Krisztus világa 2019 május by Balazs Tunde

Erdélyi keresztény családok lapja

X. évfolyam 5. szám

2019. május

Május

Királynője

Tán nem tévedek, ha azt mondom, hogy május bennünk az élet színes álmait fakasztja, s reményeink elérését kínálja. A négy évszak világában május – valóban – a minden csodával bővelkedő hónap. Első a Szűzanyának szentelt hónapok között. Szép és illatos a lelket simogató május, mikor templomainkban felcsendül a Lorettói litánia, szántóföldjeinken virágát bontja a Május Királynője pityóka és zöldséges kertjeinkben szemet gyönyörködtettően nő a Május Királynője saláta. Május első napján tiszteljük a dolgos férfi kezeket, első vasárnapján az édesanyákat köszöntjük, s mindjárt az elsőáldozó gyerekek, majd a bérmálkozó és nem utolsósorban a ballagó ifjak örömében osztozunk. Hogy az édesanyákat méltón köszönthessük, irodalmunk gyöngyszemeihez fordultam, s mégis népköltészetünk soraival, a nép szívében fogant szavakkal köszöntjük: Amennyi a zöld fűszál,/ Égen ahány csillag jár,/ Májusban a szép virág:/ Annyi áldás szálljon rád! Az édesanya a család lelke. A család pedig házi egyház, amelynek alapja a Krisztus-központú hit és szeretet. Jézus, az egyszülött Fiú, a család által lépett be történelmünkbe. Ő „teljesen kinyilatkoztatja az embert az embernek”, és ezt a családdal kezdi. Az „egyház útja” az ember és a család egyszerre - hirdette Szent II. János Pál pápa. A házassági szeretettől vezérelt életajándékozás és életvállalás nem egyszerűen fizikai, hanem lelki természetű feladat is, melynek örök kezdete Istenben van, és Hozzá kell vezetnie. Ezért a család a szeretet civilizációjának központja és szíve.

„A házastársi és családi szeretetben – amely gazdag értékekben s a termékenység, a hűség, a kizárólagosság és egyetemesség igényeivel teljesül be – valósul meg és válik egyre tökéletesebbé a keresztény család részvétele Jézus Krisztus és Egyháza papi, prófétai és királyi feladatában. Éppen ezért a szeretet és az élet alkotja a keresztény család üdvözítő küldetésének velejét az Egyházban és az Egyház javára” (FC 50). Mindnyájan valamely családi kapcsolatban élünk, és együtt kell megvalósítanunk a valódi házi egyházat és a földi hazát. Ezért az európai parlamenti választáson, mely május 26-án lesz, álljunk ki keresztény értékeink és nemzeti önazonosságunk védelmében. A boldog élet a szentségi házasságban és a közösség szolgálatában rejlik. Ez sikerül, ha megtartjuk a Csíksomlyóra látogató Ferenc szentatya tanácsát, három varázs-szavát: Kérlek szépen, Köszönöm szépen és Bocsánatot kérek... A ballagó ifjúságunkhoz, Lezsák Sándor költő, író, az Országház alelnöke vallomásával fordulok: „A Madách gimnáziumban volt egy latin-görög szakos tanár, Muraközy Gyula. Nem tanított minket, ám egyszer bejött magyar órára helyettesíteni. Megállt előttünk, megkérdezte: - Mit tanulnak? Hol tartanak magyarból? - Kölcsey Himnuszát – mondtuk. - És tudják? – kérdezte. - Kívülről – válaszoltuk –, végig. - És belülről? Döbbent csend volt. Belülről? - És mondják, a Himnusz vagy a Szózat szerint kell élni? Az addig nevetgélő osztály elnémult. Megfogott minket valami. Hogy is van? »Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar…«, »Isten, áldd meg a magyart.« Igen, e kettő legyen az életvezetőnk! Hitben és cselekvésben kell élni és szolgálni egy nemzetet… Nem elég kívülről felmondani a Himnuszt, belülről is érezni és tudni kell.” (Himnusz kívülről, belülről, 2012) A názáreti Szűz hogyan lett Május Királynője? – Úgy, hogy kimondta: Legyen nekem a te igéd szerint és úgy is élt. Mi is, ha naponta elimádkozzuk: „legyen meg a te akaratod”, akkor békés, boldog májusunk lesz. Ezt kívánom minden kedves Olvasónak munkatársaim nevében is, a főszerkesztő

Az imaapostolkodás szándéka májusra:

Imádkozzunk az afrikai egyházért, hogy elkötelezett tagjain keresztül az egység kovászává váljon Afrika népei között, és a remény jele lehessen e földrész számára.

A 12–13. században a nyugati bevándorlók megteremtették a feltételeket, hogy az új koldulórendek is meghonosodjanak Erdély városaiban, főleg amelyek a távolsági kereskedelem gyújtópontjainak számítottak. Ezek az evangéliumi szegénységet legszigorúbb formában vállaló és gyakorló szerzetesrendek: ágostonosok, domonkosok, ferencesek, karmeliták, trinitáriusok. A reguláris állapotot összekötötték a papsággal és az apostolkodás valamilyen formájával. Szent Domonkost és Szent Ferencet az a szándék vezette, hogy a lélek javaiért vállalt igénytelenséget láthatóvá tegyék a világban, és ezzel a Názáreti Jézus és első tanítványainak követésére buzdítsanak. Ezen indíttatáson túl a 12-13. század eretnek mozgalmai miatt is szükség volt arra, hogy a „koldulórendek” ellensúlyozzák „a gazdag Egyház” elleni támadásokat. A domonkos rend magyar tartományának tagjai már 1215-ben megjelentek Erdélyben, és tíz városban kolostort alapítottak. Főleg a szász nép lelkületéhez nőttek közel és igen szép eredmén�nyel tevékenykedtek. Lángbuzgalmuk nem ismert akadályt. Boszniában a bogumil eretnekeket, a Szörényi Bánságban és Kunországban a kunokat térítettek. A ferencesek (minoriták) is alakulásuk után hamar megtelepedtek Erdélyben,

ahol négy kolostort alapítottak: Szászvároson, Besztercén, Marosvásárhelyen és Temertiniben (azonosítatlan hely). A koldulórend tagjai a létfenntartáshoz szükséges dolgokat koldulással gyűjtötték össze. Koldulásuk alapja az alázat és a felebaráti szeretet gyakorlása. Ugyanakkor a tehetős követheti Jézus szavát: ne fordulj el attól, aki kér tőled (vö. Mt 5,42; Lk 6,30). A szerzetesek prédikációikat a plébániatemplomokban vagy a város terén mondták el. Gyakran építettek számukra szószéket a templomok oldalában vagy nagyobb házak sarkán. Templomaik egyszerűségével a szegénység megőrzésére törekedtek. A koldulórendek királyok, nemes emberek, tehetős közösségek segítségével városokban telepedtek le, vidékre csak a remeterendek mentek. A remeterendek közül a pálosok már a 13. század végén jelen vannak Gyulafehérváron, akárcsak az ágostonos remeték. A remeték jelenléte Magyarországon a kereszténységgel egyidős. Világiak intézménye volt, amely az evangélium szelleméből sarjadt. Sokakban már Szent István király idejében kialakult az Isten utáni mélységes vágyakozás. Az 1200-as évek elején Magyarország erdős vidékein számos követőt vonzott a remeteélet. Szentnek tartott életük miatt sok hívő, sőt vezető ember is oly nagyra becsülte őket, hogy gyakran fordultak hozzájuk tanácsért. A mongol pusztítást követő lelki megújulási igényből keletkezett remetetípusú szerzetesrend a magyar pálosrend. Esztergomi Boldog Özséb és társai Remete Szent Pált választották égi pártfogónak. Nagy evilági pártfogóik voltak: IV. Béla, Károly Róbert és felesége, Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király. 3

megyéspüspök ehhez nem járulna hozzá. E rendelet hatása alatt, főuraink sorra emeltették a szebbnél-szebb vidékeken, erdőbirtokokon, de a falvak népéhez is közel a pálos monostorokat, s mellettük az egyszerű, egyhajós templomokat. Az erdőségek magaslatain épített vagy felhagyott várak és környéke, az ún. „váralják” alkalmasak voltak a remete életmód számára. Nem a nagy tudományokra törekedtek, hanem a jó lelkiismeretre és a szív tisztaságának megőrzésére. A rend életerejét mutatja, hogy az erdélyi püspökségben a 14. században már egy tucat monostoruk, és önálló tartományuk van. A 15. század végén Magyarországon a száznál is több monostorban 3000 szerzetes él! Mindenik valamilyen kiváltságot eszközölt a pápáktól számukra. A Szent Kereszt remetéi 1308-ban pápai jóváhagyást kaptak. Új néven XXII. János pápa nevezte 1322-ben: „Fratres S. Pauli primi Eremitae.” 1327-ben kivette őket a püspökök joghatósága alól, és pápai igazgatás alá helyezte. Gyorsan terjednek, és búcsújárásokra, lelki visszavonulásokra alkalmas, eleinte kicsiny kolostoraik egymás után épültek föl. Több egyházmegye püspöke is segítette a Szent Ágoston regulája szerint élő, szemlélődő rendet. Fogadalmuk szerint megélhetésüket „Isten segedelmével és kétkezi munkával” biztosították, elsősorban a monostor kertjében megtermelt fogyasztási javakkal és a gazdasági telep hozadékával. A pálos monostor létesítése és fenntartása „nem kíván erőn felüli megterhelést az alapítóktól”. Éppen ezért országszerte a köznemesség felkarolta őket. Létszámuk megsokasodása miatt, Miklós generális 1341-ben elrendelte a fehér ruha viselését, megkülönböztetésül a kóbor remetéktől. Nagy Lajos és édesanyja közbenjárására, VI. Kelemen pápa 1349-ben megengedte újabb pálos monostorok alapítását, főleg az ország azon vidékein, ahol még nem voltak rendházaik. Letelepedésük még abban az esetben is érvényes, ha netán a 4

A székelyek fényes győzelme A középkori Magyarország fénykora, Nagy Lajos (1342-1382) lovagkirály uralkodása. Az ország belső békéje és dinasztikus kapcsolatai lehetővé tették a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlődését, s így az ország fejlettsége közelebb került a nyugat-európai országokéhoz. Lajos király még nagyobb mértékben és sikerrel folytatta apja uralkodása alatt elkezdődött egyházi, gazdagsági fejlesztést és biztonság politikát. A városi élet fejlesztése érdekében tett nagy jelentőségű intézkedései Erdélyre üdvösen hatottak. Ez időben alakulnak meg a kisebb székely és magyar városok, mint Marosvásárhely, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Dés, Torda.

évente többször Erdélybe látogató király a vezetést legkiválóbb hadvezéreire és államférfiaira, a vajdákra bízta, akik egyben székely és szász ispánok is voltak. Tette azért, mert uralkodásának kezdetén, az ország moldvai részén megtelepedett kipcsaki tatárok rendszeresen betörtek Erdélybe és nagy pusztítást vittek végbe. A rablótámadásoktól elsőként a székely vásároshelyek szenvedtek. A sok pusztítás miatt Csík régi vásároshelyét feladták, és ekkor hozták létre a védhetőbb újat, Csíkszeredát. Lajos király a tatárok betörését megelégelve, Lackfi András (Endre) székely és szász ispánt, István vajdával együtt a tatárok földjére küldte. Lackfi 40.000 székellyel az élen 1345. február 2-án háromnapos véres küzdelemben legyőzte a tatár sereget. A kán sógorát, Atlamost is foglyul ejtették. Bár hatalmas váltságdíjat ajánlottak fel érte, Lackfi elrettentés végett a fejét vétette. A krónikás így ír: „A székelyek az ellenség táborát kifosztják, zászlait megszerzik, a foglyok megszámlálhatatlan sokaságát megkötözve elviszik Visegrádra a királyhoz. A Lajos nevében kivívott győzelmet megünneplik, és ... háromnapos hálaadást rendeznek.”

A székely mondák és korabeli krónikák is megemlékeznek e csatáról, amikor Szent László és a Boldogságos Szűz személyesen segítették a küzdő székelyeket a tatárok ellen. Hősies tettüket 1352-ben megismételték.

Szent Istvántól kezdve szokássá vált, hogy sorsdöntő csaták után a király vagy hadvezére templomot épített a győzelem emlékére. A székelyek a nagy hadi esemény emlékére Laczkfi Andrással az élen, fogadalmi pálos monostort építettek Csíksomlyón Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére, Lázár Egyed csíki kapitány pedig Szárhegyen. Losteiner és Gegő Elek ferences történészek szerint a csíksomlyói kolostort 1352-ben alapították, ezt az egy évtizede végzett régészeti feltárások is igazolják. Még a 14. században létrehozták a Natalitia Sanctissimi Salvatoris remeteséget a Kissomlyó hegyén. Györffy Pál ferences kusztosz 1729-ben megjelent írásában a következőt írta: „Ezen konventnek első alapját, valamely más, régebbi rend tagjai részére vetették meg. – Hogy pedig mikor és milyen alkalomból került hozzánk, nem tudjuk megmondani”. A csíksomlyói Praesentatio Domini pálos monostor és a Szent Salvator születése remetekápolna 1352-től alapjaiban őrzi Lackfi András és a székelyek nagy győzelmének emlékét. A fogadalmi monostor és remeteség a Mária-tisztelet helyei, népünk zarándokhelye lett. Ennek látogatásával búcsút nyerhettek az egyházi előírások betartása mellett. Ettől kezdve a csíksomlyói monostor központi szerepet töltött be a csíkiak körében, ahová fogadalomból hétköznap is össze szoktak gyűlni. A nép is hasznát vette a kiváló mesterségeket végző szerzeteseknek: 1417-től lelkipásztori munkát, 1419-től temetést is vállalhattak. A csíksomlyói pálos monostor birtokai közé tartozott a Nagysomlyó északkeleti részén a Remeték kaszálója, ide kapcsolható mint hajdani birtok a csíkpálfalvi Remetevölgy és Remetepatak, a csomortáni Remeteloka, továbbá a Csíkszentmiklós és Szépvíz határában levő Pálospatak és Pálosvölgy, ahol malmokkal is számolni kell. A széphavasi harmincadvám mellett levő ispotály, a Szép Szűz Mária és a Szentlélek kápolnák, fennmaradt könyvek, breviárium róluk tanúskodnak. A fentiek ismerete alapján, a Csíksomlyón fogadalomból épített első monostor a pálosoké volt! Dr. Darvas-Kozma József 5

Elmélkedés Barsi Balázs atyával Hit, Egyház, fiatalság: Örökzöld témák, melyek napról napra megújulnak… Egy szeptember végi derűs napon Sümegre utaztam. Úti célom ezúttal a helybéli ferences rendház volt, ahol Barsi Balázs atya, a kiváló szónok és író, az esztergomi internátus egykori magisztere nagy örömmel fogadott. Eleinte ő kérdezett engem: Hol tanulok? Milyennek találom a fővárosi életet? - S miközben elbeszéltem kisebb-nagyobb történeteimet, szivélyesen vendégelt meg a belső udvar fügefáinak bőséges termésével… - S miről akartál kérdezni, Kristóf ? - Talán nem is kérdés ez. Inkább egyféle aggály, melynek igazsága felől az utóbbi időkben sajnos egyre többször bizonyosodtam meg. - Éspedig? - Úgy hiszem, az ifjúság java része elszakadt Istentől. Az ebből fakadó meghasonlottságot már a közvetlen környezetemben is napról-napra tapasztalom! Nincs egység, nincs összetartás. Sok helyütt csupán széthúzást és züllöttséget látok. Létezhet ebből a káoszból valamiféle kiút? - Nagyon fontos dologra tapintasz rá – válaszolt felvetéseimre Balázs atya… 6

„Tudod, fiatal papként – a 70’-es és 80’-as években – sokszor hívtak meg engem a különböző ifjúsági körökbe. Rengeteg katolikus iskolát végig jártam, így a diákokkal személyesen beszélhettem és vezethettem őket. Esztergomban – orosz és magyar szakos tanárként – viszont megtanultam egy nagyon fontos üzenetet: A kamasz fiatalságot nekünk, papoknak igenis becsülnünk kell! Orosz órán ezért a nyelvet tanítottam, nem pedig annak egy eltorzított változatát. Éppen így a magyarban sem taníthattam a fűzfapoéták komolytalan verseit vagy egyéb giccses regényeket! Nem! Csakis a legnagyobbakat! A reál tantárgyakra ez ugyanígy vonatkozik: Halmai Vilmos atya, korombéli rendtársam, nem adhatott át egy törvények nélküli, valótlan „álfizikát!” Mindezek tükrében miért gondoljuk mégis azt, hogy a hittannak pusztán az élmény-nyújtás eszközével kell megnyernie a fiatalságot? Nevetgélünk, trécselünk, nótázunk. Nem! Ez így nem megy! Tessék tanítani! A papoknak ezen a téren óriási felelősségük van! Mert a hittannak vannak olyan oldalai is, amit meg kell tanulni. S ez még mindig nem a kereszténységet jelenti: Először tanítvánnyá kell válnunk! Jézus – a Máté evangélium végén – azt mondja: „Tegyetek tanítványommá minden népet!” Conditio sine qua non, elengedhetetlen feltétel tehát a tanítvánnyá váláshoz az, hogy tudni kell a hittant. Milyen utat mutatunk a fiatalságnak? Minden mindegy alapon, báli hangulatba vezetjük őket? Vagy szembe tudunk szállni az olyan manipulációkkal, amelyek lenézvén az ifjúságot a következőket állítják róluk: 1. képtelenek megrendülni 2. képtelenek a keresztény üzenetet a lényegénél megragadni és 3. képtelenek aszketikus, kemény erkölcsi életet élni! Igenis, mindháromra képesek lesznek, ha egyszer rátalálnak a győzhetetlen Krisztus végtelen szeretetére… Erősnek kell lennünk! Ha megnézünk némely nem vallásos nyugati közeget, láthatjuk, hogy mennyi mindenben különböznek a katolikus ifjúságtól: Egy táborban bármelyik csoporttag a másikkal lefeküdhet, szeretet címén. S ezzel a könnyedséggel határoznak akár a születendő gyermek sorsa felől is! Kérdés, hogy mit teszünk mi? Mert ha alábecsüljük az evangélium mértékét, és az Egyházon kívüli vagy az azt tagadó életformát választjuk, akkor ezzel elárultuk Krisztust és vele együtt az embert is! Ám ha a mai ifjúságnak a tehetségére és lendületére alapozzuk a keresztény hitet, akkor ők igenis oda fognak figyelni a jézusi tanításra. Nagyon fontos tehát az ifjúság megbecsülése. Mert bár nyitottak ők Krisztus követésére, lelkileg azonban még sincsenek egészen hozzászokva ehhez. Szükségük van tanítókra. A tanítónak pedig nem az a feladata, hogy tanítványának egy „vallási-svédasztalt” terítsen, hanem hogy a valós értékek iránti igényt, azaz a keresztény jó ízlést kifejlessze benne.” Haramza Kristóf

Boldog Apor Vilmos, a női méltóságot védelmező székely vértanú püspök Altorjai Báró Apor Vilmos vértanú püspök (1892-1945), Segesváron született, az 1849-es szabadságharc színhelyén. Altorja viszont a székelyföldi Háromszék vidékén van, Torja alsó részén.Az Apor-család ősi fészke és birtokközpontja ez a település, ahol a család katolikus templomot építtetett. 1. Mikor építtette az Apor-család a település katolikus erődtemplomát? A Segesvárra szakadt Apor-családba született későbbi püspök nem sok évet töltött szülővárosában. 2. Hányadik gyermekként érkezett és kik voltak a szülei, hová költöztek Segesvárról és miért? Korán árvaságra jutott a gyermek, de édesanyja bátor kiállással nevelte fel gyermekeit. 3. Hány éves volt Apor Vilmos, amikor édesapját hirtelen elvesztette, és mi volt az édesanya tanácsa? Iskoláit német és magyar földön végezte. Korán megmutatkozott szeretetszolgálati képessége, ezért a papi pályára lépett. Úgy tartotta: „A lelkipásztor az igazi pap.” 4. Mikor és ki szentelte pappá? Papi tevékenységét Nagyváradon kezdte meg, majd Gyulán lesz plébános, ahol kiteljesedik lelkipásztori szolgálatának átfogó tevékenysége. Harminc év papi szolgálat után kap püspöki kinevezést. 5. Mikor és melyik városba kapta püspöki kinevezését? Püspöki szolgálatát még nagyobb odaadással fogadta és szervezte meg annak kialakítását. 6. Mi volt a püspöki jelmondata? Püspöksége idejére esett a II. világháború és Győr város bombázása. Apor Vilmos püspök jó pásztorként védte az elesetteket, üldözötteket, nemre, fajra, vallásra való tekintet nélkül. 1944 áprilisában maga is járta a város utcáit, hogy segíthessen a bajbajutottakon. 7. Kikkel tartott fenn szoros kapcsolatot a bajbajutottak megsegítéséért? Ki volt a másik nagy hitvalló példakép püspök ebben az időben? 1945 Nagyhetében a püspök végigjárta az Úr Jézus oldalán a maga keresztútját. Nagyszerdán az orosz csapatok elérték a várost, a németek kivonultak. Mindkettő pusztított. Bombatámadás érte a szé-

kesegyházat. A püspöknek végig kellett nézni a pusztítást. Megsiratta templomát. 8. Hol mondta el utolsó szentmiséjét és melyik napon? Nagypéntekre az oroszok benyomultak a püspökvárhoz. Részeg orosz katonák el akarták hurcolni az oda összegyűlt lányokat, as�szonyokat. Apor Vilmos püspök útjukat állta. Ennek lett áldozata, halálos lövést kapott. Egy asszony, meglátva vérző homlokát, felkiáltott: „Püspök atyánk, ezt értünk tette!” 9. Mi volt a püspök atya válasza halkan, mosolyogva? A főpásztort kórházba szállították, petróleumlámpa fényénél műtötték, de Húsvéthétfő hajnalban vis�szatért égi hazájába. 10. Hogyan köszönte meg a Jóistennek a vértanúságát? 11. Hol neveztek el teret róla? Mikor van az emléknapja? Dr. Bakó Mária Hajnalka 7

Mostani számunkban Őrvidék/Burgenland Szent Márton nevét viselő városával, a jelenlegi tartományi székhellyel, Kismarton/Eisenstadttal ismerkedünk meg. Azzal a várossal, amely a 18. században, az Esterházyak idejében Európa kulturális központjai közé tartozott. A hagyomány szerint az ősi település lakói váruknak (mely 1388-92 között épült, vízivárnak) erős falairól kezdték a várat, majd magát a települést „Eherne” vagy „Eiserne” (azaz: vasból való) néven hívni. Ebből alakult ki a város mai német neve: Eisenstadt. 1440-ben Albert osztrák hercegnek zálogosították el. 1622-ben Fraknó várával együtt császári adományként Esterházy Miklós kapta meg. Ezután több mint 300 évig a család birtoka volt. A város I. és II. Miklós hercegek alatt élte virágkorát. 1663-72 közt kastéllyá építették ki, kerti szárnya 1794 és 1805 között épült át (1,2,3). 1910-ben 3073 lakosából 2074 német, 834 magyar és 101 horvát volt. 1921-től Ausztria része, sőt 1925-től Burgenland tartomány székhelye. Eisenstadt/Kismarton azonban a tartományi székhely alkotmányos rangját csak 1981-ben kapta meg. Lakosainak száma rohamosan nőtt. 2001-ben 11 334 lakosából 9960 német, 533 horvát, 373 magyar, 44 szlovák, 25 cseh, 17 szlovén volt. A város nevezetességei: az Esterházy-kastély, a ferences templom (ahol számos Esterházy nyugszik), a Haydn-ház (ahol 1766-78 között Joseph Haydn élt, ma múzeum, a Szent Márton-dóm és a Hegytemplom (Bergkirche), ahol Joseph Haydn van eltemetve. 8

A tartomány védőszentje a római katona, később tours-i püspök Szent Márton (317-397). Szent Márton e vidék méltán népszerű szentje, hiszen a közeli Szombathelyen (Savaria) született (nevét őrzi például Kismarton, Nagymarton). A Márton napi pásztorjárás ezen a vidéken is közismert. A „mártonkifli, mártonrétes” hagyománya helyenként ma is él.

Az Esterházy-család hercegi és grófi ranggal rendelkező régi magyar főnemesi család, amely-

nek a 17. századtól meghatározó szerepe volt a magyar történelemben. A család tagjai olyan magas rangú személyek voltak mint Esterházy Miklós és Esterházy Pál nádorok (Harmonia Coelestis), Esterházy Imre esztergomi érsek, Esterházy József országbíró, Esterházy „Fényes” Miklós József (4) (1714-90), aki többek között Joseph Haydn mecénása is volt, továbbá Esterházy Pál Antal a király személye körüli miniszter 1848-ban a Batthyány-kormányban, Esterházy Móric magyar miniszterelnök és Esterházy Péter Kossuth-díjas magyar író is. Az Esterházy-udvartartás levéltári dokumentumaiból kitűnik, hogy Kismartonban és Eszterházán (Fertőd) nagyon emberszabású világ uralkodott, mindenfajta gyarlóság és visszásság ellenére is: kedvelték a luxust és szórták a pénzt a szórakozásra és a művészetekre, de azért sok jel utal arra, hogy a parasztokat és a kocsisokat is embernek tekintették, és a legelesettebbekre is volt gondjuk. 4 Az Esterházyaknak három fő ágát és négy további mellékágát különböztetjük meg. A három fő ág: a fraknói, a cseszneki és zólyomi. Előbbi két alágra, a tataira és cseklészire, míg a harmadik főága az idősebb és az erdélyi alágra oszlik. A család számos birtoka és kastélya közül a legismertebbek a kismartoni kastély és a fraknói vár, továbbá a csákvári kastély, a tatai kastély és a „Magyar Versailles” névvel illetett fertődi kastély.

Joseph Haydn (1732-1809) műveit szinte a világ minden szegleté-

ben játsszák, korának kiemelkedő klasszicista zeneszerzőjeként neve ös�szefonódott az egyetemes kultúrával (5). Egyszerű bognár fiaként született a Fertő-tóhoz közeli Rohrauban. 1761-ben lett az Esterházyak udvari zenekarának alkalmazottja-vezetője (egészen 1790-ig). Ideérkezése Kismartont az európai zenekultúra egyik központjává tette (7). Alapjában véve három működési területet bíztak rá. Karmesterként naponta kellett a zenekarral és az énekesekkel próbákat tartania, valamint előadásokat vezetnie. Neki kellett megírnia zeneszerzőként az előadandó művek nagy részét. Hivatalnokként is helyt kellett állnia: könyvtárosként, hangszertárosként és személyzeti főnökként. Beosztottjaival minden bizonnyal jól bánt, zenészei nem egyszer kérték meg, hogy legyen gyermekeik keresztapja. 1766-ban fejeződtek be Fertődön (Eszterházán) az új Esterházy-kastély építési munkálatai. 1768-ban elkészült a színház, egy évvel később pedig a Muzsikaház (itt voltak elszállásolva 6 a zenészek). Miklós herceg ettől kezdve szinte minden nyarat itt töltött, sőt, a nyári időszakot igyekezett egyre jobban kitolni, hogy minél tovább időzhessen a Versailles-i palota mintájára épített új rezidenciáján. Itt természetesen virágzó zenei életet kellett kiépíteni. Haydn nagy lendülettel látott munkához. Gondja volt rá, hogy a lehető legjobb énekeseket szerződtessék, akik olasz mestereknél tanultak. Hetente kétszer-háromszor operaelőadást és két hangversenyt rendeztek. Ezenkívül volt rendszeres kamarazenélés is a herceg magánlakosztályában, amiben magas rangú 7 főurak is részt vettek (6). Összeállította: Sárközi Sándor piarista 9

Tavaszi életérzés, lélegezzünk fel! Nyugodtabb, boldogabb, magabiztosabb gyermekeket nevelünk, ha az ő világukban a négy túlzás területén: a túl sok holmi, túl sok választási lehetőség, túl sok információ, túl nagy sebesség területein egyszerűsítünk. Mindez a gyermek környezetének az egyszerűsítéséről szól. A túl sok holmi azzal jár, hogy túl kevés idő és figyelem jut a világ felfedezésére, megfosztja a gyermeket a szabadidőtől. A játékhalmokat meg kell felezni és azokat újra megfelezni; csökkenteni kell a szemük előtt vagy a kezük ügyében található játékszerek számát. A gyermekben kialakulhat a „nekem ez jár” érzése is. A kevesebb több, mert ahogy csökkentjük a játékok mennyiségét, úgy fokozzuk a figyelmüket, bevonódásukat és az elmélyült játékra való képességüket. A ki nem dobott játékokat kétfelé oszthatjuk: azokra, amelyek helyet kapnak a szobában, és azokra, amelyeket később visszaforgathatunk a szobába (a többit

kidobhatjuk, pl. az idegesítő vagy bántó, a rombolást inspiráló, az erősen ingerlő vagy a fejlettségi szintnek nem megfelelő játékokat). A ruhatár is nagyon sok helyen egyszerűsítésre szorul! Sok puzzle-darabkából (családi étkezések, alvás, munka, játék, sport, barátok stb.) tevődik össze a mindennapi tevékenységünk rendje. Az otthoni élet ritmusosságának a növelése az egyik leghatékonyabb eszköz életünk egyszerűsítésére. Az elsődleges (napi, heti) ritmusok szilárdsága azt is lehetővé teszik, hogy az egyéb, visszatérő (évszakos, éves) mintázatok is simán gördüljenek. Egyszóval: a kiszámíthatóság legyen jellemző; rendszeresség és állandóság van abban, amit családként teszünk, és mindez az egymáshoz való kötődést fokozza. A túl sok szervezett elfoglaltság lekorlátozza a gyermekek lehetőségeit. A gyermekeknek szükségük van a „semmittevésre”, a strukturálatlan szabadidőre, amikor önmagukat motiválják és irányítják, szervezik saját játékukat. A tevékenységek: az iskola, a különórák, a sportolás, a házimunka, a társasági élet, a pörgés mellett kiegyensúlyozottan jelen kell legyenek az olyan időtöltések is, amelyek „nyugodt” besorolást kapnak. A vasárnapi pillanatok, az átlagos napok fontosak, amikor nem történik semmi kiemelkedő és különös, mert akkor képes a gyermek elmerülni a jelenben, a pillanatot befogadni és szabályozni a saját idejét. Amikor a sok kivételes nap válik normává a gyermek számára, tompulnak az érzések és reakciók, a „túl sokat, túl korán, túl gyorsan” elv miatt az örömforrást a külső eszközökre, ingerekre szűkítik. A felnőttvilág kiszűrése: szűrőket kell beiktatnunk, amelyek megvédik a gyermek világát a felnőttinformációk és -gondok áradatától. Az őszinteséget nem szabad összetéveszteni a kitárulkozással. Az egyszerűsítés egyik kritikus lépése az otthonunkban található képernyők (televízió, számítógép, videójátékok stb.) közötti tisztogatás. Meg kell állítani az otthonainkba áradó információ- és ingertömeget (híreket, riogatásokat, reklámokat). A médiafogyasztást, a tévénézést korlátozó szabályok végrehajtása (pl. hét közbeni vagy hétvégi tévészünet, közös helyiségekből való kiűzetés) segít a kevesebb elhalmozásban, a „jár nekem” érzés felülírásában is. Vigyázni kell a „túlszülősködéssel” is, amikor túlságosan beavatkozunk a gyermekünk életébe. Szülőként felül kell emelkednünk a puszta védelmezési vágyon, bizalommal kell élnünk, magabiztos nyíltsággal. Koncz Mária Magdolna

Szentek arcképcsarnoka május hónapban

Reggeli fohász Bács Béla János Hálát adok neked Uram, hogy újabb napra virrasztottál engem, hogy alakíthatom környezetem és alakulhatok hozzá. Az örökségbe kapott lángot őrzöm és táplálom, fényénél és melegénél növekszem, fényét, melegét társaimmal megosztom. Majd forrásodhoz megyek. Kilépek szerepeimből és a mindennapi játszmákból. Egy időre megszűnik a világ szorító és taszító ereje, körülöttem senki és semmi, csak én és Te. Tisztító vízsugaraid alatt állok és amint megbocsájtottam az ellenem vétkezőknek, úgy törli el irgalmasságod az én bűneimet. Megszabadulok görcstől és betegségtől, félelemtől és fájdalomtól. A rólam lemosott por, salak és izzadság megtalálja helyét a természetben, én pedig ünneplőbe öltözve helyet kapok asztalodnál, ahol magyarázod a szentírást és megtöröd e kenyeret, mint egykor az emmauszi tanítványoknak. Megerősödve megyek a helyemre. Imádkozok és dolgozok, tanulok és tanítok, ültetek és szüretelek, és azzal a reménnyel járom utam, hogy minden sötétséget fény követ, és a legmélyebb sötétség után az örök világosság ragyog fel, ahol nevedet dicsérjük mindörökké. „Uram segíts, az élő vizek tengerére!” Ámen!

Mióta gyakorlod a hitedet? Volt egy olyan meghatározott pillanat, amit megtérésnek nevezel? Gyerekkoromban imádkoztunk, és jártunk templomba a szüleimmel, de 18 éves koromig ez számomra csak vasárnapi kereszténység volt. A szívemet nem igazán érintették meg ezek a dolgok. 2011-ben elindult bennem egy komolyabb keresési szakasz, amikor az élet értelmét, saját helyemet kerestem a világban. Érdekelt, hogy a körülöttem szexuális tisztaságban élők miért is élnek így, tisztasági elvek között. Ez a keresés válaszokat hozott idővel, és úgy éreztem, hogy döntés elé vagyok állítva én is. Túl sokat láttam meg a Jézus által kínált életből, ugyanakkor még túl sokat láttam a nélküle való életből is. Hosszú gondolkodás után úgy döntöttem, hogy Jézus biztosan jobban tudja, hogyan kell élni, mint én kevés élettapasztalattal. Úgyhogy őt fogadtam el, és az életem teljesen megváltozott. A 2014-es CSIT-en ismerkedtem meg veled, már akkor zenéltél. Több hangszeren is tudsz játszani. A zene milyen szerepet játszott az életedben? 12

Amióta élek, szerettem zenélni. A gyermekkoromat ez töltötte ki nagyrészt. 2006-ban kezdtem gitározni és rá egy évre a dob is érdekelni kezdett. Autodidakta módon tanultam meg ezeken a hangszereken játszani. Szerettem, és még most is nagyon szeretem a rockzenét, ez volt megtérésemig a központi zenei stílus, amely nagy hatást gyakorolt rám. Megtérésem után a dicsőítés kapott nagy szerepet az életemben. Vagyis eleinte csak keresztény zenének hívtam, de amikor kicsit mélyebben belekóstoltam a karizmatikus megújulásba, utána vált számomra a „keresztény zene” dicsőítéssé. Hat évet éltem Budapesten, mivel ott kezdtem meg a tanulmányaimat. Nagy áldás volt számomra, hogy Csiszér Lacival szolgálhattam együtt ezen éveim alatt. Ez időben úgy érzem, rengeteget fejlődtem, nem is annyira zeneileg, hanem inkább lelkileg. Tehát a zene szorosan hozzátartozik a hitéletedhez. Lehet azt mondani, hogy a zene egyféle hívatásoddá vált? Mit üzennél azoknak a fiataloknak, akik hívást éreznek, hogy zenei tehetségüket fejlesszék és ezt Isten dicsőítésére használják fel? Amit legfontosabbnak gondolok - nem csak zwenészeknek, hanem minden hívőnek - a napi élő személyes Isten kapcsolat. Látszik egyébként, hogy ez egyik legnehezebb része a hitünknek, gondolom nem véletlenül... A dicsőítés az egy élő Isten-tapasztalatból táplálkozzon. Aztán minden további lépés személyre szabott. Az adott ember egyéniségétől, kreativitásától, döntéseitől függ, hogy merre fejlődik tovább. Amit még egy fontosnak gondolok, az a zenei fejlődés. Ne ragadjunk le a kezdő zenei alapoknál, gondolok itt a gitár pengetésnél a le-le-fel-fel-le-fel-re és társaikra, hanem próbáljuk belevinni önmagunkat, kreativitásunkat, és tartsunk ki a fejlődni akarásban. Kérdezett: Balogh Csaba

A májusi

feladat

Jézus 12 apostolt választott magának, akik mindvégig vele voltak. A Tizenkettő közül Pétert apostolt választotta ki, hogy az Egyház feje legyen, tehát Péter apostol volt az első pápa. Az apostol a Péter nevet Jézustól kapta. Azt könnyen megtudhatjátok, mi volt Péter apostol eredeti neve, ha a 12 apostol nevét a mellékelt betűhalmazból kikeresitek, kihúzzátok, s a megmaradt, ki nem húzott betűket fentről lefele haladva ös�szeolvassátok. Íme az apostolok nevei: Péter, András, Jakab, János, Simon, Máté, Tádé, Bertalan, Fülöp, Jakab, Tamás, Júdás.

A (sok)mindent megmutató „vakönyv” ~ Újabb kalandok a Mese Birodalmában 17.~

Megtaláltuk hát Gyöngédség királylányt Irigység királyfi palotájának legfelső szintjén, a 365. szobából nyíló szoba egyik sarkában egy székhez láncolva. Irigység egy hatalmas könyv fölé hajolt, melyről csakhamar kiderült: boszorkány-könyv azaz varázskönyv (röviden vakönyv). A könyvet, melynek egy-egy lapján Csakén ország egy-egy településén történő dolgokat láthatja, aki éppen belenéz (mintha televíziót nézne), egy boszorka adta Irigység királyfinak (hogy miért, az már egy másik történet, amit talán egyszer elmesélek). Innen tudta Irigység, hogy Kedvesség királylányt otthagytuk Fukarság palotájában, s azért nem hagyta abba a könyv nézését jöttünkre sem, mert éppen azt látta, hogy testvére, Kevélység olyan helyre hurcolja Szelídség királylányt, ahova a vakönyv „szeme”, kamerája nem lát be (azaz a föld felszíne alá). S arra is hamar rájöttünk, hogy azért akar nekünk Irigység segíteni Szelídség királylány kiszabadításában, mert csak az boldogítja, ha meg tudja akadályozni testvérei, Fukarság és Kevélység boldogságát. Amint beléptünk a szobába, Türelem királyfi azonnal kiszabadította Gyöngédséget a szék fogságából, majd Irigység felé fordulva ezt mondta: - Ha valóban segíteni akarsz, engedd el velünk Gyöngédséget, hisz szükségünk lesz rá a hétfejű szörny legyőzésénél, és húga, Szelídség megtalálásánál, hiszen tudod, az ikreket láthatatlan szálak kötik össze. Te pedig maradj a vakönyv mellett, hogy meglásd, ha öcséd, Kevélység valami turpisságra törekedne. Irigység egy pillanatig töprengett Türelem ajánlatán, majd megkérdezte: Az áprilisi feladat

megoldása: A feltámadt Jézus Krisztus első szavai: „Békesség nektek! Ne féljetek!”

- Honnan tudhatom, hogy nem akartok kibabrálni velem? - De hisz követni tudod minden mozdulatunkat a vakönyvön keresztül – felelte Alázat. - Igen, igen – mondta mintegy magának Irigység – minden mozdulatotokat követhetem. Biztos, hogy Gyöngédséget is magatokkal kell vinnetek? Hisz Kedvességet sem hoztátok magatokkal… - Valóban. De te is tudod, hogy Kedvesség döntött úgy, nem tart velünk. Gyöngédségnek pedig nincs más választása. - Rendben van. Elengedem – mondta Irigység, pedig tudta, engedélye nélkül is magunkkal vinnénk a királylányt. - De amint megtaláltátok Szelídséget és elvettétek öcsémtől, gyertek vissza hozzám. Még jobb lesz, ha útközben bátyámat, Fukarságot is meglátogatjátok, és Kedvességet is magatokkal hozzátok. - Csak annyit ígérhetünk neked, mindent megteszünk, hogy kiszabadítsuk Szelídséget - felelte halkan Alázat. - De most már induljunk! A palota előtt, miután a hercegek felültek paripáikra, jobbra fordították a Csillaganyókától kapott gyűrűket, s látatlanná válva adták ki lovaiknak a parancsot: Vigyetek Kevélység palotája elé! S mire mi (Herceg, Doktor, Mekegő, Nyolc, Gyöngédség királylány és jómagam) megjelentünk Kevélység palotája előtt, a hétfejű (medve, kígyó, cápa, gepárd, tigris, rozmár és emberfejű) szörny szájából 6 be volt kötve, csak az emberfej volt szabadon s az egész szörny oda volt kötözve a palota előtt álló óriástölgyhöz. (Folytatás a következő lapszámban)

A májusi feladatból írjátok meg nekem is, mi volt Péter apostol eredeti neve! (2 pont) Email-cím: lorinczevakatalin@yahoo.com, postacím: Lőrincz Éva-Katalin, Márton Áron Főgimnázium, Márton Áron utca 80 sz., 530211, Csíkszereda, Hargita megye. 13

- Ön is híve a hamvasztásnak, mint a rokonai? - Nem, nem vagyok híve - válaszol a földbirtokos. De kötelességtudatból sem hamvasztatnám el magamat. Legalább egynek kell lenni a családunkban, aki megforduljon a sírjában, ha valamelyik unokám polgári származású leányt talál feleségül venni. A zsidó rabbi imája: Édes jó Istenem, én olyan nagyon szeretem a feleségemet, hogy mindenemet odaadnám érte! Ne engedd, hogy beteg legyen, inkább legyek én! Ne engedd, hogy szenvedjen, inkább szenvedek én! Ne engedd, hogy özvegy legyen, inkább legyek én!

A szótlan férj - Mivel magyarázza - faggatja a válóperes ügyvéd a tárgyaláson a férjet -, hogy öt évig nem beszélgetett a feleségével? - Nem akartam a szavába vágni.

Skót vicc - Fogalmam sincs, mit vegyek az asszonynak a születésnapjára - mondja a skót a barátjának. - Tavaly mit vettél? - Gyémántköves aranyláncot. - S tavalyelőtt? - Gyémántköves aranygyűrűt. - Vegyél most egy kocsit neki! - Megőrültél? Hol kapok én hamis autót?

- No, Kati néni, hogy vagyunk? - szólítja meg a plébános a bíró feleségét. - Nagyon lassan, tisztelendő úr. - Mi a baj? - Hát a sok dolog, az embernek alig van nyugodalma. Ha ez a kis templomi alvásom nem volna, nem is tudom, hogy tudnék a végére érni.

Hosszú házasság Az ötvenedik házassági évfordulón kérdik az öreg Pista bácsitól, hogy mi a hosszú házasság titka. Azt feleli: - Az asszony ebből az ötven évből húszat vásárlással töltött, húszat pedig telefonálással. A maradék tízet valahogy ki lehetett bírni. Csendes feleség Két férfi csendben horgászik és sörözget közben. Egyszer csak az egyikük halkan megszólal: - Azt hiszem, elválok a feleségemtől. Két hónapja egy szót sem szólt hozzám. A másik kortyol egyet a söréből, és így szól: - Azért ezt gondold át még egyszer. Az ilyen nők nem teremnek minden bokorban.

Csak ne türelmetlenkedjék, János gazda - biztatta a pap hívei egyikét. - Az Isten majd csak megsegíti. Benne kell bízni. Látja, ő a világot a semmiből teremtette. - Igen - jegyezte meg János gazda -, de akkor jobb idők lehettek. Ebben a mai világban aligha tehette volna Ő is.

Falusi asszony: - Főtisztelendő úr, kérem szépen, jöjjön azonnal az uramhoz, tessék neki föladni az utolsó kenetet, mert a végit járja szegény. Plébános: - Jól van, rögtön küldöm a káplán urat. Falusi asszony: - Csak jöjjön maga, plébános úr. A káplán még olyan szép fiatalember, kár lenne érte, ha az uramtól elkapná a feketehimlőt. - Nos, hogy tetszik az új pap prédikálása? - Sehogy se! - De hát kegyelmed olyan helyeslőleg bólintgatott a fejével amikor a pap prédikált. - Igen, mert akkor már régen elszundítottam.

Keresztrejtvény „Ne bölcsességével …“. (Jer 9,22) A bibliai idézet befejező része a rejtvény vízszintes 2. és függőleges 1. számú soraiban van elrejtve.

Vízszintes: 12. Kis kerekekre szerelt talpból és kormányrúdból álló játékszerrel fut, tájszólásban. 13. Orosz folyó. 14. Afrikából eredő, halált okozó vírus. 15. Ételt valakinek a torkán lekényszerítő. 17. Túlbecézett Jánosnak. 19. Lefejezett Béla! 20. … Lujza, mezzoszoprán szerep Kodály Zoltán: Háry János című operájában. 23. Spanyol és kubai gkj. 24. Írott és rajzolt rövidebb vonal. 27. Örvény, romá-

nul (fonetikusan kiejtve). 29. Az itt levő személy érett szemes terményt levág. 31. Két szó: majomkenyérfa levelek! és démonfej! 32. Vízinövényekkel teljesen benőtt mocsarakra (jellemző). 34. Eme menetelés. 35. Albán cigarettamárka. 36. Becézett Kálmán. 38. Hármat koppant az ajtaján! 40. Ama képmás – angol kifejezéssel. 43. Nagy testű, porcos vázú ragadozó tengeri hal egyik testrésze. 47. Horvát város, másik neve Zára. 49. …-rakéta, közép-hatótávolságú szovjet rakéta. 50. Jégréteggel borítottá válék-e? Függőleges: 2. Gyakori dobálás. 3. Augusztus 18-án van ez a női ünnep. 4. Római számok, összegük: 201. 5. A „Sárkányszív“ című film főszereplője (Connery). 6. Erre fele! 7. Homorú. 8. Spanyol, zambiai és jemeni gkj. 9. A harag napja, az utolsó ítéletről szóló középkori himnusz kezdő szavai – latinul. 10. Japán, kambodzsai és luxemburgi gkj. 11. To be or … to be (Lenni vagy nem lenni) – Shakespeare: Hamlet. 16. Tova. 18. Amerícium vegyjele. 21. Derűben vannak! 22. Valaminek parányi része. 23. Az itt levő szép színű és fényű, csiszolatlan ékszerként használt értékes ásvány. 25. A talajba víz elvezetésére ásott hosszú mélyedés. 26. A kutyával rokon, Ázsiában és Afrikában élő, sárgás szőrzetű dögevő ragadozó egyik testrésze. 28. Eme indiai táncosnő. 30. Taroló azonos hangzói. 33. Az a japán pénzegység. 37. Aroma. 39. … -art, a 20. század derekán kialakult, mértani elemeket alkalmazó művészeti irányzat. 41. Lekvároz. 42. Gyártva, készült – angol kifejezéssel. 44. Kér, kérdez – angolul (ék h.). 45. Lefejezett fajd! 46. Mennyországa. 48. … iudicata – ítélt dolog, jogerős ítélet – latinul. 51. Francia RT.

A áprilisi keresztrejtvény Vízszintes 3. A halál ellen, amely Jézus Függőleges 1. Krisztus által örök életet ad. Megfejtők: Kozma Éva – Gyergyóújfalu, Boros Klára – Csíkszentkirály, András Erzsébet – Lövéte, Kovács Emőke – Szárhegy, Fülöp Hajnal – Madéfalva, Róth Zoltán Vilmos – Csíkszereda, Márton Erzsébet – Csíkszereda, Madaras Vilma – Csíkszereda, Molnár Margit – Madéfalva, Kedves Piroska – Csíkszereda, Balázs Ferenc – Csíkszereda, György Ilona – Csíkszereda, Szőcs I. József – Madéfalva. Ég és Föld között Istennel - április 1. Tudósunk a Kőrösi előnevet vette fel, míg a falu neve Csomakőrös lett. 2. Édesapja Csoma András határőr katona, édesanyja Getse Krisztina. Hatodik gyermekként érkezett. 3. A nagyenyedi református Bethlen Gábor kollégiumba iratkozott. „Szolgadiák” szolgálatot végez, jutalékért, amiből fizeti a kollégium költségeit. 4. Édesapjával ment el gyalog Háromszékről Nagyenyedre. 5. Csoma Sándor a nyelveket tanulta szorgalmasan. Elhatározása pedig a magyarok ázsiai gyökereinek felkutatása volt. 6. A „Tudás városának”. Csoma Sándor ekkor már 13 nyelven írt és olvasott. 7. Johann Gottfried Eichhorn orientalista. 8. Az első tibeti-angol nyelvtan és szótár szerzője. 9. A Szkander bég nevet. 10. A

dardzsilingi európai temetőben nyugszik, sírja buddhista zarándokhely lett, és Japánban bodhiszattvának (buddhista szentnek) nyilvánították. Megfejtők: Kedves Piroska – Csíkszereda, Róth Zoltán Vilmos – Csíkszereda, Kovács Emőke – Szárhegy, Madaras Vilma – Csíkszereda,

*** A megfejtéseket május 15-ig várjuk! (Szent Kereszt Plébánia 530230 – Csíkszereda, Kossuth L. u. 38. Hargita megye) A megfejtők között könyveket sorsolunk ki! *** Szerencsés megfejtőnk: Kozma Éva – Gyergyóújfalu. 15

Csoóri Sándor

Anyám szavai Köszönjük neked, fiam, hogy hazajöttél, mert mi már olyan öregek vagyunk, mint fönt a padláson az a falióra, s a mutatónk már nagyon a temető felé mutat. Szépszerén azt se tudjuk, csütörtök van-e, kedd-e? Amikor jössz, az a mi vasárnapunk. Apád még csak-csak, ide fut, oda fut, de nekem már a kisajtóig is ménkű hosszú az út, hányszor megemlegetem azt a körtefát, amit a konyhaajtó elől fordított ki a bomba, meg tudnék benne kapaszkodni, mint most a te karodba. Talán, ha bottal járnék! No még csak az hiányzik! Fogom inkább a söprűt, azzal botozgatok el a ház végéig, a kapuszájig, minthogyha dolgom volna. Csak várni ne kéne soha! Várni levélre, híradásra. Ha kisiklik egy vonat, nem alszom éjjeleket – A múltkor is, amikor Amerikába mentél, a szemem belülről kisebesedett: eljutsz-e? visszajutsz-e? ülsz-e még ide mellém? mert nekem minden távolság: tenger és tüskebokor és minden repülő lezuhan, melyen te utazol. Mondom is a doktornak: doktor úr, hogyan lehet, hogy én már a fölröppenő madártól is megijedek? és annyi havat álmodok össze-vissza: hókazlat, hóhegyet és mindegyik mögül a fiamat hallom – igen, a köhögésedet, de fekete puskacsövek és messzelátók figyelik lépteimet. Talán, ha én is kelek-forgok a világban amerre te, nem féltelek a kilengő, magas házaktól s a krokodilusos tavaktól se, a mosolygó, késes emberektől, akik bankot rabolnak vagy csak játszanak, álarc van rajtuk, mint a szüretibálos ördögökön s bohócos nagykalap, de ki szegény: akkor is fél, amikor nevethetne, amikor örül, ki van az én szívem is verve, hét vassal körös-körül.