Pontosítani kell a légiutasforgalmi adó tervezetét

A Kúria megsemmisítette a XVIII. kerületi önkormányzat légiutas-forgalmi adóról szóló rendelkezését, de a javaslat a hibák kijavítása után újra beterjeszthető lesz. A döntésben ugyanis nem hivatkoztak kettős adóztatásra, és nem zárták ki annak lehetőségét, hogy az önkormányzat bevételi forráshoz jusson az egyébként Nyugat-Európában számos helyen működő adónem bevezetésével.

NINCS KETTŐS ADÓZTATÁS

Az adónemmel kapcsolatban a kerületi ellenzék leginkább hangoztatott kifogása az volt, hogy a bevezetésével kettős adóztatás jönne létre. Amint azt Lévai István Zoltán, a Fidesz választókerületi elnöke az Inforádióban elmondta: „Az extraprofitadó már megadóztatta magát az utazást, és kettős adóztatás nem lehet.” Szerinte a gyakorlati megva- lósítás sem lehetséges, mert „a repülőjegy vásárlásakor nem derült volna ki, hogy ki az, akinek meg kell fizetnie ezt az adót, és ki az, akinek nem”.

A Kúria kifogásai között azonban nincs szó a kettős adóztatásról. A kormány által kivetett extraprofitadó a légitársaságokat érinti, a kerületi önkormányzat új adóneme a repülőteret használó utasokat.

– Az utasonként megállapított 1000 forint beépülne a jegyárba, ahogy a többi illeték és adónem is. Ugyanúgy, mint a kormány különadója miatti 3900, illetve az Európai Unión kívüli utazás esetében 9700 forint. Ugyanakkor a repülőtéri forgalom okozta zaj- és egyéb környezeti ártalmakat a legnagyobb mértékben a Pestszentlőrinc-Pestszentimrén élők szenvedik el, így az utasforgalmi adó jogos kompenzáció a helyben élők számára. Azt is fontos kiemelni, hogy a kerületi utasok számára megoldható az adó visszatérítése. Ezt az önkormányzathoz elektronikus úton beadható nyomtatványon kérhetnék, így minden további nélkül vissza tudnánk utalni az összeget – magyarázta el Kőrös Péter.

Elvon Sok S Pluszterhek Szor T S Ban

Több oka is van annak, hogy az önkormányzat a településfejlesztési adónem felé fordult. A XVIII. kerületnek is egyre több kiadással kell szembenéznie úgy, hogy a kormányzat nem segít, hanem sokkal inkább hátráltatja a működést.

– A kiadásaink az infláció miatt is nőttek, illetve egyre több olyan feladatot kell ellátnunk, amihez nem kapunk állami finanszírozást, sőt egyre több pénzt vesznek el tőlünk. Ilyen elvonás volt például a gépjárműadó. Minden évben növekszik az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás, amit a települések adóerő-képessége szerint kell befizetni. Ez idén a XVIII. kerület esetében 3,2 milliárd forint – mondta Kőrös Péter. – Természetesen fizetnek a kormánypárti vezetésű települések is, csak éppen később egyedi kormányhatározat révén, egyedi címzett támogatásként visszakapják az érintett összeget, a Fővárosi Önkormányzat és a XVIII. kerületi önkormányzat viszont soha.

J Helyre Menne A P Nz

Kerestük Tóth Kálmánt, a Fidesz-KDNP kerületi frakciójának vezetőjét, hogy megtudjuk, miért ellenzik a kormánypárti képviselők a légiutas-adó bevezetését, de nem kívánt nyilatkozni. Kőrös Péter erről úgy vélekedett, hogy a kérdésben nincs saját álláspontja a kerületi ellenzéknek.

– A 2019-es önkormányzati választások óta látható, hogy a központi kormányzati szándék az, hogy a nem fideszes vezetésű településeket, kerületeket minél nehezebb anyagi helyzetbe hozzák, és ne legyenek saját forrásaik. Nyilvánvaló, hogy ha nekünk sikerül jelentős saját bevételhez jutni, az keresztezi ezt a kormányzati szándékot. Felmérték, hogy ha ez az adó behajtható, akkor lenne egy ellenzéki kerület, amelyik szabad forrásokkal rendelkezne, és például nemcsak az Üllői utat újítanánk fel, hanem egy ötéves ciklus alatt akár az összes kerületi utat megfelelő állapotba tudnánk hozni.

A tervezett adóból befolyó bevételt a törvények alapján kizárólag infrastrukturális fejlesztésekre és szociális támogatásokra lehet fordítani.

Fotók:

Ványi Ákos

– A lehetőségeink szélesedésével bővülne a különféle szociális juttatásokban részesülők köre. Nemcsak a 65 éven felüliek vannak nehéz helyzetben, hanem többek között a gyermeküket egyedül nevelő szülők is. Ami az infrastruktúrát illeti, az utakon kívül a zöldterületek fejlesztésében, a köztisztaság javításában és a környezetvédelemben is látványos eredményeket lehetne elérni. A feladatunk most az, hogy a Kúria észrevételeit megfogadva pontosítsuk, tökéletesítsük a rendeletet, amely elképzelésünk szerint jövő év január 1-jétől léphetne életbe.