Számítások és becslések – avagy miként értékeljük a vagyonokat

Számítások és becslések

– avagy miként értékeljük a vagyonokat

Ha azt mondjuk, Hogy az elmúlt években neHéz volt kiszámítani a vagyonok nagyságát, idén bátran állítHatjuk: ez a leHetetlenséggel Határos. a koronavírus a feje tetejére állította az egész világ gazdaságát: miközben a leggazdagabbak jó része tovább gazdagodott (sőt voltak, akiket éppen a Covid-19 tett milliárdossá), sok szektorban vagyonok olvadtak el vagy Csökkentek. eltűnt a kiszámítHatóság, elpárologtak a stabilnak tartott metódusok.

Esélytelen a számítás?

Forrásaink most is változatlanok: mint eddig minden évben, a nyilvános céginformációs rendszerekre, a gazdasági szaksajtó írásaira, a tőzsdei adatközlésekre és részvényárfolyamokra, valamint a cégek hivatalos közleményeire támaszkodunk. De ez csak a kiindulópont. Hozzáadódnak további információk: az árbevétel, az adózás előtti eredmény, a saját tőke és a hitelállomány nagysága. Mindezeket már a kiadványunk előkészítésének idején, vagyis a tavasz folyamán nagyjából ismerik a tulajdonosok. Így nélkülözhetetlen adatokat kaptunk az érintettektől, a listáinkon szereplőktől is, már a hivatalos „bevallási szezon” előtt. Ahhoz, hogy valakit számításba vegyünk, továbbra is három alapfeltételnek kell teljesülnie: magyar állampolgárság, áttekinthető cégműködés, tiszta eredetű vagyon. Ha kétség merül fel, akár csak egy kritérium tekintetében, lemondunk az illető szerepeltetéséről. Kizáró ok a kettős állampolgárság is, hiszen így az illető adózási „illetékessége” bizonytalan. Listánk első helyén toronymagasan állhatna nem egy olyan magyar származású és külföldön sikeres nábob, aki magyar állampolgársággal is rendelkezik. Az elmúlt húsz évben mindvégig ragaszkodtunk alapelveinkhez, és csak mindhárom feltétel együttes megléte után kezdtük el a számításokat. A hármas követelmény egyben magyarázatot ad arra, hogy miért nem találhatók meg nálunk hivalkodó, ám cseppet sem makulátlan hátterű „kőgazdagok”. A leggazdagabb magyarok sikersztorijait tartalmazó kiadványunknak ugyanis az az egyik bevallott célja, hogy bemutassuk: tisztán, korrekt üzleti magatartással és eredeti ötlettel is lehet üzleti sikert elérni. Talán még válság idején is… Értékmérő számok

Számításaink alapja a magán- és a céges vagyon, ami Magyarországon sokszor ugyanazt jelenti, vagy legalábbis jelentős átfedésben van. Ebben nincs semmi rossz, hiszen nálunk az újkori kapitalizmus alig több mint három évtizede működik, így az eredeti vagyonfelhalmozásra nem volt elegendő idő. A XX. században több alkalommal is elvett-elorzott vagyonokat pedig nem volt lehetőség visszaszerezni. Egy cég értékét viszont roppant nehéz felmérni, kivéve, ha a tőzsdén jegyzik: a részvények árfolyama ugyanis több-kevesebb objektivitással tükrözi azt. Ilyenre sajnos a magyar gazdagok esetében alig van példa. A tőzsdei cégek értékét a minden év március utolsó napján elért árfolyam alapján határozzuk meg. Így tettünk a Graphisoft Park, az Opus Global, az OTP Bank és a Mol esetében is. Az igazán – és egyedüli! – reális vagyonértékelés azonban maga a megvalósult üzlet. Hiszen a kifizetett vételár már kétségbevonhatatlan tény, abban feltételes módnak nincs helye. A vételárban a felek megalkudtak, és kifizették. Lehet mondani, hogy ez a megközelítés nagyon egyszerű, viszont ez a legreálisabb. Minden más csak feltevés és becslés. Ami vagy bejön, vagy nem. Számtalan példa volt a múltban alul-, de talán még több a felülbecslésre, még akkor is, amikor a világ gazdasága viszonylag biztos alapokon állt, és a folyamatok előre láthatók voltak. Villanófényben a tőke

Kiindulópontunk továbbra is a cég saját tőkéje. Megítélésünk szerint ugyanis ez tükrözi a legjobban egy vállalkozás értékét. Lehetne persze ez az évente kimutatott adózás előtti eredmény, netán az EBITDA is, de ezek csak pillanatfelvételt adnak egy vállalkozásról, mi pedig ennél stabilabb értéket szeretnénk kapni. Erre a cégek nagy részénél jó a saját tőke; ahol nem – például a kereskedelmi vagy a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek esetében –, ott más faktorokat is figyelembe veszünk: nyereséget, piaci részesedést, exportot. Az értékelést kiegészítik egyéb vagyonelemek: külföldi cégben való részesedés, ingatlanportfólió stb. Mindezek persze évről évre változhatnak. Az ingatlanpiac fellendülése például felértékelte a vagyonokat – míg a válságot követő zuhanás csökkentette a jelentős ingatlannal rendelkezők vagyonát. Olyan „kalandorságra” pedig most igazán nem vetemednénk, hogy a tavalyi árbevételt és nyereséget alapul véve becsülnénk meg a jövő évi eredményeket… Idén se keresse!

Évekkel ezelőtt döntöttünk úgy, hogy nem vesszük, vehetjük górcső alá a politikusokat és azokat, akiknek vagyona nem követhető, nem transzparens. Ezért nem találni listáinkon neves orvosokat és jogászokat, hiszen a hálapénz éppen úgy nem transzparens, mint az ügyvédi munkára kiszámlázott vagy zsebbe kapott bevételek. Nem tűnhetnek fel a listánkon egyéb, korábban kétes ügyletekből megszerzett pénzek, még akkor sem, ha ezeket időközben fehérre mosták. A szerencsejátékból, olajszőkítésből megszerzett milliárdok az évek során persze úgy át tudtak alakulni, hogy ember legyen a talpán, aki kideríti az eredetüket – erre mi sem tudunk vállalkozni. Csupán azt jelenthetjük ki: megpróbáljuk betartani hármas alapszabályunk vonatkozó tételét. Végül mégiscsak győz az…

Eddigi vagyonbecsléseinket nemegyszer igazolták az évek. Volt, hogy látszólag ok nélkül hagytunk ki a listánkról „milliárdosnak látszó” üzletembereket, mint például a Quaestor-cégcsoport birtokosát. Nem volt nagy meglepetés, amikor kiderült: sokmilliárdos vagyon helyett sok tízmilliárdos hiányt halmozott fel. Bár lehetne, további nevekkel nem szeretnénk példálózni, hiszen előfordult, hogy mi is a rászedettek között voltunk. Hittünk a mérlegeknek – kár volt… Ha a fenti sorokon már túl vannak, akkor se gondolják, hogy minden egyértelmű és tiszta. Olvassák kellő kritikával a szócikkeket és listákat! Vessék össze rangsorainkat az élettel, a tőzsdei elemzésekkel, a kutatóintézetek jelentéseivel és a magyar cégekről készült elemzésekkel! És kövessék figyelmesen a gazdaság állapotáról szóló tudósításokat! Mi is ezt tesszük minden évben.