Erdélyi keresztény családok lapja
X. évf. 9. szám
2019. szeptember
A kimondott szó és az idő értékelése Szeptember: Kassai vértanúk (1619). Kisboldogas�szony. Iskola. Szűz Mária neve. Szent Kereszt felmagasztalása. Szent Mihály. Isten Szolgája Márton Áron. Sok mindent magához ölelt szeptember, az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban. E hónap neve a latin septem szóból ered, melynek jelentése hét, mivel eredetileg az év hetedik hónapja volt a római naptárban. Amióta nem márciussal, hanem januárral kezdték az évet, így került hátrább. Szeptember a septem artes liberales nevét is eszünkbe juttatja. A hét szabad művészet a középkori latin iskola két csoportját foglalta magában, a triviumot és a quadriviumot. Szabad szellemi munkát jelölt, amit nem pénzszerzés céljából műveltek és e fakultás az egyetemi oktatásra készítette fel a tanulni vágyókat. Az egyház kezdettől fogva plébániális iskolákat nyitott, hogy a nevelés és az oktatás által segítse a gyermekeket és fiatalokat, hogy személyiségük kibontakozhasson, s teljes emberi és keresztény életet élhessenek. Számos szerzetesrend igyekezett valóra váltani Jézus áldó mozdulatát a tanulók életében (Mk 10,14-16). E téren a bencések, ciszterek, domonkosok, ferencesek, pálosok fáradoztak, az újkorban pedig kitűntek a piaristák, szaléziek, vincések, orsolyák stb. A nevelés és oktatás terén egy fontos karizmára, a szó és az emberi idő értékére szeretném felhívni a figyelmet. Wass Albert Nag yapám tanítása c. elbeszélésében írta, hogy nagyapjától tanulta egyik legfontosabb tudását, a kimondott szó és az emberi idő értékét. Már iskolába járt, amikor egy este ezt mondta nagyapja: „Holnap ne jöjj haza az iskolából, hanem eridj eg yenest le a tóhoz. Városba kell mennem, de napnyugtára ott várok reád a szokott helyen, a füzes alatt.” „Ott leszek!” – ígértem örömmel. Másnap a tanítóm tudtomra adta, hogy fölvett az évvégi versenyekre készülő csapatba, mint futót és távugrót. Nagy kitüntetés volt ez! Mihelyt vége volt a tanításnak, fölsirültem néhányad magammal a temető melletti legelőre ugrást gyakorolni. Úgy belemelegedtem a versenyzésbe, hogy bizony sötét este volt már, mire hazaértem.
Nagyapám ott várt a tornác sötétjében. Bé se engedett a házba. – Ülj le oda a padra! – mondta kurtán. Leültem. Ő állva maradt. Idefigyelj! – mondta –, ha egyszer megígérted valakinek, hogy ekkor és ekkor itt vagy amott leszel, és nem vagy ott időben, csak két mentséged lehet: meghaltál, vagy olyan beteg vagy, hogy mozdulni se tudsz! Hogy nem haltál meg, azt látom. Nos, mi a betegség, hadd hívjam a doktort?! Elmondtam neki nagy szorongva ott a sötétben, hogy mi történt. Nagyapám megszólalt. – Idefigyelj! Mi, Wassok nem dobáljuk ide-oda a szavakat meg az ígéreteket. Ha mi mondunk valamit, az áll, mint a sziklakő. Ha mi a szavunkat adjuk, azt tartjuk is, ha belepusztulunk is! Érted? Majd így folytatta: – Látod itt a mellényem zsebében az aranyórát? Nagyapámtól kaptam, amikor leérettségiztem. Amikor leérettségizel, a tied lesz. Ez az óra számomra minden csecsebecsénél értékesebb. De ellophatod. Vis�szaadhatod, vagy megtérítheted az árát. Ellophatod valakinek a lovát, a tehenét, ökrét, vadászpuskáját. Mindenét ellophatod és visszaadhatod vagy megtérítheted az árát. De egy valamit, ha ellopsz valakitől, nem térítheted meg soha. S ez az idő! Ha valakinek az idejét lopod, azt úgy megloptad, hogy soha jóvá nem teheted. A várakozásban, a figyelmeztetésben eltelt időt semmi hatalom a földön nem hozhatja vissza. Nincs, eltelt, vége. Örökre elveszett, és te voltál az, aki a jóvátehetetlen veszteséget okoztad. Érted? Értettem. Úgy megértettem, hogy attól a naptól kezdve, ha valakinek szavamat adom, akkor már ott vagyok öt perccel azelőtt, ahogy erre drága jó nagyapám tanított. Az iskolakezdés jó alkalom, hogy erre is figyeljünk, és kérjük a Szentlélek segítségét, hogy senkinek az idejét ne lopjuk el: sem a tanárét, sem a diákét, sem a családét, sem a társainkét. Kedves Olvasó, mi továbbra is maradjunk megbízhatóak a kimondott szó és az idő értékelésében. Munkatársaim nevében is szép őszi napokat kívánok, a főszerkesztő
KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi keresztény családok lapja. Kiadja:
2
Salus Communis Egyesület. Nyomtatás: Tipographic nyomda. Fővédnök: Tamás József segédpüspök. Főszerkesztő: Dr. Darvas-Kozma József. Szerkesztők: Balázs Tünde, Sárközi Sándor. Lapterjesztő: Sárig Annamária, Keresztes Enikő. ISSN: 2558-8389, Elérhetőség: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/ fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia M-Ciuc.
Imaszándék szeptemberre:
Imádkozzunk, hog y a politikusok, tudósok és gazdászok eg yütt munkálkodjanak a világ tengereinek és óceánjainak megmentéséért.
Ég és Föld között Istennel
SZENT GELLÉRT Szent Gellért az egyik legismertebb „magyar” szentünk. 1. Mikor, hol és milyen családból származik? Mi volt eredeti neve? Édesanyjáról nincs adatunk, édesapját megölték a jeruzsálemi zarándoklat alatt. Gyermekkorát kolostorban töltötte, majd édesapja példáján ő is a Szentföldön kívánt megtelepedni. 2. Hol töltötte g yermekkorát, hol tanult, majd milyen tisztséget töltött be és mi állt jeruzsálemi szándéka hátterében? Kolostori, szerzetesi és tanulmányi éveit a papság felvételével koronázta meg. 3. Hány éves volt ekkor? A kolostor apátja, Vilmos tanításra szemelte ki, ezért újabb tanulásra küldte. 4. Hova és hány évre küldték tanulni? Visszatérve onnan, rövid ideig apát lesz. 5. Miért csak rövid ideig? A még fiatal szerzetespap, Gellért, el is indult a Szentföldre 1015 februárja közepén, de egy vihar elsodorta Isztria tartományába. 6. Kivel találkozott itt, aki Mag yarországra hívta? Magyarországra érve több időt töltött Anasztáz pécsváradi püspöknél, aki felismerte Gellért kiváló tanítói egyéniségét. 7. Hol mutatják be Szent István királynak?
Szent István azonnal rábízza fia, Imre herceg nevelését, Gellért ellenkezése dacára, hét évig marad a herceg nevelője, utána a Bakonyban remetéskedik és ír. 8. Melyik műve maradt ránk? Később a király rábízza a Csanádi püspökség megszervezését, ahol sokrétű, tevékeny és gyümölcsöző egyházépítésbe kezd. 9. Mikor került erre sor? Szent István király halála után nem engedelmeskedett Aba Sámuel királynak, ami előkészítette vértanúságát. 10. Hol és mikor történt a vértanúsága, kik által, és mikor van az emléknapja?
1. 980 április 23-án született Velencében, gazdag patrícius családban. Eredeti neve: Györg y, majd apja nevén Gerardo. 2. Gyermekkorát a Helyes velencei Szent Györg y bencés monostorban töltötválaszok te, ahol tanult majd később apát lett. Eredetiben az előző tanulmányozta Szent Jeromos iratait. 3. 25. 4. lapszámban Bolognába, öt évre. 5. Mert lemond régi vág ya feltett miatt. 6. Gaudentius pannonhalmi apáttal takérdésekre lálkozott, aki Szent István király felé irányította. 7. Székesfehérváron, augusztus 15-én. 8.
Deliberatio. 9. 1030-ban. 10. 1045. szeptember 24-én a Kelen, ma Gellért heg yről a mélybe dobták a Vata féle lázadás résztvevői. Emléknapja ezen a napon van, szeptember 24-én. Helyes meg fejtők: Szabó Gabriella – Csíkszereda, Kovács Emőke - Szárheg y, Szász József – Dézs, Kedves Piroska – Csíkszereda. 3
Az 1867-es kiegyezés után a liberalizmus az emberek tekintetét a földiekre irányította. A hatalom minden olyan intézetnek, ami az egyházhoz tartozott vagy vele kapcsolatos volt, azt szekularizálni akarta, és egyszerűen mellőzte. Ebben a korban a hithű emberek megmozdultak és országszerte megindult a belső, lelki újjászületést megcélozó egyesületek szerveződése. A katolikus restauráció egyik ilyen egyesülete az Oltáregylet, amely Erdély szerte is áldásos munkát fejtett ki. A Budapesti Központi Oltáregyesületet 1859. november 6-án Tratwein Nepomuki János piarista atya és gróf Cziráky Jánosné alapították. Kezdetben szerény egyesületnek tűnt, amely havonta a budapesti Angolkisasszonyoknál jön össze imaórára, és főfeladatának tartja a szegény plébániák ellátását templomi ruhákkal és felszerelésekkel. Az alapítóatya elhunyta után az egyesület Kanter Károlyt választotta lelkiatyjának, aki az Oltáregyesületet „az Eukarisztia iránti buz galom misztikus közösségévé”, igazi nagy lelki mozgalommá szélesítette ki. 1898-ban meggyilkolták Erzsébet királynét. Ekkor határozták el, hogy engesztelésül a bűnökért, Erzsébet királyné emlékére Örökimádás-templomot építenek. A templomépítésének feladata 1899-ben az Oltáregyesület országos elnökasszonyára, őrgróf Pallavicini Edéné gróf Majláth Etelkára, Majláth erdélyi püspök nővérére hárult. A baráti szálak és családi kötelékek által izmosodott meg Erdélyben a szép múltú oltáregylet. Már a magyar Millennium (1896), főleg a századforduló Szentéve felszította az erdélyi római katolikus közösségekben a megújulás vágyát. Így, a 20. század 4
hajnalán az országos szinten központosított alakulatok szinte mind megtalálhatóak Erdélyben. Mailáth püspök óhajára 1898-ban megalakult Gyulafehérváron az első oltáregylet, és e köré felzárkoztak az egyházmegye már meglévő egyesületei. Az oltáregylet két célt tűzött maga elé: az egyik, hogy az igazi vallásosságnak követője és terjesztője lesz azáltal, hogy tagjai az Eukarisztiából táplálkoznak, és a másik cél, hogy a szegény templomokat támogatják. Majláth püspök atyai támogatását, és a püspök édesanyja különös pártfogását élvezték. Az oltáregyletben minden tag a szent egyenlőségben dolgozott. Havi gyűléseivel, ájtatosságaival, előadásokkal, kiállításaival, lelkigyakorlatok szervezésével tekintélyes részt vállalt a katolikus öntudat kifejlesztésében. Mivel az Oltáriszentség a papi buzgóság és a hívek lelki életének alapja és forrása, ezért az „eucharisztikus püspök” 1901-ben felhívással fordult papjaihoz és híveihez, hogy körülményeikhez képest alakítsák meg az oltáregyesületeket. Ezt a nagy titkot a hívek megértették és megszerették, ezzel a papok lelkipásztori működésüket biztos alapra fektették. 1902-ben 55 fiókegyesület 8364 taggal tartozott a gyulafehérvári központhoz, és Gyulafehérváron Jézus Szíve ünnepén (június 6.) Eucharisztikus Kongresszust tartottak. 1905-ben már 94 fiókegyesület 14.000 taggal buzgólkodott. Az egyházközségekben nőtt a gyónók és az áldozók száma. A Szeplőtelen Fogantatás dogma kihirdetésének félszázados jubileuma emlékére 1904. május 5.–7. között. Kézdivásárhelyen Majláth püspök úr védnöksége és részvétele mellett eucharisztikus ünnepet tartottak. Felemelő, hogy a kiállított tárgyakat 46 plébániának és intézmény megsegítésre adományozták.
A nagy háborút követően az Oltáregyletek tovább működtek, és hosszú vajúdás után, 1928-ban a főpásztor a kolozsvári Oltáregyletet tette meg az egyházmegye főegyesületévé. Az új központ erőteljes szervezésbe kezdett. Az impériumváltozás nagyban akadályozta az erdélyi egyesületi életet. Elsőként 1921-ben megalakult Kolozsvárott az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség. Az erdélyi katolikus nőmozgalom irányítására 1926-ban Aradon megalapították az Erdélyi Katolikus Nőszövetséget, ami a Szociális Testvérek Társasága vezetése alatt állt. Mindkét szövetség célja volt: az evangélium szellemében végzett hitbuzgalmi, tudományos, irodalmi és szociális-karitatív munka által egyesíteni Erdély katolikusait, fejleszteni közöttük az egyház iránti hűséget.
A különféle egyházi egyesületek a plébániális lelkipásztorkodás mellett erősítették a hitéletet. Számuk igen nagy volt, működésük is sokfelé ágazó. Az egyesületek munkája és pozitív hatása nagyban függött a jó szervezéstől és irányítástól. A tények és a korabeli tudósítások arról szólnak, hogy Erdélyben majdnem minden plébánián volt Oltáregylet és Rózsafüzér-társulat. A Katolikus Népszövetség és a Katolikus Nőszövetség „az eg yesületek sokaságában cselekvésbeli és erőbeli eg ységet hozott, irányított, segített.” 1928 júniusában a Nőszövetségi kongresszuson megjelentek a szomszédos egyházmegyék képviselői is, és a főpásztorok engedélyezték kiépíteni az országos szervezetet Kolozsvár központtal, a Rákóczi u. 29-ben. Magába foglalta a szociális, hitéleti, ifjúsá-
5
gi, falu, munkásnő szakosztályt, melyhez 1942-ben 1300 helyi egyesület kb. 80.000 tagja tartozott. Az Erdélyi Katolikus Nőszövetség tagjai az 1948-as betiltás ellenére, szerény formában, de tovább tevékenykedtek nagyobb és kisebb egyházközségekben, mint az Oltáregylet tagjai. Igaz, rejtett körülmények között, de ragaszkodtak kialakított programjukhoz: továbbra is vezették a szentségimádásokat, rózsfüzér társulatokat és díszítették templomainkat. Segítettek az elsőáldozás idején, vállalták az úrnapi oltárok készítését. Működésük nagyban függött a helyi plébánostól. 1999-ben egyházi keretek között Brassóban újraalakult az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egyesülete néven, amelynek mottója: „Hitben, szeretetben és jóra való tettekben eg yütt!” A 20. éve megújult Egyesület augusztus 26.–28. között tartotta éves közgyűlését Csíksomlyón, felelevenítve múltját és célját. Ezúttal felhívással fordul az erdélyi egyházmegyék főpásztoraihoz és plébániáihoz, hogy ahol még nem
működik Oltáregylet-Nőszövetség, ott segítsenek és hozzák létre. A plébános ismertesse az egyházközség nőtagjaival a közös célokat, és lássanak munkához. Hogyan tegyük? Szólítsuk meg a plébánost, ismertessük célunkat, ajánljuk fel szolgálatunkat. Mondjuk el, hogy mi miben hiszünk, miért csináljuk azt, amit csinálunk vagy amit akarunk. Ezután a közösség nőtagjaival is közöljük. Mondjuk el, hogy hiszünk abban, hogy mindazzal amit teszünk, mi a jó változást szolgáljuk. Tevékenységünk által sokak szívét gazdagítjuk, örömet szerzünk, és az embereket jobbá, családiasabbá tesszük. Mindezt Isten segítségével, hitünk alapján, az oltár és a templom körül a közösségben a plébános áldásával. Közösen remek dolgokat vihetünk végbe, ez is egy lehetőség. Akarsz-e te is valami szépet tenni? Írásban jelentkezni lehet a plebcsik@gmail.com címen. Az ERKNE nevében, Dr. Darvas-Kozma József, országos lelkivezető
I. Fejezet:
II. Fejezet:
Az Oltáregylet-Nőszövetség célja
6
Az Oltáregylet-Nőszövetség összetétele és
1.§. A legméltóságosabb Oltáriszentség buzgó, szervezete 1.§. Az Oltáregylet-Nőszövetség elnöke a minrendszeres imádása és engesztelése. denkori plébános, világi elnökét az évi közgyűlésen 2.§. A szentségi hitből fakadó szentáldozás gyaválasztják a felvett tagok. korlata és terjesztése. 3.§. Szentségimádások és az Oltáriszentség liturgikus ünneplésének megszervezése, mint a III. Fejezet: plébánia örökös szentségimádási napja, a hónap Az Oltáregylet-Nőszövetség tagjai 1.§. Az Oltáregylet-Nőszövetség tagjai, akik az első vasárnapi szentségimádási óra, az Úrnapi Oltáregylet-Nőszövetségbe az alább felsorolt feltékörmenet. telek mellett felvételt nyertek. 4.§. Az első szentáldozásra készülő gyermekek 2.§. Ahhoz, hogy valakit az Oltáregylet-Nőszöfelkészítésében, és az első áldozási ünnepség megvetségbe fölvegyenek, szükséges: szervezésében való segítségnyújtás. 1. hogy írásban kérje felvételét; 5. §. A templom ékesítése, és a szegény templo2. tizennyolcadik életévét betöltött személy legyen; mok támogatása. 3. az egyházközséghez tartozó katolikus, megbérmált 6. §. A hitélet kibontakoztatása.
és a legszentebb Oltáriszentséget magához vett személy legyen, s éljen hitéhez és vállalandó kötelességéhez méltó életet; 4. ne kösse semmilyen törvényesen kiszabott vagy kinyilvánított kánoni büntetés. 3.§. Az új tagok felvétele a plébániatemplom örökös szentségimádási napjához közel eső vasárnap vagy az Oltáregylet, Nőszövetség alapításának napját követő vasárnap ünnepi szentmiséjének keretében történik, amikor a jelöltek fogadalmat tesznek és áldásban részesülnek. A régi tagok ez alkalommal megújíthatják fogadalmukat. 4.§. Tagságát elveszíti, aki a fenti feltételeknek nem felel meg vagy írásban jelzi kilépését. 5.§. Az Oltáregylet-Nőszövetség – mint testület – a plébánia keretén belül végzi a karitatív-szociális és kulturális munkát, és együtt működik testvér keresztény Oltáregylet-Nőszövetségekkel. Csatlakozhat az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egyesületéhez. 6.§. Önálló jogi személyiségre igényt nem tarthat, mivel az egyházközség keretén belül működő hitbuzgalmi alakulat. Anyagi alapja lehet, amit bankszámlán őriznek. IV. Fejezet:
A tagok jogai és kötelességei
1.§. A tagok részesei mindazon szentmisék kegyelmeinek, amelyeket az egyházközség plébánosa előzetes hirdetéssel végez az Oltáregylet-Nőszövetség élő és elhalt tagjaiért. 2.§. Testületileg jelennek meg az Oltáriszentség tiszteletére rendezett ünnepségeken és körmeneteken. 3.§. Képviselőt küldhetnek az egyháztanácsi gyűlésekre, hogy az egylet céljának elérése érdekében az egyháztanács az egyházközség költségvetésében a szükséges pénzösszeget megszavazza és munkájuk végzéséhez az egyháztanács segítségét kérje. 4.§. A tagok kötelessége az Oltáregylet-Nőszövetség céljának megvalósítása (I. Fejezet). 5.§. Kötelesek havonként egy órát az Oltáriszentség imádására felajánlani és lehetőleg részt venni a hónap első vasárnapi szentségimádáson. Szentségimádási kötelezettségüknek akkor is eleget tesznek, ha fél órát az Oltáriszentség előtt magán áhítatban töltenek és a másik félórát a közös ájtatosságon való részvétellel egészítik ki. Akadályoztatás esetén, az imaóra otthon is elvégezhető. Mindezen ájtatosság, bár egyetlen tagot sem kötelez bűn terhe alatt, de a mulasztás sok kegyelemtől fosztja meg az indokolatlanul távolmaradókat.
6.§. A tagok kötelessége felügyelni a liturgikus tárgyak és ruhák tisztaságára, épségére és karbantartására. Szükség szerint azokat javítani, az elavultakat a leltárban való megjegyzéssel kiselejtezni, újabb beszerzéseket eszközölni. 7.§. Az Oltáregylet-Nőszövetség tagjai tevékenységi köréhez tartozik a templomi berendezési tárgyak (oltár, ambó, tabernákulum, keresztelőkút, szenteltvíztartó stb.) tisztaságára felügyelni, az oltár díszítése, Úrnapi oltárok előkészítése és a körmenet megszervezése. 8.§. Az Oltáregylet-Nőszövetség tagjai fokozottan törekszenek a sajátosan keresztény erények gyakorlására, egymással a testvéri közösség ápolására. A csoportmunka végzése közben mindig fülükben cseng Szent Pál apostol felszólítása: „Ami a testvéri szeretet illeti, leg yetek g yöngédek, tiszteletadás dolgában leg yetek előzékenyek” (Róm 13,10), és az Úr Jézus tanítása és példája az Oltáriszentség alapításának estéjén: „Ha tehát én, az Úr és Mester, megmostam lábatokat, nektek is mosnotok kell eg ymás lábát. Példát adtam nektek: amint én tettem veletek, ti is úg y teg yetek” (Jn 13,14-15). Kötelesek az Oltáregylet-Nőszövetség és egymás jó hírét a kívülállók előtt megvédeni. 9.§. Az egyházközség minden tagjával, társulatokkal kötelesek a jó viszonyt ápolni Szent Pál buzdítása szerint: „Éljetek eg yetértésben. Ne leg yetek fennhéjázók, hanem alkalmazkodjatok az eg yszerű emberekhez. Ne leg yetek magatokkal eltelve.” (Róm 12,16). 10.§. A tagok munkájuk jó végzése érdekében kötelesek szervezett előadásokon, rendezvényeken részt venni. 11.§. Közérdekű ügyeinek intézése végett gyűléseket tart, amelyeknek határozatképességéhez a tagok 50%-ának jelenléte szükséges. 12.§. A közgyűlés választja meg az Oltáregylet-Nőszövetség világi elnökét, akinek megbízása kettő vagy négy évre szól, és megbízása ideje alatt koordinálja az Oltáregylet-Nőszövetség munkáját. A közgyűlés egy jegyzőt és egy pénztárost is választ. A közgyűlést az elnök jóváhagyásával hívja ös�sze a világi elnök. V. Fejezet:
Az Oltáregylet-Nőszövetség megszűnése
Amennyiben az Oltáregylet tagjainak száma an�nyira lecsökken, hogy működési céljainak nem tud megfelelni, vagy felmerült komoly ok miatt egyleti életét fenntartani nem lehet, az Oltáregylet-Nőszövetség működését a mindenkori plébános felfüggesztheti vagy megszüntetheti. 7
A plébános, meg a kutyája Ezt a rövidke bölcselkedést édesapám tarisznyájából – a szalonna és a kulacs közéből – húztam elő. A kopottas regét azután kiszíneztem, megtalpaltam, majd Isten hírével útjára engedtem, hadd nyargalásszon kedvére, szabadon a világban… …Élt annak idején – a mohácsi parókián – egy idősebb atya. Oly régen történt az eset, hogy még a neve sem maradt fenn egészében, így csak a kezdőbetűjét – mely vagy „S” vagy még inkább „Sz” – jegyezhetem most fel. Sz. atya tehát e kis városkában éldegélt, s közben nagy lelkiismeretességgel misézett, gyóntatott, szentségeket szolgáltatott vagy épp hivatali ügyekben járt el. Bármilyen hosszúak is voltak azonban a teendői, nap végén egyetlen alkalommal sem feledkezett meg sétájáról a plébániakertben. Jártában nagy örömmel töltötte el őt a teremtett világ szépsége! A – szép időkben – nyiladozó ezernyi virág bíbor és ezüstös szirmainak édes illata, a terebélyes dió-, fenyő- és cseresznyefák susogó ágai, s a közelben lévő madár-sereglet hangos koncertje; csivitelő fecskék, trillázgató rigók, kopácsoló harkályok, perlekedő szajkók és huhogó balkáni gerlék hirdették mind-mind a saját nyelvükön az isteni gazdagságot! S még zord időkben is, a zimankós esti órákban, mikor minden városlakó beljebb húzódott már a házába, Sz. atya akkor is megtette útját a kertben… E nevezetes esti órákban ott kullogott Sz. nyomában Csöpi is, az öreg kutya. (A monda úgy tartja, hogy e hűséges útitárs ugyan kisebb termetű, ám annál szélesebb volt!) Szemmel akarta tartani gazdáját, ezért állandóan mellé szegődött. A tisztelendő persze szívesen vette a díszkíséretet és hálából hosszabb szentenciák elbeszélésével jutalmazta meg a jámbor ebet… *** Történt pedig egyszer, hogy Csöpi súlyosan megbetegedett. Enni-inni nem akart; inkább a helyén maradt, s a falnak fordulva szuszogott. Sz. atya mindennel 8
próbálkozott, ám hamar belátta: Itt semmi nem segít! A kutya pár nap múlva elpusztult… Gazdáját annyira lesújtotta az eset, hogy hónapokra elzárkózott a külvilág elől. Ügyeit persze ugyanúgy intézte, misézett, gyóntatott, a szentségeket továbbra is kiszolgáltatta. Bizalmatlanná vált azonban az emberekkel szemben. Az addig jóságos és mindenki által szeretett Sz. hirtelen befordult a saját világába… *** Mindeközben egy fiatal házaspár költözött Mohácsra, kik – lévén katolikusok – mindjárt fel is keresték a plébánost. Ám Sz. atya eleinte nem akarta fogadni őket. – Mondja, hogy nem vagyok itthon… Hogy most nem alkalmas! – mérgelődött ekképpen a takarítónővel, s a szegény idős asszony kénytelen volt tolmácsolni parancsát a házaspárnak. – A mindenségit! Micsoda fogadtatás ez, kérem? – Nézzék el neki! Nemrégiben pusztult el a kutyája… Nagyon szerette az atya! – mondta a takarítőnő. A fiatalok összenéztek. Eszükbe ötlött ugyanis, hogy beköltözésükkor, éppen a házukkal szemben lévő szomszédnál születtek kiskutyák. Így az egy helyett majd kettőt kérnek, s az ajándék láttán talán megenyhül a plébános szíve… Számításuk bevált: Mikor elhozták, Sz. tisztelendőbár nagy rábeszélések árán, végül mégis befogadta a jövevényt… *** – …No, és mit mondhatunk atyám az állatokról? Nekik van lelkük? – kérdezte évekkel később a plébánost, egy kerti séta alkalmával a fiatal férj. – Nincs fiam, nincsen! – De hát… Akkor... akkor mi lesz Csöpivel, ha meghal? – mutatott rá a feleség a mögöttük futkározó ebre. – Tudjátok, én úgy hiszem, hogy a mennyországban Csöpi már nem lesz velünk… Egy olyannak viszont, mint ő, bizonyosan kell lennie ott is! Haramza Kristóf
A legnagyobb tudományos és művészeti alkotások szinte önálló életet élnek, és olyan hatásuk is lehet, amilyenről a szerzőik még csak nem is álmodtak. Pontosan ez volt a helyzet azzal a különös történettel is, ami arról szól, hogy Albert Einstein általános relativitáselmélete megjósolta az Univerzum tágulását. Einstein felismerte a newtoni gravitációelmélet hibáit, és egy olyan elméletet akart megalkotni, amely megoldja a felmerült problémákat. Tisztában volt azzal, hogy az új elmélet nagyon fontos lesz a kozmológiában – abban a tudományban, amely az egész Világegyetemet tanulmányozza. Ugyanis az Univerzumban a gravitáció az uralkodó erő. De arról bizony fogalma sem volt, hogy az elmélete meg fogja jósolni a Világegyetem tágulását. Ám hamarosan matematikusok és elméleti fizikusok rájöttek, hogy a relativitáselmélet egyenletei azt mutatják, hogy az Univerzum tágul. Az ember, aki a világon először felismerte ennek valós, fizikai jelentőségét, aki a fizikai elméletben meglátta a „teremtés fényét”, egy mélyen hívő, felszentelt pap volt. A belga Georges Lemaitre 1894-ben született. A leuveni egyetemen kezdte meg mérnöki tanulmányait, de amikor a németek lerohanták Belgiumot, ő is a frontra került. Végigharcolta az első világháborút, sőt bátorságáért magas kitüntetésben részesült. A háború befejezése után visszament az egyetemre, de ott már az elméleti fizika szakot választotta. Közben 1920-ban belépett egy papi szemináriumba, és három évvel később felszentelték. Élete hátralevő részében egyszerre volt fizikus és pap, amiről így nyilatkozott: „Két út vezet az igazsághoz. Én úg y döntöttem, hog y mindkettőt követem.” Miután lediplomázott, oktatói állást vállalt a leuveni egyetemen, és közben nagyon komolyan kezdett foglalkozni az általános relativitáselmélet egyenleteivel.
De Lemaitre nemcsak képzett matematikus volt, aki „eljátszadozott” ezekkel a nagyon nehéz egyenletekkel, hanem igen mély gondolkodó, aki megértette az egyenletek mögött megbúvó valóságot, és különösen izgatta a Világegyetem fizikai története. Nagyon egyszerűen gondolkodott: ha a mindenség tágul, akkor tegnap kisebb volt, mint ma, és tavaly kisebb volt, mint az idén. Akkor az is logikus, hogy ha elég sokáig forgatjuk visszafelé az idő kerekét, vis�szajuthatunk addig a pillanatig, amikor MINDEN egy icipici régióba volt összezsúfolva. Lemaitre arra a következtetésre jutott, hogy a Világmindenség egy parányi, hihetetlenül tömör és iszonyúan forró régióból ered, amelyből egy robbanás révén szabadult ki, és az Univerzum a „tegnap nélküli nap” óta folyamatosan tágul és fejlődik. Ezzel kidolgozott egy teljesen önálló világmodellt, a tudománytörténet egyik legeredetibb és legfontosabb gondolatát. Lemaitre már munkásságának elején ösztönösen megérezte, hogy a relativitáselméletben benne rejlik a teremtés pillanata és ez, akárcsak korábban Darwinnak az evolúciós elmélete, komoly hatással volt rá. Összefoglalva, Lemaitre volt az első olyan tudós, aki megbízható leírást nyújtott arról az elméletről, amelyet ma az Ősrobbanás modelljének neveznek a kutatók. Albert Einstein általános relativitáselméletéből kiindulva kidolgozta a kozmológiai teremtés és a táguló Univerzum modelljét, azt bátran megvédte még az óriási tekintélynek számító Einstein ellenében is, aki őt elég gorombán elutasította: „Az Ön számításai hibátlanok ug yan, de a fizikája visszataszító”. Nem sokkal később, a tudomány egyik legkísértetiesebb egybeeséseként a csillagászok – az elmélettől függetlenül – bizonyítékot találtak arra, hogy a Világegyetem valóban tágul. Manapság már elsöprő erejű bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy az elmélet helyes, és az Ősrobbanás elméletét az emberi intellektus valaha elért egyik legnagyobb eredményének tekinthetjük. Nag y Péter 9
Psallite Gitártábor, 2019 A Psallite Gitártábor az előző évekhez hasonlóan idén is Hargitafürdőn zajlott, immár hatodik alkalommal. Már a tábort megelőző hetekben tudtuk, hogy a jó Isten idén is tenyerén hordoz bennünket, hiszen alig több, mint egy héttel a tábor meghirdetése után máris le kellett zárnunk a jelentkezést, mivel elértük a maximális táborozó számot. Fellelkesülve készültünk a négynapos táborra és a résztvevőkkel való találkozásra, amelyre augusztus 27-én került sor. Már kora délutánra hívtuk a táborozókat, hogy a rövid megnyitó és ismerkedés után részt vehessenek a tábor első gitáróráján és megismerkedjenek az oktatókkal. A gitározni vágyó 36 fiatal idén is négy – egy kezdő, két haladó és egy tapasztalt – csoportra osztva szélesíthették ismereteiket. A kezdő csoport a gitározással kapcsolatos alapvető ismereteket (hangolás, helyes gitártartás, ujjak bemelegítése) és egyszerű akkordokat sajátított el Szabó István vezetésével. A haladó gitárosok dalismeretüket szélesítve és új technikákat megismerve fejlődtek Györfi Áron és Kopacz Róbert kezei alatt, a tapasztaltak pedig egészen szabadon, egymás tudásából merítkezve, közös erővel gondoltak újra dalokat a szentmisére készülve, mindezt Balás Dániel segítségével. Az első gitáróra után egy alaposabb ismerkedéssel és hangulatos estével zártuk a napot, amelyhez a Vallató borvízkutat választottuk helyszínül. Itt, a vízen úszó mécsesek fényében, volt lehetőségünk arra, hogy kicsit jobban megismerjük egymást, a táborozókat, beszéljünk magunkról, családról, nyárról, zenéről. Az estét egy közös imával zártuk. A szerdai napot is imával kezdtük, korán, hogy minél több időt tölthessünk egymás jelenlétében. Majd következett egy felpezsdítő torna, reggeli és a nap első gitárórája, amelyen már javában elkezdődött a tábort záró szentmisére való felkészülés, minden csoportban. Délelőtt és délután is voltak másfél-kétórás oktatások, amelyeket rövid játék és tízórai szünetek, valamint két nagyobb tevékenység egészített ki. Délelőtt a közelben játszottuk a táborunk talán legnépszerűbb csapatjátékát, a „bermáncsövezést”, majd délután a Kossuth-sziklához túráztunk, természetesen gitár- és énekszó kíséretében. Az estét a fáradtság ellenére egy rövid szentségimádással zártuk, a Szent István templomban. 10
Másnap a szerdai naphoz hasonlóan indítottuk a reggelt, imával, tornával, reggelivel, majd oktatással. Az áldásos jó időnek, már-már hőségnek köszönhetően ebéd előtt vízi csatában hűsíthettük magunkat, egymást. Ebéd után még egy utolsó csoportos kurzusra került sor, majd kezdődhetett a „Forgó színpad” nevű csapatjáték, ahol a táborozók négy csapatra osztva járták be Hargitafürdőt, közben különböző ügyességi játékokon vettek részt. A játék zárópróbája egy vers írása volt, amelyet a különböző stációknál összegyűjtött szavakból írtak meg a csapatok. A tábor utolsó, lazítós estéjét ezeknek a verseknek a szavalata nyitotta meg, amikor jókat nevethettünk a rövid, de annál tartalmasabb három napunk felidézett vicces pillanatain. Ezt követte egy képválogatás levetítése, majd a „Lehetőségek estéje”. Erre az estére a táborozók kedvük szerint készülhettek bármilyen produkcióval, így például a kovásznai fiatalok közös éneklését, de szavalatot is hallhattunk. Később, a villanyoltásig maradt időt szabadon tölthették el a résztvevők, így természetesen előkerültek a hangszerek, de olyan is volt, aki inkább tánccal, ping-pongozással vagy beszélgetéssel lazított. A pénteki nap volt a táborunk utolsó napja, amely főként a szentmisére készülés jegyében telt. Délelőtt egy közös főpróbán vettek részt a fiatalok, ahol minden csoport megmutatta, hogy mivel készült a napokban, hiszen a szentmise összes dalára sor került ezen a próbán. Ebéd után már a szülőkkel, érdeklődőkkel közösen foglaltuk el helyünket a templomban, hiszen a záró misére ők is hivatalosak voltak. A harminchét gitár és énekhang összecsengése pedig bennük is, bennünk is maradandó nyomot hagyott. Ahogyan az is, ahogyan a hagyományos oklevélosztás és csoportkép készítés után, röviden búcsúzkodva, percek alatt szétröppentek a táborozók, hagytak minket felocsúdni, hogy „Igen, erre az évre is vége...”. Igen, vége, megvolt és Istennek hála, jól sikerült. Köszönjük Nektek, kedves fiatalok, köszönjük a támogatóinknak, a Szent Kereszt plébániának és köszönjük a jó Istennek, hogy minden évben emlékeztet minket: jó helyen vagyunk és jót cselekszünk! Jövőre is ugyanilyen lendülettel, szívvel! Fényképösszeállítás a CSIT-ről és Gitártáborról a 16. oldalon Kelemen Júlia, Psallite
Christ in der Gegenwart 18/2019
A fiatalok és a Szentírás
Christ in der Gegenwart 25/2019
Magdalena Marx
Keresztelő Képzeljétek el, hogy a plébános összehívja a híveket és így szól: Gyermek született! Isten kezeket teremtett és most már a hétmilliárdnyi kézpár képes az áldásra; lábakat teremtett, melyek képesek elindulni a béke útján; a bölcsességéből is ajándékozott egy cseppnyit, mely képessé tesz a gondolkodásra, a keresésre és a megbocsájtásra; szájat alkotott, mely képes dicsőíteni őt és fület teremtett, mely figyelhet szavára. Kedves híveim, az Isten keze által felénk nyújtott ezen ajándéknak megígérjük, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy minket követve ne kerüljön téves útra, és, hogy életünk példája nyomán, valamint szavainkban és tetteinkben rátaláljon arra a szeretetre, melyből vétetett. Mondjunk köszönetet az áldásért, melyben e gyermek által részesültünk.
A tudományos kutatások arról tanúskodnak, hogy a (németországi ford. megj.) fiatalok alig vesznek tudomást a Szentírásról. A fiatalokat vizsgáló 13. Schell kutatás szerint csak a fiatalok egy százaléka nyilatkozta azt Németországban, hogy a Szentírást nagyon gyakran olvassa. Miért alakult ez így? Milyen lehetőségük van a felnőtteknek a fiatalokat a Szentírás olvasásban támogatni? Ilyen és hasonló kérdéseket fogalmaztak meg a „Szentírás és eg yház” című folyóirat szerzői. Joachim Theis Trier-i valláspedagógia professzor a jelenség kapcsán a fiatalok körében tapasztalható hiányzó olvasási kompetenciát emeli ki. Véleménye szerint a fiúk fokozott mértékben nehéz helyzetben vannak, mert alig találnak olvasó férfi példaképet környezetükben. A családban, a legtöbb esetben az anyák olvasnak föl, az általános iskolában pedig leginkább tanítónők oktatnak. Ez aztán odavezet, hogy a szövegek kiválasztásánál elsősorban lányokat megszólító írások kerülnek előtérbe. Kalandokról vagy harcokról szóló szentírási részeket – mely tartalmak általában a fiúk érdeklődési területébe tartoznak – ritkábban olvasnak föl. Theis véleménye szerint az egyre fogyó érdeklődés másik oka, hogy a fiatalokat körülvevő legtöbb miliőben a Szentírás fokozatosan elveszti jelentőségét. Ezen folyamatok nyomán azonban veszteségek érik a fiatalokat. Aki ugyanis olvassa a Szentírást, az a keresztény hit alapvető témái mellett a kultúránk alapjait is megismeri. Eközben nem csak a szöveg jelentése bír fontossággal, hanem az is, mit jelent az a tartalom személyesen az olvasója számára. Még azok számára is hasznos a Szentírás tanulmányozása, akik kritikusan tekintenek rá, mert a Szentírás nem kényszerít minket arra, hog y a bibliai szóhasználat szerint higg yünk, de saját eg yéni világunk mélyebb értemet kap általa. És ez nem csak azért van íg y, mert ezek a szövegek úg y kultúrtörténeti, mint egzisztenciális szempontból évezredeken át megállták a helyüket, hanem azért is, mert ezekkel a bibliai szövegekkel való konkrét találkozás során az olvasó felfedezheti és megtapasztalhatja saját identitását.” Theis professzor azt javasolja, hogy a modern médiumok útján szólítsuk meg a fiatalokat, például digitális formában ajánljuk nekik a Szentírás olvasását. Tovább menve pedig véli, hogy a többi iskolai tantárgy tartalmát is képezheti a Szentírás, mint a nyelv, a történelem vagy a társadalmi ismertek. A tanulmányozott szentírási részeket pedig a nemek szerint differenciáltan kellene kiválasztani. Fordította: Bács Béla János 11
K atolikus fiatalok a mindennapokban
Kérdéseinkre válaszolt: Tölg yesi Kristóf, 18 éves, végzős diák
FIF programok szeptemberben Teljes Szívvel Forte II., 3. hétvége: szeptember 6.–8., Csíksomlyó. Hosszú szünet után találkozik újra a TSZ Forte második évadának csapata. Ezen a hétvégén a liturgikáé a főszerep, a szentmise részeiről és énekeiről tanulhatnak a résztvevők. Teljes Szívvel ifjúsági vezetőképzés IV., 5. hétvége: szeptember 20.–22., Székelyudvarhely. A hét hétvégés vezetőképzés ötödik állomásához érkezik. Mivel a CSIT-en a képzés résztvevői élesben gyakorolták az eddig tanultakat, így minden bizonnyal élményekkel gazdagon várják ezt a hétvégét.
12
Fiatalként hogyan éled meg a vallásosságodat a hétköznapokon? Most már egyre könnyebben élem meg vallásomat templomon, vallásos helyeken/rendezvényeken kívül is, de még jócskán van mit fejlődnöm. Sokáig szégyelltem, bár most belegondolva nem tudom, hogy miért, és ha kérdeztek erről, akkor a lehető legminimálisabb, semmitmondó választ adtam. Most ha kérdeznek – s van, hogy nem is kérdeznek -, nem vagyok éppen annyira szűkszavú! Gondolkodás nélkül, büszkén viselem a CSIT-es pólókat is. Azért, mert sikerült eljutnom arra a szintre, hogy rájöttem, nem kell nekem mások (sokszor kiforratlan) véleményével törődnöm. Nyilván nagyon megerősítő az is, hogy a barátaim is hívő fiatalok. Milyen szerepet játszik a zene az életedben? Kiskoromban furcsálltam, ha néha a misén nem volt kántor, s a pap énekelt orgonakíséret nélkül. Most belátom, hogy ha a misén nincs liturgikus zene, ének, akkor természetesen az is mise, csak számunkra kicsit „gyengébb”, nehezebben éljük át annak magasztosságát. Az életemben is valahogy így van: ha hiányzik a zene, akkor az is élet, csak nem olyan jó. Főleg most, hogy elkezdtem dobolni, még inkább érdekel a zene, egyre komolyabban (Bár azt mondják, hogy a dobos nem a közönség része, de azért még nem zenész). Mert a zene világa sokkal komolyabb dolog annál, mint aminek megismertem… Sokkal több van benne. Az idei CSIT-en több területen is önkénteskedtél. Milyen volt ez a szolgálat? Az idei CSIT-en két területen is önkénteskedtem. Az egyik a Livingstone kávézó volt, ahol időm nagy részét töltöttem. Élveztem „kapkodni” miközben egy rendelést teljesítettem, tudtam, hogy nincs végtelen idő kiszolgálni, és láttam a nagy tömeget, akik várakoztak. Ilyenkor valahogy egyre elevenebb lettem, s mikor elfogytak, akkor kezdtem fáradni. A másik helyem a színpad volt, ahol a CSIT band-el vezettük az imákat és a himnuszt, én persze a dobok (állványok és cintányérok s egyéb tartozékok) mögött ültem. Ezek a percek lelkiekben kiegyensúlyozták a Livingstone-ban sürgő-forgó életemet. Itt tudtam gazdagodni, miközben másokat is gazdagítottunk. És mindkét munkacsoport egy rakás vicces, rendes, kedves, szeretnivaló emberből állt.
Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy szegény ember; annak volt egy felesége, három leánya meg egy kis malaca. Egyszer megölték a kis malacot, a húsát felkötötték a padlásra. Már kolbásza, hurkája, sonkája, mindene elfogyott a kis malacnak, csak a gömböce volt még meg. Egyszer arra is ráéhezett a szegény asszony, felküldte a legöregebb leányát a padlásra: – Eredj leányom, hozd le azt a kis gömböcöt, főzzük meg. Felment a legöregebbik leány érte; amint le akarta vágni, elkiáltotta magát a kis gömböc: „Hamm, bekaplak!” – azzal bekapta. Már odalent nem győzték várni. Felküldte a szegény as�szony a középső leányát: - Eredj már, leányom, nézd meg, mit csinál a nénéd ennyi ideig. Felment a középső leány, kereste a nénjét, s hogy nem találta, le akarta vágni a gömböcöt. De a gömböc megint elkiáltotta magát: „Hamm, téged is bekaplak!” – azzal bekapta ezt is. Már odalent sehogy se tudták elgondolni, hogy mért nem jön az a két leány, felküldte hát a szegény asszony a legkisebb leányát is: – Ugyan, leányom, eredj már fel, nézd meg, mit csinál a két nénéd. Aztán hozzátok le azt a gömböcöt valahára. Felment a legkisebb leány is, de ezt is csak elnyelte a gömböc. Már a két öreg sehogy se tudta mire vélni a dolgot. – No, apjuk – mondja a szegény asszony –, már látom, magamnak kell felmennem. Azok most bizonyosan az aszalt meggyet eszik. Felment a szegény asszony, kereste a leányait, hogy nem találta, le akarta vágni a gömböcöt, de a gömböc ezt is bekapta. A szegény ember csak várta, csak várta őket, hogy nem jöttek, gondolta, tán valami baj van, felment ez is. Amint közel ment a kis gömböchöz, ez elkiáltotta magát: – „Hamm, téged is bekaplak!” Azzal bekapta ezt is, de a rossz kócmadzag már az öt embert nem bírta meg, leszakadt a kis gömböc. Elkezdett görögni, görgött-görgött, a padlás grádicsán is legörgött, kiment egyenesen az utcára. Éppen ott ment el egy csomó kaszás, jöttek haza a mezőről, a kis gömböc azokra is rákiáltott: –„Hamm, titeket is bekaplak!” Azzal bekapta ezeket is. Megint csak görgött odább; előtalált egy regement katonát, azokra is rákiáltott: –„Hamm, titeket is bekaplak!” Azzal bekapta ezeket is. Megint csak görgött odább, egyszer csak egy hídra ért, amely alól a víz egészen ki volt száradva, éppen akkor ment arra egy hintó, a kis gömböc félre akart előle ugrani, hogy el ne tapossa, de leesett a hídról, kirepedt az oldala, kiömlött belőle a sok ember, ki-ki a maga dolgára ment, a kis gömböc meg ott maradt kirepedve. Ha a kis gömböc ki nem repedt volna, az én mesém is tovább tartott volna. népmese
A július-augusztusi feladat megoldása: augusztus 15.-ének a neve: Nagyboldogas�szony, amikor azt ünnepeljük, hogy Jézus édesanyját, Szűz Máriát testestől-lelkestől felvette a mennyországba. A szeptemberi feladat: Jézus Krisztus 12 apostolt választott magának. Fényképek nem készültek a nagyon rég élt emberekről, így az apostolokról sem. Egy szoborról vagy szent festményről (ikonról) onnan tudjuk, melyik apostol képmása, hogy az életükkel kapcsolatos fontos tárggyal együtt ábrázolják. Ezt nevezik attribútumnak. Az elkövetkezőkben egy-egy rejtvényben megoldásaként megtudhatjátok, melyik apostolnak mi az attribútuma. Tehát alábbi rejtvény első oszlopában azt találjátok, hogy mivel ábrázolják Péter apostolt. Írjátok meg nekem is! S szerintetek, miért pont azzal? Várom válaszotokat!
Email-cím: lorinczevakatalin@yahoo.com, postacím: Lőrincz Éva-Katalin, Márton Áron Főgimnázium, Márton Áron utca 80 sz., 530211, Csíkszereda, Hargita meg ye. Katóca 13
14
Szilárd Leó (1898–1964)
Teller Ede (1908–2003)
Jedlik Ányos (1800–1895) A kiváló bencés fizikus, a budapesti egyetem tanára azután, hogy hetvenkilencedik életévében nyugalomba vonult, a győri rendházban élte le hátralevő tizenhét esztendejét. Az Akadémia nagygyűlésére minden évben feljött, legutoljára kilencvennégy éves korában, 1893-ban. Nagyothallott, és fogai sem voltak, azért egyre panaszolta, hogy a mostani fiataloknak nagyon gyenge a hangjuk, s a mostani szakácsok nagyon keményre sütik a húst… *** Mit ígér a túlvilág? Amikor közeledni érezte a halálát, maga köré gyűjtötte a rendház tagjait, elbúcsúzott tőlük, és azt mondta: – Nemsokára a Teremtőm előtt fogok állani, és meg fogom tudni, hogy mi a fény és a villamosság.
„Heisenbergben duzzadt a versenyszellem, habár minden jel szerint csak félig komolyan, félig meg tréfából. Univerzumunk a tudomány körül forgott, de semmi esetre sem nélkülözte a humort. Eg yik legélénkebb emlékem ezekből az évekből, hog y amikor valaki megpróbált elővezetni valamilyen fizikai tényt vag y elméletet, Heisenberg visszakérdezett: És mi ebben a vicc? – Úg y értette: mi ennek az értelme: A gondolattársítás elég nyilvánvaló: eg y tréfa lényege is az a váratlan valami, ami érinti a lényeget.” *** Teller Einstein egyik előadása után, amelyből „semmit sem értett”, barátaival együtt sétálgatott. „Wigner Jenő, aki akkor Berlinben tanított, ug yancsak ott volt az előadáson, majd velünk jött sétálni is. Észrevette, hog y lógatom az orrom, és megkérdezte, mi a baj. Keresetlenül válaszoltam: Olyan buta vag yok. Wigner: Igen, igen. A butaság általános emberi tulajdonság.”
Szilárd Leó hosszú évek magfizikai kutatásai után biológiai problémákat kezdett el tanulmányozni. Meglátogatta Luria laboratóriumát, ahol fágkutatásokkal foglalkoztak. Luria akadozva kezdte a kutatások lényegének ismertetését: „…nem tudom, milyen ismereteket tételezzek fel”, Szilárd félbeszakította: „Tételezzen fel teljes tudatlanságot és határtalan intelligenciát.” *** A Berlini Egyetemen Planckal beszélgetve, akinek egyik kollégiumát készült meghallgatni, megjegyezte: „Engem csak a tények érdekelnek, az elméletet magam csinálom.” *** Jelentős tudósok és politikusok megbeszélésén a teát kínáló szobalány megkérdezte Szilárdot: tejszínnel vagy cukorral óhajtja? Szilárd válasza: tejszínnel és cukorral, de tea nélkül.” *** Egy beszélgetés során felmerült a földönkívüli élet lehetősége a Földhöz hasonló bolygókon. Megkérdezték Szilárd Leót, hogy szerinte létezhet-e földönkívüli élet. A válasza egyértelműen nem volt. Megkérdezték, hogy miért nem. „Mert az Isten nem követi el kétszer ug yanazt a hibát.”
Keresztrejtvény:
Aratásban-József Attila
„A nap forró harag ja újraéled/ A homlokokról…“ A vers ünnep” című film főszereplője – West). 34. Kiejutolsó szakaszának befejező része a rejtvény vízszintes tett mássalhangzó. 36. Kárpitozott karosszék. 38. Francia RT. 39. Oszmán küzdőtér. 42. Zeusz és 1. és függőleges 19. számú soraiban van elrejtve. Léda leánya, Menelaosz felesége, akit Párisz elrabolt, s emiatt kitört a trójai háború. 43. Idomnak két nem szomszédos csúcsát összekötő egyenes. 45. Pénzegységül is szolgáló keletázsiai, kínai súlymérték. 47. Takaríttat. 49. Félig elront! 50. Csavartatja. Függőleges: 1. Villanykörte. 2. Szerzetesek, papok számára előírt, naponként elmondandó ima. 3. Nagy zaj, lárma. 4. Finom selymes, hosszú szörű macska, nyúl. 5. Csonthéjas gyümölcs. 6. Latyakos. 7. Nem valódi legnagyobb értékű kártyalap – e. 8. A „Kalandorok” című film főszereplője (Lewis). 9. Kettős mássalhangzó. 10. Kés, villa, …, nem gyermek kezébe való! népi mondás. 11. A tetejére – tájszólásban. 15. … vág, régi gyógymódot alkalmaz. 18. Íme – irodalmiasan. 20. Körülbelül fél hektoliteres űrmérték. 21. Ismert és meghatározatlan mennyiségből álló, egyenlőségjellel összekapcsolt két kifejezése. 25. Tésztaféle ízesítésére való, édes, folyékony készítménnyel. 28. Ütlegelések. 30. A magas növény. 33. Névnapját Vízszintes: 12. Lángeszű. 13. A felsőfok jele. 14. Zon- február 24. -én ünneplő hölgy neve. 35. Tisztítás gorázik. 15. Áruba bocsát. 16. Előtagként valaminek végett, forrásban levő vízben áznak, végén fölös olajjal való kapcsolatát jelöli. 17. Két szó: latin csont és O. 37. Két szó: román órarend (fonetikusan kiejtítélő. 19. Dél-ázsiai mérgeskígyó látószerve. 21. Egyből ve) és vonalzóféle. 40. Gyilkol. 41. Képráma. 42. kettő! 22. Az itt levő angol tölgy! 23. Erre fele! 24. A méhcsalád nem dolgozó hím tagja. 44. Becézett A kérődzők emlője. 26. Erősen azonos hangzói. 27. Otiliát. 46. Harap …, román mesehős. 48. Ésszel Véd. 29. Kettőzve: a vizek városa. 31. A legyek lábatlan felfog (ék h.). 50. A nóta vége! lárvája. 32. Eme amerikai színésznő (A „Minden nap Készítette: Korodi Zoltán
A július-augusztusi keresztrejtvény Vízszintes 1. Test vagyunk, mivel mindnyájan. Függőleges 12. Egy kenyérből részesülünk. Megfejtők: András Erzsébet – Lövéte, Balázs Ferenc – Csíkszereda, Osváth Mária – Vajdahunyad, Hamar Edit-Emília – Radnót, Kedves Piroska – Csíkszereda, Márton Erzsébet – Csíkszereda, Madaras Vilma – Csíkszereda, Szász József – Dézs, Szabó Gabriella – Csíkszereda, Szőcs Judit – Csíkszereda. Szerencsés megfejtő: Hamar Edit-Emília – Radnót. A megfejtéseket szeptember 25-ig várjuk! (Szent Kereszt Plébánia 530230 – Csíkszereda, Kossuth L. u. 38. Hargita meg ye) A megfejtők között könyveket sorsolunk ki! 15