Te Deum Laudamus Te Deum Laudamus
I. Millenniumi kórustalálkozó
A Bakos kántorok Kórusainak Találkozója Csíkszereda 2017. október 21.
A Szent Keresz Plébánia templomai Csíkszeredát Nagy Lajos magyar király idejében alapították, Csík szék vásáros tereként. A tér déli részén a 14. század végén gótstílusú Sarlós Boldogasszony kápolnát építettek. A város fejlődése következtében szükségessé vált egy új és nagyobb templom építése. A város orsó alakú terének nyugati részében 1751-1758 megközött építették a barokk Szent Kereszt felmagasztalása templomot, amelyet ma műemlékként tartanak nyilván. Az építés idején Csíkszék vásáros helyének megfelelt ez a templom. A 19. század végén Csíkszereda vármegye székhely lett, és attól fogva kezdett igazán fejlődni. 1904-ben már új templom tervet készítettek, sőt az építéshez szükséges anyagi alapot 1914-re össze is gyűjtötték. A munkálatok elkezdése előtt kitört az első világháború, amely a magyarság életét legsúlyosabban érintette és minden elveszett. 1916-ban a betörő román hadsereg a plébániát, a harangozói lakást, a kántori lakot, a volt elemi iskolát felgyújtotta. Ezzel együtt elégett másfélszáz családi otthon is. Egyedül a templom maradt meg. Erdély elcsatolása után nemcsak a szegénység, hanem az erőszakos asszimiláció is fojtogatta a kisváros magyar lakosságát. Csak 1928-ben tudták felépíteni a plébániát. Nemsokára bekövetkezett a második világégés.
2
A menekülést, a halált, az elszegényedést követte az idegenuralom és a kommunizmus. Templomépítésről ezután is szó esett, de a román diktatúra erről hallani sem akart. Minden kezdeményezést elutasított. Sőt, a pártapparátus 1981-ben a templom melletti kertet önhatalmúlag el akarta venni, hogy utcát nyisson. A templomot három utcával akarták körbezárni, hogy a forgalom miatt a hívek ne tudják megközelíteni. A pártvezér terveiről értesítették a helyi főesperesplébánost, és az egyházi vezetés egy deszkacsűrt épített a templom melletti kertbe. A bérmálás közeledett, ez indokolta a később deszkatemplom néven elhíresült építmény létét. Ötezernél több hívő vett részt a bérmálási szentmisén. Ezután a hatóság a terület elvételi szándékáról lemondott. A deszkatemplom a hitélet ápolásának és kibontakozásának a helyszíne volt. A csíkszeredai hívek keresztény és magyar helytállásukról tettek tanúságot azzal, hogy a nyár hevében és a tél zordságában, még - 32 fokos hidegben is résztvettek a szentmisén. E templomot lebontottuk 2003 július elején és Szécseny nevű dűlőben, a Hargita alatt építettük fel. A múltnak e tanúját 2003. szeptember 6-án Tamás József püspök áldotta meg Árpádházi Szent Kinga tiszteletére. A Millenniumi-templom megálmodója Darvas-Kozma József plébános. 2001 januárjában kérte fel Makovecz Imre világhírű műépítészt a templom megtervezésére. Makovecz úr a tervezést díjmentve elvállalta. A műépítész tanítványára Bogos Ernő csíkszeredai építészre bízta a részletes terv kidolgozását, hogy a honosítással járó kiadásokra külön még nem kelljen költeni. A terv Millenniumi-templom néven vált közismertté.
3
Alapkőletételre 2001. aug. 4-én a Magyar Millennium bezárása előtt került sor. Az építés szeptember végén kezdődött. Kétévi kemény munkával készült el az „építészeti magyar-magzat”. Erdélyben ez az ötödik templom, amelyet Makovecz Imre tervezett és ez az első, amelynek szentelésére elsőként sor került, 2003. október 18-án. A templomot Exc. Jakubinyi György érsek és Msgr. Tamás József segédpüspök szentelte fel Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére. A kéttornyú centrális templom a magyarság múltját és jövőjét ötvözi. A toronnyal szerves egységet képező kapubejáratok fölött 5-5 kereszt hirdeti a keresztény magyarság tíz évszázadát, amelyek közül egyetlenegy sem volt kereszt nélküli. A kapu motívum a szentírásból és a helyi hagyományból érthető: „Tárjatok kaput, hadd vonuljon be az igaz nép, amely őrzi a hűséget. Szíve állhatatos, és megőrzi a békét, hiszen tebenned remél” (Iz 26,2). Az Úr üzenete találó a csíki székelyekre, akik nagy kincset őriznek: Szent István hitét, és Nagyboldogasszony szeretetét. Hűséges a csíki székely, ragaszkodik mindahhoz, amit Szent István tűzött a magyar nép egére. Itt nem volt reformáció, sem assziomiláció! Az üvegkupola (5x5 m) a sátortető közepén van. A napfény azon át világítja meg a templombelsőt. Ez jelzi azt is, hogy az Ige testté lett és Ő az igazi világosság, amely minden embert megvilágít, aki által a kegyelem és az igazság lett osztályrészünk. Az oltár a templom tengelyében áll, Krisztust jelképezi. A Az Úr Krisztus asztala köré gyülekezünk. Hitünk szent titkát ünnepelve valljuk: “halálodat hirdetjük Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz.”
4
Az oltár körül Jézus nagycsaládja vagyunk. Családegyházat alkotunk, ami erősíti összetartozásunkat, nemzettudatunkat. A szárnyas oltárszekrény méhkaptárra hasonlít. Ahogyan a méhecske gazdáját szolgálja, úgy Krisztus is az Atyához akar elvezetni bennünket a Szentlélek által. Az oltárszekrény mögötti bimbós oszlopon a Feltámadási szobor látható (2,40 m). Lujzi-Kalagor moldvai csángó-magyar faluból hozott vadcseresznyefából faragta Nagy Ödön szobrász. A kupola négy sarkán vörösrézből Szent Mihály (egyedül Isten fönséges), Gábor (Isten üdvözíteni akar), Rafael (Isten az orvosság) és Uriel (Isten a világosság) főangyalok szobra van (5,40 m). Az angyalok keze védőn tárul ki a templom fölé, jelezve, hogy Isten minden kegyelmet megadott nekünk. A kegyelmi idő itt van, Isten elvégezte a maga részét és most tőlünk függ, hogy a kegyelemmel közreműködünk-e. A templom fontos része a galéria és az alagsor. Az alagsor közepén a Fatimában készült Magyarok Nagyasszonya szobor áll. Az alagsorban kapott helyett a Boldog P. Rupert Mayer kápolna. Ennek szentélyét Márton Árpád helyi festőművész három szikkója díszíti. Az első
Szent Istvánt és Boldog Gizellát, a középső kompozició Boldog Rupert Mayer (1876–1945), a harmadik istenszolgája Márton Áron püspök, az „emberkatedrális” látható. A kápolnahajó falán két 18. századi szobortorzót helyeztünk el. Mindkettő 1944. szeptemberében „megsebesült”.
5
Baloldalt a félig elégett Ajnád-i Krisztus (1944. szept. 9-én), jobboldalt Nepomuki Szent János (szobor fejét 1944. szept. 11-én a szovjet katonák fejezték le) látható. Ez utóbbi a Szent Kereszt templomból való. A templomba hittel léphet az ember. Akik a hit erőterébe léptek, kezdve Szent Istvántól, azok odaadó munkával, sokszor nagy áldozattal, de a jövőt szolgálták. Akik megfogyatkozott hittel éltek, bizony mások alkotásaiból is torzót csináltak. Itt mindenkinek döntenie kell: hogyan akar élni. Hittel vagy hit nélkül? A jövőnek csak egy alternatívája van! És itt mindenkinek döntenie kell, mielőtt elhagyná e templomot! Darvas-Kozma József
6
Kórusunkról Cantare credentis est - Aki hisz énekel „Az éneknek és a zenének megvan a maga helye az életben.” (Sitz im Leben – Philipp Harnoncourt). Az ének és a zene az élet jele, de a halál jele is. Az élet a mozgás révén válik érzékelhetővé, és mert hallható. A zene a hangok mozgása, és hallható jelenség. Ahol mozgást észlelünk, ahol valami hallható, ott életnek kell lennie. A zenének azonban mindig vége is van, a zene elnémul, ezért lehet a halál jelképe is. Az emberi együttélésben az éneklésnek és zenélésnek nagy jelentősége van, akkor is, amikor az embereket összhangba akarjuk hozni. Van olyan zene, ami harcra buzdít vagy barátságossá tesz, van altató- és ébresztő dal, van munkadal, ami az emberek mozgását – a ritmus által – összehangolja a közösen végzendő munkára, van ünnepi zene és ünnepi dal, van gyászzene és gyászdal. Régen csak akkor hallottak az emberek zenét és éneket, ha valaki ténylegesen zenélt és énekelt. Ma, úgymond, a vizescsapon is folyik a zenék áradata és az emberek sajnos inkább zavaró lármának tartják, mint különleges eseménynek. Kazetták, lemezek, tv, rádió stb. révén állandóan az emberek rendelkezésére áll a zene, ezért lassan oda jutunk, hogy a nyugalmat és a csendet ünnepélyesebbnek és fontosabbnak éljük meg, mint a zenét. A liturgiában is megvan a helye és szerepe az éneklésnek és a zenélésnek. Mivel a liturgia lényegénél fogva közösségi cselekmény szorosan összefügg az ének szerepével. „Az ének – szemben az egyéni mormolással – a szót az egész közösség hangjává teszi, és a beszédet átemeli a köznapiságból a kultusz természetfeletti légkörébe.”(Dobszay László) A liturgikus ének nem hangulati aláfestés, hanem a liturgia szerves része. A liturgiában megjelenítődik Isten üdvtörténeti párbeszéde az emberrel, megtapasztaljuk Isten kegyességét és hűségét – az Igében és a Szentségekben. Ezekért az ajándékokért énekelve adunk hálát Istennek. Egy dologra azonban vigyáznunk kell, hogy a külső forma és a belső hang hiteles legyen, ahogyan azt Szent Benedek Regulájában írta: „ut cor nostrum concordet voci nostrae”, vagyis, a szív hangjának és a száj hangjának egyeznie kell. „Helyesen akarsz énekelni? Úgy ne pusztán ajkad hirdesse Isten dicsőségét, a cselekedeteid is egyezzenek szavaiddal. Ha csak hangoddal énekelsz, titkolsz valamit. Úgy énekelj életeden keresztül, hogy sohase titkolj valamit!”- Szt. Ágoston
7
Kimondatlanul is ezt vállalta fel az a közösség, amely 2003-ban alakult újra: a Szent Kereszt Plébánia Egyházi Kórusa. A kórus igazi feladata: hétről-hétre, ünnepről-ünnepre megszólaltatni a liturgikus énekeket, jól megválasztott helyen a klasszikus polifónia repertoárjából műveket énekelni és segíteni a hívő közösséget a népének tanulásban és éneklésben. Az egyházi ének szent, ezért előadásához összeszedettség, teljes testi és lelki hozzáállás, alapos előkészület és kellő komolyság szükséges. Célunk, hogy a liturgiát ünnepélyesebbé tegyük éneklésünk által. A kezdeti nehézségeken túljutva 12-ről 45-re nőtt a kórus létszáma. Repertoárunkban több mint 100 kórusmű van. 2007-ben jogilag bejegyeztettünk és felvettünk a GAUDETE nevet. Ez a név az advent III. vasárnapi introitus kezdőszava: „Gaudete semper in Domino...” – Örvendjetek mindig az Úrban... Azért választottuk ezt a nevet, mert úgy érezzük, hogy minden kereszténynek az lenne a feladata ebben a világban, hogy örömben éljen, mindig találjon valamit, aminek örülhet és ezáltal Istennek is öröme teljen az ő életében. Yehudi Menuhin mondotta: „a zenére éppúgy szükségünk van, mint egymásra! A zene megszabadít alantasabb énünktől, az önmagával és Istennel békességben élő emberről beszél.” Mindezek megvalósulásához és a további munkánkhoz adjon az Úr kegyelmet, erőt, lendületet és kitartást. Bakos-Mihály Károly kántor
8
Orgonáink
A Szent Kereszt templom építését 1758-ban fejezték be. Egy elkövetkező levéltári kutatás tárgya lehetne, hogy 1758 és 1902 között létezett-e a templomban orgona, s ha igen, milyen orgona volt, ki építette és mi lett a sorsa. Ugyanis 1902-ben épített a templom számára Klink Sándor kézdivásárhelyi orgonaépítő (aki Kolonics István egyik tanítványa volt) egy 7 regiszteres, mechanikus csúszkaládás orgonát. Az 1994-ben Solymosi Ferenc orgonista-tanár által közreadott Angster –féle „Rekvirált orgonasípok lajstroma” című jegyzékben szerepel a csíkszeredai római katolikus templom orgonája, amelyből 1917-ben elvitték az ónsípokat fegyvergyártás céljára. Kereken 100 éve annak, hogy 1917 október 29-én a honvédelmi miniszter rendeletet bocsájtott ki az ország valamennyi vármegye és törvényhatósági joggal felruházott városa részére, hogy szolgáltassák be az ón-ólom sípokat hadi célokra. A háború után Boda József csíktaplocai orgonaépítő az orgonát újjáépítette. A régi Klink orgonának csak a szekrénye maradt meg. Az orgona belsejét teljesen kicserélte: a mechanikus csúszkaláda helyett mechanikus kúpláda-rendszerű orgonát épített. A drága ón homlokzati sípok helyett fa síputánzatokat rakott a homlokzatba.
9
A mai napig a Boda által épített orgona van a templomban. 2004-ben a templom restaurálásakor az orgonát lebontottam és a plébánia padlásán tároltam a munkálatok befejezéséig, majd a templom munkálatainak befejezése után, a legszükségesebb javításokat elvégezve, visszaépítettem az orgonát. Ma a liturgikus célokra használható, de koncertezésre elégtelen. Javításra, restaurálásra vár.
A Millénniumi templomot 2003 október 18-án szentelték fel. Az orgona építésének gondolata 2014 tavaszán került előtérbe. Április folyamán a plébánia három orgonaépítőt kért fel orgonaterv és árajánlat elkészítésére. Május folyamán történt a tervek elbírálása egy bizottság által. A bizottság tetszését a csíkszentsimoni Sándor Péter orgonaépítő és csapata által benyújtott terv nyerte meg. A templom tervezőjével történt hosszas egyeztetés után, végül egy teljesen új látványterv született és azt kellett megépíteni.
10
Az orgona látványtervét Bogos Ernő építész készítette. A belső terveket Sándor Péter orgonaépítő. Az orgona hangképét (dispozicio) Sándor Péter, Bakos-Mihály Károly és Pap Levente állították össze Ivan Sarajichvili norvégiában élő grúz orgonaművész közreműködésével. Az orgona fémsípjait a gyergyószentmiklósi Vox Humana cég készítette. Az orgona felszentelése 2015 december 20-án volt. Építési költségeinek nagy részét Magyarország kormánya finanszíroszta. Támogatást nyújtott Hargita megye Tanácsa, Csíkszereda Önkormányzata, helyi vállalkozók és a hívek. A 2 manuál, pedálos 22 regiszteres mechanikus csúszkaládás orgona (1292 szóló síppal) nem csak liturgikus célokra, hanem koncertek tartására is alkalmas. Bakos-Mihály Károly kántor
11
A szentmise énekrendje
Te Deum Laudamus -
Hála, köszönet a sok-sok jóért...
Millenniumi Kórustalálkozó 12
1. Gyülekező ének
13
2. Introitus (Kezdőének)
14
3. Bünbánati cselekmény
15
4. Kyrie (Uram irgalmazz)
16
5. Gloria (Dicsőség)
17
6. Responzorium (Olvasmányközi ének)
18
7. Alleluja
8. Offertorium (Felajรกnlรกs)
19
9. Sanctus (Szent vagy ...)
10. Az ร r imรกdsรกga
20
11. Agnus Dei (Isten Bรกrรกnya)
21
12. Communio- (Áldozási ének)
22
23
13. Te-Deum - Téged, Isten, Dícsérünk
24
25
26
27
28
A karvezető kántorok életrajzi adatai Bakos Ferenc: 1960 augusztus 10-én született Gyergyóremetén. Elemi iskoláit szülőfalujában, a középiskolát a gyulafehérvári R.K. Kántoriskolában végezte, ott érettségizett és sikeresen kántorvizsgázott.1980-82 között teológiai tanulmányokat folytatott a papnevelő intézetben. 1982 októberétől 1995 őszéig a tordai Római Kat.Egyházközség kántora. 1993-94-ben egyházzenei tanfolyamot végez a budapesti Liszt Ferenc Z. E. Egyházzene tanszakán, sikeres vizsgával. 1995 nyarán a ditrói Plébánia megüresedett kántori állására pályázik és azt megnyeri. Azóta ott szolgál. Nős, 3 gyermek édesapja. Bakos Károly 1961 szeptember 12-én született Gyergyóremetén. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd a Szatmárnémet-i Élelmiszeripari Liceumban tanult tejfeldolgozói szakon. 1979-ben felvételizett gyulafehérvári R.K.Kántoriskolába ahol érettségizett és kántorvizsgát tett 1981-ben. Még abban az évben Gyergyóremetén lett segédkántor és 1982 november óta szülőfalujában végzi a kántori teendőket. Nős, 3 gyermek apja.
29
Bakos László Gyergyóremetén született 1965 március 7-én. Már kiskorában felfigyeltek rá, hogy hajlama van a zenére. Zenei tanulmányait elsős korában kezdte el a ditrói Petres Lajos hegedűtanárnál. Később, főleg a nyári vakációkban Orbán László plébánoshoz járt hegedűórákra. Reggelente ment misére-, misékre ministrálni és azután a plébánián gyakorolt, ahol útmutatásokkal, tanácsokkal látta el. Nagyon sokszor a déli harangszó is ott érte. Ekkor „nőtt bele” a templomi-egyházi életbe. Ötödikes korában került a marosvásárhelyi Művészeti Liceumba, ahol 1983-ban érettségizett fagott szakon. 1993-94-ben a budapesti Liszt Ferenc Z.E. Egyházzene szakán egy tanfolyamot végez el sikeres vizsgával. 2016 júniusában szerez főiskolai diplomát a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, Zenetanárképző szakán. A kántorságot a bánáti Buziásfürdő egyházközségben kezdte 1986-ban. A változások után, 1990-ben került a Marosvásárhely-i Keresztelő Szent János egyházközségbe. 1990-től az akkor újra alakult KántorTanítóképző Főiskola egyházi ének, gregorián alapismeretek és kántori gyakorlat tanára, 1992-től az Állami Filharmónia Kórusának tagja vagyok. Magáról így vall: “Szeretem az igényes és szépen végzett liturgiát. Minden Isten nagyobb dicsőségére!”
30
Bakos-M Károly 1971 március 24-én született Gyergyóremetén. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd a gimnázium első két évét az akkori csíkszeredai MatematikaFizika Liceumban. 1987-től a gyulafehérvári R. K. Kántoriskola növendéke. 1989 nyarán érettségizett , és kántorvizsgát tett. Az 1990-91-es iskolai tanévben helyettes tanár a gyergyóremetei Fráter György iskolában. 1991 novemberétől 1993 novemberig a Temes megyei Varjas és Perjámos kántora, majd a Nyárádtő-i Egyházközségben végez szolgálatot 1994 nyaráig, mialatt a budapesti Liszt Ferenc Z.E Egyházzene szakán végez el egy tanfolyamot. 1994 szeptember és 1996 augusztus közötti időszakban a nagyszebeni Hermann Binder orgonaépítőnél tanuló. 1996-1999 között a budapesti Liszt Ferenc Z.E. Hangszerészképző Iskolájában orgonaépítést tanul, (a gyakorlatot Jáky György győri orgonaépítő műhelyében végezte). A győri tartózkodás alatt 2 évig a Nagybajcs-i egyházközségben végez kántori szolgálatot. 1999 őszétől organajavító vállalkozóként működik itthon Erdélyben. 2002 februárjától a csíkszeredai Szent Kereszt Egyházközség kántora. 2003-2005 között karvezetői képzésen vesz részt a Hargita Megyei Művészeti Népiskolában. 2007 szeptemberétől a csíkszentsimoni Sándor Péter orgonaépítő cég munkatársa. Nős, 3 gyermek édesapja.
31
Bakos Árpád 1973 május 31-én született Gyergyóremetén a Bakos család 6-ik gyermekeként. Iskolai tanulmányait szülőfalujában majd Ditróban végezte. 1991-ben érettségi diplomát szerzett. 1995 októberétől kántori szolgálatot teljesít Tordán. 1996 májusában családot alapít, feleségül veszi a szintén gyergyóremetei Ferencz Zsófiát. Magánúton tanul és 1996-ban kántori oklevelet szerez Gyulafehérváron az Egyházzenei Bizottság előtt.1997 április 30-án megszületik első gyerekük Noémi ( most kórustag).1998 március 16-ától kántor Farkaslakán. 2000 augusztus 23-án megszületik második gyerekük Gellért-István aki jelenleg a kórus tagja. 2008 tól tagja a farkaslaki Tamási Áron kulturális egyesületnek. Helyi önkormányzati képviselő a 20082012-es évi ciklusban. Jelenleg a farkaslaki „Zeng a magasság” kórus elnöke és egyben karvezetője.
32
Bakos Levente 1992 július 27-én született Marosvásárhelyen. Kisgyerek korától zenét tanult a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban. Érettségi után a Művészeti Egyetem Zenepedagógiai szakán folytatta egyetemi tanulmányait. Az Erasmus cserediák program segítségével a Szeged-i egyetemre került. Ez idő alatt fordult az egyházzene irányába és foglalkoztatta a kántori szakma, hivatás. Az egyetem elvégzése után Marosvásárhelyen a kövesdombi Szent Miklós templomban vállalt kántorságot, másfél évig. 2015-ben sikeresen kántorvizsgázott az egyházmegye Zenei Bizottsága előtt. Jelenleg a Gyulafehérvári Székesegyház kántora. Nőtlen.
33
Előadásra kerülő művek Ditró:
1. Alleluja – Húsvéti ének 2. Jertek áldjuk Istent... 3. Hiszek a Szent Szívben... 4. Jubilate Deo... 5. Az Úr vezessen...
Remete: 1. O, Maria, Virgo Pia 2. Dicsőség légyen, gloria 3. Harangköszöntő ének 4. Boldogasszony, királyasszony...
Petres Csaba Jeremiah Clarke Petres Csaba Halmos László Ősi ír áldás Werner Alajos Náray – Bárdos Lajos Kodály Zoltán
Marosvásárhely: 1. Hogyha az Úr... 2. Veni sponza Christi... 3. Panis angelicus... 4. Áldjátok Istenünket nemzetek...
Halmos László Szendrei István Claudio Casciolini Halmos László
Farkaslaka: 1. Anima Christi... 2. Szívből köszönöm, Uram... 3. A tékozló fiú... 4. Cantate Domino... 5. Tengernek fényes csillaga...
Marco Frisina Claude Fraysse Gustaf L. Nordquist Giuseppe Pitoni Josquin des Pres
Gyulafehérvár: 1. Tantum ergo - Andante 2. Magnificat 3. Szent Margit (Szedő Dénes verse)
Kodály Zoltán Kánon Kerényi György
Csíkszereda: 1. A szeretet hatalmát áldom... 2. Új szívet adj... 3. Salve Regina... 4. Sancta Maria...
D.S. Bortnyanszkij Balla Péter – Lajtha László Franz Schubert Josef Schweitzer
Közös kórusmű: Gyönyörű mind...
John Rutter
34
Szervezők GAUDETE Zenei Egyesület Szent Kereszt Főplébánia Csíkszereda
Támogatóink: Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata, ILM-Com-Euro Kft, Harmopan Rt, Tigra Will Kft, Tusnád Ásványvíz RT SC Egreta Impex SRL Bitykó Zenei Egyesület Ravasz Sándor
35
36
Millenniumi templom orgonรกja