Kamarai Futár 2019. december by Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara

ww igit w. ális csm a kik n is .hu !

XXV. évfolyam 2019. december

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapja

Megjelent a Top 100 – Beruházni kell a jövő technológiáiba!

» A megye árbevételének kétharmadát a top 100 vállalkozás teljesítette (2–4. o.) » 40 mestert avattak a kamarában (5. o.) » Tiéd a pálya! – Szakmákkal ismerkedtek az iskolások (6. o.) » Pályaorientációs nap – házhoz jöttek a leendő munkáltatók (7. o.) » Robotépítő verseny – Játszva tanulják az algoritmusos gondolkodást (8. o.) » Innováció és versenyképesség a közlekedési szolgáltatásokban (10–11. o.) » A szellemi tulajdon a 21. század olaja (11. o.) » Innovációs Oscart kapott a szegedi egyetem kutatója (13. o.) » Füstfaragók, koromlovagok, kéményseprők – Ipartörténeti kiállítás a Somogyi-könyvtárban (14. o.)

CSMKIK 6701 SZEGED PF. 524 DÍJ HITELEZVE 6701 SZEGED I.

Kamarai Futár

TOP 100

Csoportkép a top 100 vállalkozások képviselőivel

Csongrád megye gazdasága a Top 100 kiadvány tükrében Mára már gazdasági évzáróvá nőtte ki magát Top 100 bemutatója a kamarában. Az igényes kivitelű és tartalmú kiadvány a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Délmagyarország Kiadó közös gondozásában jelent meg, gerincét idén is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága, valamint a Központi Statisztikai Hivatal számai adják. Ebből többek között kiderül, hogy a megye árbevételének kétharmadát, export árbevételének 80 százalékát a top 100 vállalkozás teljesítette. Az elemzések mellett interjúk, riportok gazdagítják a kiadványt. A Top 100 kiadvány megtekinthető a kamara honlapján, a www.csmkik.hu oldalon. Házigazdaként Nemesi Pál, a Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte a vendégeket, mindenekelőtt a megye top 100 vállalkozóit, akiket villásreggelire hívtak a kamara székházába. Az elnök megköszönte az együttműködő partnerek munkáját és közreműködését az idén is magas színvonalon és gazdag tartalommal elkészült kiadvány létrehozásában. Ahogy fogalmazott, a Top 100 kiadvány a Csongrád megyében működő vállalkozásoknak, befektetőknek, önkormányzatoknak, gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezeteknek is jó kiindulópontként szolgálhat. A Top 100-ban szereplő cégek képviselői át is vehettek egy-egy példányt a kiadványból.

Jövőkép és valóság

Ami viszont a kiadványban publikált adatokból kiderül, hogy

Csongrád megyében még egyelőre nem teljesültek azok a gazdaságfejlesztési célok, amelyeket a kamara tavaly fogalmazott meg gazdasági jövőképében (azzal számoltak, hogy 10-12 év alatt az élbolyba, az első 5-6-ba kerülhet a megye). A felzárkózás nem indult meg, a régióban Bács-Kiskun megye gaz-

dasága továbbra is lényegesen jobban teljesít, mint megyénk. A Bács-Kiskun megyei cégek majdnem kétszer annyi árbevételt és üzleti eredményt értek el tavaly, mint a Csongrád megyei vállalkozások. A foglalkoztatási adatokban viszont a szomszédokhoz képest is jól teljesít a megye gazdasága. A munkanélküliségi ráta 1,8 százalékra csökkent, ez jobb, mint az országos átlag. A foglalkoztatás szintje meghaladja a 60 százalékot, ahogy az előző évben is. A havi bruttó átlagkereset 2019 első félévében, 303 ezer forint volt, ez 8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de a bérek így is kisebb ütemben nőttek, mint országosan. Az országos átlaghoz

A Top 100 kiadvány egy-egy példányát Nemesi Pál adta át a megye legjelentősebb vállalkozásainak.

képest minden Csongrád megyei ember 57 ezer forinttal keresett kevesebbet – hangsúlyozta Nemesi Pál. Szerinte ezzel is magyarázható, hogy csökkent a térség népességmegtartó ereje, és érzékelhetővé vált az elvándorlás. A kutatás-fejlesztés területén kiugróan jó Csongrád megye helyzete – állapította meg az elnök.

A Délmagyar keze is benne van

Gombár Gabriella, a Délmagyarország Kiadó kereskedelmi vezetője köszöntőjében kiemelte a jó együttműködést a kamarával, a NAV-val és a KSH-val. A kiadvánnyal kapcsolatban felhívta a figyelmet a megyei napilap újságírói, fotóriporterei által készített riportokra, interjúkra, képekre, melyek között újdonság a járási sikersztorikról szóló fejezet. Mint arról már többször írtunk, a CSMKIK 25. évfordulójára egy kiállításra való míves céges fotót készítettek a Délmagyarország fotóriporterei, melyekből számos megjelent a Top 100-ban is.

A számok beszélnek

Czékusné Augusz Márta, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága tervezési és elemzési 

Ka m a r ai Fu t ár Gazdasági infor mációs és üzleti havilap. Kiadja a Csongrád Meg yei Kereskedelmi és Iparkamara. Szeged, Pá r i z si kr t. 8–12. Tel.: 62/554-250, fax: 62/426 -149. Levélcím: 6701 Szeged, P f. 524 . E- mail: info@csmk ik.hu. Fel elős k iadó: dr. Tr áser né Oláh Zsuzsanna. Főszerkesztő: Őr fi Ferenc. A szerkesztőbizottság tagjai: Körmöczi Eszter, dr. Kőkuti Attila, Mar tonosi János, Nemesi Pál, Palotás Sándor, Pataki Andrea, Lászlóné Tanács Edina, Török László. Nyomás: E-press Nyomdaipari Kft., Szeged, Kossuth Lajos sgt. 72/B. Terjeszti a Lapcom Zrt. HU ISSN 1219-7289

2019. december  osztályvezetője elmondta, hogy a megyei Top 100-at idén is az adóhivatalhoz benyújtott társasági bevallások alapján állították össze. 2018-ban 2,8 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel lehetett a kiadványba bekerülni, míg 2017-ben ehhez 2,6 milliárd forint is elég volt. Az előző évhez hasonlóan a legnagyobb árbevételű cég – csaknem 600 milliárd forinttal – az Országos Dohányboltellátó Kft. volt. Második helyen az NKM Áramszolgáltató Zrt., a harmadikon pedig a Contitech Fluid Automotive Hungária Kft., azaz a makói gumigyár áll. Elmondta azt is, hogy a megkérdezett 130 vállalkozásból 80 százalék járult hozzá adatai megjelentetéséhez. A Csongrád megyei székhelyű, kettős könyvvitelt vezető vállalkozások nettó árbevétele 2018-ban több mint 200 milliárd forinttal gyarapodott, ezzel megközelítette a 2700 milliárd forintot. A top 100 vállalkozás nettó árbevételének növekedési üteme meghaladta a megyei átlagot, így az előző évnél magasabb, csaknem kétharmados részaránnyal járult hozzá a megyei árbevételhez. A többi vállalkozás nettó árbevételének bővülése elmaradt a megyei átlagtól. A megye árbevételének kétharmadát, export árbevételének 80 százalékát a top 100 vállalkozás teljesítette, jórészt nekik köszönhető a megye gazdasági teljesítményének 8,5 százalékos növekedése és a munkavállalók harmadának foglalkoztatása. Az előző évhez hasonlóan a vezető szektor a kereskedelem 45 százalékos részaránnyal, ezt követi a feldolgozóipar 25 százalékos részesedéssel. A harmadik a villamosenergia-, gázipar, melyet megközelített az építőipar, miután 7,2 százalékra emelte a nettó árbevételből való részesedését. Ami a megyei üzemi (üzleti) eredményt illeti, csaknem fele a Top

TOP 100 A top 15 cég Csongrád megyében (a 2018. évi nettó árbevétel alapján) Sorrend

Forrás: NAV

Név

Székhely

Főtevékenység

Országos Dohányboltellátó Kft.

Hódmezővásárhely

Dohányáru nagykereskedelme

NKM Áramszolgáltató Zrt.

Szeged

Villamosenergia-kereskedelem

Contitech Fluid Automotive Hungária Kft.

Makó

Gumiabroncs, gumitömlő gyártása

SOLE-MiZo Zrt.

Szeged

Tejtermék gyártása

Pick Szeged Zrt.

Szeged

Hús-, baromfihús-készítmény gyártása

Hansa-Kontakt Kft.

Szeged

Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagyker.

Hungerit Zrt.

Szentes

Baromfihús feldolgozása, tartósítása

NKM Áramhálózati Kft.

Szeged

Villamosenergia-elosztás

Givaudan Hungary Kft.

Makó

M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása

10.

KÉSZ Építő Zrt.

Szeged

Épületépítési projekt szervezése

11.

Contitech Rubber Industrial Kft.

Szeged

Egyéb gumitermék gyártása

12.

Legrand Zrt.

Szentes

Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása

13.

Villeroy & Boch Magyarország Kft.

Hódmezővásárhely

Egészségügyi kerámia gyártása

14.

MA-KA Takarmánykeverő és Forgalmazó Kft.

Szentes

Haszonállat-eledel gyártása

15.

NKM Észak-Dél Földgázhálózati Zrt.

Szeged

Gázelosztás

2018.

100 vállalkozásé, mint ahogy saját tőkének is több mint fele az övék. Egyébként a megyében jegyzett tőke több mint 70 százaléka belföldi társaság tulajdonában van, az állami részesedés pedig már csak 1,2 százalék.

Fent és lent

Ha a járásokat nézzük, a nettó árbevétel közel fele, az exportárbevétel csaknem 41 százaléka a szegedi járásban teljesült. Ugyanakkor a hódmezővásárhelyi járásban a legmagasabb az egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel. Az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak száma viszont a makói járásban a legtöbb. Az egy alkalmazottra jutó bérköltség 3,6 millió forint közötti. A Csongrád megyei gazdálkodók exportforgalma 3,7 százalékkal növekedett, az első 11 helyezett

mindegyike 1 milliárd Ft feletti exportforgalmat bonyolított. És egy érdekesség, amely szintén a gazdaság növekedésére utal, az üzemanyag-forgalom is nőtt 2018ban, közel 7 százalékkal. A bruttó hozzáadott érték alapján a mezőgazdaság és a szolgáltató szektor az országosnál nagyobb, az ipar kisebb és egyre inkább csökkenő részt képvisel, ellentétben Bács-Kiskun megyével.

Mi változott?

Dr. Takács Béláné, a Központi Statisztikai Hivatal kommunikációs referense a kamara megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére összefoglalta, hogy mi változott a megyében a kamara alakulása óta. Például: - A megyében mintegy 30 ezer fővel kevesebben, 399 ezren élnek.

- A népesség idősebbé vált (a csökkenő születésszám, a kevesebb halálozás, a hosszabb élettartam miatt). - A lakásállomány 16 ezerrel gyarapodott. - Jelentősen több foglalkoztatott, lényegesen kevesebb munkanélküli. - Az országos átlagtól elmaradó keresetek. - Jóval nagyobb személygépkocsi-állomány. - A kereskedelmi szálláshelyeken kétszer annyi vendégéjszaka. - Továbbra is az ország őszibarackos kertje.

A GDP beszél

Ami a gazdasági fejlettséget illeti (2017-es adatok állnak rendelkezésre), piaci beszerzési áron 1165 milliárd forint bruttó hazai terméket állítottak elő a megyében, ami az ország GDP-jének 3 százaléka. Az egy főre jutó GDP értéke 2,9 millió forint. Ez az országos átlag 74,2 százaléka, a megyék átlagának 96,4 százaléka, és a 9. helyre elég. Az EU átlag százalékában (vásárlóerő-paritáson) viszont mindössze 50,3 százalék – jelentette ki a KSH kommunikációs vezetője. A vállalkozási környezetről is mondott néhány adatot: a megyében 2017-ben 28 ezer 130 vállalkozás működött; ezer lakosra 70 vállalkozás jutott; a működő vállalkozások 58 százaléka egyéni vállalkozó, 42 százaléka társas vállalkozás; működő vállalkozások 95 százaléka 10 fő alatti, 249 főnél nagyobb létszámú szervezet mindössze 28 tevékenykedett. Csongrád megyében 325 külföldi tőkebefektetéssel rendelkező vállalkozás működött 2017-ben. (Folytatás a 4. oldalon)

Kamarai Futár

TOP 100 – Krónika

Tallózás a kiadványban K+F (Folytatás a 3. oldalról)

Több beruházást!

Beruházások tekintetében nem állunk valami jól, noha a Csongrád megyei szervezetek 2018-ban 14 százalékkal több beruházást valósítottak meg, mint a megelőző évben, csakhogy közben országosan 23 százalékos a növekedés. A megvalósított beruházások értékéből 2013 és 2018 között a megyében átlagosan 277 ezer forint jutott egy lakosra, ami az országos átlag 55, a megyék átlagának 78 százalékát tette ki. A mutatót tekintve Csongrád megye a főváros és a megyék rangsorában a 14. helyet foglalta el. A KSH képviselője szerint a munkaerőpiacon Csongrád megyében is kedvező folyamatok zajlanak, bár sem a foglalkoztatási arány, sem a bruttó átlagkereset nem éri el az országos átlagot. A kutatás-fejlesztés erőteljes Csongrád megyei jelenlétét ő is kiemelte, s mondott egy érdekes összehasonlító adatot is: míg az építőiparban jelenleg 4400-an dolgoznak, a K+F szektorban 5000-nél is többen. További részletekért keresse fel a kamara honlapját, ahol a Top 100 kiadvány megtekinthető.

Csongrád megye kiemelt szerepet játszik a hazai K+F-tevékenységek területén: magas a kutatás-fejlesztésre felhasznált erőforrások nagysága, 2018-ban 30 milliárd forintot, az országos 4,6 százalékát fordították erre, ami a megyék közül (Veszprém, Pest és Hajdú-Bihar után) a negyedik legnagyobb összeg. A kutatás-fejlesztési ráfordítások egy lakosra jutó értékét tekintve is élen jár Csongrád megye, a megyék közül itt volt a második legmagasabb. A kutatóhelyek számát és a K+F-létszámot illetően csak a főváros szerepe nagyobb Csongrád megyénél.

Ipari termelés Az ipari vállalkozások megyei telephelyein 2018-ban 736 milliárd forint ipari termelési értéket állítottak elő, az országos kibocsátás 2,3 százalékát. A termelés volumene az országos 3,4 százalékos bővüléssel szemben 0,7 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest. Az egy lakosra jutó ipari termelési érték öt évvel korábban az országos átlag mintegy héttizede volt, a 2018. évi 1,8 millió forint viszont az 56%-át tette ki.

Export–import áruforgalom Csongrád megye legnagyobb exportőrei a gumi- és műanyagipari termékek, a nyers és feldolgozott sertés- és baromfitermékek, a tejtermékek, a gabonafélék, az ágyneműgarnitúrák, textíliák, szaniterek, a gépek, villamos ipari termékek kivitelét végzik jellemzően Macedónia, Szerbia, Ukrajna, Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok, valamint

a Közel- és Távol-Kelet országai felé. A top 30 exportőr közé a 2017. évihez képest 4 új gazdálkodó került be, akik mérőműszereket, feldolgozott hústermékeket, búzát, tisztítószereket exportálnak Svájcba, Boszniába, Japánba, Kínába. Az importforgalom jellemző áruköreiben nem találunk változást a korábbi évekhez viszonyítva: gumiipari alapanyagok, szaniteráruk, élelmiszer-ízesítők, adalékanyagok, szerszámok, gépek, textiltermékek, bútorok. Az áruk származási helyei Oroszország, Szerbia, az Amerikai Egyesült Államok és a távol-keleti országok, valamint Japán. A top 30 importőr között 2018-ban 4 új gazdálkodót találunk, akik Törökországból, Ausztráliából, Izraelből, Indiából, Kínából testápolási cikkeket, különféle fém alkatrészeket, huzalokat, laboratóriumi eszközöket, reagenseket importálnak.

Foglalkoztatás A munkaerő-felmérés adatai alapján 2018-ban Csongrád megyében csökkent a munkanélküliek száma, miközben a foglalkoztatottság szintje nem változott. 2019 II. negyedévében a foglalkoztatási ráta 60,1, a munkanélküliségi ráta 1,8 százalék volt, előbbi 0,7, utóbbi 1,6 százalékponttal alacsonyabb volt az országos átlagnál. 2019 I. félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 303 ezer forint volt, ez 8,8 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit, de a növekedés mértéke kisebb volt, mint országosan. A havi bruttó átlagkeresetek így 57 ezer forinttal, 16 százalékkal elmaradtak az országostól.

Átlagos állományi létszám A Csongrád megyei kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma 68 ezer fő, ennek több mint harmadát a top 100 cégnél foglalkoztatták. Alkalmazotti létszám alapján a top 5 vállalkozásba a Contitech Fluid Automotive Hungária Kft., a PICK Szeged Zrt., a Hungerit Zrt., a Sole-Mizo Zrt. és a SZEFO Zrt. került be.

Bérköltség A Csongrád megyei vállalkozások bérköltsége 2018-ban 9,7 százalékkal emelkedett. A bérköltség közel felét a top 100 vállalkozás számolta el, náluk az emelkedés 15 százalékos volt. A fajlagos bérköltséget vizsgálva a legnagyobb arányú eltérés a megyei és a top 100 vállalkozás között az építőiparban látható: a top 100 vállalkozás 4,4 millió forint/fős fajlagos bérköltsége 80,3 százalékkal több a 2,4 millió forint/fős megyei átlagnál.

Turizmus 2018 júliusában Csongrád megye kereskedelmi szálláshelyein 3,3 ezer kiadható szobában 12,6 ezer férőhely várta a vendégeket. A férőhelyek száma kevéssel elmaradt az előző év júliusitól, ennek ellenére a vendégforgalmuk – a korábbi évek tendenciájának folytatásaként – 2018-ban is tovább bővült. A megye szálláshelyeit 7,7 százalékkal több vendég (357 ezer) 717 ezer éjszakára vette igénybe, mint egy évvel korábban. A megyei kereskedelmi szálláshelyek 2018ban az országos vendégéjszakában mért forgalom 2,3%-át adták.

Tovább vándorol a jubileumi kamarai fotókiállítás 2019. november 4-én ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az alkalomból tartott ünnepi rendezvényen nyitotta meg a gazdasági önkormányzat a Délmagyarország napilappal közös kültéri fotókiállítást is. A képek 20 önkéntes kamarai tagvállalkozás mindennapjait mutatja be. A tárlat anyagát a megyei napilap négy fotósa, Frank Yvette, Karnok Csaba, Kuklis István és Török János készítette. A fotókon egyebek mellett a munkavégzést, egy-egy munkafázist, az értéket teremtő embert örökítették meg a fotóriporterek, bepillantást engedve a cégek kulisszái mögé. A szabadtéri tárlat vándorol, november és december folyamán eddig Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Makón és Mórahalmon láthatta a nagyközönség, december 19-étől pedig Szentesen, a Kossuth téren tekinthető meg. A kiállítás 2020 elején tovább vándorol, Csongrádon január 3–10éig a Kossuth téren, majd január 10–17. között Kisteleken, a Szent László téren lesz látható.

Vásárhelyen is nagy érdeklődés fogadta a kamara szabadtéri tárlatát.

2019. december

Szakképzés

40 mestert avattak a kamarában Ismét mestereket avatott a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: összesen 40 mesterlevelet adott át a gazdasági önkormányzat december 2-án Szegeden. Ezúttal autószerelő, gázfogyasztó-berendezés és csőhálózat szerelő, hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő, cukrász és pincér szakemberek vehettek át oklevelet. Emellett a gyakorlati képzőhely-ellenőrök, valamint a gazdasági önkormányzat gyakorlati oktatói képzését sikeresen elvégzők tanúsítványait is átadták. Az ünnepségen Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a duális képzés fontosságát hangsúlyozva elmondta: kiemelten fontosak a kamara mesterképzései, mivel a gyakorlati és a duális képzésben csak azok vehetnek részt, akik diplomával vagy ezzel a végzettséggel rendelkeznek, sőt vannak olyan szakmák – például a gáz- vagy a klímaszerelő – amit csak mesterlevéllel rendelkező szakemberek gyakorolhatnak. Hozzátette, hogy a most végzetteknek olyan

fiatal, a minőségi munkavégzésre képes, a munkaerőpiacon versenyképes szakembereket kell kinevelniük, akik az őket foglalkoztató vállalkozások versenyképességét is fokozzák.

Mesterképzés 6 szakmában Az NFA-KA-ITM-4/2018/TK/05 projekt részeként 2019 április és október között a következő 6 szakmában indult mesterképzés Szegeden: autószerelő; gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat-szerelő; hűtő-, klíma- és hőszivattyúberendezés-szerelő; cukrász; kozmetikus és pincér. Az összesen 180 órás mesterképzésen 20% önrész befizetése mellett vehettek részt a jelöltek. A képzések és a vizsgák sikeres lebonyolításában nagy szerepet játszottak a szegedi iskolák és a szegedi vállalkozások: a Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Turisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, a Szegedi Szakképzési Centrum Móravárosi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, a Szegedi Szakképzési Centrum Csonka János Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája,

Köszöntjük az új mestereket! Autószerelő mesterek Babinyecz Krisztián Győri Zsolt Lajos Kocsis László Attila Stadler Péter Temesvári József Ződi Gábor

Gázfogyasztó-berendezés és csőhálózat szerelő mesterek Békési Norbert Gyapjas-Sári Zsolt István Kádár-Németh László Kis Tamás Péter Lajkó Róbert Molnár József László Piti Gábor Elek

Pozsár Rókus Attila Tóth Attila Tóth Gábor

Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő mesterek Bagó Tamás Búza Dávid Csanjavec Tamás Gábor Fejes Attila Gombos Attila Megyeri Zoltán Mezei Béla Ormándi Ádám Seres Géza Sipos Gábor

Szellák Tibor Tompa Dániel Uhrin Andor

Cukrász mesterek

Boros Zoltán Tamás Erdős Zsuzsanna Fischerné Farkas Irén Kertész Gábor Onozóné Törköly Tímea

Pincér mesterek

Faragó Tibor Kormányos Sándor Kővágó Gábor Attila Németh Csaba Németh Péter József Vastag Balázs Zoltán

a Novotel Hotel Szeged, a Heléna Kozmetikai Stúdió, valamint a Magyar Autóklub.

Új képzési program A gyakorlati képzés színvonalának biztosításáért a mestervizsgával érintett szakmák mellett minden szakképesítésre vonatkozóan sikerült kifejleszteni egy új képzési programot, a kamarai gyakorlati oktatói képzést. Ezt idén már több alkalommal megszervezte a megyei kamara. Az oktatás két szakaszból tevődött össze: 25 óra elméleti oktatásból, valamint 25 óra gyakorlati tréningből. A képzést összesen 48-an végezték el, ők is a mesterlevél-átadón vehették át az erről szóló tanúsítványokat. Épp úgy, mint az a 9 szakember, akik a kamara 35 órás, gyakorlati képzőhelyek ellenőrzéséhez kapcsolódó képzését végezték el. A képzőhelyellenőri vizsgán szerzett tanúsítvány megléte és 3 évenkénti megújítása a feltétele annak, hogy a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzésén az adott szakképesítésben szakmai végzettséggel, gyakorlattal rendelkező szakember közreműködhessen, és segítse a duális képzés színvonalának emelését.

Gyorsan változó világban kell helytállni Az esemény végén dr. Kőkuti Attila, a kamara ipari alelnöke kiemelte, hogy a most kinevezett mestereknek gyakorlati oktatóknak olyan világban kell helytállniuk, melyben az ipar 4.0, a digitalizáció és a robotika hívószavak. Nekik olyan fiatal szakembereket kell kinevelniük, akik képesek alkalmazkodni a gyorsan változó világhoz, nyitottak a folyamatos tanulásra és a változások kezelésére, ez pedig óriási kihívás elé állítja a szakképzés minden szereplőjét. A kamara köszönetet mond a felkészítő és kérdező tanároknak, valamint a vizsgákon részt vevő vizsgabizottsági elnököknek és tagoknak. A projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium finanszírozásában valósult meg a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KA-ITM-4/2018/TK/05.

Szakképzés

Kamarai Futár

Tiéd a pálya! – Virtuálisan és a valóságban is kipróbálhatták a foglalkozásokat

Szakmákkal ismerkedtek az iskolások A pályaismeret fontosságára hívta fel a figyelmet a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a december 4-én megrendezett pályaorientációs kiállításán és bemutatóján, amelyre Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában került sor. Az általános iskolások az egész napos rendezvényen többek között a női szabó, szakács, pincér, hegesztő, kőműves szakmákat is kipróbálhatták virtuálisan és saját kezükkel is. Mindezt azért, hogy egy-egy szakmába bepillanthassanak, ezzel is könnyebbé téve a választást a továbbtanulásukhoz. A diákok kapcsolótáblát rakhattak össze, és elektromotort tekercselhettek, amit aztán haza is vihettek emlékbe. A mozdony-, a hegesztő-, és a targoncaszimulátor (Learn Virtual) nagyon népszerű volt a gyerekeke körében. Kamaránk 4 VR eszközzel is képviseltette magát, ahol a gyerekek különböző szakmákat próbálhattak ki a virtuális térben. Az ipari szakmák mellett a humán terület is képviseltette magát: a gyakorló ápoló, a szociális gondozó, a fodrász és a kozmetikus szakmát is bemutatták a szakgimnáziumok. Vérnyomást és vércukorszintet mértek, lehetett sebet kötözni, és az elsősegélynyújtás helyes módját tanulni. A középiskolai tanulók szebbnél szebb hajkölteményeket varázsoltak az érdeklődő lányoknak és fiúknak is. Albert Kristóf

jóvoltából labdatovábbító legorobotot, Porsche 911 és Bugatti Chiron technic legót csodálhattak meg az érdeklődők. A mórahalmi iskola két hatalmas versenyasztalt és legót mutatott be. VR szimulátorukkal bemutatkozott a Bogrogi Bau, és a KÉSZ Zrt., de képviseltette magát a Legrand Zrt., és a Contitech Rubber is. A Diana 3 pedig méteres installációval, és különböző méretű vadászfegyverekkel vett részt a rendezvényen. A rendezvényen a Szegedi Szakképzési Centrum iskolái – Móravárosi, József Attila,

Pályaválasztási roadshow a járási központokban Kamaránk igyekszik Csongrád megye járási központjaiban élő és tanuló általános iskolás tanulók számára elérhető közelbe hozni egy-egy pályaválasztási rendezvényt. Ennek jegyében szerveztünk pályaválasztási roadshow-t elsőként a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrummal közösen, ahol az egyes helyszíneken interaktív szakmai bemutatókkal, VR eszközök kipróbálásával, önismereti tesztekkel vártuk a 6-7-8. osztályos tanulókat. A rendezvénysorozatnak három helyszíne volt: HSZC Návay Lajos Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, Makó, HSZC Zsoldos Ferenc Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, Szentes, „Szakmák Piaca” Hódmezővásárhelyen. A rendezvénysorozaton mintegy

négyszáz tanuló próbálta ki a szakmák VR világát, szabtak, kereket cseréltek, belekóstolhattak a virtuális tortába, amit készítettek. A gyerekek most is nagy lelkesedéssel fogadták a játékok világából már ismert VR szemüveget és eszközöket; többen jelezték, milyen jó, hogy ilyen játékosan ismerkedhetnek a szakmákkal. Közreműködő partnerek: Csongrád Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat. A projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium finanszírozásában valósult meg a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KAITM-4/2018/TK/05

Kossuth Zsuzsa, Kőrösy, Gábor Dénes, Csonka János –, valamint a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum Iskolái – Zsoldos Ferenc, Kalmár Zsigmond – képviseltették magukat. Az Agrárkamara és az Agrár Ipar iskolái sem maradtak ki az eseményből, finomabbnál finomabb, és igen szemléletes standokkal képviseltették magukat. A projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium finanszírozásában valósult meg a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KA-ITM-4/2018/TK/05

Tájékoztató a szakképzési hozzájárulásról A szakképzési hozzájárulás elszámolásáról szervezett tájékoztató előadást a kamara december 12-én azon a gazdálkodó szervezetek számára, amelyek jelenleg is részt vesznek képzőhelyként tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással a szakközépiskolai és szakgimnáziumi tanulók gyakorlati képzésében. A programon Greskóné Koller Krisztina, a SALDO Zrt. gazdasági tanácsadója tartott előadást, illetve konzultációt. A projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium finanszírozásában valósul meg a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KAITM-4/2018/TK/05

2019. december

Pályaorientációs nap és vállalkozói fórum a Déri Miksa Szakgimnáziumban

Házhoz jöttek a leendő munkáltatók A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Szegedi SZC Déri Miksa Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája november 29-én vállalkozói fórumot szervezett, ahol az iskolával kapcsolatban álló cégek, vállalkozások lehetőséget kaptak, hogy bemutatkozzanak a diákok előtt. A program elsődleges célja, hogy megerősítse az iskola és az vállalkozások kapcsolatát – a diákoknak tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőséget kínálhattak, a végzősöknek, felnőtteknek pedig akár munkahelyet is felajánlhattak. Fontosnak tartják a szervezők,

Dr. Kőkuti Attila a tanulókkal is megosztotta gondolatait.

hogy javítsák a dél-alföldi régió fiataljainak életkilátásait, elősegítsék a piacképes szakképzettség megszerzését, és erősítsék a régió munkaerő-megtartó képességét. Ehhez elengedhetetlen feladat a fiatalok érdeklődésének felkeltése a majdani elhelyezkedésüket biztosító műszaki pálya iránt. A program segíti a fiatalok szakmai elköteleződését, elhelyezkedési és továbbtanulási lehetőségeinek feltérképezését, és egyúttal lehetőséget ad a régió szervezeteinek, vállalkozásainak tevékenységük és a gyakorlati oktatásban vállalt – vagy vállalni kívánt – szerepük népszerűsítésére. Az alkalomból az SZSZC Déri Miksa Szakgimnáziuma nevében Vargáné Szőke Márta igazgató asszony és dr. Bíró István, a Szegedi Tudomány-

egyetem Mérnöki Karának dékánja stratégiai megállapodást írt alá. A rendezvényen az SZTE dékánja és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ipari alelnöke, dr. Kőkuti Attila mondott beszédet, illetve fejtette ki gondolatait a témában. Az iskolában folytatott oktatónevelő munka eredményeinek, a megszerezhető szakképesítések korszerűségének és versenyképességének köszönhetően a kiállítók nagy számban képviseltették magukat a rendezvényen, melyen az iskola több mint 400 tanulója részt vett. A projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium finanszírozásában valósul meg a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KA-ITM-4/2018/TK/05

Képzőhelyellenőrök vizsgáztak a kamarában

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az idei évben ismételten megszervezte a képzőhelyellenőrök 35 órás, a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzéséhez kapcsolódó jogszabályi, módszertani, kommunikációs és pszichológiai ismereteket tartalmazó képzését. A vizsgára történő felkészítésen 20 szakember vett részt,

Szakképzés

és a november 14-én tartott vizsgán valamennyi szakértő eredményesen adott számot tudásáról, sikeres vizsgát tett. A képzőhely-ellenőri vizsgán szerzett tanúsítvány megléte és 3 évenkénti megújítása a feltétele annak, hogy a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzésén az adott szakképesítésben szakmai végzettséggel, gyakorlattal

rendelkező szakember közreműködhessen, és segítse a duális képzés színvonalának emelését. Gratulálunk szakértőinknek! A projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium finanszírozásában valósult meg a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KA-ITM-4/2018/TK/05.

Robotika az egyetemen A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara már két szinten is biztosítja a mechatronika iránt érdeklődők képzését. A mechatronikai mérnök alapszak 2015-ben került be a kar képzési portfóliójába, míg a mechatronikai mérnök mesterszak 2019ben történt akkreditálása után várhatóan már 2020 februárjában beindul és megjelenik a kar aktív képzései között. A kar komoly hangsúlyt fektet a vállalatokkal egyeztetett, gyakorlatorientált képzésekre. A rohamosan fejlődő ipari automatizálás és robotizálás területén ez még jobban előtérbe kerül. A vállalatok mellett a Mérnöki Kar mechatronikai képzései iránt érdeklődők, valamint a felvett hallgatók is szigorú elvárásokat támasztanak a gyakorlati képzőhelyként szolgáló laboratóriumokkal szemben. Ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években több laboratóriumot is teljesen felújítottak és bővítettek a karon saját és pályázati forrásokból. A laboratóriumok gazdagon, a kor igényeinek megfelelően felszereltek: ipari PLC-k, mikrovezérlők, PLC-vel vezérelt MPS munkaállomások, pneumatikus és elektropneumatikus munkaállomások, elektro-hidraulikus munkaállomás, fluidtechnikai körfolyamat, ipari érzékelők és adatgyűjtők, oszcilloszkópok, kontaktus nélküli érzékelők elemzését szolgáló oktatópad, ipari kamerák, 2D és 3D szkenner, 3D nyomtató, mobil és ipari robotok egyaránt az elméleti ismereteket elmélyítő gyakorlati oktatás támogatására szolgálnak. A legnagyobb figyelem a robotikai tematikájú tárgyak felé irányul. A robottechnika, az ipari robotrendszerek, az autonóm és intelligens robotok, a mobil robot rendszerek csupán néhány tantárgy, melyek felhasználják a már rendelkezésre álló LEGO és TETRIX robotok, az ABB IRB 140 robot, az UR5 kooperatív robot, a FANUC LR Mate 200iD/4S ipari robot, a FANUC SR-3iA SCARA robot központú pick&place oktatórendszer adta lehetőségeket. A közeljövőben ezen eszközpark tovább fog bővülni, így újabb mobil, valamint humanoid robottal gazdagodik a kar.

Szakképzés

Kamarai Futár

A robot eszköz, ami „benne van”, az meg gondolkodásmód, amit már az óvodától el kell kezdeni tudatosan kialakítani – Kerekasztal az együttműködésről

Versenyképességünk múlik a robotikán Amíg az általános iskolás tanulók robotot építettek december 4-én a Szent-Györgyi Albert Agórában, addig a kamara, az alap- és középfokú intézmények fenntartói, pedagógusai, az SZTE, és a gazdálkodó szervezetek képviselői egy kerekasztal-beszélgetésen arról folytattak eszmecserét, hogy az oktatás és a munkaerőpiac szereplői mit adhatnak egymásnak és mit kaphatnak egymástól, milyen együttműködési lehetőségek szélesíthetik az együttműködésüket a jövőben. A téma aktualitását jól jelzi a résztvevők véleménye. A gazdálkodó szervezetek az oktatásban szerzett ismereteknek a technológiai változásokhoz történő igazítását tartják elengedhetetlennek. Az iskolák tapasztalatai szerint a képzés különböző szakaszaiban kell megkeresni és megtalálni azokat a tevékenységi formákat, amelyek nemcsak tanórai keretek között alakítják azokat a kompetenciákat, amelyekre a munka világában is nagy igény mutatkozik. És miért pont a robotika? A robotépítő versenyen látottak is megerősítették a kerekasztal résztvevőit abban, hogy 8–10 éveseknél (esetleg korábban is) kialakíthatók, formálhatók a később elvárt kompetenciák, így a csoportban munkálkodás, a kreativitás, a kommunikáció, ame-

Dr. Kőkuti Attila: Van értelme a kamarában menedzselni a robotikát. lyeknek a tehetséggondozásban is szerepe van. Ahogy elhangzott, ha időtávban gondolkodunk a robotika által fejlesztett képességekről, akkor az óvodától az egyetemig rajzolhatjuk meg azt az ívet, amelynek pozitív hozadékát elvárja az exponenciálisan változó világ. A rendezvényen megjelent általános iskolák közül néhány már bátran és eredménnyel csatlakozott a robotikához. Véleményük szerint meghatározó a pedagógus elkötelezettsége, de szükség van a munkához az eszközpark kialakítására és fejlesztésére. Figyelemre méltó volt az az észrevétel, amely szerint a robotika a kognitív nehézséggel küzdő tanulók esetében is fejleszti a gondolkodást. Hallhattunk jó példákat az algoritmikus gondolkodásnak a szakképzésben, később a felsőoktatásban betöltött szerepéről. Biztató az is, hogy a

változások, amelyeket az Ipar 4.0 és a Szakképzés 4.0 vetít előre, folyamatosan jelennek meg a szakmai képzésben, az oktatási és kimeneti követelményekben. A jövő már nem kizárólag a tanóráról, sokkal inkább az eredményt gyorsan vis�szaigazoló, csoportban végezhető projektfeladatok beépítéséről szól az oktatásban. Mint az eseményen is elhangzott, a cégek képviselői reálisan már nem gondolkodnak abban, hogy készen kapják a munkaerőt. Saját, képzésben vállalt szerepüket viszont meghatározónak tartják az utánpótlás nevelésében. A kamara a robotika támogatásával egy verseny kapcsán kezdett el foglalkozni. Most az látható, hogy a témában érdekelt szereplők nem biztos, hogy tudnak egymásról. Ezeket az információkat kell ös�szekapcsolni a szervezett működés érdekében. Felmerült például az

igény, hogy a pedagógusok szakmai tudása közelítsen a cégigényekhez. Vannak munkáltatók, amelyekkel hatékonyan lehet együttműködni, hajlandóak fogadni pedagógusokat modern technológiájuk, eszközeik megismertetésére, az oktatásba történő beépítésére. Ahogy elhangzott, az együttműködésre létre lehet hozni egy mintaprojektet, mert a céges tudás átadása multiplikáló szerepű lehet az iskolai oktatásban. És még a fiatalok térségben tartását is elősegítheti. Dr. Kőkuti Attila, a kamara ipari alelnöke az elhangzott vélemények, javaslatok összegezéseként megerősítette, van értelme a kamarában menedzselni a robotikát. Ahogy fogalmazott, elősegíthetjük, hogy a megyében valódi – bért és adót fizető – munkahelyek felkészült munkavállalókkal, versenyképesek legyenek. Azt képviseli az alelnök, hogy a kamarán belül teremtsünk lehetőséget, fórumot – robotikaakadémiát – cégek, fenntartók, szakemberek együttműködésével a jövő szemléletformálása érdekében. A projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium finanszírozásában valósult meg a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: NFA-KA-ITM-4/2018/TK/05.

Játszva tanulják az algoritmusos gondolkodást

Elemében voltak a kisiskolások

Robotépítő versennyel bővítette idei pályaorientációs napját a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara december 4-én Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában. A versenyt az tette különlegesen izgalmassá, és kü-

lönböztette meg más hasonló rendezvényektől, hogy itt kifejezetten a kisiskolások mérték össze tudásukat. A robotépítő versenyen az általános iskola 2-3-4. osztályos tanulói vettek részt, az SZTE Gyakorló

Gimnázium és Általános Iskola 4, a Mórahalmi Móra Ferenc Általános Iskola 3 csapattal nevezett. Összesen hét háromfős csapat mérte össze tudását. A gyerekek saját eszközeikkel, saját ötlet szerint, szabadon építették meg és mutatták be a zsűrinek helyben elkészített lego robotjukat. Briliáns ötleteiket a környező világból merítették, témaválasztásukat ügyesen indokolták. Láttuk működés közben a szeméttoló, mentőautó, szánhúzó, teknős, körhinta, rendőrkutya és e-busz robotot. Fontos és reményt keltő tapasztalat, hogy a gyerekek kíváncsisága, kreativitása, csapatban végzett tevékenysége, komplex problémamegoldó képessége, kritikus szemlélete (mindez a felnőttek és a munka világában is komoly kihívás) milyen módon jelenik meg már a 8–10 éves korosztálynál. Most

is bizonyossságot nyert, hogy az algoritmikus gondolkodásra való nevelésben milyen komoly eredményeket lehet elérni a játék eszközeivel. Gratulálunk a tanulóknak, az elkötelezett felkészítő pedagógusoknak, a kor kihívásaira tudatosan reagáló iskoláknak! A projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium finanszírozásában valósul meg a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt, illetve a támogatási szerződés száma: NFAKAITM4/2018/TK/05.

2019. december

EU-rópa

Vámszakmai délelőtt a kamarában

Brexit – nem lesz díszmenet

Nemzetközi üzletember-találkozók Az alábbiakban az Enterprise Europe Network adatbázisából válogattunk ki néhány nemzetközi üzletember-találkozót.

Üzletember-találkozó esküvői divat témában

A szerb és brit piacon már jelen lévő vagy az iránt érdeklődő vállalkozásoknak szervezett vámszakmai délelőttöt a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara i3 klubja, az Enterprise Europe Network, a Magyar–szerb Kereskedelmi és Iparkamara (MSZKIK) és a Magyar Vámügyi Szövetség (MVSZ), illetve a Országos Vállalkozói Mentor Program (OVMP). A rendezvényen a magyar–szerb vegyes kamara és a vámügyi szövetség rövid bemutatása után arról beszélt Török György, az MSZKIK elnöke és Sipos László, az MVSZ elnöke, hogy az általuk képviselt szervezetek miben tudnak segítséget nyújtani a vállalkozásoknak vámkérdésekben – határon belül és túl. A kkv-szektor exporthatékonyságának növeléséről, a vállalkozói mentorálás biztosításáról Kriston Katalin, az OVMP Csongrád megyei programkoordinátora beszélt. Sipos László aligha választhatott volna aktuálisabb témát, mint hogy mi várható az Egyesült Királyságban a Brexit után, vagy éppen anélkül. Az előrehozott parlamenti választás tétje is az volt, hogy a britek 2020. január 31-én távoznak-e az Európai Unióból, vagy tovább csúszhat a Brexit. (A választások eredményét azóta már

tudjuk, lesz Brexit – a szerk.) Ahogy a Magyar Vámügyi Szövetség elnöke kifejtette, a Brexit minden céget érint, hiszen az Európai Unió és az Egyesült Királyság között vámhatár lesz. Mindegy, hogy mennyi vámot kell majd fizetni, nem emiatt lesznek drágábbak a termékek, hanem azért, mert a határon meg kell állni a fuvarozóknak. Egy kutatásra hivatkozott, mely szerint, ha a jelenlegi kereskedelmi forgalommal számolnak, és azzal, hogy egy kamion vámkezelése mindössze négy percig tart, akkor is harminc kilométeres sorok alakulhatnak ki az átkelőkön. Amúgy négy perc alatt még a fülkeajtót sem nyitják ki – tette hozzá. A La Manche csatornán átkelő kompok, valamint a csatorna alatti alagút kapacitása is véges. Anglia szigetország, ezért nem lehet csak úgy hirtelen 30 másik helyen átkelőt nyitni. Logisztikai rémálom lesz – jegyezte meg a vámügyi szakember. A legrosszabbnak mindenestre a bizonytalanságot nevezte a vámügyi szövetség elnöke, hiszen a Brexit (ami elsősorban politikai ügy) 2017 óta húzódik, és egyelőre senki sem tudja pontosan, hogy mi és hogyan fog történni. A termelő vállalatok is szeretnének már lépni, hogy az Európai Unióban, vagy az Egyesült Királyságban tartsák, illetve telepítsék kapacitásaikat.

Gépi fordítást biztosítana az EU a kkv-knak

Kérdőív az ingyenes eTranslation eszközről Véleménye szerint vállalkozása tudna-e hasznosítani egy olyan, ingyenesen hozzáférhető szolgáltatást, amely biztonságos gépi fordítást kínál? Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy az EU ös�szes kis- és középvállalkozása számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi a jelenleg még csak az uniós intézmények és a tagállami hatóságok által használt eszközt, az eTranslationt. Szeretnének ezért előzetesen képet alkotni arról, pontosan mire lenne szükségük a kkv-knak ezen a téren, hogyan tudnák hasznosítani ezt a fordítási szolgáltatást, illetve a ma még fejlesztés alatt álló, egyéb nyelvtechnológiai alkalmazásokat.

A gépi fordítás adott esetben megkönnyíti az idegen nyelvű szövegek megértését, a külföldi partnerekkel való kapcsolattartást. Korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy nap más nyelveken ilyen gyorsan és egyszerűen hozzáférhessünk az információkhoz. Azonban tisztában kell lenni azzal, hogy a gépi fordítások minősége elmarad a szakfordítók által készítettekétől. Az Európai Bizottság felmérését az Enterprise Europe Network szegedi irodája is segíti, és várja a régióban működő vállalkozások véleményét és tapasztalatait a gépi fordítással kapcsolatban. A kérdőív www.csmkik.hu oldalon elérhető.

2020. január 21–24. között tartják Törökországban az IF Wedding Fashion partnerkereső rendezvényt, amelynek témája: esküvői divat, estélyi ruhák. A B2B találkozóra divattervezők, styleistok, fiatal tervezők és Üzletfejlesztés karnyújtásnyira gyártók, textil- és kiegészítőgyártók, kiskereskedők, disztribútorok, kereskedelmi ügynökök/ képviselők, kapcsolódó divatágazati cégek és vásárlók jelentkezését várják. Jelentkezési határidő: 2020. 01. 20.

EU Fashion Match Hollandiában

2020. január 26–27. között rendezik meg Amszterdamban a 9. Fashion Match-t a Modefabriek keretében, amelyre a textiliparban (ruházat, cipők, kiegészítők, ékszerek) és a kapcsolódó területeken aktív vállalkozásokat várják. Az üzletember-találkozó résztvevői díjmentesen látogathatják a Modefabriek kiállítást. Jelentkezési határidő: 2020. 01. 20.

Helth Tech Hub Ausztriában

2020. január 27–28. között tartják Grazban a Health Tech Hub Styria rendezvényt, amelyre többek között egészségügyi, biotechnológiai és élettudományokkal foglalkozó start-upok, befektetők, kutatók és vállalkozások képviselőit várják. Jelentkezési határidő: 2020. 01. 26. Amennyiben további üzletember-találkozókról olvasna, látogassa meg honlapunkat: www.csmkik.hu/kiallitasok

Kereskedelmi megállapodás Szingapúrral Az EU-tagállamok november 8-án jóváhagyták az EU és Szingapúr közötti kereskedelmi megállapodást, így az már november 21-én hatályba is lépett. A délkelet-ázsiai régióban Szingapúr az EU legjelentősebb kereskedelmi partnere, a teljes kétoldalú árukereskedelem értéke több mint 53 milliárd eurót, a szolgáltatáskereskedelem értéke pedig 51 milliárd eurót tesz ki. Több mint 10 000 uniós vállalkozás telepedett le Szingapúrban, és használja központként az országot az egész csendes-óceáni térség kiszolgálására. A kereskedelmi megállapodás értelmében Szingapúr el fogja törölni az uniós termékekre vonatkozó valamennyi, még meglévő vámot.

Közlekedés

Kamarai Futár

Nemzetközi Közlekedési Konferencia a kamarában

Innováció és versenyképesség a közlekedési szolgáltatások területén November 21–22-én rendezte meg a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az Enterprise Europe Network-Szeged a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. és a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) közlekedésszakmai támogatásával a 21. szegedi Nemzetközi Közlekedési Konferenciát „Innováció és versenyképesség a közlekedési szolgáltatások területén” címmel. Az alábbiakban dr. Szeri István, az MKIK Közlekedési és Logisztikai Kollégiumának elnökének, a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Személyszállítási Közszolgáltatási Igazgatóságának tudományos főtanácsosának, a kamara tiszteletbeli elnökének összefoglalójából válogattunk részleteket. A teljes szöveg a kamara honlapján olvasható.

kenységét. Ugyanakkor a KTI megjelenik mind a nemzetközi, mind pedig a hazai piacokon, pályázati projektekben a közlekedési kutatások, tanácsadások területén is.

Adatgyűjtés telematikai eszközökkel

Verdes Máté, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. intelligens közlekedési rendszerek osztályának vezetője igen érdekes előadást tartott a társaságnál zajló innovatív megoldásokról. A közúti infrastruktúra területén számtalan olyan innovatív megoldás van már hazánkban is, amit az átlag állampolgár nem, vagy csak alig ismer. Már most is attraktív az az adatgyűjtési feladat, amit a cég végez telematikai eszközökkel, kamerákkal és egyéb forgalomszámlálási hardverekkel. Az adatgyűjtés és elemzés a forgalomirányításban és tájékoztatásban nagy segítséget jelent, ugyanakkor csak a szakma szűk rétege tudja, hogy a Magyar Közút bázisán folyik az a kísérleti projekt (NAP – Nemzeti Adathozzáférési Pont), ami a későbbiekben értékes adatcseréket fog megfelelő szabványok által biztosítani az érintett országoknak és szervezeteknek. Különösen érdekes volt előadásának azon része, ahol az önvezető autókról és az ott alkalmazott technológiákról volt szó, hiszen létrejön az utak szenzorálásának igénye is.

Digitalizáció a vasútnál is

A tematikát pedig úgy alakították ki a szervezők, hogy az első napon az Innovációs és Technológiai Minisztérium és háttérszervezete (KTI) mellett megszólaltak a hazai legfontosabb közlekedési szolgáltató vállalatok, a legnagyobb szakmai szövetségek és a KTE képviselői is, bemutatva, hogy mit tettek eddig szervezetük versenyképessé tételéért, különösen felhasználva az innováció adta eredményeket. A második napon az ITM és KTI előadóin túl megszólaltak a hazai tudományos műhelyek, egyetemek, kutatóintézetek, tanácsadó szervezetek képviselői, hogy ők milyen lehetőségeket látnak még a versenyképesség növelésére és az innovációra.

Zöld irányvonal a közlekedésben

A konferencia nyitó előadását Borbélyné dr. Szabó Ágnes, az ITM Közlekedési Szolgáltatási Főosztályának vezetője tartotta A közösségi közlekedés versenyképességének megőrzése címmel, de beszélt az új EU bizottság programjáról is. Külön kiemelte az ún. zöld irányvonal, az emberközpontú gazdaság, benne az emberek/utasok érdekeinek szem előtt tartását a közlekedésben is. A hazai jövőkép bemutatásával – hogy hazánk 2030-ra az öt legélhetőbb ország közé kerüljön Európában – kitért a közösségi közlekedés igény szerinti átalakítására, annak hatékony üzemeltetési elvárásaira, az alágazatok együttműködésére, a gerinchálózati koncepcióra, az utazási lánc igényének szemléletére, az átgondolt és átjárható tarifa- és kedvezményrendszerre, valamint a

hatékony eszköz- és teljesítményfelhasználásra. Ismertette a menetrendi összehangolás eddigi és várható eredményeit, a határon túli magyar lakta területek közösségi közlekedéssel való elérésének javítását, és a járműberuházás terén az ún. „zöldbusz program” célkitűzéseit. Kiemelte a közösségi közlekedést érintő klímapolitikai elvárásokat is, megjegyezve, hogy az állam tíz év alatt 36 MD forintot kíván a programra költeni.

KTI: előtérben a háttér

Dr. Erb Szilvia, a KTI ügyvezető igazgatója Tudomány és innováció a fejlesztésekért címmel a KTI szerepéről, az ott zajló feladatokról, az intézet versenyképességéről és innovációs feladatokról tartott előadást. Kiemelte, hogy a KTI, mint az ITM háttérszervezete szoros együttműködésben dolgozik a minisztériummal. Bemutatta az intézetet számokban, kiemelve azt, hogy egy nonprofit szervezet elsősorban a pontos és eredményes munkában érdekelt, kiszolgálva a közlekedési kormányzat, kutatási, tudományos, oktatási, tanúsítási, közszolgáltatási tevé-

Kerékgyártó József, a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója különös igényességgel magyarázta el a közösségi közlekedési szolgáltatások és az emberek (utasok) kapcsolatát, kiemelve az utasközpontú szolgáltatásfejlesztést. A vezérigazgató kifejtette, a digitalizáció korszakában a vasúttársaság is halad a korral, gondoljunk csak a JÉ jegyrendszerre, az interneten vásárolható jegyekre, és a számtalan értékesítési automatára, melyeket már telepítettek. Ezen felül még jó néhány olyan digitalizált rendszer szolgálja a vasútbiztonságot, forgalomirányítást utastájékoztatást stb., amik a mai korban már elengedhetetlenek. Végezetül kiemelte, a gerinchálózati szerepe a vasúttársaságot arra predesztinálja, hogy a sebességnövelés, jármű- és infrastruktúrafejlesztés mellett komolyan koncentráljanak a hivatásforgalom mellett a 

2019. december

Közlekedés

munkacsoportok a minisztériumok és szakmai érdekképviseletek, kamarák részvételével. A problémákat az Ötös prés alatt a szakma címmel vázolta: 1. Jelentős költségnövekedések érték őket (pl. útdíj); 2. Jelentősen nőttek az üzemanyag- és a bérköltségek; 3. Mobilitáscsomag hátrányai; 4. Gépkocsivezetői hiány 5. Láthatóak már a recesszió jelei, és ez kihat a fuvarozásra is.

Évi 50 ezer kamionnal lehetne kevesebb

 családbarát szolgáltatásokra, a fesztivál- és zarándokturizmusra. De ugyanígy fókuszálnak a kerékpárszállítás mellett a P+R és B+R tárolókra, valamint azokra a különleges fejlesztésekre, mint például a Szeged–Hódmezővásárhely közötti tram-train szolgáltatásra, illetve a határon túli összeköttetésekre.

Kihívások a közösségi közlekedés előtt

Fejes Miklós, a Volánbusz Zrt. forgalmi régióvezetője, azzal kezdte előadását, hogy hazánkban februárban csúcsot döntött a telekocsi rendszer, vagy szakmai nevén a „sharing economy”, ami komoly kihívást jelent a közösségi közlekedés számára, hiszen a távolsági vagy országos személyfuvarozásuk tekintetében utaselvonzás figyelhető meg. Ezért mindenképpen indokolt volt olyan egységes vállalatot létrehozni, ami képes megfelelni a 21. század kihívásainak a közösségi közlekedési piacon. Kifejtette az előadó azt is, hogy a helyközi autóbusszal ellátott közszol-

gáltatási piacnyitás – ami a piacon maradás, ill. piacmegszerzés pályáztatásával párosul – kihívás az integrált nagyvállalat számára is. Értelemszerűen minden régióban, térségben ott szeretnénk lenni – fogalmazott a régióvezető.

Ötös prés alatt a közúti áruszállítás

Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára nagy érdeklődést kiváltó előadásában ismertette a közúti áruszállítás versenyképességi kritériumait. Az egyesület megállapításainak – más szakmai szövetségekkel együtt – azzal adott nyomatékot, hogy a döntéshozóknak már korábban megküldték a véleményüket, és már meg is alakultak különböző

Földi Elek, a NiT-HUNGARY alelnöke, aki a gyakorlatban is fuvarozó vállalkozást működtet, plasztikus módon mutatta be a kombinált fuvarozás előnyeit, és annak alkalmazása esetén azokat a versenyképességi előnyöket, melyek ott megvalósulnak. Különösen az a számadat sokkolta a hallgatóságot, amikor kijelentette, hogy évi 50 ezer kamionnal lenne kevesebb Magyarország útjain, ha megvalósítanánk a kombinált fuvarozás valódi feltételeit. A feltételek között említette az előadó a versenyképes vasúti szolgáltatások (pálya, vontató, személyzet) megteremtését, a ROLA forgalomra alkalmas eszközöket, megfelelő minőségű és számú kamionparkolókat. Kifejtette: a kombinált fuvarozással 1200 km/nap, míg a csak közúton való közlekedés legjobb esetben is 700 km/nap, út megtétele lehetséges. Szorgalmazta a relációváltást és a kkv-k konzorciális megjelenését a feladatellátásban, de hangot adott a közúti fuvarozás más irányú fejlesztéseinek is, különösen kitérve az informatika, digitalizáció alkalmazására, mint az ECMR. Azzal zárta előadását, hogy a digitalizáció terén a teherfuvarozásban máris kimutatható hátrányunk van, például Lengyelországgal összehasonlítva, 2 és félszeres. (Forrás: webradio)

Fókuszban az üzleti titok és jogvédelem

A szellemi tulajdon a 21. század olaja Kürtössy Jenő, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának iparjogvédelmi szakértője a kamara a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó rendezvényén a Getty képügynökség urának, Mark G ettynek tulajdonított mondattal adta meg előadása alaphangját: A szellemi tulajdon a 21. század olaja. Míg a 20. században a legvéresebb konfliktusok az energiahordozókért folytak, a 21. század tudásalapú társadalmaiban a szellemi javak birtoklása körül várhatók a legélesebb összecsapások – fejtette ki az előadó. És arra figyelmeztetett, hogy ha egy termék reprodukálható, a versenytársak előbb vagy utóbb lemásolják és piacra dobják, komoly károkat okozva az eredeti ötletgazdáknak. A szabadalom az innováció jutalma – mondott egy másik alaptételt az iparjogvédelmi szakember –, ami egy meghatározott földrajzi területre, országra és húsz évre szól. Ez idő alatt tulajdonosa mo-

nopolhelyzetben van, csak neki van joga arra, hogy a találmányt az üzleti életben hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon. A terméket vagy technológiát fejlesztő csapatnak kell eldöntenie, hogy találmányát titokban tartja, vagy a jogvédelem valamelyik megoldását választja. A magyar feltalálók és találmányok sorsa meglehetősen kacifántos – mondta az előadó, amire példákat is mondott. Rubik Ernő egykor csak néhány országban védette le a bűvös kockát, nem használta ki a

nemzetközi szabadalmi oltalomban lévő lehetőségeket. A konkurencia rögtön lecsapott a világszerte népszerű játékra, és másolataival elárasztotta a piacot. Losonczi Áron, a fényáteresztő beton feltalálója más úton járt. Termékét a konkurencia engedély nélkül gyártotta, de az Európai Szabadalmi Hivatal kimondta, hogy a találmány a csongrádi feltalálóé. Aki üvegbetont akar gyártani, annak licencdíjat kell fizetnie. A bíróságokra érkező ügyek többsége valamilyen internettel

kapcsolatos jogsértés – ezt már Liber Ádám ügyvéd, versenyjogi szakértő mondta. Például a domainnevek regisztrációjával kapcsolatos viták kötnek ki a taláros testület előtt. Gyakori az is, hogy a tárhelyszolgáltatók weboldalán jogsértő tartalom található. A szellemi tulajdon megsértéséért viszont egészen addig nem lehet őket felelőssé tenni, amíg erről nem szereznek tudomást. Ha az értesítés után eltávolítják a jogsértő tartalmat, nem vonhatók felelősségre, viszont ha a felszólítás után továbbra is megosztják, akkor már perelhetők – jelentette ki a jogi szakértő. A szellemi tulajdon védelme tehát egyre fontosabb szerepet játszik a vállalkozások versenyképességének fejlesztésében és fenntartásában, viszont még mindig nem elég széles vállalkozói réteg alkalmazza tudatosan ennek eszköztárát. December 3-i rendezvényünkkel ebben próbáltunk eligazodást adni az érdeklődő vállalkozások számára, illetve segítséget nyújtani felmerülő kérdéseik megválaszolásában, problémáik megoldásában.

Kamarai Futár

Aktuális

Jogszabályfigyelő

Pályázatfigyelő

Bővül a kereskedők jelölési kötelezettsége a hústermékekre vonatkozóan

Január 15-től minden kereskedőnek fel kell tüntetnie a friss, hűtött vagy fagyasztott húsok származási országát. A nem előre csomagolt, friss vagy hűtött hús eredetét is fel kell tüntetniük. A jelölési kötelezettség a sertéshús mellett a juh-, a kecske- és baromfitermékekre is vonatkozik, azonban a nyesedék és a darált hús esetében nem lesz kötelező a feliratozás. A jogszabály értelmében világos háttéren sötét betűszínnel és minimum fél centiméteres betűmagassággal kell megjeleníteni a származási ország nevét. A kézzel írt vagy nyomtatott cetlik helyett a kereskedők használhatnak elektronikus felületeket is. A kétszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű boltoknak pedig az adott ország neve mellett zászlóval is jelölniük kell az áru eredetét. A származási ország helyett megadható az állattartás helye, illetve a vágás helyszíne is. Az agrárminiszter 53/2019. (XI. 25.) AM rendelete az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet módosításáról a Magyar Közlöny 2019. évi 188. számában jelent meg.

Megszavazták a legújabb adócsomagot

A módosító csomag egyik legfontosabb eleme, az online számlázás kiterjesztése. Jelenleg a vállalkozások azon számlák adatait küldik el elektronikus úton az adóhivatalhoz, amelyeket belföldi áfaalanyok részére állítanak ki, és amelyek áfatartalma eléri a százezer forintot. Jövő év július elsejétől a vállalkozások egymás közötti ügyleteiről kiállított minden számláról információt kap majd az adóhatóság, 2021. január elsejétől pedig a magánszemélyeknek kiállított számlák adatait is be kell küldeni a hivatalhoz. További változás, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó, az eva 2020. január 1-jén megszűnik. A négygyermekes anyák élethosszig mentesülnek az szja-fizetési kötelezettség alól. A kisvállalati adó mértéke 13-ról 12 százalékra mérséklődik. A kereskedelmi szálláshely szolgáltatás áfa mértéke 18 százalékról 5 százalékra csökken. Ugyanakkor ezen szolgáltatásokat ezen időponttól turizmusfejlesztési hozzájárulás fogja terhelni. Ha részletesebben megismerné a 2020-as adóváltozásokat, vegyen részt tájékoztatóinkon, melyekre a www.csmkik.hu oldalon jelentkezhet.

NAV üzemanyagárak

Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. 2019. december 1-je és december 31-e között alkalmazható üzemanyagárak: ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin 386 Ft/l Gázolaj 412 Ft/l Keverék 423 Ft/l LPG-autógáz 238 Ft/l

Új pályázat indul munkahelyteremtésre

Megjelent a GINOP-5.3.12-19 Foglalkoztatásbővítés ösztönzése című pályázati felhívás. A pályázat keretében azok a vállalkozások nyújthatnak majd be támogatási kérelmet, amelyek vállalják, hogy az adott régiók valamelyikében működő vagy újonnan létrehozott telephelyen legalább 3, maximum 15 fővel bővítik a foglalkoztatottak számát, és az új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartják. Az egy főre jutó támogatás maximális mértéke a becsült 2 teljes éves bérköltség 70 százaléka kisvállalkozás, illetve 60 százaléka középvállalkozás esetén. A havi bruttó munkabér maximális elszámolható költségeként legfeljebb 350 ezer forint vehető figyelembe. A nyertes pályázók minimum 8 millió, maximum 90 millió Ft vis�sza nem térítendő támogatásban részesülnek. A pályázat benyújtására 2020. január 27. és június 1. között van lehetőség.

Aktuális pályázatok

· GINOP-1.1.8-19 Magyar Multi Program II. (Beadási határidő: 2020. március 31.) · GINOP-1.2.10-19 Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai modernizációjának támogatása (Beadási határidő: 2020. február 13.)

· GINOP-1.2.7-19 Magyar Multi Program III. (Beadási határidő: 2020. március 31.) · GINOP-4.1.3-19 Napelemes rendszer telepítésének támogatása mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (Beadási határidő: 2020. szeptember 30.) · GINOP-4.1.4-19 Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása (Beadási határidő: 2020. január 15.) · GINOP-5.2.4-19 Új gyakornoki program (Beadási határidő: 2021. április 30.) · GINOP-8.1.3/A-16 Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram · GINOP-8.2.3-17 Specializált seed és pre-seed befektetési tőkealap induló IKT vállalkozások számára új ötletekhez, új piacra lépéshez kockázati tőkeprogram · GINOP-8.2.6-18 Digitális Jólét Pénzügyi Program (Beadási határidő: 2020. október 1.) · GINOP-8.3.5-18-as Mikro-, kisés középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú hitelprogram (Beadási határidő: 2020. november 1.) · GINOP-8.8.1-17 Foglalkoztatás ösztönzése célú hitelprogram (Beadási határidő: 2020. június 30.) · Munkásszállások kialakítása (Beadási határidő: 2020. május 15.) A pályázatokról további információ a www.palyazat.gov.hu oldalon olvasható.

A Sopeti Bt. a Kamarai Tanácsadói Hálózat legújabb tagja

Webfejlesztés, irodai informatika, szervizelés Több mint 10 éves múltra tekint vissza a vállalkozás története, mely Dorozsmán számítógépszervizzel indult még 2009-ben. A vállalkozás fokozatosan bővítette szolgáltatásait. 2011-ben elindították céges partnereink kiszolgálására specializált tevékenységüket, melyben az eszközök eladása és szervizelése mellett egyre népszerűbb lett az irodai hálózatok kiépítése és működtetése, valamint az ehhez kapcsolódó feladatok ellátása. A piac igényeihez igazodva hamarosan újabb iránnyal gazdagodva növekedett a cég, így már webfejlesztéssel, weboldallal és webáruházzal kapcsolatos kérdésekben is segítséget tud nyújtani a Sopeti Computer. A

Hogyan fordulhat tanácsadói hálózatunkhoz?

kamaránkat felkereső vállalkozások így tehát weboldal-, webshop-fejlesztési, irodai informatikai, valamint eszközbeszerzési és szervizelési kérdésekben is hasznos válaszokat kaphatnak, ha a cég tanácsadójához, Soós Péterhez fordulnak.

· A cégek tanácsadási igényüket a www.csmkik.hu honlapról letölthető adatlap kitöltésével jelenthetik be. · Ezt az igénylő lapot a szakerto@csmkik.hu e-mail címen vagy személyesen az ügyfélszolgálatainkon nyújthatják be kamaránkhoz. · Az igény beérkezése után a munkatársunk időpontot egyeztetet a témában illetékes tanácsadóval és az ügyféllel. · Ezt követően csak be kell menni a kamarai székházba (Szeged, Párizsi krt. 8–12.), elmondani a kérdést, problémát, mely alapján a tanácsadó felvázolja, hogyan tudna segíteni, majd ha a gazdálkodó szervezet igényli, megállapodik a szakértővel a további tanácsadás feltételeiről (díjazás, szükséges dokumentumok, információk, további konzultációs időpontok, teendők stb.).

2019. december

Területi Innovációs Platform alakult November 26-án megalakult a Területi Innovációs Platform (TIP) Szegeden, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a Szegedi Tudományegyetem szoros együttműködési szándékának kinyilvánításaképpen, melyhez a térség egyik fontos innovációs szereplőjeként a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is csatlakozott. Az együttműködés célja többek között a kkv-k innovációs

Krónika

Innovációs Oscart kapott a szegedi egyetem kutatója

tevékenységének növelése, a tudományos eredmények piaci hasznosulásának fokozása, valamint a tudáskapacitás kihasználása. A TIP-et bemutató országos programsorozat szegedi állomásán a résztvevőknek lehetőségük nyílt egyetemi laboratóriumok bejárására is. Így Janáky Csaba (az SZTE TTIK docense) – a 2019-es K+F 100 Díj („Innovációs Oscar díj”) nyertesének – laborjába is betekintést nyerhettek az érdeklődők.

Boldogan zárja az évet a Női Vezetői Klub

Innovációs Oscar díjnak is nevezett „R&D 100 Awards” elismerést kapott Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem TTIK docense és az általa vezetett projekt partnercége, a ThalesNano Zrt. a „H-Genie” egy laboratóriumi hidrogéngenerátor kifejlesztésével. A díjat december 5-én vehette át a szegedi kutató San Franciscóban. Az ez évi díjra olyan termékkel lehetett pályázni, amelyik 2018-

ban került piacra. A „H-Genie” egy laboratóriumi hidrogéngenerátor, jelenleg ez az egyetlen olyan generátor a piacon, amely nagy nyomású hidrogént képes előállítani. Ezzel kiválthatók a nagynyomású és veszélyesnek minősített gázpalackok a laboratóriumokban. Az „R&D 100 Díj” az elmúlt 56 évben a legrangosabb innovációs elismerésnek számít a világban, marketingértéke is igen jelentős.

Együttműködés a Marosmenti Vállalkozók Szövetségével A hagyományokhoz hűen idén is jótékonysági rendezvénnyel zárta az évet a kamarában működő Női Vezetői Klub. A találkozón Podani Krisztina okleveles pszichológus tartott előadást „Boldogsággyakorlatok: a kiegyensúlyozott hétköznapok pszichológiája” címmel. A szakember előadásában azt hangsúlyozta, hogy a boldogság tanulható, és

A TE napod! Kamaránk kézműipari tagozata népi iparművészeinek kiállítása is ott volt az Aphrodite Szalon Te napod! elnevezésű esküvői ruha bemutatóján az Art Hotelben, Szegeden. A rendezvényt Héjja Zsoltné Éva az Aphrodite Szalon tulajdonosa, a CSMKIK kézműipari tagozatának tagja szervezte, a kiállítás a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kézműipari Tagozatának támogatásával valósult meg.

ahogy egy növényt gondozunk, úgy érdemes a boldogságunkkal is nap mint nap törődni. Ehhez pedig gyakorlati tanácsokkal is ellátta a közönséget. A támogatói jegyekből összesen 100 ezer forint gyűlt össze, ezt felhasználva az újszegedi Vedres Utcai Óvodát segítik a klub tagjai: plédekkel, függönyökkel és természetesen játékokkal.

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Marosmenti Vállalkozók Szövetsége december 2-án együttműködési megállapodást írt alá a Makó térségi vállalkozások szélesebb körű támogatása érdekében. A két szervezet közös munkája még 2009-ben kezdődött. A most született megállapodás célja a kapcsolat új alapokra helyezése, változatlan törekvések mellett. Fő feladatként a helyi vállalkozások tájékoztatását, egymás közötti kapcsolatteremtését, a fiatalok pályaválasztásának támogatását jelölték meg.

Krónika

Kamarai Futár

Mesterségek dicsérete – Megnyílt a kamara és a Somogyi-könyvtár idei közös tárlata

Füstfaragók, koromlovagok, kéményseprők A „Mesterségek dicsérete” sorozat idei kiállítását „Füstfaragók, koromlovagok, kéményseprők” címmel rendezte meg a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Somogyi-könyvtár. A korabeli dokumentumokból, tárgyakból összeállított tárlat a szakma néhány jeles képviselőjéről is megemlékezik, köztük Máder Ferencről, akinek kertjében Móra Ferenc kutatott bronzkori leletek után. „Szent Flórián, légy velünk!” – ezt a fohászt hímezték a kéményseprők védőszentjét ábrázoló zászlóra, amely a „Mesterségek dicsérete” című szakmatörténeti kiállításon fogadja a látogatót a Somogyi-könyvtár földszintjén. Szent Flórián egyik kezében kard, másikkal korsóból önt vizet egy lángoló házra. Mellette kéményseprő egyenruhás bábuk (egyikük kerékpárral), a kürtők tisztítására szolgáló, különféle formájú kefék, kötélen lebocsátható vasgolyó és más szerszámok, fényképek, oklevelek, cégjelzéses számlák, naptárak, játékfigurák – valamennyi a fekete ruhás, fehér sálas, olykor cilinderrel ábrázolt kéményseprők egykor félelmetes, majd szerencsehozónak gondolt alakját idézi. A „Füstfaragók, koromlovagok, kéményseprők” című tárlatot közösen rendezte a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Somogyi-könyvtár. A január 20-ig megtekinthető kiállítás könyvtári dokumentumainak anyagát az Épületgépészeti Múzeum, a Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság által rendelkezésre bocsátott tárgyak egészítik ki, amelyeknek elrendezéséhez Hoffmann László műszaki szakoktató, az Épületgépészeti Múzeum igazgatósági tagja nyújtott szakmai támogatást. A tárlaton a Szegedi Kéményseprő-ipari Kft. által felajánlott tárgyak is láthatók.

Emlékek a kéményseprő ipar történetéből – megnyílt a kiállítás.

A kéményseprő kincsei

A név szerint is említett „füstfaragók” egyike, Máder Ferenc (1866–1932) alakja az irodalomba, sőt, a Szeged környéki régészet krónikájába is bekerült. Móra Ferenc örökítette meg Kéményseprőéknél Szőregen című tárcájában (Délmagyarország, 1928. október 21.). „Máder Ferencnek hívják azt az öregurat, akinek én a múlt esztendőben elszedtem a kincseit a szőregi Szív utcában. De hogy adóemelése ne legyen belőle, sietek hozzátenni, hogy ezek a kincsek nemigen alkalmasak adóalapnak még minálunk se. Részben négyezer éves csontok képében tartózkodtak a Máder Ferenc földjében, részben az öreg kéményseprő szívében bujkáltak. Ilyen formán nehezen voltak hozzáférhetők mind a két helyen, s nekem is meg kellett öregednem, míg rájuk találtam.” Móra és a jeles kéményseprő történetét Péter László foglalta össze Ezeréves Szőreg című könyvében. „Szigorú hírét vette Móra korábban Máder Ferencnek, az Olmützben (ma Olomouc) született, morva származású, magyarul holtáig

Máder Ferenc cégjelzéses számlája a Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteményéből. A kéményseprő fotója Péter László: Ezeréves Szőreg című könyvéből való.

idegenes ejtéssel beszélő kéményseprőnek. Nem remélte, hogy beengedi őket a kertjébe, amikor kiderült, hogy a szomszédból az övébe vezetnek a leletre valló nyomok.” (Móra Ferenc a Szív utcában). Az engedélyt nem is Móra, hanem „személye körüli minisztere”, Kotormány János szerezte meg. S mindjárt az első ásatási napon kiderült, hogy Máder Ferenc nemcsak a kémények, de a régészet világában is járatos. Az ásóbrigád nem talált semmit, s már éppen odébb akartak állni, amikor a házigazda a maga sajátos akcentusával közbeszólt: „– Aj, – mondta – nem otan kel keresni űket igazgató úr. Otan én mar felaskaltalak űket, sok csontokat, begréket, koponyakat. – Hát aztán hová tette őket, Máder bácsi? Összetörte, úgy-e? – Nem eszetertem, dehogyse. Én nem terem essze semmit. Koponyat tetem ablakba, uccára, hű, ijedezték tőle népek és montak, azért feljelentenek engem jedző úrnál. Na, mondom, enim koponyaval azt teszek, amit én akarom. Kezdtem megérteni, hogy mért tartják a szőregi kéményseprőt különös embernek a népek. Mégse lehet az egészen tökéletes ember, aki nem töri össze a régiségeket.” „De utóbb ennél többet is tett az öreg Máder. Amikor látta, hogy a cseresznyefa útjában áll az ígéretes sír föltárásának, páratlan áldozattal maga vágta ki! Máder bácsi, kérdezte az író, hogyan került maga ebbe a faluba? „Szegedébül – mondta önérzetesen. – Otan vóltam én legén a mesterségbe, magyarul is otan megtanultam” – idézi a párbeszédet Péter László, majd így folytatja: „Móra bemutatta tárcájában az egész családot. Az ifjabb kéményseprőt, Máder Istvánt (1903–1960), aki önként beállt az ásók közé, mert izgatta, miként kerülnek elő az ősök csontjai, holmijai a kertjükből. Feleségét, aki nem tudta elcsalni onnan a férjét. Az unokákat, akik közül az egyik odamaradt a háborúban, a másik meg már maga is nagyapa azóta. Így zárta írását: „Nemcsak a bronzkori emberek hagyatékát hoztam el megőrzésre Szőregről, hanem a dolgozó öreg és ifjú Máderékét is. Jó az nekem a magyar kultúrfölényt bizonyítani olyan pillanatokban, mikor nagyurak teszik előttem illuzórikussá.” Nyilas Péter

2019. december

Üzleti ajánlatok felhelyezésével és kivételével összefüggő sebészeti eszközöket keres. (BRES20191114001) Egyéb

Szeretne külföldi üzleti partnereket találni? Vegye igénybe az Enterprise Europe Network díjmentes szolgáltatásait! Az Európai Bizottság vállalkozásfejlesztési hálózata, az Enterprise Europe Network kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi együttműködések elősegítésére. Adatbáziusunkban közel 6000 nemzetközi üzleti ajánlatot találhat. KIEMELT AJÁNLATAINK: KERESKEDELMI PARTNERKERESÉSEK Elektromos és elektronikai termékek Egy svéd kereskedelmi cég kertészeti gépek, kiegészítők és alkatrészek értékesítésével foglalkozik. Olyan termelőkkel lépne kapcsolatba, akik sáv- és jeladó vezetékeket, kábeleket gyártanak robot fűnyírókhoz. A svéd vállalkozás alvállalkozót keres erre az együttműködésre. (BRSE20191121001) Vegyipari, kozmetikai termékek Nyersanyagok beszállítóját keresi egy bőrápolási és szépségápolási termékeket gyártó török cég. A társaság olyan partnerekkel kötne beszállítói szerződést, akik tapasztalattal bírnak a szépségápolás területén, illetve a leendő partnereknek ismerniük kell a cég által gyártott termékeket. (BRTR20191118001) Egy román vállalkozás nők és férfiak részére készít 100%-ban kézműves kozmetikumokat. A termékpalettája igen széles: krém (nappali, éjszakai, ránctalanító, borotválkozás utáni stb), elixír, testvaj, bőrradír, bőrtisztító, ajakbalzsam stb. Minden termék a cég saját receptje alapján készül. Nemzetközi csomagolóanyag-gyártókkal lépne kapcsolatba, akikkel gyártói együttműködést kötne. (BRRO20191111001)

ÜZLETI AJÁNLATOK – 2019. december Fémipari termékek, fémfeldolgozás, gépipar Egy katalitikus oldatokra szakosodott belga konzorcium különféle formájú, nem bevont fém monolitot/szubsztrátot keres méhsejtszerű pórusgeometriával. A terméket tesztelésre használják az ipari partnereiknél. A kutatócsoport az ilyen típusú fém hordozó beszállítójával kötne megállapodást. (BRBE20191106001) Faipar, fa- és bútoripari termékek, lakberendezés Egy romániai vállalat, amely többrétegű faablakokat, valamint fa-, PVC- és alumíniumajtókat gyárt, tölgyből és fenyőből készült többrétegű (laminált) fa profilok szállítóit keresi (3000 lm/ hó). A társaság beszállítói megállapodást kötne a leendő partnerekkel. (BRRO20191004002) Élelmiszeripari, mezőgazdasági termékek Egy francia kkv tejpótlók és fiatal állatok számára kifejlesztett táplálékkiegészítők gyártásával foglalkozik. Hosszú távú beszállítói együttműködést kötne borjak számára kifejlesztett tejpor, édes savópor és zsírosított tejpor gyártókkal. A poroknak és nyersanyagoknak meg kell felelniük a technikai elvárásoknak, azért, hogy ezeket beépíthessék a végső termékbe, egy magas teljesítményű borjútakarmányba. (BRFR20191107001) Orvosi, gyógyászati termékek, eszközök Egy orvosi és egészségügyi termékekkel és eszközökkel (főként traumatológia) disztribúciójával foglalkozó spanyol cég európai gyártókkal venné fel a kapcsolatot. Portfóliójának bővítése érdekében szeretne a gerincoszlop területére fókuszálni, ezért gerincprotézisek és az ezek

Gyártókat keres egy játékokat fejlesztő szlovén cég. A társaság olyan termékeket alakít ki, melyek megőrzik, illetve erősítik a demenciában szenvedő idősek, valamint a gyermekek kognitív, érzékszervi és motoros képességeit. A szlovén cég olyan tapasztalt gyártók jelentkezésére számít, akik gyártási megállapodás keretében elkészítenék a kifejlesztett termékeket: asztali játékokat, fából készült kirakókat. (BRSI20191108001) Egy a nemzetközi piacon is vezető szerepet betöltő olasz vállalat, amely nyomtatványokat állít elő az állami hatóságok számára, partnereket keres uniós közbeszerzési eljárásokban való közös részvételhez. A partnerekkel vállalkozási megállapodás vagy alvállalkozói szerződés alapján vennének részt a tendereken. A társaság cserében támogatást nyújt a partnerek számára érdekes olasz tenderekben való részvételhez. (BRIT20191120001) Egy kolozsvári 3D modellek tervezésével és nyomtatásával foglalkozó cég rostszálak és a 3D nyomtatáshoz szükséges kellékek gyártóival, beszállítóival kötne hosszú távú együttműködést. 2018-ban kezdte meg a működését a vállalkozás, és jelenleg 5 munkatárssal dolgoznak. A munkájuk a 2D-s rajzoktól a méretarányos építészeti 3D modellekig terjed. (BRRO20191024001) Online számunk esetén kattintson az ajánlatokhoz tartozó referenciaszámokra a partnerkeresés teljes leírásáért. A ajánlatokhoz tartozó cégadatokkal kapcsolatban az Ön vállalkozásadatainak megadásával (cégnév, cím, kapcsolattartó neve, telefon, e-mail cím, weboldal) bővebb információ kérhető az eenszeged@csmkik.hu e-mail címen vagy a 62/554-254-es telefonszámon. TECHNOLÓGIAI PARTNERKERESÉSEK EUREKA – Intelligens Vállalati Menedzser szoftver: pénzügyi szoftverfejlesztéshez keresnek projektpartnereket A vállalkozói központ az első Horvátországban, mely társadalmilag felelősségteljes és profitábilis projekteken keresztül köti össze a vállalkozásokat az innovatív technológiákkal. Az Intelligens Vállalati Menedzser egy pénzügyi szoftver, mellyel egyszerűen lehet jelentést és

elemzést készíteni, valamint tervezni. A szoftver nem csupán információt biztosít, hanem a különböző szinteken történő döntéshozásban is segítséget nyújt a vállalatnak. Egy kkv-t keresnek, aki segíthet a prototípus fejlesztésben és annak tesztelésében. (RDDE20191126001) H2020 MSCA: Egy német nagyvállalat keres szakértő kutatókat a következő területekről: kollaboratív robotika, autonóm járművek és mesterséges intelligencia Egy németországi bázisú, ipari teherautók, azokhoz kapcsolódó szolgáltatások, ellátási lánc megoldások területén működő globális vezető vállalat PhD-val rendelkező/tapasztalt kutatókat keres egy közös 2020-as kiírásra készülő MSCA IF Társadalom & Vállalkozói Panel Kutatás pályázathoz. A közösen fejlesztendő projekt a következő területek egyikére irányulna: kollaboratív robotika, autonóm járművek, mesterséges intelligencia. (RDDE20191106001) Új membrán desztilláló anyagok és eljárások Egy nemzetközi kkv egyesült királyságbeli képviselője innovatív membrán desztilláló anyagokat és eljárásokat keres, hogy beépíthesse azokat termékeibe. Kutatócsoportokat és vállalatokat is keresnek különböző szinteken, a bizonyított koncepcióktól az ellátó modulokig, vagy rendszerkomponensekig. Az együttműködés lehet gyártásra, szabadalomra vagy technológiára vonatkozó megállapodás is. A megoldás érkezhet az étel-, textil- vagy gyógyszeriparból is. (TRUK20191129001) Technológiai megoldások a szénkivonásra és felhasználásra Egy észak-németországi központtal rendelkező nemzetközi vállalatcsoport ipari megoldásokat nyújt Ázsiában és Közép-Keleten az olaj- és gázszektor vásárlói számára. Olyan kkv-kat, vagy kutató partnereket keresnek, akik rendelkeznek a szén-dioxidot hasznos áruvá alakító technológiai megoldásokkal. Fontos, hogy legalább labori körülmények közt teszteltek legyenek a megoldások; de leginkább a piachoz minél közelebb állókat preferálnák. Technológiai együttműködési megállapodást vagy technológiai segítséggel kiegészülő kereskedelmi megállapodást kínálnak. (TRDE20191028002)

Sajtóközlemény Fiataloknak munkát! a program ötödik éve eredményesen zárul, Csongrád Megyében is folytatódik a fiatalok foglalkoztatását elősegítő Ifjúsági Garancia Kiemelt Projekt • 2019/12/05 A Széchenyi 2020 Ifjúsági Garancia program keretében egy átfogó, oktatási és foglalkoztatási intézkedések kombinációjával az ifjúsági munkanélküliség csökkentését, a fiatalok élethelyzetének javítását célzó rendszer, aminek létrehozására egy 2013. áprilisi tanácsi ajánlás szólította fel a tagállamokat. A projekt lényege, hogy azon 15-24 év közötti fiatalok számára, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak, a foglalkoztatási szolgálat 4 hónapon belül valamilyen konkrét lehetőséget ajánljon fel az elhelyezkedésre, a munkatapasztalat szerzésre, vagy a tanulásra. Az Ifjúsági Garancia Rendszer eredményei már az első öt évben látványosak. A projekt 2015 év eleji indulásakor Csongrád megyében 2227 fő 25 év alatti nyilvántartott álláskereső volt, ezen adat 2019. október végére 938 főre változott, mely 56%-os csökkenést mutat. Csongrád megyében eddig több mint 8600 fiatalt szólított meg a foglalkoztatási szolgálat személyre szólóan, melynek eredményeképpen 2019. november 30-ig az Ifjúsági Garancia Rendszerbe belépett 6616 fő, 5435 fő konkrét

munkaerő-piaci támogatásban részesült, ebből 4212 fő foglalkoztatásban, 1325 fő képzésben vett részt és szerez új szakképzettséget. A megvalósítási időszak végéig, azaz 2021. október 31-ig 5988 fő fiatal álláskereső bevonását tervezzük. Az erre fordítható európai uniós támogatás a megyében a 7,026 milliárd forint. Az uniós iránymutatásoknak megfelelően egységesen a kormányhivatalok és járási hivatalokon működő nemzeti foglalkoztatási szolgálat jelenti a belépési pontot az érintett fiatal számára. A megszólított fiatalok számára egyénre szabott tervet készít a foglalkoztatási szolgálat, ez alapján részesülhet a felkínált lehetőségekből, például munkaerő-piaci szolgáltatásban, bértámogatásban, képzésben. Mentori- és humánszolgáltatás is segíti a fiatal álláskereső

személyes kompetenciáinak fejlesztését, kitartását, a munka világába történő integrációját. A projekt az Észak-magyarországi, az Északalföldi, a Dél-alföldi és a Dél-dunántúli régiókban az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében támogatásban részesül. Interneten az alábbi oldalakon található információ a programról: www.csmkh.hu www.ifjusagigarancia.gov.hu

Csongrád Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Munkaerőpiaci Osztály

Kamarai Futár

Apropó

Januárban folytatódnak tájékoztatóink a 2020-as adóváltozásokról

Meghívó A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Enterprise Europe Network-Szeged 2020-ban is megszervezi hagyományos Üzleti Estjét Szegeden, a kamarai székházban. Ezúttal február 22-én.

Kamaránk 130. évfordulója kapcsán, megalakulásának idejére – a boldog békeidőkbe – az 1890-es évek monarchiájába szeretnénk visszarepíteni a vendégeinket. Ez alkalommal is sor kerül a kamara által alapított elismerés,

a Csongrád Megye Gazdaságáért Díj átadására.

A résztvevők az aktuális üzleti lehetőségek mellett, a Sport&Life Party Service jóvoltából a monarchia gasztronómiájának legjellegzetesebb fogásaiból is ízelítőt kapnak. Kamaránk idén is a megye több helyszínén szervez tájékoztató előadást, ahol az előadók bemutatják a 2020-as adócsomagot, és a jövő évet érintő egyéb változásokat. December 11-én Szegeden és Szentesen a NAV részéről Szabó Gábor osztályvezető tartott tájékoztatót – a két helyszínen több mint 300-an voltak kíváncsiak az előadásra. 2020 januárjában is várjuk az érdeklődőket az alábbi helyszíneken, és időpontokban: Csongrád: 2020. január 10. 10 óra, Polgármesteri Hivatal, Galéria nagyterem (Kossuth tér 7.). Előadó: dr. Nagy Péter, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának ellenőrzési szakkoordinátora. Makó: 2020. január 15. 10 óra, Grand Hotel Glorius (Csanád vezér tér 2.) Előadó: HíresPestuka Gabriella, a NAV Csongrád Megyei Adóigazgatóságának ügyfélkapcsolati osztályvezetője. Hódmezővásárhely: 2020. január 16. 9 óra, Ginkgo Hotel (Zrínyi u. 2.) Előadó: Híres-Pestuka Gabriella, a NAV Csongrád Megyei Adóigazgatóságának ügyfélkapcsolati osztályvezetője. Az előadáson a részvétel díjmentes a hátralékkal nem rendelkező Csongrád megyei kereskedelmi és iparkamarai tagoknak és regisztráltaknak, vállalkozásonként 2 fő részvételéig. Az eseményekre jelentkezni a www.csmkik.hu/ rendezvenyeink oldalon lehet.

Az est folyamán a jó hangulatról a Party Art’s-ok gondoskodnak. Éjfélkor tombolasorsolás értékes nyereményekkel. További részletek és jelentkezés a kamarai honlapon, valamint a konferencia@csmkik.hu e-mail címen. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Ünnepi nyitva tartás a kamarában A könyvelés

Kamaránk szegedi és térségi ügyfélszolgálatai december 23-a és december 31-e között zárva tartanak. A szegedi és a makói irodánk utolsó ügyfélfogadási napja december 20-a, a hódmezővásárhelyi és a szentesi irodánkban pedig december 19-éig várjuk ügyfeleinket. 2020-ban első ügyfélfogadási napunk január 2-a lesz, a megszokott nyitva tartás szerint. Okmányhitelesítés és szakképzési ügyintézés a fenti nyitva tartás szerint érhető el. A Széchenyi Kártya Program kérelmek utolsó befogadási napja: december 17-e.

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Enterprise Europe Network Szeged vezetése és munkatársai nevében ezúton kívánunk

automatizálásáról Szentesen

Digitális könyvelői valóság(show) januárban Kamaránk Szentes térségi szervezete november 21-én szakmai délutánt tartott, melynek témája a könyvelés automatizálása és a Billcity. hu rendszerének bemutatása volt. A program résztvevői képet kaphattak arról, hogy a digitalizáció és a NAV által generált elvárások milyen hatással vannak a könyvelésre, valamint bepillanthattak a jövő könyvelőirodájának eszköztárába. Szeretnénk, ha a témával kapcsolatos információk szélesebb körben eljutnának a vállalkozásokhoz, ezért Számviteli Klubunk a jövő év januárjában Digitális könyvelői valóság(show) címmel klubrendezvényt tart a megye több városában, ahol a digitális ügyvitelszervezéssel kapcsolatos kérdések megvitatására várjuk az érdeklődőket. A témában Ficsór Mónika, a klub vezetője tart előadást, majd lehetőség nyílik a tapasztalatcserére, szakmai beszélgetésre. A pontos helyszínekről és időpontokról a www. csmkik.hu honlapon és a kamarai hírlevelekből tájékozódhatnak.

Köszöntjük új tagjainkat! K E L L EM ES KA RÁ C SON Y T É S S I K ER E K B E N GA Z D A G , B O L DO G ÚJ ÉVE T !

GETAX 51 Bt. – Szeged Kovács és Dobó Kft. – Makó Viszkok István e. v. – Szeged