januar 2019

Erdélyi keresztény családok lapja

X. évfolyam 1. szám

2019. január

Áldott új esztendőt!

hivatás ereje – A megszentelt élet ma” címmel, amelyet Fernando Prado, a klaretiánusok spanyol könyvkiadójának vezetője készített a Szentatyával. A kötet sok részletében önmagáról vall Ferenc pápa, így például: „Mi vonzott engem a megszentelt életben és Jézus Társaságában? … Ami akkor hajtott engem – azt mondanám – az volt, amit ma úgy határoznánk meg, mint rendelkezésre állás az Egyház szolgálatára, késznek lenni bármire, amit csak parancsolnak nekem.

Jézus személye nyilvánvalóan mindig ott volt, és sosem tűnt el első megszólíttatásom óta, de abban az időszakban, amikor a megszentelt élet mellett döntöttem, főleg az nyomott sokat a latban, hogy az Egyház rendelkezésére álljak.” Ferenc pápa a szerzeteséletnek szinte minden fontos témáját érinti, mindegyre a megkülönböztetés szükségességét hangsúlyozza.

Az új pasztorális év a Hivatás A lelkek megkülönböztetése mind az egyes embert, mind a családot és a köéve, „melynek során alkalmunk lesz a zösséget egyetlen kérdés elé állítja: kész vagyok-e, illetve készek vagyunk-e hivatásunkat egyénenként, közösségen- Isten akaratának keresésére, vagy ha megismertem/tük, ennek érdekében kiként, valamint különféle életállapotban mondani és cselekedni: „Követlek téged, bárhová mész!” (Lk 9,57) A hivatás nem élve (házasságra készülve, házasságban, más, mint Krisztus misztikus testének szolgálatára vállalkozni. papságban, szerzetességben, özvegységA hivatás latinul vocatio, vagyis Isten hívó hangját meghallani. Isten mindenben, elváltan stb.) letisztázni és felélesz- kit sajátos hivatással teremt, majd megragad belső hangok, szívbeli vonzalteni magunkban” – írja érsek atyánk. mak, nagy horderejű álmok által, és módosítja életünket saját transzcenDecember elején jelent meg dens természetéhez. A hivatásról szóló jelenetek a Biblia leghatásosabb Ferenc pápa új interjúkötete „A részei közé tartoznak, amelyek a személyeket lelkük mélyén érintik. Ilyen Mózes meghívása az égőcsipkebokorból (Kiv 3,11), Izaiásé a templomban Tartalom (Iz 6,8) vagy Jeremiás megszólítása (Jer 1,8-10). Ezek a jelenetek szemünk 2. oldal: Akiért megéri odaadni elé állítják Istent a maga fenségében és kiismerhetetlenségében, úgyszinmindent - Dr. Darvas-Kozma József tén az embert egész valóságában: félelmével és nemeslelkűségével, azzal a 3. oldal: Mária-élmény - Dr. Kozma László lehetőséggel, hogy elfogadja a hívást vagy ellenáll annak.

4-5. oldal: A napkeleti bölcsek Közös minden meghívásban, hogy az ember szembetalálja magát az élő ábrázolásai - Dr. Oláh Zoltán Istennel, és hogy döntenie kell vele kapcsolatban. Olyanformán, mint 6-7. oldal: Muravidéki Értéktár ahogy Simon Péterrel történt a Genezáret-tavi hallatlan halfogáskor, hos�2. - Sárközi Sándor szú, hiábavaló éjszaka után (Lk 5,1-11). Megrendülten veti magát az Úr 8. oldal: Obama, Jézus előtt lábai elé és könyörögve kéri: „Menj ki a csónakomból! Bűnös ember vagyok!”

Bács Béla János fordítása De az Úr nem megy el, inkább most jön még igazán. A riadt, húzódozó, 9. oldal: Szilveszteri „tizenket- magánkívül dadogó ember a hatalmába kerül, úgyannyira, hogy alapvető tő”- Pilinszky János; Szent Piros- döntést hoz, elhagy mindent és követi őt. Pontosan ez a kereszténység: a kánk - Dr. Bakó Mária Hajnalka megrendülésből fakadó követés.

10. oldal: Hogyan segítsünk gyer- Isten hívására mindenki személyes módon, természetének megfelelően mekeinknek érzelmeik feldolgozásá- válaszol. Azért engedelmeskednek, mert lelkük mélyén lényegesen érintetban? - Koncz Mária Magdolna te Isten. A hivatást mindig a közösségben sejtjük meg, ismerjük fel. A hi11. oldal: Mesélj a hegyeidnek a vatással megragad Isten, lefoglalja életünket, vállalja a vezetést „mindennap, te Istenedről - Balogh Csaba a világ végéig” (Mt 28,20), és boldoggá tesz (vö. Jel 3,20).

12. oldal: Januári kamraszemle - A hivatásunk kezdetén felismerjük Istent, de elérni Őt csak egy úton, Jézus Dr. László Rezső útján lehet, aki az egyetlen igazság, akihez csatlakoznunk kell (Fil 3,12), mert 13. oldal: Meseoldal - Katóca Ő az egyetlen élet, akiért megéri odaadni mindent (vö. Jn 1,35k).

14. oldal: Derűs oldal Kedves Olvasó, munkatársaim nevében kívánom, hogy Jézus vezesse, segít15. oldal: Rejtvények és megfejtők se az új esztendőben, és tegye boldoggá családja és közössége körében!

16. oldal: A fekete Mária - Juhász Gyula a főszerkesztő

Akiért megéri odaadni mindent

Az imaapostolkodás szándéka januárra: Imádkozzunk a fiatalokért, különösen a latin-amerika2

iakért, hogy Mária példáját követve és az Úr hívására válaszolva hirdessék az Evangélium örömét a világnak!

Mária–élmény Juhász Gyula 1911 őszétől a felvidéki Szakolca patinás városának középiskolájába kapott állami kinevezést. A városkába érkező Juhász Gyulát Mária fogadta. A költő 1911. szeptember 8-án, Kisasszony napján, Mária születésnapján fölkereste a Rohatec falucskába vezető országút közelében álló kápolnát, találkozott az oltár Mária-képével. Élményéből mindjárt vers született, A rohateci Máriához címmel. A verset először a Vasárnapi Újság 1911. október 15-i száma közölte, ez első szakolcai verse.

A költő téves halálhíre alkalmából, együtt a Milyen volt… című költeményével, a kolozsvári Pásztortűz című folyóirat 1922. szeptember 9-i számában is megjelent. Reményik Sándor, a Pásztortűz főszerkesztője akkor a következőket írta: „Juhász Gyulát, a költőt azon a versén át ismertem meg és szerettem meg végtelenül, amelyet mostani számunkban, e megemlékezés előtt közöltünk: A rohateci Máriánál.

Egy régi, csöndes délutánon, ősz elején, mikor nagyon mélyen kékek voltak a gyalui havasok, fedeztem fel a Vasárnapi Újságban ezt a felejthetetlen zengésű strófát: Morva határ és szeptemberi táj,/Oly kékek a hegyek./Szivemben orgonál ma, ami fáj:/Máriához megyek. Csöndesen ismételgettem magamban, - és azóta nem volt ősz, és nem láthattam őszi kék hegyeket, őszi eget úgy, hogy ne ünnepelte volna bennem folytonos feltámadását ez a vers, és szomorúan-szép győzelmét rajtam ez a suggesztív erejű első szakasz.”

Végigkövethetjük a Mária-kép keltette élmény útját: Juhász Gyula verse a Vasárnapi Újságból eljut Reményik Sándorig, aki egy évtized múlva felidézi az olvasás pillanatát, az élmény erejét. Ekkor már Rohatec is, a gyalui havasok is más-más országhoz kerültek, de ez a kékség, Juhász Gyula palettájának színe ma is összekapcsol tájakat és népeket. Érdekes az is, hogy ezt a két verset egymás mellett közölte az erdélyi folyóirat: hangulatukban, színeikben, eszmekörükben valóban összetartoznak, megszületésüket csupán pár hónap választja el. Reményik Sándor, a költő-szerkesztő úgy választott, hogy a szerkesztés maga is hangsúlyozta Juhász Gyula költészetének lelki tartalmait.

A természetközelség, a táj hangulatainak, történelmi örökségének átélése rokonná teszi Juhász Gyula verseit és az erdélyi költészetet.

A rohateci Máriánál Morva határ és szeptemberi táj, Oly kékek a hegyek.

Szívemben orgonál ma, ami fáj: Máriához megyek. Ó idegeni, boldog Szüzanya, Te fekete-fehér, A születésed napja ez a nap, S szívem már nem remél.

Idegen tájak gyermeke vagyok, De hozzád jöttem én, A glória, mely fejeden ragyog, Ragyogjon ma felém.

Elhoztam, íme, szűz Virág, neked E táj virágait, Kései, őszi mind, színükveszett, De szívem is avitt.

S nem kérek én, költő és idegen, Tőled már földi jót, Csak engedd, hogy törött tekintetem, Mely fényeket ivott, Rajtad legeljen, mint híves patak Vizén a szarvasok, S lehessek egykor én, fáradt gyerek, Vidám és bölcs halott.

3

A táj, a patak, a fenyvesek és a jegenyék nem papírízű hasonlatok, hanem átélt élmények. Az égbolt kékje, az alkony vöröse, a rőt avar magába szívták az itt élt népek történelmét, nem futó benyomások, a hazát jelentik. A rohateci Mária kéksége, a napáldozat bíbora, a hajnalok ébredező színei békét és az együttélés közös kultúrkin-

cseit közvetítik a Kárpát-medence havasaiban és folyóvölgyeiben, írók és költők alkotásaiban.

Juhász Gyula Szakolca című emlékezésében itteni élményeiről vall: „És mi van az én kis hónapos szobámmal, ahol az ágyam fölött a rohateci Mária képe függött, egy örökre elvirult nyár hervadt virágaival, ahol az asztalon versek születtek, új énekek a végekről és Annáról, aki messze ment, halálról és szerelemről, e két rejtelmes nővérről és az életről, amelyet akkor nagybetűvel írtak és amelyet én reménytelenül és halálosan szerettem, Istenem!…” (Délmagyarország, 1918. november 10.)

Vallásos versei éppen Szakolcán szaporodtak meg, ahol módja nyílt az elmélyülésre. A cím a helyszín megjelölését tartalmazza. Azzal, hogy a falucska nevét a címbe emeli, közvetlen, bensőséges hangulatot teremt. Mindenkinek tudnia kell, hol van ez a falucska, milyen is ez a Mária-kép. Ugyanígy szerepel majd a címben Tápé, az ottani feszületről szóló Juhász Gyula-versben. Szentjeink nem hivalkodók, a kicsinyekhez jöttek, ezt is kifejezik az öntudatos címek.

Dr. Kozma László: De profundis, Juhász Gyula költői világa (4-6. oldal)

A napkeleti bölcsek ábrázolásai

1 4

Január 6-án ünnepeljük Urunk megjelenését, Vízkereszt (vagy görögből származó teológiai szakszóval Epifánia) ünnepét. Ez utóbbi szó profán értelme: megjelenés, megmutatkozás. Azonban benne cseng az ünnepélyesség, a találkozás öröme és a dicsőség. Teológiai értelemben a rejtőző Isten megjelenése. Ezen a főünnepen a II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformja után csupán a napkeleti bölcseknek a megszületett Messiásnál tett hódolata áll a középpontban. Ezért mind a három liturgikus év Máté 1,1 12 szakaszát olvassa az ünnepi szentmisében.

3 5

4 5 A gyulafehérvári székesegyház szentélyének külső oromzatán dombormű ábrázolja a napkeleti bölcsek hódolatát (1). Entz Géza művészettörténész így mutatja be: „A királyok fél alakjai igen mozgalmas csoportot alkotnak. A középső király szembe fordul, két társa féloldalnézetben jelenik meg. A baloldali felfelé néz, jobbjában három ágú kormánypálcát, baljában az ajándékot tartja. A jobboldali balkezével felfelé mutat, jobbjában — miként a középső — az ajándékot tartja. Az alakok ugyan még a román stílusnak megfelelően egymástól elszigetelten állnak, bennük mégis bizonyos tartalmi es formai kapcsolat már jelentkezik.” (A Gyulafehérvári székesegyház, Bp., 1958) A mágusokat ábrázoló második kép egy ókeresztény szarkofág (kőkoporsó) domborművének a része (2). Itt a mágusok alakja nem alkot igazi kompozíciót, mindegyik testtartása és alakja ugyanaz. Ezzel szemben a gyulafehérvári dombormű királyi alakjai sokkal mozgalmasabbak, és eltérő testtartásuk izgalmasabb összképet nyújt, ami már a koragótikus ízlésre emlékeztet.

2

A ravennai Sant’Apollinare Nuovo világörökséget képező bazilika mozaikkompozíciója (vö. 3. kép, 565-ből) a perzsa öltözködésre jellemző előrecsapott kucsmában és nadrágban ábrázolja a napkeleti bölcseket. A testtartásuk ugyanaz, ám eltérnek egymástól életkorban. Az első ősz szakállú, a második szakáll nélküli, a harmadik szakálla még fekete, tehát az emberi élet három életkorát jelenítik meg: idős, fiatal és középkort. Már a bölcsek nevei is megjelennek. Itt hadd pontosítsuk, hogy Máté evangélista nem részletezi elbeszélésében a bölcsek létszámát és nevét. A későbbi keresztény hagyomány az arany, tömjén és mirha hármas ajándékból következtettek a bölcsek hármas számára.

Arlei Caesarius (+542) állítja először, hogy a mágusok királyok voltak. Hogyan jut erre a következtetésre? Máté evangélista beszámolóját együtt olvassa Izajás próféta 60,3-6 szövegével: „Népek jönnek világosságodhoz, és királyok a benned támadt fényességhez.…feléd áramlik a tengerek gazdagsága, és ide özönlik a nemzetek kincse. Tevék áradata borít majd el…” Beda Venerabilis (+735) óta a mágusok, akikre a keresztény világ már királyokként tekintett, az akkor ismert három kontinensnek (Európa, Ázsia és Afrika) a jelképei. Ezért a 12. század után a képzőművészetben a három mágus egyike fekete bőrű, akinek tisztje Afrikát megjeleníteni. (4. kép: Rubens - A napkeleti bölcsek) Gentile da Fabriano a korai reneszánsz kiemelkedő festőjének (5. kép) három királya három különböző életkort jelenít meg. Az idős király levett koronával és térdelve, a középkorú hasonlóra készül, az ifjú király némi gyanakvással csupán szemléli a jelentet. A háttérben pedig emberek sokasága követi a hódolatra és imádásra érkezett királyokat. Ők haladnak annak a menetnek az élén, amelyet itáliai kortársak folytatnak. Máté evangéliumának jelenete a festő képzeletvilágában egybekapcsolódik a kortársakkal. Ebbe a menetbe Isten mindannyiunkat meghív és be akar kapcsolni. A szépművészeti ábrázolások ezt a meggyőződést tárják elénk megtekinthető formában.

Dr. Oláh Zoltán 5

Muravidéki Értéktár 2.

Hetés

„Beértünk Hetés vidékére – írta ottjártakor Mirk László csíkszeredai újságíró és pedagógus. – Ez a Kebele- és a Lendva-patakok között elterülő kilenc falu vidéke. Aprócska települések. Összlélekszámuk alig 1284 fő. Régi, 100-150 éves zsindelytetős haranglábak kínálkoznak, hogy lencsevégre vegyék a fotósok; temető, templom ugyanis nincs ezeken a kistelepüléseken, csak néhány kilométerrel odébb, Dobronakon. Feszületet annál többet látni a falvak be- és kijáratánál, úgyszintén a főutcákon. Szemet-lelket gyönyörködtető rend, tisztaság, dús virágszőnyeg, az ablakokban mindenütt futómuskátli.”

A hetési ember kevésbé mulatós, mint a göcseji - írja Gönczi Ferenc. Hegyi mulatságokra nincs is alkalma, mert szőlőhegy az egész Hetésben nincs. A tréfás beszédnek, kedélyeskedésnek nagy híve. Nem büszke, nem kötekedő, nem haragtartó.

Eléggé simulékony. Az igazi magyar vendégszeretetet azonban a szegénység kioltotta. Az együtt dolgozást nagyon szereti. Itt elfogadott dolog, hogy az asszony együtt csépel urával és más férfiakkal. Takarékos, fösvény ember a hetési. Böjtöl, imádkozik eleget, nem káromkodik.

A hetési népviselet nemes egyszerűségét és szépségét ma már csak néhány ruhadarab őrzi. Elsősorban kenderből készítették a gazdálkodás, háztartás és viselet hétköznapi ruhadarabjait, az ünnepi viseletet és a díszes szőtteseket pedig a finomabb lenből.

A hetési szőttes készítésének több évszázados hagyománya van. Az itt élő emberek soha nem voltak gazdagok, de a házi szőtteseik között mindig akadt egy-egy szép darab: törülköző, párna, terítő, melyeket kevés színnel ugyan, de ízlésesen díszítettek.

Hetési népi táplálkozás A fumu az egyik legkülönlegesebb európai lakodalmi kalács.

Göcsejben, Hetésben és a Muravidéken fumunak nevezik azt a pólyásbaba alakú fonott kalácsot, ami a keresztelők és lakodalmak elmaradhatatlan kelléke volt. A kalács megnevezésének 15. századi formája 6

még a fumoly volt, és ünnepi alkalmakra készített jobbágyszolgáltatásként is említik. A fumu mint a bőséges gyermekáldást, a jövőt, az életet szimbolizáló jelkép évszázadokon át volt a lakodalmak és keresztelők elmaradhatatlan kelléke. A háromféle töltött kalács összefonásából készített, pólyásbaba formájúra díszített kalácsnak a valóságban is akkora méretűnek kellett lennie, mint egy újszülöttnek. Díszes szőttes kendőkbe bebugyolálva vitték az ünnepségre. Egyébként a legfontosabb mulatsági és lakodalmi táncuk a kétlépéses és egylépéses, zártfogású csárdás volt.

Vágottzsír és vindőshús A zsír tartósításának és raktározásának egy archaikus módja, a vágottzsír készítése. Ez a disznóvágás második vagy harmadik napján történt. Vágottzsírt a disznó legszebb szalonnájából készítettek. A szalonnát előbb megfőzték, pontosabban csak kövesztették, ami azt jelentette, hogy nem volt szabad erős tűzön főzni. Amikor kiszedték a léből, hideg helyre tették és egy-két napig hűtötték. Igyekeztek arra is ügyelni, hogy minél kevesebb nedvesség maradjon benne. Amikor teljesen lehűlt, lehúzogatták róla a bürkét és megtisztították a húsdaraboktól. A kihűlt szalonnát szeletekre vágták, fatörővel összetörték vagy húsdarálón ledarálták, majd sóval jól összegyúrták. A sós vágottzsírt alaposan beletömködték a vindőbe, jó szorosan és légmentesen, nehogy megpenészesedjen vagy megavasodjon.

A fadongákból készült vindőket a 20. század közepe tájától mindinkább a zománcozott bádogvindők váltották fel. A vágottzsírt rétegesen tömködték a vindőbe. Ha lesütött húst is tettek bele, ügyeltek arra, hogy a húsok ne érintkezzenek és légbuborékok se keletkezzenek a rétegek között vagy a hús körül. Ha a vindőshúst a következő év nyaráig szerették volna megőrizni, akkor olvasztott zsírt is öntöttek a tetejére, hogy az még jobban légmentesítse, szigetelje. A vágottzsírt csak a legritkább esetben használták főzésre vagy a pirítások alapanyagául, hiszen értékes húspótló volt, kár lett volna érte. A vágottzsírt és a vindőshúst tudták a legtovább eltartani, ezért a késő tavaszi és nyári időszakban ették, amikor már elfogytak a füstölt húsok és a szalonnák. A vágottzsírt szívesen fogyasztották kenyérre kenve, főleg vöröshagymával, zöldpaprikával, paradicsommal, tökmagolajos zöldsalátával vagy tejfölös uborkasalátával, de kiváló ízt adott a héjában vagy meghámozva sütött redliskrumplinak is.

A szlovén-magyar határon átvezető utak újbóli megnyitása az itt élő embereknek új lehetőségeket nyújt: a politikai sebek begyógyulását és gazdasági előrelépést.

A környező lakosság örömmel üdvözölte az autópálya megépülését, mely Budapestet Ljubljanával és Zágrábbal köti össze. A térség így megszabadult a tranzit teherforgalom terhétől, ugyanakkor bekapcsolódhatott Európa gazdasági és turisztikai vérkeringésébe.

Bellosics Bálint és Gönczi Ferenc néprajztudósok, valamint Mirk László írásai alapján összeállította: Sárközi Sándor piarista

7

Christ in der Gegenwart - 47/2018 CIG kommentár

Obama, Jézus előtt Kit helyeznétek példaképként fiaitok szívébe?

Ezt a kérdést tették fel a kiválasztott alanyoknak egy férfimagazin megbízásából végzett közvéleménykutatás keretében Németországban. A reprezentatív felmérés részvevői 36 neves férfi közül választhattak.

A legtöbben az Amerikai Egyesült Államok korábbi elnökét, Barack Obamát jelölték meg követendő példaképnek. Jézus – jelentős lemaradással – a második helyre került. Utána következett a Microsoft alapítója Bill Gates, majd Günther Jauch műsorvezető és a német labdarúgó válogatott kapusa, Manuel Neuer.

A sor végén találjuk Justin Bieber énekest, a korábbi teniszcsillag Boris Beckert és Bushidot, a botrányos rappert.

Egy ilyen felsorolás kapcsán természetesen több kérdés is adódik. Mi is az, amiben példát nyújthatnak politikusok, élsportolók és a zenei világ sztárjai?

Abban, hogy miként válhat valaki sikeressé, azáltal, hogy minél több konkurensét kiüti a mezőnyből?

Vagy miként válhat ő sokak számára elfogadhatóvá, tehát miként találhatja el a széles tömegek ízlését?

Legrosszabb estben a felső tízezer abban „példakép”, hogy azt gondolják, pénzzel bármit megvásárolhatnak és maguknak külön jogokat szerezhetnek, például az erkölcsösség terén, a „régimódi” házastársi hűséget és a megbízhatóságot illetően.

Ezen túl feltehetjük a kérdést: Ki állít össze egy ilyen listát? És milyen kritériumok alapján? Miért javasol8

Az év elejére jellemző elhatározások és útkeresések idején mi is feltehetjük magunknak a következő kérdéseket: vajon egy romániai vagy erdélyi magyar kutató intézet kiket javasolna egy hasonló listára, és a megkérdezettek hogyan rangsorolnák őket? Kiket tartunk mi példaképünknek? Hányadik helyen szerepelne Jézus a mi vidékünkön végzett felmérésben?

nak a fiúk számára kizárólag férfi példaképeket? Az erősebbnek vélt nem, bizonyos dolgokban nem követhetné például Teréz anyát? És feltehetjük a kérdést, milyen nevek sorakoznának a példaképek között, ha a kérdezettek szabadon nevezhetnék meg őket?

Mindezen kérdések ellenére a felmérés több fényt mutat, mint árnyékot. Jó hallani, hogy az emberek még tudnak valamit kezdeni a példakép fogalmával.

Ezek alapján nyilvánvaló, hogy nagyon sokak számára nem az van érvényben, hogy minden mindegy, az emberek látják az iránykeresés és a nevelés értékét. Az is pozitívan értékelhető, hogy szekularizált világunkban Jézus foglalja el a második helyet. Ez az eredmény akár sokkal rosszabb is lehetett volna.

A felmérés legtöbb résztvevője egy külön erre vonatkozó kérdés keretében kifejti, hogy életük folyamán saját szüleikről vettek példát. Talán ez az egész felmérés legmegnyugtatóbb eredménye. A fiatalok tehát még mindig a legközelebbi környezetükben, a családban látottak alapján tájékozódnak az életben – és nem azokban a körökben, melyeket a média- és a fogyasztói világ mutat fel nekik. És lehet, hogy édesapa és édesanya nem annyira szent és emberbarát, mint Jézus – de az esetek többségében nem is annyira minden hájjal megkent és botrányok által körül lengett, mint némelyek, akik ma „sztár”nak számítanak.

Fordította: Bács Béla János

Pilinszky János

Szilveszteri „tizenkettő”

Szilveszterkor lépjük át az új év küszöbét, s az elmúlás szomorúságán átragyog az újrakezdés mosolya. A szilveszteri „hangulat” nagyon is összetett valami, s kivált az a hívő számára. Hála és remény, számadás és tervezgetés, mulatság és komolyság, bánat és öröm találkozója a szilveszteri „tizenkettő”.

Az egyetlen ünnepünk, mely túlmutatva önmagán az egész esztendőt felidézi bennünk.

Szilveszterre azt is mondhatnánk, hogy magának az Időnek ünnepe, magának a titokzatos földi Időnek a megszentelése. Épp ezért sokszor az az érzésem, hogy rosszul ünnepeljük. Tulajdonképpen csendben, szinte hallgatózva kellene fogadnunk, mint valaki a hóesés kezdetét lesi, vagy a csillagok neszére figyel, vagy mint a gazda, ki az éjszaka csendjéből a vetés növését szeretné kihallgatni.

A Szilveszter mégis a féktelen, a karneváli öröm órája lett, s mintha emögött az öröm mögött még ma is valamiféle pogány szív dobogna. Nem csoda aztán, ha újév napja sokak számára a kijózanodás szürke szomorúságával egyenlő.

Pedig gyönyörű alkalom az igaz derű s tegyük hozzá: a földi öröm számára. Mert valóban az: „földönjáró” ünnep, s ezt a „földi mosolyt” nem is szabad megtagadnunk tőle.

Tizenkét óra van. Az éjszakában most fejezte be körforgását a Föld, s most kezd egy újabb égi kör írásába. Fejünk fölött, mint forgó kristálygömb, a csillagos egyetem. De a mi szívünk e pillanatban egyedül Övé, e csodálatos mozgás, múlás és érkezés Uráé.

S ezt ne feledjük el a legharsányabb szilveszteri zsivajban se: véghetetlen csendben és szelíden Isten most hajtja át csillagnyájait az óesztendőből az újesztendő mezőire. (Új Ember, 1961. december 31.)

Ég és Föld között Istennel Szent Piroskánk A januári hidegben szinte szerényen bújik meg a naptárban Árpád/Turulházi Szent Margitunk mellett.

Piroskánk magyar királyi vérből született. Édesapja tisztelete különösen Erdélyben maradt fenn, nemcsak fal-festményeken, de emberi szívekben is.

1. Kik voltak a Szent Piroska szülei és mikor született?

Piroskánknak volt egy „régies” neve, ami az Újszövetségben is ismert.

2. Mi volt ez a név?

Atyja korai halála után (1095) a nagybátyja udvarába kerül, ahol a nevelése folytatódik.

3. Ki volt ez a nagybácsi?

Amint a legtöbb magyar királylánnyal történni szokott, Piroskának is politikai házasság jutott.

4. Kihez adták feleségül, és ki lett később ez a férfi?

Férje hazájában Piroska új nevet és új vallást vett fel a kor szokása szerint.

5. Mi lett a neve, mit jelent ez a név, és milyen vallásra tért Bizáncban?

Népes családot alapítottak, sok gyerekkel. akiket királyi méltósággal neveltek.

6. Hány gyerekük született és követte-e atyját a trónon valamelyik?

Piroska az „idegenben” is megmutatta magyar, személyes és egyetemes küldetéstudatát.A nagycsalád mellett széleskörű diplomáciai és szeretetszolgálatot végzett királynéi méltósággal.

7. Miben állt a személyes szeretetszolgálata magyarként?

8. Mi volt magyar diplomáciájának fontossága?

9. Mit alkotott az egyetemes emberiség számára példaképként?

Konstantinápoly, a mai Isztanbul Törökországban jeleskedik egy késő-ókori remekmű templommal, amelynek mozaikjai meglepetést tartogatnak egy magyar vendég számára.

10. Mi ez a meglepetés?

Piroskánkat az ortodox egyház avatta szentté.

11. Mikor van az ünnepe az ortodox egyházban és mikor a katolikusban?

Dr. Bakó Mária Hajnalka 9

Hogyan segítsünk gyermekeinknek érzelmeik feldolgozásában?

Az érzelmek mindannyiunk számára az első nyelvet jelentik. A csecsemő a születés után másodperceken belül végrehajtja első érzelmi kommunikációját – felsír –, és ezután elindul érzelmi fejlődése útján. Egyes elméletek szerint minden veleszületett érzelem „csomagként” érkezik: van egy/több konkrét (alap)érzelem, egy sor testi változással, jellegzetes arckifejezéssel – működő belső programként, mely a fejlődés során módosul.

Az érzelmek nagy szerepet játszanak a kapcsolatok kiépítésében, a cselekedetek végrehajtásában. Az érzelmek mutatják, hogy egy kapcsolat jól működik-e, vagy kiigazításokra van szükség; hogy egy cselekedet, terv beindul-e vagy sem.

Szülőként nagyon fontos figyelnünk és megértenünk az átélt szülő-gyermek interakciókban azt a közvetlen kapcsolatot, mely a gyermekek érzései és cselekedetei között fennáll. Sok helyzetben nem tudjuk elfogadni gyermekünk érzéseit, ilyenek mondva például: „Hogy mondhatsz ilyen szörnyűséget?”, „Tudom, hogy a szíved mélyén szereted a testvéredet.” „Méghogy unalmas volt a bulid! Kaptál tortát. Bohócot és arcfestőt is hívtunk. Jól van, soha többé nem szervezzük meg!” stb. Felnőttként és gyermekként is csak akkor vagyunk képesek segíteni magunkon, ha valaki meghallgat minket, és odafigyelő, együttérző módon reagál a problémáinkra.

Ha egy gyermek jól érzi magát, akkor jól is fog visel10

kedni. Ezért magától értetődő a kérdés: hogyan segíthetünk nekik, hogy jól érezze magukat? És a válasz: úgy, hogy komolyan vesszük az érzelmeiket, érzéseiket.

Rá kell hangolódni gyermekünk érzéseire, meg kell próbálnunk elképzelni, hogy mit érezhet – még ha mi teljesen mást is érzünk ugyanabban a helyzetben –, és ha ez sikerül, akkor a reagálásaink, válaszaink, szavaink is meg fognak változni.

Figyelmesen hallgassuk meg a gyer-

meket. Nem valami lelkesítő dolog olyan emberhez beszélni, aki felületesen figyel ránk. Biztosítani kell őt a teljes figyelmünkről, ahelyett, hogy csak félfüllel figyelünk oda. A gyermeknek is könnyebb olyan szülővel beszélnie, aki tényleg odafigyel a mondanivalójára. Ezzel a magatartással – még ha nem is mondunk semmit – nagyrészt már biztosítjuk együttérzésünket és meghallgatásukat.

Fogadjuk el az érzéseit néhány együttérző

szó(cska) segítségével.

Kérdések és tanácsok helyett a szeretetteljes hozzáállásunkkal a gyermeket arra biztatjuk, hogy vizsgálja meg a saját ér zéseit és gondolatait.Tisztábban és alkotó módon fog tudni gondolkodni, ha nem (csak) őt okoljuk a történtekért, és akár megoldást is találhat az adott helyzetre.

hívhatunk segítségül, a varázslatot („Bárcsak volna egy Adjunk nevet az érzéseinek. Gyakran megtörténik varázspálcám…”), mellyel valójában a megértésünkről az, hogy a reagálásunkkal („Ne gyerekeskedj!”, „Nem biztosítsuk őt, – és néha ez is elegendő a számára. kell mindenen megsértődni!”) inkább megpróbáljuk rá- Minden érzést el lehet fogadni, de bizonyos cselekevenni őt, hogy tegye túl magát a rossz érzésein, de deteket korlátozni kell. Például: „Megértem, hogy nagyon ezzel valójában felzaklatjuk őt. Ha nevet adunk az dühös vagy most mindenkire. Kéréssel, és ne ököllel hozd ezt érzéseinek, akkor a szavakba öntött kifejeződés azt az ő tudomásukra!” sugallja a gyermeknek, hogy elfogadták őt, mindazt, amit ő a lelkében érez. Példák: „Elkeserítő lehetett!” Nagy szolgálatot teszünk a gyermekünknek, ha mindezeket őszinte és együttérző módon közöljük. „Ez szomorú lehet, hogy egyedül maradtál!”

Ne legyünk álságosok és manipulatívak. OdafigyeKépzeletben teljesítsük gyermekünk léssel és mindennapos alkalmazással fogjuk tudni a vágyát gyermekünk mondanivalóját, rejtett, mély érzelmeit Ha egy gyermek olyasmit akar, amit nem kaphat és belső világát felfed(ez)ni és megérteni. A megmeg, akkor sok szülő „tudományos” magyarázatot fogalmazásunk példát mutat arra, hogy majd saját ad neki. Elmagyarázzák logikusan, hogy miért nem maga is kifejezze szavakban mindazt, amit érez, és lehetséges ott és akkor a vágyott dolog. Magyará- tisztán lássa a belső világát. zat és okoskodás helyett néha népmesei megoldást Koncz Mária Magdolna

Nevezzük meg az ő érzéseit

Van egy új problémamegoldó gyakorlatom, s jobb akár-

minél, amit eddig próbáltam. Vannak hegyeim. Hegyek, amelyek utamat állják, amelyek nagyon megpróbálnak engem. Nehezen nézek velük szembe, de kinek nincsenek?

Elmondom a módszert: Először is vedd észre, hogy baj van. Nehéz úgy problémákat megoldani, hogy a létezésüket is tagadod. Érzed, látod, tapasztalod, hogy nem megy minden úgy, ahogy an kellene. Állj meg! Nézz rá, vedd észre, tudatosítsd, hogy gond van.

Másodszor, ne kezdd el megoldani egyedül. Könnyen rákattan az agyad arra, hogy egyből megoldást találj a problémádra, ha már ott van előtted. Ne magad keresd, vidd az egészet Isten elé imádságban. Légy annyira őszinte, amennyire csak tudsz, Ő nagyobb minden hegyednél.

Hidd el!

Harmadszor: bízz benne, hogy Isten már tudja a megoldást. Kérd el tőle, várj a válaszára! Hallgass rá és nagyon fontos, hogy várj!

Negyedszer: lépj arra, amerre Ő hív! Tedd meg azt, amit mutat neked, még ha nehéz és kényelmetlen is. És a hegyek úgy olvadnak el a lábad előtt, mintha soha nem is lettek volna.

Balogh Csaba

„Mikor megpillantják, reszketnek a hegyek.” Sir. 43, 15b 11

Amióta Csíkcsicsóba kerültem plébániára, a gondnokunk vissza-visszatérő kérdése ez: Plébános úr, hogy áll a kamra?

Rendben vanak a polcok? Kezdetben viccesnek tűnt. Főleg ha a „karosszériámra” gondoltam. Nem vagyok nagy étkű, kevéssel is jól beérem. Mondhatnám, válogatás nélkül. De mégsem mindegy a kamra! Hogy lehessen bírni, és jól bírni, lendületben lenni... a kamra nem elhanyagolandó!!! Tudják ezt a hangyák is. És nem csak ők.

Kamraszemle januárban? Mire gondolok. Az esztendőt hálaadó szentmisével szoktuk befejezni. Számomra minden ünnep a hálaadást jelent, és egyben előretekintést is. Hiszek a gondviselésben, de lehetőségeim szerint, nem szeretek a „véletlenre” hagyatkozni. A magvető az egyik példaképem: vetés és aratás törvénye. Ha vet, van, amit megáldjon a Gazda. Számíthat a termésre.

Az új esztendőre is így gondolok, a kamrába tekintve. Mik tehát a lehetőségeim a jó Istentől kapott időben, az új esztendőben? Miben számít rám az idén? Hol a helyem és mi a feladatom? Hogy állok mindezekhez a tehetségemmel, hozzáállásommal, emberi kapcsolataimmal...?! Szóval, kamraszemle!

Az az ember jut eszembe, aki nyilat vásárolt, és lövöldözött vele.

Mindig bejelölte, ahová talált a lövése – büszke volt rá. Az lett a mozgó céltáblája. Pontosabban, céltalanul lövöldözött.

Teremtőnk és Megváltónk mindent céllal teremtett és tart fenn.

Engem is. Téged is. Még a kamrában elraktározott eledeleket is.

Lépjünk be kamránkba, nyissuk fel a konzerveket (is), az Istentől kapott – akár jól elraktározott – képességeinket, lehetőségeinket és használjuk azokat. Arra lettek teremtve. Legyen meg mindennek a helye, haszna! Ne pocsékoljuk el életünk éltető lehetőségeit, melyek értelmet adnak úgy a magunk, mint mások életének, idejének.

Tolsztoj szerint: „Ha boldog akarsz lenni – élj!” Ilyen egyszerű az élet művészete. A boldogságra nem lehet egyszerűen véletlen rátalálni. Aki boldog, kiteljesedett életet akar, annak oda kell fordulnia az élet minden magassága és mélysége felé. A boldogság a beteljesült élet kifejeződése. Mindenütt, ahol valóban élet van, ott van a boldogság nyoma is. Annál nyilvánul meg, aki él, aki eleven, aki minden érzékkel éli az életet. Táplálkozik, fejlődik és táplál.

Fizikai, szellemi és lelki szinten egyaránt. „Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. Éppen azért: ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata.” (Ef 5,15-17) 12

Dr. László Rezső plébános

Amikor Gábor arkangyal meglátogatta Szűz Máriát és hírül adta, hogy Isten Fiát fogja szíve alatt hordozni, azt is mondta, hogy a születendő gyermek neve Jézus lesz. A névadás Jézus születése után néhány nappal történt. Hogy pontosan hány nap telt el karácsonytól a névadásig, megtudhatjátok, ha egy tucat pók lábainak a számát elosztjátok az esztendő hónapjainak a számával. Ha kiszámoltátok, akkor azt is tudni fogjátok, mikor ünnepeljük ezt az eseményt. Írjátok meg nekem is! (2 pont) A decemberi feladat megoldása: Betlehem jelentése: Kenyér Háza Katóca Email-cím: lorinczevakatalin@yahoo. com, postacím: Lőrincz Éva-Katalin, Márton Áron Főgimnázium, Márton Áron utca 80 sz., 530211, Csíkszereda, Hargita megye

Újabb kalandok a Mese Birodalmában 13.

Csillag anyóka ajándékai, a három hófehér hajszál, melyek a tűzben táltos paripákká változnak és a három rozsdás csoda-gyűrű, melyek jobbra fordítva láthatatlanná teszik, balra fordítva pedig megháromszorozzák annak viselőjét, reménnyel töltötték el Alázat, Türelem, és Jóság királyfiakat, miként bennünket is. Ám nem időzhettünk sokat e reményben, sürgősen cselekedni kellett, hogy mielőbb kiszabaduljanak a királylányok Csakén ország királyfiainak fogságából.

A hercegek egyszerre dobták tűzbe a hajszálakat. Azon egy cseppet sem csodálkoztunk, hogy a három hajszálból azonnal három táltos paripa lett, de elmondhatom, olyan csodálatos lovakat egyikünk sem látott addig!

- Mit parancsolsz édes gazdám, hová vigyelek?- kérdezte egyszerre a három táltos paripa.

- Vigyetek minket Fukarság királyfi palotájához!- válaszolták egyszerre Jóság, Türelem és Alázat, majd felénk fordultak és Jóság megkérdezte Herceget: „Még hatásos-e benned az örök fiatalság ama cseppje, melynek segítségével egy másodperc alatt felmentél a Naphoz, illetve együtt felhoztatok az alvilágból, mikor kenyér voltam?”

- Természetesen. Egész életemben hatásos marad - felelte Herceg. - Úgyhogy ne aggódjatok, szemperc alatt mi is ott leszünk Fukarság palotájánál.

- Akkor máris induljunk! - mondta a három herceg, és táltos paripáikra pattanva eltűntek szemeink elől.

Mi pedig összekapaszkodtunk, mint egykor (annyi különbséggel, hogy Pötyikét, aki már nem katicabogár volt, hanem Rózsácska kiskirálylány, nem vittük magunkkal, mert túl veszélyesnek ígérkező kalandra indultunk). Szóval összekapaszkodtunk, és Herceg ki-

mondta varázscseppet működésbe hozó szavakat: „Legyünk Fukarság palotájánál. Most.” S máris ott voltunk, akárcsak a hercegek. Azon nyomban előttünk termett a patkányfejű szörny, a palota őre: - Kik vagytok és mit kerestek itt?- förmedt ránk a szörny nagy hangon. Egyikünk sem válaszolt.

Elfelejtettem mondani, Csillag Anyóka figyelmeztetett, ne álljunk szóba a szörnyekkel, mert akkor hatásuk alá kerülünk és nem tudjuk legyőzni őket. Nem válaszoltunk tehát, s Jóság királyfi fordított egyet jobbra az ujján levő gyűrűn, amit Csillag Anyókától kapott, s lovával együtt láthatatlanná vált. A patkányfejű szörny látva, hogy nem vagyunk hajlandók válaszolni, fenyegetésbe kezdett: - Ha nem válaszoltok azonnal, halálnak fiai vagytok!

- mondta, s ezzel felemelte óriási kezeit, hogy elkapjon bennünket. Pontosabban fogalmazva emelte volna kezeit, hogy elkapjon, de mozdulni sem tudott. Az időközben láthatatlanná vált Jóság királyfi, egy kötéllel (amely szintén láthatatlanná vált a kezében), körültekerte a szörnyet.

Ebben a pillanatban értettem meg, Jóság nevéhez hűen, még egy légynek sem tudna ártani, s így hiába lógott oldalán a fényes kard (mert hát hogy néz ki egy vitéz királyfi kard nélkül?), szóval hiába volt kardja, nem maradt számára más megoldás, mint így tenni ártalmatlanná a szörnyet.

Szabad volt hát az út a palotába, de vajon hol keressük Kedvesség királykisasszonyt, Jóság királyfi menyasszonyát?

(Folytatás a következő lapszámban) 13

Hadi készültség esetén javasolt megfenni a katonaélet! ***

- Miért nem játszik a tűzoltózenekar betonon?

- Mert olyan hangszer nincs.

- Mi lesz abból, ha két busz összeütközik?

- Két rombusz.

- Kislányom, teljesen egyedül oldottad meg ezt az egyenletet?

- Nem. Két ismeretlennel.

- Milyen buli van az intenzív osztályon?

- Eszméletlen!

- Miért nincs bástya a vonaton?

- Mert a vonat nem vár.

Savanyú a szőlő, mondta az oroszlán, és megette a szüretelőket.

- Hogy tanítja a varázsló úszni a pókot?

- Hókusz, pók ússz!

Nyuszika és a róka találkoznak az erdőben.

Nyuszika köszön: - Szia, vörös!

- Te engem ne vörösözz le!

- Miért, jobb lenne, ha lerókáználak?

A tehén bonyolult állat. De én megfejtem.

Két egér beszélget a kamrában: - Rád fog esni a margarin!

- Rámamargarin?

- Mi lesz a kígyó és a kenguru keresztezéséből?

- Ugrókötél.

***

***

***

***

***

***

- Akarsz sokat keresni?

- Igen.

- Akkor jól elbújok.

***

***

*** ***

***

***

- Mondja Kovács bácsi, maga mit szokott tenni, ha este nem tud elaludni?

- Én? Elszámolok háromig, és már alszom is.

- Tényleg? Csak háromig?

- Háromig, de van úgy, hogy fél négyig is.

- Mi van az idegbeteg ló lábán?

- Pszichopata. ***

- Mi kell a sörösládák cipeléséhez?

- Rekeszizom. ***

- Milyen mértékegységgel mérik a malac hosszát?

- Rőfben.

Ha új szelek kezdenek fújdogálni, az üres fejek hajlanak elsőként szélirányba.

Nagy pech, ha egy kis országnak túl sok nagy embere van.

Hallgatni csak akkor arany, ha annak, aki hallgat, van valami mondanivalója.

A szocializmus 1989-ben szégyenében halt meg.

Szállj magadba és maradj ott.

A hazaszeretet mindkét részről plátói.

Nehéz minden Júdáshoz egy Jézust találni.

Aki keres, azt megtalálják.

14

Ha elsőkből lesznek az utolsók, akkor az utolsókból az utolsóelőttiek?

Keresztrejtvény „ …“ (Mk 4, 22). A bibliai idézet a rejtvény vízszintes 1. és függőleges 16. számú soraiban van elrejtve.

Vízszintes: 12. A leírt betűsorok képére nagy hangsúlyt fektet. 13. Romániai pénzegység. 14. Rehabilitációban részesít. 16. Valakinek a megsegítésére vagy közösségi célra pénzt ad. 17. Nap – latinul. 18. Levesben található! 19. A New York-i operaház neve. 20.

Nagyobb szabású táncmulatság-e? 22. Románul kér!

24. Két szó: japán gyorskorcsolyázó (Midori) és roA decemberi keresztrejtvény

Vízszintes 1. Csepp mézzel több legyet lehet Függőleges 12. fogni, mint egy hordó ecettel.

Helyes megfejtők: Darvas Veronika – Csíkszereda, Frank Mária - Csíkszentkirály, György Ferenc – Csíkszereda, György Ilona - Csíkszereda, Hajdú Gabriella – Csíkszereda, Márton Erzsébet – Csíkszereda, Madaras Vilma – Csíkszereda, Molnár Margit – Madéfalva, Péli Szidónia – Csíkszereda, Szabó Gabriella – Csíkszereda, Szőcs I. József – Madéfalva.

mán reszelők! 26. Okos. 27. Hegy Bulgáriában. 28.

Oxigén, kén és kálium vegyjele. 30. Azok a személyek, ám ( nem mind). 31. Földbe rejtő. 32. Nicsak, egy cm³ 4 ºC hőmérsékletű víz súlya. 34. Festékkel ábrázol valakit, valamit. 35. A … százada – Alejo Carpentier műve. 36. Anatéma része! 37. Lángol.

38. Zorro életének része! 40. A tökfélék családjába tartozó, de az uborkához hasonló hosszúkás alakú főzelékféle (kk=k). 42. Ordas ideiglenes szállása.

45. Jemeni, német és spanyol gkj. 47. Az 1046-os évi magyar pogány lázadás vezetője dalol. 48. … vasi, magyar kártyával űzött szerencsejáték, amelyben a balra osztott lap nyer.

Függőleges: 1. Szovjet-orosz űrállomás, amelynek hét hermetikus modulja van. 2. Eredeti állapotában. 3. Valaminek a felületére való nyomulás.

4. Csak, régies írással. 5. Dúsgazdag emberre vall.

6. Szivárványos, gyöngyházfényű színekben játszó.

7. A végén elinal! 8. Kajszibarackok – románul. 9.

Szváziföldi, thaiföldi és ománi gkj. 10. Római számok, összegük: 150. 11. A dúr hangsor második hangja. 15. Nem valódi, madárnak megnyúlt, a szájnyílást magába foglaló szerve. 18. Sikerrel járó.

21. Titokban figyelné. 23. Eme közelebbi becézett Katalin. 25. Megőriz – románul. 29. Felhalmozott pénz vagy értékes vagyontárgyak összeségén. 33.

Két szó: gyutacs tartalmazza! és … érints engem (Noli me tangere, Jézus szavai a lábát átölelő Mária Magdolnához). 35. Két szó: gépen, járművön a mozgás megállítására, lassítására való szerkezet, és varrásra, szúrásra, tűzésre való vékony, hegyes fémpálcika. 39. Román órarend! 41. Thaiföldi tartomány (Khan). 42. Borít, takar. 43. Angolna – németül. 44. Ennek a „babának“ negyven rablója van.

46. Ám.

Készítette: Korodi Zoltán, Tusnádfürdő

Ég és Föld között Istennel

1. Gáspár, Menyhért és Boldizsár. 2. Aranyat, tömjént és mirhát hoztak. Az arany a királyi voltát szimbolizálta, a tömjén a megváltó Istent, a mirha pedig az emberekért hozott áldozatát. Mindhárom anyag ismert gyógyító erejéről is. 3. A csillag. 4. Szent Máté evangéliuma: 2,1–16 5. A három királyok nevének kezdőbetűjét és az esedékes évszámot, pl: GMB +2018 6. Mágusoknak.

Megfejtők: György Ferenc – Csíkszeredából. *** A megfejtéseket január 15-ig várjuk!

(Szent Kereszt Plébánia 530230 – Csíkszereda, Kossuth L. u. 38. Hargita megye) A megfejtők között könyveket sorsolunk ki!

Szerencsés megfejtőnk: Darvas Veronika – Csíkszereda.

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi keresztény családok lapja. Kiadja: Salus

Communis Egyesület. Nyomtatás: Tipographic nyomda. Fővédnök: Tamás József segédpüspök. Főszerkesztő: Dr. Darvas-Kozma József. Szerkesztők: Balázs Tünde, Sárközi Sándor. Lapterjesztő: Sárig Annamária, Keresztes Enikő. ISSN: 25588389, Elérhetőség: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia M-Ciuc.

15

Juhász Gyula

A fekete Mária Ősi templom árnyas szögletében Századoknak füstje és pora Lassan lepte be, s ő mély sötéten Néz jövőbe hét tőrrel szivében: Magyarok Asszonya.

Háború és béke váltakoztak, És jött és ment nemzetek sora, Nyarak búzát, telek havat hoztak, Ő csak nézett, a Fiát karolva: Magyarok Asszonya.

Hű zarándok messze-messze tájról, A lábain országút pora, Vigaszt várva hozzá jött, s a távol Múltakból gyászt s jó reményt világol Magyarok Asszonya.

S jöttem én is, e szomorú öltő Bús magyarja, hű zarándoka, Mit adhatnék, csüggedt, árva költő: E dalt hozom, mint könnyét a felhő, Te feketén is vigaszt derengő Magyarok Asszonya!

Szeged 1924

A rohateci Máriánál című versében a költő saját életét vitte Mária elé. A fekete Mária az egész nemzet fájdalmát jeleníti meg. A Trianon utáni magyarság sorsát hűen fejezi ki a századok során megsötétedett Mária képe, talán a verset is ennek a felismerésnek a villanása hozta létre: Mária Magyarországot is gyászolja, de a gyász vigaszt nyer fia feltámadásában, így a magyarságnak is reménységet hoz. Ezt így nem mondja ki a vers, de a ráhagyatkozás, a bizalom ezt sugallja.