Kamarai Futár 2015. decemberi szám by Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara

» A dél-alföldi régió gazdasága 2015 (2–3. o.)

ww igit w. ális csm a kik n is .hu !

XXI. évfolyam 9. szám 2015. december

» A hidaknak is van lelkük (4. o) » Megkezdődtek a téli hatósági ellenőrzések (5. o.) » Érdemes tanulószerződést kötni (6. o.) » Száznegyvenen kaptak mesterlevelet a kamarától (7. o.) » Kádárok, bodnárok, pintérek – kiállítás a Somogyi-könyvtárban (9. o.) » Javult a vállalkozások jövedelmezősége (10. o.) » Jótékonysági karácsonyi díszek a női vezetők klubjából (11. o.) » Meghívó a Benelux üzleti estre (16. o) A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapja

Az export húzza a gazdaságot

CSMKIK 6701 SZEGED PF. 524 DÍJ HITELEZVE 6701 SZEGED I.

Krónika

Kamarai Futár

Megjelent a legfrissebb TOP 100 kiadvány – Bemutató a kamarában

Erősödött a régió gazdasága

Megyei top cégek képviselőinek köszöntése a kamarai bemutatón. Ismét elkészült a dél-alföldi régió gazdasági potenciálját bemutató, legfrissebb TOP 100 kiadvány, melyet december 11-én mutattak be Szegeden, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában. A dél-alföldi régió gazdasága 2015 címmel megjelenő kiadvány részletes elemzéseket, számokat, régiós top 100, megyei top 50 és megyei top 30 export, import vállalkozások listáját, valamint a KSH régióra vonatkozó adatait tartalmazza. A kiadvány a NAV Dél-alföldi Regionális Adó-, valamint Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, a KSH Szegedi Főosztálya, a három dél-alföldi kereskedelmi és ipari kamara és az Enterprise Europe Network dél-alföldi irodája együttműködésében jelent meg.

A top 50-ben az erő A TOP 100 nyilvános bemutatóján Nemesi Pál, a kamara elnöke miután megköszönte a partnerek munkáját, a kiadvány tartalmával kapcsolatban is megosztotta gondolatait hallgatóságával. Az exportbevételek több mint 50

Nemesi Pál százalékát Bács-Kiskun megye könyvelheti el, hiába, a kecskeméti Mercedes mindent visz – jegyezte meg az elnök. Csongrád megye, ha nem is ekkora léptékben, de gumifellegvárnak számít, gondoljunk csak a ContiTech szegedi és makói gyárára, míg élelmiszeripar nagyágyúi továbbra is a Pick és Hungerit. A Mercedes kapcsán az elnök most is az ipari fejlesztés jelentőségére hívta fel a figyelmet, ismét sürgetve a terület-előkészítéseket a befektetők, beruházók megfelelő fogadására. A számokból egyértelműen kiderül, hogy a közép- és nagyvállalati szektor a megye gazdaságának húzóereje. A top 50-es Csongrád megyei vállalati kör eleve az

eredmény felét produkálja. Jóval magasabb ez az arány, mint a régió másik két megyéjében. A munkanélküliség aránya Csongrád megyében a legalacsonyabb, 7% (az országos átlag 7,7%), és a foglalkoztatási arány is nálunk a legkedvezőbb (a 15–74 éves népesség körében 54%). Vagyis, eredményességben és foglalkoztatottságban is Csongrád megye vezet a régióban. Nemesi Pál megjegyezte, hiszi, hogy a kedvező eredmények mögött talán kicsit ott van a kamara is, a maga támogató, felvilágosító, partnerkereső, az ellenőrző hatóságokhoz fórumot teremtő szolgáltatásaival, a jogi környezet javítására irányul kezdeményezéseivel.

Mi lehet a számok mögött? Dr. Papp István, a NAV regionális adó-főigazgatóságának vezetője a számokból egyértelműen azt olvasta ki, hogy erősödött a régió gazdasága. Ám, hogy ebben mekkora szerepe volt a valóságos vállalati

Dr. Papp István

kreativitásnak, innovációnak, teljesítménynek, és mekkora az uniós forrásoknak, azt az adóhatóság nem tudja kimutatni. A lista több helyütt „lyukas”, 29 cég ugyanis nem járult hozzá, hogy adatait nyilvánosságra hozzák, amit az adószakember is érthetetlennek tart, hiszen büszkének kellene lenni eredményeikre, a megjelenés reklámértékéről nem is beszélve. A TOP 100-ba egyébként 6,7 milliárd forintos nettó árbevétellel lehetett bekerülni. A számokból Papp István azt is ki tudta olvasni, hogy javult a vállalkozások jogkövető magatartása az elmúlt évben. Lát abban némi ellentmondást, hogy miközben látványosan nőttek a vállalati eredmények, csökkent a munkaerő ára, azaz, alig van bérnövekedés, miközben egyre több vállalat küzd munkaerőhiánnyal.

Jön az új vámkódex Márkus András, a NAV Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Fő-

Márkus András

igazgatóságának vezetője, miután számokkal igazolta, hogy mind az export, mind az import értéke nőtt az elmúlt évben, már a jövőről is beszélt, ugyanis 2016. május elsejétől új uniós vámkódex lép életbe, melynek következtében például minden kereskedelmi ügyletet elektronikusan kell kezelni, és megváltozik a vámeljárás rendszere is. A változások komoly felkészülést igényelnek az érintettektől, tájékoztatásában a vámfőigazgató reméli, hogy számíthatnak a kamara segítségére is.

Kocsis-Nagy Zsolt Sok kicsi nem mindig megy sokra Érthető módon Kocsis-Nagy Zsolt, a KSH Szegedi Főosztályának vezetője is számokban beszélt. Elmondta, hogy a legfrissebb adatok szerint 256 ezer 366 gazdasági szervezet működik a régióban, ennek 80 százaléka önálló vállalkozás. Ezt az arányt túl magasnak tartják a szakemberek, hiszen mint ahogy már szóba került, a gazdaság motorját éppen a közepes és a nagyvállalkozások jelentik. Ami pedig az egy főre jutó GDP-t illeti, a Dél-Alföld a maga 2 millió 88 ezer forintjával (Csongrád megyében 2 millió 228 ezer), elmaradásban van az országos átlagtól, ami 3 millió 17 ezer forint.

K a m a r a i Fu t á r G a z d a s á g i i n f o r m á c i ó s é s ü z l e t i h a v i l a p . K i a d j a a C s o n g r á d M e g y e i Ke r e s k e d e l m i é s I p a r k a m a r a . S z e ge d , P á r i z s i k r t . 8 – 12 . Te l . : 62 / 55 4 -25 0 , f a x : 62 /4 2 6 - 1 49 . L e v é l c í m : 67 0 1 S z e ge d , P f. 5 2 4 . E - m a i l : i n f o @ c s m k i k . h u . F e l e l ő s k i a d ó : d r. Tr á s e r n é O l á h Z s u z s a n n a . F ő s z e r k e s z t ő : Ő r f i Fe r e n c . A s ze r ke s z t ő b i zo t t s á g t a g j a i : D o m o n ko s L á s z l ó, G u l y á s Tü n d e , Kö r m ö c z i E s z t e r, d r. Kő k u t i A t t i l a , d r. M a r t o n o s i I s t v á n , N e m e s i P á l , dr. Varga Antal, Palotás Sándor, Lászlóné Tanács Edina. Nyomás: E-press Nyomdaipari Kft., Szeged, Kossuth Lajos sgt. 72/B. Terjeszti a Lapcom Zr t. HU ISSN 1219-7289

2015. december

Krónika

A dél-alföldi régió gazdasági eredményei

a TOP 100-as kiadvány tükrében A NAV Dél-alföldi Adó-, valamint Vám-és Pénzügyőri Főigazgatósága által készített elemzések főbb megállapításait az alábbiakban foglaljuk össze. Az Adó Főigazgatóság a régió vállalkozásai által benyújtott 2014. évi társaságiadóbevallások alapján elemezte a régió gazdaságát.

Csongrád megye export árbevételében 30 százalékot meghaladó részesedéssel az élelmiszer, ital, dohány gyártása, valamint a gumi, műanyagtermék gyártása ágazat mutat jelentős eredményeket.

Nettó árbevétel alakulása

A dél-alföldi régió vállalkozásainak legnagyobb hányada, 44,3 százaléka Bács-Kiskun, 20 százaléka Békés, 35,7 százaléka Csongrád megyében működött 2014-ben. A vállalkozások kétharmada nyereséges, kicsivel több mint harminc százaléka veszteséges,

Export árbevétel

A dél-alföldi régióban 2014. évben 20,5 százalékkal emelkedett az export árbevétel. A régiós átlagot meghaladóan – 24,2 százalékkal – emelkedett Bács-Kiskun megye export árbevétele, Békés megyében 5,2 százalék, míg Csongrád megyében 15,6 százalékos volt a növekedés. A régió több mint 2000 milliárd forintos export árbevételének több mint 70 százalékát Bács-Kiskun megye adta, Csongrád megye közel 20 százalékot képviselt. Régiónk összes export árbevételének túlnyomó többsége, 87,3 százaléka a feldolgozóiparban keletkezik, melyen belül a legjelentősebb ágazat a járműgyártás, aminek húzóerejét Bács-Kiskun megye adja.

A régió Top 100 vállalkozása – csökkent a listába bekerült Csongrád megyei cégek száma

A régiós Top 100 vállalkozás között tavaly, a 2013. évi adatok alapján 32 Csongrád megyei cég szerepelt, 56 Bács-Kiskun megyei és 12 Békés megyei. A 2014. évi adatok alapján felállított sorrend szerint a Top

Top 50 vállalkozásai: összesített adózás előtti eredményük közel ötszöröse az előző évinek. A Top 50 vállalkozás „régiós motor” szerepét az is bizonyítja, hogy ők foglalkoztatják a régió minden negyedik munkavállalóját, valamint a régió összes befektetett eszközének 39,8 százalékát is ezen vállalkozások adják.

Export-import forgalom alakulása

A NAV Dél-alföldi Regionális Vám-és Pénzügyőr Főigazgatóságának adati alapján a régió 30 legnagyobb export forgalommal bíró vállalkozásából 2014-ben 16

Az első 15 top cég Csongrád megyében Megyei Régiós helyezés 1. 2. 2. 3. 3. 7. 4. 8. 5. 9. 6. 10. 7. 11. 8. 12. 9. 13. 10. 15. 11. 16. 12. 20. 13. 25. 14. 28. 15. 30.

Cég neve GDF SUEZ Zrt. EDF DÉMÁSZ Zrt. Pick Szeged Zrt. ContiTech Fluid Automotive Kft. Hansa-Kontakt Kft. Nem nyilvános GDF Suez Energia Holding Zrt. EDF DÉMÁSZ Hálózati Kft. ContiTech Rubber Industrial Kft. Hungerit Zrt. Givaudan Hungary Kft. KÉSZ Építő Zrt. Tabán Trafik Zrt. Legrand Zrt. Villeroy & Boch Magyarország Kft.

és 5-6 százalék között mozog a nulla eredményt valló vállalkozások száma a régióban, ami a megyék között is ehhez hasonló arányokat mutat. A dél-alföldi régió adózás előtti eredménye 2014-ben 278 milliárd forint, mely 35,7 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A legnagyobb, 83,4 százalékos bővülés Csongrád megyében mutatható ki. Amíg Bács-Kiskun megyében realizálódott az adózás előtti nyereség közel fele, addig a veszteség 53,5 százaléka Csongrád megyében keletkezett.

Tőkeszerkezet

2014-ben a dél-alföldi régió vállalkozásainak jegyzett tőkéje ös�szességében 9 százalékkal csökkent, miközben a külföldi tőke 1,8 százalékos növekedést mutatott, melynek következtében aránya 2,8 százalékpontos javulást ért el.

100 vállalkozás közül 26 Csongrád megyei, 59 Bács-Kiskun megyei, 15 Békés megyei.

Megyei top 50 vállalkozások – Csongrád megyében közel ötszörös növekedés az adózás előtti eredményben

A megyei top 50 vállalkozások együttesen a régiós árbevétel 50,7 százalékát adták, 3150,3 milliárd forint összegben. Bács-Kiskun és Csongrád megye a legkoncentráltabb megye, itt a megyei Top 50 vállalkozások realizálták a megyei árbevétel 53,3 illetve 52,3 százalékát. A megyei top 50 vállalkozások mindhárom megye húzóerejét jelentik, mivel a megyei növekedési ütemnél nagyobb bővülést értek el, és az export árbevételük közel négyötödét teszi ki a régió export árbevételének. A régióban kiugróan magas Csongrád megyei adózás előtti eredmény elérésében szintén jelentős szerepet játszottak a megye

Nettó árbevétel (millió Ft) 2013 2014 184 260 136 458 123 600 103 293 64 195 68 474 41 598 50 113 48 884 50 106 4 053 48 735 46 705 48 161 40 784 46 131 43 538 44 426 15 128 39 025 35 531 34 053 22 188 23 857 21 272 22 225 17 212 20 264

Forrás: NAV

A dél-alföldi régió vállalkozásai nak 6215,8 millió forintos nettó árbevétele 10,9 százalékkal haladja meg az előző évi összeget. A régió nettó árbevételéhez legnagyobb arányban Bács-Kiskun megye járult hozzá, 54,7 százalékkal. Az árbevétel előző évhez mért növekedése Bács-Kiskun megyében volt a legmagasabb, 15,7 százalékos, hozzá képest Békés és Csongrád megyében mérsékelt, 6,5 illetve 5,1 százalékos volt a bővülés üteme. A régió nettó árbevételének közel fele a feldolgozóiparból származik, de amíg a megyék közül Békés és Csongrád megyében csak kb. a harmadát jelenti, addig BácsKiskun megyében 55,7 százalékos a részesedése. A feldolgozóiparon belül 40,8 százalékkal a járműgyártás emelkedik ki, melyből a Bács-Kiskun megyei részesedés 95,3 százalékos. A kereskedelem 26 százalékos részarányából régiónk mindhárom megyéje az átlaghoz hasonló eredményt produkált. Békés megyében 14,9 százalékkal a mezőgazdaság, míg Csongrád megyében 15,9 százalékos részesedéssel a villamos energia, gáz, gőzellátás ág mutat említésre méltó teljesítményt. A dél-alföldi régió nettó bevételeinek 33,5 százalékát az export árbevétel, 66,5 százalékát a belföldi értékesítés árbevétele teszi ki.

Adózás előtti eredmény – kiemelkedő növekedés Csongrád megyében

Az emelkedést egyértelműen a Bács-Kiskun megyei növekvő eredmények indokolták, mivel Csongrád megyében stagnált, Békés megyében pedig csökkent a külföldi tőke összege az előző évhez képest.

Bács-Kiskun megyei illetőségű, 9 Csongrád megyei, 5 pedig Békés megyei. (2013-as adatok alapján: Bács-Kiskun megyei 19, Csongrád megyei 7, Békés megyei 4 volt.) Csongrád megye legnagyobb exportőrei gumi- és műanyagipari termékek, tejtermékek, nyers és feldolgozott sertés és baromfitermékek, ágynemű garnitúrák, egyéb textíliák, gépek, villamosipari termékek, szaniterek, gabonafélék kivitelét végzi. A Csongrád megyei importforgalomban jellemző áruk: földgáz, gumiipari alapanyagok gyári és ipari tömlők gyártásához, szerszámok és gépek, csomagolók és azok alapanyaga, élelmiszer-ízesítő adalékanyagok, textiltermékek, szaniteráruk. A részletes elemzéseket, adatokat „A dél-alföldi régió gazdasága 2015” c. kiadvány tartalmazza, mely megtekinthető a www.csmkik.hu kamarai honlapon.

Krónika

XVII. Nemzetközi Közlekedési Konferencia

A hidaknak lelkük is van

Tizenhetedik alkalommal rendezte meg a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Enterprise Europw Network regionális irodája, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a KTI Közlekedéstudományi Intézet támogatásával az európai konferencianaptárban is szereplő Szegedi Nemzetközi Közlekedési Konferenciát a kamarai székházban november 26–27. között. A idei konferencia címe: A közlekedési szolgáltatások feltételrendszerei Magyarországon.

Hagyományaink szerint Dr. Szeri István, az MKIK Közlekedési és Logisztikai Kollégiumának elnöke, kamaránk tiszteletbeli elnöke vezette le a konferencia első napját, az ő összefoglalójának rövidített változatát olvashatják az alábbiakban (a szöveg teljes terjedelmében cikk végén található linken érhető el a kamara honlapján). A szokásos két nap hagyományai szerint az első napon plenáris ülést tartottak, a második napon pedig szekcióülések keretében a közhasznú személyszállítási szolgáltatások mellett más közlekedési szolgáltatások (taxi, az árufuvaro-

zás, az infrastruktúraüzemeltetés és -fejlesztés, logisztika valamint a közlekedéssel összefüggő foglalkoztatás) helyzetét is megvitatták a szakemberek. A megnyitókat sorrendben Nemesi Pál a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke, Kakas Béla, a Csongrád megyei Önkormányzat elnöke, Szeri István, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályának vezetője és Ménesi Imre, Szeged MJV városüzemeltetési bizottságának elnöke mondták el, bemutatva szakmai szervezeteik aktivitását a témákban.

Versenyképességi kérdések a közlekedésben is

AZ ÖN

KÖZLEKEDÉSINFORMATIKAI PARTNEREI. www.delta.hu www.smartcity.hu

A szegedi születésű dr.Becsey Zsolt László közlekedésért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, a logisztikában és áruszállításban a kiemelt közutak egyre inkább előtérbe kerülnek. Nyugat-Európában mindent megtesznek azért, hogy a közhasznú személyszállítás részaránya ne csökkenjen, s ezt kell megcélozni Közép-kelet-Európában, így Magyarországon is. Kiemelte, hogy az országhatárig (Nagylakig) megépült az autópálya, de még hátravan az összekötő út megépítése Románia felé. A kormány kiemelt célja, hogy 2020-ig az összes megyei jogú várost elérjék a M-es gyorsforgalmi utak. Tájékoztatta a hallgatóságot

arról, hogy várhatóan az idén 200 milliárd forint bevételt jelent a matrica és az útdíj bevétel a költségvetésnek. A bevétel közel 70 százaléka az útdíjból származik, amelynek több mint felét az országon áthaladó külföldiek fizetik. Megjegyezte azt is, hogy a magyar fuvarozó vállalkozásokat kedvezményekben részesítik, növelve ezzel versenyképességüket. Azonnal megoldandó problémaként jelezte a gépjárművezetők hiányát a közlekedési alágazatokban, de a korszerű járműállomány fejlesztésének igényét is kiemelte. A közhasznú személyszállítás nagy kihívásának tekinti a 2017-es pályáztatási rendszer bevezetését. Nem mulasztotta el azt sem megemlíteni, hogy az EU-s pénzek közlekedésre fordítható részének közel hetven százalékát költik a vasút infrastruktúrájának építésére, rekonstrukciójára. Előadásában kiemelte: csak maga a közlekedésfejlesztés nem tudja pótolni a gazdaság más alágazatainak fejlesztését, így olyan ágazatoknak kell hát teret adni Magyarországon, amelyek erős hazai hozzáadott értékkel bírnak. Az intermodális csomópontok, így a szegedi megépítése is nagy lehetőséget adhatnak az alágazatoknak, de a helyszín kiválasztását nem tekintette szerencsésnek még akkor sem, ha a Mars teret már régen ki kellett volna váltani.

Kamarai Futár Végezetül kijelentette: mindenki tisztában van azzal, hogy a harmadik városi híd fontos Szeged és Csongrád megye számára.

Modern technológiákat!

Pawel Stelmaszczyk, az Európai Bizottság európai mobilitás programjának különmegbízottja angolul elmondott előadásában kiemelte, hogy várják az alulról jövő kezdeményezéseket, különösen a többfajta közlekedési mód integrációja területén. A hálózatúsággal kapcsolatban külön figyelmet szentelt a közlekedési korridoroknak, melyeknek más és más kihívásoknak kell megfelelniük. A CBC (határkereszteződési) törzshálózat mellett a kikötők fontosságát említette. Biztosítani kell ugyanis a szabad folyosókat a magas minőségű kikötők felé. A hálózatiság mellett persze fontos az egységes közlekedési szabványok kialakítása és elfogadtatása is a tagállamok felé. Némi párhuzamosságot is érintett a különmegbízott Lengyelország és Magyarország között, és megemlítette, hogy a vasúti és közúti infrastruktúrák hasonlóak, s ugyanúgy alulfinanszírozottak. Az innováció jelentőségét hangsúlyozta a közlekedésfejlesztésben, ugyanis modern technológiák nélkül sérül a versenyképesség, amelynek hosszú távú következményei lehetnek. 

2015. december

Aktuális

 Minőség a

Fogyasztóvédelem, élelmiszerlánc-biztonság, adó- és vámhivatal

Feldmann Márton, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgató-helyettesese kiemelte, hogy bár sokat változott, fejlődött a vasúti szolgáltatók kínálata az utolsó években, a demográfiai hatásokkal nehezen tudnak megbirkózni. 5 év alatt közel 20%al csökkent a diákutazások száma, de az eladott dolgozói bérletek is csökkentek. Kiemelte, hogy jó szolgáltatásokkal az utazási igények maximális tér- és időbeli kiszolgálásával meg lehet állítani a közhasznú közlekedésről való utaseláramlást. Ezt pedig a járműpark, a menetrend, értékesítés szolgáltatási palettájának fejlesztési lehetőségeivel igazolta a vezérigazgató-helyettes.

Megkezdődtek a téli hatósági ellenőrzések

szolgáltatásokban

Utak, hidak

Kovács Attila, a Magyar Közút igazgatója az útkarbantartás és -fejlesztés rejtelmeit ismertette meg a hallgatósággal. A cég 31.2 millió km utat kezel, amelynek már egy jó része gyorsforgalmi út. 93 mérnökség végzi az utakkal kapcsolatos téli nyári feladatokat. Dr. Peter Paulik, a Pozsonyi Műszaki Egyetem egyetemi tanára a Pozsonyi Duna-hidak történetéről tartott előadást. Fantasztikus előadási stílusa kiérdemelte a legjobb hangulatú előadás képzeletbeli címét, hiszen felvidéki tájszólásával és a hidak történelmi példáival mosolyt fakasztott a nap végére fáradt hallgatóság arcára. Megtudtuk, hogy a hidaknak nemcsak műszaki technológiáik, hanem lelkük is van, amelyet csak a legbeavatottabbak ismerhetnek meg. A cikk LINKJe: http://www.csmkik.hu/hu/csmkik/cikkek/xvi-87696 (képtár és prezentációk is találhatók fent a honlapon)

Az ünnepi időszakban növekszik a szezonális termékeket, szolgáltatásokat kínáló vállalkozások forgalma, azonban a hatósági ellenőrzések is egyre gyakoribbak ebben az időszakban. Ezért felhívjuk a vállalkozások figyelmét, hogy legyenek körültekintőek, mert a kiemelt ellenőrzések december 31-ig tartanak, és országszerte a nap bármely időszakában lehet rájuk számítani. Mi áll az idei szezon ellenőrzéseinek fókuszában? · Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Ellenőrzéseinek középpontjában a termékbiztonság, valamint a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme áll. Vizsgálják a karácsonyi fényfüzérek biztonságosságát, illetve az üzletekben és a piacokon is végeznek ellenőrzéseket a veszélyes termékek kiszűrésére. Figyelik a megfelelő árfeltüntetést, az akciós ajánlatok valóságtartalmát is. Hol várható ellenőrzés? Széles fogyasztói tömegeket vonzó nagy áruházláncok üzleteiben, hiper- és szupermarketekben, bevásárlóközpontokban,

kitelepüléseken, a vásárokon és a piacokon. · Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Fokozottan vizsgálják a friss húst, a halakat és haltermékeket, a pácolt, füstölt nyers vagy főtt húskészítményeket, a virslit, az édesipari termékeket, a szezonális zöldségeket és gyümölcsöket, valamint a borászati termékek közül a borokat és a pezsgőket. Az ünnepi időszakban is fontos, hogy helyesen tárolják az élelmiszereket, sértetlen legyen a csomagolásuk, és dokumentált a származásuk. Hol várható ellenőrzés? A fokozott ellenőrzés a teljes élelmiszerláncra kiterjed, egy aránt érinti az élelmiszer-előállító

és forgalmazó létesítményeket, beleértve a karácsonyi ünnepi vásárokat, rendezvényeket is. · Nemzeti Adó és Vámhivatal Az ellenőrök vizsgálják, hogy a kereskedők, szolgáltatók adnak-e szabályos bizonylatot, online pénztárgépeiket megfelelően használják-e, bejelentik-e alkalmazottaikat és a kereskedők számot tudnak-e adni áruik eredetéről. Bizonyos üzletekben forgalomszámlálásra is lehet számítani. Hol várható ellenőrzés? Ellenőrzés várható a csokifigurák, szaloncukrok árusítóinál, a sportszer-kölcsönzőknél és szervizeknél. A szezonalitás azonban nem zárja ki egyéb vállalkozások ellenőrzését sem. (Forrás: a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtóközleményei.) P. E.

INNOSPARK - Újabb nemzetközi projekt indul a kamaránál

A kreatív gondolkodást erősítjük az ICT szektorban

Szellemitulajdonvédelemről a kamarában

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) immár hagyományos éves ismeretterjesztő rendezvényére november 17-én került sor Szegeden, kamaránk társszervezésében. Előadóként felkértük a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal munkatársát, aki a K+F pályázati lehetőségeket mutatta be a megjelent érdeklődők számára. Az SZTNH munkatársai részéről értékes tájékoztatást kaptak a vállalkozások pályázataikhoz, illetve az adózáshoz szükséges K+F minősítés feltételeiről, továbbá általános ismertetőt hallhattak a különböző oltalmi formákról.

Elindult az Europa Training Ltd főpartnerségével, Erasmus + pályázati keretből támogatott INNOSPARK projekt, melynek megvalósításában hat európai partnerszervezet, köztük a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is részt vesz. A 2015 októberében indult projektben Magyarország mellett öt országból, Angliából, Olaszországból, Spanyolországból, Észtországból és Bulgáriából érkező szervezetek vannak jelen. A kétéves futamidejű projekt célja a kreatív gondolkodás

elősegítése az ICT szektorban, mely alapfeltétele az innováció fejlesztésnek, ezáltal növelve a cégek versenyképességét az európai piacon. További cél egy olyan megbízható eszköz létrehozása a szektor vállalatai számára, amellyel mérni tudják a kreativitási szintjüket, illetve kiválaszthatóvá válnak a fejlesztésre szoruló területek. A projekt továbbá választ kíván adni arra a kérdésre is, hogyan fordíthatják a cégek kreatív ötleteiket innovatív kapacitásuk bővítésére.

Ennek érdekében felmérik a cégek kreativitási és innovációs gyakorlatát az ICT szektorban, elkészül egy kézikönyv, valamint workshopra és a jó gyakorlatok átadására is sor kerül a két év alatt. A projektpartnerek első közös találkozójára kamaránkban került sor december 10–11-én, amikor is a projekt első lépéseit és legfontosabb feladatait egyeztették.

Szakképzés

Kamarai Futár

Érdemes tanulószerződést kötni!

Előnyös változások a szakképzési hozzájárulás elszámolásában 2016-ban Jó hírekkel kezdte novemberi előadását Lászlóné Szép Györgyi bejegyzett, bronzjelvényes igazságügyi adó- és könyvszakértő a szakképzési hozzájárulásról szóló jogszabály változásainak bemutatását a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában. Ezeket a 2016. január 1-jétől esedékes változásokat foglaljuk most össze dióhéjban. A jövőben a tanulószerzést kötő gazdálkodó/szervezet alapvetően kétféle normatívát vehet igénybe: 1. Az alapnormatívát, amelyet a költségvetési törvényben meghatározott normatíva (2016ban 45 3000 Ft/fő/év) és az egyes szakképesítésekhez rendelt súlyszorzó szorzataként lehet meghatározni. 2. Kiegészítő normatívát az alábbi formában és feltételekkel: · A beruházási kiegészítő csökkentő tétel, amely az aktiválás évében (ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre a vállalkozás) érvényesíthető normatív alapon a tanulószerződéses éves átlaglétszám figyelembe vételével céglétszámtól függően: 1–10 főt foglalkoztató hozzájárulásra kötelezett esetében: alapnormatíva 38%-a (172 140 Ft/tanuló/év) 11–50 főt foglalkoztató hozzájárulásra kö-

telezett esetében: alapnormatíva 18%-a (81 540 Ft/tanuló/év) 50 főnél többet foglalkoztató hozzájárulásra kötelezett esetében: alapnormatíva 9%-a (40 770 Ft/tanuló/év) · Az oktatói kiegészítő csökkentő tétel, amely a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató, kis- és középvállalkozásoknál a gyakorlati képzést végző oktatók bérköltségének fedezetéhez nyújt normatív alapú hozzájárulást. Tanulószerződéses tanulólétszám x alapnormatíva 21%-a (95 130 Ft/tanuló/év; 7928 Ft/hó) A nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató kis- és középvállalkozások fogalma: árbevételük a tárgyévet megelőző 2 üzleti évben – évente – a gyakorlati képzésük után elszámolható éves alap- és

kiegészítő csökkentő tétel összegének legalább 400%-a. · A tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel, amely a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató vállalkozás esetében kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben, a 9. évfolyamon oktatott tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzéséhez vehető igénybe. Tanulószerződéses tanulólétszám x alapnormatíva 25%-a (113 250 Ft/9. évf. tanuló/év; 9438 Ft/hó). A szakképzési hozzájárulást érintő jogszabályi változások új fogalmakat, új elemeket vezetnek be. Részletes megismerésük a gazdálkodóknak és könyvelőiknek is alapvető érdeke, hogy élni lehessen a korábbinál kedvezőbb finanszírozási lehetőségekkel. A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában valósul meg.

Szentesen zárult a megyei szakképzési roadshow Szentesen (a kistérséget bevonva) tartotta a kamara által elnökölt Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság szakképzési roadshow-jának utolsó állomását, amelyre a korábbi hódmezővásárhelyi és szegedi rendezvényhez hasonlóan meghívót kaptak a szakképzésben érintett gazdálkodók, iskolák. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen szakképzést ismer el ma hatékonynak a munkaerőpiac. A válasz röviden úgy fogalmazható meg, hogy a képzés időszakában a szakképző iskolák és a gyakorlati oktatásba bekapcsolódó cégek együttműködése alapozza meg a későbbi kibocsátás minőségét. A résztvevők megállapították, hogy a kétkezi szakmák esetében a külföld a maga munkalehetőségeivel és bérezésével még mindig vonzó a fiatalok számára. Ugyanakkor a tanulószerződéses rendszerben gazdálkodó és tanuló

közötti kialakuló „szakmai kapcsolat” hordozza magában a későbbi munkaszerződés-kötés lehetőségét. Jól felkészült, dolgozni szerető és tudó embereket vár a munkaerőpiac, és ha ez az elvárás teljesül, minden más is a helyére kerülhet a munkavégzés során. Elhangzott, hogy a térség felemelkedését a szakképzés biztosíthatja. Egyrészt, mint iskola, helyben tartja a képzési szakaszban a fiatalokat, másrészt a felkínált, felkészült munkaerő vonzó lehet a betelepedni

szándékozó cégek számára. És persze van egy tágabban értelmezhető pozitív hatása is mindennek: növekedhet a település népességmegtartó ereje. Szó esett a tanulószerződés-kötéshez kapcsolódó feladatokról, a kamarai garanciavállalásról, mint a duális képzés lényeges eleméről is. Az MFKB a gazdálkodókkal, szakképző iskolákkal egyetértésben dolgozik azon, hogy már a 9. évfolyam nyári összefüggő szakmai gyakorlatától kezdődően, a tanulók működő munkakörnyezetben jussanak a gyakorlati ismeretek birtokába. És persze pénzről is szó volt. A kedvezően változó jogszabály segíti, egyszerűsíti a gyakorlati képzésbe bekapcsolódók normatív finanszírozását. A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában valósul meg.

2015. december

Szakképzés

Száznegyvenen kaptak mesterlevelet a kamarától tizennyolc szakmában Összesen 140, nemrégiben levizsgázott mester vehette át mesterlevelét ünnepélyes keretek között november 18-án Szegeden, a Hunguest Hotel Forrásban. A tavaszi képzést is figyelembe véve idén több mint 250 jelentkező volt a kamaránk által szervezett mesterképzésekre. A már szakmával és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező jelölteknek mind gyakorlati, mind elméleti vizsgákon kellett bizonyítaniuk tudásukat. Közülük százan a ,,TÁMOP2.3.4.B-13/1-2013-0001 Dolgozva tanulj! Gyakorlati oktatók továbbképzése a szakképzésben” című kiemelt projektben kezdték meg támogatással tanulmányaikat, míg a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában megvalósuló projektben mintegy 130 jelentkező, szintén támogatással tanulhatott. Az őszi vizsgaidőszakot követően a mesterjelöltek villanyszerelő, gáz-

fogyasztóberendezés és csőhálózat-szerelő, központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, kőműves, festő, díszítő, mázoló

és tapétázó, járműfényező, szakács, cukrász, bútorasztalos, női szabó, férfiszabó, autóelektronikai műszerész, autószerelő, hegesztő, kereskedő és fodrász szakmákban szereztek mesterlevelet. A mesterlevelek átadása előtt a kamara köszönetet mondott a Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola diákjainak, akik a szakács és cukrász mestervizsgához nyújtottak segítsé-

get munkájukkal. Majd Nemesi Pál elnök elismerő oklevelet adott át Kendik Renátának, a kamara területi szakképzési tanácsadójának, a mesterképzés szervezése során végzett munkájáért. Az új mesterek névsora a Kamarai Futár novemberi (digitális formában megjelent, és a kamara honlapján elérhető) számában megtalálható. A cikk megjelenését a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatta.

Kamara, önkormányzat, szakképzési centrum – összehangolják munkájukat

Együttműködés a vásárhelyi szakképzésért Együttműködési megállapodást kötött a szakképzés fejlesztésének érdekében kamaránk, a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum december 1-jén. Mindez annak a partnerségnek az újabb lépcsője, amelynek alapjait a résztvevők idén tavasszal a magyar, valamint a vásárhelyi gazdaság versenyképességének növeléséért fektettek le. A most aláírt megállapodás értemében a felek egyebek mellett felmérik Hódmezővásárhely gazdaságának szakképzési igényeit, amely alapján közösen kialakítják a szakképzési centrum 3 éves szakképzés fejlesztési koncepcióját, figyelembe véve a szakma szerkezeti döntésről szóló kormányrendeletet. Továbbá, évente közös javaslatot készítenek a megyei fejlesztési és képzési bizottságnak a hódmezővásárhelyi szakképzési igények alapján a szakma szerkezeti javaslat

Almási István, Nemesi Pál és Árva-Nagy Sándorné írta alá az együttműködésről szóló dokumentumot. elkészítésének támogatására. Mindehhez felmérik a helyi vállalkozások által megfogalmazott szakképzési igényeket, és munkacsoportot hoznak létre, amely minden évben közösen értékeli a szakképzés helyzetét. Az aláíráskor Almási István, a város polgármestere elmondta: nemrégiben sikeres konzultációt folytattak a város lakosságával, amelyből kiderült, hogy

a vásárhelyiek egyik legfontosabb elvárása a gazdaság fejlesztése. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a helyi vállalkozások által szükségesnek tartott szakmák jelenjenek meg a képzési palettán. Árva-Nagy Sándorné, a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum igazgatója kiemelte: a megállapodással létrejövő közös munka hatékony se-

gítséget nyújthat a centrum szakképzési koncepciójának kialakításában. Hozzátette: akár olyan szakmák is megjelenhetnek a kínálatukban, amelyek eddig nem voltak elérhetők a diákok számára. Ilyen például a korábban nagy népszerűségnek örvendő, és napjainkban újra egyre keresettebb női szabó képzés. – A munkaerőpiac igényeinek figyelembevétele a térség gazdaságának fejlődése és a vállalatok biztonságos működése szempontjából is kiemelten fontos – erről Nemesi Pál, a kamara elnöke beszélt a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalban tartott eseményen. Hozzátette: ahhoz, hogy az országos szinten egyedülálló együttműködés jól működjön, a szereplők összehangolt munkájára és rendszeres együttgondolkodására lesz szükség. A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában valósul meg.

Szakképzés

A szakképzés helyzetét is elemezték az ünnepségen

25 éves a Baustudium

Fennállása negyedszázados jubileumát ünnepelte az 1990. november 1-jén alapított Baustudium Kft. A csúcson, az 1998–99-es tanévben 1044 diák járt hozzájuk, most 412. Egyrészt elérte őket a demográfiai hullám, másrészt még mindig kevesen választják azt, hogy szakmát tanuljanak. Ünnepi beszédet Vér Sándor, a Baustudium Kft. ügyvezető igazgatója mondott. Az ünnepségen részt vett és felszólalt dr. Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési igazgatója, aki beszédében kitért a gyakorlati képzés finanszírozási kérdéseire is. – Ma az a cél, hogy Vér Sándor elevenítette fel az elmúlt 25 évet. a tanulók olyan vállalkozásnál sajátítsák el a szakmát, ahol később dolgozhatnak is. Most 412 diákunk van, mi ennyit sajnos nem tudunk foglalkoztatni – ismertette a szakmunkásképzés helyzetét Vér Sándor. A cég kft.-ként gazdálkodik, miközben a gyakorlati képzőhelye a megye szakközép- és szakiskoláinak. – Mivel a gyerekek Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparegyre több vállalkozóval köthetnek tanulószerződést, kevesebben választják a Baustudiumot kamara oktatási és képzési igazgatója is részt – folytatta az ügyvezető. – Választhatnak ugyan- vett az ünnepségen. Szerinte a létszámcsökkeis: első évben vagy az iskolai tanműhelyben nésnek két oka van: egyrészt már eleve kevemaradnak, vagy a Baustudiumhoz, szintén egy sebb a gyerek, másrészt a kevesebb gyereken tanműhelybe, úgynevezett „alapműhelybe” ke- osztozó háromféle iskolatípus, a gimnázium, a rülnek. A második évben, ha nálunk maradnak, szakközépiskola és a szakiskola közül az utóbbi csoportban, oktatókkal együtt végezhetnek el jár a legrosszabbul. Míg 1990-ben a szakiskolai konkrét feladatokat, például kicsempézhetnek tanulók aránya 50 százalék volt, pár éve 23-25, egy fürdőszobát. Harmadikban, ha már tudnak mostanra 20 százalék körül mozog. A Baustudiumhoz hasonló gyakorlati képzőönállóan dolgozni – és még mindig nálunk vannak –, kimehetnek az életbe, a mi nemré- helyek gondban vannak a finanszírozással is giben létrehozott vállalkozói csoportjainkban Szilágyi János szerint: ha többszörösen hátrányos dolgozhatnak. Ezzel egyrészt pénzt keresünk a helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulókkal Baustudiumnak, másrészt megtartjuk a gyereke- foglalkoznak, több tanárra van szükség, ami ket, hogy ne pártoljanak el tőlünk. Nagy ugyanis többe is kerül. Ha pedig magas azoknak a szaka verseny: a vállalkozások elszipkázzák tőlünk máknak a száma, amelyek rengeteg anyaggal a jobbakat. Hiába kötöttünk tanulószerződést, dolgoznak, megint csak megugranak a költségek. Azoknak a gyakorlati képzőhelyeknek, azt a gyerek bármikor felbonthatja.

Megyei elődöntőkkel indulnak a tanulmányi versenyek

Hamarosan kezdődik az SZKTV Január elején kezdődnek a Szakma Kiváló Tanulója Verseny (SZKTV) megyei elődöntői. A megye szinte minden szakképző iskolája képviselteti majd magát a megmérettetésen, az előzetes jelentkezések alapján 40 szakmában 291 tanulót várunk, hogy részt vegyen a január 5. és január 21. között zajló elődöntőkön. A versenyre még lehet jelentkezni, a jelentkezési lapok beérkezésének határideje december 16. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) az elődöntőket követő válogatók megszervezésével kívánja

biztosítani, hogy a legfelkészültebb diákok kerülhessenek a verseny országos döntőjébe. A versenyzők az elődöntőn és a válogatón

Kamarai Futár

Megvették a munkahelyüket Az első olyan gyakorlati képzőhelyként jött létre 25 évvel ezelőtt, 1990. november 1-jén a Baustudium Kft., amelyik főtevékenységként foglalkozott a gyakorlati oktatással. A mai Délép Ipari Parkban, a hajdani Délép 1972-ben kialakított tanműhelyére építve jött létre. A rendszerváltáskor, 1990-ben az ott dolgozók „megvették” a saját munkahelyüket, hogy ne kerüljenek utcára. Az első ügyvezető igazgató Süle József volt, aki 1988-tól vezette a Délép-tanműhelyt, 1990-től a céget. A 32 tulajdonosból mára 27 maradt. A csúcson, az 1998–99-es tanévben 1044 tanulójuk volt, ma 412-en vannak, ös�szesen 4516-an végeztek. Az alkalmazottak száma 67. A Baustudiumnak Szegeden, Vásárhelyen, Makón és Szentesen van telephelye. Az ünnepségen megkoszorúzták Süle József alapító emléktábláját. A mai igazgató, Vér Sándor 42 évvel ezelőtt itt volt ipari tanuló. ahol a tanulók több foglalkozást igényelnek, Szilágyi János szerint muszáj uniós vagy hazai forrásból kiegészítő normatívát szerezniük. A gyerekek száma alapján jelenleg járó állami normatívából nem fogják tudni kigazdálkodni a működési költségeket. A vállalkozói csoport jó kezdeményezés lehet. – Ott, ahol 200-an vannak, nehezebb a gazdálkodás, mint egy 500–600 fős intézményben – mondta a képzési igazgató. – Hosszú távon erre megoldást kell találni, mert ha nem sikerül, akkor nem lesznek ilyen tanulókkal foglalkozó gyakorlati képzőhelyek, csak az iskolai tanműhelyek maradnak. De annak a gyereknek, aki végig, 3 éven át iskolai tanműhelyben tanulja a szakmáját, kisebb lesz az elhelyezkedési esélye annál, mint aki már belekóstolt az „életbe” egy ilyen átmeneti helyen, vagy egy cégnél. Ha pedig végez, akkor azt mondhatja az állásinterjún, hogy már van legalább egyéves gyakorlata egy vállalkozásnál. A fiatal végzett szakmunkások 40-50 százalékára például azonnal lecsapnak a cégek, a gép- és fémiparban pedig még ennél is jobb az arány, mivel nincs elegendő szakképzett munkaerő. szerzett pontok alapján versenyrészenként, szakképesítésenként külön-külön kerülnek rangsorolásra és ennek megfelelően kerül sor a legjobbak behívására a verseny válogatójába, illetve az ezt követő országos döntőbe. A 2015/2016. tanévben az SZKTV és az OSZTV országos döntőjét az MKIK a Szakma Sztár Fesztivál keretében tartja meg. A megmérettetés célja a magyar szakképzés színvonalának további emelése, a szakképzés eredményeinek széles körű bemutatása, és verseny szervezése a szakképzésben részt vevő tehetséges tanulóknak. Az MKIK emellett a „fizikai szakmák” társadalmi presztízsének és vonzerejének növelését, a szakmunkás pályamodell bemutatását, népszerűsítését, ezáltal a pályaorientáció erősítését tűzte célul. Ezen túl az SZKTV a diákok tudását életszerű, gyakorlatorientált feladatsorokkal mérik. A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában valósul meg.

2015. december

Krónika

Hordókötők, borkötők – avagy kádárok, bodnárok, pintérek

Mesterségek dicsérete a Somogyi-könyvtárban Ha advent, akkor hagyományosan Mesterségek dicsérete kiállítás. Idén „Hordókötők, borkötők – avagy kádárok, bodnárok, pintérek” címmel nyílt meg a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a házigazda Somogyi-könyvtár hagyományos közös tárlata. A régi dokumentumok társaságában korabeli eszközökkel berendezett kádárműhelyt is láthat a közönség. A december 11-én megnyílt kiállítást Palánkainé Sebők Zsuzsanna könyvtárigazgató köszöntője után Nemesi Pál, a kamara elnöke nyitotta meg. A kiállított dokumentumokat dr. Babik Barna magángyűjteményéből berendezett műhely kelti életre. A tárlat elkészítésében a Famíves Kft. is közreműködött. A kiállítást január 27-éig lehet tekinthetik meg az érdeklődők a könyvtár földszinti kiállítóterében. ,,A kádármester mindenkor nagybecsű hordókkal látta el a teremtés koronáját, csinos dézsákkal a fehérnépet. A keményfát tűzzel-vassal,

A látogatók érdeklődéssel figyelik a kádárok, bodnárok munkaeszközeit. leleményesen kifundált módszereivel, fogásaival engedelmes dongákká tudta hajlítani. Fúrt, faragott, gyalult,

méricskélt. A furfang, a finom kéz, és a megteremtett szerszámok adták tudását, melyet őrzött és átadott.

A Somogyi-könyvtár polcairól

„Felkaliczkázott kaszaj” Ha már kisujjunkban van a kádár-, bodnár-, pintérmesterség minden csínja-bínja, s kedvünk támad bodont, csöbröt, csobolyót, esetleg hordót, kádat, vödröt, puttonyt, dézsát, kupát, netán játékos nevű káforkát, dobonkát vagy töltikét készíteni, csakis egyenes rostú fával dolgozzunk, mert a likacsos vagy ágas-bogas fa „nem állja ki az e czélra szükséges sajátságos megmunkáló módot”. A hasznos útmutatás mellett A kádárság című, Budapesten, 1884-ben kiadott könyvből azt is megtudhatjuk, mit kell tennünk az erdőn, miután kiválasztottuk a fát. Sorrendben: megdöntjük, ramaszakra és tönkökre fűrészeljük, cseterfára hasítjuk, majd csutakra és falakra bontjuk, letakarítjuk a bélfát, úgyszintén a szijácsot, s némi farigcsálás után már kezünkben is a donga, amelyet száradás végett, üstöllést „felkaliczkázunk kaszajokba”. A „Mesterségek könyvtárá”-nak harmadik köteteként napvilágot látott „kádártani” mű is látható lesz a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Somogyikönyvtár idei téli közös kiállításán, a Dóm téri bibliotéka aulájában. A „Mesterségek dicsérete” sorozatban megrendezett, „Hordókötők, borkötők – avagy kádárok, bodnárok, pintérek” című tárlat leglátványosabb eleme a korabeli eszközökkel berendezett kádárműhely, amelynek bútorai és

Bodnármesterség ábrázolása Comenius Orbis pictus c. művében (Illusztráció A magyar kézművesipar története c. kötetből) szerszámai – mint a korábbi években bemutatott borbély-, asztalosműhelyek kiállításán is – Babik Barna gyűjteményéből valók. A tárlat december 10-től január 27-ig tekinthető meg.

A könyv bevezetője után, „A kádár-eszközök, szerszámok és azok kezelése” című fejezetből elsajátíthatjuk például a „szivókés” („vonókés, sujókés”) forgatásának

Hogy általuk mi is megérezhessük az alkotás örömét, ami örök.” (Dr. Babik Barna)

tudományát. Kámvás fűrésszel akkor dolgozhatunk eredményesen, „ha nem hedereg, nem bukdosik”, s „el nem jár” (nem kanyarodik), s ha fogait előzőleg jól kireszeltük, megosztottuk, azaz: „kihánytuk.” A további lapokon ott tornyosul a „gyalúk” sokasága: eresztő- vagy kecske-, hántoló-, simító-, bütüzővagy végellő-, horgas-, porzó-, iker-, fenék-, „himző-” és csinmetsző „gyalú”, hogy csak néhányat említsünk. S máris előttünk sorakozik a vájkórovó (ezzel beróhatjuk kisebb edények csinját), horholó, szinlőbálvány és hordócsiga. Az első olvasatra némi riadalmat keltő köldök- és fülfúrót, valamint fenékhúzót már alig merjük említeni. A többi tudnivaló pedig még csak ezután jön. A hordó, némi leleménnyel, eredeti rendeltetésén kívül egyébre is használható. Erre Szilvási Csaba hívja föl a figyelmet „A teremtő emberi kéz – Manus humana” című könyvének kádárokról szóló fejezetében. „Két fenekétől megfosztva vidámparkokban körbe-körbe forogva döntögeti le lábáról – a nézősereg és a résztvevők közös gyönyörűségére – a rajta áthaladni szándékozókat. Hordószónokok valaha a tetejére felállva dörögték el mondandójukat. Diogenész, „a kutya”, a természetes életmódot hirdető görög filozófus benne lakott. Boccaccio Dekameronjában a hetedik nap második novellájában szereplő buja asszony – miközben férje a dongákat tisztogatja – kedvesével egy hordón szerelmeskedik.” Nyilas Péter

Még kedvezőbb feltételek a Széchenyi Kártya Programban Jövő év elejétől az eddigieknél is kedvezőbb kondíciókkal és feltételekkel érhetők el a Széchenyi Kártya Program konstrukciói a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szegedi, hódmezővásárhelyi és szentesi irodáiban. 2016. január 1-jétől a Széchenyi Kártya esetében az eddigi 25 millió forintos határ helyett már a teljes hitelösszegre jár a garanciadíj-támogatás. A kamattámogatás mértéke 10 millió forint hitelösszegig a már megszokott 1 százalékon marad. 2 százalékról 3 százalékra emelkedik a kamattámogatás mértéke a Széchenyi Forgóeszközhitelnél. A Széchenyi Beruházási, Önerő Kiegészítő és Támogatást Megelőlegező Hitelek esetén pedig az 5%-os mértékű kamattámogatást és a garanciadíj-támogatást az állam már nemcsak a futamidő első 3 évére, hanem a teljes futamidőre biztosítja a vállalkozások számára.

A vállalkozások finanszírozásáról Csongrádon

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Csongrád és Szentes térsége szervezésében tartottak tájékoztató rendezvényt november 18-án Csongrádon, melynek középpontjában a kkv-k finanszírozási lehetőségei álltak. Az eseményen dr. Halmosi Péter kamarai tanácsadó mutatta be azokat a pályázati lehetőségeket, melyeken a kkv-k is eredményesen indulhatnak. A pályázatok mellett hallhattak az érdeklődők a vállalkozásokat segítő kamarai alapokról, és a kamattámogatással kiegészült vállalkozói hitelről, a Széchenyi Kártyáról is. Az aktuális pályázati lehetőségekről az 12. oldalon, és a www. csmkik.hu weboldal Pályázati információk menüpontjában tájékozódhatnak. P. E.

Kamarai Futár

Barométer Az októberi vállalati konjunktúrafelvétel eredményei

Javult a vállalkozások jövedelmezősége 2015. októberében ismét sor került az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely Magyarországon a legtöbb cégre kiterjedő vállalati konjunktúravizsgálat. A vizsgálat a vállalkozások üzleti helyzetéről, valamint rövid távú üzleti várakozásairól tájékoztat. A felmérésben 176 Csongrád megyei vállalkozás vett részt.

A GVI konjunktúra mutató értéke Csongrád megyében az április +18 pontról +20 pontra nőtt, ami 2005 óta a legmagasabb értéknek számít. A növekedés optimizmusra ad okot, azonban meg kell említeni, hogy az országos, és a regionális konjunktúra mutató értéke még mindig jelentősen magasabb: az országos érték +45 pont, a regionális érték +40 pont ebben a félévben. A GVI konjunktúra mutató komponenseinek alakulása Csongrád megyében

Üzleti helyzet és várakozások

A megye vállalkozásainak kapacitáskihasználtsága +68 pontról +71 pontra nőtt. A +71 pontos érték ugyan alacsonyabb a regionális, és az országos értéknél, azonban a 3 pontos növekedés meghaladja a regionális és az országos növekedési ütemet. A kapacitáskihasználtság jelenlegi helyzetét pozitívan ítélték meg a megye vállalkozásai, azonban a jövőre borúlátóan tekintenek a megyei vállalkozások. A következő 6 hónap kapacitáskihasználtságára vonatkozó mutató értéke 11 pontot csökkent, így jelenleg +2 ponton áll. A jelenlegi és jövőbeli üzleti helyzetüket a megye vállalkozásaik pesszimistábban értékelik, mint

az az országos, és a regionális átlag. A jelenlegi üzleti helyzetüket a megyei vállalkozások pozitívabban értékelik, mint az áprilisi felméréskor, azonban a javulás mértéke rendkívül alacsony: 0,6 ponttal nőtt az érték. Így az érték már nincs a negatív tartományban, vagyis magasabb azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik pozitívan értékelik jelenlegi helyzetüket, mint, akik romló üzleti helyzetről számoltak be. A jövőbeli üzleti helyzetre vonatkozó várakozások nem változtak jelentős mértékben sem országos, sem regionális, sem megyei szinten. Minimálisan, 0,1 ponttal csökkent a mutató értéke, vagyis nőtt azoknak a száma, akik pesszimistán tekintenek a jövőre.

Jövedelmezőség

A vállalkozások jelenlegi jövedelmezősége a regionális tendenciával ellentétben jelentős mértékben (6 százalékponttal) javult, azonban az érték még mindig negatív tartományban van. A jövőre vonatkozóan az üzleti helyzethez hasonlóan a jövedelmezőség terén is pesszimista várakozások jellemzik a megye vállalkozásait. A 2 pontos csökkenés azonban a regionális, és országos trenddel megegyező folyamatokra utal.

Munkaerő-kereslet

A megyei vállalkozások a következő fél évben is a munkaerő-kereslet növekedésére számítanak, a mutató értéke a 4 pontos emelkedés következtében +9 pontra nőtt.

Beruházások volumene

A beruházások volumene az elmúlt 6 hónapban 3 ponttal emelkedett. A mutató értéke így +15 pontra nőtt, ami már közelít az országos +18 pontos átlaghoz. A következő 6 hónapban kevesebb vállalkozás tervez mind gépbeszerzést, mind építési beruházást. Kifejezetten alacsony azoknak a vállalkozásoknak a száma, akik építési beruházást terveznek: a mutató értéke -26 pont, ami az országos átlagnál több, mint 30 ponttal alacsonyabb.

Értékesítés

Az értékesítés volumene az elmúlt 6 hónapban 10 ponttal javult, azonban az egyenlegmutató még mindig negatív. A javulás elsősorban a belföldi értékesítések volumenében volt megfigyelhető. Az elmúlt félév javulása ellenére a jövőbeni megrendelések volumenével kapcsolatban kevésbé bizakodóak a megye vállalkozásai. Összességében elmondható, hogy az elmúlt fél évben jelentős mértékben javult mind jövedelmezőség, mind az értékesítések volumene a megye vállalkozásainál. Azonban a kedvező változások sem hozták meg az optimizmust Csongrád megyébe. P. E.

2015. december

Klubélet

Kommunikációs és reklámklub

Kaptár modell: közösen, szabadon A kamara kommunikációs és reklámklubja decemberi összejövetelén az Informatórium Startup klubjával közösen a Budapest szívében található KAPTÁR coworking iroda üzleti modelljét ismerhették meg az érdeklődők. A globális világban sokan tartják fontos értéknek az alkotói szabadságukat és szakmai függetlenségüket, miközben egyúttal szeretnek közösségekben alkotni. Akiknek a szabadság ennyire kiemelt prioritás a munkájában, ma már annak sem kell lemondani az együttlét élményéről. A KAPTÁR olyan újdonságokat kereső dolgozóknak lett tervezve, akik fényes, tágas és barátságos irodát keresnek a belváros szívében. Itt egyszerre van minden, ami egy irodától elvárható: nyomtató, szkenner, projektor, gyors wifi, tárgyalók és fiatalos közösség. Az egyik legkorszerűbb – üzleti alapon működő – hazai közösségi irodában minden adott az üzlethez. Számos kulturális és szakmai programot szerveznek, legyen szó a feltörekvő művészeket támogató galéria megnyitókról, zenei programsorozatokról, vagy a kapcsolati háló bővítésére, a tudás-, és tapasztalatcserére épülő vállalkozó női reggelikről. A saját szervezésű programjaikon kívül a KAPTÁR külsős eseményeknek is előszeretettel ad otthont.

Lázas munkában a női vezetők klubjának tagjai.

A Waltner-otthonnak készítettek díszeket

Jótékonykodás: karácsonyi készülődés a női vezetők klubjában A szorgos kezeknek, a Printker Office Land Zrt.-nek és Boldizsár Attilánénak köszönhetően szebbnél szebb díszeket készített a kamara női vezetők klubja december 9-én, idei utolsó zárt körű találkozója során. Munkáikat egyéb más önként felajánlott ajándékok kíséretében, egy szervezetnek szánják így az ünnepek közeledtével. A kiválasztott a szegedi Agyagos utcai Dr. Waltner Károly Otthon lett. Az otthon alaptevé-

kenysége, hogy teljes körű ellátást biztosítson az önmagukat ellátni nem – vagy csak korlátozott mértékben – tudó, értelmileg akadályozott gyermekeknek és felnőtteknek. Az otthon vezetése örömmel fogadta a női vezetők klubjának megkeresését, akik még az ünnepek előtt eljuttatják az elkészített díszeket és az egyéb felajánlásokat. Az átadásról legközelebbi számunkban fogunk beszámolni.

Ipari és innovációs klub

Terítéken a cégek átörökítése Sokan bázisként használják a KAPTÁR-t, akár ha vidékről vagy külföldről gyakran Budapesten van dolguk, hiszen innen belvárosi lokációjának köszönhetően gyorsan és könnyen elérhető a város minden pontja. A meghívott előadók – Pekár Dóra szervezetfejlesztő, a KAPTÁR közösségi iroda alapítója és Soóki Tóth Gábor városfejlesztő, a közösségi iroda tagja szerint – a legnagyobb érték az itt dolgozók alkotta közösség. A visszajelzések alapján az ilyen rugalmasan szerveződő helyre jó bejárni dolgozni, és büszkén lehet ügyfelet hívni. „Aki egy ilyen innovatív helyet választ magának irodának, az biztosan jó pár lépéssel mások előtt jár a piacosításra váró ötletei megvalósításában.” A bemutató során elhangzott gondolatok akár Szegeden is adaptálhatók lennének. Az üresen álló ingatlanok esetében a tudatos szervezet- és közösségfejlesztő eszközök segítségével vonzó irodatér alakítható ki a kezdő vállalkozások részére. Az innovatív projektek kidolgozását végző egyetemi közösségek, csoportok működésének kialakításában, támogatásában nagy segítség lehet a kedvező kondíciókkal működtethető kreatív irodatér biztosítása.

Az ipari és innovációs klub 2015. év utolsó ülésének témája a cégek átörökítése volt. Az érdeklődők között megjelentek a kis- és középvállalkozások vezetői, tulajdonosai és egyéni vállalkozók is. Dr. Nagy Gábor szociológus előadásában bemutatta a magyarországi specialitásokat, a rendszerváltás után alakult családi és kényszervállalkozások jellemzőit, erényeket, hibákat, teendőket. Az elméleti bevezető után különböző méretű és tevékenységű vállalkozások vezetői kötetlen beszélgetés keretében saját tapasztalataikat

osztották meg a jelenlévőkkel. A kerekasztal résztvevői voltak: Transcommers Kft., Ferroép Zrt., Metrimed Kft., Délifarm Kft., dr. Varga Antal e. v. és az Econo-Ració Kft. A tapasztalatok megosztásán túlmenően a jelenlévők konkrét kérdéseikre is választ kaptak. Pl. hogy milyen lehetőségei vannak annak a cégtulajdonosnak, akinek a családjában nincs, aki szívesen átvenné a cég irányítását, vagy egyéni vállalkozás átadásánál milyen vagyonjogi, adózási terhekkel kell számolni.

Kamarai Futár

Aktuális

Jogszabályfigyelő Kiskereskedők, figyelem: változnak az élelmiszerlánc felügyeleti díj szabályai Megjelent a 2015. évi CLXXXII. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról, ami két lényeges pontban változtatja meg az élelmiszerlánc felügyeleti díj szabályait. A felügyeleti díj mértéke valamennyi fizetésre kötelezett (mezőgazdasági termelő, élelmiszerfeldolgozó, vendéglátó és kereskedő) esetében 0,1% az árbevétel alapján, vagyis megszűnik a hatályba lépést követően a kereskedőkre korábban kiszabott sávos rendszer. Megszűnik egyidejűleg az adómentesség, mely az 500 millió forintnál kisebb árbevételű kereskedelmi vállalkozások számára jelentett könnyítést. Valamennyi kereskedelmi vállalkozásnak, akikre a felfüggesztett sávos rendszer vonatkozott, vis�szamenőleg 2015-re is ki kell fizetnie a felügyeleti díjat a módosított szabályozás alapján. 2015. december 30-ig helyesbítő bevallást kell tenniük a napi fogyasztási cikket értékesítő üzleteknek. A megállapított felügyeleti díjat 2016. január 31-ig egy összegben, késedelmi pótlék alkalmazása nélkül kell majd befizetni a hivatalnak. A helyesbítő felület várhatóan 2015 december második hetétől lesz aktív, a NÉBIH a honlapján folyamatosan közzéteszi a módosítással kapcsolatos aktuális információkat.

A törvény a Magyar Közlöny 2015. évi 182. számában jelent meg. Változások a környezetvédelmi termékdíj szabályozásában Megjelent a 2015. évi CLXVIII. törvény a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról. A módosítás értelmében egyszerűsödik az egyéni hulladékkezelést választók díjfizetése, emellett a gépjárműgyártók és forgalmazók átalánydíjat fizethetnek, és a külföldi gazdálkodóknak is fizetniük kell, ha díjköteles termékeiket online értékesítik magyarországi vevőnek. A gépjárműgyártók és forgalmazók is választhatják majd az átalánydíj-fizetés lehetőségét. A jogszabály emellett már a külföldi, de hazai áfa regisztrációval rendelkező értékesítők termékdíj-fizetési kötelezettségét is megállapítja online értékesítés esetén. Kiegészítésre került a forgalomba hozatal definíciója, melynek értelmében ezután nemcsak a hazai, hanem a külföldi gazdálkodóknak is termékdíjat kell fizetniük, ha díjköteles terméket online értékesítés útján magyarországi vevőnek adnak el. Az egyéni hulladékkezelést választók az eddigi negyedéves bevallási és fizetési kötelezettségét felváltja az évente egyszeri előlegbevallási és -megfizetési, majd a tárgyévet követően éves elszámolási kötelezettség.

A törvény a Magyar Közlöny 2015. évi 172. számában jelent meg. Illetékmentes lesz több vállalkozásokat érintő eljárás is Megjelent a 2015. évi CLXXXVI. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról. Illetékmentesen állítják ki a jövőben a cégkivonatokat, a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokat, de térítésmentes lesz a vállalkozói igazolvány kiadása vagy az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás. Az adóhatósági igazolásokat is ingyenesen adják majd ki. A vállalkozásoknak a számviteli beszámolók közzétételéért nem kell a jövőben igazgatási szolgáltatási díjat fizetniük. A törvény a Magyar Közlöny 2015. évi 183. számában jelent meg. NAV üzemanyagárak Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. 2015. december 1-je és december 31-e között alkalmazható üzemanyagárak: ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin 332 Ft/l Gázolaj 340 Ft/l Keverék 367 Ft/l LPG-autógáz 209 Ft/l A NAV közleménye a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjének 2015. évi 57. számában jelent meg.

Pályázati figyelő GINOP-5.2.2 – Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a dél-alföldi régióban A projekt célja a Magyarország területén új egyéni vagy mikrovállalkozás indítását tervező, vállalkozói szemlélettel rendelkező, 18–25 év közötti (felsőfokú végzettségű pályakezdők esetén 25–30 éves) fiatalok felkészítése saját vállalkozásuk indítására, üzleti tervük kialakításához nyújtott ismeret és készség fejlesztésével. A projekt közvetlen célcsoportja: 18–25 év közötti dél-alföldi régió lakossága, akik vállalkozásban többségi tulajdonnal nem rendelkeznek, tervezik új mikrovállalkozás indítását. Fiatalok, akik vállalkozás indításához ötlettel, reális elképzeléssel, vállalkozói attitűddel rendelkeznek. Az Ifjúsági Garancia program regisztrált alanyai, aki a programba történő bevonáskor · a munkaügyi szervezetnél álláskeresőként regisztrált, · vagy olyan fiatal, aki sem oktatásban sem képzésben nem vesz részt és nem is dolgozik. · olyan fiatalok, akik továbbtanulni szerettek volna, de nem nyertek felvételt felsőoktatási intézménybe. · vállalkozói klubokban, vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezeteknél megjelenő fiatalok. Továbbá a felsőfokú végzettségű pályakezdők 25–30 éves életkor esetén. A program várhatóan 2016 elején indul, jelentkezni a www.gondolkozzokosan.hu oldalon lehet.

InnoTrade – A Magyar Nemzeti Kereskedőház startup programja A Magyar Nemzeti Kereskedőház kulcsfontosságú állami és piaci szereplők együttműködésével indítja útjára InnoTrade elnevezésű startup programját. Az Innotrade program célja elősegíteni a hazai innovatív vállalkozások külpiacra lépését. Ennek keretében konkrét megjelenési, kiállítási lehetőséget biztosítanak a nemzetközi piacra lépést tervező hazai startupok számára. Komplex szolgáltatás keretében készítik fel a megfelelő vállalkozásokat a professzionális külpiaci megjelenésre, a szükséges itthoni előkészületektől kezdve, a stand megjelenésének kialakításán át a pitch tökéletesítéséig. Biztosítják az adott rendezvényhez kapcsolódó belépőjegyet, szállást és kiállítóhelyet. Így a vállalkozásnak csak a kiutazásról kell gondoskodnia. A fentiek lehetővé teszik a közvetlen személyes kapcsolatot kialakítását a leendő partnerekkel, ügyfelekkel, cégvezetőkkel, befektetőkkel. A programba kerüléshez az alábbi három feltétel is szükséges: · Már van prototípus. · Globális piacra belépés szándéka. · Angol nyelvtudás. Jelentkezni a www.innotradeprogram.hu oldalon lehet. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat 2016. Innovációs nagydíj pályázatot hirdetett a Magyar Innovációs Alapítvány az idei legnagyobb

horderejű műszaki, technológiai, gazdasági innovációs teljesítmény elismerésére. A Magyar Innovációs Nagydíj mellett a kiemelkedő innovációs teljesítményeket további, összesen öt kategóriában díjazzák: Ipari, Agrár, Környezetvédelmi Innovációs Díj, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs Díjai. A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) pályázatára 2016. február 17-ig lehet jelentkezni. További pályázatok: · GINOP-1.2.2-15 – Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása (szabad vállalkozási zónában). · GINOP-1.3.1-15 – Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása. · GINOP-2.1.1-15 – Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása. · GINOP-2.1.3-15 – Iparjog. · GINOP-2.1.7-15 – Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés. · GINOP-2.2.1-15 – K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések. · Horizont 2020 kkv fejlesztési eszköz rásegítő pályázat (KKV–15). · Közös EU-s kezdeményezésekbe való bekapcsolódás támogatása (NEMZ–15). · Nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatása. A pályázatokról további információ a www.csmkik.hu oldalon olvasható.

2015. december

Az év vállalkozója: Fekete Istvánné Az idei Prima Primissima díjátadó kereté ben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) tizenhetedik alkalommal rendezte meg Budapesten a Művészetek Palotájában a Vállalkozók Napját, amelyre mintegy 600 vállalkozó érkezett az ország minden megyéjéből. Az ünnepségen a Csongrád Megyei Településtisztasági Nonprofit Kft. gazdasági és kereskedelmi igazgatóhelyettesét, kamaránk elnökségének tagját, Fekete Istvánnét az Év Vállalkozója kitüntetésben részesítették. A Csongrád Megyei Településtisztasági Nonprofit Kft. több évtizede jelentős szerepet játszik Dél-Magyarország hulladékgazdálkodásában. Fekete Istvánné jelentős szereplője a régió másodnyersanyag piacának, meghatározó szerepet vállal a felnövekvő generáció környezettudatos gondolkodásának formálásában.

Üzleti Etikai Díjat kapott a Legrand Az Üzleti Etikai Díj 2000 óta, immár 16. éve kiemelkedő szerepet tölt be az üzleti életben etikusan működő cégek elismerésében. Az idei megmérettetésen kamaránk tagját, a szentesi Legrand Zrt.-t is díjazták, az elismerést november 18-án, a Piac & Profit által rendezett ünnepélyes díjátadó gálán adták át. Az Üzleti Etikai Díj 2000 óta az üzleti élet rangos elismerésévé vált. A díjat László Ervin professzor, a Budapest Klub elnöke és Demcsák Mária, a Piac & Profit üzleti magazin alapító főszerkesztője azzal a szándékkal hozta létre, hogy minden évben a magyar társadalom figyelmének középpontjába kerüljenek azok a hazai vállalkozások, amelyek tevékenységükkel, magatartásukkal példát mutatnak a felelős, etikus gazdálkodásban, üzleti jelenlétben, és erősítik a társadalom és az üzleti szféra közötti bizalmat. Idén a gazdasági szervezetek, kamarák és egyéni jelölések eredményeképpen 53 cég adott be értékelhető pályázatot: 22 kisvállalat, 15 középvállalat, 8 nagyvállalat és 8 multinacionális vállalat.

Krónika

Stuttgartban jártak

Stuttgartban tettek kétnapos szakmai látogatást kamaránk ipari tagozatának képviselői november végén. A delegációt az Enterprise Europe Network közreműködésével a Baden-Württembergi Kézműves Kamara vezetője fogadta, emellett autóipari programokon is részt vettek. Az ottani kamara munkatársai bemutatták munkájukat, a tartomány gazdasági helyzetét és a két ország közötti kooperációs lehetőségeket. A stuttgarti kamara munkatársai pedig

még a kiutazást megelőzően kiajánlották tagjaik körében a németországi együttműködés iránt érdeklődő magyar vállalkozásokat. Ennek köszönhetően két német cég mutatott érdeklődést két magyar partnerrel kapcsolatban, közöttük már meg is történt a kapcsolatfelvétel. A résztvevők emellett meglátogatták a Mercedes múzeumot, a Porsche gyárban pedig kétórás vezetett gyárlátogatáson vettek részt, majd a gyár melletti Porsche-múzeumot is megtekintették.

Látogatás a Mercedes-gyárban

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagjainak egy csoportja – a csongrádi, hódmezővásárhelyi, kisteleki és szentesi kistérségek közös szervezésében – szakmai úton vett részt a kecskeméti Mercedes gyárban december 7-én. A látogatás résztvevői amellett,

hogy megtekinthették a világ legmodernebb járműgyártási folyamatát, a duális szakképzés német gyakorlatával is kaptak tájékoztatást. Az alkalom persze jó lehetőség volt arra is, hogy a kistérségek tagjai megosszák egymással tapasztalataikat.

Kamarai Futár

Aktuális – Hirdetés

Van választásuk a kkv-knak

Karitatív akció

Ma már nem az a kérdés a vállalkozások számára, hogy találnak-e pénzügyi szolgáltatót maguknak, hanem az, hogy a legmegfelelőbb megoldást választják-e a számtalan ajánlat közül. A pénzintézetek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kis- és középvállalkozások (kkv-k) kiszolgálására, amelyeknek így egyszerre kell szembesülni a pénzügyi kínálat gyors bővülésével, illetve azzal, hogy nem is olyan könnyű a számukra legmegfelelőbb partner, illetve termék kiválasztása. De melyek is a legfontosabb szempontok, amelyek alapján érdemes választaniuk? Költségek alakulása. Az elsődleges szűrő továbbra is a szolgáltatások költsége, és a vállalkozásoknak érdemes alaposan összevetniük az ajánlatokat. A vállalkozás igényeihez leginkább illeszkedő számlacsomaggal ugyanis éves szinten több tízezer, sőt jelentősebb számlaforgalom esetén akár több százezer forint is megtakarítható. Ehhez érdemes vállalkozásuk pénzügyi szokásait és az aktuális banki ajánlatokat rendszeresen monitorozni. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a vállalkozás havonta mennyi és milyen összegű tranzakciót kezdeményez, mekkora a készpénzforgalma, illetve vannak-e külföldi vevői és/vagy beszállítói. Kapcsolatok és elérhetőség. Hasonlóan fontos lehet egy vállalkozásnak a pénzintézet elérhető-

Tíz helyi karitatív szervezet részvételével indított mintaprojektet a városban és környékén keletkező élelmiszer-felesleg megmentéséért Szegeden a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. A Helyi Élelmiszermentő Hálózatok minél több vállalkozást szólítanának meg, hogy a még fogyasztható élelmiszerek ne a kukában vagy a moslékban végezzék, hanem a rászorulókhoz jusson. A kezdeményezés egyeztető fórumán kamaránk is részt vett Martonosi István, a kereskedelmi tagozat elnökének képviseletében. A projektgazda szervezet június óta keresi azokat a civil szervezeteket, melyek biztosítani tudják, hogy az élelmiszer-felesleg a legmegfelelőbb helyekre jusson el. Eddig Budapest, Békéscsaba, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged és Szolnok városa csatlakozott az akcióhoz. A fővárosban még szeptemberben tartottak képzést, illetve Szegeden workshopot is szerveztek. A Tisza-parti városban a MÁTRIX Közhasznú Alapítvány felel a koordinációs feladatokért – a vállalkozók náluk jelentkeznek felajánlásaikkal.

Minden vállalkozás megtalálhatja a számára optimális ajánlatot a piacon

sége, illetve a személyes kapcsolatok megléte. Ebbe beletartozik a fiókhálózat kiterjedtsége és fizikai közelsége, valamint az ügyintézők segítőkészsége, rugalmassága, a kiszolgálás személyre szabottsága, továbbá az ügyintézés gyorsasága, illetve a bank megbízhatósága és korrektsége.

Finanszírozási lehetőségek. A magyar kkvszektor még mindig alultőkésített, ezért a vállalkozásoknak további segítségre van szükségük ahhoz, hogy ténylegesen élni tudjanak a megnyíló üzleti, illetve EU-támogatási lehetőségekkel. Éppen ezért fontos a harmadik kérdés, hogy a pénzintézet képes és hajlandó-e megfelelő finanszírozást nyújtani a hozzá forduló vállalkozásoknak, hogyan viszonyul a kkv-k speciális igényeihez, és mindez hogyan tükröződik a hitelezési feltételekben. Újabb és újabb eszközök kellenek, amelyekkel a kis- és középvállalkozások speciális igényei is kielégíthetőek.

Az élelmiszer-felesleg megmentésére szövetkeznek

Fiataloknak munkát! Csongrád megyében is elindult a fiatalok foglalkoztatását elősegítő Ifjúsági Garancia program A gazdasági válság egyik súlyos és tartós hatása a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének jelentős romlása volt. Erre reagálva 2013 áprilisában az Európai Tanács felszólította a tagállamokat, hogy a fiatalok elhelyezkedésének segítése érdekében fontolják meg az úgynevezett Ifjúsági Garancia bevezetését. Ezen felül pedig többletforrásokat biztosított a fiatalok munkanélkülisége szempontjából leghátrányosabb helyzetű régióknak az egyébként is a tagállamok rendelkezésére álló uniós forrásokon felül – a Youth Employment Initiative (YEI) keretében. A fiatalok munkanélkülisége a 2008-as válságot követően Magyarországon is jelentősen megugrott, a ráta növekedése jelentősen meghaladta a teljes népességre vetített munkanélküliségi ráta emelkedését. Ezért a kormány, már az Ifjúsági Garanciára vonatkozó uniós kezdeményezéseket megelőzve, számos olyan intézkedést indított, amelyek segíthetik a fiatalok munkába állását.

Többek között ennek is köszönhető, hogy Magyarországon 2014-re fordulat következett be: a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája az EU-s átlag alatti értéket mutat. Annak érdekében, hogy ez a kedvező tendencia folytatódhasson, a kormány 2015. év elején elindította az Ifjúsági Garancia programot. A program lényege, hogy azon 15–24 év közötti fiatalok számára, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak, a foglalkoztatási szolgálat 6 hónapon (illetve később már 4 hónapon) belül valamilyen konkrét lehetőséget ajánljon fel az elhelyezkedésre, a munkatapasztalat-szerzésre, vagy a tanulásra. Magyarországon a kormányhivatalok járási hivatalai szolgálnak Ifjúsági Garancia rendszerbe való belépési pontként. A megyében, az első programlépcsőben mintegy 1370 fő fiatal álláskereső bevonását tervezik 2017 év végéig. A megszólított fiatalok számára egyénre szabott tervet készít a foglalkoztatási szolgálat, ez alapján részesülhet a felkínált lehetőségekből,

például munkaerő-piaci szolgáltatásban, bértámogatásban, képzésben. Az erre fordítható európai uniós támogatás Csongrád megyében 1362 milliárd forint. Az Ifjúsági Garancia program egy új és lényeges eleme a fiatalokkal való személyes törődés erősítése, ennek céljából minden járási hivatalban ifjúsági tanácsadó fog a programban részt vevő fiatallal találkozni. Az ifjúsági tanácsadók támaszként szolgálnak a fiatalok útnak indításán túl abban is, hogy nyomon követik a fiatalok tevékenységét a képzések ideje alatt, illetve a munkába állás időszakában is. Az ifjúsági tanácsadókon felül mentori és humánszolgáltatás is segíti majd a fiatal álláskereső személyes kompetenciáinak fejlesztését, kitartását, a munka világába történő integrációját. A projekt az észak-magyarországi, az északalföldi, a dél-alföldi és a dél-dunántúli régiókban az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében támogatásban részesül.

2015. december

Egyéb

Szeretne külföldi üzleti partnereket találni? Vegye igénybe az Enterprise Europe Network díjmentes szolgáltatásait! Az Európai Bizottság vállalkozásfejlesztési hálózata, az Enterprise Europe Network kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi együttműködések elősegítésére. Adatbázisainkban jelenleg több mint 10 000 nemzetközi üzleti ajánlatot találhat. Kiemelt ajánlataink: Élelmiszeripari, mezőgazdasági termékek Román kiskereskedelmi cég keres új beszállítókat termékkínálata bővítésére. A keresett termékek főként mezőgazdasági jellegűek. Lehet a termék például műtrágya, növényvédő szer, professzionális és félprofesszionális zöldségmagvak, takarmánynövény vetőmag, agrárkertészeti aljzatok, bio kelbimbó magvak, borászati termékek, kertészeti termékek, szerszámok stb. (BRRO20151013001) Haszonállat- és baromfitakarmány előállításával foglalkozó román cég EU-s országbeli cégekkel szeretne együttműködni gyártósorának megújítása és fejlesztése céljából. Főként pellet takarmány gyárral terveznek partnerkapcsolatot. (BRRO20151118001) Gyümölcs és zöldség nagykereskedelemmel (export és import is) foglalkozó szerb cég disztribúciós tevékenységet vállal. Partnerkeresésének célcsoportjai olyan külföldi cégek, amelyek a szerb piacra kívánnak exportálni. (BRRS20141014001)

Üzleti ajánlatok

Bioételek és natúr kozmetikumok gyártásával foglalkozó szerb cég külföldi disztribútorokat keres. (BORS20151022001) Logisztika 20 éves tapasztalattal rendelkező közúti fuvarozással és raktározással foglalkozó szerb cég keres EU országbeli partnereket. Alvállalkozói és szolgáltatásról szóló megállapodás formájában nyújtja tevékenységeit. (BORS20150115001) Közúti, légi és vízi fuvarozásban jártas cseh logisztikai cég keres európai partnereket. Vállalnak speciális, túlméretes és veszélyes áru rakományokat is belföldi és nemzetközi szállítással egyaránt. A szolgáltatásukat ,,háztól házig” vállalják és az esetleges vámkezelési feladatokat is ellátják. (BOCZ20141126001) Fémipari termékek, fémfeldolgozás, gépipar Zárak, zsanérok és egyéb fémtermékeket gyártó lengyel cég hasonló termékek továbbértékesítését vállalná disztribútorként. A termékeket az energetikai, telekommunikációs és a bútoripari területen is lehet hasznosítani. (BRPL20140522001) Elektromos és elektronikai termékek Román elektronikai termékek és alkatrészek kereskedelmére specializálódott cég disztribútori szolgáltatásokat vállalna. ICT audio és video rendszerekkel, kiegészítőkkel is foglalkozik. (20100225014)

Szaniter berendezések, főként kerámiacsempék nagy- és kiskereskedelmével foglalkozó horvát cég csempéket keres a horvát piacon való értékesítéshez, képviselethez. (BRHR20150614001) Kézi készítésű játékok gyártója beszállítókat keres. Az emberi szerv alakú termékeik puha, színes antiallergén anyagokból készülnek. A lengyel cég gyapjúés szilikonanyagokat keresne termelőktől vagy disztribútoroktól. A hosszú távú együttműködést szolgáltatási szerződés keretében képzeli el. (BRPL20141107001) Technológiai partnerkeresések Fémezett dielektromos film technológiát keresnek nagy teljesítményű kondenzátor fejlesztéséhez Egy brit teljesítménykondenzátort tervező és gyártó cég, vezető autóipari, vasúti és légi közlekedéshez kapcsolódó cégek beszállítója fejleszteni kívánja a kondenzátorok teljesítmény–súly arányát és magas üzemi hőmérsékleten való használhatóságát. Tevékenységi köréhez hasonló partnereket keres közös fejlesztésekre. Exkluzív technológiai együttműködésekben, vagy kapcsolt vállalkozás kialakításában érdekeltek. (TRUK20151123001) Kétoldalú DC/DC átalakító gyártási technológiát keres egy lengyel cég, amely biztosítja a fotovoltaikus modul maximális üzemi pontjának nyomon követését Különféle kisgépeket kínáló lengyel cég olyan technológiát keres, amely biztosítja a kétirányú DC/DC átalakító a maximális üzemi pont nyomon követését a fotovoltaikus modulban. A cég hosszú távú együttműködést keres, amelyet technikai segít-

ségnyújtással egybekötött kereskedelmi megállapodás keretében képzel el. (TRPL20150917001) Zsebméretű eszköz a precíz valósidejű monitorozáshoz és az emberek biológiai és technikai jeleinek vezeték nélküli továbbításához Egy cseh egyetem kifejlesztett egy moduláris rendszert a biológiai jelek akár extrém körülmények közötti monitorozására. A piacon számtalan hasonló termék van jelen, ám ennek előnye a mérés pontosságában rejlik, amely a sokkal nagyobb és drágább termékek jellemzője. Az egyetem gyártó és disztribútor partnereket keres licenc együttműködés keretében. (TOCZ20151120001) Holland cég alacsony technikai szintű technológiát keres arzén, fluorid és cink vízből való kiszűrésére, amelyet a fejlődő országokban alkalmazna. A holland kkv arzén, fluorid ls cink vízből való kiszűrésére keres skálázható és moduláris technológiát. A technológiát a biztonságos ivóvíz előállításához használná távoli területeken. Az együttműködést kereskedelmi megállapodás keretében képzeli el, amelyet technikai segítséggel egészítene ki a cég, vagy technikai együttműködéssel, amelyben további fejlesztések szükségesek. (TRNL20151111001)

A fenti ajánlatokhoz tartozó cégadatokkal kapcsolatban az Ön vállalkozásadatainak megadásával (cégnév, cím, kapcsolattartó neve, telefon, faxszám, e-mail cím, esetleg weboldal elérhetősége) bővebb információ kérhető az eenszeged@ csmkik.hu e-mail címen vagy a 62/426-149-es faxszámon.

Érje el költséghatékonyan a megye vállalkozóit! Hirdessen Ön is a Kamarai Futárban! Kamaránk havilapját, a Kamarai Futárt 2014 novemberétől megújult, színes formában juttatjuk el olvasóinkhoz, kamarai tagjainkhoz. Lapunkban lehetőséget biztosítunk a vállalkozásokat érintő hirdetések, információk kedvezményes elhelyezésére is, így 1/16 oldalas hirdetési felületünket a regisztrált vállalkozások 11 500 Ft+áfa áron, kamarai tagjaink pedig már 8000 Ft+áfa áron igénybe vehetik. Többszöri megjelenés esetén további kedvezményeket biztosítunk. Kérjen árajánlatot a futar@csmkik.hu címen!

Apropó

Ünnepi nyitvatartás a kamarában

Kamaránk ügyfélszolgálatai 2015. december 24-e és 2016. január 3-a között szünetelnek. Szegedi, hódmezővásárhelyi és makói irodáink utolsó ügyfélfogadási napja idén december 23-a, szentesi irodánkban pedig december 18-áig várjuk ügyfeleinket. 2016-ban első ügyfélfogadási napunk január 4-e lesz, a megszokott nyitvatartás szerint. A Széchenyi Kártya Programmal kapcsolatos kérelmek utolsó befogadási napja: december 18-a. Okmányhitelesítés és szakképzési ügyintézés a fenti nyitvatartás szerint érhető el.

Szeged után Vásárhelyen és Szentesen

Készülődés a 2016-os adóváltozásokra

Ahogy közeledik az év vége, egyre nagyobb figyelem fordul a 2016-os évre várható változásokra. Nincs ez másképp az adózás területén sem, ezért már december 2-án betekintést nyerhettek Csongrád megye vállalkozásai az új adózási szabályokba. 266 résztvevő volt kíváncsi az új adócsomagra, amit Szabó Gábor, a NAV Dél-alföldi Regionális Főigazgatóságának munkatársa mutatott be részletesen. Akik nem tudták meghallgatni a szegedi előadást, azok januárban Hódmezővásárhelyen, vagy Szentesen vehetnek részt tájékoztatónkon: Hódmezővásárhelyen: Időpont: 2016. január 13., 9 óra Előadó: Pestuka Gabriella, a NAV Csongrád megyei Adóigazgatóságának ügyfélszolgálati osztályvezetője. Szentesen: Időpont: 2016. január 14., 14 óra Előadó: Szabó Gábor, a NAV Dél-alföldi Regionális Főigazgatóságának munkatársa. A Csongrád Megyei Kereskedelmi Iparkamara hátralék nélküli regisztrált és kamarai tag vállalkozásai 2 fő részvételéig ingyenesen vehetnek részt az eseményeken. Az események részleteiről a www.csmkik.hu oldalon olvashat, ahol részvételi szándékát is jelezheti.

Telt házzal ment a szegedi adórendezvény a kamara székházában.

Kamarai Futár

Meghívó

Benelux üzleti est

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az Enterprise Europe Network-Szeged 2016. február 20-én 19.00 órai kezdettel Benelux üzleti estet szervez Szegeden, a kamarai székházban (Párizsi krt. 8–12.).

Ez alkalommal is sor kerül a kamara által alapított díj, a Csongrád Megye Gazdaságáért Díj átadására. A díjátadót követően a résztvevők az aktuális üzleti lehetőségek mellett, a büfé vacsora során ízelítőt kapnak a három ország gasztronómiájából. A vacsora után Turák Balázsnak köszönhetően egy sörkóstoló keretében megtudhatják, és megkóstolhatják, hogy mi a különbség a belga és a holland trappista sörök között. Az izgalmas koktél italok, Kőhalmi Ferenc bűvész műsora, és az est zenekara az Útközband együttes gondoskodik a jó hangulatról. Éjfélkor tombolasorsolás, értékes nyereményekkel.

Részvételi díj: 12 700 Ft/fő. Jegyek korlátozott számban igényelhetők a konferencia@csmkik.hu címen. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!