10 minute read
Hogyan legyünk gazdagok?
Ameggazdagodáshoz elsősorban a kapcsolatokat és a családi indíttatást tartják a leginkább szükségesnek az emberek, a szerencsének kisebb szerepet tulajdonítanak, s még kevésbé tekintik meghatározónak az egyéni ambíciót, a kemény munkát. A lakosság szűk többsége szerint a siker mércéje a pénz, de a kedvező társadalmi, munkaerőpiaci helyzetben lévők kisebb része ért egyet ezzel a nézettel. Egy év alatt lejjebb került a gazdagságot jelentő összeghatár, ma már 50 millió forintnál a többség vagyonosnak érezné magát. A vagyonosokról alkotott vélemények sokat javultak, kevesebben tartják őket kizárólagos önérdek-érvényesítőnek, többen együttműködőnek, és azt is mind többen érzékelik, hogy a gazdagokat is megviselte a járvány.
Ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet kiadványunk számára készített a ZRI Závecz Research Intézet. Az adatfelvétel 1000 fő megkérdezésével zajlott 2021 áprilisában, személyes adatfelvételi módszerrel. A felmérésben megkérdezettek az ország felnőtt népességét reprezentálják. Az ambíció és a kemény munka nem elég a meggazdagodáshoz
Advertisement
Aligha van olyan ember, aki nem ábrándozott el azon, hogy miként lehetne gazdag, milyen feltételekkel kerülhetne be a vagyonosok közé. A kutatásban négy közkeletű tényezőt soroltunk fel, amelyeket a gazdaggá válás szempontjából sorba rendeztek a válaszadók. A magyar lakosság leginkább a megfelelő kapcsolatokat tekinti a meggazdagodás fő összetevőjének – egy 1-től 4-ig terjedő skálán ez 2,9-es fontossági értéket kapott. Csaknem ugyanilyen szükségesnek tartják azt is, hogy „jó helyre kell születni”, azaz a megfelelő családi háttér az anyagi felemelkedés záloga (2,8-as fontossági mutató). Ezeknél sokkal kevésbé ad esélyt a gazdagodáshoz a szerencse, az, hogy „jó időben jó helyen kell lenni” (2,3-es fontossági mutató). A negyedik, a felsoroltak közül a legkisebb hatású tényezőnek azt tekintik az emberek, hogy az anyagi előrejutás az egyéni törekvéseknek, az ambíciónak vagy a kemény munkának a következménye. A négy tényező sorrendje minden társadalmi csoportban azonos, s a fontossági értékek sem térnek el egymástól. Azaz közmegegyezés van arról, hogy alapvetően a családi indíttatás és a kapcsolati tőke határozza meg, hogy valaki gazdaggá válik-e vagy sem, a szerencsének és főleg az egyéni akaratnak, illetve teljesítménynek sokkal kisebb szerepe van. Az idősebbeknek ez a tapasztalatuk, a fiatalabbaknak a hallomása, de ugyanarra a végeredményre jutnak. Egyetlen szempont befolyásolja csak a válaszokat, a vagyoni önbesorolás. A magukat átlagosnál jobb helyzetben lévőnek tartók a családi alapokat tekintik a legfontosabbnak (2,8-as fontossági mutató), és második helyre sorolják az egyéni ambíciókat, a kitartó munkát (2,5). Nincsen okunk feltételezni, hogy ez önigazolás lenne részükről. Feltörekvő, magukat is jó anyagi helyzetbe soroló csoportként rálátnak a gazdagok világára, és minden bizonnyal észleléseik alapján teszik a második meghatározó tényezőnek a kemény munkát. Ők harmadik helyre sorolják a kapcsolatokat és negyedikre a szerencsét (2,4; 2,2). Az átlagosnál rosszabb anyagi helyzetben lévők és a szegények teljesen másként értelmezik a gazdagok előrejutását. A megfelelő kapcsolatokat és a családi startot az első-második helyre teszik (2,82,8), a szerencsét is közel hasonló értékkel a harmadik helyre (2,5). Mindezektől nagyon lemaradva következnek (1,8-as fontossági
Ön szerint ma Magyarországon mire van leginkább szükség a meggazdagodáshoz? (a négy tényező sorba rendezése utáni fontossági mutató 1 és 4 között)
2,4 2,8 2,8 2,8 2,2 2,5 2,5 1,8
megfelelő kapcsolatok
jó családi háttér, jó helyre kell születni szerencse, jó időben jó helyen kell lenni egyéni törekvés, ambíció, kemény munka
2 3
gazdagok/ az átlagosnál jobb helyzetben lévők szegények/ az átlagosnál rosszabb helyzetben lévők
4
Ön szerint ma Magyarországon mire van leginkább szükség a meggazdagodáshoz? (a négy tényező sorba rendezése utáni fontossági mutató 1 és 4 között)
2,9 megfelelő kapcsolatok
2,8 jó családi háttér, jó helyre kell születni
2,3 szerencse, jó időben jó helyen kell lenni
1
2
egyéni törekvés, ambíció, kemény munka
2 3 4
Ön egyetért vagy nem ért egyet azzal az állítással, hogy „a pénz a siker legjobb mércéje”? a válaszok százalékos megoszlása 2 2021 nem tudja
43
nem ért egyet
55
egyetért
Egy év alatt csökkent a jómódúak és a nehéz anyagi helyzetben élők aránya
Akárcsak tavaly, 2021-ben is nagyon kevés megkérdezett, az emberek 0,2 százaléka sorolta magát a gazdagok közé, tehát továbbra is nagyjából 15 ezer magyar polgár érzi úgy, hogy a legvagyonosabbak csoportjába tartozik. Tavaly 9 százalék tekintett magára úgy, mint aki nem gazdag, de az átlagosnál jobb anyagi helyzetben van. Ma ez a csoport sokkal kisebb, 5 százalékos. A múlt évi 700 ezerről 400 ezerre csökkent a viszonylagosan jómódú életükről beszámolók aránya. Minden társadalmi-demográfiai csoportban csökkent a relatíve kedvező körülmények között élők aránya, de a korábbi jellegzetességek
Ha az embereket, anyagi helyzetük, vagyoni helyzetük alapján öt csoportba soroljuk, akkor Ön melyikbe tartozik, hová sorolja magát? a válaszok százalékos megoszlása
9 2020 0,2 gazdagok közé 56 az átlagos helyzetűek közé 9 szegények közé az átlagosnál jobb, de a gazdagoknál rosszabb 26 helyzetűek közé az átlagosnál rosszabb, de a szegényeknél jobb helyzetűek közé
értékkel) az egyéni törekvések, a kemény munka. Úgy tűnik, mintha a gazdagodást külső szempontok által meghatározott folyamatnak tartanák, erős kétséget fogalmaznak meg az egyéni törekvéseket és a munkát illetően.
A többség szerint a pénz a siker legjobb mércéje
A gazdagságról szólások és mondások sokaságával találkozunk, nap mint nap előkerülnek a beszélgetésekben. Azzal az állítással, hogy „a pénz a siker legjobb mércéje” a többség (55 százalék) egyetért, de az elutasítók aránya is magas (43 százalék). A sikert a pénzzel leginkább a fiatalok és az alapfokú végzettségűek kapcsolják össze (59, illetve 62 százalék), azok a csoportok, amelyeknek az életkorukból, képzettségükből fakadó munkaerőpiaci pozíciója gyengébb az átlagosnál. Minél idősebb, képzettebb valaki, annál kevésbé tekinti a siker egyedüli mércéjének a pénzt. A 60 év feletti korosztályban kiegyenlített az állítás elfogadottsága, illetve elutasítása (50–48 százalék). A diplomások körében pedig már a többség méri a sikert másban is: 60 százalékuk nem ért egyet azzal, hogy az anyagi helyzet lenne annak a mércéje. A rosszabb egzisztenciális helyzet felértékeli a pénz szerepét a siker elérésében – a szegények, az átlagosnál kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévők 55 százaléka egyetért a fent idézett állítással. A gazdagok, az átlagosnál jobb helyzetben lévők körében csak 46 százalék gondolja a pénzt a sikeresség értékmérőjének, 50 százalékuk nem.
8 2021 0,2 gazdagok közé 64 az átlagos helyzetűek közé 5 szegények közé az átlagosnál jobb, de a gazdagoknál rosszabb 23 helyzetűek közé az átlagosnál rosszabb, de a szegényeknél jobb helyzetűek közé
Ha az embereket, anyagi helyzetük, vagyoni helyzetük alapján öt csoportba soroljuk, akkor becsülje meg, melyikbe mennyien tartoznak ma Magyarországon? a válaszok átlaga, százalékban
2020 11 gazdagok 2021 11 gazdagok
14 az átlagosnál jobb, de a gazdagoknál rosszabb helyzetűek
24 az átlagos helyzetűek
14 az átlagosnál jobb, de a gazdagoknál rosszabb helyzetűek
32 szegények
19 az átlagosnál rosszabb, de a szegényeknél jobb helyzetűek 28 szegények
21
az átlagosnál rosszabb, de a szegényeknél jobb helyzetűek
26
az átlagos helyzetűek
megmaradtak Az iskolai végzettség a leginkább befolyásoló szempont, az alapfokú végzettségűek körében 1, az érettségizetteknél 41, a diplomásoknál 17 százalék helyezte el magát a felső-közép anyagi státuszcsoportban. Az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen a fővárosiak körében is, 10 százalékuk tekinti magát az átlagosnál jobb helyzetben lévőnek. Már tavaly is a magyar társadalom többsége, 56 százaléka (körülbelül 4,5 millió fő) tartotta magát átlagos helyzetűnek. Arányuk az elmúlt egy évben emelkedett, 2021-ben 64 százalék az átlagos anyagi, vagyoni helyzetűek közé sorolja magát, ez 5,1 millió felnőttet jelent. Ez az önmeghatározás minden társadalmi rétegben domináns, s ahogy tavaly, idén sem találtunk egyik csoportban sem kiugróan magas vagy alacsony százalékos arányokat. 2020-ban a lakosság 26 százaléka (2,1 millió fő) az átlagosnál roszszabb anyagi helyzetet érzékelt, de nem gondolta, hogy szegény lenne. Ez a csoport idénre kisebb lett, ezúttal 23 százalék, tehát 1,8 millió ember tartja magát viszonylagosan kedvezőtlen helyzetben lévőnek. Ebben a csoportban a 60 év felettiek, az alapfokú képzettségűek és a községekben élők nagyjából három tizede található, más csoportokban sokkal kevesebben vannak. Szegényként tavaly 9 százalék (700 ezer fő), idén 8 százalék (650 ezer fő) határozta meg magát. Ez esetben is erős az iskolai végzettség hatása: az alapfokú végzettségűek 12, az érettségizettek 5, a diplomások 1 százaléka érzi úgy, hogy a szegények közé tartozik. Az idősek és a falvakban élők körében is sokan, 12-12 százaléknyian tartják magukat szegénynek. A lakosság becslése szerint 2021-ben is 11 százalék a gazdag
Mint láthattuk, az elmúlt egy évben még erősödött is a magyar társadalom domináns vagyoni önmeghatározása, az átlagos helyzet. Az a sajátosság is maradt, hogy többen sorolják magukat a leszakadók, mint a felemelkedők közé. Az anyagi helyzet percepciója sem módosult tavaly óta, továbbra is sokrétű, az átlagosnál kedvezőtlenebb anyagi kondíciókkal rendelkező, sok szegényt is magában hordozó társadalmat érzékelnek a magyarok, ahol számottevő arányban találhatók viszonylagosan kedvező helyzetben lévők és gazdagok is. A lakosság becslése szerint Magyarországon a gazdagok aránya 11 százalék, az átlagosnál jobb életkörülmények között élőké 14 százalék. A lakossági vélekedések e két csoportra vonatkozóan semmit sem változtak tavaly óta, tehát nem látnak több gazdagot és feltörekvőt maguk körül az emberek. A vagyoni ranglétra alsó kategóriáinak feltételezett aránya jóval nagyobb volt és maradt: tavaly a társadalom 32 százalékáról feltételezték az emberek, hogy szegény, idén 28 százalékról. 2020-ban további 19 százalékról gondolták, hogy a közepesnél rosszabb anyagi helyzetben vannak, most 21 százalékról. Bár, mint láthattuk, az emberek közel kétharmada átlagos anyagi helyzetben lévőnek tartja magát, becsléseik szerint azonban csak a magyarok negyede él ezen körülmények között (tavaly 24, idén 26 százalék).
Ön szerint mekkora vagyon tulajdonosát lehet ma Magyarországon egyértelműen gazdagnak tekinteni? a válaszok százalékos megoszlása, három csoportba rendezve
43
100 millió–1 milliárd forint közötti
38
100 millió–1 milliárd forint közötti
2020-ban a lakosság nagyobb része (58 százaléka) tartotta a gazdagság alsó határának a 100 millió forintot, idén kevesebben, 49 százalék. Az elmúlt egy évben tehát a magyar társadalom egytizede lefelé vitte a vagyonosság alsó határát. Másként fogalmazva, érzékelhetően többen lettek azok, akik számára már a 100 millió forint alatti vagyonok tulajdonosai is gazdagnak nevezhetők. Főleg annak a két csoportnak a véleménye változott meg tavaly óta, amelyek legtávolabb vannak a gazdagságtól. Amíg 2020-ban a szegények és az átlagosnál rosszabb helyzetben lévők fele tartotta a 100 millió forintot a vagyonosság alsó kritériumának, addig ma már csak egyharmaduk. Azaz kétharmaduk a több tízmilliós nagyságrendekhez is a gazdagságot társítja. Tavaly 43 százalék tekintette a 100 millió és egymilliárd forint közötti vagyonnal rendelkező embereket gazdagnak, most ez az arány 38 százalék. Csökkent azok aránya is, 15 százalékról 11 százalékra, akik milliárdokban mérik a jelentős vagyont, a gazdagságot. Tízből hat embernek az 50 milliós vagyon is a gazdagságot jelentené
Összhangban azzal, hogy egy év alatt többen tartják a 100 millió alatti vagyont is a gazdagság szinonimájának, jócskán megnőtt azok aránya, akik saját gazdagságukat is ebben a tartományban értelmeznék. Tavaly az emberek 46 százaléka az 50 millió forint alatti összegről is azt gondolta, hogy a saját életében gazdagságot jelentene. Ma sokkal többen (61 százalék) mondják ekkora összegről, hogy a meggazdagodást hozná el számukra. A múlt évben és idén is minden ötödik magyar polgár 50 és 100 millió forint közé teszi a személyes vagyonossága kritériumát. Számottevő arányban, 32-ről 17 százalékra csökkent azok aránya, akik százmillió forint feletti vagyonról beszélnek úgy, hogy az számukra a gazdagságot jelentené. Az aktuális anyagi helyzet önmeghatározása nagymértékben befolyásolja, hogy milyen összegeket tartanak az emberek a személyes gazdagságuk kritériumának. Amíg a közepesnél rosszabb pénzügyi helyzetben élők 61 százaléka húzza meg 50 millió forintnál a saját gazdagsága felső határát, addig az átlagos egzisztenciális helyzetről beszámolók 50 százaléka, a magukat kedvező pozícióba sorolóknak pedig a 32 százaléka.
Az Ön számára személyesen mekkora vagyon jelentené a gazdagságot?
7 2020 1 milliárd forint fölötti 25 100 millió–
1milliárd forint közötti 68
100 millió forint alatti
100 millió forint alatti
Javult az emberek véleménye a gazdagokról, fegyelmezettebbeknek és együttműködőbbeknek látják őket
Egy év alatt sokat és pozitív irányban változott a magyar társadalom gazdagokról alkotott véleménye. A legtöbben ugyan most is azt feltételezik, hogy a gazdagok válsághelyzetben alapvetően magukra koncentrálnak, és nem figyelnek másokra, a nekik okozott esetleges károkra, de az így vélekedők aránya 80-ról 72 százalékra csökkent. Azt is viszonylag sokan feltételezik a nagy vagyonnal rendelkezőkről, hogy menekülnek a mindenkori krízishelyzetekből, nem foglalkoznak a hazai dolgokkal, ez az egyetlen olyan negatív értékítélet, ami még elterjedtebbé is vált (2020: 58 százalék; 2021: 63 százalék). A gazdagokkal kapcsolatos véleményklíma javulására utal, hogy jelentős mértékben, 31-ről 50 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint fegyelmezetten és végiggondoltan hozzák meg a döntéseiket. A pozitív véleményváltozást jelzi az is, hogy 23-ről 45 százalékra nőtt
az őket együttműködőnek, kooperatívnak tartók aránya. Emelkedett (7-ről 14 százalékra) azok aránya is, akik szerint a gazdag emberek őszintén szembenéznek a döntéseikkel, és azokért magukat okolják. Tavaly 71 százalék állította a gazdagokról, hogy hosszabb távra terveznek, nem rázza meg őket a válsághelyzet, most is közel ekkora arányban (68 százalék) feltételezik ezt róluk. A koronavírus-járvány okozta válságról a lakosság nagyobb része gondolja, hogy nehéz helyzetbe hozza a gazdagokat, mint ahányan tavaly feltételezték ezt. Akkor 23 százalék vélelmezte azt, hogy tanácstalanok, nem tudják, miként lehetne a válság kedvezőtlen hatásait csökkenteni, ezúttal 32 százalék gondolja ezt róluk. Tavaly 21 százalék érzékelte azt, hogy a tehetős embereket elkeseredetté és érzelmileg megviseltté teszi a járvány által előidézett válság, idén 29 százalék látja ilyen mértékben nehezen feldolgozható eseménynek a gazdasági visszaesést. ZávecZ Tibor • Závecz Tibor
