Kamara 2017 összevont nyári szám

Di ww gitá w. lis csm s kik zám .hu !

XXIII. évfolyam 5. szám 2017. nyári szám

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapja

» Konjunktúrajelentés: Növekvő kapacitáskihasználtság, csökkenő optimizmus (2. o.) » A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok (2. o.) » Szorosabbá tennék a szerb–magyar gazdasági kapcsolatokat (3. o.) » Jubileumi építésügyi konferencia – Átadták a Vedres-díjakat (4–5. o.) » Rendeződik az agrárkamarai tagdíj kérdése (6. o.) » Elismeréseket kaptak a kamarától – bemutatjuk a díjazottakat (7–9. o.) » Széchenyi Kártya Program – Beruházásait már évi 0%-os kamattal is finanszírozhatja (10. o.) » Üzleti ajánlatok az Enterprise Europe Network segítségével (16. o.) » Társadalmi vállalkozások – ismerjük meg őket! (17. o.)

Építésügy: bőség, kockázatokkal

2

Kamarai Futár

Fókusz

MKIK GVI tavaszi konjunktúrakutatás

Növekvő kapacitáskihasználtság, csökkenő optimizmus

A GVI Konjunktúramutató alakulása

2002/1 2002/2 2003/1 2003/2 2004/1 2004/2 2005/1 2005/2 2006/1 2006/2 2007/1 2007/2 2008/1 2008/2 2009/1 2009/2 2010/1 2010/2 2011/1 2011/2 2012/1 2012/2 2013/1 2013/2 2014/1 2014/2 2015/1 2015/2 2016/1 2016/2 2017/1

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének 2017 tavaszi vállalati konjunktúra- 60 vizsgálatában ismét részt vett 50 kamaránk. A felmérésben 192 40 Csongrád megyei vállalkozás 30 osztotta meg tapasztalatait 20 és véleményét arról, hogyan 10 változott az üzleti helyzete az 0 elmúlt 6 hónapban, valamint -10 hogy milyen várakozásokkal -20 tekint a jövőre.

-30 Az országos eredmények szerint az ipari és kereskedelmi vállalkozások esetében a legmagasabb a konjunktúramutató értéke. Jelentős növekedés az építőipari vállalkozások esetében volt megfigyelhető, ahol 8 ponttal nőtt a mutató értéke. Elmondható, hogy továbbra is a részben vagy döntően külföldi tulajdonban álló vállalkozások esetében a legmagasabb a mutató értéke. Az exportáló, valamint a

ponttal – csökkent a mutató értéke.

A tervezett beruházások elsősorban gépberuházásra irányulnak, az építési beruházások várható volumene tovább csökkent.

Pozitív változás, hogy az országos tendenciával ellentétben 2 ponttal nőtt a kapacitáskihasználtság mértéke a megyében (+72 pont), utoljára 2008-ban volt ilyen magas. A vállalkozások az értékesítés volumenének növekedéséről számoltak be. A belföldi megrendelések várható alakulásával kapcsolatban optimisták a válaszadók, 21 pontos növekedést követően 15 pont a mutató értéke.

Az országosan jellemző munkaerőhiány ellenére az előző félévhez képest lényegesen kevesebb vállalkozás tervezi a létszám növelését, a mutató 6 pontról -6 pontra csökkent. Ez a romló tendencia ellentétes az országos folyamatokkal, melyről elmondható, hogy bár csak minimálisan nőtt a mutató értéke, azonban így is 24 ponttal magasabb a megyei eredménynél.

Köszönjük a kérdőívet kitöltő vállalkozásoknak a felmérésben való részvételt!

Országos

nagyobb méretű vállalkozásokra jellemző az optimizmus.

A konjunktúramutató országos értéke +48 pontról +47 pontra csökkent, míg Csongrád megyében 8 pontos csökkenéssel +15 ponton áll. A 4 komponensből álló várako-

Csongrád megye zásokat vizsgáló indikátor megyei csökkenésében jelentős szerepet játszik a várható üzleti helyzet megítélése: 15 pontos csökkenéssel -13 ponton áll a mutató. Kevesebb vállalkozás tervez beruházást a következő félévben, jelentősen – 13

A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

Egy vállalati felmérés tapasztalatai Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete 2017 áprilisában végzett vállalati konjunktúravizsgálatához kapcsolódóan a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének következményeiről is megkérdezték a válaszadókat.

Az elemzésben – több mint 3200 vállalatvezető válaszai alapján – azt vizsgálták, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve terveznek tenni 2017-ben a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2017 januári emelésével összefüggésben.

Nyolc lépés megtételét, illetve 2017-es esedékességét vizsgálták: (1) a bérfeszültségek elkerülése érdekében a minimálbér felett keresők bérét is emelik; (2) a tervezett létszámfelvétel elmarad; (3) elbocsátásokat hajtanak végre; (4) elha-

lasztják a tervezett beruházásokat; (5) módosítják a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait; (6) részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják az érintett dolgozók foglalkoztatását; (7) csökkentik az érintett dolgozók béren kívüli juttatásait; (8) csökkentik a mozgó béreket (jutalmak, célprémiumok).

Az eredmények szerint a leginkább jellemző reakció a béremelésre a tervezett létszámfelvétel elhalasztása (29%), a minimum felett keresők bérének emelése (26%) – a bérfeszültségek elkerülése érdekében –, illetve a tervezett beruházások elhalasztása (24%). A béremelés hatására minden ötödik

cég módosítja üzleti stratégiáját: elnapolja a korábban tervezett létszámfelvételt vagy beruházást.

A cégek ötöde a mozgó bérek (pl. jutalmak) csökkentése mellett döntött. Nagyjából minden tizedik vállalkozás módosítja a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait, részmunkaidős foglalkoztatásba helyezi át őket, csökkenti egyéb juttatásaikat vagy elbocsátásokat hajt végre.

A vállalati háttérjellemzők vizsgálata azt mutatja, hogy a fenti reakciók leginkább a mikrovállalkozások, a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedők, a tisztán magyar tulajdonban álló, illetve a nem exportáló cégek körében gyakoribbak.

Az elemzés teljes terjedelemben megtekinthető a www.gvi. hu honlapon.

Ka­ m a­ r ai Fu­ t ár Gazdasági infor mációs és üzleti havilap. Kiadja a Csongrád Meg yei Kereskedelmi és Iparkamara. Szeged, Pá­ r i­ z si kr t. 8–12.

Tel.: 62/554-250, fax: 62/426 -149. Levélcím: 6701 Szeged, P f. 524 . E- mail: info@csmk ik.hu. Fe­l elős k iadó: dr. Tr áser né Oláh Zsuzsanna.

Főszerkesztő: Őr fi Ferenc. A szerkesztőbizottság tagjai: Körmöczi Eszter, dr. Kőkuti Attila, Mar tonosi János, Nemesi Pál, Palotás Sándor, Pataki Andrea, Tímár Ildikó, Török László. Nyomás: E-press Nyomdaipari Kft., Szeged, Kossuth Lajos sgt. 72/B. Terjeszti a Lapcom Zrt. HU ISSN 1219-7289

2017. nyári szám

3

Krónika

Közös elnökségi ülést tartott a Csongrád megyei és a Vajdasági Kamara

Szorosabbá tennék a szerb–magyar régiós gazdasági kapcsolatokat Közös elnökségi ülést tartott a Vajdasági Gazdasági Kamara és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara június 16-án Újvidéken.

Az eseményen az eddigieknél is szorosabb együttműködési lehetőségekről és a régiók gazdasági adottságairól is tárgyalt a két gazdasági önkormányzat vezetése. A rendezvényen 20 Csongrád megyei vállalkozó vett részt.

Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az újvidéki eseményen elmondta: rendkívül hasznosak az ilyen találkozók, mivel segítik a tartós, eredményes együttműködések létrehozását.

Kiemelte, hogy a kamara feladata a gazdasági kapcsolatok élénkítése, valamint az üzleti kapcsolatok men-

torálása. Emellett azonban fontos cél az is, hogy hatékonyan térképezzék fel, melyek azok a területek, ahol komolyabb együttműködésre lehet számítani. Hozzátette: jelenleg úgy tűnik, hogy ez a terület a turisztika,

de természetesen a gazdasági kapcsolatok minden területére kiterjed a figyelmük.

Más szempontból is igen jelentős az együttműködés Szerbia és Magyarország között, mindkét országban működik ugyanis az Enterprise Europe Network, az Európai Unió kis- és középvállalkozásokat segítő hálózata. Mint Palotás Sándor, a Csongrád megyei kamara alelnöke, a hálózat 2015–16-os követe hangsúlyozta, a kapcsolattartás ezen a vonalon is jelentős. A hálózat díjmentes szolgáltatásokkal várja a kis- és középvállalkozásokat, akiket a nemzetközi piacra jutásban segítenek teljesen díjmentes szolgáltatásokkal. Őket B2B találkozók és konferenciák szervezésén túl, a piaci célországok jogszabályok hát-

terének bemutatásával, valamint a kapcsolatfelvétel megszervezésével is támogatják céljaik elérésében.

Hozzátette: a jelenleginél sokkal több lehetőség van a kétoldalú együttműködésre, amelyekkel Szerbia is egyre közelebb léphet az Európai Unióhoz. Az alelnök szerint a kereskedelempolitikai eszközök, a jogszabályi harmonizációk sokkal közelebb hozhatják egymáshoz a két országot, és ezt érdemes kihasználni.

Boško Vučurević, a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke a találkozóról elmondta: hazánk Szerbia egyik legjelentősebb külkereskedelmi partnere. A két ország között éves szinten 1,8 milliárd eurós árucsereforgalom realizálódik. A mostani találkozó ezt az együttműködést volt hivatott erősíteni. A cél, hogy a lehetőségek mind nagyobb mértékű kihasználásával még jobb eredményeket tudjunk felmutatni – zárta értékelését a kamara vezetője.

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége az újvidéki közös elnökségi ülés előtt, június 15-én a Szabadkai Gazdasági Kamara szervezésében B2B találkozón vett részt. Ezt követően a 20 tagú delegáció látogatást tett Magyarország szabadkai főkonzulátusán, ahol egyeztetést tartottak Babity János főkonzullal.

Osztrák tiszteletbeli konzulátus a Bocskai utcában

Ausztria nagykövete látogatott a kamarába A szegedi osztrák tiszteletbeli konzulátus újranyitása alkalmából érkezett Szegedre Mag. Elisabeth Ellison-Kramer osztrák nagykövet asszony, aki június 28-án felavatta a konzulátusi táblát. A konzulátus dr.

Karsai Krisztina tiszteletbeli konzul vezetésével a Bocskai u. 10–12. szám alatti épületben működik, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyékre kiterjedő illetékességi körrel.

Az ez év januárjában hivatalba lépett nagykövet asszony a megnyitó napján kamaránkba látogatott. A megbeszélésre elkísérte Thomas Moschig kereskedelmi attasé is, az osztrák nagykövetség kereskedelmi osztályának helyettes vezetője.

A megbeszélés során Palotás Sándor, kamaránk kereskedelmi alelnöke tájékoztatta a vendé-

geket a kamara tevékenységéről, Csongrád megye gazdaságának főbb jellemzőiről, valamint az osztrák relációban végzett korábbi aktivitásokról, eseményekről. Elmondta azt is, hogy örömmel vennénk, ha az

osztrák befektetők nagyobb számban lennének jelen a megyében.

A követségi vezetők részéről elsősorban a két ország közti üzleti kapcsolatok bővítése fogalmazódott meg jövőbeni célként. Üzleti ren-

dezvények szervezésében, üzleti partnerközvetítésben szívesen működnének együtt, ebben elsősorban a kamarában működő Enterprise Europe Network Dél-alföldi Irodájának partnerségére számítanak.

4

Kamarai Futár

Krónika

Koji László: Akkor lenne jó ár a közbeszerzéseknél is, ha működne olyan adatbázis, melyből a becsült érték pontosan meghatározható

Építésügy: bőség, kockázatokkal Jubilált a Nemzetközi Építésügyi Konferencia Szegeden

Tizedik alkalommal rendezett konferenciát a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a kamarában működő Enterprise Europe Network iroda, valamint a megyei építész kamara, a mérnök kamara és az építéstudományi egyesület május 26-án Szegeden, a CSMKIK székházában. A megye legnagyobb építőipari projektjeinek bemutatása mellett Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az ágazat helyzetével foglalkozott előadásában. Ugrál a kereslet, a közszféra nem megfelelően készíti elő a beruházásokat, nehezen finanszíroznak a bankok – fogalmazott.

Hektikusan mozog a piac

– Egyik nagy problémánk, hogy drasztikusan mozog a piaci kereslet, és nagyon nehéz követni. Míg tavaly 18,8 százalékkal csökkent, addig idén 15 százalékkal nőtt az igény. Nincs az az ágazat, ami egy ilyen 30 százalékos ugrabugrát jól tudna követni – emelte ki a szakma tapasztalatai közül Koji László. Ezért azt ajánlják a kormányzatnak és a településeknek, hogy kitekintő költségvetést alkossanak 2020-ig.

Hiszen az összes megrendelésnek nagyjából a 60 százalékát a közmegbízások teszik ki. Ahhoz pedig, hogy egy vállalkozó felkészülhessen szinten tartásra, leépítésre vagy felfejlesztésre, minimum két-három évre előre kellene látnia.

Nemesi Pál nyitotta meg a jubileumi építésügyi konferenciát biztosítékai túltengnek ahhoz képest, amit hajlandó aláírni a tervező, kivitelező vagy a mérnöki szolgáltató biztosítékelvárásai közül. Ajánlják, hogy a megrendelőt is pénzügyi megbízhatósági vizsgálatnak vessék alá, és az eredmény nyilvánosan hozzáférhető legyen. Ne csak in-

Gond a finanszírozás

A finanszírozás problémáiról elhangzott, a legkockázatosabb ágazatnak tartják az építőipart a bankszektorban. Emiatt drágán és nehezen finanszírozzák a működését és a projektjeit. Speciális probléma a biztosítékoké, nem kiegyensúlyozottak a szerződések. A szakma meglátása szerint a megrendelő

Koji László formálisan, ismerősökön keresztül lehessen kipuhatolni, megvan-e a pénze a megrendeléséhez.

Romlik az előkészítettség minősége

– Baj van a munkák előkészítettségével. Ráadásul az előző évekhez képest az uniós források kiáramlása miatt négy dömpingév következik. Úgy látjuk, hogy a közepes és nagy értékű munkák előkészítettsége nemhogy javulna, hanem inkább romlik, mert nincs rá elég idő – fogalmazott a közbeszerzésekről az ÉVOSZ első elnöke. – A becsült értékkel is gond van. A magánmegrendelők a kiviteli tervek alapján megpróbálják jól felmérni a beruházás becsült értékét. A közbeszerzéseknél viszont nagyok az eltérések. Nincs olyan adatbázis, amiből a megrendelő vagy tervező csemegézhetne. Leginkább a kivitelezők rendelkeznek ilyennel, mert figyelik a konkurencia nyertes számait. Pedig a jó ár az, hogyha pontos a becsült érték, és ahhoz képest kalkulál az építőipar.

Kaotikus a rezsióradíj

Problémás a minimális rezsióradíj is, amit az ÉVOSZ ugyan kalkulál az előző év tényszámaiból, és a felelős

miniszter ki is hirdet. A környezetünk azonban összekeveri ezt az adatot azzal a rezsióradíjjal, amiért tényleg tudunk vállalkozni – mutatott rá az előadó. A hivatalos minimális rezsióradíj jelenleg 2870 forint, de a tényleges 3500–3800 forint körül van. Ezt különösen a lakosság nehezen fogadja el. Arra hivatkozik, hogy 2013-ban a recesszió miatt irreálisan alacsony áron vállalkoztunk a túlélés érdekében – tette hozzá Koji László. A szakember megjegyezte, nem mindenkinek nyilvánvaló az sem, hogy annak a 20 ezer épülő új lakásnak, amiről a hírek szólnak, a 73 százaléka Budapesten és környékén épül. A halmozottan hátrányos térségekben ebből a vállalkozók vajmi keveset érzékelnek. Felhajtó hatást nem a CSOK gyakorol, hanem az 5 százalékos forgalmi adó, ami kortól, gyerekszámtól függetlenül mindenkit megillet.

Tarthatatlanok az árak

Ha már az árakról esett szó, Koji László hozzáfűzte, a szakmának meg kell védenie magát, amikor azt vetik a szemére: ha 27-ről 5 százalékra 

Fedett uszodától az emelt körforgalomig A konferencia előadásain, kerekasztal-beszélgetésein természetesen téma volt a Területi Operatív Programban a megyébe érkező mintegy 73 millió forintos uniós forrás felhasználása, illetve azon beruházások ügye, helyzete, amelyek a térség gazdaságára is jelentős hatással lehetnek. A szakmai konferencia résztvevői egyebek mellett megismerhették a Szegeden régóta várt, újonnan épülő Etelka sori fedett

uszoda építésének részleteit, vagy éppen a 47-es úton, Hódmezővásárhely közelében, Kopáncsnál épülő, országosan is egyedülállónak számító emelt körforgalom kivitelezésének kulisszatitkait, innovatív megoldásait. Ez az építmény segíti majd a forgalom átvezetését a Vásárhelyt elkerülő útra (látványterv a címoldalon). Szélesítve a látókört, szó esett még a pécsi vasúti pályaudvar rekonstrukciójáról is, nemzetközi kitekintésben

pedig a pozsonyi Öreg-híd újjáépítéséről. A gazdag programcsomagban lehetőségük nyílt az érdeklődőknek a lézerszkennelés urbanisztikában betöltött szerepével is mélyebben megismerkedni.

A konferenciát követő másnap hagyományosan a lazításé volt: idén is megrendezték a Szögedi Építők Napját bográcsozással, sportversenyekkel, gyermekprogramokkal a Gellért Szabadidőközpontban.

2017. nyári szám  csökkent az új lakások áfája, miért emelkedhettek két számjeggyel a négyzetméterárak? El kell mondani, hogy egy ház árából a tervező és a kivitelező tevékenységének az értéke 35-36 százalék. Az összes többit az építőanyag, a fuvar, a szerelvények, az ingatlanfejlesztők, a banki költség teszi ki. Az is kapkodja a fejét, aki egy éve leszerződött, és bekalkulált 5-7 százalék tartalékot az áremelkedések miatt. Merthogy nem lehet kigazdálkodni. Az elnök hangsúlyozta, ezt is lépten-nyomon el kell mondani, különben az terjed el, hogy az építőipar a lakosságon akar meggazdagodni. A KSH az első negyedévről azt mutatta ki, hogy az ágazat országosan és átlagosan 4 százalékkal tudta növelni az árát. A lakásépítéssel foglalkozók

Krónika 6-7 százalékkal, Budapesten 7-9 százalékkal emeltek. Az 5 százalékos áfa 2019 végéig marad, mert Brüsszel kedvezményes áfát maximum négy évre enged.

Jövőre tehát a kormánynak és az ágazatnak új szociális programot kell kitalálnia, amivel a kedvezményezettséget fenn tudja tartani.

A felújításokat is áfa-visszaigényléssel kellene ösztönözni!

– 400 ezer lakást kellene évente felújítani, ehelyett mindössze 170

ezer lakást újítunk fel olyan minőségben, ahogy azt kell – tért át az elnök az építésügy nagyobb feladatára. Vagy mert nincs elegendő pénze rá a lakosságnak, vagy mert nem hajlandó kifizetni a 27 százalékos áfát, ezért nehéz helyzetbe kerülnek azok a cégek, amelyek nemigen tudnak áfa nélkül venni, eladni. Ezért a szakma azt javasolja, hogy lehessen visszaigényelni az áfát ezen a területen is. Ezzel érdekeltté tennék a lakosságot, hogy átlátható módon foglalkoztassa a kivitelezőket.

Slyuch György, Takács Máté és Tornai László kapta az építésügyi elismerést

Átadták a Vedres István-díjakat A Nemzetközi Építésügyi Konferencia keretében adták át a Vedres István-díjat. Az egykori szegedi városi főmérnökről elnevezett szakmai elismerést idén Slyuch György építőmérnök, Takács Máté építészmérnök, valamint Tornai László építőmérnök vehette át a díjat alapító Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Csongrád Megyei Építész Kamara, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara, valamint a Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület elnökétől.

A Vedres-díjat a tanácskozást szervező három kamara, valamint a Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület alapította 2015-ben, Vedres István születésének 250. évfordulója alkalmából, amellyel a kortárs mérnökök és építészek legjobbjainak munkásságát, szakmai érdemeit, Vedres szellemi örökségének méltó képviseletét ismerik el.

Slyuch György 1978-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, mint okleveles építőmérnök.

Első és egyetlen munkahelye a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat, mely a rendszerváltás után Hódút Kft néven működött tovább. Kivitelezői tevékenysége alatt felsorolhatatlan mennyiségű útpálya, parkoló és más közlekedési felület építését irányította Szegeden és környékén, de épített utat a Dunántúlon és Budapesten is. A fővárosi munkák közül kiemelkedő a IX. kerületi Haller utca rekonstrukciója, mely a felújításban részt vevő tervezők és a vízépítő, csatornázó, valamint egyéb szakmák együttes munkájával évtizedekre megoldotta az adott városrész közlekedését, rendezte a városnegyed képét. Hasonlóan nagy jelentőségű szakmai

feladat volt – szintén konzorciumi együttműködéssel – Szegeden a Tisza Lajos körút felújítása. Tagja a megyei mérnöki kamarának és a kereskedelmi és iparkamarának, ahol szakmai tudását, óriási tapasztalatát szívesen bocsátja az azt igénylők rendelkezésére.

stratégiai koncepciók és programok, lakó- és középületek kiviteli tervei fűződnek nevéhez.

Tornai László okleveles építőmérnök Zentán született 1950-ben.

Mérnöki diplomáját a Belgrádi Egyetem Építőmérnöki Karán szerezte, melyet később a Budapesti

Díjazók és díjazottak. Bodor Dezső, Tornai László, Schulcz Péter, Slyuch György, Kiss Lajos, Takács Máté és Nemesi Pál.

Takács Máté építészmérnök a Budapesti Műszaki Egyetemen kapott oklevelet 1961-ben. A műegyetemi évek után Szegedre kerül, a Szegedi Tervező Vállalatnál kezdi tervezői pályafutását. Irányításával készült el Szeged átfogó városrendezési terve, az úgynevezett ÁRT, Tarján városrész első néhány ütemének, mintegy 7500 lakást tartalmazó beépítési terve, valamint Szeged belvárosának részletes rendezési terve. 1969-től – városi főépítészként – 17 éven keresztül, a jórészt általa készített szegedi rendezési programok és tervek végrehajtásának szakmai irányítója volt. Sikeres tevékenységét a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild-éremmel ismerte el 1981-ben. Az elmúlt 20 évben saját cégében – a T.T.T. Városépítő Bt.ben – végez kiemelkedő építész- és településtervezői tevékenységet, tág műfaji határok között. Lakóparkok, Szeged, Szentes, Makó városrendezési tervei, fejlesztési és

Műszaki Egyetemen honosított.

1992-ben Szegedre hozta a sors, és 20 éven át a KÉSZ Építő Zrt. vezető tervezőjeként dolgozott. Széles körű tervezői munkássága mellett különösen az acélszerkezetek terén ért el szakmai sikereket, és vált az acélszerkezetek specialistájává.

Több mint 300 acélszerkezetű építménnyel foglalkozott különféle tervszinteken. Legjelentősebb munkája a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Skycourt, azaz Égi Udvar utasterminál 70 méteres fesztávú acél csőszelvényű, szabad formájú tetőszerkezetének tervezése, amely a legkorszerűbb méretezési eljárások felhasználásával készült.

Ez az emblematikus szerkezet ECCS Európai Acélszerkezeti Díjban és Tierney Clark díjban részesült.

2012 óta saját tervezőirodájában tevékenykedik. Itt készítette el a Tuffanbeyli és az Aksza TPP törökországi hőerőművek egyes speciális szerkezeteinek terveit.

5

6

Aktuális

Kamarai pénzügyi alapok – Agrárkamarai tagoknak is érdemes a kereskedelmi és iparkamarához is tartozniuk

Idén kilenc vállalkozást támogat a kamara A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara idén is kiírta pályázatát önkéntes tagjai számára a Kamarai Pénzügyi Alapokból szerezhető forrásokra. Az országosan egyedülálló, 21 éves múltra visszatekintő támogatási lehetőségre eddig összesen 620 megyei kamarai tagvállalkozás pályázott. Ebben az évben a pályázók összesen 28,9 millió forint visszatérítendő kamatmentes támogatást nyertek el a kamarától.

A kiírásnak több előnye is van a piacon elérhető hiteleszközökhöz képest: az egyszerű adminisztrációs elvárások mellett semmilyen többletköltséggel nem kell számolniuk a pályázóknak. Ők egyébként legfeljebb 6 millió forintos összeget kaphatnak, ez azonban a tervezett beruházásuk 70 százalékát teheti ki, így tehát még 30 százalék önerőt kell mellé tenniük. Az elnyert támogatást 36 hónap alatt kell törleszteniük a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának.

A forrást egyebek mellett gépek és eszközök beszerzésére, telephely kialakítására és vásárlására, szakképzési körülmények kialakítására és javítására, energia- és anyagtakarékos műszaki megoldásokra, környezetvédelmi fejlesztésekre, technológiai újításokra és szabadalmi eljárásokra, valamint kutatásfejlesztési eredmények gyakorlati alkalmazására fordíthatják.

Sikerrel pályáztak A felgyői cég mellett idén a BB Transpetrol Kft., a Csőszer-Komplett Kft., a DOMI Épületgépészet Kft., a Gabó Bt., a Ház-Mix Bútor Kft., Hódi László egyéni vállalkozó, a Szőrfi és Társa Kft., valamint Török László Tamás egyéni válllakozó pályázott sikerrel a Gazdaság-, Kereskedelemfejlesztési és Innovációs Alapra.

1996 óta egyébként összesen 620 Csongrád megyei kamarai tagvállalkozás nyerte el a támogatást, nekik összességében 786 millió forint került odaítélésre. 2017-ben kilenc pályázat részesült pozitív elbírálásban, ami összességében 28,9 millió forint kihelyezését

jelenti. A sikeres pályázók között volt a Felgyő Trade Kft. is.

A cég példája bizonyítja, hogy a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó agrárkamarai tagoknak érdemes a kereskedelmi és iparkamarához is tartozniuk. A növénytermesztéssel, nagy- és kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozás vezetője, Kozma János elmondta, hogy már nem először indult sikerrel a kiíráson, amelyen most 6 millió forintot nyert el.

Tervei szerint – ahogy első pályázatának köszönhetően is – egy termálvízzel fűtött fóliaházat vásárolna Felgyőn a támogatás és az önrész segítségével, amelyben jelenleg még bérlőként termel kaliforniai paprikát. Hozzátette, hogy a forrás segítségével a termelés és a nagykereskedelem volumene is növekszik majd.

Kamarai Futár

Rendeződik az agrárkamarai tagdíj kérdése A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ismét lehetővé teszi, hogy tagdíjfizetésre kötelezett tagjai – amennyiben nem végeznek agrártevékenységet – mentesüljenek a tagdíjfizetés alól. Ehhez előbb profiltisztítást kell végrehajtaniuk – jelentette be Győrffy Balázs, a köztestület elnöke a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) részvételével rendezett sajtótájékoztatón, Budapesten.

Győrffy Balázs elmondta, a kamara legutóbbi, májusi küldöttgyűlésén hozott döntés értelmében a tagjegyzékbe újonnan felvett, de agrárgazdasági tevékenységet ténylege-

sen nem végző tagok számára ismét lehetőség nyílik arra, hogy mentesüljenek a tagjegyzékbe való bekerülésük évét megelőző években esedékes tagdíjfizetés alól. Ehhez annyit kell tenniük, hogy 2017. július 31-ig megszüntették vagy megszüntetik az adott tevékenységet, és ezt jelzik is a kamara felé. 2017. június 20-ától a NAK honlapján minden érintett vállalkozás saját ügyféloldalára belépve eléri a szükséges nyomtatványok egyéni kóddal ellátott verzióját.

Megjegyezte, hogy 2017. július 31-ig ismételten megnyílik a 2013–2016 évekre a tagdíjalap arányosításának lehetősége azoknak, akik folytattak, illetve folytatnak agrártevékenységet.

Amennyiben a tag agrárgazdasági tevékenységből származó nettó árbevétele nem éri el a teljes árbevételének 33 százalékát – külön kérelem esetén az 50 százalékát –, úgy kérheti, hogy a tagdíjfizetési osztályba sorolás csak az agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétele alapján történjen. Ez eddig 20 százalék, külön kérelem esetén 25 százalék volt.

2017. nyári szám

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Emlékplakettjét kapta dr. Varga Antal

Erős kamarák nélkül nincs erős gazdaság A kamarai mozgalom területén hosszú éveken át végzett kimagasló tevékenységéért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Emlékplakettjét kapta dr. Varga Antal. A kitüntetést dr.

Parragh László, az MKIK elnöke adta át kamaránk májusi küldöttgyűlésén.

Az emlékplakett a kamarai mozgalom területén több éves kimagasló, példamutató tevékenység, illetve életmű elismeréseként adományozható.

Nem véletlen, hogy a gazdasági kamarák újraindításánál már ott találjuk dr. Varga Antalt, hiszen ahogy meséli, addigra már látta a mintát.

Nyugat-európai tapasztalatai alapján tudta, hogy mire valók a kamarák.

– Láttam a gazdasági önszerveződés erejét, hogy egy jól működő piacgazdaságban a kamarai tagság igenis rangot, hitelességet és megbecsülést jelent; és persze kötelezettségeket is, hiszen a kamarák egyfajta üzleti etikai szabályozó szerepet is betöltenek.

Külföldön azt láttuk, hogy aki különféle stiklikkel vét ez ellen, az komoly gazdasági következményekkel számolhat.

Varga Antal annak idején a KISOSZ országos alelnökeként ott bábáskodott az országos kamara, és mint szegedi vállalkozó, a megyei kamarai szervezet létrehozásánál.

– A KISOSZ szakmai, érdekvédelmi feladatai mellett a nyugat-erópai mintára megszerveződő kamarák professzionális gazdaságszervező erejével akartuk teljessé tenni a vállalkozói szféra képviseletét. És azt is láttuk odakint, hogy a politika komolyan támaszkodott a gazdaságra, illetve erős önkormányzataikra, az autonóm kamarákra. Valamennyien hittünk abban, hogy ez nálunk is így lesz. Én még ma is hiszek benne.

– Az indulás után nálunk is olyan gazdaságszervezővé tudott válni a

7

Névjegy – Aktuális

Varga Antal töretlenül hisz a kamara gazdaságszervező erejében. kamara, ami komolyan gyorsította a gazdasági szereplők elindulását, és később segítette a működésüket.

Ne felejtsük el, hogy egy totálisan átalakuló szocialista tervgazdaságból kellett átsegíteni az országot a piacgazdaságba. A kamara amellett, hogy birtokában volt a piacgazdasági mintáknak, első kézből volt információja a gazdasági szereplők igényeiről.

Emlékeztetnék csak arra, amikor az egyablakos vállalkozói ügyintézést bevezették a kamaráknál. Gyakorlatilag egy hónap alatt felállt a rendszer, és működött. Aztán jött a politika, megszűntették a kötelező tagságot, és kicsavarták a kamarák kezéből ezt jól működő rendszert is. Erőt, súlyt, lendületet vesztett akkor a kamara, de ez már egy másik fejezet… A német mintára kötelező tagságra épülő kamarai rendszer felrúgása a vállalkozói etikára is rendkívül negatívan hatott. Pályafutásom első húsz évében olyannal nem találkoztam, hogy nem fizetett ki a vevő bennün-

ket. Az adott szónak sokkal nagyobb becsülete volt. Manapság pedig meg lehet tenni, hogy egy vállalkozás csak arra alakuljon, hogy levegye az alvállalkozókat.

– Talán ez is oka lehet annak, hogy a gazdasági szereplők jó részében máig nincs meg az polgári, vállalkozói öntudatosság, hogy naprakészen tájékozódnom kell a saját vállalkozásomat érintő legfontosabb kérdésekben, tudnom kell a legfontosabb gazdasági, társadalmi eseményekről, üzleti lehetőségekről. A kamara mindent bedob, hogy információkkal lássa el a vállalkozásokat, de olyanok is vannak, akik nem is a saját, hanem a könyvelőjük elérhetőségét adják meg.

Szinte elérhetetlenné teszik magukat.

Ott vannak például a kamarai alapok, melyek segítségével kamatmentes hitellel tudjuk segíteni a vállalkozókat, a pályázati felhívás megjelenik a saját újságunkban, a napilapban, fent van a honlapon, hírleveleket küldünk szét, és mégis, amikor nyilvános eredményt

Pályaív

Dr. Varga Antal villanyszerelő, elektrotechnikus, majd jogász végzettséget szerzett Szegeden.

Diplomáit 2008-ban üzleti tanácsadás szakértő végzettséggel bővítette. 1994-ben alapította egyéni vállalkozását épületgépészeti termékek forgalmazására, napelem szerelésére. Emellett 2000–2012 között a Metall Üzletközpont Kft. ügyvezetője. A Progress Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumi elnöke, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának pénzügyi és vagyongazdálkodási bizottságában kamaránk delegáltja 2016 óta. A KISOSZ megyei szervezetének ez évi megszűnéséig elnökségi tagja volt, két cikluson keresztül országos társelnöki funkciót is betöltött.

Dr. Varga Antal a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara újjáalakítása óta aktívan részt vesz a kamarai munkában, 22 éve elnökségi tagként tevékenykedik.

Két cikluson át kereskedelmi alelnök, 2012–2016 között szolgáltatási alelnöki pozíciót töltött be a gazdasági önkormányzatunkban, valamint a kereskedelemfejlesztési, majd a gazdaságfejlesztési munkabizottságot vezette. Munkája során nagy figyelmet fordított a mikro-, kis- és középvállalkozások forráshoz jutásának segítésére. hirdetünk, sokan jönnek azzal: nem is tudtam róla, hogy van ilyen. Hasonló a helyzet a tájékoztató rendezvényekkel is, melyekre jóval kevesebben jönnek el, mint ahány vállalkozót érintenek az adott témák. Pedig az itt szerzett naprakész információkkal, lehetőségekkel bőven megtérül az ezekre „elfecsérelt” idő.

Dr. Varga Antalt továbbra is ott találjuk a kamarai életben, ott ahol feladatok vannak, megy, képvisel, vitatkozik, érvel. Ahogy mondja: – Továbbra is hiszek a kamara gazdaságszervező küldetésében, azt meg tudom: erős kamarák nélkül nincs erős gazdaság!

Mit kell tudni a vegyi anyagokról?

Azon vállalkozások képviselői, akik május 31-i rendezvényünkön részt vettek, megtudhatták, vane és ha igen, milyen jogszabályi kötelezettségük vegyi anyag felhasználásuk/forgalmazásuk során. A legtöbb vállalkozást nem érinti a REACH rendeletben foglalt regisztráció, azonban fontos tisztában lenni a biztonsági adatlapok bekérésével áru beszerzésénél, és azzal, mikor

gokra korábban alkalmazott címkejelölések nem alkalmazhatók.

Régi narancssárga jelzésű termék raktárukban is csak megkülönböztetve tárolható, e naptól már az új piros piktogramos jelöléssel ellátott termék forgalmazható/ raktározható. szükséges és kell azt a saját termékkel továbbítani.

Választ kaphattak arra is, hogy 2017. június 1. után a vegyi anya-

Az előadásaik anyaga megtekinthető honlapunkon www.csmkik. hu/cikkek között.

8

Névjegy

Kamarai Futár

Az iparért, a kereskedelemért, a szolgáltatásért, a kézművességért – tagozati díjasok A kamara májusi küldöttgyűlésén adták át az idei tagozati elismeréseket is. Ez a díj évente egy alkalommal annak adható, aki az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatás és a kézművesség területén a megelőző években kiemelkedő teljesítményt nyújtott, és etikailag is példakép, tevékenysége tagozata és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ismertségét, elismertségét jelentősen növelte.

Az Iparért Díjat Kelemen Ferenc, a Kereskedelemért Díjat Bánáti Antal, a Szolgáltatásért Díjat Váriné Kádár Margit, a Kézművességért Díjat Domonkos László kapta. A díjazottakat idén a hódmezővásárhelyi Ambrus Sándor, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöki aranyérmese, tízszeres Magyar Kézműves Remek díjas népi iparművész alkotásaival, egy-egy általa készített csörögés tállal ismerték el. (Váriné Kádár Margitot következő számunkban mutatjuk be.)

Bánáti Antal kapta a kereskedelmi tagozat díját

Volt egyszer egy Centrum Áruház Bánáti Antalt annak idején az elnök, dr. Szeri István hívta a kamarába. Ő meg jött. És azóta is töretlen hittel vállal feladatokat a kamarában, makacsul hisz abban, hogy sok minden jobbá tehető ebben a világban. A vállalkozói lét, a munkakultúra, és maga az ember is.

– Sokat számított, hogy az akkori, szakmájukban megbecsült gazdasági vezetők igen jól ismertük egymást, hittünk egymásban és az ügyben is. Nagyon jó csapat kovácsolódott össze, tele voltunk ambíciókkal, valóban hittük, hogy létre tudunk hozni valami hasznosat, ami eddig még nem volt. A kötelező kamarai tagság megszüntetése törés volt ebben a lendületben, a gazdasági önkormányzatiság torpedót kapott, mielőtt még megerősödhetett volna. Regisztráció ide, regisztráció oda, a kamara súlyát, erejét, tekintélyét nagyon-nagyon nehéz visszaépíteni. Szerintem maguk a vállalkozók jártak a legrosszabbul, hiszen valahol a picgazdasági szocializációjuk is csorbát szenvedett ezzel a húzással. A többség ettől kezdve nem tartozott sehová, rengeteg hasznos információtól, lehetőségtől fosztva meg magát, igaz, hogy ettől kezdve bizonyos etikai és üzleti normákat sem kér számon rajtuk senki.

– Talán így érthetőbb az a vállalkozói magatartás is, hogy még amit szeretnének vagy elvárnának a kamarától, sokszor azért sem tesznek egy lépést sem. Hát még másért. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a vállalkozók rendkívül túlterheltek, nem győzik követni az állandó jogsza-

bályváltozásokat (adó, számviteli, pénzügyi, jogi, hatósági stb.), birkóznak, küzdenek, s ahol lehet, igyekeznek a legkisebb ellenállás irányába elmenni. Túladminisztrált, túlbürokratizált az életük, nem lehet csodálkozni, ha egy kamarai Bánáti Antal 1948-ban Budapesten született. A számviteli főiskolán diplomázott. 1989-ben nevezték ki a szegedi Centrum Áruház igazgatójának, tíz évvel később már a Centrum tiszántúli régiós igazgatója. Ezt követte a Szeged Plaza igazgatói széke, majd 2000 végétől a Gulliver játék-nagykereskedelmi cég területi igazgatói posztja. 2003 áprilisában nevezték ki a városi sportigazga-

megkeresésre esetleg azt mondja valaki, hogy: hagyjatok békén, van elég bajom…

Bánáti Antal legendás időnek tartja azt a centrumos tíz esztendőt, amikor Szeged legkedveltebb áruházát vezette.

Pályaív tóság vezetőjének, 2004 áprilisától nyugdíjba vonulásáig a Szegedi Fürdők Kft. ügyvezető igazgatójaként tevékenykedett.

Az 1994-ben megalakult Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkájában a kezdetektől fogva aktívan részt vesz. 1994–2008 között három cikluson keresztül

– Nyitottsággal, vevőmegbecsüléssel, -szeretetettel egyfajta centrumos kereskedelmi kultúrát sikerült meghonosítanunk Szegeden.

Bevezettük a mosolycsekket is. A Centrumot mindenki szerette, volt egyfajta pozitív kisugárzása, ami kiváló vezetőtársaimnak és a nagyon fogékony munkatársaimnak köszönhető. Példává vált a centrumosok szemlélete a kereskedők előtt, egyfajta etalonnak számított a városban.

Ezt a fajta mentalitást, hozzáállást, szemléletet próbáltam és próbálom ma is képviselni a kamarában is, és átadni belőle valamit, akár az osztálymunkában, akár a tanításban és a vizsgabizottsági munkában.

– Az ambíció máig nem múlt ki belőlem. Amikor a kamarai érdekérvényesítés erősítéséről beszélünk, szeretném például azt elérni, hogy a Kárász utca valamennyi üzletébe visszatérjen a pezsgő kereskedelmi élet, hiszen semmi sem drágább annál, mint egy üres üzlet. Csak most már jó lenne látni minél több fiatalt körülöttünk, akik átveszik tőlünk a stafétát! – hívta fel a figyelmet a generációváltás szükségességére Bánáti Antal. a kamara elnökségének tagja.

1997–2000 között a kamara etikai bizottságának elnöke. 2000-től napjainkig az élelmiszer és vegyes nagy- és kiskereskedelmi osztály elnöki tisztét tölti be. A mai napig szívén viseli a szakember-utánpótlást, így több éve részt vesz kamarai delegáltként a végzős diákok vizsgáztatásában, valamint kereskedelmi mestervizsga bizottsági elnökként is tevékenykedik.

2017. nyári szám

Kelemen Ferenc kapta az ipari tagozat díját

Robbanásszerű fejlődést hozhatna, ha nőne a régión belüli vásárlás Kelemen Ferenc alapító tagja a Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamarának. Kezdettől fogva a gazdaság önkormányzataként tekint a kamarára, így dolgozott érte, és ez a meggyőződés hajtja ma is.

– Minden erőmmel, tapasztalatommal, tudásommal szerettem volna segíteni a gazdaság fejlődését, a vállalkozásokat, és azon keresztül minden embertársam boldogulását.

Kelemen Ferenc rengeteg időt, energiát áldozott a vállalkozói közösségre. Hogy mi adta ehhez a hajtóerőt?

– A jobbítás szándéka. Meggyőződésem, hogy a kitartó munkával egyszer eredményt lehet elérni. Büszke vagyok arra, hogy olyan kamarai vezetőkkel dolgozhattam együtt, akik ezt a társadalmi munkát hozzám hasonlóan önös érdek nélkül, végig ellenszolgáltatás nélkül végezték.

Talán az országban is egyedülálló módon kamaránk jelentős pénzügyi háttérrel visszatérítendő, de kamatmentes gazdaságfejlesztő alapot működtet a vállalkozások finanszírozásának javítására. Örülök, hogy ennek a bizottságnak is segíthetem a munkáját.

– Még folyamatban van, de szeretném elérni, hogy minden vállalkozás

9

Névjegy

Kelemen Ferenc: Kitartó munkával eredményt lehet elérni csatlakozzon egy felméréshez, ami arra irányulna, hogy milyen terméket, szolgáltatást vásárol régión kívülről, annak mi az oka, ár, minőség, vagy hogy a régión belül nem található? Ez alapja lehetne annak, hogy megkeressük, milyen feltételek teljesülése esetén lehetne felpörgetni, hogy minél többen és minél nagyobb arányban vásároljanak régión belülről. Ha ez megvalósulna, robbanás�szerű fejlődésnek lehetne az alapja, hiszen a tőke egy kisebb-nagyobb

régión belül kezdene felhalmozódni, ami jelentős életszínvonal-javulást eredményezhetne az itt élőknek.

– Egyébként is híve vagyok a minél szélesebb körű véleménynyilvánításnak, aminek begyűjtése és értékelése ugyan lassítja a döntéseket, de biztos, hogy pontosabban és szakszerűbben lehetne célba jutni.

A kamara folyamatosan feszegeti a lehetőségei határait, és sok olyan eredményt is elér a döntéshozóknál, amiről a vállalkozóknak nincs

Pályaív

Kelemen Ferenc közlekedési üzemmérnök, külkereskedelmi közgazdász. A győri főiskola elvégzése után a Volán 10. számú vállalatnál helyezkedett el, ahol különféle beosztásokat töltött be. Többek között megyei menetirányítóként, üzemigazgatóként dolgozott.

1991-ben, a Tisza Volán által alapított, makói Maros Sped Kft. résztulajdonos ügyvezetője lett, mely vállalkozás a belföldi árufuvarozásra, szállítmányozásra, kereskedelemre, valamint járműjavításra jött létre. Később a teljes cég tulajdonosa lett, kibővítve tevékenységét személyszállítási szolgáltatással. Jelenleg a Maros Tours Kft. ügyvezető tulajdonosa, mely családi vállalkozás, és ingatlan-bérbeadással, valamint üzemeltetéssel foglalkozik Makón.

Kelemen Ferenc kamaránk megalakítása óta aktív szerepet vállal. 1994-től közlekedési osztályelnök, 2000-től elnökségi tag, 2003-tól a makói kistérség elnöke, majd vezetőségi tagja. Jelenleg a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének tagja. Szívügyének tekinti a makói térség gazdaságának fejlesztését, a vállalkozások összefogását. információja, ezért sok vállalkozó, még ma sem érzékeli a kamara érdekképviseleti munkáját – hívta fel a figyelmet egy újabb szempontra Kelemen Ferenc.

Domonkos László kapta a kézműves tagozat díját

Ha tartozunk egy közösséghez, azért tenni is kell!

Domonkos László alapító tag volt a Csongrád Megyei Kézműves Kamarában, majd a két kamara egyesülésekor a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában vállalt feladatot.

– Annak idején úgy gondoltuk, hogy a kamara tényleg a gazdasági élet szereplőit fogja össze, és tagként sokkal gyorsabb és közvetlenebb inDomonkos László 44 éves pályafutása során 4 diplomát szerzett, 8 évig tanított. Kezdetben alkalmazott volt különböző kivitelezőknél építésvezetőként, főmérnökként, utána a maga ura lett. 1987-ben alapította a ma Domi Épületgépészet néven ismert egyéni vállalkozást.

Az azóta eltelt három évtizedben a cég egyszemélyes szerelő vállalkozásból nőtte ki magát közel 50 embert foglalkoztató, a hagyományos épületgépészeti

formációkhoz juthatunk az átalakuló gazdaságról, a jogszabályi változásokról, a piacról, az üzleti életről.

Gondoljunk arra, hogy közvetlenül a rendszerváltás utáni időkről beszélünk.

– Tartozni egy közösséghez számomra mindig fontos volt. Ha pedig tartozunk valahova – legyen

az kamara vagy szakmai szövetség –, akkor azért a közösségért tenni is kell, hogy éljen, hogy fejlődjön, hogy minél magasabb színvonalon teljesíthesse vállalásait, küldetését.

– Az elmúlt több mint két évtizedben sok eredményt értünk el, és ezek jellemzően nem köthetők egyetlen ember nevéhez – köztük az enyém-

Pályaív

használt technológiák, mérési folyamatok jelentős részével.

Domonkos László kezdetben a kézműves kamara, majd 2000-től, a két kamara egyesülésétől, kamaránk elnökségi tagja. 2008–2012 között osztályelnök, 2012–2016 között kézműipari alelnök, az MKIK oktatási és szakképzési munkabizottságának tagja, kamaránk gazdaságfejlesztési munkabizottságának elnöke, mestervizsga-bizottsági elnök. Ezen túl a Magyar Épületgépészek Szövetségének alelnöke.

kivitelezéstől kezdve a megújuló energiás beruházásokon át az építőipari fővállalkozói tevékenységig terjedő profilú, hiteles, országosan ismert céggé.

A vállalkozás 1993 óta foglalkozik az épületgépészeti szakmák utánpótlás-nevelésével. Tanulói mindhárom képzési szinten lehetőséget kapnak arra, hogy megismerkedjenek a korszerű épületgépészeti kivitelezésben

Domonkos László hez sem. Egyszerűen büszke vagyok arra, hogy részese lehettem olyan folyamatoknak, amelyek eredményeként tisztult a gazdaság, megszűnt a körbetartozás, átalakult a szakképzés rendszere, és még sorolhatnám.

Természetesen fontosak az egyéni sikerek, de a közösségben végzett munka értékmérője a közösség által elért eredmény. Remélem, hogy továbbra is a jó folyamatok fogják jellemezni a kamarát, és a vállalkozók megelégedésére fogja végezni munkáját – mondta zárógondolatként Domonkos László.

10

Kamarai Futár

Aktuális

Széchenyi Kártya Program

Beruházásait már évi 0%-os kamattal is finanszírozhatja A Széchenyi Kártya Program fejlesztési és beruházási célú hiteleinek kamata jelenleg évi nettó 0,0%. A programot koordináló, idén 15 éves KAVOSZ Zrt. arra törekszik, hogy megoldást nyújtson a kkv-k finanszírozási igényeire, továbbá rendelkezésre álljon minden olyan információval, mely a szektor fejlődését és stabilitását szolgálja. A részletekről Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója nyilatkozott.

– A KAVOSZ Zrt. nagy hangsúlyt fektet a vállalkozókkal való partnerségre, együttműködésre.

– Ez valóban így van. A közel 300 regisztráló irodában nemcsak információval látjuk el az érdeklődőket, hanem párbeszédet kezdeményezünk a vállalkozásokkal, fontosnak tartjuk megismerni véleményüket, problémáikat. A visszajelzések alapján folyamatosan fejlesztettük a Széchenyi Kártya Programot, mindig a kkv-szektor aktuális igényeihez alakítottuk és alakítjuk ma is a feltételeket. A program mostanra már egy hat elemből álló finanszírozási palettát kínál.

– Mit változtattak, fejlesztettek az elmúlt időszakban a Széchenyi Kártya Programon?

– 2016 októbere óta a Széchenyi Forgóeszközhitel maximális hitelösszege a korábbi 25 millió forint helyett 50 millió forintra emelkedett, illetve megteremtettük annak a lehetőségét is, hogy a vállalkozó saját választása szerint akár támogatás nélkül is igénybe vehesse a Széchenyi Támogatást Megelőlegező és Széchenyi Önerő Kiegészítő Hiteleket. Jelenleg is folyamatban vannak egyeztetések a hitelfeltételek további módosítására, rugalmasabbá tételére vonatkozóan.

– Hogyan is állnak a Széchenyi Kártya Program főbb összesített számai?

– A program termékeit mára több mint 333 ezer vállalkozó igényelte, az átadott kártyák száma több mint 250 ezer, a kihelyezett hitelösszeg pedig közel 1770 milliárd forint.

– Minek köszönheti a sikerét a Széchenyi Kártya Program?

– Véleményünk szerint a siker annak tudható be, hogy a program megfelelő választ nyújt a vállalkozások igényeire. Egy vállalkozásnak mi kell? Olcsó, gyors, alacsony fedezetigényű és áttekinthető feltétel rendszerű finanszírozási lehetőség. Fejlesztési és beruházási célú hiteleink kamata az állami kamattámogatásnak köszönhetően jelenleg évi nettó 0,0%. A programban igényelhető hitelek egymásra épülnek, és akár egyidejűleg, egyszerre

is felhasználhatóak. A Széchenyi Kártya „klasszik” például egy szabadon felhasználható folyószámlahitel, az átmeneti pénzügyi gondok megoldására szolgál. A Széchenyi Forgóeszközhitel akár 3 éves futamideje miatt kifejezetten alapanyagok, árukészletek finanszírozását teszi lehetővé, a Széchenyi Beruházási Hitel pedig akár 50 millió forint összegben segíti a vállalkozások fejlesztéseit, beszerzéseit, jelenleg 0,0%-os nettó évi kamattal.

– Milyen lehetőséget kínál a Széchenyi Kártya Program az agráriumnak?

– A Széchenyi Kártya Programon belül elkülönült feltételrendszerrel működik az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukció, amelynek keretében akár 3 éves futamidejű folyószámlahitelt is igényelhetnek a szektor vállalkozásai 4%-os kamattámogatás mellett. Ágazati szempontból úgy gondolom, hogy az agrárium az egyik nagyon komoly kitörési pontja az országnak, ezért is örvendetes, hogy az illetékes szaktárca az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukció keretében többlettámogatást nyújt a különböző vis major eseményt elszenvedett vállalkozók számára. Egyaránt nagyon keresett, kedvelt és sikeres konstrukcióknak bizonyultak mind a 2015. évben a jégkárt, mind a 2016 júliusában a fagykár miatt kárt szenvedett kedvezőtlen piaci helyzetben lévő vállalkozások részére bevezetett Agrár Széchenyi Kártya hitelaltípusok. A teljes, azaz 100%-os hiteldíj-támogatást biztosító finanszírozási lehetőség a tej- és sertéságazatokban tevékenykedő vállalkozások számára is elérhető, az átmeneti támogatású ASZK-kérelmek benyújtására 2017. június 30-ig van lehetőség.

A Széchenyi Kártya Program konstrukcióit igényelje a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szegedi, hódmezővásárhelyi és szentesi irodájában!

Múzeumban járt a reklámklub Rendhagyó helyen, rendhagyó módon tartotta havi rendezvényét kamaránk kommunikációs és reklámklubja május 29-én. Az érdeklődők először egy rövid tárlatvezetésen vehettek részt a Móra Ferenc Múzeum PlakArt című kiállításán, amelyen új nézőpontból ismerhették meg Magyarország történelmét az 1890-es évektől

1956-ig tartó időszak plakátjainak segítségével. Krassói Anikó muzeológus és Medgyesi Konstantin tudományos igazgatóhelyettes sok új, érdekes információt osztott meg a résztvevőkkel a főként kereskedelmi, politikai és filmes témájú magyar plakátokról. A tárlatvezetést követően, a reklámklub második részeként Medgyesi

Konstantin tartott kötetlen, jó hangulatú beszélgetést, amelyen szó került többek között a plakátok eszmei, történelmi és

gazdasági hátteréről, valamint a Móra Múzeum kommunikációs tevékenységeiről és jövőbeli terveiről is.

2017. nyári szám

Megszűnnek a tanulószerződések a 9. évfolyam végén

2016. szeptember 1-jétől változás állt be a főtevékenységként gyakorlati képzést folytató cégek képzési tevékenységében, így az általuk a kilencedik évfolyamon kötött tanulószerződések automatikusan megszűnésre kerülnek a kilencedik évfolyam tanévének végén.

További változás, hogy a főtevékenységként gyakorlati képzést folytató képzők egyidejűleg legfeljebb 12 tanulószerződéses tanulót fogadhatnak, kivéve, ha a kamara igazolja, hogy más, nem főtevékenységű gyakorlati képzőnél nem tudja elhelyezni a tanulót. Az igazolás a főtevékenységű gyakorlati képző számára kerül kiadásra, amelynek birtokában 12-nél több tanuló is lehet nála gyakorlaton. A 12 fős szabály nem tanműhelyenként és nem szakmánként, hanem összesen értendő. Ha a gazdálkodó szervezetnek több tanműhelye is van, akkor is 12 fő lehet nála egyidejűleg.

11

Szakképzés – Munkaügy

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy annak a gazdálkodó szervezetnek, akinek az előző kétévi árbevétele – évente – nem érte el a képzési normatíva négyszeresét, az alapcsökkentő tételen felül a kiegészítő csökkentő tételek közül csak a beruházási kiegészítő csökkentő tétel igénybe vételére van lehetősége, amennyiben ez évben kizárólag gyakorlati oktatás folytatáshoz szükséges beruházást hajt végre.

Amennyiben kérdés merülne fel, kamaránk képzési igazgatóságát az alábbi számokon és linken keresztül lehet elérni: 62/554-250, 62/554-261; http://www.csmkik.hu/hu/csmkik/ ugyintezo-szervezet-9458 A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában valósul meg a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze terhére, a támogatási szerződés száma: NFA-KANGM/1/2016/TK/06.

Térségi tájékoztató Hódmezővásárhelyen

Vállalkozói fórum a gyakornoki programról Egy újabb GINOP-os pályázattal (GINOP 5.2.4.16) kapcsolatosan tartottak vállalkozói fórumot kamaránk hódmezővásárhelyi kirendeltségén.

Az érdeklődő gazdálkodó szervezetek képviselői tájékoztatást kaptak a program céljáról, mely segíti a pályakezdő szakemberek munkába állását, és az őket foglalkoztató vállalkozásokat. A pályázatban bér- és járuléktámogatás, mentorálási díj, illetve eszközbeszerzési támogatás igényelhető.

Horváth Gábor, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képzési vezetője elmondta, hogy a pályázat nagyon jól kiegészíti a tanulószerződéses rendszert, amelyben a szakmát tanuló diákok részt vesznek. Segíti áthidalni azt a gazdálkodók által megfogalmazott

időszakot, mely ahhoz szükséges, hogy az iskola elvégzését követően a fiatal szakemberek megfelelő stabil szakmai tudást sajátítsanak el.

Nagy Norbert, a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum szakmai főigazgató-helyettese ismertette a pályázat konkrétumait, amely szerint a támogatás széles körűen felhasználható, és jó likviditással tervezhető. Az előadást követően kötetlen beszélgetés keretében tehették fel az érdeklődők kérdéseiket, észrevételeiket.

Az érdeklődő vállalkozások a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrumban vagy kamaránkban (Pintér Ágnes, telefon: +36/30-755-5801, e-mail cím: pinter.agnes@csmkik. hu), illetve az alábbi internetes honlapon is tájékozódhatnak: www. gyakornok.info.hu a programról.

Felkészült szakértők ellenőrzik a gyakorlati képzőhelyek szakmai alkalmasságát!

Tovább bővült a képzőhely-ellenőrzésbe ténylegesen is bekapcsolódó, illetve felkészültségük alapján bevonható kamarai szakértők létszáma.

Ennek legnagyobb előnye, hogy a gyakorlati képzőhelyek szakmai alkalmasságának megítélése, a kamarai nyilvántartási feladatok ellátása időben és minőségben is megfelelhet a jogszabályi előírásoknak.

A fenti célok megvalósítása érdekében kamaránk májusban ingyenes szakmai felké-

szítést szervezett a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzését végző kamarai szakértők számára.

A 6 alkalmas, kidolgozott szakmai tananyag alapján történő felkészítő tanfolyamon 80 fő vett részt az ellenőri tanúsítvánnyal még nem rendelkező, illetve a három évnél régebben vizsgázott ellenőrzésben részt vevő szakértők közül. A tanfolyam szóbeli vizsgával zárult, melynek eredményeként 73 szakértő vehette

át a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzésére feljogosító tanúsítványát, s egyúttal felvételre kerültek az országos kamarai ellenőri szakértői névjegyzékbe.

A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium finanszírozásában valósul meg a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze terhére, a támogatási szerződés száma: NFA-KANGM/1/2016/TK/06.

12

Aktuális

Pályázati figyelő Újabb GINOP pályázatok kerültek felfüggesztésre 2017. május 31-től átmenetileg szüneteltetésre került a „GINOP-1.2.3.-8.3.4.-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása kombinált hiteltermék keretében” című felhívás beadási lehetősége, mivel a beérkezett nagyszámú támogatási kérelmek forrásigénye meghaladja a rendelkezésre álló keretet.

Felfüggesztésre kerül továbbá a „GINOP-6.1.5-17 Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára”, és a „GINOP-6.1.6-17 Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára” című kiírás is, ezekre 2017. július 4-étől ideiglenesen nem adható be pályázat.

Aktuális felhívások GINOP-1.1.3-16 Termelő kkv-k digitális és automatizációs fejlesztéseinek élénkítése érdekében „Ipar 4.0” mintaalkalmazások kialakítása GINOP-1.1.4-16 A kiemelt növekedési és innovációs potenciállal bíró feldolgozóipari kkv-k azonosítása, felmérése, motiválása, támogatása nemzetközi versenyképességük és hálózatosodásuk elősegítése céljából GINOP-1.2.4-16 Ipari parkok fejlesztése GINOP 1.2.5-15 Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása GINOP 1.2.6-8.3.4-16 Élelmiszeripari kö-

zépvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel GINOP-1.2.7-17 Gyors növekedésű (gazella) vállalkozások komplex fejlesztéseinek támogatása GINOP-1.2.8-17 Kis- és középvállalkozások ipari digitalizációhoz (IPAR 4.0) kapcsolódó fejlesztéseinek támogatása GINOP-1.3.3-16 Beszállító mikro-, kis- és középvállalkozások és beszállítói integrátorok támogatása GINOP-1.3.6-17 Mikro-, kis- és középvállalkozások logisztikai szolgáltatás-igénybevételének támogatása GINOP-2.1.2-8.1.4-16 Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében GINOP-2.1.3-15 Iparjog GINOP-2.1.4-15 Innovációs voucher GINOP-2.1.5-15 Innovációs ökoszisztéma (start-up és spin-off) GINOP-2.1.6-16 Exportképes innovatív termékek fejlesztésének támogatása az innováció vezérelt exportbővítés érdekében GINOP-2.3.3-15 Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás GINOP-3.1.2-8.2.4-16 Az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának, nemzetközi piacokra való belépésének támogatása GINOP-3.2.2-8.2.4-16 Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések,

Kamarai Futár felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása GINOP-3.2.4-8.2.4-16 Felhőalapú (IaaS, PaaS, SaaS) vállalati szolgáltatások, IKT megoldások fejlesztésének és piaci bevezetésének támogatása GINOP-4.1.1-8.4.4-16 Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel GINOP-5.1.3.-16 Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése GINOP-5.1.4-17 Tranzitfoglalkoztatási programok támogatása GINOP-5.2.3-16 Fiatalok vállalkozóvá válása – Vállalkozásindítási költségeinek támogatása GINOP-5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők támogatására GINOP-5.3.2-16 A rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergenciarégiókban – Rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál GINOP-5.3.10-17 Létszámleépítések megelőzése és kezelése GINOP-8.1.1-16 Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-8.1.3/A-16 Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram GINOP-8.2.3-17 Specializált seed és preseed befektetési tőkealap induló IKT vállalkozások számára új ötletekhez, új piacra lépéshez kockázati tőkeprogram GINOP-8.4.1/B-16 Kkv energiahitel GINOP-8.8.1-17 Foglalkoztatás ösztönzése célú hitelprogram A pályázatokról további információ a www.csmkik.hu, és a www.palyazat.gov. hu oldalon olvasható.

Pályázati forrás munkahelyi bölcsődék létrehozásához A „GINOP-5.3.8-17 Munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása” című felhívás célja munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása, amelyek hozzájárulnak a kisgyermekes nők foglalkoztatásának elősegítéséhez, valamint a munka és a magánélet összehangolásának megkönnyítéséhez.

A munkáltató a beruházást követően is számolhat előnyökkel: állami támogatás (normatíva) vehető igénybe a munkahelyi bölcsődére a központi költségvetésből.

Emellett az üzemeltetéssel kapcsolatosan felmerült adóévi költségek nem növelik a társasági adóalapot.

A felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be azok, akik: • rendelkeznek legalább két lezárt, teljes üzleti évvel, és

• Magyarországon székhellyel rendelkező, kettős könyvvitelt vezető civil szervezetek vagy nonprofit gazdasági társaságok, központi költségvetési szervek, gazdasági társaságok, szövetkezetek, vagy az európai gazdasági térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szövetkezetek vagy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei, és • az éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 10 fő volt.

Kötelezően megvalósítandó tevékenységek: • A munkahelyi bölcsőde kialakításához szükséges infrastrukturális és ingatlanberuházás • A munkahelyi bölcsődei ellátáshoz szükséges eszközök beszerzése

• A munkahelyi bölcsőde személyi feltételeinek megteremtése.

Kötelező vállalás, hogy a projekt keretében létrehozott munkahelyi bölcsődei férőhely számának minimum 5-nek kell lennie.

Támogatás összege: minimum 8 millió Ft, maximum 100 millió Ft. A támogatási kérelmek benyújtására 2019. március 20-ig van lehetőség.

A munkahelyi bölcsőék létrehozásával kapcsolatos szakmai tanácsadást a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. tud nyújtani.

A Csongrád megyei koordinátor, Ráczné Olasz Edit készséggel áll az érdeklődő vállalkozások rendelkezésére, akár helyszíni tanácsadással is. Elérhetősége: e-mail: jose2004@invitel.hu, telefon: 0630/574-6552.

2017. nyári szám

Jogszabályfigyelő Elfogadták a nyári adótörvény-módosításokat

2017. június 19-én megjelent a 2017. évi LXXVII. törvény egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról. Az alábbiakban olvashatóak a legfontosabb vállalkozásokat is érintő változások:

Személy jövedelemadó

• Ingatlan-bérbeadási tevékenység esetén megszűnik az ingatlan-bérbeadásból származó évi 1 millió forintot meghaladó jövedelem utáni 14%-os EHO fizetési kötelezettség. A lakásukat rövid távra bérbe adók már három lakásig vagy üdülőig választhatják a tételes átalányadózást.

• Új adómentességi jogcímek többféle motivációs ösztöndíjak és a gyakorlati képzésen lévő szakképző iskolai tanulónak kötelezően vagy a kifizető döntése alapján nem pénzben biztosított támogatása.

• A munkavállalás ösztönzését célzó mobilitási célú lakhatási támogatás havi mértéke a jelenlegi 40%, 25%, 15%-ról 60%, 40%, 20%-ra növekszik változatlan feltételek mellett.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

• A hatályos szabályok szerint megszűnik a KATA szerinti adóalanyiság, ha a kisadózó vállalkozás nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. 2018-tól lehetővé válik, hogy az adóhatóság visszavonja a megszüntető határozatot, ha az adózó a határozat jogerőre emelkedésének napjáig megfizeti a tartozását és ezt igazolja az adóhatóság felé.

• A tanulmányaik mellett kisadózóként vállalkozó nappali tagozatos hallgatóknak 2018-tól a jelenlegi 50 ezer forint helyett az alacsonyabb összegű, havi 25 ezer forint tételes adót kell csak megfizetniük.

Társasági adó

Két új adóalap-kedvezmény kerül bevezetésre: • A munkavállalók számára épített bérlakás kedvezménye: csökkenthető az adózás előtti eredmény a munkavállalók részére épített bérlakás bekerülési értékeként, bekerülési értéke növekményeként kimutatott összeggel a beruházás, felújítás befejezésének adóévében.

• Az elektromos töltőállomás létesítésének kedvezménye: elektromos járművek használatához szükséges töltőállomás kiépítése esetén a

A Társaság főbb tevékenységi körei:     

Vízellátás Szennyvízelvezetés, csapadékvíz elvezetés Szennyvíztisztítás Ipari és építőipari tevékenység Egyéb kiegészítő tevékenység

A víz az élet forrása www.szegedivizmu.hu

13

Aktuális

töltőállomás bekerülési értékével csökkenthető az adózás előtti eredmény.

Általános forgalmi adó

• A törvény 2018. január 1-jétől az internethozzáférés áfakulcsát 18-ról 5 százalékosra, a hal áfakulcsát 27-ről 5 százalékosra csökkenti. Folytatódik az éttermi szolgáltatások áfakulcsának mérséklése is, ami a jelenlegi 18-ról szintén 5 százalékra csökken. 2018-tól 5 százalékosra csökken a házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékeinek és belsőségeinek áfakulcsa.

• A vállalkozásoknak elég lesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bejelentkezniük, nem kell külön az önkormányzatnál. Az adóhivatal a jövőben nemcsak a bejelentkezéshez szükséges adatokat továbbítja elektronikus úton az illetékes önkormányzatnak, hanem az iparűzési adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallást is.

Adózás rendjéről szóló törvény

• Egy évvel később, 2018. július 1. napján lépnek hatályba az Art. azon rendelkezései, amelyek a tételes adatszolgáltatási kötelezettség értékhatárának 1 millió forintról 100 ezer forintra történő csökkentését, valamint a számlázó programmal kibocsátott, 100 ezer forintot meghaladó összegű áthárított áfát tartalmazó számlák adatairól történő valós idejű adatszolgáltatási kötelezettséget írják elő.

• A saját árut szállító cégek munkavállalói is igazolás nélkül levonhatják majd napidíjukból az adómentesnek minősülő napidíjátalányt.

• Egyszeri bejelentési kötelezettség törvénybe iktatása azon adózók vonatkozásában, akik 2017. január 1-jét megelőzően is igénybe vettek, és azóta folyamatosan igénybe vesznek székhelyszolgáltatást. A bejelentést 2017. szeptember 29-ig kell megtenni.

• Adófizetési biztosítékot kell letenni az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viselő azon személyek esetén, akik (amelyek) új cégben kívánnak részt venni. A javaslat a működő cégbe belépő, a feltételeknek megfelelő személy esetére is előírja az adófizetési biztosíték letételét.

• Kiterjesztésre kerül a bankszámla bejelentési kötelezettség: gazdasági társaság külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát, a számlát vezető

A Társaság vállalkozási tevékenységei:

    

külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját. Alanyi mentességet választó egyéni vállalkozónak is legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.

A törvény a Magyar Közlöny 2017. évi 93. számában jelent meg.

Júliustól hatályba lépő jogszabályok

Július 1-jétől lépett hatályba az új jövedéki törvény legtöbb intézkedése. A kiskereskedők készpénzzel csak az adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől történő beszerzett termékekért fizethetnek, maximum 200 ezer forintig. További változás, hogy az adóraktár engedélyeseknek napi bontásban kell adatot szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

Kizárólag elektronikusan lesz intézhető a jövedéki ügyek többsége. Az elektronikus ügyintésre való átállásról és kapcsolódó tudnivalókról július 6-i tájékoztatónkon hallhatnak az érintett vállalkozások.

A 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet 2017. július 1-jétől szigorú szabályokat vezetett be a székhelyszolgáltatás körében. Az új szabályozás szerint csak olyan ingatlan szolgálhat székhelyül, ami a megbízott székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a megbízott használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A székhelyszolgáltatást igénybe vevő megbízó cégnek és a székhelyet biztosító megbízottnak a székhely biztosítására a jogszabálynak megfelelő szerződést kell kötnie, ami nem lehet határozott idejű, kivéve, ha a cég létesítésére is határozott időre kerül sor.

A 1991. évi XLIX. törvény július 1-jétől életbe lépő változásai módosítják a hitelbiztosítékra vonatkozó csődjogi szabályokat. A biztosítéki célú vételi jogot és engedményezést a zálogjoggal egy szintre helyezik. A biztosítéki céllal létrehozott vételi jog és követelésengedményezés jogosultjai hamarabb megkapják a pénzüket az adós felszámolása esetén, mint a csődbe ment társaság egyéb hitelezői.

NAV üzemanyagárak

Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

2017. július 1-je és július 31-e között alkalmazható üzemanyagárak: ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin 356 Ft/l Gázolaj 354 Ft/l Keverék 393 Ft/l LPG-autógáz 215 Ft/l.

Csatornahálózat kamerás diagnosztikája Nagyátmérőjű csatorna tisztítása Hálózati veszteségek felkutatása szivárgásvizsgálattal Speciális gépészeti, szerelési munkák Akkreditált laboratóriumi vizsgálatok (ivóvíz AOX, THM tartalom, gáztartalom meghatározás)

Szegedi Vízmű Zrt.

Nanoszkópiai műhely

Több mint 796 millió forint támogatást nyert a Szegedi Tudományegyetem optikai nanoszkópiai módszerek fejlesztésére és alkalmazására, amiből nanoszkópiai műhelyt hoznak létre a városban.

A műhelynek az oktatásban és a kutatásban is fontos szerepe lesz: lehetőséget biztosít a diákoknak, hogy a legmodernebb módszereket és technológiákat ne csak elméleti síkon, hanem a gyakorlatban is megismerhessék, alkalmazhassák.

14

Krónika

Kamarai Futár

Kamaránk közös utazást szervez Pécsre

Török László és Kakas Béla egyik vendéglátójukkal, az üdvözlésükre készült fényreklám alatt.

Nemzetközi kiállításon Shaanxi tartományban

Selyemúton Kínában Kamaránk kézműipari alelnöke, Török László Csongrád megye testvérmegyéjében, Shaanxi tartományban folytatott tárgyalásokat Kakas Béla, a megyei közgyűlés elnöke delegációjának gazdaságfejlesztésért felelős tagjaként. A delegáció részt vett a Selyem Út Nemzetközi Kiállítás megnyitóján Xi’an városában.

Ez a kiállítás – 12 csarnokban, 300 000 négyzetméternyi területen – sok ezer nemzetközi és helyi résztvevővel új történelmi dimenziót nyitott a kínai és nemzetközi kereskedelmi és befektetési kapcsolatrendszer fejlesztésében. A rendezvény szorosan kapcsolódott Magyarország és Kína magas szintű befektetési és kereskedelmi kapcsolatainak kormányszintű erősítéséhez.

Orbán Viktor miniszterelnök a kíséretében lévő kormánytagokkal az Egy övezet, egy út elnevezésű nemzetközi fórumon vettek részt májusban Pekingben, ahol több kereskedelmi és befektetési megállapodást írtak alá Kínával. Ez alkalomból a magyar miniszterelnök kijelentette: „A globalizáció régi modellje véget ért, a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé”. Hszi Csin-ping kínai elnök a rendezvényen elhangzott záróbeszédében elmondta, szerinte minden oka megvan arra, hogy biztos legyen az új selyemút létrehozására tett erőfeszítések sikerében és megtérülésében. A júniusi kereskedelmi rendezvény és befektetési fórum szintén ezt az utat erősítette.

Open4Business multiszektorális üzletember-találkozó A tavalyi siker után, idén is megrendezik az Open4Business nemzetközi üzletember-találkozót és konferenciát október 4–6. között. Az esemény részeként idén is sor kerül a Connect-IT IT klaszter konferenciájára, a Design Pécs Hét megnyitójára, valamint a kreatív klaszterek együttműködési megállapodásának aláírására.

Főbb szektorok: gépipar, kreatív ipar, kereskedelem, női vállalkozók, klaszter-együttműködések, innováció.

Kamaránk október 5–6-án közös szervezésű utazást (1 éjszaka szállással) is tervez. A kamarai tagok számára várhatóan támogatott részvételi lehetőséget biztosítunk.

A következő díjmentes programokon vehetnek részt október 5-én, csütörtökön, az előzetesen bejelentkezett vállalkozók:

• Plenáris ülés, befektetési lehetőségek bemutatásával.

• Fórum és egyéni tanácsadás szlovén, horvát, román, szerb és szlovák üzleti lehetőségekről.

• Kreatív ipari klaszterek együttműködési megállapodásának aláírása.

• B2B – kétoldalú nemzetközi tárgyalások.

• Networking kerti party.

Pénteken délelőtt pedig ismét kétoldalú tárgyalásokat bonyolíthatnak le, vagy egy kreatív és egy gépipari vállalkozásnál tehetnek látogatást.

Bővebb információk és regisztrációs lehetőség: www.csmkik.hu/ kiallitasok

Kamarai tagjaink látogattak a kecskeméti Mercedes gyárba Június 20-án ismételten gyárlátogatásra vártuk kamaránk önkéntes tagvállalkozásait. Ezúttal a kecskeméti Mercedes Gyár kulisszái mögé pillanthattak be a résztvevők,

akik a fényezőüzem kivételével az összes gyártócsarnokban, szinte testközelből ismerhették meg a Mercedes-Benz B-osztály, a CLA és a CLA Shooting Break gyártási

folyamatait. A gazdasági önkormányzat által szervezett utazáson összesen 39-en vettek részt, ők egyébként arról is hallhattak, hogy már megkezdődtek a második

gyár építési folyamatai, amelynek felhúzása után megduplázódik a német autógyár eddigi 1 milliárd eurós (körülbelül 300 milliárd forintos) eddigi beruházásának értéke.

2017. nyári szám

15

Krónika

A Somogyi-könyvtár polcairól

Manikűrösnő elhelyezkedni óhajt Elhúzódó háborúskodás zajlott 1937-ben Az Illatszerész és a Védjegyes áru című lapok között. A frontjelentés mellett Az Illatszerész február 1-i száma fényképes beszámolót közölt a drogisták farsangi báljáról, elemzést az „arcpuderek” és „ajakpálcikák” (rúzsok) összetételéről, az apróhirdetések között pedig „fiatal, csinos manikűrös hölgy” is ajánlotta szolgálatait. „Első számú közellenség” címmel közölt vezércikket 1937. február 1-jén Az Illatszerész – a Magyar Illatszer és Háztartásicikk-kereskedők Országos Egyesületének Hivatalos Lapja. (A kiadványt láthatta a Somogyi-könyvtárban 1937 májusában rendezett országos sajtókiállítás közönsége is.) A „tisztesség és korrektség határain belül mozgó” szakmabelieket fenyegető közellenség pedig nem más, mint a versenyben a szabott árakra fittyet hányó beszerző csoportok, valamint a velük szövetséges házalók, akik „minden áron rásózzák az árut a közönségre.”

A szigorú hangütés komorságát oldja az „Illatszerész Bálról” szóló fényképes riport. A mintaszerű fogadás, az éjfélig szüntelenül özönlő „bálozó mamák, leányok, apák és ifjak,” a „gyönyörűbbnél gyönyörűbb toalettek” láthatólag lenyűgözték a tudósítót. Írásából az is kiderül, hogy „A bált a szokásos illatszerész-csárdás: „Szagos lesz az utca, merre, merre, merre járok...” ütemeire nyitották meg” a név szerint fölsorolt párok (a „Csárdás kis kalapot veszek, mellé rozmaringot teszek” kezdősorú, pezsdítő muzsika a YouTube-on meghallgatható).

A vigalmi bizottság jóvoltából „a hölgyek

Az Illatszerész című lap 1937. február 1-jei számának címoldala

mindegyike megkapta a Lenthérie-cég által adományozott táncrendet és azonkívül az ízlésesen kiállított cellophantartályban levő ajándékcsomagot, amely a legkülönfélébb illatszerek és kozmetikai cikkek mintáit tartalmazta.”

Az Illatszerész és a Védjegyes Áru lapok között zajló háború állásáról a szegedi sajtókiállításról szóló korábbi cikkünkben közöltünk frontjelentést. Eszerint a Védjegyes Áru Kádár

Gyula, a drogista ipartestület elnökének egy hónapos abbáziai pihenőszabadságáról tett közzé csipkelődő írást. Az Illatszerész viszont nyílt levélben tudatja a Védjegyes Áru szerkesztőjével, hogy „Únjuk az Ön folytonos piszkálódásait!

Kár, hogy témahiányban szenved, mert ha nem szenvedne abban, akkor nem foglalkozna állandóan egyesületünk titkárával.” Végezetül arra kérik, hogy „kevesebb tintát használjon az illatszerészek befeketítésére.”

A lapban természetesen a szakmaiság is helyet kap. Az „Ujszerű arcpuderek” tapadóképességére is kitérő elemző cikk például arra figyelmeztet, hogy „Újabban arcpúderek részére különös finomságú iszapolt kréta is került forgalomba, azonban úgy a kréta, mint a magnéziumkarbonát a bőr savburkolatát megtámadja.”

Az „Ajakruzsok” (vagy, amint az írásban korfestő módon említik: „ajakpálcikák”) előállításához többek között „sárgás, vízben oldódó eozin (ha kénsavval kezelik), japán viasz, amerikai vazelin, spanyol gerániumolaj” is szükséges, a műveletet pedig ajánlatos „zománcozott vagy porcellánedényben” végezni.

A gyógyszerészeti törvényjavaslatról szóló összefoglalót, egyesületi közleményeket, olvasói leveleket, árupiaci, cégbejegyzési és szakmai rövidhíreket is közlő lap apróhirdetései „illatszertárak” adás-vételéről, segédek és utazó ügynökök alkalmazásáról, üzlettársak kereséséről szólnak.

Az „Egyéb állások” rovatban pedig „Manikűrösnő, hosszabb gyakorlattal, fiatal, csinos nő, jelenleg vidéken van, a fővárosban állást keres.”

Nyilas Péter

Európai gondolkodók

Yann Arthus-Bertrand: A szeretet a kulcs világunkhoz Az Európa Pont Európai gondolkodók című sorozatának legutóbbi vendége a világhírű francia fotográfus és környezetvédelmi aktivista, Yann Arthus-Bertrand volt. Arthus-Bertrand fotográfusként a Föld egyszerű szépségeit és az emberi kéz földi nyomait örökítette meg a magasból. Filmesként figyelme egyre inkább az emberekre, kapcsolataikra és motivációikra irányult, választ keresve a jelenkor néha érthetetlennek tűnő, önpusztító folyamataira.

Természettudósból fotográfus

Arthus-Bertrand életében. Ekkor határozta el, hogy kamerájával megörökíti a Föld szépségeit és az ember hatását bolygónkra. Ezt követően a kilencvenes években szinte az egész világot beutazta, magasból készített fotográfiái világszerte hatalmas sikert arattak. Az ezredfordulón megjelent Földünk a magasból című könyvével „a szép és törékeny Föld portréját rajzolta meg”.

A fenntarthatóság szószólója, az elgondolkodtató filmes

A harmincéves Yann Arthus-Bertrandra nagy hatást tett Jane Goodall munkássága, amelynek nyomán maga is Afrikába – Kenyába – költözött feleségével, ahol a vadon élő oroszlánok tanulmányozásából tervezett tudományos karriert építeni.

Családja fenntartásához emellett hőlégballonnal turistákat vezetett körbe Kenya vadvilága fölött, utazásait pedig fényképezőgépével meg is örökítette. A különleges nézőpont által megpillantott és megörökített tájak hamar ráébresztették: a kutatói karrier helyett sokkal jobban motiválja a fényképezés – így lett belőle légi fotós.

Sikeres fotográfusként egyre hangsúlyosabbá vált munkásságában a fenntarthatóság gondolatának terjesztése. Alapítványa számos környezetvédelmi projektet indított útjára, amelyek közül az egyik legjelentősebb első filmje, a Luc Bessonnal együttműködésben készített Otthonunk (Home, 2009) volt. A film a világ több mint ötven országába kalauzolt el, egyszerre beszélve a világ szépségeiről, és arról, hogy élőhelyünk megmentéséhez azonnal cselekednünk kell.

Az ENSZ 1992-es riói környezetvédelmi konferenciája komoly fordulópontot jelentett

Legutóbbi filmje, a Human az emberekre fókuszálva életünk legalapvetőbb kérdéseit

Fotósból környezetvédelmi aktivista

Human és Woman

boncolgatja. A filmhez közel 2000 interjút készítettek el, a világ legkülönbözőbb tájain.

Az alanyoknak mind ugyanazokat a kérdéseket tették fel – életről, halálról, boldogságról, családról, az élet értelméről. A film gyönyörű, ezerszínű portré az emberről: kétségeinkről, félelmeinkről, örömeinkről, küldetésünkről.

Arthus-Bertrand mesélt aktuális munkájáról is, a Woman című filmről, amely a Humanhez hasonló koncepcióban a nőket helyezi a középpontba. Ahogy fogalmazott: „a mai világban mindennél jobban szükségünk van a nőkre, hogy ők vezessenek”. A filmben hihetetlen női sorsok elevenednek meg, akik életük legmélyebb fájdalmáról, vágyaikról, titkaikról mesélnek. Történeteik mind azt üzenik, hogy csak a szeretet képes megváltoztatni a világot – ahogy azt Arthus-Bertrand előadása zárszavaként is megfogalmazta.

A cikk teljes terjedelmében az Európa Pont blogján (http://europapont.blog.hu/) olvasható el, filmjei pedig ingyenesen elérhetők az interneten.

16

Üzleti ajánlatok

Szeretne külföldi üzleti partnereket találni?

Vegye igénybe az Enterprise Europe Network díjmentes szolgáltatásait!

Az Európai Bizottság vállalkozásfejlesztési hálózata, az Enterprise Europe Network kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi együttműködések elősegítésére.

Adatbázisainkban több mint 8500 nemzetközi üzleti ajánlatot találhat.

Kiemelt ajánlataink: KERESKEDELMI PARTNERKERESÉSEK Élelmiszeripari, mezőgazdasági termékek Takarmány- és élelmiszerpiacon aktív lengyel cég halak, madarak, prémes és haszonállatok részére kifejlesztett takarmány-összetevőket gyártó partnert keres. A lengyel partner disztribútor vagy ügynök szerepet vállal. Köszönhetően a cég több éves tapasztalatának magas szintű együttműködést ajánlanak.

(BRPL20170518001) Egy spanyol disztribútor fagyasztott péksüteményeket, cukrászsüteményeket gyártó cégeket keres, amelyeket Spanyolországban értékesítene. (BRES20170322001) Madeira-szigeteki portugál cég hagyományos sütemények, kekszek és cukorkák elkészítésére specializálódott, a termékeik között szerepel mézes sütemény. A portugál alapanyag beszállítókat keres, főként őrölt fűszereket (szerecsendió, szegfűszeg, ánizs, fahéj).

(BRPT20170426001) Lengyel tejipari cég, amely az egyik legnagyobb gyártó hazájában, főként a sárga és svájci sajtokról, valamint a túróról, sajtkrémekről és tejfölről ismert. Szeretné termékeit külföldön is értékesíteni disztribútorok segítségével. (BOPL20161123002)

ÜZLETI AJÁNLATOK – 2017. nyár Elektromos és elektronikai termékek Brit cég kontrollereket, fejhallgatókat, töltőket, kábeleket és gamer székeket tervez licenc szerződésben a Sony márkával és egyéb vezető konzol forgalmazókkal.

Lengyel és magyar gyártókat keresnek termékeik legyártásához.

(BRUK20170313001) Textilipar és ruházati termékek, divatcikkek Egy dán start-up textilipari dizájn háttérrel ágyneműk gyártóival venné fel a kapcsolatot, akik digitálisan nyomtatnak pamutanyagokra.

A cég gyártói együttműködést kötne potenciális partnereivel.

(BRDK20170607001) Fémipari termékek, fémfeldolgozás, gépipar 1959-ben alapított kelet-lengyelországi cég mérnöki berendezések gyártásával és javításával foglalkozik. Tevékenységének része az acélfeldolgozás, acélszerkezetek gyártása, valamint különböző típusú és felhasználású konténerüzemek kialakítása. A cég alvállalkozói együttműködést, gyártási vagy szolgáltatási megbízási szerződést vállal. (BOPL20170314002) Egyéb Német cégeknél dolgozó munkavállalók alkalmazásában, elhelyezésében és ideiglenes foglalkoztatásában jártas szászországi vállalkozás munkásokat keres a következő területekről: egészségügy, geriátriai (öregkori) betegek ápolása, ipari szektorban dolgozó elektronikai, fémipari és építőipari munkások, szaniter berendezések szerelői, fűtő- és hűtőberendezésekkel foglalkozók vagy magasan képzett üzleti szektorbeli dolgozók. Hasonló

ügynökségekkel venné fel a kapcsolatot szolgáltatási együttműködés keretében. (BRDE20170330001) Tervezési és gyártási projektekhez teljes körű szolgáltatást nyújtó belga cég keres európai alvállalkozókat több szektorból. A potenciális partner számukra egy olyan cég, amely jártas a műanyag és fém részelemek tervezésében és gyártásában A belga partner helyi kontaktpontként vagy kereskedelmi ügynökségként is szerepet vállalna.

(BRBE20170519001) Román disztribútor aktív, a fűtéssel kapcsolatos berendezési eszközök piacán. Innovatív vagy hagyományos fűtési megoldások gyártóit keresi, amelyek termékeit disztribútori megállapodás keretében értékesítené hazájában.

(BRRO20170523001) TECHNOLÓGIAI PARTNERKERESÉSEK EUROSTARS2: Részecskediszperziós szimulációs rendszer Applikációs szoftverfejlesztésre specializálódott koreai kkv jelenleg egy részecskediszperziós szimulációs rendszer kifejlesztésén dolgozik.

A program képes megjósolni a részecskék diffúzióját, monitorozza és analizálja. A cég projektpartnereket keres. (RDKR20170412001)

Kamarai Futár cég keresi Amorf polietilén-tereftalát (PET) és biológiailag lebomló lapok beszállítóját Egy svéd cég 12 éves piaci tapasztalattal rendelkezik élelmiszerek vákuum és termo csomagolóanyagainak gyártásában. Ez idő alatt a gyártási folyamat teljes egészét lefedték a tervezéstől kezdve, a gyártáson át a logisztikáig. A termékkínálatuk folyamatosan bővült az évek során, ezzel megerősítve piaci pozíciójukat. Jelenleg további beszállítókat keresnek különféle műanyag alapanyagaikhoz. (TRSE20160418001) Víz- és nitrogénsugárral történő vágás, kezelés és ipari tisztítás Egy francia technikai központ kifejlesztett egy gyakorlatot a fém- és polimeralapú alkatrészek kezelésére ipari tisztítás és felületkezelés területén. A magasnyomású kriogén hőmérsékletű nitrogénsugár segítségével gyorsabb, biztonságosabb és környezetbarátabb ipari tisztítás, megmunkálás és feleslegmentes vágás végezhető. Technológiai támogatással kiegészített kereskedelmi megállapodást keresnek olyan ipari cégekkel, akik érdeklődnek a technológia felhasználásában a gyártási folyamat során. (TOFR20170503001)

EUROSTARS2: Egy innovatív integrált rendszerű takarító robot, drón és napelemek Egy dél-koreai napenergiában és egyéb elektronikus munkákban jártas kkv egy innovatív naperőművet fejleszt, amely kombinálja a tisztító robot, és a megfigyelő drón munkáját, hogy minél hatékonyabb legyen a napenergia előállítása. A projekt célja, hogy az öntisztító és ellenőrző robot, valamint az irányító drón együttes munkája növelje a munka hatékonyságát.

Európai partnereket keresnek az integrált rendszer közös fejlesztésre az EUROSTARS projekt keretében.

(RDKR20170427004) Svéd vákuum/termo élelmiszercsomagoló gyártásával foglalkozó

Üzletfejlesztés karnyújtásnyira

Online számunk esetén kattintson az üzleti ajánlatokhoz tartozó referenciszámokra a partnerkeresés teljes leírásáért.

A fenti ajánlatokhoz tartozó cégadatokkal kapcsolatban az Ön vállalkozásadatainak megadásával (cégnév, cím, kapcsolattartó neve, telefon, e-mail cím, weboldal elérhetősége) bővebb információ kérhető az eenszeged@csmkik.hu e-mail címen vagy a 62/554-254-es telefonszámon.

Érje el költséghatékonyan a megye vállalkozóit! Hirdessen Ön is a Kamarai Futárban!

Kamaránk havilapját, a Kamarai Futárt 2014 novemberétől megújult, színes formában juttatjuk el olvasóinkhoz, kamarai tagjainkhoz.

Lapunkban lehetőséget biztosítunk a vállalkozásokat érintő hirdetések, információk kedvezményes elhelyezésére is, így 1/16 oldalas hirdetési felületünket a regisztrált vállalkozások 11 500 Ft+áfa áron, kamarai tagjaink pedig már 8000 Ft+áfa áron igénybe vehetik.

Többszöri megjelenés esetén további kedvezményeket biztosítunk.

Kérjen árajánlatot a futar@csmkik.hu címen!

2017. nyári szám

Pályázati felhívás

Ismét Magyar Kézműves Remek

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) idén is pályázatot hirdet a „MAGYAR KÉZMŰVES REMEK” elismerő cím elnyerésére.

2017. augusztus 15-éig várják a pályázatokat. A Csongrád megyei kézművesek rendszeresen kiemelkedően szerepelnek a kiíráson, tavaly is többen kaptak elismerést a megyei jelentkezők.

Legutóbb 2015-ben, összesen két Kézműves Remek díj jutott Csongrád megyébe. A fővárosi átadó ünnepségen a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara két önkéntes tagja, a hódmezővásárhelyi Ambrus Sándor fazekasmester, és a Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. kapta meg az elismerést az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásáron tartott díjátadón.

Az MKIK 2002-ben indította útjára a Magyar Kézműves Remek pályázatot. A kézműves szakma teljes körét átfogó pályázati lehetőség értékét a szakmai elismeréssel való díjazás adja meg, marketing-, illetve megjelenési lehetőséget nyújtva. A díjak száma nem korlátozott, a pályázók teljesítménye számít, eszerint szinte egyedülálló elismerésről van szó. A cím elnyeréséhez követelmény a termékek eredetisége, nemzeti kultúrát őrző, egyedi értéket képviselő hagyományhűsége, a kivitelezés kiváló minősége és turisztikai hasznosíthatósága.

Ambrus Sándor többször elnyerte már a Magyar Kézműves Remek címet.

17

Apropó

Társadalmi vállalkozások – ismerjük meg őket!

Már a közvetlen környezetünkben is találkozhatunk példaértékű társadalmi vállalkozásokkal, amelyek társadalmi problémákat oldanak meg üzleti eszközökkel, gyakran újszerű, kreatív ötleteket alkalmazva pénzügyileg (is) fenntartható módon.

Külső szemmel nehéz megállapítani, hogy ki minősül társadalmi vállalkozásnak, így az OFA Nonprofit Kft. egy minősítési kritériumrendszer kidolgozásával kívánja felmérni a vállalkozásokat. Amennyiben egy adott cég érintett lehet, érdemes ellenőrizni, hogy megfelel-e a társadalmi vállalkozás definíciónak, hiszen a minősítés nemcsak egy erkölcsi elismerés, hanem számos plusz támogatási lehetőség, pályázat követelménye is lehet a jövőben.

A társadalmi vállalkozás tevékenysége sokszínű lehet, vannak olyan szervezetek, amelyek szolgáltatás útján érnek el szociális célokat, pl.: szociális étterem (Kapocs és Kapocs Extra Ételbár), intelligens játszóház

(Képzerdő) vagy egy sajátos nevelési igényű gyermekekkel is foglalkozó magánbölcsőde (Igaz-Gyöngy-Ház). Egy társadalmi vállalkozás termék-előállítás útján is megvalósulhat, pl: gyümölcslé-előállítással és brikettgyártással foglalkozó szervezet (Lápastó), amely segíti a helyi őstermelőket, és újrahasznosítják a gyümölcsösök fatörmelékeit. Szintén helyi cég hátrányos helyzetűeket foglalkoztatva régi használt bútorokat újít fel, és készít luxuscikk kategóriájú termékeket (Remodel Stúdió).

Ugyan még gyerekcipőben járnak az ilyen típusú vállalkozások, mégis figyelemre méltó társadalmi problémamegoldó és gazdaságélénkítő szerepük lehet, komoly helyi hozzáadott értéket teremthetnek működésükkel. Érdemes odafigyelni rájuk és tanulni tőlük, hiszen képesek hatékonyan foglalkoztatni fogyatékkal élőket, nehéz sorsú gyermekeket és családjaikat segíteni tevékenységükkel, oktatói munkájukkal vagy például az újrahasznosítást kreatívan megközelíteni.

Kisvállalati adó, érthetően

Kamaránk számviteli klubja június 9-én interaktív KIVA tájékoztatót szervezett, ahol Varga Hajnalka okleveles adószakértő gyakorlati példákkal tűzdelve mutatta be a KIVA legfontosabb jellemzőit és az áttéréssel kapcsolatos tudnivalókat, előnyöket és esetleges buktatókat. Az előadáson részt vevő 37 szakember

és érdeklődő kérdéseikkel és tapasztalataival járult hozzá az esemény sikeréhez.

Szeptember végén újabb rendezvény keretében tervezzük folytatni a KIVA témát, ahol konkrét példák és kérdések kerülnek bemutatásra, valamint a KATA-hoz kapcsolódó áfakérdésekről is szó lesz.

Prezi képzés a kamarában Májusban első alkalommal rendeztünk Prezi.com alapú prezentációs képzést a kamarában. A rendezvény során a résztvevők megismerhették Kovácsik Leventétől, a PreziMagyarul trénerétől, a hazai fejlesztésű, honlapon keresztül ingyenesen is elérhető programot, mely új távlatokat nyit a maradandó előadói élmények nyújtásában, az üzenetek hatékony átadásában. Az interaktív képzésen a résztvevők a szoftver használatán kívül általános előadási tippekkel, ismeretekkel is gazdagodtak.

Amennyiben szívesen részt venne következő képzésünkön, kérjük jelezze a konferencia@csmkik.hu e-mail címen.