városháza Vert helyzetből stabilitás

Minden önkormányzatot érintenek az állam megszorító intézkedései, de vannak kivételezett helyzetben levők, amelyek a terhelésük összegénél is többet kapnak vissza időnként.

Az elvonások hatására a XVIII. kerületi önkormányzat a korábbiaknál lényegesen takarékosabb gazdálkodásra kényszerült, és újabb módszereket is bevezetett annak érdekében, hogy a kötelező és a vállalt feladatait a lehető legjobb minőségben láthassa el.

Szorongatott Helyzetben

Szaniszló Sándor polgármester véleménye szerint már a 2019. évi önkormányzati választásokat követően elkezdte a kormány szorongatni a számára nem kedves városokat és kerületeket.

– Ennek két-három módját alkalmazzák a mai napig is. A legáltalánosabb módszer az úgyneve- zett szolidaritási hozzájárulás mértékének tízszeresére emelése – mondta a polgármester.

A lényegében adónak nevezhető hozzájárulás ideológiai alapja az, hogy a jobban prosperáló, gazdagabb települések járuljanak hozzá a szegényebbek költségeihez. Ennek a hozzájárulásnak a mértéke a XVIII. kerület esetében 2019 előtt évente mintegy 320 millió forint volt, míg a megemelése után évi 3,2 milliárd lett.

VAN, AKI VISSZAKAPJA

Ezt az adót az olyan fideszes városok is megfizetik, mint Székesfehérvár vagy Győr, de sajátos módon pár hónappal később az olvasható a Magyar Közlönyben, hogy egyedi kormánydöntés alapján viszszakapják azt a pénzt, amit befizettek, vagy annál még többet is.

Ebben a ciklusban vették el a gépjárműadót is az önkormányzatoktól, aminek elvonásával évi

Mindent összevéve évente mintegy 6 milliárd forint bevételtől esik el a kerület. Fotó: Ruzsa István egymilliárd forint bevételkiesést okoznak Pestszentlőrinc-Pestszentimrének.

– Mindent összevéve évente mintegy 6 milliárd forint bevételtől esünk el az elvonások miatt. Ezek a büntető adók a Fővárosi Önkormányzatot még hatványozottabban sújtják – hangsúlyozta Szaniszló Sándor.

A F V Rost S Jtj K

A polgármester hozzátette: egy település vagy egy kerület abból a szempontból szerencsésebb kicsit, hogy több lábon állnak, mint a Fővárosi Önkormányzat, amelynek bevétele 90–95 százalékban az iparűzési adóból származik. Tarlós István főpolgármesterségének utolsó évében a Főváros által fizetendő szolidaritási adó évi 5 milliárd forint volt, míg ma évente 50 milliárd. A Fővárosi Önkormányzatot ezen túlmenően azzal is sújtják, hogy a tulajdonában levő közműcégeket – például a távhőszolgáltatót – az elmúlt két-három évben külön szektorális adókkal terhelik. A Főváros mindezek következtében a működőképessége határán van. A zömmel az iparűzési adóból származó bevétele nem fedezi még a közösségi közlekedés költségeit sem, nemhogy az összes többi feladatának ellátását.

Kigazd Lkodj K

Mint azt Szaniszló Sándor elmondta, az önkormányzatoknak vannak kötelező, és vannak önként vállalt feladataik. A kötelezőkhöz az állam ad bizonyos normatívát, azaz valamennyi pénzt. A XVIII. kerület a 2023. évi költségvetési törvény szerint csaknem 6 milliárd forintot kap a kötelező feladatokra, miközben ezek ellátása mintegy 15 milliárd forintba kerül.

– Ha kiszámoljuk, hogy az adott 6 milliárdból 3,2 milliárdot az állam rögtön visszavesz szolidaritási adó címén, akkor kiderül, hogy a kötelezően ellátandó feladatoknak csak az ötödét finanszírozza az állam. A többit az önkormányzatnak kell valahogy kigazdálkodnia. Már akinek kell, mert láthatóan vannak, amelyek a befizetéseiket visszakapják az államtól.

A Takar Koss G Ra

Ilyen körülmények között kell az önkormányzatoknak gazdálkodniuk, és valamilyen módon teljesíteniük azt, amit a választások idején vállaltak.

– Csodareceptek persze nincsenek, de a XVIII. kerületi önkormányzat viszonylag stabil költségvetéssel rendelkezik. Elmondható, hogy az elmúlt 33 évben soha nem volt olyan fegyelmezett a gazdálkodása, mint az elmúlt három és fél évben. Természetesen érezzük azt is, hogy a takarékosságnak ára van. Az önkormányzatnak a saját munkavállalóival szemben van adóssága, hiszen a jelenlegi inflációs helyzetben átlagosan csak mintegy 12 százalékos béremelést tudtunk nyújtani.

Szaniszló Sándor hozzátette:

– A kerület infrastruktúrájáról tudjuk, hogy sokkal több pénz kellene rá. Amikor lehetőség adódik, olyankor jól pályázunk, és van egy nagyon fegyelmezett cash flow gazdálkodásunk – amilyen a korábbi önkormányzatnak soha sem volt. Ennek eredményeként ettől az évtől a tartalék pénzeinket heti lekötésben kamatoztatjuk, heti 12–15 millió forintot termelve. Takarékos az önkormányzat, és a korábbiaknál sokkal kevésbé pazarló a gazdálkodása. B. Z.