Krisztus világa június 2017

2017. Június

Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja

Szent László év 9.

Mesemorzsa Ideje felszámolni a negativ belső hanggal A Marosvásárhelyi Kultúrpalota Ez az a nap Senki sem szeret jobban

VIII. évfolyam 6. szám

Ö

nmagát pazarló nemzet

Tartalom 2. oldal: Önmagát pazarló nemzet - Dr. Darvas-Kozma József 3. oldal: Senki sem szeret jobban - László Zsolt 4-7. oldal: Szent László év 9. - Msgr. Tamás József és Dr. Darvas-Kozma József.

8-9. oldal: A Marosvásárhelyi Kultúrpalota - Sárközi Sándor.

10-12. oldal: Beszámoló Iochom Zsolt.

13. oldal: Ideje felszámolni a negativ belső hanggal, Játékos ismerkedés szentekkel - Vitos Antal.

14. oldal: Az Ének Hatalma - Dr. Bakó Mária Hajnalka.

15. oldal: Ez az a nap László Rezső.

16. oldal: Ifi oldal - László Rezső.

17. oldal: Mesemorzsa Katóca.

18. oldal: Derüs oldal.

19. oldal: Rejtvények és megfejtők.

20. oldal: Arany János Szent László.

2

Az imaapostolkodás szándéka júniusra: A nemzetek vezetőiért, hogy tudatosan tegyenek azért, hogy megszűnjön a fegyverkereskedelem, amely sok ártatlan áldozatba kerül.

Szent Istvántól a magyar középkor végéig, II. Lajos haláláig (1526. aug. 29.) nemzetünk megőrizte függetlenségét és fejlődését. A mohácsi vész után nemzetünk életét főleg a létezésért, és a jogainért való küzdelem jellemzi. Az évszázados küzdelmek népünk javára dőltek el. Hőseinek és nagyjaink élete arra tanít, hogy haldokló népet az elszántak képesek feltámasztani! A nemzetnek erős életet a földön csak olyan utókor biztosíthat, amelyet a hősök kegyeletes élete lelkesít. A Szent László-évi kérdésem: vajon mit szerethettek más népek művelt fiai bennünk magyarokban?

Történelmünk tanúsítja a magyar népnek azt a jellemvonását, hogy akit vagy amit megszeret, azért nem sajnál semmit sem. Erről nemcsak előkelő királyaink, hanem nép földközelben élő rétegének is jellemvonása, amit Prohászka Lajos így fogalmazott meg: a magyar »gens sibi prodiga« vagyis »önmagát pazarló nemzet.« Másképpen mondva: »vígan megyünk tönkre!« Gens sibi prodiga! A prodigus, a, um – latin szó jelentése: pazarló, fecsérlő, odaadó, áldozó. Ma a pazarló szó alatt inkább tékozlót, szétpallót értenek. Pedig a pazarló nem tékozló! A tékozló anyagi és erkölcsi értéket méltatlan célra fordít (vö. Lk 15,11.). A pazar szó jelentése pompás, remek, fényűzően díszes, gazdag. A szó jó értelmében vett pazarló csak azt teszi, amit Jézus mondott a gazdag ifjúnak: „Ha tökéletes akarsz lenni, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Aztán gyere és kövess engem!” (Mt 19,21) A kereszténység a magyarság gáláns alaptermészetét a kegyelem síkjába emelte: „Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért.” (Jn 15,13) Erre az önmagát odaadó, önfeláldozó szeretetre vagyunk hivatottak. (vö. Róm 5,6).

Gens sibi prodiga! Önmagát pazarló, önfeláldozó nemzet vagyunk! Szent István bölcs állam- és egyházszervező maradandó életteret hozott létre. Szent László pedig megvédte honunkat támadó népekkel és üzérekkel szemben.

Szentjeink és nagyjaink példát mutattak az odaadó hazaszeretetre. Isten és emberszeretetben remekelt Boldog Gizelle, Szent Erzsébet, Margit, Jolán, Kinga, Konstancia.

Hasonlóan éltek: IV. Béla, Hédervári Dezső, Laczfi Endre, Hunyadi János, Kemény Simon, Fráter György, Mikes csíki kapitány, gyergyóalfalvi István pap, Szapáry Péter, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc, a 20. században Uzdóczy-Zadravecz István, gróf Mailáth Gusztáv Károly, Boldog Salkaházi Sára, Boldog Apor Vilmos, Esterházy János, Boldog Bogdánfi Szilárd, Boldog Scheffler János, Márton Áron, Mindszenty József és mindazon férfiak és nők, akik példájuk nyomán odaadó szeretettel élnek. Ezek példáját követi a nép. Elmondhatjuk, hogy lelki-szellemi, szociális és karitatív szinten olyat tettek/tesznek, ami ma is lelkesít.

Ezek után megértjük, hogy a magyar gens sibi prodiga, azaz gáláns nemzetség, aki a nagy eszmékért lelkesedik, s azért nem sajnál semmit se, sőt önmaga érdekét nem nézve, parádésan veti be minden erejét és vagyonát hite és eszméje szolgálatába. Népünk az elnyomás időszakában is tudta, hogy ha más erőkkel nem rendelkezünk, de Isten segítségével és két marokra fogott akaratunkkal, igen. Tudjuk, hogy bízva Isten gondviselésében, közös összefogással és tenni akarással segíthetünk önmagukon. Hiszünk a gondviselésben. Tudjuk azt is, hogy Isten gondoskodik a madarakról, de élelmüket nem dobja a fészkükbe. Ha egyetértünk és segítünk önmagunkon, akkor Isten is megáld bennünket. Ezt kérjük nemzeti imánkban: „Isten, áldd meg a magyart!”

A fenti kérdésre a válasz egyértelmű: a magyarok önfeláldozó szeretete vonzotta az igazi értékekért lelkesedő népek fiait. Ezt az eszményt jelenítette meg népe körében Szent László király, ezért szenteljük a 2017-es évet az ő emlékének.

Kívánom, hogy élete és a pünkösdi Lélek késztessen minden magyart jézusi szeretetre és közös cselekvésre, a főszerkesztő KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja. Kiadja: Salus Communis Egyesület. Nyomtatás: Tipographic nyomda. Fővédnök: Tamás József segédpüspök. Főszerkesztő: Dr. Darvas-Kozma József. Szerkesztők: Balázs Tünde, Sárközi Sándor. Lapterjesztő: Sárig Annamária, Keresztes Enikő. ISSN: 2558-8389, Elérhetőség: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com.

Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia M-Ciuc.

szabadságból élve

Senki sem szeret jobban...

A Szentháromság vasárnapján elhangzó evangéliumi részben Szent János evangélista nyomatékosítja, hogy Isten egyszülött Fiát küldte el hozzánk, hogy aki hisz benne, az örökké éljen. Mily nagy ajándéka ez Istennek, s mennyire kifejezi azt, hogy kapcsolatban kíván lenni velünk, emberekkel. Isten szeretete végtelen. Teológiai tanulmányaim alatt a filozófia kurzusok során többször is találkoztunk olyan nagy gondolkodókkal, akik Isten ellen nyilatkoznak, próbálják bebizonyítani, hogy nem létezik. Ha létezik, akkor meg a legfőbb kérdés az, hogy miért engedi a rosszat. Miért van annyi katasztrófa, betegség és háború a világban? Hol van ilyenkor Isten? Miért hagyta, hogy Szent Fiát megöljék? Miért kellett ilyen véres áldozat Neki? Adott szabad akaratot az embereknek, de mi értelme a szabad akaratnak, ha így lehetőségünk van a rosszat választani, és ezáltal elkárhozni?

Ezek a kérdések motoszkálnak az én fejemben is, bár nem értek egyet azokkal a filozófusokkal, akik ezt az irányt képviselik. Miért nem szadista Isten? Erre a kérdésre szeretnék válaszolni most.

Szabad akaratot adott. Ez az Ő szeretetének egyik jele számomra. Ha olyan embereket teremt, akiknek nincs szabad akaratuk, azt teszik, amire rendeltette, milyen élet ez? Milyen Isten az, aki robotokat teremt? Isten gyermekei vagyunk mind, és Ő mint Atyánk, örömét akarja lelni bennünk. Az is a szeretet jele, ha felügyelettel engedjük gyermekeinket, hogy fejlődjenek, haladjanak az életben és maguk dönthessenek. Ha előre megszabunk nekik mindent és korlátok közé szorítjuk őket, akkor nagy valószínűséggel boldogtalanok lesznek. Akkor hol a szeretet és az öröm? Valahogy így van ez Istennel is. Szabadságunk révén, ha a rossz utat választjuk, az már nem az Ő hibája, mivel megmutatta számunkra, hogy mi a helyes út. De tudnánk-e szeretni egy olyan Istent, aki a helyes utat ránk erőszakolja, s ha arról letérünk, jól megbüntet?

Isten nem akar megbüntetni, és nem akarja azt, hogy féljünk Tőle. Akkor már nyoma sincs a szeretetnek.

Az is amellett szól, hogy nem akar büntetni bennünket, hogy azokkal sem bánt el, akik őt szadistának nevezik. Megtehetné, de nem ezt akarja. Egyszülött Fiát adta értünk. Megoldhatta volna másképp is ezt: mondjuk kiválaszt egy fát áldozatként, amit majd két favágó kivág és eléget, s ezzel megtörténik a megváltás. De ezt észrevettük volna? Biztos, hogy nem! Vagy kiválaszt egy embert, aki mindenkiért kereszthalált hal, és kész a megváltás. Ez sem sikerült volna. Lehet, hogy egy ember, akit erre választott volna, az utolsó pillanatokban megfutamodik a halál elől, és végül elárulja Istent és az embereket, ahogy Júdás is tette Jézussal. Isten tudta, hogy saját Fiát kell elküldenie a kiengesztelődésért és megváltásért történő kereszthalálra, mert Ő nem hátrál. Miért kellett Isten emberi mivoltot magára öltsön, más formában nem tudta volna megoldani a Megváltást Isten, akinek semmi nem lehetetlen? – kérdezhetnénk. Tudnunk kell, hogy gyémántot gyémánttal, embert emberrel lehet a legjobban csiszolni. Így volt hiteles és szembetűnőbb Jézus üdvözítő tette: Isten emberi alakban, szörnyű halállal adta életét értünk. „Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért” – mondta Jézus (Jn 15, 13).

László Zsolt, III. éves kispap

3

Szent László év 9.

A Szent László-emlékévben folyamatosan szólunk, a napjainkban is különös tiszteletnek örvendő, Szent László király személyéről. Szentté avatása 825. évfordulója és ünnepének hónapja figyelmünket ereklyéinek tiszteletére is tereli.

Ereklyék

4

Az olyan személyek részéről, akiket nagyon szerettünk, haláluk után szívesen őrizünk emléket legyen az fénykép, vagy valamilyen tárgy, akár ránk hagyott örökség. Emberi természetünk ugyanis szükségét érzi annak, hogy ami egy tiszteletreméltó személlyel közvetlen személyes vonatkozás volt, titokzatos módon tovább éljen és szelleméből sugározzon valamit.

Valahogy így érzi Egyházunk is a szentekkel kapcsolatban, amikor holttestüket, megmaradt testrészüket, használati tárgyaikat, öltözéküket vallásos tiszteletben részesíti. Ezeket nevezi ereklyéknek. Az őskeresztény kortól kezdve tisztelettel vette körül az emberiség Megváltójának, Jézus Krisztusnak jászol-maradványait, szent keresztjét, szemfedőjét, varratlan köntösét, Veronika kendőjét. De ilyen tisztelettel vette körül a szentek épen maradt földi maradványait, testrészeit, használati tárgyait, a vértanúk vértanúságának kínzó

eszközeit. Sírjaik fölé templomokat, kápolnákat vagy oltárokat építettek, ahol szentmisét mutattak be.

Az egyház tanítása szerint a szent ereklyéket azért tiszteljük, mert a szentek testei egykor a Szentlélek templomai voltak (1Kor 3,16-17), a dicsőséges feltámadás várományosai és Isten kezében csodás tettek eszközei. Az ereklyék helyes tisztelete kiválóan alkalmas arra, hogy ébren tartsa az életszentség eszménye és a természetfeletti valóság iránti lelkesedést, növelje a természetfelettiség érzékét és a feltámadás reménységét. Az Egyház szerint ez a tisztelet nem magának az ereklyének szól, hanem annak a szentnek, akivel azt kapcsolatba hozzuk. Sőt, ahogy Szent Jeromos mondja: „Tiszteljük a vértanúk ereklyéit, hogy imádjuk azt, akinek ők a tanúi”.

Az ereklyék tiszteletén keresztül is Isten iránti tiszteletünk és hálánk fejeződik ki.

Damaszkuszi Szent János a szent ereklyéket üdvösségünk forrásainak nevezi, melyek által Istentől sok jótétemény árad reánk. „Amint a pusztában a sziklából víz fakadt (Kiv 16,35), mert Isten úgy akarta, éppen úgy a szentek ereklyéiből is sok jótétemény fakad számunkra, mert Isten úgy akarja”. Nem az ereklyék művelnek csodákat, hanem Isten, aki csodákat eszközöl általuk.

A szentek ereklyéit úgy tiszteljük, hogy becsben tartjuk és zarándoklatokon keressük fel azokat.

Szent László-év

Szent László király ereklyéi

Temesvári Pelbárt ferences szónok nyomtatásban 1498ban megjelent prédikációs könyvében írta, amikor László király szerencsésen elköltözött Krisztusban, a magyar országnagyok holttestét a fehérvári templomba akarták szállítani eltemetésre. A napi utat megtéve egy vendégfogadóhoz értek és megszálltak. „Álmukból felserkenve látják, hogy eltűnt a kocsi, amelyen Szent László holtteste volt. Szétszéledtek keresni ... Végül rátértek a Várad felé vezető útra, és látták, hogy rajta halad a kocsi a rátett holttesttel, magától, mindenféle állati vonóerő nélkül Várad felé: Isten akaratából angyalok hordozták.

Látva ezt a csodát, dicsérték Istent, s minden habozás nélkül Várad felé vették útjukat.” Az újabb tudományos eredmények is megerősítik azt a tényt, hogy László királyt Váradon temették el. A váradi templomban a szent test temetése közben már elkezdődtek a csodák „azok javára, akik magának Szent Lászlónak érdemeire hivatkoztak. ... Ugyanabban az órában, amikor szentté avatták, különös ragyogású csillag állt meg egyenest azon monostor felett, ahol szent teste nyugszik, mégpedig a napnak hatodik órájától fogva csaknem két órán át. Igen nagy sokaság nézte hatalmas örömmel.”

László király életéről egy királygesta a XI. század végén részletesen beszámolt. Ennek felhasználásával készült el a kanonizáció előestéjén a László-legenda. III. Béla király szorgalmazására a Szentszék engedélyezte László király sírjának felbontását és testének felemelését, szentté avatását, amelyre 1192. június 27-én került sor, III. Celesztin pápa legátusa, Gregorio de Santo Apostolo bíboros jelenlétében. Sírja csodatevő zarándokhellyé vált. A sír fölé oltárt emeltek. Röviddel a szentté avatás után elkészítették fejereklyetartó mellszobrát (hermáját), ezt kürtje és csatabárdja mellett őrizték a székesegyházban a 15. század végéig. A szentté avatás Szent László földi maradványainak tisztelete mellett a legendairodalom fellendülését is előmozdította.

Szentünkhöz köthető ereklyék és tárgyi emlékek a következők voltak: hermája a koponyacsonttal, ereklyéje az állkapocscsonttal, ereklyéje jobb karcsontjával, ereklyéje bal karcsontjával, további csontjai, melyek az elmozdítható fedelű díszes mennyezetes kőkoporsójában voltak elhelyezve, ereklyés aranylánca, hos�szúkás zafírkővel ékesített aranygyűrűje, halotti leple, melybe szentté avatásakor földi maradványait helyezték, kétélű csatabárdja és ezüst kürtje.

A szent lovagkirály hatása népe körében az idők folyamán csak növekedett. Első aranyozott lovasszobrát az általa épített váradi Szűz Mária székesegyház előtt állították föl, jobbjában szekercét tartott, mintegy vágásra készen.

Czudar János váradi püspök megrendelésére a Kolozsvá-

ri-testvérek által készített alkotását 1390. május 20-án a királyi pár, Mária és Zsigmond jelenlétében avatták fel. A csodás alkotásról Jannus Pannonius is megemlékezik versében. Várad lakossága pedig nagyon tisztelte, legendák fonódtak köré. A törökök 1660-ban részben elpusztították. A továbbiakban Szent László király ereklyéinek tiszteletét és sorsát követjük.

1. Szent László király sírja

A Váradi Regestum 1219. évi bejegyzéséből ismerjük Dénes kézműves nevét, aki Szent László király testének felemelésekor kinyitotta a sírt, és tette miatt III. Béla kiváltságot adott minden nemzetségének. Az emberek különböző ügyeikben naponta mentek, hogy a váradi káptalan előtt esküt tegyenek „Szent László király sírjára és ereklyéire.”

A mohácsi vész után kezdett terjedni Erdélyben is a reformáció, főleg Fráter György megölése (1551. dec. 16/17) után. Az új hit követői bálványozásnak tekintették a szent király tiszteletét. A protestánsok 1565. május elején a gyulafehérvári székesegyházat elvették a katolikusoktól. Ezen a váradi protestánsok felbátorodva János Zsigmond tudtával június 22-én szétdúlták Szent László sírhelyét, csontjait kidobálták, márványkoporsóját összetörték. A sírban talált értékeket elrabolták, s a szent király csontjait a sárba taposták.

A gyalázat hírére Szegedi Benedek váradhegyfoki kanonok a helyszínre ment, s az ereklyék egy részét megmentette. Szent István, Szent Imre és Szent László ereklyékből Báthori András ispánnal az esztergomi székesegyháznak küldött. Az eredeti adakozási irat is ránk maradt.

Az 1566. március 10-i tordai országgyűlésen János Zsigmond az országból kiutasítja a katolikusokat. A váradi káptalannak az áttérésre virágvasárnapi határidőt adott. A fejedelem emberei által fanatizált protestánsok – amikor április 7-én, virágvasárnapján a váradi papság és a hívek a szokásos virágvasárnapi körmenetre kivonultak a székesegyházból – ezalatt lefoglalták a templomot, a híveket oda visszamenni többé nem engedték. Ezzel kezdetét vette a székesegyház haldoklása, amely 1618-ig folytatódott, amikor Bethlen Gábor parancsot adott a vár újjáépítésére, elrendelve a székesegyház lebontását és köveinek a várba való beépítését.

5

Szent László-év

2.

Szent László fejereklye

A szent király majdnem teljes koponyája 1192-ben a szentté avatásakor leválasztásra került, és nem sokkal utána elkészült az első nemesfém fejereklyetartó, az első Szent László herma. Erről először Ladomér váradi püspök 1273. évi oklevele tesz említést, és szerepel az 1375-ben összeállított Váradi Statutumokban is. Zsigmond király 1406. október 20-án kelt megújított adománylevelében írja: „bensőnk üdvös és gyümölcsöző indulatától hajtva személyesen Váradra jöttünk a legszentebb László király sírjának és ereklyéinek meglátogatására, hogy ... kérjük az üdvösség írját...” Ezután a megemlékezik a néhány évvel azelőtt a székesegyházat ért tűzvészről, amely során a sekrestyében őrzött kincsek, kiváltságlevelek és írásos emlékek elégtek és hamuvá lettek. „Csakugyan egyedülálló csoda ... a sekrestyében a tűz alattomos növekedéssel elharapózott, anélkül, hogy bárki is tudott volna róla, bizonyos éghető tárgyakat elpusztított, a legszentebb király fejének és ereklyéinek tartóját is felolvasztotta, mégis olyannyira elvesztette természetének sajátosságát, hogy tulajdon erejét meghazudtolva nemcsak az elégéstől kímélte meg sértetlenül az ereklyét, hanem messze elkerülve még csak füsttel sem illette, érintetlenül hagyta... a halandó szemek előtt el nem égve jelent meg.”

A megmenekült fejereklye számára színes, áttetsző sodronyzománccal és csillag formájú pajonokkal díszített, aranyozott ezüst ereklyetartót toszkán művész alkotásának tartják, megrendelője pedig az 1410-1426 között regnáló váradi püspök, a firenzei származású Andrea Scolari lehetett. A hagyomány szerint e herma készítőjét Szent László lovasszobra ihlette.

E harmadik Szent László herma történetét is sok

6

kaland és több csodás megmenekülés színesíti. Az 1443as földrengés során a váradi székesegyház leomló tornya maga alá temette az ereklye őrzésének kápolnáját, beszakítva annak boltozatát, de a herma épségben megmaradt.

Ezután az ereklyét a főpásztor hálaadó körmenetben vitte át a városon. Ez a Szent László király tiszteletére tartott első, középkori írásokban is szereplő körmenet, egy máig tartó liturgikus körmenet kezdete.

1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás elfoglalta a várat. A váradi székesegyház kincseinek egy részét

Ecsedre menekítették. Az 1557-es tordai országgyűlés elrendelte a visszahagyott textíliák és ötvöstárgyak összeírását és őrzését. A hermát az összeírás szerint a Szent László-kápolnájában őrizték. Az 1565. június 22-i protestáns dúlás következtében a hermát az ecsedi várba vitték, majd Gyulafehérvárra. Báthori Zsigmond 1597. május 1-jén Erdély megyéspüspökének Naprágyi Demetert nevezte ki és visszaállította a püspökséget. A püspök 1599 és 1601 között Báthori András fejedelem és az őt követő Mihály vajda cs. kormányzó kancellárja volt. A gyulafehérvári székesegyház 1600. május 18-án kelt inventáriumában szerepel Szent László hermája. Naprágyi püspököt, aki az ország egyesítésének volt a híve, az országgyűlés 1601. január 21-én száműzte. A püspök a királyi Magyarországra menekülvén, a hermát is magával vitte. Amikor 1607-ben győri püspök lett, Szent László hermáját a székesegyháznak ajándékozta, amely azóta az ereklyetartó otthona.

Nyugat-Magyarországot 1763. június 28-án súlyos földrengés rázta meg. A város megmenekülését Győr lakói, élükön Zichy Ferenc püspökkel, Szent László közbenjárásának tulajdonították. Az akkor tett fogadalomnak köszönhetően azóta minden esztendőben, június 27-én megtartják a híres győri Szent László napi körmenetet Szent László hermájával.

A negyedik Szent László hermát 1776-

ban, amikor Várad barokk székesegyháza majdnem készen állt, Zichy Ferenc győri püspök Szent László koponyájának egy kisebb, leválasztott darabját (nyakszirtcsontot) egy augsburgi készítésű barokk ezüst szelencébe helyezve Patachich Ádám váradi püspöknek és egyházmegyéjének ajándékozta. A szent király kanonizációjának 700 éves emlékünnepe közeledtével Várad püspökei a püspökség alapítójához méltó ereklyetartó készítésén fáradoztak. Végül is Schlauch Lőrincre hárult a feladat. A szentté- avatás hetedik centenáriumára, 1892-re elkészült a 27 kg súlyú, gazdagon aranyozott ezüstlemezből készült Szent László hermát. Mestere a budapesti Link István ötvösművész, aki az eredetihez hasonló, a magyar Szent Koronával ábrázolt büsztöt készített, s ebben helyezték el a Győrből kapott ereklyét, barokk kazettájával együtt. A színes sodrottzománc, igazgyöngy és csiszolt féldrágakő berakásokkal ékes talapzat előlapján kis, kápolnát mintázó fülkében a térden állva Szent Lászlóhoz imádkozó Schlauch püspök alakja látható, két oldalán a magyar királyi és a saját püspöki címerével. Nagyvárad népe minden esztendőben Húsvét 5. Vasárnapján tert körmenetet Szent László fejereklyéjével.

Szent László-év

3. Szent László csontereklye Bolognában A 14. században Esztergomban őrizték Szent László életnagyságú régebbi fej-ereklyetartóját, melyen eredetileg korona volt. Valószínűleg Szent László állkapcsát őrizték ebben a vert rézből készült, aranyozott harmadik hermában, amelyet 1406-ban Stibor vajda Esztergomból elrabolt és Trencsénbe vitt. A több békekötésben főszerepet játszott vajda ajándékozhatta el. Az ereklyetartó üres, és a Magyar Nemzeti Múzeumban található. A 15. század végétől Szent László állkapcsának egy részét a bolognai dómban őrzik, míg a másik részét ugyanott, a Szent Jakab-templomban.

számára a 18. század végén gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök egy copf stílusú ezüst tartót készíttetett. Azóta a gyulafehérvári székesegyházban őrizzük, tiszteljük Erdély fővédszentjének ereklyéjét.

7. Szent László csontereklye Esztergomban Amikor Simor János győri megyéspüspök 1867. január 20-án esztergomi érsek lett, emlékül hozta Szent László csontereklyéjét (fogát).

1868-ban gótikus úrmutatók stílusában aranyozott sárgaréz ereklyetartót készíttetett Bécsben. Az ereklyét magában foglaló üveghenger mellett fiálés pillérek, fölötte kis kápolnában Szent László álló szobra, hegyes tetején kereszt.

8. Szent István, Szent Imre és Szent László ereklye Esztergomban

4. Szent László karereklye Raguzában

A raguzai ferences templom őrzi Szent László karereklyéjét a 15. századtól. A talán legmagasabb magyar király jobb kezének töredéke ez. Egy arannyal díszített ezüst kézfoglalatban, körülötte a felirat: „Manus Sancti Vladislaus Martiris Regis Ungarorum.”

5. Szent László karereklye Zágrábban

Ez volt az a kéz, amely meghódította Horvátországot, Zágrábban püspökséget is alapított. A karcsont-ereklyét a zágrábi székesegyházban őrzik. Foglalata újabb mű, mert mint fölirata mutatja, 1600-ban készült. Az ezüst lemezt két smaragd- és marin-kő ékesíti; markában a Szent Lászlót jellemző bárd.

6. Szent László csontereklye Gyulafehérváron

Amikor Naprágyi Demeter erdélyi püspököt 1601 elején az országgyűlés kiutasította, valószínűleg ekkor választották le a koponyáról azt a csontereklyét (fogat), amely

1565. június 22-én a fanatizált protestánsok szétdúlták Szent László sírját és szent királyaink ereklyéit a sárba taposták. A gyalázat hírére Szegedy Benedek váradhegyfoki kanonok a helyszínre ment, s az ereklyék egy részét megmentette. A Szent István, Szent Imre és Szent László ereklyéket Báthori András ispánnal az esztergomi egyháznak küldte. Az ereklyetartókat a különböző hadi beszolgáltatások idején elvitték. Scitovszki János hercegprímás rendeletére készült 1854-ben egy aranyozott ezüst, vert, vésett, öntött, zománcos, neogótikus ereklyetartó. Felül Szent István, középütt Szent Imre, alul Szent László ereklyéje.

9. Szent László lábereklye Esztergomban.

A hozzátartozó tudósítás őrizte meg a Szent László váradi sírjának pusztulását.

Szent László-év jó alkalom, hogy felidézzük, megismerjük, megismertessük Szent László király életét. A lovagkirály hatása népünk körében az idők folyamán csak növekedett, s eleink szent hagyatékát őrzik katolikus és protestáns templomok freskói, ahol eszményként áll a nemzedékek sora és a látogatók előtt Szent László daliás alakja. Ereklyéi pedig szent örökségünk, melyek tisztelete kegyelet adásunk annak a dicső királynak, aki mindhalálig szerette, védelmezte népünket és szolgálta hazánkat.

Msgr. Tamás József és Dr. Darvas-Kozma József

7

székely értéktár

arosvásárhelyi Kultúrpalota Marosvásárhely jelképe a főtéren álló két szecessziós remekmű, a Városháza és a Kultúrpalota épülete. A XX. század elején Bernády György marosvásárhelyi polgármester nagyszabású városépítési programjának részeként épült egymás mellett a főtéren a két épület, Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján, magyaros-szecessziós stílusban. A Kultúrpalota megépítésével a polgármester célja a város kulturális felemelése és a magyar nemzeti azonosságtudat erősítése volt. „A tervezendő műnek minden ízében magyarnak kell lennie, (...) a magyar történetből és a székely népmondákból merített tárgyú képző- és iparművészeti remekek kincsesházának kell lennie, és az abban elhelyezett intézményeknek a tudós és írástudatlan, a hatalmas és alacsony sorban levő, a gazdag és szegény előtt egyaránt nyitva kell lenniök” – mondta Bernády György polgármester az épület megnyitóján, 1913-ban. A Kultúrpalota külső és belső díszítésében a századforduló környékének legismertebb magyar művészei, a gödöllői művésztelep alkotói vettek részt, legfőbb céljuk az volt, hogy az akkor divatos szecessziós stílust a magyar népművészet hagyományaival sikeresen ötvözzék. Az épület tetejét a híres pécsi Zsolnay-gyár színes zománccserepei fedik.

A palota külső homlokzatát Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) tervei alapján készült mozaikok, szobrok díszítik. Az egyik legismertebb mű A magyar kultúra apoteózisa (Hódolat Hungária előtt) címet viseli. Közepén Hungária allegorikus figurája a magyar királyi jelvényekkel ékesen (korona, koronázási palást, kard) trónol, két oldalán egy-egy vértbe öltözött címertartó angyalszárnyú alak áll. Egyikük Marosvásárhely, másikuk Mátyás király címerét tartja, mögöttük a marosvásárhelyi Városháza és a kolozsvári városfal gyűrűjében a Farkas utcai templom és a Szent Mihály-templom tornya vehető ki. Jobb és bal oldalról történelmi és allegorikus férfi- és nőalakok hódolnak Hungária előtt. A négy bejárati ajtó fölött Kallós Ede bronzreliefjei Liszt Ferenc Szent Erzsébet-legendáját, a két Bolyait, Aranka Györgyöt és az első Nyelvművelő Társaság megalapítását és Erkel Ferenc Bánk bán című operájának egyik képét jelenítik meg. Ezzel Marosvásárhely azt a vágyát fejezte ki, hogy az erdélyi művelődés fellegvára, Kolozsvár mellett a magyar kultúra jelentős éltetője legyen.

8

A tervezendő műnek minden ízében magyarnak kell lennie...

Az rés kö an jele szo ab Sz egy

székely értéktár Az épületbe belépve először a gazdagon díszített előcsarnokba jutunk. Az előcsarnokból nyíló nagy hangversenyteremnek különleges orgonája van, mely Európában az egyik legnagyobb.

Az előtérből kétoldalt, az épület két különálló emeleti részére carrarai márványból készült lépcsők vezetnek. Mindkét lépcsőházat Nagy Sándor és Toroczkai Wigand Ede festőművészek által tervezett és Róth Miksa üvegműhelyében készült színes, festett üvegablakok díszítik, melyek híres magyar politikusokat és művészeket ábrázolnak, köztük Jókait, Kossuthot, Petőfit, Liszt Ferencet.

z első emeleti Tükörterem a Kultúrpalota legszebb, legimpozánsabb sze. Jellegzetessége tizenkét festett üvegablaka, melyek a hun-székely özös eredet hagyományaiból kiindulva székely falusi környezetben és népi építészet formavilágát felhasználva mutatják be a hun őstörténet eneteit (Hajdanában régesrégön, a Nagyúr kapuja, a Sátoros palota, Réka as�on sátoros kertje, Csaba bölcseje, Réka asszon kopjafája). A középen található blakok székely népballadákból vett jeleneteket ábrázolnak (Budai Ilona, zép Salamon Sára, Kádár Kata és Júlia szép leány). A terem két végét egyy hatalmas velencei tükör zárja le.

A jobb oldali lépcsőház második emeletén van a kis hangversenyterem, melynek festett üvegablaka Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet ábrázolja tudósai körében. A bal oldali lépcsőház harmadik emeletén található a Képtár, magyar és román művészek alkotásaival, köztük Munkácsy Mihály, Barabás Miklós, Lotz Károly, Feszty Árpád festményeivel.

Az iparművészeti alkotások méltó keretéül szolgál az architektúra, amely letisztult, modern formáival, nagyszerű térkapcsolataival joggal vált Marosvásárhely – és a Székely Értéktár – ékességévé.

A lexikon.adatbank.ro/ és a kirandulastippek.hu/szekelyfold alapján összeállította: Sárközi Sándor piarista

9

a Kreatívan Szent László nyomában fotós workshop a CreArt projektről Csíki és udvarhelyszéki településeket kerestek fel a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola, a Székely Károly Iskolaközpont és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium fotózás iránt érdeklődő diákjai, ahol őriznek Szent László király ábrázolásokat a helyi templomokban vagy köztéri szobrok formájában.

A Iochom Zsolt fotós által vezetett workshop során a diákok több mint 5000 felvételt készítettek a következő helyszíneken: Csíkszépvíz, Csíksomlyó, Csíkszentmihály, Csíkszentsimon, Csíkmenaság, Homoródkarácsonyfalva, Homoródszentmárton, Székelyderzs, Bögöz és Homoródszentlászló.

Csíkszépvíz Fotók: András Ervin

Csíksomlyó Kegytemplom és a Salvator kápolna Fotók: Fülöp Réka

Székelyderzs Fotók: Szakáli Szabolcs és Molnár Andor

Csíkszentmihály Fotók: Iachom Zsolt

10

... hangok

Csíkszentsimon Fotók: Bálint Anita és Iochom Zsolt

Csíkmenaság Fotók: Bálint Anita és Iochom Zsolt

Homoródkarácsonyfalva Fotók: Szakáli Szabolcs és Molnár Andor

Homoródszentmárton Fotók: Szakáli Szabolcs és Molnár Andor

11

Bögöz Fotók: Balázs Edina és Szakáli Szabolcs

Homoródszentlászló Fotók: Molnár Andor

Könyörgés Szent Lászlóhoz az ifjúságért Kérünk Istenünk, segítsd fiataljainkat, hogy Szent László bölcsességével hozzák meg döntéseiket életünkben! Áldd meg, Urunk gyermekeinket, hogy tanulmányaikat, kötelességeiket Szent László hősi küzdelmével folytassák! Mennyei Atyánk oltalmazd a kicsinyeket és a fiatalokat mindentől, mely lelkükre, testükre káros lehet! Add meg, Urunk, a fiataloknak, hogy példaképeik egyházunk szentjei legyenek, és erős hitű, Istenben bízó emberekké váljanak! Add meg Urunk nemzetünk ifjúságának, hogy Szent László útján járjanak. Áldd meg Urunk a szülőket, hogy amint a Szent király vezette népét, úgy vezessék ők is gyermekeiket! Urunk, Istenünk, aki Szent László királyban a hit bajnokát és a csodát érdemlő bizalom példáját adtad nekünk, engedd, hogy a hitben és a reményben mi is az ő nyomdokain járjunk. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

12

... hangok

Ideje felszámolni a negatív belső hanggal Jóval azelőtt, hogy a pszichológa elterjedt, Isten megmondta, hogy a gondolataid meghatározzák az érzéseidet, és érzéseid meghatározzák a cselekedeteidet.

Az elménk valóban csodálatosan van megalkotva. Egy Pentagon nagyságú számítógépre lenne szükség csak ahhoz, hogy az alapvető funkciókat ellássa a fejedben. Az agyad 100 milliárd idegsejtet tartalmaz, és minden egyes sejt 10.000 másik neuronhoz kapcsolódik.

Folyamatosan beszélsz magadhoz - mindig, állandóan!

Most is beszélsz magadhoz! Kutatások mutatják, hogy a legtöbb ember 150-200 szót beszél percenként, de a belső dialógus, amit önmagadban folytatsz (nevezzük belső hangnak), több, mint 1300 szót tehet ki percenként.

Az a baj a belső hangunkkal, hogy a legtöbb emberé úgy cseng, mint Jóbé: „Minden, amit mondok úgy tűnik, elítél engem” (Jób 9,20b). Ha ez jellemez, te vagy a saját magad legrosszabb kritikusa. Ugye? Mindig lehúzod magad. Belépsz egy szobába mosolyogva, de magadban ezt mondod: „Kövér vagyok. Nem vagyok elég csinos. Csúnya vagyok. És mindig elkések.” A legtöbb ebből a dialógusból tudat alatti.

Isten azt akarja, hogy fejezd be önmagad lehúzását. Hiszen kit húzol le? Igazából a Teremtődet célzod ezzel, aki alkotott. Amikor azt mondod: „Istenem, értéktelen vagyok; nem vagyok ügyes; nem tudok semmit tenni”, valójában azt mondod: „Istenem, Te kibabráltál velem”. Ezért Isten azt mondja, hogy nem jó, ha lehúzod magad.

Hogyan számolj fel a negatív belső hanggal hogy nagyobb önbizalommal rendelkező emberré válhass? Ez a kicserélődés alapelve:

Összpontosíts arra, ami lenni szeretnél, amit Isten szeretne tenni az életedben. Nem tudok jobb ellenszert az alacsony önértékelésre, mint Isten Igéjének mindennapos olvasását. Tanulmányozd, memorizáld, elmélkedj rajta, és alkalmazd az életedre! Nem tudok jobb dolgot mondani, ami segíthet emelni az önbizalomszintedet, mint hogy mélyedj el a Bibliában, és kezdd elhinni, amit Isten mond rólad.

Amikor a Bibliát olvasod, próbálj találni egy verset ami hozzád szól - írd le egy kártyára, memorizáld. Engedd, hogy Isten átformálja az elmédet, mert „ahogyan (az ember) a szívében gondolkozik, olyan ő.” (Péld 23,7a) forrás: napiremény

Oltárra emelt barátaink

játékos ismerkedés szentekkel

2017. június 16. Boldog Giustiniani Pál születésének 550. évfordulója. Pál Velencében született, és a kamalduli remeterend híres megújítója lett. Törekvéseinek eredménye egy új kongregáció, amely a Monte Corona nevet viseli.

Ki alapította a szigorú kamalduli remeterendet?

A hagyomány szerint, Szent Péter apostol valószínűleg 1950 évvel ezelőtt, 67. június 29-én szenvedett vértanúságot Rómában: fejjel lefelé keresztre feszítették. Henryk Sienkiewicz Nobel-díjas lengyel író a következőképpen ír erről az eseményről, negyven nyelvre lefordított nagysikerű regényében: „Mikor a katonák vassisakjai között feltűnt az apostol ősz feje, a tömegben felhangzott a zokogás, de tüstént el is csendesült, mert az aggastyán arcáról annyi derű és oly nagy öröm sugárzott, hogy mindnyájan megértették, itt nem áldozat megy a vesztőhelyre, hanem a győztes tartja diadalmenetét. S valóban így is volt. A mindig alázatos, görnyedt halász most kiegyenesedett, úgy, hogy magasabb volt a katonáknál, s egész alakja tekintélyt sugárzott (...)

Mintha egy uralkodó vonult volna népe és katonái kíséretében (...) Ünnepélyes áhítattal, de békésen vonultak, mert érezték. hogy a Golgotán elszenvedett kereszthalál óta nem történt ehhez fogható nagy esemény...”

Mi a címe az idézett regénynek?

Szent Efrém IV. századi szír költő-egyházatya eredeti egyénisége, kalandjai és jeles mondásai révén példamondások hőse lett. Taxonyi János erkölcstani példatárának egyik története szerint egy alkalommal Edessa város kapujában egy utcanővel találkozott. Megbámulta az asszonyt, mire az - félreértvén Efrém szándékát - csábító tekintetével hívogatni kezdte Isten emberét. Erre aztán a szentéletű remete keményen rászólt, hogy ne nézze őt ilyen szemtelenül; a bűnös nő okos válaszát azonban elámulva hallgatta: „Nekem szabad reád nézni, mert tebelőled vétettem, a te oldaladból építtettem, tenéked pedig nem az asszonyokat, hanem a földet kell nézni, mert abból formáltattál !” Így történt meg, hogy a bölcs tanítómester - a Gondviselés akaratából - egy utcanőtől nyert üdvös tanítást.

1500 évvel később, egyháztanítóként milyen megkülönböztető címmel tisztelték meg Szíriai Szent Efrémet?

1

2

3

Összeállította: Vitos Antal 13

énekek ...

Az Ének Hatalma

III. kötet imakönyv kamilliánusok és betegek számára Miután elkészült az első két imakönyv a kamilliánusok és betegek számára, szolgálatom közben a kórházban rájöttem, betegeim mennyire nincsenek tisztában hitünk alapvető kérdéseivel. Gyakorlatilag a tízparancsolatoton kívül nemigen tudnak egyebet a katekizmusunkról. Emlékeznek ugyan, mert tanulták elsőáldozásra, bérmálkozásra, de az idő teltével kikopott az emlékezetükből.

Ez a felismerés adta az ötletet, hogy készítsek egy kézikönyvet, amely tartalmazza a katekizmus alapvető tanítását, eligazítást ad a katolikus hit gyakorlásában, imádságos lelkülettel.

Folytattam tehát a megkezdett munkát, most immár nem a betegektől gyűjtött imákkal, hanem a hitigazságok megjelenítésével. Mindent akartam adni a betegeimnek, ezért szélesre tártam a lehetőségek kapuit, csak gyűjtöttem, gyűjtöttem, ami fontos és szép volt a lelki élet számára, megfeledkezve szinte az időről és az anyag terjedelméről. Így tudott létrejönni az a helyzet, amikor észrevettem, hogy az összegyűjtött anyag nem fog beleférni egy könyv terjedelmébe. Meglepődtem rajta és lázasan belevetettem magam a lerövidítés munkájába. Jó sok időt pazaroltam rá, de a végén hiábavalónak tűnt. Nem lett sokkal rövidebb az anyag. Ekkor betegeimhez fordultam, hiszen nekik készült a könyv, mondjanak ők véleményt. Mondtak.

Minden megkérdezett beteg azt mondta, legyen inkább két könyv belőle, mintsem elhagyjak valamit is az ös�szegyűjtött kincsekből. Így nevezték a számukra értékes lelki táplálékot.

Megszületett a döntés, el kellett osztani két részbe az anyagot, így jött létre a harmadik kötet, ami már kézikönyv gyanánt szolgálhat, Az Ének Hatalma, Státus Kiadó, Csíkszereda 2008.

Idézek a könyv Bevezetőjéből: „Imakönyvünk elsősorban a kórházi betegeknek készült, akik a kórház adta családi légkörben hosszú órákat töltenek a betegség és szenvedés Iskolájában a lelki értékesedés tanulásának fáradságos folyamatában. Ehhez a munkához szeretne ez a könyv segítséget nyújtani, hogy betegnek és ápolójának egyaránt, ahogyan a betegek, kórházak és betegápolók védőszentje, Lelliszi Szent Kamillról mondta XIV. Benedek pápa, a „Szeretet új Iskolája” lehessen a kórházban együtt töltött idő, szenvedés és közös munka.

Imakönyvünk, a betegek kórházi tartózkodásának pasztorációs életébe kíván betekintést nyújtani.

Az első rész a Kórházi Betegek Kamilliánus Családját mutatja be, így a kedves olvasó megismerkedhet a pasztorációs látogatá14 sok és beszélgetések fontosságával, valamint a közösségi imaórák

gazdag programjával és azok testet, lelket és gondolkodásmódot gyógyító üzenetével.

A második rész olyan napi gondolatokat kínál, ami segít eligazodni a nap folyamán a szenvedés és betegség labirintusaiban.

A harmadik rész elkalauzolja a kedves Beteget hétfőtől vasárnap estig a Szentírás tanításában, míg a negyedik rész a katolikus hittant mutatja be, ami segédeszköz az Istenkereső ember számára, a legjobb helyen, Krisztus oltárán, a betegágyon.

Az utolsó, az ötödik rész régi egyházi énekeink gazdag anyagát közli (kevés új énekkel), a szövegek és dallamok szerzőivel.” Érdekes története van a könyv címének. Egy alkalommal a vasárnapi szentmiséhez készítettem elő az „oltárt” a Régi Kórház előterében. Egyetlen nénike jött volt ki csak még, aki leült és figyelte, amint dolgozom. Egy adott pillanatban megkérdezte tőlem, félve: „Kedvesnővér (így hívtak sokan), vajon jön-e még valaki a szentmisére? ”Értettem az aggodalmát, ezért megnyugtattam: „Meg tetszik látni, amíg elénekeljük a bevezető éneket (mindig a „Nyíljon ki szívetekben az örömvirág” kezdetűt), aki csak meghallja az éneket, idejön.” Így is lett. Tíz másodperc alatt benépesedett a hely. Magam is meglepődtem, „mekkora hatalma van az éneknek”. Ekkor született meg lelkemben az elhatározás, hogy készülő kézikönyvemnek ez lesz a legmegfelelőbb cím, mivel a fél könyvet kitevő anyag éppen az énekekből áll. Itt jegyezném meg, hogy énekgyűjtés során bukkantam rá egy számomra nagyon kedves énekünk életkorára.

Az „Ó Uram, nem vagyok én méltó” kezdetű, ma is használt énekünk 1505-ből való, több mint 500 éves (reformáció előtti).

Egy másik értéke ennek a kötetnek az, hogy sok „lelki áldozáshoz segítő imát” gyűjtöttem hozzá. Időközben ugyanis rájöttem, hogy akad katolikus hívő, aki nem járulhat szentségekhez, sokszor önhibáján kívül. Ezek az emberek szenvednek ettől a helyzettől, és nincs megoldás rá Egyházunkban…

A könyv borítójának is megvan a maga érdekessége.

Pünkösd volt, magyarországi vendégeim voltak, akikkel együtt vettünk részt a búcsún a Kis- és Nagysomlyó közötti oltárnál. Szentmise előtt fényképezni mentem a Salvator kápolna környékére, hogy fentről tudjam befogni a búcsús híveket. Egy gesztenyefa alatt álltam meg, amelynek levelei egészen lecsüngtek a fejemig. Az egyik levelet addig centiztem, amíg úgy tudtam befogni a képbe, hogy az becsüng a látótérbe: olyan mint egy kéz, amely belenyúl az ember életébe, háttérben a hívek…

Bakó Mária Hajnalka

ifi oldal

Céljaik

ozdítása eg ységének előm - A keresztények ttlét szeretetteljes együ és g sá ád im s zö a kö segítségével s el Urunkról, Jézu Közös tanúságtét Krisztusról tékeit az evangélium ér - Mozgósító erejű, eg m keresztény zene is hitelesen közlő szólaltatása egk és nemzetünk m un ág sz or g sá ád - Im rság medencei mag ya téréséér t, a kárpát násával képviselőinek bevo rűsítése tiszta élet népsze s, te en m og dr A egva eg y 70.000 főt m - Néhány év múl anev tközi dicsőítő és mozgató felekeze ea etel megrendezés öv ej sz ös s ió ác liz ge ionban budapesti Népstad

Nem célunk

rtozó hílekezetekhez ta fe ő öz b n lö ü k -A tatása nak megváltoz enivők identitásá átnyúló ökum on ok ár at h i et - Felekez létrehozása kus mozgalom

p a n a z a Ez

rsolya

Fotók: Tófalvi O

k: m” Jn 17, 21 Amiért tesszü hogy te küldtél enge g, lá vi a e gy ig elh y og Jn 4, 23 ádják az Atyát" „...egyek legyenek...h im an gb sá az ig és alon, ekben azanap.hu old ez „...igazi imádói lél az i sn va ol ta na lehet ható, valamin at lg al Bővebben utá h is ja ió er vezet rád hatóak a ahonnan a sz , meghallgat ők et h éz n za ss vi rendezvényeik nájukon. or at cs youtube-os

Az Ez az a nap!-ról említést akarunk tenni a mostani számunkban. A rendezvény ugyanis idén is (máj. 27-én) újra ezreket szólított Erdélyből is (pl. Hargitafürdő, Csík, Udvarhely, Kolozsvár...) és hívott meg a budapesti Sportarénába, ahol felekezettől függetlenül a keresztények Isten dicsőítésére gyűltek össze, ahogy a Szentírás mondja, valóra vállt, hogy „minden népből és nyelvből”, felekezetből. Az az egység, amit az Ez az a nap!-on megtapasztalhatunk, aligha elképzelhető más rendezvényen, alkalmon. Itt tényleg egységbe kapcsol az Isten dicsőítése minden keresztényt, és a nyelv válaszfalai is leomlanak. Hisszük, hogy nem csak e falakat bomlasztja le Isten e szolgálaton és alkalmon keresztül, hanem, ahogy Jerikó falait, ma a gonosz által épített falak is leomlanak, s Istennek népe örökösökként tapasztalhatják Isten mai cselekvését közöttünk.

Kik is ők, mi a célja az Ez az a nap!-nak? Miről szól?

Az Ez az a nap! rendezvényeket egy olyan felekezetközi szervezőcsoport készíti elő, amely szeretne a Krisztus Testének szolgálatába állni kisebb és nagyobb méretű - akár minden felekezetet érintő - megmozdulásokkal.

A szervezők katolikus, református, evangélikus, baptista, pünkösdi és evangéliumi gyülekezetekhez tartoznak. Nagyobb méretű rendezvényekre készülve pedig 30-40 fős munkacsoporttá alakulnak, és igyekeznek Krisztus Testének minél szélesebb körű bevonására.

Ez az együttműködés nem csupán rendezvényeket jelent számukra, hanem egyre mélyebb és elkötelezettebb együttműködést felekezetek, missziós társaságok és testvérek között. A szervezésekbe fektetett munka a keresztények közötti egységet mélyíti. Folyamatosan keresik az együttműködési lehetőséget újabb közösségekkel, gyülekezetekkel, missziós szervezetekkel. Összeállította: László Rezső

15

ifi oldal

Mélyen hívő vagyok Rúzsa Magdi vitathatatlanul napjaink egyik legnagyobb hazai sztárja, dalait milliók hallgatják meg, koncertjein garantált a teltház.

Nemcsak hangja, hanem személyisége is magával ragadó: a vajdasági születésű énekesnő bátran vállalja fel hitét, ezúttal a Hír TV Alinda című műsorában tett róla tanúságot.

Rúzsa Magdi rendszeresen megoszt egy ír imádságot a közönségével, ennek az áldásnak a szövegét beszélte át Veiszer Alindával: “Nagyon nagyon mélyen hívő ember vagyok, egészen gyerekkorom óta, ebben a neveltetésben volt részem.

Most húsvétkor otthon, egészen pontosan Újvidéken voltam misén. Amikor ott voltam a templomban és körülnéztem, azt éreztem, hogy “igen, itt vagyok”, és így tudok valamit visszaadni. Ilyenkor érzem azt, hogy otthon vagyok, és hogy a vajdasági magyaroknak is vissza tudok adni valamit, hogy erősíteni tudom őket. A pap olyan prédikációt mondott, amitől teljesen úgy éreztem, hogy a lelkem helyretalált: hiszek abban, hogy mindenkinek meg kell találnia ezt a lelki útmutatást. “

szerző, 1985. november Rúzsa Magdi magyar énekesnő, dal , a TV2 Megasztár 28-án született a vajdasági Verbász városban seként vált ismertté. című tehetségkutató műsor győzte

Hazataláltam

16

Lackfi János (születési neve: Oláh Jáno s; Budapest, 1971. május 18. –) József Att ila-díjas magyar költő, író, műford ító, tanár, Nyugat-kutató, fotós, hat gyermek édesapja.

Lackfi János napjaink egyik legnépszerűbb költője, nem mellesleg hat gyermek büszke édesapja. A József Attila-díjas művész felnőttként talált rá a hitre.

Katolikusnak kereszteltek, és mivel szintén katolikus feleségem vezetgetett a hit felé, nem volt ebből különösebb gondom. Hazataláltam. Úgy érzem, fontos, hogy éppen a családom mindkét ágán nemzedékek óta vallott hit áramába kapcsolódtam be. Eshetett volna persze másképpen, találkozhattam volna egy református vagy ortodox lánnyal. Mindemellett hitelvi síkon is nagyon sok olyan kincset találtam a katolicizmusban (oltáriszentség, gyónás, szentségi házasság), amelyek más felekezeteknél másképp vagy egyáltalán nem jelennek meg. Márpedig nekem ezek a mankók létfontosságúak: ilyen egy nyomorék lélek vagyok.

Megváltoztatta hited az írásaidat?

Ha az ember gondolkodása változik, az nyilván gondolatait tartalmazó írásain is nyomot hagy. Engem rengeteg személyes és intellektuális impulzus ért a hitem felől, Szent Ágoston, az egyházatyák, lelki írók irányából. Eleinte harcos nagy buzgalommal igyekeztem saját magam előtt is megindokolni hitemet, egyebek közt plébániai lapokban megjelent cikkekkel. Inkább talán tőlem kellett volna megvédeni a hitet, de a Jóisten igazán türelmes! Ezek is szükséges állomások voltak persze…

Van különbség egy hívő és egy nem hívő alkotó munkája között? […] Proust francia író példaképnek állította elénk a katedrálisok szobrászmestereit, mert azok három-négy emelet magasban is precízen megmunkálták a figurák hátát, fürtös haját, pedig ezeket legfeljebb a galambok és maga az Úr láthatta. Egy tisztességgel megmunkált alkotás igenis közelebb vihet Istenhez, bár persze a hit sokkal inkább kegyelem és szívbéli nyitottság dolga, szüntelenül munkálkodni kell rajta. Önmagában egy mázsa jó könyv sem téríthet meg senkit, minden a személyes és eleven Isten-kapcsolat meglétén vagy hiányán múlik. Összeállította: László Rezső

gyerekoldal

Tudtátok, hogy

Kányádi Sándor

Mesemorzsa Két kicsi hangya elindult szerencsét próbálni.Mentek-mendegéltek, fűszálról fűszálra másztak, repedésből hasadékba kószáltak. Bejártak már vagy tíz tenyérnyi helyet, dél volt már, s még semmit se leltek.

– Enni kéne.

– Enni.

– Étlen nem lehet menni.

– Lehetni lehet, csak lassabban – fejezte a be a sopánkodást a bölcsebbik hangya. Azzal tovább mendegéltek, másztak. S egyszer csak nekimentek egy majdnem mogyorónyi morzsának.

Pihentek egyet, s nekiláttak a hurcolkodásnak. Az az csak láttak volna.

– Mit cipeljük a bolyba! – gondolta s mondta a ravaszabbik hangya. – Együk meg itt helyben!

– Nem bánom, faljunk belőle, hogy kapjunk erőre – egyezett bele a másik –, amennyit mi eszünk, meg se látszik.

– Az egészet megesszük!

– Nem értelek.

– Megesszük az egészet.

– Az egészet nem lehet, nem engedi a hangyabecsület.

– Fütyülök a becsületre. Éhes vagyok, meg akarom enni a részem.

A vitatkozásra melléjük szökkent a levelibéka.

– Na nézd csak – hümmögte –, a hangyák összekülönböztek a koszton.

No,majd elosztom én nekik – azzal hamm, a béka bekapta a morzsát.

Hát azóta a hangyák, amit találnak, szótlanul hazacipelik-hordják. Haza a bolyba.

1. Nemsok 2. Okos 3. Ilyen, azaz étel, amely nemsült, főtt meg eléggé 4. Alacsony ellentéte 5. Kézzel vagy fejjel valójelzés 6. Amit nemszabad, az…

Írd meg, ha tudod a választ!

1. Szerinted mit értett a mesebeli kis hangya a „hangyabecsület” kifejezés alatt? S létezik-e úgynevezett „testvérbecsület”? S ha létezik, szerinted az miben áll?

nAz erdeihangya akár a súlya ötvenszeresét is képes felvenni és cipelni? (Ha ezt átszámítjuk emberimértékre, akkor olyan, mintha egy ember játszva felemelne 2,5tonnát. Ilyesmi remeg a legerősebb súlyemelőink sem képesek, szóval le a kalappal a hangyák előtt!) nA hangyák felkeléskor ugyan úgy nyújtóznak egy kiadósat, mint mi? (Csak persze nekik mind a hat lábukat végig kell nyújtaniuk.) Aztán pedig szétnyitják az állkapcsukat, és ásítanak egy nagyot? nA hangyák remekül alkalmazkodnak a természet viszontagságaihoz? Mérgük, a hangyasav például jégmentesítésre is alkalmas, nem engedi megfagyni 0 °C-on a vizet. A többség egy napig, de speciális körülmények között akár kéthétig is képes túlélni, ha vízalá kerül, sőt néhány faj még úszni is tud! Ráadásul a hidegben téliálmot alszanak, és vannak fajok, amelyek igazi sivatagihőséget is vidáman elviselik. Egyszóval igazi túlélő szuperhősök!

Hangyákkal minden földrészen találkozhatunk az Antarktiszkivételével.

Rengetegen vannak! Körülbelül 11 ezer ismertfajuk van a világon, de nagyon sokat valószínűleg még nem is fedeztek fel, így egyes tudósok 20 000 fajra tippelnek. Annyian vannak, hogy ha egy mérleg egyik serpenyőjébe tennénk azösszes hangyát, a másikba pedig a teljes emberpopulációt, körülbelül egy súlyban lennének! Persze számban messze elhúznának; nagyjából egy milliószor annyi hangya él a Földön, mint ember. Szerencsére legalább méretben mi vezetünk…

Állathírességek

A rajzfilmvilág egyik leghíresebb békája Breki (egy kelmefigura pingponglabdaszemekkel) egy georgiai mocsárban született, és miután felnőtt, elindult Hollywoodba szerencsét próbálni. A Muppet Show felöltős riportereként, az orrhangon beszélő béka sok gyermek és felnőtt szívébe belopta magát. Az alábbi körrejtvény külsősávjában Brekieredeti amerikai nevét találod:

2. Hogyan lehetne kifejezni egymondatban a mesetanulságát?

3. Mi az eredeti amerikai neve a Breki Muppet-figurának?

Várom leveleiteket, Katóca (lorinczevakatalin@yahoo.com vagy Csíkszereda, Márton Áron utca 80.)

17

derűs oldal

A kapálás...

A múltkor a mama kérdezte, hogy épp mivel foglalatoskodom, én pedig mondtam neki, hogy olyan nőkről írok, akik borzasztóan kritikusak saját magukkal szemben és kiakadnak azon, hogy vastagabb a karjuk vagy narancsbőrösek. Mama megvetően legyintett, közölte, hogy ez badarság, és hogy inkább arról írjak, hogy ezek a nők kapáljanak

be öt hektár kukoricát, és akkor biztosan nem lesz idejük a narancsbőrükkel foglalkozni. És akkor hirtelen belém hasított, ejnye mama, mindenre ezt a kapálás dolgot hozza fel, és összegyűjtöttem, hogy szerinte milyen problémákra lenne megoldás a kapálás.

1. Várandós anyák és újszülött ellátás, bizonyos mértékig paraszol-

vencia – „Katicám, annak idején megszültek a nők a kapaföldön is, nem volt semmiféle ultrahangozás, meg terhesjóga, meg boríték az orvosnak!”

ezoterikus kapatábor

2.

Homoszexualitás – „Kapálna végig egy nyarat, oszt nem lenne ereje tollas gatyában vonulgatni!” (Egyébként mama nem homofób, csak nem érti ezt a dolgot és a genetikában sem áptudét.)

3. Bűnözés – „Hogy a frász üsse ki őket, mennének el kapálni ahelyett, hogy a szomszéd tyúkját lopkodják!”

4. Való világ 4. – „Ez nekik a való világ??? Mennének el kapálni ahe-

szingli kapatábor

lyett, hogy a áztatják magukat egy medencében. Akkor aztán nem lenne idejük veszekedni, örülnének, ha a kezükön lévő vízhólyagok ellenére egy pohár vizet meg tudnak inni, oszt lefekhetnek aludni. Na az a való világ, Katicám.” (Évának már javasolt három hét uborkaszedést is Szabolcsban, mondván attól elmenne a kedve a veszekedéstől, és nem lenne an�nyi ideje fújni a füstöt. Alekosz tartásjavítására pedig némi kaszálást említett.)

5.

Számítógép függőség – „Hajnali kettőig nyomkodta a gombot??? (=számítógépbillentyűzet és /vagy egér gombja- a szerk.) A rossebb megette, bezzeg ha másnap hajnal ötre kapálni kéne menni, már fél 9-kor lefeküdne aludni!"

6. Tetoválás, testékszerek és a fóliás melír bizonyos esetei – „A mi

időnkben a fiataloknak nem volt arra idejük, hogy karikákat dugdossanak a fülükbe, ´szt azzal tágítsák a lukat rajta! Tudod Katicám, annyi munka volt a fődeken, hogy nem tudtunk mink azzal foglalkozni, mekkora a luk a fülünkön, meg nem is volt időnk arra, hogy órákig fodrászkodjunk, meg lyuggassuk a bőrünket kifele. Szép is lett volna, ha menni kell kapálni, oszt ott égeti a nap a griffmadarat, vagy mit a vállunkon!”

7.

Futball huliganizmus – „A franc essen ezekbe a szkinderekbe (skinhead- a szerk.), ha ennyi erejük van, csinálhatnának valami hasznosat is! Megnézném én őket, miután bekapálták a folyásmenti fődet, hogy mennyi erejük lenne ott ordítozni, meg kukát dobálni a meccseken! Hát megmondom én neked, Katicám: semmi! Ott aludna az összes a lelátón, olyan fáradt lenne!”

8.

apa-fiu kapatábor

18

Depresszió, pszichés problémák – „Jódógába´ nem tudja már, hogy micsináljon! Ül a szép házába´, oszt sopánkodik, hogy milyen kövér, meg hogy nem foglalkozott az érzéseivel a zura, nemhogy örülne, hogy van mit enni, jólétbe van, és nem kell kapálnia.”

Hirtelen ennyi jutott eszembe, de ahogy leírtam, hát nem is olyan eszement hülyeség mind, mint amilyennek elsőre gondoltam, vagyis hát persze hülyeség, de van némi alapja. Fontolgatom, hogy kapálótáborokat szervezek tematikusan, mint pl. szingli kapatábor, csa-

ládos kapatábor, önismereti kapatábor, apa-fiu kapatábor, anya-lány kapatábor, ezoterikus kapatábor önértékelés-javító kapatábor, stb…, így a nemzetgazdaság is jól járna, én is meg a résztvevők is. Meg a világ is. forrás: http://www.lelekcafe.hu

A májusi keresztrejtvény megfejtése:

rejtvények és megfejtők

Vízszintes: : 3. Szó pedig olyan mint ebből a.

Függőleges: 1. forrásból kicsorduló patak

Keresztrejtvény Vonj sugaradba – Weöres Sándor A vers utolsó két sora a rejtvény vízszintes 3. és függőleges 1. számú soraiba van elrejtve.

48 Vízszintes: : 1. Mutatószó. 12. Nehéz anyagot, tárgyat fölfelé mozgatja egy gépi szerkezet. 13. Hűsbokorban lapul! 14. Durván civakodik. 15.

Szepegni kezd! 16. Az angolszász eredetű észak-amerikaiak gúnyneve.

17. Akácágak! 18. Kínos, feszélyezett helyzet. 19. Használat, alkalmazás – angolul. 20. A földre helyező.

23. Kemény ásványi anyag. 24. A múlt idő jele. 25. Határmenti zöldségtermesztő helység Csongrád megyében. 26. .... – onnan, különböző helyekről. 28. A Beatles zenekartagja, 32 dal írója (McCartney). 29. Ázsiai ország, fővárosa Teherán. 30.

Végig fiókos szekrény, sublót. 32.

Melléknév képző, a -tlen párja. 33.

Angol úr! 34. Fejetlenül véd! 35. A Dél-kínai tengeren levő Besar sziget strandja. 37. Árpaörlet tartalmazza!

38. ... Gazdaság, Magyarországon megjelenő független üzleti és pénzügyi hírlap. 40. Belül leken! 41. A földtörténeti ókor befejező szakasza (névelővel). 43. Só – latinul. 44. Írást tartalmazó papír egy darabja.

46. Bódé alkotó része! 47. Ügyessé, gyorssá váló. 48. Szomjadat oltod.

Függőleges: 2. Este tartandó

fohász. 3. A dunai hajós című regény írója (Jules). 4. Kutrica. 5.

Háromszoros osztrák világbajnok autóversenyző. 6. Japán, német és ománi gkj. 7. Gyorsan, nehezen érthetően beszélő. 8. Hanga.

9. Magyar rajzfilm (1981), amely Fekete István azonos című regénye alapján készült. 10. ... fel nap – egy közkedvelt, sokak által ismert magyar gyermekdal. 11. Eme ülőalkalmatossága. 18. Övezeten.

21. Eklógában található! 22. Megragadva kirántani. 25. A polinéziai családba tartozó ausztráliai törzs.

27. Nomen nescio (név nélkül), röviden. 28. Post meridiem (délután), röviden. 29. Olasz, luxemburgi és norvég gkj. 31. Átnyújta.

32. „Már hó ... el a bérci tetőt“ – Petőfi Sándor: Szeptember végén.

33. Továbbra is ott levő. 36. Spanyol családi név, jelentése: fia Péter. 37. Héber eredetű családi név, jelentése: fia Juda. 39. Bádog. 42. ... basque francais – Francia Baszkföld. 44. Pisztoly alkotó része! 45. Öt édeskéből három!

Készítette: Korodi Zoltán – Tusnádfürdő

Helyes megfejtők: Bagosi Erzsébet – Felsővisó, Dávid Imre– Kézdivásárhely, Fazakas Ilona– Kézdivásárhely, Fülöp Hajnal – Madéfalva, György Ilona - Csíkszereda Névtelen megfejtő, Gyurka Félix – Csíkszereda, György Ferenc – Csíkszereda, Halmi Ibolya – Marosludas, Hajdú Gabriella – Csíkszereda, Kovács Erzsébet– Kézdivásárhely, Márton Erzsébet – Csíkszereda, Molnár Margit – Madéfalva, Róth Zoltán Vilmos - Csíkszereda, Szőcs I. József – Madéfalva, Szentes Hunor – Madéfalva, Tamás Ágnes – Szentegyháza, Tempfli Mária – Kézdivásárhely, Séra Xántusz Katalin– Kézdivásárhely, Vitos AntalCsíkszentmárton.

A megfejtéseket június 25-ig várjuk!

(Szent Kereszt Plébánia 530230 – Csíkszereda, Kossuth L. u. 38. Hargita megye) A megfejtők között könyveket sorsolunk ki!

Szerencsés megfejtőnk: Szentes Hunor - Madéfalva.

Ima az érettségizőknek Uram, ilyenkor mindig hatékonyan kérem a Szentlelket. Őt, akit megígértél, hogy eszünkbe juttat mindent.

Az is igaz, hogy sokszor többet is kérünk, a lehetetlent: Juttassa eszünkbe azt is, amit már nem tudtunk elolvasni, megtanulni, átrágni, magunkévá tenni! Szívem mélyéből kérlek, adj összeszedettséget, bizalmat, bátorságot!Ha készültem, akkor számot is tudok adni. Kérlek, állj mellettem, add a tudomány és az értelem Lelkét, még a bölcsességét is; - nem csak nekem, hanem annak a tanárnak, akinek szívébe irgalmat és megértést is kérek hozzá! Uram, ne (csak) azt add meg nekem, hogy túljussak,hanem vésd belém mindazt, amire szükségem lesz későbbi munkám, hivatásom gyakorlásakor!

Jöjj, Szentlélek Úristen, adj értelmemnek világosságot, és el ne hagyj a szellemi kínok idején! Amen Oltárra emelt barátaink, áprilisi megfejtés: 1. Laszkarisz Mária királyné 2. IHS (Jézus-monogram) 3. Krakkó 4. Szerzetbe lépése előtt nős kereskedő volt 5. Itália.

Helyes megfejtők: Róth Zoltán Vilmos – Csíkszereda, Halmi Ibolya – Marosludas, György Ferenc – Csíkszereda, Séra Xántusz Katalin – Kézdivásárhely, Tempfli Mária – Kézdivásárhely.

A megfejtéseket június 25-ig várjuk!

Hálásak vagyunk a Jóistennek, hogy a Hargita Gyöngye nemcsak a fizikai szomjúságot oltja, hanem a lelki szomjúságra is ad segítséget.

A Hargita Gyöngye a szomjas öröme!

19

Arany János

Szent László

Legenda

Monda Lajos a nagy király: Eredj szolgám, Laczfi Endre, Küldj parancsot, mint a villám, Köss nehéz szablyát övedre: A tatártól nagy veszélyben Forog Moldva, ez a véghely: A tatárra veled menjen Tízezernyi lófő székely.

Egy ugrás a Kalvária És kilenc a Királyhágó; Hallja körme csattogását A vad székely és a csángó: Ám a lovat és lovagját Élő ember nem láthatja, Csodálatos! - de csodákat Szül az Isten akaratja. -

Hogy elértek Nagy-Váraddá, - Vala épen László napja Keresztvízre áll a vad faj, Laczfi lévén keresztapja. Összegyűl a tenger néző Hinni a csodába, melyet Egy elaggott, sírba hajlott Ősz tatárnak nyelve hirdet:

Kél Budáról Laczfi Endre, Veszi útját Nagy-Váradnak; Kölestermő Kunság földén Jó csatlósi áthaladnak; Várad kövecses utcáin Lovuk acél körme csattog, Messzefénylik a sok fegyver, Messzedöng a föld alattok.

Három teljes álló napig Vívott a pogánnyal Laczfi; Nem hiányzott a székely szív, De kevés a székely harcfi Míg a tatár - több mint polyva, Vagy mint a puszták fövénye Sivalkodik, nyilát szórja, Besötétül a nap fénye.

"Nem a székely, nem is Laczfi, Kit Isten soká megtartson; Hanem az a: László! László!

A győzött le minket harcon: A hívásra ő jelent meg, Vállal magasb mindeneknél Sem azelőtt, sem azóta Nem láttuk azt a seregnél.

Hallja László a templomban Körösvíznek partja mellett; Visszatér szemébe a fény, Kebelébe a lehellet; Koporsója kőfedelét Nyomja szinte három század: Ideje már egy kevéssé Szellőztetni a szűk házat.

Már a székely alig győzi, Már veszélyben a nagy zászló, De fölharsog a kiáltás: "Uram Isten és Szent László!"

Mint oroszlán, ví a székely, Megszorítva, nem megtörve...

Most a bércen láthatatlan Csattog a nagy ércló körme.

Nagy lovon ült a nagy férfi, Arca rettentő, felséges; Korona volt a fejében Sár-aranyból, kővel ékes; Jobb kezében, mint a villám Forgolódott csatabárdja: Nincs halandó, földi gyarló Féreg, aki azt bevárja.

Köti kardját tűszöjére S fogja a nagy csatabárdot, Mellyel egykor napkeleten A pogánynak annyit ártott; Félrebillent koronáját Halántékin igazítja; - Éjféltájban lehetett már A vasajtót feltaszítja.

"Ide, ide jó vitézek!"

Gyüjti népét Laczfi Endre: Hát egyszer csak vad futással Bomlik a pogányság rende; Nagy tolongásnak miatta Szinte már a föld is rendül; Sok megállván mint egy bálvány, Leragad a félelemtül.

Mert nem volt az földi ember, Egy azokból, kik most élnek: Feje fölött szűz alakja Látszott ékes nőszemélynek; Koronája napsugárból, Oly tündöklő, oly világos! -" Monda a nép: az Szent-László, És a Szűz, a Boldogságos.

És megindul, ki a térre; És irányát vészi jobbra, Hol magasan felsötétlik Ércbül öntött lovagszobra; Távolról megérzi a mén, Tombol, nyerít, úgy köszönti: Megrázkódik a nagy ércló S érclovagját földre dönti.

Sokat elüt gyors futtában A repülő kurta csákány; Sok ki nem mozdul helyéből Maga rab lesz, lova zsákmány.

Foglyul esett a vezér is Atlamos, de gyalázatja (Nehéz sebben vére elfoly) Életét meg nem válthatja.

S az öreg tatár beszédét, Noha kétség nincs felőle; Bizonyítá a templomnak Egy nem szavajátszó őre: Hogy három nap a sirboltban Lászlót hiába kereste; Negyednapra átizzadva Találtatott boldog teste.

Harci vágytól féke habzik, Kapál, nyihog, lángot fúvall; László a nyeregbe zörren S jelt ad éles sarkantyúval; Messze a magas talapról, A kőlábról messze szöktet; Hegyen-völgyön viszi a ló A már rég elköltözöttet.

Fel, Budára, Laczfi Endre Számos hadifoglyot indít; Annyi préda, annyi zászló Ritka helyen esik, mint itt.

Rabkötélen a tatárság Félelemtül még mind reszket. És vezeklik és ohajtja Fölvenni a szent keresztet.