Kamarai Futár 2017 1. szám, január-február

» Tagozati és térségi beszámoló ülések a kamarában (2. o.)

D

ww igit w. ális csm a kik n is .hu !

XXIII. évfolyam 1. szám 2017. január–február

» Újjáalakult az érdekérvényesítő munkabizottság (2. o.) » Gazdasági évnyitó a kamarában Pogátsa Zoltánnal (3–5. o.) » Ötödével nőtt a tanulószerződések száma (7. o.) » A legnagyobb üzleti klub a kamara – Beszélgetés Palotás Sándorral (8–9. o.) » Új Enterprise Europe Network követek (10. o.) » Gazdaság- és kereskedelemfejlesztésre, innovációra – Támogatások a kamarai alapból (11. o.) » Üzleti ajánlatok (15. o.) » Meghívó – Szerb Üzleti Est a kamarában (16. o.)

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapja

Növelni kell a termelékenységet!

CSMKIK 6701 SZEGED PF. 524 DÍJ HITELEZVE 6701 SZEGED I.

2

Kamarai Futár

Aktuális

Tagozati és térségi beszámoló ülések a kamarában A hagyományos tavaszi beszámoló küldöttgyűlést megelőzően kamaránk tagozati üléseket tart a megyében. Az alábbi táblázatban feltüntetett időpontokban várjuk az adott tagozatba és térségbe tartozó kamarai tagjainkat, illetve a vállalkozások képviselőit.

Tagozat:

Az ülés időpontja: Az ülés helyszíne: 2017. február 24.

Kamarai székház, Ipari tagozat 8.00 Szeged, Párizsi krt. 8–12.

2017. március 2.

Kamarai székház, Szolgáltatói tagozat 9.00 Szeged, Párizsi krt. 8–12.

2017. március 7.

Kamarai székház Kereskedelmi tagozat 15.00 Szeged, Párizsi krt. 8–12.

2017. március 9.

Kamarai székház, Kézműipari tagozat 14.00 Szeged, Párizsi krt. 8–12.

Térségenként összehívott üléseink Mórahalom és 2017. február 23.

Aranyszöm Rendezvényház vonzáskörzete 9.30 Mórahalom, Röszkei út. 1.

CSMKIK HMVhelyi 2017. március 2.

Emlékpont Múzeum Városi Szervezete 16.00 HMVhely, Andrássy u. 34.

2017. március 2.

Hotel Glorius Makó és vonzáskörzete 14.00 Makó, Csanád vezér tér 2.

Csongrád és 2017. március 8.

Polgármesteri Hivatal, Galéria vonzáskörzete 14.00 Csongrád, Kossuth tér 7.

Kistelek és 2017. március 9.

Polgármesteri Hiv., házasságkötő vonzáskörzete 15.00 terem, Kistelek, Árpád utca 1–3.

Szentes és 2017. március 23.

Aranykalász Étterem vonzáskörzete 14.00 Szentes, Apponyi tér 18.

Szakmai program Beszámoló ülés és előadás munkaügyi ellenőrzések témában(tervezett) Beszámoló ülés és regionális vállalkozásfejlesztési kerekasztal-beszélgetés Fókuszban a versenyképesség címmel Beszámoló ülés és előadás élelmiszerek tápértékjelölése témában(tervezett) Beszámoló ülés

Szakmai program Beszámoló ülés és a Modern Vállalkozások Programja – Vállalkozz digitálisan! projekt információs nap Nógrádi Zoltán polgármester részvételével Beszámoló ülés és gazdasági fórum Hegedűs Zoltán alpolgármester részvételével Beszámoló ülés és vállalkozói fórum Farkas Éva polgármester részvételével Beszámoló ülés és vállalkozói fórum Bedő Tamás Albert polgármester részvételével Beszámoló ülés és vállalkozói fórum Beszámoló ülés és vállalkozói fórum Szirbik Imre polgármester és Farkas Sándor országgyűlési képviselő részvételével

A tagozati ülés határozatképes, ha a tagozatba tartozó osztályok tagjainak legalább egyharmada megjelent. Határozatképtelenség esetén az elnökség a tagozat ülését változatlan helyen és napirenddel, a meghirdetett időponthoz képest 30 perccel később ismét összehívja.

A megismételt ülés a jelenlévők létszámától függetlenül határozatképes.

A kamarai hozzájárulás fizetési határideje 2017. március 31.

Ezúton szeretnénk felhívni a vállalkozások figyelmét, hogy a 2017. évi kamarai hozzájárulás befizetési határideje idén is március 31-e. A kamarai hozzájárulás kamaránk erre a célra elkülönített bankszámlájára (10918001-00000010-56060217, közleménybe: adószám és a ,,kamarai hozzájárulás" szöveg) történő átutalással vagy nyitvatartási időben ügyfélszolgálatainkon történő készpénzbefizetéssel rendezhető. A befizetett kamarai hozzájárulás az önkéntes kamarai tagdíjból kedvezményként levonható.

A kamarai nyilvántartásba vételről bővebb információhoz a 62/554-250 telefonszámon vagy a www.csmkik.hu honlapon juthat.

Újjáalakult a kamara érdekérvényesítő és érdekképviseleti munkabizottsága A kamara érdekérvényesítő és érdekképviseleti munkabizottsága január 12-én tartotta alakuló ülését, Palotás Sándor, a munkabizottság elnökének vezetésével.

Az alakuló ülésen a bizottság munkamódszerének és éves munkaprogramjának a meghatározása került napirendre.

Bevezetésképpen, a munkabizottság elnökének felkérésére dr.

Tráserné Oláh Zsuzsanna kamarai titkár röviden ismertette, hogy országos és helyi szinten folyik a kamarai érdekérvényesítő munka, melynek főbb elemei a jogszabálytervezetek, illetve helyi rendelettervezetek véleményezése, de a jogszabály-módosító javaslatok is ebbe a körbe tartoznak. Az MKIK szakmai kollégiumaiban pedig egyegy témakört illetően szakmai előkészítő műhelymunka folyik. 2016-tól új együttműködési, érdekérvényesítési színtérként funkcionálnak a megyei, megyei jogú városi, valamint helyi foglalkoztatási paktumok és azok fórumai.

Palotás Sándor munkabizottsági elnök néhány kérdés köré csoportosítva kérte a tagok véleményét, javaslatait a következő időszak munkamódszerének meghatározásához.

Mely pontokon tud hatékonyan közreműködni és véleményezni a kamara a jogszabályok előkészítésében? Milyen eszközök állnak rendelkezésére a kamarának az érdekérvényesítésben és a meglévő jogszabályok változtatásában? Kamarai együttműködési lehetőségek más szakmai szervezetekkel, egyetemmel, önkormányzatokkal.

A bizottsági tagok hozzászólásai, felvetései alapján az elnök összegzésében a proaktivitásra helyezte a hangsúlyt: minden eszközt ki kell használni annak érdekében, hogy a kamara minél korábbi szakaszban bekapcsolódjon a jogalkotási folyamatba, és véleményezni tudja a készülő jogszabályokat. Másik követendő módszer, hogy a kamara feltárja a vállalkozásokat érintő problémákat, és ezek megoldására jogszabály-módosító javaslatokat dolgozzon ki.

Az együttműködések szorosabbá tételét szintén fontos feladatként fogalmazta meg a bizottság elnöke.

Elengedhetetlen a kamarai tagokkal történő napi kapcsolattartás, problémáik feltérképezése, javaslataik megismerése. A más szervezetekkel, intézményekkel való együttműködést illetően külön kérte a bizottságban is tagként részt vevő Szegedi Tudományegyetem ÁJTK Üzleti Jogi Intézetének vezetőjét, dr. Gellén Klárát, hogy vizsgálják meg, milyen módon tudnának szakembereik bevonásával aktívan részt venni szakmai anyagok készítésében. A területi kamarák közti munkamegosztás, egyes kidolgozandó témák felosztása, majd közös, kidolgozott szakmai javaslatcsomagok MKIK felé való továbbítása szintén hatékony módszernek bizonyulhat.

Az ülés második napirendi pontjaként a bizottsági tagok azon témaköröket szedték sorba, melyeket a bizottságnak mielőbb napirendre kell tűznie, mivel a vállalkozások napi működését nagyban befolyásolják. Így

került be a prioritások közé többek között az online pénztárgépek működtetésével kapcsolatos, korábban is felvetett anomáliák (adatátviteli díj, éves felülvizsgálati díj, szoftverfrissítés díja), a vendéglátást érintő áfatéma, a számlázó programok NAV-hoz történő bekötésére való felkészülés, valamint a minimálbér, garantált bérminimum emelésének kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásának vizsgálata.

Palotás Sándor bizottsági elnök kérte a bizottsági tagokat, hogy a továbbiakban is minden olyan témát vessenek fel, melyek a vállalkozások széles rétegét érintik, és amiben a kamara érdekérvényesítő munkája segítséget illetve megoldást hozhat.

Ez úton is kérjük, hogy jogszabályokkal, azok gyakorlatban történő alkalmazásával kapcsolatos problémákat, jogi környezet jobbá tételére vonatkozó javaslatokat a bizottság titkárához folyamatosan jelezzék, illetve juttassák el a kozsuchne@ csmkik.hu e-mail címre.

K. S. K.

Ka­m a­r ai Fu­t ár Gazdasági infor mációs és üzleti havilap. Kiadja a Csongrád Meg yei Kereskedelmi és Iparkamara. Szeged, Pá­r i­z si kr t. 8 –12.

Tel.: 62/554-250, fax: 62/426 -149. Levélcím: 6701 Szeged, P f. 524. E- mail: info@csmk ik.hu. Fe­l elős k iadó: dr. Tr áser né Oláh Zsuzsanna.

Főszerkesztő: Őr fi Ferenc. A szerkesztőbizottság tagjai: Körmöczi Eszter, dr. Kőkuti Attila, Mar tonosi János, Nemesi Pál, Palotás Sándor, Pataki Andrea, Tímár Ildikó, Török László. Nyomás: E-press Nyomdaipari Kft., Szeged, Kossuth Lajos sgt. 72/B. Terjeszti a Lapcom Zrt. HU ISSN 1219-7289

2017. január–február

3

Gazdasági évnyitó

Versenyképességről, foglalkoztatásról, termelékenységről, atipikus munkaviszonyokról a kamara gazdasági évnyitóján

Pogátsa Zoltán: Át kell állni a humánvezérelt gazdaságpolitikára A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus a Nyugat-magyarországi Egyetem docense az ország gazdasági helyzetét, lehetőségeit értékelve pozitív fejleményként értékelte a foglalkoztatás bővülését (a közmunkát viszont zsákutcának tartja) és a béremeléseket, ugyanakkor aggasztónak nevezte a képzett munkaerő hiányát, baj van a versenyképességgel, a termelékenységgel, kulcskérdésnek nevezte, sikerül-e javítani az ország jövedelemtermelő képességén. Erre szerinte csak akkor van esély, ha az ország képes átállni egy humánvezérelt gazdaságpolitikára. Hajdú József, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára olyan atipikus foglalkoztatási formákra hívta fel a figyelmet, amelyeket a hatályos Munka törvénykönyve még csak nem is ismer, ugyanakkor terjednek, és az új generációk körében egyre szélesebb körben már napi gyakorlattá váltak.

Nemesi Pál, a kamara elnöke köszöntőjében kiemelte, amikor a rövid és a középtávú jövő tervezése van napirenden, egyáltalán nem mindegy, hogy a kis- és középvállalati szektor hogyan teljesít, hiszen szerepe a magyar gazdaságban meghatározó. Ennek megfelelően a kormány is kiemelt figyelmet fordít erre a szektorra. Ugyan a magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt években jelentősen javult, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a nemzetközi hitelminősítők is a befektetésre ajánlottak közé sorolta, ugyanakkor az elmúlt évben – ha európai kitekintésben elemezzük versenyképességet – új kihívásokkal kellett szembesülnie a kkv-szektornak. Ugyanakkor stabil pilléreket jelentenek, hogy a mostani európai uniós tervezési ciklusban felhasználható jelentős pénzügyi keretek, pályázati lehetőségek az idén csúcsra fognak járni. Ezeknek a hatékony és átgondolt felhasználása kiemelkedően fontos. Ennek megfelelően a kamara is minden szakmai segítséget, támogatást igyekszik a kkv-kra fordítani.

Az elmúlt év második felében kellett szembesülni azzal a helyzettel, hogy immáron egyszerre van jelen a gazdaságban a munkanélküliség, és az ország valamennyi régiójában jelentkező munkaerőhiány.

A vállalkozásoknak ezzel a helyzettel meg kell küzdeniük – jegyezte meg az elnök. A kormány az úgynevezett paktumprogramon keresztül igyekszik az ellentmondásokat feloldani (ezekben az önkormányzatok és kormányhivatalok mellett partnerként a kamarák is jelen vannak). Kérdés, hogy azokat a potenciális munkavállalókat, akik eddig kimaradtak a foglalkoztatásból, hogyan lehet be- vagy visszavezetni a munka világába, ami valamiféle gyorssegélyt is jelenthetne a munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozások számára. Az alapproblémákat (termelékenység, bérezési gya-

munkaerő hiánya. Ennek több oka is van, az egyik az elvándorlás külföldre, aminek az elmúlt években volt egy gyorsuló és növekvő ütemű tendenciája. 350 ezer körül lehet a külföldön dolgozó magyarok száma, ami 5-6 százaléka a magyar munkaerőpiacnak, ez önmagában nem drámai mértékű. Az elvándorlást inkább abból a szempontból tartja problémának, hogy éppen a dinamikusabb, képzettebb, nyelveket beszélő emberek mentek el. A munkaerőhiány

Nemesi Pál köszöntőjében új kihívásokról beszélt korlat, munkakörnyezet, munkakultúra, elvándorlás stb.) persze ez még nem oldja meg.

Többen, értékesebbet

Pogátsa Zoltán előadása elején elmondta, egy ország versenyképességéről nem is olyan könnyű beszélni, hiszen a fogalmat alapvetően a cégekre találták ki. Ami igaz egy vállalatra, nem biztos, hogy az országra is. Vita van arról is, hogy egyáltalán van-e értelme egy ország esetében versenyképességről beszélni. Szerinte van. Az értelmezéshez egy egyszerű közgazdasági képletből indult ki.

Egy ország GDP-je alapvetően három dolognak a szorzata: hány ember dolgozik, hány munkaórát, és egy munkaóra alatt mennyi értéket állít elő (termelékenység). Nyilván az a szerencsés, ha minél többen dolgoznak, minél nagyobb értéket állítanak elő, és lehetőleg minél kevesebb időt töltenek munkával. (A magyarok egyébként az egyik legtöbbet dolgozók az Európai Unióban – jegyezte meg az előadó.)

Felszívták a munkaerőt

Ve r s e n y k é p e s s é g szempontjából a magyar gazdaság legszűkebb keresztmetszete jelenleg a szakképzett

másik oka az EU-s pénzek okozta kereslet. (Az elmúlt években több olyan év is volt, hogy a magyar GDP 5-6-7 százalékát kitevő európai uniós forrást használtunk fel, ami brutálisan nagy inputot jelent. Ennek jelentős része az

Pogátsa Zoltán: Egyre nehezebb jól képzett és egészséges munkaerőt találni. építőiparba ment, amely köztudottan rendkívül munkaerő-intenzív ágazat.) Harmadik okként gondoljunk azokra a nagy jelentőségű beruhá(Folytatás a 4. oldalon) 

4

Kamarai Futár

Gazdasági évnyitó

 (Folytatás a 3. oldalról) zásokra, mint például az autóipariak, amelyek szintén komoly munkaerőigénnyel jelentkeztek. És a negyedik probléma maga a képzetlen munkaerő magas aránya – így egyszerre van alacsony foglalkoztatás és munkaerőhiány Magyarországon. De van probléma a képzett, legalábbis iskolába járatott munkaerővel is: kijönnek az iskolarendszerű oktatásból, de a vállalkozók nem tudják őket munkába állítani, sokszor újra kell képezni őket a cégen belül,

források maszkja alatt nem nő a hazai gazdaság jövedelemtermelő képessége.

Arccal az oktatás felé

A megoldási irányokat keresve Pogátsa Zoltán elsőként említette a jelenleginél sokkal jobb oktatási rendszert. Az egyre rosszabb PISA-eredmények talán megértették a magyar társadalommal, hogy nem lehet ennyire keveset költeni az oktatásra.

2002 óta (amikor sikerült elérni az uniós átlagot) folyamatosan csökken az oktatásra költött pénz Pogátsa Zoltán: Baj van a termelékenységgel és a bérekkel is.

hogy használhatók legyenek. Problémás az átképzőrendszerünk is, a felnőtteknek, akik már dolgoznak, de elvesztik az állásukat, alig van ma lehetőségük az átképzésre. Így nagyon sokan beszorulnak a közmunkaprogramokba, és nincs olyan átképzés, amely lehetővé tenné, hogy képzett munkaerőként felszívják őket a vállalatok.

Háromszoros különbség a termelékenységben – idehaza is

A külföldi és a belföldi cégek termelékenysége közötti óriási különbségre is felhívta a figyelmet Pogátsa Zoltán. Nincs mindenhol így, Dániában például a hazai cégek alig valamivel kevésbé termelékenyek, mint a külföldiek, pedig ezek többnyire multinacionális, transznacionális vállalatok, vagyis a méretgazdaságosságuk miatt eleve van bizonyos előnyük. Míg Dániában csak 1.2-1,3-szoros a különbség, Magyarországon több mint háromszoros. Vagyis harmada a termelékenységük a hazai cégeknek a külföldiekhez képest.

– Hogyan történhetett ez? – tette fel a kérdést a közgazdász. A belföldi cégekben alacsony a termelékenység és alacsonyabbak a bérek, a külföldi cégekben viszont magasabb a termelékenység és magasabbak a bérek is. Tehát baj van a termelékenységgel és a bérekkel is, a kettő összefügg egymással. Ugyanakkor a hazai tulajdonú cégek adják a nagy részét a foglalkoztatásnak.

Nem tudunk megállni a saját lábunkon

2008-ban Magyarországon 11,3 euró volt a termelékenységi mutató, 2013-ban ugyanannyi (ez az utolsó adat az Eurostadtnál). Vagyis semmit nem nőtt öt év alatt az egy munkaóra alatt megtermelt érték. Ez óriási probléma az előadó szerint, mert azt jelenti, hogy a magyar gazdaság nem tudna megállni a saját lábán, ha nem lennének az európai uniós támogatások.

Miközben az eurozóna felment 36,2-ről 37,5-re, vagyis a különbség még nőtt is a magyar és a nyugat-európai országok termelékenysége között. Igen nagy problémánk, hogy az uniós

aránya a költségvetésben. 2013-ban csak 3,9 százalékát fordítottuk a GDP-nek oktatásra, ami majdnem fele az európai uniós átlagnak. A skandináv államok ennek háromszorosát költik GDP-arányosan oktatásra. Persze, ez nem azt jelenti, hogy csak több pénzzel lehet színvonalasabb oktatási rendszert kialakítani, de kevés pénzből biztosan nem lehet jó oktatási rendszert csinálni. Nyilván egy csomó belső szerkezeti reform is kell hozzá.

Közmunka helyett képzést!

A foglalkoztatással kapcsolatos problémák megoldásait keresve, az előadó szinte jelszóként adta ki a feladatot: Közmunka helyett képzést!

Több tanulmányra is hivatkozott, amelyek bebizonyították, a közmunkaprogramok nem vezetnek sehova. Viszik a pénzt, a közmunkásokat mi tartjuk el az adófizetéseink révén. Ők viszont nem adóbefizetők, és nem is válnak azzá. Ötből négy közmunkásból nem lesz érdemi foglalkoztatott, és igazából nincs kimenet ebből a programból, zsákutca – fogalmazott sarkosan Pogátsa. Az sem igaz, amit sokan gondolnak, hogy első munkahelyet jelent olyanoknak, akik előtte még soha nem dolgoztak, a tanulmányok bebizonyították, hogy a túlnyomó többségnek volt már előtte munkahelye. Sem arra nem jó a közmunka, hogy behozzon olyan embereket, akik azelőtt nem dolgoztak, sem arra, hogy abból érdemi foglalkoztatás legyen később, viszont megakadályozza, hogy ezek az emberek átképzésben vegyenek részt.

Átképzés, átképzés, átképzés

Nemzetközi kitekintésben, ahol sikeres a foglalkoztatáspolitika, ahol magas a foglalkoztatás aránya, ott átképzés, átképzés és átképzés van. Belgiumban személyes tutora van a munkanélkülieknek, megnézik, hogy mit tud, mit szeretne tudni, milyen munkára akar jelentkezni, és rengeteg pénzt költenek rá, a GDP 3 százalékát, Magyarországon 1 százalék volt, és az is lement majdnem nullára. Ezek az emberek beszorulnak egy, a megélhetést nem jelentő közmunkába, ahol gyakorlatilag elképesztően alacsony éhbérért végeznek nagyon sokszor nem igazán értelmes munkákat.

Ezeket az embereket kellene átképezni. Mert közben a gazdasági élet szereplőinél rengeteg betöltetlen álláshely van.

– Azt gondolom, hogy azokat a pénzeket, amiket közmunkára költünk el, át kellene csoportosítani egy jó minőségű átképzési rendszerbe – fogalmazott a közgazdász.

Nem kell félni a minimálbér-emeléstől

Pogátsa Zoltán bemutatatta az úgynevezett Rehn–Meidner modellt, amiből azt is meg lehet érteni, hogyan működik a versenyképesség Észak- és Nyugat-Európában. A bérekről lesz szó. Magyarországon 2001–2002-ben volt egy komolyabb minimálbér-emelés, az akkori átlagbér 30 százalékáról 50-re. Nagy volt az aggodalom akkor is, hogy ki fognak árazódni cégek, és tömegek vesztik el munkahelyüket.

Az egyik, Londonban tanító magyar közgazdász megvizsgálta az akkori béremelés hatását, és azt találta, hogy miközben körülbelül háromnegyed millió embernek javult a jövedelme jelentősen, húszezer ember veszítette el az állását.

– Egy négymilliós munkaerőpiacon ez egyáltalán nem tragédia – jelentette ki az előadó. Ha ez az arány, akkor ezt érdemes csinálni – tette hozzá -, húszezer embert átképezni nem dráma, aki elveszti az állását, arra úgy kell gondolni, hogy nekik gyakorlatilag nem volt valódi megélhetésük.

Ezeket az embereket felszabadították, és ha van egy jó átképzési rendszer, ők olyan foglalkozást tudnak szerezni később, amiből tisztességesen meg lehet élni. Így működik Észak- és NyugatEurópa. Soha nem szabad hagyni, hogy a létminimum alá süllyedjenek a minimálbérek, ezzel is versenyképességre ösztökélve a hazai gazdaság szereplőit. Közép- és nagyvállalati szereplőket idézett Pogátsa Zoltán, akik arról panaszkodnak, hogy hiába szeretnék a technológiai színvonalukat emelni, javítanák munkafolyamataikat, de a tendereken sorra veszítenek azokkal szemben, akiknek egyetlen adujuk a rendkívül alacsony munkabér.

Azok kapják a munkákat, akik kizsákmányolják a munkavállalóikat. Észak- és Nyugat-Európában nemcsak a szakszervezetek támogatják a magasabb béreket, hanem a munkaadók is, mert ez a garancia arra, hogy nőjön a gazdaságban a termelékenység.

Ha mi hagyjuk a bért elamortizálódni, messze a létminimum alatt, nincs olyan piaci kényszer, amely megemelné a termelékenységet. Cégek sora él meg úgy, hogy megélhetést nem jelentő munkahelyeket tartanak fenn évtizedeken keresztül. Az előadó szerint alapelvnek kell lennie, ami most úgy tűnik, meg is történik – 2017–2018ban végre megemeljük a minimálbéreket oda, ahol a közmunkásokon (itt magát a rendszert kellene megszüntetni) kívül – az összes érintett munkavállalónak a nettó minimálbére el fogja érni a létminimumot. Először a rendszerváltás óta! Azzal, hogy jövőre elérjük ezt a szintet, érdekes kísérlet lesz, mi fog történni Magyarországon – jegyezte meg Pogátsa.

Bírni kell!

A cégeknél három dolog történhet a minimálbérekkel. A többség már most is kitermeli, aztán vannak, akik ma még talán nem, de ha kapnak egy-két év alkalmazkodást, képesek lesznek rá. Rendkívül sok minden segíti őket ebben. Sokkal alacsonyabb az energiaár, levitték a társasági nyereségadót, a monetáris politika segítette az exportőröket, inkább gyengült a forint, minthogy erősödött volna stb. És, ha egyharmaddal megemelik a minimálbért, még akkor is csak harmadát kell kifizetniük, mint a nyugati riválisaiknak. Vagyis még ezután is 

2017. január–február  rendkívül alacsony bérekről beszélünk. A harmadik kategória, akik még ilyen feltételek mellett sem képesek kitermelni a létminimumot jelentő bért, azoknak nincs létjogosultságuk a magyar gazdaságban! – fogalmazott határozottan az előadó. Olyan munkahelyekre van szükség, amelyek az embereknek valódi megélhetést jelentenek – ez a Rehn–Meidner modell lényege.

Ami pedig az átlagjövedelmeket illeti, ott az elmúlt években már volt reálnövekedés, alacsony infláció és munkaerőhiány van. Megerősödtek a szakszervezetek is, egyre több helyen jönnek rá, hogy érdemes szerveződni, hiszen ahol sztrájkfenyegetés van, szinte biztos, hogy lesz bérnövekedés. Messze vagyunk még a nyugateurópai bérszínvonaltól, de volt egy jelentős javulás az átlagbérekben is az elmúlt években.

Kellene még ötszázezer új munkahely

A foglalkoztatást illetően komoly pozitív folyamatokról is beszámolt az előadó, ugyanis a közmunkások és a külföldön dolgozók csoportjától megtisztított adatok szerint is 160 ezerrel többen dolgoznak a 2008-as csúcshoz képest. Ez azt mutatja, lám, az emberek foglalkoztathatók – olyanok is, akikről sokan már lemondtak volna. Ezzel egy drámaian rossz helyzetből utolértük a régió országait. Ha a tágabb értelemben vett teljes foglalkoztatotti kört nézzük, akkor pedig már meg is haladta a régiós, és elérte az uniós átlagot.

Még szükségünk lenne körülbelül ötszázezer új munkahelyre, akkor lenne finanszírozható a magyar államháztartás tartósan. Különben sem az államháztartás, sem a nyugdíjrendszer nem lesz fenntartható – húzta alá a közgazdász.

Hitel már van, a vállalkozás kevés

A magyar gazdaság szereplői tőkéhez már hozzá tudnak jutni, gondoljunk csak a növekedési hitelprogramra, ami versenyképes vállalati hitelkamatot biztosít. De ez nem volt mindig így.

Megdöbbentőnek nevezte az előadó, hogy hogyan gondolhatta ez az ország húsz éven át, hogy 8–18 százalékos vállalati kamatokkal versenyképesek lehetnek a magyar vállalkozások. Ez átlagosan 7 százalékos reálkülönbözetet jelentett a vállalati hitelkamatokban az eurózónához képest. Melyik az a gazdasági ágazat, amelyik ezt is ki tudta

5

Gazdasági évnyitó volna termelni? Most már van ugyan olcsó hitel, csak közben elcsodálkozhatunk, hogy miért ilyen kevés kisés középvállalat Magyarországon.

Be kell fektetni a humántőkébe

A munkaerő helyzete nincs rendben Magyarországon. Az előadó szerint a kormánynak át kell állnia egy humánvezérelt gazdaságpolitikára. Be kell fektetni az emberi tőkébe, ami hasonlóan működik, mint egy vállalat. Amelyik cégbe nem invesztálnak, abból nem lehet profitot kivenni. Magyarország az elmúlt években oktatásra 2-3 százalékkal, egészségügyre 4-5 százalékkal, foglalkoztatásra 1-2 százalékkal, szociálpolitikára pedig 7 százalékkal kevesebbet költött a GDP-jéből, mint az uniós átlag. Ha ezeket mind összerakjuk, akkor kijön, hogy a költségvetési stabilitás úgy jött létre Magyarországon, hogy a kiadási oldalon minden évben körülbelül 10-12 százalékpontnyi GDP-t nem rakunk bele a humántőkeképzésbe. Azaz, minden évben ennyit amortizálódik a humántőke-állomány. Nem véletlen, hogy a magyarok nyelvtudása az utolsó az EU-ban, az egészségi állapotunk nagyjából Románia és Bulgária szintjén van, a PISA-eredményeink romlanak stb. Ha nem változtatnak ezen, akkor a kis- és középvállalatok hiába jutnak most már tőkéhez, nem találnak képzett, egészséges munkaerőt. És az sem igaz az előadó szerint, hogy nincs rá forrás, hiszen csak az egykulcsos személyi jövedelemadóval évente körülbelül 500 milliárd forintról mond le az állam. Ráadásul a belső elosztási viszonyai is igazságtalanok voltak, mert csak a magas jövedelműek jártak jól vele igazán. Az áfa kapcsán szintén 300 milliárd forintról mond le az állam, most a társasági nyereségadót vitte le drasztikusan, ami 160-180 milliárdot jelent évente. További források: a korrupció csökkentése, presztízsberuházások megszüntetése, és az offshore kizárása.

Egy gazdaságot csak úgy lehet egyensúlyban tartani, hogyha drámaian csökkentjük a bevételeket,

Jönnek a robotok

Hajdú József, a Szegedi Tudományegyetem alapú platformok, de az ÜBER állapítja meg az Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára árakat, az Airbnb tanítja a jobb vendégszeretetet, a megszokottól eltérő munkaviszonyokat mutatta működtet vásárlói feedbacket. be. Ahogy fogalmazott, a korábbi munkajogi szaEgyre több munkát lehet végezni szabadbályozások még azt vették alapul, hogy mindenki úszóként is, az előrejelzések szerint 2020-ra az kocka, mindenki egyforma. Beáll a munkába, USA-ban 40% szabadúszó szerződő lesz. dolgozik, hazamegy. Aztán megjelentek, különféle Forradalmi változás az is, hogy tömegével állnak új generációk (X”+„Y”+”Z”+„α”) a munkába a robotok, bármily hihetetlen, munkaerőpiacon, amelyekre már ez jogaikról, társadalombiztosítási kötea nagyon sablonos munkavégzési lezettségeikről máris dokumentumok keret nem alkalmazható. Sokkal több születnek. A 2020-as tokiói olimpián atipikus forma létezik ma már annál is, a teljes taxiközlekedést robotokkal mint amennyit mondjuk, a mi 2012-es akarják megoldani a japánok. Másik Munka törvénykönyvünk ismer. érdekesség a munka világából, hogy ez Itt van például a sharing economy, év januártól bevezették Finnországban amelyre hazánkban jó példa volt a a garantált alapjövedelmet 560-600 nemrégiben betiltott Über megjeleeuró körüli összegben, kétéves kísérnése a személyszállításban, de hasonló Hajdú József leti jelleggel. megoldások léteznek az étkeztetés és a Az előadás legfőbb üzenete, hogy szállásadás területén is, gondoljunk csak a fiatalok a munka, mint olyan, átértékelés alatt van, új körében népszerű Airbnbre. Nem az ÜBER adja a formákról, új lehetőségekről beszélünk, amire gépkocsit, vagy az Airbnb a lakást, ezek csak felhő fel kell készülni.

drámaian csökkenteni kell hozzá a kiadásokat is.

Ennek lett a következménye, hogy nem finanszírozzuk rendesen a humántőke-képződést.

Pogátsa szerint fenntarthatatlan egyensúly az, ami létrejött Magyarországon az elmúlt 5-6 évben.

Ha rendesen megfinanszírozott humántőkeképző alrendszerek mellett került volna egyensúlyba a gazdaság, akkor fenntartható növekedésről beszélhetnénk Magyarországon, és nőne a termelékenység is.

Külső veszélyek

Az előadó beszélt a külső veszélyekről, hiszen egy országnak a versenyképességét vagy a gazdasági potenciálját nemcsak a belső folyamatok határozzák meg. Ami viszont nemzetközileg bizonytalanságot okozhat, az egyrészt Donald Tramp, akinek a gazdaságpolitikája teljesen kiszámíthatatlan, fogalmunk sincs arról, hogy mit valósít meg abból, amiket a választási időszakban ígérgetett. És egyáltalán, mit fog csinálni? Márpedig egy hektikus gazdaságpolitika az Egyesült Államokban jelentősen átrendezheti a világgazdaságot, és megvan az esély arra, hogy a közeljövőben komoly instabilitást fogunk kapni a tengerentúlról. Gond továbbá az is, hogy az európai bankrendszer is bajban van, lassú a növekedés, Dél-Európa gyengélkedik. És ott van a kínai lufi. Ma már nem az a kérdés az üzleti elemzők között, hogy összeomlik-e a kínai gazdaság, hanem hogy ezt a válságot országon belül tudják-e tartani, vagy a világ többi részére is hatással lesz. A német gazdaságnak pedig egyik legnagyobb felvevőpiaca Kína, Magyarország pedig beszállítója a német cégeknek. És a válsággócok között még ott van Közel-Kelet, ahol két alternatív nézet van, az egyik, hogy építsünk falakat, a másik nézet szerint a migránsokat a munkaerőpiacon keresztül integrálni kell. Mind a két nézet azzal számol, hogy nagyságrendileg 1-1,5 millió menekült, migráns jön Európába. De minden előrejelzés szerint ennél nagyobb lesz a hullám. Az összes klímakutatási előrejelzés azt mutatja, hogy a Közel-Kelet lesz az a térség, ahol az elkövetkezendő harminc évben több tízmillió embernek kell elhagynia az otthonát. A felmelegedés miatt megszűnhet a mezőgazdaság, egy sor országban háború, vagy háborús helyzet van. Ha elindulnak tízmilliók északra, köztük igen sokan katonai tapasztalattal, sem egy fallal megfékezni, sem egy munkaerőpiaccal integrálni nem lehet őket. Ahol ezek a problémák keletkeznek, ott kell megoldást találni problémáikra - béketeremtéssel, fejlesztésekkel és a klímaváltozás visszafordításával. Ez viszont ma már emberiség léptékű feladat. Ám ha nem tesszük meg, dimenziókkal nagyobb problémáink lesznek, mint a magyar kkv-k helyzete – zárta előadását Pogátsa Zoltán. Ő. F.

6

Jogszabályváltozások érintik a tanulót megillető juttatásokat

Étkezési hozzájárulás, minimálbér

A gyakorlati képzők részéről több megkeresés érkezett a kedvezményes étkezés természetbeni formáját és mértékét illetően.

Az Erzsébet Utalvány továbbra is adható a tanulónak, azzal együtt, hogy adóterhe megemelkedett. A vállalkozó saját lehetőségeihez mérten állapítsa meg újra, hogy az emelt adóterhet is figyelembe véve mekkora hozzájárulást tud adni a tanulónak.

A tanulószerződés nem tartalmazza kötelező elemként a természetbeni étkezési hozzájárulás módját és mértékét, ezért a tanulószerződést nem kell módosítani a hozzájárulás összegének változása miatt.

Amennyiben az étkezési hozzájárulás mértékét és módját beleírták a tanulószerződésbe, akkor változás esetén a módosítás szükséges.

A tanulószerződés-módosítás formanyomtatványa kamaránk honlapjáról letölthető. *** Felmerült, hogy a nagyobb adóteher miatt a jövőben inkább készpénzben szeretnék biztosítani a vállalkozók az étkezési hozzájárulást a tanulónak. A jelenlegi jogszabályok figyelembevételével nem lehetséges készpénzben adni az étkezési hozzájárulást.

A jelenleg is hatályban lévő, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. OM rendelet konkrétan nevesíti a kedvezményes étkezés formáit, így attól eltérni nem lehet: „3. § (1) A tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani.”

A jogalkotói szándék ezzel az étkeztetés direkt módját kívánja elérni, azaz egy olyan eszközt határoz meg, amely a leginkább biztosítja, hogy a juttatást valóban étkeztetésre fordítják.

Az étkezési hozzájárulás természetben is adható, például egy menü megvásárlásával.

Természetesen az Erzsébet Utalvány mellett más forgalomban lévő utalványok és kártyarendszerek is választhatók, amennyiben azok megfelelnek a jogszabályi követelményeknek.

Minimálbér-emelés! A minimálbér 2017. évben bruttó 127 500 Ft-ra emelkedett. Felhívjuk figyelmét, hogy a tanulószerződéses juttatás összegét 2017 januári hónaptól a megemelkedett minimálbér alapján kiszámítva emelni kell.

További információk: www.csmkik.hu weboldal SZAKKÉPZÉS menüpont alatt TANULÓSZERZŐDÉS menüpont, ezt követően Tanulószerződés kötése és módosítása.

A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában valósul meg, az Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KA-NGM-1/2016/TK/06.

Kamarai Futár

Szakképzés

A második legjobb eredmény az országban a Csongrád megyei

Ötödével nőtt a tanulószerződések száma Több mint 20 százalékkal emelkedett a megkötött tanulószerződések száma Csongrád megyében.

Ez összhangban van azzal, hogy kamaránk célja a duális képzési rendszer kiterjesztése, és ezzel párhuzamosan az is, hogy a szakképzésben részt vevők minél nagyobb arányban tanulószerződéssel, valós gazdasági körülmények között szerezzék meg szakmai gyakorlatukat.

A kitűzött célt segíti a kamarai garanciavállalás rendszere, mely szerint, 2018-ra az összes szakképzésben lévő tanuló 70%-a kössön tanulószerződést. Ennek a feladatunknak úgy tudunk megfelelni, hogy az intézményi fenntartók, tagintézmények és gazdálkodó szervezetek partnerekeink ebben a folyamatban. Közös tevékenységünk sikerességét mutatja, hogy Csongrád megyében 2016-ban 21%-kal több tanulószerződést kötöttek az előző évhez képest. Ezzel a növekedéssel országos összehasonlításban második helyen szerepelünk a kamarák rangsorában.

Munkánkat az idén is tovább folytatjuk, ta-

vasszal fórumokat, programokat szervezünk a szakképző intézményekben, ahol a gazdálkodó szervezetek képviselői és a tanulók személyesen találkozhatnak, kapcsolatokat tudnak kiépíteni, ezáltal is elősegítve azt, hogy a tanulók a szakmai gyakorlatukat valós üzemi körülmények között szerezhessék meg.

A duális szakképzésben rejlő lehetőségekbe azon kamarai tagjainkat is be kívánjuk vonni, akik eddig nem vettek részt a gyakorlati képzésben. Számukra tájékoztató fórumokat, beszélgetéseket szervezünk a megye kamarai térségeiben. Összességében megállapíthatjuk, hogy a tanulószerződéses rendszer minél szélesebb körű kiterjesztése enyhítheti a megyében is tapasztalható munkaerőhiányt.

A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában valósul meg, az Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KA-NGM-1/2016/TK/06

Teakiöntő készült az első szintvizsgán

Megkezdődtek a szakképzésben résztvevő tanulók szintvizsgái Csongrád megyében. A vizsgákon összesen 700 diák szakmai kompetenciáit mérik fel április végéig. A kompetencia-felmérés első állomása Hódmezővásárhelyen, a Villeroy & Boch Magyaror-

szág Zrt. tanüzemében volt, ahol a fiataloknak egy porcelán teakiöntőt kellett készíteniük.

A vizsgák sorát a vásárhelyi térségben nagy munkaerőfelszívó-erejű szakmát, a kerámia-, porcelánkészítést tanuló fiatalok nyitották. Az eseményen dr.

Kőkuti Attila, a vizsgákat szervező Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ipari alelnöke, a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöke kiemelte: a szintvizsga az egyik legfontosabb mérföldköve a szakképzésben résztvevők oktatásának. Ugyanis ennek sikeres teljesítése után kezdhetik csak meg a felügyelet mellett történő gyakorlati képzést.

A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában valósul meg az Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KA-NGM-1/2016/TK/06.

Felvillanyozó vállalkozói fórumot tartottak a Móravárosiban A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Szegedi SZC Móravárosi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája vállalkozói fórumot szervezett január 26-án a villanyszerelő szakmában működő gazdálkodóknak.

A vállalkozások a rendezvényen lehetőséget kaptak egy rövid bemutatkozásra, majd kötetlen beszélgetés keretében kapcsolatépítésre a tanulókkal. A program célja annak elősegítése volt, hogy a tanulók és a vállalkozások között kialakuljon az a fajta kapcsolat, ami a gyakorlati képzésükhöz, illetve álláskeresésükhöz nélkülözhetetlen.

Ez csupán az első volt abból a fórumsorozatból, melyet még összesen 11 alkalommal

rendeznek meg a Szegedi Szakképzési Centrum valamennyi tagintézményében az elkövetkezendő hetekben.

A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában valósul meg, az Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KA-NGM-1/2016/TK/06.

2017. január–február

Befejeződtek az SZKTV és az OSZTV megyei elődöntői

33 szakmában 291-en versenyeztek Befejeződtek a Szakma Kiváló Tanulója és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny elődöntői Csongrád megyében. Az idei évben országosan 41 szakmában hirdettek meg versenyt. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett megyei megmérettetésekre 33 szakmában összesen 314 tanuló jelentkezett, az írásbeli elődöntőkön 291 versenyző jelent meg.

A versenyen a megye szinte minden szakképző iskolája képviseltette magát. Három héten keresztül, január 3. és 19. között zajlottak az elődöntök, ahol a versenyzőknek elméleti feladatsorokat kellett megoldaniuk. Ezt követi majd egy válogató verseny, a továbbjutó versenyzők pedig a Szakma Sztár Fesztiválon, a verseny országos döntőjén mérik össze tudásukat. A rendezvény április 24–26. között zajlik majd a Hungexpo területén, a Szakma Sztár Fesztivál egyik elemeként. A versenyt országos szinten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezi.

Csongrád megyében olyan szakmákban mérték össze tudásukat a fiatalok, mint például ven-

7

Szakképzés

déglátásszervező-vendéglős, szakács, pincér, cukrász, eladó, logisztikai ügyintéző, kőműves és hidegburkoló, villanyszerelő, kozmetikus, női szabó, központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő.

A versenyek szlogenje: „A jó szakma felér egy diplomával!”

A versenyek célkitűzése továbbra is a gyakorlatigényes, „fizikai” szakmák – beleértve a ráépülő, magasabban kvalifikált szakmákat is – társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése, azok népszerűsítése volt.

A diákok tudását életszerű, gyakorlatorientált feladatsorokkal mérik. A döntő, amely a fővárosi Szakma Sztár Fesztiválon lesz, egyben pályaorientációs célt is szolgál, amire a kamara nagy hangsúlyt fektet.

A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában valósul meg, az Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KA-NGM-1/2016/TK/06 .

Ismét mesterképzések Ismét támogatott mesterképzés indul a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál. Idén autószerelő, cukrász, gázfogyasztó-berendezés-és csőhálózat-szerelő, karosszérialakatos, kozmetikus, kőműves, pincér, szakács, villanyszerelő szakmákban dolgozó szakemberek vehetnek részt a képzéseken. 2016-ban összesen 25-en vehették át mesterlevelüket a gazdasági önkormányzattól.

Lehetőség van arra is, hogy a tanulószerződéssel/ együttműködési megállapodással rendelkező cégek munkavállalói támogatást kapjanak mesterképzés teljesítésére. Azon leendő gyakorlati oktatók is bevonhatók a programba, akik saját jogukon vagy munkáltatójuk írásban nyilatkozik, hogy 1 éven belül képzési tevékenységet kezd.

A támogatás önrész vállalása mellett nyerhető el, amely a mesterképzés számított költségének 20%-a.

A mestervizsgára felkészítő képzés időtartama 180 óra, amely 140 óra elméletből (pedagógia, vállalkozási ismeretek, szakmai elmélet) és 40 óra szakmai gyakorlatból áll. A képzés elindulásának várható időpontja a jelentkezésektől függően 2017. március.

Jelentkezési határidő: 2017. február 28.

Részvételi szándékát egy online regisztrációs lap kitöltésével jelezheti, amelyet a CSMKIK honlapján (Szakképzés/Mesterképzés2017) ér el.

Azok számára, akik a támogatást nem nyerik el, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rugalmas feltételek mellett a mestervizsgát és az arra irányuló felkészítést megszervezi.

A rendeletben kiadott mestervizsga-követelményeket az MKIK honlapján érheti el!

További információ: Dankó Viktória: 62/549-394, 30/455-1494. E-mail: danko.viktoria@csmkik.hu mesterkepzes@csmkik.hu A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában valósul meg, az Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KA-NGM-1/2016/TK/06.

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályázatot hirdet mestervizsga-bizottság elnöki tisztségének betöltésére Mestervizsga-bizottság elnöke • elsősorban az lehet, aki az adott szakmában mester cím használatára jogosult, • másodsorban, aki a szakmához kapcsolódó szakirányú felsőfokú képzettséggel rendelkezik és szakmájában elismert szakember, továbbá • az adott szakmát legalább 10 éve és a pályázat benyújtása idején is magas színvonalon aktívan gyakorolja • büntetlen előéletű • rendelkezik tanulóképzési, oktatási vagy mestervizsgáztatási gyakorlattal, és magára nézve kötelezően vállalja, hogy legalább 5 évenként részt vesz az MKIK (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) által szervezett továbbképzéseken • az általa képviselt, vagy személyét javasló vállalkozás a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamara tagja, vagy saját személyében pártoló tag, valamint eleget tesz a kamarával szembeni tagdíjfizetési kötelezettségének.

• A mestervizsga-bizottság elnöki tisztsége 5 évre szól • A mestervizsga-bizottságok elnökei a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől vagy annak megbízottjától, ünnepélyes keretek között veszik át megbízásukat.

A pályázathoz kötelezően csatolandó mellékletek: • iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló okirat(ok) másolata • szakmai önéletrajz • kamarai tagság igazolása • legalább egy gazdasági kamarai tagtól vagy gazdasági érdek-képviseleti szervezeti tagtól származó szakmai ajánlás • szakmai gyakorlat igazolása, TB igazolással vagy alapdokumentummal alátámasztott hivatalos munkáltatói igazolás, vállalkozói igazolvány vagy cégkivonat, amely dokumentum nem lehet 30 napnál régebbi dátummal ellátva

• a pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy hozzájárul személyi adatai névjegyzékben való közzétételéhez • a pályázó nyilatkozata arról, hogy büntetlen előéletű.

A pályázatot a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához (6721 Szeged, Párizsi krt. 8–12.) postai úton lehet benyújtani a központilag kiadott pályázati adatlapon – a feltételek megfelelését igazoló iratok másolatát is csatolva, 2017. február 10-ig.

A pályázat benyújtása díjmentes.

További információ: Dankó Viktória: 62/549-394 E-mail: danko.viktoria@csmkik.hu, mesterkepzes@csmkik.hu A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában valósul meg, az Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KA-NGM-1/2016/TK/06

8

Kamarai Futár

Névjegy

Palotás Sándor: Ha mi magunk képesek vagyunk tanulni, akkor képesek vagyunk tanítani is

A legnagyobb üzleti klub a kamara A kamara őszi tisztújító küldöttgyűlése kereskedelmi alelnökké választotta Palotás Sándort, a Déli Farm Kft. ügyvezetőjét. A fiatal szakembernek igen aktív múltja van már a kamarában, hiszen nemcsak elnökségi tagként, hanem az Enterprise Europe Network követeként, a Kamarai Futár szerkesztőbizottsági tagjaként, vagy legújabban a közelmúltban megalakult érdekérvényesítési bizottság vezetőjeként is sokat tesz azért, hogy a kamara minél inkább a vállalkozók erős közösségévé válhasson. A kamarára úgy tekint, mint a legnagyobb üzleti klubra, amelynek ugyanúgy kell folyamatosan fejlődnie, mint egy vállalkozásnak. Az üzleti életben rendkívül fontosnak tartja, hogy közvetlen, bizalmi kapcsolatot alakítson ki vevőivel.

– Mikor került kapcsolatba a kamarával, és hogyan mélyült el Palotás Sándor: Muszáj fejlődni, mert különben elkényelmesedik az ember ez a kapcsolat az egyre komolyabb feladatok vállalásáig?

– Talán 2008-ban kezdődött.

Kamarai elkötelezettségem korábban is megvolt, hiszen a cégünk tevékenységéből, üzleti érdekeltségéből adódóan mind az agrár-, mind a kereskedelmi és iparkamaránál tagok voltunk, és vagyunk ma is. Az a fajta belső indíttatás, elkötelezettség, hogy a közösségért is tenni kell valamit, bennem mindig is megvolt.

Mivel a cégen belül az a terület, amivel elsődlegesen foglalkozom, közelebb áll a kereskedelmi és iparkamarai ami tényleg érdeke mindegyikünknek. Ami tevékenységhez, így természetes volt, hogy szimpatikus nekem a kamaránál, hogy minitt kapcsolódom be aktívabban a munkába. A dig van benne egy vágy, akarat, szándék a cégen keresztül azt már korábban felismertük, megújulásra, a változásra, ám hogy ebből hogy a kamarai szolgáltatásokon keresztül mennyi tud megvalósulni, az jórészt rajtunk, mennyi hasznos információval, partnerkap- vállalkozókon múlik. Ebben akarok segíteni, csolattal gazdagodhatunk, ha odafigyelünk, ezért vállalok el különböző feladatokat, és élünk a tagság adta lehetőségekkel. Akkor megbízatásokat a kamarában. Örömmel kerültem közelebb a közösséghez, amikor a tapasztalom, hogy a mostani kamarai válaszkamarában éppen a megújulás, a széles körű tási ciklusban is olyan emberek kerültek be nyitás, a frissebb gondolkodás, a szolgáltató a tisztségviselői körbe, akikkel lendületesen, jelleg erősítése volt napirenden. Ez önmagában kreatívan, gondolatgazdagon lehet építeni a szimpatikus volt nekem, amiben érdemes részt jövőt. Ismerik az új trendeket, elvárásokat, venni, feladatot vállalni. Úgy gondoltam, ne csak képesek új dolgokat kitalálni, akár a tagozati tagként élvezzem az előnyöket, hanem vissza szinten, akár klubokban, akár a kommunikáis adjak valamit, a vállalkozói közösségnek. cióban, akár az érdekérvényesítésben, akár az intézmények közötti együttműködésben.

Közösségben az erő Például az egyetemmel.

– Fontos, hogy ne csak egy szervezetről, Tudás karnyújtásnyira hanem közösségről beszéljünk?

– Nagyon! Az tartom normálisnak, ha egy – Mindkét oldalról tapasztalható az igyevállalkozás nem csak folyamatosan elvárja, kezet a kapcsolatok erősítésére, mi a tétje az hogy kapjon valamit a kamarától, de igyekszik egyetemmel való együttműködésnek? vissza is adni valamit a közösségnek. Két – Amikor már minden gazdasági fórumon a irányból összeálló szimbiózisnak gondolom: magasabb hozzáadott értékről beszélnek, bűn egyrészt a szervezet, amihez tartozunk, tud- lenne nem kihasználni, hogy itt dolgoznak egy jon olyan plusz dolgokat, szolgáltatásokat, karnyújtásnyira hozzánk a magasabb szintű lehetőségeket nyújtani, amiből épülünk, tudás képvelői. A gazdasági szereplőknek előnyünk, hasznunk származik; másrészt, szerintem kötelességük lenne megismerni mi, a gazdaság szereplői magunk is tegyük a tudományban rejlő lehetőségeket, már hozzá a saját tudásunkat, képességeinket, csak önérdekből is, hogy szerencsés esetben tapasztalatainkat, kapcsolatainkat ehhez a profitáljanak is belőle. Az út az egyetemmel kamarai szövetséghez. Csak így, kölcsönösségi kapcsolatban is oda-vissza értendő: ahogy alapon lehet erős a vállalkozók közössége, jó lenne, ha a vállalkozók minél gyakrabban

ostromolnák kérdéseikkel, megbízásaikkal a tudomány embereit, fordítva is igaz, az egyetemi emberek is sűrűbben kopogtathatnának a vállalkozók ajtaján ötleteikkel, kutatási eredményeikkel. Ebben a kommunikációban nyilván a kamara is sokat tud segíteni. Számos olyan rendezvény van ma már egyébként a kamarában, ahol itt vannak az adott szakterület egyetemi képviselői is. Külön öröm, amikor egyetemi hallgatókat is látunk a közönség soraiban. Szeretnénk is erősíteni azt az irányt, hogy a fiatalok már ebben a korban megismerkedjenek a vállalkozói közösség életével, a kamara kínálta lehetőségekkel, hiszen közülük kerülnek ki a jövő üzletemberei, gazdasági vezetői.

Jó, ha minél hamarabb tudatosul bennük, hogy a legnagyobb üzleti klub hazánkban a kamara!

Nincs másik olyan szervezet, amelyiknek ekkora tagsága és gazdaságszervező potenciálja lenne egyszerre.

Hálózatban – Alighanem minden szónál erősebb érv a példa. Amikor két évvel ezelőtt Palotás Sándort felkérték, hogy legyen az Enterprise Europe Network dél-alföldi követe, a megtiszteltetésben személyes elkötelezettségén, közösségi vállalásain túl, az ön által vezetett cég példás működése is szerepet játszott. Hogy született ez a kapcsolat?

– Szívesen vállaltam. A hálózatban a követi rendszer pont abból indul ki, hogy egy vállalkozás, amelyik igénybe veszi a hálózat szolgáltatásait, s ebből eredményei, sikerei vannak, az mindenképpen jó referencia. És ha azok szólalnak fel, és viszik a hálózat hírét, akik ennek értelmét, hasznosságát már megtapasztalták, hitelesen tudják képviselni az Enterprise Europe Network értékeit, lehetőségeit. A mi cégünk is úgy került kapcsolatba a hálózattal, hogy elkezdtük használni a szolgáltatásait, miközben közelebbről is megismerkedtem a rendszerrel, valamint a dél-alföldi iroda munkatársaival, és rendszeresen részt vettem a rendezvényeiken is. Több volt az információm és kapcsolatom, mint egy átlagos felhasználónak. Így szívesen vállaltam, hogy beszélek a hálózatról, hogy mi mindent tud, mi mindent lehet elérni vele, amit a saját konkrét példámmal tudtam hitelesíteni. Cégünk romániai, vajdasági, szlovák (és remélhetőleg hamarosan horvátországi) kapcsolatainak építésében is az Enterprise Europe Network dél-alföldi irodája segített. A követi megbízást annak tudatában 

2017. január–február  vállaltam, hogy ugyan kétévente új követet

választanak, de az előzőek mandátuma sem jár le, ha úgy tetszik, örökre szól.

Muszáj fejlődni!

9

Névjegy – Aktuális Kell egy jövőkép – Nem gondolná az ember, hogy egy alapvetően kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás a kutatás-fejlesztésnél is megjelenik. Hogyan érdemes gondolkodnia ma egy felelős cégvezetőnek?

– Egy cég saját szakmai fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy az innovációba, a kutatás-fejlesztésbe is bekapcsolódjon, vagy ilyet maga is indítson, ugyanis ezzel a saját szakmai fejlődését is segíti, és biztosítja a hitelességét a piacon, hiszen szívesebben üzletelnek a vevők olyan céggel, amelyik mögött érzik a szakmai tudást. Sokkal komolyabban veszik! Az elsődleges cél persze egy új termék előállítása, amivel az üzleti tevékenységünket tudjuk bővíteni. Rendkívül

– Manapság sok szó esik a termelékenységről. Nem tudom, a kereskedelemben hogyan értelmezhető ez a fogalom. Mindenesetre az ön cégénél – amelynek fő profilja ugyancsak a kereskedelem – természetes folyamat a fejlődés, a bővülés, az innováció. Nem elég, hogy van egy vállalkozásom, működik, és azzal jól elvagyok?

– Nem! Muszáj fejlődni, mert különben elkényelmesedne az ember, és akkor leelőzik.

Egy kereskedő cégnél akkor beszélhetünk termelékenységről, eredményességről, fejlődésről, ha folyamatosan arra törekszik, hogy a termékpalettáját minél inkább ki tudja szélesíteni; minél több beszállítóval tudPalotás Sándor: Kell, hogy jon kapcsolatba kerülni; figyelni egy cégnek legyen jövőképe kell, hogy a rendelkezésre álló termékeket milyen piacokon, milyen vevőkörnek lehet eladni; hogyan tud szegmentálni, ami jelenthet belföldi fogyasztói csoportokat vagy más országok új piacait; milyen új értékesítési csatornákat tud nyitni (nagykereskedelem, kiskereskedelem, webáruház stb.) Mindig úgy gondolkodom, hogy belehelyezem magam a fogyasztó helyébe, és megpróbálom elképzelni, hogy a különböző típusú fogyasztók milyen helyről, fontosnak tartom, hogy egy cégnek legyen hogyan próbálnak információt szerezni, mik az jövőképe. Hogy tudja azt, hogy mit akar csiő vásárlási szempontjaik, mit szeretnének. És ha nálni, merre akar menni. Hosszú távon ki kell ezeket így magamban fel tudtam építeni, akkor tűzni a célokat, figyelni kell a trendeket, azt, visszaülök a saját helyemre, és megpróbálok ami van, és azt, ami várható, és megpróbálni megfelelni. Nálunk, a cégnél rendszeresen szer- az üzletmenetet ez alapján formálni. vezünk partnertalálkozókat, ahol rengeteget – A mai rendkívül hektikusan változó vibeszélgetünk, és éppen ezek a beszélgetések lágban nem egyszerű a jövőképet kialakítani. fejlesztik ki azt a képességemet, hogy bele tud- Ebben is tud segíteni a kamara? Mondjuk egy jam képzelni magamat az ő helyükbe. Rendkívül jó előadással, szakmai fórummal? fontos, hogy ezt a nagyon közvetlen, bizalmi – Hát persze, ezért is fontos, hogy egy kapcsolatot kialakítsuk a vevőinkkel, mert azt nagy üzleti klub legyen a kamara! Egyébként látom, hogy ez a fajta üzleti viselkedés, akár- pedig magának a kamarának is ugyanúgy kell mennyire is kemény a világ, nagyon meghálálja fejlődnie, mint egy vállalkozásnak. Ugyanis ha magát. Az meg persze természetes, hogy a cég mi magunk képesek vagyunk tanulni, akkor pontosan, jó minőségben teljesítsen, minden képesek vagyunk tanítani is. szempontból. Őrfi Ferenc

Céginfó: Déli-Farm Kft. Az agrár üzletágban Magyarországon vezető szerepet betöltő Déli-Farm Kft. állattenyésztéshez, ezen belül főképp a szarvasmarhatartáshoz és -tenyésztéshez kapcsolódó takarmányozási és tenyésztési szaktanácsadással, takarmány-alapanyagok, késztakarmányok, tejpótló tápszerek, ásványi és vitaminkiegészítők, premixek, szarvasmarha szaporítóanyagok, valamint minden, az állattenyésztéshez és -tartáshoz kapcsolódó eszköz forgalmazásával foglalkozik. A tőlük vásárló gazdaságok speciális igényeit is figyelembe veszik, teljes körű kiszolgálást biztosítanak az állattenyésztéshez és -tartáshoz kapcsolódó eszközök, az állatápolási kellékek, a farmtechnikai berendezések forgalmazásával. FarmLine néven saját brandet hoztak létre, amely híven tükrözi a cég filozófiáját: prémium minőséget kínálni, megfizethető áron. 2011-ben a Déli-Farm Kft. kapta a Lapcom Kiadó és lapjai által alapított Presztízs Díjat az év középvállalkozása kategóriában, majd 2013-ban a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi tagozati díját is elnyerte.

Elkezdődött a megyei fejlesztési és képzési bizottság szakmaszerkezeti javaslattételének előkészítése Sok szó esik az utóbbi időben a munkaerőpiac szakképzettek iránti keresletéről, az egyre égetőbb munkaerőhiányról. Mi a véleménye a gazdálkodó szervezeteknek a szakképzésről? Mennyi szakembert, milyen szakember-kibocsátást várnak a cégek a szakképző iskoláktól? Mi a véleményük a sikeres záróvizsgát tett tanulóknak a megszerzett szakképesítésükről, elhelyezkedési lehetőségeikről? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel keressük meg a megye gazdálkodóit és a keresett szakmákban végzett tanulókat egy felmérés keretében. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének kérdőívével, a kapott válaszokkal, személyes beszélgetésekkel szeretnénk megismerni azokat az igényeket, amelyeket a potenciálisan foglalkoztatók jelenítenek meg a munkaerőpiacon. A szakképzés szereplőinek nagy a felelőssége a jövő szakemberkibocsátásában.

A Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság nyitott minden, a megye munkaerő-piaci helyzetével összefüggő, szakképzést érintő észrevételre személyesen, e-mailben vagy telefonon: mfkb@csmkik.hu, Siposné Magony Mária MFKB koordinátor, telefon: 30/388 7439.

A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában valósul meg, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KA-NGM-1/2016/TK/06.

Paks szekció alakult az MKIK-ban Mintegy ötven magyar vállalat részvételével alakult meg az MKIK Magyar–orosz Tagozatán belül a Paks szekció február 2-án Budapesten. A munkacsoport információval, kapcsolatrendszerével segítené, hogy a magyar ipar, a helyi vállalkozók minél nagyobb arányban részt vegyenek a Paksi Atomerőmű bővítési munkájában.

Az alakuló ülésen Tóth Imre, az MKIK Magyar–orosz Tagozatának tiszteletbeli elnöke, a megalakult Paks szekció vezetője elmondta, hogy felveszik a kapcsolatot orosz partnereikkel, köztük az orosz szövetségi kamarával, és szívesen konzultálnának a Roszatom szakembereivel.

Hozzátette, hogy a szekció két hónapon belül felméri a Paks II beruházás üzleti lehetőségeit, és operatív programot dolgoz ki a magyar vállalkozások lehetőségeiről.

10

70 milliárdos fejlesztési ígéret Szegeden A Modern városok program keretében a közelmúltban Szegeden járt Orbán Viktor miniszterelnök, a városházán Botka László polgármesterrel tizenkilenc rövidebb és hosszabb távú fejlesztésről egyeztetett.

A fejlesztési csomag mértékét a miniszterelnök 50-70 milliárdra tette.

Talán legfontosabb tétel a csomagban a várhatóan 2020– 21-re elkészülő déli Tisza-híd, ami az új buszpályaudvarral együtt kerülhet 40 milliárd forintba. Mint az előtervekből ismert, az átkelő a Bécsi körutat és az újszegedi Temesvári körutat köti majd össze. Kétszer egysávos közút, egyvágányos vasút, járda és kerékpárút lesz rajta. A komplex beruházást a jellemzően települések között építtető Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. vezényli. A fejlesztés a tanulmányterveknél tart, ami azt jelenti, hogy két év kell még a tervezésre és további két-három év a megvalósításra. Felújítják a Belvárosi hidat is.

Nagy tétel ugyan az M43-as és az 5-ös főút határolta 200 hektáros tudományos és ipari park is, ennek azonban egyelőre nincs forrásigénye, mert állami területek átadásáról egyeztek meg. A terület felén nagy élelmiszer-ipari magánberuházásra számítanak, a másik felén, a lézerközpont mögött tudományos parkot hoznak létre.

Megépülhet az új spor tuszoda is az Etelka soron, a kormányzat 4,5 milliárdot ígért a központi költségvetésből a 2,5 milliárdos önkormányzati önerő mellé. A megállapodásban új sportcsarnok, illetve szabadtéri atlétikai centrum is szerepel. Felújítják a Széchenyi teret is.

Kormányzati oldalról vetődött fel opcionálisan a kerékpáros- és gyalogoshíd építése, mint ahogy a tisztán elektromos közlekedés javaslata is.

Ezekhez azonban egyelőre nincs hozzárendelve forrás.

A gyálai Holt-Tisza rendbetételéhez pedig már tavaly született kormánydöntés. A 2,9 milliárdos munkát teljes egészében az Európai Unió finanszírozza. A megvalósítás határideje 2020március 31.

Kamarai Futár

Krónika Ződi-Sipos Mária a hálózat dél-alföldi arca

Új Enterprise Europe Network követek a 2017–18-as időszakra

Az Enterprise Europe Network új követei.

Első sorban balról a második: Ződi-Sipos Mária Az Enterprise Europe Network az Európai Bizottság által létrehozott, több mint 60 országban, 3000 szakértő közreműködésével működő vállalkozásfejlesztési hálózat, amelynek célja az európai kis- és középvállalkozások nemzetközi növekedésének elősegítése, kapcsolatrendszerük bővítése.

A kommunikáció egyik leghitelesebb formája, ha már egy sikeres vállalkozó valódi tapasztalatait, sikertörténetét osztja meg a többi érdeklődővel. Ez az elképzelés képezi az alapját a magyarországi Enterprise Europe Network követi programjának, amely 2013-ban indult útjára. Minden második évben a konzorciumi partnerek (új) követeket választanak meg, ezzel is növelve a szervezet irányába elkötelezett ügyfelek csoportját.

A 2016. december 13-án, Budapesten tartott ünnepélyes kinevezés alkalmából a korábbi követek hangsúlyozták, az Enterprise Europe Network valódi partnerséget, közösséget jelent, ahol jó együtt dolgozni. A követi kinevezés örökre szól, a korábban megválasztott követek továbbra is együtt dolgoznak az újakkal, segítik egymás és a hálózat munkáját.

A magyarországi Enterprise Europe Network új követei: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye) Enterprise Europe

Network követe: Ződi-Sipos Mária Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési marketing- és PR-vezető, CreatIT Alapítvány.

– Észak-Magyarország Borsod-AbaSolutions Kft. – Csongrád Megyei új-Zemplén, Heves és Nógrád megye) Kereskedelmi és Iparkamara.

Ződi-Sipos Mária a CreatIT Solu- Enterprise Europe Network követe: tions Kft.-t 2009-ben, informatikai Makkai István ügyvezető igazgató, Chterületen dolgozó férjével közösen mara és Társa Bt. – MNKH Promóciós Kft. Észak-Magyarország. alapította. A CreatIT eredetileg – Közép-Magyarország (Budafő profilként a kiterjesztett pest és Pest megye) Envalóság alkalmazások terprise Europe Network fejlesztésével, valamint követe: Ilcsik Csaba vewebfejlesztéssel foglalzérigazgató, Waterscope kozott, de idővel továb– MNKH Promóciós Kft. bi 3 mikrovállalkozás is Közép-Magyarország. kinőtt a családi cégből.

– Dél-Dunántúl (Baranya, Mária egy brüsszeli szakSomogy és Tolna memai kirándulás alkalmával Üzletfejlesztés karnyújtásnyira gye) Enterprise Europe találkozott először az EnNetwork követe: Herbály terprise Europe Network szolgáltatásaival, cége azóta is a István ügyvezető igazgató, RG-Net hálózat szolgáltatásainak rendszeres Kft. – Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. használója.

– Észak-Alföld (Jász-Nagykun-Szol– Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) nok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-SzatmárEnterprise Europe Network követe: Bereg megye) Enterprise Europe Belegrai Péter ügyvezető igazgató, Network követe: dr. Sutka Sándor MOTE Kft. – Fejér Megyei Kereske- tulajdonos, Pannon Guard Zrt. – Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és delmi és Iparkamara.

– Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson- Iparkamara, PRIMOM Szabolcs-SzatSopron, Zala és Vas megye) Enterprise már-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Europe Network követei: Hall Cecília Alapítvány.

Az Enterprise Europe Network marketing- és üzletfejlesztési vezető, KONsys Kft. – Győr-Moson-Sopron Me- követi programjáról és szolgáltatásainkról bővebben honlapunkon gyei Kereskedelmi és Iparkamara.

Pakainé dr. Kováts Judit marke- olvashatnak (http://www.csmkik.hu/ tingvezető, Effix Marketing Kft. – hu/eenwww.csmkik.hu/een).

A humánklubban is elindult az idei műhelymunka Idén már kétszer tartott rendezvényt a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara humánklubja.

A január 11-i évnyitó ülés a tervezésé volt, az idei év témáit beszélték meg

a résztvevők. A felvetések, a fiatalok pályaválasztási, illetve munkavállalási tendenciáitól kezdve, az atipikus foglalkoztatási formák kivitelezésének gyakorlati nehézségein át, a

Tampleton program sikeres fiataljait érintő témákig terjedtek.

Mindez érdekes, színes, informatív új évet ígért, tele különleges meghívott előadókkal, aktív és megoldásra törekvő résztvevőkkel, ahol nemcsak a kérdések, hanem a megoldások is megszülethetnek.

A február 8-i összejövetel középpontjában a brandépítés, mint az új HR-es kíhívás állt.

2017. január–február

11

Aktuális

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pénzügyi alapjából

gazdaság-, kereskedelemfejlesztési és innovációs témában pályázati úton elnyerhető támogatás igénylésére 2017. év I. forduló A pályázat célja, hogy egyszeri pénzügyi támogatással segítséget nyújtson a kamarai tagok gazdaságés kereskedelemfejlesztéséhez, bel- és külföldi piacra jutásához, üzleti kapcsolataik fejlesztéséhez, valamint kutatás-fejlesztési eredmények transzferét szolgáló, műszaki fejlesztési, termékfejlesztési eredmények alkalmazására irányuló és környezetvédelmi tevékenységéhez.

A pályázat tárgya a következő lehet: Gazdaság- és kereskedelemfejlesztési témák: 1. A vállalkozások termelését, szolgáltatását közvetlenül segítő, bővítő gépi berendezések, eszközök beszerzése (beleértve az energiatakarékos eszközök beszerzését).

2. EU követelményeinek megfelelő eszközök beszerzése.

3. Bel- és külföldi kiállításokon, vásárokon, termékbemutatókon – elsősorban a megyét és annak gazdaságát bemutató rendezvényen – való részvétel dologi költségei.

4. Közvetlenül a pályázó által gyártott, illetve forgalmazott áruhoz, ill. a pályázó által teljesített szolgáltatáshoz kapcsolódó reklámés propagandaanyagok, termékismertetők készítése.

5. Termék, szolgáltatás piaci bevezetését, exportfejlesztési célokat szolgáló tanulmány készítése.

6. Bel- és külföldi szervezett üzletember-találkozókon való részvétel támogatása.

7. Csongrád megyében szervezendő kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési akciók szervezésének támogatása.

8. Kereskedelem és vendéglátás területén franchise rendszer értékesítésének, ill. a franchise átvevő partner rendszerbe való belépésének támogatása.

9. Telephely kialakítása, vásárlása.

10. Szakképzési körülmények kialakítása és javítása.

Innovációs témák: 1. Technológiatranszfer.

2. Energia- és anyagtakarékos műszaki megoldások.

3. Környezetvédelmi fejlesztések.

4. Technológiai újítások és szabadalmi eljárások.

5. Kutatásfejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazása.

I. A pénzügyi támogatás módja: Visszatérítendő kamatmentes támogatás maximum 6 000 000 Ft.

A támogatásból 36 havi futamidővel legfeljebb a beruházás, fejlesztés értékének, az elfogadott költségeknek maximum 70%-a finanszírozható.

Pénzügyi teljesítését tekintve a pályázat benyújtásának időpontjában legfeljebb 50% készültségi fokon álló, legkorábban a pályázat benyújtását 6 hónappal megelőzően megkezdett, a pályázat benyújtásától számított 1 éven belül megvalósuló projekttel lehet pályázni.

A pályázat benyújtásáig már lezajlott kereskedelemfejlesztési cél támogatására pályázat nem nyújtható be (pályázat tárgya 3, 6, 7-es pontja).

Lehetőség nyílik a kamarai támogatás felhasználására egyéb pályázati forrás kiegészítéseként is, oly módon, hogy annak célja megegyezik az itt megjelölt prioritásokkal.

II. A pályázat benyújtására jogosult: Pályázat benyújtására jogosult minden olyan kamarai tag (egyéni, ill. társas vállalkozás), aki/amely 1) a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapig folyamatosan a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara önkéntes tagja volt, 2) a pályázat benyújtásakor nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, 3) a pályázat beadásakor lejárt köztartozása nincs, 4) a pályázat beadásakor tagdíj- és szolgáltatási díj hátraléka nincs, 1) az etikai bizottság nem hozott elmarasztaló határozatot ellene.

2) Nem pályázhat 5 évig az a kamarai tag, aki/amely a már folyósított támogatásból eredő vis�szafizetési kötelezettségének nem tett eleget, a támogatási célt nem valósította meg, vagy megtévesztően nyilatkozott.

3) Nem pályázhat 3 évig az a kamarai tag, aki/amely a fedezetre vonatkozóan valótlan adatokat közöl vagy megtévesztően nyilatkozik.

4) Kapcsolt vállalkozások közül csak egy pályázó részesülhet támogatásban.

Fent megnevezett feltételeknek együttesen kell fennállniuk, bármelyik hiánya a pályázat érdemi vizsgálat nélküli kizárását eredményezi a pályázati körből.

III. A pályázat benyújtásának tartalmi és formai követelményei: A pályázaton való részvétel részletes feltételeit, a pályázat benyújtásának tartalmi és formai követelményeit, a pályázat elbírá-

lásának szempontjait a Pályázati Útmutató tartalmazza.

Pályázatot benyújtani a kamara honlapjáról (www.csmkik.hu) letöltött Pályázati Útmutató csomag (Adatlap és Útmutató) alapján lehet. A pályázatot papíron kell benyújtani.

IV. Általános feltételek: 1.) Egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be.

2.) Azok a pályázók, akik 5 éven belül már kétszer részesültek támogatásban, abban az esetben részesülhetnek újból, amennyiben a pályázat benyújtásakor maximum 1 folyamatban lévő, vissza nem fizetett támogatásuk van, illetve forráshiány miatt egyéb pályázat nem kerül elutasításra.

3.) Előnyt élveznek azok a pályázók, akik még nem részesültek támogatásban.

4.) Pályázónként a kint lévő aktuális támogatás összege együttesen nem haladhatja meg a 8 millió Ft-ot.

A visszatérítendő kamatmentes támogatás a mindenkori jegybanki

alapkamat +8% késedelmi kamattal növelt teljes összege lejárttá válik azon a napon, amikor a vállalkozás kamarai tagsága megszűnik, vagy kamarai tagdíj- és szolgáltatási díjfizetési kötelezettségét határidőre nem teljesíti.

V. A pályázat beérkezésének és elbírálásának határideje: A pályázat beérkezésének határideje: 2017. április 20., 12 óra.

A pályázat leadásának helye/ postai címe: Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 6721 Szeged, Párizsi krt.

8–12. 6701 Szeged Pf.: 524.

A pályázat benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.

A benyújtott pályázatokat a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége bírálja el az elnökség mellett működő gazdaságfejlesztési munkabizottság javaslata alapján, legkésőbb 2017. június 30-ig.

A pályázati felhívás és az útmutató a kamara honlapján elérhető (www.csmkik.hu) Szeged, 2017. január 27.

Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnöksége A pályázati felhívás, a pályázati lap és az útmutató a kamara honlapján elérhető (www.csmkik.hu).

CÉGES RENDEZVÉNYT, TERVEZ, DE MÉG NEM TALÁLTA MEG

A TÖKÉLETES HELYSZÍNT? Képzeljen el egy helyet, ahol kiszakadhat a város zajából, ahol harapni lehet a friss levegőt, ahol bármikor lesétálhat a csodálatos Tisza partjára, csend és nyugalom várja.

Ez a hely Algyő és a Levendula Hotel***superior 18 szoba, 80 fős konferenciaterem, 110 fős étterem,

Érdeklődjön bármelyik elérhetőségünkön!

NE LEGYEN GONDJA A VENDÉGLÁTÁSRA, MI MEGOLDUNK MINDENT!

KÉRJEN AJÁNLATOT MÉG MA! www.levendulahotelalgyo.hu 6750 Algyő, Téglás utca 151. www.facebook.com/levendulahotelalgyo 0662/765-975

12

Kamarai Futár

Aktuális

„Modern vállalkozások programja – Vállalkozz digitálisan!” Mórahalmon is

Pályázati lehetőségekről is szó lesz az újabb információs napon Újabb nformációs napra kerül sor a „Modern vállalkozások programja – Vállalkozz digitálisan!” projektben. Az érdeklődők ezúttal Mórahalmon tájékozódhatnak a vállalkozások munkáját is segítő legújabb infokommunikációs megoldásokról. Sőt kamaránk tanácsadói hálózatának tagja, Kirizs Tibor, az ÉRTŐ Kft. ügyvezetője pályázati lehetőségekről is beszámol majd február 23-án az Aranyszöm Rendezvényházban.

Remek lehetőség a vállalkozások számára az informatikai rendszerük fejlesztésére a 2016.12. 07. dátummal megjelent GINOP-3.2.28.2.4-16 Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása pályázat, melynek beadása 2017. március 8-ától lehetséges. Egyebek mellett erről is szó lesz.

A pályázat alapvetően vállalatirányítási rendszer kialakítását támogatja felhőalapú vagy helyben működő megoldásokkal, de ezen túlmenően kiváló lehetőséget biztosít az informatikai eszközpark bővítésére, és szoftverek beszerzésre. Fontos kiemelni, hogy a 2014–2020 uniós támogatási ciklusban feltehetően ez az utolsó ilyen pályázati lehetőség a vállalkozások számára.

A pályázati lehetőséget kihasználni kívánó vállalkozásoknak azonban fel kell készülni néhány nehézségre, amelyek odafigyeléssel és megfelelő alapossággal kezelhetők. Az első nehézség a pályázat beadása előtt annak a döntésnek a meghozatala, hogy milyen vállalatirányítási rendszert válasszon a cégvezető,

és milyen egyéb hardver eszközökre, szoftver termékekre van szükség a vállalkozásnál. Ennek a döntésnek a meghozatalához a vezetőknek pontos képpel kell rendelkezni a vállalkozás jelenlegi, vagy a jövőben elérni kívánt működéséről, a munkafolyamatokról és a szervezeti felépítésről.

A döntéshez mérlegelni kell az információkat, és így kiválasztani a legmegfelelőbb vállalatirányítási rendszert, a rendszer eredményes működtetéséhez szükséges hardvereket és egyéb szoftvereket. Amennyiben ezek az információk nem állnak rendelkezésre a döntéshez, már a pályázat beadása előtt szükség lehet segítségre, amit külső szakértő tud biztosítani a pályázat előkészítése során.

A szerencsés, támogatásban részesülő cégek a pályázat megvalósításakor fognak szembesülni azzal a nehézséggel, hogy a választott vállalatirányítási rendszer bevezetése során a szoftver megoldást szállító partner rengeteg

Pályázati figyelő Emelkedett a kapacitásbővítési felhívások pályázható támogatási összege

A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítésére elnyerhető vissza nem térítendő forrás 25 és 500 millió forint között lehet, a mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatására megjelenő felhívásnál pedig 5 és 40 millió forint közötti összeg nyerhető el. Mindkét esetben a pályázható támogatási összeg felső határa csaknem megduplázódott.

A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítésére 18 milliárd forint áll rendelkezésre. A vissza nem térítendő támogatásból lehetőség nyílik új eszközök, gépek beszerzésére, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítására, az ehhez kapcsolódó gyártási licenc, know-how beszerzésére, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására, infrastrukturális és ingatlanberuházásokra, valamint információs technológiafejlesztésre is. A kapacitásbővítő beruházások támogatására kiírt pályázati felhívás esetében 21 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak a vállalkozások. A támogatás új, modern eszköz- és géppar-

kok beszerzésére, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására, információs technológiafejlesztésre vagy akár honlapkészítésre is fordítható.

A pályázatokat 2017. január 25-étől már van lehetőség benyújtani, és mivel a statisztikák alapján jelentős a túljelentkezés, ezért érdemes mielőbb benyújtani a támogatási kérelmeket.

Több idő jut a pályázatok elkészítésére A 2016 decemberében megjelent GINOP kombinált hiteltermékek beadhatóságának időpontja megváltozott. A piaci visszajelzések alapján a kombinált felhívások esetében a támogatási kérelmek elkészítése több időt vesz igénybe, mivel a vállalkozásoknak a vis�szatérítendő (hitel) és a vissza nem térítendő támogatás feltételeinek való megfelelésre is fel kell készülniük. Így a vállalkozások esélyegyenlőségének biztosítása, valamint annak érdekében, hogy a gazdaság növekedését hatékonyan szolgáló, szakmailag megalapozott és megfelelően kidolgozott támogatási kérelmek kerüljenek benyújtásra, a beadhatóság dátuma a felhívásban meghirdetett időponthoz képest átlagosan 2-5 héttel későbbi időpontra módosult.

kérdést tesz fel, a rendszer testre szabása, fejlesztése érdekében. Ezek a kérdések a vállalkozás szervezeti struktúrájára (munkakörök, felelősségek, hatáskörök stb.), a működési folyamatokra (ajánlatadás, szerződéskötés folyamata, beszerzés lépései, stb.), és sok egyéb témára terjednek ki.

A kérdések pontos megválaszolása a jól működő vállalatirányítási rendszer alapja. Fontos kiemelni, sok esetben a vállalatirányítási rendszer bevezetése egy vállalkozásnál a működési folyamatok „rendbetételét” is jelenti – kell, hogy jelentse, vagyis a vállalkozás folyamatainak, működésének újratervezésének meg kell történnie.

Ebben a „vállalkozásfejlesztési” tevékenységben szüksége lehet a vezetőnek segítségre, szakértői támogatásra, tanácsadásra.

A pályázat lehetőséget és támogatást biztosít külső segítség igénybevételére a felmerült kérdések megválaszolásához, szakértői szolgáltatás (tanácsadás) formájában, ami segítséget jelenthet a cégvezetők számára több témában, úgymint a szervezeti struktúra kialakítása, átalakítása, szervezeti hierarchia pontosítása, munkakörök meghatározása, felelősségek és hatáskörök tisztázása. Sőt lehetőség nyílik a munkafolyamatok optimalizálására, így a munkafolyamatok felmérésére, meghatározására, modellezésére, pontosítására, munkafolyamatok sorrendjének, adatigényének, kritikus lépéseinek tisztázására is.

Új pályázati felhívások 2,35 milliárd forintos felhívás – Ipar 4.0 Megjelent a „Termelő kkv-k digitális és automatizációs fejlesztéseinek élénkítése érdekében „Ipar 4.0” mintaalkalmazások kialakítása” című (GINOP-1.1.3-16) felhívás.

A felhívás célja a magyarországi, feldolgozóiparban tevékenykedő kis- és középvállalatok digitális transzformációját, Ipar 4.0 termelési rendszereinek technológiai, ipari automatizálási, vezérlési megoldások iránti nyitottságát elősegíteni ágazati Ipar 4.0 fejlesztési koncepciók elkészítésével, implementálásával, és értékteremtő minta megoldásainak elterjesztésével.

A felhívásra konzorciumi formában támogatási kérelmet nyújthat be az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (konzorciumvezető) és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége.

1,7 milliárd forintos támogatás a „gazella” kkv-knak Megjelent „A kiemelt növekedési és innovációs potenciállal bíró feldolgozóipari kkv-k azonosítása, felmérése, motiválása, támogatása nemzetközi versenyképességük és hálózatosodásuk elősegítése céljából” című (GINOP-1.1.4-16) kiírás.

Az 1,7 milliárd forintos keretösszegre kijelölt „pályázó” az IFKA Iparfejlesz- 

2017. január–február

Jogszabályfigyelő A járási hivatalok kezelik január 1-jétől a fogyasztói panaszokat A fogyasztók 2017. január 1-jétől panaszaikkal elsősorban a területileg illetékes járási hivatalokhoz fordulhatnak. Megkülönböztetünk megyeszékhely szerinti járási hivatalt (mely hivatalok hatásköre egyes kérdésekben a megye egész területére terjed ki), valamint járási hivatalt (mely hivatalok hatásköre a járás területére terjed ki). A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2016. december 31. napjával megszűnt.

Változások a Magyar Élelmiszerkönyvben Megjelent a földművelésügyi miniszter 2/2017. (I. 11.) FM rendelete a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009.

(XI. 12.) FVM rendelet módosításáról. A rendeletben a lisztkeverékből készült kenyereknél meghatározták a különböző lisztfajták pontos arányát. Több új kenyérfajta is belekerült a szabályzatba, mint például a graham kenyér, a tönkölybúza kenyér, a kukoricás kenyér.

Az új szabályozás szerint a teljes kiőrlésű kenyérnek legalább 60% teljes kiőrlésű és legfeljebb 40% búza-rozs vagy tönkölyőrleményt kell tartalmaznia. 2018. január 1-jétől a kenyerek megengedett sótartalma 2,35%-ra csökken.  tési Közhasznú Nonprofit Kft. A projekt célja a felhívás szerint a feldolgozóipari „gazella” (nagy növekedési képességű) kis- és középvállalkozások azonosítása, a célcsoport fő jellemzőinek és fejlesztési igényeinek megismerése, az érintett vállalkozások menedzsmentjének motiválása, tájékoztatása, komplex és rugalmas kiválasztási és monitoringrendszer megalkotása, valamint testreszabott fejlesztéspolitikai konstrukciók és ügyfélkezelési megoldások kidolgozása.

Új GINOP-felhívás: 5 milliárd forint ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre Megjelent az „Exportképes innovatív termékek fejlesztésének támogatása az innovációvezérelt exportbővítés érdekében” című (GINOP-2.1.6-16) felhívás.

A felhívás célja hazai vállalkozások támogatása exportképes új termékek, szolgáltatások és technológiák házon belüli kifejlesztésének ösztönzésével. A támogatott projektekkel szemben elvárás, hogy a kutatásfejlesztési eredmények révén gyorsan piacra jutó, valódi újdonságtartalommal rendelkező termékek, szolgáltatások és technológiák szülessenek, ezáltal a cég exportján belül nőjön a magas hozzáadott értékkel rendelkező, korszerű, versenyképes tudást tartalmazó termékek, szolgáltatások részaránya, és az eredmények fenntartható módon (üzletileg) hasznosuljanak.

13

Aktuális

A rendelet a Magyar Közlöny 2017. évi 3. számában jelent meg.

Energetikai szakreferenst kell alkalmazni a nagy energiafogyasztású cégeknek 2016. december 21-én vált hatályossá egy friss rendelkezés. A 393/2016. (XII. 5.) korm.rendelet 4. paragrafusa előírja a hazai gazdálkodó szervezetek számára energetikai szakreferens igénybevételét. A rendelet hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre terjed ki, amelyeknek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználási átlaga meghaladja a 400 000 kWh villamos energiát, a 100 000 m3 földgázt, vagy a 3400 GJ hőmennyiséget.

2018-ban jelentős változások lesznek az adatvédelemben 2016 tavaszán az Európai Unió egy átfogó, új adatvédelmi rendeletet fogadott el. A jogszabály rendelkezéseit ugyan csak 2018-tól kezdődően kell alkalmazni nemzeti szinten, az új szabályokra való felkészülést azonban célszerű minél hamarabb elkezdeni. Az új adatvédelmi rendelet célja, hogy új, jobban alkalmazható, az egész unióban használható keretszabályozást adjon. Magyarországon az információs önrendelkezési jogról és az

További aktuális felhívások GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP-1.2.2-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP-1.2.3-8.3.4-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása kombinált hiteltermék keretében GINOP-1.2.4-16 Ipari parkok fejlesztése GINOP 1.2.5-15 Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása GINOP 1.2.6-8.3.4-16 Élelmiszer-ipari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel GINOP-1.3.3-16 Beszállító mikro-, kis- és középvállalkozások és beszállítói integrátorok támogatása GINOP-2.1.2-8.1.4-16 Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében GINOP-2.1.3-15 Iparjog GINOP-2.1.4-15 Innovációs voucher GINOP-2.1.5-15 Innovációs ökoszisztéma (start-up és spin-off) GINOP-2.2.1-15 K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések GINOP-2.3.3-15 Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás GINOP-3.1.2-8.2.4-16 Az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának, nemzetközi piacokra való belépésének támogatása

információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt váltja majd fel. Az új, egységes uniós rendelet definiálja az anyagi szabályokat, az adatkezelési jogalapokat, a kötelező hatásvizsgálatok előírásait, a szankciókat.

Az új jogszabály szerint az adatvédelemért maga a cég felelős, ezért sokkal szigorúbb és jobban átgondolt belső adatvédelmi szabályokra lesz szükség. Amennyiben egy cég ügyfelei adatait bármilyen módon automatikusan feldolgozza, köteles lesz az ügyfelet tájékoztatni arról, hogy milyen logika szerint történik az adatfeldolgozás. Az új szabályozásban az ügyfélprofil készítésére külön rendelkezések vonatkoznak, az minden esetben az érintett személy kifejezett hozzájárulásához lesz kötve.

Az új rendelet rögzíti, hogy a fogyasztókat közérthetően és személyre szabottan kell tájékoztatni az adatkezelésről. A bírságok tekintetében szigorú az új szabályozás, az eddigi gyakorlattól eltérően az árbevételhez igazítja a bírságok összegét.

NAV üzemanyagárak Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

2017. február 1-je és február 28-a között alkalmazható üzemanyagárak: ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin 370 Ft/l Gázolaj 382 Ft/l Keverék 405 Ft/l LPG-autógáz 203 Ft/l GINOP-3.2.2-8.2.4-16 Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása GINOP-3.2.4-8.2.4-16 Felhőalapú (IaaS, PaaS, SaaS) vállalati szolgáltatások, IKT megoldások fejlesztésének és piaci bevezetésének támogatása GINOP-4.1.1-8.4.4-16 Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel GINOP-5.1.3-16 Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése GINOP-5.2.3-16 Fiatalok vállalkozóvá válása - Vállalkozás indítási költségeinek támogatása GINOP-5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők támogatására GINOP-5.3.2-16 A rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergenciarégiókban – Rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál GINOP-8.1.1-16 Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-8.1.3/A-16 Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram GINOP-8.4.1/B-16 Kkv energiahitel GINOP-8.3.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése célú hitelprogram A pályázatokról további információ a www. csmkik.hu, és a www.palyazat.gov.hu oldalon olvasható.

14

Krónika

A Somogyi-könyvtár polcairól

A zsinagóga ámpolnái Fogel Ede szegedi ércműves, épület- és díszműbádogos, nagyiparos kézzel írott, cégjelzéses számlái is szerepeltek a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Somogyi-könyvtár Bádogmeszely, szélkakas, hattyúnyak – avagy a pléhestől a vízvezeték-szerelőig című közös kiállításának anyagában. A városatyaként, törvényszéki esküdtként is tevékenykedő mester neve a szegedi új zsinagóga építésében közreműködő iparművészek és iparosok listájára is fölkerült. „Különösen fejlett a bádogos-ipar, amelyet nem egy derék, törekvő ember valósággal iparmüvészetté tökéletesitett. (…) Fogel Ede nemcsak Szegednek, de az egész Délvidéknek egyik legelismertebb és legtehetségesebb iparosa. Az az ember elsősorban, aki az iparüzés sablonosságát egyéniteni és tökéletesiteni tudta. Fogel Ede iparmüvész. A Takaréktár nyolcadik szám alatt levő mühelyéből a rendes bádogos-munkákon kivül nagyon sokszor kerültek ki olyan tárgyak, amelyeket a tervezés, az elkészités, a finom kidolgozás alapján bátran lehet az iparmüvészet termékének nevezni.”

Ilyen elismerő szavakkal írt Fogel Ede szegedi bádogosmesterről a Délmagyarország „saját tudósítója” a lap születésének évében, 1910. december 25-én, karácsony vasárnapján. A szegedi kisipar című cikk a legjobbnak ítélt bádogosokon kívül elektrotechnikust, gőzmosodást, lakatost, késest, bőröndöst, „hangszerészt”, asztalost, műstoppolót, szabót és fűzőkészítőt is fölsorol,

megjelölve az üzletek és műhelyek pontos címét.

A téma aktualitását a „belvárosi óvóiskolában” (föltehetőleg a Toldi utcai óvoda épületében) néhány nappal korábban rendezett iparkiállítás adta, amelyen Fogel Ede galvanizált dísztárgyaiért első díjat és oklevelet kapott.

A jeles bádogos díszes számlalevelei a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkakamara, valamint a Somogyi-könyvtár Bádogmeszely, szélkakas, hattyúnyak – avagy a pléhestől a vízvezetékszerelőig című közös kiállításán is szerepeltek.

Fogel Ede arcképe (Kiss Ferenc, Tonelli Sándor, A Fogel-féle számlák a Sz. Szigethy Vilmos: Szeged. bibliotéka helyismereti Magyar városok monog- gyűjteményének kinráfiája. Budapest, 1927.) csei. A kiállítás könyvtári anyagát az Épületgépészeti Múzeum különleges tárgyi emlékei tették látványosabbá. A tárlatot december 1. és január 25. között nézhették meg az érdeklődők. „A kulturpalota alagsorában a folyosón levő kagylónak a néprajzi laboratoriumi kamarájába való áthelyezése a szükséges feltörésekkel, lefolyó és nyomócső pótlásokkal, horonyvéséssel együtt. Korona 26,-” – írták kalamárisba

Szakmai kérdése, problémája van?

Szakértőre lenne szüksége?

A kamarai tanácsadói hálózat tagjai egy előre megbeszélt időpontban, személyre szabott tanácsadás keretében segítenek szakmai kérdések megoldásában.

• A kamarai közvetítés díjtalan, a tanácsadói díjról a szakértő és az ügyfél egyeznek meg.

• Tanácsadóink a megjelölt témakörben elismert szaktekintélyek, meghívásos alapon kerültek kiválasztásra.

• A szolgáltatást kamarai tag és nem tag vállalkozások is igénybe vehetik.

Minőségügy újratöltve: ISO 9001:2015 A minőségügyi rendszerek kialakítása, működtetése és fejlesztése több évtizedre tekint vissza.

Sokan ismerik és működtetik az ISO 9001 szabvány szerint kialakított minőségirányítási rendszert, mely a legelterjedtebb a világon.

Hazánkban is jelentős számmal van jelen (5000-7000 cég).

A szabványok megújítása időközönként aktuálissá válik, melyet az ISO/TC 176 műszaki bizottság koordinál. A megújítás legfőbb okai a működési környezet változása, a szabványt érő kritikák, a technológiai fejlődés.

A megújított ISO 9001 szabvány 2015. szeptember 15-én jelent meg ISO 9001:2015 néven. Magyarországon a szabvány 2015. november 15-én került honosításra MSZ EN ISO 9001:2015 néven.

A szabvány főbb változásai: • Kockázatok (és lehetőségek) kezelése belekerült, mint új elem.

• Megtörtént az egységes fő struktúra kialakítása (HLS/Annex SL), így a felépítése azonos lett a többi újabb irányítási rendszerrel. (ISO 14001, ISO 27001, ISO 50001).

• 7 minőségirányítási alapelvet tartalmaz a régebbi 8 helyett.

Kamarai Futár mártott tollal az egyik számlára, amelyre még egy 2 filléres illetékbélyeget is ragasztottak. Az alagsori (bizonyára: mosdó-) kagyló átvételéről a számla alján olvasható bejegyzés tanúskodik: „Igazoljuk, hogy ezen számlán jelzett munka a kulturpalotában teljesitve lett.” Kelt száztíz éve, 1907. február 13-án.

Egy másik számlán Fogel Ede a szegedi IV. és V. számú ártézi kutak vizének elvezetésére tett aprólékosan kiszámolt, 12 ezer 986 korona és 10 fillérről (!) szóló árajánlatot.

A kalligrafikus fejléccel díszített számlákon a szakmai sikereire joggal büszke mester így mutatja be önmagát és „Délmagyarország első ércműves telepét”: „Fogel Ede ércműves, épület- és díszműbádogos. Templomi és színházi felszerelések, oltár készítő. Első szegedi gyermekjátékok készítője. Az európai hírű szegedi zsidó templom munkáinak készítője. Vízvezeték felszerelési vállalkozó. Bútorveretek minden fémből és minden alakban.” Utóbbi ajánlatot rajzos formában, egy páncélszekrény és egy fűthető fürdőkád alakjában szemlélteti is. Fölsorolja még a szegedi, zentai, és makói kiállításokon elnyert díjakat, érmeket és okleveleket.

A jeles iparos neve valóban szerepel Löw Immánuel A szegedi új zsinagóga (1903) című ismertetőjében, az építésben közreműködő iparművészek és iparosok között. Ám meglepő módon nem a templom bádogozását, hanem az „ámpolnák” (függő mécsestartók) és az oltárasztal fémmunkáját végezte. Ábrahám Vera, a Szegedi Zsidó Hitközség könyvtárosa, temetőkutató szíves közlése nyomán tudjuk, hogy a közgyűlési képviselőként és törvényszéki esküdtként is tevékenykedő Fogel Ede 1868-ban, Szatmárnémetiben született, és Szegeden hunyt el, az 1935-ös esztendőben.

Nyilas Péter

Példák olyan kockázatokra, mel�• Terminológiaváltozások.

• Szervezet és környezete (ér- lyel Ön is találkozhat cégénél: • Ajánlatadási, beruházási, fejdekelt felek) definiálása, figyelése, lesztési kockázatok. hatása új elemként került bele.

• Piaci kockázatok, nem meg• A vezetés „leadership” jelenfelelő marketingmódszerek koctősége megnő a jövőben.

• Az erőforrások figyelembe kázatai.

• Cash-flow, likviditási kockávétele komplexen történik (átcsoportosítás, illetve új elem: szerve- zatok.

• Munka-, tűzvédelmi koczeti ismeretek, tudás, tapasztalat kázatok. stb.).

• Információbiztonsági – IT • Dokumentáció kezelése, MIR vezetői funkció, és más terüle- működési kockázatok.

Néhány helyzet, amikor jól jön teken a formális követelmények az ISO tanúsítás: megszűnnek.

• ha a tanúsítás/ • A „megelőző tevéminősítés vevői/jogkenység” megszűnik, a szabályi/pályázati kockázatok kezelése átelvárás, veszi a helyét.

• ha új piacra sze• A PDCA ciklus naretne bejutni és nem gyobb szerepet kap. ismeri a követelméA kockázatok kezelése nyeket, Eddig is előfordult min• ha cége folyamadennapjainkban, hogy Lele János tai közül van, amelyik kezelni kellett a kockázatokat, pl. kötelező gépjármű nem jól működik, és szeretne felelősségbiztosítás a káresemények rajta javítani.

A tanúsított cégekre vonatkozó lehetséges bekövetkezése miatt, vagy élelmiszer-biztonsági kocká- átállás határideje 2018. szeptemzatok, munkavédelmi kockázatok, ber 15..

Bővebb információval szívesen vagyon- és életbiztosítások stb.

A jövőben a szervezetben a állunk az érdeklődők rendelkekockázat alapú gondolkodás zésére.

Lele János már elvárás. Minden folyamatot tanácsadó a kapcsolódó kockázat szerint LEGATUS Consulting kell kezelni.

2017. január–február

Szeretne külföldi üzleti partnereket találni?

Vegye igénybe az Enterprise Europe Network díjmentes szolgáltatásait!

Az Európai Bizottság vállalkozásfejlesztési hálózata, az Enterprise Europe Network kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi együttműködések elősegítésére.

Adatbázisainkban közel 9000 nemzetközi üzleti ajánlatot találhat.

Kiemelt ajánlataink: KERESKEDELMI PARTNERKERESÉSEK Élelmiszer-ipari, mezőgazdasági termékek Román természetes alapanyagokat feldolgozó cég lekvárt, zöldségkrémet, gyümölcslevet és nektárt gyárt. Olyan partnercégeket keres az európai piacon, akik disztribútorként lépnének velük kapcsolatba, és forgalmaznák a termékeiket.

(BORO20160729004) Olasz cég magas minőségű élelmiszerekhez keres értékesítőket vagy ügynökségeket. A termékskálájuk széles választékot kínál, például fűszereket a világ minden tájáról és minőségi olasz termékeket, szarvasgombát, kaviárt. Az európai képviselethez disztribútori vagy ügynökségi megállapodást kívánnak megkötni. (BOIT20161109003) 1990 óta a piacon levő középlengyelországi cég krémeket, kecske- és tehéntejet, görög joghurtot, fetasajtot, táplálékkiegészítőket, organikus ételeket forgalmaz kisés nagykereskedelmi egységeken keresztül. A cég disztribúciót vállal más országok termékei számára.

(BRPL20161010003) Északkelet-lengyelországi cég mezőgazdasági termékek forgalmazására specializálódott. A cég dinamikusan fejlődik, így már külföldi üzleti partnerekkel is kívánnak kapcsolatot építeni. Céljuk külföldi takarmánygyártókkal, emberi fo-

15

Üzleti ajánlatok

ÜZLETI AJÁNLATOK – 2017. január-február gyasztású gabona- és napraforgótermesztőkkel, repce- és szójalisztelőállítókkal felvenni a kapcsolatot, és kereskedelmi megállapodást kötni. (BRPL20161229002) ICT Román informatikai cég arra kínál megoldást, hogy kombinálják a szoftver és hardver technológiákat a felhasználók magánszférája kapcsán. Fő céljuk, hogy megváltoztassák az emberek privát terület felhasználásának módját. Az innovatív IT eszközük pont azoknak lett kitalálva, akik modern biztonságos hozzáférési lehetőséget keresnek.

Az együttműködést kereskedelmi ügynöki formában képzelik el irodaházak, dolgozóegységek fenntartóival, parkolóházak vezetőivel, illetve ICT szolgáltatások nyújtóival.

(BORO20161227001) Román székhelyű, eredetileg skandináv kkv alvállalkozókat, vagy közös vállalkozási partnereket keres.

Szoftverfejlesztés, biztonság és IT infrastruktúra, valamint szolgáltatások területén rendelkezik tapasztalattal. A cég projektpartnereket szeretne ipari vagy kereskedelmi területen. A román vállalkozás IT megoldásokat kínál okos városok, okos épületek, e-egészségügy, ekormány, vagy IT infrastruktúra szolgáltatások kialakításának formájában. (BORO20160607002) Román cég személyre szabott szoftverfejlesztési szolgáltatásokat kínál a kkv-któl kezdve egészen a nagynevű globális cégekig. A szakértői csapat magasan képzett és jó együttműködő készséggel rendelkezik. A szervezet már nagy múlttal rendelkezik a design, webtesztelés és fejlesztés, valamint a mobil, asztali és felhő alapú applikációk területén is, az autóipartól az utazási szektorig, beleértve az egészségügyi és egyéb szoftverfejlesztéseket is. További partnereket keresnek a szoftverfejlesztési projektjeikhez és akár kiszervezéshez.

(BORO20160822001)

Faipar, fa- és bútoripari termékek Török faipari cég új piacokat fejlesztene alvállalkozóként. A vállalkozás magas standardok szerint gyártja fából készült bútorait, amelyeket helyi és nemzetközi láncok segítségével értékesít.

(BOTR20161222006) Fémipari termékek, fémfeldolgozás, gépipar Az egyik legjelentősebb szereplő a román piacon egy fakitermeléssel, mezőgazdasági, illetve építőipari gépek importjával és disztribúciójával foglalkozó cég. Partnereket keres hosszú távú együttműködés kötésére ügynöki vagy disztribútori szerződés keretében. (BRRO20161205001) Egyéb Innovatív szlovén vállalkozás szeretné kiterjeszteni szolgáltatásait nemzetközi piacok felé ügynökök segítségével energiamenedzsment témakörben. (BOSI20160930002) TECHNOLÓGIAI PARTNERKERESÉSEK EUROSTARS projekt: Okos IT platform digitális kriminalisztikai profilalkotáshoz Egy svájci konzorcium (egyetem és kkv) egy EUROSTARS felhívást tesz közzé. A projekt célja, hogy új technológiákat fejlesszenek a digitális intelligencia és vizsgálatok területén, ezen belül is a digitális kriminalisztikai bűnözés technológiában. A konzorcium K+F orientált kkv-kal venné fel a kapcsolatot, akik innovatív technológiát fejlesztenek; cyber bűnözések elemzésére, informáló profilok készítésére, és az ezekre alkalmazható sémák felismerésére. (RDCH20170111001) Egyéves kutatási ösztöndíj – komplett diagnosztikai eszközök gyártóit keresik Egy olasz kutatócsoport kifejlesztette az emberi elasztánszerű polipeptidek (Human Elastine-Like Polypeptides - HELPS) biotechnológiai előállításának módszerét.

Olyan kutatói együttműködő partnereket keresnek, akik az innovatív diagnosztikai eszközök orvosi és klinikai kutatásainak területén jártasak. Keresnek olyan cégeket, akik

szűrési és kutatási diagnosztikai eszközök gyártói vagy értékesítői.

Az ösztöndíj támogathatja a közös fejlesztési kutatási projektek eredményét, annak egy év alatt felmerülő költségeinek megtérítésével.

(RDIT20161206001) Albán cég új technológiai megoldásokat keres bőresztétikai témában. Technológiai támogatással keresnek kereskedelmi együttműködést Albán bőrgyógyászat és kozmetikai szakterületű cég a legkorszerűbb eszközök beszerzéséhez keres partnert. Széles portfólióval és nagyszámú pácienssel rendelkeznek. Technikai segítségnyújtással kombinált kereskedelmi megállapodást kívánnak kötni a hasonló szektorban tevékenykedő cégekkel.

(TRAL20161108003) Levegőmegfigyelő szenzor Belga fogyasztói cikkeket forgalmazó multicég otthoni vagy irodai levegőmegfigyelő rendszert keres.

Igényük van arra, hogy az eszköz több szennyezőanyagot is felismerjen, valamint rendelkezzen mesterséges intelligenciával, hogy javaslatokat tudjon tenni a levegőkorrekciós lépésekre, így hozzájárulva az optimális levegőösszetétel eléréséhez. Továbbá a cég levegőmenedzsment eszközt keres.

Licenc szerződésben vagy technológiai együttműködésben érdekeltek ipari partnerekkel. (TRBE20170120001)

Online számunk esetén kattintson az üzleti ajánlatokhoz tartozó referenciszámokra a partnerkeresés teljes leírásáért.

A fenti ajánlatokhoz tartozó cégadatokkal kapcsolatban az Ön vállalkozásadatainak megadásával (cégnév, cím, kapcsolattartó neve, telefon, e-mail cím, weboldal elérhetősége) bővebb információ kérhető az eenszeged@csmkik.hu e-mail címen vagy a 62/554-254-es telefonszámon.

Érje el költséghatékonyan a megye vállalkozóit! Hirdessen Ön is a Kamarai Futárban!

Kamaránk havilapját, a Kamarai Futárt 2014 novemberétől megújult, színes formában juttatjuk el olvasóinkhoz, kamarai tagjainkhoz.

Lapunkban lehetőséget biztosítunk a vállalkozásokat érintő hirdetések, információk kedvezményes elhelyezésére is, így 1/16 oldalas hirdetési felületünket a regisztrált vállalkozások 11 500 Ft+áfa áron, kamarai tagjaink pedig már 8000 Ft+áfa áron igénybe vehetik.

Többszöri megjelenés esetén további kedvezményeket biztosítunk.

Kérjen árajánlatot a futar@csmkik.hu címen!

16

Kamarai Futár

Apropó

Elérhető online a 2017-es adótanácsadó kiadvány!

A téma iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk az MKIK „Általános adózási tájékoztató kis- és középvállalkozások részére a 2017-es évre” című kiadványát, ami a www.csmkik.hu oldalról letölthető.

REACH-rendelet

Közeleg a regisztrációs határidő Ez az uniós jogszabály a vegyianyag-gyártással és a vegyianyag-importtal foglalkozó cégeket érintheti. A legfontosabb, hogy regisztrálni kell az évente legalább egy tonna mennyiségben gyártott vagy EU-n kívülről behozott vegyi anyagokat.

A regisztrációs határidő 2017. május 31. azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek van előregisztrációjuk. Az előregisztrációval nem rendelkező cégeknek viszont azonnali bejelentési kötelezettségük van!

A jogszabályról, annak alkalmazásáról kamaránk honlapján olvashat bővebben, sőt gazdasági önkormányzatunk egy ehhez kapcsolódó szakmai fórumot is tervez a közeljövőben.

Csongrádon is tartottunk adózási tájékoztatót Február 2-án első alkalommal rendeztük meg Csongrádon is az éves adóváltozásokat bemutató tájékoztató sorozatunkat, ahol 35 érdeklődő hallhatta Nagy Péternek, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóság ellenőrzési szakkoordinátorának előadását a 2017-es adózási változásokról.

Köszöntjük új tagunkat Construma Consulting Kft. – Szeged

MEGHÍVÓ

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az Enterprise Europe Network-Szeged 2017. február 18-án, 19.00 órai kezdettel

Szerb Üzleti Estet

szervez Szegeden, a kamarai székházban.

Az esten Nemesi Pál elnök úr köszöntője után az esemény fővédnökei, dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete és Rade Drobac, Szerbia budapesti nagykövete köszöntik a résztvevőket.

Ez alkalommal is sor kerül a kamara által alapított díj, a Csongrád Megye Gazdaságáért Díj átadására.

Autentikus táncokkal és dallamokkal a Bánát Néptáncegyüttes és zenekara szórakoztatja majd a nagyérdeműt.

A vacsora során a Sport&Life Party Service segítségével megízlelhetik a szerb és vajdasági gasztronómia legjellegzetesebb fogásait, illetve díjnyertes borokat kóstolhatnak a DiBonis Borászat jóvoltából.

A Smooth Cafe & Lounge sajtfondüjei és koktéljai mellett, az est zenekara az Zsomboys együttes gondoskodik a jó hangulatról.

A résztvevő vállalkozások képviselőinek aktuális üzleti lehetőségekkel, kapcsolatépítő eseményekkel is kedveskedünk. Éjfélkor tombolasorsolás, értékes nyereményekkel.

Részvételi díj: 12 700 Ft/fő.

További információk és regisztráció: http://www.csmkik.hu/hu/ rendezvenyek/2017-02-18 Jegyek korlátozott számban igényelhetők, várjuk mihamarabbi jelentkezését!

Tudnivalók az egyéni vállalkozók bevallási aktualitásairól Az egyéni vállalkozások járulék- és adóbevallásának, valamint a magánszemélyek SZJA-bevallásának változásairól rendezett tájékoztató előadást kamaránk a számviteli klubbal közösen február 1-jén a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága munkatársainak közreműködésével. A bevallások kitöltésével kapcsolatos gyakorlati információk mellett részletes

bemutatásra került az SZJA-bevallás új rendje, valamint a kapcsolódó online platform is, ami hamarosan már élesben is megtekinthető lesz.

Az előadásokat 77 érdeklődő hallgatta meg, akik előadóinktól kérdéseikre is választ kaptak a konzultáció során. A KATA–KIVA–JÁRULÉKOK témájú prezentáció a www.csmkik.hu honlapon megtekinthető.

Nyomdai varázsszavak a reklámklubban A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kommunikációs és reklámklubja január 31-én tartotta első idei rendezvényét. A résztvevők egyebek mellett arra a kérdésre is igyekeznek megoldást találni, hogy mit kell tudni ahhoz, hogy eredményesen tudjunk árajánlatot kérni nyomdai és grafikai anyagok elkészítésére.

A program előadója Barta Tamás, a Print and Production Kft. ügyvezetője volt, aki

sok-sok különleges kiadvánnyal felszerelkezve mutatta be a nyomdai lehetőségek tárházát. A klubrendezvény résztvevői

megismerkedhettek a nyomdai varázsszavakkal, és betekintést nyerhettek a nyomdavilág újdonságaiba. Sőt a papírtípusok közötti különbségek ismertetése mellett a nyomdatechnikák prezentálása sem maradhatott el.

Az előadó végül közös beszélgetésre invitálta az érdeklődőket, kiemelve néhányat az elmúlt időszak kihívást jelentő feladatai és különleges megoldásai közül.