Az ismeretlen milliárdos – Nagykovácsy Milenkó, az áruháznábob

2018 Az ismeretlen milliárdos – nagykovácsy milenkó, az áruháznábob

évi egymillió pengő jövedelem után Adózott 1941-ben nAgykovácsy milenkó, Aki ezzel Az ország legnAgyobb jövedelmű embere lett. Az áruház-tulAjdonos megelőzte Festetics györgy herceget is, A keszthelyi hitbizomány birtokosA ugyAnis kétszázezer pengővel kevesebbet keresett. nAgykovácsy portréját unokájA és lányA segítségével próbáltuk megrAjzolni.

Nem volt egyetemi végzettsége, nem járt személyiségfejlesztő és marketingszemináriumra. Mindössze négy elemit végzett. Utazó ügynökként kezdte pályáját Kovacsevics Milenkó, aki később Nagykovácsyra magyarosította nevét. A róla szóló egykori tudósításokkal szemben nem Újvidéken, hanem a budapesti Tabánban született. A már-már elfeledett üzletember pályája azért is roppant érdekes, mert kétszer ment csődbe és kezdte újra pályáját. Mindkét bukását a történelem viharai okozták. Mindig ugyanazzal foglalkozott, amihez értett – a kereskedelemmel.

Látványos költözködés

Rőfössegédként kezdett, majd 1909-ben önállósította magát. Szerb tudását kihasználva a Bácskában és a Bánátban vigéckedett, majd összegyűjtött pénzéből Pesten nyitott üzletet. Az első világháború előtt már volt egy rőfösboltja a mai Kecskeméti utcában, amelyet bevonulásakor üzletvezetőjére bízott. A derék helyettes azonban csődbe vitte az addig jól menő üzletet. Nagykovácsy a frontról hazatérve talpra állította a vállalkozást, de alig hogy gatyába rázta a boltot, máris jött a Tanácsköztársaság, amelynek vezetői, ha csak 133 napra is, de elvették tőle a céget. Egy újabb csőd azonban már a kezére játszott: a Kossuth Lajos utca 9. alatt működő Holczer Divatház – a XX. század második felében Úttörő Áruházként működött – krachja után

megkaparintotta a díszes épületet. Sokáig beszédtéma volt Pesten, hogy az üzlet átköltöztetését élő lánccal oldotta meg: teherautók vagy lovas szekerek helyett a dolgozók láncot alkotva kézről kézre adták az árukészletet tartalmazó dobozokat a Kecskeméti utcából a Kossuth Lajos utcai új áruházba.

Gondoskodó munkaadó

Bár szerb származását sohasem titkolta, gyorsan, 1932-ben magyarosította családnevét. Dolgozóit is erre buzdította, sőt premizálta is a magyarosítókat. Aki nevet váltott, annak egyhavi pluszbért fizetett. Összesen 266-an éltek ezzel a príma lehetőséggel. Másképpen is támogatta alkalmazottait. Weiss Manfrédhoz hasonlóan kelengyét adott a házasulandó lányoknak, szülési segélyt a szülőknek, és dolgozói a cég saját ülőjében nyaralhattak. Nem csoda, hogy vállalatánál a tulajdonossal szembeni lojalitás egyesült a keresztényi hevülettel a közös siker érdekében. A látványos költözködés után a belvárosi plébániatemplomban celebrált misét követően elfoglalták az új áruházat.

A Részletovics-recept

Vajon mi volt Nagykovácsy sikerének titka? Egykori tudósítások szerint a vállalkozó gyorsan felismerte a Horthy-rendszer egyik intézkedésében rejlő lehetőséget. Az állami alkalmazottaknak és a közszolgáknak az 1920-as évek közepétől öltönyben, a nőknek kosztümben kellett megjelenniük a munkahelyükön, azonban nem volt elég pénzük arra, hogy egyben kifizessék a munkaruhát. Nagykovácsynál viszont részletre vásárolhattak. Emellett az egyházi rendek is tőle rendelték például a miseruhát. A választást színes katalógus és képeslap is segítette. A Bokréta néven kiadott Nagykovácsyújságban versek, keresztrejtvény, tudósítások mellett az üzletház részletes kínálata is megjelent. A Nagykovácsy-áruház végül is roppant sikeresen működött, nem véletlenül nevezte a pesti szleng a tulajdonost Részletovics Milenkónak: a siker egyik záloga ugyanis az volt, hogy aprólékosan kidolgozta vállalkozása részleteit. Szálasi biciklije

A családi krónikák szerint a keresztény elveket valló tulajdonos aktívan részt vett a főváros hazafias szellemi életében. Egyik alapítója és elnökségi tagja is volt a Baross Szövetségnek, amelynek célja a keresztény tulajdonosok támogatása volt – bizonyára a zsidó származású kereskedők ellensúlyozására. A szervezet jelszava sokat elárult arról, mi volt a szándékuk: Keresztény pénzt keresztény kézbe!

www.infostart.hu

Nagykovácsy nagyon komolyan vette ezt. Vélhetően keresztény-nemzeti elkötelezettségét akarta kihasználni Szálasi Ferenc, aki – miután leszerelt a katonaságból – egy reggel bejelentkezett Nagykovácsynál. Rövid beszélgetés után előadta jövetele célját: egy biciklit szeretett volna lejmolni – értsd: ingyen kapni – a nagytőkés tulajdonostól. Nagykovácsy készségesnek mutatkozott, azonnal hívatta a járműosztály vezetőjét és utasította, hogy a legjobb kétkerekűt mutassák meg az obsitos katonatisztnek. Ugyanakkor rögtön hozzátette: a szemrevételezést követően kísérjék az urat a kasszához. Szürke Mercedes

A nagy hatalmú áruház-tulajdonos végtelenül egyszerű ember volt – emlékszik vissza 92 éves lánya, Zsófia. Ugyan minden évben vett egy új Mercedest, de színben és típusban mindig ugyanazt, hogy nehogy kiderüljön a „dőzsölése”. Hiába alkalmazott sofőrt, lányai a nevelőnővel gyalog mentek a naphegyi családi villából a Villányi úton levő Szent Margit Gimnáziumba (a felszabadulás után Kaffka Margit Gimnázium). Ha pedig a nyári üdülésre Abbáziába mentek, nem vehettek első osztályú vasúti jegyet, csak másodosztályon utazhattak. (Persze a talpraesett lányok kicselezték a papát, azért is az első osztályon utaztak, csak éppen ezt nem említették neki.) Munka után az Auguszt vendéglőbe sétált, ahol egy pohár sör mellett beszélgetett a jelenlévőkkel. Sokáig beszédtéma volt, hogy a második világháború utolsó esztendejében egymillió pengőt adományozott a budapesti bombatámadások kárvallottjainak, a hadiárváknak, a fedél nélkül maradottaknak. Ezt a nagylelkű gesztust később, a háború befejezése után sokan kiforgatták, azzal vádolták, hogy pénzével a nyilas kormányt támogatta. Valójában a pénzt még a nyilas hatalomátvétel előtt ajánlotta fel a rászorulóknak. Üzleti tisztesség

A Nagykovácsy-üzletház anyagi sikere lehetővé tette, hogy a vállalkozó terjeszkedjen. A Bartók Béla út (akkor Horthy Miklós út) és a Ménesi út sarkán műszaki kereskedést nyitott és egy sor pesti és budai bérházat vásárolt. A Kossuth Lajos utcai áruház melletti és mögötti épületeket is megvette, egy kis cipőbolt azonban ellenállt. Hiába ajánlott egyre több pénzt az üzlet zsidó tulajdonosának, az nem adta el neki a boltját. Ezt bizonyára megbánta, hiszen a zsidótörvények miatt 1944-ben az üzletét be kellett zárnia, és a boltot végül egyszerűen elvették tőle. Rögvest fel is ajánlották a helyiséget Nagykovácsynak, aki – a családi emlékezet szerint – így válaszolt: Hát, így már nem kell. Illegalitásban Ausztriában

A Nagykovácsy-üzletházat a második világháborút és a kommunista hatalomátvételt követően államosították. Egy darabig még abban reménykedett, hogy visszakapja az áruházat,

később azonban belátta, hogy ez a „tanácsköztársaság” nem 133 napig tart majd. Vagyonának megmaradt és mozdítható részét magához véve Ausztriába menekült. A salzkammerguti tavak egyik kis falujában, Altmünsterben telepedett le. Annyira bízott a visszatérésben, hogy nem vett házat, csak egy szobát bérelt. Újabb üzletet sem indított, viszont vállalkozási tanácsokat adott a falu lakóinak. Mondják, hogy jó néhány altmünsteri köszönhet sok pénzt az öreg magyarnak, akinek a tanácsait sokan megfogadták. Végül 1965-ben, 82 éves korában hunyt el, úgy, hogy Magyarországra már nem tért vissza. Példaképe Henry Ford volt, akivel levelezett. Már sohasem derül ki, mi lett volna, ha a kereskedelem helyett mondjuk a magyar autógyártás felfuttatásába fog bele.

név/foglalkoZás

Nagykovácsy MileNkó kereskedő a Tíz leggazdagabb 1941-ben

vagyon (Pengő) éves jövedeleM (Pengő)

5 196 593

1 022 061

Festetics györgy herceg, földbirtokos 12 073 086 HatscHek JáNos gyáros

DreHer JeNő földbirtokos

5 78 795 14 816 953

797 150

669 395

649 819

cHoriN FereNc Dr.,

a Salgótarjáni Kőszénbánya tulajdonosa károlyi lászló gróf hagyatéka

9 940 900

13 913 194

özv. gróF károlyi JózseFNé földbirtokos 9 154 026 FellNer Pál gyáros seMsey lászló Dr. földbirtokos

4 648 313 6 803 113

WeNckHeiM JózseF gróf, földbirtokos 7 839 727

Forrás: beszélő számok. szerkesztette dr. zentay dezső. globus nyomdai műintézet rt., 1941 620 866

544 782

526 437

514 557

486 277

468 766

2021-ben is élénk az érdeklődés

az nkP iránt

A mAgyAr nemzeti bAnk 2019ben indítottA el A növekedési kötvényprogrAmot, hogy vállAlAti kötvények vásárlásávAl segítse elő Azt, hogy A hAzAi cégek A bAnkhitelek mellett más Forrásbevonási FormákrA is támAszkodjAnAk. Az nkp keretében lezAjló kibocsátás révén A vállAlAtok hosszú távú, stAbil FinAnszírozáshoz juthAtnAk, vAlAmint hAsznos tudásrA tehetnek szert A hitelminősítésről, illetve A kötvények tőzsdei bevezetésének FolyAmAtáról. A kötvényprogrAm iránti vállAlAti érdeklődés továbbrA is jelentős, így Az nkp keretében A közeljövőben is számos sikeres kötvénykibocsátás várhAtó.

A Növekedési Kötvényprogramról

A magyar vállalatok adósság típusú forrásbevonásában jelenleg főként a bankhitel dominál, a kötvénypiachoz csak a társaságok kis része fér hozzá. A vállalatok finanszírozási lehetőségeinek bővítése érdekében indította el a Növekedési Kötvényprogramot (NKP) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019. július 1-jén. A konstrukció lényege, hogy az MNB hazai székhelyű nem pénzügyi vállalatok jó hitelminősítésű kötvényeit vásárolja, így segítve adósságszerkezetük diverzifikálását. A vállalatok forrásellátottságát biztosító piacok közötti egészséges verseny a finanszírozási költségek mérséklődését is segíti. Az NKP keretében a jegybank nem alkalmaz sem ágazat, sem pedig vállalatméret szerinti preferenciát: a kötvényprogramban részt vehet minden olyan hazai nem pénzügyi vállalat, amelynek mérlegfőösszege a legutóbbi két lezárt auditált üzleti évben meghaladta az 1 milliárd forintot. A vállalatokra, azok kötvényeire és a vásárlásokra vonatkozó részletes feltételeket a jegybank honlapján elérhető terméktájékoztató tartalmazza. A program keretében az MNB kizárólag olyan kötvényeket vásárol, amelyek legalább B+ fokozatú hitelminősítéssel rendelkeznek. Futamidejük 3 és 30 év közötti lehet, a rajtuk keresztül bevont forrás pedig számos hitelcélra felhasználható, így például beruházásra, vállalatfelvásárlásra, általános vállalatfinanszírozási célokra. A Növekedési Kötvényprogramban való részvétel első lépéseként a vállalatnak az MNB honlapján lévő regisztrációs felületen kell jeleznie szándékát. Ezután következik a jegybankkal való konzultáció és a befektetési szolgáltató kiválasztása. A befektetési szolgáltatóval való egyeztetés után javasolt elindítani a hitelminősítési folyamatot, amely lényegét tekintve nem tér el attól a kockázatértékeléstől, amit a cégek a kereskedelmi bankokon keresztüli hitelfelvétel során tapasztalnak. A hitelminősítő felméri a vállalat üzleti és pénzügyi helyzetét, értékeli kockázati profilját, illetve a kötvény várható megtérüléséről fogalmaz

meg véleményt. A hitelminősítés a potenciális befektetők számára egységes, átlátható és nemzetközileg is összehasonlítható képet ad, így javíthatja a minősített vállalatról kialakult képet. A programban részt vevő kötvények a Budapesti Értéktőzsdére is bekerülnek, így a vállalatok a tőkepiaci jelenlét előnyeivel is megismerkedhetnek, valamint elsajátíthatják a tőzsdei bevezetés gyakorlatát. Jegybanki keretbővítés

A program kezdete óta eddig 53 vállalat 63 kötvénysorozatának kibocsátására került sor, az érintett vállalatok összesen 1133 milliárd forint értékű forrást vontak be. A Növekedési Kötvényprogramnak köszönhetően a vállalati kötvénypiac likviditása az MNB céljaival összhangban jelentősen növekedett, aminek következtében a kötvénypiacról történő forrásbevonásra a vállalatok immár a hitellel történő finanszírozás valódi alternatívájaként tekintenek. A hazai nem pénzügyi vállalatok kötvénypiaca 2020 végén megközelítette az 1530 milliárd forintot, az NKP indulása előtti méret három és félszeresét. A Növekedési Kötvényprogram magas keretkihasználtságára és az iránta tapasztalható továbbra is élénk érdeklődésre tekintettel az MNB Monetáris Tanácsa idén januárban arról döntött, hogy a rendelkezésre álló keretösszeget az eddigi 750 milliárd forintról 1150 milliárd forintra emeli. Az MNB emellett döntött a jegybank által vásárolható vállalati kötvények maximális futamidejének 20 évről 30 évre emeléséről, valamint az egy vállalatcsoporttal szembeni maximális jegybanki kitettség 50 milliárd forintról 70 milliárd forintra emeléséről. Az MNB célja a bővítéssel, hogy segítse a vállalati kötvénypiac likviditásának növekedését, és ezáltal a hazai nagyvállalati szektor továbbra is fenntartható, stabil és hosszú távú finanszírozáshoz jusson növekedést támogató beruházásaihoz. Több szempontból előnyös, hogy a jegybank az NKP konstrukciójával a vállalati finanszírozás szerkezetének diverzifikálását is ösztönzi. Amennyiben egyszerre több piac is képes biztosítani a cégek forrásait, úgy az azok közötti verseny elősegítheti a vállalati szektor finanszírozási költségeinek mérséklődését. Egy kellően fejlett és likvid kötvénypiacon továbbá a jegybanknak is nagyobb mozgástere van a vállalati szektor fejlődésének támogatására. A fejlett kötvénypiac egy gazdasági válság hatásait is tompíthatja, mivel a bankhitelek mellett alternatív csatornák is a vállalatok rendelkezésére állnak finanszírozási igényeik kielégítése érdekében. Az MNB a honlapján elérhető részletes terméktájékoztatóval és a kötvénykibocsátás folyamatát áttekintő útmutatóval is segíti az NKP iránt érdeklődők tájékozódását.