Aprilis 2017 issu by Balazs Tunde

2017. április

Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja

Tartalom 2. oldal: Kérdezhetjük? - Dr. Darvas-

Kozma József 3. oldal: Húsvéti öröm - Tamás József püspök 4-5. oldal: A tojásírás dinamikája Dr. Bakó Mária Hajnalka, Játékos ismerkedés szentekkel - Vitos Antal 6-7. oldal: Szent László-év 7. - Dr. Darvas-Kozma József

8-9. oldal: A csíkszeredai Mikó-vár -

Sárközi Sándor 10. oldal: Szakrális Maraton 11. oldal: Előttünk a múlt - Christoph Dohmen 12-13. oldal: Mese a szamárról és az oroszlánról - Katóca 14. oldal: Humor 1901-ből 15. oldal: Rejtvények és megfejtők 16. oldal: Harangszó - Kassák Lajos

VIII. évfolyam 4. szám

Kérdezhetjük

Húsvétkor olyan gazdagító, felszabadító ünnepet kívánunk, ami már létezik, ugyanakkor mindenki számára elérhető, megszerezhető, amennyiben személyi felkészüléssel erre magát alkalmassá teszi. E kívánságban benne van a megtapasztalt jó és annak akarása, hogy másnak is legyen része benne. Miért kívánjuk a húsvéti ünnepet? Kell a húsvét, mert nélküle nem lehet igazán megmondani, kicsoda az ember. Hogy kik, honnan, miért vagyunk és hová tart életünk, minderre igaz választ csak Jézus adott. A húsvéti esemény – a hívő embernek – átfogó képet nyújt Jézus Krisztusról, magunkról és jövőnkről. A húsvéti misztérium az életet meghatározó és átható esemény és igazság. (Jn 20,1-9) Szent János bemutatja Mária Magdolnát, aki talán társnőit megelőzve sietett Jézus sírjához. Majd a döbbenetes hír hallatán Péter és János gyorsan siettek a sírhoz, hogy megbizonyosodjanak a történtekről. A látás élménye, a szavak nélküli látvány ébresztette Jánosban és Péterben a csodálkozást és a hitet: „látták mindezt és hittek”. Az apostolok hite meggyőző jeleken nyugodott: Jézus megjelenésein. Meggyőződtek arról, hogy ugyanaz a személy áll előttük, mint akit halála előtt ismertek, ugyanazzal a szeretettel és a megváltás művének a befejezésével. A húsvéti hit tartalma az, hogy Jézus a valóságos halálon átment a valóságos örök életbe, s ezzel megmutatta, hogy mi a földi élet egyetlen célja. A megismert cél által biztosan tudunk tájékozódni összekuszált emberi világunkban. Így életünk és minden tevékenységünk a célra irányul, és minden részlet-megvalósítás ehhez visz közelebb. E haladás mindig sikert jelent. A siker pedig örömmel jár, életérzéssel, életigenléssel. Ezért kell a húsvét!

Mikor ünnep nekünk a húsvét? Ha bensőleg is készülünk a húsvétra, mert Krisztus feltámadása a mi feltámadásunknak is forrása. Mi a keresztség által öltöztünk be az ő halálába és feltámadásába. Ezért mondja az apostol, hogy „Isten vele együtt minket is feltámasztott.” A vele való új közösség, amely az egyház hitében lett teljessé, arra ösztönöz, hogy életünket az égi értékek felé irányítsuk, mert csak így lehetünk azok örökösei. (Kol 3,1-4) Keresztségünk óta állandó kapcsolatban vagyunk Vele. Ez a kapcsolat: az imádság, szentségek, a szentmisék és ünnepek. A Jézussal kialakított kapcsolat révén hitben gyarapodunk, még akkor is, ha ez nem annyira tudatos és látványos. Ha életünkhöz, a Jézussal való találkozásaink személyes élményeihez hozzászámítjuk az eltelt nagyböjti készületünket, amióta szentgyónás és szentáldozás révén élvezzük az Ünnepelt társaságát, és Vele együtt éltük át nagyhetünk felemelően szép liturgiáját, elmondhatjuk, hogy hitünkben megerősödtünk. Ünnep nekünk a húsvét, mert Krisztussal vagyunk. Most lelkierőt, kegyelmet kapunk, hogy úgy tudjunk örülni, mint az apostolok: valóban feltámadott! Alleluja! Miben különbözik húsvét más ünnepeinktől? Így is kérdezhetem: mit érne karácsony vagy nagypéntek húsvét nélkül? Jézus életének minden mozzanatát feltámadásának fénye világítja be. Minden keresztény ünnep koronája a húsvét, mert Krisztussal feltámadva (a hit jelei, a szentségek által) istengyermeki életet nyertünk. A feltámadt Jézus tette – a húsvéti misztérium – az emberiség nagy kincse, amit nemcsak magunkért kaptunk. Amint az asszonyok és az apostolok befogadták a Feltámadott ajándékát, ugyanúgy hirdetőivé is lettek. Jézus hatalmat kapott, hogy ő legyen az élők és holtak bírája. (ApCsel 10,34., 37-43) Addig is, amikor eljön megítélni a világot, feladatunk, hogy hirdessük az örömhírt. Ma mi vagyunk az apostoli Egyház tanúi. Hiteles tanúságtétellel nekünk kell örömhírt vinnünk a reményvesztett világba. Feladatunk hasonló az apostolokéhoz. Az igazságra éhező világnak az örök élet értékeit kell nyújtanunk. Ehhez minden kedves Olvasónak kegyelemteljes húsvétot kívánok munkatársaim nevében, a főszerkesztő

Az imaapostolkodás szándéka áprilisra:

A fiatalokért, hogy képesek legyenek a saját meghívásukra nagylelkűen választ adni, komolyan elgondolva annak a lehetőségét is, hogy az Úrnak szenteljék magukat a papságban vagy a szerzetesi életben. KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja. Kiadja: ISSN: 2558-8389, Elérhetőség: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u.

Salus Communis Egyesület. Nyomtatás: Tipographic nyomda. Fővédnök: Tamás 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@ József segédpüspök. Főszerkesztő: Dr. Darvas-Kozma József. Szerkesztők: Ba- yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR lázs Tünde, Sárközi Sándor. Lapterjesztő: Sárig Annamária, Keresztes Enikő. Agentia M-Ciuc.

gondolatok húsvétra

Éjszaka,

Húsvéti öröm Jézus az utolsó vacsorán, amikor búcsúzkodik apostolaitól, többek között ezeket is mondta: „Ti majd sírtok és jajgattok, a világ azonban örülni fog. Ti szomorkodtok, de szomorúságotok örömre fordul”. (Jn 16, 20) Néhány órával később, amikor az áruló Júdás a Getszemáni kertben ellenségei kezébe adta a Mestert, akinek nyomon követhették további sorsát, valóban a szomorúság telepedett lelkükre és siratták Őt. Eközben Krisztus ellenségei diadalt ültek, mert minden úgy lett, ahogy eltervezték. Az apostolok szomorúsága nem tartott sokáig. Hamar átváltozott örömmé. Bár az első hírek még félelmet és hitetlenséget váltottak ki bennük, csak üres fecsegésnek nevezték a kapott híreket, de amikor meggyőződtek feltámadásának valóságáról, akkor lelkük túlcsordult az örömtől. Ezt az örömet többé senki sem tudta elvenni tőlük. Nem tudták elhallgattatni őket. Hiába fenyegették meg, hiába zárták börtönbe, hiába tiltották meg, hogy beszéljenek róla. Válaszuk: „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek” (ApCsel 5, 29). „Mi nem hallgathatunk arról, amit láttunk és hallottunk” (ApCsel 4, 20). Hiába feszítették keresztre Pétert és Andrást, kövezték meg Fülöpöt és Jakabot, fejezték le Pált és Tádét, hiába ölték meg Bertalant, Mátét és Simont, dobták forró olajba Jánost, vértanúságukkal még nagyobb tanúságot tettek örömükről.

sötétség, csend… A halál csendje. De ahogy múlik az idő s peregnek a percek, az órák, egyre erősödik az a bizonyos másik Csend: az Élet csendje. Még mindenki alszik, csupán két-három jeruzsálemi házban pislákol egy-egy gyertya lángja. Mozgolódás, edények halk koccanása, kendősuhogás. Asszonyok fésülködnek, ruhát öltve magukra türelmetlenül, könnyezve és meghatottan készülődnek. Vége a szombatnak…Egy kakas készül új napot hirdetni. S lám! Különös csillag uralja a hajnali égboltot! Fénye átragyog kis házakon, a Golgotán, Jeruzsálemen, Palesztinán, sőt átöleli az egész világegyetemet. Egészen más, mint 33 évvel ezelőtti testvére… Különös… Mintha ma minden másként hatna… Mintha a természet erői valami titkos összeesküvést szőttek volna, melynek a hajnalban útnakinduló asszonyok egyszerűen áldozataivá válnak… Igen, valami történt! S ahogy lassan egyre feljebb kúszik a Nap a horizonton, feltűnik egy útkereszteződés, asszonyok találkoznak. Csendesen zengő, olajok finom illatával keveredő hangjuk különös elegyet képez a jeruzsálemi úton. De mi ez? Ki mozdította el a követ? S hová tűnt a sírból a holttest? Ki ez a fehér ruhás ifjú? „Ne féljetek! Nincs itt, feltámadt! Menjetek, mondjátok meg a többieknek is!” S a türelmetlen kíváncsiság, mely szétoszlatja a hajnali álmosság legkisebb foszlányát is, most riadt csodálkozássá, emberfeletti erővé alakul át. „Apostolok, tanítványok! Keljetek! Feltámadt! Üres a sír! Nincs már ott! S mi ennek tanúi vagyunk!” Valóban különös érzés ez… Kezdetben riadtság, félelem, majd béke, öröm, megnyugvás… Halálból élet, szomorúságból kitörő öröm, bűnből üdvösség, Krisztus vércseppjeiből gyógyír. Az Élet Szerzője és Beteljesítője halott volt és most él, és hirdeti, hogy van élet a halál után, van lehetőség a bűnből való felemelkedésre.

„Ti sírtok és jajgattok!” Ez a jézusi kijelentés sokszor válik osztályrészünkké is. Sokszor találjuk szembe magunkat a gonoszság uralmával, amely megpróbál Krisztushoz való tartozásunk miatt, sok fájdalmat és kellemetlenséget okozva. De mily vigasztaló az ígéret: szomorúságtok örömre fordul. Mert sem a gonoszság, sem az igazságtalanság míg a világ nem üli diadalát! Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek. Az igazság napja, bármennyire is tornyosulnak elébe a felhők, mindig felderül, mindenre fény derül egyszer. Nem örökös nagypéntek az életünk. Men�nyei Atyánknak gondja van hű gyermekeire! Idei húsvéti ünnepünkön ez a jézusi ígéret töltse be lelkünket, adjon reményt és erőt minden küzdelmünkhöz és megpróbáltatásunkhoz! Ezekkel a gondolatokkal áldott, kegyelmekben gazdag húsvéti ünnepeket kívánok: Tamás József püspök

Az igazi húsvét ott kezdődik, ahol Jézus a zárt ajtók ellenére megjelenik a centrumban, életünk közepén, és így szól: „Békesség nektek!” - mert ebben a békességben maga Krisztus van jelen! forrás: http://www.magyarszentek.piar.hu

írás ...

Az első hímes tojásokat boldogemlékű Alberta nénitől (Zsidó Erzsébet szociális nővér) kaptam ajándékba még gyerekkoromban. Sokat gyönyörködtem bennük, néztem minden oldalról, igyekeztem felfedezni a titkát, ami alapján megrajzolták viasszal. Lenyűgözött geometriája, pontos vonalvezetése, a kialakuló szabályos forma, az uralkodó egyenes és ha kell görbe vonalak a kerek formán, a tojáson. A piros alapon fehér mintás „írott” tojás az élet alapvető elemét fejezi ki: piros a vér, az élet maga, a halálon átívelő Élet is, a feltámadásé. A fehér az ártatlanság megtestesítője, a felbontatlan színalap, a minden készség tárhelye, a készenlétben várakozó titoké. Jó volt ízlelgetni gyerekként ezeket a jelképeket, elmélyíteni a későbbiekre, felvértezni magam a ritkaságszámba menő „lelki adathordozóval”. A 70-es években műszaki rajzolóként dolgoztam a Vízügy tervező osztályán, amikor rendkívüli felkérést kaptam egyik kollégámtól, a gyimesi származású Mihók Istvántól. Elmondta, Magyarországról megkeresték, hogy szeretnének kiadni egy hímestojás mintás könyvet. Ő nagyon sok mintát tud, le is tudja rajzolni ceruzával a mintát nagy vonalakban, de adni kéne neki egy szép formát, és tussal kellene megrajzolni, átlátszó, pausz papírra, szép vonalvezetéssel. Mondanom sem kell, mennyire megörültem a felkérésnek. Tanulmányoztam a mintákat újra, éreztem, gazdagodok minden felfedezéssel, amint összeállt bennem a kép a tojásírás művészetéről. Csodálatos magyar nyelvünk írásnak 4

mondja húsvéti tojás díszítését, és nem rajzolásnak. Valamikor ezek a jelek írásjelek lehettek, amivel valami nagyon fontosat „írtak”: a „feltámadás” örömhírét. A tojásmintákat A4-es formára helyeztem el, megadva a lapnak a szabvány keretet. Már a szépen elkészített keret jó érzéssel töltött el, érezhető volt, hogy valami szép dolog kerül majd bele. A keretet beosztottam téglalap alakokra. Minden téglalapba került egy tojásminta, alatta 5 mm-es mezővel, ahova a minta neve íródott. Mikor mindez elkészült, meg lehetett szerkeszteni a tojás keretét. A szabályos formát, a „sablont” másik tervező kollégám, Kilyén Árpád szerkesztette meg nekem körzővel és vonalzóval, vastag kartonra. Ezzel húztam meg a tojások körvonalát. Még egy kis fület is ragasztott rá, amivel mozgatni tudtam a sablont, hogy ne maszatoljam el a rajzot. Nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a munkába. gyönyörűség volt dolgozni vele. Kollégám, Pista, csak hozta a szebbnél szebb mintákat, kézzel rajzolva, amiből a pontos mintát kellett megalkotni. Sikerült. Körülbelül kétszáz különböző mintát rajzoltam meg ezzel a technikával, mind gyimesi gyűjtés.

... mintákkal

Oltárra emelt barátaink

játékos ismerkedés szentekkel

1. Assisi Szent Ferenc "fiai" nem sokkal az alapító halála után már megjelentek Magyarországon is. Első kolostoruk Esztergomban épült, 1228 táján. Szent Ferenc első rendje később három ágra tagolódott; közülük a Konventuális Kisebb Testvérek Rendjének tagjai, azaz a minoriták pontosan 400 évvel ezelőtt, 1617-ben telepedtek meg magyar földön. Elsősorban Kelet-Magyarországon és Erdélyben alapítottak rendházakat. Az erdélyi minoriták legnevesebb szentéletű személyisége is a letelepedés századában született Háromszéken. Kiről van szó? 2. Szent I. Kallixtusz pápa 1800 éve, 217-ben foglalta el Szent Péter székét. Mint felszabadított rabszolgából lett szerpap került a pápai trónra. Nagyon súlyos nehézségekkel kellett megküzdenie: a Szentháromságtagadó eretnekekkel és égető lelkipásztori kérdésekkel, mint a bűnbánat, a házasság és a hittagadókkal való bánásmód. Szent I. Kallixtusz melyik pápát követNem emlékszem már, mennyi te a péteri szolgálatban? idő alatt készült el a munka, nem 3. Szent Anzelm egyháztanító, az első nagy skolasztikus teológus, nagy-nagy buzgósággal kutatta az isteni ment hamar, szolgálat mellett. bölcsesség magasztos titkait. Írásaiban kifejtette, hogy Örömmel dolgoztam, betöltött az ha Istenről az emberi értelem fogalmat alkothat, ekalkotás öröme.Abban az időben kor Isten valóban létezik is. Tehát Isten létét bizonyítja barátsági alapon készültek az ilyen az is, hogy az emberek tudatában él Isten fogalma. munkák, kollégám hálából megtaTovábbá a „Miért lett Isten emberré?" című művében nított magára a tojásírásra, annak megállapította, hogy az Ige megtestesült volna akkor mesterfogásaira, így elmondhatom, is, ha az első emberpár nem követett volna el bűnt, mert Neki öröktől fogva szándéka volt nemcsak az hogy eredeti „mestertől” tanultam ember megteremtése, hanem az Ő megtestesülése a gyimesi hímestojás írást. Az első is. Ezek az anzelmi gondolatok rendkívüli mértékben kesicéimet is ő készítette el. védelmezik és magasra emelik az emberi méltóságot. Melyik angol nagyvárosnak lett a püspöke Csak sokkal később hallottam arról, Szent Anzelm? hogy elkészült a kiadvány, de abból 4. „Ég királynője, e világ jeles újjászervezője, végső sajnos nem kaptam, nem is láthattam. könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökKórházpasztorációs szolgálatom alatt kel papokkal, az országot a néppel s az urakkal a találkoztam a kollégám feleségével, te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet a te kezedbe ajánlom.” Ezekakitől megtudtam, hogy megvannak kel a szavakkal ajánlotta a halálos ágyán fekvő az eredeti munkáim Gyimesfelsőlokon. Szent István király országát és a magyar egyházat Szűz Mária oltalmába. Ez a felajánlás Sok éven át szorgalmasan „írtam” a toHartvik püspök legenda-szerkesztményében jást, és lám, mára már elengedhetetlen olvasható, amely 1116 körül íródott latin kelléke a húsvéti ünnepnek, széles körben nyelven. Még melyik, a XVI. században elterjedt a művészete, hagyománnyá nőtmagyarul írt Szent István-legenda tartalte ki magát mindenki örömére. mazza a felajánló imát? Bakó Mária Hajnalka

Összeállította: Vitos Antal 5

Szent Uralkodása első felében számára a legnagyobb problémát az ország nyugati végein tartózkodó Salamon király jelentette, aki IV. Henrik német uralkodó pártfogását élvezte. Emiatt – kihasználva a császárság és a pápaság között folyó invesztitúraharc nyújtotta lehetőségeket – Salamonnal és Henrikkel szemben László király a pápapárti német erőkkel, a belső ellenzékkel lépett szövetségre. Salamon a sógorához fordult segítségért és amint három évvel korábban tette, elővette azt a szégyenletes “ütőkártyát”, melyet Péter király is alkalmazott: felajánlotta hűbérül Magyarországot a német birodalomnak. László éppen a megválasztott német ellenkirály, Rheinfeldi vagy Sváb Rudolf leányát, Adelhaidet vette feleségül 1078-ban. E frigyből született László király Piroska nevű lánya (+1133), Komnénosz II. János bizánci császár felesége. Első házasságából is csak egy leány született, aki később Jaroszláv orosz herceg hitvese lett. 1078 elején Luitpold osztrák őrgróf és a bajor formbachi grófok is elfordultak IV. Henriktől. A szomszédos Eckbert formbachi gróf Henrik elől kénytelen volt Magyarországra menekülni. Alighanem az itt tartózkodás nyomán, házassági kapcsolat is szövődött a megözvegyült magyar királlyal, mert Eckbert öccsének, Henriknek leányát, Himmiltrudot, a formbachi kolostor alapítóját 1095-ben “magyar királynénak” írják.

László 1078–79 fordulóján eredménytelenül próbálkozott Salamon határszéli királyságának felszámolásával, sőt akciójával kiváltotta IV. Henrik büntető hadjáratát: 1079 pünkösd táján Regensburgból személyesen vonult a keleti végekre, de kudarcot vallott. Annyit azonban elért, hogy Luitpold behódolt neki; a Lajtán-inneni részt pedig elveszítette.

Ekkor végleg lemondott arról, hogy Magyarországot hűbérbirtokává tegye. Salamon egy ideig remélte, hogy sógora megsegíti, de amikor 1080-ban Luitpold ismét szakított Henrikkel, és éket vert Pozsony és Regensburg közé, megadta magát. Salamon elfogadta a főpapok és a főurak által megszerkesztett békét, amely szerint Pozsony különállását feladva hazatér, királyi jövedelmet kap, de önálló országrészt és hatalmat nem. A békeállapot nem csupán ahhoz járult hozzá, hogy László uralma megszilárduljon, hanem lehetővé tette az állam intézményeinek újjászervezését is.

Salamon rövidesen megbánta behódolását, s 1082-ben László életére tört, összeesküvést szőtt, mire a király elfogatta és a visegrádi Sibrik-dombi börtönbe záratta. Innen 1083-ban, a szentté avatások idején engedte szabadon Salamont. Ahogy a krónikás feljegyezte: „Szent István király és Boldog Imre hitvalló testének felemelésekor néhány napig a király mellett tartózkodott.” Salamon nem sokáig vett részt a nemzetségének is szóló, általános örömünnepben. Ismét német földre ment, feleségéhez, de a német császárlány a trónját vesztett királlyal már nem állt szóba. Salamon ekkor otthagyta a nyugati, keresztény világot és a pogány besenyők Kutesk (Cselgü) nevű vezéréhez ment:

t László év 7. „Megesküdött neki, hogy Erdély tartományt tulajdonába, leányát pedig feleségül adja, ha megsegíti László ellen. Kutesk (Cselgü) vezér pedig a hiú reménytől csábítva nagy tömeg kunnal (besenyő) egészen Ungvár és Borsova vidékéig hatolt be Magyarországra. Ezt hallván László rájuk rontott: sok ezer kun (besenyő) semmisült meg színe előtt, hullott kardélre hányva. Salamon király pedig úgy menekült el Kuteskkel, mint kitépett tollú kacsák a keselyű karmai közül.” Salamon ezek után végképp eltűnt a történelem színpadáról. Valószínűen 1085-ben, a besenyők egy görög földi hadi vállalkozásában vesztette életét. Erről felesége is tudomást szerezhetett, mert 1086-ban Judit újból férjhez ment, ezúttal a cseh herceghez. A magyar krónikás hagyomány úgy tudta, hogy Salamon eltűnése nem halálát, hanem életének a keresztény szentség irányába való fordulását jelentette, és ezentúl mint remete élt.

László király kiemelkedő tette volt az 1083-as szentté avatások kezdeményezése, megszervezése és véghezvitele. Az István király halálát követő zűrzavaros négy évtized alatt a nép sóvárgással gondolt István királyra, amikor béke és rend honolt az országban. László szívvel-lélekkel István műve folytatójának tekintette magát. Mivel István király, Imre herceg, Gellért püspök, András és Benedek remeték helyi tisztelete már évtizedek óta folyt, ezért László megíratta István és Gellért életrajzát. VII. Gergely pápától engedélyt kért és kapott, hogy „emeljék fel azok testét, akik Pannóniában a hit magvát elvetették”, s a pápa legátust is küldött Magyarországra Teuzo személyében. László király személyes és aktív jelenléte emelte a szentté avatás jelentőségét. Jelen volt Odilo Saint Gilles-i apát is. A király, a főpapok, a fő-

urak és óriási tömeg jelenlétében július 25-én Csanádon tartották Gellért, augusztus 20-án Székesfehérváron István, majd András és Benedek remeték, november 5-én pedig Imre herceg hamvainak felemelését, szentté avatását.

Istvánt példaképének tekintette, mert ismerte a bibliai bölcs Salamon mondását: „Jövőkép nélkül elpusztul a nép!” Belátta, csak akkor tudunk megmaradni, ha a keresztény szentség összeforr a nemzeti szellemmel. Ezt maga is megjelenítette. Helyesen írta Prohászka Ottokár püspök: „Szent László nem tanít, ő nem apostol, de ő küzd, harcol, s győz a kereszténységért. A nép hajlamait, harci hagyományait, bátorságát, vitézségét lépteti be az eddig inkább csak tűrő, szenvedő, csöndes megadású kereszténységbe, s ezzel vezeti be az Egyházat a magyar népéletbe. A népnek ugyanis a hős, a dalia, a vitéz harcos tetszik. Az ősi dicsőség pogány egén ott ragyogtak a hősök, a magyar kar, a bátor szív, amelytől egy világ reszketett, nem szűnt meg lelkesíteni a népet, s eddig ez mind hiányzott a kereszténységben. Az emberek meg voltak ugyan keresztelve, de a nép még nem, mert a nemzet akkor válik kereszténnyé, amikor eszményeit keresztelik meg. A régi vitézséget Szent László tüntette fel önmagán; e jellemvonása által szívén ragadta meg a nemzetet, amelynek öröme és eszménye László lett; dicshimnuszt zeng a legenda róla, alakjában beleszövődik a nemzeti lelkesülés minden nagy gondolata s meleg érzelme. A kereszténység ezentúl már nemzeti életté, a keresztény király a nép hősévé vált.” (Összegyűjtött munkák XII., Budapest 1927, 112-113.) Dr. Darvas-Kozma József

székely értéktár

A csíkszeredai Mikó-v

A Csíki Székely Múzeumot 1930ban alapította a Csíki Székely Múzeum-egyesület: Domokos Pál Péter tanár, Nagy Imre festő és Vámszer Géza tanár. Az első kiállítást 1931-ben nyitották meg pünkösd napján. Tulajdonképpen a több mint 140 egyház- és képzőművészeti, valamint néprajzi tárgy kiállítása révén született meg az intézmény, s fokozatosan megindult a múzeumi tárgyak gyűjtése a Csíki Székely Múzeum javára. A múzeum jelenlegi gyűjteménye 65 537 régészeti és 8675 néprajzi tárgyból, 5758 régi könyvből a csíksomlyói ferences állományból, 809 levéltári és 2096 numizmatikai tételből, 7725 ékszerből, fegyverből, képző- és díszítőművészeti tárgyból, Nagy Imre 6271 darabos hagyatékából, 2536 tételes természetrajzi gyűjteményből, 1448 ásványvizekkel kapcsolatos tárgyból, valamint 83 tudományés technikatörténeti tételből áll. 8

székely értéktár Mikó Ferenc1585 körül Hídvégen született. Rokona volt Kemény Jánosnak és Bethlen Gábornak is. Gyermekéveit Hídvégen, az apai háznál és Brassóban töltötte. Előbb Barcsai András, majd Bethlen Gábor udvarában teljesített apródi szolgálatot. Híve volt a törökpárti politikának. 161334 között 13 alkalommal vezetett követséget, ebből hétszer a Portára. Atyai birtokán, Hídvégen unitárius templomot és iskolát állított fel és működtetett.

vár

Hivatali elfoglaltságai miatt viszonylag keveset tartózkodott Csíkban, a Mikó-várban. Gyulafehérváron palotának is beillő, igényes háza volt, a fejedelmi palotával átellenben – a mai görögkeleti székesegyház helyén. I. Rákóczi György fejedelem és az erdélyi rendek jelenlétében temették el 1635-ben, az akkor református kézben levő székesegyházban. Mikó Ferenc „Históriája a maga életében történt erdélyi dolgokról 1594– 1613” című munkája első képviselője a régi erdélyi magyar irodalom később kibontakozó fontos műfajának, az emlékiratnak.

Ez a késő reneszánsz kori, ó-olasz-

bástyás várkastély Csíkszereda egyik legfontosabb nevezetessége. Építtetője Hidvégi Mikó Ferenc(1585 k.–1635). Erdély akkori új fejedelme, Bethlen Gábor 1613-ban a fiatal és energikus Mikót Csíkszék főkapitányává nevezte ki. Mikó, aki már fiatal korától a fejedelem feltétlen híve volt, a középnemesség soraiból emelkedett fel a nagyságos urak közé. Az óolasz stílusú várkastély építésénél közreműködött az olasz Giacomo Resti, aki 1615-1634 között mint udvari építész Erdélyben dolgozott. A mintegy 75x70 m alapterületű, négyszögletes főúri kastély építését valószínűleg a 17. század harmincas évében fejezték be. Stílusa alapján az épület leginkább a radnóti, az alvinci és a szárhegyi várkastélyokkal rokonítható. 1661. október 21-én a temesvári Ali pasa török és tatár csapatai betörtek Csíkba, a várat elfoglalták és felégették. A romos állapotú épület helyreállítására évtizedekkel később került sor. Az újjáépített vár köré négy új olaszbástyás külső védőövet terveztek, melynek maradványai ma is láthatók a déli ol-

dalon. Az így megerősített vár a Habsburg birodalom keleti védelmi vonalában játszott szerepet. 1764-ig, a székely határőrség erőszakos megszervezéséig a császári csapatok laktanyája volt, ettől kezdve 1849-ig az első székely gyalogezred táborkarának székhelye. Az 1848-49-es forradalom idején itt volt Gál Sándor hadiszállása.1849. április 21-én Gál Sándor ezredes jelenlétében nagyszámú résztvevővel a Mikó-várban ünnepelték meg a magyar függetlenség kikiáltását. A szabadságharc leverése után is katonai hatóságok birtokolták a várat. Az 1880-as években fokozatosan feltöltötték a vársáncot. Rövid időközöket leszámítva (amikor különböző intézmények és hivatalok működtek a várban), a 20. század közepéig a katonaság folyamatosan használta a várat. 1970-ben, nagyméretű restaurálás után, itt kapott helyet az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum.1980-tól a vár udvarán tartják a minden évben megrendezett Régizene Fesztivált. 2009-ben felújították a Vár teret, az utána levő években pedig a teljes Mikó-várat.

A Csíki Székely Múzeum honlapja alapján összeállította: Sárközi Sándor piarista

ifi oldal

A Szakrális Maraton gondolata azzal a szándékkal jött létre 2016-ban és szerveződött meg Erdély több pontján, hogy erősítse az elköteleződést az európai béke és a keresztény értékek mellett. Ennek eszköze, a „Szakrális Maraton a Keresztény Értékekért, a Békéért!” zarándoklat, teljesítménytúra, amelyben összefonódik a testi (sportolás), lelki és szellemi megújulás ősi gondolata. NEM VERSENY, hanem figyelemfelhívó rendezvény,amelyen bárki részt vehet korhatár nélkül, egyénileg vagy csapatban (iskolák, szervezetek, csoportok)! Szeretnénk, hogy a résztvevők átéljék a természetben lévő növény- és állatvilág vizuális és akusztikus csodáját. Megtapasztalják önmagukat, emberi lényegüket és társaikat egy „más szemüvegen keresztül”, egy sajátos, személyre szabott lépések által meghatározott ritmusban és szabadságban. Test és a lélek kölcsönhatása jobban megmutatkozik a természetben, amikor átlépjük a komfortzónánkat, amikor feladjuk a biztos mindennapjainkat.

2017. június 10-11.

Bővebb információk és bejelentkezés: molnar.sandor@ mariaut.ro/arpad.toke@gmail. com. Tel: 0730-711.745 / 0753697 519 Erdélyi Mária Út Egyesület és Csíkszéki Kárpát Egyesület

A részt venni szándékozók a következő útvonalak közül választhatnak: 1. Szent László király szakasz: 54 km (gyalogosoknak: 47,5 km) 2. Márton Áron szakasz: 20 km 3. Somlyói Miklós szakasz: 14 km Indulás és érkezés: Csíksomlyói Kegytemplom, 2017. június 10, Szombat A rajtok időpontjai: 600-700 óra között: Szakrális Maraton - Szent László király 54 km szakasz/gyalogos 730 -800 óra: Szentmise a Kegytemplomban 800 – 900 óra között: Szakrális Maraton - Márton Áron 20 km, Somlyói Miklós14 km (gyalogosan, futva, biciklizve), és Szent László király 54 km szakasz (futva, biciklizve) 900 -1000 óra között: CsEKE Csíksomlyói Tájékozódási verseny A célnál a szervezők meleg egytálétellel várják az érkezőket. 1600 óra: Záró ünnepség Vasárnap (június 11.) Vezetett családos, gyermekzarándoklat: Écsy L. János meditációs út (jele: a barna T): 6,4 km, 2 óra 30 perc A zarándoklatot a ferences atyák vezetik!

ifi oldal

„Ami volt, ugyanaz lesz majd, és ami történt, ugyanaz fog történni, mert nincs semmi új a nap alatt. Ha van is olyan dolog, amiről azt mondják, hogy új, az is megvolt már régen, megvolt már jóval előttünk” (Prédikátor 1, 9-10).

Christoph Dohmen

t l ú m a k Előttün Év elején nemcsak erős elhatározással nézünk a jövő felé, de gyakorta össze is kötjük a kérdést, hogy vajon mit hoz a jövő, azzal a reménnyel, hogy minden vagy legalábbis némely dolog jobb lesz. A Prédikátor híres mondata, hogy „nincs semmi új a nap alatt”, látszólag ellentmond ennek az elképzelésnek, és legtöbb esetben negatív, pesszimista kijelentésként él a köztudatban. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a változatlanság, a stagnálás és az ismétlés is manapság negatív töltettel vannak felruházva. Vele ellentétben az újat pozitívumokkal kötjük össze. Ha meg akarjuk érteni a szentírásbeli Prédikátor szavait, akkor a mi elképzeléseinket nem ruházhatjuk rá és nem vonatkoztathatjuk azokat a bibliai szövegekre. Az ókorban a régi, a már bevált, a legtöbb esetben olyan értéknek számított, amely méltó volt arra, hogy megőrizzék, miközben az újra leginkább kétkedően tekintettek. Az idő bibliai értelmezésében a múlt előttünk van, mert ami már megtörtént, azt ismerhetjük, „láthatjuk”. A jövő azonban ismeretlen és az emberi tudás számára nem hozzáférhető. Képletesen szólva, a hátunk mögött van, ahol nincs szemünk. Mi, emberek háttal haladunk az időben. Ennek okán – akárcsak az evezős – csak aszerint tájékozódhatunk a jövőt illetően, amit magunk előtt látunk, azaz a múlt segítségével. Amikor a Prédikátor az eljö-

vendőt és a már elmúltat azonosnak tartja, annak az elképzelésnek ad hangot, miszerint a jövőre vonatkozó tájékozódási támpontjainkat a múlt megfigyeléséből tudjuk meríteni. Közvetett módon arra buzdít minket, hogy fokozott mértékben foglalkozzunk a múlttal, annak érdekében, hogy az eljövendő felkészülten találjon minket. Ha ebben az összefüggésben figyelmet szentelünk a kijelentésnek, miszerint nincs semmi új a nap alatt, akkor az megóv attól minket, hogy elvonatkoztassunk a múlt jelentőségétől, azzal a kifogással, hogy úgyis mindig új dolgok történnek, minden változáson megy át. A híres versszakok végén, melyek arra vonatkoznak, hogy „mindennek megvan az maga ideje” (Prédikátor 3, 1-11), a szerző újra visszatér a korábbi gondolathoz: „Ami volt, régóta megvan, és ami lesz, már régen megvolt”. Ebben az esetben azonban nem azzal folytatja gondolatmenetét, hogy nincs semmi új a nap alatt, hanem azzal, hogy ami idővel elmúlik vagy amit elfelednek, az nem veszik el, hanem Isten maga őrzi azt: „és az Isten előkeríti azt, ami tovatűnt” (Prédikátor 3,15). Fordította: Bács Béla János 11 (Christ in der Gegenwart, 2017. jan.)

gyerekoldal A mese címszereplői, vagyis a szamár és az oroszlán más mesének illetve rajzfilmnek főhősei: 1.) Micimackó barátai között van egy Öreg Szürke Csacsi, akinek alaphangulata komor és keserű, aki úgy érzi, nem szeretik eléggé, és állandóan panaszkodik. Az Öreg Csacsi nevét megtalálod a rejtvény első sorában. 2.) Az Oroszlánkirály c. rajzfilm főhősének, apja halála után, kiskorában el kellett menekülnie otthonról. Két életművésznél talált menedéket, akik a „Ne aggódj, inkább örülj!” szellemében éltek. Ebben a derűs légkörben nevelkedett fel s majd barátai segítségével visszaszerezte a trónt. Az oroszlánkirály nevét a rejtvény harmadik sorában megtalálod!

Állathírességek

1. Hajkefe 2. …, verik 3. A fa zöld koronája 4. Nem abba 5. Anyagot méretre vág

Tudtátok

, hogy léteznek mini méretű szamarak is? Akkorák mint egy 1 éves baba. Ez a fajta szamár eredetileg Észak-Afrikából származik, de manapság Szicílián és Szardínián honos. Átlagosan csupán 75 cm magas, és bolyhos szőrzete akár 30 cm hosszig is megnőhet. Az oroszlán (panthera leo) a macskafélék családjába tartozó emlős. A tigris után ez a legnagyobb termetű és legelterjedtebb nagymacska.

Írd meg, ha tudod a választ!

1. Szerinted miért szomorkodnak a felnőttek és miért a gyerekek? 2. Szerinted lehet-e mindig a „Ne aggódj, inkább örülj!” szellemében élni? Indokold meg válaszodat! 3. Hasonlítsd össze a mesebeli szamarat Micimackó barátjával és a mesebeli oroszlánt az Oroszlánkirállyal! Számodra kinek a példája vonzóbb? Miért? 4. Hogy hívják Micimackó barátját illetve az oroszlánkirályt? (Válaszodat ide várom: lorinczevakatalin@yahoo.com vagy 530230 Csíkszereda, Márton Áron u. 80.) Várom leveleiteket, Katóca

„Kis Szent Terézzel az imaélet útján”

Lelkigyakorlatok a Kármelben

Világi híveknek: május 5-7., május 19-21. és július 21-23, péntek 14 órától vasárnap délutánig. Avilai Szent Teréz: A tökéletesség útja c. műve alapján (Johanna nővér) Részvételi díj nincs, adományokat fogadnak. Jelentkezni lehet – email: kis.szent.terez.karmel@gmail.com vagy telefon: 0749065399. Cím: Marosszentgyörgy, Tófalvi u. 170.

gyerekoldal

ese a szamárról és az oroszlánról Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, de még az üveghegyeken is túl, ahol a kis kurtafarkú malac túr – volt egyszer egy szamár. Ez a szamár elindult, hogy lásson országot-világot. Amint megy, mendegél, találkozik egy oroszlánnal. Megnézi az oroszlán erősen a szamarat, mert még ilyen nagyfülű állatot nem látott világon való életében, s kérdi tőle: – Hát te ki vagy s mi vagy, te füles? Azt mondja a szamár: – Iá! Iá! Én a bárányok királya vagyok. – No bizony, ha a bárányok királya vagy, hadd lássuk, melyik erősebb! Itt van egy fa, ni! Húzd le annak a tetejét a földre. – Húzd le elébb te – mondotta a szamár –, aztán én is lehúzom. Az oroszlán nagyot ugrott, derékon kapta a fát, s lehajlította a földre. – Hisz ennél én többet tudok – mondta a szamár, s mikor az oroszlán éppen el akarta ereszteni a fa tetejét, megfogta, belekapaszkodott, de abban a pillanatban fel is lódította a fa, s úgy eldobta a szamarat, hogy a fától egy puskalövésnyire esett le. Éppen egy bokor tövébe esett; ott guggolt egy nyulacska, azt estében agyonütötte. Felkapta a nyulat a szamár, vitte az oroszlánhoz, s mutatta nagy diadallal. – Látod-e? Ilyen erős vagyok én! Az oroszlán egy kicsit elszégyellte magát, de mégis azt mondta: – No, próbáljunk még egyet! – Nem bánom – mondta a szamár –, de azt előre megmondom neked: ha a fél fülemet hátracsapom, akkor még csak fél haragban vagyok, de mikor a másik fülemet is hátracsapom, akkor szaladj, amerre látsz, mert különben vége az életednek. „Hej – gondolta az oroszlán –, ennek fele sem tréfa!” Azzal uccu, nekirugaszkodott az erdő-

nek, szaladt, ahogy tudott. Amint szalad, jön szembe vele egy farkas. – Hát te hová szaladsz, oroszlán? – Jaj, ne is kérdezd! Találkoztam a bárányok királyával, s azt mondta nekem, ha a fél fülét hátracsapja, akkor csak fél haragban van, de ha a másikat is hátracsapja, vége az életemnek. – De már szeretném én látni azt az állatot – mondta a farkas. – Gyerünk vissza, ketten csak elbírunk vele. – Nem megyek én – mondta az oroszlán. – Ne félj, csak gyere. Csinálok egy nyírfagúzst, abba beletesszük a nyakunkat, együtt élünk, együtt halunk, ne félj! No, ebbe bele is nyugszik az oroszlán. A farkas hamarosan nyírfagúzst csinál, beledugják a nyakukat, mennek, mendegélnek, s egyszer csak meglátják a szamarat. A szamár is meglátja őket, s hátracsapja az egyik fülét. – Látod-e – mondja az oroszlán –, az egyik fülét már hátracsapta, forduljunk vissza, amíg csak fél haragban van. – Gyere csak, gyere – biztatta a farkas –, ne félj tőle! Egyet-kettőt lépett az oroszlán nagy nehezen, de mikor a szamár a másik fülét is hátracsapta, hirtelen megfordult, s akart, nem akart a farkas, vitte őt is magával, szaladt esze nélkül. Egyszer csak a farkas földhöz vágja magát. Úgy megszorította a gúzs a nyakát, hogy felfordult. Megáll az oroszlán, nézi a farkast, hogy mi történt vele. A farkasnak ki volt tátva a szája, s az oroszlán azt hitte, hogy rávigyorog, nevet az ő gyávaságán. Mondta az oroszlán: – Hiszen neked nevetség, de nekem ijedség! Azzal otthagyta a farkast, hátra sem mert nézni, világgá szaladt. Ha az oroszlán el nem szaladt volna, az én mesém is tovább tartott volna. (Magyar népmese)

derűs oldal

Sajnálja Vigasztalja a pap a megözvegyült gazdaembert. - Már csak nyugodjál meg, fiam, Isten szent akaratában, ki megboldogult feleségedet magához vette. - Megnyugszom én, tiszteletes uram - szól a gazda -, hanem a Jóistent lelkemből sajnálom, mert bizony-bizony meggyűlik vele a baja. A pásztor és a nyája - Lássátok, kedves gyermekeim - oktatta a falusi pap hitelemzés alkalmával tanítványait -, én csak az vagyok a falunak, ami a pásztor a nyájnak. Mondd meg csak, Pista, mit csinál a pásztor anyájával? - Hát megnyírja! - vágta oda akaratlanul a gyerek. Akiért nem kár Falusi asszony: Főtisztelendő úr, kérem szépen, jöjjön azonnal az uramhoz, tessék néki föladni az utolsó kenetet, mert a végit járja szegény. Plébános: Jól van, rögtön küldöm a káplánt. Falusi asszony: Csak jöjjön maga a plébános úr. A káplán olyan szép fiatalember, kár volna érte, ha uramtól megkapná a feketehimlőt.

A mai rossz idők - Csak ne türelmetlenkedjék, János gazda - biztatta a lelkész hívei egyikét. - Az Isten majd csak megsegíti. Benne kell bízni. Lássa, ő a világot is semmiből teremté. - Igen - jegyzé meg János gazda -, de akkor jobb idők lehettek. A mai rossz időben aligha tehette volna. Minő a halott, olyan a búcsúztató Egy nagyralátó országos képviselő, Székács József az egykori híres evangélikus szuperintendenshez így szólott: - Csodálkozom, hogy korunkban már nem lehet hallani olyan jeles halotti beszédeket, mint annak előtte. - Hát, uram - válaszolt Székács -, ennek az oka nagyon egyszerű és világos. Ma ugyanis nincsenek oly jeles halottaink, mint annak előtte. A pihenőhely - No, Kati néni, hogy vagyunk? - szólítja meg a plébános a bíró feleségét. - Nagyon lassan, tisztelendő úr. - Mi a baj? - Hát a sok dolog, az embernek alig van nyugodalma. Ha az kis templomi alvásom nem volna, nem is tudom, hová lennék. A nadrág veszedelme Egyházfi: Boros uram, attól tartok, hogy előbbutóbb elveszti kelmed a nadrágját! Boros: Aztán mért veszteném el? Egyházfi: Mert krajcár helyett mindig egy-egy 14 nadrággombot dob a perselybe.

Dehogy egyek! El akart válni az asszony az urától. A pap le akarta beszélni, előadván néki, hogy minő nagy bűn elválni attól, akivel tulajdonképp egynek kellene lennie. - Ah! - sopánkodott az asszony csudálkozva. Hát csakugyan azt hiszi a tisztelendő úr, hogy mi ketten egyek vagyunk? Nagyon csalatkozik. Én fogadom, ha akkor jönne felénk, mikor veszekszünk, azt gondolná, hogy legalábbis húszan vagyunk a házban. A nagy szeretet kára Gyónni ment a cigány. A pap fel is oldozta, de azzal a meghagyással, hogy minden reggel mondja el: „Szeressed Uradat, Istenedet!” Ez sehogysem tetszik a cigánynak, s így szól a paphoz: - Édes tistelendő uram, más imádságot tessék vélem mondatni... - Hát aztán miért, te cigány? - Ázsért, ides tistelendő úr, mert há én a Jóistent nagyon seretem, akkor ő is megseret, és hámár magához talál venni. Édes ... - Már kérjük szeretettel, tiszteletes uram, bennünket ne nagyon hasonlítgasson holmi kergebirkákhoz. Hanem ha már ilyen megszólítást szeret használni, hát inkább hasonlítson egy pár olyan szép ökörhöz, mint a Kajla sógoré, amelyekért most is kínálva-kínáltak négyszázötven forintot! - Legyen kívánságuk szerint - válaszolt a tiszteletes megnyugtatólag. S a legközelebbi istentisztelet alkalmával közmegelégedésre így kezdé prédikációját: - Édes ökreim!...

rejtvények és megfejtők

A márciusi keresztrejtvény megfejtése:

Keresztrejtvény „ Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek ...“ (Mt. 9, 37-38). Az idézet befejező része a rejtvény vízszintes 1. és függőleges 19. számú soraiban található.

Vízszintes: 12. Külső formájában megváltozó. 13. Le. 14. Tizenéves női személy. 15. ... a mozdony füstje megcsapott – Moldova György 1977ben megjelent riportkönyve. 16. Belül virít! 17. Törött kard! 18. Angyalrang. 19. Svéd teniszező (Wilander – ékf.). 21. Köhögés elleni cukorka-márkanév. 23. Bűbáj, varázslat. 24. Unalmat keltő. 26. Mutató szó. 27. Lett világbajnok sakkozó (Mihail). 28. Nyelvével végigsimító. 29. „Találd meg azt, amitől szép lehet,/ és ... elő a mosolyát“.- A nők dicsérete (zenés játék). 31. 1970-ben gyártott szatírikus bolgár film, amelynek rendezője Petar B. Vasilev. 32. Fába vés. 34. ...-... Rozi – Jaromir Vejvoda cseh zeneszerző műve. 35. Keresztül. 36. Öt szénatomú egyszerű cukor. 38. Akasztófa (ó=ö). 39. Méhraj – románul. 40. Matematika, röviden. 42. Tengeri halfajta. 43. Műszerész. 45. Hevesen nekitámad. 48. Teljes kielégüléssel járó örömérzet. 49. Inni adott valakinek.

Függőleges:1. Ilyen zsák is van. 2. Valahonnan egy másik helyre irányít. 3. Iskoláztat. 4. Ennek a „babának“ negyven rablója van. 5. Magyarországi megye, de van ilyen nevű folyó is. 6. ... - ... is hullhat, havazhat is. 7. Forduló – románul. 8. Karvaly tollak! 9. Állóvíz. 10. Elmesport. 11. Német gitárművész, aki a Scorpions tagjaként vált híressé (Jon Roth). 15. ... poetica, költői hitvallás. 18. ... Csodaországban, Lewis Carroll műve. 20. A Zöldfoki Köztársaság egyik szigete, de indiai folyó is Goa vidékén. 22. A természetes logaritmus jele. 23. A magyar tenger. 25. Tradicionális japán kapuforma. 27. ... - ... László, magyar színész. 30. Svéd, japán és belga gkj. 33. Orosz folyó. 34. Tép. 36. ... Hásáná, zsidó újév. 37. 1962-ben alakult, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar rockegyüttes. 39. Lapos, fenéklakó tengeri hal. 41. Morse-jelek. 44. Kaszáló. 45. Karabiner (kampózár) része! 46. Románul borotvált! 47. Nyugatszibériai folyó. 49. Ezen a napon.

Készítette:

Korodi Zoltán – Tusnádfürdő

Vízszintes 1. mindenkit betöltsön Függőleges 30. de nálam kezdd először Helyes megfejtők: András Erzsébet – Lövéte Boros Klára – Csíkszentkirály, Baricz Rozália – Borzont, Dávid Imre – Kézdivásárhely, Demes Mária – Csíkszereda, Fülöp Hajnal – Madéfalva, Fazakas Ilona – Kézdivásárhely, György Ilona - Csíkszereda, György Ferenc – Csíkszereda, Gyurka Félix - Csíkszereda, Halmi Ibolya –Marosludas, Hajdú Gabriella – Csíkszereda, Kovács Erzsébet – Kézdivásárhely, Kardos Mária – Szőkefalva, Madaras Vilma – Csíkszereda, Márton Erzsébet – Csíkszereda, Molnár Margit – Madéfalva, Szőcs I. József – Madéfalva, Tempfli Mária – Kézdivásárhely, Séra Xántusz Katalin – Kézdivásárhely, Vitos Antal - Csíkszentmárton. A megfejtéseket április 25-ig várjuk! (Szent Kereszt Plébánia 530230 – Csíkszereda, Kossuth L. u. 38. Hargita megye) A megfejtők között könyveket sorsolunk ki! Szerencsés megfejtőnk: Molnár Margit – Madéfalva

Oltárra emelt barátaink, márciusi megfejtés: 1. Tiszteletreméltó Kelemen Didák 2. Szent Zefirin pápa 3. Canterbury 4. Karthauzi Névtelen: Bódogságos Szent István királnak legendája. Helyes megfejtők: György Ferenc – Csíkszereda, Molnár Margit - Madéfalva, Halmi Ibolya – Marosludas, Tempfli Mária – Kézdivásárhely A megfejtéseket április 25-ig várjuk!

Hálásak vagyunk a Jóistennek, hogy a Hargita Gyöngye nemcsak a fizikai szomjúságot oltja, hanem a lelki szomjúságra is ad segítséget. A Hargita Gyöngye a szomjas öröme! 15

Kassák Lajos

Harangszó Feltámadott, mondják a népek és megsüvegelik nevét a názáretinek, ki az ács fia volt s megenyhült már a szél is s a rügyek kisarjadtak. Kétezer éve látják őt a vének és a gyerekek amint hosszú, fehér ingecskéjében lépeget s alszik a tengerre szállt halászok bárkájában. Én is emlékszem rá, mint az egykori játszótársra s ti is útszéli csavargók és mesteremberek akik hű követői vagytok valamennyien a nincstelenségben, az útban és az igazságban. Igen, igen, az Ő árnya és visszhangja vagyunk mi s bár nem ízlelhetjük a húsvéti bárány húsát mindennapi kenyerünkben s vizünkben dicsérjük hogy vérünkből való és meghalt értünk a kereszten.