Budapest Bábszínház - 2012/2013-as évad by Budapest Babszinhaz

2012 /2013-as évad

Budapest Bábszínház

A Budapest Bábszínház 2012/2013-as évada elé elsőként. Mert a serdülők első felnőttbábszínházi élménye, a műfaj új arcának felfedezése épp olyan meghatározó lehet, mint az első gyerekkori előadás…

Elsőnek lenni egy gyerek életében csodálatos lehetőség. Az első nap az óvodában, az első kör a biciklin, az első könyv, amelyet a kezébe adunk, az első színházi előadás – lehetőség, és egyben felelősség is, hiszen az első élmények mindannyiunk életében meghatározóak.

Elsőnek lenni büszkeség. Az új évadban hat végzős egyetemista mutatkozik be színházunkban a szakmának és a nagyközönségnek. Bereczki Csilla, Fige Attila, Hoffer Károly, Mórocz Adrienn, Spiegl Anna és Szolár Tibor nálunk teszi meg első lépéseit az önálló, felnőtt művésszé válás útján. Büszkék vagyunk rá, hogy lehetőséget adhatunk nekik a szárnybontogatásra.

A Budapest Bábszínház előadásain generációk nőttek fel. Sokan közülük már szülők, nagyszülők, sőt dédszülők, akiknek a ma is látható Misi mókus vándorúton, a Minden egér szereti a sajtot vagy a karácsony reggeli Diótörő kínálta az első színházi élményt. Gyerekeik, unokáik, dédunokáik számára talán a népszerű svéd gyerekkönyvekből készülő, a legkisebbeket is megszólító Pettson és Findusz jelenti majd ugyanezt.

A bábszínház, mint minden színház, a jelen művészete. A műfaj folyamatosan megújul, változnak a bábtechnikák, a darabok, a nézői igények. Egyedül az először színházba érkezők érdeklődő tekintete nem változik. Ezért lehet, hogy bár hatvanharmadik évadunkat kezdjük, mégsem érezzük magunkat öregnek. Mert mindig ül majd valaki a nézőtéren, akinek épp az aznapi előadás lesz a legelső.

Elsőnek lenni kiváltság. A Budapest Bábszínház minden új előadása ősbemutató. A kortárs és klasszikus történetekből egyaránt friss színdarabok, új magyar drámák születnek. Tasnádi István a Lúdas Matyit, Szálinger Balázs a Fehérlófiát, Markó Róbert A kis Mukkot írja bábszínpadra – a gyerekek így nem csupán a klasszikus mesékkel találkoznak nálunk először, de egyúttal a kortárs magyar irodalommal is.

Meczner János A Budapest Bábszínház igazgatója

Elsőnek lenni kihívás. Színházunkban a gyerekelőadások mellett mindig is készültek izgalmas, újító, határokat feszegető felnőttprodukciók. Szeretnénk megnyerni a műfajnak a kamaszokat is. Az új évadban két mai ifjúsági művet, Danel Danis Kivijét és a Janne Teller világhírű regényéből készült Semmit tűzzük műsorra – Magyarországon

Impresszum Budapest Bábszínház – 2012/2013-as évad Felelős kiadó: Budapest Bábszínház Nonprofit Kft. (1062 Budapest, Andrássy út 69., telefon: (1) 321-5200, fax: (1) 342-4765, e-mail: titkarsag@budapest-babszinhaz.hu) – Meczner János igazgató Szerkesztő: Gimesi Dóra, Papp Tímea

Grafikai munka: Pálfalvi Lukács Fotó: Éder Vera, Izsák Éva, Matz Károly Nyomdai munkák: Oláh Nyomdaipari Kft. (1211 Budapest, Központi utca 69–71., telefon: (1) 278-5000, ügyvezető igazgató: Oláh Péter)

Budapest Bábszínház

2012 /2013-as évad

Budapest Bábszínház

JÓTANÁCSOK ÉLMÉNYSZERZÉSHEZ Élményekhez juttatni egy gyermeket manapság sok mindennel lehet. szülőként rengeteg lehetőség közül választhatunk, azonban fontos törekednünk arra, hogy ez gyermekünknek is megfelelő legyen. egy színházi előadás kiváló lehetőség erre, ha a darab kiválasztásában tudunk igazodni gyermekünk életkori és egyéni igényeihez. A következőkben rövid áttekintést olvashatnak az egyes korcsoportok életkori sajátosságairól, mely talán megkönnyíti a megfelelő darab kiválasztását.

Az óvodáskorúak (3-5 évesek)

Ezt a korosztályt élénk játéktevékenység jellemzi, mely általában szerepjátékokban (mintha-játékokban) mutatkozik meg: kitalált vagy valós történeteket játszanak el úgy, mintha ők lennének valamik vagy valakik. Ezek a játékok lehetőséget teremtenek a mindennapi konfliktusok érzelmi lereagálására és a felnőttek világába való beilleszkedésre. Jellemző még a konstruktív játék is, melyben építenek, alkotnak. 3 éves kortól a nyelvi képesség ugrásszerűen fejlődik a szókincs és a beszédmegértés területén egyaránt, és ez utóbbi során még nagyban támaszkodnak a vizuális információkra (mozgás, mimika, érzelmi állapot). Mozgásigényük nagy, a hosszan tartó monotóniát nehezen tűrik, és figyelmüket még külső segítséggel és sok motivációval képesek irányítani. A 3-4 évesek még egyszerű, kevés cselekményű történeteket képesek követni és megérteni. Az 4-5 évesek már könnyebben el tudják különíteni a mesét a valóságtól, mely a bonyolultabb cselekményű, több konfliktust tartalmazó történetek feldolgozását is lehetővé teszi. Ebben az életkorban még nehezen értenek meg elvont erkölcsi tanításokat, tanulságokat, ezek számukra még a vágyakon, illetve a konkrét következményeken alapulnak.

Az óvodás évek alatt a gyermekek nyitottá válnak a világ dolgaira, önállóságuk egyre nő. Szemléletükben az érzelmek dominálnak, figyelni és emlékezni is azokra a dolgokra tudnak hosszan tartóan, amelyek érzelmileg megérintik őket. Cselekedeteiket még vágyaik befolyásolják és irányítják, bár egyre jobban tudnak alkalmazkodni a külső szabályokhoz is. A világ megismerésében fantáziájuknak, képzeletüknek erőteljes szerepe van, és ez a fantáziavilág néha bizony nehezen elkülöníthető a valóságos élményektől. E könnyű átjárhatóság miatt ebben a korban szinte bármi lehet félelemkeltő, szorongát okozó. Gyakran félnek a sötéttől, magasságtól, elveszéstől, fájdalomtól. Ezen túl a gondolkodásukban előfordulhatnak logikai hibák is, ezért fontos, hogy a gyermek meg tudja osztani a félelmeit, kérdéseit egy felnőttel, aki képes értelmezni számára azokat.

A kisiskoláskorúak (6 évtől)

a haláltól, betörőktől, szellemektől, de megjelenhet elvárásoktól vagy a kortársak el nem fogadásától való félelem is. A kisiskolások már bonyolultabb cselekményű, több szálon futó történetet is képesek követni, a mesék mélyebb tartalmát, tanulságát is megragadják. Erkölcsi szinten már a társadalmilag elfogadott és tiltott tartalmakat is megértik, és arról véleményt alkotnak. Az élmények értékesebbé válnak a gyerekek számára, ha azok megoszthatók. Fontos tehát, hogy lehetőséget biztosítsunk gyermekünknek, hogy a látottakról, hallottakról beszéljen, kérdéseket tegyen fel, vagy akár újra eljátszhassa a számára izgalommal teli, fontos részeket, hiszen egy jól megválasztott színházi előadás amellett, hogy szórakoztat és tanít, közös élmények szerzésére is kiválóan alkalmas.

6 éves kortól a gyermekek sokfajta változáson mennek keresztül, melyek igen látványosak több területen is. Az e korba lépő gyermekek akár 20 percen át is képesek önállóan, aktívan figyelni, tevékenységeikben mélyebben elmerülni. Érzelmi és cselekvésbeli önkontrolljuk nagyobb, segítség nélkül is rugalmasan képesek alkalmazkodni bizonyos helyzetekhez. Feladat- és kötelességtudatuk is kialakul, a szabályokat jobban betartják, ennek megfelelően játékukban, a korábbi mintha-játék mellett, egyre nagyobb szerepet kapnak a szabályjátékok (bújócska, társasjátékok). Emlékezeti kapacitásuk bővül, emlékezetüket szándékosan tudják irányítani. Gondolkodásuk kezd elszakadni a konkrétumoktól, egyre inkább fogalmivá válik. Ezzel egy időben az aktív képzeleti tevékenység háttérbe szorul, ugyanakkor nagyon érdeklődnek a dolgok okai iránt, néha akár filozófiai vagy társadalmi kérdések is foglalkoztatják őket. Empátiás (beleérző képességük) és beszédészlelésük is fejlődik, akár gyorsabb beszédtempó mellett is képesek a hallottakat érteni. Félelmeik tárgya is változik, gyakori

Sajgó Judit pszichológus Pszichológusi rendelés keretén belül foglalkozom gyermekekkel és szülőkkel egyaránt. Várom mindazok jelentkezését, akik problémájuk megoldásában személyes segítséget szeretnének kérni. Konzultációs időpontot az alábbi elérhetőségeken igényelhetnek: telefon: +36 70 661-7220 e-mail: sajgo.judit@vipmail.hu

Budapest Bábszínház

2012 /2013-as évad

pettson és findusz zenés macskakaparás egy részben, 3 éves kortól

2012 /2013-as évad

Bemutató: 2012. október 10. Játszó-tér

FINDusz Te, a nadrág az mért pont nadrág? És a csapágy az mért pont csapágy? Mondjuk mért nem krumpli? És azt tudtad, hogy négy lábam van? Neked hány lábad van? Van olyan, hogy nadrágcsapágy? Olyat szeretnék! Mik ezek a rajzok itt? És azt ismered, hogy a nyuszika megy az erdőben, és találkozik a mosógéppel? Mert én nem. elmondod? Hová tűnt a szemem? Nem látom a szemem! Tetszik a bajszom? A te bajszod azért olyan sűrű, mert százéves vagy? Mentél már neki üvegajtónak? Én még nem, az milyen? Az üvegajtó is fából van? Vagy nadrágból? Csak kérdezem. ez meg mi, asztal? Neki is négy lába van, akkor ő is macska? peTTsON Figyelj rám, Findusz. Ismertetem a házirendet. első szabály: egyszerre csak egy kérdést lehet feltenni. FINDusz Mért pont ez az első szabály? Mért nem ez a hetedik? Vagy a kilencedik? Lehetne a tizenharmadik is, nem? Hú, legyen a tizenharmadik!

sven Nordqvist művei alapján írta: Fekete Ádám e. h. rendező: Bereczki Csilla e. h. A svéd szerző maga illusztrálta könyveinek címszereplője egy magának való falusi ezermester, Pettson és minden lében kanál macskája, Findusz. Kapcsolatuk tökéletesen leképezi a sokszor vicces, máskor bonyolult szülő-gyerek kapcsolatot annak minden örömével, fájdalmával és félreértésével együtt. Findusz – mint minden gyerek – ezer kérdést tesz fel, és ha nem tetszik neki valami, világgá megy. Pettson pedig – mint minden felnőtt – szabályokat állít fel, olykor elveszti türelmét, de mindennél jobban szereti szeleburdi macskáját. Az előadás egy év történetébe sűríti a furcsa páros kalandjait. A tavaszból nyár lesz, a nyárból ősz, és mire eljön a karácsony, az is kiderül, hány születésnapja lehet egy macskának, hogyan készül a palacsintatorta, mi az a mikulásgép, és főleg: kik azok a muklák?

hAJnAli csillAg peremén Mackóélet és mackóálom egy részben, 3 éves kortól Versek: erdős Virág, Gimesi Dóra, Havasi Attila, Kántor péter, Kiss Judit Ágnes, Kiss Ottó, Kovács András Ferenc, Kukorelly endre, Lackfi János, Mesterházi Mónika, Oravecz Imre, parti Nagy Lajos, ranschburg Jenő, szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Varró Dániel rendező: Tengely Gábor

Játszó-tér

Hozd magaddal kedvenc mackódat, aki a legjobb barátod, alvós társad, titkaid tudója – ez az előadás neki is szól! Aki nem tud mackót hozni, az előadás idejére kölcsönkap a Mackókölcsönzőből. Figyelem! Felnőtt nézőink is mindenképp mackóval vagy gyerekkel érkezzenek! Az előadás „a kortárs költészet elbűvölő, a térrel is élvezetesen játszó megelevenítéséért” a Nemzeti Erőforrás Minisztérium díját nyerte el a 6. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlén.

A kortárs gyerekversekből összefűzött előadás egy óvodás mackólány, Méz Elza életének egy napjába sűríti a gyereklét fontos eseményeit: felkelést, reggeli rohanást, félelmetes szomszéd nénit, városi forgatagot, villamost, óvodát, játékot, szerelmet, csillagokból visszanéző nagypapát, esti mesét, éjjeli álmot. Hétköznapokról és ünnepekről, örömökről és bánatokról, mackókról és gyerekekről mesél, mackóknak és gyerekeknek.

„Mindenkinek érdemes megnéznie, aki a gyerekeket/ macikat/betűket szereti. Okos, szívet melengető előadás.” Tóth Ágnes Veronika, Revizoronline.com „A szőnyegen letelepedve körülöttünk minden irányban, sztereóban peregnek a zseniális rímek meg a svéd gyerekvers hagyományait idéző korabölcsességek. A Budapest Bábszínház új bemutatója kereteit, látványvilágát tekintve gyerekbarát, tartalmában pedig a felnőttek számára jelent nyelvi-intellektuális élményt.”

dünnyögve legfő mesterét lehunyja két lehunyja száz a rítt a rút a rőt a rét üveggolyónk eldunnaház egy altatónyi vers kilép a semmiségből elfeledk ezik magáról halk durúzs és légvonatszusz egy kiságy körül derengő tarka lepk e rengörül dagár borázs úgysincsen szó rá és ha van álomnyelv édes vakszöveg mely persze nem világtalan a ludjelszé penkisba lázs … alszik a konyha karika alszik a vau és a háp méz elza is lehajtja szép pehelynehéz pillázatát kitelnek lufka kis csodák sok ellapult családi kör sok punnya ótvar megszokás üveggolyóvá visszagör

***** Magyar Narancs

Parti Nagy Lajos: Altató (részlet)

Budapest Bábszínház

2012 /2013-as évad

mesék A teJÚton tÚlról

A nAp és A hold meséi Játszó-tér

Zenés-bábos mesejáték 3 éves kortól Berg Judit meséjét bábszínpadra írta: Jeli Viktória rendező: erdeős Anna e. h.

Bábjáték egy részben, 3 éves kortól

Játszó-tér Alkotók: Krista Anita és Tatai zsolt

idegesítő testvérével kell beérni? Ilyenkor általában nem történik semmi... De nem Bojtival és Tücsökkel! Mert ők bizony úgy összevesznek, hogy a Tejúton túlra röpíti őket megvadult biciklijük, így barangolják be a csodás égi birodalom minden zegét és zugát. S hogy végül kibékülnek-e? Nos, azt náluk sosem lehet tudni.

Mi történik, ha egy teljesen átlagos, belvárosi játszótéren egyedül marad két kisgyerek, mert szüleik aznap délutánosak? Ha már a homoksütemények is kiszáradtak, a vadonatúj csodabicikli is unalmas, mert senkitől nem kell félteni, ráadásul lassan beesteledik? Ami pedig a legrosszabb: rendes társaság helyett az embernek

Afrikában játszódik a három meséből álló történet, melyben emberek és afrikai állatok szerepelnek. A történetekből kiderül, hogy a jóság és segítőkészség mindig elnyeri jutalmát, az ész győzedelmeskedik a vad erő felett, és hogy a bölcsesség segítségével minden jóra fordulhat. Eközben megtudjuk, az okos Teknős hogyan jár túl a Leopárd eszén, és hogy a Gepárd hogyan kapja vissza elveszettnek hitt kicsinyeit.

Berg Judit a mai magyar meseirodalom talán legnépszerűbb szerzője. Történetei mindig a megcélzott korosztály problémáira reflektálnak, egyszerű, igényes irodalmi nyelve a kezdő olvasóknak sem okoz nehézséget. Világában minden ismerős, mégis izgalmas. Az előadás is ezt a kettősséget, a hétköznapi tárgyakban rejlő csodát ragadja meg: a játszótér ismert világa a bábszínpadon egy furcsa lényekkel és izgalmas történetekkel teli mesebirodalommá alakul át.

Az előadás után báb-állatsimogatásra hívjuk a gyerekeket.

A kecskeméti Ciróka Bábszínházzal közös produkció.

misi mókus vándorÚton Tersánszky J. Jenő meséiből összeállította: Kardos G. György rendező: Kovács Gyula

A Színes falu csoport előadása.

icinke-picinke tÜndér Játszó-tér

Bábjáték két részben, 3 éves kortól

Játszó-tér

Bábjáték egy részben, 3 éves kortól Alkotók: Bánky eszter és Kovács Judit A darabot Fésűs Éva Tündérmese című írásából hoztuk létre, arra törekedve, hogy a didaktikus tanmeséből jól átélhető, valódi dramatikus játék legyen. A mesében Icinke-Picinke – a frissen született tündérjelölt – mindenáron varázspálcát akar szerezni, merthogy varázslat nélkül nem tündér a tündér. Icinke-Picinke találkozik Mackó bácsival, Mókus asszonysággal, Pók őnagyságaval, akik mind-mind segítségre szorulnak, de a szeleburdi, oktondi kis tündér csak magára tud figyelni, csak a saját problémája foglalkoztatja – varázspálcát mindenáron! – s bizony hányatott útja végén nagyon elcsodálkozik azon, hogy hol is lakik a hőn áhított varázslat...

A szorgalmas mókusok Rókus mókus vezetésével egész nyáron át gyűjtötték a télire való eleséget. Az utolsó zsák mogyoró is a helyére került az odvas fa kulcsra zárt raktárába. A nagy munka után megérdemelnek egy kis szórakozást, el is mennek a közelben szereplő cirkuszba, a nagy Bumba majom csodás attrakcióit megnézni. Ezalatt a téli raktárt az a két mókus őrzi, aki a legkevesebbet tett a készlet összegyűjtéséért: a cserfes Misi, és barátnője, Muci. Bumba rábeszéli őket, hogy kukkantsanak be titkon ők is az előadásra, és eközben kirabolja a téli élelem raktárát. A bűntudatos Misi a messzi Afrikába indul. Kalandos útja során megküzd a krokodilussal, a csörgőkígyóval és a tigrissel, összebarátkozik az afrikai állatokkal, és hazatérve a tolvajt is sikerül lelepleznie…

A Bábrándozók Társulat előadása.

Budapest Bábszínház

2012 /2013-as évad

minden egér szereti A sAJtot zenés bábjáték két részben, 4 éves kortól Író, rendező: urbán Gyula

A gyávA kistigris színházterem

ban a megértés, a tolerancia, egymás elfogadásának kérdései állnak, és az előadás a témának és a bájos báboknak köszönhetően – bár első nézői mára már fiatal felnőttek, maguk is szülők – mit sem veszített aktualitásából. A Minden egér szereti a sajtot ma is igazi családi élményt ígér: miközben a kicsiket elvarázsolja a mese egyszerre költői és szórakoztató világa, a titokzatos Nagy Macskamágus segítségével a szülők is visszaröppenhetnek a saját gyerekkorukba. Újra nevethetnek a tutyimutyi Márton papa vagy a hisztérikus Szeréna mama klasszikussá vált szövegein, újra átélhetik a padlásra vezető lépések izgalmát, újra

A Rómeó és Júlia alaptörténet, olyannyira, hogy a viszálykodó családok gyermekeinek egymásra találása egerekkel is megeshet. Az már olyan mindegy, hogy egéréknél Rómeót Somának, Júliát pedig Fruzsinának hívják – fő az, hogy szeretik egymást. Szeretik egymást – méghozzá nem is akárhogyan – óvodás módon. Együtt falatozgatják a finom sajtdarabokat és el-elhintázgatnak a játszóteret varázslatosan beezüstöző holdfényben. Soma és Fruzsina boldogságát csak a szüleik háborús-

Budapest Bábszínház

zenés bábjáték 4 éves kortól

Játszó-tér

Hanna Janusewska ötletéből Tóth eszter darabját átdolgozta: solténszky Tibor rendező: Kuthy Ágnes ez egy mese, gyermek-mese, Látjuk Tigris péterkét: szembenéz az árnyékával, s legyőzi a félelmét... Nem minden az, aminek első látásra tűnik. Amit nem ismerünk, attól félünk. Így van ezzel Péter, a kistigris is, aki fél a vadontól, a záportól, a pataktól, a sötéttől, de még egy pille puha léptétől is megretten. Nagy utat kell bejárnia barátai, ismeretlen jóakarók és természetesen szülei segítségével: meg kell ismernie a bölcsességet, a butaságot és a jóságot, ki kell állnia sok próbát, be kell bizonyítania kitartását és leleményességét, amíg méltó lesz a bátorságot jelentő tigriscsíkokra.

Andersen-mesék A fülemüle / A császár új ruhája Játszó-tér

Bábjáték 4 éves kortól Andersen meséit bábszínpadra írta és rendezte: Balogh Géza

kodása árnyékolja be. Soma és családja ugyanis szürke, míg Fruzsi: papájával és mamájával együtt fehér. Ez a történet természetesen nem tragédiával végződik, hiszen gyermekeknek szól – gyermekeknek, akiknek nem árt, ha minél előbb megtanulják, hogy nem a bunda színe a fontos, hanem az, amiben minden egér megegyezik – s ez nem más, mint hogy akár szürkék, akár fehérek, a sajtot egyformán szeretik. Urbán Gyula népszerű mesedarabjának középpontjá-

meghatódhatnak Soma és Fruzsina rendíthetetlen szerelmén. Mert bár a rongyosra hallgatott kazettákat időközben felváltotta az mp3, a történet örökérvényű, és a lényeg nem változott: Minden egér szereti a sajtot, Lehet szürke vagy akár fehér, Ne a bunda színét nézd, a sajtot, A civódásnál enni többet ér.

Nekeresdországba. Azt állították, hogy olyan csodakelmét tudnak szőni, amit csak a bölcs és igaz emberek láthatnak…

Ez a két mese császárokról szól. Császárokról meg madarakról. Pontosabban két császárról, egy jó madárról meg néhány jómadárról. Az egyik császár derék, a másik hitvány. Az egyik bölcs, a másik ostoba. A bölcs császár nagyon-nagyon régen uralkodott a nagyonnagyon messzi Kínában. Az ostoba talán nem is olyan régen és talán csak karnyújtásnyira: itt a szomszédban, Nekeresdországban. A kínai császár a szép könyveket szerette, az ostoba a szebbnél szebb ruhákat. A kínai császár egy fülemüle énekében gyönyörködött, Nekeresdország uralkodója saját magát bámulta naphosszat a tükörben. Mígnem egy szép napon elrepült a fülemüle a császár ablakából… És mígnem egy szép napon két jómadár érkezett 9

Budapest Bábszínház

2012 /2013-as évad

óz, A nAgy vArázsló

lÚdAs mAtyi színházterem

Bábjáték két felvonásban, 4 éves kortól Frank L. Baum meseregénye nyomán írta: Tótfalusi István rendező: Balogh Géza A kansasi prérin végigsöprő forgószél a kis Dorkát házastól messze viszi és a mumpicok földjére repíti. A gonosz Boszorkány éppen most akarja leigázni a szorgalmas mumpicokat. Dorka háza földre esve foglyul ejti a Boszorkányt. Ő maga kiszabadul, ám varázserejű ezüstcipője Dorkáé lesz. Ebben indul útnak Ózhoz Smaragdvárosba, hogy a varázsló segítsen neki hazatérni. Útközben három különös cimbora társul hozzá: a szalmafejű Madárijesztő, aki észre vágyik, a Gyáva oroszlán, aki bátorságot szeretne kapni, és a Bádogember, aki szívet kérne az üres mellkasába. A nagy varázsló meghallgatja kéréseiket, de csak akkor hajlandó teljesíteni, ha megszerzik a Boszorkány

seprűjét is. A Sárga utat rovó cimborák sorra járják Óz tartományait. Felszabadítják az erdei állatokat és Porcelánváros lakóit a Boszorkány átka alól, de a nyugorok földjén maguk is fogságba kerülnek. A legnehezebb helyzetben derül ki, hogy nem csak a Bádogembernek van érző szíve, a Gyáva oroszlán tud bátran viselkedni, és a Madárijesztőnek is helyén az esze, ha barátai bajban vannak...

mArcipán cicA

Bemutató: 2012. szeptember 30. Játszó-tér

Bábjáték 5 éves kortól

MATYI egy! Megérett a meggy. Kettő. suhog már a vessző. Három. Ütöm-vágom, Négy… DÖBrÖGI segítsééééég! MATYI Öt, hat, hét… DÖBrÖGI segítsééég! MATYI ez már volt! Találjon ki valami új rímet! Tíz. DÖBrÖGI Tejbegríz… Vagyis nem, nem, seGÍTsÉÉÉÉG! MATYI Tizenegy, nadrág reped, Tizenkettő… DÖBrÖGI Fáj rettentő! MATYI Na, ez rímelt! Úgyhogy a tizenhármat elengedem, tizennégynél tovább verem! DÖBrÖGI Jaj, kegyelem!

Fazekas Mihály művét bábszínpadra írta: Tasnádi István rendező: Fige Attila e.h. A Budapest Bábszínház idei első bemutatója a színház ismert magyar meséket új feldolgozásban, friss szemlélettel színpadra állító előadásainak sorába illeszkedik. Matyi és az izgága lúd viszontagságai a hagyományos asztali bábjátékot rajzfilmes ötletekkel ötvöző, kicsiknek és nagyoknak egyaránt szórakoztató formában, Fige Attila végzős bábrendező szakos hallgató irányításával elevenednek meg a színház Játszó-terén. Fazekas Mihály ismert történetéből Tasnádi István írt új darabot, az egyszerre groteszk és korhű bábokat Miareczky Edit tervezte. A díszletben és a bábok ruháin visszatér a magyar népi motívumkincs, csakúgy, mint Nyitrai László magyar népdalok dallamvilágából építkező zenéjében. Lúdas Matyi szerepében a színház visszatérő vendégét, Schneider Jankót, illetve Tatai Zsoltot láthatja a közönség.

színházterem

Mesejáték 4 éves kortól

Írta: Gábor Éva és zsámár Katalin rendező: urbán Gyula A híres-neves kiskandúr kalandjai sok zenével és a gyerekek tevékeny bevonásával elevenednek meg a bábszínpadon. Mi történik a kényes-fényes, kotnyeles Marcipán cicával, amikor megtudja, hogy rokona az oroszlánnak? Királyi származása okán hódolatra szólítja fel a háziállatokat, a baromfiudvar lakóit. Ám nem éri be ennyivel, világgá megy, hogy tisztázza származását. Meg sem áll Afrikáig. A nagy rokont azonban siralmas helyzetben találja. Tanácsára visszarepül az óhazába, és a cirkuszok sörényes sztárjával keres ismeretséget. Kalandos útja végén az Állatóvodába kerül. Itt döbben rá, hogy mindenütt jó, de legjobb otthon. És hirtelen odahagyott otthonában várja az igazi meglepetés…

Budapest Bábszínház

2012 /2013-as évad

A kis mukk

2012 /2013-as évad

Bemutató: 2013. február

avagy rahman doktor varázslatos történetei Színes, szélesvásznú zenés bábjáték 5 éves kortól Wilhelm Hauff történetei alapján írta: Markó róbert rendező: Csató Kata „A kis Mukk apja, akit tulajdonképpen Mukrainak hívtak, tekintélyes, de szegény ember volt. […] A fiát nem kedvelte, mert röstelkedett törpe termete miatt” – kezdi világhíres meséjét Wilhelm Hauff, a 19. századi német meseirodalom talán legfontosabb s mindmáig legkedveltebb alakja. Nem valami klasszikus nyitány egy gyerekmeséhez, mi tagadás. A folytatás sem az, ami azt illeti: menekülés, árulás, cselvetések, szeretetlenség, rosszakarat. Hát hogy is van ez akkor?

Budapest Bábszínház

A BrémAi muzsikusok Mese bábokkal, hangszerekkel és rablókkal két részben, 5 éves kortól

színházterem

ért éppen hús-vér embersége miatt szoríthatunk, akiről példát vehetünk – és akit végső soron „a tapasztalat bölcs emberré tesz, és ha külseje kissé fura is, inkább csodálatot érdemel, mint gúnyt vagy csúfolódást”. És így klasszikus mese a Hauffé: a rossz elnyeri méltó büntetését, a jó pedig méltó jutalmát. Nem véletlen tehát, hogy A kis Mukk története túlélte az évszázadokat. Minden generációnak meglehet, megvan a maga „Mukk-élménye”: kinek az ötvenes évek – a kor lehetőségeihez képest – monumentális NDK-beli filmje; kinek a hetvenes évek sztárszereposztással készült magyar hangjátéka; kinek a nyolcvanas évek diafilmváltozata. A legkisebbeknek a Budapest

színházterem

apraját és nagyját a két tolvaj, Frigyes és Jácint, főnök és szolga felállásban, amiből természetesen rengeteg komikus helyzet fakad.” Nyulassy Attila, 7óra7.hu

A Grimm testvérek meséjét színpadra írta: Veres András és Gimesi Dóra rendező: Veres András Mit ér egy sánta, vaksi szamár? Egy öreg kakas? Egy szimatát vesztett vadászkutya? Egy macska, aki nem tud többé egerészni? Mihez kezdhet négy, országúton kóborló, kidobott állat? Természetesen zenekart alapít, és elindul a messzi Brémába a siker, a hírnév, a tapsok reményében. Ám a nagyvilág nem túl barátságos hozzájuk: rablók mindenhol akadnak, még Brémában is…

„A két szálon haladó történet szereplőit a színészek olyan lendülettel és energiával bontják ki, hogy az minden mozdulatában szórakoztató és sodró. A gyámoltalanul kóborló állatok szépen sorjában egymásra találnak (…). Velük párhuzamosan, néha a vándorlásba alaposan belekavarva lopja össze a világ kincsének

csizmás kAndÚr színházterem

Bábjáték 5 éves kortól Charles perrault meséjét bábszínpadra alkalmazta: Nagy Viktória Éva és schneider Jankó rendező: schneider Jankó Dalok: Lovasi András, szabó Attila A tragikusan korán árvaságra jutott, tragikusan korán – alig 25 éves korában – elhunyt Hauff csodálatos mesevilága pontosan fordítva működik, mint ahogy az ember elvárná. Mindvégig jelen vannak, mégsem bódítanak el a helyszín – a mesés Kelet – színpompás rózsái, kaftánjai és repülő szőnyegei; nem csiripelnek kismadarak a fákon, nem csörgedeznek hűs patakok, nem sarjadnak virágzó oázisok a sivatag közepén. Ez itt nem az Ezeregyéjszaka bájosan évődő, színes-szagos világa: Hauff nem gügyög tündéri varázstörténeteket, hanem elénk állít egy valódi hőst, egy kisembert, aki maga küzd meg minden akadállyal, amit az élet eléállít. Egy valódi hőst, akivel azonosulni, „menni” tudunk, aki12

Bábszínház Kis Mukkja lehet ez a maradandó élmény. Színházunk bemutatója színes, szélesvásznú előadás – ezért szavatol a látványtervező (a korábbi bemutatók közül a Hamuban sült mese, valamint a Hárun és a mesék tengere című produkciókat is jegyző), a litván Julija Skuratova egyedi és összetéveszthetetlen képi gondolkodásmódja, melynek fontos sajátja többek között a seregnyi látványos bábtechnika meghökkentően sokféle és ötletes használata. S hogy a lenyűgöző képi világ mellett a mozgás és a zene kedvelői is jól járnak A kis Mukk-kal, arra a rendező, Csató Kata személye nyújt garanciát, aki előadásaiban egyaránt hasonlóan jelentős szerepet szán szövegnek, képnek és zenének.

sors jutott – ráveszi élete nagy kalandjára, amelyben XVII. Pléhsisakos Adalbert egyetlen lányának, Izodóra királykisasszonynak keze a tét. Sajnos azonban erre a királylányi kacsóra más is igényt tart… Vajon macskánk hogy vágja ki magát a nehéz helyzetekből? Sikerül-e Gergőnek Izodóra királykisasszonyt meghódítania? Az előadásból – amelyhez a dalokat Lovasi András és Szabó Attila írta, a bábokat pedig Grosschmid Erik tervezte – mindez kiderül.

Csizmás kandúr igen különleges macska: nem csak nyávog, beszél is – nem is keveset, s nem is akárhogy. Nem véletlen tehát, hogy Gergőt – akinek igencsak mostoha

„A rendező és Nagy Viktória Éva által színpadra alkalmazott szöveg tele van könnyed, szellemes kis poénokkal, Dobák Lívia dramaturg elemzéséből pedig az tükröződik vissza, hogy pontosan érzékeli, mennyi tartalom van a mesében, egyáltalán nem akar semmit ráolvasni a gyerekekre, nem akar életre szóló hatalmas bölcsességeket kirángatni a szereplők szájából.” 7óra7.hu 13

Budapest Bábszínház

2012 /2013-as évad

csipkerózsA színházterem

Zenés mesejáték sok dallal, tánccal két részben, 5 éves kortól Csipkevárban tudható, A csipke szép, a csipke jó! A csipke mélyén ég a tűz! A csipke száz gondot elűz!

Író: Lackfi János zeneszerző: szemenyei János rendező: Kuthy Ágnes Gubócska gombolyodjon, Göböcske gömbölyödjön, Tokjából borsócska Kipörögjön!

A BudApest BáBszínház társulAtA A 2012/2013-as évadban

„A Csipkerózsa nem olyan csipkerózsikás Csipkerózsika. Az eredeti Grimm testvérek-féle szál fellelhető benne, de mégis eltér. Orsó, kék ruha és Csipkevidék szerepel benne. A mondhatni eszenciát, „csipkeséget” kölcsönző előadás nagyon sokrétű és izgalmas. Egyfelől, mert az ismert történetnek ad egy újfajta ízt. Másfelől, mert a szöveg nagyon jól hat és működik, a zenével (is). Lackfi János ritmusos szövege szórakoztató, mai és tanulságos egyszerre.”

előre bucska, hátra bucska Fiúcska!!! selyemszál bogozódjon, Csillaggá bolyhosodjon, Kovakőből szikrácska Kipattogjon!

Budapest Bábszínház

Ács Norbert bábszínész

Bánky eszter bábszínész

Blasek Gyöngyi bábszínész

Szabó Imola Julianna, Irodalmi Jelen

serkenj, bogyócska, arany magocska! Lányocska! Ugyanazon a napon, ugyanazon órában a világ két pontján megszületik egy kislány és egy kisfiú. Nem sejteni, hogy ha megnőnek, egymásba fognak szeretni. Most még csak annyit tudni, hogy a kislány Csipkeország királyának a lánya, a kisfiút pedig tündérek nevelik. Egymástól távol mégis ugyanazt a leckét tömik a fejükbe:

„A Csipkerózsa azokhoz a gyermekelőadásokhoz tartozik, amelyek a klasszikus, sokszor már unalomig ismert meséket gyereknek és felnőttnek egyaránt új fénytörésben tudják megmutatni, anélkül, hogy az újítani vágyás izzadsága érződne rajtuk. Az már csak a hab a tortán, hogy ez az előadás mindezt sok humorral, jó zenével, karakteres látványvilággal teszi. ”

Bassa István bábszínész

Beratin Gábor bábszínész

Bercsényi péter bábszínész

Cziráki Judit dramaturg

Csajághy Béla bábszínész

Domonkos Béla bábszínész

Turbuly Lilla, 7óra7.hu

Budapest Bábszínház

2012 /2013-as évad

ellinger edina bábszínész

erdős István bábszínész

Gimesi Dóra dramaturg

Giovannini Kornél bábszínész

Kemény István bábszínész

Gyurkó Henrik bábszínész

Hárai Ágnes bábszínész

Hoffer Károly e. h. bábszínész

Juhász Ibolya bábszínész

Krista Anita bábszínész

Karádi Borbála bábszínész

Kazinczy Ildikó bábszínész

Mórocz Adrienn e. h. bábszínész

Kalmár Éva rendezőasszisztens

Kovács Judit bábszínész

pallai Mara bábszínész

Budapest Bábszínház

Kovács Katalin bábszínész

Kovács Marianna bábszínész

Meczner János igazgató

Monori Balázs bábszínész

papp Orsolya bábszínész

pethő Gergő bábszínész

Budapest Bábszínház

2012 /2013-as évad

Budapest Bábszínház

A hétfeJŰ tÜndér Játszó-tér

Bábjáték 5 éves kortól

Kiért? Miért? Mi végre? Ki végre? Két zenész lakott a szomszédomban. Jobbról rácegresi, balról pácegresi. rácegresi tudott furulyázni, pácegresi nem. rácegresi azt mondta nekem: - Csúnya vagy, csúnya vagy, de azért rád is süt a nap. Ha egyszer jó szíved lesz, el is felejted, hogy csúnya vagy. És meg is szépülsz tőle. De én nem jó akartam lenni. szép akartam lenni. pácegresi meg azt mondta: - Olyan randa vagy, hogy nem lehet rád nézni. Téged elvarázsoltak. ez a hétfejű szörny varázsolt el téged biztos, aki itt lakik Csodaországban. Azt kellene megölnöd.

Lázár ervin meséjét bábszínpadra alkalmazta: Gimesi Dóra rendező: Kuthy Ágnes

radics rita bábszínész

rigó Anna rendezőasszisztens

semjén Nóra bábszínész

spiegl Anna e. h. bábszínész

szabó Lajos bábszínész

szolár Tibor e. h. bábszínész

Tatai zsolt bábszínész

Teszárek Csaba bábszínész

rusz Judit bábszínész

szakály Márta bábszínész

Lázár Ervin világában minden ismerős, mégis minden másképp van. A kerekerdő négyszögletű, a hős csúnya, a tündér hétfejű. A hétköznapok eseményei mesévé kerekednek, a mese hősei hétköznapi örömökkel, bánatokkal találkoznak. Ez a különleges, semmihez sem hasonlítható lírai mesevilág ezúttal A Hétfejű Tündér meséjében elevenedik meg a Budapest Bábszínház színpadán. Nem volt nálam csúnyább gyerek rácpácegresen. A lábam gacsos volt, a hasam hordóhas, a fejem úritök, az orrom ocsmonda, egyik szemem balra nézett, másik szemem jobbra nézett, hívtak emiatt kancsalnak, bandzsalnak, sandának, bandzsának, kancsinak, bandzsinak, árokba nézőnek; tyúkmellem volt, suta voltam, fülem, mint az elefánté, harcsaszám volt, puklis karom, a termetem girbegurba. Úgy szégyenkeztem emiatt, ahogy még senki rácpácegresen. Miért vagyok én ilyen csúnya?

Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér (részlet)

„Az előadás odaadóan bontja ki Lázár Ervin játékos nyelvéből a már-már szakrálissá váló ritmusjátékokat, csúfolódókat. Hogy a három színész – Hoffer Károly, Tatai Zsolt, Teszárek Csaba – bunraku technikát használó bábok mozgatásában a helyüket, a mozgatott testrészeket folyamatosan cseréli, a bábokkal, sőt egymással is állandóan változtatva a viszonyt, az itt nem egy kitaláció, hanem maga a mese – és bár hangozzék ez túl patetikusan –, és a mesélő egész életművére reflektáló forma. A jó bábelőadások legnagyobb problémája a gyerekközönség szokott lenni: a már elrontott, jól értesült, koravén óvodások, kisiskolások értetlen megszólalásai, reakciói. Az igazán jó bábelőadások azonban még a gyerekeket is elvarázsolják. Épp úgy, mint ez A Hétfejű Tündér.” Proics Lilla, Fidelio.hu Az előadás elnyerte a VI. Kaposvári Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Színházi ASSITEJ Biennálén a legjobb gyerekelőadásnak járó Üveghegy-díjat, a zsűri Gimesi Dórát a legjobb dramaturgnak járó Békés Pál-díjban részesítette, Mátravölgyi Ákos pedig a legjobb látványért kapott díjat.

Budapest Bábszínház

2012 /2013-as évad

Rózsa és Ibolya

Budapest Bábszínház

Diótörő

Zenés bábjáték 5 éves kortól A magyar népmese különböző változatainak és Arany János, Arany László, Lakatos Menyhért irodalmi feldolgozásainak felhasználásával írta: Gimesi Dóra Rendező: Kovács Géza

Színházterem A klasszikus motívumokból építkező előadásban az emberek hétköznapi és a tündérek varázslatos világa elevenedik meg, a magyar népmesekincs találkozik a fantasy műfajával, a látványos akciókat drámai és humoros jelenetek követik.

Rózsakirály győztes háborúból hazatérőben eltéved a szomszédos tündérbirodalom erdejében. Varjúháj tündérkirály csak úgy engedi szabadon a betolakodót, ha megígéri, hogy neki adja azt, amiről nem tud birodalmában. Rózsakirály nevetve beleegyezik, hisz mindenről tud, úgy hiszi. Könnyű szabadulásáért nagy árat fizet: születendő fiúgyermekét kell életéért cserébe adnia.

RÓZSA Szívembe néma semmi költözött a hátamon szárnyak hiánya fáj napok peregnek ujjaim között árnyék vagyok, árnyak fölött király. IBOLYA Van valahol a világ közepén egy kert, ahol elbújtunk, te meg én egy kert, ahol égig nőnek a fák és nem zavar ott meg a kinti világ. Egy kicsi tó van a kert közepén nyár van és ott heverünk te meg én egy percre megáll az idő mivelünk a parti homok ma is őrzi nevünk. RÓZSA Volt valahol a világ közepén egy kert amiről sokat álmodom én de reggel a semmibe vesznek a fák ha felkelek, újra egy árny ölel át. IBOLYA Van valahol az idő szövetén egy rés, ahol elbújtunk te meg én egy kert, ahol égig nőnek a fák egy kert, min az átok sem hatol át.

Rózsa szolgaként cseperedik fel a tündérek között, egyetlen vigasza, játszótársa Ibolya, tündérhon majdani örököse. A két fiatal egymásba szeret, Rózsa megoldhatatlan feladatokat teljesít, hogy elnyerje Ibolya kezét. A leány mostohája azonban újabb és újabb nehézségek elé állítja a fiatalokat, majd megátkozza őket: felejtsen el téged szerelmed, kívánja a lánynak.

Ha elfelejtettél, kettőnk helyett is emlékszem én jól minden pillanatra. Neved szívembe írtam, nem törölte ki onnan bánat, ármány, rettegés. Nem állíthat meg átok sem varázslat akárhol is vagy Rózsa, megtalállak.

Zenés pantomim- és bábjáték két részben, 5 éves kortól Zene: Pjotr Iljics Csajkovszkij A szövegkönyvet E. T. A Hoffmann meséje nyomán írta: Szilágyi Dezső Szőnyi Kató rendezését felhasználva színpadra állította: Meczner János

Színházterem

Diótörő harcba száll ellenük. Marika segítségével elkergeti az egereket. Kettesben mesés utazásra indulnak…

„A balett hűvösen szépséges formalizmusával ellentétben a bumfordi bábok és maszkok, a bájos tárgyanimáció, a titokzatos feketeszínház egy naivabb, gyermekibb és fantáziát elragadó világba visznek, amelyben helye van a humornak, a félelmesnek és a groteszknek.” Papp Tímea, Fidelo.hu

A Stahlbaum család karácsonyestéjén Marika és Frici izgatottan várja az ünnepi ajándékokat. A család jó barátja, Drosselmeyer mester erre az alkalomra pompás várkastélyt készített. Frici egy játék egérrel ijesztgeti kishúgát. Drosselmeyer unokaöccse különös ajándékot hoz, egy diótörő babát. Eljátssza a gyermekeknek, hogyan változott át a hajdani szép ifjú herceg a gonosz Egérkirály harapásától. Marika szeretettel dédelgeti a különös figurát. Éjféltájban visszalopódzik játékaihoz, és – csodák csodája! - a szoba varázslatosan átalakul. A fenyőfa megnő, a sok játék megelevenedik. A sötétből előrontó Egérkirály hadával megtámadja a játékokat.

János Vitéz Bábjáték két részben, 6 éves kortól Petőfi Sándor elbeszélő költeménye nyomán írta: Szilágyi Dezső Rendező: Urbán Gyula

Színházterem

mert lluska várja odahaza. A király gazdagon megjutalmazza, kitünteti a János vitéz névvel, és hajót bocsát rendelkezésére, hogy mielőbb hazaérjen. Ám a banya vihart támaszt, és János vitéz mesebeli kalandja csak most kezdődik el igazán…

A juhászbojtár Kukorica Jancsi talált gyermek, szerelmese Iluska, árva leány. A varázshatalmú mostoha és a legény gazdája összefognak ellenük. A banya bárányfelhővé varázsolja a bojtárra bízott nyájat, a gazda vasvillával világgá kergeti a legényt. Jancsi búcsúzóul egy rózsát kap lluskától. Jancsi vándorútján huszárcsapattal találkozik. Szeretne közéjük állni, de nem fogadják be. Zsiványok támadják meg a huszárokat, kapitányukat elfogják. Jancsi és hű pulikutyája, Bogár, megmentik a kapitányt. Most már mindketten beöltözhetnek huszárnak. Franciaországban legyőzik a törököt, ráadásul Jancsi kiszabadítja a királylányt is a rabságból. A király jutalmul lánya kezét és koronáját adná oda Jancsinak, de ő visszautasítja, 21

Budapest Bábszínház

2012 /2013-as évad

fehérlófiA

2012 /2013-as évad

Bemutató: 2013. február színházterem

Bábjáték 6 éves kortól Író: szálinger Balázs rendező: Veres András

„Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt a világon egy fehér ló. Ez a fehér ló egyszer megellett, lett neki egy fia, azt hét esztendeig szoptatta, akkor azt mondta neki: – Látod, fiam, azt a nagy fát? – Látom. – Eredj fel annak a legtetejébe, húzd le a kérgét. A fiú felmászott, megpróbálta, amit a fehér ló mondott, de nem tudta megtenni. Akkor az anyja megint szoptatta hét esztendeig, megint felküldte egy még magasabb fára, hogy húzza le a kérgét. A fiú le is húzta. Erre azt mondta neki a fehér ló: – No fiam, már látom, elég erős vagy. Hát csak eredj el a világra, én meg megdöglöm. Azzal megdöglött. A fiú elindult világra.”

landjai Fanyűvővel, Kőmorzsolóval és Vasgyúróval, a Hétszünyű Kapanyányimonyókkal, a réz-, ezüst- és aranyerdőben és -mezőben élő elrabolt királykisaszszonyok megszabadítása a három-, hat- és tizenkét fejű sárkányoktól, csodás repülése a griffmadárral az emberiség ősi álomképeit teremti elénk. A gyermekközönség számára fontos, hogy emocionálisan tudjanak kapcsolódni az előadáshoz, hogy azonosulni tudjanak Fehérlófiával, hiszen bár emberfeletti hősről van szó, ő is esendő, ő is hoz rossz döntéseket. Fontos kérdésekkel foglalkozik ez a mítosz: a barátsággal, a hűséggel, a kitartással, s ezek még egy hős számára sem mindig könnyen elérhetőek, néha küzdeni kell értük. A mitikus környezetben minden kimondott szó varázsige, így a hangsúly a zeneiségükre kerül, hiszen a

Budapest Bábszínház

A hAttyÚk tAvA színházterem

Legyezőbalett zenére 6 éves kortól zene: pjotr Iljics Csajkovszkij A mesét bábszínpadra írta: Góczán Judit rendező: Balázs zoltán Szigfrid hercegnek a születésnapjára rendezett bálon feleséget kell választania magának. Őt azonban hercegi kötelességénél jobban érdekli a természet és a vadászat. A szerelem is az erdőben, egy elvarázsolt tó partján talál rá születésnapja különös éjszakáján… A Csajkovszkij romantikus zenéjére született mese asszociációk mentén bontja ki a történet szimbolikus tartalmát, szerelemről, halálról, álomról és valóságról mesél. Arról, hogy valójában mi van a történet, a „tó” mélyén.

A vArázsfuvolA Marionett-mesejáték két részben, 6 éves kortól

„Ma, amikor a művészet egyre kevesebb eséllyel jut el a széles közönséghez, kivált a fiatalokhoz, fölbecsülhetetlen kezdeményezés volt A varázsfuvola bábszínpadi bemutatása. A gyermekmesék nyelvén, a látvány közvetítésével segíti elő a zeneszerző-óriás muzsikájának befogadását. A gonosz erőkön fölülkerekedő Világosság, a Napkorong jóságot, bölcsességet és becsületet sugárzó birodalma egyszerű, követhető meseként kel életre a Budapest Bábszínház paravánja mögött.”

zene: Wolfgang Amadeus Mozart szövegét schikaneder librettójának felhasználásával írta: Forgách András rendező: Meczner János

Így kezdődik Arany László feldolgozásában az egyik legismertebb és legsokrétűbb magyar népmese, melynek gyökerei az emberiség közös tudatáig nyúlnak vissza. A történet címszereplője, Fehérlófia az írott szó előtti időkből, az ősi, közös emlékezet mélységeiből származó hős. Neve különös csengése, az anyai önfeláldozásból eredő, hihetetlen ereje, amely emberfelettivé emeli, mindenki számára ismert, közös kultúránk része. A világot, melyet útja során felfedez, megért és élhetőbbé tesz, mágikus erejű lények népesítik be, akik nemcsak varázslatosan erősek vagy varázslatosan gonoszak, de varázslatosan szépek is. Ka22

mágia elsődleges nyelve a zene rezgése. A varázslat, a ráolvasás, az átkok, a kimondott szó ereje határozza meg az előadás Szálinger Balázs költő által újragondolt nyelvi rétegét. A Budapest Bábszínházban nem először dolgozó Veres András – A brémai muzsikusok, a Mackó és az állatok, valamint a felnőttek számára készült Bitódalok rendezője – állítja színre a történetet, aki Árvai György látványtervező segítségével a kortárs bábszínház eszközeit vegyíti a színház ősi, rituális gyökereivel, közvetlenül az érzelmekre hatva. Óriási bábok, élő emberek, küzdelmek és árulások, különleges belső utazás a lét síkjai között, hőseink nagy kalandja során – ez várja az előadás nézőit.

Játszó-tér

Mozart varázsoperájának meséje – mint minden igazi és szép mese – a jó és a gonosz küzdelméről szól. A bölcsesség és a jóság birodalmának ura Sarastro. Azért hozatta magához Paminát, a gonosz Éj Királynőjének leányát, hogy kimentse anyja befolyása alól. A sötétség úrnője nemcsak leányát akarja erőszakkal visszaszerezni, de meg akarja kaparintani a világosságot jelképező Napkorongot is. Ezért küldi a mit sem sejtő Tamino herceget és kísérőjét, Papageno madarászt Sarastro birodalmába. Ott a herceget és a madárembert próbatételek sora várja. Tamino bizonyságot tesz hűségéről, állhatatosságáról. Papageno ugyan nem állja ki a próbákat, Sarastro mégsem tagadja meg tőle a hozzáillő párt. Így a sötétség erőinek legyőzése után Tamino elnyeri Pamina kezét, Papageno Papagenáét.

Metz Katalin, Új Magyarország

Budapest Bábszínház

2012 /2013-as évad

lírA és epikA

Budapest Bábszínház

tÚl A mAszAt-hegyen Játszó-tér

Mesejáték két részben, 6 éves kortól Író: szabó Borbála és Varró Dániel rendező: Mácsai pál Évszázadok óta dúl a háború Epikum és Líria birodalma között. A jól nevelt és mindig pontosan fogalmazó epikumiak nem szenvedhetik a versben beszélő líriaiak tódításait – és viszont: a költői képekben lubickoló Líria ki nem állhatja a sótlan Epikumot. „Mert az életben a legnagyobb érték a pontos igazság!” – vallja Eposz király és Prozetta királyné. Líria fejedelme, Poézis király azonban azt feleli erre: „Mit nekünk tények meg más gyanús izék! Az igaz, ami szép”. A hosszú viszályban megfáradt királyok mégis úgy döntenek, hogy Líra herceg és Epika házasságával békét szereznek országaik számára. Az esküvő a kölcsönös bizalmatlanság jegyében botrányba fullad. Folytatódna is a háború, ha Líra és Epika nem szerettek volna egymásba…

Lám, betemettük az árkot, elástuk a szócsatabárdot, Tőr, buzogány lepihent – jaj de vidám hepiend! Kár acsarogni pribékül, máma örökre kibékül Líria és epikum… tumm-titi tumm-titi tumm.

„Mácsai, gondolom, először dolgozik bábszínházban. Biztonsággal igazodik el a másfajta törvények közt. Ízléssel nyesi le a bábripacsériát. Komolyan veszi a humort. És helyén engedi alkalmazni a bábok érzelmi kitöréseit, sosem feledkezve meg az ironikus felhangokról.” Molnár Gál Péter, Nol.hu „Mindannyian találkoztunk már velük, csak éppen máskor és máshol. Az iskolában olyan unalmasnak tűntek: felismerhetetlenül megbújtak a verssorokban, és a nevüket is képtelenség volt megjegyezni. Most azonban már tudjuk, hogy a kedvesen kerek Spondeusz (- -) a nyugodt, kényelmes tempót szereti, ellentétben az izgága, csupa ideg Pirikkiusszal (υ υ). Licencia pedig, ha hódításról van szó, nemcsak a verslábakat, de saját két formás lábát is harcba veti. A Budapest Bábszínházban ugyanis háború zajlik Epikum és Líria polgárai között, de nem kell félni, ebből a harcból a néző (legyen gyerek vagy felnőtt) egészen biztosan győztesen kerül ki.” Turbuly Lilla, 7óra7.hu

A darab a 2008/2009-es évadban elnyerte a legjobb új magyar drámának járó Színikritikusok Díját. Az előadás az V. Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálén a zsűri szakmai különdíját, a 17. Nemzetközi Szabadkai Gyermekszínházi Fesztiválon a legjobb előadás kitüntető címet nyerte el. Bagossy Leventét Szabadkán és Zágrábban, a 43. PIF Nemzetközi Bábszínházi Fesztiválon a legjobb bábokért járó díjjal tüntették ki. Az előadást fődíjjal jutalmazták a zágrábi fesztiválon, Mácsai Pál pedig megkapta a legjobb rendezés díját. 24

színházterem

Zenés kalandjáték két részben, 6 éves kortól Író: Varró Dániel zeneszerző: presser Gábor rendező: Kovács Géza A tiszták és a pacák örök harcába véletlenül belekeverednek a se nem tiszta, se nem sáros, az ősmaszatosságban élő Maszat-hegyiek, akik a két világ között élnek. S vajon ki az, kik azok, akik szenvedő részesei, majd hősei lesznek ezeknek a küzdelmeknek? Természetesen a gyerekek: Maszat Janka és Andris, a két jóbarát. És persze bonyodalmak garmadája, szerelem, árulás, kaland, kalózhajó, börtön, no meg egy náthás angol költő is szerepel ebben a gyermekek és felnőttek számára is érdekes, varázslatos műben. A verses regényt Varró Dániel kifejezetten a Budapest Bábszínház felkérésére adaptálta színpadra, és Presser Gábor zenéje is ehhez az előadáshoz készült.

rozi Az égen színházterem

Zenés űrséta bábokkal, 6 éves kortól Író: Jeli Viktória és Tasnádi István rendező: Tengely Gábor

mesélték ezt a mesét, amely játékosan eligazít az égbolton, de önismeretre is tanítja a gyerekeket. Afféle „színes, szélesvásznú kalandutazás” elevenedik meg Tengely Gábor hagyományokat tisztelő, de kortárs szellemiségű rendezésében.

Minden azzal kezdődött, hogy Rozi hatodik születésnapja elveszett. Jó: esetleg elkóborolt. Mindenesetre szőrén-szálán eltűnt, nyoma veszett, felszívódott. Még szerencse, hogy megkergült az ágy lábához kötött lufi, mert különben mi repítette volna Rozit egyenesen fel az égbe? Márpedig ha nem repül, talán sosem találkozik a szeleburdi kentaurlánnyal, a Nagy Kaprikornusszal, a tejtó halacskáival, a Krokorigó ikrekkel és a többi églakóval, s a végén maga is elhitte volna azt a képtelenséget, hogy az égben csak forró gázok vannak meg hideg kövek, és végtelen üresség. Rozi a gyerekszobából – álmában, persze – felröppen az égre, hogy megkeresse elveszettnek hitt szülinapját, és kedves cicája társaságában sorra találkozik a csillagképekkel. Jeli Viktória és Tasnádi István először kislányuknak 25

Budapest Bábszínház

2012 /2013-as évad

Az ifJÚsági és felnőttelőAdásokról

2012 /2013-as évad

semmi

Bemutató: 2012. december

Janne Teller regényének bábszínpadi változata Bábszínház ifjúsági közönségnek és felnőtteknek? Igen! A bábszínház teljes értékű színház: a műfaj és az életkor egyáltalán nem zárja ki egymást. Már csak ezért sem, mert az első bábelőadásokra kizárólag felnőttek nyerhettek bebocsátást, lévén azok vallási rituálék. Anélkül, hogy a bábtörténetbe és a bábtípusokba mélyebben belemennénk, említsük meg a középkori karneválok óriásbábjait vagy a Távol-Kelet árnyjátékait, a társadalomkritikus vásári bábjátékot, az első, Egyiptomból származó marionetteket, amelyeket temetési szertartásokon használtak, vagy azok kései utódait, amelyekkel Mozart, Haydn vagy Gluck operáit adták elő. A báb természeténél és sokféleségénél fogva gyakorlatilag bármire alkalmas médium, korszerűségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy szerte a világon virágzik

a bábszínház, a rendezők egyáltalán nem hagyományos módon használják, élő-, fizikai és zenés is színházzal kombinálják. Ez a nem ortodox bábhasználat nem kerülte el a Budapest Bábszínház elődjét, az Állami Bábszínházat – játszottak itt kabarét és esztrádot, Rejtő Jenőt, Madáchot, Beckett- és Örkény-abszurdot, Shakespeare-, Dürrenmatt- és Brecht-drámát, de Bartók, Stravinsky klasszikus zeneművei is szerencsésen találkoztak a bábokkal – , s ezt a tradíciót folytatják a jelen alkotói, akik bátran kísérleteznek Jarry, Sade márki, Goethe, Csajkovszkij, Offenbach, Schumann, Ligeti György, Vajda Gergely műveivel és a bábbal. A jelenlegi repertoáron több olyan előadás is szerepel, amelyek a gyerekek zenei nevelésében kaphatnak szerepet – a Diótörő, A hattyúk tava vagy A varázsfuvola –, alapanyaga iskolai kötelező olvasmány – Az ember tragédiája vagy az Odüsszeusz –, és ennek a felső tagozatos-középiskolás korosztálynak szánjuk téli bemutatóinkat, amelyekkel új utakra lépünk. Mind a Semmi, mind a Kivi rizikós témát dolgoz fel, olyanokat, amelyeket a hagyományos színházi előadások realista stílusával szinte lehetetlen lenne színre vinni. A bábok azonban amellett, hogy bármilyen mozgásra képesek, stilizálnak, eltávolítanak mindentől, ami érzelmileg felkavaró lehet, ugyanakkor a legsötétebb, legkomorabb jelenetekbe is képesek becsempészni a humort, s ezáltal oldják a feszültséget is. Azért pedig, hogy a tinédzserkor egzisztencialista kérdéseivel vagy a társadalmi problémákkal való szembesülés ne okozzon a kamaszok lelkében törést, az előadás témáit feldolgozó programmal segítünk a pedagógusoknak. Kíváncsiság és nyitottság – ez jellemzi a ma színházművészetét, amelynek a bábszínház integráns és fontos része. És ez a két fogalom jellemzi a Budapest Bábszínházat is, ahová a család minden tagja bátran eljöhet: akár együtt, kikapcsolódásképp, a szülők és nagyszülők a gyerekekkel, hogy a mesék világába kiránduljanak, akár pedig úgy, hogy a gyerekek otthon maradnak a nagyszülőkkel, a szülők pedig az őket érintő felnőtt témákkal teljes komolysággal, ugyanakkor szárnyaló fantáziával színpadra állítva szembesülhetnek. Mert a báb és a színház nem zárják ki egymást. Sőt.

színpadra írta: Gimesi Dóra rendező: Hoffer Károly e. h.

Játszó-tér

denki sebezhető lesz, mindenkitől elveszik, ami a legfontosabb neki, miközben a „Fontos Dolgok Halma” egyre nő, és lassan mindent bekebelez. Gyerekkort, jövőt, hitet, ártatlanságot. És minél jobban igyekeznek, hogy bebizonyítsák az ellenkezőjét, minél erősebben ragaszkodnak a játékhoz, ami mégis valami, annál tapinthatóbbá és elviselhetetlenebbé válik a semmi, amelyről Pierre Anthon beszél… mert mi van akkor, ha mégis neki van igaza?

„Mindenki azt várta tőlünk, hogy vigyük valamire az életben. Valamire vinni pedig azt jelentette, hogy lesz belőlünk valaki, de ezt senki sem mondta ki hangosan. Halkan se. egyszerűen a levegőben, vagy az iskola kerítésén lógott, beköltözött a kispárnáinkba vagy a plüssállatokba, melyeket, miután kiszolgáltak, a padlásra száműztünk porfogónak. eddig nem tudtam, hogy így van ez. pierre Anthon döbbentett rá. Megijedtem. Féltem pierre Anthontól. Félelem. Még több félelem. Annál is több félelem.”

Janne Teller világhírű ifjúsági regénye olyan könyv, amely nem fél kérdezni. Nevezték már nihilista gyerekkönyvnek és az új „A legyek urának”. Dániában először betiltották, majd kötelező olvasmánnyá tették, számtalan díjat nyert és számtalan botrányt kavart a világban. Provokatív könyv, amely a legmélyebb, legfájóbb kérdéseket teszi fel, miközben beszélgetésre, vitára sarkall, és arra buzdít, hogy magunk találjunk válaszokat. A Budapest Bábszínház készülő előadása magyarországi ősbemutató, és egyben a regény első bábos adaptációja a világon.

„Erre (is) jó az irodalom. Naivitás lenne azt gondolni, hogy identitáskonfliktusainkat megúszhatjuk. Janne Teller regénye azonban megóvhat attól, hogy a nehéz helyzetekben újból és újból felépítsük a Fontos Dolgok Halmát.” Bárány Tibor (a könyv utószava) „A feszes tempó megkívánja, hogy a szöveg találó és pontos legyen. Első olvasáskor azonnal eszembe jutott, hogy ez a tökéletes mondatok regénye. Olyan találó megjegyzések, olyan kritikus és önreflexív sorok, finom rezdülések jelennek meg ebben az eltávolító és nem valami érzelemdús szövegben, amik valóban egy kamasz, egy félfelnőtt rácsodálkozó, de még nem igazán analitikus hozzáállásához igazodnak.”

„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá” – mondja a nyolcadikos Pierre Anthon, majd kisétál az osztályteremből, felül egy szilvafára, hogy onnan kiáltsa világgá az élet hiábavalóságát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki az ellenkezőjét, ezért tárgyakat kezdenek gyűjteni, „fontos dolgokat”, amelyekért érdemes élni. Egy bicikli, amelyre évekig spórolt a tulajdonosa, egy napló, egy lány hosszú haja… A játéknak induló bizonyítás azonban hamarosan kontrollálhatatlanná válik. Min-

Szekeres Niki, Meseutca.hu Az előadás a Nordiska Aps International Performing Rights Agency és a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. engedélyével jön létre.

rajz: Tasnádi rozi

Budapest Bábszínház

2012 /2013-as évad

kivi

2012 /2013-as évad

Bemutató: 2013. január

Ifjúsági előadás 12 éves kortól

Játszó-tér

Író: Daniel Danis rendező: Gáspár Ildikó Az 1962-es születésű kanadai Daniel Danis-t az egyik legfontosabb francia nyelvű kortárs drámaíró. Karrierje 1993-ban kezdődött, első darabjával három fontos díjat is elnyert. 2006-ban alapította meg Daniel Danis arts/sciences nevű társulatát. Az együttes, amelynek laboratóriumszerű műhelyében születnek a darabok és az előadások, a színház, a film és a képzőművészet közötti határok lebontásában kísérletezik azzal a céllal, hogy a szó és a kép szépségét álomszerű, ugyanakkor új, innovatív módon tárja a nézők elé. Daniel Danis egy interjúban így nyilatkozott: „Bár a szereplőim sorsa tragikus, hatalmas bennük az élni vágyás.” Ez a mondat a Kivire, Danis első ifjúsági darabjának szereplőire is igaz. A történet hőseit kiveti magából a város, mint ahogy kivet magából mindenkit, aki nyomorba kényszerül, a hajléktalan gyerekek és fiatalok azonban minden elszenvedett trauma ellenére élni akarnak. Ezért felejtik el eredeti nevüket, és választanak maguknak gyümölcs- vagy zöldségneveket: ugyan a név nem változtat meg, de megtisztít. Ez a megrázó, tündérek nélküli tündérmese azt mutatja meg, hogyan tartozhatunk össze, hogyan segíthetünk egymásnak, és hogyan álmodhatunk valósággá egy szebb jövőt. A Kivit Gáspár Ildikó dramaturg viszi színre, aki az Örkény Színházban a 2011/2012-es évadban a Két néni, ha megindul című darabbal debütált rendezőként. KIVI egy nap lesz egy házam, teli melegséggel, az már lakhely lesz, egy biztonság, és azt hiszem, talán egy kis kastély… Mindenképpen, majd meglátod. (…) LICsI Mind egy kis tűzhely körül élünk… ha van gáz, ha nincs, akkor csinálunk tüzet. Étel, kötelesség, szag, mindent megosztunk. (…)

KIVI „Mi?! nem mondta neked senki? ez az a ház, amit a keresetünkből meg akarunk venni.” LICsI Nem voltam biztos benne, hogy tudja. A házunk mögött található még két épület, amikből istállót csinálunk. Igazi állatokat fogunk tartani. Már mondtam neked, Kivi, hogy sikerülni fog. KIVI Én is akarok kőházat vásárolni. egy ház kulcsait birtokolni! A saját otthonunk ajtaját kinyitni! (…) LICsI Általában csak minden második alkalommal eszünk. egyszer mosdunk egy hónapban. Ötször egész télen, ezért már van némi szagunk. A nyilvános uszodába megyünk. Ma nagyon hálásak vagyunk, mert süt a Nap, mert ez az ötödik uszodai látogatásunk, mert a kiáltásunk még a víznél is hangosabb, mert az üvegeken keresztül látjuk, ahogy a kacsák repülnek: Kacsák, kacsák, fény, fény! Kivi fejét a kezembe veszem: meglátod, egy nap még boldogok leszünk.

Budapest Bábszínház

odÜsszeusz Játszó-tér

Lótusz, kalandok, nimfák, bábok 12 éves kortól

fausti ember huszonegyedik századi változata.” Zappe László, Népszabadság

Homérosz eposza alapján írta: Garaczi László rendező: Valló péter ODÜsszeusz Mindenben csalódtam a földi téren. Úgy látszott egykor, boldog leszek én is, de sok rosszat cselekedtem, engedtem erőmnek, és most csak sorvad a szívem… Nem bízom barátban, nem bízom asszonyban, egyedül maradtam, s nem tudom, mily hosszú még az út… Kérlek, te, ki a jövőt és a múltat egybe látod, mondd meg, hová kell vándorolnom, meddig és miért? TeIreszIÁsz Könnyű utat kerestél haza, fényes Odüsszeusz, csakhogy az út haza sose könnyű.

„László Zsolt fanyar kedélyű, elszánt magányos, kényszeresen, mégis kénytelen-kelletlen utazó hajós. A

Az emBer trAgédiáJA színházterem

Drámai költemény bábokkal 12 éves kortól Író: Madách Imre rendező: Garas Dezső „Bűbájat szállítok reátok, És a jövőnek végéig beláttok Tűnékeny álom képei alatt…” – mondja Lucifer a harmadik szín végén – és ezzel Ádám megkezdi álmait az időben. Mi lehetne alkalmasabb a „tűnékeny álmok” megidézésére, mint a bábszínház? A bábu a földön jár, ügyes kezek a levegőben reptetik, ha kell – így nem köti gravitáció, és ha elbukik, itt valóban száz alakban újólag felél. Új és szabad értelmezést kap a bábok által Madách Imre műve: a kis fabábok nem nemzeti tragédiát játszanak, hanem az ember örök esendőségét közvetítik nekünk. Bábok lennénk mi is valaki kezében? Kinek a kezében? Van szabad akarat? Van cél? De talán nem is a válasz a legfontosabb, hanem az, hogy mi is feltegyük magunknak ezeket a kérdéseket. 29

Budapest Bábszínház

2012 /2013-as évad

ÜBÜ király és A mAgyArok

BitódAlok

Történelmi ámokfutás felnőtteknek, hangszerekkel és bábokkal egy részben – Játszó-tér

Kötél-tánc bábokkal egy részben felnőtteknek

Író: Alfred Jarry rendező: Kiss Csaba

Christian Morgenstern versei alapján rendező: Veres András

Szahar! – harsan fel világ színpadain a botrányt okozó kezdőszó. Az „Übü” több mint száz éve őrzi frisségét, titkát. Vajon tényleg vásott fantáziájú nebulók tanárgúnyoló tréfája volt? Vagy kaján és gonosz Macbethparafrázis a mohó kispolgárról? Vagy inkább éles politikai szatíra a mindenkori hatalomról? Az emberi természetről?

ditását, mulatságos tragikumát nagyítja fel. A Scherer Péter és Györgyi Anna által megformált két „hús-vér” főszereplő mellett látványos bábtechnikák segítenek Jarry groteszk világának megjelenítésében. Az árnyjátékkal, vetítéssel, óriás figurákkal elmesélt történet egyik kuriózuma a hangszerbábok használata – melyek élnek, zenélnek, és küzdenek a jók igazáért.

„Miért illik bábszínpadra – a Budapest Bábszínház stúdiójába, a Játszó-térbe – e megvalósítás (túl azon,

Budapest Bábszínház

Játszó-tér ten, a halálon –, mindenképpen menjen el Budapest Bábszínházba, mert Veres András (a rendező), Kovács Judit, Ács Norbert és Teszárek Csaba (okos játékosságukat megint csak bizonyító, rendkívüli bohócériaeszköztárral bíró színészek) valami olyat csinálnak, amit közönség jelenlétében érdemes tenni.” Papp Tímea, Fidelio.hu

Miben atom rezeg, száz is, engedj annak kerge forgást! Mért gyalulnál gonddal forgácst, Mikor tombol az Eksztázis? (Győrei Zsolt fordítása)

A XV. Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál legjobb előadása, Veres András a legjobb rendezés díját kapta.

Gondolt már arra valaki, milyen társtalan a térd, amikor egyedül bolyong a föld körül, egy térd, és semmi más? Hogyan kergetik szerelmesen egymást haranghangok az éjben, hogyan énekel a szép hóhérlánynak az akasztófán lógó férfiú? Szakadjunk el hétköznapi életünktől, akasszuk azt a bitófa hívogató kampójára. Ismerjük meg Christian Morgenstern német költő bitópoézisét az élet és a halál közti létben, amikor már nem vagyunk, de még nem múltunk el! A bitóról másnak látszik a világ, és más dolgok mása lesz más.

„Aki egy jót akar szórakozni – saját magán, az éle-

BABák Csak felnőtteknek

Übü papa – király! Örök és elpusztíthatatlan; egyszerre gyermeki és végletesen gonosz, falánk, agresszív és pénzsóvár, félelmetes, ugyanakkor mégis nevetésre ingerlő, gyáva, esetlen figura. Egy hadra kelt karalábé. Méltó társa a kellőképpen visszataszító, ravasz, kétszínű Übü mama, aki töméntelen bájaival próbálja elkábítani a férfiakat. A két Übü, papa és mama a hatalom, a pénz, a „hurka” érdekében minden törvényt, erkölcsöt áthág, gátlás nélkül pusztít maga körül. Mindent és mindenkit, végül egymást is. Közben rettegnek és rimánkodnak. És körülöttük a többi szereplő: a „naiv” világ – átejtett gyilkosok, elárult cinkosok, barátok és áldozatok. A felnőtteknek készült előadás a drámai mű abszur30

hogy az író maga is gondolkodott bábokban, marionettben)? Mert a bábosok kiváló tárgy- és tárgymozgatás-kultúrával teremt elementáris játékközeget a két cégéres köré. Egy lyukas budideszka vagy egy teljes díszletfal paravánná válhat, s rajta, mögötte emberi test vagy kellék is kvázi-bábbá. A négy nélkülözhetetlen asszisztens különleges hangszerkorpuszokká való átlényegülése, az önmegszólaltató testanimáció műfajt is kerít az Übünek: a kabaré felé sasszézó unikális dalműben éled meg az aktualizált létfilozófiai abszurd énekbeszéde és kárálása.”

Játszó-tér

Író: Jean Genet rendező: Fodor Annamária

moly egzisztencialista drámában – és ettől a sok(k)tól hirtelen működésbe lép a a titkokkal teli darab.

Fantázia és szerepjáték, hatalom és színház – mániákus Genet-rajongóknak és a Cselédekben csalódottaknak egyaránt erősen ajánlott előadás a Babák. A produkció tobzódik a teatralitásban, a zenében, a mozgásban, a rendező pedig még a humort is megtalálja ebben a ko-

„A Babák címváltozat az eredeti cím (Cselédek) helyett már a díszletben (Michac Gábor és Boros Dorottya munkája) megidéztetik: különböző próbababa „alkatrészeket” láthatunk, és az előadás során a színészek folyamatosan játszanak a műkezekkel, műlábakkal, majd a Madame megjelenésével a cselédek maguk is babává, élettelen bábként mozgó, lelküket, ember voltukat vesztett tárgyakká válnak az őket így, kiszolgáló robotként kezelő hatalom kezében.” Turbuly Lilla, 7óra7.hu

Tarján Tamás, Kultúra.hu

A MaNNa Produkcióval közös előadás 31

Budapest Bábszínház

2012 /2013-as évad

Hasznos információk A Budapest Bábszínház az UNESCO által a Világörökség részévé nyilvánított Andrássy úton, a főváros egyik leginkább frekventált helyén található.

Megközelítés: Kisföldalattival (M1) a Vörösmarty utcai megállóig Villamossal (4, 6) az Oktogonig, majd rövid séta a Hősök tere irányába Trolival (73, 76) az Andrássy út (Vörösmarty utca –M1) megállóig

Jegyvásárlás Egyéni vásárlóknak a Budapest Bábszínház jegypénztárában Cím: Budapest VI., Andrássy út 69. Nyitva tartás: hétfőtől vasárnapi 9-től 18 óráig Telefon: +36-1-342-2702

Az elmaradt előadásra szóló jegyek az elmaradt előadást követő munkanaptól számított 8 napon belül a színház jegypénztárában nyitvatartási időben válthatók vissza, illetve más előadásra becserélhetők.

Csoportoknak a Budapest Bábszínház szervezésén Cím: Budapest VI., Andrássy út 69. Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig 14-től 18 óráig, pénteken 14-től 17 óráig Telefon: +36-1-461-5090 Fax: +36-1-461-5091 E-mail: szervezes@budapest-babszinhaz.hu Országszerte az ismert jegyirodákban, valamint online: www.budapest-babszinhaz.hu

Nagyszínpadunk a hallássérültek számára akadálymentesített. Mozgássérült nézőinknek a játszóhelyek megközelítésében segítséget nyújtunk. Kövessen minket a Facebookon is: www.facebook.com/babszinhaz Olvassa blogunkat: babszinhaz.postr.hu

A Budapest Bábszínház Nonprofit Kft. Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában működik.

Bankkártyás fizetési lehetőség a jegypénztárban van. Utalványok, amelyeket elfogadunk: Sodexo, Program Ticket, Ticket Culture, Cadhoc

Támogató:

Jegyáraink: 800 Ft–2500 Ft

Készségfejlesztő tanulójáték LOGICO PRIMO ÉS PICCOLO A LOGICO ideális játék óvodásoknak és kisiskolásoknak, mert fejleszti a finommotorikát, a logikai gondolkodást és az észlelést. Felkészít az iskolára, később segít a tanulásban. Az életkornak és tudásszintnek megfelelő feladatokkal játszva tanulhatnak a gyerekek, az egyszerű feladatoktól lépésről lépésre jutnak el a már komoly tudást igénylő feladatok megoldásáig. 3-8 ÉVES GYEREKEKNEK AJÁNLJUK!

int bm Töb féle 40 ártya datk fela mag! cso

További információk: www.tessloff-babilon.hu/logico