Egyházközségi
Csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia hetilapja 18/25.
Amikor Szókratésztől azt kérdezték: „Hogyan kell Istennek szolgálni?” A bölcs így válaszolt: „Hogy hogyan kell Istennek szolgálni? Legjobb, ha megvárjuk, míg jön valaki és megtanít rá.” Mikor pedig Buddha haldoklott, és tanítványai végső utasítást kértek tőle, ezt mondta nekik: „Küzdjetek szüntelenül.” De mikor megkérdezték: „Mester, és miért kell küzdenünk?” – nem tudott rá válaszolni, csak a vállát vonta. Régebben ugyan megmondta, hogy a Nirvánáért kell küzdeni, de hogy mi az a Nirvána, azon a buddhisták mai napig vitatkoznak. Aki ellenben Krisztust hallotta, az tudja, hogy mit keres itt az életben. E földi élet kötelességeinek a becsületes betöltése által keresi az örök életet, s ez az emberi élet célja. Csak Krisztus óta tudjuk, miért járunk mi emberek egyenes gerinccel és emelt fővel. Amíg Krisztus el nem jött, nem tudta az ember, miért él. Amióta eljött, célt adott, és azóta fénylik előttünk az Istennel egyesülés örök boldogsága, melyet komolyan eltöltött földi élettel kell kiérdemelnünk. Amióta Krisztus el-
Hogyan kell Istennek szolgálnunk? jött közénk és megtanított rá hogy kell élnünk, azóta fokozottan felelősek vagyunk életünk tartalmáért. A csillagvilág törvénye, hogyha egy csillag elszakad központi csillagától és letér pályájáról, az elpusztul. Éppígy az erkölcsi világrend kérlelhetetlen logikája az, amelyik lélek elszakad Istentől vagy ellene fellázad, arra az örök boldogtalanság, a kárho-
2019. június 23.
zat vár. Amikor egyszer Jézus egyedül imádkozott, és csak tanítványai voltak vele, megkérdezte tőlük: „Kinek tartanak engem az emberek?” (Lk 9,18-24) Ezzel a kérdéssel olyan beszélgetést indít el, amelyben övéi vallomása mellett, a maga messiási-szerepének tudomásul vételére akarja felkészíteni. Tanítványai válaszából kiderül, hogy sokan a zsidók közül csak prófétának tartják. A Péter által kimondott igazságot, Jézus nem akarja, hogy a nép között hirdessék, hiszen ha még az apostolok sem tudtak megszabadulni helytelen messiás-elképzeléseiktől, hogyan lehetett volna azt a néptől elvárni. Pedig olvasták Zakariás jövendölését: „Dávid házára és Jeruzsálem lakóira kiárasztom az irgalom és az imádság lelkét. Arra emelik tekintetüket, akit átszúrtak... Azon a napon forrás fakad ..., hogy megtisztuljanak a bűntől és a tisztátalanságtól.” (Zak 12,10-11, 13,1.) Az ember nehezen barátkozik meg a szenvedés gondolatával. Jézus viszont megmondja, hogy neki szenvednie kell, és aki vele tart, annak sorsközösséget kell vállalnia vele. Jézus nem magyarázkodik, hanem rámutat a föltámadásra. Krisztus magunkra-öltése megtörtént a keresztségben, ami sorsközösség vállalás is. A szentmisében Krisztus halálát hirdetjük és hittel valljuk feltámadását: nemcsak szentségi módon éljük át, hanem osztozunk is vele mindennapi életünkben. (Gal 3,26-29) Mi ismerjük Krisztust, és a keresztség által, Benne Isten fiai vagyunk. Dr. Darvas-Kozma József
„Juhaim hallgatnak szavamra, ismerem őket és követnek engem.” Jn 10,27.
A Miatyánk kérései A mindennapi kenyér, amelyet kérünk a Miatyánkban, a szentmise keretében közvetlenül is vonatkozik az Oltáriszentségre. Jézus Krisztus testével hasonló módon tápláljuk lelkünket, mint a mindennapi kenyérrel a testünket. A Miatyánk e sorainál mindig arra is kell gondolnunk, hogy nem csak testünknek van szüksége táplálékra, hanem a lelkünk is rászorul a mindennapi táplálásra. Lelkünknek szüksége van az Istennel való személyes találkozásra, és van-e szebb találkozás a szentáldozásnál? Maga Jézus tér be hozzánk, aki az „élet kenyere”. A Miatyánkban fontos helyet kap a megbocsátás. Először mi kérjük Istentől a bocsánatot: „bocsásd meg a mi vétkeinket”. Tudjuk, hogy rászorulunk Isten megbocsátására, irgalmára. E nélkül nem tudnánk Isten elé járulni. Ez is sokszor kifejezésre jut a szentmisében: a mise elején a közgyónásban, az „Uram, irgalmazz”-ban, a papnak a kézmosásában. Jézus is fontosnak tartotta ezt a kérést, mert tudta, hogy gyarlók vagyunk, és csak Isten tud bennünket megtisztítani, fölemelni magához. A Miatyánkban újra meg újra kérjük Isten bocsánatát, mert tudjuk, hogy soha sem lennénk méltóak Őt befogadni, ha Ő nem tesz méltóvá minket erre. A szentáldozás előtti rövid fohász is ezt fejezi ki: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem”. A Miatyánkban azonban nem csak Istentől kérjük a bocsánatot, hanem hozzátesszük: „miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”. Fontos az, hogy ha mi kérjük Isten bocsánatát, akkor mi is készek legyünk megbocsátani. A kiengesztelődés egymással nagyon fontos az igazi közösség létrejöttéhez. Amíg harag van közöttünk, nem tudunk igazán testvérek, lenni, és közösen járulni az Úr asztalához. A kiengesztelődés különleges jele a békeköszöntés. Ez közvetlenül a Miatyánk után történik, és így mintegy megvalósítása annak, amit a Miatyánkban ígértünk. A békeköszöntés eredeti formája a békecsók volt, amely nagyon szépen kifejezi a testvéri szeretetet és összetartozást. Ez a gesztus ugyanakkor a béke jele is, amint azt szóban is kifejezzük: „Béke veled”. Az egymás közötti békesség feltétele, hogy bennünk is béke legyen, és Istennel is békében legyünk. Ezért a pap imában kéri Krisztustól ezt a békét, hiszen Ő a Béke Fejedelme. Isten békéjének a megtapasztalása által leszünk mi is képesek a valódi, tartós békére. Kovács József
Jézus Szent Szíve ünnep
emberszeretetét ünnepeljük, ami érte el csúcspontját, hogy Egys adta nekünk, aki a végtelen eszközévé tett „emberi szívvel” a világot. A régiek tudták, hog Krisztusnak kívül ábrázolt szíve ő jelenti – „belülről”. Szent II. Já pápa 2004-től Jézus Szívének ün Papok Megszentelődésének Világ tette. A megszentelődés vagy élet
pén Isten i abban szülöttét szeretet szerette gy Jézus őt magát ános Pál nnepét a gnapjává tszentség
a keresztény ember életfeladata. Azt a folyamatot jelenti, amikor Krisztust életét követjük és lelkülete szerint élünk. A Jézus Szíve-tisztelet sürgeti, hogy éljünk összhangban „a pap és Jó Pásztor Krisztus szeretetével és érzületével; azzal a szeretettel, mellyel Ő szereti az Atyát a Szentlélekben, és szereti az embereket egészen addig, hogy életét adja értük” (PDV). Minden ember életszentségének megújító forrása a szelíd és alázatos Szívű Jézus, akit arra kérünk, hogy alakítsa szívünket Szent Szíve szerint. Jézus Szíve 12 ígérete: 1. Megadom nekik az állapotukhoz szükséges kegyelmeket. 2. Családjaiknak megadom a békét. 3. Minden bánatukban megvigasztalom őket. 4. Életükben s különösen haláluk óráján biztos menedékük leszek. 5. Minden vállalkozásukat megáldom. 6. A bűnösök szívemben megtalálják az irgalom forrását és vég nélküli tengerét. 7. A lanyha lelkek gyorsan buzgókká lesznek. 8. A buzgó lelkek hamar nagy tökéletességre jutnak. 9. Megáldom házaikat, hol Szívem képét kifüggesztik. 10. Megadom a papoknak a kegyelmet, hogy a legkeményebb szíveket is megtérítsék. 11. Azok neveit, akik ez ájtatosságot terjesztik, szívembe írom, és onnan soha ki nem törlöm. 12. Jézus Szíve nagy ígérete: Mindazok, akik kilenc egymásután következő hónap első péntekén a szentségekhez járulnak, vagyis meggyónnak és megáldoznak, nem halnak meg szentségek nélkül. 700 1900 700 1900 700 1900 700 1900
hSzombaton a gyulafehérvári székesegyházban papszentelés, imádkozzunk a hivatásokért. hPénteken keresztszülői felkészítő 1800 órakor. hA Krisztus világa júniusi száma megvásásrolható a kegytárgyasnál. Uram, Jézus! Taníts meg arra, hogy nagylelkű legyek, és úgy szolgáljak Neked, ahogy megérdemled: hogy adjak számolgatás nélkül, hogy dolgozzam megállás nélkül, hogy teljesen odaadjam magam a Te szolgálatodra, nem várva más jutalmat, mint azt, hogy tudom: a Te szent akaratodat teljesítem. Ámen. (Loyolai Szent Ignác imája)
Isten gyermeke tett Asandei Adrienn Barabás Nóra Ganghamer Aliz Bíró Hanna-Boróka Antal Soma
Pál András/ id. Gál Miklós (évf.) Nagy lajos (1. évf.) Kósa Julianna, Sipos Gabriella/ Kedves Domokos és Rozália Füstös Antal Hajnal és László cs. h. / id. Tankó Imre, fiai, Nagy Anna éa a cs. h. id. Antal Péter, Rozália és a cs. h. Lászlókért, apa és fiai/ Czirják László, Ilona, Antal és Anna Incze Piroska (6 hetes) Jézus szent Szíve: 630, 700, 1100, 1900. Szent Péter és Szent pál Apostolok: 630, 700, 1100, 1900.
A bátor szívű vitéz Szent László király (1046-195) hitte, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra válik (Róm 8,28). Ezért magát egészen Istennek és az ország népének szentelte. Feladatai közepette mindegyre megtapasztalta Isten erejét és jeleit. Az Úr pedig megdicsőítette a benne bízó Lászlót. A nép ezt a tündöklő, bátor szívű vitézt, erényes magyart megismerte és szívébe zárta. László a magyar kereszténység oltárára népe első apostolait emelte 1083-ban, akikre mindig föltekintett: István királyt, Imre herceget, Gellért püspököt, Benedek és András szerzeteseket. A fiatal magyar kereszténység sápadt ege, azóta mindinkább szentekkel, csillagokkal, nagyságokkal ékes. Igaza van Prohászka püspöknek: „a nemzet akkor válik kereszténnyé, amikor eszményeit keresztelik meg”. Ha pogány eszméket követ,a ma magyarja, mi lesz belőle? Mária Szeplőtelen Szíve emléknap, Jézus Szent Szíve másnapján van, amikor egyénileg és közösségileg is kifejezzük hálánkat a Szűzanya iránt. A hála fokozott tisztelet az iránt, aki jót tett velünk vagy jót tett nekünk. A Szűz Mária iránti gyermeki tiszteletünk, a megélt hálánknak az ismertetője. A háláról tett tanúságot a Szűzanya 1940-ben, amikor Natália nővérrel közölte: „Szent István az országot a mennyei Atyától kapta, és mivel fia meghalt, örökségül nekem
adta. Én ezt az örökséget elfogadtam. Más országok is felajánlották magukat nekem, de örökségem csak ez az ország. Történelmében megjárta a keresztutat, de soha el nem pusztul.” (Mária, Világ Győzedelmes királynője, 120-121.). Mária Szeplőtelen Szíve, oltalmazz meg minket! Szent Péter és Pál apostol fejedelmek közös ünnepe június 29. E napon adják át ősi hagyomány szerint az elmúlt évben kinevezettt érsekeknek a palliumot Rómában, a lelki és kormányzati hatalom jelét. Ez a pallium szimbolizálja a vállra vett eltévedt bárányt. Az apostolfejedelmeket is ez köti össze: ők is elveszett bárányok voltak, és Jézus kegyeskedett a vállára venni őket. Ez a gondoskodás nem maradt hatás nélkül bennük. Egy IV. századból származó adat szerint a Néró féle keresztényüldözés idején, 67. június 29-én adták életüket Krisztusért.
lSzerkeszti: Szent Kereszt PlébánialCsíkszereda, 530230, Kossuth Lajos u. 38 sz., Harghita mege lhttp://csikszeredaszentkereszt.ro/lplebcsik@gmail.comltel/fax:0266-311-726lFőhat. eng. szám:385/2004lBankszámla szám: RO29 RNCB 0159 0154 1320 00001lNyomtatja a Tipographic nyomdal