Évados műsorfüzet 2013/2014 by Budapest Babszinhaz

2013/2014

•T •B ris ztá oribo BEM n é n é UT s Iz s A AT • U olda • nnipa ÓK: n no kák Tíz e ni • a p mel Az ig olc et b lic on old ogs ág

Keresse a Móra Könyvkiadó új sorozatait!

A Budapest Bábszínház 2013/2014-es évada elé

A Kis felfedezők-sorozat köteteiből alapvető információkat tudhatnak meg a gyerekek majdnem 40 témáról (az élőlények, a természet, a történelem és a technika világából). A csodálatos színes illusztrációk mellett egy-egy átlátszó, mindkét oldalán festett fólia eleveníti meg, „nyitja ki” az egyébként is érdekes graﬁkákat. A pedagógusok és szakemberek közreműködésével készült sorozat kötetei együtt minienciklopédiává állnak össze. Janosch az egyik legismertebb német meseíró, több tucat képes mesekönyvét gyerekek és felnőttek milliói ismerik és szeretik szerte a világon. A Halló, itt Kistigris! a hétköznapjainkat behálózó kommunikáció szépségéről és jelentőségéről mesél, a Kismackó Mentőszolgálat elolvasása után pedig egy gyerek sem fog többé rettegni a betegségektől és a kórházi kezeléstől. A sorozatban még megjelent: Irány Panama!, Kincsvadászat Kedves, rokonszenves, bajkeverő, ám kissé sértődékeny, és… kék pikkely borítja. Ki ne szeretné, ha ilyen sárkány lenne a képzeletbeli barátja? Lumpi Lumpi a neve, különleges képessége, hogy mindig megvigasztalja a barátját, Bartit. Mesebeli utazásaikon eltűnik minden aggodalom és szorongás. A gyermeki lelket gyógyító esti mesék eddig megjelent kötetei: Egy különleges szőnyeg nyomában Mindennek a kék málna az oka A szörnyű szuri Egyszervolt hiszti

A színház – mindenféle színház – elsősorban csapatmunka. Számtalan látható és még több láthatatlan kéz dolgozik nap mint nap azon, hogy felgördüljön a függöny, hogy létrejöjjön az előadás. Egy színház szíve, lelke és mozgatórugója az összeszokott társulat, amelyben mindenki tudja és jól végzi a dolgát. Az igazán jó társulatokat onnan lehet megismerni, hogy nem zárkóznak be önmagukba, hanem időnként belevágnak olyan kalandokba is, amilyenekben eddig még nem volt részük. Új kollégákkal, új inspirációkkal találkoznak, hatnak a másikra, és hagyják, hogy a másik is hasson rájuk. A Budapest Bábszínház idei évada leginkább ezekről a találkozásokról szól. Az elmúlt évekhez hasonlóan most is szeretnénk minden korosztály kedvében járni, miközben minden új bemutatónk egy új utat, új kalandot, új találkozást is jelez. A legkisebbeknek készülő Boribon és Annipanni a színésznőként jól ismert Ellinger Edina rendezői bemutatkozása. A zenés produkció Marék Veronika népszerű mesekönyveiből készül, a főszerepet pedig Bercsényi Péter mellett színházunk új tagja, Mórocz Adrienn alakítja. Összeszokott, ám nálunk újnak számító alkotópárost köszöntünk másik óvodásoknak szóló előadásunkkal: az Unokák a polcon írója Kolozsi Angéla, rendezője pedig Schneider Jankó, akik független produkciókban már sokat dolgoztak együtt, ám ez lesz az első közös nagyszínpadi bemutatójuk. A kisiskolás közönséget célozza meg az egyik legjobb vidéki műhellyel, a szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal koprodukcióban születő Tíz emelet boldogság. A két toronyház találkozását elmesélő egyszemélyes bábjátékkal mutatkozik be a közönségnek a frissen hozzánk szerződött Hannus Zoltán. A tavaly elindított, felső tagozatosokat és középiskolásokat megszólító előadások sorát folytatja a Trisztán és Izolda. Márton László írónak ez lesz az első bábszínházi munkája, míg Csizmadia Tibor rendező hosszú idő után tér vissza a műfajhoz. Idei legnagyobb kalandunk talán a Katona József Színházzal koprodukcióban készülő felnőttelőadás, Az iglic lesz. Tengely Gábor rendező két társulat tagjait kovácsolja össze, hogy ez a különös, ritkán játszott darab teljes fényében mutatkozhasson meg a színpadon. Látványos lesz, szomorú, hátborzongató és felemelő, egyszerre prózai, bábos és táncos – kaland a Bábszínháznak, a Katonának és remélhetőleg a nézőknek is. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert kiváló társulatunk van. Nem csak a színpadon vagy a takarásban, a műhelyekben és az irodákban, de a nézőtéren is. Egész kicsi, nagyobb és egészen felnőtt kezek fogják a kezünket nap mint nap, minden előadáson. Szívből kívánom, hogy új útjainkon is olyan lelkesedéssel tartsanak velünk, mint eddig. Meczner János A Budapest Bábszínház igazgatója

.hu

.mora www

mora.rajongo mora_konyvkiado

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Színház minden korosztálynak A Budapest Bábszínház abban is különleges a színházak között, hogy a legszélesebb életkori palettán kínál előadásokat. Ám nem véletlen, hogy melyik előadást milyen életkorú nézőknek ajánljuk: ebben segít a színkódolás.

Óvodások A 3-4 évesek az egyszerű, kevés cselekményű, epizodikus szerkezetű történeteket képesek követni és megérteni, míg a 4-5 évesek már el tudják különíteni a mesét a valóságtól, ez pedig a bonyolultabb cselekményű, több konfliktust tartalmazó történetek feldolgozását is lehetővé teszi. Fontos azonban, hogy ebben az életkorban a gyerekek még nem értik meg az elvont erkölcsi tanításokat, ezek számukra kizárólag a vágyakon, illetve a konkrét következményeken alapulnak. Ajánlott előadások: Boribon és Annipanni, Csipkerózsa, Csizmás kandúr, Diótörő, Hajnali csillag peremén, A kis Mukk, Lúdas Matyi, Marcipán cica, Minden egér szereti a sajtot, Misi mókus vándorúton, Pettson és Findusz, Rózsa és Ibolya, Unokák a polcon

Kamaszok A kamaszkor a bizonytalanság kora. A 10-14 éveseket már foglalkoztatja a „Ki vagyok én?” kérdés. A serdülők hajlamosak túlzásokba esni, gyakran provokálnak. Saját véleményüket, ízlésüket egyre markánsabban artikulálják, próbálgatják az önállóságot, különbözni akarnak a felnőttektől. Fontos, hogy megmutassák, ők mások, mint a szülők, vitatkoznak, lázadnak és kérdőre vonnak, a kortársak hatása, a velük szembeni megfelelni vágyás azonban erős. A pubertás alatti bizonytalanság következtében a kamaszok a társaiktól várják a megerősítést, hozzájuk akarnak alkalmazkodni. Ajánlott előadások: A Hétfejű Tündér, Líra és Epika, Tíz emelet boldogság, Odüsszeusz

Majdnem felnőttek és felnőttek A középiskolásokat már szinte minden előadásra elhozhatják a szülők vagy a pedagógusok, sőt gyakran ők maguk választják ki, mit szeretnének megnézni, de fontos, hogy az előadásban felvetett témák megbeszélésére kerüljön sor. Ajánlott előadások: Az iglic, Kivi, Líra és Epika, Odüsszeusz, Semmi, Trisztán és Izolda, Übü király és a magyarok

Kisiskolások Ebben a korban kialakul a feladat- és kötelességtudat, az érzelmi és cselekvésbeli önkontroll, megértik a társadalmilag elfogadott és tiltott tartalmakat, a szabályokat jobban betartják, rugalmasan képesek alkalmazkodni bizonyos helyzetekhez. Gondolkodásuk egyre inkább fogalmivá válik, érdeklődnek a jelenségek okai iránt, néha akár filozófiai vagy társadalmi kérdések is foglalkoztatják őket, fejlődik empátiás képességük. Változik félelmeik tárgya: gyakori a haláltól, betörőktől, szellemektől, de megjelenhet elvárásoktól vagy a kortársak el nem fogadásától való félelem is. A kisiskolások képesek követni a bonyolultabb cselekményű, több szálon futó történetet is, megértik a mesék mélyebb tartalmát, tanulságát. Erkölcsi szinten már a társadalmilag elfogadott és tiltott tartalmakat is megértik, és arról véleményt alkotnak. Ajánlott előadások: Csipkerózsa, Csizmás kandúr, Diótörő, Fehérlófia, Hajnali csillag peremén, A Hétfejű Tündér, János vitéz, A kis Mukk, Líra és Epika, Lúdas Matyi, Rózsa és Ibolya, Tíz emelet boldogság, Túl a Maszat-hegyen, A varázsfuvola Impresszum Budapest Bábszínház – 2013/2014-es évad

Felelős kiadó: Meczner János igazgató Budapest Bábszínház Nonprofit Kft.; 1062 Budapest, Andrássy út 69.; Központi telefon: +36-1-321-5200; Központi e-mail: info@budapest-babszinhaz.hu Szerkesztő: Papp Tímea • Munkatárs: Gimesi Dóra • Korrektor: Tóth Andrea • Grafikai munka: Sági Norbert • Fotó: Éder Vera, Gálos Mihály Samu – Abrakadabrafotó (www.abrakadabrafoto.com) • Nyomdai munkák: Oláh Nyomdaipari Kft.; 1211 Budapest, Központi utca 69-71.; Telefon: +36-1-278-500; Ügyvezető igazgató: Oláh Péter

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Boribon és Annipanni

Színházterem 60 perc (1 szünettel)

Unokák a polcon

Nippmese

Színházterem 60 perc (1 szünettel)

Író, dalszöveg: Marék Veronika • Színpadi adaptáció: Gimesi Dóra • Zene: Tallér Zsófia • Látvány: Lisztopád Krisztina • Koreográfus: Sipos Vera • Rendező: Ellinger Edina

Író: Kolozsi Angéla • Látvány: Mátravölgyi Ákos • Zene: Szemenyei János • Rendező: Schneider Jankó

Marék Veronika hőseit az egész világ ismeri, a mackó és a kislány kalandjain generációk nőttek fel. Az írónő titka az, hogy nyelve egyszerű, de nem gügyögő, a történetek szintén egyszerűek, de nagyon igazak, a hétköznapi kalandoknak pedig az a legnagyobb varázsa, hogy minden mai és egykori gyerek számára ismerősek. Mert mindenki vágyott már piros kisautóra, barátkozott össze kóbor cicával, vagy épített házat az asztal alatt. Mindenki volt már beteg, fújt a kádban buborékot, és kért anyától még egy esti mesét. És mindenkinek van legjobb barátja, mint Annipanninak Boribon és Boribonnak Annipanni. A történet alapanyaga Marék Veronika Boribon-sorozatának Boribon és Annipanni, Jó éjszakát, Annipanni!, Boribon születésnapja, Boribon beteg, Boribon házikója és Annipanni, mesélj nekem! című kötetei. Az elhangzó zenei anyag a Boribon muzsikál című, 2011-ben az év legjobb gyereklemezének járó Fonogram-díjat elnyert album.

Hamarka és Hezita testvérek. Egyikük bátor, másikuk félős, egyikük megfontolt, másikuk hirtelen, egyikük hangos, másikuk csendes. Jobban nem is különbözhetnének egymástól, így aztán játékaik mindig veszekedésbe fulladnak és árulkodással végződnek. Egy nap a vita hevében véletlenül tönkreteszik nagyapjuk néhány régi, vitrinben őrzött emlékét: egy bagoly alakú órát, egy papírdarut, egy üveghalat, egy ezüst macskamedált és három agyagmajmot. Másnap reggel különös dologra ébrednek: a vitrinben találják magukat, összezsugorodva, az eltört, elszakadt, feldühített nippek között. Össze kell fogniuk, hogy helyrehozzák, amit elrontottak… A történet egy sokakat érintő problémát dolgoz fel: az óvodáskori testvérkonfliktusokat, amivel szülőként vagy testvérként minden bizonnyal sokan szembesültek. Ha komolyan akarnánk fogalmazni, azt mondhatnánk, „az előadás fontos pedagógiai céllal készül”, de a didaktikus magyarázgatást mindenképp el szeretnénk kerülni, ezért inkább arra invitáljuk a nézőket, hogy jöjjenek el, izguljanak és nevessenek együtt Hamarka és Hezita kalandjain!

Bemutató: 2013. október

Tervezett bemutató: 2014. április

Az előadás létrejöttét támogatta:

Budapesti Színházi Keret

Municipality of Budapest City Selbstverwaltung der Hauptstadt Budapest

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Az előadás díszleteihez a Farrow&Ball festékeket a FAB Color Hungary Kft. biztosította.

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Misi mókus vándorúton

Zenés bábjáték

Színházterem 105 perc (1 szünettel)

Tersánszky Józsi Jenő meséiből összeállította: Kardos G. György • Bábok: Bródy Vera • Díszlet: Ország Lili • Zene: Maros Rudolf • Rendező: Kovács Gyula

Egy előadás, amin generációk nőttek fel. Bábszínház a legkiA bemutatón ülő csöppsebbeknek (és persze ségek ma már nagymanagyobb kísérőiknek) mák és nagypapák, akik jó néhány évvel később gyerekeikkel jöttek el a színházba, ma pedig unokáikkal várják, hogy felgördüljön a függöny, és megismerjék a cserfes Misit, barátnőjét, Mucit, a szorgalmas mókustársakat, a bölcs Rókus mókust, a csalafinta Bumba majmot, a vándorcirkuszt. Hogy a hősökkel együtt képzeletben ők is hajóra és léghajóra szálljanak, megküzdjenek a csörgőkígyóval, a tigrissel, a krokodillal, eljussanak Afrikába, és átéljenek sok-sok kalandot.

Marcipán cica Zenés mesejáték

Színházterem 100 perc (1 szünettel)

Mi történik a kotnyeles Marcipán cicával, amikor megtudja, hogy rokona az oroszlánnak? Királyi származása okán hódolatra szólítja fel a háziállatokat, a baromfiudvar lakóit. Ám nem éri be enynyivel, világgá megy, meg sem áll Afrikáig…

Minden egér szereti a sajtot

Színházterem 90 perc (1 szünettel)

Zenés mesejáték Író, rendező: Urbán Gyula • Dramaturg: Dobák Lívia • Zene: Gulyás László • Látvány: Orosz Klaudia

A Rómeó és Júlia alaptörténet, olyannyira, hogy a viszálykodó családok gyermekeinek egymásra találása egerekkel is megeshet. Az már olyan mindegy, hogy egéréknél Rómeót Somának, Júliát pedig Fruzsinának hívják – fő az, hogy szeretik egymást. Szeretik egymást, nem is akárhogyan: óvodás módon. Együtt falatozgatják a finom sajtdarabokat és el-elhintázgatnak a játszóteret varázslatosan beezüstöző holdfényben. Boldogságukat csak a szüleik háborúskodása árnyékolja be. Soma és családja ugyanis szürke, míg Fruzsi papájával és mamájával együtt fehér.

Érdekességekről, kulisszatitkokról olvassa blogunkat: babszinhaz.postr.hu

Ez a történet természetesen nem tragédiával végződik, hiszen gyermekeknek szól. Gyermekeknek, akiknek nem árt, ha minél előbb megtanulják, hogy nem a bunda színe a fontos, hanem az, amiben minden egér megegyezik – s ez nem más, mint hogy akár szürkék, akár fehérek, a sajtot egyformán szeretik.

7 Ismeri a Budapest Bábszínházajándékutalványt? Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Pettson és Findusz Zenés macskakaparás

Játszó-tér 50 perc (szünet nélkül)

Sven Nordqvist művei alapján írta: Fekete Ádám e. h. • Dramaturg: Gimesi Dóra • Látvány: Lisztopád Krisztina • Zene: Márkos Albert • Mozgás: Hegymegi Máté e. h. • Rendező: Bereczki Csilla

A svéd szerző könyveinek címszereplője egy magának való falusi ezermester, Pettson és minden lében kanál macskája, Findusz. Kapcsolatuk tökéletesen leképezi a sokszor vicces, máskor bonyolult szülő-gyerek kapcsolatot annak minden örömével, fájdalmával és félreértésével együtt. Findusz – mint minden gyerek – ezer kérdést tesz fel, és ha nem tetszik neki valami, világgá megy. Pettson pedig – mint minden felnőtt – szabályokat állít fel, olykor elveszti türelmét, de mindennél jobban szereti szeleburdi macskáját. Az előadás tere meleg színekkel, különös bútordarabokkal egyszerre idéz meg egy ideális gyerekszobát és egy ezermester műhelyét: számtalan zug, fiók, sarok segíti a játékot. A gyerek- és felnőttszemszög egyidejű bemutatása arra is alkalmas, hogy a nézők, a szülők és a gyerekek magukra és egymásra ismerjenek. Az előadás egy év történetébe sűríti a furcsa páros kalandjait. A tavaszból nyár lesz, a nyárból ősz, és mire eljön a karácsony, az is kiderül, hány születésnapja lehet egy macskának*, hogyan készül a palacsintatorta**, és főleg: kik azok a muklák***? * Három. Egy tavasszal, egy az igazi születésnapon, egy pedig szabadon választható (joker). ** Andersson nénitől kérdezzétek meg! *** A világegyetem legtáltosabb, legdévajabb, legmegveszekedettebb teremtményei. Akik nélkül semmi nem lenne: se Eiffel-torony, se pöttyös labda, se mangalicakolbász, mert mindezt ők találták fel. És amit nem ők találták fel, azt is ők találták fel. Kivéve a szúnyogcsípést.

Hajnali csillag peremén

Mackóélet és mackóálom

Játszó-tér 50 perc (szünet nélkül)

Versek: Erdős Virág, Gimesi Dóra, Havasi Attila, Kántor Péter, Kiss Judit Ágnes, Kiss Ottó, Kovács András Ferenc, Kukorelly Endre, Lackfi János, Mesterházi Mónika, Oravecz Imre, Part Nagy Lajos, Ranschburg Jenő, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Varró Dániel • Színpadi adaptáció: Gimesi Dóra • Látvány: Sipos Katalin, Sisak Péter • Zene: Rab Viki • Rendező: Tengely Gábor

A kortárs gyerekversekből összefűzött előadás egy óvodás macKiállítások egész évben kólány, Méz Elza életének egy napjába sűríti a gyereklét fontos a Koós Iván Galériában – eseményeit: a felkelést, a reggeli rohanást, a félelmetes szomtárlatvezetéssel is! széd nénit, a városi forgatagot, a villamost, az óvodát, a játékot, a szerelmet, a csillagokból visszanéző nagypapát, az esti mesét az éjjeli álmot. Hétköznapokról és ünnepekről, örömökről és bánatokról, mackókról és gyerekekről mesél, mackóknak és gyerekeknek. Kedves nézők, kérjük, hozzák magukkal kedvenc mackójukat, aki a legjobb barátjuk, alvós társuk, titkaik tudója, hiszen ez az előadás neki is szól! Aki nem tud mackót hozni, az előadás idejére kölcsön kap a Mackókölcsönzőből. Figyelem! Felnőtt nézőink is mindenképp mackóval vagy gyerekkel érkezzenek! Az előadás „a kortárs költészet elbűvölő, a térrel is élvezetesen játszó megelevenítéséért” a Nemzeti Erőforrás Minisztérium díját nyerte el a 6. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlén.

A muklák nélkül ez az előadás sem jött volna létre!

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Csizmás kandúr

Macskafurfang

Színházterem 90 perc (1 szünettel)

Charles Perrault meséjét bábszínpadra alkalmazta: Nagy Viktória Éva, Schneider Jankó • Dalok: Lovasi András, Szabó Attila • Dramaturg: Dobák Lívia • Látvány: Grosschmid Erik • Rendező: Schneider Jankó

Csizmás kandúr igen különleges macska: nemcsak nyávog, beszél is – nem is keveset, s nem is akárhogy. Nem véletlen tehát, hogy Gergőt – akinek igencsak mostoha sors jutott – ráveszi élete nagy kalandjára, amelyben XVII. Pléhsisakos Adalbert egyetlen lányának, Izodóra királykisasszonynak keze a tét. Sajnos azonban erre a királylányi kacsóra más is igényt tart… Vajon macskánk hogy vágja ki magát a nehéz helyzetekből? Sikerül-e Gergőnek Izodóra királykisasszonyt meghódítania?

Csipkerózsa

A kis Mukk

Zenés-bábos szőnyegvarázs

Színházterem 90 perc (1 szünettel)

Író: Markó Róbert (Wilhelm Hauff történetei alapján) • Díszlet, bábok: Julia Skuratova • Zene: Darvas Benedek • Mozgás: Gaál Marianna • Rendező: Csató Kata

Legyen a törzsvendégünk, gyűjtse matricáinkat a kedvezményekért!

Királylányébresztő musical

Színházterem 90 perc (1 szünettel)

Író: Lackfi János (a Grimm testvérek nyomán) • Zene: Szemenyei János • Látvány: Gombár Judit • Dramaturg: Lőkös Ildikó • Rendező: Kuthy Ágnes

Felhívjuk nézőink figyelmét, hogy ez az előadás egy nem csipkerózsikás Csipkerózs(ik)a! Természetesen nem kell megijedni, megvan benne minden, amit Grimmék megírtak, de az unalomig ismert meséből egy nagyon mai, nagyon izgalmas, nagyon vicces, nagyon színes, nagyon slágeres produkció született. Úgyhogy ne lepődjenek meg, ha a Tüskekatonák dalra fakadnak, ha egy ajtó találós kérdést tesz föl, vagy a szétszórt ruhadarabok próbatétel elé állítanak! Van már bérlete?

Adott egy hős, aki maga küzd meg minden akadállyal. Egy hős, akivel azonosulhatunk, akiért éppen hús-vér embersége miatt szoríthatunk, akiről példát vehetünk. És mint egy klasszikus mesében, a rossz itt is elnyeri méltó büntetését, a jó pedig méltó jutalmát. Nem véletlen tehát, hogy A kis Mukk története túlélte az évszázadokat. Minden generációnak meglehet, megvan a maga „Mukk-élménye”: kinek az ötvenes évek – a kor lehetőségeihez képest – monumentális NDK-beli filmje, kinek a hetvenes évek sztárszereposztással készült magyar hangjátéka, kinek a nyolcvanas évek diafilmváltozata. A legkisebbeknek a Budapest Bábszínház színes, szélesvásznú előadása lehet ez a maradandó élmény. Az előadás létrejöttét támogatta:

Az előadás létrejöttét támogatta: Budapesti Színházi Keret

Municipality of Budapest City Selbstverwaltung der Hauptstadt Budapest

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Lúdas Matyi

Asztali bábrajzfilm

Játszó-tér 50 perc (szünet nélkül)

Író: Tasnádi István (Fazekas Mihály műve alapján) • Dramaturg: Gimesi Dóra • Látvány: Miareczky Edit • Zene: Nyitrai László • Rendező: Fige Attila

Diótörő Karácsonyi varázslat

A Diótörő 2013 karácsonyán ismét látható a Művészetek Palotájában, a Nemzeti Filharmonikusok élő zenei kíséretével!

Színházterem 100 perc (1 szünettel)

Író: Gimesi Dóra • Dramaturg: Dobák Lívia • Zene: Lázár Zsigmond • Látvány: Boráros Szilárd • Mozgás: Fosztó András • Rendező: Kovács Géza

Arany János, Arany László, Lakatos Menyhért – mi a közös bennük? Ez a népmese, amit mindannyian feldolgoztak, és amelyben az emberek hétköznapi és a tündérek varázslatos világa elevenedik meg szerelemmel, cselszövéssel, meneküléssel, átváltozással és tündérporral. És aki eddig nem hitte el, hogy a Tanulás népmesék nem nélkülözik az izés szórakozás galmat és a humort, sőt hasonlítanak a fantasykhez, ez a zenés előadás biztosan meggyőzi. Az előadás létrejöttét támogatta:

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

90 perc (1 szünettel)

Nem lehet karácsony Diótörő nélkül. Ez az a klasszikus, amit évről évre látni és hallgatni kell. Az előadás igazi gyöngyszem: a mese valóban megelevenedik, hiszen a játékosság a bábtechnikák széles skálájának köszönhetően kimeríthetetlen.

Az előadás létrejöttét támogatta:

Népmesefantasy

Színházterem

Zene: P. I. Csajkovszkij • Szövegkönyv: Szilágyi Dezső (E. T. A. Hoffmann meséje alapján) • Díszlet: Koós Iván • Bábok, maszkok: Bródy Vera • Zenei vezető: Miklósi Gabriella • Szőnyi Kató rendezése alapján színpadra állította: Meczner János

Nincs gyerek és felnőtt, aki ne ismerné Fazekas Mihály klasszikusát: kötelező olvasmány, rajzfilm, az első magyar színes film. Az előadás hű marad a klasszikus történethez és a tradíciókhoz, a magyar folklór örökségéhez, ugyanakkor a 21. század igényeihez igazítja a mesét: Matyi és az izgága lúd viszontagságai a hagyományos asztali bábjátékot rajzfilmes ötletekkel ötvözve, magyar népi motívumokból építkező látvánnyal, kicsiknek és nagyoknak egyaránt szórakoztató módon kerülnek színre.

Rózsa és Ibolya

A varázsfuvola

Derűs próbatétel

Játszó-tér 90 perc (1 szünettel)

Zene: W. A. Mozart • Szöveg: Forgách András (Schikaneder librettójának felhasználásával) • Látvány: Koós Iván • Rendező: Meczner János

Mozart varázsoperájának meséje – mint minden igazi és szép mese – a jó és a gonosz küzdelméről szól. Az előadásnak pedig az a célja, hogy gyerekközelien, szórakoztatóan nevelje a színház- és zeneszerető, -értő fiatal közönséget. Így aztán nem véletlen, hogy a marionettmesejáték egy színházban játszódik, ahová megérkeznek a nézők, lapozgatják a műsorfüzetet, hangol a zenekar, és elkezdődik az előadás, amelyben a báboknak a legkiválóbb magyar operaénekesek kölcsönzik hangjukat. Klasszikus zene a báb nyelvén Műsorfüzet 2013/2014-es évad

A Hétfejű Tündér Csillagkalapálás hét szólamban

Játszó-tér

A Budapest Bábszínház társulata

50 perc (szünet nélkül)

Lázár Ervin meséjét bábszínpadra alkalmazta: Gimesi Dóra • Látvány: Mátravölgyi Ákos • Zene: Sáry László • Mozgás: Fosztó András • Rendező: Kuthy Ágnes

Itt minden nagyon ismerős, de minden egy kicsit másképpen van: a kerek erdő négyszögletű, a hős csúnya, a tündér hétfejű. A hétköznapok eseményei mesévé kerekednek, a mese hősei hétköznapi örömökkel, bánatokkal találkoznak. Ezt a különleges, semmihez sem hasonlítható, lírai mesevilágot ragadja meg az előadás. A Négyszögletű Kerek Erdő határán, nem messze Ajahtan Kutarbani király fazsindelyes palotájától, nem messze a kerttől, ahol Varga Julcsa, a Virágszemű locsolja különleges virágait, ott, ahol Babó Titti nagypapája kalapálja a csillagokat az égre, ott él hősünk, egy csúnya kisfiú, akinek a lába gacsos, a feje úritök, a termete girbegurba, kineveti a tükörképe, lépte nyomán elhervadnak a virágok, megijednek tőle az emberek. Természetesen nem akar csúnya lenni. Két szomszédja van: a csodálatosan muzsikáló Rácegresi, aki azt tanácsolja neki, hogy ha egyszer jő szíve lesz, elfelejti csúnyaságát, és a kevéssé tehetséges Pácegresi, aki arra buzdítja, álljon bosszút a csúnyaságáért. Így hát hadakozni indul karddal, lándzsával, péklapáttal, vassal, vérrel, vencsellővel – elindul, hogy felkutassa minden bajának okozóját, a titokzatos Hétfejű Tündért…

Ács Norbert bábszínész

Bánky Eszter bábszínész

Bassa István bábszínész

Beratin Gábor Beratin Gábor bábszínész

Bercsényi Péter Bercsényi Péter bábszínész

Blasek Gyöngyi Blasek Gyöngyi bábszínész

Az előadás elnyerte a VI. Kaposvári Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Színházi ASSITEJ Biennálén a legjobb gyerekelőadásnak járó Üveghegy-díjat, a zsűri pedig Gimesi Dórát a legjobb dramaturgnak járó Békés Pál-díjban részesítette. Az előadás létrejöttét támogatta:

Budapesti Színházi Keret

Municipality of Budapest City Selbstverwaltung der Hauptstadt Budapest

A bábszínházban tényleg bármi lehetséges!

15 Csajághy Béla bábszínész

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Ellinger Edina bábszínész

Erdős István bábszínész

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Giovannini Kornél bábszínész

Gyurkó Henrik bábszínész

Hannus Zoltán bábszínész

Kovács Judit bábszínész

Kovács Katalin bábszínész

Kovács Marianna bábszínész

Hárai Ágnes bábszínész

Hoffer Károly bábszínész

Juhász Ibolya bábszínész

Krista Anita bábszínész

Meczner János igazgató

Mórocz Adrienn bábszínész

17 Karádi Borbála bábszínész

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Kazinczy Ildikó bábszínész

Kemény István bábszínész

Pallai Mara bábszínész

Papp Orsolya bábszínész

Pethő Gergő bábszínész

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Fehérlófia

Színházterem

110 perc (1 szünettel)

Bábos világmindenség

Író: Szálinger Balázs • Dramaturg: Dobák Lívia • Látvány: Árvai György, Szűcs Edit • Zene: Kovács Márton • Mozgás: Hegymegyi Máté e. h. • Rendező: Veres András

Radics Rita bábszínész

Rusz Judit bábszínész

Semjén Nóra bábszínész

Zeneien csengő, mágikus szavak, vetítés, játék fénnyel és árnnyal, valódi varázslat, óriásbábok, élő emberek, küzdelmek és árulások, különleges belső utazás a lét síkjai között hőseink nagy kalandja során és persze humor jellemzi az egyik legismertebb és legsokrétűbb magyar népmeséből készült előadást. Az alapanyag szimbólumokban gazdag, gyökerei az emberiség közös tudatáig nyúlnak vissza. A címszereplő nevének különös csengése, az anyai önfeláldozásból eredő hihetetlen ereje, amely emberfelettivé emeli, mindenki számára ismert, közös kultúránk része. A világot, melyet útja során felfedez, megért, és élhetőbbé tesz, mágikus erejű lények népesítik be, akik nemcsak varázslatosan erősek vagy varázslatosan gonoszak, de varázslatosan szépek is. Olyan ez az ősi mese, mint egy szuperhőstörténet: bár Fehérlófia nem visel álruhát, de különleges képességekkel rendelkezik, állhatatos és az igazságot védelmezi. A kalandok során – ellentétben a képregényekből vagy filmekből ismert külföldi kollégáival – fejlődik jelleme, mert a barátság, a hűség, a kitartás erényei még egy hős számára sem mindig könnyen elérhetőek, azokért meg kell küzdeni. Az előadás létrejöttét támogatta:

Spiegl Anna bábszínész

Szabó Lajos bábszínész

Szakály Márta bábszínész

Nálunk (szinte) minden premier ősbemutató!

19 Szolár Tibor bábszínész

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Zsolt Tatai bábszínész

Teszárek Csaba bábszínész

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

János vitéz

Bábjáték

Színházterem

Tíz emelet boldogság

90 perc (1 szünettel)

Játszó-tér

Petőfi Sándor elbeszélő költeménye nyomán írta: Szilágyi Dezső • Látvány: Koós Iván • Zene: András Béla • Rendező: Urbán Gyula

Író: Gimesi Dóra • Színpadi adaptáció: Veres András • Díszlet: Grosschmid Erik • Bábok: Bartal Kiss Rita • Rendező: Kovács Petra Eszter

Petőfi Sándor világjáró hőse egy világjáró előadásban: ahogyan a mesebeli, Kukorica Jancsiból János vitézzé lett címszereplő, úgy a produkció is meghódította az öt kontinenst, legutóbb 2013-ban Jakartában, a Wayang World Puppet Carnival fesztiválon kapott rangos díjat. Célunk az, hogy a költővel ismerkedő kisiskolások a kékfestőből készült paravándíszletben, a népi motívumokkal díszített ruhákba öltöztetett bábok segítségével felfedezzék a magyar kultúrkincset.

Jankó óriás, és egy angyalföldi tízemeletesben lakik – mivel a városi óriások általában tízemeletesekben laknak –, szeme ablak, szemhéja redőny, szíve lift, könnye csőtörés. Magányos, mert nem ismer senkit, aki hozzá hasonló lenne. Egy nap Budapesti premier egy csillagász költözik a házba, aki messzelátójával kémleli a BÁBU Fesztiválon az eget éjszakánként. Amikor aztán egyszer Jankó is belenéz a távcsőbe, megpillant egy gyönyörű óriáslányt egy óbudai tízemeletesben. A két ház különös lakói pedig összefognak, hogy a magányos óriások találkozhassanak… Gimesi Dóra a Budapest Bábszínház dramaturgja, és nevével szerte az országban több bábszínházban lehet találkozni a színlapokon íróként is. Első saját kötete Csomótündér címmel jelent meg; az öt történet mindegyike a szerelemről szól, még akkor is, ha a válást vagy az elmúlást dolgozzák fel. Egy meséből, épp a címadó Csomótündérből már készült Kecskeméten sikeres bábelőadás, a könyvet kisiskolások és szüleik is olvassák, mi sem természetesebb tehát, hogy egy újabb történetet, ezúttal a talán legvidámabb, legviccesebb mesét, a beteljesedett szerelemmel véget érő Tíz emelet boldogságot választotta alapanyagnak a bábos alkotók legfiatalabb és középgenerációja. Mert ez az érzés tényleg kortalan.

Túl a Maszat-hegyen Zenés kalandjáték

Színházterem 90 perc (1 szünettel)

Író: Varró Dániel • Dramaturg: Dobák Lívia • Zene: Presser Gábor • Látvány: Grosschmid Erik • Animáció: Kovács Ivó, Szoboszlai Eszter • Rendező: Kovács Géza

A tiszták és a pacák örök harcába véletlenül belekeverednek a se nem tiszta, se nem sáros, az ősmaszatosságban élő maszat-hegyiek. S vajon kik azok, akik szenvedő részesei, majd hősei lesznek ezeknek a üzdelmeknek? Természetesen a gyerekek: Maszat Janka és Muhi Andris, a két jó barát. Bonyodalmak garmadája, Budapest Bábszínház: szerelem, árulás, klasszikus és kortárs kaland, kalózhajó, börtön, no meg egy náthás angol költő is szerepel ebben a gyermekek és felnőttek számára is érdekes, varázslatos műben. Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Közös előadás a szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal.

Tervezett bemutató: 2014. március–április

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Líra és Epika Rímszerelem és prózaháború

Játszó-tér 90 perc (1 szünettel)

Író: Szabó Borbála, Varró Dániel • Dramaturg: Gáspár Ildikó • Látvány: Bagossy Levente • Zene: Darvas Ferenc • Rendező: Mácsai Pál

Évszázadok óta dúl a háború Epikum és Líria birodalBáb tényleg bármiből ma között. A jól nevelt és készülhet mindig pontosan fogalmazó epikumiak nem szenvedhetik a versben beszélő líriaiak tódításait – és viszont: a költői képekben lubickoló Líria ki nem állhatja a sótlan Epikumot. „Mert az életben a legnagyobb érték a pontos igazság!” – vallja Eposz király és Prozetta királyné. Líria fejedelme, Poézis király azonban azt feleli erre: „Mit nekünk tények meg más gyanús izék! Az igaz, ami szép.” A hosszú viszályban megfáradt királyok mégis úgy döntenek, hogy Líra herceg és Epika házasságával békét szereznek országaik számára. Az esküvő a kölcsönös bizalmatlanság jegyében botrányba fullad. Folytatódna is a háború, ha Líra és Epika nem szerettek volna egymásba… A szerzőpáros két nyelven alkotott: a líriaiak rímes és időmértékes versben, az epikumiak szikár prózában beszélnek, s ebből következően a kép nép habitusa is eltérő. A Leonce és Lénát is felsejdítő, a történet szálaiban és a választott nyelvi rétegeket és játékosságot illetően az eposzi hagyománytól a népmeséken át a trubadúrlíráig számos ismerős toposzt idéző darab játéktere egy asztal, amelyet a különlegesen karakteres, bunrakuhoz hasonló technikával mozgatható papírbábok népesítenek be és miközben az ifjú nézők követik a mese hercegének és királylányának történetét, a kamaszok és a szülők generációja derül a nyelvi fordulatok humorán és a két világ ellentétének finom iróniáján. A darab a 2008/2009-es évadban elnyerte a legjobb új magyar drámának járó Színikritikusok Díját. Az előadás az V. Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálén a zsűri szakmai különdíját, a 17. Nemzetközi Szabadkai Gyermekszínházi Fesztiválon a legjobb előadás kitüntető címet nyerte el. Bagossy Leventét Szabadkán és Zágrábban, a 43. PIF Nemzetközi Bábszínházi Fesztiválon a legjobb bábokért járó díjjal tüntették ki. Az előadást fődíjjal jutalmazták a zágrábi fesztiválon, Mácsai Pál pedig megkapta a legjobb rendezés díját. Az előadás létrejöttét támogatta:

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Odüsszeusz

12+

Lótusz, kalandok, nimfák, bábok

Játszó-tér 60 perc (szünet nélkül)

Író: Garaczi László (Homérosz eposza alapján) • Dramaturg: Dobák Lívia • Díszlet, bábok: Boráros Szilárd • Zene: Melis László • Videó: Kovács Ivó • Rendező: Valló Péter

Egy csupa szokatlanság és váratlanság produkció: egy „élőszínházi” színész, a címszerepet játszó László Zsolt partnerei bábok (és persze bábosok), a színpadot víz borítja, a marionettől a bunrakun át az óriás- és kesztyűs bábokig felvonul a műfaj szinte összes képviselője, a videoanimáció pedig valóban messzi tájakra visz. Egy előadás, amit nem csak a kötelező olvasmány miatt kell látni! Bábszínház nem csak gyerekeknek

Übü király és a magyarok Történelmi ámokfutás hangszerekkel és bábokkal

16+

Játszó-tér 90 perc (szünet nélkül)

Író: Alfred Jarry • Dramaturg: Dobák Lívia • Fordító: Jékely Zoltán • Látvány: Kiss Gabriella • Zene: Melis László • Bábszínpadra alkalmazta, rendező: Kiss Csaba

Übü papa – király! Örök és elpusztíthatatlan, egyszerre gyermeki és végletesen gonosz, falánk, agresszív és pénzsóvár, félelmetes, ugyanakkor mégis nevetésre ingerlő, gyáva, esetlen figura. Egy hadra kelt karalábé. Méltó társa a kellőképpen visszataszító, ravasz, kétszínű Übü mama, aki töméntelen bájaival próbálja elkábítani a férfiakat. A két Übü, papa és mama, a hatalom, a pénz, a „hurka” érdekében minden törvényt, erkölcsöt áthág, gátlás nélkül pusztít maga körül. Mindent és mindenkit, végül egymást is. Közben rettegnek és rimánkodnak. És körülöttük a többi szereplő: a „naiv” világ – átejtett gyilkosok, elárult cinkosok, barátok és áldozatok. Az előadás létrejöttét támogatta:

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Semmi

13+

Zenés-bábos pszichothriller

Játszó-tér 90 perc (szünet nélkül)

Kivi

14+

Otthonzenélés fiataloknak

Játszó-tér 80 perc (szünet nélkül)

Janne Teller regényét bábszínpadra írta: Gimesi Dóra • A regényt fordította: Weyer Szilvia • Zene: Kiss Tibor (Quimby) • Látvány, rendező: Hoffer Károly

Író: Daniel Danis • Fordító: Molnár Zsófia • Tervező: Kálmán Eszter • Drámapedagógus: Neudold Júlia • Rendező: Gáspár Ildikó

„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá” – mondja a nyolcadikos Pierre Anthon, majd kisétál az osztályteremből, felül egy szilvafára, hogy onnan kiáltsa világgá az élet hiábavalóságát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki az ellenkezőjét, ezért tárgyakat kezdenek gyűjteni, fontos dolgokat”, amelyekért érdemes élni. Egy bicikli, amire évekig spórolt a tulajdonosa, egy napló, egy lány hosszú haja… A játéknak induló bizonyítás azonban hamarosan kontrollálhatatlanná válik. Mindenki sebezhető lesz, mindenkitől elveszik, ami a legfontosabb neki, miközben a „Fontos Dolgok Halma” egyre nő, és lassan mindent bekebelez. Gyerekkort, jövőt, hitet, ártatlanságot. És minél jobban igyekeznek, hogy bebizonyítsák az ellenkezőjét, minél erősebben ragaszkodnak a játékhoz, ami mégis valami, annál tapinthatóbbá és elviselhetetlenebbé válik a semmi, amiről Pierre Anthon beszél… Mert mi van akkor, ha mégis neki van igaza? Janne Teller világhírű ifjúsági regénye olyan könyv, amely nem fél kérdezni. Nevezték már nihilista gyerekkönyvnek és az új A legyek urának. Dániában először betiltották, majd kötelező olvasmánnyá tették, számtalan díjat nyert és számtalan botrányt kavart a világban. Provokatív könyv, amely a legmélyebb, legfájóbb kérdéseket teszi fel, miközben beszélgetésre, vitára sarkall, és arra buzdít, hogy magunk találjunk válaszokat. A Budapest Bábszínház előadása magyarországi bemutató és a regény első bábos adaptációja a világon.

„Először is, még mielőtt! A rendes nevektől, főleg az enyémtől, hánynom kell. Ha tudnád, hol nőttem fel, értenéd. Te is jobban jársz, ha minél előbb lehúzod a klotyón a tiédet. Majd meglátod, attól, hogy gyümölcs- vagy zöldségneved van, még nem változol meg, de valahogy mégis tisztábbnak érzed magad. Az én nevem Licsi.” A dráma címszereplője, Kivi, egy 12 éves lány. Szülei régen meghaltak, rokonai pedig, akikkel egy nyomornegyedben lakik, mindent elveszítenek, amikor a viskójukat az olimpiai építkezések miatt ledózerolják. Kivi ettől fogva az utcán él. A városban találkozik egy csapat hajléktalan fiatallal, hozzájuk csapódik. Licsi, Dinynye, Mangó, Mandarin, Vöröshagyma, Káposzta, Szőlő, Füge, Avokádó, Paprika, Krumpli, Zeller és a többiek segítik, támogatják, szolgálják egymást, akár egy nagy család, ahol szülők nincsenek, s a kicsikért a kicsit nagyobbak felelnek. Saját törvényeik vannak, túlélésük kulcsa az egymás iránti bizalom és felelősség. Az árulás végzetes. Daniel Danis, francia kanadai író, párhuzamos monológokban meséli el Kivi és Licsi szerelmi történetét. A darab nyelvét egyaránt jellemzi a tényközlő egyszerűség, a költőiség és a személyesség, melyek együtt teremtik meg a Kivi különleges zeneiségét. „Bár szereplőim sorsa tragikus, hatalmas bennük az élni vágyás” – nyilatkozta a szerző hőseiről. Az előadást Bercsényi Péter és Spiegl Anna játsszák olyan egyszerű kellékkel, mint egy asztal vagy egy Az előadás osztálytermi szőnyeg (amik képesek házzá válni), egy darabnak készül, azaz a terítő (amin a csipkék jégvirágokká alaSzínház bábszínházi előadásokon kulnak) vagy egy looper (ami bármilyen az osztálykívül tantermekben, köhangkulisszát képes felépíteni). teremben (is)

Az előadás a Nordiska Aps International Performing Rights Agency és a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. engedélyével jött létre. Az előadás létrejöttét támogatta:

A FÜGE-vel közös előadás.

Az előadás létrejöttét támogatta:

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

zépiskolai osz tályoknak szeretnénk játszani. Az iskolai osztály szintén fiatalok közössége, saját törvényekkel, nevekkel, történetekkel és titkokkal. Úgy hisszük, ez a közeg teszi igazán lehetővé, hogy a darab életre tudjon kelni.

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Trisztán és Izolda

14+

Játszó-tér

Caryl Churchill: Az iglic

18+

Játszó-tér

Író: Márton László • Dramaturg: Gimesi Dóra • Bábok: Hoffer Károly • Díszlet: Nemes Takách Kata • Zene: Pirisi László • Rendező: Csizmadia Tibor

Fordító: Hamvai Kornél • Dramaturg: Gimesi Dóra • Díszlet: Cziegler Balázs • Jelmez, bábok: Tihanyi Ildikó • Zene: Kákonyi Árpád • Koreográfus: Fejes Kitty • Rendező: Tengely Gábor

Trisztán és Izolda – akárcsak Rómeó és Júlia – azért szerethetik egymást életre-halálra, mert szerelmük tilos: Izolda Marke király felesége, Trisztán pedig Marke király unokaöcscse. Marke nem Izoldát, hanem unokaöccsét, Trisztánt szereti, azt azonban nem tűrheti, hogy házasságát és királyi méltóságát veszélyeztesse a szeme láttára szövődő viszony. A két szerelmesnek sehol máshol a világon nincs helye, mint egymás karjaiban: hajtja őket a szenvedély, ami elől nem tudnak kitérni. Kettejük története valójában három emberé, és nagyon nem mindegy, melyik helyzetben ki a harmadik. Az elején, amikor a király és a fiatal rokon hűbéres, a nagybácsi és az unokaöcs viszonya zavartalanul harmonikus, Izolda a betolakodó harmadik. A folytatásban, amikor a szerelmesek egymásra találnak, Marke király lesz a zavaró. A legdrámaibbá ezt a furcsa háromszöget pedig az teszi, hogy végül Trisztán bizonyul a számkivetettnek. Mit adhat egy mai nézőnek Trisztán és Izolda története, amelynek Budapest bábszínházi előadásában a tragédia, a groteszk vígjáték és a fantasy elemei ötvöződnek? A közvetlen értelemben vett izgalmon és a szereplőkkel való azonosuláson túl útmutatást. Annak világossá tételét, hogy a szerelemnek és általában a boldogságnak ára van.

Van egy világ, párhuzamos a miénkkel. Nem alatta fekszik, nem is fölötte lebeg: összefonódik vele, emberszem elől elrejtve, mégis valóságosan. Mézeskalács házak és gyerekváltó banyák, manók, árnyak, lidércek, ágy alatti rémek elfeledett világa. Mert bár nem látjuk, hétfő reggelenként mellettünk áll a Vascsontú Vérmumus a buszmegállóban. Caryl Churchill darabjában mindkét világ hideg és magányos, közöttük pedig ott bolyong az Iglic, a különös halandzsanyelven beszélő, ezeréves alakváltó tündér. Egyedül van, épp úgy, mint Lily és Josie, a két kamaszlány, akikkel összekapcsolódik a sorsa. Őrangyaluk lesz és ártó szellemük, barátjuk, gyermekük és halálos ellenségük. Ezer alakban kíséri őket, ezer varázslattal kapaszkodik beléjük, pedig nem akar mást, csak játszani, szeretve lenni, élni. A Katona József Színház és a Budapest Bábszínház koprodukciójában az egymás mellett létező, ám egymás nélkül elképzelhetetlen hétköznapi és mesebeli világ is megelevenedik. Lily és Josie története mellett számos másik történet zajlik: kislányok és tündérek, üzletemberek és koboldok, járókelők és víziluluk keresztezik egymás útját, hogy a mese és a valóság határán ne maradjanak egyedül. „Amikor dúdol az áltatódal, ott leszünk néha az ágy alatt. Követünk a sötét utcán éjszaka szakadó huhogó esőben. (…) De kívánhatsz hármat sármot barmot bármit. Addig jár a koporsó míg el nem törölik a nevedet mindörökre. Lándzsa a szívedbe bandzsa a szemedbe halandzsa a szádra, nyim nyám nyomodban a nyamnyam. Aki bújt aki nem éjfélkor koponya szemem az éhségtől, addig is aludj jól, álmodj rémeket.”

Az előadás létrejöttét támogatta:

Tervezett bemutató: 2014. január

A szerző engedélyét a Casarotto Ramsay & Associates Ltd. és a Hofra Kft. közvetítette. www.hofra.hu

Bemutató: 2013. október

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Bábszínház az oktatásban

Élmény a család minden tagjának

Hétköznap délelőtti és délutáni előadásainkra óvodai és iskolai csoportokat várunk.

Hétvégi bérleteink esetében azt tartjuk szem előtt, hogy egy igazán jó előadás a gyerekek és a szülők számára is élményt nyújt.

A három előadásból álló, egymásra épülő bérleteket úgy állítjuk össze, hogy azok kapcsolódjanak a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott pedagógiai elvekhez, nevelési célokhoz, fejlesztési feladatokhoz, kulcskompetenciákhoz és műveltségi tartalmakhoz, azaz a színház előadásai segítségével játszva tanulhatnak az ifjú nézők. A 2013/2014-es évadban hétfőtől péntekig, 10 és 15 órai kezdettel, a színházterembe és a Játszó-térre 15 bérletsorozatot ajánlunk a kis- és középső csoportos, illetve a középső és nagycsoportos óvodásoknak, valamint az alsó tagozatos iskolásoknak. Részletes tájékoztatás a bérletekről és az előadásokhoz kapcsolódó oktatócsomagról a színház szervezési osztályán kapható.

Épp úgy, mint a legsikeresebb hollywoodi animációs filmekben, vannak benne olyan utalások, amelyeken a szülők és a különböző korú gyerekek együtt kacagnak, de tartogatnak olyan poénokat is, amelyek a felnőtteknek szólnak. És ami a legfontosabb: az élmény akkor igazán értékes, ha az megosztható, ha a családi körben megbeszélik a látottakat, hallottakat, ha az előadás előtt vagy után közösen elolvassák az irodalmi művet, felteszik a lemezt, ha együtt eljátsszák, lerajzolják a legizgalmasabb részeket. Mert a közösen megélt élmények hatására a szülő-gyerek kötelék is szorosabbá válik.

Óvodásoknak Őszi bérlet

(kis- és középső csoportosoknak, szombat délelőttönként 10:30-tól a színházteremben, ár: 4100 Ft) Boribon és Annipanni A kis Mukk Misi mókus vándorúton

Tersánszky Józsi Jenő-bérlet (középső és nagycsoportosoknak, szombat délutánonként 15 órától a színházteremben, ár: 4100 Ft) Boribon és Annipanni Diótörő Misi mókus vándorúton

Iskolásoknak Békés Pál-bérlet

(nagycsoportosoknak és alsó tagozatosoknak, szombat délelőttönként 10:30-tól a színházteremben, ár: 4100 Ft) Diótörő A kis Mukk Túl a Maszat-hegyen Tavaszi

Pagony-bérlet

bérlet

(nagycsoportosoknak és alsó tagozatosoknak, szombat délelőttönként 10:30-tól a színházteremben, ár: 4100 Ft) János vitéz Túl a Maszat-hegyen Unokák a polcon

(vasárnap délutánonként 16:30-tól a Játszó-téren, ár: 3400 Ft) Hajnali csillag peremén Líra és Epika Lúdas Matyi

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

A báb nem korosztály, hanem műfaj

Több mint színház

Ennek megfelelően a 2013/2014-es évadban újdonságként két, a színházunk és a magyar bábművészet történetében komoly szerepet játszó művészről elnevezett bérletet is kínálunk a Játszó-térre.

A Koós Iván Galériában továbbra is nagy figyelmet fordítunk a hazai báb- és színháztörténet kiemelt alkotóinak bemutatására. Kiállításainkon a Budapest Bábszínházban dolgozó alkotók mellett a magyar bábművészet jeles képviselőinek munkái láthatóak. A 2013/2014-es évadtól havonta egy alkalommal, vasárnap délelőttönként tárlatvezetést tartunk..

Báblátvány 2002–2012

A Budapest Bábszínház nyitott színház: rendszeresen helyt adunk könyvbemutatóknak, a közönség kedvezményesen vásárolhat a színházban található könyves standon, és a Színházak éjszakáján is várjuk az érdeklődőket.

Színházak éjszakája 2013

14+ Koós Iván-bérlet

(péntekenként, 18 órai kezdettel, ár: 4500 Ft) Daniel Danis: Kivi (rendező: Gáspár Ildikó) Janne Teller–Gimesi Dóra: Semmi (rendező: Hoffer Károly) Alfred Jarry: Übü király és a magyarok (rendező: Kiss Csaba)

Szilágyi Dezső-bérlet

(csütörtökönként, 18 órai kezdettel, ár: 3700 Ft) Garaczi László: Odüsszeusz (rendező: Valló Péter) Márton László: Trisztán és Izolda (rendező: Csizmadia Tibor) Szabó Borbála–Varró Dániel: Líra és Epika (rendező: Mácsai Pál) Az előadásokat közönségtalálkozó követi.

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

Ifjúsági és felnőttelőadásaink után a Színházi Kritikusok Céhével együttműködésben Kritikus Órákra kerül sor, azaz egy olyan beszélgetéssorozatra, amelyben a művészek és az előadás iránti érdeklődést megkíséreljük a kritikai gondolkodással, elemzéssel összekötni. A sorozat szereplői egy kritikus-moderátor – aki nem értékel, hanem elemez és kérdéseket tesz fel –, valamint az előadás alkotói és természetesen az előadás közönsége.

31 Kritikus Óra a IV. BÁBU Fesztiválon

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

HASZNOS INFORMÁCIÓK Megközelítés • Kisföldalattival (M1) a Vörösmarty utcai megállóig • Villamossal (4, 6) az Oktogonig, majd rövid séta a Hősök tere irányába • Trolival (73, 76) az Andrássy út (Vörösmarty utca–M1) megállóig Elérhetőségek Központi telefon: +36-1-321-5200 Központi e-mail: info@budapest-babszinhaz.hu Honlap: www.budapest-babszinhaz.hu Jegyvásárlás • Egyéni vásárlóknak a színház jegypénztárában • Cím: Budapest VI., Andrássy út 69. Nyitva tartás: hétfő–vasárnap 9:00–18:00 • Telefon: +36-1-342-2702 • Csoportoknak a színház szervezésén • Cím: Budapest VI., Andrássy út 69. Nyitva tartás: hétfő–csütörtök 14:00–18:00, péntek 14:00–17:00 Telefon: +36-1-461-5090 • Fax: +36-1-461-5091 • E-mail: szervezes@budapest-babszinhaz.hu Országszerte az ismert jegyirodákban, valamint online: www.budapest-babszinhaz.hu Utalványok, amelyeket elfogadunk: Sodexo, Program Ticket, Ticket Culture, Cadhoc Bankkártyás fizetési lehetőség a jegypénztárban van. Jegyáraink: 1000 Ft–2900 Ft Az elmaradt előadásra szóló jegyek az elmaradt előadást követő munkanaptól számított 8 napon belül a színház jegypénztárában nyitvatartási időben válthatók vissza, illetve más előadásra becserélhetők. Nagyszínpadunk hallássérültek számára akadálymentesített. Mozgássérült nézőinknek a játszóhelyek megközelítésében segítséget nyújtunk.

Műsorfüzet 2013/2014-es évad

MESEKÖNYVEK A TESLOFF-BABILON KIADÓTÓL

LAPOZZ BELE!