Március 2017

2017. március

Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja

Nagyböjti program Szent László-év Székely értéktár Püspöki jubileum Pillinszky János

VIII. évfolyam 3. szám

Nyitnikék, elmondta a holnap üzenetét Március a tavasz hírnöke, vidékünk élővilágának megújulása. Hamvazószerda a húsvét hírnöke, lelki megújulásunk kezdete. Egyszerre érint mindkettő bennünket, mert egyszerre vagyunk az anyagi világ és a szellemi világ gyermekei. Ezért játszik egyszerre, de nem ugyanazon intenzitással teremtettségünk és örök hívatásunk húrjain a múló (kronosz) és a kegyelmi idő (kairosz).

E kettő összecsengése ragadott meg Szabó Lőrinc Nyitnikék című versében. A költő szövegének dallama egyik legismertebb madarunktól, a széncinegétől ered.

A verébalakúak rendjébe, ezen belül a cinegefélék családjába tartozik. Szinte egész Európa területén megtalálható, az egész évet nálunk tölti. Több mint száz évvel ezelőtt Herman Ottó ezt írta: „Nyugtalan, dolgos, hangos és mindig jókedvű; hajnaltól napestig folyton munkálkodó.” Ezt a jelzőt is kiérdemelte: emberbarát madár. Mondhatjuk azt is, hogy tavaszébresztő.

A téli táj dermedtségét a kis madár lüktető dala rezzenti meg, igazán nem sok, de örülni ez is elég:

„Alszik a hóban/ a hegy, a völgy,/ hallgat az erdő,/ hallgat a föld.// Egyszerre mégis/ rezzen a táj:/ hármat fütyül/ egy kis madár.// Háromszor hármat/ lüktet a dala,/ vígan, szaporán,/ mint éles fuvola.// Az a fuvolás/ a Nyitnikék!/ Már kezdi is újra/ az énekét:// két füttyre mindig/ 'kvart' lefelé:/ nem sok, de örülni/ ez is elég.// Nyitni kék, fütyüli,/ nyitni kék,/ szívnek és tavasznak/ nyílni kék!// Nyitni, de - nyitni,/ de - nyitni kék!/ Fütyülöm én is/ énekét.// Nyitni kék, fütyüli,/ nyitni kék,/ a telet bírni/ illenék!// Bírni és bízni/ illenék!/ Fütyül és elszáll/ a Nyitnikék.// Nyitni kék!

–/ fütyülök utána/ s nézek az eltűnő/ madárra.// Nyitni kék, fütyülöm,/ nyitni kék,/ hinni és bízni/ kellenék,// mint az a fázó/ kis madár,/ aki sírja, de bírja,/ ami fáj.// Akinek tele rosszabb,/ mint az enyém,/ és aki mégis/ csupa remény.// Nyitni kék, indulok,/ nyitni kék,/ fog az én szívem is/ nyitni még.” „Bírni és bízni illenék!” – ez a múló és a kegyelmi idő üzenete, amit fokoz: „Hinni és bízni kellenék!” Igen, mert bírom, ha bízok, és ha hiszek, akkor bízok is és bírom is az élet próbatételét. Akkor megértjük esendőségünkben őt, aki értünk esendő lett, Krisztust. Ahogy ezt Pilinszky János megfogalmazta: „Krisztus halandóságunkban adhatott nekünk egyedül halhatatlan találkozót. ... Ez az isteni szeretet legmélyebb titka, mely épp veszendőségünket választotta örök találkozóhelyül.”

Ez viszont a kölcsönös szeretet és kölcsönös szenvedés. Azóta a tél és a tavasz, a hamvazószerda és a nagypéntek feszültségében a húsvét fénye gyullad fel. „Nyitni kék! Ébred/ a hegy, a völgy,/ tudom, mire gondola/ a néma föld.// Ő volt a szája,/ a Nyitnikék,/ elmondta a holnap/ üzenetét:// a hitet, a vágyat/ fütyülte szét,/ kinyitotta a föld/ örök szivét:// fütty-fütty-fütty, nyitni kék,/ nyitni kék –/ Nyisd ki, te, versem,/ az emberekét!”

Nyitni kék! A feltámadt Krisztus mondta el a jövő üzenetét: „Én kaptam minden hatalmat égen és földön.

Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! … S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” (Mt 28,18-20) Nagy feladat, isteni megbízás, hogy elmondjuk Jézus üzenetét.

Munkatársaim nevében is kívánom a kedves Olvasónak, hogy a márciusi nap simogató melege, a nyitnikék éneke és a kegyelmi idő segítse az apostolkodásban, a főszerkesztő

Az imaapostolkodás szándéka márciusra:

Az üldözött keresztényekért, hogy megtapasztalhassák az egész egyház támogatását az imádságban és az anyagiakban nyújtott segítség által.

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja. Kiadja: ISSN: 2558-8389, Elérhetőség: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u.

2

Salus Communis Egyesület. Nyomtatás: Tipographic nyomda. Fővédnök: Tamás 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@ József segédpüspök. Főszerkesztő: Dr. Darvas-Kozma József. Szerkesztők: Ba- yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR lázs Tünde, Sárközi Sándor. Lapterjesztő: Sárig Annamária, Keresztes Enikő. Agentia M-Ciuc.

gondolatok nagyböjtre

Élő forrássá válni Megkezdtük a nagyböjti időt, amely lehetőség arra, hogy jobban megismerjük Isten akaratát és önmagunkat. Általában olyan áldozatokat hozunk, amelyeket máskor nem nagyon vállalunk. Nagyböjt harmadik vasárnapjának evangéliuma Jézust egy szamariai város határában, Jákob kútjánál mutatja be. Itt találkozik egy szamariai asszonnyal és vizet kér tőle. Az asszony meglepődik Jézus kérésén: ,,Hogyan kérhetsz te, zsidó létedre tőlem, szamariai asszonytól inni?” Ugyanis a zsidók és a szamaritánusok között nézeteltérés volt. Jézus nem beszél a különbözőségekről, hanem inkább az Istenhez való személyes viszonyt emeli ki: „Ha ismernéd Isten ajándékát, és tudnád, hogy ki mondja neked: Adj innom, inkább te kérnéd őt, és ő élő vizet adna neked.”

Az asszony nagyon meglepődött ezen a kijelentésen és megkérdezi az ismeretlent, hogy nagyobb-e Jákob atyánknál, aki ezt a kutat ásta. Jézus erre megjegyezte: ,,Mindaz, aki ebből a vízből iszik, újra megszomjazik. De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, nem szomjazik meg soha többé. Az a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne.” Itt álljunk meg, hisz ez az evangéliumi rész még sok mindent tartalmaz, amit érdemes átgondolni és átélni, de most különösképpen ezeket a sorokat szeretném párhuzamba állítani a mai világgal, sőt átitatni vele a világot.

Jézus elsősorban arra figyelmeztet, hogy bocsássunk meg egymásnak. Ugyanis a világ egyik nagy problémája, hogy túl sok falat húzunk fel magunk köré, illetve Isten és embertársaink közé. Természetesen ez mind a védekezési mechanizmusok közé tartozik. Könnyebb ezt a falat védeni, mert e mögé tudunk bújni, a támadásokat könnyebb kivédeni, de mindez nem tesz boldoggá.

Miből is építgetjük fel a falakat? Erre a kérdésre csak személyesen tudunk válaszolni, ha igazán magunkba tekintünk. Ha elvégeztük a lelkiismeret-vizsgálatot, Egyházunk felszólít, hogy tekintsünk Jézus Krisztus keresztjére, és szemléljük Isten irgalmasságát. A szeretet nem más, mint szolgálat, amelyet egymásnak nyújtunk, így a megbocsátó és önzetlen szeretet is. Jézus szavai szerint: „Te úgy adj alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb”. (Mt 6,3) Isten megbocsájtott nekünk, és a megbocsátás nekünk is állapotbeli kötelességünk.

Alexander Schmemann atya írja: „A bűn győzelme, a világ fölötti uralmának a fő jelei a megosztottság, ellenségeskedés, elkülönülés, gyűlölet. Ezért az első repedés a bűnnek ezen az erődítményén, a megbocsátás: visszatérés az egységhez, együttérzéshez, szeretethez.

Megbocsátani annyit jelent, hogy magam és ellenségem közé beengedem magának Istennek a kisugárzó bocsánatát. Megbocsátani annyit tesz, hogy elutasítom

az emberi kapcsolatok reménytelen holtpontjait és Krisztushoz viszem azokat.

A megbocsátás az Isten Országa tényleges behatolása ebbe a bukott és bűnös világba.” A leghatékonyabb módszer tehát a magunk emelte falak lebontására, ha egymásnak megbocsátunk.

Az evangéliumban megjelent számunkra az irgalom forrása.

Mégpedig az élő víz, maga Jézus Krisztus, akit az Atyától kaptunk. Aki ezt a vizet issza, maga is forrássá válik. Mégpedig az által, hogy előbb részesül Krisztus megbocsátásában, majd ő is megbocsát másoknak. Az irgalmas szeretetet adja tovább.

Jézus Krisztus azt akarja, hogy élő forrássá váljunk és tanúskodjunk szeretetéről, ahogy az első pünkösdkor Péter apostol: „Tudja meg hát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy az Isten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Krisztussá tette!” (ApCsel 2,36) Ahhoz, hogy a szeretet és irgalom tanúi lehessünk a világban, maradjunk Jézus Krisztusban és tőle kérjük a Szentlelket, hogy bennünk és általunk építse Isten országát a földön.

Ferenc pápa mondja, hogy tovább kell írnunk az evangéliumot az irgalmasság cselekedeteivel, hisz az evangélium egy nyitott könyv maradt, és ebből a forrásból merítünk és ezáltal forrássá is válhatunk, és Isten akaratát tesszük meg ez által, de ismerhetjük az egész Bibliát, az még nem jelenti, hogy forrássá válunk, mivel mindennek az alapja a szeretet. Mindezek a kincsek, amelyek a forrásban találhatóak, értékesek Isten előtt, és soha nem eszi meg a rozsda. Ezáltal az élő forrásnak tanúi lehetünk a társadalomban, és az evangélium „írójává” válhatunk.

A nagyböjti szentidő jó alkalom, hogy azt a „receptet”, amelyet maga Jézus Krisztus adott nekünk, kipróbáljuk: megbocsájtás, böjt és a mennyei kincsek gyűjtése.

Demeter István III. éves kispap

3

jubileum

Húsz éve szentelték püspökké „A jeles évfordulón nagy szeretettel és tisztelettel köszöntjük Tamás József püspök urat.” Éppen a háború idején, 1944. november 12-én születtem, elég nehéz körülmények között, hiszen édesapámat fiatalemberként behívták katonának, habár édesanyám negyedik gyermekükkel, velem volt várandós.

Madéfalvának azt a részét, ahol a mi családi házunk is volt, lebombázták.

Szüleim a harangozói és sekrestyési szolgálatot látták el, édesanyám így a plébánia konyhájában húzódott meg. Úgyhogy én ott születtem meg, tréfásan sokan azt mondják, hogy egyenesen beleszülettem a plébániába.”

Szülei 1950-ben Csíkszentsimonba költöztek.

A vasútnál teljesítettek szolgálatot, ahol a népes családot, a nyolc gyermeket nevelték.

Velük szemben volt a templom és az iskola.

Tamás Józsefre mindkettő nagy hatással volt. Általános iskolai tanulmányit itt végezte 1951 és 1958 között, a középiskolát a gyulafehérvári római katolikus líceumban, a teológiai tanulmányait ugyanott, a papnevelő intézetben végezte 1962 és 1968 között. 1968. április 21-én szentelte pappá Isten Szolgája Márton Áron püspök. Négy évet Medgyesen volt káplán, majd négy évet Türben plébános.

4

Amikor később papként vonattal este érkeztem, sokszor úgy találtam édesapámat és édesanyámat, hogy együtt imádkoztak. Ez is külön kegyelem az ember számára, hogy a szülei imádságos és vallásos emberek.”

1978-tól teológiai spirituális, tanár Gyulafehérváron.

S utána: szentszéki tanácsos, kanonok, majd pápai prelátus, 1994-ben pedig általános helynök lett. 1996. december 18-án a Szentszék gyulafehérvári segédpüspökké és Valabriai címzetes püspökké nevezte ki. Előbbi minőségben Csíkszereda lett a székhelye.

1997. március 1-jén a csíksomlyói kegytemplomban szentelték püspökké; szentelője Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, a két társszentelő pedig Bálint Lajos nyugalmazott érsek és Janusz Bolonek romániai apostoli nuncius.

Püspöki jelmondata: „Legnagyobb a szeretet” (Kor 13,13) Ebben a politikai helyzetben úgy láttam, hogy nekünk, a magyarságnak az a küldetésünk, hogy a szeretetet hirdessük, az emberek között a testvériség uralkodjon.” „Mivel püspökké szentelésének huszadik évfordulóját üljük, ezért csak az eltelt húsz évre tekintsünk vissza hálaadással. A püspökségen eltöltött húsz esztendő ténykedései: általános helynök, főegyházmegye kormányzásában részvétel, főegyházmegyei bizottságban titkár vagy tanácstag, bérmautak, valamint plébániai vizitációk főegyházmegyeszerte, az egyházi ünnepségek vezetése – főleg Székelyföldön, papi és szerzetesi lelkigyakorlatok irányítása, búcsúszónok itthon és külföldön, a czestochowai magyar Zarándokvonat immár hagyományos lelki vezetője, sok lelki beszélgetés a paptestvérekkel, hívekkel, és még folytathatnám. Köszönjük, Püspök úr a húsz év munkáját, és kérjük a jó Istent, hogy a Csíksomlyói Szűzanya oltalma alatt még sokáig vezethesse hívő népünket az üdvösség útján „mindannyiunk és az egész Anyaszentegyház javára”. (dr. Jakubinyi György érsek) Szerkesztőség

nemcsak fiataloknak

nagyböjti program Hétfő

6 Könnyedén átlépek egy sértésen: Mt 25,31-46

Kedd

7 Hálát adok a napom örömeiért: Mt 6,7-15

Szerda

Csütörtök

Az élet arra való, hogy megtanuljunk szeretni, és így rátaláljunk az örök szeretetre, Istenre. Ebben segít a nagyböjti program.

Péntek

Szombat

3 1 2 Hamvazószerda Valakivel külö- Böjti húsmentes napot Ma szigorúan nösen kedves tartok: leszek: böjtölök: 2Kor 5,20-6,2 Lk 9,22-25.

Mt 9,14-15

4 Átgondolom, mi az igazán fontos az életemben: Lk 5,27-32

10 8 9 Lelassítok, Meghallgatok A számmal hogyha rominden kérőt: böjtölök: hanni, kapMt 7,7-12 nem beszélek kodni kezdek: feleslegesen: Lk 11,29-32 Mt 5,20-26

11 Elmélkedem a szentírási részeken: Mt 5,43-48

Vasárnap 5 Nagyböjt 1. vasárnapja „Nemcsak kenyérrel él az ember”: Mt 4,1-11 12 Nagyböjt 2. vasárnapja „Fölment velük egy hegyre imádkozni”: 2Tim 1,8b-10

13 14 17 15 16 Kíváncsian A szememEgyütt sírok Szívből neve- Nemzeti ünnep Hálát adok figyelek vala- mel böjtölök: egy szomorko- tek valakivel: a múltam kire: nem nézem a dóval: Mt 23,1-12 örömeiért: Lk 16,19-31 tévét: Lk 6, 36-38 Mt 20,17-28 Mt 21,33-43, 45-46

18 19 Tíz perc csen- Nagyböjt 3. det tartok, vasárnapja és Rólad ”Hátha terem elmélkedek, jövőre”: Istenem: Jn 4,5-42.

Lk 15,1-3.11-32

20 21 Szent József, MegnevetteSzűz Mária tek valakit: jegyese Mt 18,21-35 Csendben maradok, amikor legszívesebben...: Mt 1,16.1821.24a

25 Gyümölcsoltó Boldogasszony Imádkozom az elhunytaimért: Lk 1,26-38

26 Nagyböjt 4. vasárnapja „Elveszett és megkerült”: Jn 9,1-41

1

2

27

28

22 Egy haragosomért imádkozom: Mt 5,17-19

24 23 Kifejezem vaA fülemmel lakinek, hogy böjtölök: nem kedvelem őt: hallgatok Lk 11,14-23 rádiót, zenét: Mk 12,28b34.

31

29

30

Bátorítani, Valakinek a biztatni fogok segítségére valakit: leszek: Jn 4,43-54 Jn 5, 1-16

Elvégzek egy olyan feladatot, amit régóta halogatok: Jn 5,17-30

Nem baj, ha nem nekem lesz igazam: Jn 5,31-47

3 4 Türelmes leszek Ünnepként a szeretteim- élem meg a mel: mai napot: Jn 8,12-20 Jn 8,21-30

5 Apró meglepetéssel megörvendeztetek valakit: Jn 8,31-42

7 6 8 A dolgok jó Megállok A szívemmel oldalát névalaki mellett, böjtölök: nem pedig máskor gyűlölködöm, zem és hálát adok érte: elmegyek: nem haragJn 8,51-59 szom semmiért: Jn11,45-57 Jn 10,31-42

10

11

12

Nem aggoSemmin sem Megdicsérek valakit: dalmaskodom: sértődök meg: Mt 26,14-25 Jn 12,1-11.

Jn 13,2133.36-38

13

Az Úrral A nyelvemmel Nagyböjt 5. kezdem a böjtölök: nem vasárnapja eszem édes- napot és Vele „Én sem ítélis fejezem be: séget: lek el”: Jn 7,40-53 Jn 7,1-2.10.25Jn 11,1-45.

30 9 Virágvasárnap „Atyám, bocsáss meg nekik”: Mt 26,1727,66

14

15 16 Hallgatok és Beismerem, ha Szigorú böjtöt Húsvét elrontottam tartok: csak készülődök az Krisztus ünnepre: valamit: háromszor valóban Jn 13,1-15 eszem, akkor is Jn 18,1-19,42 FELTÁMADT! húsmentesen: Jn 20,19Jn 18,1-19,42 23

5

László herceg a hadakozások során, Kerlésnél az úzok (fekete kunok), besenyők és kunok, Mogyoródnál pedig Salamon ellen olyan hírnévre tett szert, hogy bátyja, Géza király halálakor az ország főurai, akik becsülték uralkodói képességeiért, hallani sem akartak a Pozsony várában rekedt Salamonról, hanem körülvették és állhatatosan kérték, rábeszélték a korona elfogadására. Hozzuk hasonlóan az egyháziak bőkezűségéért, a vitézek katonai erényeiért – amelyeket a harctereken, személyes viadalokon megmutatott – becsülték.

Ekkor elérkezett a kedvező idő, hogy Isten megmutassa egyrészt választottját, másrészt népét ilyen pártfogó erényével védelmezze és példájával nevelje. Ő előbb a hercegi tisztét töltötte be vallásosan, majd „anélkül, hogy hatalomra vagy rangra tört volna, anélkül, hogy akármilyen világi vagyonra vágyakozott volna”. László engedett a nép akaratának. 1077 tavaszán átvette az ország kormányzását, Magyarország királya lett.

Az új királynak már a külseje is azt sugallta, hogy uralkodásra termett. „Természeti adottságaiban pedig az isteni irgalom különös kegyelme a kiválóság kiváltságával a közönséges emberi értékek fölé emelte. Mert erős volt a keze, tetszetős a külseje, s miként az oroszlánnak, hatalmas lába-keze, óriási a termete, a többi ember közül vállal kimagaslott: így árasztotta el az adományok teljessége, s ez már testileg is méltóvá nyilvánította a királyi koronára” – olvassuk a szentté avatása körül készült legendában. Egy másik változat szerint a királyságra, László megnyerő, tiszteletet gerjesztő, uralkodói termete, nemes arckifejezése ihlette. A francia Saint Gilles-monostor hazánkba jött szerzetese joggal nyilatkozhatott Lászlóról úgy, hogy „elegatissimus rex”. A külső kiválóságokkal rendelkező herceg, a belső értékeket is kiművelte és életét átitatta a négy sarkalatos erény: az okosság, az igazságosság, a lelki erősség és a mértékletesség.

6

Ez a szilárd kezű, magabiztos, bölcs kormányzás az első pillanattól kezdve nagy körültekintésben nyilatkozott meg, s erre legjobb példa a koronához fűződő kapcsolata, ahogy azt a legendában megírták: „Mikor ugyanis tetszésén múlott, hogy a királyi méltóságot isteni végzésből magának tulajdonítsa, nem igyekezett sem felkenetni, sem királlyá koronáztatni magát: a királyi jelvényeket tisztelettel maga előtt vitetve nem azért töltötte be a királyi méltóság feladatát, hogy az első legyen, hanem hogy hasznos legyen.” Már ez a tény elegendő volt arra, hogy kortársait figyelmeztesse: a királyi hatalom fölött ott van az Égi Király, Isten hatalma! László, bár király, mégis alattvaló, döntései, tettei az isteni törvényekhez igazodtak. „Minden, ami számára kívánatos: Isten, s minden lelki erénye az ő felségére irányult; megőrizte a királyi méltóságot, kinek-kinek megadta a magáét, Istent magáért szerette, a világi hívságokat Isten kedvéért.”

László fellépése az Árpád-háziak családi története szempontjából is fordulópont, mivel személyében éppolyan önállósággal alakított ki egy új, magyar uralkodó típust, mint annak idején az első király, Szent István.

hűbéri függőségben levő kisebb szláv államok: csehek, lengyelek, horvátok nem fenyegették Magyarországot. Gondot csak a nomádok betörésének elhárítása okozott.

Az úz (fekete kun) besenyő és kun betörések tapasztalatai arra ösztönözték Lászlót, hogy a végeket megerősítse. A Kárpátok láncolatát már a honfoglalás óta Magyarország határának kell tekintenünk.

Ezen belül elterülő erdős, hegyes vidék védelmi övezet volt, mely Szent István óta mint királyi birtok a várispánok fennhatósága alatt állott. Az erdélyi várispánságok felállításakor megyék alakultak, melyek hosszan kelet irányban húzódtak: Doboka, Kolozs, Torda Küküllő, Fehér megye. Ez utóbbi régi kiterjedését pontosan meg tudjuk állapítani, mert elszórtan fekvő kisebb darabjai a székelyek és szászok betelepülése után is megmaradtak a megye fennhatósága alatt, mert fontos királyi várak, illetőleg tartozékai voltak, vagy már magánbirtokban voltak.

László igen kedvező külpolitikai körülmények között lépett trónra: a német császárságot teljesen lekötötte a pápasággal való küzdelme. Ez időtájt éleződött ki IV. Henrik és VII. Gergely pápa viszálya, az invesztitúra-harc. Kihasználva az egyházi és világi hatalom között folyó küzdelem nyújtotta lehetőségeket, László a pápapárti német erőkkel lépett szövetségre, de függetlenségét megőrizve.

A másik Magyarországgal határos birodalom, Bizánc is válságos időszakot élt át. Részben amiatt, hogy Dukász Mihály császárral szemben Niképhorosz ellencsászárrá kiáltatta ki magát, részben a szeldzsukok előretörése miatt.

A Kijevi Oroszország is hercegségekre bomlott.

A széttagoltság állapotában az önálló politikát folytató hercegek nem tudtak egységesen fellépni a kipcsaki-kománok (kunok) támadásával szemben. A

Mivel László király alattvalói közül a székelyek népe állott hozzá legközelebb, mert akkoriban ez a nép még mindig őrizte élenjáró szerepét a csatákban. S velük együtt László is az élen harcolt. A könnyűlovas székelyek még mindig, a honfoglalás hagyományainak megfelelően, az „Őrség” népe volt. Ezért laktak Moson vidékén, a nyugati országkapuknál, ezért kerültek Zalába és a máig „Őrség”-nek nevezett vidékre. A legnagyobb részük a Tiszától keletre eső részen, a Kórogy – Körös – Tekerő folyók völgyén a Meszes felé laktak. Erdélyben a székelység nemzetségi szervezettségének régi kötelékeit megőrizve (6-6 nemre, 24-24 ágra oszlott) tömören megmaradt, jobban meg tudta őrizni egyéniségét, mint a kisebb csoportocskák szétszórt települési területén. Szent István a latin rítusú székelyekre támaszkodott az erdélyi Gyula legyőzése után, amikor egy részüket Gyulafehérvár környékére, Sebes, Selyk és Medgyes vidékére telepítette. De a legnagyobb részük ugyanebből az okból, László király által telepítve foglalta el helyét Erdély keleti részein. Ezzel kiépítette a keleti részeken a közigazgatási szervezetet, ily módon politikai egységbe formálva Magyarországot. Ez is magyarázza, hogy a “kegyes király” emléke legmélyebben talán a székelyek tudatvilágában vert gyökeret. Annál is inkább, mivel csodás tetteivel népet mentő és népet vezető személye, valamint vitézi harcai igen sok rokon vonást mutattak az ősi Csaba-mondával és újra megtermékenyítette a nép képzeletét. Később, a 14. században a küzdő székely éppúgy visszavárta László megmentő alakját, mint egykor a görög földre távozott Csabát.

Dr. Darvas-Kozma József

7

székely értéktár

mikházi ferences templom és k A templom és kolostoregyüttes Erdélyben párját ritkító gazdagságú berendezésével (oltárok, táblaképek, bútorzat, nyílászárók, keretek, könyvek, liturgiai kellékek, miseruhák, síremlékek) egyedi módon képviseli egy egységében

8

fönnmaradt művelődési értékteremtő műhely teljeskörű emléktárát.

A kolostor művelődéstörténeti fontosságát növeli Kájoni János itteni munkássága is. A 17–18. századok folyamán, de a későbbiekben is a

Mikháza Marosvásárhelytől 26 km-re északkeletre, a Nyárád folyó bal partján fekszik, mintegy 600 lakossal.

A Szent István királynak szentelt, és kezdetektől főúri temetkezéseknek is helyt adó első mikházi kápolnát és fa kolostorépületet a 17. század harmincas éveiben kezdték el építeni. A kezdetben bosnyák ferences szerzetesek által használt kolostort 1666 augusztusán a ferences rendnek adták át. Élére Kájoni Jánost nevezték ki, ő kezdeményezte a kolostor déli szárnyának kiépítését, amint arról a faajtók szemöldökeinek 1667-es felirata is tanúskodik. Orgonát is készíttetett a templomba, s itt írta meg a kispapok számára a szentmise alatt előadandó darabokból az Organo Missale című műgyűjteményt.

Miután Kájoni 1670-ben a szárhegyi kolostorba került át, Dóczy Imre, Jegenyei Ferenc és Hozó Péter gvardiánok folytatták a kolostor építkezéseit. 1672-ben Mikházán már iskolát is működtettek. A 17. század utolsó negyedében került sor az oltárok felállítására. A 18. századi protestánsellenes küzdelmek során a mikházi ferencesek hatékony mis�sziós feladatokat láttak el. A rendi iskola tovább virágzott, az elemi és grammatikai osztályok mellett Mikházán szemináriumot is létesítettek. Ez volt a marosvásárhelyi katolikus gimnázium őse, a gimnáziumot 1785ben helyezték át. A kolostor könyvtára több mint 4000 kötetet számlált, több kéziratos könyvvel és ősnyomtatvánnyal. A könyvtárnak nem kedvező idők elől a könyvanyag egy részét a szerzetesek menekítették el, más részét 1952-ben a Marosvásárhelyi Teleki Tékába szállították.

A templomot nagy kegyelet övezte, hamarosan búcsújáróhely lett. Római katolikus kápolnája 1728-ban épült, a falutól keletre, a temetőkertben áll. A Mike családnak várkastélya volt itt, melynek anyagát a kápolna építéséhez használták fel. A templom kiemelkedő művészeti alkotása a két faragott kőkeretű portál. A templom félköríves záródású ablakait (a közelmúltban feltárt és restaurált) sgrafitto díszítés keretezi. Az 1930-as években az addig monokróm kifestésű belsőbe a Lotz Károly-tanítvány Herczeg Ferenc falképeket festett, a medalionok köré pedig ornamentális díszítmények kerültek. A kolostor mai bejáratát egy Dávid Mózes által 1930-ban faragott oszlopdíszes, címeres tükrű székelykapu zárja.

Szintén udvarhelyszéki székely kapu áll a kolostor közelében kialakított temető bejáratánál is.

A műemléktemplom és kolostora a II. világháború után kikerült a ferencrend kezeléséből, majd a kolostorba elmegyógyintézetet helyeztek el, s ez az állapot az 1989-es eseményeket követően is megmaradt, a tulajdoni jogviszony rendezését a funkció gátolja. A kolostortemplom felújítását az 1990-es évek végén kezdeményezték, legjelentősebb támogatója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma volt.

Furu Árpád írásából összeállította: Sárközi Sándor piarista

székelysé tosabb utánpótlá szellemi é ködött.

székely értéktár

kolostor

ég művelődési életének egyik legfongócpontjaként irányító, oktató, papi ásképző szerepkört látott el, termékeny és művészettörténeti központként mű-

Kájoni János a Szolnok-Doboka megyei Kiskájonban született 1629-ben, majd Kolozsváron nevelkedett. Iskoláit a kolozsvári jezsuita atyáknál kezdte és Csíksomlyón folytatta. 1647-ben lépett be a csíksomlyói kolostorba. Tanulmányaiban való tökéletesedésre Nagyszombatba küldték, ahol a tudományokban, különösen a zene- és énekszerzésben nagy haladásra tett szert. 1655-ben pappá szentelték.

A csíksomlyói rendházban kezdte papi működését, de Mikházán, Szárhegyen is teljesített szolgálatot, ahol éppen szükség volt rá. 1675-ben nyomdát alapított Csíksomlyón. Nyomdaalapítási szándékát így fejezte ki a Cantionale Catholicum című egyházi énekeskönyvének előszavában: „Édes hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent.” Sokat dolgozott, de ezek mellett házfőnök, nevelő és főelöljáró is volt.1687-ben halt meg Szárhegyen, és ott nyugszik a templomkertben, jeltelen sírban. „Erdély Pázmányának” is nevezték. Méltán tartják a Székelyföld első és legnagyobb polihisztorának.

9

kedves imák ...

Zarándokúton Az első kötet Imakönyv - kamilliánusok és betegek számára, Státus Kiadó, Csíkszereda (2003 március), nagy érdeklődést keltett a betegek (és nemcsak) körében. Ugyanakkor elindított egy hatalmas mozgalmat az imagyűjtésre. Élmény volt naponta tapasztalni, ahogy a betegek jelentkeztek újabbnál újabb, szebbnél szebb imákkal, régi imakönyvekkel, amit a „kaszten” fiából, a padlásról, stb. szedtek elő.

Abban az időben, hála Istennek, még nagy volt a lelkesedés az emberekben. Sok beteg tartózkodott a kórházakban, még nem volt kialakulva a házi beteg gondozás, a betegek addig maradtak kórházban, amíg jobban lettek, nagyjából meggyógyultak. A betegek akkoriban találkoztak is egymással az ebédlőben, étkezésekkor. Mára ez sajnos megváltozott, sokkal kevesebb beteg fekszik kórházban, és az ebédlőket is felszámolták, új normák szerint az ágyon étkeznek, de a kihúzható éjjeliszekrények nem éppen adják meg az étkezés méltóságát. Mivel nincs ebédlő, a betegek nem találkoznak egymással. Sokszor szomszédok fekszenek egymás melletti kórteremben, de nem tudnak egymásról. A betegek kórházi közössége számolódott fel. Ezen kívül keveset maradnak bent, megváltozott a kórházi tartózkodás rendszere az ún. „sürgősségi” besorolás miatt, mintegy „futószalagon” zajlik az ápolásuk.

Az első kötet megjelenése után még nagyobb lelkesedésben, szorgalmasan gyűjtöttem az imákat, most már világos volt, hogy az első kötetnek lesz folytatása. Ez a gyűjtőmunka ösztönözte az embereket, hogy segítsenek, tegyék maradandóvá saját magukat a következő imakönyv által is, hiszen kezükben volt már egy kötet, amely útitársukká vált, amelyben benne volt a nevük, származási helyük, életkoruk, és az is, hogy az adott imát kitől tanulták, valamint a kórházi osztály, ahol abban az időben éppen feküdtek. Megkezdődtek az éjszakázások is, a nappal kevés volt mindennek eleget tenni.

10

Bevallom, nekem is élmény volt ez a hatalmas munka.

Sok kedves, meghitt beszélgetést eredményezett, különösképpen bizalmi kapcsolatot, hiszen itt a lélek szó-

lalt meg, kapott hangot a gyűjtés során, ami mindig a legszemélyesebb hangnemben zajlott le. Nagyon sok jó embert ismertem meg ez által, aki különben, esetleg nem fedte volna fel a lelkét, kellett ehhez egy ilyen szép találkozás.

Mivel már három év gyakorlat állt a hátam mögött a kórházpasztorációban, megérettnek találtam az időt a betegek szeretetszolgálatáról (is) írni. Ennek elméleti rendszerét kidolgoztam már a disszertációmban, most a „művészeti” oldal kapott hangot: imában fejezni ki mindezt.

Három nagy fejezetet gondoltam ki a második kötet imakönyvről: az első a betegek szeretetszolgálata, azaz amikor a beteg tesz szolgálatot a társadalom felé a kórházban, a családban, a társadalmi életben, tehát amikor a beteg szolgál. Ehhez a szolgálathoz ad erőforrást, kivitelezhetőséget az első fejezet. A második rész régi nagy álmom megvalósulását hozta el, ami a szentmisében engem lenyűgöz: az Őáltala, Ővele és Őbenne, vagyis Jézus Krisztus által, Jézus Krisztussal és Jézus Krisztusban élni meg a betegség nehéz fejezetét az életben. Ez a rész a legterjedelmesebb, talán az életben elfoglalt szerepe szerint. A harmadik fejezet a Szűzanyáé. Itt élünk a Csíksomlyói Szép Szűz Mária lábánál, Ő meghatározza hitéletünket és társadalmi életünket egyaránt. Amikor ezek a tervek mind megvoltak, ki kellett gondolni a készülő könyv címét. Úgy éreztem, most is a Szentlélek segítségére hagyatkozom, súgja meg Ő, mit szeretne adni.

Vártam a válaszára, ami szokás szerint nem is késett.

Segített összeállítani a fejemben és a lelkemben az egészet: a Szűzanyához zarándokolunk (disszertációmban is hangsúlyt kapott), és a Szűzanyával zarándokoljuk végig életünk útját az Úr Jézus követésében.

Meglett a cím: Zarándokúton, borítóján a Csíksomlyói Szűzanyával.

Ez a kötet sikerült a legterjedelmesebbre, úgy éreztem, teljességgel bíró keresztény életutat mutat be, járható utat, a zarándok útját, betegként a szeretetszolgálat útját, Jézus Krisztus által, Ővele és Őbenne, a Szűzanya kezét fogva, aki számunkra a Szép Szeretet Anyja, a szép lélek mintaképe, aki felvállalja velünk a zarándokutat itt a földi létben, lépésről lépésre.

Jelenleg ezt a könyvet mutatom be az Erdélyi magyar Mária Rádió, „Jöjjetek hozzám” című, elsősorban betegeknek szóló interaktív műsorában, keddenként.

Bakó Mária Hajnalka

... és fontos nevek

Oltárra emelt barátaink Mathias Mühl Jan-Heiner Tück

Emlékezésre méltó

játékos ismerkedés szentekkel

1. 450 éve, 1567. március 18-án hunyt el Hortai Szent Szalvátor ferences laikus testvér. Életrajzaírói a legnagyobb csodatevő szentnek tartják, mivel közbenjárására tömeges gyógyulások történetek. Mégis csaknem számkivetésben kellett meghalnia Cagliari kolostorában. Melyik szigeten található ez a város?

2. „Mint pásztort kötelez az isteni parancs, hogy életemet adjam azokért, akiket szeretek” – jelentette ki a 100 éve született Oscar Amulfo Romero érsek, akit 1980. március 24én szentmise közben gyilkoltak meg. Halálát Ferenc pápa vértanúságnak minősítette, és a mártír főpapot 2015. május 23-án Angelo Amato bíboros boldoggá avatta. Melyik közép-amerikai főváros érseke volt Boldog Oscar Romero?

3. „...Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.” Mózesnek ezen szavai, amelyeket választott néphez intézett a Második Törvénykönyv 8. fejezete szerint, csodálatos módon váltak valóra a 600 éve született Flüei Szent Miklós remete életében. Böjtölése egészen szokatlan volt és csakhamar minden képzeletet felülmúlt. A lelki táplálék megszabadította őt a szokásos étkezéstől; teljesen megtartóztatta magát a testi tápláléktól. Ez 19 éven át tartott, és jel volt a evési vágyban elmerült akkori világnak, de figyelmeztetés a mai fogyasztói társadalomnak is. Melyik országnak volt „élő szentje” az 1417- ben született Flüei Szent Miklós ?

4. Szent I. Ince pápa a legfőbb egyházi hatalom megA remény, miszerint egyetlen név sem merül feledésbe, hogy bármilyen jelentéktelen is erősítője és a papok házasságát tiltó törvény szentesítője legyen egy sors, nem süllyed el és tűnik el volt. Közel 16 évi pápaság után, 1600 évvel ezelött, 417. a történelem örvényében, közös Modiano március 12- én halt meg. Összesen hány pápa viselte az regényhőse és a keresztények között. A keInce nevet ? resztény ember mindig is arra alapozott, hogy 5. Szent II. János Pál pápa minden idők legtöbb bolmindannyiunk neve föl van jegyezve Isten doggá és szentté avatását végző pápája volt. Hosszú emlékezetébe, és így meg van óva a feledéstől. pápasága alatt több mint 1800 személyt emelt oltárra.

Egy élet nagysága és értéke elsősorban nem Szent István király népe is többször ünnepelhette azoazon tettek nagysága által válik naggyá, melyek kat a nagy magyarokat, akiket ő részesített a legnaabban az életben végbementek, hanem azáltal, gyobb egyházi megtiszteltetésben. A következő mahogy az az élet Isten szemében eléggé nagy és gyar szentek közül ki az, akit boldoggá is, szentté értékes-e ahhoz, hogy maradandóan emlékezzenek is II. János Pál pápa avatott, sőt oltárra emelését rá. Talán éppen ez a remény az, mely lehetővé teszi már bíboros korában is szorgalmazta: Árpád-házi számunkra, hogy véghezvigyük a hétköznapokban azon kis és látszólag jelentéktelen tetteket, melyek Szent Kinga, Árpád-házi Szent Hedvig, Pongrácz révén fölsejlik valami az emberi lét nagyságából.

Szent István? Összeállította: Vitos Antal Fordította: Bács Béla János 11

Patrick Modiano francia író (*1945) „Az elveszített ifjúság kávézója” című regényében egy párizsi kávézóban találkoznak egymással a jövő-menő vendégek, akik a boldogságot keresve járják a várost széltében és hosszában. A regény egyik szereplője, Bowing azáltal különbözik a többiektől, hogy minden betérő nevét és a látogatás időpontját, napra és órára pontosan, egy üzleti naplóba bejegyzi. Különc szokás – de Bowing alapjában véve csak azt szeretné elérni, hogy „mindegyik pillangót, amelyik néhány pillanatra a lámpa körül kering, megóvja az elfeledéstől”. Egy hatalmas regiszterről álmodik, melybe Párizs összes kávézójának mindegyik vendégét följegyzik, akik itt az elmúlt száz évben itt megfordultak. Az elképzelés örültségnek tűnhet, de ő szembe szeretne állítani valamit „a nagyvárosok névtelenségével”, a metropolisz szakadatlan forgatagában ki akar harcolni néhány „állandó pontot”. És valóban, sokkal később, amikor már a kávéház nem létezik, és a vendégek egy részének is már nyoma veszett, jelentős szerepet játszik majd a napló egy bűnügy felgöngyölítésében.

ifi oldal

A kényelem gyengít, a lustaság megöl

12

Bogya Zoltán kolozsvári sportember, ultramaratonista, kerékpáros, aki 16 nap alatt zarándokolt el futva és tekerve Budapestről Csíksomlyóra. Hosszú időn át vágyódott az El Caminora, viszont mikor a Kolozsvár melletti Hója erdőben megpillantotta a Mária Út jelzését, azóta megtalálta élete El Camino zarándokútját a szülőföldjén.

Gyerekkorától sportol. Mikor azonban a gépészmérnök és sportoló a cég munkájába merült bele 16-18 órás napi átlaggal, megjelentek a test jelzései. Kisodródott: térd- és gerincproblémák jelentek meg. Pont ez volt az a pillanat, mikor a sportra nevelt fiai vis�szahozhatták apjukat a karrier világából az egészséges világba. Sőt az 50 éves sportoló most már nemcsak sportolni kezdett újra, hanem a sportolóból zarándok lett. A térdei ugyan ellenezték a mozgást, viszont ezzel a kitartó hozzáállással tanulta meg a sportolók alapszabályát: a sportoló teste a fájdalomra van építve. A test az intenzív használatkor ellenkezik. Ilyenkor derül ki, hogy a ki főnök! A kényelem diktál vagy felül tud kerekedni rajta, abba nem hagyva a cél szem előtt tartását és a felé való kitartó küzdelmet?! Meggyőződéssel mondja, ne hagyd abba! Lelkileg és fizikailag meg kell találni a közbejövő fájdalmak, stoppra kényszerítő helyzetek leküzdését. Menedzselni kell a fájdalmat. Ennyi az egész. És itt jön a Hit: ez az én utam, ezzel (a fájdalommal) együtt az én utam.

Itt meg kell találjam a saját ritmusomat. Bizonyos lelkületet kell felvegyek. Tiszták kell legyenek a szándékaim és ekkor jön a fordulat a szervezetben. A komfort-zónából kikerülve, az úton levés valami újat hoz. Szabaddá tesz. Jézus és Mózes is a nagy lépések előtt hosszasan a pusztában volt, komfort-zónájukon kívül. A zarándoklat is így segít a nagy lépések előtt. Újabb lendületet hoz az életben. Ezért ma a zarándoklat, a szakrális maraton az Egyház egy újabb missziós le-

„A szép kis családom körülöttem van és mindenkivel jól vagyunk, megtaláltuk az egyensúlyt a megtartás és elengedés között.

Hangsúlyt fektettünk az otthon fejlesztésére, amiben már csak hárman élünk ugyan, de fontos, hogy az a fészek legyen, amibe mindig szívesen hazarepülnek azok, akik elhagyták azt, bárhol is lennének.”

hetősége.

Az emberek egy nagy része valamiért elmaradozott a templomtól. Miközben lelkileg hiányos az életük, megjelennek a problémák.

Megtapasztalhatják, hogy a lustaság, a téves kényelem kárukra válik. Ha tudják mi a helyes, mit kellene tenniük és mégsem teszik, megérkeznek a betegségek, bajok, frusztráció... A fizikai lustaság kihat a lelkiekre és a testre egyaránt. És végre elkezdik keresni az egészség visszanyerésének lehetőségét s annak megőrzését.

A szakrális maraton az egész embert segíti egészségessé lenni. Megtanít, hogy testünket tiszteljük, óvjuk, hogy szolgálhassa a lelkünket és szellemünket. Megtanít, hogy ne ártsunk magunknak. Egyfajta testi, lelki és szellemi higiéniára segít. S a jó dolgokra mindig van mennyei segítség is - vallja a mérnök sportoló! A Fennvalóval tovább jutunk, látjuk életünk zarándokútján a jeleket, Ő jól időzít. Nála nincs véletlen, minden jól van programozva, a javunkra és egészségünkre.

Ez adja a zarándok sportolónak a biztonságot, hogy tegye, ami jót akar. Bogya Zoltán vallja, hogy a sportban nem lehet a határokat a test bosszúja nélkül túlfeszíteni (max.

5%-nyira). Lelkiek szükségesek - különösen 50 év felett! A lelki oldal növeli meg a lehetőségeket. Ezt bizonyítja számára a sport, aki 50 évig készült arra, hogy az utóbbi 8 évében a korábban lehetetlennek tűnőkig szaladjon, guruljon.

Bogya Zoltán, aki eddig csak nonverbálisan közölt a sport jótékonyságáról, most már szóbeli élménybeszámolókat tart mindenfelé. Megosztja tapasztalatait, ahogy újra egészségre lelt, a test, lélek és szellem harmóniájára. Vallja, a sport számára életstílus, életvitel, mely rendszerezettséget kíván.

A rendszerezettség pedig megőrzi az ember egészségét.

László Rezső OSPPE

gyerekoldal

a majomról és a teknősbékáról Egy forró, nyári délután tréfáskedvű majom ringatózott egy pálma ágain. Olykor-olykor szakított egy gyümölcsöt, és elégedetten majszolgatta. Arra mászott egy teknősbéka, súlyos páncéljával nehézkesen vánszorgott a melegben. Amikor meglátta a majmot a fán, felszólt neki: – Testvér, ugyan hajíts le már egy kis gyümölcsöt, nagyon megszomjaztam!

A tréfás kedvű majom azonban így válaszolt: – Eszembe sincs, ha gyümölcsöt akarsz, mássz fel érte magad!

A teknős majd elepedt a szomjúságtól, ezért újból kérlelte, de a majom nem állt kötélnek, mind csak mondogatta, más�szon fel a fára, aki gyümölcsöt akar. Végül azonban elunta hallgatni a teknős könyörgését, lehajított egy gyümölcsöt, és a páncélos nyomban befalta. Nagyon ízlett neki, mert édes és nedvdús volt, ám még mindig szomjazott, ezért nyomban felszólt a majomnak: – Légy olyan jó, dobjál még egy keveset!

A majom most már méregbe gurult, füle botját sem mozgatta, hiába esdekelt a teknős. A szerencsétlen állat végül elszánta magát, hogy felmászik a fára, de valahányszor nekiveselkedett, mindig visszahuppant a földre.

A majomnak közben elpárolgott a haragja, s mert nemcsak vígkedélyű fickó volt, hanem jószívű is, megmutatta neki, hogyan másszék fel a törzsre. Ám ez sem segített. A teknős minduntalan visszapottyant a földre.

– Testvérkém, látod, nem vagyok képes felmászni, lehúz a nehéz páncélom, jöjj, segíts felkapaszkodnom! – szólt újra a majomhoz.

A majomban megint felülkerekedett a huncutság, lekúszott, a nyakába vette a teknőst, úgy vitte fel a fára.

– No, most aztán itt vagy, jóllakhatsz gyümölccsel, de aztán nézd, hogyan kerülsz vissza a földre, rám többé ne számíts! – szólt a majom, és azzal kereket oldott.

(Népmese)

Állathírességek 1987 óta követhető a világ tévéképernyőin négy fiatal teknősbéka harca a gonosszal. (Mutánsok, azaz egy radioaktív sugárzás hatására a kis teknősbékák 1,60 méter magasra nőttek, kigyenesedve járnak és beszélni tudnak.) Ők a híres Nindzsa teknősök. Nevüket is megtudhatod, ha az alábbi kódtáblát használva a számok helyett figyelmesen beírod a betűket.

A = 1 G = 7 M = 13 T = 19 B = 2 H = 8 N = 14 U = 20 C = 3 I = 9 O = 15 V = 21 D = 4 J = 10 P = 16 Z = 22 E = 5 K = 11 R = 17 X = 23 F = 6 L = 12 S = 18 Y = 24 Az első Nindzsa teknős neve: 12 5 15 14 1 17 4 15 A második Nindzsa teknős neve: 17 1 6 6 1 5 12 12 15 A harmadik Nindzsa teknős neve: 4 15 14 1 19 5 12 12 15 A negyedik Nindzsa teknős neve: 13 9 3 8 5 12 1 14 7 5 12 15

Írd meg, ha tudod a választ!

1. Szerinted a mesebeli majom valóban segítőkész volt? Indokold meg válaszodat!

2. Szerinted hogyan jött le a mesebeli teknős a gyümölcsfáról? Vagyis írj a mesének egy más befejezést!

3. Az évnek egy napján nálunk, embereknél is szokás és elfogadott tréfát űzni egymással (természetsen figyelve, hogy meg ne bántsuk embertársunkat!) Melyik ez a nap?

4. Mi a nevük a Nindzsa teknősöknek?

5. Járj utána, kiknek a nevét viselik a Nindzsa teknősök! Írd meg, mit tudtál meg róluk!

(Válaszodat ide várom: lorinczevakatalin@yahoo.com vagy: 530211, Csíkszereda, Márton Áron u. 80.)

Várom leveleiteket, Katóca

Tudtátok, ho gy

a CSIMPÁNZ OK, akárcsak az ember, arc ki tudják feje kifejezésükkel zni érzéseike is t és lelkiállapo közös tulajdo tukat? A mási nság az esz k kö zhasználat é rűbb, kezdetle s az egysze ges eszközök készítésének többek közö képessége. Ez tt azért lehets éges, mert a velykujját sze csimpánz a hü mbe tudja fo rdítani a mut atóujjával.

13

gg

derűs oldal

A cég igazgatója behívja az újonnan felvett munkatársat: - Már megbocsásson, de Önéletrajzában azt állította, hogy öt év szakmai gyakorlata van, - Hány órát alszol egy nap, Móricka? - kérdezi az viszont most a tudomásomra jutott, hogy ez az első munkahelye! iskolaorvos.

- Elnézést főnök, de az álláshirdetésben azt ír- Két-három órát. ták, jó képzelőerővel rendelkező alkalmazottat - Jajj, de hát ez nagyon kevés! keresnek...

- Mind az öt órán nem merek aludni.

- Hat lába van, mégis megbotlik. Mi az?

-?

- Lovasrendőr.

- Bíró úr, kérem, szeretném szeptemberben letölteni a A cég igazgatóhelyettesének felesége váratbüntetésemet! lanul betoppan a férj irodájába, és ott találja - Miért? a titkárnőt a férfi ölében.

- Mert akkor látogat hozzánk az anyósom.

A férj pillanatnyi habozás nélkül elkezd diktálni: - Bíró úr, nem voltam én részeg, amikor volán mögé - ... és összefoglalva uraim, hiány ide, hiány oda, ültem, csak egy kicsit kapatos! itt, az irodában nem vagyunk képesek tovább- Ó, az más! Akkor nem 1 hét börtönre ítélem, csak ra is egyetlen székkel ellátni a feladatunkat. hét napra!

Bíró a vádlotthoz: Egy férfi és egy nő állnak egymás mellett egy - Kéri a következö kérdést, vagy megáll három évnél? koktélpartyn. A nő ránéz a férfira és megjegyzi: - Tudja, Ön nagyon hasonlít a harmadik fér- Tanú, maga látta, hogy a vádlott és a sértett szék- jemre. kel támadott egymásra?

- Tényleg? Hányszor volt már férjnél?

- Láttam, bíró úr.

- Kétszer.

- És miért nem avatkozott közbe?

- Bíró úr, kérem, nem volt több szék a kocsmában.

Bálint Lajos nyugdíjas érsek atyát meglátogatNagyothalló elítélt a bíróságon: ta egy pap ismerőse és megkérdezte: - De bíró úr, nem gondolja, hogy mégis csak sok lesz - Hogy élnek itt, Marosfőn érsek úr? az az öt év?

- Úgy élünk itt, mint II. Rákóczi Ferenc fejedelem - Mondom kötél! és Mikes Kelemen Rodostóban. Csak én nem vagyok fejedelem, Mikes pedig nem ír leveleket.

Két koma beszélget a kocsmában, azt mondja az egyik: - Én innen akármikor megyek haza, otthon még éjjel kettőkor is enyém az utolsó szó!

- Hogyhogy?

- Úgy, hogy bemegyek, köszönök, aztán nem válaszol senki.

A bolondok házában az egyik ápolt kedveskedni akar az új orvosnak: - Tudja, doktor úr, hogy mi magát mindannyian sokkal jobban szeretjük, mint az elődjét?

- Valóban? És miért?

- Valahogy olyan közülünk valónak érezzük...

Híveink segíthetnek,

Asociatia „Salus Communis” Cod Fiscal: 14611985, Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, Ag. BCR M-Ciuc.

ha adójuk 2%-át ide utalják:

A formanyomtatványokat le lehet tölteni a https://www.anaf.ro oldalról.

14

rejtvények és megfejtők

Keresztrejtvény „ Uram, a békét add meg, és / ismerni Téged a földön:/ szereteted, igazságod/ ...“.(Indiai keresztény ima Tóth Sándor fordításában).

Az ima utolsó két sora a rejtvény vízszintes 1. és függőleges 30. számú soraiban található.

A februári keresztrejtvény megfejtése: Vízszintes1: „... és nincs soha vége. / ezerszer Függőleges 22: feszülök fel a keresztre Helyes megfejtők: András Erzsébet–Lövéte, Boros Klára-Csíkszentkirály, Butyka Ilona–Nagybánya Baricz Rozália–Borzont, Csergő Aranka–Székelyudvarhely, Dávid Imre– Kézdivásárhely, Demes Mária-Csíkszereda, Fülöp Hajnal-Madéfalva, Fazakas Ilona-Kézdivásárhely, György Ilona Csíkszereda, György Ferenc-Csíkszereda, Halmi Ibolya–Marosludas, Hajdú Gabriella-Csíkszereda, Kovács Erzsébet– Kézdivásárhely, Kardos Mária– Szőkefalva, Kozma Éva-Gyergyóújfalu, KissÉva-Kézdivásárhely, Madaras Vilma-Csíkszereda, Márton Erzsébet-Csíkszereda, Molnár Margit-Madéfalva, Róth Zoltán Vilmos–Csíkszereda, Szőcs I. JózsefMadéfalva, Szentes Hunor-Madéfalva, Tomanek Erzsébet–Medgyes, Tempfli Mária-Kézdivásárhely, Séra Xántusz Katalin-Kézdivásárhely, Vitos AntalCsíkszentmárton, Varga Katalin–Temesvár.

A megfejtéseket március 25-ig várjuk!

(Szent Kereszt Plébánia 530230 – Csíkszereda, Kossuth L. u. 38. Hargita megye) A megfejtők között könyveket sorsolunk ki!

Szerencsés megfejtőnk: Csergő Aranka–Székelyudvarhely

Vízszintes: 12. Eme szaggatottan való rikoltozás.

13. Brit. 14. Anglia fővárosából való. 15. Valaminek a felületére írt valamit. 16.

Spanyol, német és kubai gkj. 17. Nádszálak! 18. Forint, röviden. 19. ... ewig– Weibliche (az örök asszonyi) – németül. 20. Gallium, kén és oxigén vegyjele.

22. Erre a helyre. 24. Román névmás női alakja. 25.

Harcban meghaló. 27. Csillámos agyagmárga. 29. A természetes logaritmus jele.

30. Véradóval kapcsolatos.

32. Énekkar tagja. 35. Kezd emlékezni! 36. A jelzett személynek. 38. Szívásra való szerv. 39. Zokogni kezd! 40.

Az első magyar nyelvű hírlap szerkesztője (Mátyás).

42. Német irodalomtörténész (Wolfgang). 43. Egy kicsit rápereg! 45. Kettőzve: a vizek városa. 46. Strucctollak! 48. Belga, thaiföldi és ománi gkj. 49. Pajkos fiú.

51. A névnapját december 22-én ünneplő nő szintén.

53. Brit. 54. Apróra vagdalt, pirított szalonna.

Függőleges: 1. „Fölösleges dolog sütnie oly nagyon, / A juhásznak úgyis nagy ... vagyon!“ – Petőfi Sándor: János vitéz. 2. Valamely közösség, korszak nyelvi formát öltő termékeinek összessége. 3. Nem létezik. 4.

Dodonában (görög jóshely) található! 5. Német nyelvű, cseh író, „Az ellopott város“ írója (Kisch Erwin). 6. Becézett Nándor. 7. Egy kicsit vaksi! 8. Nem engedi mozdulni, leesni. 9. Egy kicsit megdobná! 10. Eme kecske kicsinye.

11. Mózes öt könyve, az Ószövetség egy része. 18. Valaki, valami irányába fordulva. 21. Zajtalanul, lopakodva menő. 23. Albán cigarettamárka. 24.

Márvány feliratát rajzolattal díszíti.

26. Észak-európai pénzegység, a korona századrésze. 28. Egyén, személy – románul. 29. Filmet vetítve bemutató.

31. A hal petéje. 33. Kicsi ragadozó, amely a menyétfélék családjába tartozik. 34. A sorban következő silbak.

37. Szamárhang. 39. Hegyikecske. 41.

Román alagút! 44. A társadalmi rend ellen lázadó, agresszív csoportokba verődő, feltűnő öltözködésű és hajviseletű fiatal. 45. Mondanivalójához kiegészítésül hozzátesz valamit. 47.

Lábbeli. 50. Kozmás bejárata! 51. ...

- ... melegséged – Ady Endre-vers. 52.

Kenneth Loach filmje 1969-ből.

Készítette:

Korodi Zoltán – Tusnádfürdő

Oltárra emelt barátaink, februári megfejtés: 1. Görög nemzetiségű 2. Nursiai Szent Benedek 3.

Szűz Mária oltalmába. 4. Páduai Szent Antal.

5. Szent Erzsébet lelkivezetője (gyóntatója) volt.

Helyes megfejtők: György Ferenc-Csíkszereda, Halmi Ibolya-Marosludas, Tempfli Mária-Kézdivásárhely.

A megfejtéseket márciusi 25-ig várjuk!

Azokat a kedves előfizetőket, akik postán küldték a havilap előfizetési árát, arra kérjük, hogy ha mód van rá, banki átutalással folyósítsák az ös�szegeket, megjelölve a nevet és a darabszámot is. Bankszámlaszámunk az előző oldalon fel van tüntetve. Megértésüket köszönjük!

Hálásak vagyunk a Jóistennek, hogy a Hargita Gyöngye nemcsak a fizikai szomjúságot oltja, hanem a lelki szomjúságra is ad segítséget.

A Hargita Gyöngye a szomjas öröme!

15

Pilinszky János

Tél és tavasz közt Hogy tél volt: az első tavaszias napsütésben derül csak ki igazán.

A szokatlanul éles ragyogásban mintha tussal húzták volna ki a téli utcák rajzát, mindent szürkének, fáradtnak és gyűröttnek látunk. Vállunkon mázsás a télikabát; a kirakatok üvegét mintha sűrű por lepné; az utcák sárosak; arcunk színe valószínűtlenül sápadt és fehér. Vitaminhiány, mondjuk, klorofillhiány. S mindezt a tavasz előhírének ragyogásában tapasztaljuk meg először.

A természet újjáéledése a tél legszembetűnőbb külszíne, a természet halandóságának legszembetűnőbb burkán át közeledik felénk. Az égbolt vadonatúj kékjét kopár ágak rácsai fogadják.

S ugyanezt a képet mutatja a liturgikus év megfelelő időszaka, ha hasonlíthatatlanul mélyebb tartalmak színe alatt is. A nagyböjt komor gyászát a keresztény reménység emelkedő hullámai feszítik.

Valamikor a tanítványokat is a feltámadás öröme a halál legszembetűnőbb jegyei közt érte.

A sírbatétel, a keresztlevétel kopár tényei után.

A halál mozdulatlansága után, mi őket is megbénította, halott Mesterükhöz hasonlítva őket.

Nem lázadoztak, még csak nem is panaszkodtak.

Egyszerűen tovább szerettek. Tovább szerették a halottat, kit életében talán nem mindig tudtak követni.

S itt – a szeretet e „sötétjében” – veszik hírül, hogy akit szeretnek: föltámadott. Szakasztott úgy, ahogy azóta is egyedül itt, a szeretet csendjében, „sötétjében” tapasztalhatja meg ki-ki közülünk a föltámadás fokozhatatlan intimitását, mivel ez a feltámadás véghetetlenül csendes, s akár a tanítványokra az első húsvét hajnalán, azóta is szinte észrevétlenül köszönt ránk.

Csendesen, mivel isteni, és észrevétlenül, mivel mindennél hatalmasabb.