Kamarai Futár 2015. október

» 125 éves a kamara (2–8. o.)

D

ww igit w. ális csm a kik n is .hu !

XXI. évfolyam 7. szám 2015. október

» Kkv-hét + Takarékosság hete (9. o.) » Szakmák az Agóra színpadán (10. o.) » Ipar és egyetem: össze kell adni a tudásokat! (11. o.) » Hét új pályázati lehetőség (12. o.) » Módosultak a fogyasztóvédelmi jogszabályok (13. o.) » Új irányok: Oroszország, FÁK, Balkán (14. o.)

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapja

» Közlekedési konferencia tizenhetedszer (16. o.)

125 éves a csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara

2

Krónika 1890–2015

Kamarai Futár

Köztéri kiállítással ünnepeltük a kamara fennállásának 125. évfordulóját Szabó Gábor, az egyetem rektora, Nemesi Pál, a kamara elnöke és dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna titkár a kiállítás megnyitóján.

Jogelődeit is figyelembe véve idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara.

A jubileum apropóján köztéri kiállítás nyílt a Reök-palota előtti téren. Az érdeklődők október 25-ig láthatják a 28 plakátból álló tárlatot.

A válogatás a kamara történetének legfontosabb pillanatai mellett nem feledkezik meg a megye gazdasági életének legfontosabb momentumairól és szereplőiről sem. A főként fotókból álló tárlat anyagát a kamara saját dokumentumain túl a Móra Ferenc Múzeum, a Délmagyarország napilap és a megyében működő cégektől kapott anyagok alkotják.

A kiállítás a megyei gazdasági élet bemutatása mellett ízelítőt ad az elmúlt több mint 100 év korhangulatából.

A kamara eszmeisége több mint kétszáz éves hagyományra tekint vissza Magyarországon, a célok napjainkban is hasonlók, mint akkor voltak – mondta köszöntőjében Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Akkoriban is az iparosok, kereskedők, kézművesek érdekeinek védelmét, az üzleti biztonság elősegítését, valamint a vállalkozások minél

eredményesebb működésének támogatását tartották legfontosabb feladataiknak. Manapság az egyik legjelentősebb kihívás a kis- és középvállalkozásoknak a hálózatfejlesztés, az együttműködő partnerek hozzájárulása egymás gazdasági sikereihez. Mindenkinek ad feladatot az innováció, melyben kulcskérdés, hogy az egyetem kutatás-fejlesztési eredményei milyen mértékben hasznosulnak a gazdaságban. A folyamatnak oda-vissza kell működnie, hiszen a gazdaság igényeinek, rendeléseinek is ugyanolyan intenzitással kell megjelennie a tudományos műhelyekben. Ehhez a kamara is minden támogatást megad! – hangsúlyozta az elnök.

Szabó Gábor, az egyetem rektora a kiállítást megnyitó beszédében szintén az egyetem és a vállalkozások együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. Erről a kapcsolatról árulkodnak a kiállított fotók is, amelyek például a tavaly átadott 265 ágyas új klinikai központot, a Szeged melletti biogáz erőművet, valamint az épülő lézeres központot (ELI) ábrázolják.

A rektor elmondta, a kamarához hasonlóan az universitas is állandó változásokon megy át, képes a folytonos megújulásra, és már rég nem nevezhető elefántcsonttoronynak.

K a ­m a ­r a i Fu ­t á r G a z d a s á g i i n f o r m á c i ó s é s ü z l e t i h a v i l a p . K i a d j a a C s o n g r á d M e g y e i Ke r e s k e d e l m i é s I p a r k a m a r a . S z e ge d , P á ­r i ­z s i k r t . 8 – 12 . Te l . : 62 / 55 4 -25 0 , f a x : 62 /4 2 6 - 1 49 . L e v é l c í m : 67 0 1 S z e ge d , P f. 5 2 4 . E - m a i l : i n f o @ c s m k i k . h u . F e ­l e l ő s k i a d ó : d r. Tr á s e r n é O l á h Z s u z s a n n a . F ő s z e r k e s z t ő : Ő r f i Fe r e n c . A s ze r ke s z t ő b i zo t t s á g t a g j a i : D o m o n ko s L á s z l ó, G u l y á s Tü n d e , Kö r m ö c z i E s z t e r, d r. Kő k u t i A t t i l a , d r. M a r t o n o s i I s t v á n , N e m e s i P á l , dr. Varga Antal, Palotás Sándor, Lászlóné Tanács Edina. Nyomás: E-press Nyomdaipari Kft., Szeged, Kossuth Lajos sgt. 72/B. Terjeszti a Lapcom Zr t. HU ISSN 1219-7289

2015. október

3

Krónika 1890–2015

125 éves a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A szegedi kamara létesítését Baross Gábor rendelte el 1890. február 10-én keletkezett leiratában, és ennek eredményeként, immár 125 éve, 1890. szeptember 7-én került sor a kamara alakuló közgyűlésére Kállay Albert miniszteri biztos elnöklete alatt. Ezen ünnepélyes napot azonban egy rendkívül hosszú folyamat előzte meg. A kereskedelmi és iparkamarák megalapításához nemcsak a törvényi háttér kialakulására, hanem társadalmi átalakulásra is szükség volt.

Előfeltétel a vállalkozói réteg kialakulása

A kamarai intézmény kialakulásának előfeltétele a liberalizált gazdasági viszonyok létrejötte, valamint ennek eredményeként egy polgári értelemben vett vállalkozói réteg kialakulása volt. Ezen feltételek elsőként a XVII. századi Franciaországban teljesültek, majd innen terjedtek el egész Nyugat-Európában. Az első kamarák érdekképviseleti testületekként jöttek létre, kezdetben szabad egyesülés útján, hogy a törvényhozással, a kormánnyal és a különböző hatóságokkal szemben képviseljék a kereskedelem és az ipar érdekeit.

Fiumében kezdődött

Magyarországon a kamarai intézmény első nyomai 1811-re nyúlnak vissza. A napóleoni háborúk idején a francia hadsereg megszállta a magyar koronához tartozó horvát tengerpartot is, és a franciák rendeletére alakult meg Fiuméban az első magyar kamara, amely 1814-ig, a franciák távozásáig működött.

Az igazán magyar kamarák létesítésére irányuló első kísérlethez Klauzál Gábor, az első magyar kereskedelemügyi miniszter neve köthető, aki 1848-ban foglalkozott ugyan a kamarák szervezési kérdéseivel, terveinek

1897-re felépült a szegedi kamara székháza.

megvalósítására azonban a szabadságharc bukása miatt nem kerülhetett sor.

A magyar kamarák alapítása így egy ideiglenes osztrák kamarai törvény alapján kezdődhetett meg 1850-ben, amikor is az osztrák kereskedelmi miniszter a magyar korona országának területén 11 kamara létesítését rendelte el (Pesten, Kassán, Pozsonyban, Sopronban, Temesváron, Debrecenben, Zágrábban, Eszé-

Csomagolás a gyufagyárban, az 1900-as évek elején.

ken, Fiuméban, Kolozsváron és Brassóban). A kamarához való tartozás ekkor kötelező volt minden iparosra és kereskedőre vonatkozóan, a kamarák jövedelmüket a közadók módjára beszedett illetékekből nyerték. A kamarát tulajdonképpen a kerületbe tartozó iparosok és kereskedők által választott tagok, a tanácsosok alkották, akiket ipari és kereskedelmi osztályba soroltak. 

4

Krónika 1890–2015

Kamarai Futár A tárcavezető 1889. november 5-ére általános kamarai értekezletet hívott össze a minisztériumban. Ekkor jelentették be, hogy a már meglévő és működő kamarák mellett öt új kamarát állítanak fel Szeged, Győr, Besztercebánya, Nagyvárad és Marosvásárhely székhelyekkel. Az értekezletet követően a szegedi kamara létesítése gyors léptekkel haladt előre. Hivatalosan 1890. február 10-i keltezéssel érkezett Szegedre a miniszter leirata, amelyben elrendelte a szegedi kamara létesítését. A kamara hatásköre ebben az időben Csongrád és Bács-Bodrog vármegyékre, valamint Szeged, Hódmezővásárhely, Baja, Szabadka, Újvidék és Zombor szabad királyi városokra terjedt ki. Leiratában Baross Gábor Kállay Albert főispánt miniszteri biztossá nevezte ki, és őt bízta meg a kamara megalakításával, valamint a tagválasztás lebonyolításával is. Kállay 1890. április 29-én tette közzé az alkerületek beosztására vonatkozó hirdetményét, majd néhány nappal később a szavazási utasítást, a választást pedig július 13-ára tűzte ki az egész kamarai kerületben.

Megalakult a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara

A kamarák 1861 és 1867 között folya matosan magyarosodtak, és számuk tovább gyarapodott. 1872-ben Aradon, 1876-ban Zengen (a mai Horvátország területén), 1880-ban Miskolcon, 1881-ben Pécsen, majd 1890-ben öt helyen, Besztercebányán, Győrben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Szegeden újabb kamarák jöttek létre. Az 1868. évi kamarai törvény megtartotta az 1850. évi ideiglenes osztrák kamarai törvény által megadott szempontokat, s ezeken a későbbiekben sem történt jelentős változtatás. A kamara a törvény szerint kötelező érdekképviselet, amely a kereskedelmet és az ipart egyaránt képviseli, noha két külön osztály létezett, élén egy-egy kamarai alelnökkel.

Céhvilág után ipartársulat

A magyar ipar kereteit hazánk első ipartörvénye, az 1872. VIII. tv., majd ennek korrekciója, az 1884. XVIII. tv. alkotta meg. Az 1872. évi ipartörvény holttá nyilvánította a céhvilágot, és lehetővé tette az abszolutizmus időszakát követő ipari törekvéseket, az igazi áttörést azonban egy 12 évig tartó mozgalom eredményeként, 1884-ben létrejött törvény jelentette, amely már tartalmában is igazán ipartörvénynek tekinthető. Az 1884 októberében életbe lépő törvény teremtette meg az engedélyhez kötött ipar fogalmát, felsorolva a hatósági engedélyhez kötött szakmákat, valamint ismét törvényerejűre emelte a képesítés elvét, a tanidő kitöltésére, a segédlevél és a kétéves szakmai gyakorlat megszerzésére vonatkozó követelményeket.

Ezen törvény eredményeként a kézműves ipar magyarországi hegemóniája lejárt, a jövő útját a gyári nagyiparban ismerték fel.

A céhvilág talán Szegeden tartott legtovább, csak 1880 körül szűnt meg az utolsó céh, ezért nem meglepő, hogy csupán az 1870-es években alakult meg a város iparosságát vezetni hivatott Szegedi Általános Ipartársulat, amely nagy szerepet vállalt például az első szegedi ipari kiállítás 1876-os megszervezésében. A szervezet 12 évig működött Rainer Ferenc elnök vezetésével, s működése alatt két alkalommal is, 1877-ben, valamint 1881-ben pénzt ajánlott fel a kamara létesítésére. Az ipartársulat 1885-

A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara alakuló díszközgyűlését 1890. szeptember 7-én tartották meg Kállay Albert főispán, miniszteri biztos elnöklete alatt. A díszközgyűlés napján a szegedi újságok arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a kamara Baross Gábor szellemében megalakulásához nagy reméA Szegedi Kereskedelmi és nyeket fűzött a társadalom.

Iparkamara megalakításában Szegedet az egész délvidék ipari fontos szerepet töltött be a és kereskedelmi központjává Szegedi Lloyd Társulat is, amely szerették volna tenni. Az elvámár a megalakulásakor szinte rások között szerepelt, hogy a Baross Gábor kamarai feladatkör betöltésére kamara ne csak közgazdasági törekedett, közösségépítés által intézmény legyen, hanem a mapróbált tevékenységi és vállalkozási szellemet gyar állameszme képviselője is a déli végek ébreszteni a mezőgazdaság, az ipar, illetve a felé, és kérték, hogy a megalakuló kamara a kereskedelem területén, valamint elkötelezte millennium alkalmával tekintse feladatának magát a kamara anyagi támogatása mellett egy szegedi rendezésű országos kiállítás is. megszervezését.

A kamara hiányát elsősorban a vállalkoA díszközgyűlés egyetlen tárgya a kamara zói kereskedő réteg érzékelte Szegeden és elnökségének megválasztása volt. Közfelkivonzáskörzetében, ők fogadták legnagyobb áltással a kamara első elnökévé Lillin Károly örömmel a hírt, miszerint Baross Gábor került kékfestő mestert választották meg, alelnökké az 1889. június 16-án megalakult Kereskedelmi pedig Weiner Miksa gabonakereskedőt és Rainer Minisztérium élére.

Ferenc asztalosmestert választották.  ben 500 taggal beolvadt ugyan az 1884. évi ipartörvényünk által életre hívott ipartestületbe, a jogutód azonban tovább támogatta a kamara létesítésének ügyét.

2015. október

 A kamara első székhelye 1897 szeptemberéig a Szegedi Kereskedelmi Iparbank Klauzál téri házrészébe került.

Első érdemi közgyűlését a kamara 1890. november 10-én tartotta a városháza dísztermében. Ekkor határozták meg a következő év programját, és állították össze a kamara 1891. évi költségvetését. Ezt követően december 28-án, egy újabb közgyűlés alkalmával került sor a szegedi kamara első titkárának megválasztására. A vezető titkári állás elnyeréséért ketten pályáztak, Kulinyi Zsigmond lapszerkesztő és Bakay Nándor kötélgyáros. A közgyűlés titkárrá Kulinyi Zsigmondot, másodtitkárrá Bakay Nándort választotta, a kamara jegyzője pedig Vékes Bertalan lett.

A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara ezzel a kicsiny hivatali apparátussal, meglehetősen szűkös anyagi keretek között kezdte meg munkáját 1891. január 1-jén. Az új kamara hatóköre közel 13 ezer km2-re terjedt ki, melyben az illetékfizetésre kötelezett kereskedők száma 8517 fő, az iparosok száma pedig 26 771 fő volt a kamara működésének kezdete idején.

5

Krónika 1890–2015 Építik a szegedi körtöltést – 1910

Az úttörés évei

A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara munkásságának első, Kulinyi Zsigmond titkár által vezetett időszakában a közgazdasági szakszerűség mindig háttérbe szorult a propagandával szemben. Ennek oka, hogy Kulinyi alapjában véve sohasem volt közgazdasági szakember, hanem a pillanat szükségleteit mindenkor nagyon jól felismerő újságíró. A kamarának azonban éppen erre a propagandisztikus munkára volt szüksége abban az időben, amikor a közönség nagy részének teljesen hiányzott a közgazdasági iskolázottsága, és a gazdaságpolitika kimerült az önálló vámterület és a külön jegybank hangoztatásában.

Kulinyi Zsigmond munkáját nagyban nehezítette, hogy a kamara formális megszervezését követően az intézmény létesítéséért küzdők közül igen sokan befejezettnek tekintették munkájukat (legelőször a város feledkezett meg arról a közgyűlési határozat formájában tett ígéretéről, hogy megalakulása után hozzájárulást biztosít a kamarának). A hatóságon kívül azonban a közönséget, különösen az iparos és kereskedő társadalmat is hozzá kellett szoktatni ahhoz, hogy a kamara megalakult, és az ipar, valamint a kereskedelem érdekképviseleti szerveként működik. Sőt mi több, le kellett győzni a kamarával szemben, különösen a kisiparosság bizonyos rétegei által kialakított ellenszenvet is. Érdekesek és mind Kulinyi stílusára, mind a viszonyokra jellemzők azok a sorok, amelyeket az intézmény

négyesztendős fennállása után írt a kamara évi jelentésében: „A szegedi kamarára az úttörés munkája várt és vár azon elemek között, melyeknél nemcsak a testületi szellem hiányzik, hanem jórészt a legsajátabb ügyeiben szerepre hívott testületek megbecsülése is. Már az első négy év alatt is több új kereskedelmi és ipartestület megalakítására mutat rá a szegedi kamara és arra, hogy kevésbé idegenül és bizalmatlanul állnak szemben a kamarával a kereskedők és iparosok közül azok is, akik nem voltak tudatában eléggé annak a kapcsolatnak, mely az iparos osztály hivatásának teljes átértése mellett ezer szállal köti össze az ország közgazdasági tevékenységével az ipari munka legszerényebb napszámosait is.”

Amikor Kulinyi Zsigmond került a kamara hivatalának élére, a kamarák még sokkal kevésbé voltak bevonva az ipari és kereskedelmi közigazgatás munkájának végzésébe, mint a későbbi évek során. A régi iktatókönyvekben szereplő adatok szerint kevesebb volt az irodának magánfelek részéről történő igénybe vétele, kevesebb volt a közigazgatási hatóságoknak és kihágási bíróságoknak nyújtott szakvélemény és tájékoztatás, ellenben sokkal több volt a gyűlésezés és a kamara minden egyes apró mozdulatának a lapokban való megjelentetése.

Út- és hídépítéseket szorgalmaztak

Kulinyi szorgalmazta, hogy a kamara illetékességi területén minél több helyen állítsanak fel ipartestületet, valamint azt, hogy a kereskedők tömörüljenek egyesületekbe. Emellett igyekezett a szakoktatást előmozdítani, valamint távbeszélő hálózatokat létesíteni magánvállalkozás formájában. Gyakoriak voltak közlekedési kérdések is, a kamara kérte például az alföldi transzverzális műút megépítését Bajától Félegyházán, Csongrádon, Szentesen, Szarvason és Békéscsabán át Gyuláig, s ennek megfelelően a Tisza áthidalását Csongrád és Szentes között. Emellett sürgette a kamara a közúti forgalomra is alkalmas bajai Duna-híd megépítését, és az algyői vasúti Tisza-hidak közúti közlekedésre való berendezését.

Fennállásának első éveiben a kamara Szegeden, valamint kerületének számos egyéb területén közgazdasági szakelőadásokat is rendezett, melyek részben propagandisztikus jellegűek voltak, részben pedig általános tájékoztatást nyújtottak az aktuális gazdasági kérdésekről.

A kamara működésének első éveiben két fontos esemény történt. 1892. július 5-én Szeged akkor legnagyobb ipai vállalatát, a Szegedi Kenderfonógyárat tűzvész pusztította el, 

6

Krónika 1890–2015

 és a vállalat tulajdonosai nem szorgalmazták a gyár újjáépítését.

A kamara vezetősége ez ügyben küldöttségileg járt el Lukács Béla kereskedelemügyi miniszternél és a vállalat fennállásához fűződő fontos közgazdasági érdekekre hivatkozva sikerrel kérte közbelépését az ismételt üzembe helyezés érdekében; 1893-ban jelentős állami támogatással újjáépült a kenderfonógyár.

Töltés a szegedi szalámigyárban – 1972

Felépült a székház

A kamara már megalakulásakor célként tűzte ki egy állandó székház megépítését. Az épület alapkövének letételére 1896. szeptember 6-án került sor a Vörösmarty és Deák Ferenc utcák sarkán levő 672 m2 kiterjedésű telken. Az épületet Víg Albert tervezte, a kivitelező pedig Raichl Ferenc szabadkai építész volt. A székház felavatása díszülés keretében 1897. szeptember 7-én történt meg.

Kamarai Futár Az első világháború idején az ipart és a kereskedelmet is ki kellett szolgáltatni a háborúnak, a kamara negyedszázados munkája mindinkább semmivé foszlott; a proletárdiktatúra idején pedig nagyon nehéz körülmények között tudta folytatni munkáját. A trianoni béke Szegedet is új gazdasági orientáció elé állította. A kamara működési területe a kereskedelemügyi miniszter 83. 459/1921. sz. rendeletével Békés és Csanád vármegyére, valamint a Torontálból itt maradt részekre és Csongrádra terjedt ki.

Újra talpon

Látogatás a Szentesi Kontaktában 1974-ben

A húszas évek elején a kamara lassan megkezdte a háború alatt megszakadt külföldi összeköttetéseinek ismételt kiépítését, mellyel elsősorban az exportá-

A történelem viharában

Az első világháború előtti években szaporodtak a vámháborúk, és délen fokozódott az annexiós válság. Ilyen körülmények között a kamara titkári székébe 1905 decemberében Perjéssy László került. Az elsők között javasolta az Ausztriától való gazdasági különválást, és így a szegedi kamara sürgető állásfoglalásai is benne foglaltattak abban a törvényben, amely az Ausztriától való függetlenségét határozta meg (1907.

III. tc.). A titkár halálát követően 1913-tól a kamarai teendőket Tonelli Sándor látta el, aki mun-

Eligazítás a szegedi vasöntödében – 1984

Munkában a szegedi Taurusban – 1984 Vásárhely, porcelángyár – 1980

kája során háromszor szervezte át a szervezet működési rendjét.

Közben az elnöki feladatok ellátását Weiner Miksa vette át a betegeskedő Szavardy Lajostól, majd 1917-ben Wimmer Fülöpöt, a Szegedi Kenderfonógyár Rt. vezérigazgatóját választották meg elnöknek.

ló vállalatok érdekeit kívánta szolgálni. A makói hagymát már 1921-ben kivitték a londoni piacra, majd a szegedi kamara a hazai kamarák közül elsőként lépett be a párizsi székhelyű nemzetközi kamarába.

A szegedi kamara sokat tett a város fejlődéséért is. Részt vett abban a mozgalomban, amely Szegednek 1927-ben a kisvasutat adta, bérházépítéseket segített, szorgalmazta az Anna-kút feltárását és széles körű hasznosítását, 1927ben rendszeresítették a városi és helyközi autóbusz-közlekedést.

Mindezen eredmények elsősorban a korabeli titkárnak, Tonelli Sándornak köszönhetők.

Az 1918 óta kamarai elnök Wimmer Fülöp 1934-ben meghalt, utóda Vértes Miksa lett, majd négy év után Rainer Ferenc. A szegedi kamara a 30-as évek második felére 30 ezer kisiparost és 20 ezer kiskereskedőt fogott össze. A húszas évek második felének ciklusa a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamaránál 1931. június 29-én lejárt, az új kamara azonban csak 1932. március 18-án alakulhatott meg.

Az elnökség változatlan maradt: Wimmer Fülöp elnök, Körmendy Mátyás és Vértes Miksa alelnökök, illetve ipari és kereskedelmi osztályelnökök. A kamara történetében a harmincas évek a húszas éveknél nyugalmasabb voltak, és jobban biztosították az érdemleges munka  lehetőségét.

2015. október



7

Krónika 1890–2015

Feladatözön a harmincas években

A kamarai munka szempontjából a harmincas éveket a megnövekedett közigazgatási igénybe vétel, és a közönség irányában való tájékoztató, felvilágosító jellegű tevékenység jellemezte. Ezenkívül egészen szokatlan mértékben kerültek előtérbe a szociális kérdések, és egészen új munkaterületeket vontak be a kamarák feladatkörébe.

1934-ben a kereskedelemügyi minisztérium a kamarákat bízta meg a kisipari és kereskedelmi hitelakció kerületi intézésével; 1936-ban a kormány felújította az ipari továbbképző tanfolyamokat, a helyi szervezés munkájával pedig ismét a kamarákat bízta meg; 1937-ben lépett életbe a mestervizsgák intézménye, és a kamarákra hárult a feladat, hogy kiépítsék ezt a szervezetet saját kerületükben, és a nagyszámú mestervizsgáló bizottság munkájába egységet vigyenek. Mindemellett 1937-ben kezdte meg működését a Nemzeti Önállósítási Alap, amely a vidékről beérkező kérvények elbírálásával szintén a kamarák munkáját vette igénybe, valamint ugyanebben az évben kezdődött meg az árrombolási ügyek tárgyalása a kamara által szervezett választott bíróságok előtt.

Speciálisan a szegedi kamaránál ezekhez az ügyekhez hozzájárult még a paprikakérdés is, amely a húszas évek elejétől kezdve sosem került le a napirendről. A paprikatermelés irányított gazdálkodásra való átalakulását az tette szükségessé, hogy egyrészt a kereskedelmi növény értékesítési lehetőségei a piac bizonytalanságai miatt évről évre ingadoztak, másrészt pedig az egyre élesedő külföldi verseny miatt a belföldön fel nem használt mennyiségek értékesítése mind nehezebbé vált.

Az állam így a kamarákat egyre nagyobb mértékben vonta be a közigazgatási természetű munkák intézésébe. A munka eltolódása és megszaporodása mellett természetesen napirenden maradtak a társadalombiztosítás ügyei, a közszállítási ügyek, a kereskedelem és a szövetkezetek egymáshoz való viszonya, az időszerűtlenné vált országos vásárok megszüntetése, illetve visszafejlesztése, a kontárok újból és újból fellángoló üldözése, a vidéki kamaráknál pedig a centralizációs törekvésekkel szemben való megújuló küzdelem.

Építik a Szegedi Iparcsarnokot - 1933

Állomást építenek a szegedi kisvasúthoz az 1920-as években.

A Duna–Tisza csatornától a plakátkiállításig

A harmincas években a kormány és a nagyközönség figyelme ismét a Duna–Tisza csatorna kérdésére terelődött. A téma különösen az 1933. augusztus 30-án megtartott Széchenyiemlékhajózás után kapott fontos szerepet, amikor is a politikai és közgazdasági élet előkelőségeinek lehetőségük nyílt meggyőződni a Tisza egész vidékének elhanyagoltságáról.

Ezzel párhuzamosan egy másik közlekedési Hídépítés 1977-ben...

kérdés is foglalkoztatta a kereskedelmi és iparkamarát: a calais–isztambuli nagy nemzetközi autóút magyarországi szakaszának megépítése.

A korszak talán egyik legkiemelkedőbb kamarai rendezvényére 1934-ben került sor. A szegedi kamara az országban elsőként művészi plakátkiállítást rendezett a kultúrpalotában.  ...és 2011-ben.

8

Kamarai Futár

Krónika 1890–2015

A jövő: építik a szegedi lézeres központot, az ELI-t.

 Az úttörő jelentőségű kiállítás először próbálta összekapcsolni Magyarországon a reklámtevékenységet a művészi alkotásokkal.

Ezernél több művészi plakátot, és körülbelül ugyanennyi reklámcélt szolgáló nyomtatványt mutattak be a kiállításon.

1934. május 13-án a gazdasági szabadság elvét képviselő Wimmer Fülöp elhunyt, az elnöki székben Vértes Miksa követte. Az ő elnöksége azonban viszonylag rövid ideig tartott, és nem terjedt túl a megkezdett csonka cikluson, s az 1938. január 20-i választásokat követően Rainer Ferenc ipartestületi elnököt választották meg a kamara elnökévé.

Elveszett autonómia 1934-től először vontatott, majd állandósult konjunktúrajavulás következett be a gazdasági életben, ami természetesen éreztette a hatását a szegedi kamara életében is. Közjogi szempontból jelentős módosulást okozott a kamarák szervezeti életében – de csak a szervezeti életében – az 1934. évi 20. tc., amely az első kamarai törvényt módosította. A fenti törvény legfontosabb intézkedése az volt, hogy a hasonló külföldi intézmények mintájára a magyar kereskedelmi és iparkamaráknál is bevezette a kuriális választás rendszerét. Ezt a változtatást az első kamarai törvény óta eltelt mintegy 70 év gazdasági körülményeinek átalakulása tette szükségessé. Azaz a gazdasági élet ekkorra már igen erősen differenciálódott, amely változásokat a kamarai választások már nem tudtak követni. A törvény értelmében mind az ipari, mind a kereskedelmi osztályban öt-öt választói csoport felállítását rendelték el.

A világgazdasági válságot követően a kormányzatok egyre inkább valamiféle közigazgatási segédhivatal szerepét próbáltak ráerőltetni a kamarákra. A közigazgatási jellegű feladatokat nem átadták, hanem végrehajtatták. Ilyenek voltak például: a kisipari és kiskereskedelmi hitelakció kerületi lebonyolítása; a felújított ipari továbbképző tanfolyamok helyi szervezése; a mestervizsgák intézményével kapcsolatos feladatok; a Nemzeti Önállósítási Alapra beérkező vidéki kérvények elbírálásához segítség; egyes iparágakban a minimálbérek, illetve a munkaidő meghatározása. A kamarák 1940-re gyakorlatilag elveszítették autonómiájukat.

Világégés után államosítás

A II. világháború idején a kamara az első nagy világégésnél már bemutatott körülmények között, hasonló feladatokat látott el.

A szegedi kamara a világháborút követően már 1945 első hónapjaiban megkezdte ismételten a működését, de már erősen átpolitizált jelleggel. A kamarát 1948-ban államosították, jogutód nélkül megszüntették. Ezzel nemcsak szellemi és anyagi értékétől fosztották meg,

hanem az állami bürokrácia hatáskörébe kerültek történetileg kialakult funkciói is. Az ismert körülmények között ezek gyorsan el is sorvadtak. Szerepüket és helyüket egy dirigens és túlcentralizált hivatalnoki rendszer külső utasításaival váltották fel. A kereskedelmi és iparkamara intézményét azonban az állam nem tudta teljesen nélkülözni. Már 1948-ban létrehozták a Magyar Kereskedelmi Kamarát, melynek fő profilja a külkereskedelem volt.

Újra életre kel a kamarai mozgalom

Ez a kamara – módosítások sora után – 1985ben vált azzá a Magyar Gazdasági Kamarává, amely már nemcsak a külkereskedelmet, hanem a magyar gazdaság egészét átfogó érdekközvetítő, érdekképviseleti, érdekérvényesítő feladatkört is elláthatott.

Ennek helyi képviseleteként jött létre a Délmagyarországi Regionális Gazdasági Kamara.

1990-ben, a rendszerváltás időszakában, az egyesülési jog alapján, önálló gazdasági, érdekképviseleti szervezet alakult, a Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara, amely nevében is kifejezte a korábbi idők tevékenységével való jogfolytonosságot.

A politikai intézményrendszer átalakítását követően, 1994 márciusában a magyar parlament elfogadta a gazdasági kamarákról szóló törvényt, mely kimondja a kereskedelmi és ipar-, az agrár- és a kézműves kamarák alapítását – köztestületként, kötelező tagsággal. Így alakult meg 1994. november 4-én a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, húszezer vállalkozás gazdasági önkormányzataként.

Elnöknek dr. Szeri Istvánt választotta a küldöttgyűlés, az ügyintéző szervezet vezetésével pedig, dr. Horváth Lajost bízták meg, titkári beosztásban.

2000-től megszűnik a kötelező kamarai tagság, helyét az önkéntes kamarai tagság váltja fel.

Huszonegyedik század

2000. június 8-án, a szegedi kamara alapításának 110. évfordulóján a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara emléktáblát helyezett el egykori székháza (a későbbi Bartók Béla Művelődési Központ) oldalfalán a következő felirattal: ,,Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a kamarák minden alkalommal teljes szabadsággal és függetlenséggel nyilváníthassák véleményüket...” (Baross Gábor közlekedési és kereskedelemügyi miniszter, 1886-1892.) E ház volt a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamarának rangjához méltó otthona 1896 és 1949 között.

2002-ben bevezetik a Széchenyi Kártyát, melynek folyamatosan bővülő konstrukciói azóta is igényelhetők a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál. Ma a vállalkozások már az uniós beruházások önerejéhez, és a fejlesztés forráskifizetés előtti finanszírozásához is találnak megoldást a Széchenyi Kártya Programban.

Az új kamarai székház 2005-ben nyitotta meg kapuit Szegeden, a Párizsi körúton. Az épület több száz fős szakmai rendezvények, üzleti találkozók lebonyolítására is alkalmas.

A 2008-as kamarai választáson őrségváltást történt, dr. Szeri Istvánt Nemesi Pál váltotta az elnöki tisztségben. A nyugállományba vonuló dr. Horváth Lajos helyett pedig Németh Zoltánt bízták meg a titkári feladatok ellátásával. 2011 decemberétől dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna vezeti a kamara ügyintéző szervezetét.

2012-ben létrejött a kamarai nyilvántartás, melynek életbe lépésekor több mint 25 ezer regisztrált vállalkozással tartotta a kapcsolatot a kamara. Az új rendszer nem váltotta ki az önkéntes tagság lehetőségét. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara napjainkban mintegy 1300 önkéntes tagvállalkozást tudhat soraiban.

A kamara új székháza Szegeden, a Párizsi körúton – 2005-ben készült el.

2015. október

9

Aktuális

Tematikus hetek a kamarával Vállalkozni a válság ideje alatt és azt követően?! Igen, lehet!

Megmutatjuk, mások ezt hogyan csinálták.

Immár harmadik éve szervez kamaránk és az Enterprise Europe Network dél-alföldi irodája közös rendezvényt a Példakép Alapítvánnyal és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karával mindig ősszel, a Kis- és Középvállalkozások Hete alkalmából.

Az esemény a Takarékosság Hete rendezvénysorozatához is kapcsolódik.

Eseményünk célja ebben az évben is a pozitív példák bemutatása. Példaképek, EEN-követek és sikeres vállalkozásvezetők személyében. A témák a vállalkozói nehézségek leküzdéséről, a környezettudatosságról és a brandépítésről szólnak.

A programra meghívást kaptak és beszélgetőpartnereink lesznek a témákhoz kapcsolódóan az SZTE Gazdaságtudományi Karának szakemberei, EEN-követek, valamint a most kiválasztott 50 példaképjelölt közül is páran. A program moderátora dr. Vilmányi Márton, az SZTE Gazdaságtudományi Karának dékánja és Valentinyi Katalin, a Példakép Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Helyszín: Kamarai Székház, II. emelet, Rainer terem Időpont: November 5. 14 óra 14.00–15.00 Krízispontok, fejlődési pontok – Orbán Előd, az Enterprise Group tulajdonosa

15.00–15.20 Fiatalok 10 millióval sem tudnának mit kezdeni – Valentinyi Katalin, a Példakép Alapítvány alapítója, a kuratórium elnöke 15.30–16.00 A környezettudatosság és a takarékosság beépítése a szervezeti versenyelőny érdekében – Környezettudatosság=taka­ rékosság?

Előadók: Hall Cecília ügyvezető – KONSys Kft., EEN-követ Károlyi László vezérigazgató – Legrand Zrt. Málovics György egyetemi tanársegéd – Szegedi Tudományegyetem.

16.00–17.00 Brandépítés nehezített pályán – a Cserpes Sajtműhely tulajdonosa.

A részvétel díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött!

Jelentkezését a KAMARA honlapján várjuk.

Online kommunikációs képzések a Kis- és Középvállalkozások Hetében A KISOSZ Csongrád Megyei Egyesülete a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az Enterprise Europe Network szegedi irodájának közreműködésével közös képzési programokat indít az Európai Kis- és Középvállalkozások Hete alkalmából.

Rendezvényeink rövid képzések, melyek október 20. és november 3. között kerülnek lebonyolításra. A programokon tagjaink kedvezményesen vehetnek részt, azonban minden rendezvény a nem tag vállalkozók számára is nyitott és kedvező díjjal látogatható. Így, ha Ön KISOSZ-tag, de a kamaránknak nem tagja, akkor is kedvezményesen vehet részt az alábbi programokon.

• Professzionális hírlevélküldés – KEZDŐ – 2015. 10. 27.

9.00–13.00.

A hirlevélküldés tanfolyamon a sokféle, alapszolgáltatásban díjmentes rendszerek közül a Mailchimpen keresztül mutatjuk be, miért és hogyan érdemes ilyen rendszert létrehozni.

Esik szó adatkezelési szabályokról, a hírlevél alapvető beállításairól, regisztrációs felület elkészítéséről, és a legfontosabb tudnivalókról, ha valaki hírlevelet szeretne készíteni.

•Facebookon a cégem – HALADÓ – 2015.

11. 3. 9.00–13.00.

A haladó képzés fő témája a FB hirdetések lesz, de mellette néhány kifinomult megoldást is megtanulhatnak, hogyan tudják megmozdítani a kedvelőket, hogyan tudják ezt a csatornát a többi kommunikációs felületükkel összehangolni.

A fenti események a kamarai székházban kerülnek megrendezésre. A programokról bővebben lapunk digitális verziójában a képzési címekre kattintva olvashatnak.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

November 2–5.: Kerekasztal-beszélgetés, előadások, statisztikai verseny

Takarékosság hete

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara, az Erste Bank, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Árkád Szeged Bevásárlóközpont együttműködésével Takarékosság hete rendezvénysorozatot szervez november 2–5. között, melynek fő témája a gazdasági válságok demográfiai hatásai, a takarékosság és a tudatos fogyasztás.

A rendezvénysorozat programja: November 2. 18.00 óra Sajtó nyilvános kerekasztal-beszélgetés.

Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar. Téma: Válságok társadalmi és gazdasági hatása.

Beszélgetőtársak: • Kovács Árpád (Költségvetési Tanács elnöke) • Dr. Kovács Levente (Bankszövetség főtitkára) • Szapáry György (korábbi MNB alelnök) • Krisán László (KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. vezérigazgatója) November 3. 10 óra A vállalkozások pénzügyi kultúrája – előadás-sorozat.

Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar. Téma: Fókuszban a vállalkozói kompetencia és pénzügyi kultúra egy országos felmérés tükrében.

Előadók: Kovács Péter, Kosztopulosz Andreász, Vilmányi Márton.

November 4. 9.30–16.00 óra „STAT WARS II.” – Országos statisztikai verseny középiskolások számára.

Helyszín: Szeged ÁRKÁD Bevásárlóközpont.

November 5. 14 óra Vállalkozni a válság ideje alatt és azt követően?! Igen, lehet!

Megmutatjuk mások ezt hogyan csinálták.

Helyszín: kamarai székház.

Megalakult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ICC magyar tagozata A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége a szeptember 4-én megtartott ülésén döntött az ICC magyar tagozat létrehozásáról. A tagozat a munkáját az alábbi területekre koncentrálja: - Választott bíróság; - Kereskedelemtechnikai szabályok, szabványok; - Banktechnika.

A tagozat alakuló ülésére várhatóan november közepén kerül sor.

A tagság által biztosított szolgáltatásokról, jelentkezési feltételekről honlapunkon a Hírek menüpontban tájékozódhatnak.

10

Megjelent a 2016/2017. tanév beiskolázási lehetőségeit tartalmazó kormányrendelet

Hiány-szakképesítések A Magyar Közöny 2015. évi 149. számában jelent meg a 297/2015. (X. 13.) kormányrendelet a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről.

A Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság javaslatával összecsengő kormánydöntés tartalmazza az állam által támogatott, azaz korlátozás nélkül bármely intézményfenntartó esetében beiskolázható, a nem támogatott, és a korlátozottan támogatott szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok listáját. A korlátozottan támogatott besorolás arra utal, hogy fenntartónként finanszírozott létszámkorlátot határoznak meg az egyes szakképesítésekre, illetve az ágazati szakközépiskolákra. A legnagyobb állami fenntartó a megyében a Szegedi és a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum, és a Földművelésügyi Minisztérium. Az egyházi fenntartású szakképző iskolák közül megyénkben jellemzően több szakképesítésre és nagyobb engedélyezett létszámban a Szent Benedek Szakképző Iskola és a Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakközépiskola készít fel.

A 2016/2017. tanévben az idei 12-höz képest már 20 hiány-szakképesítést tartalmaz a kormányrendelet, amelyből 5 érettségihez kötött.

Melyek ezek: - elektronikai műszerész (OKJ 34 522-03) - elektronikai technikus (OKJ 54 523-02) - épület- és szerkezetlakatos (OKJ 34 582-03) - fehérnemű-készítő és kötöttáru-összeállító (OKJ 34 542-03) - gépgyártás-technológiai technikus (OKJ 54 521-03) - gépi forgácsoló (OKJ 34 521-03) - gyakorló ápoló (OKJ 52 723-01) - hegesztő (OKJ 34 522-03) - húsipari termékgyártó (OKJ 34 541-03) - kertész (OKJ 34 622-02) - kőműves és hidegburkoló (OKJ 34 582-08) - központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (OKJ 34 582-09) - laboratóriumi technikus (OKJ 54 524-01) - mechatronikai technikus (OKJ 54 523-04) - mechatronikus karbantartó (OKJ 34 523-01) - mezőgazdasági gépész (OKJ 34 521-08) - női szabó (OKJ 34 542-06) - szerszámkészítő (OKJ 34 521-10) - szociális gondozó és ápoló (OKJ 34 762-01) - villanyszerelő (OKJ 34 522-04) A hiány-szakképesítések esetében tanulmányi eredménytől függően 10 000–30 000 Ft ösztöndíj illeti meg a tanulót. Érdemes ma a tanulóknak szakképző iskolát választani, és egy jó szakmára beiratkozni nappalin vagy második ingyenes szakképesítésre esti tagozaton.

(A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában valósul meg, az Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KA-NGM -1/2014/TK/06)

Szakképzés

Kamarai Futár

Szakmák az Agóra színpadán Tö b b m i n t 8 0 0 Csongrád megyei általános iskolás ismerkedett a szakmákkal október 15-én a Szent-Györgyi Albert Agórában Szegeden.

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakmák az Agóra színpadán című rendezvényének célja a pályaválasztás előtt álló tanulók döntésének megkönnyítése volt.

A kipróbálható eszközökkel és látványos bemutatókkal érkező cégek mellett a megye szakképző intézményeinek egy része is képviseltette magát a programon. Az Agórában főként a hiányszakmákból kaptak ízelítőt a fiatalok. A foglalkozások teljesen interaktívak voltak, és nem hiányoztak a szakképzés legmodernebb eszközei sem. Szimulátorok segítségével avatták be őket például a hegesztés, vagy éppen a targoncavezetés rejtelmeibe.

A fiatalokat szakmatörténeti kiállítás,

Ne tessék megijedni, a fiatalok csak szimulálták a balesetet. pályaválasztási tanácsadás, automatizált gyártósorok és robotok fogadták. A cukrászok által készített nyalánkságokon túl, a szimulátorok, az emelőkosaras teherautó és a rendőrség bűnügyi technikai állomása mellett, a rendkívül élethűre sikerült balesetszimulációs standnál volt a legnagyobb az érdeklődés. Ott a vállalkozó kedvűek professzionálisan kreált álsebeket készíttethettek maguknak.

Horváth Gábor, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képzési igazgatója kiemelte: rendkívül fontos, hogy a gyerekek testközelből ismerkedjenek a szakmákkal, mivel erre alapozva dönthetik el a legkön�nyebben, hogy mivel szeretnének foglalkozni a jövőben. Hozzátette:

az eseményen bemutatott szakmák többsége a hiány-szakképesítések közül került ki. Ezek közé tartozik egyebek mellett a mechatronikus karbantartó, a mechatronikai technikus, a gépi forgácsoló, a központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, az épület- és szerkezetlakatos, a húsipari termékgyártó, a gyakorló ápoló, a női szabó, a villanyszerelő, valamint a szociális gondozó és ápoló szakképesítés.

A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában valósul meg az Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KA-NGM -1/2014/TK/06.

Az MFKB Roadshow további állomásai A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) immár hagyomány jelleggel megrendezett őszi szakképzési konzultáció sorozatának következő állomásai: November 9., Szeged. Milyen szakképzést ismer el hatékonynak a munkaerőpiac? Együttműködés a képzők, gazdálkodók és a kamarák között.

November 24., Szentes. A vállalkozások érdekeltségi rendszerének új elemei a szakképzésben; munkaerő-piaci lehetőségek a hiány-szakképesítések területén.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de jelentkezéshez kötött. részletes meghívónkat és a jelentkezési lehetőséget a www.csmkik.hu honlapunkon találja a rendezvény előtt két héttel.

Várunk minden szakképzés iránt érdeklődőt!

A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában valósul meg, az Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KA-NGM -1/2014/TK/06

2015. október

Szakképzés – Tudásalapú gazdaság

Tanácskoztak az egyetem és ipari partnerei

Össze kell adni a tudásokat!

Hogyan vihető közelebb egymáshoz az akadémiai és ipari szektor? Hogyan biztosítható a kutatási projektek ipari hasznosítása? Ezekre a kérdésekre is választ adott a szegedi egyetem Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóságának „Tudomány és gazdaság együttműködése a tudásalapú gazdaság megteremtésében” című szakmai konferenciája.

kedési zónában” című projekt keretében valósult meg. A projekt kiemelt célja, hogy a Szegedi Tudományegyetem harmadik generációs intézménnyé váljon, a tudáshasznosítás iparban történő beágyazása megtörténjen, az egyetem gazdaságszervező szerepe a térségben erősödjön – ismertette Pitó Enikő.

Szeptember 29-én a Szegedi TuPitó Enikő: Közös cél, hogy az egyetem gazdaságszerdományegyetem központi épületé­ vező szerepe erősödjék a térségben. ben a Szegedi Tudományegyetem Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatósága és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében egyetemi kutatók és ipari szereplők vitatták meg azokat a kapcsolódási pontokat és nehéz­ ségeket, melyek sikeres együttműködéseket eredményeznek, valamint eredményes ipari–egyetemi együttműködések tapasztalatairól is hallhattak a résztvevők. Szakértők és kamarai munkatársak ismertették a GINOP, a Horizon 2020 pályázati lehetőségeket, valamint a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara „Egyre inkább nyilvánvalóvá válik mind az forráshoz jutási támogatásait és innovációval egyetemi, mind az ipari szereplők számára, kapcsolatos szolgáltatásait.

A szakmai program „A Szegedi Tudo- hogy össze kell tenni tudásunkat, egymás tumányegyetem quadruplehelix modell alapú dását használva, egymás tudására építve olyan gazdasági és társadalmi pozicionálása, a projekteket kell generálnunk, melyek az ipar tudástranszfer gyakorlatának kialakítása számára ténylegesen hasznosulnak, az egyetem Hódmezővásárhely–Szeged kiemelt növe- számára pedig további lehetőséget adnak az

11

alap- és alkalmazott kutatásra” – fogalmazott Kemény Lajos, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese.

A kormány által kitűzött gazdaságpolitikai céloknak és a 2014–2020 utáni támogatási ciklusnak megfelelve, olyan helyzetbe kell eljutni, hogy kialakuljon az a szervezeti kultúra, együttműködési hálózat, melyben versenyképesen tud megjelenni az ipari vállalatok tevékenysége – hangsúlyozta Nemesi Pál, a kamara elnöke. Csongrád megyében a kutatói munka 75%-a felsőoktatási intézményekben és kutatóintézetekben összpontosul, melyben jelentős része van a Szegedi Tudományegyetemnek. Más megyékben a fenti intézmények részvétele nem éri el az 50%-ot, vagyis ott a vállalatok nagyobb arányban veszik ki részüket a fejlesztésekből – hívta fel a figyelmet a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A jövőbeni gazdasági eredmények azon fognak múlni, hogy a kis- és középvállalkozási szektor fejlesztése, stabilitása, versenyképessége hogyan alakul.

Elsősorban a kkv-szektor irányába kell nyitni. A vállalatokkal meg kell ismertetni, hogy a felsőoktatásban van partner, együttműködési pont és kapcsolati háló – összegezte.

A projekt zárókonferenciáját 2015. október 29-én tartják, melyen bemutatásra kerülnek a projekt eredményei, valamint a térségi együttműködés tartalma, formái. Az eseményen kiemelten számítanak Csongrád megye vállalkozóinak részvételére.

SZTEinfo

Folytatódik a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése A duális rendszerű gyakorlati oktatás egyre több gazdálkodó szakképzésbe történő bekapcsolódását igényli. Gyakorlati képzés akkor folytatható, ha megtörténik a gazdálkodó szervezet nyilvántartásba vétele. Ezt a feladatot kamarai és iskolai szakértőkkel végezzük annak érdekében, hogy felkészült szakemberek állapítsák meg a gyakorlati képzőhely képzési alkalmasságát a tárgyi és személyi feltételek minősítésével. Szeptember végéig több mint 300 bevezető ellenőrzést végeztünk közel 70 szakképesítésre. Ebben szerepeltek olyan cégek, amelyek tanulószerződéssel, együttműködési megállapodással, vagy mindkettővel fogadnak tanulókat. A bevezető ellenőrzést megelőzően személyesen tájékoztatjuk a gazdálkodókat arról, hogy a jogszabályok a gyakorlati képzésre vonatkozóan jogok és kötelezettségek oldaláról mit írnak elő. Fontos eleme ennek a tájékoztatásnak a pénzügyi feltételek megismertetése, a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolás módja.

Legalább ilyen hangsúllyal szerepel tanácsadásunkban a gazdálkodó szerződésben vállalt

kötelezettsége, a szakmai vizsgára történő felkészítés. Ehhez bemutatjuk a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmát, a kötelező szakmai kerettanterv gyakorlatra vonatkozó programját, a foglalkozási napló vezetésével kapcsolatos tudnivalókat. Ajánljuk minden esetben a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara honlapján elhelyezett tudnivalókat (http://www.csmkik.hu/hu/szakkepzes), a tanulószerződés, együttműködési megállapodás megkötéséhez szükséges nyomtatványok elérési útvonalát, a kitöltésükkel kapcsolatos feladatokat. Úgy gondoljuk, a gazdálkodóknak nyújtott teljes körű és részletes tájékoztatás eredménye is, hogy mindössze egy esetben nem tudtuk nyilvántartásba venni a céget.

A gyakorlati képzésben részt vevő vállalkozásoknál folyó képzések esetében a kamarai ellenőrzéseknek van egy országosan egységes, minőségbiztosítási elemekre épülő ellenőrzési formája. Ez a köztes ellenőrzés. A kamarai és iskolai szakértők részletesen vizsgálják többek között a díjazásra, az étkezési hozzájárulásra,

a felelősségbiztosításra, a munkaruhára, a foglalkozási napló vezetésére, a szakmai felkészítés szempontjaira vonatkozó teljesítéseket. Összefoglalva: a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható normatíva felhasználásának jogszerűségét. A változó jogszabályi környezetben a gazdálkodó szervezetek – bár bonyolultnak és túl soknak ítélik az adminisztrációs kötöttségeket –, eleget tesznek az állam által biztosított finanszírozás feltételeinek.

Tapasztalataink alapján megfogalmazhatjuk, hogy a gazdálkodó szervezetek együttműködők az ellenőrzések előkészítésében és lebonyolításában is. Gazdálkodói, tanulói, iskolai és kamarai érdek, hogy a tanulók szakképesítésre történő felkészítése szervezett keretek között, a követelmények betartásával, a munkaerő-piac igényeinek megfelelően történjen.

A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában valósul meg az Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KA-NGM -1/2014/TK/06)

12

Pályázati lehetőségek

Pályázati figyelő Új innovációs pályázatot hirdet a NKFIH Közös EU-s kezdeményezésekbe való bekapcsolódás támogatása (NEMZ–15) A felhívás célja, hogy segítse a magyarországi szereplők bekapcsolódását az uniós és tagállami együttműködésben megvalósuló közös programokba és kezdeményezésekbe azáltal, hogy a részvételhez szükséges hazai forrást biztosítja.

Pályázók köre: Pályázni az AAL („Tevékeny és önálló életvitel – Active and Assisted Living”), az ECSEL („Kiváló európai elektronikai alkatrészek és rendszerek – Electronic Components and Systems for European Leadership”) és a EUROSTARS Program nemzetközi pályázatain sikerrel szereplő magyar résztvevők jogosultak.

Támogatás mértéke: A pályázónként igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege az egyes programokra vonatkozóan az alábbi: • AAL projekt esetén maximum 80 millió forint; • ECSEL projekt esetén maximum 200 millió forint; • EUROSTARS projekt esetén maximum 90 millió forint.

Pályázatok 2015. november 15-ig nyújthatók be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz.

GINOP-1.2.2-15 – Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása (szabad vállalkozási zónában) A „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása” című felhívás célja a vállalkozások fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatása és a helyi gazdaság megerősítése.

Támogatható tevékenységek: • Új eszköz beszerzése – kötelező projekt­ elem Önállóan nem támogatható elemek: • Az anyagmozgatáshoz és/vagy raktározáshoz és/vagy csomagoláshoz kapcsolódó új eszköz beszerzése.

• Az új eszköz működtetéséhez szükséges infrastrukturális és ingatlan beruházás.

• Információs technológiafejlesztés: kizárólag az új berendezéshez kapcsolódó új informatikai eszközök és szoftverek. Online megjelenés: domain név regisztráció és hozzá tartozó webtárhely, honlapkészítés.

• Az új eszköz beszerzéséhez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések.

A támogatás mértéke, összege Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 5 000 000 Ft, maximum 50 000 000 Ft. A támogatási kérelmek benyújtása 2015. július 8-tól 2017. július 10-ig lehetséges.

GINOP-1.3.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása A felhívás a kkv-k külpiacra lépését kívánja elősegíteni a hatékony külpiaci marketingtevékenység támogatása, kiállításokon, vásárokon való megjelenés elősegítése, illetve a piaci versenyben való eredményes részvételhez szükséges tudás biztosítása által. A felhívás célcsoportjába

azon vállalkozások (és vállalkozók) tartoznak, amelyek hozzáadott értéknövekedési potenciállal vagy exportnövekedési potenciállal bírnak, a fejlesztésük eredményeként helyi, nemzeti, de főleg nemzetközi hálózatokba kapcsolódnak be, vagy részvételük intenzitása ilyen tekintetben növekszik.

Támogatható tevékenységek Önállóan támogatható tevékenységek: • Külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel • Külföldi árubemutató szervezése Fenti tevékenységekhez kapcsolódóan támogatható még többek között tanácsadás igénybevétele, piackutatás elkészítésének költsége és információs technológiafejlesztés is.

A projekt keretében kizárólag a Felhívás 1. számú mellékletében („Ágazati Fókusz”) felsorolt TEÁOR besorolás szerinti fejlesztésekhez kapcsolódó tevékenységek fejleszthetők.

A támogatás mértéke, összege: • Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 1 500 000 Ft, maximum 20 000 000 Ft. • A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 50%-a.

A támogatási kérelmek benyújtása: 2015. június 22-től 2017. június 22-ig lehetséges.

GINOP-2.1.1-15 - Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása A felhívás célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatásával, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, továbbá ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik.

Támogatható tevékenységek • Ipari kutatás • Alkalmazott (ipari) kutatás • Kísérleti fejlesztés A támogatás mértéke, összege: Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50 millió forint, maximum 1000 millió forint.

A támogatási intenzitás nem haladhatja meg: • ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át, • kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át.

Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető a felhívásban részletezett feltételek esetében.

A támogatási kérelmek benyújtása: 2015. október 30-tól 2017. szeptember 29-ig lehetséges.

GINOP-2.1.3-15 – Iparjog A felhívás célja a szellemi alkotások hazai, és/ vagy nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló újdonságkutatási, oltalomszerzési és oltalomfenntartási, valamint a szellemi vagyon értékelés és audit tevékenységek támogatása.

Támogatható tevékenységek • Újdonságkutatási és egyéb iparjogvédelmi kutatási szolgáltatások (önállóan nem támogatható)

Kamarai Futár

Pályázati hírek • Változik a GINOP pályázatok 2015-ös évre vonatkozó menterendje. Az új menetrend a www.csmkik.hu oldalról letölthető.

Felfüggesztették a GINOP-1.2.1-15 - Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázatot 2015. szeptember 18-i határnappal a beérkezett támogatási kérelmek nagy számára és a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret valószínűsíthető kimerülésére tekintettel.

• Új beadási határidőt szabtak ki a vállalatok K+F+I tevékenységét támogató felhívásban.

Az ebben történő változtatások szükségessé teszik a kitöltőprogram módosítását is. Ebből adódóan várhatóan 2015. október 30-tól lesznek beadhatók a támogatási kérelmek, illetve az első értékelési szakasz záró dátuma 2015. december 7. lett.

• Iparjogvédelmi oltalomszerzéssel és fenntartással kapcsolatos tevékenységek • Szellemi vagyon értékelési és/vagy szellemi vagyon audit szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek.

A támogatás mértéke, összege: Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 1 millió forint, maximum 6 millió forint.

A támogatás mértéke nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 100%-át, és a felhívásban részletezett egyéb összeghatárokat.

A támogatási kérelmek benyújtása: 2015. szeptember 24-től 2017. szeptember 25-ig lehetséges.

GINOP-2.2.1-15 – K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések A pályázat célja a hazai vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények között hosszú távon fenntartható, stratégiai jelentőségű együttműködések ösztönzése, üzletileg is hasznosítható tudományos eredmények létrejötte céljából.

Pályázók köre • magyarországi székhelyű gazdasági társaságok vagy EGT székhelyű gazdasági társaságok magyarországi fióktelepei, amelyek rendelkeznek 2 lezárt üzleti évvel, kettős könyvvitelt vezetnek, és legalább 1 főt foglalkoztatnak; • költségvetési szervek, illetve azok jogi személyiséggel rendelkező intézményei, amen�nyiben kutatóhelynek minősülnek; • fő tevékenységként kutatás-fejlesztést végző nonprofit szervezetek, amelyek K+F ráfordításai a felhívásban meghatározott szintet elérik; • egyházi felsőoktatási intézmények.

Ez a kiírás csak konzorciumi formában pályázható, a Közép-Magyarország régió kivételével.

Támogatható tevékenységek Olyan projektek kaphatnak támogatást, amelyek illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (Nemzeti S3) céljaihoz és szakosodási irányaihoz.

Támogatási kérelem nyújtható be az alábbi tevékenységekre (önállóan kizárólag K+F jogcím támogatható): • K+F projekttámogatás keretében alapkutatás, ipari kutatás, kísérleti fejlesztés; 

2015. október

Pályázati lehetőségek – Jogszabályfigyelő

 • de minimis (csekély összegű támogatás) jogcímen a projekt kommunikációjával, koordinációjával, iparjogvédelmével, piacra jutásával kapcsolatos tevékenység; • kutatási infrastruktúra beruházása, ill. regionális beruházás keretében: eszközök és immateriális javak beszerzése, infrastrukturális beruházás, fejlesztés.

Támogatás összege: Pályázónként 0,5–4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető, a rendelkezésre álló forrás erejéig.

A pályázatok benyújtása: 2015. november 30-tól a keret kimerüléséig folyamatosan, de legkésőbb 2017. november 30-ig lehetséges.

Nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatása Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvénnyel az NGM fejezetében 3 milliárd Ft kiadási előirányzattal létrehozásra került a nemzetgazdasági támogatások előirányzat. Az előirányzat célja, hogy az uniós forrásból támogatásban nem részesülő hazai nagyvállalatok foglalkoztatást bővítő, feldolgozóipar területén megvalósuló beruházásaihoz vissza nem térítendő támogatást biztosítson.

A támogatásra 2015. évben rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 3 milliárd forint.

Pályázni a Nemzetgazdasági Minisztérium weboldalán található kérelem benyújtásával lehetséges.

A pályázatokról további információ a www.csmkik.hu oldalon olvasható.

13

Módosultak a fogyasztóvédelmi jogszabályok A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya összefoglalta a 2015. szeptember 11-én hatályba lépő törvénymódosítás legfontosabb kis- és középvállalkozásokat érintő pontjait.

1. Békéltető Testület – kötelező együttműködés, kötelező bírság A jogalkotó a vállalkozások számára kötelezővé teszi a békéltető testület előtti eljárás során való együttműködést, amely két kötelezettséget foglal magában. A fenti együttműködési kötelezettség megszegése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel, amely alapján a jogszabályváltozás következtében a vállalkozások jogsértő magatartása esetén kötelező bírságkiszabás lesz alkalmazandó, bírságtól való eltekintésre nem lesz lehetőség.

2. Új fogalom – fogyasztói jogvita A törvény új pontban rögzíti a fogyasztói jogvita fogalmát az alábbiak szerint: „A fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy.”

3. Szigorodó tájékoztatási kötelezettség A tájékoztatási kötelezettség a jogszabályválto-

Jogszabályfigyelő Megjelent az új közbeszerzési törvény Az országgyűlés elfogadta az új közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt 2015. október 2-án. A törvény 2015. november 1-jén hatályba is lép, így az erre való felkészülés mind az ajánlatkérőknek, mind az ajánlattevőknek nem lesz könnyű feladat. A változás lényeges eleme a becsült érték fogalmának változása, valamint a vegyes beszerzések és a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó fogalmának definiálása.

Részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt meghaladó, építési beruházás esetén az 500 ezer forintot meghaladó értékű közbeszerzési eljárásba kötelező a szaktanácsadó bevonása.

Emellett a törvény bevezeti az ún. innovációs partnerséget, mint külön közbeszerzési eljárásfajtát.

A törvény a Magyar Közlöny 2015. évi 142. számában jelent meg.

Változik az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése Megjelent az igazságügyi miniszter 22/2015. (IX. 14.) IM-rendelete az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó rendeletek módosításáról.

A rendelet alapján módosulnak az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó bejelentésekhez rendszeresített űrlapok, és az egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés.

A rendelet a Magyar Közlöny 2015. évi 127. számában jelent meg.

NAV üzemanyagárak Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

2015. október 1-je és október 31-e között alkalmazható üzemanyagárak: ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin 359 Ft/l Gázolaj 351 Ft/l Keverék 394 Ft/l LPG-autógáz 224 Ft/l.

A NAV közleménye a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjének 2015. évi 42. számában jelent meg.

zást követően fogyasztói jogvita esetén kiegészül a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségéről való tájékoztatással, valamint a tájékoztatásnak tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét is.

A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát a fogyasztónak átadni.

Az írásbeli panaszt a vállalkozás a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni, és intézkedni annak közlése iránt. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles.

4. Határon átnyúló online fogyasztói jogviták A jogszabályváltozás következtében a Budapesti Békéltető Testület a határon átnyúló, online adásvétellel vagy szolgáltatással összefüggő fogyasztói jogviták elbírálására kizárólagos illetékességet kapott. A fogyasztók és vállalkozások számára egyaránt hatékonyabb vitarendezés áll rendelkezésre amiatt, hogy egyedül a Budapesti Békéltető Testület dönthet a magyar fogyasztó és a külföldi cég vagy a hazai vállalkozás és másik tagállami fogyasztó vitájában, ha az internetes vásárlással kapcsolatos.

A tájékoztató teljes terjedelmében a www. csmkik.hu oldalon olvasható.

Ipari és innovációs klub

Pályázati lehetőségek, praktikus tanácsok Az októberi klubülésen pályázatírók adtak információt az érdeklődő vállalkozásoknak a Széchenyi 2020 keretprogramról, ezen belül a vállalkozásokat érintő Gazdaságfejlesztési és Operatív Program aktuális pályázati felhívásairól, a kapcsolódó keretösszegekről, a várható megjelenésekről.

Fontos információ, hogy a GINOP 4. prioritásába tartozó energiahatékonysági pályázati felhívások az idén nem kerülnek kiírásra, megjelenésük jövő év elején várható.

A pályázati anyagok összeállításánál a szakértők kiemelték a konkrét fejlesztési igény, ötlet megfogalmazásának és a szakmai felkészültségnek a fontosságát.

Ezen alapvető feltételek nélkül nincs esély végigvinni egy pályázási folyamatot. Egyes pályázatoknak feltétele, míg más pályázatoknál előnyt jelent, ha a projekt illeszkedik az S3 stratégiában (Intelligens Szakosodás Stratégia) megfogalmazott kulcsterületekhez. Különösen az innovációs pályázatok esetében érdemes erre odafigyelni.

Tájékoztatójukban kitértek a leg�gyakrabban felmerülő hibákra: • nem megalapozott költségvetés • hiányos alátámasztó dokumentumok beadásnál • határidők betartása • módosítások bejelentése • túlvállalások, irrealitások az indikátoroknál.

Felhívták a figyelmet a folyamatos dokumentálásra, melynek a könyvelési rendszerrel harmonizálva kell megtörténnie.

Kiemelték a projektmenedzsment fontosságát a tervezéstől a megvalósuláson át a fenntartási időszak végéig.

Arra a problémára, ha a vállalkozások nem tudnak pályázni, vagy az önerő biztosítása saját forrásból nem megoldható, illetve az előfinanszírozás akadályba ütközik, banki megoldásokat mutattak be. Az előadások után az érdeklődők egyéni konzultáció keretében kaphattak választ kérdéseikre.

A klub következő alkalomra tervezett témája: vállalkozások átörökítése.

Sz. K.

14

Kamarai Futár

Külpiac – Krónika

Üzleti lehetőségek az Európai Unión kívül

Új irány: Oroszország, FÁK, Balkán A dél-alföldi régió több mint 30 vállalkozása ismerkedett az Európai Unión kívüli, elsősorban oroszországi és balkáni lehetőségekkel Szegeden. A rendezvényen egyebek mellett az Oroszországgal szemben bevezetett embargó hatásairól és enyhítésének eszközeiről, valamint a vám-, és külkereskedelmi tudnivalókról hallhattak a FÁK és a balkán piacokon.

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Enterprise Europe Network Szeged, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara orosz tagozatának, valamint a Magyar Nemzeti Kereskedőház FÁK, Oroszország és Balkán Projektigazgatóságának közös tájékoztatóján Nemesi Pál, kamaránk elnöke elmondta,: a hazai és orosz céges együttműködéseket, a partnerek számát és az exporteredményeket együttesen vizsgálva elmondható, hogy az embargó nem riasztotta el a feleket az együttműködéstől. Sőt épp ellenkezőleg, egy, a korábbi-

nál nagyobb arányú fejlődés ment végbe a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart leszámítva.

Az elnök hozzátette: a kamara minden segítséget megad azoknak a cégeknek, amelyek külpiacra akarnak lépni. Ezt a célt szolgálja a partnereikkel együtt tartott esemény is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendszerén keresztül van mód a partnerkeresésre, épp úgy, mint a megyei kamara mellett működő Enterprise Eu-

rope Network Szeged által. Ezek a megoldások ráadásul az üzleti biztonság fenntartását is segítik azáltal, hogy már feltérképezett vállalatokkal hozzák kapcsolatba a hozzájuk forduló vállalkozásokat.

Tóth Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar–orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke előadásában a magyar cégeket aktívabb fellépésre sarkallta. Szerinte közös erőfeszítés szükséges az orosz piacon való megjelenés

A Somogyi-könyvtár polcairól

Vérdíj a sztrájkolókra „A szervezett munkások hatalmi őrjöngéseit” ostorozta Papírföldolgozó című lapjában Engel Lajos szegedi nyomda- és kiadótulajdonos. Vezércikkeiben részletesen taglalta a sztrájkoló nyomdászok túlkapásait, s ha nem kapott karhatalmi segítséget, maga is fölfegyverkezve indult nyomdája megvédelmezésére.

Rózsa Sándor és Savanyú Jóska zsiványbandáihoz hasonlította a sztrájkjogaiktól megrészegült szervezett munkásokat Engel Lajos nyomdász, a Dugonics tér 12. (ma: Katolikus Ház) alatt egykor működő Litográfiai Műintézet, Könyvnyomda és Díszkönyvkötészet tulajdonosa, a Szegedi Napló kiadója. Szerkesztésében jelent meg a „Papírföldolgozó – könyvnyomdászok, könyvkötők, könyv- és papírkereskedők, valamint a rokonszakmák szakközlönye” című lap, amelynek 1909. január 13-i számába „Szervezett bandák hajdan és most” címmel írt vezércikket.

A betyárokkal összevetve, a munkások közt izgató, „a szociálista elveket egyszerűen megcsufoló és a szociálista tanokra szégyent hozó szervező-bizottságokról” Engel Lajos azt írja, hogy ellenük az ország védtelen, a munkások keservesen megkeresett pénzét megtizedelik, nekik „eget-földet ígérve, áltanokat hirdetnek, amiből csakis ő maguknak van hasznuk, de az ország iparára, közgazdaságára oly óriásian kártékonyak,

hogy azt hazánk legnagyobb ellenségei sem csinálhatnák jobban.”

Szakmai vizekre evezve Engel Lajos kifejti, hogy „az izgatásokban és szervezkedésben vezérszerep jutott mindeddig a nyomdai munkásoknak”, akiknek ereje oly hatalmas, hogy „velök szemben a szervezetlen főnökök minden alkalommal a nyaktiló alatt állottak, minden követelésüket megkellett (sic!) adni, ha nem akarták üzleteiket azonnal beszüntetni. Ebben a sikerben a nyomdászok szervezete annyira elkábult, hogy a jogtalanságok és erőszakoskodások áradatát zuditotta a nyomdatulajdonosokra és rokonszakmabeli munkaadókra.”

A túlhatalomban tobzódó nyomdászok olykor „regébe illő butaságok miatt mentek majd minden két hétben sztrájkba”. Sőt: „zsebre kellett vágni még azt az irtóztató pofont is, hogy cenzurát gyakorolt a szedőszemélyzet afölött, hogy mi jöhet az újságba és mi nem.”

Megtagadták ugyanis egy hatsoros hír kiszedését, amely erőszakoskodás miatt elítélt sztrájkoló szedőtársaikról szólt…

erősítéséhez. A fejlődési lehetőséget a regionális szintű együttműködésben látja.

Az előadók közül többen kitértek az orosz válság okozta kereskedelmi nehézségekre. A negatív hatások enyhítésére több kitörési pontot is említettek. Csongrád megye szempontjából kiemelten az agrárszektor, a nano- és biotechnológia, vízgazdálkodási tevékenységek, építőipar és egészségipar erősítésére érdemes koncentrálni Oroszországban, a FÁK és a Balkán országainak piacain.

Emellett felhívták a figyelmet a célországok szakkiállításain való megjelenésre, az orosz nyelvű kommunikáció és a személyes kapcsolatépítés fontosságára.

A szemináriumon részt vevő több mint 30 vállalkozás többek között az élelmiszeripar, a mezőgazdasági technológia, a gépipar, az építőipar, a logisztika, a fémipar, a gyógyszeripar és a kozmetikai ipar területén tevékenykedik. Az MNKH külpiaci projektigazgatói a sikeres exporttevékenységhez szükséges marketing, piacfelmérési, finanszírozási, külkereskedelem-technikai kérdésekről tartottak előadást, illetve konkrét üzleti lehetőségeket is feltártak az érdeklődő vállalkozásoknak.

A szegedi nyomdatulajdonosok azonban megelégelték a „gaz rablóhad” önkényuralmát, s „véd- és dacszövetséget” kötöttek. A főnöktestületnek sikerült „a szervezetnek karmai közül kiragadni a józan gondolkodásu és becsületben dolgozni akaró munkásokat”, s megvédeni „a szervezet lélekrontó zsarnokságaitól”.

A küzdelem olykor tettlegességig fajult. A sztrájk idején munkába állókat „terrorizálták, gyalázták őket utcán, munkából jövet meglesték, leköpdösték.”. A hatóságok gyengesége és gyakorlatlansága miatt a főnökség csaknem magára hagyva kelt birokra a „hazaáruló darabontokkal”.

Engel Lajos nem rejti véka alá, hogy az egyik sztrájk idején, nyomdája védelmére „vitriollal, bunkós botokkal és revolverekkel” fölfegyverzett őrséget állított föl. Még vérdíj kitűzésétől sem riadt vissza: „minden szállítandó halott után 20 korona jutalom volt igérve.

Csak így sikerült nyomdámat a pusztulástól megvédelmezni.”

Ha a helyzet úgy kívánta, maga Engel sem hátrált meg a veszélytől. „Más alkalommal személyesen kellett vasbottal és revolverrel felfegyverkezve a sztrájktanyára mennem, hogy a műhelyemből ellopott és ott zárva tartott tanoncokat elhozzam.”

A nyomdaigazgató arra biztatja a szaktársakat, hogy „ne türjenek egy mákszemnyi jogtalanságot a szakszervezet részéről, üldözzék ki őket a menyországból le a pokol fenekéig”, mert önállóságukat csak így őrizhetik meg. A nehéznek ígérkező küzdelemben önmagát állítja példának: „Ehhez sok pénz, nagy áldozatkészség és nagyon kitartó erély kell, kötélerős idegekkel, olyan, mint nekem is van.”

Nyilas Péter

2015. október

Szeretne külföldi üzleti partnereket találni?

Vegye igénybe az Enterprise Europe Network díjmentes szolgáltatásait!

Az Európai Bizottság vállalkozásfejlesztési hálózata, az Enterprise Europe Network kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi együttműködések elősegítésére.

Adatbázisainkban jelenleg több mint 10 000 nemzetközi üzleti ajánlatot találhat.

Kiemelt ajánlataink: Élelmiszeripari, mezőgazdasági termékek Építőipari alapanyagok, eszközök, egyéb felszerelések és kiegészítők kereskedelmével foglalkozó román cég kereskedelmi szolgáltatást nyújtana európai gyártóknak a fenti termékek kapcsán. A meghatározott területekre promóciós lehetőségeket is kínál az adott márka számára, de akár saját márkás termékként is forgalmazza.

(BRRO20150706001)

Üzleti ajánlatok – Hirdetés

Több mint 20 éves tapasztalattal rendelkező szlovák egyéni vállalkozó pékségek beszállítója. Kereskedelemmel, csomagolással, feldolgozással egyaránt foglalkozik kandírozott gyümölcsök és porkoncentrátumok körében. Élelmiszer-ipari cégekkel venné fel a kapcsolatot, gyártási vagy kereskedelmi együttműködés keretében. (BOSK20150826001) Vegyipari, kozmetikai termékek Egy horvát cég természetes kozmetikumok gyártására specializálódott, immár 20 éves tapasztalattal. Új, vasvirágból készült arcápolójukhoz keresnek forgalmazókat.

További termékeik szintén vasvirágtartalmúak, melyeknek már bizonyított fiatalító hatásuk. Termékei a legmagasabb nemzetközi minősítéseknek is eleget tesznek.

(BOHR20140922002) Logisztika Vajdasági disztribúcióra szakosodott kisvállalkozás keres partnereket. Széles körű mezőgazdasági

gépek, alkatrészek, felszerelések forgalmazásával foglalkozik. Kínálatát öntözőberendezésekkel szeretné bővíteni, amelyhez új beszállítókat keres. A partnerkapcsolatot kereskedelmi együttműködésen keresztül kívánja megvalósítani.

(BRRS20150925001) Tárolási és árufuvarozási tevékenységekre specializálódott szerb cég keres raktározási lehetőségeket az EU-n belül. Olyan megbízható partnereket keres, akik raktárhelységgel rendelkeznek a határ menti településeken, autópályák közelében. (BRRS20150126001) Orvosi, gyógyászati termékek, eszközök Orvosi műszerek, segédeszközök egészségipari kereskedelmével foglalkozó cseh cég keres partnereket.

Több éves importőr tapasztalattal rendelkezik. (BRCZ20140828001) Megújuló energia, energiatakarékosság Piedmonti olasz kereskedelmi ügynökség megújuló energiával, hidraulikus technológiával, intelligens szállítási rendszerekkel foglalkozó cégeket képvisel. Az ügyfélportfólióját szeretné bővíteni, továbbá olyan külföldi cégeket keres, amelyek az olasz piacra lépésen gondolkodnak.

Hosszú távú együttműködésben érdekeltek. (BRIT20150828001)

15

Egyéb Ellenőrző készülékek és kiegészítők gyártásával foglalkozó elismert lengyel cég keres európai forgalmazókat és ügynököket termékei számára. EU-s viszonylatban is elismert, akkreditált hőkezelési-mérési laboratóriumban folytatja tevékenységét. (BOPL20150522003) Technológiai partnerkeresések Építőiparban hasznosítható innovatív antimikrobás burkolóanyag Litván egyetemi spin-off cég kifejlesztett egy olyan innovatív, környezetbarát burkolóanyagot, amely meggátolja a gombák és más mikrobák megjelenését az adott felületen, ezzel biztosítva a felület tartósságát. A cég kereskedelmi együttműködéseket keres, technológiai támogatással. Egyéb együttműködési megállapodás is lehetséges. (TOLV20150928001) A fenti ajánlatokhoz tartozó cégadatokkal kapcsolatban az Ön vállalkozásadatainak megadásával (cégnév, cím, kapcsolattartó neve, telefon, faxszám, e-mail cím, esetleg weboldal elérhetősége) bővebb információ kérhető az eenszeged@ csmkik.hu e-mail címen vagy a 62/426149-es faxszámon.

Tegye még ismertebbé vállalkozását a

SZEGEDI CÉGREGISZTERREL!

!

• 70.000 példány Szegeden és vonzáskörzetében val) • Szakmai cégkereső ABC-rendben (névmutatóval és tárgymutatóval) • Közérdekű információk, menetrendek • Szeged térkép, 2016-os naptár (névnapokkal) • A/5 méret, teljes színes kivitel

Jelentkezzen október 31-ig, és regisztrációja ciója árából 25% kedvezményt biztosítunk!

A megjelenéssel és a részvétellel kapcsolatos további feltételekről, kedvezményekről érdeklődjön kollégáinknál!

CÉGREGISZTER – ahol mindenki jelen van

SZEGEDI CÉGREGISZTER! GISZTER! ...már mobilon is...

Információ és jelentkezés: Infor Rényi Márta: +36-20/222-6600 • renyi.marta@delmagyar.hu Mészáros Zoltán: +36-70/387-0602 • meszaros.zoltan@delmagyar.hu

16

Elindult az őszi konjunktúrafelmérés

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságés Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar vállalkozások üzleti helyzetét és várakozásait, melynek népszerűsítésében, lebonyolításában a területi kamarák is részt vesznek.

Kérjük, hogy szakítson időt a kérdőív online kitöltésére, mely 10-12 percet vesz igénybe.

A kérdőív elérhető honlapunkon, a www. csmkik.hu oldalon.

A kitöltött kérdőíveket 2015. október 30ig várjuk.

Az MKIK GVI e vizsgálattal képviseli Magyarországot az Eurochambres éves európai konjunktúravizsgálatában, amely az EU országaiban mintegy 18 millió vállalkozás adataira alapozva ad előrejelzést az európai gazdasági konjunktúra várható alakulásáról. Az eddigi tapasztalatok szerint felvételük eredményei pontosan jelzik előre a magyarországi GDP várható alakulását.

Eredményeiket többek között felhasználja az OECD, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magyar kormányzat a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzései és elemzései során.

Készüljön fel a 2016-os adóváltozásokra még az idén!

Kamaránk december 2-án 14 órakor tájékoztató előadást szervez, ahol bemutatják a 2016-os adócsomagot. A változásokban való eligazodásban Szabó Gábor, a NAV Dél-alföldi Regionális Főigazgatóságának tájékoztatási referense segít, aki az előadása után lehetőséget biztosít a felmerülő kérdések megválaszolására is.

Az előadáson a részvétel ingyenes a hátralékkal nem rendelkező Csongrád megyei kereskedelmi és iparkamarai tagoknak és regisztráltaknak vállalkozásonként 2 fő részvételéig. A hátralékkal rendelkező regisztráltak és a regisztrációval nem rendelkezők, valamint 2 főt meghaladó részvétel esetén a részvételi díj 8000 Ft+áfa/fő.

Jelentkezés és további információ a www.csmkik.hu oldalon.

Szellemitulajdon-védelmi rendezvény a kamarában

Iparjogvédelemtől a pályázati lehetőségekig

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal együttműködve, november 17-én – a korábbi évekhez hasonlóan, a VIVACE program keretében – szellemitulajdon-védelmi rendezvényt szervez. Az érdeklődő vállalkozások tájékozódhatnak az Európai Unió területén hatályos védjegyoltalmi szabályokról, választ kaphatnak, hogyan tudják vállalkozásukat, terméküket, szolgáltatásaikat megkülönböztető jelzéssel ellátni, egyedivé tenni vásárlóik számára.

Az iparjogvédelemhez kapcsolódó K+F+I pályázati forrásokról a NKFIH kollégái adnak tájékoztatást.

Részletes program és jelentkezés a www.csmkik.hu honlapon a Rendezvénynaptárban.

Apropó

Kamarai Futár

XVII. Nemzetközi Közlekedési Konferencia Szegeden – november 26–27-én

A közlekedési szolgáltatások feltételrendszerei Magyarországon A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Enterprise Europe Network-Szeged a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.-vel együttműködésben, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával november 26–27-én immár tizenhetedik alkalommal szervez Szegeden Nemzetközi Közlekedési Konferenciát, idén A közlekedési szolgáltatások feltételrendszerei Magyarországon címmel.

Idén rendhagyó módon, az első napi plenáris előadások után, a konferencia második napján párhuzamos szekcióüléseken kerülnek megvitatásra a legfontosabb közlekedési témák.

A rendezvényt megelőzően november 25-én, szerdán, immár hagyományosan kihelyezett

ülést tart az MKIK Közlekedési és Logisztikai Kollégiumának Taxi és Személygépkocsis Személyszállítási Tagozata.

Részletes program és jelentkezés elérhető a honlapunkon a Rendezvénynaptárban: http:// csmkik.hu/hu/rendezvenyek/2015-11-26

Közel 100 vállalkozás hangolódott velünk a számviteli változásokra

Kamaránk nagy érdeklődés mellett szervezte meg október 7-én A számviteli törvény változásai az uniós jogharmonizáció jegyében című rendezvényét. Dr. Deák István előadására 95 résztvevő volt kíváncsi, akik megtudhatták, hogy mire kell még figyelni az idei évben és mi várható 2016-ban.

Aki elmulasztotta a szegedi előadást, az november 5-én Szentesen 14 órától hallhat a témáról részletesen.

Jelentkezés és további információ a www.csmkik.hu oldalon.

Tájékoztató rendezvények Szentesen A kamara Szentes térségi szervezetének kezdeményezésére több témában szervez kamaránk és a kamarában működő Enterprise Europe Network–Szeged tájékoztató rendezvényt az ősz folyamán, melyekre elsősorban a Szentes és Csongrád város valamint térségének vállalkozóit várjuk.

Tájékoztató a számviteli törvényről - nemcsak könyvelőknek!

November 5-én 14 órától a 2015-ös és 2016-os év számviteli teendőiről és változásairól kaphatnak átfogó képet az érdeklődők dr. Deák Istvántól, a Szegedi Tudományegyetem docensétől. A szorosan vett számviteli szabályokon túlmenően szó lesz egyéb változásokról is, melyek a cégvezetők számára is fontos információt jelentenek, hisz befolyásolják a vállalkozás működését. (Pl.

a jövő évben esedékes jegyzett tőke emelési kötelezettség.)

Szakképzés November 24-én a szakképzést, szakképzési hozzájárulást érintő változásokról hallhatnak az érintettek részletes információkat a Szentesen megrendezésre kerülő MFKB roadshow keretében.

Pályázati források Aktuális, vállalkozásokat érintő GINOP pályázati felhívásokról tervezünk tájékoztató rendezvényt Szentesen, várhatóan november közepén.

A pontos időpontról a kamarai honlapon és rendezvényajánló elektronikus hírlevelünkben adunk tájékoztatást.

Jelentkezés és további információ a www.csmkik.hu oldalon.