Krisztus világa - Júl-aug 2017.

2017. július-augusztus

Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja

Mi az életcélod?

Patsch Ferenc SJ

Új papjaink

A hivatás

Msgr. Jakubinyi György

Fényképezte: Nathan Arrington

Bírod-e János?

Dr. Darvas-Kozma József

Boldogságom Anselm Grün

VIII. évfolyam 7-8. szám

Bírod-e János?

Tartalom

2

Különösnek látom lapunk július-augusztusi számának borító fotóját. Ez egy másik eseményt juttatott eszembe. Boldogemlékű Portik Mária Silvina (1910-1992) szatmári irgalmas nővér mesélte három évtizeddel korábban. Kongregációjukat Isten Szolgája, Hám János püspök alapította 1842-ben, amelynek szellemi atyja Páli Szent Vince. A szatmári irgalmas nővérek száma folyton növekedett, ezért egymás után nyitottak iskolákat, szerveztek árvaházakat, szociális otthonokat, építettek kórházakat. Megtalálták az utat a börtönök foglyaihoz, s elindultak a távoli kínai misszió felé is. Az alapító elgondolása szerint a nővérek célja: nőnevelés, az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek gyakorlása, de nem csupán kórházakban és intézményekben, hanem mindenütt megkeresve a szegényeket, elhagyatottakat és betegeket. Az irgalmas nővérek az Úr Jézust szolgálják minden embertestvérükben. A nővérek őszinte alázata, közvetlen egyszerűsége és segítő, nagylelkű szeretete tucatszámra vonzotta a székelyföldi leányokat a szatmárnémeti anyaházba, mely épületegyüttes ma is megkapó. Mivel az alapító püspök szívén viselte az anyaház ellátását, ezért külön gazdasági udvarról is gondoskodott. A zárda szelleme az ott dolgozó emberekre is hatott. Többek között ilyen volt egy dolgos, szűk szavú, János nevű állatgondozó. Rendezte az állatokat, örvendett, ha kár nem érte állományát. Mindezért különös módon fejezte ki háláját és engesztelését Isten iránt. Minden évben, amikor elkezdődött a nagyböjti szent idő, akkor János minden pénteken levette az istálló ajtaját és a vállára vette, mint Jézus a keresztet. Ő azzal indult el, mondta a maga imáját és úgy kerülte meg a város központjában a zárda épületegyüttesét. Néha akadt egy-két csipkelődő ember is, aki megkérdezte tőle: Bírod-e János? – Bírom, hát! – felelte röviden és folytatta a maga útját.

Nathan Arrington 2016-ban készült fotóján egy amerikai kiadású „Jánost” látunk, aki vállán viszi az összecsavarozott keresztet a templom melletti parkban. Ez a „János” bírja a keresztet, a kereszt szára alatt fölfele, a távolba néz és mosolyog. Arca biztonságot sugall, mintha üzenné a földet néző embereknek: A keresztben van az üdvösség! Tettével meglepte a padon pihenőket, akik most nem maguk elé néznek, hanem őutána, közben a kereszt látványa a kérdések hosszú sorát indítja el bennük. A háttérben talán róla készített fotóját nézi egy színesbőrű alak. Baloldalt többen is elmennek mellette, de két munkás megáll, mosollyal arcukon valamit hozzá intéznek, de ő fölfelé, a távolba néz, mintha Dsida Jenő versét mondaná.

Nyár van. Nagy szabadság. Szabadságolás. Hegyek, vadászat, fürdőtelepek, tengerpart... és azután? Hogy ne lehorgasztott fejjel járjunk, hogy ne csak a pillanatot akarjuk vagy a látványt lekapni, valami minket is meglep, figyelmeztet, hogy jusson eszünkbe Jézus mondása: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét mindennap és úgy kövessen. Mert aki életét meg akarja menteni, elveszíti. Aki meg elveszíti értem az életét, az megmenti.” (Lk 9,23k) Macedonius, a remete már 45 éve élt az erdő sűrűjében, az egyedül épített kunyhójában. Csak a madarak éneke törte meg az erdő mély csendjét. Egy nap azonban zaj ütötte meg a remete fülét.

Egy vadász állt előtte, aki nézte-nézte ezt a szegényes otthont és lakóját, és nem tudott betelni vele. Mikor meglepetéséből magához tért, megkérdezte a remetétől: „Te Isten embere, mit keresel itt a vadonban?” Macedonius jóságosan ránézett a vadászra, majd így szólt: – „Szívesen megmondom, de először te mondd meg, mit keresel itt?” – „Vad után szaladok, és addig nem nyugszom, amíg el nem kapom.”

– „Én meg Isten után szaladok, és addig nem nyugszom, amíg el nem érem. Nos, ki cselekszik bölcsebben?” A vadász elgondolkozott, és beszélgetésük után Macedoniushoz szegődött.

Ma az élet lett olyan sűrű, mint egykor a vadon. Benne szenvedélyektől űzve, délibábokat kergetve rohanunk... Csendes pillanatainkban Isten teszi fel az élet bölcs kérdését neked, nekem: Jó irányba halad-e életed? - Felelj! Úgy érzem, jó dolog Jánosoknak lenni, akik Istennel beszélgetve, viszik a maguk keresztjét. S netán megkérdezné: Bírod-e János? Milyen jó lenne azt felelni: a Te kegyelmeddel, igen!

Minden kedves Olvasónak kegyelmes nyarat kívánok munkatársaim nevében is, a főszerkesztő

2. oldal: Bírod-e János?

- Dr. Darvas-Kozma József 3. oldal: A hivatás Msgr. Jakubinyi György érsek 4-5. oldal: Az 52.

Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus - Dr. Darvas-Kozma József, Kalazancius vonzásában Sárközi Sándor.

6-7. oldal: Szent László-év 10. - Dr. DarvasKozma József, Szent István Intelmeiből 8. oldal: A boldogságom - Anselm Grün 9. oldal: A mag, amely jó földbe hull - Lechli Arnold, 2017-ben lettek pappá 10-11. oldal: A kézdivásárhelyi történelmi városközpont - Sárközi Sándor 12. oldal: A gombaparadicsom - Dr. Bakó Mária Hajnalka 13. oldal: Játékos ismerkedés szentekkel Vitos Antal 14-15. oldal: Mi az életcélod? - Patsch Ferenc SJ 16-17. oldal: A legerősebb állat - Katóca 18. oldal: Derűs oldal 19. oldal: Rejtvények és megfejtők KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja. Kiadja: Salus Communis Egyesület. Nyomtatás: Tipographic Fővédnök: Tamás József segédpüspök. Főszerkesztő: Dr. Darvas-Kozma József. Szerkesztők: Balázs Tünde, Sárközi Sándor.

20. oldal: Egyszerű vers nyomda.

Lapterjesztő: Sárig Annamária, Keresztes Enikő. ISSN: 2558-8389, Elérhetőség: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u.

38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 a kegyelemről - Dsida Jenő 1927 0001, BCR Agentia M-Ciuc.

hívások és válaszok

Jakubinyi György érsek

A hivatás

Istenem, adj nekünk papokat, hogy megszakítás nélkül bemutassák a szent Áldozatot, hogy a kisgyermekeket elvezessék Hozzád, hogy a keresztény népet a hitben megvilágosítsák, hogy az Evangéliumot hirdessék azoknak, akik nem ismerik, hogy a bűnbánó bűnösöknek bocsánatodat ajándékozzák, hogy a haldoklókat támogassák és a szenvedőket vigasztalják, hogy minden embert emlékeztessenek arra, hogy egymásnak testvérei, hogy otthonunkat, hegyeinket és mezőinket megáldják, és hogy általuk terjedjen a Te országod. Istenem, adj nekünk papokat!

Istenem, adj nekünk szent papokat! Ámen.

Az imaapostolkodás szándéka júliusra: Azokért a testvéreinkért, akik eltávolodtak a hittől, hogy a mi imádságunk és evangéliumi tanúságtételünk által is felfedezhessék az irgalmas Őr kötelességét és a keresztény élet szépségét.

Augusztusra: Korunk művészeiért, hogy tehetségük művein keresztül segítsenek mindenkinek felfedezni a teremtett világ szépségét.

A gazdag ifjú vallásos volt (Mt 19,16-22). Mindenben teljesítette Isten parancsait, ahogy azt a korabeli hittanórákon tanulta. Mégsem volt elégedett. Valami többet akart. Kalkuttai Boldog Teréz Anya is ezt élte át, amikor „valami nagyon szépet akart Istenért”. A gazdag ifjú nem merte bevallani, hogy elégedetlen a korabeli vallásos neveléssel. Jézushoz fordul, de még félénken. „Mester, mi jót kell tennem, hogy eljussak az örök életre?” Jézus csodálatos pedagógiai érzékkel egyelőre a korabeli választ adja, amit bármelyik rabbi adott volna: „Ha el akarsz jutni az örök életre, tartsd meg a parancsokat.” Végül az ifjú kényszerül bevallani a valóságot: Nem elégíti ki a hagyományos válasz, ő valami többet akar. Jézus ekkor adja meg az igazi keresztény választ, az övét: „Ha tökéletes akarsz lenni, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Aztán gyere, és kövess engem!”

Mivel nagy vagyona volt, az ifjú nem tudott lemondani és „szomorúan távozott.”

Krisztus ma is így hívja meg követőit: mindenkit a keresztény életre, egyeseket pedig a szorosabb apostoli életre, papi és szerzetesi hivatásra. Nagy kegyelem, kitüntetés, de nem kötelező. Nem vétkezik, aki elutasítja, de ha elutasítja, „szomorúan távozik”. Akinek igazi hivatása van, az lelki egyensúlyát csak akkor éri el, ha elfogadja ezt a hivatást. Jeremiás próféta ifjú korában kapja a hivatást (Jer 1,7-18). Lelkesedik, mert „építenie és rombolnia kell”. Idővel megtapasztalja, hogy prófétának lenni kereszthordozás. Hol marad az „építés”?

Kétségbe esik. Félre akar állni. De nem bírja ki. „De ilyenkor mintha tűz gyúlt volna szívemben, és átjárta minden csontomat.”

Megadja magát, mert csak úgy lehet nyugodt, boldog, ha mindkettőt vállalja. Vértanúként hal meg, boldogan.

Meg vagyok győződve, hogy az Úr Jézus ma is körbe jár, meghívja a fiatalokat, fiúkat, leányokat, sőt felnőtteket, hogy kövessék őt a papi, szerzetesi, szerzetesnői hivatásban. Amikor a második isteni Személy emberré lett, meghatározott korban, földrajzi és néprajzi koordinátákban, akkor zsidóvá lett az I. század hajnalán. Igaz Isten és igaz Ember. Az Isten Igéje a sugalmazott szerzők útján koruk, népük és nyelvük meghatározott koordinátáiban testesült meg, Szentírás lett. Igaz isteni Ige és igaz emberi ige is. De így van a hivatással is. Isten hív, de a hivatás követése - egyházmegyés pap, szerzetes pap, szerzetesnő/apáca - a helyi és korabeli konkrét körülmények között testesül meg. Aki hivatást kap, életében megtapasztalt buzgó lelkipásztor, hittanár, elkötelezett kedves nővér stb. életpéldáján keresztül ismeri fel hivatását: én is ilyen keretben szeretném megélni hivatásomat.

Ezért olyan fontos a hivatásgondozás Egyházunkban. Felelősek vagyunk mindnyájan, papok és hívek Isten ajándékáért, a nekünk, közösségünknek ajándékozott papi, szerzetesi, szerzetesnői hivatásokért. Örökérvényű az Úr Jézus felhívása: „Az aratni való sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat az aratáshoz.” (Mt9,38).

3

Eucharisztiából ...

m o s á r r o f n e d „Min ” d a k a f d e l ő l e b ) 7 , 7 8 t l (Zso

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelszava Budapest 2020. szeptember 13-20.

4

Az Eucharisztikus Kongresszus, az Eucharisztia megismerését, szeretetét és tiszteletét előmozdító világméretű ünnepségsorozat. A részvétel zarándoklat jellegű, szentmisék, szentségimádások, előadások mélyítik el az eucharisztikus lelkületet. A megmozgatott terület szerint lehet nemzeti, regionális vagy nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus.

Kezdeményezője 1874-ben Émilie Tamisier, aki Avignonba eucharisztikus zarándoklatot vezetett, majd Eymard Szent Péter Julián indítására 1881-ben Lille-ben megszervezte az első Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Alaptémáját a pápa határozza meg, szervezője a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok sora: 1881: Lille (1.), 1882: Avignon (2.), 1883: Liège (3.), 1885: Fribourg (Svájc) (4.), 1886: Toulouse (5.), 1888: Párizs (6.), 1890: Antwerpen (7.), 1893: Jeruzsálem (8. az első Európán kívüli NEK, először képviselte a pápát legátus), 1894: Reims (9.), 1897: Paray-le-Monial (10.), 1898: Brüsszel (11.), 1899: Lourdes (12.), 1901: Angers (13.), 1902: Namur (14.), 1904: Angoulème (15.), 1905: Róma (16.), 1906: Tournai (17.), 1907: Metz (18.), 1908: London (19.), 1909: Köln (20.), 1910: Montréal (21.), 1911: Madrid (22.), 1912: Bécs (23.), 1913: Málta (24.), 1914: Lourdes (25.); 1922: Róma (26. - XI. Pius pápa személyesen elnökölt, s elrendelte, hogy ezután 2 évenként tartsanak NEK-t), 1924: Amsterdam (27.), 1926: Chicago (28.), 1928: Sidney (29.), 1930: Karthago (30.), 1932: Dublin (31.), 1934: Buenos Aires (32.), 1937: Manila (33.), 1938: Budapest (34.) Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat – zengte 1938-ban egész Magyarország.

Így ünnepelte a magyar katolikus közösség az Oltáriszentséget, a felfoghatatlan misztériumot, Krisztus Földre szállását, s vette ki a részét az örömhír terjesztéséből is, egy rövid, de nagy hatású hétre. Ez a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Magyarország válasza volt a nagyvilágnak, bizonyság a hitről, a közös akaratról. Emelkedett, közös kiállás Jézus mellett. Egy megnyomorított, megcsonkított ország összefogása és könyörgése a nagy világégés küszöbén a Szentségi Jézushoz. Akkor még nem tudtuk, mit hoz a jövő, hogy a háború már a Kárpátokon túl leselkedik, s az új Európa nem Krisztusról fog szólni, hanem az ő megtagadásáról.

1952: Barcelona (35.), 1955: Rio de Janeiro (36.), 1960: München (37.), 1964: Bombay (38.); 1968: Bogotá (39.), 1973: Melbourne (40.), 1976: Philadelphia (USA) (41.), 1981: Lourdes (42.), 1985: Nairobi (43.), 1989: Szöul (44.), 1993: Sevilla (45.), 1997: Wroclaw (46.), 2000. (jubileumi szentév) Róma (47.), 2004: Guadalajara (48.), 2008: Québec (49.), 2012: Dublin (50.), 2016: CebuCity (51.), ahol nagy erővel került előtérbe a kapcsolat az Eucharisztia és az Egyház küldetése között.

Ferenc pápa 2016. január 31-én, vasárnap az 51. kongresszust lezáró szentmisére küldött videoüzenetében jelentette be a Fülöp-szigeteki Cebuban, hogy a következő eucharisztikus világkongresszust 2020-ban Magyarországon rendezik meg.

Erdő Péter bíboros, aki tíztagú magyar küldöttség élén vett részt a Fülöp-szigeteki kongresszuson és koncelebrált a szentmisén, telefonon nyilatkozott az M1 tv-csatorna Híradójának. A bíboros hangsúlyozta, hogy a budapesti kongresszus „bemutatkozás a világ előtt és nemcsak a világegyház, hanem a civil világ előtt is”.

ldd el rrása! Kü fo t le é nk feláldo , minden k ü n rt á é ty t A á g i önma tust Mennye lévő Krisz hogy az k t, n e lü d e e v lk e n nk és Szentl égbe ltáriszents an szeressük! Ő Uru és O z a s é zó sunk jobb és egyre kunk, orvo rejét lé lá p tá s felismerjük y az Ő e arátunk é g b o , h k n t, rü o y g te Mes Add, hog j bátorsá ! d z A e . k rh n e ü b g m s�en e békessé igyük mind charisztikus Kongre lv e t é m rö váro és ö s az Eu sségünk, fő ára t ideje é ö z le ö ü k z s ő é k ív a sz h újulás plése egé g lelki meg á il v a s szus ünne é nk, Európa sunk, népü men. !Á szolgáljon ... élve

Erdő Péter szólt a kongresszust megelőző négyéves felkészülés fontosságáról is, melynek során meghatározzák a rendezvény pontos témáját, teológiai bizottságot alakítanak, vallásos, felkészülő összejöveteleket szerveznek majd. „Nagyon komoly pasztorális előkészítésnek nézünk elébe, ezt kell majd teljes energiával szervezni” – mondta a bíboros Cebuban.

2016. május 25. és 28. között a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust előkészítő látogatásra érkezett Budapestre Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke és Vittore Boccardi, bizottsági titkár.

A világesemény előkészítési folyamatáról a Magyar Kurírnak így nyilatkozott Erdő Péter bíboros: „A Szentszék küldöttsége hozott egy több mint száz oldalas programot, amely a felkészülés négy éves munkafolyamatának szinte kész kalendáriuma. Ez a dokumentum egyszerre foglalkozik a kongresszusra való lelki felkészülés területével, és nyújt segítséget a szervezés konkrét lépéseiben. A látogatás során áttekintettük az előkészületi folyamat rendkívül széles palettáját, milyen feladatot mikorra kell teljesítenünk.

Megalakítottuk a budapesti előkészítő bizottságot, Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkársága elnevezéssel. Áttekintettük, hogy az egyes részfeladatok koordinálására milyen albizottságokra van szükség.

Meghívtunk az előkészítésben szerepet vállaló személyeket. … Fontos volt a világiak megszólítása, bevonása is, és bizonyos szakterületeken jártas papokat is meghívtunk az egyes bizottságokba. Megmutattuk vatikáni vendégeinknek az általános titkárság székházát, ahol most még folyik a felújítás. Végiglátogattunk helyszíneket, legalább négyféle különböző nagy rendezvénynek kell megtalálni a helyét. Budapesten szerencsére vannak alkalmas épületegyüttesek és területek.”

A jelszó megválasztásáról a bíboros atya a következőket mondta 2016. május 29-én: „A jelszó megválasztására nagyon kell figyelni. A cebui Szent Pál idézetre – „Krisztus bennetek a megdicsőülés reménye” – az egyház mis�sziós küldetéséről szóló egész teológiai programot építettek. A jelszóra részünkről is felmerült már több ötlet. Még a végső döntés nincs meg, de például felvetődött a 87. zsoltár utolsó sora: „Minden forrásom belőled fakad”. A II. vatikáni zsinat tanítása szerint a liturgia csúcs és forrás. A Eucharisztiának ezt a forrásjellegét az eddigi kongresszusok nem aknázták még ki teljesen. Azt hiszem, az Eucharisztia egész közösségi, keresztény életünk forrása. Ezt a forrást szeretnénk a középpontba állítani, mert kisugárzása kiterjed az egész életünkre.”

2017. június 18-án hivatalosan is meghirdették körlevélben az 52.

Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Összeállította: Dr. Darvas-Kozma József

Augusztus 25-én van Kalazanci Szent Józsefnek, a piarista rend alapítójának ünnepe. Ez a nyolcgyermekes családból való spanyol pap Rómában kezdte szervezni ingyenes népiskoláit a rászoruló gyermekek, a „kicsinyek” számára, s így lépett át egy többezer gyermekes „nagy”családba. 400 évvel ezelőtt, 1617-ben alapította tanító-nevelő szerzetesrendjét, a piaristákat.

Még a rendalapító életében, 1642-ben hívták őket magyar földre, a szepességi Podolinba: iskolát szervezni és téríteni. A tanítónak „vonzania kell a diákokat, úgy, hogy inkább atyjuknak, mintsem szigorú bírájuknak mutatkozik.” (Kalazancius, 4024. leveléből) Azóta dolgozunk, kicsinyek és nagyok körében, tanítva, lelkipásztorkodva, táborokat szervezve. Tíz éve immár Csíkszeredában is…

Kalazancius üdvös mondásai ma is éltetőek:

• Nem az számít, hogy hány évet éltél le a rendben, hanem az, hogy miként.

• Amikor a városban jársz, jusson eszedbe, hogy szerzetes vagy, nem pedig festő.

• Az a szerzetes, aki túlontúl elnéző önmagával szemben, nem szereti igazán önmagát.

• Az ördög vadászik a léha szerzetesekre.

• Isten azt akarja szolgáitól, hogy szívvel érző emberek legyenek, ne finomkodóak.

• Krisztus szolgája igyekszik szent lenni, de nem akar annak tűnni.

• Semmit sem adtál Istennek, ha nem adtad neki egész szívedet.

Sárközi Sándor piarista

5

Szent László...

6

László király törvényhozásával részben a társadalmi bajokat akarta orvosolni, másrészt a királyság gazdasági erőforrásainak biztosítására törekedett, hiszen a közbéke a nyugodt termelőmunka feltétele. Uralkodása kezdetén kiadott törvényei főleg a belviszályok miatt megbomlott társadalmi rend helyreállítását célozzák: szigorúan bünteti a tolvajlást, a szökevény szolgák kóborlását, szabályozza a bíráskodást (ún. III. törvénye). 1077 után kiadják László király II. törvényét, melyben a tolvajlás és a kóborlás kérdései mellett gazdasági ügyeket is szabályoznak.

A nemzetközi helyzet nem kedvezett a távolsági kereskedelemnek. A király azonban nemcsak támogatta, hanem a maga hasznára is fordította a kereskedelmet. Az ország népességének túlnyomó többsége mezőgazdasági termeléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. A belkereskedelem legfontosabb termékei elsősorban a mezőgazdasági termékek mellett a hal, a bor és a só voltak.

Igen jelentős tétel volt az erdélyi sóbányászat haszna is. A só kitermelését és a sószállítást a királyi udvarnak alárendelt sahtosok végezték. A sószállítás Dél-Erdélyből a Maroson történt, útvonala Gyulafehérvár, Csanád és Csongrád; Észak-Erdélyből pedig a Meszes hegységen és a Nyírségen át történt.

A lókivitel királyi monopólium volt. Külföldi kereskedő csak a királytól vehetett lovat. A királyi engedély nélkül kivitt lovat vagy marhát a határőrök elkobozták és a kereskedőt a határvár börtönébe zárták, amíg a határispán ki nem vizsgálta ügyét. A kereskedőnek nem volt szabad lovakat vagy ökröket vásárolni vagy eladni, csak amennyire saját magának szüksége volt. Azt is büntették, aki határvidékre visz lovat eladni. Ha bűnösnek bizonyult, mint tolvajt ítélték el, a lovat viszont elkobozták. A határvidék ispánjait, ha a király engedélye nélkül az ország határain túlra engedtek lovakat vagy ökröket eladni, ispáni tisztüktől megfosztották. Ha a határok őrzői ispánjuk engedélye nélkül ilyesmit megengedtek, ha szegények, akkor szabadságukat veszítették, a vezetőjük pedig mindenét elveszítette, csupán fiaik és leányaik maradtak meg szabadságukban. Ha más országból jött vendég a határvidékre lóvásárlás vagy egyéb dolgok vétele céljából, az ilyenek az illető határvidék ispánjának a követével együtt mentek a királyhoz, és a király engedélye alapján, amit és amennyit neki megengedett, a király poroszlója előtt vásárolta meg. A szökött jószágokat (kóbor állatokat), főleg a lovakat az illető megyének a várába gyűjtötték, ha gazdája nem kereste, Szent Mihály napig ott őrizték, és akkor a király poroszlója kétharmadot behajtott, egyharmadot az ispánnak adott.

A törvény engedélyezte az ökörkivitelt, természetesen a határvárakban fizetendő vám ellenében. E korai időből származik a harmincad vám. Az áru értékének 1%-a volt a vám, aminek 30-ad része az ispánt illette, 70-ed része pedig a kincstárt gyarapította.

A székelyek archaikus társadalmi berendezkedése kezdetektől az egész középkorban fennmaradt.

A székelyek „ökörsütés” címen a király koronázásakor, házasságakor és fiúgyermeke születésekor házanként egy ökörrel adóztak.

A királyi kincstár állandó jövedelmi forrása a pénzverésből és pénzváltásból származó haszon volt.

A pénzverés Magyarországon már Szent István apja, Géza nagyfejedelem uralkodásával megindult. A pénzverés a királyi felségjogok közé tartozott, az uralkodón kívül csak az önálló területi hatalommal rendelkező herceggel verettek pénzt. A pénzverés és az azzal kapcsolatos ügyek a királyi kamara hatáskörébe tartoztak, amely Esztergomban működött. A szükséges nemesfémet a királyi kézen levő ezüst- és aranybányák szolgáltatták. A pénzverés jövedelmezőségét a pénzújításból származó „kamara haszna” biztosította.

A pénzújítás az a gyakorlat, amelynek során a király bizonyos időközönként új pénzt veret és hoz forgalomba. Az alattvalók kötelesek voltak a régi érméiket az újra beváltani, mégpedig egyharmados felárral (3 régi dénárért 2 újat). Az így szerzett királyi jövedelmet nevezték „kamara hasznának” - lucrum camere-nek.

A pénzújítást Salamon vezette be, László az ő példáját követve, kétévenként új pénzt veretett. Tizennyolc évi uralkodása alatt tíz alkalommal veretett LADIS/LAUS RE/X feliratú új érméket.

... és Szent István

Szent István király Intelmei Imre herceghez

A TANÁCS SÚLYÁRÓL Az utolsó három veret reformot jelentett, mert 0,80 gramm körüli dénárok voltak, és a magyar dénárok súlyát olyan magasra emelte, hogy belőlük negyven darab (azaz egy penza=pénz) azonos értékű lett egy bizánci aranysolidussal. És a magyar pénz ötszáz éven át a nagyjából változatlan értékű görög aranyhoz, a kora-középkor nemzetközi aranyvalutájához való igazodást jelentette.

Az ország tájait utak kötötték össze, s ezek országhatárokon túlnyúló folytatásai kapcsolták be Magyarországot a környező világ vérkeringésébe. Szent István nyitotta meg 1018 táján a NyugatEurópát Bizáncon keresztül a Szentfölddel összekötő jeruzsálemi utat. A Szentföldre tartó zarándokok a veszélyes tengeri út helyett a biztonságosabb szárazföldi utat választották. A zarándokok és a nyomukban haladó kereskedők hazánkban olyan „hadi úton” mehettek, amelyet királyi várak (Győr, Székesfehérvár, Óbuda, Tolna, Baranyavár, majd Nándorfehérvár) katonasága őrzött, és ellátásukról a napi járásra létesített hospiciumok és a várak alatt létesített piacok gondoskodtak. A korai úthálózatról Irdiszi leírásából négy főbb útvonal rajzolódik ki, köztük a Kijev felé vezető utat Vác, Eger és Ungvár jellemzi.

A nemzetközi helyzettől is függő távolsági kereskedelemmel szemben állandó jövedelmet biztosított a belkereskedelem, amely a vásárokon bonyolódott le. László idejében a hetivásár már nem volt naphoz kötve. Tovább éltek a tíz falu régi templomos helyein a vasárnapi vásárok, és az egészséges piacgazdaság végett megerősítette a Géza-kori szombat-napi vásárhelyeket. Megtiltotta, hogy új vásárt vasárnap tartani nem szabad, de támogatta a heti vásárokat.

Bevezette a vásárvámot és a révvámot, mely megyénként a vámosok és az ispánok útján a kincstárba folyt be. Ebből tett aztán jelentékeny adományokat az egyházaknak.

A közvetlen kereskedelmi bevételek mellett nem volt elhanyagolható a pénzváltással és kereskedelemmel foglalkozó, keletről beköltözött népelemek adója sem. Közéjük tartoztak a különböző eredetű muszlimok, akiket izmaelitáknak vagy böszörményeknek, üzbégeknek, részint kálízoknak neveztek. Ezek egy része katonáskodott, mások kereskedők vagy gazdasági szakemberek voltak. A magyarországi zsidókra vonatkozó adatok csak Géza király idejétől és László király alatt vannak. Ennek lenyomatai a szombathelyek kialakítása.

Az országba bevándorló idegenek egy másik csoportját képezik a Nyugat-Európa különböző tájairól érkezettek, s a vendég (hospes) kifejezést elsősorban rájuk alkalmazták. Egy részüket olasznak (vallon latinusok-nak), újlatin nyelvet beszélőknek mondták. Olasz településterületek alakultak ki Sárospatak környékén, a Szerémségben és Eger vidékén, többségük földművesek. Nagyobb települések mellett pl. Esztergom, Székesfehérvár mellett kereskedőkolóniák létesültek. Ez utóbbi hospes közösségek jelentették a nyugat-európai típusú városi fejlődés csíráit Magyarországon.

A német ajkúak – őket összefoglalóan szászoknak nevezték – csoportja is megindulhatott a 11. században, azonban csak a 12. század közepétől formálódott ki településterületük Erdélyben és a Szepességben.

Dr. Darvas-Kozma József

A királyi emelvényen a tanács a hetedik helyre tart igényt. A tanács állít királyokat, dönt el királyi sorsokat, védelmezi a hazát, csendesíti a csatát, győzelmeket ő arat, kerget támadó hadat, behívja a barátokat, városokat ő rakat, és ő ront le ellenséges várakat. Minthogy pedig a tanácsnak ekkora haszna van, ostoba, pöffeszkedő és középszerű emberekből ös�szeállítani, én úgy vélem, mit sem ér; hanem a tekintélyesebbek és a jobbak, a bölcsebbek és a legmegbecsültebb vének ajkán formálódjék és csiszolódjék. Ezért, fiam, az ifjakkal és a kevésbé bölcsekkel ne tanácskozz, ne is kérj tőlük tanácsot, csak a gyűlés véneitől, kiknek koruk és bölcsességük miatt megfelel ez a feladat. Mert a királynak szóló tanács zárva

legyen a bölcs szívbe, ne terjessze a bolondok szelessége. Ha ugyanis a bölcsekkel jársz, bölcs leszel, ha a bolondokkal forgolódsz, társul adod magad hozzájuk, szól a Szentlélek Salamon által: „Aki jár a bölcsekkel, bölcsek barátja lesz, nem a bolondokhoz lesz hasonlatos.” És Dávid zengi: Jósággal közeledsz a jóhoz, az igazhoz igaz vagy. A tisztával tisztán bánsz, a hamissal azonban hamis módra.

Ezért hát ki-ki életkorának megfelelő dologban forgolódjék, tudniillik az ifjak fegyverben, a vének a tanácsban. Egyébként az ifjakat mégsem kell teljesen kiűzni a tanácsból; ámde ahányszor velük tanácskozol, még ha életrevaló is az a tanács, mindig terjeszd az öregek elé, hogy minden cselekedetedet a bölcsesség mértékével mérhesd.

7

boldogságok

boldogságom

Anselm Grün (Christ in der Gegenwart, 2017. január) Belsőleg szabad lenni – nem adatik meg kön�nyen. Jézus útja a boldogság felé mindig feltételezi a mások iránti elkötelezettséget is.

8

„Minden ember boldog akar lenni” – a görög filozófia ezen alapelve újra időszerűvé vált. Számtalan tanácsadó könyv mutatja számunkra a boldogsághoz vezető utat. De éppen az, aki nagyon szeretne boldog lenni, gyakran érzi magát boldogtalannak. A szövegek nem váltják be, amit ígérnek. A nyolc boldogságban azonban Jézus megmutatja számunkra a boldogsághoz vezető reális utat. A görög szó, melyet Máté evangélista ebben az esetben használ – makarios – az a szó, mely az Olimposzon székelő istenségek boldogságát jelöli. Ezt a boldogságot ígéri Jézus a tanítványainak.

Ezt a nyolc utat, melyet Jézus mutat számunkra a beteljesedett élet eléréséhez, összehasonlíthatjuk Buddha nyolc ösvényével is. Mindkettő a belső összhanghoz és a beteljesedő élethez akar vezetni.

Nem könnyűek az utak, melyeket Jézus mutat számunkra. A lelki szegénységről beszél hozzánk, a tulajdon és a gazdagság irányában tanúsítandó belső szabadságról. A buddhisták szólnak a dolgokra való rátapadás szükségtelenségéről. Jézus beszél a szomorúságról, de arról bátorságról is, mely elfogadja a szomorúság fájdalmát, mely bátorság révén túljuthaunk a szomorúságon. És csak azt követően nyerünk vigasztalódást és újra szilárd talajt a lábunk alá. Továbbá az erőszakmentességről beszél, az irgalmasságról, melyet magunkkal és másokkal szemben szükséges tanúsítanunk. Ezek igényes elvárások.

Mert mindannyian felismerjük magunkban a hajlamot arra, hogy kemények legyünk és irgalmatlanok, magunkkal szemben, vagy másokkal szemben, ha a körülöttünk levő személyek nem felelnek meg a magunkban hordozott ideális emberképnek.

Az igazság keresése nemcsak arra vonatkozik, hogy

megpróbálunk saját lényünknek megfelelőn igazságosak lenni. Jézus mindig ide számítja az igazságosabb világért véghezvitt cselekedeteink szükségességét is. A boldogság, melyről Jézus beszél, nem egoista. Harcol az igazságosabb rendszerekért, a javak igazságosabb elosztásárt és az esélyegyenlőségért, igazságos bérekért. A harc és az elmélkedés, a misztikum és a politika egymás mellett jelennek meg a nyolc boldogságban.

A görög egyházatyák a Jézus által elvárt tiszta szívet tartották a misztikum alapjának. Csak akinek tiszta a szíve, csak az, aki mindent, ami benne rejtőzik Isten fényében szemlél, csak az láthatja meg Istent. És a misztikum útjának célja éppen ez, meglátni Istent. De közvetlenül a tiszta szívről szóló szavai után Jézus a békéért való cselekvő élköteleződésről szól, azokról, akik békét teremtenek a világban. És a világ békéjéhez nem elégséges a saját belső békénk, szükséges, hogy készen álljunk megteremteni a békét magunk körül is. Pedig az igazságosságért történő cselekvő elkötelezettségünk, még üldöztetést is vonhat maga után.

Nüsszai Gergely egyháztanító (kb. 335-394) sajátos értelmezést kölcsönöz az utolsó boldogmondásnak: „Boldogok, akiket üldöznek az igazságért”. Magyarázatához a sportot veszi alapul. Ha ezer métert akarunk szaladni, akkor szükségünk van másokra, akik üldöznek, annak érdekében, hogy gyorsabban szaladjunk.

A sport területéről vett képet az életre vonatkoztatja.

Azt állítja: még a minket üldöző gonosz sem árthat nekünk. Ellenkezőleg, arra ösztökél minket, hogy egyre gyorsabban szaladjunk Isten irányába. Nem föltétlenül szükséges ezt az értelmezési formát elfogadni, de rámutat arra, hogy miként értelmezték a görög egyházatyák a boldogmondásokat: még a külső veszélyek és a körülöttünk levő nehéz emberek sem tudnak ártani nekünk, ha megértettük Jézus lelkületét. Ők csak arra ösztökélnek minket, hogy ne az emberek irányunkba mutatott álláspontja alapján határozzuk meg magunkat, hanem Istenben keressük életünk alapját. Viselkedésükkel Isten karjaiba hajtanak minket.

Jézus nyolc boldogsága olyan utat mutat számunkra, mely nem mellőzi létünk valóságait, hanem a veszélyek révén a belső harmónia és a bensőnkben megszülető hála és szabadság állapotába vezet minket.

Jézus szavainak segítségével olyan tapasztalat birtokába jutnunk, melyet a zsoltáros így fogalmaz meg: „Isten közelében lenni, az én boldogságom” (Zsolt 73,28).

Fordította: Bács Béla János

Fotó: Simó G

2017 lette

Gyulafehé

Bíró Ká Csíkszentdomo

Szatmárn ben, július

Temesvár

magvetők

Gáspár

7-ben ek pappá

érváron, június 29-én

Jánossi Imre Csíkszereda, 1991.

ároly okos, 1989.

Albert István-Csaba Kézdivásárhely, 1991.

Bojtor Attila György Csíkszereda, 1988.

németis 1-jén

Griz László, Szatmárnémeti 1984.

Linzenbold Szabolcs Nagykároly, 1990.

ron, április 22-én

Váncsa Csaba Arad, 1990.

ézus sok példabeszédet mondott tanítványainak, s ezeken keresztül akarta tanítani őket, így a magvetőről szóló példabeszédben is.

A magvetőt értelmezhetjük úgy is, mint Krisztust, s mi emberek vagyunk a mag, amely jó és bő termést kell hozzon. Hogyan tudjuk ezt megvalósítani?

Minden ember talentumokat kapott, vagyis tehetséget Istentől. Ezt a talentumot azért kaptuk, hogy kamatoztassuk. Minden tőlünk telhetőt meg kell tegyünk annak érdekében, hogy azt a tehetséget, amit kaptunk, ne rossz földbe ültessük el, hanem olyan földbe, amiben szépen ki tud fejlődni, s mások javát is szolgálja. Az Istentől kapott talentumokat először fel kell ismerni, azután meg kell tapasztalni, hogy melyik az a föld, amelyikben kamatoztatni tudom.

A kapott talentumokat kicsit leegyszerűsítve lehet mondani hivatásnak. Tudjuk, hogy nem csak a papnak van hivatása. Minden ember kapott az Istentől meghívást valamire. Van, aki arra kapott, hogy családapa, családanya legyen, van aki arra, hogy termeljen, van aki arra, hogy előállítsa a mindennapi kenyeret, élelmiszert. A lényeg mindegyik hivatásban az, hogy felismerjük, megtaláljuk és utána kamatoztassuk. Kamatoztatni hivatásunkat, vagy a kapott talentumot úgy lehet, ha nem csak azt a minimális erőfeszítést tesszük bele, s a többit várjuk mástól, hanem ha úgymond „apait – anyait” beleadunk.

Ferenc pápának volt egy megdöbbentő kijelentése a mai fiatalok számára. A mai fiatalokat parkoló keresztényeknek említette. Egyes fiatalok számára nem annyira fontos az, hogy megtalálják hivatásukat, és a kapott talentumokat kamatoztassák. Igaz, hogy ebben a rohanó világban nehéz lenne, mert ahhoz, hogy megtaláljunk valamit először keresni kell, és a kereséshez pedig idő.

Honnan tudom, hogy mi az én hivatásom?

Megpróbálok rá válaszolni saját életem által. 12. osztály végén ott álltam az érettségi előtt, s kellett válasszak, merre megyek tovább a kapott talentumokkal. Érettségi előtt meghoztam egy döntést, de az akkori döntésem, így visszagondolva, rossz földbe hullott. Nem tudtam kamatoztatni, nem éreztem azt, hogy ez lenne az én hivatásom. Így hoztam egy másik döntést, s akkor eljöttem a szemináriumba.

Azóta úgy érzem, hogy ez az én hivatásom, s azt is elmondhatom, hogy Isten jó földbe ültetett, amit remélem, majd kamatoztatni is fogok.

A hivatás megtalálása olyan belső békét, nyugodtságot ad, amit az ember átérez. A hivatás szívből jövő dolog, a nehézségeket is könnyedén éljük meg, s ami a legfontosabb, nagyon vigyázunk rá.

Kívánom és kérem Urat, hogy mindenki ismerje fel hivatását, s abban a kapott talentumokat kamatoztassa harmincszorosan, hatvanszorosan és százszorosan.

Lechli Arnold III. éves kispap

9

székely értéktár

Kéz történelm

Kézdivásárhely városa, az egykori Kézdiszék közpon vával összekötő és az Ojtozi-szoroson átvezető fonto leveles említése 1407-ből származik, 1427-ben pedig jelenik meg a forrásokban. Kézdivásárhely –Marosv legjelentősebb kézműves- és ipari központjai közé nő tűzvész pusztította el a város ¾ részét: 558 lakóház es szabadságharc idején, a Főtér névadója, Gábor Á nagyon jelentős hadianyaggyártás folyt.

Akárcsak a többi székelyföldi kisváros, Kézdivásárh borút megelőző három évtizedben, nyerte el városia sabb középületei és a Főtérre néző, eklektikus hom tervezett nagyszabású városrendezési tervek megva sikerült megőriznie történeti központjának épített ö

A Főtér kisebb beavatkozásokat leszámítva nagyrész el Gábor Áron tüzérőrnagy szobrát, nagyvarjasi Ol néző emeletes házak legnagyobb része a tűzvészt kö homlokzataik eklektikus és szecessziós stílusjegyeke zelebbről helyreállított, 1902–1904 között épült, egy Hivatal saroképülete érdemel különös figyelmet.

Kézdivásárhely a központi, hosszúkás, trapéz alakú az utak. Az első telepeseknek minden bizonnyal e vá nagyságú, keskeny telkeket. Vásárok alkalmával így elé, a piacra. A telek hosszan nyúlt hátra, a lakóhá továbbá egy hátulsó kijárat is a mezőre, majd kertre kiindulva, minden irányban házsorok alakultak ki. U fennmaradt hosszú, keskeny telket közös udvarként Mivel a telek az ő tulajdonukat képezte, ugyanazon az udvarokat is Balogok, Jancsók, csiszárok stb. ud udvarnál – udvartérnek.

A nemzeti szinten védett történeti városközpont m P. Ko

10

székely értéktár

zdivásárhely mi központja

ntja, a Torja patak mentén létesült, a Brassót Moldos kereskedelmi útvonal mellett. A település első okg Torjavására néven mezővárosként (oppidumként) vásárhely és Székelyudvarhely mellett– Székelyföld őtte ki magát a 16–19. század között.1834-ben nagy zból 421 semmisült meg ekkor. Az 1848-as–1849Áron tüzér őrnagy vezetése alatt Kézdivásárhelyen

hely is a dualizmus korában, főképp az első világháas külsejét. Ebben az időszakban épültek legfontomlokzatú emeletes házai. A kommunista korszakban alósítását a város szerencsésen elkerülte, így máig örökségét.

zt 20. század eleji arculatát őrzi. Közepén helyezték láh Sándor 1942-ben készített alkotását. A Főtérre övető időszakban, a 19–20. század fordulóján épült, et hordoznak. A legrangosabbak közé tartozik a köykori Vigadó. A Főtér északi során a Polgármesteri

vásártér körül létesült, ahova öt irányból torkolnak ásártér négy oldalán osztottak, valószínűleg azonos y áruikat közvetlenül kitehették a házuk, műhelyük áz mögött sorakoztak ti. a gazdasági épületek, volt e. A telkek fokozatosan beépültek, s így a piactérről Udvarra azonban szükség volt, ezért a házsorok közt használták azok a családok, akiknek ott házuk volt. n családhoz tartozókét, a családok szerint nevezték dvarának, illetve – mivel nagyobb egy közönséges

ma már a Székely Értéktár része. ovács Klára írásából összeállította: Sárközi Sándor piarista

11

testi és lelki egészség

Bakó Mária Hajnalka

A gombaparadicsom

12

Csíkország jeleskedik mindenféle gyógyító növénnyel, gombával, amelyeket a Jó Isten ültetett az embereknek berendezett paradicsomkertbe, hogy szükség esetén legyen mihez fordulni természetes módon. El lehet gondolkozni azon, hogy a gyógyszeripar nem is olyan régi iparág. Mi volt korábban, hogyan élte túl az emberiség a veszedelmeket évezredeken át, és hogyan gyógyította azokat a bajokat, amelyeket manapság csak orvos tehet meg és kizárólag gyógyszerrel kezelhet. Vajon elég ennyi az életben maradáshoz, a gyógyuláshoz és emberi méltósággal teljes élethez?

Az én esetemben semmiképpen sem volt elég. Éveket töltöttem kórházban, reménytelenül, teljesen elszakadva az élettől, családtól, társaimtól. Belefáradtam nagyon korán az életért való küzdelembe, úsznom kellett azzal a megmagyarázhatatlan furcsa árral, ami soha nem tudott a sajátommá válni. Így kezdtem el a józan eszemre hallgatni és kifejleszteni érzékelésemet a természet felkínálta lehetőségek, elsősorban a gyógynövények iránt. Amíg eljutottam az első teától, amit magamon kísérleteztem ki még gyerekként, ahhoz a természetes, gyógynövényben található kémiai hatóanyaghoz, amivel lassan felválthattam például azt a gyógyszert, amiért mindig Brassóba kellett utaznom, sok idő telt el. Mára kb. 30-35 ismert és kipróbált gyógynövényből állítom össze a magam teáját, mondhatom, a világ legfinomabb és leghatásosabb gyógyitalát, mind helyi gyógynövényekből (házi almaecettel és mézzel).

Teszem mindezt autodidakta, amatőr módon a magam és legközvetlenebb hozzátartozóim számára.

Ebbe a hasznos tudásba robbant bele a gyógyító gombák tudománya. (Tudománynak nevezem az állandó, megbízható kipróbált eredményt. A feltételezés, bizonyítás hiányában csak kérdés marad.) A gyógyító gombákról korábban nem is tudtam, tehát nem volt lehetőségem foglalkozni velük, csak a konyhaművészet mesterfogásait próbálgattam az általam ismert, itthoni termőkkel, de azt egészen széles körben. Magam is csodálkoztam, mennyi jó recept született kísérletezés közben, ilyen volt pl. már a 70-es évek elején a tárkonyos gombasvanyúság.

Csak elképzeltem az ízeket, majd összeraktam a hozzávalókat és alkalomadtán elbűvöltem vele családomat, vendégeimet. Akkor üzleti borral, mára házi almaecettel készül.

2013 októberében ismertem meg a DXN termékeit.

(DXN: dexin/daxen - kínai szó=bizalom, megbízhatóság, erény). Amikor megtudtam, hogy a Pecsétviaszgomba/Ganoderma lucidum egy taplóféle, nagyon elcsodálkoztam. A taplógombát soha nem ettük meg, abból a jó korondiak kalapokat, táskákat, dísztárgyakat készítettek még nemrégiben, soha nem gondoltam, hogy táplálkozásra alkalmas lenne. Annak idején, amikor még lehetőségem volt járni a lomberdőket is a megyénkben, mindig hazahoztam egy gyönyörű példányt és elhelyeztem valahol a konyhában, dísztárgyként, mert valóban szép látvány volt. Ennek a gombának mintegy kétszáz fajtája ismeretes, tehát van miben válogatni.

Pontosan húsz évvel korábban, 1993-ban a távoli keleten, Malajziában, egy kínai származású fejlesztő mérnök, Dr. Lim, ugyanúgy járta a trópusi erdőket, mint én itthon. Míg én az ehető gombák után kutattam, ő látva a gombarengeteget (meleg és eső, ami a gombának kell, bőven van ott), azon gondolkodott, mit lehetne kezdeni ezzel a sok Pecsétviasz/Ganoderma gombával? Kutató mérnök lévén elkezdte tanulmányozni a lehetőségét, hiszen már négyezer éves hagyománya van Kínában ezen gyógyító gombának. A kínai ósászárok fejveszés terhe mellett beszolgáltatták maguknak az alattvalóiktól minden egyes darabját (mindig is volt valaki, aki értékelte a túlélés lehetőségét…)

Dr. Lim volt az, aki kiszabadította a kizárólagosság börtönéből ezt a mindenki számára hasznos élelmet, és hozzáférhetővé tette az emberiség számára. Keserű íze lévén alkalmas a kávéval, kakaóval való társításra, kiváló a lúgosító táplálékok előállítására. A lúgosítás nélkülözhetetlen a mai világban, amikor a „savas esők”, műtrágyák, kártevők elleni vegyszerek miatt a növényeink táplálékszintje drasztikusan lecsökkent, állaga savassá vált.

Az elsavasodás következtében ez a gomba, a „besavanyodottság” egyensúlyozója lett.

szentek a világegyházból

Oltárra emelt barátaink

játékos ismerkedés szentekkel

A kutató, fejlesztő ember soha nem áll meg, ha egyszer beindult a munkában. Így a pecsétviasz/ganoderma gomba után felkutatott más gombákat is, amelyek szintén az emberi élet egészséges fennmaradását szolgálják, ilyen a kínai Hernyógomba/Cordyceps, az Oroszlánsörény gomba, amely olyan mint egy szép fehér paróka, és átmenetet képez a növényi élet és az állatvilág között. Minden gombának megvan a maga tudását hordozó titka. A legnagyobb titok, az őssejt szintjén való tevékenység, vagyis visszaadni a teremtett méltóságot minden egyes élő sejtnek az emberi szervezetben.

A gombák mellett ott van a Spirulina, a Föld élővilágának talán legelső alga lénye, az ősvizek lakója. Ezt a növényt én egyszerűen „a földi élelmezés köldökzsinójrának” neveztem, annyira alapvető élelem. Számos gyógynövény dúsítja a választékot, ahonnan bárki válogathat igénye és szükséglete szerint.

A DXN cég 76 hektáron gazdálkodik Malajziában, mindent maga termeszt meg, semmit sem vásárol máshonnan, egy kutató mérnök ilyet nem is tehetne, mindent maga dolgoz fel, és az árusítása is teljesen sajátosan, védett körülmények között zajlik. A régi székely jogtartást fedezem fel benne: „Más is élhessen!”

Az alapító, dr. Lim elmondja, hogy fő étele a Pecsétviasz/Ganoderma gomba és a Spirulina. Ezek ketten teljes értékű táplálékot alkotnak. A rizs, a kenyér és egyebek csupán a táplálék kiegészítői. Nekem, akiről orvosom felállította a morbid diagnózist, miszerint olyan gyomrom van, hogy a legjobb konyhán képes vagyok éhen halni, és sajnos nem tévedett, Dr. Lim megállapítása életbevágó felismerés.

Az egészséges életmódhoz viszont van egy nagyon komoly feltétel: a lelki hozzáállás. Ez a kulcs. Enélkül egyszerűen nem tudnak beindulni és működni a szervezet öngyógyító funkciói. Kórházpasztorációs szolgálatom kezdetén a következő jelmondattal indultam: „Agonizáló népemet akarom szolgálni!” Azóta eltelt tizenhét év. Sokat tapasztaltam, tanultam, szélesedett a világlátásom és a tevékenységi területem, de a jelmondatom az maradt, ami kezdetektől volt. Amint a Gondviselő Isten ellátott bennünket gyógyító növényekkel, gombákkal, úgy azok ismeretével tovább folytatom a „Szent Szolgálatot az Isten kertjében”.

XXII. János pápa 700 évvel ezelőtt, 1317-ben emelte oltárra a magyar származású szentek egyikét, Toulous-i Szent Lajos püspököt. Lajos nem magyar földön született és élt, de édesanyja, Mária nápolyi királyné révén V. István magyar király leszármazottja volt. A nápolyi trónöröklést visszautasítván, ferences szerzetes, majd Toulouse püspöke lett. Főpásztori szolgálatát csak néhány hónapig végezhette, mert váratlanul megbetegedett és meghalt.

Mikor történt ez?

2017. augusztus 21. Szalézi Szent Ferenc püspök és egyháztanító születésének 450. évfordulója. Születésének helye a franciaországi Savoya vidéke, pontosabban az Annecy melletti Sales kastélya. Koraszülöttként, azaz héthónapos magzatként jött a világra 1567. augusztus 21-én. Éppen ezért édesanyja különös gondossággal vette körül, sokat olvasott neki a szentek életéből; a szegények szeretetére és igazmondásra nevelte. Ez az anyai gondoskodás kihatott egész életére. Fő művében is a világi jámborság eszméjét hirdette meg és szorgalmazta. Mi a címe Szalézi Szent Ferenc híres könyvének?

Szent István királyunk egyetlen, időskori ábrázolása maradt fenn az 1031-ből származó, harang alakú, miseruhából átalakított koronázási paláston. A régi magyar történeti hagyomány szerint kinek a keze munkája a bizánci bíborselyemből aranyszálas hímzéssel készült koronázási palást?

Limai Szent Róza Szent Domonkos harmadrendjének tagja volt a 16-17. század fordulóján. Habár tudatosan soha még bocsánatos bűnnel sem bántotta meg Istent, mégis hallatlanul sokat vezekelt: böjtölt és sanyargatta magát Krisztus Urunk kínszenvedése iránti tiszteletből és a nagy bűnösök megtérése érdekében. Egy jelenés alkalmával kijelentette neki az Úr, hogy bizonyosan üdvözülni fog. Egyébként Ő senkit sem kárhoztat el, az elkárhozottak maguk akarták a kárhozatot a súlyos bűnben való megátalkodottságuk által. Halála előtt elragadtatásba esett; a amikor magához tért, így szólt lelkiatyjához: „Örömmel megyek már szemlélni Isten bájos arcát, melyet zarándokságom egész ideje alatt kerestem.” Így hunyt el Szent Róza érdemekben gazdag életének 31. évében, pontosan 400 évvel ezelőtt, augusztus 24-én. Melyik dél-amerikai ország büszkélkedhet Limai Szent Róza emlékével és érdemeivel? Összeállította: Vitos Antal

1

2

3

4

13

ifi oldal

Mi az élet Gondolkoztál már azon, hogy mire érdemes rátenned az életedet? Ha a halálos ágyadon vis�szanéznél az egészre, vajon mitől látnád értelmesnek? Nekem úgy tűnik, az emberek nagy része egyáltalán nem teszi fel ezeket a kérdéseket. Sokak „érdeklődési területén” egyszerűen „kívül esik”, hogy ilyesmin „filózzanak”. Ez persze nem azt jelenti, hogy titkon őket is meg ne legyintené olykor a kérdés: miért élek? Alkalmasint talán kapnának is az alkalmon, ha egyszer nyugodt körülmények között átgondolhatnák a kérdést...

14

ifi oldal

Patsch Ferenc SJ:

tcélod?

Persze vannak, akik eleve lemondanak az értelmes válasz lehetőségéről. Ők egyszerűen sodródnak az eseményekkel: teszik, amit „az ember tesz”: felnő, elvégzi az iskoláit, hivatást választ (általában olyat, amivel a tanárok és szülők elégedettek), leteszi a vizsgáit, megházasodik stb. Magyarán szólva: a legtöbb ember egész élete során leginkább csak a külső elvárásoknak felel meg.

Platón (nekem túl szigorúnak tetsző) szavai szerint egy ilyen, gondolkodás nélkül leélt élet nem is érdemes arra, hogy leéljük... Ezért tudakolom tehát: vajon számotokra mi tűnik értelmesnek? Vagy még személyesebben: a Te számodra minek van értelme az életben? Milyen életutat tartassz érdemesnek befutni? Mire lennél büszke öreg korodra?

Az az érzésem, nagyon sokféle szinten lehet válaszolni ezekre a kérdésekre. Az „Egy asszony illata” című filmben van egy jelenet, amelyben egy idősödő férfi életbölcsességre – ti. a saját életbölcsességére – oktat egy fiatal embert. Megvallja, hogy szereti a nőket – az ő értékrendjében ez áll az első helyen. És rögtön ezután a Ferrari következik ... Hát igen, van, aki megreked ezen a nárcisztikus szinten az élet értelmének keresésében.

Egy kissé mélyebb – de szerintem még mindig kétségbeejtően felszínes – szint, ha valaki a kérdésre, „mi a legfontosabb az életedben”, így válaszol: „a családom és az egészségem.” „Ha egészség van, minden van” – szokták mondani, amitől szintén kiráz a hideg…

Hogy mi a bajom a fenti élet-értelme megjelölésekkel?

Miért berzenkedem ellenük? Egyrészt az a problémám, hogy – amennyire én látom – ezek az értelemadási próbálkozások vagy teljesen önközpontú nézőpontból tekintenek a világra, vagy túlságosan szűkre szabják a „rajtam kívül állók” körét, „akik még számítanak” (család).

Ez olyannyira nyomorúságosan szűk horizont, hogy alig tekinthető önmaguk és önközpontú világlátásuk meghaladásának (transzcendencia). Önmagunkba zárkózni (és elveszíteni a kulcsot) végső soron szerintem infantilizmus és éretlenség – spirituális értelemben pedig rabság.

Aki így él, megmarad gyermeknek, akinél még természetes, hogy ő maga az egyetlen és örök vonatkoztatási pont saját életében. De ha ugyanez a paradigma évtizedekkel a gyermekkor lezáródása után is, hát akkor ott szerintem már tényleg baj van. Ideje kitörni ebből a magunknak berendezett börtönből!

A szabadulás akkor kezdődik, ha valaki felismeri önma-

gába zártságát és elkalmasint szenved is attól. Tudok valakit, aki egy pszichés betegsége kapcsán hosszú évekig járt pszichoterápiára, és így szert tett némi önismeretre. Ő a jegyespárokat felkészítő beszélgetés során – amikor az értéksorrend összeállítása volt a feladat – gondolkodás nélkül önmagát írta az első helyre. Ezt nagyon becsületes és bátor tettnek tartom: elismerésre méltó, hiszen valódi realitásérzékről tanúskodik! Hiszen annyian járunk az önközpontúság cipőjében; legfeljebb csak az a különbség, hogy a legtöbbünk számára ez olyannyira magától értetődő, hogy voltaképpen soha nem tűnik fel… Babits elég érzékeny volt hozzá, hogy pszichoterápia nélkül is észrevegye: „a mindenséget vágyom versbe venni, de még tovább magamnál nem jutottam” (A lírikus epilógja).

Pedig érdemes lenne. A szentignáci lelkigyakorlatok dinamikájában van egy szakasz, amikor az életcél megtalálásával foglalkozunk. Azt szoktuk mondani: próbáld olyan komolyan venni a feladatot, amennyire csak lehet.

Mondd ezt magadnak: „Ha életem végén azt kellene mondanom, hogy ezt a bizonyos életcélt nem sikerült megvalósítanom, akkor nem volt érdemes leélnem az életemet.” Próbálj olyasmit találni, ami nem túlságosan konkrét: ne mondd például, „Szerzetes vagy pap akarok lenni.”; sem azt, hogy „Ehhez a fiúhoz akarok hozzámenni!”, vagy „Azt a lányt akarom felségül venni!” Hiszen ha történetesen a püspök vagy a szerzetesi elöljáró nem vesz fel; vagy az illető kiszemelt kislány nem jön hozzád, a fiú nem vesz el feleségül, attól még nem válik értelmetlenné az életed! Ezek csak életutak; az életcél egy kicsit más. Általánosabb. Egy igazán jó életcélt sok úton meg lehet valósítani. Érdekel titeket, hogy mi az én életcélom?

Nem akarlak befolyásolni Titeket, de talán valakinek mégis segít, ha személyesen konkretizálom.

Régebben úgy fogalmaztam, hármas életcélom van. Először is szeretném Isten szeretetét minél mélyebben a magam életében megtapasztalni, és másokkal is megtapasztaltatni. Ez számomra egyfajta lelkipásztori irányultságú életcél. Másodszor, így is megfogalmazhatom: szeretném az igazságot megismerni. Harmadszor – és ez talán a legvallásosabb szempont a háromból – szeretném a szegény és megalázott Jézus Krisztust minél radikálisabban követni. Ezt egyfajta misztikus irányultságnak tartom az életemben. Örülök ezeknek a megfogalmazásoknak. Hiszen döntési helyzetekben sokszor segítettek a következő lépés megtételében: a jónak, értelmesnek és számomra testreszabottnak tartott irány kijelölésében. Így voltam ezzel sokáig. Újabban azonban az életcél is leegyszerűsödni látszik. Egyszerűen arra vágyom, hogy jó halált haljak. Nem kell megijedni, nincsenek szuicid hajlamaim! Egyszerűen csak vágyom arra, hogy egykor kiengesztelődött szívvel, megtisztult, megbékélt lélekkel állhassak Isten elé. Hogy az életem súlypontja mindinkább Belé helyeződjön át. Hogy azon a végső órán majd ne essen nehezemre mindent az ő kezébe tenni. Neki visszaadni – hiszen úgyis tőle való. Ingyenes ajándék.

Forrás: jezsuitablog.hu

15

gyerekoldal

Élt egyszer az erdőben egy medve meg egy farkas. Aszályos, rossz esztendő volt, nem sok ételhez juthattak. Mindkettőnek külön-külön már egy ideje az forgott az eszében, jó volna ellátogatni az emberek éléskamrái, istállói felé. Összetalálkozik egyszer a medve a farkassal. Azt mondja a medve: Jó reggelt, farkas koma!

Válaszol a farkas: Nekem ugyan nem jó ez a reggel, medve koma, és attól sem lesz jó, ha te kívánod, de azért hozott Isten.

Mire a medve: De szomorú vagy! Talán valami bajod van?

Azt mondja a farkas: Ne is kérdezd! Baj?! Volt is, maradt is belőle.

Erre a medve: Talán éhes vagy? Mert olyan csikasz a horpaszod, mint egy szúnyogkisasszonyé.

Sóhajt a farkas: Az is baj, de más is.

A medve csak most nézi meg a farkast. Azt mondja: Ejnye, de meg van hasogatva a bundád is!

Talán valamelyik atyádfiával verekedtél össze?

Legyint a farkas: Atyámfiával? Az emberrel! Mosolyog a medve: Csak az emberrel?

Elámul ezen a farkas: Csak az emberrel?! Hiszen nincs annál erősebb állat!

Gyanút fog a medve: Hát hogy s mint történt?

Szétnéz a farkas: Elmondhatom! Nem bírtam már az éhezést, s az éjjel belopózkodtam a faluba, hogy valami kövér bárányt vagy malacot szerezzek. Óvatosan jártam, de amint megérezték a szagomat a kutyák, ugatni kezdtek, ahogy kifért a torkukon. Kiugrik erre az ember, térül-fordul, csapkod azzal a fényes farkával, amit ők baltának neveznek, azután csak neki a fejemnek; úgy helybenhagyott, hogy alig tudtam elvánszorogni idáig.

Hitetlenkedik a medve: Az ember? Hiszen az gyönge, hiszen csak ember!

Mire a farkas: Én meg azt mondom, hogy nincs annál erősebb állat!

Kihúzza magát büszkén a medve: Nézd, én ugyan sose láttam embert, de ha találkoznék eggyel, így tépném szét, mint ezt a bokrot itt.

Azt mondja lesajnálón a farkas: Könnyű neked itt ezzel a bokorral vitézkedni! De csak jönne erre egy ember! Nem tudom, akkor mit csinálnál?!

Állathírességek Az állatok viselkedése alapján a tudósok összeállítottak egy rangsort arról, hogy mely állatok a legokosabbak. Íme egy ilyen rangsorolás: 1. Csimpánz - van öntudata, eszközöket használ, felismeri magát a tükörben, és érzelmileg is nagyon fejlett.

2. Delfin - nagyon kreatív és barátságos.

3. Elefánt – rendkívüli a memóriája és bölcsessége.

4. Varjú - az állatvilág okos kis diákja.

5. Polip - egy kíváncsi puhatestű.

6 - tiszta és intelligens (az állat neve a körrejtvényben található).

7. Mókus - nagyon trükkös.

8. Kutya - motiválható jóbarát.

9. Macska - független elme, jó vizuális memóriája van.

10. Patkány - agyas akrobata és úszóbajnok.

(Forrás: National Geographic, Animal Planet)

16

1. Nótás, más szóval 2. Kézzel vagy fejjel való jelzés 3. Latyakos, azaz…

4. Van felöltője, vagyis…

5. Nincs megfőve, megsülve 6. Ilyen állat a rák

Írd meg, ha tudod a választ!

1. Szerinted mi által lett az ember a világon „a legerősebb állat”?

Fejtsd ki véleményedet!

2. Melyik állatról állítják, hogy „tiszta és intelligens” (vagyis mi került a körrejtvény külső sávjába)?

- Én tudom! - mondja önhitten a medve. - Azt tenném, hogy itt hagyná a fogát!

- Hiszi a piszi! - mondja fitymálva a farkas.

Fölfortyan a medve: Fogadjunk!

Nyújtja lábát a farkas: Fogadjunk! De mibe?

- Egy kövér nyúlba! - mondja dolgabiztosan a medve. Ebben maradtak. Azzal kilopakodtak az erdőből, s lesbe álltak az országúton, amerre a falusiak szoktak járni. Várnak, várnak, egyszer csak jön arra egy gyerek.

Kérdezi a medve: Ez az ember?

Mondja a farkas: Ez még nem. Ez csak lesz.

Várnak, újra várnak. Egyszer csak arra jön egy vén koldus. Kérdezi a medve a farkastól: Hát ez ember?

Feleli oktatón a farkas: Ez csak volt!

Várnak, várnak, egyszer csak arra jön egy menyecske. Kérdezi a medve: De ez csak ember már?

Feleli mindentudóan a farkas: Ez csak társa az embernek!

Várnak, várnak, egyszer csak arra jön egy huszár. Kérdezi a medve: Hát ez már ember?

Feleli suttogva neki a farkas: Ez már az! De azzal a farkas már szaladt is, amerre látott. A medve meg kiült nagy büszkén az országútra, a huszár útjába.

Meglátja a huszár a medvét, megköpi a markát,

előveszi először pisztolyát és rálő. Aztán rögtön kirántja a kardját, s azzal neki, de vitézül a medvének! Olyan ügyesen forgolódott a huszár, hogy a medve még csak hozzá se kaphatott.

Nem bírta sokáig a medve, megfordult és - uzsgyi! - nem nézte, hol az út, futott tökön, paszulyon át, amerre látott, vissza az erdőbe.

Nemsokára megint találkozik a medve meg a farkas. Azt mondja a farkas: No, medve koma, megkapom-e a nyulat?

Feleli neki kedvetlenül a medve: Megkapod! Most már elhiszem, hogy az ember a legerősebb állat!

Mire a farkas: Hát hogy s mint történt, medve koma?

Mondja megokosodva a medve: Elmondom! Világéletemben nem láttam olyan furcsa állatot, mint az ember! Amikor összeakaszkodtunk ott az országúton, mentem neki morogva, üvöltve, de ő már messziről rám köpött, de úgy, hogy csak úgy szikrázott tőle a szemem. Ez még hagyján lett volna! Amikor a közelébe értem és ugrottam volna rá, előhúzta a fényes nyelvét, azzal nyalogatott, pofozgatott, olyan ügyesen meg olyan élesen, hogy még csak hozzá sem férhettem. Ezt már én sem bírtam tovább, farkas koma, és szégyen ide, szégyen oda, biz elfutottam!

(Népmese)

Várom leveleiteket, Katóca (lorinczevakatalin@yahoo.com vagy 530230 Csíkszereda, Márton Áron utca 80. sz. )

17

derűs oldal

Mondások

A tanárok olyanok, mint a drogosok, csak az anyag érdekli őket.

i

Olyan sokoldalú vagyok, hogy az már majdnem gömb! g Van, aki füvezik, van, aki fázik! j A boldogság olyan, mint a levegő: csupán a hiánya tűnik fel. n A csatavesztés egy esetben megbocsáthatatlan: ha el sem mentél az ütközetbe. c Dekoráció az, amit gondolkodás nélkül vennél meg a kirakatból.

Fán nem lehet motorozni, de motoron lehet fázni! z Ha az iskola az életre nevel, akkor én nem félek a haláltól! a Annyit ér, mint golyó ellen az integetés. x Beszéljen minél többet! Előbbutóbb csak mond valami értelmeset is! c Azt tudtam, hogy butának született, de mitől fejlődött így vissza? b A pénz olyan, mint a meleg, kiszökik a házból! m Miért nézel rám úgy, mint gyújtogató a vizes szalmára? u Olyan sötét vagy, hogy a pitbull is melléd harap y Ha véletlenül jól érzed magad, ne aggódj el fog múlni!

i

k

Omlásában súlyos a légvár! i Aki nyert, az mert. m

A szerelem úgy vak, ahogyan az emberek jók. b Minden rosszat el tudok képzelni magamról, de hiába... c Jobban szem előtt kéne tartanod, hogy amit arról gondolsz, hogy mit gondolnak rólad, azt valójában te gondolod magadról. r A szív bizony az agyban van. i A jópofák többnyire jó pofátlanok. t A teljes élethez vezető egyik lehetséges út a pályatévesztés. i Sakkozni bokszolókkal, bokszolni sakkozókkal szeretek.t

i

- Mennyibe kerül ez a kutya?

- Ötezer forintba.

- És hűséges fajta?

- Meghiszem azt! Már vagy ötször eladtam, és reggelre mindig visszajött!

x

- Hisz Ön a repülő csészealjakban?

- Hát persze!

- Látott is már repülő csészealjakat?

- Mióta kibékültem a feleségemmel, azóta nem.

c

- Mivel fényképeznek a rendőr esküvőjén?

- Traffipaxszal.

- És miért csak az idősek látszanak rajta?

- Mert csak 60 felett fényképez.

u

18

Egy milliomos üzletembert faggat egy újságíró: - Mondja, mi az üzleti sikerének a titka?

- Jó döntések.

- És mire alapozza ezeket a jó döntéseket?

- Tapasztalatra.

- És honnan szerzi a tapasztalatot?

- Rossz döntésekből.

rejtvények és megfejtők

Keresztrejtvény Bosco Szent János, az ifjúság nevelőjének 1888. december 31-én bekövetkezett halála másnapján egy jezsuita atya így beszélt róla: „Eljöttem, hogy ...“ Az idézet befejező része a rejtvény vízszintes 1. és függőleges 14. számú soraiban van elrejtve.

Vízszintes: : 12. Többszintes. 13.

Erdélyi magyar népzenekutató, néprajzi író (Béla, 1939 – 2006). 14.

A földszint alatti helyiségek színtje.

15. Bőséges kalózital. 16. Pa ... - ..., kettőzve: Falusi Mariann együttese.

17. Nem hivatásszerűen adásvétellel foglalkozik. 18. Germánium vegyjele. 20. Thaiföldi, svéd és belga gkj. 22. ... a dolgát, cselekedik. 23.

Harap. 24. Sumér város. 26. Előtagként a kettőzöttséget jelöli. 27.

A felületére jegyzetelt. 29. Pléd. 32.

Sarkot alkotó. 33. ... a szomját, iszik.

34. „És a szél, ez a hazátlan szellem, / Kit be nem fogad ... ég ... föld“ – Petőfi Sándor: Őszi éj. 35. Zeusz kedvese.

36. Manua ..., Hawaii pajzsvulkán.

37. Súlymérték: 1 cm³ 4°C hőmérsékletű víz súlya. 40. Botswanai és spanyol gkj. 42. Amplitúdómoduláció, röviden. 43. Két szó: francia nagyváros és sérülés. 45. A természetes logaritmus jele. 46. Ave ... (Üdvözlégy) – fontos része a rózsafüzér imának, de Franz Schubert 1835-ben írt zenedarabjának címe is. 48. Meszet és magnéziumot tartalmazó ásvány. 50. Ritka női név.

51. Megfelelő, köralakú, tengelyen forgó alkatrésze.

Függőleges: 1. Határozói igenév képzője, a -va párja. 2. Gerinces élőlény, amelynek nősténye az utódát emlőiből táplálja. 3. Héber eredetű női név, jelentése antilop (március 22én ünnepeljük). 4. Elgügyög egy darabig! 5. Képesség, vizsga. 6. Eme acéljáról híres spanyol város. 7. Kutatja. 8.

Rég élt előd. 9. Gyorsabb mozgásra késztetsz. 10. Laser sugarak! 11. Megfelelő, pihentetés végett bevetetlenül hagyott szántóterülete. 15. Bejegyeze.

18. A szélein tűz! 21. Hasáb alakú, lekvárral, túróval töltött sütemény. 23. ... az utcán átment a kedves – József Attila verse. 25. Madarak vagy rovarok nagy csoportja. 28. Párizs része!

30. Népvándorlás kori germán törzs a Rajna vidékén és Svájcban. 31. Himlő után visszamaradt heg. 32. Sem most ...-..., soha, egyszer sem. 34. Német gyógyszermárka. 38. Vés. 39. Hő. 41.

1994-ben alapított közismert magyar bulvárlap. 43. A lagunát elzáró keskeny törmelékgát, turzás. 44. Nobel -díjas német fizikus (Max). 47. Riyet (szegecs) egy darabja! 49. ... culpa (én vétkem), a gyónási formula egyik kifejezése. 51. Néma jós!

Készítette: Korodi Zoltán – Tusnádfürdő

Oltárra emelt barátaink, júniusi megfejtés: 1. Szent Romuáld. 2.

Quo vadis. 3. A Szentlélek hárfája (vagy gitára). Helyes megfejtők: Halmi Ibolya – Marosludas, György Ferenc – Csíkszereda, Séra Xántusz Katalin – Kézdivásárhely, Tempfli Mária – Kézdivásárhely. A megfejtéseket augusztus 25-ig várjuk!

A júniusi keresztrejtvény megfejtése: Vízszintes: 3. Vonj hevesebben! Ön-erőmből Függőleges: 1. Nem jutok én soha hozzád.

Helyes megfejtők: Bagosi Erzsébet – Felsővisó, Baricz Rozália – Borzont, Boros Klára – Csíkszentkirály, Dávid Imre – Kézdivásárhely, Fazakas Ilona – Kézdivásárhely, Fülöp Hajnal – Madéfalva, György Ilona – Csíkszereda, György Ferenc – Csíkszereda, Halmi Ibolya – Marosludas, Hajdú Gabriella – Csíkszereda, Kovács Erzsébet – Kézdivásárhely, Kovács Zsuzsanna – Torja, Madaras Vilma – Csíkszereda, Márton Erzsébet – Csíkszereda, Molnár Margit – Madéfalva, Nagy Rozália – Borszék, Róth Zoltán Vilmos – Csíkszereda, Szabó Gabriella – Csíkszereda, Szőcs I. József – Madéfalva, Tempfli Mária – Kézdivásárhely, Séra Xántusz Katalin – Kézdivásárhely, Vitos Antal – Csíkszentmárton A megfejtéseket augusztus 25-ig várjuk! (Szent Kereszt Plébánia 530230 – Csíkszereda, Kossuth L. u. 38.

Hargita megye) A megfejtők között könyveket sorsolunk ki!

Szerencsés megfejtőnk: Molnár Margit - Madéfalva.

Hálásak vagyunk a Jóistennek, hogy a Hargita Gyöngye nemcsak a fizikai szomjúságot oltja, hanem a lelki szomjúságra is ad segítséget.

A Hargita Gyöngye a szomjas öröme!

19

Dsida Jenő

Egyszerű vers a kegyelemről Csodákat próbáltam: arannyal, ezüsttel hivtam a népeket, jöjjenek énhozzám!

Hiába, hiába, az arany nem kellett, az ezüst nem kellett, nem jöttek énhozzám.

Elmondtam naponta tíz hegyibeszédet, gyönyörü szavakat, igéző szavakat, hiába, hiába: egy fül sem fülelte, egy szív sem szívelte a hegyibeszédet.

Tüzet is akartam rakni az erdőben: nyulacska ne fázzék, őzike ne fázzék, hiába, hiába!

Gyujtófám kilobbant és a tűz nem akart gyúlni az erdőben. ...S egyszer csak maguktól gyűlnek az emberek, együgyű szavamtól sírásra fakadnak, ránéznem alig kell s a tűz is felszökken, az Úr áll mögöttem.