Egyházközségi
Csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia hetilapja 18/12.
Embernek lenni azt jelenti, hogy Istentől jövünk, és Istenhez megyünk. Távolabbról jövünk, mint szüleinktől. Istentől jövünk, akiben megvan a mennynek és földnek minden boldogsága, és Ő vár minket örök és határtalan boldogságába. Isten szeretetének bőségéből teremtett minket, mert végtelen örömét meg akarta osztani velünk, szeretetének teremtményeivel. Amikor az ember szeret, szíve túlárad. Szeretné örömét másokkal megosztani. Ezt a tulajdonságot Istentől kaptuk. Közben ezen a földön élünk. Néha érezzük Teremtőnk közellétét, gyakran egyáltalán nem érezzük. Isten vágyat oltott szívünkbe, hogy Őt keressük és meg is találjuk. Szent Ágoston mondta: „Magadnak teremtettél minket, és nyugtalan a szívünk, amíg benned nyugalomra nem lel.” Ezt az Isten utáni vágyat nevezzük vallásnak. Közben, Isten megtapasztalhatóvá teszi magát a történelemben, szeretettel szól hozzánk életünk megmentésére, s ezzel is fokozza vágyakozásunkat utána. Nyitottságunk az igazságra, a boldogságra és a szépségre végeredményben annak
Az ember megdicsőülése keresése, ami minket abszolút megtart, abszolút kielégít, és aminek abszolút a szolgálatába állhatunk. Az ember csak akkor válik teljesen tudatossá, amikor megtalálta a szerető Istent. Isten pedig ő maga tárja ki nekünk szívét a teremtéstől kezdve az ősatyákon és a prófétákon át a Fiában, Jézus Krisztusban való végleges kinyilatkoztatásig. Meghívta Ábrahámot,
2019. március 24.
hogy „sok nemzet atyjává” tegye, és benne nyerjen áldást „a föld minden népe”. (Ter 15,5-12. 17-18) Ábrahám hitt Isten szövetségében és bizalommal engedelmeskedett elhívásának, hittel fogadta az ígéreteket és ráhagyta magát Isten vezetésére. Ábrahám hite és engedelmessége által lelkében átalakult: „Isten barátja” lett. Az üdvtörténet fontos állomása ez a szövetség, amely az új és örök szövetség felé vezet. A láthatatlan Isten Jézus Krisztusban vált láthatóvá, hogy megtaláljuk a hazavezető utat, Ő megszabadított minket a bűntől, megváltott minden gonosztól, és tévedhetetlenül mutatja, mennyire nagy Atyánk szeretete. Krisztus vérében kötött újszövetség a garancia, hogyha rá hallgatunk elvezet a mennyei hazába. A Tábor-hegyi színeváltozásban az Atya bemutatta szeretett Fiát. (Lk 9,28b-36) Az eddig elrejtett istenség átsugározza Jézus testét, s őt istensége dicsőségében látták apostolai, hogy ne inogjon meg hitük, amikor látják szenvedését, vagy amikor az egyház kormányzásában nehézségek merülnek fel. A fényes felhő az Atyaisten megjelenésének kísérője, mint a Sinai hegynél, s most is felhőből hallatszik a szózat, mely megismétlése a keresztelésnél elhangzott szavaknak: „Ez az én választott Fiam, őt hallgassátok!” Hallgassuk az Atya szeretett Fiát és hordozzuk keresztünket, mert megdicsőít a feltámadáskor. (Fil 3,17-4,1) Már most gyökeres megújulást és végleges megváltást hoz majd. Dr. Darvas-Kozma József
„Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Mt 17,5.
Kyrie eleison – Uram irgalmazz
Bérmálkozóknak
A bűnbánati cselekmény után az „Uram, irgalmazz” felkiáltás hangzik el. Ez összekapcsolható a bűnbánati imával is, mert lényegében egy bűnbánó könyörgést fejez ki: „Uram, irgalmazz nekem, bűnösnek.” A szentmise egyik legrégebbi imádsága. Ezt többször is megismételjük, kétszer vagy háromszor, énekelt formában akár többször is lehet. Ismerjük a keleti keresztény egyházak szertartásából, hogy nagyon sokszor ismételgetik az „Uram, irgalmazz” felkiáltást. Ez egy folyamatos könyörgést fejez ki Jézus felé, hogy tekintsen ránk, bűnösökre irgalommal, akik méltatlanok vagyunk hozzá közeledni. Az Ő irgalmára bízzuk magunkat, irgalmába ajánljuk magunkat, hogy mintegy annak védelmében közeledhessünk az Atyánkhoz. Az „Uram, irgalmazz” ismételgetése arra figyelmeztet bennünket, hogy folyamatosan Isten irgalmára szorulunk, nélküle semmit sem tehetünk; semmit sem ér a mi törekvésünk, ha nem kapaszkodunk Isten irgalmas szeretetébe. Ugyanakkor az „Uram, irgalmazz” egy mély hódolatot is kifejez Isten előtt, egyfajta köszöntő és dicsőítő formában. Az eredeti görög kifejezést – Kyrie eleison – a kereszténység előtt is használták, például a római császár bevonulásakor egy városba, a nép ezzel a felkiáltással köszöntötte őt. Ezzel kifejezték hódolatukat, és elismerték az uralkodó nagyságát és hatalmát, aki képes irántuk irgalmat gyakorolni. A kereszténység átvette ezt a kifejezést, és a szentmisében Jézushoz kiált vele, aki jelen van az ös�szegyűlt közösségben. Mindnyájan közösen, egy szívvel köszöntjük a köztünk lévő Urat, és az „Uram, irgalmazz”-al kifejezzük hódolatunkat és imádásunkat feléje. A Kyrie az Egyház számkivetési éneke, csak itt a földön énekeljük, ahol vándorok vagyunk. Ott fent, az örök otthonban más ének lesz, ott csak alleluja és hozsanna lesz, mert nem lesz szükség segélykiáltásra. Ezért az Uram irgalmazz-ban a mennyei haza utáni sóvárgásunk is benne van. Hányszor örvendtünk már annak, hogy Isten irgalmas, megbocsátó Isten? Amikor a Kyrie-t zengjük, a zsoltáros meggyőződéséhez társulunk: „Irgalmas a mi Urunk Istenünk, könyörületre hajlik szíve!” Kovács József
A szentmise az Újszövetség áldozata az Eucharisztia ünneplésében. A szentmise a keresztény élet központja. Ez hozza el hozzánk, ez jeleníti meg előttünk Krisztus keresztáldozatát, és részesít minket a megváltás kegyelmeiben. Ebből meríti hatását a többi szentség, ez egyesít legbensőségesebben Krisztussal (vö. SC 5). Az Egyház semmit sem vesz körül annyi gonddal és tisztelettel, mint az Oltáriszentséget. Semmilyen más istentisztelet elmulasztásáért nem vádol súlyos bűnnel, csak a vasárnapi- és ünnepnapi szentmise elmulasztásával. Krisztus halálának és feltámadásának emlékezete, tovább élő kapcsolat, mert az Eucharisztiában a kereszt áldozata megjelenül századokon át. 1. Az ószövetségben, sőt az emberiség legrégebbi istentiszteleti formája az áldozat volt. Az emberek szeretetük és hűségük jeleként oltárt építettek és azon maguk helyett valamilyen kedves dolgot Istennek ajándékoztak. Isten elfogadta az emberek áldozatát és kegyelmeivel viszonozta. Az áldozatnak értéket az önátadás adott. Az áldozatok jelképei és előképei voltak Jézus Krisztus áldozatának. 2. Krisztus keresztáldozatában nem a testi halál az értékes, hanem az Ő önátadása, amellyel teljesen az Atyának adta magát, utolsó csepp vérének kiontásáig odaadta egész életét. Az Atya szí-
–
15. Cselekvő részvétel a szentmisében vesen fogadta ezt az áldozatot (hiszen tulajdon Fia volt az áldozat). Ma 1630-tól keresztúti Ezt azzal mutatta meg, hogy feltámasztotta és megdicsőítette. Érette ájtatosság, szerdán és megbocsátott a bűnös emberiségnek. Krisztus azt akarta, hogy áldo- pénteken 1725-tól. zata minden emberhez eljusson, mert csak Vele egyesülve üdvözülheKedden a Szent József tünk. Ezért rendelte a szentmisét: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” főünnepe. Szentmisét Az utolsó vacsorán felajánlotta a maga áldozatát: testét és vérét. A végzünk 630, 700, 1800. Golgotán bemutatta. A szentmisében pedig megjeleníti. Az utolsó A kápolnában délután vacsora, a keresztáldozat és a szentmise nem három áldozat, hanem 1600 tartunk búcsús egy és ugyanazon áldozat. Krisztus áldozatában a lelki önátadás a lé- szentmisét. nyeges, amellyel teljesen, fenntartás nélkül az Atyának adta önmagát. Plébániai hittanórákra Ez a lelkület örök, állandó Krisztusban, aki most a mennyei örökkévárjuk a gyerekeket kedden, valóságban él, ahol örök jelen van. csütörtökön és pénteken. 3. A szentmise megjeleníti Krisztus végtelen értékű áldozatát. Az elsőáldozókat és A misében ott vagyunk a Golgotán, részt veszünk Krisztus áldozatá- a bérmálkozókat pedig ban, vele együtt felajánljuk Őt és saját magunkat. Ugyanakkor részesít pénteken várjuk felkészítőkre. a megváltás hatásaiban, gyümölcseiben. Az áldozás által egyesülünk Szerdán 1800 órakor Krisztussal és részesülünk az Ő megváltásában. „Aki eszi az én testemet jegyeskurzus. ... az bennem marad, én meg benne (...) s feltámasztom az utolsó napon”. (Jn Szombaton 10 órától 6,56 és 54) A szentmise hatása kiterjed az egész Egyházra, élőkre és holtakra egyaránt. A részesedés mértéke attól függ, hogy milyen oda- ministránsképző. adóan kapcsolódnak bele a szentmisébe. Krisztus világa márciusi Hatásai: tökéletes hódolatot és dicsőítést ad az Atyának, meghálálja jó- száma megvásárolható a téteményeit, kiengeszteli bűneinkért, megszerzi a lelki és földi életünk kegytárgyasnál. számára szükséges kegyelmeket. „A szentmise hatékonyságát az Egyház semmi más cselekedete nem éri el sem jogcím, sem fokozat tekintetében”. (SC 7) Halottaink 4. Krisztus az apostolokon át az Egyházra bízta áldozatát, hogy Dezső István 64 éves azt mutassa be a világ végezetéig. Az Egyház kezdettől fogva igyekezett megfelelni ennek a megbízatásnak (ApCsel 2,42), hogy gyakran Gyümölcsoltó Boldogasszony egyesülhessünk Krisz700 Gegő és Ladó nagyszülőkért/ Hegyi Géza tussal, aki már most az 1800 Szakács Erőss Dénes, Vitos Lajos/ Benchia Ioan örökkévalósággal kap700 Mária Légió betegek gyógyítója/ Keresztes Mózes csol össze, arra készít 1800 Lukács László (25. évf.)/Györffy Imre fel. Ott lesz tökéletes 700 Szabó Sándor, Julianna/ Fénya Károly, Margit az egyesülés, ott lesz 1800 Ilona és István (megeml.)/ Grădinescu Adrian (6 hetes) Krisztus mindenben 700 János Etelka és Borbála/ Keresztes és az Ördög cs. h. 1800 Csizmadia Levente és József/ Pusztai Mária (6 hetes) tökéletesen jelen (1Kor 700 Fábián Vince, Oláh Gábor, Teréz/ Szász Dénes (évf.), Bálint cs. h. 15,38). DK.J. 730 Orbán János (1. évf.)
Híveink segíthetnek, ha a plébánia vagy az alábbi egyesület számlájára irányítják át adójuk 2 %-át: Parohia Romano Catolică M-Ciuc, Cod Fiscal: 4972265 Bankszámlaszám: RO29 RNCB 0159 0154 1320 0001, Ag. BCR M-Ciuc. Asociatia „Salus Communis” Cod Fiscal: 14611985 Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, Ag. BCR M-Ciuc.
1. Mi a magány helye a Bibliában? 2. Minek az előképe Izrael pusztai vándorlása? 3. Az Újszövetségben kik mentek a pusztába? 4. Keresztény létünk végett mit kell kerülni? 5. Ki nem fér meg egymás mellett? 6. Bűneinkkel milyen kapcsolatunk sérül meg? Helyes válaszok: 1. Mi a magány helye a Bibliában? 2. Minek az előképe Izrael pusztai vándorlása? 3. Az Újszövetségben kik mentek a pusztába? 4. Keresztény létünk végett mit kell kerülni? 5. Ki nem fér meg egymás mellett? 6. Bűneinkkel milyen kapcsolatunk sérül meg? Helyesen válaszoltak: András Tas Előd, András Koppány Örs, András Miksa, Balog Áron-Ágoston, Balog Nóra-Anna, Balog Ákos-Ádám, Darvas Patrik, Olteán Szabó Hunor, Szőke Anett, László Bernadett, Kósa Ágnes, Kató Krisztina, Tankó Krisztián, Tankó Anita- Katalin.
Angelo Vigano
Az Atyaisten 21. Jézus nevében kérni az Atyától Az imádkozó Jézus már bennünket tanít imádkozni; ha általa imádkozunk, együtt gondolkodunk, élünk, cselekszünk az Atyával; mint az imádság tanítómestere, ott fog meg, ahol vagyunk és fokozatosan elvezet bennünket az Atyához (KEK 2607). · Az Evangélium hűségesen ránk hagyta a palesztinai csillagos éjszakák bűvöletét, melyekben Jézus az Atyához imádkozott csendben és összeszedettségben, Atyjára bízva apostolkodása eredményességét. Már a Hegyi Beszédtől kezdve, Jézus sürgeti a szív megtérését: a testvérrel való kibékülést, még mielőtt áldozatunkat az oltárra tennénk (Mt 6,6); a bizalommal és a sok szófecsérlés nélküli imádkozást; és sürgeti, hogy tegyük magunkévá az Ő cselekedeteit és szándékait: „Amit ő (az Atya) tesz, azt teszi a Fiú is.” (Jn 5,19) · Az Atya nevében Jézus olyan tudományt kínál a világnak, amely feje tetejére állítja az emberi értékeket anélkül, hogy azokat megvetné, inkább felhasználja őket más lekötöttségekre; gyermeki merészséggel az Atyához fordul, s azt mondja: „... ha imádkoztok valamiért..., higgyétek, hogy megkapjátok” (Mk 11,24), minthogy „minden lehetséges annak, aki hisz” (Mk 9,23). A hitből fakadó ima nem abban áll, hogy azt mondjuk: „Uram, Uram”, hanem ha szívből elhatározzuk, hogy Isten akaratát teljesítjük (vö: Mt 7,21). · Néhány példabeszéd tanácsot ad, hogyan imádkozzunk. – „Az alkalmatlankodó barát” (vö: Lk 11,5-13) megtanít, hogy kitartóan imádkozzunk: „Zörgessetek és ajtót nyitnak nektek”: a mennyei Atya „megadja mindazt, amire valakinek szüksége van”, megadja a Szentlelket, akiben minden ajándék megvan. – –„Az özvegy és a bíró” (vö: Lk 18,1—8) megtanítja, hogy mindig imádkozzunk, s bele ne fáradjunk. – „A farizeus és a vámos” története (vö: Lk 18,9-14) buzdítás az alázatos szívű imára: „Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek. ” S végül, egy másik újság: Jézus mondja: „Bármit kértek az Atyától a nevemben, megadja nektek.” (Jn 13,26)
lSzerkeszti: Szent Kereszt Plébánia, Csíkszereda, 530230, Kossuth Lajos u. 38 sz., Harghita megyelhttp://csikszeredaszentkereszt.ro/lplebcsik@gmail.comltel/fax: 0266-311-726lFőhat. eng. szám:385/2004lBankszámla szám: RO29 RNCB 0159 0154 1320 00001lNyomtatja a Tipographic nyomdal