37 minute read

Interjú Dr. Hetényi Kingával

„Mindenképp elengedhetetlen nemcsak a jogterületek, hanem az iparágak működésének speciális ismerete is”

Dr. Hetényi Kingával, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda Office Managing Partner ügyvédjével beszélgettünk a jogászi munkáról, legaltechről, csapatokról, és hogy milyen előnyök-hátrányok merülhetnek fel női vezetőként a munkában.

Advertisement

A Jogászdíjon a Schönherr négy kategóriában is elvitte az év legjobb csapatának járó díjat és több kategóriában lettek mellette jelöltek. Látszik, hogy a csapatmunka nemcsak fontos Önöknél, de jól is működik. Hogyan szoktak dolgozni, mi az elvárás a csapatoktól? Igen, minden esetben csapatmunkában dolgozunk. Jogterületenként vannak fix csapataink, és minden kolléga legalább egy csapatba, néha kettőbe is tartozik. Ezeket a csapatokat practice group-oknak nevezzük. Vannak azonban bizonyos iparágakra szakosodott csoportjaink is, amelyek gyakran több különböző jogterületen dolgozó kollégát fognak össze. Ha olyan ügy adódik, akkor természetesen ad hoc teamek is összeállnak. A csapatban mindig van egy partner, de legalább is egy szenior kolléga és egy vagy több juniorabb kolléga. Számunkra fontos, hogy mindenkinek legyen egy mentora, egy csapatvezető, aki átlátja, hogy az illető összességében mennyit dolgozik és hogyan, mennyi a munkateher rajta, miben kell fejlődnie, hogyan lehet őt támogatni. Akkor jó egy csapat, ha mindenki tudja, hogy mi a feladata, ha jó a kommunikáció, világosak a hatáskörök, felelősségek, határidők. A hozzánk jelentkező fiatalok szokták is kérdezni, hogy mennyire vannak nálunk csapatok, és ezek mennyire kőbe vésettek – nyilván szeretik és szükséges is, ha a specializációjukon kívül másra is van némi rálátásuk, és mi is figyelünk rá, hogy más területeket is lássanak, nem utolsósorban azért is, hogy könnyebb legyen megbirkózniuk a szakvizsgával.

Említette a fiatalokat – Önök mit várnak el a kezdő jogász kollégáktól, joghallgató gyakornokoktól – mit tanácsolna nekik, mire érdemes készülniük? Én azt nézem főképp, hogy valóban érdeklődik-e az ügyvédi munka és az általa megjelölt terület felől. Azaz már az egyetem alatt is hajlandó volt-e a minimum elvárásokon felül valami extrát is teljesíteni, és nemcsak éppenhogy elvégezte azt, de valójában még mindig nincs fogalma a dolgokról. De leginkább megfordítanám a kérdést, és másik oldalról mondanám, hogy mi a legrosszabb interjúztatóként: amikor valaki jön, és azt mondja, őt minden érdekli, majd még meglátja, hogy mit szeretne. Azt gondolom, hogy ha valaki nem tudja megmondani, hogy a jognak mely része érdekli, akkor nem is merült még igazán el benne még elvi, azaz egyetemi szinten sem. Így nehéz őt elhelyezni egy szervezetben, hiszen kell, hogy kapjon egy pozíciót, területet, amikor hozzánk kerül. Lehet, hogy sokan azt gondolják, hogy ha nem korlátozzák be magukat előre, akkor nagyobb esélyük van elhelyezkedni, de szerintem ennek pont az ellenkezője igaz. Hiszen elképzelhető, hogy a létező álláslehetőségeknek x százaléka kiesik, ha azt mondja, hogy őt például kifejezetten a versenyjog érdekli, mivel nyilván nem fogják behívni egy ingatlanjogos

„Lehet, hogy sokan azt gondolják, hogy ha nem korlátozzák be magukat előre, akkor nagyobb esélyük van elhelyezkedni, de szerintem ennek pont az ellenkezője igaz.”

Dr. Hetényi Kinga

helyre állásinterjúra. Viszont összességében – még ha kevesebb is az interjúlehetőség –, azokon a helyeken, ahol éppen versenyjogászt keresnek, sokkal nagyobb esélye lesz, és jobban fognak örülni neki, ha ez az érdeklődés látszik is az önéletrajzában – mert pl. már a szakdolgozatát is ebből írta, részt vett ilyen jellegű moot court versenyen, OTDK-ra jelölték, demonstrátorkodott a tanszéken, gyakornoki munkát végzett ezen a területen stb.

A kezdeti munkán túl is az ügyvédi munka során valóban elengedhetetlen valamilyen szintű irányválasztás – az Ön tapasztalata szerint mennyire fontos az, hogy valaki egy adott terület specialistája legyen? Egyre inkább ezt várják el az ügyfelek? Például két díjazott pályázatuk – egy lakástakarékpénztári tranzakció, illetve egy a naperőművek megvalósításához kapcsolódó termék – is igen egyedi ismereteket igényelt. Igen, mindenképp elengedhetetlen nemcsak a jogterületek, hanem az iparágak működésének speciális ismerete is, ez egyre fontosabb. Az ügyfél működését érteni kell, legalábbis amikor a gazdasági életben, tehát cégeknek, vállalkozásoknak dolgozik egy ügyvéd, ott abszolút rá kell látni arra, hogy mik a céljaik, mit keres egy befektetésnél egy private equity vagy egy kockázati tőke befektető, hogyan működik a bank, mitől értékes egy ingatlanbefektető számára egy ingatlan, milyen veszélyeket hordoz a digitalizáció az egészségügyben, milyen kihívásokkal szembesül egy HR-igazgató, milyen irányba fejlődik pl. a távközlés, az IT, vagy az energiaipar.

Egyik nyertes pályázatuk az „Innovatív jogi megoldások a járványhelyzet kihívásaira” kategóriában lett díjazott – ez a Koronavírus infosarok – a teljes körű tájékoztatás és a jogbiztonság szolgálatában. Önök hogyan élték meg a tavaly tavaszi bezárásokat összehasonlítva az ideivel, mennyire volt kihívás, hogy úgy folytassák a napi munkát, ahogy azt megszokták? Az elején mi is áttértünk a home office-ra, és az valóban elég hirtelen és elég drasztikusan történt. Mindenki otthon maradt, és csak recepciós és minimális asszisztensi ügyelet volt az irodában. De azonkívül mindenki dolgozott otthonról folyamatosan – ez annyiból nem volt újdonság, hogy előtte is létezett már nálunk ilyesfajta munkavégzési lehetőség, csak kevésbé volt elterjedt. Szerencsére kiderült, hogy a hálózat is abszolút bírja a terhelést, és gördülékenyen sikerült átállnunk gyakorlatilag egyik napról a másikra erre a munkavégzési formára, annak minden hozadékával. Nyilván kellett alkalmazkodni, az otthoni körülmények eltérőek, és mindenkinek voltak különböző, az otthoni adottságokból fakadó nehézségek, amiket át kellett hidalnia, de sikeresen megugrottuk ezt az akadályt is. Tavaly ősszel költözött is az irodánk az épületen belül – egy nagyobb, tágasabb helyre rendezkedtünk be –, ezért idén tavasz óta a munkatársak nagy része már napi szinten, önkéntesen bejár. Nem tettük kötelezővé, teljesen rugalmasak vagyunk, ha valaki otthonról szeretne dolgozni, de azt látom, hogy a társaság nagyobb része igényli, hogy bent legyen. Az infrastruktúránk is tudott ehhez a megváltozott, hibrid helyzethez alkalmazkodni.

A trendek azt mutatják, hogy a vállalatok nagy része egyre inkább elvárja a velük együtt dolgozó partner ügyvédi irodáktól, hogy használjanak technológiai megoldásokat. Önöknél fel sem kell tennem azt a kérdést, hogy használják-e a szoftverek adta lehetőségeket, hiszen „Digitális szakértői megoldások a jogi szakmában” kategóriában nyertek a Saját fejlesztésű legaltech eszközök ügyfeleink szolgálatában című pályázatukkal. Általában az ügyféligények

hozzák magukkal a fejlesztéseket, vagy Önök egy-egy gyakran felmerülő kihívás alapján szokták azt mondani, hogy akkor erre találjunk megoldást a legaltech segítségével? A fő mozgatórugó az ügyféligény – nem igazán konkrétumban jelenik meg, hogy ők most ezt vagy azt szeretnék, hanem inkább közvetve azáltal, hogy igényük van arra, hogy hatékonyan dolgozzunk, a dokumentumok gyorsan elkészüljenek, azok formálásával, fordításával, rendszerezésével és rendelkezésre bocsátásával stb. ne töltsünk különösebben sok időt. Egyre fontosabb, hogy a folyamatok digitalizálva és sztenderdizálva legyenek, amennyire csak lehet – nyilván a jogi területen komolyan határt szab a foglalkozásoknak a jellege, de előfordulnak olyan területek, pl. társasági jogban, ahol ezt nagymértékben meg lehet valósítani. Vannak persze saját igényeink is, amikor adott esetben fárasztó, hosszas keresgélést, editálást, szerkesztést és elemzést tudunk megspórolni a különböző tech eszközökkel, a távollevőkkel is hatékonyan tudjuk tartani a kapcsolatot és ügyleteket is tudunk digitálisan lebonyolítani.

A technológiához is kapcsolódik, de inkább tágabb értelemben kérdezném, hogy Ön szerint, hol fognak tartani az ügyvédek az ügyvédi munka jellegét tekintve 5–10 év múlva? Úgy gondolom, hogy ez egy lassú folyamat – nem egy „fejtetőre állító” drasztikus változás. Persze a home office elterjedését felgyorsította a járványhelyzet, de más dolgokban azt gondolom, hogy fokozatosan fogunk haladni abba az irányba tovább, amit már elkezdtünk. Nem látok olyan kirívó, forradalmian új dolgot, amitől holnaptól az emberek helyére csakis gépek tudnának „beülni”. Bizonyos részfolyamatok tevődnek át, formálódnak át a technológia segítségével, és ez a folyamat valóban felgyorsult, mint ahogy a világ is. Ez a trend valójában már húsz-harminc éve elkezdődött: először az írógéppel, aztán azzal az írógéppel, amelyikkel már szerkeszteni is lehetett, majd jött a számítógép, a szövegszerkesztő – de említhetem azt is, hogy amikor elkezdtem dolgozni, akkor még nem volt e-mail, hanem faxon ment a kommunikációnak az része, amit most e-mail-en küldözgetünk egymásnak. Úgy látom, hogy lépésről lépésre alakulnak ezek a dolgok, persze nyilván az ügyvédeknek is haladni kell a kor megoldásaival és az sem árt, ha a fejlődés élvonalában vannak. A Schönherrnél mi ezen a területen az élvonalban vagyunk. Egyre több a női vezető a jogászi szakmában, Ön – visszatekintve a saját karrierútjára – hogyan élte meg, mi volt a tapasztalata – nehezebb nőként, vagy női vezetőként érvényesülni, más kvalitásokkal kell rendelkezni, mint egy férfi vezetőnek? Nagyon érdekes ebből a szempontból Magyarország, mert főleg ezen a területen nagyon sok a női vezető, és Nyugat-Európával szemben, a női ügyvédek, senior ügyvédek és (managing) partnerek aránya is sokkal nagyobb itthon. Ott szinte alig látok nőket ügyvédi irodák vezető pozícióiban. Azt mondanám, hogy a szokásos nehézségekkel kell itt is szembenézni a nőknek, mint amivel más szakmákban. Ha kifejezetten a jogászi részét nézem, akkor látható, hogy ahogy minden gyorsul fel a világban, úgy a jogalkotás is egyre sűrűbb, és így nőként kiesni a munkából egy-három évre, ha szül az illető, akkor ott be kell hozni azt a tudást. A fiatalabb kolléganőknek emiatt kicsit nehezebb, ugyanakkor érzékenyebb is lett a társadalom ezekre a női kihívásokra, és ma már inkább az az üzenet, hogy ezt el kell fogadni, esélyt kell adni, türelemmel kell lenni feléjük, hogy adott esetben egy kiesés után legyen idejük bepótolni, ami kimaradt. Úgy kell hozzáállni, hogy ha előtte jól teljesítettek, akkor utána is jól fognak teljesíteni, csak egy kis türelemmel kell lenni, hiszen be tudják hozni a kimaradt tudást. Nem szeretem az e fajta általánosításokat, de előnyként talán azt mondanám, hogy empatikusabb képességeinknél fogva nőként könnyebben észreveszünk például egy ügyféligényt, de ugyanez a képesség a kollégák vezetésében és a csapat összekovácsolásában is előny tud lenni.

Mivel szokott kikapcsolódni, hogyan tartja meg a work-life balance-ot – ha megtartja? Muszáj figyelni rá, az ember tönkremegy, ha nem tartja be. Futással lehet jól stresszhormonokat kivezetni az ember szervezetéből, és nekem az a tapasztalatom, hogy nemcsak ellazulni segít, de energetizál is – ha fittebb vagyok, nagyobb a lendületem a munkában is. Nyáron szeretek természetes vizekben úszni is – olyankor egy órán belül ki sem jövök a vízből – és mellette amikor tehetem, járok lovagolni. A lovaglás olyan sport, ahol nagyon ott kell lenni fejben, és ez tud engem igazán kikapcsolni, mert nem lehet közben agyalni, muszáj a lónak és a környezetnek is minden rezdülésére odafigyelni.

Az év csapata digitális szakértői megoldások a jogi szakmában kategóriában

Saját fejlesztésű legaltech eszközök ügyfeleink szolgálatában

A csapat:

Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

A díjazottak a pályázatukról: Irodánk elkötelezett az innováció és a legaltech használata iránt, melynek eredménye több saját fejlesztésű szakértői megoldás. Az ügyfelekkel való kapcsolattartáshoz saját fejlesztésű platformunkat, a Together-t használjuk, melylyel mind az ügyvéd, mind az ügyfél munkáját megkönnyítjük. A Together egy olyan online tranzakciós platform, mely feleslegessé teszi a dokumentumok e-mailen át történő küldözgetését, és nagyban megkönnyíti az ún. „transaction bible” elkészítését. Különösen a dokumentum-intenzív „Condition Precedent”/„Condition Subsequent” procedúrák lebonyolításában és nyomon követésében segít, így a tranzakció zárását sokkal átláthatóbbá teszi. A Legito egy, a Word-be beágyazott dokumentumgeneráló program, mely az ügyvédeket segíti szerződések vagy más iratok elkészítésében. Ez egy, a piacon elérhető program, melyet az innovation hub-unk ötletei és javaslatai alapján szabtak személyre a számunkra egyedi fejlesztéssel. Az ügyvéd, miután kiválasztotta az elkészítendő dokumentum típusát, egy kérdőív kitöltését követően a program legenerálja a nyers dokumentumot, időt spórolva az ügyvédnek, és ezáltal pénzt spórolva az ügyfélnek. A nemzetközi irodai munka jelentős részében nemzetközi környezetben kell helytállni, ami magával vonja, hogy a tranzakciók szinte kivétel nélkül több nyelven folynak, emiatt jelentős mennyiségű fordításra van szükség. A Schönherr Translate egy olyan szoftver, ami megspórolja az ügyvéd(jelölt)i, illetve külső fordítói munkát a fordításokat illetően. A program olcsón és gyorsan fordít le bármilyen hosszúságú iratot külső fordítói megbízhatósággal, miközben az ügyvédi titoktartásra vonatkozó szabályoknak is maximálisan megfelel, hiszen a fordítás házon belül készül. Egy 100 oldalnál is hosszabb hitelszerződés lefordítása régebben több napot vett igénybe és több ezer euróba került az ügyfélnek, ezzel viszont csupán a lektorálási díjat kell megfizetnie. A Gazdasági Versenyhivatal régóta alkalmazza a hajnali rajtaütés („dawn raid”) jogintézményét, ezért elindítottuk a Dawn Raid nevű applikációnkat, mely a hajnali ellenőrzések kontrollált, legális levezénylésének legaltech eszköze az ügyfél számára. Amikor rajtaütés történik, egyetlen gombnyomással értesíthető az érintetteknek azon meghatározott köre, akikre ügyfelünknek szüksége lehet egy ilyen helyzetben, pl. compliance munkatárs, ügyvezető, jogtanácsosok, akik egyúttal megkapják az őket érintő tennivalókat is.

Képünkön: dr. Hetényi Kinga, dr. Gera Dániel és dr. Gindl Dorottya

A bírálóbizottság a pályázatról: Maga a kategória, a digitális szakértői megoldások magában hordozza a legmagasabb szintű innovációs kihívást és elvárást, és ennek a pályázó teljes mértékben megfelelt: irodaszintű komplex megoldásaival, saját legaltech innovációs csapattal olyan szoftvereket fejlesztettek, melyek nemcsak az ügyvédek munkáját segítik, hanem az ügyfeleknek is időt, pénzt spórolnak, és kritikus helyzetekben azonnali szakértői segítséget nyújtanak, ezzel is erősítve az ügyfél–ügyvéd kapcsolatokat.

A díjat átadta: dr. Megyeri Andrea (a Wolters Kluwer Hungary Kft. Innovációs és tartalomfejlesztési igazgatója) A NYERTEST KÉRDEZTÜK

Digitális szakértői megoldásaik milyen területeken tudják támogatni az ügyvédi munkát? A digitális szakértői megoldások az ügyvédi munkát három fő területen tudják támogatni: egyrészt a dokumentumok menedzselése, elkészítése, szerkesztése terén. Másrészt a kapott dokumentumok rendszerezése, átnézése területén. Harmadrészt pedig az ügyféllel való kapcsolattartásnak a területén.

Hogyan reagáltak az ügyvédi hivatásrend szereplői a technológiai innovációkra? A technológiai innovációkra az ügyvédi hatásrend szereplői nagyon különbözően reagáltak. Irodánk, amely része egy nagyobb hálózatnak, azzal az előnnyel rendelkezik, hogy a nagyobb hálózat és a nagyobb háttér miatt többet tudunk fektetni az ilyen megoldásokba, több erőforrásunk van, több helyről tudunk akár ötleteket is gyűjteni ahhoz, hogy mely területen kellene vagy lehetne ezeket bevetni.

Jelentek-e meg olyan ügyféligények, melyek kijelölhetik a további digitális szakértői megoldások kialakításának irányait, ha igen, jellemzően milyen területeken? Az ügyfelek elsősorban azt várják el, hogy hatékonyan dolgozzunk és rendelkezésre álljunk. Ebben nagy segítséget nyújtanak ezek a digitális megoldások. Előfordul, hogy az ügyfelek maguk is alkalmaznak különböző digitális platformokat, technológiákat, eszközöket. Van, amikor alkalmazkodnunk kell az ügyfelek eszközeihez, legyen az az ő konferenciamegoldásuk, az ő dokumentumrendszerezésük, digitális aláírásuk vagy akár számlázó rendszerük. Ezekhez mindig igazodnunk kell és ez különös kihívást jelent.

dr. Balogh Sándor és dr. Mátyás Ferenc

Az év csapata fenntartható fejlődés kategóriában

Naperőművek megvalósításához szükséges jogi teendők egyablakos és teljes körű ügyintézése – egy élhetőbb jövőért

A csapat:

Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

• dr. Szalóki Gergely • dr. Varga Dániel • dr. Krüpl László • dr. Palguta Virág • dr. Menczelesz Adrián

A díjazottak a pályázatukról: Irodánk kidolgozott egy innovatív jogi terméket, mely ügyfélbarát módon, egyablakos ügyintézés keretében segíti ügyfeleit naperőmű projektjeik megvalósításában a helyszín kiválasztásától a teljes körű engedélyezési eljáráson és a finanszírozáson át egészen az esetleges exitig. A klímasemlegesség elérésében a napenergia Magyarországon meghatározó szerepet fog játszani a következő évtizedekben, ezért döntöttünk úgy, hogy felkészülünk a napenergia-alapú projektekkel kapcsolatos jogi munkára. Egy olyan csapatot állítottunk össze, akik szabályozási, ingatlanjogi, finanszírozási és M&A tudással rendelkező szakemberekből tevődik össze. Ezen komplex jogi szaktudást egységes termékbe csomagolva állítjuk ügyfeleink szolgálatába: első lépésként Ügyfelünket az ingatlan kiválasztásában segítjük. Az egyébként szokásos projektfinanszírozásoknál fellépő problémákat itt tovább bonyolítja, hogy a naperőművek jogi besorolása nem eldöntött a magyar joggyakorlatban, így kétséges, hogy mennyiben kell ingóként vagy ingatlanként tekinteni rá. A naperőmű projektek kapcsán szabályozási csapatunk nem csak a hálózathasználat lehetőségeinek felmérésében segíti ügyfeleinket, hanem ingatlanjogi szakértőnkkel integráns csapatot alkotva az erőmű működtetéséhez szükséges energiahivatali és építési hatósági engedélyek beszerzésében is. Ügyfeleink kisebb százalékban építik saját üzemeltetésre a naperőműveket, jellemzően a bekapcsolást követően rövid időn belül értékesítik azt. Ezen értékesítési folyamatban nyújtanak M&A jogászaink segítséget ügyfeleinknek. Ritkán van lehetősége egy jogásznak vagy egy ügyvédi irodának, hogy valódi, aktív szerepet vállaljon a fenntartható fejlődés területén. Van, hogy nem elég a nyomtatópapírok csökkentése, a műanyag és eldobható evőeszközök cseréje vagy céges kulacsok gyártása. Egy ilyen jogi termékkel úgy érezzük, hogy legjobb tudásunk szerint, a saját területünkön tudunk valóságosan is hozzájárulni ehhez a célhoz. A társadalmi felelősségvállalás tevékenysége helyesen mindig együtt jár a cég vagy iroda értékeivel és tudásával. Nálunk érték a fenntarthatóság, és tudás a jog. Ezt a kettőt egyesítve hoztuk létre a megoldást, amire mindannyian büszkék lehetünk.

A bírálóbizottság a pályázatról: A jogászi hivatásról elsőre nem a fenntartható fejlődés jut az eszünkbe, azonban a pályázat bizonyította, hogy mindenki beleteheti a maga részét, tudását e cél érdeké-

Képünkön: dr. Szalóki Gergely

ben úgy, hogy azzal nagyobb volumenű eredményt érjen el a környezetvédelem terén is. A pályázó több alkalommal sikeresen menedzselte és vezette végig ügyfeleit naperőművek megvalósításának teljes folyamatán úgy, hogy ügyfélközpontúan a folyamat elejétől a végéig segítette e komplex, interdiszciplináris jogi szakértelmet igénylő területen.

A díjat átadta: Dr. Fábián Ágnes (a Joint Venture Szövetség elnöke és a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója)

A NYERTEST KÉRDEZTÜK

Milyen nehézségekkel kell szembenéznie valakinek, ha naperőművet szeretne létesíteni? Naperőmű létesítésénél már önmagában a kötelező lépések megtétele is komoly kihívás. A helyszín kiválasztásánál fizikai (benapozottság, hálózat közelsége) és jogi (szolgalmak, bánya- és vezetékjogok) szempontok diktálnak, melyek között sokszor kell megtalálni a kényes egyensúlyt.

A következő lépés a bérleti vagy adásvételi szerződés megkötése. Mivel a kiválasztott területen általában termőföld található, ennek átminősítése ipari területté az elsőszámú fókuszpont – és mivel a termőföld forgalomképessége, míg ezt a minősítést hordozza, erősen korlátozott –, ezért az adásvétel strukturálása különös figyelmet és szakértelmet igényel, hiszen a beruházónak egészen a projekt végéig „idegen” területen kell megvalósítania az igen komoly értékű beruházást.

A projekt finanszírozása egy még csak tervrajzon létező naperőmű esetében komplikált lehet. A szokásos projektfinanszírozásoknál fellépő problémákat tovább bonyolítja, hogy a naperőművek jogi besorolása kérdéses a magyar jogirodalomban és joggyakorlatban, így kétséges, hogy mennyiben kell ingóként vagy ingatlanként te-

A NYERTEST KÉRDEZTÜK

kinteni rájuk. Ez a bizonytalanság komoly gyakorlati probléma tud lenni a bankok számára a biztosítéki struktúra kialakítása során. Ugyanez a bizonytalanság adó- és illetékfizetési kérdések, illetőleg problémák formájában is jelentkezik aztán.

Nem saját üzemeltetésre épülő erőművek esetén már az erőmű építését megelőzően, de legkésőbb az építése közben megindulnak a tárgyalások a kész erőmű hasznosításával kapcsolatosan, mely egy eladási struktúra kidolgozásával és lebonyolításával zárul egy ilyen tranzakció minden kihívásával egyetemben.

Innovatív megoldásuk milyen módon segíti az ügyfelek naperőmű-létesítési projektjeinek megvalósítását? A helyszín kiválasztása során szabályozási jogi szakértőink dr. Varga Dániel vezetésével adnak tanácsot a hálózathasználati, mérlegköri stb. szerződések megkötése kapcsán, és mérik fel – az ügyfél műszaki csapatával szoros együttműködésben – a projekttel kapcsolatos lehetőségeket.

A naperőmű projektek kapcsán szabályozási csapatunk nem csak a hálózathasználat lehetőségeinek felmérésében segíti ügyfeleinket, hanem a dr. Krüpl László által vezetett ingatlanjogi munkacsoporttal integráns csapatot alkotva az erőmű helyszínéül szolgáló ingatlan lekötésében, illetőleg az erömű működtetéséhez szükséges energiahivatali (pl. kiserőművi engedély) és építési hatósági engedélyek (pl. építési engedély, használatbavételi engedély stb.) beszerzésében is segítséget nyújtanak. A fenti szabályozási kérdéseken túlmenően csapatunk teljes körű segítséget nyújt a rendelkezésre álló állami támogatási lehetőségekkel (pl. METÁR tenderen való részvétellel) és azok szabályozási környezetével kapcsolatban.

A fentebb említett finanszírozási kihívások kapcsán a projektfinanszírozásban mind hitelfelvevői, mind banki oldalon komoly tapasztalatokkal rendelkező dr. Szalóki Gergely és csapata biztosítja a jogszabályoknak való megfelelést és a gördülékeny forrásbevonást.

Mindenféleképpen meg szeretnénk említeni két olyan belső fejlesztésű legaltech szoftvert, mely fokozza a naperőművekkel kapcsolatos projektek gördülékeny ügyintézését. Az ügyfelekkel való kapcsolattartáshoz saját fejlesztésű platformunkat használjuk, mellyel mind az ügyvéd, mind az ügyfél munkáját megkönnyítjük. Ez egy olyan online tranzakciós platform, mely feleslegessé teszi a dokumentumok e-mailen át történő küldözgetését, és nagyban megkönnyíti a „transaction bible” elkészítését. Egy tranzakció során a számos szerződésen kívül is rengeteg iratot szükséges elkészíteni. Ezek tervezeteit és majd a kész iratokat a felek hagyományosan e-mailen küldték át egymásnak, majd vissza és így tovább, míg a dokumentum kész nem lett aláírásra. Ez a platform ezt a folyamatot egyszerűsíti, hiszen a tervezeteket és a kész iratokat egy olyan mindenki számára elérhető online térbe töltjük fel, ahol nemcsak szerkeszteni lehet az iratot, de a státuszát is nyomon lehet követni mindenki számára.

Dokumentumok készítéséhez is software-es segítséget használunk, mely egy a Word-be beágyazott dokumentumgeneráló program, mely az ügyvédeket segíti szerződések vagy más iratok elkészítésében. Ezt a programot az innovation hub-unk ötletei és javaslatai alapján szabták személyre irodánk számára, mely által egyedi fejlesztéssé vált. A programot használva, miután az ügyvéd kiválasztotta az elkészítendő dokumentum típusát egy kvázi kérdőív kitöltését követően a program legenerálja a nyers dokumentumot, rengeteg időt spórolva az ügyvédnek, és ezáltal pénzt takarítva meg az ügyfélnek. Természetesen a nyers dokumentum még igen komoly beavatkozást és értő kezeket kíván az ügyvéd részéről, de a munkafolyamat már így is rövidült és egyszerűsödött.

Milyen visszajelzéseket kaptak ügyfeleiktől a szolgáltatással kapcsolatban? Úgy gondoljuk, hogy szerénytelenség nélkül is nyugodtan állíthatjuk, hogy ügyfeleink igen elégedettek ezen szolgáltatásunkkal kapcsolatban, és nagyra értékelik a teljes körű jogi támogatást, amit nyújtunk. Nehéz feladat egy igen komplex és komoly jogi háttértudást igénylő feladatoknál annak tudatosítása, hogy egy projektnek a jogi vonatkozása az ügyfélnek általában nem a legelső, de még csak nem is a második szempont. El kell fogadni, hogy mi itt a szürke eminenciások vagyunk, akinek a munkájáról egy konkrét ügyben a nagyközönség gyakran semmit nem tud meg. Másrészről az ügyfelek pontosan ezt a csendes, de proaktív háttérmunkát értékelik igazán.

dr. Balogh Sándor és dr. Mátyás Ferenc

Complist

Compliance-t támogató szoftver a Wolters Kluwertől

A Complist szoftvere hatékony segítséget nyújt a jogszabályi megfelelés biztosításában. Használatával csökkenthető az adminisztrációra fordított idő és a manuális munka, valamint a megfelelés hiányából adódó kockázatok. Segítségével fokozhatja szervezete jogszabályi megfelelőségét.

• Naprakész információ a jogszabályokról, azok változásairól és a teendőkről • Riportkészítés akár egy kattintással belső és külső ellenőrzés esetén vagy a vezetők felé történő jelentéskor • E-mail értesítés a jogszabályváltozásokról, a teendőkről és határidőkről • Információmegosztás a szervezet más területein dolgozó munkatársakkal • Azonnali helyzetjelentés a megfelelés aktuális állapotáról • Teendők kiosztása az érintett területeknek

Bővebb információ és bemutató kérése a www.complist.hu oldalon!

Az év csapata társasági jog és vállalatfelvásárlás kategóriában

Magyarország első és egyetlen lakástakarékpénztári tranzakciója

A csapat:

Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

• dr. Szalóki Gergely • dr. Gera Dániel • dr. Bognár Alexandra • dr. Gindl Dorottya • dr. Palguta Virág • dr. Menczelesz Adrián

A díjazottak a pályázatukról: Mivel csak négy szereplő volt a magasan szabályozott lakástakarékpénztári piacon, és mivel ez a piac meglehetősen stabil volt eddig, a pályázatban bemutatott tranzakció az első, és eddig az egyetlen ilyen Magyarországon. Így precedens, valamint piaci és joggyakorlat hiányában különösen komplex kérdésekkel kellett szembenézni nem csak nekünk, de a hatósági-szabályozói oldalnak is. A tender különlegessége volt, hogy a tranzakciós struktúra még a sarokpontok szintjén sem volt kidolgozva; teljes mértékben az ajánlattevőre volt bízva annak kidolgozása. Ennek megfelelően ügyfelünknek már a különböző tranzakciós struktúrák kidolgozásában és értékelésében is részletes segítséget nyújtottunk, szorosan együttműködve a pénzügyi és az adótanácsadó cégekkel. További kihívást jelentett az időfaktor: az eladói igény szerint a tranzakció zárására még az adott tárgyévben sor kellett, hogy kerüljön. Ez különösen szűk határidőket vont maga után, hiszen csupán alig több, mint hat hónap állt rendelkezésre a jegybanki és versenyhivatali engedélyek beszerzésére. Ez a részünkről rendkívüli alapossággal megtervezett és előkészített beadványokat igényelt, hiszen egy hiánypótlási felhívás már boríthatta volna a törékeny menetrendet. A tranzakció során különös figyelemmel kellett lenni az adatvédelmi és fogyasztóvédelmi szabályok betartására is, tekintettel arra, hogy a mintegy 50 000 ügyfél (mely nagyjából 64 000 szerződést jelentett) magánszemélynek és fogyasztónak minősült, így a hatalmas elektronikus adatállomány átadását kidolgozni különösen nagy kihívást jelentett. Csapatunk napi szinten az ügyféllel együtt dolgozva alakította ki azt az átadás-átvételi struktúrát, amely nemcsak a tranzakció szükségszerűségeinek és a felek kívánságainak, de az adatvédelmi és fogyasztóvédelmi szabályoknak is megfelel. Ez a tranzakció előremutató, nem csak a kollégák, de a piac számára is a fent bemutatott részletek miatt. A közös munka a pénzügyi szektorral és a szabályozói oldallal olyan megoldásokat és megállapításokkal gazdagította a tudásunkat, melyet a következő, hasonló ügyletekben is fel tudunk használni.

A bírálóbizottság a pályázatról: A pályázati ügy jellegéből fakadóan már önmagában nóvum Magyarországon. A pályázónak olyan újszerű, az alapoktól építkező stratégiát és jogi megoldást kellett kialakítania, mely egyszerre felelt meg ügyfelének, a (leendő) eladónak, és emellett figyelemmel kellett lennie még több tízezer magánszemély adatvédelmére is. Az ügy lebonyolítása

előremutató példája a változó ügyféli elvárások és a hatékonyság növelése érdekében tett ügyvédi megoldásoknak. A díjat átadta: Dr. Liber Ádám (a Magyar Versenyjogi Egyesület főtitkára) Képünkön: Dr. Gera Dániel, Dr. Hetényi Kinga, Dr. Bognár Alexandra, Dr. Palguta Virág és Dr. Kovács Ákos

A NYERTEST KÉRDEZTÜK

Miért volt speciális ez a lakástakarék tranzakció? Azért volt speciális ez a lakástakarék tranzakció, mert Magyarországon első, egyedülálló és egyetlen tranzakció volt és nem csupán a vállalat felvásárlási részével kellett foglalkoznunk, hanem mint lakástakarékpénztár különböző regulatory szabályozási kérdésekkel kellett megküzdenünk, illetve engedélyezési eljárásokat kellett lefolytatni az ügyfelünknek, amiben a hagyományos vállalat felvásárlási tranzakciókhoz képest speciális jogi tanácsadást kellett nyújtanunk.

Az ügy kapcsán milyen speciális kihívások merültek fel? Mivel ez nem csupán egy hagyományos vállalatfelvásárlási tranzakció volt, egy ilyen üzletágnak az átadása mindig egy kicsit komolyabb és komplexebb, mert egészen széles körű jogi tanácsadást kell nyújtanunk. Nem elég megvizsgálni a bankjogi területet, a szerződéseket, hanem utána kell néznünk munkajogi, adatvédelmi, versenyjogi kérdéseknek. Gyakorlatilag ilyenkor egy nemzetközi iroda teljes erőforrás-kapacitása igénybevételre kerül ahhoz, hogy a megfelelő minőségben és színvonalon tudjuk ellátni a feladatunkat.

Az ügyfelek megéreztek-e bármit ebből, vagy sikerült annyira gördülékenyen lebonyolítani, hogy teljesen sima volt az átállás? Azzal kapcsolatban, hogy az ügyfelek megéreztek-e bármit a tranzakcióból, a terület specialitása ad választ. Jogszabály szerint értesítenie kell ilyenkor őket a lakástakarékpénztárnak arról, hogy a tranzakció megtörténik. Viszont a mi feladatunk az, hogy a számukra a lehető legkellemesebben és legsimulékonyabban menjen végbe a folyamat, tehát ők azon felül, hogy történik egy tulajdonosváltás, és történik egy változás a szerződésükben a szolgáltató nevét illetően, nem kellene, hogy más bonyodalommal vagy problémával szembesüljenek. Azt gondolom, hogy nagyon sokat foglalkoztunk ezzel a kérdéssel és az elégedett ügyfél az elmondhatója annak, hogy sikerült ezt megvalósítani.

dr. Balogh Sándor és dr. Mátyás Ferenc

Az év csapata innovatív jogi megoldások a járványhelyzet kihívásaira kategóriában

Koronavírus infosarok – a teljes körű tájékoztatás és a jogbiztonság szolgálatában

A csapat:

Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

Képünkön: dr. Hetényi Kinga és dr. Bognár Alexandra

A díjazottak a pályázatukról: Dr. Bognár Alexandra ügyvéd szakmai felügyelete alatt 2020 kora tavaszától egészen mostanáig valós idejű, könnyen kereshető, közérthető, és innovatív módon tettük és teszszük elérhetővé jogkereső ügyfeleink, valamint a szélesebb közönség számára a koronavírussal kapcsolatos jogi fejleményeket az ún. Koronavírus infosarok által, melynek legfontosabb eleme a jogszabályalkotás-tracker. A tracker 14 területen, gyakorlatilag az üzleti élet teljes spektrumát lefedve írja le lényegretörő formában az összes, a pandémiával kapcsolatos jogalkotási instrumentumot. A tracker a Magyar Közlöny alapján a jogszabály kihirdetésének napján frissítésre kerül, így a jogkereső közönség a lehető leghamarabb érthető nyelvezeten értesül a változásokról. Ezenkívül az infosarok tematikus és részletes elemzéseket is tartalmaz a pandémia által kiváltott jogi fejleményekről (például többek között a hiteltörlesztési moratóriumról). Foglalkoztunk az üzleti élet és a társadalom igen széles körére komoly hatást gyakorló ingatlanjogi és munkajogi változásokkal, a pandémia versenyjogi implikációival, a vállalatfelvásárlásokat érintő hatósági ügyintézésbeli változásokkal, a felszámolási és kényszertörlési eljárásoknak a törvényhozó általi finomhangolásával. A megoldás innovatív jellegét leginkább az alábbi három tényező adta: a tömörség,

a tematikusság, valamint a teljeskörűség. A tömörség elve alapján nem a jogszabályok mechanikus kimásolása és fordítása történt, hanem a jogi instrumentumok egy olyan változatának a közönség elé tárása, mely csakis a lényeget tartalmazza érthetően, hiszen egy ügyvédi iroda híreit nem csak jogászok olvassák, hanem az üzleti élet számos, mélyebb jogi tudással nem rendelkező szereplői. A tematikusság elve alapján az információk olyan módon lettek rendszerezve, hogy ne kelljen a kategóriák közötti keresgéléssel sok időt tölteni, és a keresett információ helye is pillanatok alatt azonosítható legyen. A teljeskörűség elve alapján a tájékoztatásnak az összes, pandémia által érintett jogszabályra ki kellett terjednie. Ám hiába áll rendelkezésre napi szinten a jogszabályok szövege, ha azt nem tudjuk elmagyarázni a közönségünknek. Ezért minden terület szakértőjére szükség volt az irodánkon belül, hogy a munkajogi, pénzügyi vagy a bíróságokat érintő kérdéseket is aznap fel tudjuk dolgozni, azonos színvonalon és mélységben.

A bírálóbizottság a pályázatról: A „naprakész tudás” mint elvárás új értelmet nyert az elmúlt másfél év járványügyi jogalkotása nyomán. A pályázó egy izgalmas megoldással összekötötte a technológia adta lehetőségeket a jogi szakemberek tudásával, és annak szolgálatába állította innovatív és fókuszált szemléletmóddal. Ennek segítségével nem csak saját ügyfeleik, hanem szélesebb körben bárki számára elérhetővé tették a kritikus információkhoz történő érthető, szakszerű hozzáférést.

A díjat átadta: Dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán (a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke) Mit tartanak a projekt legnagyobb innovációjának? A legnagyobb innovációnak azt tartjuk, hogy amikor kitört a koronavírus-világjárvány, akkor a jogalkotó gyakorlatilag egyik napról a másikra hozott újabb és újabb jogszabályokat, amit nehéz volt áttekinteni. Ezért tűztük célul, hogy mi ugyanilyen gyorsan megpróbáljuk lekövetni az új szabályokat, és még aznap megpróbáltuk a saját jogszabályfigyelőnket frissíteni, hogy valós idejű tájékoztatást tudjunk nyújtani az ügyfeleinknek. De innováció volt az is, hogy mindezt nem magyar, hanem angol nyelven írtuk meg annak érdekében, hogy a külföldi ügyfelek is megértsék, akik a Magyar Közlönyt vagy a magyar jogszabályokat egyébként egyrészt nem követik, másrészt nem is értik.

A NYERTEST KÉRDEZTÜK

Mennyiben dolgozza fel másképpen a járványhelyzettel kapcsolatos joganyagot az infosarok, mint egy jogszabálygyűjtemény? Ez nem egy jogszabálygyűjtemény, hanem a legújabb jogszabályok összefoglalója, de lefordítva egy felhasználóbarát, ügyfélbarát nyelvezetre. Aki megnézi a koronavírus infosarkot, az nem jogi szöveggel fog találkozni, hanem nagyon egyszerű tételmondatokkal, például, hogy valamelyik üzletnek holnaptól zárva kell tartani, vagy, hogy holnaptól kell-e maszkot viselni a buszokon vagy sem.

Milyen visszajelzéseket kaptak ügyfeleiktől a szolgáltatással kapcsolatban? Folyamatosan kaptunk visszajelzéseket, sőt igazából ezek adták magát az ötletet is, hiszen amikor kitört a járvány, elsősorban munkajogi tárgyú kérdéseket érintettek az ügyfelek (mit kezdjünk a munkavállalókkal, elküldjük-e őket szabadságra, fel lehet-e nekik mondani, home office-ba kell-e őket küldeni). Mi erre próbáltunk reszponzívak lenni azzal, hogy nem csak egy területet próbáltunk felölelni, hanem valamennyi olyan területet, ami az ügyfeleknek érdekes lehet. Sorozatosan olyan kéréseket kaptunk, hogy előző nap olvasta, hogy valami változni fog, és szóljunk neki, ha valami visszaalakul, mert akkor úgy nyitják ki a gyárat vagy valamit másképp szerveznek.

Milyen nehézségeket tartogat egy ilyen összetett és dinamikus adatbázis folyamatos karbantartása? Sokszor ezek a jogszabályok nem sokkal éjfél előtt kerültek kihirdetésre. A Magyar Közlönyt rendszerint esténként érdemes frissíteni, mert másnap reggelre már nem felelünk meg a valós idejű tájékoztatásnak, hiszen akkor már adott esetben 10-12 órát is késtünk. Az infosarok frissítése nagyon sokszor esti munkával járt: nyolckor vagy tízkor kijött a Magyar Közlöny és a kollégákkal gyakran este tízkor frissítettük az infosarkot. Túl azon, hogy ezeket a munkákat éjszaka kellett elvégezni, a Magyar Közlönyt magyarul olvastuk és mindezt szimultán, angolul készítettük az összefoglalókat.

dr. Balogh Sándor és dr. Mátyás Ferenc

Dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán

Dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a HegymegiBarakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke adta át idén az „Innovatív jogi megoldások a járványhelyzet kihívásaira” kategóriában a győztesnek járó díjat. Pár mondatban megosztotta velünk, hogy miért tartja fontosnak a Jogászdíj támogatását.

Képünkön: Dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán a HegymegiBarakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke

„A Magyar Versenyjogi Egyesület küldetése a versenykultúra fejlesztése a gazdaság fenntartható fejlődése érdekében. A járványhelyzet okozta piaci stressz komoly kihívást jelentett a gazdaság minden szereplőjének és egyben feladta a leckét a versenyjogi szakemberek számára is, hogy milyen intézkedésekkel lehet hatékonyan küzdeni a Covid negatív piaci következményei ellen. Ezért különös megtiszteltetés volt a számomra, hogy az MVE elnökeként adhattam át a díjat a járványhelyzet kihívásaira adott innovatív jogi megoldások kategóriában. Köszönet a Jogászdíj szervezőinek, hogy ebben az évben külön értékelték és elismerték a jogászok teljesítményét ezen a területen is!”

Az év fiatal jogász tehetsége

Magyar űrbe magyar műhold – a geostacionárius pályaszakasz jogi aspektusai Dr. Sárhegyi István Mentora: Fekete Péter Krisztián

Képünkön: Dr. Sárhegyi István a CarpathiaSat Zrt. igazgatósági alelnöke

A mentora szavaival: Dr. Sárhegyi István űrjogász és űripari vállalkozó. Egyetemi tanulmányait az ELTE ÁJK Jogász szakán summa cum laude, illetve a Corvinus Egyetem Gazdálkodás és Menedzsment szakán kiváló diplomával végezte el. Egyetemi évei során több hallgatói szervezet tagja és vezetője volt, illetve A közösségi finanszírozás magánjogi aspektusai c. dolgozatával 2. helyezést ért el az OTDK-n. Ezek után az Európai Űrügynökség ösztöndíjával tanulmányokat folytatott az International Space University (ISU) Space Studies Programjában, ahol innovatív, interdiszciplináris és interkulturális oktatásban részesült az űrszektort érintően, és társaival megalkották többek között Magyarország űrszektorára vonatkozóan is javaslataikat és stratégiájukat. István ezt a stratégiát tartja szem előtt eddigi és jövőbeli szakmai karrierútja során. Ennek eredményeképpen jelenleg több, az űriparral foglalkozó gazdasági társaság tulajdonosa és/vagy vezetője, oktatási intézmények oktatója, civil szervezetek alapítója és/vagy tagja. A pályázat szempontjából kiemelendő a CarpathiaSat Magyar Űrtváközlési Zrt. A Zrt. célja, hogy 2024-re Magyarország rendelkezzen egy ge-

ostacionárius, kommunikációs műholddal. Ezek a műholdak – az öszszes műholdfajtát ideértve – az egyik legkomplexebb eszközök jelenleg a világűrben. A magyar műhold elsősorban kereskedelmi, kormányzati és kutatási feladatokat fog végrehajtani. A geostacionárius pályaszakasz különlegessége, hogy egy van belőle, ezért a pályának, illetve az ahhoz tartozó frekvenciáknak a kihasználása rendkívül bonyolult jogi kereteken belül értelmezhető. A jelölt a magyar műhold projekt életre hívását megelőzően két évig tanulmányozta a nemzetközi és a hazai jogi kereteket, majd ezeket a szabályokat összefoglalta, értelmezte, és a kutatómunkájának fontos része volt a svájci és magyar jog hatálya alatt lévő szerződések vizsgálata is. Jelenleg a CarpathiaSat Zrt. Igazgatóságának alelnöke, ezért az operatív feladatok végrehajtásában is részt vesz.

A bírálóbizottság a jelöltről: A pályázó egy rendkívül izgalmas és egyedülálló területen alkot: az űrjog nem az, amiről a mindennapi életben sokat hallani, azonban a jelölt pályázatban bemutatott szakmai életúja mutatja, hogy elkötelezetten egy ennyire speciális területen is lehet és érdemes jogászként dolgozni és magasabb célokat kitűzni. Szakmai útja mellett példaértékű és kiemelendő még társadalmi munkái közül egyik alapítványa, melynek célja, hogy 10–12 éves gyermekeknek adjon átfogó képet a fenntartható fejlődésről és a természettudományok területét népszerűsítse a fiatalok körében.

A díjat átadta: Dr. Tóth M. Gábor (a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke)

A NYERTEST KÉRDEZTÜK

Egy nagyon különleges területtel foglalkozik, ami sok jogász számára a tudományos fantasztikum területének tűnik. Honnan jött az érdeklődés, elhivatottság? Magyar jogászként milyen perspektívák vannak ebben a területben? Az érdeklődés igazából egy véletlen szerencsének köszönhető. Az ügyvédi irodában, ahol ügyvédjelöltként kezdtem dolgozni, az egyik partner mesélte, hogy az Európai Űrügynökségnek az ösztöndíjával ki lehet utazni a nemzetközi űregyetemre. Először meglehetősen furcsán néztem rá, hogy létezik-e egyáltalán ilyen egyetem. De tényleg létezik, és amikor elmehettem az ISU-ra (International Space University), ott annyira beszippantott a téma, hogy életcélommá vált. Az ISU Adelaide-ban, Ausztráliában rendezte a Világűr Kongresszust, ahol élőben láthattam Elon Muskot. Azt hiszem, ez tette fel véglegesen a bizonyos „i”-re a pontot motiváció és inspiráció szempontjából.

Fiatal jogászként több cégnek is vezetője és viszi a cégek űrjoggal kapcsolatos feladatait is, többek közt ebből született meg, amivel pályázott a Jogászdíjra. Mesélne erről részletesebben? A CarpathiaSat története úgy indult, hogy az ISU elvégzése után azon kezdtem gondolkodni, hogy mivel lehetne Magyarországon fejleszteni az űripart. Az egyik ötlet az volt, hogy mivel Magyarországnak vannak saját frekvenciái a geostacionárius pályaszakaszon, azonban ezeket nem ő használja, hanem egy külföldi társaság, lehetne ezt Magyarország számára is úgy hasznosítani, hogy hazai kézben legyen. Ez a gondolatiság hívta életre a CarpathiaSat-ot, amit egy megelőző kétéves jogi munkát követően alapítottunk meg a 4iG Nyrt.-vel, az Antenna Hungária Zrt.-vel, illetve a cégemmel, a New Space Industries Zrt.-vel.

Milyen jövőt lát a magyar űrjogban? Azt tudjuk, hogy Önön nem múlik, hogy a jövő generációjának meghozza a kedvét a területhez, hiszen jelenleg is egyetemi szinten oktatja ezt a területet. Az űripar nemzetközi szinten robbanás előtt áll. A 21. századot az űrben fogják írni, és maga az űripar a kritikus infrastruktúra része, rendkívül fontos, hogy minden országnak szuverén űrképességei legyenek. Hiszen ahhoz, hogy a 21. században érvényesíteni tudja ezeket az érdekeit, például az űr gyarmatosításával kapcsolatban – ami egyébként a közeljövőben meg fog valósulni véleményem szerint –, ahhoz ezekre a képességekre van szükség. Ebben segít a CarpathiaSat. Az űrpiac egy globálisan robbanás előtt álló piac, egyre több hírt látunk róla, és ez begyűrűzik szépen Magyarországra is. Jobb előbb ráébredni erre a régióban és versenyelőnyt szerezni a szomszédos országokkal szemben.

dr. Balogh Sándor és dr. Mátyás Ferenc

Az év joghallgató tehetsége

A vállalkozó joghallgató Dr. Herdon István Mentora: Dr. Zaccaria Márton Leó

Képünkön: Dr. Herdon István

A mentora szavaival: Herdon István a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának végzős joghallgatója, a pályázat benyújtásakor már summa cum laude eredménnyel sikeresen teljesítette a záróvizsgáit és be is adta jelentkezését a DE Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájába PhD tanulmányok folytatása céljából. Emellett kiemelendő, hogy a pandémia ellenére 6 hónapot töltött Erasmus tanulmányúton Utrechtben 2020/21 őszi félévében. A jelölt mind a tanulmányi életben, mind a munka világában egyértelműen helytáll: túl azon, hogy eredményes joghallgató, az egyetemi tanulmányai mellett vállalkozói tevékenységet is aktívan folytat. A jelölt teljes munkásságát jellemzi a folyamatos innovációra törekvés, az érdemi, új, tudományos és joggyakorlati dilemmák keresése és ezek megoldása. István tudományos teljesítménye és általában az egyetemi kötelezettségeken túli szakmai tevékenységei (a Környezetjogi és Munkajogi Tanszéken volt demonstrátor, tagja volt a Praetor Szakkollégiumnak, emellett tagja a DETEP-nek, a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának, illetve elnyerte az ÚNKP ösztöndíjat, mely egy magasabb fokú kutatási munkásságot követel meg) nem csupán példás szorgalmát és a jogászi pálya iránti elhivatottságát, hanem nagyfokú lényeglátást és valódi eredmények felmutatására való konstans törekvést tükröznek. A munkajogtudományban, de annak is elsődlegesen hagyományos magánjogdogmatikai pillére körül végzett kutatási tevékenysége egyedülálló a fiatal jogászok és kutatók körében. Ezek együttesen azért is bírnak relevanciával, mivel az álláspontja az, hogy „amit délelőtt hallgat az előadások keretében, az délután már használható tudás a piacon”. A pályázatban bemutatott többféle vállalkozási tevékenységéből egyet kiemelve: a jelölt társalapító-tulajdonosa, stratégiai vezetője egy innovatív startupnak, mely egy olyan – leginkább vendéglátók számára készült – rendelési keretrendszert biztosít,

mely egy komplex csomag keretében lehetővé teszi a vállalkozásoknak online platform létrehozását, karbantartását és marketingjét. A vállalat ezen túlmenően szoftverfejlesztéssel foglalkozik. Az itt felmerülő jogi kérdések szintén innovatív gondolkodásra, az elmélet és gyakorlat szintézisét célzó megoldásokra ösztönzik. Bár a jelölt nem programozó, ugyanakkor a cégével számos, digitalizációval összefüggő jogi innováción is dolgozik. Elmondható, hogy innovációs törekvései és alapos, valódi tudományos eredményeket tükröző jogtudományi kutatómunkája, kiemelkedő előadói képességei, valamint a jogalkalmazás során felmerülő „nehéz esetek” megoldása egyaránt az eddig elvégzett tanulmányok és szakmai munka, azaz pályázata kétséget kizáró megalapozottságát mutatják. Egy személyes gondolattal zárva büszke vagyok arra, hogy őt a megpályázott díj elnyerésére ajánlhattam, mint ahogyan arra is, hogy immár hosszabb ideje kollégámnak nevezhetem.

A bírálóbizottság a jelöltről: A jelölt azon felül, hogy eredményes joghallgató, az egyetemi tanulmányai és szakmai gyakorlatai, tudományos munkája, versenyeredményei (pl. OTDK I. helyezés és más tudományos versenyeken elért helyezések) és publikációi mellett aktívan vállalkozói tevékenységet is folytat. A változó jogászi hivatás egyre inkább megköveteli, hogy „hibrid”, sok mindenhez értő, nem klasszikus értelemben vett jogászok kerüljenek ki az egyetemről, a jelölt pedig ezt idejekorán felismerve, digitális készségeit ötvözve jogi, kutatói és egyéb szakmai tudásával munkába is állította.

A díjat átadta: Dr. Czine Ágnes (a Károli Gáspár Református Egyetem rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettese) A NYERTEST KÉRDEZTÜK

Nem csupán a klasszikus jogi területen (versenyek, szakmai publikációk) mutatta meg hozzáértését, de fiatal kora ellenére vállalkozási területen is jeleskedik. Hogyan jött ez Önnél, hogyan tudta időben a sikeres vállalkozást összeegyeztetni a sikeres joghallgatói léttel? Édesapám vállalkozó, így ezt a vállalkozói mintát elsősorban tőle örököltem. A vállalkozásomba éppen akkor csöppentem, amikor elkezdtem a jogi egyetemet, így párhuzamosan kezdődött meg 2016ban a vállalkozói tevékenység és a joghallgatói létem. Ez kezdetben komoly kihívásnak tűnt, hiszen a jogi egyetem számos elméleti tudást követelt meg, de főleg a második és harmadik évtől azt kezdtem érezni, hogy sokkal könnyebben megy és sokkal eredményesebb a vállalkozói tevékenység, mivel a jogi egyetemen megtanultakat lényegében azonnal kamatoztatni tudtam és felhasználtam a másik téren.

A vállalkozások révén magas szintre kellett fejlesztenie a digitális készségeit. Milyen kihívásokat jelentett ez? Mennyire látja felkészültnek a jogászságot az egyre erősödő digitalizációra, mit tudna javasolni ezen a téren a mostani joghallgatóknak? Jómagam nem vagyok programozó, ugyanakkor emelt fokú digitális ismeretekkel rendelkezem, mivel az összes részfolyamatot valamilyen szinten át kell látnom. Meglátásom szerint a mostani jogászság, illetve főleg a fiatalok, bár rendelkeznek digitális készséggel – hiszen az információs technológia nagyon sokat fejlődött az elmúlt években, évtizedekben – úgy vélem, célzottan kellene olyan digitális készségeket is fejleszteniük, amelyek kimondottan segítik őket abban, hogy jogi témában, illetve az ehhez kapcsolódó területeken magasabb fokon tudjanak helytállni. Kiváló alapot nyújthat ehhez akár valamilyen kutatásban való részvétel, hiszen a kutatói munka a digitális készségekben való jeleskedést is előfeltételezi.

Frissen végzett jogász, nemrég kapta kézhez az oklevelét. Hogyan tovább, milyen területen szeretne elhelyezkedni a jogon belül, mik a tervei? Vállalatalapítóként a vállalatban operatív munkát már nem igazán kell végeznem, így a jogi diploma átvételét követően PhD-hallgatónak jelentkeztem a Debreceni Egyetem Márton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájába, és párhuzamosan a Dr. Sipka Ügyvédi Irodában dolgozom ügyvédjelöltként. Úgy gondolom, hogy a korábban megszerzett vállalkozói tapasztalataim mindenképpen hasznosak lesznek az ügyvédjelölti hivatás gyakorlása során és a doktori iskolában folytatott kutatási tevékenységet szintén fel tudom használni akár az ügyvédi irodai munka esetén, akár a vállalkozásomnál.

dr. Balogh Sándor és dr. Mátyás Ferenc

Innovatív jogi megoldások különdíj

Bizalmi vagyonkezelés elérhetővé tétele a magyar családi vállalkozások számára BékésPartners

Az angolszász joggyakorlatban több évszázados hagyományokra visszatekintő bizalmi vagyonkezelés intézménye a 2014-től hatályos Ptk. bevezetésével vált elérhetővé Magyarországon. A BékésPartners a jogintézmény bevezetése óta úttörője a bizalmi vagyonkezelés magyarországi meghonosításának és népszerűsítésének, amelyet irodavezető ügyvédje, Dr. Békés Balázs a Society of Trust and Estate Practitioners (STEP) nemzetközi szervezet tagjaként, valamint a STEP Hungary Magyarországi Bizalmi Vagyonkezelők Egyesületének elnökségi tagjaként végzett munkásságán, a témában a szerkesztésében megjelent Bizalmi Vagyonkezelés Kézikönyve létrehozásával, valamint konferencia és online képzés formában ügyvédek számára kreditpontért meghallgatható webinárium szervezésével és tartásával, továbbá a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pénzügyi Jogi Tanszékének docenseként az egyetemi hallgatóknak a bizalmi vagyonkezelésről szóló kurzus tartásán keresztül segít elő.

A BékésPartners egy olyan szolgáltatáscsomagot dolgozott ki, amely megvalósítja az angolszász jogrend által évszázadokon keresztül érlelt „trust”-koncepcióját, mely alapvető céljában mindmáig változatlan maradt: a vagyonrendelő személyes sorsától függetlenül megőrizni a vagyonrendelő értékeit, megvalósítani a vagyonrendelő előre meghatározott céljait, segíteni kedvezményezettjeit, leszármazottait. A generációváltás elősegítésének különös fontossága van napjainkban, amikor nagyságrendileg 2 ezerre tehető azon 100 millió forintnál magasabb árbevételű hazai magánvállalkozások száma, amelyekben a tulajdonos már elérte vagy a következő 10 évben eléri a 65. életévét. A jogintézmény flexibilitása olyan nagy, hogy azt az új, feltörekvő generáció is örömmel használja. A BékésPartners a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés iránt érdeklődők számára egy olyan szolgáltatáscsomagot dolgozott ki, amellyel a bizalmi vagyonkezelés teljes életciklusa alatt támogatást biztosít az ügyfeleinek. Az iroda által alkalmazott innovatív megoldások lehetővé teszik, hogy az ügyfelek a szabályozásnak való megfelelés mellett a szabályok által biztosított lehetőségekről való tájékoztatásnak és tanácsadásnak köszönhetően ki tudják használni a meglehetősen rugalmas jogintézmény által biztosított kereteket.

A BékésPartners a vagyonrendelést megelőző vagyonstrukturálásra is figyelmet fordít, segíti ügyfeleit a vagyonuk vagyonrendelésre alkalmas-

Képünkön: a BékésPartners kapta Bizalmi Vagyonkezelés terén végzett innovatív munkájukért a Wolters Kluwer Különdíját. Az elismerést az iroda partnerei, Békés Balázs és Horváth Balázs vették át.

sá tételében. A szolgáltatásaik nem érnek véget a bizalmi vagyonkezelési szerződés elkészítésével, ügyfeleiket az MNB előtti bejelentési eljárásban, a későbbi vagyonrendelésekben, valamint a kezelt vagyon könyvelésével és működtetésével kapcsolatosan is segíti, az adókövetkezmények folyamatos szem előtt tartása mellett. Így a BékésPartnerst választó ügyfelek bizalmi vagyonkezelés mellett egy bizalmi jogi és adótanácsadóra is szert tesznek.

A díjat átadta: Kézdi Katalin (a Wolters Kluwer Hungary Kft. Ügyvezető igazgatója)

A NYERTEST KÉRDEZTÜK

Milyen előnyöket nyújt a bizalmi vagyonkezelés? A bizalmi vagyonkezelés intézményét valamikor a keresztesháborúk idején találták ki és azóta rendkívül sokat csiszolódott az angolszász jogrendben, de a célja továbbra is az, hogy a vagyonrendelő egy kicsit el tudjon távolodni a vagyonától. Ez azt jelenti, hogy ha vele bármi történik, akkor a vagyon eljuthat azokhoz a kedvezményezettekhez, akit ő fontosnak tart. Az előny mindenféleképpen az, hogy létrejön egy vagyontranszfer egy vagyonrendelőtől a kedvezményezettekhez, akik lehet, hogy a vagyonrendelés pillanatában élnek, de az is lehet, hogy csak később fognak megszületni, így a vagyonrendelő aktív részvétele nélkül is megvalósul a célja.

Hogyan viszonyulnak az ügyfelek ehhez a jogintézményhez? A bizalmi vagyonkezelésnek rengeteg adóelőnye van, és nagyon sok olyan ügyfelünk van, aki először az adóelőny miatt jön hozzánk. De maga a vagyonkezelés arról szól, hogy valaki létrehoz egy bizalmi vagyonkezelési struktúrát, de utána ez önálló életet él, akár 50 évig és ilyenkor a vagyonrendelőnek végig kell gondolni, hogy mit akar az elkövetkező 50 évben, hogyan kezeljék azt a vagyont, kik legyenek annak a vagyonnak a kedvezményezettjei. Amikor eljönnek hozzánk, úgy tekintenek rá, mint egy egyszeri problémára adott megoldás, de minél többet ismerkednek vele, annál inkább rájönnek, hogy mennyire komplex jogintézmény, és annál több időt fordítunk arra, hogy ez minél inkább egy személyre szabott jogintézmény legyen.

Önök nagyon innovatívan álltak hozzá a kérdéshez. Hogyan tudja egy ügyvédi iroda az innovációt, az innovatív gondolkodást meghonosítani a mindennapjai során? A legnagyobb innovációt a bizalmi vagyonkezelést illetően talán abban látom, hogy a magyar családok részére is elérhetővé válik mindaz, amit a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye jelent. Egy átlag magyar jómódú család nem fog elmenni Jersey-be egy trust-ot alapítani kulturális, nyelvi és költség szempontok miatt, de most van egy magyarországi jogintézmény, amivel ugyanezeket a célokat el lehet érni saját nyelven, saját jogrendszerben. A célok ugyanazok, mint amiket 1000 év óta el akarnak érni a világ különböző részein.

dr. Balogh Sándor és dr. Mátyás Ferenc

This article is from: