Egyházközségi
Csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia hetilapja 18/2.
Urunk megkeresztelkedésére emlékezünk, amikor az Atya és a Szentlélek tanúságot tett a Fiú istenségéről. Minderre Keresztelő Jánosnak volt szüksége, mert így kapta az ígérete, hogy akire látod rászállni a Lelket és rajta marad, ő az, aki Szentlélekkel fog keresztelni. A mai napon a magunk keresztségére is emlékezünk, mert akkor oltódtunk Krisztusba és lettünk a szentháromságos egy Isten gyermekei, az Egyház tagjai. A keresztség új létviszonyt teremtett köztünk és az Isten, Krisztus, az Egyház, a Szentlélek és az emberek között. Új viszonyba kerültünk az Egyházzal, amely Krisztus titokzatos teste, amelyet Krisztus éltet. Krisztus teremtő, isteni igéje (szava) által, az Istenember életét, a kegyelmet magként kaptuk meg. A kegyelmi élet, szentségi folyamat, állandó kibontakozás az Egyházban, amely befogadott tagjai közé. Egyházunk őrzi és hirdeti Krisztus tanítását, ugyanakkor szentségeivel megszentel, és törvényeivel, intéseivel örök célunkhoz, Istenhez vezet.
Krisztusiak vagyunk Keresztségünk vállalását jelenti a keresztvetés és a házszentelés is. Így jelezzük, hogy közösségben vagyunk Krisztussal és egyházával; hogy felelősséget vállalunk a helyi egyházért, nemzetünkért és egyházunk minden tagjáért, akik az igaz és egyetemes hitet őrzik és vallják. Nézzük meg, hogy mit mond ma nekünk Isten az olvasmányokon keresztül. Izaiás próféta négy énekben szól Isten
2019. január 13.
Szenvedő Szolgájáról, a Messiásról. Az első éneket, a mai olvasmányt úgy tekinthetjük, mint az Atya szózatának bővebb kifejtését Jézus megkeresztelkedésekor és színeváltozásakor. Íme az én szolgám, akit támogatok, az ő tanítására vártak a nemzetek (Iz 42,1-4,6-7). A tanítás elsősorban az igaz Isten helyes ismerete, és ezzel összekapcsolódik az Ő akaratának ránk vonatkozó ismerete. Ez az igazság a világossághoz hasonlít, mert rávilágít arra, hogyan kell egyéni és társadalmi életünket Isten szándékának megfelelően berendezni. Isten Atyának mutatta magát a Fiú és a Szentlélek eljövetele által (Lk 3,15-16. 21-22). Aki megismeri a szerető Istent, annak élte erre az örök szeretetre fog irányul. A Messiás kegyelme csendben bontakozik ki, a lelkeket ő alakítja át. Így valósul meg Isten üdvözítőterve. Jézust nem emberi szempontok vezetik, amikor megkeresztelkedik, hanem a mennyei Atya akarata. Az Atya bemutatásával és a Lélek adományaival Jézus megvalósítja megváltásunkat. Akik hisznek, azokat a Szentlélek képessé teszi, hogy Isten gyermekeinek hűségével éljenek (ApCsel 10,34-38). Szent Péter apostol Kornéliusz házában hitvallást tesz Isten nemzeti és vallási kereteket áttörő szeretete, Jézus istenfiúsága és a Szentlélek működése mellett. Az Atya azt is igazolta, hogy akik hisznek Fiában, azokra kiárasztja a Szentlelket, s ezzel megadja nekik a képességet, hogy a fogadott gyermekek hűségével éljenek. Dr. Darvas-Kozma József
„Aki szeret engem, az megtartja tanításomat, s Atyám is szeretni fogja.” (Jn 14,23).
Az Úrnak szolgálója
Bérmálkozókna
A ministráns elnevezés a latin „ministrare”- szolgálni kifejezésből származik. A ministránsok a pap mellett kisebb szolgálatokat végeznek a szentmise, a szentségek kiszolgáltatása és egyéb szertartás során. A ministránsok rendszerint a gyermekek és a fiatalok sorából kerülnek ki. II. Szent János Pál pápa beszédét veszem alapul, amelyet az egész világról összegyűlt ministránsokhoz intézett 1985. április 10-én. A szent pápa így beszélt: „Emlékeztetlek benneteket arra, hogy a fehér ruha, melyet ti a liturgikus szolgálatok alkalmával használtok, a keresztelésetek napján kaptátok”. Majd a követelményről szólt, mely a ministránsok szolgálatával összefügg: a. Legyetek tudatában annak, amit végeztek: A ministránsnak teljes bizonyossággal tudnia kell, hogy minden liturgikus cselekménynél Jézus Krisztus maga van jelen és cselekszik. Ő jelen van Igéjében, a pap személyében, de különösképpen az Eucharisztikus színek alatt. Ebből következik, hogy a ministráns, aki az oltárnál szolgál, magának Krisztusnak szolgál. Annak a Krisztusnak, aki papjai személyén keresztül folytatja az emberek megszentelését. Csodálatos a méltósága, de a felelőssége is a ministránsnak! Közel áll az oltárnál a paphoz, közel magához Krisztushoz. Ezt a szolgálatot nem csak néhány évig kell végezni, hanem mindig. Öröm, hogy egyházközségünkben is vannak elkötelezett ministránsok, akik Krisztussal szoros barátságot ápolnak. Ez alapja lehet egy születendő papi szerzetesi hivatásnak. b. Elmélyült kapcsolatba kell lenni Isten Igéjével: A liturgikus ünneplés lényeges része Isten Igéje. Fontos ezért értelmesen olvasni és figyelmesen hallgatni a szentmise olvasmányait és elmélyülni annak üzenetében. Tartsuk szem előtt azt, hogy mindenkihez külön-külön is szól az Isten. Ezért figyelmesen készüljünk a liturgiában való szolgálatra. „Kiváltságos helyen vagytok az Isten és az ember találkozásában. Isten maga szól népéhez, a válasz pedig az imádságban és az énekben történik. Ebben az ünneplésben pedig lényeges a saját hitetek ünnepélyes kifejezése”. Nem elég jó gyereknek lenni ahhoz, hogy valaki ministráns lehessen. Szükséges, hogy legyen vágy a szívében az Úr szolgálatára a hívek közösségében és a pap segítségére. Mindent Krisztusért tegyen. Az ő kedvéért legyen pontos, figyelmes, szorgalmas. Ha testben és lélekben mindig felkészült akkor minden szolgálat ünnep a híveknek és a ministránsoknak is. Kovács József
A hitéletet keresztény erkölcsi életnek is mondjuk, amely életünknek hit szerinti alakítása. 1. A hit ismeret és tevékenység. A hit összefügg a gyakorlati élettel, ezzel mindig arányos. a) A hit tettek nélkül halott. Isten nem elégszik meg a puszta hittel. Szent Jakab apostol írja: „A tanítást váltsátok tettekre...” (Jak 1,22-24) „Testvéreim, mit használ, ha valaki azt állítja, hogy van hite, tettei azonban nincsenek? Üdvözítheti a hite? … a hit is, ha tettei nincsenek, magában holt dolog.” (Jak 2,14-19). b) A hit tanúságtevő cselekedet. Krisztus azt kívánja, hogy életünkkel tegyünk tanúságot mellette, bizonyítsuk a kereszténység erejét és értékét. „Ti vagytok a föld sója… Ti vagytok a világ világossága. ... Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek...” (Mt 5,13-16) Az Egyház is elvárja híveitől a tanúságtételt: „Ma tanúságtevőkre van szükség.” (Szent VI.Pál) 2. A hit szerinti keresztény élet az alap. Mi különbözteti meg a hívő embert másoktól? A különbséget a tettek miértjében kell keresnünk. Egy keresztény a 2. század közepén Diognétosz pogány barátjának írta: „A keresztényeket ugyanis nem különbözteti meg a többi emberektől sem a száj, sem
ak - 5. A hit szerinti élet
iHittanórák a plébánián: Kedden 3-4-ig a I.-II. osztályosoknak, 4-5 óráig a IV-V. osztályosoknak. Csütörtökön 4-5 óráig a VI-VII osztályosoknak. iPénteken az elsőáldozók felkészítője: I. csoportnak 15 órától, a II. csoportnak pedig 16 órától. A bérmálandóknak 1900 órakor felkészítő.. iKeresztszülői felkészítő pénteken 1700-órától. kegytárgyüzlet iA 9 00-14 00 óráig tart nyitva. Katolikus falinaptár most már kapható!
a nyelv és sokszor még az életmód sem. ... Testben vannak, de nem test szerint élnek. Engedelmeskednek a meghatározott törvényeknek, de életükkel felülmúlják a törvényeket. Mindenkit szeretnek, mindenki üldözi őket. Szegények és sokakat gazdagítanak. Gyalázzák őket és a gyalázatban megdicsőülnek. Káromolják őket és megigazulnak. Egészen egyszerűen: ami a testben a lélek, azok a keresztények a világban. A lélek is a testben lakik, de nem a testből való. A keresztények is a világban vannak, de nem a világból valók..” (Ókeresztény írók 3. 371). A kérdésre, hogy mi különbözteti meg a hívő embert másoktól, azt mondhatjuk, hogy a keresztények nem a világ elvei szerint élnek. A nem hívőt ösztöne, szenvedélyei, haszonlesés és az érvényesülési vágy vezérli cselekedeteiben, addig a hívő embert Isten Lelke vezérli. a) A nem hívő azért él, hogy jól egyen-igyon; hogy kielégítse érzéki, testi vágyait (Carpe diem); még a tisztességtelen módoktól sem riad vissza. Mindezek érdekében gátlástalanul színészkedik, lelkiismerete ellen beszél és cselekszik. Tettei elején ez a kérdése: „Mit használ ez nekem?” b) A hívő embert Isten Lelke vezérli, úgy fogja fel életét, mint Isten szolgálatot. Minden tettét Isten szolgálatnak tekint: „akár esztek, akár Isten fizesse a isztok, vagy bármi mást tesztek, tegyetek mindent Isten dicsőségére” (1Kor Crown Cool-nak és a 10,31). A hívő ember azt kérdezi „mit kíván az Isten tőlem?”. Gercon-nak a gyerekeknek 3. Miből ismerhetjük fel Isten akaratát? szánt karácsonyi csomagot! a) Isten törvényeiből. A törvények segítenek, mint a hegyi ösvény Halottaink védőkorlátjai; b) Az Egyház törvényeiből, melyek megtartanak a Török Irén 96 éves krisztusi hitben és életben; c) Az emberi társadalom törvényeiből, Sándor Imre 84 éves amelyek a közjót szolgálják; d) Állapotbeli kötelességeinkből (Ef Fülöp Teréz 88 éves 6,7); e) Életünk eseményeiből; f) Isten közvetlen, kegyelmi indítáSzáva István 73 éves Szabó Lajos 72 éves saiból: imádságban, Szentírás olvasáskor, a lelkivezető vagy mások Farkas Julianna 95 éves szavában. Simon Rozália 82 éves 4. A lelkiismeret Isten szava bennünk, segít akaratának felismerésére a pályaválasztás, a házasság és más 700 Cășu Levente (11. évf.)/Both Ida (21. évf.) döntésekben Isten 1800 Fülöp Zoltán azért adta a lelkiisme700 András Benjamin (féléves)/ Fazakas Imre (6 hetes) retet, hogy eligazítson 1800 Takács Rémusz, Erzsébet, Trif Katalin a nehéz helyzetek700 Mária Légió/ Antal Zsuzsanna, Erzsébet 00 18 Csutak Domokos (1. évf.) ben. Krisztus példája 00 Málnási László és Regina/ Sánta Imre (1. évf.) 7 vezessen döntéseink1800 Balla Mária Magdolna (6 hetes) ben, hogy mások javát 700 Szakács Erőss Irén (7. évf.), Mihály (2. évf.)/ Rácz Piroska és épülését szolgáljuk. 1800 Vezsenyi Anna (évf.) cs. h. (2Kor 5,15) 700 Silló Erzsébet, Imola/ Szakács Ignác (6 hetes) D-K. József 730 Mátyás Bartha Gyula (2. évf.)
Özv. Tamás Gergelyné Bíró Erzsébet
Istenünk hívó szava 104-ik esztendejében elszólította, és ő 2019. január 8-án, engedelmeskedett. Erzsi néni 1915. febr. 22-én született Csíkszenttamáson a Biró család nyolcadik gyermekeként. Édesanyját ötévesen elveszítette, tíz éves volt, amikor teljesen árván maradt. „Akkor szolgálni mentem. Idegen kenyéren éltem, amit nem kívánok senkinek sem” – mondta Erzsi néni. 1937-ben férjhez ment Madéfalvára, ahol a háború miatt sok viszontagságot vészeltek át. Férjét, Gergely bácsit 1944-ben behívták katonai szolgálatra, ő pedig várandósan maradt otthon három kisgyermekével. A nyár végefelé bombatalálat érte házukat, megsemmisült otthonuk. Ekkor a plébánia üres nyárikonyhájában húzta meg magát, és november végén ott hozta világra a „plébániába született Józsi fiát”, ma segédpüspökünket. Férjével nagyon jól tudták, hogy a megmaradáshoz Isten segítségén kívül a maguk erejére is szükség van, 1950-ben szolgálati helyükre, Csíkszentsimonba költöztek, ahol kiteljesedett családjuk. Nyolc gyermeküket nevelték, segítették testi-lelki-szellemi kibontakozásukban a templom, a családi otthon és az iskola háromszögében mindaddig, amíg valahányan felnőttként, kenyérkeresőként elindultak a nagybetűs Életbe. Kisdiákként, ministránsként, jóbarátként szinte naponta megfordultam, a családnál, ahol nekem is jutott egy-egy karimó zsíros kenyér, ahol délben vagy este ha ott ért a harangszó, akkor elimádkoztuk az Úrangyalát. Köszönjük példás életét. Nyugodjék békében! 1. Mi volt a bölcsek jele? D-K J 2. Mit olvastak ki a jelből? 3. Milyen messiás-kép élt bennük? 4. Hová vezette a bölcseket az isteni jel? 5. Mit nem tévesztettek össze a bölcsek? 6. A bölcsek mit láttak meg a szegénységben? Helyes megfejtők nevei akik kimaradtak: Barabás Angyalka, Both Hanna, Csomós Dávid, Szőke Anett, László Bernadett, Darvas Patrik, Kósa Ágnes.
Angelo Vigano
Az Atyaisten
12. Az Atya különleges küldetésekkel bízza meg a Fiút és a Lelket A hatalmat, melyet az Atya a Fiúnak és a Léleknek ad, igyekszünk figyelmesebben megismerni. • Az Atya az emberré lett Fiúra bízza az emberiség megváltásának küldetését: „Hatalmat adott neki minden ember fölött, hogy akiket neki adott, azoknak örök életet adjon.” (vö: Jn 17,2) „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” (Jn 3,16) És Pál megtoldja: Az Atya elküldte a Fiút, „benne nyertük el a megváltást, bűneink bocsánatát” (Kol 1,14). • Az Atya rábízza a Fiúra az új élet meghirdetését: „Nem magamtól beszéltem, hanem aki küldött, az Atya hagyta meg, mit mondjak, és mit hirdessek” (Jn 12,49); az Atya rábízza a Fiúra a megváltásra váró embereket: „Annak, aki küldött, az az akarata, hogy abból, amit nekem adott, semmit el ne veszítsek, hanem feltámasszam az utolsó napon.” (Jn 6,39k) • Az Atya rábízza a Lélekre a hívők megvilágosítását és megszentelését: küldi, hogy vegyen lakást azoknak a szívében, akik szeretik Istent. Azt mondja Jézus: „Aki szeret, engem az megtartja tanításomat, s Atyám is szeretni fogja. Hozzá megyünk és benne fogunk lakni.” (Jn 14,23) „A Vigasztaló a Szentlélek, akit majd a nevemben küld az Atya, megtanít benneteket mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.” (Jn 14,16.26)