Neves személyiségek
A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara elnökei: 1890–1892 Lillin Károly 1892–1898 Gál Ferenc 1898–1917 Szarvady Lajos 1918–1934 Wimmer Fülöp 1934–1938 Vértes Miksa 1938–1949 Rainer Ferenc
Alelnökei:
A Kamara neves tisztviselői:
Weiner Miksa, Rainer Ferenc, Rainer Károly, Wimmer Fülöp, Pálfy Dániel, Ottovay Károly, Körmendy Mátyás, Vértes Miksa, Grósz Marcel és Pongrácz Albert
Kulinyi Zsigmond titkár (1890–1905) Bakay Nándor másodtitkár (1890–1902) Perjéssy Károly titkár (1905–1913) Tonelli Sándor titkár (1913–1923) Cserzy Mihály titkár 1932-től, ügyvezető titkár 1947-től
Kulinyi Zsigmond Nyilasy Sándor festménye
Lillin Károly (Ó-Arad, 1836. – Szeged, 1892. január 20.)
I
skoláit valószínűleg Aradon végezte. Szegeden 1861ben találkozunk először nevével, amikor feleségül veszi november 13-án Felmayer Emíliát. 1866-ban kékfestő mesterként említik, 1867-ben gyáros, a Szeged Csongrádi Takarékpénztár igazgatósági választmányi tagja. A Felsővárosi Kaszinó tagja. 1876-ban adakozik az árvízvédelemre. 1890ben bankár, kereskedelmi iskolai bizottsági elnök. 1890– 1892-ig a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara és a Szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület (Lloyd) elnöke.
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Kulinyi Zsigmond (Szentes, 1854. március 29. – Szeged, 1905. június 6.) újságíró, lapszerkesztő
A
pja Kulinyi Ernő újságíró volt. Jogi tanulmányokat folytatott a budapesti, majd a bécsi egyetemen, de ő is az újságírást választotta. 1873 és 1876 között a Szegedi Híradó munkatársa volt. Közben 1874-ben megalapította az Alföldi Iparlapot (Gelléri Mórral együtt). 1878-tól a Szegedi Napló főmunkatársa, majd 1884-től felelős szerkesztője volt. 1891-től a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara titkáraként dolgozott. Közéleti tevékenységéhez tartozik, hogy ő volt a Vidéki Hírlapírók Egyesületének alapítója és elnöke. Számos közgazdasági témájú írást publikált.
Neves személyiségek Bakay Nándor (Újszeged, 1833. október 15. – Szeged, 1902. január 23.)
Cserzy Mihály (Szeged, 1899. március 12. – Budapest, 1965. november 27.)
N
T
épiskoláit Újszegeden, középiskoláit a szegedi piarista főgimnáziumban végezte. Szakmát apja kötélgyártó műhelyében tanulta. Az 1848–49-es szabadságharc idején otthonról megszökve beállt honvédnek. Megsebesült. Hazatérve folytatta tanulmányait, és atyja műhelyében 1851ben szabadult fel. Mint segéd, hat évi külföldi vándorútra indult. Szegeden 1859-ben remekel, s atyja műhelyében dolgozik tovább, amelyet annak halála után átvesz. Később bekapcsolódik Szeged köz- és társadalmi életébe. Szóval és írásban küzd az iparosság érdekeiért. Üzemét európai szintre fejleszti és készítményei bejárják a világot. A Szegedi Országos Ipari Kiállítás szervezője és kiállítója. Országgyűlési képviselő. Részt vesz Szeged város árvíz utáni rekonstrukciós munkálataiban. A szegedi régi Takács utca ma nevét viseli. Élete vége felé, miután az 1879-es árvíz vállalatait tönkre tette, elszegényedik, majd a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara másodtitkáraként dolgozik.
Bakay Nándor
isztviselő. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. 1917-ben érettségizett. A Szegedi Munkaadók Szövetségének titkára, majd a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara fogalmazója, segédtitkára, 1932-től pedig titkára, majd ügyvezető titkára (1947). A Széchenyi téren lakott, majd 1950 táján (valószínűleg, a Kamarák megszüntetése miatt) Budapestre költözött. Szegedről „Útmutató és telefonkönyv” című kötete jelent meg társszerzőségben 1927-ben.
Cserzy Mihály
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Ottovay Károly (Szeged, 1870. január 3. – Szeged, 1953.)
A
tyja Károly vaskereskedő. Iskoláit Szegeden végezte és a gimnázium alsó osztályait a piaristáknál. Majd kereskedőnek képezte ki magát. 1901-ben Szeged történetében vaskereskedőként találkozhatunk a nevével. Üzletét a Tisza Lajos körúton tartotta fenn, ahol lakott is. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. A Kereskedők Szövetkezetének elnöke. 1922–1926 között a Kereskedelmi Kamara alelnöke, osztályelnöke. 1924-ben a Délmagyarországi Lapkiadó Vállalat Rt. elnöke. 1932-ben országgyűlési pótképviselő. 1942-ben részvénytársasági igazgató és szegedi, Klebelsberg-telepi háztulajdonos. A „Szeged” Szabadkőműves Páholy tagja volt.
Neves személyiségek Gál Ferenc (Gyertyámos, 1824. július 22. – Szeged, 1898. május 31.)
A
család neve eredetileg Gall volt. 1842–1850 között a fővárosi Valero J. Antal selyemgyárban dolgozott különböző beosztásban. Az utolsó két évben igazgatóként. Majd Szegedre jön. Belép a Szabadalmazott Kereskedelmi Testületbe, melynek később pénztárosa lesz. Rövidárú kereskedést nyit, amit sógorával együtt „Gál és Madár” címen üzemeltet, 1855-ben a megyei bírósághoz ülnökké nevezik ki. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, választmányi tagja, majd igazgatója. Az 1879-es árvíz alkalmával tanúsított magatartásáért kormányelismerésben részesült. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara alapítóinak egyike, majd elnöke 1892-től 1898-ig. Számos vállalat alapítója, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagja, elnöke, királyi tanácsos.
Brauswetter jános műórás védjegye
Gál Ferenc
Wimmer Fülöp (Tejfalu,1854. május 28. – Szeged, 1934. május 13.)
Rainer Ferenc (Szeged, 1883. július 7. – Szeged, 1972 után)
I
I
skoláit Budapesten végezete, ahol a kereskedelmi akadémiát is látogatta, majd Szegeden telepedett le, 1884-től a Szegedi Kenderfonógyár igazgatója. 1914. május 16-tól 1918. jan. 18-ig a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, és Kereskedelmi Osztályának elnöke. 1918. január 1-től 1934. május 15-ig elnöke. Adakozik a Somogyi Könyvtár könyvvásárlási alapjára. 1919-ben eljár a francia megszálló csapatok parancsnoka előtt a tanácsköztársaság rendeleteinek hatálytalanítása érdekében. A Magyar Textil és Textilvegyészeti Gyárosok Országos Egyesületének igazgatósági tagja. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Szakíró. Negyven évi szolgálat után ment nyugdíjba. A vállalatnak továbbra is alelnöke. Időskori balesete miatt bottal kényszerült közlekedni.
Wimmer Fülöp
skoláit Szegeden végezte. Felsőipari iskoláit Budapesten látogatta. Kereskedelmi pályára lép és 1908-ban átveszi atyja gyára vezetését, amely kezdve Rainer Károly és Fia néven szerepel. 1914-ben az 5. honvéd gyalogezrednél katonai szolgálatot teljesít. 1922-ben Szegeden a Fodor u. 9. sz. alatt lakik. 1929ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, asztalosáru gyáros. Ismereteit Budapesten, Bécsben, Németországban tökéletesítette és gyárát gőzerőre rendezte be. A Szegedi Ipartestületnek, a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (1938–1948), számos üzemi kitüntetés tulajdonosa.
Rainer Ferenc
A Gál testvérek védjegye
Auer József műórás számlalevele 1875-ből
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
A Pálfy gépműhely és egy helyi gépszivattyú
Neves személyiségek Weiner Miksa (Szeged, 1848. – Szeged, 1922. szeptember 7.)
Tonelli Sándor Nógrádverőce, 1882. január 2. – Budapest, 1950. július 19.)
A
tyja Pál, MÁV ellenőr, állomásfőnök. Iskoláit Nagykőrösön járta, majd az ott szerzett érettségi után a budapesti tudományegyetem jogi karára írattkozott be és 1905-ben szerzett jogi doktorátust. Újságíró lett Budapesten.
tyja kereskedő, iskoláit Szegeden végezte. 1874-ben a Zsidó Hitközség elöljárója volt. Terménykereskedőként ismert. Részt vett az árvízvédelemben 1879-ben, és ezért belügyminiszteri elismerésben részesült. A re-
A
Tonelli Sándor
1908-ban elhelyezkedett az Országos Iparegyesületnél tisztviselőként, ahol előrehaladva másodtitkár, majd titkár lett 1912-ig. 1913-ban a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara hívta meg titkárául, ahol 1941-ig teljesített szolgálatot és főtitkárként ment nyugalomba. 1914-től 1918-ig a világháborúban a 31. tábori vadászzászlóaljnál szolgált. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi póttagja. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara 50 éves történetét írta meg és tette közzé 1940-ben Szegeden. Nagy könyvtára volt, melynek jelentékeny részét a Somogyi-könyvtár kapta meg. Tagja volt a szegedi Árpád szabadkőműves páholynak. Alelnöke, majd elnöke a Dugonics Társaságnak. Vörösmarty u. 3. sz. alatt lakott. Nyugdíjba vonulása alkalmával kormánytanácsosi címet kapott. Házasságot kötött Kabath Natáliával 1912 körül. Két gyermeke született: Sándor és Miklós.
konstrukciós munkálatokban való részvétel miatt királyi elismerést kapott. 1891-ben a Lloyd Társulat igazgatósági tagja. 1890-től 1922-ig a Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke és kereskedelmi osztályának elnöke. 1899-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó választmányi tagja. 1900-1911-között a színügyi bizottsági tag a városnál. 1899-ben a Ferenc József Rend lovagja lesz. A Szegedi Közúti Vaspálya Rt. Igazgatóságának alelnöke, később elnöke. Jó barátja Kállay Albertnek és Pillich Kálmánnak.
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
A Pálfy testvérek paprika malma, hirdetés
Pálfy Dániel (Szeged, 1871. január 15. – Szeged, 1928. március 4.)
A
pja paprikagyáros Szatymazon és vasöntöde tulajdonos Szegeden. Ipari pályára készült és a Ganz-gyárban lett lakatossegéd. Budapesti tanulmányai után átveszi atyja vasöntödéjét Szegeden, és azt gyári üzemmé fejleszti ki. 1903-1928 között a Szegedi Ipartestület elnöke, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara osztályelnöke, majd alelnöke is. 1919ben a szegedi kormány kereskedelmi államtitkára. Kiterjedt földbirtoka volt Szeged-Alsóvároson. 1923-ban magyar királyi kormányfőtanácsos.
Pálfy Dániel
Klauzál Gábor Barabás Miklós festménye
Kamaratörténet 1811
1848
1861–1867
A franciák rendeletére megalakult a fiumei kamara (1814-ig állt fenn), ez jelentette a kamarai intézmény első nyomait a magyar ipar és kereskedelem történetében.
Klauzál Gábor, az első magyar kereskedelemügyi miniszter foglalkozott ugyan a kamarák szervezési kérdéseivel, terveinek megvalósítása azonban ismeretlen okokból meghiúsult.
A kamarák folyamatosan magyarosodtak, és számuk tovább gyarapodott.
A vasúti híd teherpróbája 1858. november 27-én
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Kamaratörténet 1890. február 10. A szegedi kamara létesítését Baross Gábor rendelte el.
Baross Gábor
kállay Albert
1890. szeptember 7. Alakuló közgyűlés Kállay Albert miniszteri biztos elnöklete alatt. Közfelkiáltással választották meg elnökké Lillin Károly kékfestő-mestert, alelnökké pedig Weiner Miksa gabonakereskedőt és Rainer Ferenc asztalosmestert.
1897 szeptemberéig A kamara első éveit a Szegedi Kereskedelmi Iparbank Klauzál téri házrészében élte.
1897 Átadták a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara új épületét, amit manapság Bartók Béla Művelődési Központként ismerünk.
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Kamaratörténet 1921 A kamara működési területe Békés és Csanád vármegyére, valamint a Torontálból itt maradt részekre és Csongrádra terjedt ki az I. világháborút követően. Lassan megkezdődött a háború alatt megszakadt külföldi összeköttetések kiépítése, mellyel a kamara elsősorban az exportáló vállalatok érdekeit kívánta szolgálni.
1934. december A szegedi kamara kezdeményezte az egész országra kiterjedő plakátkiállítást a szegedi kultúrpalotában, ahol ezernél több plakát és reklám céljára bemutatkozó nyomtatvány került bemutatásra.
1936 Az ipartestület felépítette az Iparcsarnokot, az itteni ipari termékek folyamatos propagálására.
1940 Feloszlatták a kamarák önkormányzatát.
1944 A kamarák működését felfüggeszti a Szálasi-kormány.
1945 Újjáalakultak a kereskedelmi és iparkamarák, jelentős szerepet játszanak az ország újjáépítésében.
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Kamaratörténet 1948
2000
2002
Államosítják a kamarát is, elveszik a vagyonát, megszüntetik az önkormányzatát.
Az önkéntes tagság váltja fel a kötelező tagságot, és a kézműves kamara beolvad a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarába.
Bevezetik a Széchenyi Kártyát, melynek folyamatosan bővülő konstrukciói azóta is igényelhetők a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál.
1990 Megalakult a Dél-Alföldi Kereskedelmi és Iparkamara.
2005. március Megnyitotta kapuit az új Kamarai Székház Szegeden, a Párizsi körúton. Az épület több száz fős szakmai rendezvény, üzleti találkozók lebonyolítására is alkalmas.
2012 Bevezették a kötelező kamarai nyilvántartást, melynek életbe lépésekor az 1500 önkéntes taggal, és több mint 25 ezer regisztrált vállalkozással tartotta a kapcsolatot a Kamara. A Kamarai Székház Szeged, Párizsi körút 1994 Megalakult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, és még ugyanebben az évben, november 4-én megalakult a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is.
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Szegedi Állami Felsőkereskedelmi Iskola A kép a XIX. század végén készült, az épületben ma a Szegedi Szakképzési Centrum Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája működik.
Szakképzés
A Szegedi Állami Felső Ipariskola Az intézet az 1908–1909. tanévben nyílt meg és 1894-től mint fa- és fémipari szakiskola működött. Ma a Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Szakképző Iskolájaként ismerjük.
A Gróf Klebelsberg Kunó Gazdasági Népiskola Szatymaz az 1930-as évek második felében.
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Szakképzés
Bemutatóterem, 1929 Bár nem kamarai berkeken belül, de a szegedieket ehhez hasonló létesítményekben tanították a modern elektromos és gázberendezések használatára. A képen a szegedi Légszer és Villanytelep bemutatóterme látható 1929-ben.
Szakmunkásképzés A Kamara már a régi időkben is részt vett az oktatás szervezésében. Erről tanúskodik a Délmagyarország 1943-as cikke is.
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Szakképzés
Tanonc és Mester Két felvétel: a múlt századból és 2015-ből.
A
nemrégiben újra felállított mesterképzés a felnőttképzési rendszer eleme, amely a szakmunkás végzettséggel rendelkező munkavállalók számára előrelépési lehetőséget, szakmai és erkölcsi értéket biztosít, és ezzel az iskolarendszerű szakmai képzés vonzerejének fenntartásához is hozzájárul. A mesterképzés célja a tevékenység magas színvonalon való művelésén kívül a rendszerrel szemben támasztott elvárás, a tisztességes vállalkozások tekintélyének visszaállítása, megőrzése, valamint az, hogy nyújtson minőségi és etikai garanciát a megrendelőnek. Továbbá rangot ad a mester cím viselőjének, hozzájárul az utánpótlás színvonalas szakmai és morális neveléséhez, megőrzi és építi a jó hagyományokat. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránk fő törekvése, hogy a mestervizsga mind a közvélemény mind pedig a vállalkozói társadalom értékrendjében a tényleges
Mesterlevél 1944-ből és napjainkból
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
jelentőségével arányos megítélés alá essék. Az elmúlt időszakban mások mellett autószerelő, autóelektronikai műszerész, pincér, cukrász, fodrász, kozmetikus és szakács szakemberek tettek sikeres mestervizsgát megyénkben.
Szakképzés
A Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. márciusi ülése
A
2012. október 1-jén alakult meg a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökletével a Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság, mint a szakképzés fejlesztése és a munkaerőpiaci igények érvényesítése céljából létrehozott konzultációs, véleményező, javaslattevő és tanácsadó megyei testület. Hatásköre kiterjed minden olyan kérdéskörre, amely befolyásolja a megye szakképzésének alakulását. A beiskolázás arányaira és irányaira, valamint a hiány szakképesítésekre vonatkozóan javaslattételi jogkörrel rendelkezik. Javaslata alapját képezi a kormány szakmaszerkezeti döntésének.
A Kamara minden évben több mint 500 diákot visz el a fővárosi Szakma Sztár Fesztiválra, ahol tapasztalatokat szerezhetnek, mielőtt döntenének, melyik iskolát választják.
Az idei Szakma Kiváló Tanulója Verseny és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny legjobb Csongrád megyei versenyzői a Kamara 2015. májusi küldöttgyűlésén A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nagy hangsúlyt fektet a pályaorientációs tevékenységre is. A képek a Szent-Györgyi Albert Agórában készuültek a 2013-as Szakmák Színháza rendezvényen, ahol a pályaválasztás előtt álló diákok saját kezükkel próbálhatták ki a szakmákat.
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Üzemlátogatáson a tanulók
Finanszírozás A Szegedi Kereskedelmi és Iparbank épülete Klauzál tér, XIX. század vége. Ez az építmény volt a kamara első, igaz csak ideiglenes székhelye.
A Széchenyi Kártya Program A Széchenyi Kártya Program hat konstrukciójának ügyintézése a vállalkozások forráshoz jutását segíti.
Sikersztorik A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Kamarai Üzleti Alapokra kiírt pályázatokkal is segíti a megye vállalkozásait.
Országjáró rendezvénysorozat A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara azon dolgozik, hogy segítsen megtalálni a vállalkozók számára a lehető legjobb pénzügyi megoldásokat. Ennek fórumai a tájékoztató rendezvények is.
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Finanszírozás
xxi. század A finaszírozás megjelenési formái napjainkban
Újságcikk 1913-ból A Szegedi Takarék és Hitel Részvénytársaság beszámolója a Délmagyarország 1913. február 18-i számában.
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Enterprise Europe Network A megbízható üzleti kapcsolatok kialakítását segíti a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában az Enterprise Europe Network szegedi regionális irodájának tevékenysége is. A szervezet az Európai Unió egyetlen és egyben a világ legnagyobb üzletfejlesztési hálózata, 600 üzletfejlesztéssel foglalkozó szervezetet fog össze, több mint 60 országban, a világ öt kontinensén.
Üzletfejlesztés
Online adatbázis Az üzleti élet biztonságát szolgálja a kamarai online adatbázis, amelyben a vállalkozások információkat szerezhetnek a velük kapcsoltba kerülő cégekről. Ez a Kamarai Futár egyik 2014-es számában megjelentek szerint hamarosan újabb lehetőségekkel bővül.
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Regisztrációs rendszer A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keresőrendszerébe minden rendezett regisztrációval rendelkező vállalkozás bekerül. Ez lehet a megbízható partnerkeresés első lépcsőfoka.
Az üzleti forgalom biztonsága
ProblÉmamegoldás A Kamara mellett működő Csongrád Megyei Békéltető Testület a fogyasztói jogviták rendezésében segít ügyfeleinek.
Szabad vasárnap A Kamara már fennállása óta állást foglalt minden jelentősebb, gazdasági életet befolyásoló változással kapcsolatban. Szinte 100 évre pontosan, 1917-ben is téma volt a vasárnapi zárva tartás.
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Állomásépítés Szeged határában az 1920-as években
A körtöltés építése Szegeden 1910-ben
Jelentős Megyei Fejlesztések
A Tisza partfala 2015-re teljesen megújult Mobilgáttal bővült a Tisza belvárosi partfala Szegeden.
A Szent István téri Víztorony 1905 körül
A Palánk bontása és a Klinikák építése 1930-ban
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Jelentős Megyei Fejlesztések
Munkások dolgoznak a közművek kiépítésén az 1930-as években Szegeden
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Jelentős Megyei Fejlesztések
1977-ben még nem ért össze… …a Bertalan Lajos híd, azaz az Újhíd a Tisza fölött Szegeden…
…1979-ben viszont már teherpróbát tartottak rajta.
A megye legújabb hídja A Móra Ferenc hidat 2011-ben adták át a forgalomnak. Az építményen halad át az M43-as autópálya forgalma.
Hódmezővásárhely megújulása Nem csak sétálóutcát építettek a hódmezővásárhelyi Dr. Rapcsák András utcán, hanem megújult a kulturális infrastruktúra, így például a Tornyai János Múzeum és a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ is.
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Épül a szegedi ELI lézeres kutatóközpont
Jelentős Megyei Fejlesztések
A beruházás hónapról hónapra óriási lépésekben halad előre.
Az EDF-Démász Szegedhez közeli biogázerőművét 2012-ben adták át
2015-től már Szerbia mellett Romániát is autópálya köti össze Csongrád megyével
2012-ben adták át a makói Hagymatikum Gyógyfürdőt
Elkészült Szeged új, 265 ágyas klinikai központja
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
A Back Gőzmalom 1900-ban
Nagy megyei cégek régen és most
A Kenderfonógyár Szegeden 1907-ben
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Nagy megyei cégek régen és most Az első alföldi Kocsigyár Rt., Szeged
A Győry Kefegyár 1909-ben
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Lóvasút az elmúlt századból
Nagy megyei cégek régen és most
A
szegedi helyi tömegközlekedés történetében a Szegedi Közlekedési Kft. jogelődjei kiemelkedő szerepet játszottak. A vállalatot Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság néven jegyezték be 1885. március 26-án a kereskedelmi társascégek jegyzékébe, de a lóvasúti közlekedés már 1884. július 1-jével megindult. A lóvasút előtt 1857. március 1-jétől omnibuszok biztosították a közlekedést a pályaudvar, a városközpont és a fontosabb fogadók között.
Villamos motorkocsi 1908-ból
Napjaink motorkocsija Az SZKT új, PESA villamosait a szegedi igényeknek megfelelően tervezték és építették.
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Nagy megyei cégek régen és most
A
ContiTech Rubber Industrial Kft. elődje, a Szegedi Gumigyár építéséről olvashatunk a Délmagyarország 1962. szeptember 7-i számának címlapján.
Délmagyarország 1962. szeptember 7.
Gumigyári üzem 1984-ben és ma
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Nagy megyei cégek régen és most
A
Pick Szeged Zrt. öt telephellyel, saját üzletlánccal és Budapesten kereskedelmi központtal közel 2800 főnek biztosít stabil munkahelyet napjainkban. Története több mint 140 évvel ezelőtt indult. A vállalat a Pick Téliszalámiból évente közel 3 millió rudat ad el.
a legendás PICK Téliszalámi csomagolása
PICK Szeged Zrt. A vállalat Szabadkai úti telephelye a szalámiérlelő toronnyal…
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Szalámitöltés Így zajlott a művelet a hetvenes években…
Telefonközpont 1977-ben Szegeden
Nagy megyei cégek régen és most
Europe Match GmbH A németországi központú nemzetközi gyufagyár szegedi gyára napjainkban, a Délmagyarország felvételén.
Gyufagyári csomagoló az 1900-as évek elején
Vásárhelyi Porcelángyár Készül az Uniset étkészlet 1980-ban
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Nagy megyei cégek régen és most
A szentesi Hungerit Zrt. napjainkban…
A
szentesi baromfifeldolgozó 1922-ben kezdte meg működését. A szentesi központú HUNGERIT Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Zrt. jogelődje, a HUNGERIT Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Rt. 1997-ben alakult három, addig szoros együttműködésben dolgozó helyi cégből. A vállalat 63.000 tonna baromfit dolgoz fel évente.
…és jónéhány évtizeddel korábban!
125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara
Nagy megyei cégek régen és most
A
szentesi Legrand Zrt. története 1919-ben kezdődött, amikor az alapító Szalay István bejegyeztette vállalatát (Szalay Rt. Villamos Szerelési Anyagok Gyára) a fővárosban. 1948-ban államosítják, és szétválik a Villért és Kontakta. 1992-ben az akkor már KONTAVILL Zrt. néven működő vállalat aláírja a szerződést a francia Legrand Csoporttal. A Legrand Zrt. jelenleg 500 főt foglalkoztat.
2012-ben adták át a svájci központú Givaudan 130 millió eurós beruházással felépített új ízesítőanyag-gyárát Makón
A makói Váll-Ker Kft. évente több tízezer kandallót gyárt, a cég folyamatosan fejleszt, tavaly két új üzemcsarnokot is avattak
A kiállítás anyagát a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara anyaga mellett a Móra Ferenc Múzeum állományából, a Délmagyarország fotóiból és cikkeiből, a Hungerit Zrt., a Legrand Zrt., ContiTech Rubber Industrial Kft.,az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, az ELI-HU Nonprofit Kft, a Szegedi Közlekedési Kft. és a Pick Szeged Zrt. által felajánlott dokumentumokból állítottuk össze. A tárlat anyagát válogatta: Tóth István történész, főmuzeológus. Korrektúra: Füzesi Edina. Szerkesztette: Martonosi János. Grafikai munkálatok: Kiss Ferenc grafikus (E-vista Kft.).