Egyházközségi
Csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia hetilapja 18/23.
Ferenc pápa mondta Csíksomlyón: „Isten iránti örömmel és hálával vagyok ma itt, ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves Mária-kegyhelyen, ahová gyermekként jövünk, hogy találkozzunk égi Édesanyánkkal és hogy egymásban valódi testvérekre leljünk. … Ez a nép a szenvedések közepette sem fárad el keresni az élet vizének a forrását, ahol a remény új erőre kaphat. … Ti minden évben, pünkösd szombatján elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhítatban… Mi is hozzá hasonlóan mondjuk ki az igenünket, hogy végigjárjuk a kiengesztelődés ösvényeit. Aki kockáztat, annak az Úr nem okoz csalódást. Járjunk az úton, járjunk együtt az úton, és engedjük, hogy az Evangélium legyen az a kovász, amely képes áthatni mindent és képes megajándékozni népeinket az üdvösség örömével.” Jövünk, hogy őseink 1352-ben tett fogadalmát teljesítsük, elnyerjük VIII. Ince pápa adta pünkösdi búcsút, emlékezzünk 1567. pünkösdszombati hitvédelemre és
Megajándékozom népeinket újabb fogadalomra, s mindezeknek patinát adott a Szentatya látogatása. „És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán.” Élünk és élni akarunk, Szent István szíve gazdagsága, László királynak vitéz
2019. június 9.
lovagsága szerint, és „két marokra fogott akaratunkhoz” bizalommal kérjük: „Isten, áldd meg a magyart.” Ez az áldás tartott meg a véres XX. században is. 1916-ban a betörő román hadsereg felégette Csíkszeredát, egyetlen értékünk maradt a templom, bár azt is kifosztották ékeitől. Alig hogy rendbe hozták, 1944. szeptember 11-én újabb pusztítást élt át. 1979. június 5-ről 6-ára virradóan, 2 órakor C.E. három liter benzinnel felgyújtotta a sekrestyét. Elégtek a bútorok, a liturgikus ruhák, a tűz átterjedt a templom térbe. Károsult a szószék, megsemmisültek a mennyezeti képek és a padok. Az akkori nyomozó szervek azt a valótlanságot állították, hogy a tüzet az ott felejtett hősugárzó okozta. A gyújtogatót pedig nem vonták felelősségre. 1981-ben a megyei párttitkár parancsba adta az Építkezési Vállalat vezetőségének, hogy a Szent Kereszt templom mellett nyissanak még egy utcát, hogy a hívek ne tudjanak templomba járni. Ezt akadályozták meg a Deszka-templom építésével. Néhány tényt a túlélt megpróbáltatásokból idéztem. A hívekben mindezek felébresztették a krisztusi tudatot és az összetartozást (1Kor 12,3b-7. 12-13). A Szentlélek valóban sok mindenre megtanított és eszünkbe juttatott mindent, amit Krisztus mondott (Jn 14,15-16. 23b-26). Ifjaink a 11 órakor kezdődő misében a Szentlélek ajándékaiban részesülnek úgy, mint Pünkösdkor az apostolok (ApCsel 2,1-11). Fogadjuk be új testvéreinket, és „Járjunk együtt az úton”, hogy az Úr megajándékozzon az üdvösség örömével. Dr. Darvas-Kozma József
„Áraszd ránk Lelkedet, Istenünk: újítsd meg a föld színét.” Zsolt 103,29.
Ferenc pápa június 1-jén a Salvato egymás testvéreivé var Isten iránti örömmel és hálával vagyok ma itt, ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves Máriakegyhelyen, ahová gyermekként jövünk, hogy találkozzunk égi Édesanyánkkal és hogy egymásban valódi testvérekre leljünk. Az Egyház voltaképpen tábori kórházhoz hasonlít. Ennek mintegy „szentségi” helyei, a kegyhelyek, a hívő nép emlékezetét őrzik. Ez a nép a szenvedések közepette sem fárad el keresni az élet vizének a forrását, ahol a remény új erőre kaphat. A kegyhelyek az ünnep és az ünneplés, a könnyek és az esdeklések helyei. Édesanyánk lábához járulunk, szinte szavak nélkül, hogy így az ő szemével láthassuk magunkat, és hogy tekintetével elvezessen Ahhoz, aki »az Út, az Igazság és az Élet« (Jn 14,6). Ezt azonban nem akárhogyan tesszük: zarándokok vagyunk. Ti minden évben, pünkösd szombatján elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhítatban, akit ez a fából készült csodálatos szobor jelenít meg. A testvériség jele, hogy ezen a zarándoklaton más felekezetek hívei is részt vesznek. Az idei zarándoklat Erdély öröksége, azonban egyúttal tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is. Ezen a zarándoklaton más felekezetek hívei is részt vesznek, és ez a párbeszéd, az egység és a testvériség jele. Ugyanakkor felhívás az életté vált hit és a reménnyé lett élet bizonyosságának helyreállítására.
Zarándokolni azt jelen mint nép hazatérünk. E amelynek gazdagsága a arc, kultúra, nyelv és ha Isten hívő szent Nép Máriával együtt zarándok irgalmát énekelve. Ha Kánában Mária közbenjárt hogy megtegye első csodá minden kegyhelyen ő virr jár közben. Nemcsak Sze hanem mindannyiunknál, hagyjuk, hogy azok a hango a sebek, amelyek az elk és a megosztottságot megfosszanak minket a t érzésétől. Nem szabad el vagy tagadnunk a múlt ös szomorú eseményeit, azon nem jelenthetnek akadá ürügyet, hogy meggátolják testvéri együttélést. Zarándokolni nem más, m a meghívást és a késztet járjunk együtt az úton, kérv a kegyelmet, hogy a régi és sérelmeinket és bizalmatlan változtassa új lehetősé közösség érdekében. Az elszakadni a bizonyos és a kényelmünktől, egy életnek a keresésében, az Úr nekünk akar ajá A zarándoklat kihívá felfedezzük és továbba együttélés lelkületét, és ne kölcsönös érintkezéstől, tal és segítségnyújtástól. Zar azt jelenti, hogy belekerül a kissé kaotikus tengerárba testvériség igazi megtapa
ator kápolnánál a zarándoklás átalakító, varázsoló titkáról elmélkedett
jelenti, hogy nk. Egy nép, a a számtalan és hagyomány; Népe, amely ndokol az Úr Ha a galileai enjárt Jézusnál, csodáját, akkor ő virraszt és ő k Szent Fiánál, knál, hogy ne hangok és azok z elkülönülést got táplálják, t a testvériség ad elfelednünk últ összetett és azonban ezek akadályt vagy tolják a vágyott
ás, mint érezni észtetést, hogy , kérve az Úrtól égi és a mostani matlanságainkat etőségekké a . Azt jelenti: onyosságainktól egy új földi ében, amelyet r ajándékozni. ihívás, hogy vábbadjuk az és ne féljünk a ől, találkozástól Zarándokolni kerülünk abba erárba, amely a gtapasztalásává
válhat. Így, egy minden helyzetben szolidáris karavánná válunk a jövő építésének érdekében (vö. Evangelii gaudium apostoli buzdítás, 87). Zarándoklatunk során ne azt kutassuk, hogy mi lehetett volna (és nem lett), hanem inkább azt, ami ránk vár és nem odázhatjuk el. Zarándokolni annyit jelent, hogy hiszünk az Úrban, aki hozzánk jön és közöttünk van, előmozdítva és ösztönözve a szolidaritást, a testvériséget, a jó utáni vágyat, az igazságot és az igazságosságot (vö. uo., 71). Jelenti a küzdelemre való elköteleződést is, hogy azok, akik tegnap lemaradtak, a holnap főszereplői lehessenek, viszont a ma főszereplői holnap se maradjanak hátra. Ez pedig a jövő szálainak kézműves összefonását teszi szükségessé. Íme, ezért vagyunk itt, hogy közösen mondjuk: Édesanyánk, taníts meg minket összevarrni a jövőt. Ez a zarándoklat tekintetünket Máriára és az Isten általi kiválasztottság titkára irányítja. Mária, ez a Názáretből, Galilea egyik kis településéről, a Római Birodalom és Izrael perifériájáról származó lány igenjével képes volt elindítani a gyöngédség forradalmát (vö. uo., 88). Az Isten általi kiválasztottság titka ez, amely tekintetét a gyenge felé fordítja, hogy összezavarja az erőseket, és arra ösztönöz, bátorít minket, hogy mi is hozzá hasonlóan mondjuk ki az igenünket, hogy végigjárjuk a kiengesztelődés ösvényeit. Aki kockáztat, annak az Úr nem okoz csalódást. Járjunk az úton, járjunk együtt az úton, és engedjük, hogy az Evangélium legyen az a kovász, amely képes áthatni mindent és képes megajándékozni népeinket az üdvösség örömével. Forrás: Magyar Kurír 700 1900 700 1900 700 1900 700 1900 700 1900 700 730
hMa pünkösd vasárnapján szentmisék 700, 800, majd a bérmálási szentmise 1100 kor, emiatt elmarad a 1000 és a 1215 szentmise. Délután 1700 és 1900 órakor lesznek szentmisék. hHétfőn Mária az Egyház anyja: 630, 700, 1100, 1700, 1900. hKedden Szent Antal kilenced. hPénteken keresztszülői felkészítő 1800 órakor. hA Krisztus világa júniusi száma megvásásrolható a kegytárgyasnál.
Házasságot kötött Veress Tibor Ferenc és Morvay Renáta
Isten gyermeke tett Szőke Ágnes Kalamár Anna
Halottaink
ifj. Kocsis Mihály 67 éves
Nagy Kalamár Erzsébet (6 hetes) PÜNKÖSDHÉTFŐ: 630, 700, 800, 1100, 1700, 1900. Böjte Jolán/ Gál Erzsébet (1. évf.), Gál Ignác (évf.) Tőke János (19. évf.), Róth Erzsébet (2. évf.)/Zsók Gábor (6 hetes) Keresztes Antal, Anna/ Keresztes Levente, Attila Dömös Gizella (6 hetes)/ László Árpád, Karda Márton, Amália Avéd Antal/ Demeter Ilona (2. évf.) Csiszér Gábor (6 hetes)/ Bartos Ilona (6 hetes) id. Gegő Imre és a cs. h./ Keresztes Klára, ifj. Keresztes László Gál Antal/Kelemen Zoltán (6 hetes) Tankó Tivadar, Berta, János, Görbe Péter/ Györke Jolán és a cs. h. Bartos Emma (évf.)
J
A
z eucharisztikus imában helyet kap a kérés is, amelyben élőkért és holtakért egyaránt imádkozunk. Ez a rész leginkább az Egyház közösségi jellegét emeli ki, amelybe beletartoznak nem csak az élők, hanem az elhunytak is, főként a megdicsőült szentek. A földi egyház közösségét főként a pápa és a helyi püspök említésével fejezzük ki, a szentek említése pedig a mennyei közösséggel kapcsol össze bennünket. Így az eucharisztikus imában jelen vagyunk mindnyájan, és mindnyájan eggyé válunk Krisztussal, az ő áldozatával és együtt dicsőítjük az Atyát. Ez fejeződik ki a záró dicsőítésben, mely az eucharisztikus imát zárja: Őáltala, ővele és őbenne a tiéd, mindenható Atyaisten, a Szentlélekkel egységben, minden tisztelet és dicsőség mindörökkön-örökké. z áldozás szertartása egy fontos elemmel kezdődik, a Miatyánk elimádkozásával. Ez az Úr imádsága, maga Jézus tanította nekünk, ezért az egyik legszentebb imádságunk. Ezért kap helyet a szentmisében is. A Miatyánk szavainál érdemes kissé elidőzni.
A
ézus azt tanítja nekünk a Miatyánkban, hogy hozzá hasonlóan mi is szólítsuk Atyának az Istent. Ez a szó egy bensőséges kapcsolatot tükröz. A Jézus és Isten közötti kapcsolat olyan bensőséges és mély, hogy köztük a maga teljességében fennálló életközösségről beszélhetünk. Az „Abba” szó, amely az „Atya” arám megfelelője, gyermeki szeretetet, bizalmat fejez ki. Mint a kisgyermek, aki apjához vagy anyjához fordul, amikor a legcsekélyebb nehézséggel szembesül, úgy aki Istent „Abbá”-nak szólítja, olyannak vallja, mint aki mindig mellette van, hogy kísérje és hordozza, különösen a nehéznek bizonyuló pillanatokban. Így kell mi is mindenkor Istenhez fordulnunk. Ez a megszólítás a Miatyánkot a szentmise legszebb imájává teszi. Miatyánk szentmisével való kapcsolta abban is megmutatkozik, hogy ez egy közösségi imádság. Hiszen Istent együtt szólítjuk meg, aki a mi közös Atyánk. Nem csak azt mondjuk, hogy Atyám, hanem többes számot használunk. Ez a szentmisének egyetlen imádsága, amelyet az egész közösség az Atyához intéz, a többi közös imáink Jézushoz szólnak. Maga Jézus is velünk együtt imádkozik, hiszen az Ő szavait mondjuk. A „mi” szócska kifejezi az egymással való szeretetkapcsolatunkat, hiszen mindnyájunknak egy az Atyja, akihez közösen fordulunk. Ez a szeretetkapcsolat mutatkozik meg a békeköszöntésben is, és azután a szentáldozásban, hiszen egy közös asztalról részesülünk Jézus testében és vérében, amely egyesít bennünket. Ettől fogva nem vagyunk egyedül, hanem közösségbe tartozunk. A Miatyánknak a célja éppen az, hogy előkészítsen bennünket a szentáldozásra. Kovács József
A
lSzerkeszti: Szent Kereszt PlébánialCsíkszereda, 530230, Kossuth Lajos u. 38 sz., Harghita mege lhttp://csikszeredaszentkereszt.ro/lplebcsik@gmail.comltel/fax:0266-311-726lFőhat. eng. szám:385/2004lBankszámla szám: RO29 RNCB 0159 0154 1320 00001lNyomtatja a Tipographic nyomdal