Kamarai Futár 2014. november

Page 1

XX. évfolyam 8. szám 2014. november

» 20 év a kamarában – köszönet a vállalkozóknak (2. o.) » Húsz év, két elnök – beszélgetés Szeri Istvánnal és Nemesi Pállal (3–4. o.) » Fókuszban a gyakorlati oktatás (5. o.) » Amerikában is kiadják a nagydíjas Üzleti évszakokat (6–7. o.) » 20 éve kamarai tagok (8–9. o.) » Kilencen a példaképek közül. (10–11. o.) » Szakmák az Agóra színpadán (12. o.) » Magyar sikerek a EuroSkills versenyen (13. o.)

*¼JE?XB?Q¤EG I?NAQMJ?RMI LCKXCRI¶XG NPMHCIRCI

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapja

Üzletfejlesztés az Enterprise Europe Network-kel enterprise europe

!ŀT¼Jŀ I¶XHMEG feladatok

Szakképzés

*«XKŁTCQQ«E

20 év a kamarában

Kamarai Tagok


2

Kamarai Futár

Krónika

XVI. Nemzetközi Közlekedési Konferencia és Taxis Fórum A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a kamarában működő Enterprise Europe Network – Szeged a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával november 27–28-án immár tizenhatodik alkalommal szervez Szegeden Nemzetközi Közlekedési Konferenciát „Európai piacnyitás és szociális dimenziók a magyarországi közhasznú közlekedésben” címmel. A rendezvényt megelőzően, november 26-án immár hagyományosan tart kihelyezett ülést az MKIK Közlekedési és Logisztikai Kollégiumának Taxi és Személygépkocsis Személyszállítási Tagozata Szegeden. Az eseményekről további információkat olvashat hamarosan a CSMKIK honlapján a Rendezvények menüpontban.

S3 (intelligens szakosodás) a klaszter projektek hálójában IV.

Gyógyszeripar és biotechnológia

Kamaránkban október 15-én került sor a nemzeti intelligens szakosodási stratégia (S3) elfogadása előtti utolsó S3 szakmai fórumra. Ezúttal a gyógyszeripar és a biotechnológia területének jelentős akadémikusai, piaci szereplői, és az őket összefogó klaszterek képviselői osztották meg egymással és a résztvevőkkel tapasztalataikat és jövőbeli elképzeléseiket. Az egyeztetés és az azt követő konzultáció eredményeként körvonalazódtak a régió lehetséges fejlődési irányai, a potenciális partneri együttműködések, valamint a célok eléréséhez elengedhetetlen pályázati és egyéb pénzügyi források is górcső alá kerültek.

Tisztelt Kamarai Tagjaink! Tisztelt Vállalkozók! A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, mint közjogi kamara 20 éve működik a és jelenleg mindegy 1500 önkéntes tagot és több mint 20 ezer regisztrált vállalkozást tömörítve. Engedjék meg, hogy ezen évforduló kapcsán köszönetemet fejezzem ki azon vállalkozóknak, akik feladatot vállaltak erejük szerint a kamarai munkában. Külön köszönet azon több mint 300 vállalkozásnak, amelyek a 20 év alatt végig tagok maradtak, és folyamatosan szerepet vállaltak a megye gazdaságának fejlesztésében, üzleti környezetük alakításában (ezen vállalkozások listáját megtalálják újságunkban). Igaz, kamaránk 125 éves múltra tekint vissza, de ez az elmúlt 20 év nagyon jelentős változásokat hozott feladatait, tevékenységét illetően. Többször alapvetően változott a jogszabályi környezet, a köztestületi funkció (kamarai közfeladatok) és a szolgáltatási funkció aránya, de a fő cél nem változott, olyan üzleti, gazdasági környezet létrehozása, amelyben a megye vállalkozásai prosperálnak és

hatékonyan versenyezhetnek belföldön és a világpiacon. Miután a közjogi kamara megalakulása óta munkatársa vagyok a kamarának, úgy összegezném az elmúlt 20 évet, hogy érdekes 20 év volt, sok munkával és sok eredménnyel. Kritizálhatjuk, hisz ez segít a továbblépésben, de legyünk büszkék a megyei kamara által elért eredményekre, melyet a tagság aktív közreműködése nélkül nem tudtunk volna megvalósítani. A folyamatos megújulás, útkeresés egyik állomása, hogy a 20. évfolyamába lépett Kamarai Futár megújul nemcsak formájában, hanem tartalmában is. Fogadják szeretettel a szerkesztőség nevében. Remélem, hogy a változó környezetben, az újabb és újabb kihívások sikeres leküzdésében továbbra is számíthatunk együttműködésükre és tartalmas, a vállalkozások számára hasznos munkát tudunk együtt elvégezni. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna kamarai titkár

A társaságok 2013. évi gazdasági eredményei a dél-alföldi régióban

Növekedés, bővülés, gyarapodás A NAV Dél-alföldi Adó Főigazgatósága sajtóanyaga alapján a társaságiadó-bevallást benyújtó dél-alföldi vállalkozások 2013. évi adózásának főbb jellemzőit az alábbiakban foglaljuk össze (bázisév: 2012). A gazdálkodás nagysága szerint a bevallást benyújtott összes vállalkozás 87,5 százaléka mikrovállalkozás, a kisvállalkozások aránya pedig 7,2 százalék. A középvállalkozások a régió vállalkozásainak legkisebb arányát, 1,2 százalékát teszi ki. Az egyéb (nagy)vállalkozások 4,1 százalékot képviselnek. A régió vállalkozásainak 2013. évi összes bevétele 5813,4 milliárd forint, ami 12,3 százalékkal magasabb az előző évinél. A teljes bevételből a nettó árbevétel 5515 milliárd forint volt.

A nettó árbevétel közel egyharmada származott exportból. Az exportértékesítés 35,4 százalékos növekedése jóval erőteljesebb a belföldi értékesítés árbevételének 4,5 százalékos növekedésénél, így gyakorlatilag az elmúlt évben is az export húzta a gazdaságot. A nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban képződött a nettó árbevétel 41,6

százaléka, a bázishoz képest 27,2 százalékos többletet mutatva, valamint az export árbevétel 84,7 százaléka, mely ennél jóval nagyobb mértékben, 42,1 százalékkal gyarapodott. Az árbevétel és a vállalkozások méretének kapcsolata alapján, a vállalatméret növekedésével párhuzamosan emelkedik a határon túli értékesítés aránya is. Míg a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében 9–23,8 százalék között mozog az export szerepe, addig a nagyvállalkozásoknál 55,3 százalék. Az adózás előtti eredmény 33,4 százalékkal magasabb a bázisnál, összesen 230,9 milliárd forint. Az adózás előtti nyereség 9,2 százalékkal növekedett, a veszteség pedig 33,3 százalékkal csökkent. A nyereséges vállalkozások száma 5,8 százalékkal növekedett, a veszteséges vállalkozások száma 9,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

K a ­m a ­r a i Fu ­t á r G a z d a s á g i i n f o r m á c i ó s é s ü z l e t i h a v i l a p . K i a d j a a C s o n g r á d M e g y e i Ke r e s k e d e l m i é s I p a r k a m a r a . S z e ge d , P á ­r i ­z s i k r t . 8 – 12 . Te l . : 62 / 55 4 -25 0 , f a x : 62 /4 2 6 - 1 4 9 . L e v é l c í m : 67 0 1 S z e ge d , P f. 5 2 4 . E - m a i l : i n f o @ c s m k i k . h u . F e ­l e l ő s k i a d ó : d r. Tr á s e r n é O l á h Z s u z s a n n a . F ő s z e r k e s z t ő : Ő r f i Fe r e n c . A s ze r ke s z t ő b i zo t t s á g t a g j a i : D o m o n ko s L á s z l ó, G u l y á s Tü n d e , Kö r m ö c z i E s z t e r, d r. Kő k u t i A t t i l a , d r. M a r t o n o s i I s t v á n , N e m e s i P á l , dr. Varga Antal, Palotás Sándor, Lászlóné Tanács Edina. Nyomás: E-press Nyomdaipari Kft., Szeged, Kossuth Lajos sgt. 72/B. Terjeszti a Lapcom Zr t. HU ISSN 1219-7289


2014. november

Krónika

Párhuzamos beszélgetés Szeri Istvánnal és Nemesi Pállal

Húsz év, két elnök

Szeri István és Nemesi Pál meghatározó alakjai a Csongrád megyei kamarai mozgalom elmúlt húsz évének. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara két elnökéről van szó, akik közül az előbbi 14 éven át, 1994-től 2008-ig, utóbbi, átvéve a stafétabotot, napjainkban is vezeti a gazdasági élet meghatározó köztestületét. Viszonyukra jellemző, hogy 2012 februárjában a kamara küldöttgyűlése, Nemesi Pál javaslatára, tiszteletbeli elnökké választotta Szeri Istvánt. Közös még bennük, hogy a többi tisztségviselővel egyetemben, soha nem vettek fel tiszteletdíjat munkájukért. A két évtizednyi – egyáltalán nem túlzás – harcos múltra emlékeztünk velük, de természetesen a jelenről és jövőről is beszélgettünk. Mint Németországban Egy sajátos „prekamarai” bázison a rendszerváltás első éveiben, megalakult a Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara mely az egyesületi jog alapján próbálta szélesíteni tevékenységi körét. Az igazi áttörést azonban az 1994 márciusában elfogadott kamarai törvény hozta meg, melynek törvény-előkészítő munkájában az ágazati egyeztetések szintjén (közlekedés, illetve építőipar) mind Szeri István, mind Nemesi Pál részt vett. Sz. I.: – A rendszerváltás politikai deklarációi egyértelműen arról szóltak, hogy a politikai intézményrendszer átalakítása mellett az államháztartás és a közigazgatás reformját is végig kell vinni. Ennek lényege pedig, hogy a túlsúlyos állami feladatrendszereket, a gyakran arrogáns, pazarló, és sokszor szakmailag sem megalapozott hatósági aktusokat egyfajta önkormányzati elv szerint alakítsák át. A gazdasági önigazgatás törvényi feltételeinek megteremtésére azonban a szakmai szövetségek és érdekképviseletek kitartó bábáskodása mellett is, a parlamenti ciklus végéig kellett várni. Ha nem is pontosan úgy, ahogy szerettük volna, megszületett az 1994. évi 16-os törvény. A kamara komoly köztestületi jogosítványokat és közjogi feladatokat kapott – örültem, hogy fő vonalaiban, a kötelező tagságot is beleértve, a német kamarai rendszer mintájára kezdhettük felépíteni a mi gazdasági önigazgatásunkat. Az már más kérdés, hogy a kamarai közjogi feladatok tényleges átadása már nem ment zökkenőmentesen – az államigazgatásban túl sokan kapaszkodtak még íróasztalaikba. N. P.: – Magam is úgy érzem, abban a kamarai rendszerben benne volt annak a lehetősége, hogy hasonlóan erős és hatékony gazdasági önkormányzatok alakuljanak ki Magyarországon is, mint mondjuk Németországban. Tele voltunk önbizalommal a köztestületi rendszer továbbépítését, fejlesztését illetően. Egyablakos ügyintézés 1994. november 4-én húszezer vállalkozás gazdasági önkormányzatéként megalakult a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az alakuló ülésén Szeri Istvánt elnökké választották, az ügyintéző szervezet irányítását pedig dr. Horváth Lajosra bízták. Rendkívül gyorsan és jó érzékkel sikerült felépíteni a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara országos szinten is sokszor elismert, felkészült, ütőképes ügyintéző szervezetét. Sz. I.: – Százával szerveztük a szakmai rendezvényeket, széles körűvé tettük az üzleti

partnerközvetítést, bővítettük a szolgáltatásokat, sikeresen vettük át és láttuk el a közjogi és közigazgatási feladatokat, használhatóvá tettük a kamarát a vállalkozók számára. Gondoljon csak bárki az egyablakos ügyintézésre! A kamara akkori bérelt székhelyén, a Belvedere

3 fel, mely meghatározó tevékenységeként közigazgatási, közjogi feladatokat átvéve, részt vesz az állami bürokrácia lebontásában. S mire hosszú évek harcával sikerült a törvény szellemének mind több területen érvényt szerezni, a törvénymódosítás feladat- és filozófiaváltásra késztette a kamarákat. Gyakorlatilag újra kellett szervezni a kamarát, önkéntes alapon. A szolgáltató jelleg megerősítése mellett, megnőtt a szakmaspecifikusabb érdekvédelem szerepe is. Nem véletlenül jött létre a kamara – ipari, kereskedelmi, szolgáltató és kézműves – tagozódása is. Talán a korábbi erőfeszítéseinket, munkánk színvonalát igazolta, hogy a vidéki kamarák közül arányaiban itt sikerült a legtöbb tagot (közel háromezret, a tagság 15 százalékát) megtartani. N. P.: – Azt se feledjük el, hogy kamara egyik legfontosabb feladata, vállalása, ha úgy tetszik, küldetése volt ebben az időben a vállalkozók felkészítése az európai uniós csatlakozásra. Egymást érték a programok, roadshow-k – sokan még így sem értették meg, hogy a csatlakozás után tényleg új feltételek között,

Nemesi Pál és Szeri István közösen emlékeztek az elmúlt 20 évre. irodaház földszintjén komoly ügyfélszolgálatot sikerült kialakítani a vállalkozók szakszerű, gyors és udvarias kiszolgálására. N. P.: – Szükség is volt rá, akkoriban tényleg a változások sűrűjében voltunk, gombamód szaporodtak a vállalkozások, tapasztalat híján nagy volt a fejetlenség, sokuknak fogalmuk sem volt, mit kell csinálniuk, hol és hogyan intézzék ügyeiket, mit kezdjenek a sokszor érthetetlen adminisztrációs terhekkel, hosszú átfutási időkkel. A cégalapítással kapcsolatos ügyintézést is szerette volna átvenni a kamara, de erre már nem került sor. A kamara hasznos iránytűként működött, tájékoztatta, eligazította, informálta a vállalkozókat az aktuális üzleti, jogi, pénzügyi, pályázati, külpiaci tudnivalókról, lehetőségekről, és különféle szakmai fórumoknak is rendszeresen teret adott. Lehet újra kezdeni 1999 végén, politikai döntésre, az akkori parlamenti többség borította az egyre stabilabb és erősebb kamarai rendszert, eltörölte a kötelező kamarai tagságot is. 2000 november elsejétől egy új, önkéntes tagságra épülő kamarai modell váltotta fel a hat évvel korábban ugyancsak parlamenti többséggel elhatározott kötelező tagságú rendszert. Sz. I.: – Az 1994-es kamarai törvény még egy olyan gazdasági önkormányzati modellt vázolt

egészen másfajta tudásra, felkészültségre és alkalmazkodóképességre lesz szükségük. Válságban emelik a tétet A korábbi évek takarékos gazdálkodásának, illetve az ebből fakadó megtakarításoknak köszönhetően az önkéntes tagsággal megcsappant bevételek ellenére, a kamara ingatlant vásárolt a Szilágyi utcában és a Párizsi körúton. A drága Tisza Lajos körúti albérletből előbb a szűkös, de már saját tulajdonú Szilágyi utcai átmeneti otthonába, a felújítások és átépítések után pedig, 2005-ben, a saját Párizsi körúti székházába költözhetett. A 2008-as kamarai választásokra is már itt került sor. Ez a választás abban különbözött a korábbi ciklusokétól, hogy verseny alakult ki a különböző tisztségekért, és 14 év után kihívója akadt az elnöknek is. Szeri Istvántól Nemesi Pál vette át a stafétabotot. Szeri István akkor így kommentálta a fordulatot: „Ilyen a verseny.” Nemesi Pál pedig sporthasonlattal válaszolt: „A csapatverseny véget ért, a versengő csapatokból kell most egy közös válogatottat összeállítani – nem számít, ki hol játszott eddig.” Az elnökváltással 2008-ban új fejezet kezdődött a CSMKIK életében. N. P.: – A 2008. október 8-i tisztújító küldöttgyűlés azért is emlékezetes számomra, mert szinte napra pontosan egybeesett a világválság Folytatás a 4. oldalon


4

Krónika

Kamarai Futár

Húsz év, két elnök Folytatás a 3. oldalról „bejelentésével”… Ami a kamarai munkát illeti, a megváltozott gazdasági környezetet azzal fogadtuk, hogy emeltük a tétet, még több, még színvonalasabb, használhatóbb szolgáltatásokat és gazdasági érdekérvényesítést vártunk el a kamarai szervezettől, beleértve természetesen magunkat is. Nagy értéknek tartom, hogy a kamara által szervezett szakmai rendezvényeink a vállalkozások széles rétegei által ismertek és látogatottak. Ez annak is köszönhető, hogy a programok mindig aktuálisak, magas színvonalúak, rendre a vállalkozók által határidőre elvégzendő feladatokhoz,

aktuális jogszabályi változásokhoz, hatósági intézkedésekhez, szakkérdésekhez, forrásszerzéshez, üzleti lehetőségekhez kötődnek, illetve ezekhez adnak szakszerű információkat. Főszerep a szakképzésben Figyelemre méltó múltja van a kamarában a szakképzésnek, országos modell lett a Csongrád megyei példából, gondoljunk csak a tanulószerződés-rendszer elterjesztésére. Nem véletlen, hogy az egykori oktatási-képzési igazgatót, Szilágyi Jánost felkérték a kamarai szakképzés országos irányítójának. Ő ma is a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képzési és oktatási igazgatója. N. P.: – Sajnáltuk, hogy elment, ugyanakkor büszkék vagyunk rá. Egyébként valóban stratégiai kérdéssé vált a szakképzés az országban, melynek szervezésében mára meghatározó szerep jutott a kamarának. Kialakult a duális szakképzés modellje, s nem kérdés már, hogy a munka világában lehet legpontosabban megmondani, milyen jellegű, minőségű és létszámú képzésre, átképzésre, továbbképzésre van szükség akár egy adott térségben, akár országosan. Sz. I.: – A kamara és a kormány között létrejött megállapodásnak köszönhetően valóban kulcsszerepet kapott a kamara a szakképzésben. Megalakultak a megyei fejlesztési és képzési bizottságok, melyek munkájában a szakképzésben érdekelt valamen�nyi fél részt vesz. Már látszanak az eredmények, az egyeztetéseknek, konzultációs fórumoknak köszönhetően sikerült lényegesen közelebb hozni a szakmaszerkezeti döntéseket, illetve a hiány-szakképesítések meghatározását a nemzetgazdaság igényeihez. A tanulókat meg a szakmákhoz.

Újra felszálló ágban 2011 végén ismét módosították a kamarai törvényt. Ha a kötelező tagságot nem is állították vissza, bevezették a vállalkozások kötelező kamarai regisztrációját. Csongrád megyében több mint 20 ezer vállalkozás jelent meg a nyilvántartásban. N. P.: – Önmagában ez a szám is jelzi, miért jelentős előrelépés a kötelező regisztráció. Tudjuk végre, hányadán állunk, mennyi vállalkozás működik valóságosan is, és mivel foglalkoznak. Tisztul a kép, tömegesen tűntek el nem létező vállalkozások a nyilvántartásokból. És maguk is használhatják a kamara honlapján elérhető adatbázist. Ezenkívül a kamara számtalan szolgáltatással, pályázatfigyeléssel, tanácsadással, képzésekkel, szakmai fórumokkal, hatósági háttér-tájékoztatókkal igyekszik ellentételezni a vállalkozókat az ötezer forintos regisztrációs díjért. Egyébként úgy érzem, a kamarai rendszer ismét felfelé ívelő pályán van, erősödnek jogosítványai, és nő a súlya, szerepe a gazdaság szereplőit érintő kérdésekben, döntésekben. Sz. I.: – Ha a 20 éves kamarai történetet egy görbén ábrázolnánk, az úgy nézne ki, mint egy libikóka, a semmiből egy nagy erősödés, aztán nagy zuhanás, kapaszkodás, és pár éve megint egyértelműen emelkedés a jellemző, növekszik a kamara presztízse. Ami részben a kamarai törvény pozitív módosításainak, illetve az MKIK és a kormány közötti megállapodásoknak is köszönhető. Merre tovább, Csongrád megye? Készül Csongrád megye területfejlesztési koncepciója, illetve gazdasági részprogramja, melynek vitájában, előkészítésében a kamara is jelentős szerepet vállalt. Több olyan fejlesztési terület van, amelyekre különös figyelmet fordítanak a köztestület vezetői. N. P.: – Fontos, hogy minden egyes település rendelkezzen olyan területfejlesztési koncepcióval, amivel fogadóképessé válik a fejlesztésekre, az uniós források ütemezett felhasználására, illetve a vállalkozói megkeresésekre. A kamara ebben is sokat tud segíteni, mint ahogy abban is, hogy ezek a vállalkozók, illetve kapcsolati hálóba szerveződő közösségeik képesek legyenek bekapcsolódni egyrészt az országos, másrészt az európai együttműködésekbe, gazdasági vérkeringésbe is. Sz. I.: – Sokat tud ebben segíteni a kamarában működő Enterprise Europe Network hálózat is, mely igyekszik a helyi vállalkozások innovatív ötleteinek, fejlesztéseinek nemzetközi láthatóságot adni, és külföldi partnerkapcsolatokat szerezni. Sz. I.: – A kamara kezdeményezésére egyébként korábban is készültek olyan tanulmányok, melyek a megye adottságait, erőforrásait igyekeztek számba venni. Ilyen volt 2000-ben a Helyzetkép az ezredfordulón címmel megje-

lenő kötet, 2006-ban pedig már konkrétan, a 2007–2014 közötti II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez állítottuk össze javaslatainkat Gondolkodjunk együtt! címmel. Ugyanezzel a címmel szerveztünk konferenciasorozatot is a kamarában. Számos olyan támogatott projektet tudtunk indukálni, melyek aztán az operatív programokban vissza is köszöntek. N. P.: – Ami a mostani fejlesztési lehetőségeket illeti, természetesen nagyon örülünk az ELI Lézeres Kutatóközpont építésének, amelynek jelentőségét tényleg csak európai mértékkel lehet kifejezni,. és nagy várakozással tekintünk a lézerközpont köré épülő Science Parkra is, de óva intek bárkit, hogy ezekre a nagyszerű lehetőségekre ráüljön. Senki nem dőlhet hátra, hogy ezzel ki van pipálva Csongrád megye területfejlesztése. A megye egyik kitörési pontja amúgy tényleg az innováció, a high tech, amihez a Szegedi Tudományegyetemnek, illetve kutatóhelyeknek köszönhetően valóban minden feltétel adott. Nem véletlen, hogy a világ vezető navigációs cége, az NNG hamarosan Szegeden nyitja új fejlesztő központját 200 szakemberrel. Sz. I.: – A kamarában elindítottunk egy innovációs fórumsorozatot, ahol a gyógyszer- és biotechnológiai ipart, a fotonikai ipar (lézer, lézerbiológia), az élelmiszeripart, és a tercier ágazatokat (építőipar, közlekedés, határ menti logisztikai szolgáltatások stb.) állítottuk a fókuszba. Azért is, hogy ezáltal is próbáljunk innovatív projekteket generálni. A következő, 2014–2020-as fejlesztési ciklusban a források 60 százalékát lehet gazdaságfejlesztésre fordítani.. A kamara felelőssége is, hogy a vállalkozásoknak legyenek kész projektjeik, tudjanak pályázni, és ehhez álljanak rendelkezésre megfelelő források is. Mindháromban tudunk segíteni! N. P.: – Csongrád megye másik nagy lehetősége a mezőgazdaság és az erre épülő feldolgozóipar. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy az agráriumban is nagyra nőjünk: jók a földek, hagyománya van a növénytermesztésnek, állattartásnak és az élelmiszer-feldolgozásnak. Van szakképzett munkaerő, felsőfokú képzés és még tudományos háttér is. Minden, ami kell! Sz. I.: – Ugyanígy nagy esélyeink vannak az egészségiparban is. Itt is minden feltétel adott a sikerhez, csak a három tartópillért kellene jól összekötni: természeti kincsünket, a termált, az egészségturizmust, és magát a gyógyítást. Mindhárom magas szinten áll rendelkezésünkre, hogy mást ne mondjak, nemrég készült el Szegeden az új klinikai tömb, világszínvonalú felszereléssel, és ne legyünk szerények, nemzetközi színvonalú gyógyítókkal. Óriásiak az innovációs lehetőségeink és tartalékaink, csak meg kellene fordítani a trendet: ne az orvosok menjenek külföldre, hanem a jól fizető külföldi betegek jöjjenek ide! N. P.: – Mindezek mellett természetesen vigyázni kell más, jól működő, többnyire beszállításra szakosodott hagyományos iparágainkra is (gumiipar, vegyipar, gépjárműalkatrész-gyártás stb.), figyelve, támogatva fejlesztési lehetőségeiket. A kamarának egyszerűen mindenütt ott kell lennie, ahol valamilyen, a vállalkozásokat érintő döntések születnek. ŐRFI FERENC


2014. november

5

Szakképzés

Partneri együttműködés a duális szakképzésért

Fókuszban a gyakorlati oktatás A Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság az előző évhez hasonlóan 2014-ben is tapasztalatcserére, szakmai találkozóra hívta szakképzési partnereit. Az MFKB roadshow idei első állomása Szeged volt.

helyezéshez kötött eredmények beszámítása is szerepet kaphat a mestervizsgákon.

Az iskolákban kell kezdeni Hozzászólásában fogalmazta meg az egyik cég képviselője azt az igényt, hogy az iskolák A szakképzés megújításának igénye már készítsék fel a tanulót a gyakorlati képzőhelyen korábban, 2007-től megfogalmazódott a szak- történő szakmatanulásra. Kiemelten kell kezelni képző iskolákban tapasztalható nagyon magas a pályaorientációs tevékenységet. Hatásos (mintegy 30-35%-os) lemoreszköze lehet a munkára nevezsolódási arány miatt, a rendlésnek az általános iskolákban szer átalakítása azonban időt a korábban technika órának igényelt. Az okokat vizsgálva nevezett tananyag tartalom egyértelművé vált: az elmévisszavezetése, illetve az üzemlátogatások megszervezése. letorientált oktatást fel kell váltania a gyakorlatot fókuszba A pályaorientációhoz jelenhelyező képzésnek. A Magyar leg is sok kamarai eszköz áll Kereskedelmi és Iparkamara rendelkezésre. oktatási és képzési igazgatója, A különböző képzési szindr. Szilágyi János az előzmétek összekapcsolása a tanulók komplex szakmai felkészítésényekre hivatkozó előadásában nek útja lehet. Szeretnénk a bemutatta a duális képzésre történő áttérés állomásait, a gyakorlatban is megtapasztalni, hogy a szakiskolai végzettség fejlesztés összetett folyamatát. megszerzését követően nyitva Rávilágított, hogy a magyar duális képzés – bár német áll a lehetőség akár az egyetemi Dr. Szilágyi János végzettség megszerzésére is. mintára épül, szükségszerűen kompromisszumos elemeket tartalmaz. Ezt alátámasztja, hogy a szakiskolai szakképzésben országosan csak 40 ezer tanuló van tanulószerződéses jogviszonyban, a tanulók 60%-a pedig a kisebb vállalati gyakorlatot biztosító együttműködési megállapodással, illetve tanműhelyben készül fel a szakmájára. Még kedvezőtlenebb az arány az érettségire épülő szakképesítések körében, ahol csak a diákok 6-8%-a rendelkezik tanulószerződéssel. Növelni kell a képzőhelyek számát Az Országos Képzési Jegyzék átalakításával kapcsolatosan fő célként kiemelte az alulról induló expanziót, a leggyengébbek képzésbe való bekapcsolását a szakképzés rendszerébe. Ahhoz, hogy a célokból eredmények legyenek, növelni kell a képzőhelyek számát. Törvényi módosítással, kamarai garanciavállalás mellett fokozható a tanulók gyakorlati felkészítése valós munkaerő-piaci körülmények között. Vagyis, csak azok a tanulók maradnának iskolai tanműhelyben, akiknek nem tud a kamara gyakorlati képzőhelyet biztosítani. A képzési igazgató szerint egyre hangsúlyosabbá válik a felülről történő expanzió is – az érettségire épülő szakképesítésekben nő a tanulók száma. Felmerült a tanulók felkészítésében – jogszabályban is megfogalmazott – mestervizsgával rendelkező oktatók alkalmazásának kérdése. Szilágyi János szerint törvénymódosítással kezelhetővé válik a rendszer. Jelzése szerint két könnyítés várható: szakirányú felsőfokú végzettséggel és 5 éves szakmai gyakorlattal, illetve az oktató esetében a 60. év betöltésével „kiváltható” a mestervizsga. A nemzetközi versenyeken – EuroSkills, Word Skills – elért

Mérlegen a szakmaindítás A rendezvény a szakképzés szereplőinek együttműködéséről szólt. Feketű Béla, a Szegedi Móravárosi Ipari Szakképző és Általános Iskola igazgatója is azzal indította előadását, hogy elébe kell menni a képzéssel a munkaerőpiac igényeinek, mert ellenkező esetben már néhány év múlva munkaerőhiány léphet fel. Komplex szempontsort mutatott be a szakmaindítás mérlegeléséhez. Ezek a tényezők – amelyekett a szülői, tanulói igények, a vállalkozók jelzései, a megyei munkaügyi központ adatai, az MKIK Gazdaságés Vállalkozáskutató Intézetének tanulmányai, a szakmaszerkezeti kormányrendelet, a tanulók elhelyezkedéséről szerzett információk, Csongrád megye szakképzés-fejlesztési koncepciója, Csongrád megye területfejlesztési koncepciója, KSH-adatok, gyakorlati képzőhelyek megléte és a pályaorientációs tevékenység jelent – egyaránt fontosak a beiskolázás tervezése szempontjából. Kiemelkedőnek tartja a szakképzésben az

alapkompetencia-fejlesztést a szakmai képzéssel párhuzamosan. Meghatározónak tekinti az iskolai célok között a tanulók információözönben való eligazodásának képességét, amelyet a versenyképesség alapjának tart Kiemelt terület volt – ezt az előadások és az előadásokat követő beszélgetések is alátámasztják – a pályaorientáció jelene, jövője, lehetőségei, a sokoldalú együttműködésből eredő eszközei, eddigi sikerei, eredményei. Horváth Gábor Zsolt, a CSMKIK Képzési Igazgatóságának munkatársa ezt a területet fogta össze. Jövőt építettünk – együtt és elkötelezetten. Jót s jól az egészségügyben Elhangzott egy különösen érdekes és értékes előadás is az MFKB roadshow-n Balogh Dénestől, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központ főápolójától „A munkaerő-utánpótlás nevelésének lehetőségei az egészségügyi szakképesítések területén” címmel. Ezt az értéket az kölcsönözte az előadásnak, hogy egy országosan is kiemelkedő, példaértékű rendszert vezettek be a Szegedi Tudományegyetemen. Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervezetként – pályázati

forrásból – gyakorlatilag két év alatt építettek ki egy jól működő tanulószerződéses gyakorlati képzést, amelynek ma már komoly eredményei is vannak. Előadásában a hosszú távú gondolkodás és cselekvés, a szakemberutánpótlás iránti elkötelezettség és tervszerűség fogalmazódott meg. A hallgatóság számára láthatóvá vált, hogyan illeszthető a középfokú szakmai képzés a hagyományosan magas színvonalú szegedi egészségügyi képzési rendszerbe. Széles körű összefogás, támogatás, a Gyógyszerészeti Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), kamaránk segítő tanácsadása, iskolai pedagógiai és fenntartói támogató háttér és egyetemi akarat eredményeként ma már több mint 200 tanulószerződéssel rendelkezik az SZTE. Jót s jól csinálni csak felkészült gyakorlati oktatókkal lehet. Projekttámogatás: NFA-KA-NGM-11/2013/TK


6

Sikersztori

Kamarai Futár

Terméknagydíjas a Legrand Zrt., innovációs nagydíjas Károlyi László vezérigazgató menedzserkönyve

Amerika is kíváncsi az Üzleti évszakokra Kétszer szólították Károlyi Lászlót, az idei a Magyar Termék Nagydíj átadó ünnepségén a Parlament felsőházi termében. Először, mint a Legrand Zrt. vezérigazgatója Magyar Termék Nagydíjat vehetett át a MOSAIC csatlakozóaljzatért, másodszor pedig amikor az Üzleti évszakok című könyvéért Innovációs Nagydíjban részesítették. A Legrand Zrt. Károlyi László vezetése alatt a válság viharaiban meg tudta őrizni helyét a TOP 500-as listában, míg könyvével másokon igyekszik segíteni, olyan virtuális gondolati kalandozásra hívja olvasóit, melynek során éppen a hatékonyabb és jobb döntéshozatalhoz kínál kapszkodókat nemcsak a munkahelyeken, a vállalkozásokban, de a magánéletben is. Az Üzleti évszakok hamarosan Amerikában is megjelenik. – A Legrand Zrt. ötödször kapott Magyar Termék Nagydíjat, ami önmagában minősíti a céget. Arra azonban még nem volt példa, hogy a Magyar Termék Nagydíj parlamenti díjátadó ünnepségén valakit könyvéért részesítsenek Innovációért Nívódíjban. Mit szólt az elismeréshez? – Nagyon büszke vagyok a Legrand Zrt. eredményeire, egy kiváló csapat munkájának elismerése! Azt gondolom, hogy a Magyar Termék Nagydíj olyan fórum, amely kiemelt figyelmet fordít többek között a fenntartható teljesítményre és minőségre, ezért különösen értékes számunkra ez a díj. Noha mi egy multinacionális vállalatcsoport része vagyunk, Magyarországon termékfejlesztés, gyártás és értékesítés is folyik. A termékeinkbe épített magyar szaktudás és kreativitás országon belül és országhatáron kívül is emeli hírnevünket, hiszen a gyártás jelentős része exportra készül. Természetesen a könyvem elismerésének is örülök. Az Üzleti évszakok című könyv a Magyar Termék Nagydíj és a különdíjak közül az Innovációs Nagydíj elismerésben részesült. Az Innovációs Nagydíjnak különleges értéket ad az, hogy az összes pályázat közül egyetlenegy kaphatja. Titanictól Harry Potterig – Magam sem találkoztam még olyan menedzser szakkönyvvel, amibe, mikor belelapoztam, észre sem veszem, hogy már az 52. oldalnál járok. Rendkívüli teljesítménynek tartom, hogy hol a Mester és Margaritába, hol Harry Potterbe, hol az Az utolsó szamuráj című filmbe, vagy egy Zorán-számba, máshol meg a Pingvinek, vadlibák, medvék vagy éppen a mesebeli egerek példájába csomagolva teszi emészthetővé, sőt élvezhetővé az egyébként súlyos mondanivalót. Feltűnik a Titanic is. Megírhatta volna tapasztalatait száraz szakkönyvben is, igaz, a kutya nem olvasta volna el, de az igazgatói szobák könyvespolcán akkor is jól mutatott volna. Mi késztette arra, hogy ezt a sokkal szélesebb körben is emészthető, sőt élvezhető formáját válassza az ismeretterjesztésnek? – Nagyon régen tanítottam a temesvári egyetemen, ahol az első diplomát a villamosmérnökin szereztem. Majd a mérnöki szakmát elhagyva egy közgazdász diplomát is szereztem, és elkalandoztam a menedzsment területére. Manapság, amikor felkérnek előadástartásra, az jellemzően menedzsmenthez vagy közgazdaságtanhoz kötődik. Mindezt csak annak bizonyítékaként mondtam, hogy nem áll távol tőlem a tanítás. Egy könyv is a tanítás egy formája, de való igaz, régebben nem gondolkodtam könyvírásban. Az „évszázad válsága” és az erre a médiában olvasott értékelések (melyek elsősorban a válság negatív oldalát emelték ki, és megoldhatatlan vészhelyzetnek mutatták) alatt kezdett érlelődni bennem a gondolat, hogy valamit tenni kellene. Akarva-akaratlanul mindenkire hat a média „üzenete” hiszen amit sokszor hallunk, az befolyásolja a gondolatainkat. Én azon a véleményen vagyok, hogy egy vezetőnek mindig kell megoldást találnia, hiszen ha valamire azt mondjuk, hogy nincs megoldás, abban a pillanatban feladjuk a keresést, és akkor valóban nincs tovább.

értekezleten, hanem egy film nézése vagy egy könyv olvasása közben jön rá az ember? - ahogy írja. Bár az is kiderül a könyvből, hogy időnként még a rossz döntés is jobb mint a döntésképtelenség. – Igen, a kulcs az, hogy dönteni kell. Amikor a döntést nem hozzuk meg időben, azt jelenti, hogy nem mi irányítunk, hanem az események sodrásában lesz majd valahogy, mint egy csónak, amely egy sebes folyón hánykolódik a habokban evező nélkül, ki tudja, hol köt ki? Egy ilyen helyzetben a végeredményt tőlünk független tényezők befolyásolják majd, bármit is szerettünk volna elérni vagy elkerülni, csupán 50%-os az esély, hogy megtörténjen, és az Károlyi László büszke a legújabb elismerésekre bizony nem sok! Ha időben döntünk és lépünk valamiMásrészt, aki ismer, tudja, hogy nem szeretem a lyen irányban, akkor növeljük a megvalósulás esélyét. rutint, a sablonos, ismétlődő, száraz dolgokat. Ezek Természetesen, ha okosan döntünk és van kitartásunk nehezen „emészthetők”, és az a tapasztalatom, a döntés megvalósításában, úgy nagy valószínűséggel hogy nem motiválják az embereket, hanem inkább el is érhetjük a céljainkat. Egyébként egy szakbarbár lehangolják. Azt gondolom, hogy az életben minden vezető is lehet jó szakember, de minél bonyolultabb, összefügg mindennel, mint egy óriási puzzle sok sokváltozós és sok ismeretlenes helyzetben kell döntést kicsi eleme, amelyből egészet csak akkor látunk, ha hoznia, annál kevésbé lesz sikeres, véleményem szerint. összeáll a teljes kép. Az irodalomból, filmekből, valós Ezért érdemes „nyitott” szemmel járni a világban és eseményekből lehet tanulságokat levonni, és kell megérteni a sokszínűséget. is, ezeket át lehet ültetni a mindennapokba ahhoz, hogy okosabban döntsünk akár a munkánkban, Válságban született akár a magánéletünkben. Tapasztaltabban jobb – Ha jól értettem, éppen a válság alatt határozdöntéseket hozunk. Nem véletlenül mondják, hogy ta el, hogy meg kellene osztania tapasztalatait a bölcsesség a korral jön, de ha merítünk mások másokkal is? és más területek tapasztalataiból, akkor már ma – Valóban, a válság közepén döntöttem úgy, hozhatunk olyan „okos” döntéseket, mint amilye- hogy ezeket a gondolatokat és tapasztalatokat, neket 10 év múlva hoznánk. Ebben nyújt segítséget amiket a mindennapi gyakorlatban éltem át, a könyv, és ezért nem a megszokott szerkezetben megosztom másokkal. 2010 vége felé kezdtem írtam. Az új asszociációs lehetőségek, kapcsolatok foglalkozni a gondolattal, de egyéb elfoglaltságaim és összefüggések nem szokványos módon való ös�- miatt a könyv csak 2011-ben állt össze, és 2012 év szerendezése is segít –gondoltam – az üzenet jobb Mikulása hozta el a könyvesboltokba. átadásában. Felhívás a könyv egy virtuális gondolati – Ha már a válságnál tartunk, egy kis kitérőként kalandozásra, amelynek a célja új összefüggési kap- emlékezzünk meg arról, hogy élte túl cégük a válcsolódások kialakítása a gondolkodásban, és ezáltal ságot, hiszen az építőipar, a lakásépítés brutálisan a hatékonyabb és jobb döntéshozatal elősegítése. visszaesett azokban az években, és máig nem tudott A spontán visszajelzések alapján úgy érzem sikerült megkapaszkodni. A veszélyt – hogy az ön szavait elérni a célomat. használjam – hogyan váltották át esélyre? – Igen, a veszély és az esély kinek kockázat, kinek Dönteni pedig kell! lehetőség. Mi a Legrand Zrt.-nél is – mint majdnem – Jól gondolom, hogy egy szakbarbár típusú ve- mindenki az elmúlt években – küszködtünk a zetőnek sokkal nehezebb jó döntéseket hoznia, válsággal. A hirtelen hatásokat nehéz veszteségemberekkel bánnia, mint a nyitottabb, szélesebb mentesen túlélni, de ez így szokott lenni. A fontos látókörrel rendelkező irányítónak? Bod Péter Ákos az, hogy minél hamarabb találjunk megoldási a szépen fogalmazott, hogy az Ön látóköre „a nap állására váltásra és kezdjük el a megvalósítást. és a csillagok járására is kiterjed”. Lehet, hogy egy Mi két új irányban találtuk meg ezt: az épületek probléma megoldására tényleg nem mindig csak az energiahatékonyságát elősegítő elektromos 


2014. november

 rendszerekben és az informatikai hálózatokban, mindkettő viszonylag könnyen illeszthető a meglévő szakmai tapasztalatokhoz és tevékenységhez. Magyarországon a lakásépítések száma jelentősen csökkent, idén várhatóan 8 ezer, míg a válság előtt átlagosan évente 43 ezer lakás épült, tehát a hagyományos elektromos szerelvények igénye messze elmarad a válság előttitől, és a növekedés is csak óvatos léptekkel halad. Viszont a Föld erőforrásai végesek, és ebből következik, hogy az épületek energiahatékony üzemeltetését segítő rendszerek piaca biztos, hogy növekedni fog. Ezt az üzleti lehetőséget szeretnénk kiaknázni azokkal a Legrand-megoldásokkal, amelyeket bevezettünk a magyar piacra. Egy régi-új területen is sokkal szélesebb termékkörrel jelentünk meg. Az informatikai üzletág alapja a számítógépek térhódítása, a mobil és az internet fejlődése. Erre a gyorsan bővülő piacra tudunk komplett megoldásokat szállítani egyedi lakásokhoz vagy akár egy regionális datcenterhez is. Másképpen fogalmazva, az igény nem szűnt meg, csak átalakult, azaz másra van ma szükség, és mi ezt az igényt kiszolgáljuk. Itt van Amerika – Könyvében az év ősszel kezdődik… Tudatos volt, hogy aki elolvassa a könyvet, komoly személyiségfejlesztő, önismereti tréningen is részt vesz az ön segítségével? – Tudatos volt az évszakok struktúrája, és tudatos volt az is, hogy azt sugallja, hogy a kitartó munkának mindig van eredménye. Egyébként a könyv filozófiájára és módszertanára egy csapatés személyi tréningmodul is készül, tehát nem véletlen összecsengés. – A menedzseriskolák használják-e a könyvét? Úgy is kérdezhetném, lopják-e gondolatait, meg úgy is, tanítanak-e a könyvéből? – Nincs tudomásom arról, hogy bekerült-e már a menedzseriskolák tananyagába a könyvem, de a kötethez kötődően már tartottam előadásokat, többek között Magyarországra érkezett külföldi diákoknak is. Volt ilyen irányú beszélgetés, bízom benne, hogy az idő múlásával belekerül a könyv ebbe a körbe. A már említett kreatív megközelítés mellett a gyakorlat, a tapasztalat fontosságának az üzenetét hordozza, ami jól ki tudná egészíteni az elméleti tananyagokat. – Hol tart a példányszám? Hogy áll a könyv angol fordítása?

Sikersztori

7

– Az első kiadás 1000 példányban jelent meg. Nekem akkor azt mondták, hogy már ez is nagy merészség, mert jó, ha 500 könyv elfogy ilyen témában, ennél többre csak akkor lehet számítani, ha tananyag lenne valamilyen menedzseriskolában. Az első kiadás pár hónap alatt elfogyott. Ezt követően a második kiadás már 1500 példányban készült, és tudomásom szerint már alig található a kiadó raktárában, azaz szűk két évvel a megjelenés után ez is kifogyóban van. Remélem, lesz harmadik kiadás is, mert a borítón megjelentetném az Innovációs Nagydíj és a Magyar Termék Nagydíj logóját is. Az angol nyelvű kiadás az előkészítés utolsó fázisában van, az amerikai nyelvi lektorálás október végére készül el, és várhatóan december elején kezdik terjeszteni Amerikában. Az Amazon. comon keresztül pedig a világ minden sarkában elérhető lesz. Az amerikai kiadás címe eltér a magyartól: Üzleti kaméleon, avagy gyakorlati tanácsok sikerre vágyó menedzsereknek. Az angol kiadás két dologban különbözik a magyartól. A Legrand Csoport elnök-vezérigazgatója, Gilles Schnepp úr, és a kommunikációs igazgató, Edith Dumas írtak hozzá előszót, illetve egy történetet lecseréltem. Az angol kiadás megjelenését követően szeretnék itthon, Magyarországon is egy bemutatót tartani az újdonságokról. Egyrészt az amerikai kiadást ismertetem majd, valamint erre az időpontra tervezem a magyar e-book megjelenését is (az angol nyelvű e-book a könyvel egy időben kerül a piacra). Mindez jövő februárban várható. – Lesz-e folytatás, mondjuk Ötödik évszak címmel? – Lesz folytatás, bár nem az Ötödik évszak címmel, noha ez is jó cím lehetne. A címet azonban hadd ne áruljam el. Annyit mondhatok, hogy az Üzleti évszakok egyik története lesz tovább gondolva, és remélem, jövő késő ősszel piacra kerülhet. Terveim szerint egyszerre jelenne meg

is lehetőség nyílik, legyen az hagyományos vagy „amerikai” stílusú egyterű kialakítás. A Mosaic termékcsalád különlegessége a helyzetfüggő rugalmas lehetőségek szinte végtelen variációja.

magyar és angol nyelven. – Váltsunk pár szót az idei terméknagydíjas termékükről, a MOSAIC csatlakozóaljzatról is. Mitől számít különlegesnek? – A Mosaic termékcsaládot a Legrand csoport nem az otthoni igényekre, hanem a különböző üzleti, egészségügyi épülettípusokra fejlesztette ki, figyelembe véve az épületek sajátosságait, valamint a beruházó és fogyasztói igények változásait. Dedikált megoldások vannak például egy hotel szobái és a terei kialakításához, vagy kórházi helyiségeknél és rendelőknél, ahol például a baktériumtaszító felületek kiemelten fontosak és hasznosak. De különböző irodai kialakításokra

válhatnak valósággá. A Föld, mint élettér elengedhetetlenül fontos a számunkra, sok aprónak tűnő tettel tudjuk csak megváltoztatni a negatív folyamatokat. A Föld könnyebben túlélné, mint az emberiség, ha meggondolatlanul elpazarolnánk az erőforrásainkat, ahogy a következő viccből is kiderül: Két bolygó találkozik a világűrben. Egyik megkérdezi: – Mi van veled, Föld? Olyan rossz bőrben vagy. Mire a másik: – Igen. Mintha hideg futkározna a hátamon. A magas szén-dioxid szint elfáraszt. – Oda se ránts! – mondja az első bolygó – Pár millió év, és elmúlik, újra jól leszel. ŐRFI FERENC

Mi van veled, Föld? – Hogyan sikerül tartósan jó minőséget előállítani és eladni, és ezzel egyúttal masszívan bent maradni az ország Top 500-as vállalati kategóriájában, az ön által ,,3 V”-vel, vagyis a változás-vevő-verseny szentháromságával jellemzett világban? – Emlékeim szerint a válság előtt 2007 végére küzdöttük be magunkat a Top 500 listára és kétségkívül a ,,3 V” fókusszal. Az ezt követő években különösen a változás volt kemény próbatétel, de egy jó csapattal nincs lehetetlen. – Ön könyvében is felhívja a figyelmet a környezetvédelemre, a fenntartható fejlődésre, hiszen – ahogy írja –, Földünk csak egy van. És ír arról is, hogy egy vállalatvezető felelős a rózsáiért is – ahogy a róka mondja búcsúzáskor a kis hercegnek. Ez már az ideák és álmok világa, vagy tényleg lehet valóság? - Az álmok és az ideák világából idővel valóság lesz, ezért fontos, hogy ezek már most jelen legyenek a mindennapokban, még akkor is, ha ezek egy része álmodozásnak tűnik. Egy régi indián mondás szerint a Földet unokáinknak való átadásig megőrzésre kaptuk. Miért ne álmodozhatnánk arról, hogy az unokáink is szívhatnak jó levegőt, futkározhatnak a zöld és virágos réten, ihatnak friss, tiszta vizet. Ha pedig ez egy szép jövőről szóló álom, miért ne tegyünk meg mindent azért, hogy ez meg is valósuljon? Ez mindennél fontosabb, különösen ha egy-két apokaliptikus katasztrófafilmre gondolunk, amelyek a Föld jövőjét elég borúsan vetítik elénk. Kétségkívül egy-egy ember, egy-egy szelektíven begyűjtött papírdarab apróságnak tűnik, de több mint 7 milliárd ember él a Földön, és ha mindenki azt gondolja, hogy az a kicsi odafigyelés nem jelent semmit, akkor tényleg az apokaliptikus jóslatok


8

Krónika

Kamarai Futár

20 éve kamaránk tagjai Ipari tagozat ,,BELLE MAISON” Bt. – Zsombó ,,EMKE” kft. – Szeged ,,FERRUM” Kft. – Makó ,,METRONIC” Kft. – Szeged ,,RÁCZ” Bt. – Szeged ,,RONCS” AUTÓ Kft. – Szeged ,,SUSÁN” Kft. – Hódmezővásárhely A. A. STÁDIUM Kft. – Szeged Balog Ferenc – Szeged BENAUTÓ Bt. – Szeged Bobkó Attila – Szeged CSOMIÉP Kft. – Hódmezővásárhely DÉLZSALU Kft. – Szeged dvb Kft. – Szeged E-Car Kft. – Szeged Engler György – Kiszombor EURASIA-TRANSIT Kft. – Szeged FAMÍVES Kft. – Szeged FAUNUS Kft. – Csongrád FERROÉP Zrt. – Szeged Hidroép-Környezettechnikai Kft. – Szeged IKESZ Kft. – Szeged Kisteleki M+M Sajtgyártó Kft. – Kistelek LAKKER Kft. – Szeged M & T Kft. – Ruzsa Maksa Tibor Személytaxi – Szeged MEDIKÉMIA Zrt. – Szeged METALUCON Kft. – Mindszent METRISOFT Kft. – Hódmezővásárhely METRISYSTEM Kft. – Hódmezővásárhely Molnár Györgyné – Makó Ocskó Attila – Kistelek Patik Lajos – Szeged Pörnye Antal – Szeged PROFÁMA Kft – Szeged Simon Miklós – Szeged Szabó László Csaba – Csongrád Szalai és Tsa Bt. – Szeged Szántó László Zsolt – Kistelek Szegedi Közlekedési Kft. – Szeged Szegedi SZEFO Zrt. – Szeged SZEGED-PACK Kft. – Szeged Szentesi Vasútépítő Kft. – Budapest SZETRUCK Kft. – Szeged TaxiHárom Kft. – Szeged TISZA VOLÁN Zrt. – Szeged Toldi Ferenc – Szeged Tornádó International Kft. – Hódmezővásárhely TRANSCOMMERS Kft. – Szeged Urbán István – Szeged VÁLL-KER Kft. – Makó ZOLL-PLATZ Kft. – Szeged Kereskedelmi Tagozat „HSV-MODUL” Kft. – Röszke „ALLIUM” Bt. – Makó „B u d e m c a r” Kft. – Hódmezővásárhely „BELLA ITÁLIA” Bt. – Szeged „KARNAK” Kft. – Szeged „MAR-MON” Bt. – Üllés „MÁRTA & MÁRTA” Bt. – Szeged „MODERNOVA” Kft. – Szeged „ORSOLYA” Tourist Kft. – Szentes „Taubrich-Lőkös” Bt. – Makó „ZENTA-ACÉL” Bt. – Szeged

A D R Bt. – Sándorfalva Áfra Károly – Röszke AURORA II. Bt. – Szeged Bába és Társai Kft. – Szeged Bacsa Bt. – Hódmezővásárhely Basits Józsefné – Hódmezővásárhely Belányi Gyuláné – Kistelek BIOCENTER Kft. – Szeged Bíróné Nagy Ilona – Szeged CALENDULA Kft. – Szeged COOP SÁNDORFALVA Zrt. – Sándorfalva Csikós Jánosné Aranykalász Büfé – Sándorfalva Csuvár József – Tótkomlós Deák Andor Józsefné – Szegvár Dékány Tamás – Sárkány Sport Játék Ajándék Bolt – Hódmezővásárhely Dobra Ferenc – Szeged FAKTÚRA-DUÓ Kft. – Szeged FA-VILLA Kft. – Szeged Fekete József – Mórahalom Fodor Géza – Szeged Forró István – Röszke Gál Istvánné – Makó Gazsi Gábor – Kiszombor Gellért és Fiai Consulting Kft. – Szeged Hódi László – Szeged HÓDMARKET Kft. – Szeged Hód-Metál Kft. – Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely és Környéke ÁFÉSZ – Hódmezővásárhely Horváth Sándor József – Csanádpalota IRIS Kft. – Balástya ISZV Bt. – Szeged Jenei György – Akkumulátor Szaküzlet – Bordány K and M Kft. – Szeged Kálmán József – Szeged Kardos Gábor – Szeged Kasik Lajos – Szentes Kasik László – Szentes Kató Istvánné – Sport Vendéglő – Kistelek

Katona János László – Mórahalom KÁ-VA Kft. – Hódmezővásárhely KÉSZ-PÉNZ Kft. – Hódmezővásárhely KIRÁLYHALMI Kft. – Mórahalom Kónya István András – Vas-Müszaki Bolt – Szatymaz Kónya László- Mezőgazdasági És Vegyiáruk Boltja – Szatymaz KORNER Kft. – Szeged Kószó Zoltán – Szeged LELE-KER Bt. – Maroslele Lukács Tamásné – Szeged Makra Lajos Tibor – Kistelek Márki Imréné – Szeged Márta Dániel – Cukrász Fagyidiszkont – Szeged Méker Textilház Bt. – Szentes Mészáros József – Nagymágocs METAFOR Kft. – Szentes MINIPAK Kft. – Szeged Nagy László – Makó OKKÁZIÓ Bt. – Szeged Oroszné Seres Katalin – Hódmezővásárhely Pálinkó Imre – Mindszent Papp Vince – Zákányszék Paragi Sándor – Sándorfalva PRIMINVESZT Kft. – Hódmezővásárhely PROKO Kft. – Szeged Puskás Tibor – Sándorfalva Ráczné Tanács Aranka – Bordány Rakonczai László – Hódmezővásárhely ReFarm Kft. – Szeged Répás Miklós – Szeged Sági és Társa Bt. – Csongrád SANTOCOOP HÚSGÉP Kft. – Szeged Szabó és Társa Bt. – Üllés Szabó József – Szeged Szabó Sándor – Makó Szabóné Marenecz Edit Mariann – Hódmezővásárhely Szalamia József – Makó  SZEGEDI KÉK CSILLAG Bt. – Szeged


2014. november SZEGED-NAPSUGÁR Bt. – Szeged Szimultán Bt. – Csongrád SZŐRFI ÉS TÁRSA Kft. – Szentes Takács Tivadar – Szeged Tapody Zoltán – Szeged Terhes Istvánné – Szeged Turú Kálmán – Mórahalom Tyukász György – Csongrád Vass Zoltán József – Szeged VEBA Bt. – Szeged Vendo Kft. – Szeged Vincze Istvánné – Szentes W & W Kft. – Földeák Zölleiné Takács Anna – Apátfalva

Szolgáltatási Tagozat „AKTIV” Kft. – Szentes „CSILLAG” Kft. – Szeged „Esc” Elektronikai Kft. – Makó „NETT” Kft. – Szeged „tele-GRAF” Bt. – Szeged „T-K” Bt. – Kistelek Agroglobe Kft. – Szeged ARCHÍV-HUNGÁRIA Kft. – Hódmezővásárhely AUCTORITAS Kft. – Szeged AUDITOR PLUSZ Kft. – Szeged Balog Béla – Szeged Barna Gábor – Szeged Barna Ilona – Szeged BAUINVEST Kft. – Szeged BAUSTUDIUM Kft. – Szeged BENEFICIUM Bt. – Szeged Berg Henrikné – Újszentiván Borsi Edit – Hódmezővásárhely Bozó Lukácsné – Sándorfalva COMPUGROUP EGA-TRADE Kft. – Szeged CONTEC TRADE Bt. – Szeged CZELL-GÉP Kft. – Újszentiván Cs.M.-i Településtisztasági Nonprofit Kft. – Szeged Cserepes Sori Piac Kft. – Szeged CSIKY – MED. Bt. – Szentes CSOMIBER Kft. – Szeged DESZKI MENTOR Bt. – Deszk Dömötör Béláné – Apátfalva Dr. Fekete Ferencné – Makó Dr. Karsay Éva – Szeged Dr. Ruzsa János – Szeged Dr. Szántó és Társa Kft. – Szeged ENTER 92. Kft. – Szeged Éri Ferenc – Szeged EUROLINE Kft. – Szeged Farkas Judit – Hódmezővásárhely FŐKÖNYV-EK Bt. – Szeged FRAME Kft. – Szeged GORDIUS Kft. – Szeged Gregus Dezső – Újszentiván Gulyás Józsefné – Kistelek H&S&H Bt. – Csongrád Hajdu Lászlóné – Szeged Halácsi Enikő Margit – Szeged Harcsás Istvánné – Hódmezővásárhely Hatala Györgyné – Szeged HERBÁLY Bt. – Szeged HÍRVILL-GM. Kkt. – Szeged Horváth Gyuláné – Pitvaros Koczkás Jánosné – Makó L és M Szeged Bt. – Szeged Laczkóné Erős Margit – Szeged Lázi Istvánné – Balástya Lekics Ferencné – Szeged Lélekszervíz Bt. – Szeged

Krónika

9

LIMIT Kft. – Szeged MAJOROS INTERNATIONAL Kft. – Szeged Mári Sándor – Szeged Masa Istvánné – Szeged Mészáros Tivadar – Földeák Nagy Imre – Szeged Németh Géza – Szeged NEXUS Kft. – Szeged NOS-SZEGED Kft. – Szeged Novai Bt. – Szeged Ocskó Géza – Szeged OTP Bank Nyrt. – Budapest PAAM-KER-SZOLG Kft. – Szentes Porkoláb Jánosné – Hódmezővásárhely QUALITAS T & G Kft. – Szeged Rizikó Manager Bt. – Szeged SIKER Bt. – Tiszasziget Simon Zoltán – Szeged Sipos és Társa Bt. – Szeged SPRINTER-SERVICE Bt. – Deszk Szabó Jánosné – Hódmezővásárhely Szabóné Miklya Éva – Bordány Szamosközi Anikó – Szentes TELEMATIKA Kft. – Szeged TELEPROFI Kft. – Szeged Tímárné Staberecz Teréz – Mérleg Adótanácsadó És Könyvelő Iroda – Szentes TK NOVOTRON Számítástechnikai Bt. – Szeged Tokodi Ferenc – Szeged Tóth István – Sándorfalva V-2 Kft. – Szeged VONAL Bt. – Szeged Vukovich Sándorné Fer Adótanácsadó És Könyvelő Iroda – Szentes

Dr. Katonáné Dunai Erika – Szeged Erdei Béla – Szeged EUROTEX Kft – Hódmezővásárhely Fehér Lajos – Szeged Forrai Gyula – Szeged Grosz Walter – Szeged Héjja Zsoltné Aphrodite Szalon – Szeged Kállai Roland Zoltán – Hódmezővásárhely Kancsár Lászlóné – Szeged KANFI Bt. – Szentes Kelemen Zoltán – Szeged Kismarczi József – Szeged Kispál Ferenc – Röszke Kiss Sándor – Csongrád Kocsis Zoltán – Makó Kormány Imréné – Szeged Ludányi Olga – Szeged Marik József – Csongrád Marosán Sándor – Szeged Mérges Mihály – Hódmezővásárhely Mindszenti-Varga Imre – Szentes Molnárné Maróti Annamária – Szeged Mucsi Ferenc – Kistelek Nádasi Árpád – Nádasi Irodatechnika – Szeged Nagy Ferenc – Kistelek Nagy Gyula – Szeged Nagyné Molnár Rozália – Szeged Ondola Bt. – Szeged PÁCZA & TÁRSAI Kft. – Algyő Papp Imre – Dóc Pécsek Tibor – Szeged PROGLIFT Bt. – Szeged REGISZTER-ÉP Kft. – Szeged Ribizsár Péter – Szeged

YOUNG Kft. – Szeged Zahorán János – Ruzsa

Rózsa és Társa Szolgáltató Bt. – Szeged Sári Marian – Szeged Simon Emil – Szeged Surányi Mihály – Csongrád Szabadi Istvánné – Szeged SZEGEDI KÉMÉNYSEPRŐIPARI Kft. – Szeged Szekeres József – Ruzsa Szénási Róbert – Szeged Tokai-Kiss Tibor – Colorsztatik – Szeged Tóth László – Szeged TÖRÖK és TÁRSA Bt. – Szeged Török László Tamás – Szeged Túri József Sándor – Ópusztaszer Várdai Béla – Szentes Varga ELEKTROSZÖV Kft. – Szeged Varga József – Hódmezővásárhely Varga Mihály – Szeged Vas Sándor – Vas Épületgépészet – Szeged VASS-AUTÓSZER.-KER. Kft. – Szentes Zelei György – Balástya Zsikó Péterné – Szeged

Kézműipari Tagozat „MESTERMŰ” Kft. – Szeged 4 R MONTŐR Bt. – Röszke Ambrus Sándor – Hódmezővásárhely AQUAPLUS Kft. – Sándorfalva Balatoni József – Kistelek Belányi Gyula – Kistelek Bérczi Tamás – Hódmezővásárhely Blaha Gyula – Szeged Bodó István – Szeged Bürgés János – Sándorfalva Czank Józsefné – Szeged Csányi Józsefné – Sándorfalva Csonka Tibor – Szeged Dancza József – Szeged Décsi Károly – Pitvaros Domonkos László – Építőipari És Kereskedelmi E. V. – Szeged


10

Példaképek

Kamarai Futár

Kilencen a példaképek közül

Sikeres fiatal vállalkozók a kamarában

A kis- és középvállalkozások hetéhez kapcsolódóan szervezte meg közös eseményét a Példakép Alapítvány és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara október 7-én „Tudja meg Ön is, hogy mi a siker titka!” címmel. A rendezvényen példaértékű fiatal vállalkozókkal találkozhattak az érdeklődők, akik szívesen osztották meg tapasztalataikat és ötleteiket a vállalkozás indításával, működtetésével és sikerével kapcsolatban másokkal is. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsa, kamaránk titkára köszöntötte az egybegyűlteket, a példaképek fontosságáról beszélt, melyre az élet minden területén szükségünk van. Egy friss hírt is megosztott

az egyetemen, ahol egyre jobban megfogta a marketing. Remek gyakorlóterep volt számára a családi vállalkozás, hiszen amit megtanult az iskolában marketingből, azt azonnal hasznosította

hallgatóságával, a fiatal szakmunkások európai versenyén kimagasló eredménnyel szerepeltek a magyar tanulók, a 26 fiatalból 20-an éremmel tértek haza, első helyet szereztük meg például az informatika, az épületasztalos és a tisztítás területén, de mechatronikából is másodikak lettünk. Egy szegedi fodrász kiválósági érmet kapott. Összesítésben, 26 ország közül a 6. helyen végeztünk. Büszkék vagyunk rájuk, valahol ők is példaképek – mutatott rá titkárunk. Mint ahogy a rendezvény díszvendége, Molnár Tamás olimpiai bajnok vízilabdázó, Szeged díszpolgára is, aki sporttapasztalataiból kiindulva a tehetséggondozás szerepére hívta fel a figyelmet, általános érvénnyel. Valentínyi Katalin, a Példakép Alapítvány elnöke elmondta, másfél éve azzal a kettős céllal hozták létre az alapítványt, hogy olyan vállalkozói életutakon keresztül mutassanak példát a fiataloknak, amelyek inspirálhatják, motiválhatják őket arra, hogy megvalósítsák önmagukat. Ha van egy álmuk, jó ötletük, ne adják fel. A példák arra tanítják őket, hogy ha elég kitartóak, szorgalmasak és bátrak, el tudják érni céljaikat. Az alapítvány ezt a missziót úgy valósítja meg, hogy évente kiírja a pályázatot, melyben a példaértékű vállalakozókat keresi a 40 év alatti korosztályból. Tavaly és idén is 50-50 példaértékű vállalkozót választottak ki, vagyis már 100-as ez a kör. Közülük jöttek el többen is a mostani szegedi rendezvényre. A példaképek bemutatkozását, a tanulságos beszélgetéseket Vilmányi Márton, az SZTE Gazdaságtudományi Kar dékánja vezette. Az alábbiakban a szegedi találkozón bemutatkozó sikeres vállalkozásokról állítottunk össze egy példaképcsokrot.

a saját vállalkozásukban is. Ezek után nem volt kérdés, hogy marad a családi vállalkozásnál. Hozzá tartozik az áruházlánc teljes kommunikációjának szervezése, és a franchise-hálózat kiépítése. Küldetésének érzi, hogy egy olyan vállalatot hozzon létre, ami még az ő gyerekeinek is megfelelő értékeket tud átadni. A kertészeti tematikus üzletláncnak ma 18 áruháza van. 250 beszállítóval vannak kapcsolatban, 20 ezer terméket forgalmaznak. Boross Dávid a leendő beszállítóknak üzeni, hogy első a piacismeret, és konkurenciaelemzés!

Üzenet a virágok közül Boross Dávid marketingigazgató – Oázis Kertészeti Kft. Virágok között nőtt fel, már kisgyerekként besegített szülei kertészeti üzletében, mégsem kertész lett belőle. Sokkal jobban érdekelte a kertészet üzleti oldala, így közgazdaságtant tanult

„Kötélhúzásban” a legjobbak Rajnai Richárd alapító, tulajdonos – Kötéltechnika Kft. 28 évesen vette át édesanyja cégét, amit négy év alatt nemcsak, hogy feltámasztott, de itthon piacvezető szerepe lett a Kötéltechnikának. Most Európát vette célba, és ha az is megvan, jöhet egy újabb merész vállalkozás. Mikor elvégezte a pénzügy szakot, döntenie kellett: bróker legyen, vagy építsen egy jobbat a meglévő cégből. Ő inkább az utóbbit választotta. 2009-ben vette át a vállalkozást, a legelején teljesen egyedül csinált mindent: kézzel készítette a köteleket és a hálókat, amit aztán ő is szerelt fel. Stadionok, autógyárak és pályaudvarok építéséhez, felújításához egyaránt készítenek védőhálókat, de a játszótereken is megtaláljuk a termékeit. Célja az európai terjeszkedés, egy spanyol céggel közösen alapítanak gyárat. A Kötéltechnika Kft. több órás cég beszállítója, tudják, mi az, hogy erőfölény és más súlycsoport. Egy beszállítónak pontosan kell ismerni a leendő partnerei szempontjait, és pontosan tisztában kell lennie saját termékei értékével. És legalább ennyire fontos a „hogyan”, vagyis milyen értékesítési csatornákon dolgozunk, és milyen plusz szolgáltatást teszünk termékeink mellé. Szállítási, fizetési feltételeken állhat vagy bukhat sokszor az egész üzlet. Komoly, nagy cégnél akkor is érdemes vállalni a feltételeket,

ha kevesebbet is keresünk rajta, ugyanis beszállítóként feljebb pozícionáljuk magunkat a piacon – javasolta Rajnai Richárd. Innovációval a gyilkos kórok ellen Dr. Letoha Tamás kutatóorvos – Pharmacoidea Kft., Év Példaképe 2013 Gyógyíthatatlan betegségekre keresi az ellenszert dr. Letoha Tamás, aki kutatóorvosként a világ legnagyobb gyógyszercégei számára végez génterápiás vizsgálatokat. Saját fejlesztési

eredménye egy olyan természetes hatóanyag, mely segít megelőzni az Alzheimer-kórt. Közgazdásznak tanult, később mégis váltott, és elvégezte az orvosi egyetemet Szegeden. Legfőbb célja, hogy jelenleg gyógyíthatatlan betegségekre fejlesszen ki ellenszert. Kutatásai révén olyan hatóanyagot talált, ami képes az Alzheimer-kór kialakulását megakadályozni. Cége, a Pharmacoidea Kft. gyógyszer- és funkcionális élelmiszer-fejlesztésre szakosodott. Egyik eredményük a Mentalfitol termékcsalád, az általuk fejlesztett, természetes növényi eredetű hatóanyagokat alapvető élelmiszerekben teszik elérhetővé. Ezek fogyasztása segíti megelőzni az Alzheimer-kórt, a Parkinson-kórt vagy a cukorbetegséget. Jelenleg a génterápia forradalmasításán dolgozik a világ legnagyobb gyógyszergyáraival együtt. A nagy gyógyszergyártók időt és energiát megtakarítva, bizonyos kutatás-fejlesztési feladatokat kiszervezve bíznak meg kisebb cégeket, mint például a szegedi Pharmacoidea Kft.-t. A gyógyszerfejlesztésben megtanulták, legfontosabb a jó termék és a megbízhatóság. Ezt a hozzáállást ajánlja másoknak is Letoha Tamás. Ha fúj, ugyanolyan minőséget kell produkálni Belegrai Péter ügyvezető, tulajdonos – MOTE Kft. Ha ma egy bútorban bármilyen alumínium elemet talál, annak nagy valószínűséggel köze van Péterhez. 2005–2006-ban döntöttek úgy, hogy fő profiljuk az alumínium bútortermékek lesznek, mivel látta, hogy a külföldön elterjedt termékeket itthon még csak 1-2 cég gyártja. Mindig igyekeztek több lábon állni, így a válság beköszönte sem jelentett problémát számukra, mivel olyan gépeket vásároltak, amelyekkel más iparágakat is ki tudtak szolgálni. Ennek köszönhetően beszállítói lettek gépipari, energetikai és autóipari cégeknek is. Sikerének titka, hogy


2014. november mindig azt nézte, hogyan lehet kreatívabbnak lenni, mint a konkurencia. Több nagyobb partnerről azt mondja, vannak szóbeli megállapodások, amiket vagy betartanak, vagy nem. Azt viszont elvárják, hogy amit ők kérnek, az azonnal legyen meg. A járműipar viszont kiszámítható. Tesztelik a terméket 6 hónapig (addig csak befektetés van), de ha elkezdődhet a sorozatgyártás, attól kezdve a megállapodástól függően, 5-7 évig biztos a beszállítás. Technológiai fegyelem van, ha esik, ha fúj, ugyanolyan minőséget kell produkálni. (Éppen ezért tartalék gépekkel is fel kell készülniük, hiszen egy meghibásodás rajtuk kívül nem érdekel senkit.) E-learnig piacot teremtettek kismamáknak Vida Ágnes tulajdonos – Gazdagmami.hu A gyesen töltött idő ébresztette arra rá, hogy milyen nehéz anyaként a családnak és a munkahelyi kötelezettségeknek is megfelelni. Vida Ágnes, aki végzettsége szerint pszichológus, ekkor indította el a csecsemőket, a várandósságot és az anya–gyermek kapcsolatot elsősorban pszichés szempontból bemutató blogot, a Kismamablog.hu-t. A Kismamablog Kft. könyvkiadással, online és hagyományos tréningek szervezésével, oktató CD-k kiadásával foglalkozik. A Gazdagmami.hu 2008-ban indult el. Ebben az évben indult az első Gazdagmami tanfolyam is, amely egy alapképzés olyan anyáknak, akik online vállalkozást szeretnének indítani. 2009 óta minden hónapban megszervezik az ingyenes Vállalkozónői Kerekasztal rendezvényt, ahol lehetőség nyílik kapcsolatépítésre, valamint 2010 óta minden évben megszervezett Év Anyavállalata pályázatuk lehetőséget ad a vállalkozó anyukáknak, hogy bemutassák a munkájukat, elmesélhessék történetüket, és ezzel példát mutassanak minden anyukának. 2013-ban jelent meg az Üzletanyu születik című könyve, amelynek célja, hogy minél több anyának mutassa be, hogyan lehet vállalkozást indítani gyermekek mellett. Vida Ágnes szerint olyan kell kitalálni, ami kell valakinek (fontosabb mint hogy olyat még senki nem csinált). Meg kell találni azokat, akiknek szükségük van termékünkre, szolgáltatásunkra. A picike réspiacokra hívta fel a figyelmet (Ilyen az is, hogy terjed az otthon oktatás.) A Gazdagmami.hu tulajdonosa szerint nagyon fontos a jó fókuszálás. Ki lesz a vevő, hogyan találjuk meg. A túlélésre megy az elején, el kell kezdeni adatbázist építeni (facebook, hírlevéllista stb.). Ám nemcsak megtalálni lehet a piacot, hanem teremteni is. Mint ők az e-learnig piacot kismamáknak – előttük ilyen nem létezett. Krízisből szépségkarrier Harangvölgyi Anna tulajdonos, anti-aging specialista – Bell Valley Kft. Már nagymamája és édesanyja is a szépségiparban dolgozott, őt elsősorban mégsem ez a világ vonzotta. Közgazdásznak tanult, de közben az édesanyja unszolására a kozmetikus szakképzőt is elvégezte. Végül 19 évesen úgy vette át a céget, hogy csődhelyzet előtt álltak. Ahogy Harangvölgyi Anna fogalmazott, már nem volt piacképes az eredeti vállalkozás. Átalakításba fogott, kockáztatott, hiteleket vett fel, és megalapította a Harangvölgyi Anti-aging Központot. Krízishelyzetből született az új vállalkozás. A

Példaképek siker érdekében folyamatosan képezte magát, tanfolyamokra, orvoskongresszusokra járt. Végül sikerült megtalálni egy olyan piaci rést, amely a hagyományos kozmetika és a plasztikai sebészet között helyezkedik el. Saját családi receptúrák alapján fejlesztették ki sajátmárkás termékeiket, amelyekkel már nemzetközi szinten is nagy sikereket értek el. Nagy hangsúlyt fektet az alkalmazottak képzésére, és egy nemzetközi iskola megnyitását is tervezi. Folyamatosan fejlődnek, és folyamatosak a sikereik. Harangvölgyi Anna azt vallja, a krízispontok fejlődési pontok is egyben. Felhajtóerő zuhanás közben Pethő Anikó szakmai vezető – Aarenson Consulting Kft. 26 évesen indította el a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cégét, de szerette volna megkülönböztetni magát a piacon lévő többi vállalkozástól. Elhatározta társával, hogy egyetlen területre koncentrálnak, az autóipari szakemberekre. Rendkívül kockázatos volt ez induló cégként, de elhivatottnak és motiváltnak érezték magukat. Ezt bizonyítja az is, hogy az első partnerük, a Hankook, már a működésük második hónapjában megbízta őket. A válság következtében azonban visszaestek a megrendelések, zuhanó pályára kerültek, a bevételük a felére esett. Anikó azonban nem torpant meg, átalakította a cég üzleti modelljét, és kereste az újabb felfedezetlen területeket. Egy külsős tanácsadói hálózat kiépítésével újra sikeressé tették a vállalkozást. Amihez úgy érzi, nem ért, szakaemberek segítségét veszi igénybe. Garázsnyelviskolából lap- és könyvkiadó Szalai Nóra tulajdonos – 5 Perc Angol Kft. Tanári pályafutását 7 évesen kezdte, már

gyerekkorában szenvedélye volt a tanítás. Első nyelviskoláját 1999-ben alapította, férjével közösen. Szerettek volna valami egyedit adni diákjaiknak, ezért napi mini leckéket küldtek nekik e-mailen. Ez volt az 5 Perc Angol elődje. Az ingyenes napi leckék annyira népszerűek lettek, hogy pillanatok alatt több százezer olvasójuk lett. Az iskolát bezárták, azóta online és offline formában folytatják tovább az angoltanítást. Nórának időközben két saját nyelvkönyve is megjelent, az 5 Perc Angol magazin pedig ma már több mint 12 000 példányban fogy, így a nem tematikus lapok között is igen előkelő helyen szerepel. A munkája egyben életforma és szenvedély is. Célja, hogy naponta frissülő, naprakész és aktuális témájú tananyagokkal élvezetessé tegye a nyelvtanulást minden

11 korosztály számára, hogy a tanulási igényük belülről fakadjon. 15 év alatt a garázsnyelviskolából lap- és könyvkiadóvá nőtték ki magukat. Indulásukkor olyan típusú oktatást honosítottak meg Magyarországon, ami még nem létezett (addig a nagycsoportos oktatás volt a jellemző). Nagyon kis csoportokban, és személyre szóló tananyagot állítottak össze. 2003-ban szerettek volna valami pluszt is adni tanulóiknak, hogy mindennap foglalkozhassanak még egy kicsit, szórakoztató formában a nyelvvel. Naponta küldtek nekik személyre szóló mini nyelvleckéket (vicc, recept, rövid kis cikk, valami kis szöveg). Elindult Mini nyelvlecke sorozatuk a pár száz diákjuk címére. Akik azonban elkezdték küldözgetni barátaiknak, ismerőseiknek is. Ma több mint 300 ezren olvassák naponta ingyenes nyelvleckéiket. A brandépítésük annyiban érdekes és rendhagyó, hogy eredetileg nem ezt akarták csinálni. Az e-mail rendszer népszerűbb lett, mint maga az alapszolgáltatás. 11 éve minden áldott nap küldik az ingyenes nyelvleckét. Meg sem fordult a fejükben, hogy ezért pénzt kérjenek, csak regisztrálni kell. Ha sikeres, nem szabad abbahagyni. Előbb-utóbb ők lesznek a vevőink – vallja Szalai Nóra. A globális világ pályáin játszanak Scheidler Balázs, a BalaBit fejlesztési igazgatója Az egyetem elvégzése után, 2000-ben alapították a céget barátaival. Egy 4. emeleti lakásban kezdtek szoftverfejlesztéssel foglalkozni. Scheidler Balázs a BalaBit világszerte elismert termékeinek ötletgazdája és a mai napig vezető fejlesztője. A nyílt forráskódú közösség egyik szaktekintélye, számos Linuxhoz köthető projekt kezdeményezője. Műszaki informatikus mérnökként szerzett diplomát a veszprémi Pannon Egyetemen. Az általa fejlesztett syslog-ng naplózó szoftver mára az iparág de facto szabványává nőtte ki magát, amelyet világszerte közel 1 millió vállalat használ. Köztük a NASA vagy a Facebook. A BalaBit ma 160 főt foglalkoztató vállalat, Európa számos országában vannak kirendeltségeik; jelen vannak Amerikában is, ahol 183 cég használja termékeiket. 100 partnerrel van szerződésük termékeik értékesítésére szerte a világban. Árbevételük 85 százaléka külföldről származik. A BalaBit informatikai biztonsági termékekre szakosodott. Scheidler Balázs azt tartja igazán fontosnak 14 éves működésükben, hogy „volt célunk, vagy inkább álmunk, és hittünk is benne: globális szoftvergyártók leszünk”. És nemcsak abban gondolkodtak, hogy mit szeretnének csinálni, hanem abban is, hogy hogyan. És arra is mindvégig törekedtek, hogy megőrizzék saját arcukat, eredetiségüket, értékeiket, és ne utánozzanak másokat. „Ez sokkal fontosabb volt, mint a pénzkereset” – jelentette ki Scheidler Balázs. A fejlesztési igazgató szerint a szoftvereknél már 14 éve is evidens volt, hogy amint születik egy új termék, a lehető leggyorsabban meg kell jelenni külföldi piacokon is. Ugyanis teljesen más a globális piac elvárása, mint a magyaré. Az értékeik megőrzése mellett kiemelt figyelmet fordítanak a csapatra is, azt vallják: egy cég csak akkor lehet sikeres, ha a csapat is hisz a közös célokban.


12

Szakképzés

300 diák vett részt a kamara különleges pályaorientációs rendezvényén

Szakmák az Agóra színpadán

Szakmák az Agóra színpadán címmel pályaorientációt segítő rendezvényt tartott a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Szent-Györgyi Albert Agórában október 6-án. Az eseményen közel 300 általános iskolás diák tekinthette meg a Szakmák színháza című előadást, melyet a szombathelyi Weöres Sándor Színház mutatott be Jordán Tamás rendezésében; emellett 10 Csongrád megyei szakképző iskola tartott interaktív bemutatót a Csongrád megye területére 2015/2016 tanévre javasolt hiány szakképesítésekből és további szakképesítésekből. A bemutatók során a gyerekek ki is próbálhatták az egyes szakmákhoz kapcsolódó eszközöket.

A kiállítók között megjelentek diákokat tanulószerződéssel foglalkoztató gazdálkodó szervezetek is. Az érdeklődők megtekinthették a Daiqiri Bartender School mixer iskola barista és mixer bemutatóját, az Épületgépészeti Múzeum kiállítását, és meghallgathatták a Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat pályaorientációs tanácsadóinak továbbtanulási tájékoztatóját. A rendezvény illeszkedik a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által felvállalt pályaorientációs feladatok eszmeiségébe. Kamaránknak fontos feladata a kétkezi szakmák népszerűsítése,

Kamarai Futár

Ingyenes felkészítő kamarai szakértők számára

Felkészült szakemberek mondják ki a gyakorlati képzőhelyek szakmai alkalmasságát! Kamaránk a törvényi felhatalmazásnak megfelelően nyilvántartást vezet azokról a gazdálkodó szervezetekről, amelyek bekapcsolódnának gyakorlati képzőhely biztosításával a tanulóképzésbe. A nyilvántartásba vételt megelőzi a képzőhelyek felkészültségének tárgyi és személyi feltételeinek ellenőrzése. A gyakorlati képzőhelyek ellenőzését végző kamarai szakértők számára ingyenes szakmai felkészítést szervezett kamaránk.

a szakma becsületének helyreállítása, a tanulók minél nagyobb arányú bekapcsolása a szakképzésbe. Fontos kamarai célkitűzés a lemorzsolódás csökkentése, melynek hatékony elérését segíti a kiválasztott szakma

ismerete. A tanulónak oka legyen választani a tanulni kívánt szakmát, legyen tájékozott a szakmával járó előnyöknek és hátrányoknak. A kamarai pályaorientációs célkitűzések megvalósulását nagy erővel támogatja meg a „Tiéd a pálya” pályaorientációt elősegítő megyei munkaerő-piaci program. Ez a tíz hónapos program a Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésével valósul meg. A program célja, segítséget nyújtani a Csongrád megyei általános iskolák 7. és 8. osztályos diákjai számára a pályaválasztást érintő kérdésekben, különböző szakmák megismertetésével, elősegítve ezzel a diákok tudatos és reális szakmaválasztását. A CSMKIK apparátusa több mint húsz új munkatárssal bővült az elmúlt napokban, akik 2014 októbertől megyeszerte végzik munkájukat az általános iskolákban, segítve a szakmaválasztást, a legmegfelelőbb továbbtanulási lehetőség megtalálását. A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában valósul meg az NFA terhére, a projekt illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KA-NGM -11/2013/TK.


2014. november

13

Szakképzés

A szegedi Evele Nikolett fodrász szakmában kiválósági érmet nyert

Magyar sikerek a EuroSkills versenyen Húsz érmet nyert Magyarország a szakmák Európa-bajnokságán, a Lille-ben rendezett EuroSkills versenyen – derült ki az október 5-én rendezett záróünnepségen. A magyar versenyzők az épületasztalos, ICT specialista, karbantartó tisztító specialista, valamint tisztítási technológiák szakmában lettek aranyérmesek, míg ezüstöt a faipari technológiák és mechatronikus szakmában nyertek a magyarok. A szegedi Evele Nikolett fodrász szakmában kiválósági érmet nyert. Szeretek emberekkel foglalkozni, örömet okozni nekik a munkámmal. – Szeretem érezni a bizalmukat, hogy számít a véleményem, és amikor elégedetten távoznak, azt mondják: „Még sosem volt ilyen jó a hajam”. Különlegesnek érzik magukat attól a plusztól, amit tőlem kapnak. Nagyon szeretem a versenyzéssel járó felhajtást, készülődést, jót, rosszat egyaránt. Minden egyes ilyen alkalom után jobbnak, ügyesebbnek és többnek éreztem magam. Ha jól sikerült, akkor a sikerél-

mény miatt, ha pedig nem, akkor tudom, hogy még többet bele kell adnom. Szeretném tovább folytatni a versenyzést, mert úgy érzem, segít elrugaszkodni az átlagos dolgoktól és megtanít merni, alkotni, álmodni. A szakmához elengedhetetlen a szakmai iskola elvégzése, továbbá egy jó szakember választása, aki mellett megtanulhatsz mindent, amit a fodrászatról tudni kell. Sokat köszönhetek Batki Péter gyakorlati oktatómnak, aki mellett megismerhettem a szakma alapjait. A fodrászat, a versenyzés megtanít a kreativitásra, alázatra, precizitásra, az időkorlátokat betartani, kommunikálni, és meggyőzni az embereket, megtanít a részletekre odafigyelni. A szervezőképességedet is gyakorolhatod, és hogy egyszerre több mindenre tudj összpontosítani – nyilatkozta Nikolett a versennyel kapcsolatban. Bronzérmet öt szakmában – bútorasztalos, ács, virágkötő, faipari gépkezelő, valamint ápolás és gondozás – érdemelt ki Magyarország, utóbbiban először vett részt magyar versenyző. A részt vevő 25 európai ország rangsorában Magyarország az előkelő 6. helyen végzett, és ezzel végérvényesen az európai élvonalba került – nyilatkozta Fekete Balázs, Magyarország hivatalos delegáltja az MTI-nek. A záróünnepség végén átadták a EuroSkills zászlót a következő, 2016-os versenyt rendező

Göteborgnak. A 2018-as versenyt Budapesten rendezik. Fekete Balázs elmondta: sok tapasztalatot szereztek Lille-ben a szervezéssel, a versenyhelyszín és a versenypástok felépítésével kapcsolatban, és ezeket a tapasztalatokat felhasználják majd a magyarországi rendezésben. ,,Biztosak vagyunk benne, hogy tökéletes Európa-bajnokságot rendezünk, mind szakmai, mind technikai szempontból” – mondta. Az idei EuroSkills számokban A szervezők közlése szerint az október 2. és 5. között rendezett lille-i EuroSkills megmérettetésen 90 ezer látogató fordult meg, és összesen 25 európai ország 450 fiatal szakmunkása mérte össze tudását 41 szakmában. A 22 tagú magyar csapat 16 szakmában versenyzett.

„Dolgozva tanulj!” TÁMOP-2.3.4.B-13/1 „A” komponens

„Dolgozva tanulj“ TÁMOP 2.3.4.B, B komponens

Módszertani felkészítő gyakorlati oktatást végző szakemberek számára

Mestervizsgára felkészító képzések

A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt „Dolgozva tanulj!“ című TÁMOP2.3.4.B-13/1 pályázat „A“ komponense korlátozott számban lehetőséget teremt arra, hogy a tanulószerződéssel/együttműködési megállapodással rendelkező cégek gyakorlati oktatói a mindennapi vállalkozási gyakorlathoz szükséges szakmai, gazdasági, pénzügyi, vezetési, munkaügyi és jogi ismereteket elsajátítsák. A külső képzőhelyeken szakoktatói feladatokat végző szakemberek 60 órás képzések formájában módszertani felkészítést kaphatnak, hogy alkalmazkodni tudjanak az új szakképzési törvényben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételekhez, elvárásokhoz, feladatokhoz. A tananyag a következő témaköröket érinti: jogi ismeretek, az iskolarendszerű szakképzés dokumentációs rendszere, tanügy-igazgatási feladatok, pszichológia, a különféle akadályozottsággal élő célcsoportokkal kapcsolatos alapismeretek, speciális igényű célcsoportokkal kapcsolatos alapismeretek, pedagógia, a gyakorlati oktatás módszertana, a szakképzési kerettanterv, a szakmai program és a gyakorlati képzés tartalmi kapcsolata, a gyakorlati képzés megszervezésének elvei. A képzés teljes költségét a pályázat finanszírozza. A képzés sikeres elvégzése után részvételi tanúsítvány kerül kibocsátásra. Részvételi feltételek: • szakirányú végzettség, • legalább 5 éves szakmai tapasztalat. Amennyiben szándékában áll munkavállalóját elindítani ezen a támogatott képzésen, kérem, keresse munkatársunkat az alábbi elérhetőségeken: Bővebb információ: Kendik Renáta szakképzési tanácsadó, Tel.: 62/554-250/133-as mellék E-mail: mesterkepzes@csmkik.hu

A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt „Dolgozva tanulj“ című TÁMOP2.3.4.B-13/1 pályázat „B“ komponense keretében a mestervizsgára jelentkezők létszámának figyelembevételével 2014. október 10-én a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pincér és szakács szakmákban szervezte meg a szerződéskötést, és indította el a képzést a 60 órás pedagógiai és vállalkozási ismeretek modulokkal. 2014. október 17-én további 4 szakmában szervezzük a szerződéskötést, a képzés indulását: autószerelő, autóelektronikai szerelő, cukrász, fodrász. A harmadik csoport várható indulása: 2014. november 21. A jelentkezési létszámok alapján a következő szakmákban van lehetőségünk képzést szervezni: hegesztő, szerkezetlakatos, kereskedő. A szórványjelentkezések tekintetében egyeztetés zajlik a szomszédos megyék kamarái között. Amennyiben a jelentkező vállalja, lehetőség van önköltségesen csatlakozni a beinduló képzésekhez: • Önkéntes kamarai tagok: 90 000 Ft+áfa+100 000 Ft. • nem önkéntes kamarai tagok részére: 90 000 Ft+áfa+140 000 Ft


14

Krónika – Aktuális

A Somogyi-könyvtár polcairól

Edua ölelése

Az őskortól 1910-ig foglalta össze a szegedi növénytermesztés és állattenyésztés történetét Szüts Mihály Szeged mezőgazdasága című könyvében. A kötet a Szegedi Dugonics Társaság által jutalmazott pályamunkaként látott napvilágot 1914-ben. A színes térképekkel, fotókkal és kimutatásokkal kiegészített monográfiát történelmi és művelődéstörténeti vonatkozások gazdagítják. „A sátorok közt is kivált a királyi sátor, mert ezeken a sikokon sokszor elidőzött a tragikus véget ért fiatal király, Kun László az ő kedves kunjai között, az általa nádorrá tett Mizsével. Valahol itt ölelték Edua, Kipcsek és Mandula, kiknek büvköréből nem tudott menekülni, kiket országa boldogságánál is jobban szeretett. Itt e halmok között szeretkezett s élte vidám napjait. Itt a sikon zajlott le tragikuma, midőn sátorában a 28 éves ifju királyt Árbocz, Törtel és Kemencse élte virágjában meggyilkolták.” A tragikus szerelmi történet nem valamely szépirodalmi mű lapjain, hanem a Szeged mezőgazdasága című könyv állattenyésztésről szóló fejezetében olvasható. A kötet szerzője a szegedi születésű

Kamarai Futár

mellett még a napszámbéreket és a cséplőgéptulajdonosok névsorát is megtaláljuk. A mű alaposságára utal a források 25 tételből álló jegyzéke. A szerző többek között Vedres István, Dugonics András, Reizner János, Kulinyi Zsigmond, Szmollény Nándor, Kiss Ferenc munkáiból merített. A könyv korántsem száraz olvasmány. A tárgyszerű le„Huspénztár feldolgozó telepe” (a közvágóhídról szóló fejezetben) írásokat helyenként korabeli Szüts Mihály mezőgazdasági író, a és az amerikai kivándorlás össze- vonatkozású művelődéstörténeti bekezdések, legendák, törtédebreceni gazdasági intézet tanára függéseit is. majd igazgatója. Külön értékessé teszi hét színes netek színesítik. Olvashatunk a A könyv a Szegedi Dugonics-Tár- térképe: külterületi, talaj-, birtokel- török időkből Tóth Mihály balul saság által jutalmazott pályamun- osztási, művelési ágak szerinti tér- sikerült várostromáról, a magyar kaként jelent meg 1914-ben. képek, kapitányságok, dűlők, lege- menyecskék szoknyája körül A 465 oldalas monográfia rész- lők, valamint az „állategészségügy sündörgő Hóbiárt basa agyonletes áttekintését adja a Szeged és gazdasági tudósitói körzetek veréséről is. De Szüts Mihály még személyes, környéki növénytermesztés, ál- térképe”. A 32 fényképfölvételen lattartás, erdészet történetének többek között tanyaházak és tanyai szinte lírai hangú leírással is megaz ősidőktől 1910-ig. Kitér a trá- iskolák, röszkei paprikatermesztők, ajándékozza olvasóját. Kunhalom gyakihasználás és a föld termő- rókusi aklok, a királyhalmi erdőőri múltjának és szépségének ecseteerejének fönntartása, valamint szakiskola, s „a város magyar bikái” lésekor a kora reggeli napsütésben előlép a messzi tanyai iskolába a gazdálkodásra épülő iparágak is láthatók. bemutatására, közli a földbirtokok Az egyes fejezetek végén álló igyekvő legényke, akinek tanító tőkeértékét, ismerteti a földbérleti kimutatások táblázataiban a terme- bácsija talán éppen Kun Lászlóról viszonyokat, de megemlíti még a lési eredmények, területi leírások, mesél majd. Ny. P. „földéhség”, az agrárszocializmus birtokstatisztikák, terményárak

Szerényebb világgazdasági, de jobb hazai növekedést jelez az IMF A Nemzetközi Valutaalap (IMF) idén már harmadik alkalommal csökkentette a világgazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozását. Kihangsúlyozták a geopolitika feszültségek kockázatait, valamint azt, hogy a piacok jelenleg alulárazzák a fejlett piacok eltérő monetáris politikájának kockázatait, ezért úgy vélik, a FED jövő év közepére várható első kamatemelése hirtelen fordulatot hozhat a pénzpiaci eszközök értékelésében. A szakértők ismételten felhívták a figyelmet a strukturális reformok végrehajtásának fontosságára. A magyar gazdasági kilátásokat illetően optimista az IMF. A világgazdasági növekedés az idei évben 3,3% lehet, ami elmarad a j ú l i u sba n közölt 3,4%tól, a 2015-re korábban várt

4%-os bővülést pedig 3,8%-ra csökkentette az IMF. Az amerikai gazdaság fellendülése támogató, azonban kiemelték az eurózóna nagyobb tagállamainak gyengélkedését, emellett gyengébb japán és brazil gazdasági teljesítménnyel számolnak a friss World Economic Outlook c. kiadványukban. Idén 2,2%-os átlagos növekedést várnak az Egyesült Államokban (előző: 1,7%), jövőre is magasabb, 3,1%-os bővülést jeleznek előre a világ legnagyobb gazdaságában (előző: 3%). Az eurózóna az idei 0,8%-os növekedést követően jövőre 1,3%-os növekedést érhet el, alacsonyabbat, mint júliusban vártak (1,5%). Az IMF szerint, ha az inflációs várakozások nem emelkednek, az EKB-nak többet kell tennie a defláció elkerülése érdekében. 30%-os valószínűséget adnak arra, hogy az eurózónában defláció lesz, és 40% a valószínűsége, hogy az eurózóna gazdasága

ismét recesszióba fordul. A japán növekedési előrejelzést is visszavették, jövőre a korábbi 1,1% helyett csak 0,8%-os bővülést várnak. A kínai előrejelzés alig változott, 2014-ben 7,4%os, 2015-ben 7,1%-os növekedést várnak. A feltörekvő országok potenciális növekedését már 1,5 százalékponttal gyengébbnek látják a szakértők, mint 2011-ben. Itt leginkább a brazil kilátásokat rontották, idén 1,3% helyett csak 0,3%-os növekedést várnak, jövőre pedig 2% helyett 1,4%-os bővülést. Magyarország esetében az idei évre 2,8%-os növekedést várnak (előző: 2%) és 2015-re is a korábbinál (1,7%) magasabb, 2,3%-os bővülést vetítenek előre, s jelezték, a prognózisokba az esetleges fiskális és monetáris szigorításokat is számításba vették. Az infláció esetében az idénre várt 0,3% után 2015-re 2,3%-os áremelkedés szerepel a friss előrejelzésben.


2014. november

15

EU-rópa

Vállalkozók Európai Parlamentje - 45 ország 750 résztvevő

Vállalkozóké volt a szó Brüsszelben A Vállalkozók Európai Parlamentje a leginteraktívabb uniós szintű rendezvény a szakpolitikai döntéshozók és az üzleti világ közötti párbeszéd jegyében. (Richard Weber, az EUROCHAMBRES elnöke) Nemzetköziesítés, szakképzés, pénzügy és energia volt a Vállalkozók Európai Parlamentjének (EPE) 2014. évi témája. Negyedik alkalommal ült össze október 16-án a Vállalkozók Európai Parlamentje (European Parliament of Enterprises) Brüsszelben. Az EUROCHAMBRES (Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége) a nemzeti kamarai hálózattal szoros együttműködésben 2008-tól kezdődően kétévente szervezi meg a plenáris ülést. Kamaránk képviseletében Palotás Sándor elnökségi tag, a Déli-Farm Kft. tulajdonos-ügyvezetője vett részt. A 45 európai országból érkezett több mint 750 résztvevő lehetőséget kapott arra, hogy egy napra az Európai Parlament „tagjaként” az Európai Unió döntéshozóival és szakpolitikusaival találkozva érdemi vitát folytasson, az országuk vállalkozásait érintő fontos kérdéseket fogalmazzon meg, valamint a legfontosabb témákban szavazhasson, amelyek az Európai Uniót és más európai országok vállalkozásait aktuálisan érintik. Hazánkat 19 vállalkozóból álló delegáció képviselte, ahol Gaál József, az MKIK alelnöke is felszólalt. Ebben az évben a négy legfontosabb téma a nemzetköziesítés, a szakképzés, a pénzügy és az energia volt, melyről konzultáltak és döntöttek a vállalkozások. A szavazások végeredményéről az október 23-ai Európai Tanácson ülésező állam- és kormányfők is tájékoztatást kapnak.

A magyar vállalkozói delegáció tagjai, balról a második a szegedi Palotás Sándor. lok körében, a vállalkozók ugyanakkor mégis nehezen találnak jól képzett munkaerőt. Az ennek kapcsán fölmerült kérdésekben a parlamentben helyet foglalók elsöprő többséggel egyetértettek. Támogatták, hogy szükség van tagállami reformok végrehajtására a munkaalapú tanulás lehetőségének biztosítása érdekében, hasznos lenne egy uniós szintű páneurópai mobilitási program munkakeresők számára a fiatal munkanélküliség felszámolása érdekében. Több intézkedést kell hozni EU-szinten a gyakorlati képzési rendszer megerősítésére a tagállamokban, és az uniónak ösztönöznie kell az akadémiai oktatás és a szakképzés közötti jobb egyensúlyt.

Nemzetköziesítés A nemzetköziesítés kapcsán a résztvevők egyetértettek abban, hogy az EU belső piaca nem eléggé integrált ahhoz, hogy a vállalkozások szabadon működjenek. A vállalkozók döntésükkel ugyanakkor támogatták, hogy az EU és harmadik országok közötti, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal történő szabadkereskedelmi tárgyalásoknak magukban kell foglalnia a társadalmi, környezeti és etikai szabványokat is az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében. A többség véleménye szerint az EU–USA szabadkereskedelmi megállapodás előnyös lehet az uniós cégek számára. Mindenképpen szükséges viszont egy erősebb európai gazdasági diplomácia a közös gazdasági érdekek védelmére a globális piacokon. A vállalkozók szorgalmazták, hogy az EU-nak erősebben kellene védenie iparát a kereskedelmi torzulással, a tisztességtelen versennyel szemben.

Pénzügy A pénzügyi szekció foglalkozott a pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás lehetőségeiről, mely a 2008-as pénzügyi válság óta még komolyabb problémává vált és gazdasági visszaesést hozott. Európai szinten is egyre inkább problémát jelent a késedelmes fizetés mind a közszférában, mind a cégek között. A tanácskozáson részt vevő vállalkozók 4/5-e úgy vélte, hogy a nemzeti kormányok nem tesznek eleget annak érdekében, hogy megoldják a késedelmes fizetések problémáját. Az e témában meghozott intézkedések nem hozták meg a kellő eredményt, ezért az EUROCHAMBERS és az egész nemzetközi kamarai hálózat csalódottságának adott hangot. A vállalkozások úgy vélik, hogy a tagállamoknak elkötelezettséget kellene vállalniuk egy közös EU–Kkv garanciaeszköz létrehozásában. A többségi vélemény, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés nehezebbé válásának oka a bankszektorra kivetett szabályozási költségek megszigorítása. Arra a kérdésre, hogy az adórendszereknek rugalmasabbnak kellene-e lenniük a sajáttőke-beruházásra nézve, egyöntetű volt az igen válasz. A versenyképesség kapcsán erősebb volt az a vélemény, hogy az immateriális javak számszerűsítésének hiánya veszélyezteti az innovatív cégek versenyképességét és hitelhozzáférését.

Szakképzés A szakképzés kapcsán az Európai Unió egy súlyos problémára lett figyelmes, miszerint a tagállamokban a munkanélküliség eddig soha nem látott méreteket ölt, főképp a fiata-

Energia Végezetül a nemzetközi küldöttség foglalkozott az energiaszektort érintő aktuális kérdésekkel is. Egyetértettek abban, hogy az EU-nak csak akkor kellene az éghajlatváltozás

enyhítésére vonatkozó ambiciózus szakpolitikai intézkedéseket hoznia, hogy ha a többi nagy nemzetközi gazdaság is ehhez hasonló elkötelezettségeket tesz. A küldöttek úgy vélték, hogy az energia- és kibocsátás intenzív iparágak versenyképessége nem kap elegendő figyelmet az EU energia- és klímapolitikájában. Jelentős többségű támogatást kapott az a téma, hogvy a belső energiapiacot minél hamarabb ki kell teljesíteni. Az energiaintegráció és liberalizáció ugyan a 90-es évek második felében elkezdődött Európában, de még mindig nagyon töredezett és messze van a kiteljesedéstől. Szükségesnek vélték a küldöttek azt is, hogy az EU-nak és a tagállamoknak egy költséghatékonyabb stratégiát kellene kidolgozniuk a megújuló energia elterjedése érdekében, valamint egy rugalmasabb és innováció alapú megközelítést kellene megalkotniuk az energiahatékonyság ösztönzése érdekében. Találkozók Kísérő rendezvényként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara brüsszeli képviseletével együttműködésben a delegáció látogatást tett az Európai Parlamentben Pelczné Gáll Ildikó parlamenti alelnök asszonynál, valamint előző nap részt vett a Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub (BRÜMAG) kerekasztal-beszélgetésén. Ennek témája az Energiabiztonság az Európai Unióban – új stratégia az importfüggőség csökkentésére. A programnak a brüsszeli Balassi Intézet adott otthont. A beszélgetőtársak fő témájukban kifejtették, hogy a világ folyamatosan növekvő energiakereslete 2030-ra várhatóan 27%-kal fogja meghaladni a jelenlegi szintet. Az EU belső energiatermelése az elmúlt 20 év során közel egyötödével csökkent. Az EU jelenleg energiaszükségletének több mint 50%-át külső szállítóktól szerzi be. A közelmúlt politikai eseményei uniószerte aggodalmat keltettek az energiaellátás folyamatosságának és az árszintek stabilitásának biztosítása vonatkozásában. A belső energiapiac megvalósítása, a hiányzó összekötő infrastruktúrák kiépítése, a szállító országok és útvonalak diverzifikálása kulcsfontosságú feltételek az energiaellátási zavarok megelőzéséhez Európában. Számos kérdés merült föl hazai és EU-s szinten, melyek megválaszolása fontos a megoldások megtalálása érdekében. Összeállította: Palotás Sándor


16

Aktuális jogszabályváltozások A Magyar Közlöny 2014. évi 139. számában megjelent a 258/2014. (X. 10.) sz. korm.-rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) korm.-rendelet módosításáról. A Magyar Közlöny 2014. évi 133. számában megjelent a 246/2014. (IX. 29.) sz. korm.-rendelet az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól. A készpénzes fizetést is figyelik a NAV ellenőrei A feketegazdaság fehérítésének szándékával, és a gazdálkodók közötti kapcsolatok nyomon követhetőségére vezette be a jogalkotó azt a rendelkezést, amely szerint a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó egy naptári hónapban, egy szerződésre tekintettel legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást egy másik, ugyancsak pénzforgalmi számlanyitására kötelezett adózó részére Annak ellenére, hogy a jogszabály több mint másfél éve hatályba lépett, a NAV revizorai rendszeresen találkoznak ezzel kapcsolatos jogsértésekkel. A szóban forgó jogszabály nem kerülhető meg sem a szerződések „feldarabolásával”, sem a készpénzes kifizetés hónapok közötti megosztásával. A jogszabály megsértése súlyos bírsággal jár: a készpénzszolgáltatás 1,5 millió forintot meghaladó részének 20%-a, ráadásul a jogszabály nem kínál mérlegelési lehetőséget a adóhatóságnak. Így például egy 5 000 000 forintos számla készpénzes kifizetése után a bírság 700 000 forint, mind a készpénzzel fizető, mind az azt átvevő vállalkozás terhére. Forrás: NAV Sajtóközlemény

Kamaratörténeti kiállítás a Somogyi-könyvtárban

A kamara és a Somogyi-könyvtár együttműködésének eredményeként december 5-én – az előző évek hagyományának megfelelően – ismét kamaratörténeti kiállítás nyílik a könyvtárban. A látogatók ezúttal a közjogi kamara 20 éves múltjára tekinthetnek vissza, és a fodrászszakma írásos és tárgyi emlékeivel ismerkedhetnek meg. Az eseményről bővebben kamaránk honlapján olvashatnak.

Kamarai Futár

Mozaik A külpiacra lépés, mint projekt

Exportprojekt 5 lépésben A kis- és középvállalkozások hetéhez kapcsolódóan félnapos külgazdasági témájú workshopokat szervezett kamaránk a régió kkv-i számára szeptember 30. és október 9. között a Bács-Kiskun és Békés megyei kamarákkal közösen. Az esemény központi témája a piacra jutás volt, melyet több szempontból jártak körbe az előadók a résztvevőkkel. Az előadások közül a külpiacra jutást megelőző folyamatokról olvashatnak most egy kis összefoglalót öt lépésben. Egy adott célpiacon a kitűzött exportcél megvalósításáig vezető utat projektnek tekintjük. A projektszemlélet előnye, hogy a folyamat könnyebben tervezhető, áttekinthető és értékelhető. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az exportprojekt lépéseihez kapcsolódó feladatokat. A hazai piacon évek óta sikeresen működő, megfelelő vállalkozásfejlesztési tapasztalattal rendelkező cégek minden bizonnyal a nemzetközi piacokon is versenyképesek lehetnek. Az exportképes, ám kezdő exportőröknek azonban nem könnyű átlátniuk és rendszerezniük a rájuk váró feladatokat – pedig a külpiacokra csak jól felkészülten érdemes kilépniük. Az exportprojektet a könnyebb áttekinthetőség érdekében öt alapvető lépésre bontottuk: Elemzés A SW(OT)-analízis alapján a projekt kivitelezését támogató belső tényezőket – az erősségeket és a gyengeségeket/fejlesztendő területeket – vizsgáljuk. Célunk, hogy felismerjük, melyek azok a belső szervezeti erősségek, amelyekre építeni lehet, és melyek azok a

gyengeségek, amelyeket fejleszteni kell. Nem általános elemzést végzünk, hanem az adott exportcél elérésére koncentrálunk. Piackutatás Az (SW)OTanalízis alapján a tervezett exportprojektet befolyásoló külső tényezőket tekintjük át. Célunk, hogy felismerjük, melyek azok a külső lehetőségek, amelyek támogathatják a cég exportcéljai­ nak elérését, és melyek azok a kockázatok, amelyeket menedzselni kell. Azt is meghatározzuk, milyen külső információk segítik az elemzés elvégzését. Minél több releváns információt gyűjtünk össze, annál pontosabban meghatározhatjuk a feladatokat. Exportstratégia Az összegyűjtött információk alapján meghatározzuk az exportcélokat, a célok eléréséhez szükséges politikát és terveket. Összeállítjuk az írásos exportstratégiát. Az exportstratégia olyan menedzsment eszköz, amely támogatja a döntéshozatalt, és amit a folyamatosan változó feltételeknek és piaci viszonyoknak megfelelően időről időre módosítani kell. Exportterv Részletezzük az exportstratégia végrehajtásához szükséges cselekvési tervet. A konkrét fel-

adatok kivitelezésére fókuszálunk: meghatározzuk és ütemezzük az egyes lépéseket, költségvetést és felelősöket rendelünk hozzájuk. Export Az exportprojekt végrehajtása következik, egészen a sikeres piacra lépésig. A projektet akkor zárjuk le, amikor az adott célpiachoz kapcsolódó exporttevékenység sikeresen részévé vált a cég operatív működésének. Az exportpiaci gyakorlat jelenti majd az igazi visszacsatolást, megmutatja, men�nyiben kell majd módosítanunk a stratégiánkat és a terveinket. Exportkalauz.hu – Sok sikert kívánunk a külpiacra lépéshez! Az előadások prezentációit megtekinthetik a következő linken: http://www.csmkik.hu/hu/ csmkik/egyeb-anyagok/kulgazdasagi-workshopok-3031

Bemutatkozók az ipari klubban A kamara ipari klubjának szeptemberi 29-i összejövetelén előbb bemutatkozott a jó ötletekkel rendelkező és tenni akaró fiatalokat felkaroló IGEN - Innovatív Generáció Egyesület, majd kamaránk egyik tagja, az ALU-PROFIL Kft. osztotta meg tapasztalatait a jelenlévőkkel arról, hogy élték túl a válságot, míg az ATEKNEA Kft. munkatársa a Horizont 2020 pályázatokról tartott tájékoztatást. Kamaránk honlapján www.csmkik.hu oldalon

bővebb információ olvasható a H2020 gyakorlati kérdésekről. A következő foglalkozását november végére tervezi az ipari klub.


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.