait felvonultató gyûjteménye kiérlelt és átgondolt koncepció köré épül, amely koncepcióhoz következetesen tartja magát, azt szenvedélyesen követi. Gerô Lászlót a „test és lélek szenvedésének mûvészi reflexiói” érdeklik igazán, amely vezérfonal az egész gyûjteményt mélyen áthatja. A jelenleg több mint száz darabból álló kollekció mintegy 60 százalékát magyar, míg 40 százalékát nemzetközi kortárs mûvészek alkotásai teszik ki, de „jelentôségében a nemzetközi anyag fajsúlyosabb a magyarnál”.

Erik van Lieshout: Ezra, Traitor, Wouter, Erik (2010) Eva Schlegel: Cím nélkül (Kéz+Rajz) (2012)

Elsô generációs gyûjtôként elôször 1992-ben került közelebb a képzômûvészethez, amikor az általa vezetett amerikai cég 500 négyzetméteres irodáját rendezték be többek között Gyémánt László és Szûcs Attila alkotásaival. Az érdeklôdés hamar komollyá vált, amikor megismerkedése az egyik jelentôs, idôsebb magyar gyûjtôvel szoros barátsággá alakult, aki „bevezette a mûgyûj-

Balázs keltette fel figyelmét, akivel máig közeli barátságot ápol, és több munkáját is megvásárolta.

A gyûjtô Egyesült Államokban élô unokabátyja, a képzômûvész-filozófus Robert Gero illetve Ébli Gábor szakértô, a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem docense bátorításának hatására 2007 körül a nemzetközi kortársmûvészet felé kezdte irányítani érdeklôdését.

tés szeretetébe”. Az inspiráló barátság hatására kezdetben modern magyar festményeket vásárolt, majd idôvel érdeklôdése teljes egészében a kortársmûvészet felé fordult. Többek között Hajas Tibor, Klimó Károly és Konok Tamás mûvészi világa ragadta meg, de az El Kazovszkijjal való személyes találkozás is nagy hatással volt rá. Idôvel a fôként installációiról ismert Kicsiny

Jelentôs külföldi vásárok, mint például az Art Basel és a londoni Frieze rendszeres látogatása, vagy a berlini kortársmûvészeti szcéna feltérképezése mind hozzájárult a „tanulási folyamathoz” és végsô soron átgondolt koncepciójának kialakulásához is. Ebben akkor és azóta is segítségére van a német származású, de szintén az USA-ban élô mûvészettörténész, Tanja Weingartner, aki mint 25

Matthias Weischer: A kert (2007)

mûvészeti tanácsadó segíti a gyûjtemény nemzetközi irányba való bôvítését.

Együttmûködésüknek köszönhetô, hogy számos, az úgynevezett új Lipcsei Iskolát képviselô mûvész, mint például Neo Rauch, Matthias Weischer, David Schnell és Tim Eitel alkotása is gazdagítja gyûjteményét. Az elmúlt évek során a bécsi akcionista mûvészek, köztük Günter Brus éppúgy felkeltették gyûjtôi figyelmét, mint a sokoldalú osztrák mûvész, Eva Schlegel vagy a szociálpolitikai témákkal foglalkozó, multimédia installációiról híres Erik van Lieshout.

Gerô László olyan neves külföldi galériák visszatérô kliense, mint a berlini és lipcsei illetôségû Eigen + Art, a bécsi Galerie Krinzinger vagy a New York-i Pace és Zach Feuer.

A viszonylag rövid idô alatt felépített gyûjteményt illetôen Gerô mindössze 26

2011 körül kezdte úgy érezni, hogy a meglévô mûtárgyak „közös üzenetet hordoznak, és lekerekített egésszé álltak össze”. Az aktuális tendenciáktól elhatárolódva szigorúan a választott téma, a test és lélek szenvedésének mûvészi ábrázolása köré építi gyûjteményét. Ez a koncepció olyan fejlôdési és tanulási folyamat eredménye, amely során a gyûjtô tudatosan képezte magát, de késôbb felismerte, hogy már a kezdeti, „érzelmi felindulásból vásárolt” alkotások is ezt a témát járják körbe.

Jelenleg a meghatározónak tekintett nemzetközi anyaghoz egyenként emeli be a magyar mûvészeket és alkotásaikat, ezáltal lehetôvé téve azt is, hogy lényegében „kívülrôl szemlélje” a magyar kortárs képzômûvészetet.

Véleménye szerint elengedhetetlen, hogy „egy kortárs gyûjteménynek legyen üzenete, amely nemcsak a gyûj-

Günter Brus: Merevgörcs (1965) Hajas Tibor: tô, de a mûvészetkedvelôk életéhez is hozzáadott értéket közvetít, kérdéseket vet fel, és elgondolkoztat”. Úgy gondolja, a gyûjtôket az különbözteti meg az egyszerû vásárlóktól, hogy „szenvedélybôl vásárolnak” és nem csupán lakberendezés vagy befektetés céljából, az aktuális tendenciákat követve. Utóbbi azért is különösen kockázatos, mert a mûtárgypiacot általában kézben tartó és trendformáló nemzetközi és hazai „power” listákon szereplô nevek hoszszabb idô után elkerülhetetlenül lecserélôdnek, nehéz meghatározni a trendeket hosszabb távon, 10-15 évre elôre. Úgy gondolja, sokkal célszerûbb az aktuális trendektôl függetlenedni, és átgondolt koncepciót követve, az évek során megszerzett tudásra építve gyûjteni.

Húsfestmény (1978)

27

HORVÁTH BÉLA

Az Államigazgatási Fôiskolán végzett, majd a biztosítási szakmában épített látványos karriert. Pályáját az 1980-as évek elején az Állami Biztosítónál kezdte, késôbb a Hungária Biztosító Rt-nél már igazgatóként folytatta. Három nagy biztosítótársaság alapítása is a nevéhez fûzôdik: a Nationale-Nederlanden Magyarországi Biztosítóé 1991-ben, az AVIVA Életbiztosítóé 1996-ban, majd 2007-ben a CIG Pannónia Életbiztosítóé.

MECÉNÁS, TENGERENTÚLI MENTALITÁSSAL

H

orváth Béla több szempontból sem illeszthetô könnyen a magyar mûgyûjtôk sorába. Bár gyermekként látott ugyan maga körül mûtárgyakat, ezek azonban csak dekorációs szerepet töltöttek be, a mûélvezet iránti vágyat és a mûélvezôi attitûdöt tehát nem örökölte. Az ízig-vérig üzletember pályája gyors emelkedéséhez hasonlóan egészen rövid idô alatt vált mûtárgy-vásárlóból mûgyûjtôvé, vagyis nem a szokásos forgatókönyv szerint érett meg benne a szenvedély, ami azután magával hozta a mûgyûjtés melletti felelôs elkötelezôdést.

Az 1990-es évek elején Horváth Béla akkor már a magyarországi biztosítási piac egyik legmeghatározóbb szereplôjeként - Kenessei András mûvészettörténész hatására kezdett el mûtárgyakat vásárolni, ekkor leginkább az 1950-es évek elôtti magyar klasszikusokból válogatott. Eleinte sajátos és érdekes befektetési lehetôségként tekintett a képekre. A birtokába került elsô festmények Ámos Imre, Bálint Endre és Barcsay Jenô alkotásai voltak. Gyûjtôi attitûdje az Egyesült Államokban élô nôvérével folytatott beszélgetések hatására változott meg gyökeresen. Testvére meg28

Albert Ricken: Lydia (2007) Alexander Tinei: September (2009)

gyôzte Horváth Bélát arról, hogy vagyonának egy részét áldozza arra, hogy jó, társadalmilag fontos ügyek mellé áll.

Ismerôsei, többek között Kéri Imre festômûvész és egy angol üzletfele hatására fordult a kortárs képzômûvészet felé,

és kezdte galeristák, mûvészek, szakemberek társaságát keresni.

Egyik mûvészeti mentora, Bellák Gábor mûvészettörténész mutatta be Szûcs Attila festômûvésznek, akivel szoros barátságot kötött, és aki jelentôs szere29

Szûcs Attila: 2013 01 25 (2013)

pet játszott a gyûjtemény további fejlôdésében. Nem pusztán azért, mert Horváth Béla lett a mûvész legnagyobb gyûjtôje, hanem azért is tartja különösen nagyra a mûvészt, mert „képes önzetlenül más, kiemelkedô alkotók munkáit is” a figyelmébe ajánlani. Ô keltette fel például a gyûjtô érdeklôdését az elsô olyan projektre, amelyben Horváth Béla már mecénásként vállalt szerepet: a Kis Varsó mûvészpárosnak a 2003-as Velencei Biennáléra készített, Nefertiti teste címû alkotásának létrehozását ô finanszírozta. Késôbb a Németh Hajnal nevéhez fûzôdô, berlini Lada Project elnevezésû programot is támogatta.

Az elsô támogatói részvételt követô év tôl már nem bízta a spontaneitásra a mecenatúrát: 2004-ben létrehozta a kortársmûvészet támogatását célul kitûzô Horváth Mûvészeti Alapítványt, a Nefertiti teste a szervezet emblémájában is megjelenik. Az alapítvány fiatal alkotók támogatása mellett – Horváth Béla magángyûjteményével párhuzamosan, de attól teljesen elkülönülve – gyûj30

temény építésébe is kezdett. Mindkét kollekció professzionális koncepcióját nagyjából ugyanazok a szakértôk garantálják: Petrányi Zsolt mûvészettörténész, az alapítvány kuratóriumának elnöke, Deák Erika galériatulajdonos, Einspach Gábor mûvészeti tanácsadó, aki egyebek mellett az Artmagazin alapító-kiadója is, illetve Gálik András, Havas Bálint, Szûcs Attila, és Szépfalvi Ágnes (Agnes von Uray) képzômûvészek. Horváth Béla széles mosollyal az arcán gyakran jegyzi meg, igazuk van azoknak, akik a háta mögött gyûjteménye értékeit kiemelve azt szokták mondani, hogy „azért kvalitásos, mert nem Béla választ”.

Horváth Béla magángyûjteménye kilencven százalékban magyar kortárs alkotásokra épül, a hazai mûvészeken kívül keleti, például orosz alkotók mun káit vásárolja. A mintegy 400 tételt számláló kollekció legfontosabb darabjai Szûcs Attila, a szlovén IRWIN mûvészcsoport, a moldovai Alexander Tinei, a Kis Varsó és a világhírû, New Yorkban élô

Anatoly Osmolovsky: Study for the series Bread (2003-2006) Emo Verkerk: Truman Capote (1992)

spanyol Antoni Muntadas munkái. A tervek szerint Horváth Béla kollekciója egy közép-európai résszel bôvül majd, amelynek darabjai nemzetközi vásárokról, köztük az Art Baselrôl és a párizsi FIAC-ról, illetve haza galériákból kerülnek majd be a gyûjteménybe.

A jövôbe tekintve Horváth Béla állandó kiállítóhelyben gondolkodik, keresi az együttmûködés lehetôségét vidéki városokkal. Határozott véleménye, hogy „minden polgármesternek meg kellene tanítani, hogy egy kortárs képtár alapítása a turizmuson keresztül mekkora gazdasági fejlôdés lehetôségét hordozza magában”. Ám mivel ezzel még nem minden városvezetô van tisztában, Horváth Béla azt sem tartja kizártnak, hogy akár saját erôbôl hozna létre egy kiállítóhelyet.

31

B U DA P E S T ANNO 1858

G E R B E AU D K Á V É H Á Z

Minden városban van egy hely, Budapesten is van egy édes hely a sütemények és szép ízek szerelmeseinek.

Gerbeaud Kávéház 1051 Budapest, Vörösmarty tér 7–8. +36-1-429-9000 gerbeaud@gerbeaud.hu www.gerbeaud.hu

*A mĂĄrkanĂŠv nem a CaffĂŠ Vergnano S.p.A. vagy tĂĄrsult vĂĄllalkozĂĄsai tulajdona.

Minden Ă­zĂŠben olasz.

A tÜbb mint 130 Êves tapasztalattal rendelkező Caffe Vergnano elhozta Önnek az eredeti olasz eszpresszót. A kivåló minősÊgŹ kåvÊkeverÊkek gondosan vålogatott, a vilåg legjobb ßltetvÊnyeiről szårmazó alapanyagoknak, valamint a tradicionålis olasz pÜrkÜlÊsnek kÜszÜnhetik aromåikat. A Caffe Vergnano elsőkÊnt indította el a piacon az új kåvÊkapszulåt, amellyel Ön bårhol Êlvezheti a tÜkÊletes olasz eszpresszó ÊlmÊnyÊt.

Az E’spressoŽ1882 kåvÊkapszula alkalmas a NESPRESSOŽ* kåvÊgÊpeken való lefőzÊsre.

G.I.F.T. Kft. *RXUPHW ,QWHUQDWLRQDO )RRG 7UDGLQJ ÇŠ %XGDSHVW 6DVDGL ÂźW ÇŠ 7HOHIRQ ÇŠ )D[ www.gift-sweet.hu ÇŠ www.facebook.com/caffevergnanohu

DESIGNEREK, FIGYELEM! NYĂ RON IS VĂ R A DESIGN TERMINĂ L KONZULTĂ CIĂ“S PROGRAMJA! ĂœzletfejlesztĂŠsi, mĂĄrkaĂŠpĂ­tĂŠsi ĂŠs szabadalmi jogi tanĂĄcsok tĂŠrĂ­tĂŠsmentesen a Design TerminĂĄl szakĂŠrtÄ“itÄ“l.

Milyen idēpontokra jelentkezhet?

JČŒLIUS JČŒLIUS AUGUSZTUS IdÄ“pont foglalĂĄs: MENTOR DESIGNTERMINAL HU Mutassa be tevĂŠkenysĂŠgĂŠt ĂŠs Ă­rja meg, hogy miben tudunk segĂ­teni!

A programra olyan magyar adószåmmal rendelkezē vållalkozó jelentkezhet (adószåmos magånszemÊly, egyÊni vagy tårsas vållalkozås), akinek rendszeres jÜvedelme szårmazik divat, formatervezÊs, vizuålis kommunikåció terßleteken vÊgzett tevÊkenysÊgÊbēl.

Egybkonzultåciós alkalommal hÊt vållalkozås szåmåra biztosítunk idēpontot.

KOMMUNIKÁCIÓ & MÛVÉSZET

EDGE Communications 1061 Budapest, Hegedû u. 9.

Tel./fax: (1) 239 0007 info@edge.hu

Az Edge Communications mûvészettámogatási kezdeményezése.

www.mugyujtok.hu

KARVALITS FERENC

A Marx Károly (ma Corvinus) Közgazdaságtudományi Egyetemen 1988-ban végzett, majd 1993-ban mester fokozatot szerzett a New York-i Columbia Egyetemen. Pályája során vezetô pozíciót töltött be a Magyar Hitel banknál, a Wallis International-nél, a CIB Banknál és a Magyar Nemzeti Banknál, amelynek 2007 és 2013 között alelnöke volt. Jelenleg – korábbi munkahelyén – a Wallisnál dolgozik.

PUZZLE HELYETT KÉPREGÉNYEK

36

P

edagógus édesapjának köszönhetôen Karvalits Ferenc már gyermekként igényes vizuális környezethez szokott, például az apa saját tervezésû bútorai között élt a család. Evidens volt számára, hogy az egyetem befejezése után elsô saját lakásában is fontos szerep jut majd a képzômûvészetnek.

Megfontolt emberként elôször tájékozódott: rendszeresen böngészte a Mû értô magazin számait, könyveket olvasott, és felismerte, hogy személyisége a mindennapi életre reflektáló, eleven kortárs festészet felé orientálja.

Elsô útja a kilencvenes évek elejének egyik legmeghatározóbb kortárs képzômûvészeti szereplôjéhez, késôbbi mentorához, Szalóky Károlyhoz vitte a Várfok Galériába. Vékony pénztárcájú pályakezdôként akkoriban csak nyomatokat engedhetett meg magának.

Szotyori László és El Kazovszkij printe-

Szûcs Attila: Napozók napernyôvel (2000) Németh Hajnal: LifeStyle-less I. (1998)

ket vett, de már akkor arról álmodozott, hogy egyszer olajfestményei is lesznek.

Az elsôt hosszú, türelmes várakozás után végül éppen El Kazovszkijtól szerezte meg.

Késôbb, pályája felfelé ívelésével Karvalits Ferenc lassan, de biztosan elkezdte megalapozni kollekcióját, bár ekkor még maga sem sejtette, hogy hamarosan át fogja lépni a vásárló és a gyûjtô

között húzódó határt. A kortárs kánonba tartozó nagy nevekkel kezdett: a már említett El Kazovszkij mellett például Nádler István, Bak Imre és Keserü Ilona képeit vásárolta meg. Majd minél jobban elmerült ebben a világban, annál inkább kiteljesedett benne a kortársmûvészet iránti rajongás. A galériatulajdonos Deák Erika segítségével felfedezte saját generációjának meghatározó 37

Szabó Dezsô:

mûvészeit: Szûcs Attilát, Csurka Esztert és Csörgô Attilát. A gyûjtemény egyik emblematikus sorozatát Kupcsik Adrián készítette, a mûvész saját évfolyamtársairól festett portréi között található az adott mûvészgeneráció számos jelentôs alkotójának arcképe.

Ezzel párhuzamosan Karvalits Ferenc a Vintage Galériát vezetô Pôcze Attila segítségével új mûvészeti médiumok felfedezésébe kezdett. A gyûjtemény ekkor részben szobrokkal, installációkkal, videó munkákkal, elsôsorban pedig fotókkal gazdagodott. Többek között Szabó Dezsô, Lakner Antal, a Kis Varsó mûvészpáros, Eszterházy Marcell és Németh Hajnal alkotásait vásárolta meg. A fotógyûjtemény önálló entitás a kollekción belül, az anyag a klasszikus magyar alkotások szignált printjeitôl modern konceptuális mûveken át a nemzetközi színtér mûvészeinek egé-

szében, minden résztvevôjével együtt képes mûködni. Bár szeret mûtermekbe járni, de vásárláskor nem kerüli meg a galériákat. Aukción csak egyetlen képet vett, ami úgy vált a gyûjtemény emblémájává, hogy szinte egyáltalán nem illeszkedik az egyébként szerteágazó kollekcióba. Anna Margit dinamikus, egy zászlóvivôre emlékeztetô, lobogó hajú nôt ábrázoló festménye ugyanis Karvalits Ferenc feleségét szimbolizálja a gyûjteményben.

szen exkluzív portréválogatásáig terjed.

Vásárlásait a képzômûvészeti élet köré épült intézményrendszer tisztelete jellemzi. Karvalits Ferenc szerint ez azért fontos, mert a rendszer csak teljes egé-

Amikor életterében elfogyott a mûtárgyak rendelkezésére álló hely, döntenie kellett, milyen irányt vegyen a gyûjtôszenvedély. Mivel nem akart kiszakadni a képzômûvészet közegébôl, és képeit

38

Expedíció VIII/I (2001) Szûcs Attila: Önarckép felborult bevásárlókocsival (2002)

sem akarta eladni, emelt egyet a téten: ha már nemcsak a falakra vásárol, akkor azokat a mûtárgyakat is megszerezheti, amelyeket egyébként sem tudná a környezetébe illeszteni. Ekkor kerültek a kollekcióba olyan nagyméretû munkák, mint például egy strand tematikájú diptichon Szûcs Attilától.

A kollekció és így a gyûjtô személyiségének sokszínûségét jól jellemzi az az idôszak, amikor Karvalits Ferenc a Nemzeti Bank alelnökeként dolgozott.

Az intézményi irodája falain ugyanis a saját gyûjteményébôl kiemelt mûvészek – Bak Imre, Fehér László, Szûcs Attila, Csörgô László, Baranyai Levente – alkotásai mellett a Nemzeti Galériából kölcsönzött klasszikusok – Bálint Endre, Ország Lili, Korniss Dezsô – alkotásai sorakoztak.

Karvalits Ferenc számára a mûélvezetben nem létezik szisztéma: az emberre nagyon sokféleképpen hat a mûvészet, így „a gyûjtemény sem egyetlen nagy kirakós játék, hanem a mûvészi sokszínûség szimbólumtára”. Kollekciójában nem egyetlen ívet szeretne felrajzolni, hanem történetek sokaságát. Köztük – a példa kedvéért – Szûcs Attila vagy Németh Hajnal egy-egy korszakának történetét.

Bár nem különösebben törekszik erre, Karvalits Ferenc lépten-nyomon megfertôzi környezetét mûvészetszeretetével. Korábbi és régi-új munkahelyei, a CIB Bank és a Wallis is saját céges gyûjtemény építésébe kezdett hatására.

A folyamat „magától értetôdôen alakul, csak az kell, hogy a munkatársak hagyják, hogy hasson a varázslat”.

39

TNPU / IPUT (St.Auby Tamás): Akinek ez nem tetszik, hagyja el az országot!

(2003)

PADOS GÁBOR

Az Irokéz Gyûjtemény és az acb Galéria tulajdonosa, 48 éves, 2 gyermek édesapja. Elsô mûtárgya, Szarka Péter egyik olaj-vászon képe, 1988ban került hozzá.

PROGRESSZÍVAN, IRÁNYT MUTATVA

40

P

ados Gábor az elmúlt 25 év során Magyarország egyik legnagyobb kortárs mûvészeti gyûjteményét építette fel. Az Irokéz Gyûjtemény jelentôsége vitathatatlan, ezt több kiállítás, többek között a Mûcsarnokban, a Magyar Nemzeti Galériában és a debreceni MODEM-ben az elmúlt évek során rendezett tárlatok is igazolták.

Pados Gábor a kortárs képzômûvészettel az 1980-as évek végén került elôször szorosabb kapcsolatba, amikor az Újlak csoport fantasztikus, egyestés kiállítás-megnyitóira látogatott el rendszeresen a mûvészek baráti invitálására.

Az izgalmas, magával ragadó közeg és a mûvészekkel folytatott inspiratív, baráti beszélgetések hamar megtették hatásukat. Míg az elsô mûtárgyak baráti kölcsönök fizetségeként kerültek birtokába, késôbb már tudatosan vásárolt, és a mûvészet iránti affinitása egyre nyilvánvalóbbá vált. Az Újlak csoporthoz való, hosszú évekig tartó ragaszkodása mára azért is különösen fontos, mert ennek hatására számos, az 1980-as, 1990-es években készült kiemelkedô alkotást ôriz ma az Irokéz Gyûjtemény.

Az ezredforduló elôtt, amikor már lakásuk és irodája falán sem maradt hely, Szoboszlai János mûvészettörténész segítségével áttekintették az akkor közel száz darabból álló gyûjteményt.

Röviddel ezután, 2001-ben realizálódtak az elsô kiállítások a szombathelyi Irokéz Galériában és a Mûcsarnokban,

Tót Endre: I’m fed up with painting (1972)

illetve az Irokéz Gyûjtemény elnevezés is ekkortól épült be a köztudatba.

Pados Gábor a mûgyûjtés során mindig igyekezett a fiatal tehetségekre koncentrálni, anélkül persze, hogy saját generációját szem elôl tévesztette volna.

Gyûjtôi karrierje tekintetében is kétségtelen fordulópontot jelentett az acb Galéria megnyitása 2003-ban, hiszen

ezáltal szakmailag új dimenzióba került, és látóköre jelentôsen kitágult. „Az Újlak csoport impulzusai révén” az új média már kezdettôl fogva érdekelte, és a gyûjtemény szerves részét képezte már akkor is, amikor ez a képzômûvészeti ág a viszonylag konzervatív magyar piacon még csak kevesek figyelmét ragadta meg. A progresszivitás fontos szempont

41

Szarka Péter:

számára. Konceptuális szemléletû, a mûfajok és a mûvészet határait feszegetô mûvek, illetve a médiumok sokfélesége jellemzik a gyûjteményt.

Határozott elképzeléssel bír saját ízlését illetôen, amelyre a gyûjtés során következetesen támaszkodik, így „az aktuális trendek nem feltétlenül játszanak szerepet a gyûjtemény bôvítésekor”. Fontos számára, hogy a kollekcióban szereplô magyar mûvészek a nemzetközi – elsôsorban a kelet-európai – kortárs képzômûvészet kontextusában is láthatóak, értelmezhetôek legyenek.

Egy gyûjtemény megítélésekor véleménye szerint kiemelkedôen fontos „az idôfaktor, az egyediség és talán a legfontosabb a jó ízlés”. Úgy véli, a kortárs képzômûvészeti élet, az ebben zajló

Éppen ezért szerencsésnek tartja magát, hogy gyûjtôbôl lett galériatulajdonos, hiszen saját gyûjtôi tapasztalatainak birtokában más szemszögbôl ajánl alkotásokat másoknak.

Saját bevallása szerint neki is nehezére esett átlépni a mûtárgyvásárló és mû-

folyamatok figyelemmel kísérése, illetve egy megfelelô mûvészeti tanácsadó segítsége révén, tudatos munkával lehet jó gyûjteményt építeni. Azonban ezek hiányában, pusztán az anyagi feltételek megléte esetén nagyobb a hibázás lehetôsége. Úgy véli, hogy „ez túlságosan drága hobbi ahhoz, hogy nagy tévedések megengedhetôek legyenek”, azonban ha valaki hosszú évek óta gyûjt, és él együtt az alkotásokkal, már maga is könnyebben felismeri ezeket a hibákat.

gyûjtô közötti lélektani határt, pedig akkor már közel száz mûtárgy tulajdonosa volt. Megítélése szerint itthon a gyûjtôk nagy része „nehezen dolgozza fel, hogy gyûjtôvé vált, a szó egyfajta furcsa, pejoratív kicsengése miatt”, és inkább „szimplán vásárlónak tartja magát”. A nyugati tendencia ezzel szemben az, hogy „valaki biztos pénzügyi háttérrel maga mögött felállít egy koncepciót, és az alapján kezd el gyûjteni – már gyûjtôként”. Magyarországon

42

Gotic is Mutha Fuck (1996) Gerhes Gábor: Nimród-oltár - a kereszt leváltása (2009)

még „kevés a határozott szándékkal fel lépô, mûvészetek iránt elkötelezett ember, akinek víziója lenne már a gyûjtési folyamat legelején”. Habár úgy látja, az utóbbi években „határozott fejlôdés mutatkozik ezen a téren, és egyre többen gyûjtenek határozott koncepció mentén”. Utóbbiban annak is nagy szerepe van, hogy mára itthon is kialakult az a professzionális szakmai háttér (galériák, mûvészeti tanácsadók), amely

segítségére van a gyûjtônek. Továbbá léteznek már olyan önfejlesztô gyûjtôk is, akik folyamatosan és aktívan tanulnak, kutatnak.

A magyar mûtárgypiacot illetôen pozitívnak ítéli meg, hogy egyre többen érdeklôdnek a kortárs iránt, és „egyre több olyan szereplô lép fel, akik tudnak és akarnak is tenni a magyar kortárs képzômûvészet belföldi és nemzetközi elôrelépését illetôen”.

43

Birkás Ákos: Az angyal (1978)

SOMLÓI ZSOLT ÉS SPENGLER KATALIN

Somlói Zsolt a MindShare Médiaügynökség ügyvezetôje, a londoni Tate Galéria Orosz és Kelet-európai Akvizíciós Bizottságának tagja.

Felesége, Spengler Katalin a Mûértô mûvészeti és mûkereskedelmi folyóirat alapító munkatársa, szakújságíró, szerkesztô.

Rendhagyó módon, a gyûjtôházaspár kérésére és szerkesztésében, gyûjteményük és a gyûjtéshez fûzôdô viszonyuk bemutatására részleteket közlünk Sasvári Edit mûvészettörténésznek a Modern Képtár – Vass László Gyûjteményben a Somlói-Spengler gyûjteményt bemutató kiállítás megnyitóján 2012-ben elmondott beszédébôl.

...

TÚLLÉPNI A HATÁRT

44

„A mûvészet világa nagyszabású átalakuláson megy keresztül. Az átalakulás része az is, hogy manapság a múzeumok, a gyûjtemények széles körben, nemzetközileg is az újragondolás fázisában vannak. Ennek sok oka van, amelyek közül hármat emelnék ki.

Elôször is elkerülhetetlen a kánonminták újragondolása, illetve újra és újra és újragondolása – mégpedig tágabb kontextusban. Másodszor fölmerül a kortárs mûvészet gyûjtésének vagy gyûjthetôségének kérdésköre. Milyen mértékben és formában konzerválható a kortárs mûvészet? Harmadszor a folyamatos újragondolás állapotában van a mûvészet finanszírozásának kérdése, ami nem csak gyakorlati kérdés, hanem elvi kérdés is: milyen pénz kerül a mûvé-

Maurer Dóra: Hét fordulat (1979/2011)

szet világába? Az mit mozgat meg és milyen módon? Politikailag irányított közpénzként fejtse ki hatását? Milyen struktúrákat kellene kialakítani ahhoz, hogy az üzleti szférából felajánlott pénz a legjobb hatásfokkal érvényesüljön? Ha pedig magántôke, akkor a kincsképzô, kincsfelhalmozó szerep a döntô, vagy pedig ösztönzô jellegû struktúrákkal kísérletezzen ez a terület is?

Az átalakulási folyamatot válságként éljük át. Ez összefügg azzal a sokkal nagyobb mértékû átalakulással, amit globalizáció néven szokás összefoglalni. A válság szótól az ember megijed és szorong, de a válság mindig az új alakulásának a jele is. Azt is látnunk kellene, hogy a fent említett három kérdéskör olyan kihívást jelent, aminek a megoldásához igazán kreatív szellemi erôkre lenne szükség. Az átalakulás színpadán a mûvészet szolgáltatja az elôadást, a fényes szereplôkre figyelünk. Pedig már rég maga a színpad, a mûvészet intézményrendszere van átalakulóban. Ez az egyik oka annak, hogy olyan nagy-

mértékben mosódik össze mûvész, kurátor, mûvészettörténész és gyûjtô szerepe.

Mindenki részt vesz az átalakulásban.

A mûvészet magyarországi intézményei a 19. században alakultak ki, az akkori elképzelés szerint természetesen egyszer s mindenkorra. A mûvészettörténész az örök értékek papja volt – egy hierar chikus, tekintélyelvû rendszerben, és nemzeti intézményeink mind a mai napig sokat hordoznak ebbôl a szellembôl. Nagyon leegyszerûsítve, létezik az a minta a fejekben, hogy egy állandó mozgásban lévô, kaotikus és kreatív mûvészvilág áll szemben egy hierarchikus, értékrögzítô, végül is immobilitásra hajló intézményvilággal. Ez persze rég nincs egészen így. Az intézményhálózat és a mûvészet világa mindig is szorosan összefonódott, és egymás tükörképei.

Bizonyos értelemben egymással küszködô, sôt talán harcoló tükörképek.

Merész katonai hasonlattal azt mondanám, hogy ebben a konstellációban a kísérletezô szellemû gyûjtemények a mûvészeti intézményrendszer oldal szabadcsapatai. Gyors mozgású szabadcsapatok, amelyek könnyebben átlépnek mindenféle, a kreativitásnak gátat szabó határt.

Elkerülhetetlen a történelmi kánonminták újragondolása – tágabb kontextusokban. Az európai mûvészet mintája a 19. század óta a nemzeti horizonton belül való gondolkodás. Valószínûleg kardinális kérdéssé fog válni a mûvészet életképességét illetôen a nemzeti horizont kérdése. De az nem úgy van, hogy egy45

szerûen egy nemzeti horizont állna egy nemzetközivel szemben. Amennyiben azt látjuk ma, hogy a mûvészetben a nemzeti horizont keretében való gondolkodás felértékelôdik, ez egyben azt is jelenti, hogy sokan és többféleképpen ennek a nemzeti horizontnak az újrafogalmazásán gondolkodnak.

A magángyûjteménynek persze könnyû, nem kell kultúrpolitikai feladatot teljesítenie. Ez igaz, viszont tudni kell, hogy még a magángyûjtés is politika. Mert az ideális gyûjtemény azt üzeni: ide nézzetek, ilyen szabadnak kéne lenni! Ennek 46

az üzenetnek, akárhogy is nézzük, van valami köze a politikához!

Tehát korunkban azok a gyûjtési vállalkozások, tendenciák válnak fontossá, amelyek azzal kísérleteznek, hogy a nemzeti horizont kérdését újragondolják. A nemzetközi szcénában való részvétel, jártasság azonban Magyarországon a gyûjtôi szférában egyelôre nem általános jelenség. Valószínûleg jó ideig nem is lesz az. Van abban valami természetes, ha a gyûjtôk nagy része saját környezetébôl származó mûvekkel foglalkozik, olyanokkal, amelyekkel a leg-

Mladen Stilinovic: Pjevaj! / Húzd rá!

(1980) Szentjóby (St. Auby) Tamás: Magyar vers (1972)

Erdély Miklós: könnyebben tud azonosulni. Annál nagyobb viszont a jelentôsége az olyan gyûjteményeknek, amelyek túllépik ezt a határt.”

Krómlapos fotók 1.

(1970 körül)

47

Szarka Péter: Tudd, hogy kivel állsz szemben (2012–2013) SZÛCS FERENC

Közgazdász, egy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaság gazdasági vezérigazgató-helyettese. Feleségével közösen 2006 óta gyûjt, elsô szerzeményük Szûcs Attila egy festménye volt.

ÖRÖMBÔL, ÖRÖMMEL GYÛJTENI

48

S

zûcs Ferenc számára „a mûgyûjtés olyan valódi örömforrás, amelynek kapcsán az élményhez az is hozzájárul, hogy számos mûvésszel személyes kapcsolatot, gyakran jó barátságot” ápol. A gyûjteménybe kerülô alkotások kiválasztása során az aktuális tendenciákat figyelmen kívül hagyva, saját megérzéseikre hagyatkozva hozzák meg döntéseiket. A viszonylag rövid ideje épülô kollekció darabjai nemcsak otthonukban kapnak helyet, hanem Szûcs Ferenc irodájának helyiségeiben is. Utóbbiban többek között Ádám Zoltán, Szûcs Attila, Kis Róka Csaba és Batykó Róbert munkái láthatók.

Szûcs Ferenc a gyûjtemény építése során egyetlen alapelvhez tartja következetesen magát, amely összekapcsolja a kollekció egyes elemeit, és egységbe foglalja ôket: az alkotások „egytôl egyig a jelenkorra, a mára reflektálnak, egyéb

Szalay Péter: Statikus idô (2012)

szempontoktól függetlenül”. A gyûjteménybe kerülô mûvek gyakran politikailag érzékenyek, „amelyek egyszer visszatekintve segíthetnek majd képet alkotni korunkról”. Talán épp az erre való törekvés játszott közre abban, hogy Szûcs Ferenc elôször fôként saját kortársait kezdte el gyûjteni.

A gyûjtemény törzsét az 1990-es évek magyar mûvészeinek munkái képezik, kezdve az évtized elején és közepén indult generáció, fôként az Újlak csoport tagjaival, köztük Szarka Péterrel, Ádám Zoltánnal, Ravasz Andrással, de Várnai Gyula és Gerber Pál számos alkotása is részévé vált a mûtárgy-együttesnek. A fiatalabb mûvészgeneráció alkotói is felkeltették érdeklôdését, mint például Esterházy Marcell vagy a Société Réaliste francia–magyar mûvészpáros,

és Szalay Pétert is a kiemelkedôen tehetséges fiatalok között tartja számon.

Szándéka szerint „a gyûjteményt alkotó mûtárgyak magas mûvészi kvalitásúak, és a mûvészek életmûvében meghatározó, fontos alkotások”, és a kollekció ebbôl a szempontból is koherens.

Leginkább azokat a mûvészeket követi figyelemmel, akikben a puszta alkotói elkötelezettségnél több is van, „humor, egyfajta spiritusz”. Ennek az eléréséhez természetesen szükség van bizonyos fokú önbizalomra, magabiztosságra annak érdekében, hogy az alkotók „saját útjukat merjék követni”.

Szûcs Ferenc gyûjtôi érdeklôdése széles, szinte minden médiumra kiterjed, a kollekcióban festmények mellett szép számban találhatók nyomatok, szobrok vagy éppen lightboxok és videók is. Az 49

utóbbi idôben kifejezetten sok grafikát vásárolt, Roskó Gábor és Szíj Kamilla grafikáiról szinte rajongással beszél a gyûjtô. A könnyen sérülô, megsemmisülô mûtárgyaktól viszont még idegenkedik. Külföldi mûvészek munkái egyelôre nem kerültek a gyûjteménybe, de kifejezetten fontosnak tartja a nemzetközi közeget mint inspirációt.

A gyûjtés során külsô segítséget általában nem vesz igénybe, azonban szívesen hallgat többek között Pados Gábor,

az Irokéz Gyûjtemény és az acb Galéria tulajdonosának tanácsaira, illetve a mûvészekkel való rendszeres beszélgetések is inspirálóan hatnak rá. Az acb, a Kisterem, a Deák Erika Galériát éppúgy rendszeresen látogatja feleségével, mint a Vintage és Viltin kiállításait.

Kiemelten fontos mûvészeti eseménynek tartja a 2014-ben tizedik évfordulóját ünneplô, évente megrendezésre kerülô Bátor Tábor Kortárs Mûvészeti Aukciót, nemcsak mint társadalmilag © MODEM, Nagy Gábor

50

Esterházy Marcell: Hermes & Erika II. (2010–2012) Roskó Gábor: Jerémiás gyermekkora (2003–2012)

érzékeny kezdeményezést, hanem mint az általa egyetlen igazán jelentôsnek tekintett magyarországi kortárs képzômûvészeti aukciót is, melynek legutóbbi rendezvényérôl például Komoróczky Tamás egyik alkotásával tért haza. Úgy érzi, „nehéz az embernek kimondani magáról, hogy mûgyûjtô”, saját magát legalábbis nem tekintette annak, amíg mások nem kezdtek gyûjtôként utalni rá. Véleménye szerint „attól, hogy valakinek mûtárgyak vannak a falain, még nem válik gyûjtôvé, akkor beszélhetünk csak gyûjteményrôl, ha van valami, ami összekapcsolja az alkotásokat”. Meggyôzôdése, hogy „a gyûjtô felelôsséggel tartozik a mûvészek iránt is”, ahogy ez általában a mûtárgypiac többi szereplôjével szemben is elvárás kell, hogy legyen.

Szûcs Ferenc szerint a kortárs gyûjtemények értékelését és jelentôségét számos tényezô befolyásolja rövid és hosszú távon egyaránt. Többek között a kortárs mûvészek hazai és nemzetközi közgyûjteményekben való jelenléte vagy magas presztízsû magángyûjteményekbe való bekerülése is nagyban hozzájárul az alkotók, illetve a mûveiket magukban foglaló gyûjtemények megítéléséhez.

Természetesen az sem elhanyagolható szempont, hogy egy adott kollekció milyen sokáig marad egyben, mennyire feldolgozott, publikált, a gyûjtés szem-

pontjai mennyire és meddig maradnak egységesek. Úgy véli, végsô soron a mûvészettörténészek, kurátorok alkalmasak leginkább annak megítélésére, hogy egy gyûjtemény mennyire értékes, ezért kíváncsi lenne arra, hogy gyûjteményét „egyes mûvészettörténészek hogyan értékelnék jelenlegi formájában, és adott esetben mit emelnének ki belôle”.

Szûcs Attila: Bending figure with toycar and blindspot (2007)

51

VASS LÁSZLÓ

Különleges tervezésû, egyedi, kézzel varrott cipôk készítésével foglalkozik, 1978-ban nyitotta meg elsô üzletét Budapesten, a Vass Shoes pedig azóta a világ egyik legelismertebb márkájává vált. Képzômûvészeti gyûjteménye jelentôségét bizonyítja, hogy azt 2013-ban a nagy presztízsû BMW Art Guide eddigi egyetlen magyar példaként Európa legjelentôsebb magángyûjteményei közé sorolta.

A DIVAT VÁLTOZÓ SZELÉVEL SZEMBEN

Fotó: Vámos Judit

V

ass László a klasszikus, tudatos mûgyûjtô tankönyvi példája. Precíz, megfontolt, és a végletekig következetes. Azon kevesek közé tartozik, akik képesek a koncepció mellett szóló érvekkel legyôzni magukban a rajongás ihlette birtoklási vágyat, és ha néha némi megbánással is, de kiállnak elveik mellett. Több mint harminc éve a geometrikus absztrakt, konkrét és konstruktív festészet megszállottja.

52

Vass László viszonylag hamar rátalált erre a gyûjtôi útra. Elsô festményét a hetvenes évek második felében sokakhoz hasonlóan lakásdekorációnak választotta a Képcsarnok vállalat egyik üzletében. Érdekelte a képzômûvészet világa, könyveket, albumokat vásárolt, és egyre többször tért be a belvárosi üzlete mellet álló Csók István Ga lériába. A szenvedély különösen azután ragadta el, amikor életre szóló barátságot kötött Barcsay Jenôvel.

A mûvész hatására vált gyûjtôvé, segít-

Fotó: Vámos Judit

ségével jelölte ki gyûjteménye határait.

Barcsay tanította önfegyelemre is: ô volt az a mûvész, aki még saját képeit sem volt hajlandó eladni a gyûjtônek, ha úgy érezte, azok megbontanák a kollekció feszes ívét. Bár Vass László ma már úgy látja, hogy annak idején talán túlzott volt a szigor, amivel például líra-

iságuk miatt kizárta Kassák Lajos késôi képeit a gyûjteményébôl, de összességében úgy érzi, mindvégig a helyes utat követte, és nem hagyta, hogy az állandóan változó divat befolyásolja.

Barcsayn kívül Lossonczy Tamás, Gyarmati Tihamér, Korniss Dezsô és a hozzájuk hasonló fiatal alkotók

Jesús Rafael Soto: Azúr és fekete (2003) Sean Scully: 9.3.98 (1998)

53

Fotó: Vámos Judit

képeivel alapozta meg a kollekciót.

Koncepciója helyességének elsô jelentôs szakmai visszaigazolásaként 1996-ban az Ernst Múzeum kiállította gyûjteményének magyar részét. Ám Vass László akkoriban már a nemrég megnyílt nyugati határokon túlra tekintett. Utazásait szenvedélye köré szervezte: végigjárta Tel Aviv, New York, Amszterdam, Stockholm, Párizs, Berlin és London legjelentôsebb múzeumait és galériáit.

Olyan legendás kereskedôk és galériák mûvészeitôl vásárolt, mint például Denise René, a svájci Schlegl és a német Walter Storms galéria vagy a londoni Annely Juda Fine Art. Új tehetségek után kutatva folyamatosan láto54

gatta a legjelentôsebb mûvészeti vásárokat, többek között az Art Baselt, az Art Cologne-t és a párizsi FIAC-ot. Az egyedülállóan egységes arculat megôrzésében Barcsay Jenô halála óta is mûvészek, mûvészettörténészek segítik Vass Lászlót. Baráti körébe tartozik a mûvészek közül Haász István, Gál András, Nemes Judit és a mûvészettörténész Geskó Judit.

A kollekció folyamatosan csiszolódik, Vass László nemcsak új darabokat vásárol, de el is adja azokat a képeket, amelyek helyett talál olyat, ami jobban illeszkedik a koncepcióba. Legfrissebb felfedezése például a New Yorkban élô Vilim Kati. A fiatal magyar mûvész

Vass László szerint „a Magyarországról annyira hiányzó friss, nemzetközi szemléletmódot hozza magával”.

A körülbelül 400 darabból álló kollekció nagyjából felét külföldi mûvészek alkotásai teszik ki. Max Bill, Reinhard Roy, Günther Uecker, Jean-François Dubreuil és mások mellett az abszolút csúcspontot Josef Albers és Jesús Rafael Soto munkái jelentik. Ezek a mûvek jelenleg a Szépmûvészeti Múzeumban vannak letétben, a gyûjtemény többi része pedig Veszprémben, a Modern Képtár - Vass László Gyûjteményben kapott helyet.

Az egyedülálló veszprémi kiállítóhely létrehozását az inspirálta, hogy Vass László nem akarta raktárban tartani a gyûjteményét, hiszen a kollekciónak „csak akkor van értelme, ha diskurzus bontakozik ki körülötte, ha folyamatosan szem elôtt van”. Szándékosan vidéki elhelyezést keresett, és hosszas keresgélés után végül Veszprém városával találta meg a közös hangot. A gyûjtemény jelentôs része a városnál van letétben, az önkormányzat biztosítja az épületet és annak fenntartását, Vass László

pedig világszínvonalú kiállításokat szervez a Mûvészetek Háza segítségével.

A program keretében olyan világhírû mûvészek kiállításai jöttek eddig létre, mint például Günther Uecker, Reinhard Roy, Sean Scully vagy Ulrich Erben.

Ennek is köszönhetôn a Modern Képtár – Vass László Gyûjtemény mára beépült a nemzetközi szakmai köztudatba. Vass László a hazai viszonyokat ebben a tekintetben elszomorítónak látja, „még a mûvészeti szakemberek sem eléggé érdeklôdôek, mintha a mûvészet számukra puszta megélhetésrôl szólna, nem pedig szenvedélyrôl”. Megítélése szerint talán ennek is köszönhetô, hogy „alig van kapcsolódási pont a hazai és a nemzetközi képzômûvészeti élet között, a helyzet javításához több külföldi kortárs mûvészeket bemutató kiállításra van szükség Magyarországon, és a magyar alkotókat is meg kell ismertetni a határainkon túl, egy kevésbe befelé forduló mûvészeti piac és a megfelelô gyûjtôi attitûd segítségével kerülhetnének be a kortárs magyar alkotók a nemzetközi kánonba”.

Josef Albers: Tanulmány a Tisztelet a négyzetnek c. képhez: Allegro (1963) Max Bill: Fotó: Vámos Judit

Zöld felé világosodó kompozíció (1972-1974)

55

NEMZETKÖZI KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZETI VÁSÁR

2014. OKTÓBER 9-12.

KÉPZŐMŰVÉSZET 6.000 NÉGYZETMÉTEREN

100 KIÁLLÍTÓ –

500 MŰVÉSZ

EGYETLEN

KELET-EURÓPA

KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZETI VÁSÁRA

ORSZÁG

KIÁLLÍTÓI

PROGRAM – INGYENES

VEZETŐ, 25.000

MAGYARORSZÁG

LÁTOGATÓ

BERLIN VENDÉGVÁROS

KÜLTÉRI SZOBORPARK, TÁRLATVEZETÉSEK

FOGLALKOZÁSOK

ÉS

2014-BEN

sCULTURE

BELTÉRI SZOBORKIÁLLÍTÁS

MÚZEUMPEDAGÓGIAI

ART PHOTO BUDAPEST

EURÓPA LEGÚJABB FOTÓVÁSÁRA

TÖBB MINT 20

– FOTÓMŰVÉSZETI SZEKCIÓ, SZAKMAI BESZÉLGETÉSEK,

NEMZETKÖZI SZAKEMBEREK: GYŰJTŐK, GALÉRIÁSOK, MŰVÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ PROGRAMOK:

DIVAT, ZENE, PERFORMANSZOK

MÉG.TÖBB.KORTÁRS +36.1.2390007 | info@artmarketbudapest.hu www.artmarketbudapest.hu | www.facebook.com/ArtMarketBudapest

M Ű V É S Z E T

( K O R ) H A T Á R O K

N É L K Ü L

Az ART MARKET BUDAPEST kortárs képzőművészeti vásár kiemelt céljai között szerepel a jövő művészetkedvelő közönségének nevelése és szórakoztatása. Fontos törekvésünk a legfiatalabb generációk és a kortárs képzőművészet közötti kapcsolat létrehozása és intenzív ápolása.

Ingyenes gyermek- és múzeumpedagógiai programunkat az elmúlt években is a

támogatásának köszönhetően hozhattuk létre.

A vásárra látogató mintegy hétszáz diák szavazatai alapján az ART MARKET BUDAPEST 2013 kiállítói közül a fiatal generáció kedvence a Bergman Galéria volt.

A MŰVÉSZET (KOR)HATÁROK NÉLKÜL program a vásár idején 2014. október 9-12. között is folytatódik.

Szakembereink várják pedagógusok és iskolai csoportok előzetes érdeklődését. muzped.artmarket@gmail.com

info@artmarketbudapest.hu Múzeumpedagógiai programunkat a jóvoltából az ART MARKET BUDAPEST 2014 ideje alatt is ingyenesen bocsátjuk vendégeink rendelkezésére.

Hantai Simon: Etude (Etűd), magángyűjtemény. Fotó: Laurent Lecat | Simon Hantai: Etude (Study, private collection.) Photo: Laurent Lecat

2014. MÁJUS 09 - 2014. AUGUSZTUS 31.

Nem pusztán táj

Not Merely Landscape

2014.05.11. — 09.21.

Történetek kétszáz év magyar képzőművészetéből

Stories from the past two hundred years of Hungarian fine arts

ALMÁSI Gyula Béla I BARABÁS Miklós I BARCSAY Jenő I BIHARI Sándor I BIKESSY-HEINBUCHER József I BOROMISZA Tibor CSONTVÁRY KOSZTKA Tivadar I DEÁK-ÉBNER Lajos I ENDRE Béla ERDŐS Péter I FEJÉR Csaba I FÉNYES Adolf I FÜLÖP Erzsébet HARANGHY György I HÉZSŐ Ferenc I HOLLÓ László I Georg HÖLLERING I IZSÓ Miklós I JANCSÓ Miklós I K. SPÁNYI Béla KÁPLÁR Miklós I KOHÁN György I KÓSA Ferenc I KOSZTA József KOVÁCS Mári I KURUCZ D. István I LIGETI Antal I LOTZ Károly MAGHY Zoltán I MARKÓ Károly I MEDNYÁNSZKY László MUNKÁCSY Mihály I NAGY István I NÉMETH József I ORLAI PETRICH Soma I August von PETTENKOFEN I RUDNAY Gyula I STERIO Károly SZALAY Ferenc I SZILÁGYI Lenke I SZOMJAS György I SZURCSIK János THAN Mór I TORNYAI János I TÓTH Menyhért I ZAHORAY János MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ I 4026 Debrecen, Baltazár Dezső tér 1. www.modemart.hu I modem@modemart.hu I +36 (52) 525-010 I +36 (52) 525-018 Médiatámogatók: Media sponsors:

A „KORTÁRS MAGÁNGYÛJTÔK TOP 10” MAGAZIN LÉTREHOZÁSÁBAN ÉS TERJESZTÉSÉBEN TÁMOGATÁST ÉS PARTNERI SEGÍTSÉGET NYÚJTOTT:

ART MARKET BUDAPEST HVG KIADÓ ZRT. NAPI GAZDASÁG TÓTH MÛTÁRGYKEZELÉS

KÖSZÖNETET MONDUNK A MAGAZIN, A MÛGYÛJTÉS ÉS A MÛVÉSZET TÁMOGATÓINAK.

A 2014 júniusában megjelent „Kortárs magángyûjtôk TOP 10” címû magazin ingyenesen került terjesztésre Magyarországon részben országos gazdasági napi- és hetilapok, mûvészeti magazinok mellékleteként, részben pedig a magazin támogatói és partnerei, a Mûgyûjtôk Klubja és a kiadó saját kapcsolatai, valamint az Art Market Budapest 2014 VIP vendégei körében.

Az Art Today Kft. és az EDGE Communications Kft. az érdeklôdôk számára a magazinból korlátozott számban kész további példányokat biztosítani.

H - 1013 Budapest, Lánchíd utca 19.

T + 36 1 419 1900 www.lanchid19hotel.hu

IkdZWo J_c[i # J^[ ^ej '&& X[ij ^ej[bi _d ;khef[ ;khef[Wd >ej[b :[i_]d 7mWhZi # 8[ij 7hY^_j[Yjkh[ 9edZ DWij JhWl[bb[h½i >ej B_ij # 8[ij ,+ FbWY[i Je IjWo MWbbfWf[h <ehjkd[ CW]Wp_d[½i 8[ij +& 8ki_d[ii >ej[bi H[Yecc[dZ[Z _d j^[ C_Y^[b_d =k_Z[ 8[ij e\ 8kZWf[ij 7mWhZ

Y[djhWb beYWj_ed m_j^ W ifb[dZ_Z l_[m el[h j^[ Y_jo" j^[ HeoWb 9Wijb[ WdZ j^[ :WdkX[ ) kd_gk[ fWdehWcW ik_j[i WXel[ j^[ Y_jo m_j^ bWh][ j[hhWY[ WdZ `WYkpp_ XWj^jkX *+ heeci e\ _dZ_l_ZkWb beea \h[[ m_\_ j^hek]^ekj j^[ ^ej[b ) c[[j_d] heeci WdZ Xki_d[ii i[hl_Y[i B'/ h[ijWkhWdj XWh

NEMZETKÖZI KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZETI VÁSÁR

2014. OKTÓBER 9-12. | MILLENÁRIS, BUDAPEST

MÉG.TÖBB.KORTÁRS +36.1.2390007 | info@artmarketbudapest.hu www.artmarketbudapest.hu | www.facebook.com/ArtMarketBudapest