Az V. Wolters Kluwer Jogászdíj nyertesei

Az év csapata pénzügyek, bankjog és biztosítás kategóriában

Online biztosítás határok nélkül

A csapat:

CherryHUB BSC Kft.

• dr. Turi Petra • dr. Reich Judit Katalin • dr. Lapis Máté • dr. Tari Viktória Alexandra

A díjazottak a pályázatukról: A CherryHUB BSC Kft.-nél már a cég alakulásakor azt tűztük a zászlónkra, hogy a digitális forradalom segítségével megreformáljuk a biztosítást úgy, hogy ismét felfedezzük annak valós értékeit. A munka során kiemelten fontosnak tartjuk a klaszszikus jogi problémák és az elektronikus folyamatok szinergiájának kialakítását, ezzel fokozva az ügyfélélményt és gyorsítva, modernizálva a jogi folyamatokat, reflektálva a digitális ügykezelésből adódó kérdésekre. Valljuk, hogy fel kell készülnünk a klasszikus jogi szolgáltatások reformjára és hogy az elmúlt harminc év magyarországi kapitalizmusában kialakult jogi támogatás megváltoztatása elkerülhetetlen. Ennek a fajta változásnak egyik legpezsgőbb területe a Fintech, Insurtech szcéna, ahol komplex és új, eddig soha sehol nem látott problémákra kell megoldásokat keresnünk, amelyek többnyire komoly kihívást jelentenek mind technológiai, mind jogi szempontból.

A pályázati projektünk a Magyarországon már sikeresen bevezetett biztosítási piac megreformálására tett törekvésünk nemzetközi, németországi megvalósítása. A modell maga egy digitális biztosítástechnikai rendszer, ahol teljes folyamatok kerültek automatizálásra, így az ügyfelek saját maguk képesek kezelni a biztosításukkal öszszefüggő ügyeket. A biztosítás megkötése, a kötvény kiküldése, a kárbejelentés, és a kárkifizetés is folyamatosan digitális úton valósul meg, 100%-ban papírmentesen. Elsőre talán egyszerűnek tűnhet két uniós tagállam jogszabályainak való együttes megfelelés, főleg egy olyan területen, ahol már közösségi szinten is vannak betartandó normák. Azonban a projekt sokkal több kihívást tartalmazott, mint csupán a közös metszet meghatározása. A jogrendszerek közös pontjainak megtalálásán túl figyelni kellett az országspecifikumokra, és a magyarországi előírások mellett a merevnek mondható német jogi keretrendszernek való megfelelésnek úgy, hogy az innovatív és insurtech megoldások a lehető legteljesebb mértékben megvalósuljanak. Öszszesen tíz biztosítási termék feltételrendszerét kellett kialakítani az egyes fogyasztóvédelmi rendelkezések, adatvédelmi előírások és az eltérő fizetési feltételek figyelembevételével. A projektben a világon egyedülállónak mondható, hogy adott ügyfél egy platformról azonos szerződéskötési folyamaton át, online, három különböző nyelven, két országban, országonként öt különböző biztosítási terméket tud megkötni percek alatt.

Képünkön: dr. Turi Petra, dr. Lapis Máté és dr. Tari Viktória Alexandra

A bírálóbizottság a pályázatról: A pályázó megmutatta, hogyan lehet egy innovatív terméket továbbfejleszteni, és nemzetközi piacon is úgy bevezetni, hogy megmaradjon a szigorúbb jogi keretek között is az ügyfélbarát megvalósítás és a digitális technológiának a legjobb módon történő felhasználása. A digitális platform létrehozása és az automatizmus széles körű bevezetése a projekt egyik kiemelkedő eleme, mely mellett komoly információbiztonsági intézkedéseket is tettek az ügyfélélmény magas kiszolgálásával egyidejűleg. A díjat átadta: Dr. Kandrács Csaba (a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke)

A NYERTEST KÉRDEZTÜK

Milyen kihívásokat jelentett az itthon kialakított gyakorlat nemzetközi viszonyok közé ültetése? Milyen szempontokra kellett különösen figyelni az eljárás során? Az első és talán legmeglepőbb számunkra a kulturális különbségek áthidalása volt, mind a business kultúrát, mind pedig a fogyasztói kultúrát tekintve. Teljesen másként gondolkodnak a tőlünk nyugatabbra élő fogyasztók és teljesen másként viselkednek ugyanabban a digitális sales flow-ban, mint a magyar fogyasztók. Emellett a másik a többnyelvűség. Az, hogy rengeteg külföldi partnerrel kellett együtt dolgozni, ezeket mind összefésülni, harmóniába hozni. Ez mind a külső, mind a belső partnerek vonatkozásában komoly kihívás volt. Ezen túl kihívásként említeném, hogy a szabályozói környezetnek mind itthon, mind pedig a fogadó országban meg kell felelnünk. A Németországban történt piacra lépésünk egy teljesen digitális piacra lépés volt, ennek rengeteg felügyeleti és egyéb hatósági kritériuma volt.

Mi teszi egyedülállóvá az Önök által kidolgozott modellt? Ez egy olyan platform, ami nemcsak több nyelvű és egyszerre több országban van jelen, hanem képes arra, hogy több pénzemet alkalmazzon egyszerre, és ugyanazon a sales flow-n viszi végig mind a külföldi, mind pedig a belföldi fogyasztókat. Nemcsak a vásárlásnál ugyanaz a folyamat, de a kárigény-bejelentésnél vagy a panaszeljárás esetén is ugyanazon a felületen kezeljük a beérkező panaszokat vagy kárigényeket.

Hogyan tudták a sokszor csak elméleti szinten megjelenő innovatív zöld gondolkodást a gyakorlatba átültetni? Úgy vélem, a jogásztársadalomnak is fel kell tudnia nőnie a digitális világ adta lehetőségekhez, és ha ezt a versenyt nem vesszük fel, akkor kiesünk a gyakorlatból. Nálunk az ügyfelek 100%-osan papírmentesen, online tudnak különböző biztosítási termékeket kötni, könnyedén, ami azt gondolom, hogy egyedülálló.

dr. Balogh Sándor és dr. Mátyás Ferenc

Az év csapata szellemi alkotások joga kategóriában

Feketeleves, de mégis világos?

A csapat:

Oppenheim Ügyvédi Iroda

• dr. László Áron • dr. Mező Barnabás

A díjazottak a pályázatukról: Az Oppenheim Ügyvédi Iroda Közép-Kelet-Európa egyik leginnovatívabb ügyvédi irodája. Célunk, hogy egyszerű, világos és érthető jogi megoldásokat kínáljunk ügyfeleink számára. A több mint 50 főből álló sikerorientált és előrelátóan gondolkodó jogi szakértőből álló csapatunk teljes körű támogatást kínál a magyar és a nemzetközi gazdasági jog minden területén. Tradíciónk, hogy sikeresen tartjuk meg legtehetségesebb kollégáinkat, így ügyfeleink a legtehetségesebb, és több mint húsz éves komoly iparági szakmai tapasztalattal rendelkező jogi szakértőkkel végzett munka eredményét élvezhetik. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy jogi tanácsaink maximálisan megfeleljenek ügyfeleink üzleti elvárásainak. Az IP-praxisunk számos külföldi és magyar jogosultat képvisel különféle oltalmak megszerzésével és érvényesítésével kapcsolatban.

A pályázatunkban egy olyan ügyet mutattunk be, ahol az ügyvédi iroda egyik ügyfele európai uniós védjegyoltalmat kívánt szerezni egy, a termékportfóliójába frissen bekerült kávétermékkel kapcsolatban. Ügyfelünk a termékek népszerűsítésére igen széles körű kampányt indított mind Magyarországon, mind világszerte, azonban az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának álláspontja szerint a védjegybejelentés abszolút kizáró okba ütközött. A kétfokú hivatali elutasítás után azonban az Európai Bíróság Törvényszéke Ügyfelünk számára kedvező döntést hozott. Az eljárás során Irodánk részéről mindvégig dr. László Áron és dr. Mező Barnabás ügyvédek jártak el. Áron az Oppenheim Ügyvédi Iroda védjegy és mintaoltalmi praxisának vezetője, számos szakcikk írója, gyakori előadó szakmai fórumokon, 2017-től az iroda partnere. Áron munkáját a Chambers and Partners, a Legal500 és a Who’s Who Legal mellett a World Trademark Review is elismeri. Barnabás is számos szakcikk írója, gyakori előadó szakmai fórumokon, munkáját a World Trademark Review is elismeri.

A bírálóbizottság a pályázatról: A pályázati ügyben a pályázó többszöri elutasítás, illetve részleges, de nem kielégítő jóváhagyás után sem hagyta annyiban ügyfele védjegyoltalmi ügyét, melyben egy bizonyos szómegjelölésre kívántak oltalmat szerezni. Olyan innovatív jogi, nyelvi és logikai érvelést adott elő, mely alapján a két hivatali elutasítás után az Európai Unió Törvényszéke előtt sikerült megfordítania az ügyet, így ügyfele európai uniós védjegyoltalmat szerezhetett és az ügyből nem lett „feketeleves”.

Képünkön: dr. László Áron és dr. Mező Barnabás

A díjat átadta: Dr. Baticz Csaba (a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Jogi és Nemzetközi Főosztályának vezetője)

A NYERTEST KÉRDEZTÜK

Gyakran előfordul-e a védjegyoltalom területén, hogy ügyfeleik ilyen speciális esetekkel keresik fel irodájukat? Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy az Európai Bíróság előtt kell képviselni ügyfelet, most is több ügy van éppen folyamatban. A magyar ügyfelek külföldi aktivitása fokozódik, ezzel párhuzamosan egyre különlegesebb országok jogába, jurisdictiójába kell elmélyedni és egyre különlegesebb ügyekben kell őket képviselni.

Egy meglehetősen nehéz terepen kellett az ügyfele érdekében helytállniuk, hiszen a kétfokú hivatali elutasítást követően fordultak az Európai Bírósághoz. Mik voltak a legnagyobb kihívások a Bíróság előtti eljárásra való felkészülés során és mik a Bíróság előtt? Az ügyfél elvárása volt, hogy ezt az ügyet eredményesen végig kell vinni, mivel erre már felépített egy nagy marketingkampányt Bruce Willis-szel és Zuleyka Rivera-val, aki a Despacitóból lehet ismerős. Két negatív döntés után nehéz volt azt mondani neki, hogy menjünk tovább, de végül sikerült meggyőzni. Mi már az elejétől kezdve hittünk benne, hogy ezt meg tudjuk nyerni, és szerencsére ez sikerült is. A Bíróság előtt maga az ügy írásban folyt, és mivel szerencsére magyarul lehetett eljárni, így ebben az ügyben legalább nyelvi kihívások nem kerültek elő.

Milyen utóélete lehet az Önök által elért eredménynek? Legérdekesebb az érvényesítés lesz. Mindig jó, ha valakinek szóvédjegye van, sokkal szélesebb az oltalmi köre, mint ha általános védjegye lenne, és ez egy nagyon jó fegyver lesz az ügyfél kezében. A konkrét utóélete az ügynek, hogy újra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala előtt van az ügy és el kell dönteniük, hogy a „Hell” szóra, mint kávéra lehet-e szóvédjegyoltalmat adni. Ebben a körben, mondjuk úgy, a Bíróság erősen sugalmazta, hogy lehet. Az ügyfél új termékkel, a Hell Energy Coffee-val jelent meg a piacon, és fontos volt neki, hogy a Hell nevet kávé vonatkozásában se használhassa harmadik fél, a döntés pedig megnyitja az utat, hogy a Hell szót kávék vonatkozásában érvényesíteni lehessen, hiszen az ügyfélnek védjegye lesz a Hell szóra az energiaitalokon túl a kávék piacán is.

dr. Balogh Sándor és dr. Mátyás Ferenc

JOGI TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET

TOVÁBBKÉPZÉSEK AZ ELTE JOGI KARÁN

Valósidejű hibrid képzések: minden óra egyszerre látogatható a helyszínen és követhető online is.

Oktatóink nemzetközileg elismert szaktekintélyek

Helyszín: ELTE Főépület, 1053 Budapest, Egyetem tér 1–3.

További információk: https://jotoki.elte.hu/

Szakirányú továbbképzés jogászoknak

• Adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász • Adójogi szakjogász • Befektetési, vállalat nanszírozási, tőzsdei szakjogász • Biztosítási szakjogász • Családjogi szakjogász • Egészségügyi szakjogász • Gazdasági alternatív vitarendező (mediátor) szakjogász • Gazdasági büntetőjogi szakjogász • Gyermekjogi szakjogász • Környezetvédelmi szakjogász • Közbeszerzési szakjogász • Munkajogi szakjogász • Társasági jogi és cégjogi szakjogász

Angol nyelvű képzések (LL.M)

• European and International Business Law • European Human Rights • International and European Taxation for Economists and Lawyers

Szakirányú továbbképzés nem jogászoknak

• Adatbiztonsági és adatvédelmi jogi szakokleveles szakember • Gazdasági alternatív vitarendező (mediátor) szakember • Jogi szakokleveles gazdasági szakember • Jogi szakokleveles gyermekjogi szakember • Jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember • Jogi szakokleveles orvos és egészségügyi szakember • Munkajogi szakokleveles tanácsadó

Szakvizsga előkészítők

I. Polgári jog és családjog; a gazdasággal kapcsolatos joganyag; polgári eljárásjog II. Büntetőjog, büntető eljárásjog; büntetés-végrehajtási jog III. Munkajog és társadalombiztosítási jog; alkotmányjog és közigazgatási jog; európai közösségi jog