Egyházközségi
Csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia hetilapja 18/26.
Galatia a kelta galatákról kapta a nevét, akik Kr. e. 4. században átkeltek a Boszporuszon és elfoglalták Anatóliát. Lakóterületüket kelta törzsi alapon osztották be. Kr. e 25-ben a Római Birodalom provinciája lett. Szent Jeromos (347-420) idejében még kelta nyelven beszéltek. Úgy tartják, hogy Szent Pál által megtérített néptörzsek közt a galaták voltak a legvadabbak. Az apostol 3. missziós útja végén írta a levelet, melyben a zsidózóktól óvja: „ne hagyjátok, hogy újra a szolgaság igájába hajtsanak titeket.” (Gal 5,1. 13-18) Sokféle szolgaságunk van: szolgái vagyunk a megszokásainknak, érzéseinknek, érzelmeinknek, az elvárásoknak, a bűnnek és mindenki hozzáteheti, hogy minek a szolgája, mi az, amitől nem tud szabadulni, és akadályozza a keresztény életét. Mindenféle szolgaság épp oly elidegenedés az Isten szerinti élettől, mint a ránk nehezedő félelem kalodája. Egyedül Krisztus tett szabaddá bennünket, és szabadok, akik a Szentlélek vezetése alatt élnek, és nem teljesítik a „test” kívánságait. Pál apostol a test alatt a földies
Örök szeretettel örök üdvösségért gondolkodású embert érti. Rámutat arra, hogy a mózesi törvény szolgaságából is kiszabadultunk, amikor átadtuk magunkat Krisztusnak és a Szentlélek indításának. Oktalanoknak mondja azokat, akik testben akarják bevégezni, amit lélekben kezdtek. Kijelenti, hogy Isten gyermekeinek szabadságát Krisztus szerezte meg. Az olvasmányban Illés, az ószövetség
2019. június 30.
egyik legnagyobb szent személyisége, a karmeliták ősatyja. Kr. e. a 9. században az Úr indítására felkereste Sáfát fiát, Elizeust, aki éppen szántott, és rávetette köpenyét, ezzel fejezte ki meghívását. (1Kir 19,16b, 19-21) Elizeus nyomban elbúcsúzott szüleitől, majd az ökröket, amikkel szántott levágta és követte Illést. Tette olyan, mint később az apostoloké, akik mindent elhagyva követték Jézust. Az Isten mellett való döntés és elszakadás a korábbi élettől segít, hogy lelkületünk Jézuséhoz hasonlítson, szabadok legyünk. Jézus rámutat megkötöttségeinkre is. (Lk 9,51-62) A szamaritánusok egyszer befogadták Jézust, de most mivel Jeruzsálembe megy elutasítják. Erre a szeretetlenségre az apostolok irgalmatlansággal akarnak válaszolni. Jézus pedig rámutat, hogy ő irgalmasságot akar és nem pusztítást. Elutasítja az iránta tanúsított eltorzult szeretetet is. Nekünk a ‘szabadságért’ naponta meg kell küzdenünk előítéleteinkkel és szabadnak kell lennünk a változásra, őriznünk kell a változás képességét. Ez akkor lehetséges, ha életünk fixpontja Krisztus és az ő szeretete. Jézus útközben három tanítványjelölttel találkozik, kettő maga jelentkezik, egyet pedig Ő hív. Mindháromnál ott vannak a fenti akadályok. Jézust követhetjük mi is, ha elszakadunk az anyagi biztonságtól, a családtól és a halogatástól. Jézus bátorságot, radikális döntést kíván minden időben, és cserében vállalja az üdvösségre vezetést. Dr. Darvas-Kozma József
„Isten az én osztályrészem, örökségem tőle várom.” Zsolt 15,2
„Járjunk együtt” ministráns – hittantábor
Főegyházmegyénk a hivatások évét üli. Idei táborunk mottóját és tartalmi irányvonalát ehhez igaz tottuk. 2019. június 24 – 26 között színes programokkal, kirándulással és csoportos foglalkozásokk tanúságtételekkel gazdagított napok részeseivé váltak a Szent Kereszt Plébánia ministráns-hittanos Közösen tapasztaltuk meg Isten irántunk való nagy szeretetét az őrangyalos program által, a játéko felszabadult örömében, a színes estben, a tábortűz mellett énekelve, illetve hallgatva a Segítő Nővére a pálos és piarista atyák, valamint a papbácsik előadásait.
„Az idei ministráns tábo tott számomra. A ránk papbácsik idén is kemén Érdekes, színes és mozga szerveztek, nem hagytak Boldogság tölt el, hogy ilye körül, hálás vagyok nek újabb dolgokat, amivel a tudtuk fejleszteni. Köszö részese lehettem három il
„Ez már a sokadik tábor telt. Volt pár dolog, ami a Áron Múzeumba, majd a vettünk részt. Szokatlan v keményfalvi Fagyigyárt és viták, de azokat hamar el nagyon aranyosak voltak, a három papbácsinak és a megszervezni.”
Az „örvendetes olvasó” második titka: akit te, Szent Szűz, Erzsébetet látogatván hordoztál. Mária köszöntésekor Erzsébet betelt Szentlélekkel, és méhében a leendő előfutár, Keresztelő János megkapta a megszentelő kegyelmet. Az ünnep tartalma az a három hónap, amit Mária nagynénje, Erzsébet és Zakariás házában töltött, egészen János születéséig. A magyarság, hogy megkapja Isten áldását, minden munkáját a Szűzanyával és az ő oltalma alatt végezt aratás és a gabona begyűjtésének idejére eső ünnepnek a Sarlós Bo szony nevet adta. A legenda szerint, az Egyiptomba menekülő Sze emlékét is őrzi az ünnep. A csíki hagyomány szerint Mária és Jézus ragyog minden búzaszemen. Az egyház számára az ünnepet VI. Orb rendelte el 1389-ben, Mária oltalmát kérve a nyugati egyházszakadás néséért. Ez időtájt szentelték fel Csíkszereda vásároshely Sarlós Bo szony kápolnáját, amely a Főtér, a Megyeháza és a Sapientia EMTE s állt, ahol még 1721-ben és 1744-ben kánoni vizitációt tartott Erdély p A kápolnát 1754 körül bontották le, amikor felépült a Szent Kereszt t
hKedden Sarlós Bol-
zíkal, sai. ok ek,
dogasszony ünnepe, Csíksomlyói kegytemplom búcsúja: 1030 és 1900. hPénteken meglátogatjuk betegeinket. hPénteken keresztelői felkészítő 1800 órakor. hSzombaton az Ezer székelyleány napja, 900 órakor gyülekező a Szabadság téren, 1100 órakor Ünnepi szentmise a Hármashalom oltárnál.
or sok élményt nyújvigyázó tanárok és nyen megdolgoztak. almas programokat k minket unatkozni. yen emberek vesznek kik. Tanulhattunk a kereszténységünket önöm, hogy idén is lyen napnak!” Szabó Antónia
Isten gyermeke tett Tankó Kincső Csilip Márk-Emil Puskás Panna
om a ministráns társaimmal, de úgy érzem az idei tábor volt az, amelyik a legjobban az eddigi években nem volt és ez nagyon tetszett. Az első nap elmentünk a Márton a Gyilkos-tóhoz, Békási szoroshoz, a gyergyószentmiklósi Örmény templomba misén volt, mert a mise nem a hívek felé fordulva történik, hanem háttal. Meglátogattuk a még sok érdekes helyet. Sok élményben volt részem a táborban, igaz voltak kisebb l is simítottuk. Kedd este tábortűzzel és a színes esttel zártuk a napot. A kisebbek és megmutatták nekünk, hogy mennyire tehetségesek. Köszönöm mindenki nevében a két hittan tanárnőnek a sok törődést, és hogy képesek voltak nekünk ezt a tábort Hegedüs Orsolya, Ifisek
te. Így az oldogas�entcsalád s arca ott bán pápa megszűoldogas�szögében püspöke. templom.
700 1900 700 1900 700 1900 700 1900 700 1900 700 730
Házasságot kötött Kelemen Péter és Deák Erika Mária Kömény Tamás és Boros Szidónia
Halottaink Moldován Angela 64 éves Márk Emil 68 éves
id. és ifj. Burista Árpád és Rozália/ id. Györgypál János és a cs. h. Kovács Judit (1. évf.) Erőss István és Anna/ Baricz Zsuzsanna és Annamária Görbe Miklós, Rozália és a cs. h. Veress Klára/ Györfy Klára (1. évf.) Péter Bálint és Gizella Bakó László (12. évf.)/ Simon Erzsébet és Zoltán Nagy István (6 hetes)/ Szőke Árpád (6 hetes) Ávéd József// Nagy Galaczi János és Irén Bencze István Ferencz Julianna, János, Silló Károly, Borbála/ Vitos Dénes és Terézia Barta Ferenc, Anna és a cs. h.
Árpádházi Szent Margit - (Isten rabjai könyv illusztráció) - Szántó Krisztián
Mink kinek a rabjai vagyunk? Gárdonyi Géza csodálatosan fogalmazza meg Isten rabjai című művében, – hogy könnyen az anyagiak és testi vágyak, sőt a külső törvények alárendeltjeivé válhatunk. Erről szól a Nyulak szigetére menő Jancsi és Szikárdusz fráternek a látottak alapján történő beszélgetése. Egy potrohos, részeg nemes tántorgott előttük, bele is esett a sárba. Jókedvét nem zavarta a sárba esés. Gúnyolódva mondta a barátoknak: „Nem tudjátok, mi a jó!? – Hogyne – felelte nyugodtan Szikárdusz –, hiszen látjuk: sárban heverni a jó! S odább lépett. – Látod – mondta (a tót Szikárdusz) Jancsinak –, ez az ember látszik neked, hogy úr, pedig nem úr. Rab. Testnek rabja. (…)
(Arrább) a csoport közepén egy asztalka állott. Az asztalkánál egy agg zsidó ezüst dénárokat olvasott három fiatal elé. A negyedik a fejét a jobb vállára hajlítva írt ónnal sebesen. – Látod: pénz rabjai. És szótlanul haladt tovább. Lenn a hévízi malomnál három bársonydolmányos, bársonysüveges úr lovagolt el. A szél a lovak sörényét balról-jobbra borzolta. Ragyogott rajtuk a sok aranylánc, süvegükön a boglár, karjukon az ékes kövek. A lovak csótára is csillogott a kövektől. – Látod – mondta Szikárdusz –, pompa rabjai. Jancsi utánuk bámult. – Mindenki rab-e? – kérdezte félénken. – Mindenki – bólintott Szikárdusz. – A király is? – A király is. – Kinek rabja a király? – Nemzet rabja. – Mink is rabok vagyunk-e? – Mink is. – Mink kinek a rabjai vagyunk? – Isten rabjai, fráterkám. Szótlanul mentek tovább. A révhez értek. Szikárdusz ottvártukban rámosolygott a fiúra: – Vajon mit gondolsz tied feje: kinek jobb rabja lenni? Úrnak-e, földbirtoknak-e, pénznek-e, asszonynak-e vagy jóságos Istennek?” (12. rész) Szikárdusz fráter kérdésében a „jóságos Isten” rabjainak lenni, nem rabság, hanem szerető kötődés a szerető Istenhez.
lSzerkeszti: Szent Kereszt PlébánialCsíkszereda, 530230, Kossuth Lajos u. 38 sz., Harghita mege lhttp://csikszeredaszentkereszt.ro/lplebcsik@gmail.comltel/fax:0266-311-726lFőhat. eng. szám:385/2004lBankszámla szám: RO29 RNCB 0159 0154 1320 00001lNyomtatja a Tipographic nyomdal