Top 100 Csongrád megye gazdasága 2016 by Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara

CSONGRÁD MEGYE GAZDASÁGA

2016

TOP 100

Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa

Üzletfejlesztés karnyújtásnyira - Nemzetközi kapcsolatok az Ön cégére szabva

Üzletfejlesztés karnyújtásnyira - Nemzetközi kapcsolatok az Ön cégére szabva • Nemzetközi szintre fejlesztené vállalkozását? • Versenyképes kíván lenni a külpiacokon? • Hatékonyabban kívánja hasznosítani innovatív termékeit és szolgáltatásait? • Partnereket keres FP7 kutatás-fejlesztési pályázatban való részvételhez? Az Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál működő Enterprise Europe Network Dél-alföldi Irodája széleskörű, térítésmentes szolgáltatásaival megoldást kínál kérdéseire! A világ legnagyobb és egyben az Európai Unió egyetlen vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó hálózata magas színvonalú és sokrétű szolgáltatásaival segíti a még nem, vagy csak alkalmilag exportáló cégeket, de segítséget nyújt a már exportáló kis- és középvállalkozásoknak is. Üzleti és innovációs partnerkereső szolgáltatásai révén hozzásegíti a vállalkozásokat, hogy még versenyképesebben tudjanak működni a külpiacokon. A hálózat minden magyarországi régióban megtalálható és gyakorlati támogatást nyújt a határokon átnyúló üzleti és innovációs tevékenységhez. Szolgáltatásaink: • személyes üzletfejlesztési és innovációs tanácsadás kiemelt témakörökben (forgalomba hozatal, pályázatok, közbeszerzés, CE jelölés, FP7 kutatás-fejlesztési együttműködések) • képzések, szemináriumok, üzletember találkozók, céglátogatás, tréningek, szervezése • üzleti és innovációs partnerkereső szolgáltatás, adatbázis támogatással • folyamatosan bővülő online szakkönyvtár • cégre szabott közbeszerzési tenderfigyelés külpiacokon A lehetőségek világa: A Hálózat több mint 60 országban, 600 intézményben van jelen. Ágazattól függetlenül bármely hazai vállalkozás igénybe veheti szolgáltatásait. A kutatóktól, a kezdő vállalkozásokon, illetve vállalkozni kívánó fiatalokon át egyetemek és klaszterek is ügyfélkörének szerves részei. Az adatbázisunkban található profilok száma már megközelíti a 10 ezret! Ha többet szeretne tudni szolgáltatásainkról, keresse az Enterprise Europe Network munkatársait Szegeden, a CSMKIK székházban (Párizsi krt. 8-12.) vagy az eenszeged@csmkik.hu e-mail címen ill. kecskeméti infópontunkban (Árpád krt. 4.) vagy az een-kecskemet@csmkik.hu címen. Honlapunkon, a www.csmkik.hu/hu/een oldalon naprakész külpiaci információkkal várjuk!

BEVEZETŐ

A korábbi három Dél-alföldi megye adatait ismertető régiós kiadványt követően 2016-ban először jelenik meg önállóan Csongrád megye gazdaságának főbb jellemzőit, valamint a megye TOP 100 vállalkozását bemutató összeállítás. Mind a Dél-alföldi régió kamarái, mind pedig a 2016. óta megyei igazgatósági rendszerben működő adóhivatal úgy ítélte meg, megérett a helyzet önálló megyei összegzés készítésére, mely azért egyes mutatók és tendenciák tekintetében régiós összehasonlítást is tartalmaz. A TOP 100 Csongrád megye gazdasága 2015 címet viselő lap a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Csongrád Megyei Adó-és Vámigazgatósága, a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Főosztálya, valamint az Enterprise Europe Network Dél-alföldi Irodája együttműködésében jött létre. A kiadvány tematikájában megtartottuk az elmúlt évek hagyományait, a változás annyi, hogy a régiós listát felváltotta a megyei lista. A megye gazdasági teljesítményének elemzése most is az adóhivatalhoz beérkező társasági adóbevallások számadatain alapszik, csakúgy, mint a megyei TOP 100 vállalkozási lista, melybe 2015-ben 2,2 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel lehetett bekerülni. Az ágazati körkép a kiemelt nemzetgazdasági ágak első tíz megyei vállalkozását sorakoztatja fel. Az adóhivatal vámosztálya a legnagyobb exportőr és importőr cégek bemutatásával, a jövedéki főosztály pedig egyes jövedéki termékek főbb jellemzőinek ismertetésével tette teljesebbé a megye gazdasági körképét. A Központi Statisztikai Hivatal közreműködésével a megyében előállított bruttó hazai termék adatai, alakulásának tendenciája, a vállalkozások számadatai valamint a megye foglalkoztatási jellemzői is bekerültek a kiadványba. Csongrád megyére is igaz az a korábbi, régiós szintű megállapítás, mely szerint a megye gazdasági eredményeiben meghatározó szerepet játszik továbbra is

BEVEZETŐ

az export. Ágazati összehasonlításban a feldolgozóipar jelentőségét mutatja, hogy az export árbevétel több mint háromnegyedét ezen ágazat teljesítménye adta. A megyében a legnagyobb részesedése a bruttó hozzáadott értékből - az országoshoz hasonlóan – a szolgáltatási ágazatoknak volt, beleértve a kereskedelmet is. Ezt követte az ipar és építőipar, majd a mezőgazdaság. A megye árbevételének közel 60 százalékát a TOP100 vállalkozás teljesítette, nekik köszönhető a megyei árbevétel-növekmény, csak úgy, mint az export árbevétel bővülése. A TOP 100 vállalkozás a megye exportjának közel 80 százalékát adta. Ez a vállalkozói kör jelentős szerepet tölt be a megyei foglalkoztatásban is, a foglalkoztatottak közel 30 százalékát alkalmazza, 3,5 százalékos bővülést hajtva végre az elmúlt évben ezen a területen is. Mind a Top 100, mind a megye összes vállalkozása esetében megfigyelhető a Szegedi járás kiemelkedő dominanciája, hiszen a társas vállalkozások közel 66 százaléka itt működik, ebből 64 TOP 100-as cég. Bízunk benne, hogy a 20142020 közötti fejlesztési ciklus forrásai hozzájárulnak majd a megye többi járásának felzárkózásához, gazdasági potenciáljának növekedéséhez. Örömmel tölt el bennünket, hogy a megye legjobb teljesítményét nyújtó vállalkozásainak többsége hozzájárult adatainak publikálásához, ezzel segítve a piac bizalmának fenntartását és megerősítését. Bízunk benne, hogy a kiadványunk segítséget nyújt Csongrád megye helyzetének, gazdasági folyamatainak minél pontosabb feltérképezéséhez, valamint a vállalkozások, sőt az itt tapasztalható gazdasági környezet és lehetőségek megismeréséhez is.

Nemesi Pál elnök Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

BEVEZETŐ

TARTALOMJEGYZÉK

KAMARA A VÁLLALKOZÁSOKÉRT Interjú Nemesi Pállal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Interjú Dr. Kőkuti Attilával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL Ügyfélkapcsolati és elektronikus szolgáltatások az állami adóhatóságnál . . 12 Csongrád megye adóalanyainak összetétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Forgalmak és beruházások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 TOP 100 vállalkozás Csongrád megyében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 A TOP 100 szerepe Csongrád megyében, a társaságiadó-bevallások tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 7 Ágazati körkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Csongrád megye TOP 100 vállalkozása járásonként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Megyei TOP 30 vállalkozás az export- és import vámeljárások statisztikai értékek tekintetében . . . . . . 43 Alkohol tartalmú italok előállítása és forgalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Módszertan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 7

A KSH ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL Csongrád megye általános gazdasági helyzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 Módszertan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68

TARTALOMJEGYZÉK

INTERJÚ NEMESI PÁLLAL

Változatosabb, kihívásokkal teli időszakra számít a kamara újjáválasztott elnöke, Nemesi Pál Képzés, foglalkoztatás, innováció A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlése ismét bizalmat szavazott Nemesi Pálnak, a FERROÉP Zrt. vezérigazgatójának. Az újjáválasztott elnök értékelt és kihívásokat fogalmazott meg, amikor célzott segítésről, a szakképzés felelősségéről, a vállalkozók innovációs képességének javításáról, vagy a térség beruházási potenciáljáról beszélt interjújában.

– Elnök úr, a küldöttek ismét bizalmat szavaztak önnek, és ezzel igent mondtak arra az irányra is, amelyet az ön vezetésével a kamara képvisel. Nem belemenve a négyéves ciklus eseménykrónikájába, illetve értékelésébe, jellemzően miben változott legtöbbet a kamara? – A kamarai kommunikáció és a szolgáltatások színvonala és hatékonysága sokat javult, erősödött az elmúlt időszakban. Függetlenül attól, hogy az önkéntes tagok száma alig változik, a teljes vállalkozói kört érintő kötelező regisztráció nyomán van saját, hivatalos adatbázisunk, végre tudjuk, ki mivel foglalkozik, milyenek a kapacitásaik, igényeik, üzleti érdeklődésük. Gazdaságot szervezni, célzottan segíteni, szolgáltatásokat nyújtani nem is lehet másképp. Gondoljunk csak a kormányzati intézkedés nyomán bevezetett rendszerekre (EKÁER, online pénztárgépek), mi fejtörést okoztak az ezekkel kapcsolatos tennivalók a vállalkozásoknak! A kamara sor-

KAMARA A VÁLLALKOZÁSOKÉRT

ra szervezte a tájékoztatókat, konzultációs lehetőségeket az érintett vállalkozások számára – éltek is igen sokan a lehetőséggel. Természetesen gyűjtöttük a típushibákat is, amikkel az országos kamara a jogszabályalkotókat bírta rá a változtatásokra.

– Mit ígért kamarai munkatársainak, tisztségviselőinek és ezáltal persze Csongrád megye vállalkozóinak a következő négy évre? – Sokkal változatosabb, erősebb kihívásokkal teli időszakot. Két olyan terület van, amely véleményem szerint mélységében és felelősségében is meghatározza feladatainkat. Az egyik a foglalkoztatás és vele szoros összefüggésben a szakképzés, a másik a vállalkozók viszonya az újraértelmezett innovációhoz. Ami az első kérdéskört illeti, amikor gondok vannak a munkaerő-ellátásban, konkrétan szakemberhiány van, a megyei, területi szintű képzési és fejlesztési munka felügyeletében és menedzselésében kulcsszerepet játszó kamarának minden eddiginél felelősségteljesebb munkára kell felkészülnie. A gazdasági szereplők véleményét, igényeit, elvárásait, illetve az ezekkel kapcsolatos információkat a kamara tudja a leghitelesebben képviselni, megjeleníti különböző fórumokon. Óriási a felelősség, hisz térségünk munkaerő-ellátottsága múlhat rajta.

– És ezzel máris a versenyképességnél tartunk… – Ami olyan, mint a patkószeg, amin a patkó, aztán a ló, majd a lovas sorsa múlhat. És a képzés valamint a szakember-utánpótlás mellett az innováció is ilyen. Míg a nagyvállalatoknál, illetve egy nem túl széles középvállalati körnél tényleg elsődleges szempont a fejlesztés, az innováció – amit nagyrészt meg is oldanak önerőből, illetve megvannak a bejáratott kutatás-fejlesztési csatornáik –, a mikro- és kisvállalkozások zöme nem nagyon ambicionálja magát, és így nem is használja a környezetében fellelhető innovatív szellemi kapacitásokat. Pedig hosszabb távon csak az a vállalkozás maradhat talpon, amelyik a nyitottságra, új ismeretekre, a fejlettebb cégkultúrára, együttműködésre, tevékenysége optimalizálására, a folyamatos innovációra alapozza jövőjét. És akkor képes

KAMARA A VÁLLALKOZÁSOKÉRT

lesz bekapcsolódni beszállítói programokba, megjelenni a szélesebb hazai vagy akár nemzetközi piacokon.

– Ki tud segíteni az innovációra kész vállalkozásoknak, elnök úr? – A felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek ma már nem elefántcsonttornyok, szívesen fogadják a vállalkozók érdeklődését, fejlesztési elképzeléseit, megrendeléseit, hogy elvégezzék azt az innovációs munkát, amire nekik se idejük, se eszközük, se elegendő információjuk, se kutatás-fejlesztési hátterük nincs. Az egyetemi szakemberek, kutatóműhelyek képviselői is gyakori vendégek a kamarában, számos olyan fórumon vesznek részt, ahol maguk is találkoznak a vállalkozókkal. A mostani európai uniós fejlesztési ciklusban várhatóan a korábbinál jelentősebb pályázati források szolgálják a kkv-szektor megerősítését. Aki felelősen gondolkodik vállalkozása jövőjéről, megtanul élni az újraértelmezett innováció adta lehetőségekkel. És természetesen ebben a tanulási folyamatban is számíthat a kamarára.

– Egyébként, hogy van a megye gazdasága, van-e változás, javulás a négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest? – Egyre gyorsuló változások időszakát éljük, nyilvánvaló, hogy a szűkebb környezetünk gazdasága is mozog, fejlődik, és erősödik. Az nem mindegy, hogy milyen ütemben, léptékben és minőségben. Ha vesszük az országos fejlődési tendenciákat az átlagnál kicsit visszább vagyunk. Ha ezt a képet kicsit kibontjuk, azt látjuk, hogy míg például a GDP-termelésben, vagy az egy főre jutó beruházási értékben alatta vagyunk az országos átlagnak, foglalkoztatásban hozzuk a szintet. Az elégtelen infrastruktúrára már nem lehet hivatkozni, hiszen körbevesznek bennünket az autópályák, a várva várt ipari fejlesztések azonban csak kismértékben jelentek meg. Fejlett térség fejlett ipar nélkül pedig nincs. El is maradunk a fejlett régióktól. Csongrád megye első számú adottságai között szoktuk emlegetni az állattenyésztést és a növénytermesztést, amihez ugye

KAMARA A VÁLLALKOZÁSOKÉRT

korszerű élelmiszeripart, magas feldolgozottságú termékeket előállító feldolgozóipart társít az ember. A makói Givaudanon kívül mégsem nagyon tudunk több zöldmezős élelmiszeripari beruházást említeni. Amellett persze, hogy a szektor zászlóshajói, a Hungerit és a Pick is fejleszt, bővít, és sok kisebb vállalkozás is fejlődik. Ami igazán számít, hogy nemzetközi mércével mérve is látható legyen a piac számára.

– Mi hiányzik leginkább a jelentősebb ipartelepítéshez? – Például a terület-előkészítés, hogy nagyvállalati beruházások is megvalósulhassanak. Szeged adós az ilyen iparfejlesztési koncepcióval. Ahogy viszont sikerült vonzó feltételeket nyújtani a szoftveripar számára, azzal, hogy az informatikusok képzésével az egyetem biztosítani tudja a szakemberellátást, és az utánpótlást is, már a második nemzetközi cég látja úgy, hogy Szegeden valósítja meg magyarországi üzleti elképzeléseit. Ehhez kellett persze az is, hogy segítő, vállalkozásbarát adminisztrációs környezet (önkormányzat, kormányhivatal stb.) fogadja őket. Szóval, jó pár dolognak kell együtt lennie ahhoz, hogy egyegy város, térség felkerüljön a befektetők beruházási térképére. Hogy ez mind több esetben valósulhasson meg, a kamara is igyekszik minél többet hozzátenni a maga sajátos gazdaságszervező eszközeivel.

Az interjút készítette: Őrfi Ferenc

KAMARA A VÁLLALKOZÁSOKÉRT

INTERJÚ DR. KŐKUTI ATTILÁVAL

Dr. Kőkuti Attila: A gazdasággal együtt a szakképzésnek is át kell alakulnia A hozzáadott érték, a termelékenység és a szaktudás a jövő kulcsa A kamara küldöttgyűlése dr. Kőkuti Attilát újabb négy évre ipari alelnökké választotta. A kamara képviseletében ő látja el a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (továbbiakban: MFKB) elnöki tisztét is. Alapos információkkal rendelkezik és markáns véleményt fogalmaz meg

mind a

szakképzés, mind a gazdaság állapotát illetően. Minőségi szűrést és szelekciót sürget az oktatás minden szintjén, és elengedhetetlennek tartja a vállalkozások hozzáadottérték-termelő képességének és termelékenységének növelését. – A kamara valamilyen szinten mindig is foglalkozott szakképzéssel, ám az utóbbi években feladatokban, jogosítványokban, no meg felelősségben is lényegesen nőtt a szerepe ezen a területen. Hol tapinthatók legplasztikusabban a változások? – A legfontosabb változás talán a duális képzés térnyerése, aminek leglényegesebb eleme, hogy a gyakorlati képzőhelyeken jóval nagyobb időtartamban történik a tanulók képzése, mint korábban. És itt jött képbe a kamara, hogy legyen elegendő gyakorlati képzőhely, ahol csak lehet, teremtsük meg ennek feltételeit. Nem mindegy persze, hogy hol, milyen körülmények között, és milyen

KAMARA A VÁLLALKOZÁSOKÉRT

színvonalon folyik ez a képzés. Nagy felelősség is, hogy a minősítés során melyikre mondjuk azt, hogy igen, ez tényleg megfelel, és melyikre azt, hogy nem. Innen jött az az ötlet is, hogy elevenítsük fel a mesterképzést, hogy minél több gyakorlati oktató számára szerezhessük vissza azt a szakmai rangot, amit ez a cím mindig is jelentett. A cél az, hogy valamennyi gyakorlati képzőhelyen legalább egy olyan szakember legyen, akinek legalább mester szintű végzettsége van. Ezzel nagy lendületet adtunk a mesterképzésnek, és több mint 270 azok száma, akik sikeres mestervizsgát tettek a kamara segítségével. A képzőhelyekkel kapcsolatos vállalkozói fogadókészség megteremtéséhez persze az is kellett, hogy sikerült elérni, az állam biztosítsa azokat a közvetlen költségeket, amelyek a gyakorlati képzés során felmerülnek (szerszám, munkaruha stb.). Az a plusz energia, fáradság pedig, amit még hozzá kell tenni, jócskán megtérül azzal, hogy a képzőhely saját tanulói közül juthat munkaerőhöz. – Egyre összetettebb kérdés a szakképzésben, hogy milyen szakmákat oktassanak, milyen minőségben és mennyiségben, meg persze, hogy hol. – Az MFKB megkapta azt a jogosítványt, hogy a szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium égisze alatt lévő szakképesítésekben tegyen javaslatot hogy melyek legyenek kiemelten, azaz korlátozás nélkül, melyek korlátozottan támogatva, és melyek egyáltalán nem. Minimális módosításokkal el szokták fogadni javaslatainkat. A legtöbb szakmában ezek a keretszámok biztosítják is a normális beiskolázhatóságot. A hiányszakmákban korlátlan besorolást, vagy magas keretszámokat javaslunk, ezek az ösztöndíjjal támogatott szakképesítések. Új szakmák jelennek meg – Hogyan súlyoznak, mielőtt megteszik javaslataikat? – Igyekszünk valamilyen mérlegelvet követni, egyrészt a ma hiányszakmáit (hegesztőtől a lakatoson át a kőművesig, hosszan lehetne sorolni) megpróbáljuk rangsorolni és beemelni a hiány-szakképesítések közé, másrészt próbálunk olyan szakmákat is keresni, amelyek majd alkalmassá teszik a gazdaságot a hozzáadottérték-termelésre. Ilyen például a mechatronika, amiről sokan még

KAMARA A VÁLLALKOZÁSOKÉRT

azt sem tudják, hogy mit jelent. A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságban, amelyben ugye a két gazdasági kamara mellett jelen van kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya, a munkaadói és a munkavállalói szervezetek képviselője, és meghívottként a szakképzési centrumok is, a felelősségünk nagyon nagy, el kell döntenünk, az elkövetkező években mi lesz a megye gazdasága számára a meghatározó. Azt mondhatom, teljes közöttünk a konszenzus. Arra persze semmi garanciát nem tudunk vállalni, hogy a munkaerő ténylegesen rendelkezésére is fog állni a vállalkozónak. Mi csak azt a feltételrendszert tudjuk megteremteni, hogy legyen olyan képzettségű szakember, amit majd véleményünk szerint a vállalkozások öt vagy tíz év múlva igényelni fognak. – Pedig egy vállalkozó bizonyára azt hallaná szívesen, hogy van és lesz elegendő munkaerő a számára. – A vállalkozóktól valóban ma azt hallani leggyakrabban, hogy nem kap kőművest, lakatost, hegesztőt, nem kap ezt, nem kap azt. Mi annyit tudunk csak tenni, hogy a minisztériumnak úgy javasoljuk a struktúra kialakítását, hogy a képzés 3-4 év múlva a mai hiányszakmákra is megfelelő választ tudjon adni. A munkaerő megtartása, itthon-tartása érdekében a vállalkozásoknak kell lépniük. A vállalkozások ma nem elég hatékonyak, növelni kell a termelékenységüket. Aki nem képes elmozdulni a hozzáadottérték-termelő képesség növelésének irányába, nem fog tudni normális béreket kitermelni, az nagy bajba kerül. Létkérdés a gazdaság átalakulása - Potenciális tartalékok – Mi a legfőbb oka annak, hogy a magyar gazdaság ennyire lassan veszi fel a kívánatos perdületet? – Egyrészt az, hogy nem szerencsés a termelési struktúránk, kevés a hozzáadott értéket termelő vállalkozás, másrészt elképesztően alacsony szintű a termelékenység. Egyiket sem lehet központi intézkedésekkel befolyásolni, az a régi mentalitás elfogadhatatlan, hogy még mindig arra várunk, hogy majd valaki csinál valamit. Persze, törvényekkel, adókorrekciókkal, vagy éppen kamarai munkával lehet segíteni valamit, de alapvetően csak a cégek, a vállalkozások tudják megváltoztatni önmagukat. Ami persze rendkívül gyötrelmes út, de vé-

KAMARA A VÁLLALKOZÁSOKÉRT

gig kell rajta menni. A termelékenységben iszonyúan nagy tartalékok vannak. A magyar kis- és középvállalkozások számára létkérdés, hogy az elérhető európai uniós támogatások milyen mértékben tudnak beintegrálódni a hozzáadottérték-növelő, és a termelékenységfokozó fejlesztésekbe. A vállalkozások többsége ugyanis a jelenlegi struktúrában nem fog olyan bérszínvonalat és kondíciókat elérni, amivel megfelelő, jó minőségű és képzettségű munkaerőhöz hozzá tudna jutni piaci alapon. Mindenütt szorít a cipő – Az oktatási rendszer átalakítása ugyan nem a kamara feladata, de megszokhattuk már, képviselői rendre markáns véleményüknek adnak hangot. Hol szorít a cipő legjobban? – Szinte mindenütt. Sok minden sújtja a szakképzést, illetve a foglalkoztatást egyszerre. Nem elég, hogy nincs elég szakképzett munkaerő a piacon, a demográfia görbe is úgy alakult, hogy kevés a gyerek az iskolarendszerben. Melyek a legfontosabb teendők? Mint gazdasági szereplő és mint kamarai tisztségviselő is szigorú szűrést és szelekciót, és ezáltal jelentős színvonal-emelkedést sürgetünk mind a felsőoktatásban, mind a középfokú oktatásban. Amikor arról beszélünk, hogy vissza kell adni a szakma rangját, becsületét, azt is figyelembe kell venni, hogy az informatika előretörésével szaporodnak azok a szakmaterületek, ahol érettségi nélküli szakképzésnek gyakorlatilag esélye sincs, tehát az arány el fog tolódni az érettségizettek felé – a szakgimnáziumok már jelzik ezt az irányt. Az oktatáspolitikának előbb-utóbb el kell gondolkodnia azon is, van-e értelme a tiszta gimnáziumoknak, vagy aki érettségit szerez, kapjon mellé egy szakmát is. És ha tovább akar tanulni, és képes is rá, tanuljon, de ha nem, akkor is el tudjon helyezkedni. Fontos a szemléletváltás, a felvilágosítás. Ezért komoly hangsúlyt kell fektetni a pályaorientációra, amit időben – talán már az óvodás korban – el kellene kezdeni.

Az interjút készítette: Őrfi Ferenc

KAMARA A VÁLLALKOZÁSOKÉRT

ÜGYFÉLKAPCSOLATI ÉS ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÁSOK AZ ÁLLAMI ADÓHATÓSÁGNÁL

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az elmúlt években az adózók számára kényelmesebb ügyfélkapcsolati megoldásokat nyújtó szolgáltatásokat vezetett be, valamint meglévő szolgáltatásait bővítette. Adózási kérdésekben az érdeklődők a honlapon – www.nav.gov.hu – telefonon, e-mail-ben, és a megyei igazgatóságunk ügyfélszolgálatain személyesen tájékozódhatnak adózási kérdésekben Szegeden, és Kistelek kivételével Csongrád megye valamennyi járási székhelyén.

Csongrád

Szentes

A NAV Általános Tájékoztató Rendszere (TCC) az adóhatóság hatáskörébe tartozó adójogszabályok értelmezésével, az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatban hívható, az Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszeren (ÜCC) keresztül pedig ügyfél-azonosítószámmal konkrét adóügyek intézhetők. A XXI. század az informatika százada az adóigazgatásban is. Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adózói körnek (a havi adó- és járulékbevallásra, illetőleg összesítő nyilatkozat vagy összesítő jelentés benyújtására kötelezetteknek) elektronikus úton kell valamennyi bevallási, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

kérelmének előterjesztését, továbbá adóhatósági igazolás kiadására irányuló kérelmének előterjesztését teljesítenie.

Hódmezővásárhely

Mórahalom

Természetesen választása alapján bármely adózónak lehetősége van ügyei elektronikus intézésére. Az adózók egyes adóügyeiket telefonon is intézhetik az ÜCC-n keresztül. Ehhez ügyfélazonosító-szám szükséges, mely díjmentesen igényelhető az adóhatóságtól a TEL adatlapon. Amennyiben az adózó képviselője útján kíván az ÜCC-ben ügyet intézni, ehhez ügyfélkapus regisztráció is szükséges. A megye hat járási székhelyén vagyunk jelen. Kirendeltségeink szolgáltatásai azonosak a szegedi központi ügyfélszolgálatéval. Munkatársaink 2016. szeptember végéig közel 110 ezer adózónak nyújtottak segítséget 5 és fél perces átlagos várakozási idő mellett.

Szeged

Makó

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

Az adózók elektronikusan, ügyfélkapun keresztül: • teljesíthetik bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségüket, • intézhetik bejelentésüket és változás-bejelentésüket, • lekérdezhetik az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott törzsadataikat, • megtekinthetik saját adószámlájukat, • lehetőségük van továbbá adófolyószámlájuk pótléklevezetése adatainak megjelenítésére, • kérhetik általános, nemleges adóigazolás, jövedelemigazolás és illetőségigazolás kiadását, • kezdeményezhetik köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételüket, • benyújthatják fizetési könnyítési kérelmüket, • rendelkezhetnek adójuk 1+1 százalékáról, • ellenőrizhetik a megbízólevél és egyéb értesítés érvényességét, • értesítést kapnak át nem vett küldeményeikről, • lekérdezhetik állandó meghatalmazásukkal, elektronikus ügyintézéseikkel kapcsolatos jogosultságaikat, • lekérdezhetik a foglalkoztatottakkal, biztosított személyekkel összefüggő bejelentéseiket, • megtekinthetik beadványaik (például adóhatósági igazolás iránti kérelem) állapotát, • az általános forgalmi adó alanyai az általuk befogadott számlák tekintetében lekérdezhetik más adózó által teljesített összesítő jelentés adatait, • amennyiben a számlavezető pénzintézetük már csatlakozott az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerhez, az adófizetési kötelezettségüket egy összegben teljesíthetik a pénzforgalmi szolgáltató által biztosított házibankos fizetési megoldással.

A NAV honlapján 7 éve mindenki számára hozzáférhető a köztartozásmentes adatbázis. Ez az állami adóhatóság által vezetett közhiteles nyilvántartás, mely igazolja, hogy a benne szereplő, köztartozásmentes adózó. Ezt a tartozásmentesség igazolásaként fogadják el minden olyan esetben, melyben feltétlenül nemleges adóigazolás benyújtását írja elő a jogszabály. Csongrád megyében 2016. szeptember 30-án 6391 adózó szerepelt az adatbázisban.

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

ÜCC-n keresztül a következő egyedi adóügyek intézhetők: • az adózó – állami adóhatóságnál nyilvántartott törzsadataira vonatkozó – egyedi bejelentéseivel, változásbejelentéseivel kapcsolatos eljárások indítása, • adóazonosító jelről igazolás kiállítása, • magánszemély levelezési címének rögzítése, • közösségi adószám igénylése, • az adózás rendjéről szóló törvény szerinti értékhatár elérésének bejelentése, • egészségügyi szolgáltatási járulék hatálya alá történő bejelentkezés, • a biztosítotti bejelentésre vonatkozó kötelezettséggel összefüggésben a munkáltató vagy a kifizető által hibásan benyújtott bejelentő és változás-bejelentő adatlap javítása, • papír alapon érkezett vagy papír alapon is benyújtható, elektronikus úton érkezett bevallás javítása, • adónemek közötti átvezetés kezdeményezése, • hibásan benyújtott átvezetési kérelem javítása, • a személyijövedelemadó-tartozás rendezését követő kiutalás teljesítése az önkéntes biztosító pénztár részére, nyugdíj-előtakarékossági számlára, nyugdíjbiztosítási számlára, • adófolyószámlával kapcsolatos észrevétel megtétele, • adó-, és jövedelemigazolás iránti kérelem előterjesztése, • gépjárműforgalmazók illetékmentességének megállapításához kapcsolódó nyilatkozat rögzítése, • tájékoztatás az ellenőrzést végző személy személyazonosságáról és megbízásának érvényességéről, a megbízólevél számáról, az ellenőrzés alá vont adónemekről és időszakról, • tájékoztatás a közösségi adószám érvényességéről, • egyedi tájékoztatás az adózó állami adóhatósághoz bejelentett törzsadatairól, az adózó adószámlájáról, az adózó adószámla-kivonatáról, az adózót érintő fizetési kötelezettségről, köztartozásról, adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó adóhatósági regisztrációról, az állandó meghatalmazásról, az adózó bevallásainak adatairól, az adózó hibás bevallásáról, az adózó által elmulasztott bevallások miatt kiszabott mulasztási bírságról.

CSONGRÁD MEGYE ADÓALANYAINAK ÖSSZETÉTELE

Csongrád megyében több mint 75,5 ezer volt a működő adóalanyok száma 2016 szeptemberében, melyből 3625 adózó újonnan kezdte meg tevékenységét az Változás

2016. 2015. Működő adózók száma idei évben. Ez az előző év elsőszeptember kilenc hónapjában kezdők számánál 6,2 százalék(±%) szeptember

Adószámos magánszemélyek 428 35 186 35 614 1,2% kalvállalkozók több, miközben 2016 szeptemberéig közel 30,0 százalékkal döntöttek keveEgyéni 732 18 349 19 081 4,0% Gazdálkodó -38 21 164 21 126 -0,2%

sebben tevékenységük megszüntetéséről. 74 699 75 821 1,5%

1 122

Mindösszesen

Működő adózók száma Csongrád megyében 2015-2016. szeptember

+1 122

db/fő 80 000 70 000

74 699

75 821

+428

60 000 50 000 40 000

35 186

35 614

30 000

+732

18 349

19 081

-38

21 164

21 126

20 000 10 000 0 Adószámos magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Gazdálkodó

Mindösszesen

2015. szeptember 2016. szeptember

A társas vállalkozások száma Csongrád megyében 2016. szeptember végére közel bázisszinten maradt. Az összes gazdasági szervezet legnagyobb részét (71,6 százalékát) kitevő jogi személyiségű vállalkozások részaránya az előző év azonos időszakához képest nem változott, és számukban is csak minimális (0,2 százalékos) visszaesés mutatkozik. Ezen belül a legnagyobb mértékben a közkereseti társaságok száma csökkent, valamint a betéti társaságok száma is kevesebb lett. A korlátolt felelősségű és részvénytársaságok számában nem történt változás. A működő társas vállalkozások fennmaradó része a jogi személyiség nélküli vállalkozások, a költségvetési szervek és az egyéb szervezetek között oszlik meg.

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

28,4% Működő gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti alakulása Csongrád megyében 2016. szeptember

5 616 db 320 db 15 121 db

69 db

Jogi személyiségű vállalkozások

Jogi személyiség nélküli vállalkozások

Költségvetési szervek

Egyéb szervezetek

áltozás (±%) A gazdálkodók körében a technikai megszüntek száma 4,3 százalékos emelkeységet megszűntető dést mutat, mely a működő gazdálkodók 6,4 százalékát jelenti. Csődeljárást -100,0% -4 -4,3% 2016 szeptemberéig-61 nem kezdeményeztek a megyében, valamint a felszámo-34,9% -210 -4,6% -19 alatt lévő adózók számában csökkenés tapasztalható. lás és a végelszámolások -12,1% -294 Tevékenységet megszűntető, illetve megszűnő gazdálkodók számának alakulása Csongrád megyében

ánya db

410

2 500

602

2 000

391 392

1 500 1 000 500

1 410

1 349

0 2015. szeptember Végelszámolás alatt lévő

Felszámolás alatt lévő

2016. szeptember Technikai megszűnt

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

Csődeljárás alatt lévő

Csongrád megye TOP 100 adózóinak minősítéséről 2016. január 1-jei hatállyal került bevezetésre az adózók minősítésének rendszere, az önkéntes jogkövetés minél szélesebb körű támogatása érdekében. Az állami adóhatóságnak a cégjegyzékbe bejegyzett adózókat, valamint az áfa-regisztrált adóalanyokat negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével kell minősítenie (megbízható, általános, kockázatos kategóriákba), és e minősítés eredményétől függően kell érvényesítenie a törvényben meghatározott egyes jogkövetkezményeket. A minősítés eredményéről az állami adó- és vámhatóság az adózót elektronikus úton értesíti. Amennyiben az adózó minősítésében nem következik be változás, akkor az adóhivatal az értesítést mellőzi. Az adózó a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül tájékozódhat minősítéséről. Csongrád megyében a TOP 100 vállalkozások háromnegyede a megbízható, míg a fennmaradó gazdálkodók az általános minősítésbe tartoznak a 2016. augusztus 1-jei minősítés alapján.

FORGALMAK ÉS BERUHÁZÁSOK

Csongrád megye havi, negyedéves és éves áfabevallásra kötelezett adóalanyainak 2015. évi határon túli értékesítése összesen 347,8 milliárd forintot tett ki, ami mindössze 4,6 százalékkal magasabb a bázisnál. Ezen belül mind a közösség területén kívülre irányuló, mind a közösségi értékesítés kismértékben emelkedett (5,8, illetve 4,3 százalékkal). A legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező havi bevallók esetében az összes határon túli értékesítés növekedése 8,6 százalékos volt, a negyedéves bevallóknál viszont 17,0 százalékos visszaesés mutatható ki. 2016. év I. félévében az összes határon túli értékesítés növekedése kicsit erőteljesebb volt (5,3 százalékos) mint a 2015. évi, értéke 177,1 milliárd forint. Ebben az időszakban a közösség területén kívüli értékesítés visszaesett (az előző évi 90,6 százalékára), viszont a közösségi értékesítés erőteljesebben (9,2 százalékkal) növekedett. A bővülést azonban nem a havi bevallók generálták, ugyanis körükben az összes határon túli értékesítés összege csak 2,3 százalékkal 2015. év/2014. év 2015 januárjától kismértékű csökmagasabb az előző évinél, a trendvonal

2016. I. félév/2015. I. félév Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptembe Október November December Január Február Március Április Máju 99,9% 113,0% 103,8% 112,9% 107,9% 108,1% 119,3% 118,8% 98,2% 114,0% 88,5% 101,7% 106 Határon túli értékesíté 104,8% 101,0% 114,3% 100,9% Belföldi értékesítés 103,9% 106,1% 111,9% 110,1% 109,0% 111,7% 98,0% 106,7% 101,5% 102,0% 102,4% 96,8% 88,4% 90,9% 85,6% 92,4% 95

A határon túli és a belföldi értékesítés változása a havi bevallói körben (2015. év/2014. év, 2016. I. félév/2015. I. félév)

Index, bázis=100% 120% 115% 110% 105% 100% 95% 90% 85%

2015. év/2014. év

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

2016. I. félév/2015. I. félév

Június

Május

Április

Március

Február

Lineáris (Belföldi értékesítés) Január

December

November

Október

Augusztus

Július

Június

Május

Április

Március

Február

Január

Lineáris trend (Belföldi értékesítés)

Lineáris trend (Határon túli értékesítés)

Lineáris (Határon túli értékesítés)

Belföldi értékesítés

Szeptember

Határon túli értékesítés

80%

kenést mutat. A negyedéves bevallók ugyanakkor 23,6 százalékos többletet produkáltak.

A belföldi értékesítések összege 2015. évben az összes bevalló tekintetében 1784,2 milliárd forint volt, ami csupán 2,1 százalékkal magasabb az előző évinél. A belföldi értékesítés 78,0 százalékát kitevő 27%-os, normál kulcsú értékesítés hasonló mértékű (2,2 százalékos) növekedést mutat. Az összes belföldi értékesítés növekedése a havi bevallók tekintetében picit erőteljesebb (4,7 százalékos), az éves lefutás viszont látványosan csökken. A negyedéves bevallók minden negyedévben az előző évi alatt teljesítettek, éves szinten a bázis 91,7 százalékán. 2016. I. félévében az eredmények tovább romlottak, a 782,9 millió forint értékű belföldi értékesítés az előző évi 91,3 százaléka. Havi bevallók esetében a visszaesés mértéke 9,1 százalékos, értéke egyetlen hónapban sem közelítette meg a bázist. A negyedéves bevallóknál mért csökkenés 6,7 százalékos.

A külpiaci beszerzések értéke 2015-ben összesen 238,8 milliárd forint volt, több mint kétszer akkora növekedést (9,5 százalék) mutatva, mint a határon túli értékesítések (4,6 százalék). A külpiaci beszerzések 87,6 százaléka a közösség területét érinti, értéke 9,3 százalékkal magasabb az előző évinél. A 12,4 százalékos részarányt képviselő import 11,3 százalékkal növekedett. A negyedéves bevallók összes külpiaci beszerzése (24,6 milliárd forint) az előző évinek mindössze a kétharmada. A havi bevallók éves szinten 18,3 százalékos növekedést produkáltak, az első három negyedévben csökkenő dinamikával, ami a negyedik negyedévben kissé emelkedésnek indult. 2016. I. félévében lassult a növekedés, bázishoz viszonyítva 7,0 százalékos volt. Ebben az időszakban fordultak a trendek, a negyedéves bevallók külpiaci beszerzése erőteljes emelkedésnek indult (18,9 százalékkal nőtt), míg

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

a haviak növekedése lassult, már 5,3 százalékos volt, két hónapban is 2015.csak év/2014. év

2016. I. félév/2015. I. félév Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptembe Október November December Január Február Március Április Máj 98,5% 1 Határon túl 124,9% 116,0% 139,4% 110,2% 115,6% 123,0% 113,7% 118,6% 108,4% 123,0% 125,0% 110,1% 119,1% 110,6% 109,2% Belföldi be 106,3% 112,1% 111,9% 118,2% 101,7% 108,7% 94,5% 107,0% 107,7% 104,1% 108,8% 107,0% 84,4% 89,5% 79,9% 87,1%

bázis alatti értéket mutatva.

A határon túli és a belföldi beszerzés változása a havi bevallói körben 2014. januártól 2016. júniusig Index, bázis=100% 140%

130%

120%

110%

100%

90%

80% Lineáris trend

Lineáris trend (Belföldi beszerzés)

Június

Február

Január

December

November

Október

Szeptember

Augusztus

Július

Június

Május

Április

Március

Február

Január

2015. év/2014. év

Május

Lineáris (Belföldi beszerzés)

70%

Április

Lineáris (Határon túli beszerzés) (Határon túli beszerzés)

Belföldi beszerzés

Március

Határon túli beszerzés

2016. I. félév/2015. I. félév

A belföldi beszerzés értéke 2015-ben kicsivel nagyobb mértékben növekedett (2,8 százalékkal) mint a belföldi értékesítés (2,1 százalékkal). Ezen belül a negyedéves bevallók beszerzései visszaestek a bázis 87,9 százalékára, míg a havi bevallók esetében 7,1 százalékkal emelkedtek. A havi bevallóknál a növekedési dinamika negyedévről negyedévre csökkent, majd az utolsó negyedévben kissé erősödött. 2016. I. félévében jelentős mértékben csökkent az összes belföldi beszerzés, a bázisnak mindössze 88,7 százalékát tette ki, értéke 667,0 milliárd forint. Ezen összeg 19,0 százalékát a negyedéves bevallók szerepeltették bevallásaikban, esetükben a csökkenés mértéke az előző évhez képest 9,1 százalékos. Az összeg 81,0 százalékát képviselő havi bevallók esetében a csökkenés mértéke elérte a 11,8 százalékot, és egyetlen hónapban sem érte el a bázist.

A határon túli értékesítések és a külpiaci beszerzések különbözeteként számított külpiaci áruforgalmi egyenleg 2015. évben az előző évi összeg 95,2

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

százaléka lett, miután a külpiaci beszerzések jóval nagyobb mértékben növekedtek (9,5 százalék), mint a határon túli értékesítések (4,6 százalék), az eltérés 4,9 százalékpontos. 2016. I. félévében az egyenleg pozitív lett, I. félé2016. I.növekedést félév bázishoz képest 1,72015. százalékos mutat, mivel a határon túli érHatáron túli értékesítés 168 121,5 177 072,3 Külpiaci beszerzésnövekedése 115(5,3 242,7 százalékos) 123 320,0 tékesítés és a külpiaci beszerzés növekedése Külpiaci áruforgalmi egyenleg 52 878,8 53 752,3 Külpiaci áruforgalmi egyenleg alakulása Csongrád megyében, 2015-2016. I. félévben Millió forint 2015. I. félév 200 000

2016. I. félév

160 000

53 752,3

52 878,8

123 320,0

115 242,7

40 000

177 072,3

80 000

168 121,5

120 000

0 Határon túli értékesítés

Külpiaci beszerzés

Külpiaci áruforgalmi egyenleg

(7,0 százalékos) közötti eltérés 1,7 százalékpontra csökkent. A régióban zajló beruházásokról leginkább az áfabevallás tárgyi eszköz beszerzés sora alapján lehet képet kapni. 2015-ben Csongrád megye gazdálkodói mindösszesen 78,4 milliárd forint tárgyi eszköz beszerzésről adtak számot, ez az érték 98,6 százaléka a megelőző év ugyanezen időszaki összegének. A csökkenést a negyedéves bevallók generálták, ugyanis körükben a tárgyi eszköz beszerzés a bázis 76,4 százalékára esett vissza, míg a havi bevallók 9,7 százalékkal többet vallottak.

2016. I. félévében a negyedéves bevallók tárgyi eszköz beszerzése tovább csökkent, az előző évi 64,7 százalékára. A havi bevallóknál gyengült a növekedési dinamika, féléves viszonylatban az emelkedés 7,0 százalékos.

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

2015. év/2014. év 2016. I. félév/2015. I. félév Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptembe Október November December Január Február Március Április Május Június 2014.,2015 2 541,5 3 449,9 3 207,3 3 907,5 3 900,6 3 948,7 4 488,3 4 464,8 5 367,3 5 401,4 4 189,8 7 787,3 3 612,0 3 306,8 3 419,7 4 553,4 3 844,2 4 905,0 2015.,2016 3 612,0 3 306,8 3 419,7 4 553,4 3 844,2 4 905,0 3 429,6 3 995,8 4 738,4 6 403,6 5 645,8 9 903,2 3 553,8 4 316,6 4 109,6 4 216,0 4 403,6 4 691,0 95,9% 106,6% 116,5% 98,6% 124,2% 76,4% 89,5% 88,3% 118,6% 134,8% 127,2% 98,4% 130,5% 120,2% 92,6% 114,6% 95,6% Index, bázi 142,1%

Havi bevallók tárgyi eszköz beszerzése és változása 2014. januártól 2016. júniusig

Millió forint 12 000

2014.,2015.

2015.,2016.

160%

Index, bázis=100% 134,8%

142,1% 10 000

124,2%

116,5%

Index, bázis=100%

130,5%

127,2%

140% 120,2%

118,6%

114,6%

106,6%

120%

8 000

100% 98,6%

95,9%

6 000

98,4% 89,5% 88,3%

76,4%

95,6%

92,6%

80% 60%

4 000

40% 2 000

20% 0%

2015. év/2014. év

FORGALMAK ÉS BERUHÁZÁSOK

2016. I. félév/2015. I. félév

Június

Május

Április

Március

Február

Január

December

November

Október

Szeptember

Augusztus

Július

Június

Május

Április

Március

Február

Január

TOP 100 vállalkozás Csongrád megyében 1-50. Sorrend a 2015. évi nettó árbevétel alapján

Név

ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt.

Szeged

Gázkereskedelem

EDF DÉMÁSZ Zrt.

Szeged

Villamosenergia-kereskedelem

103 711

Pick Szeged Zrt.

Szeged

Hús-, baromfihús-készítmény gyártása

68 474

ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft.

Makó

Gumiabroncs, gumitömlő gyártása

50 113

Székhely

Nettó (mill

Főtevékenység

2014. év 20

136 458 10

Hansa-Kontakt Kft.

Szeged

Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme

50 106

ContiTech Rubber Industrial Kft.

Szeged

Egyéb gumitermék gyártása

46 131

EDF DÉMÁSZ Hálózati Kft.

Szeged

Villamosenergia-elosztás

48 184

n.ny.

Országos Dohányboltellátó Kft.

Hódmezővásárhely

Dohányáru nagykereskedelme

10.

KÉSZ Építő Zrt.

Szeged

Épületépítési projekt szervezése

34 053

11.

HUNGERIT Zrt.

Szentes

Baromfihús feldolgozása, tartósítása

44 426

12.

Givaudan Hungary Kft.

Makó

M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása

39 025

13.

n.ny.

14.

Villeroy & Boch Magyarország Kft.

Hódmezővásárhely

Egészségügyi kerámia gyártása

20 264

15.

Tabán Trafik Zrt.

Hódmezővásárhely

Dohányáru nagykereskedelme

23 857

16.

Legrand Zrt.

Szentes

Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása

22 225

17.

MA-KA Takarmánykeverő és Forgalmazó Kft.

Szentes

Haszonállat-eledel gyártása

14 922

18.

ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt.

Szeged

Gázelosztás

14 774

19.

Hód-Mezőgazda Zrt.

Hódmezővásárhely

Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése

8 695

20.

n.ny.

21.

n.ny.

22.

Délalföldi Kertészek Szövetkezete

Szentes

Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem

6 932

23.

MAUS Kft.

Szeged

Hús-, húskészítmény nagykereskedelme

6 292

24.

RotaPack Zrt.

Szeged

Műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása

6 340

25.

TE-DI Trade Kft.

Szeged

Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelme

6 940

26.

Coop Szeged Zrt.

Szeged

Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem

6 445

27.

Naturtex Kft.

Szeged

Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)

7 273

28.

Szegedi Vízmű Zrt.

Szeged

Víztermelés, -kezelés, -ellátás

6 040

29.

n.ny.

30.

MATECH Magyar Technológiai Kft.

Szeged

Épületépítési projekt szervezése

6 497

31.

EDO-Hungary Kft.

Szeged

Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem

6 910

32.

Feszültség Kft.

Szeged

Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme

6 107

33.

n.ny.

34.

n.ny.

35.

n.ny.

36.

Imerys Tűzállóanyaggyártó Kft.

Hódmezővásárhely

Tűzálló termék gyártása

6 124

37.

n.ny.

38.

Szegedi Paprika Zrt.

Szeged

Hús-, baromfihús-készítmény gyártása

4 995

39.

ÁRPÁD-AGRÁR Zrt.

Szentes

Vegyes gazdálkodás

4 548

40.

Alföld-Szeged Kft.

Szeged

Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme

4 781

41.

n.ny.

42.

Csanád Pharma Kft.

Szeged

Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme

5 003

43.

DUOCOR Bt.

Makó

Irodabútor gyártása

5 471

44.

FERROÉP Zrt.

Szeged

Lakó- és nem lakó épület építése

8 057

45.

IKV Zrt.

Szeged

Ingatlankezelés

2 608

46.

HUNOR COOP Zrt.

Szentes

Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem

4 134

47.

n.ny.

48.

Hansa-Kontakt Inv. Kft.

Szeged

Raktározás, tárolás

4 333

49.

Bodrogi Bau Kft.

Hódmezővásárhely

Lakó- és nem lakó épület építése

4 601

50.

Váll-Ker Kft.

Makó

Nem villamos háztartási készülék gyártása

4 248

Nettó árbevétel (millió forint)

Export (millió forint)

Üzemi eredmény (millió forint)

Saját tőke (millió forint)

Létszám (fő)

2014. év 2015. év Index (%) 2014. év 2015. év Index (%) 2014. év 2015. év Index (%) 2014. év 2015. év Index (%) 2014. év 2015. év Index (%) 136 458 109 655

80,4%

736

n.ny.

15 715

6 633

42,2%

208

196

94,2%

103 711

98 267

94,8%

1 127

997

88,4%

4 689

4 466

95,2%

118 529

117 989

99,5%

495

466

94,1%

68 474

73 699

107,6%

20 992

23 696

112,9%

2 358

3 668

155,5%

16 767

19 565

116,7%

2783

2872

103,2%

50 113

66 649

133,0%

47 994

63 635

132,6%

3 636

1 975

54,3%

23 585

25 484

108,0%

1591

1794

112,8%

50 106

54 663

109,1%

265

323

121,6%

894

1 019

114,0%

2 796

3 157

112,9%

299

451

150,8%

46 131

49 692

107,7%

41 341

45 335

109,7%

13 123

15 648

119,2%

53 723

28 255

52,6%

550

586

106,5%

48 184

48 534

100,7%

5 908

8 778

148,6%

120 737

125 851

104,2%

622

641

103,1%

n.ny.

47 298

-300

-323

137

34 053

44 028

129,3%

8 731

10 480

120,0%

917

1 195

130,3%

4 630

5 345

115,4%

121

144

119,0%

44 426

44 015

99,1%

18 490

17 298

93,6%

1 399

1 415

101,1%

12 495

14 305

114,5%

1602

1550

96,8%

39 025

42 081

107,8%

39 016

42 073

107,8%

n.ny.

20 264

21 754

107,4%

16 990

18 078

106,4%

231

-373

13 759

13 558

98,5%

841

836

99,4%

23 857

20 299

85,1%

549

141

25,7%

1 152

1 356

117,7%

101,2%

22 225

20 245

91,1%

17 897

15 273

85,3%

n.ny.

6 098

5 222

85,6%

479

488

101,9%

14 922

16 712

112,0%

1 159

2 247

193,9%

439

329

74,9%

1 194

1 433

120,0%

76,2%

14 774

16 371

110,8%

-1 270

-834

37 865

35 886

94,8%

501

500

99,8%

8 695

9 029

103,8%

360

411

114,4%

958

328

34,2%

9 854

9 915

100,6%

337

325

96,4%

n.ny.

6 932

7 580

109,4%

115,0%

108,2%

967

994

102,8%

125

129

103,2%

6 292

7 181

114,1%

350

441

125,9%

181

223

123,3%

762

100,0%

129

137

106,2%

6 340

7 022

110,8%

2 566

3 300

128,6%

334

212

63,6%

1 666

789

47,4%

108

120,0%

6 940

6 844

98,6%

811,7%

193,1%

255

100,1%

128

135

105,5%

6 445

6 706

104,0%

123,6%

1 777

1 828

102,9%

417

427

102,4%

7 273

6 581

90,5%

5 680

4 890

86,1%

716

562

78,6%

2 176

2 599

119,5%

146

147

100,7%

6 040

6 466

107,1%

n.ny.

887

100,0%

355

348

98,0%

n.ny.

6 497

6 257

96,3%

97,0%

101

172

170,1%

879

840

95,5%

107

100

93,5%

6 910

5 994

86,7%

124

188

151,5%

508

692

136,1%

97,9%

6 107

5 881

96,3%

143

239

166,8%

112

16,3%

726

728

100,3%

105,3%

n.ny.

6 124

5 449

89,0%

5 851

5 020

85,8%

152

717

472,9%

5 262

5 902

112,2%

222

215

96,8%

n.ny.

4 995

5 274

105,6%

1 092

869

79,6%

198

228

115,1%

1 602

1 687

105,3%

279

282

101,1%

4 548

5 104

112,2%

184

191,0%

335

231

68,9%

11 742

11 794

100,4%

303

173

57,1%

4 781

5 093

106,5%

109,9%

n.ny.

107,8%

n.ny.

5 003

5 053

101,0%

89,2%

n.ny.

96,0%

5 471

5 003

91,5%

5 176

4 600

88,9%

301

147

48,8%

3 122

3 251

104,1%

313

329

105,1%

8 057

5 001

62,1%

49,4%

758

800

105,5%

114,6%

2 608

4 801

184,1%

109

163

149,4%

1 680

2 009

119,6%

265

522

197,0%

4 134

4 647

112,4%

170,4%

812

1 045

128,8%

233

222

95,3%

n.ny.

4 333

4 461

103,0%

46,0%

846

658

77,7%

7 781

9 600

129,8%

370

381

103,0%

4 601

4 294

93,3%

n.ny.

1 086

1 235

113,7%

113

115,3%

4 248

4 171

98,2%

4 179

4 062

97,2%

137

145

106,0%

741

860

116,0%

247

249

100,8%

TOP 100 vállalkozás Csongrád megyében 51-100. Sorrend a 2015. évi nettó árbevétel alapján

Név

51.

n.ny.

52.

Tanker Hungary Kft.

n.ny.

53.

Mezőker Kft.

Szeged

Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás

3 299

Székhely

Nettó (mill

Főtevékenység

2014. év 20 n.ny.

n.ny.

54.

n.ny.

55.

Alukonstrukt Kft.

Szeged

Fémszerkezet gyártása

3 535

56.

Napsugár-Trade Kft.

Szeged

Haszonállat-eledel gyártása

4 386

57.

n.ny.

58.

Déli-Farm Kft.

Szeged

Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme

3 922

59.

n.ny.

60.

n.ny.

61.

n.ny.

62.

n.ny.

63.

n.ny.

64.

n.ny.

65.

RAMPF FORMEN Kft.

Szeged

Szerszámgyártás

3 456

66.

Saint George Euro Service Kft.

Röszke

Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás

2 782

67.

Colibri Family Kft.

Szeged

Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme

961

68.

Kabay-Med Bt.

Szeged

Gyógyszer-kiskereskedelem

2 793

69.

n.ny.

70.

SZEPLAST Zrt.

Szeged

Műanyag-alapanyag gyártása

2 596

71.

Első Beton Kft.

Szeged

Építési betontermék gyártása

3 114

72.

CH-PLUSSZ-2000 Kft.

Algyő

Folyadék szállítására szolgáló közmű építése

3 026

73.

LC Packaging TPI Kft.

Mórahalom

Vegyestermékkörű nagykereskedelem

2 713

74.

Hód-Tész Szövetkezet

Hódmezővásárhely

n.ny.

2 484

75.

n.ny.

76.

Szegedi Öntöde Kft.

Szeged

Vasöntés

2 636

77.

Goodwill Pharma Kft.

Szeged

Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme

2 316

78.

n.ny.

79.

Ciklon Kft.

Szeged

Vegyi áru nagykereskedelme

2 702

80.

Jan-Ker 2001 Kft.

Hódmezővásárhely

Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme

2 401

81.

Alföld Porcelán Edénygyár Zrt.*

Hódmezővásárhely

Háztartási kerámia gyártása

2 342

82.

VámLog Kft.

Szeged

Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás

83.

Dél-Konstrukt Zrt.

Szeged

Lakó- és nem lakó épület építése

84.

MÄRZ FASHION Kft.

Hódmezővásárhely

Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)

1 524

85.

Suli-Host Kft.

Szeged

Egyéb vendéglátás

2 557

86.

Gabonakutató Nonprofit Kft.

Szeged

Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés

2 510

87.

Abcom Világítástechnika Kft.

Szeged

Bútor, szőnyeg, világítóberendezés nagykereskedelme

381

88.

n.ny.

89.

Vestfrost Zrt.

Csongrád

Nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása

2 067

90.

Pankotai Agrár Zrt.

Szentes

Sertéstenyésztés

2 451

91.

KERAMITALIA Kft.

Hódmezővásárhely

Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem

1 977

92.

HUNGÁRIA PETROL Kft.

Szeged

Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem

2 554

93.

n.ny.

94.

Lemeztechnika Kft.

Hódmezővásárhely

Fémmegmunkálás

2 519

95.

GriffSoft Zrt.

Szeged

Információ-technológiai szaktanácsadás

2 755

96.

"HÓDAGRO" Zrt.

Hódmezővásárhely

Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

1 894

97.

Szegedi Közlekedési Kft.

Szeged

Városi, elővárosi szárazföldi személyszállítás

2 225

98.

"ROBA-TISZA" Kft.

Csongrád

Egyéb bútor gyártása

1 979

99.

MEDIKÉMIA Zrt.

Szeged

M.n.s. egyéb vegyi termék gyártása

1 955

100.

n.ny.

* Eltérő üzleti éves vállalkozás

Nettó árbevétel (millió forint)

Export (millió forint)

Üzemi eredmény (millió forint)

Saját tőke (millió forint)

Létszám (fő)

2014. év 2015. év Index (%) 2014. év 2015. év Index (%) 2014. év 2015. év Index (%) 2014. év 2015. év Index (%) 2014. év 2015. év Index (%) n.ny.

n.ny.

3 299

3 903

118,3%

1 382

1 749

126,6%

180

215

119,7%

589

780

132,5%

100

102,0%

n.ny.

3 535

3 791

107,3%

541

597

110,4%

n.ny.

1 420

1 150

81,0%

153

142

92,8%

4 386

3 764

85,8%

108

79,3%

195

205,3%

414

874

211,0%

89,6%

n.ny.

3 922

3 697

94,3%

551

409

74,2%

328

301

91,8%

1 137

1 327

116,7%

108,0%

n.ny.

3 456

3 310

95,8%

3 239

3 184

98,3%

230

523,0%

772

1 034

133,9%

195

203

104,1%

2 782

3 223

115,9%

1 363

2 210

162,1%

61,5%

320

499

156,0%

129,4%

961

3 181

331,1%

n.ny.

123

7999,7%

20,2%

100,0%

2 793

3 137

112,3%

97,8%

114

128

111,7%

122,2%

n.ny.

2 596

3 118

120,1%

1 120

1 851

165,3%

124,6%

325

345

106,2%

102,9%

3 114

3 109

99,8%

83,8%

n.ny.

807

767

95,0%

100

94,0%

3 026

3 068

101,4%

565

488

86,2%

700

1834,3%

50,0%

2 713

3 000

110,6%

291

460

158,0%

n.ny.

618

621

100,5%

104,3%

2 484

2 983

120,1%

n.ny.

2 636

2 849

108,1%

1 295

1 579

122,0%

141

192,7%

584

697

119,3%

157

162

103,2%

2 316

2 776

119,8%

128

189

148,5%

265

433

163,0%

545

823

150,8%

113,5%

n.ny.

2 702

2 754

101,9%

65,9%

217

198

91,4%

1 080

1 169

108,2%

100,0%

2 401

2 728

113,6%

292,6%

147

192,5%

210

244

116,1%

116,7%

2 342

2 702

115,4%

2 094

2 439

116,5%

102

120

118,4%

709

828

116,7%

214

271

126,6%

2 657

600,0%

2 650

387

636

1 524

2 635

172,9%

1 513

2 621

173,2%

-41

-18

397

405

102,0%

410

392

95,6%

2 557

2 564

100,3%

66,9%

467

472

101,0%

322

310

96,3%

2 510

2 538

101,1%

242

265

109,9%

116

123,6%

2 241

2 388

106,6%

240

235

97,9%

381

2 529

664,0%

177

2 393

1353,9%

264,8%

107,8%

100,0%

n.ny.

2 067

2 486

120,3%

2 003

2 379

118,8%

84,2%

390

413

106,1%

105

114

108,6%

2 451

2 464

100,5%

103

153,6%

-72

-80

1 282

1 155

90,1%

102

103

101,0%

1 977

2 437

123,3%

285,5%

-9

1 985

2 094

105,5%

118,5%

2 554

2 384

93,4%

n.ny.

353

390

110,3%

104,8%

n.ny.

2 519

2 355

93,5%

2 419

377

380

100,8%

1 390

1 533

110,3%

102

94,1%

2 755

2 353

85,4%

433

473

109,4%

1 040

1 148

110,3%

138

148

107,2%

1 894

2 298

121,4%

189

545,0%

164

37,8%

3 532

3 414

96,7%

131

129

98,5%

2 225

2 291

103,0%

264,4%

-2

2 778

2 622

94,4%

534

541

101,3%

1 979

2 225

112,4%

1 969

2 214

112,4%

124

55,0%

942

1 003

106,5%

136

145

106,6%

1 955

2 225

113,8%

620

659

106,3%

384,8%

1 578

1 627

103,1%

118

119

100,8%

n.ny.

Nettó árbevétel – csaknem 60 százaléka a TOP 100 vállalkozástól A Csongrád megyei székhelyű, kettős könyvvitelt vezető vállalkozások 2015. évben 2004,3 milliárd forint nettó árbevételt realizáltak, 43,7 milliárd forinttal, 2,2 százalékkal többet, mint az előző évben. A megye árbevételének 59,0 százalékát a TOP 100 vállalkozás teljesítette, nekik köszönhető a megyei árbevétel-növekmény, mivel a többi adózó teljesítménye elmaradt a 2014. évitől. Csongrád megye nettó árbevételének közel háromnegyede három nemzetgazdasági

Nettó árbevétel Csongrád megyében 2 000

Milliárd forint

% % %

A TOP 100 SZEREPE CSONGRÁD MEGYÉBEN, A TÁRSASÁGIADÓ-BEVALLÁSOK TÜKRÉBEN

1 500

Top 100 57,7%

Top 100 59,0%

1 000 500 0

Top 100 Többi adózó

2014. év 1 131,3

2015. év 1 183,3

829,3

821,0

szarány

% % % %

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

Nettó árbevétel Csongrád megyében

ágból származik, melyek a kereskedelem, gépjárműjavítás (603,6 milliárd fo2 000 Top 100 59,0%

Top 100 57,7%

rint), a feldolgozóipar (592,9 milliárd forint), valamint a villamosenergia, gáz-, Milliárd forint

Változás Változás ± ± milliárd forint) 43,7 2,2% 51,9 4,6% -8,2 -1,0%

1 500

1 000

gőzellátás, légkondicionálás (275,8 milliárd forint). Ezekben a nemzetgazdasá500 0 gi ágakban meghatározó szerepet tölt be a TOP 100 vállalkozás: a kereskede2014. év 2015. év

Top 100

1 131,3

1 183,3

lem árbevételének 45,5 százaléka, a feldolgozóipar 78,5 százaléka, a villamosTöbbi adózó 829,3 821,0 2015.

energia-ipar csaknem teljes egészében (98,9 százalék) hozzájuk köthető.

top100 részarány

603,6 592,9 275,8 154,4 90,3 51,4 46,9 33,2 32,0 5,8 18,7 99,2

45,5% 78,5% 98,9% 48,3% 30,6% 24,6% 10,5% 14,4% 78,0% 96,9% 53,0% 5,0%

Milliárd forint 600

Csongrád megye top 100 vállalkozásának részesedése a nettó árbevételből nemzetgazdasági áganként 2015-ben

500 45,5% 400

Top100 Többi adózó

78,5% 300

200 98,9%

4,9%

48,3% 100

30,6%

24,6%

4,9%

4,8%

78,0%

5,6%

9,9%

Export árbevétel – több mint háromnegyede a feldolgozóiparból A nettó árbevétel egyötödét az export teszi ki, ami 2015-ben 415,8 milliárd forintot ért el, 25,2 milliárd forintos, 6,5 százalékos gyarapodás következtében. A TOP 100 vállalkozás Csongrád megye exportjának 77,7 százalékát adta. A 100 legnagyobb vállalkozásnak köszönhető az export árbevétel bővülése, hiszen 10,7 százalékos növekedést értek el, míg a többi adózó export árbevétele csökkent. Az export árbevétel több mint háromnegyede (322,6 milliárd forint) egyetlen nemzetgazdasági ág, a feldolgozóipar teljesítménye, ami 22,8 milliárd forinttal bővült az előző évhez képest. A feldolgozóiparon belül a TOP 100 vállalkozások export árbevétele 90,6 százalékot képvisel. A feldolgozóipar export árbevételének növekedéséhez legnagyobb részben a gumi-, műanyagtermék gyártása (36,3 százalék) és az élelmiszer, ital, dohány

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

gyártása (33,5 százalék) ágazat járult hozzá. E két ágazat exportja szinte teljes mértékben a TOP 100 vállalkozáshoz köthető. 2015-ben a gumi-, műanyagtermék gyártása kiemelkedő (23,2 százalékos, 22,1 milliárd forintos) gyarapodással megelőzte a 2014-ben még legnagyobb részarányú (34,6 százalék) élelmiszer, ital, dohány gyártását.

Export árbevétel Csongrád megyében 500

s Milliárd forint

400

% % %

Top 100 74,8%

300

Top 100 77,7%

200 100 0

Top 100 Többi adózó

2014. év 291,9

2015. év 323,0

98,6

92,7

Feldolgozóipar export árbevételének ágazati összetétele

015. év (milliárd forint)

014. év (milliárd forint)

űanyagtermék gyártása

, ital, dohány gyártása

ásványi termék gyártása

100 2014. év (milliárd forint)

200

300 2015. év (milliárd forint)

94,9 A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL 103,7 27,3

117,0 108,0 27,8

milliárd forint) 17,0 08,0 27,8 25,1 15,0 9,9 9,8 5,3 3,5 0,7 0,3

Feldolgozóipar export árbevételének ágazati összetétele

2015. év (milliárd forint)

2014. év (milliárd forint)

100

200

2014. év (milliárd forint)

300 2015. év (milliárd forint)

Gumi-, műanyagtermék gyártása

94,9

117,0

Élelmiszer, ital, dohány gyártása

103,7

108,0

Nem fém ásványi termék gyártása

27,3

27,8

Gép, berendezés gyártása

26,0

25,1

Fémalapanyag gyárt.fémfeldolgozás

16,5

15,0

Fa, papír, nyomdai tevékenység

12,2

9,9

Textilia, bőrtermék, lábbeli gyárt.

9,8

Vegyianyag termék gyártása

4,2

5,3

Járműgyártás

3,7

3,5

Egyéb feldolgozóipari tevékenység

1,2

0,7

Villamosgép, műszer gyártása

0,3

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye – 45,1 százalékos megyei bővülés Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye mutatja meg, hogy a vállalkozás, a hozamainak (nettó árbevétel, aktivált saját teljesítmény értéke, egyéb bevétel) és ráfordításainak (anyagjellegű, személyi jellegű és egyéb ráfordítások, értékcsökkenések) különbségeként milyen összegű eredményt ért el.

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Csongrád megyében

120 Top100 46,5%

Milliárd forint

100 80 60 40 20 0

Top 100 Többi adózó

Top 100 74,7%

2014. év 55,6

2015. év 50,2

18,8

57,8

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

2015-ben az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 108,0 milliárd forintot ért el Csongrád megyében, 33,6 milliárd forinttal meghaladva az előző év eredményét. A TOP 100 vállalkozás eredménye 5,4 milliárd forinttal csökkent, míg a többi adózó eredménye több mint háromszorosára, 18,8 milliárd forintról 57,8 milliárd forintra bővült. A jelentős növekmény mögött az üzemi tevékenység nyereségének 18,9 százalékos emelkedése és az üzemi tevékenység veszteségének 63,4 százalékkal történő csökkenése áll. A TOP 100 vállalkozás esetében az üzemi tevékenység eredményének visszaesését az okozta, hogy a veszteség két és félszeresére gyarapodott az előző évhez képest, amit a nyereség kismértékű (2,2 százalékos) növekménye nem tudott ellensúlyozni.

Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége Csongrád megyében

Milliárd forint

120 100

Top 100 49,2%

Top100 45,5%

80 60 40 20 0

Top 100 Többi adózó

2014. év 60,1

2015. év 61,4

61,9

73,6

Top 100 9,3%

Top100 41,1%

-10

Milliárd forint

140

Üzemi (üzleti) tevékenység vesztesége Csongrád megyében

-20 -30 -40 -50

Többi adózó Top 100

2014. év -43,1

2015. év -15,8

-4,4

-11,2

Nemzetgazdasági áganként vizsgálva a feldolgozóipar adja az üzemi tevékenység eredményének 40,2 százalékát, ami 43,4 milliárd forintot tesz ki. 15,3 százalékot (16,5 milliárd forintot) képvisel a kereskedelem, gépjárműjavítás és 10,1 százalékot (11,0 milliárd forintot) a pénzügyi, biztosítási tevékenység, ami 2014-ben még 24,8 milliárd forint veszteséget hozott. A pénzügyi, biztosítási tevékenység eredményének veszteségből nyereségbe fordulásának köszönhető a megyei bővülés.

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

Csongrád megye üzemi (üzleti) tevékenységének eredménye nemzetgazdasági áganként Bányászat, kőfejtés

-0,4

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

-0,1 -0,3 -0,1 -0,3

Szálláshely-szolg., vendéglátás Oktatás Egyéb szolgáltatás Vízellátás Humán-eü-i, szociális ellátás Adminisztratív és szolg. tev. Információ, kommunikáció Szállítás, raktározás Ingatlanügyletek Mezőgazdaság Villamosenergia-ipar Szakmai, tudományos tev. Építőipar Pénzügy, biztosítás

-24,8

0,9

2015. év

0,1 0,3 0,1 0,0 1,0 1,0 1,5 1,3 1,7 1,8 2,5 1,7 3,0 2,9 3,6 3,1 4,7 8,4 5,0 6,6 5,4 4,8 9,1 8,3 11,0 16,5 16,1

Kereskedelem Feldolgozóipar Milliárd forint -25

2014. év

42,7 -5

43,4

Saját tőke1 - vezet az energiaszolgáltatás Csongrád megyében a saját tőke összege 942,3 millió forintot tett ki 2015ben, ami 2,6 százalékos növekedés a bázishoz mérten. Ez elsősorban a mérleg szerinti eredmény ugrásszerű növekedésének köszönhető, amely megyén belül (9,2 milliárd forinttal) 28,7 százalékkal nőtt. A jegyzett tőke összege 2015ben 1,9 százalékkal növekedett. 1

A saját tőke a – jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett – jegyzett tőkéből, a tőketartalék-

ból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze (2000. évi C. tv. a számvitelről 35. § (2) bekezdés).

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

2014.

2015.

Megyei szinten a legjelentősebb (2,2 milliárd forint) visszaesés az eredmény-

Saját tőke elemei Csongrád megyében Megyei részarány Top 100 részarányMegyei részarány Top 100 részarány tartalékban következett be, melynek (28,9 százalék), Jegyzett tőke 32,0% részaránya 38,0% a második 31,7% 39,9%a Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 0,0% 0,0% -0,1%de még be0,0% jegyzett tőke 31,7 százalékos eredménye mögött. A jegyzett, nem Tőketartalék záróállománya 18,3% 24,3% 18,6% 25,2%

fizetett tőke a bázishoz mérten több mint27,0% kétszeresére28,9% (135,1 százalékkal) Eredménytartalék 29,9% 26,7% Lekötött 3,0% 13,1% 3,5% nőtt,tartalék megközelítve az 1 milliárd12,8% forintot. Értékelési tartalék 3,6% 2,5% 3,4% 2,7% Általános tartalék 0,1% 0,0% 0,0% 0,0% Mérleg szerinti eredmény 3,5% 5,1% 4,4% 2,1% A saját tőke alakulása Csongrád megyében és a top 100 vállalkozásnál 2014 - 2015-ben 100,0%

Top 100 részarány

100,0%

2015.

Jegyzett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék záróállománya

Megyei részarány

Eredménytartalék Lekötött tartalék

Top 100 részarány 2014.

Értékelési tartalék Általános tartalék

Megyei részarány

Mérleg szerinti eredmény

50%

100%

A Csongrád megyei top 100 adózók rendelkeztek a saját tőke összegének 57,5 százalékával, ami a bázishoz mérten, 2,5 százalékos csökkenés, főként a mérleg szerint eredmény (17,1 milliárd forintos) visszaesésének eredményeként. Ezzel egyidejűleg a jegyzett tőke előző évhez mért 5,0 milliárd forintos növekménye ellensúlyozta az eredménytartalék 5,3 milliárd forintos kiesését. Jelentős részarányú eltérés mutatkozik a megyei és a TOP 100-as adózói kör lekötött tartaléka között. Míg megyei szinten a lekötött tartalék bázishoz mért 0,3 százalékpontos növekménye 13,1 százalékra, a top adózók 0,5 százalékpontos többlete mindössze 3,5 százalékra növelte a saját tőkén belüli részarányukat. 2015-re a TOP 100 adózói körön belül a tőketartalék részesedése közel 1 százalékponttal, 25,2 százalékra erősödött, mindössze 1,5 százalékkal lemaradva az eredménytartalék mögött.

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

Csongrád megyében a TOP 100 adózók között a legkisebb saját tőke ös�szege mindössze 3,1 millió forint volt 2015-ben, míg a legnagyobb saját tőke értéke 125,9 milliárd forint, melyet a villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban, azon belül a villamosenergia-elosztás tevékenységet folytató vállalkozás tudhatott magáénak. Az első három legnagyobb saját tőkével rendelkező társaság 2014. évhez hasonlóan, az energiaszolgáltatás területén tevékenykedő vállalkozások közül került ki.

Foglalkoztatottak – közel egyharmad a TOP 100 vállalkozásnál A Csongrád megyei székhelyű, kettős könyvvitelt vezető vállalkozások átlagos állományi létszáma 2015-ben 72 944 fő volt, 220 fővel több, mint 2014-ben. A TOP 100 vállalkozás a foglalkoztatottak 30,6 százalékát alkalmazza és 749 fős bővítést (3,5 százalékos) hajtott végre, míg a többi vállalkozás átlagos állományi létszáma 529 fővel (1,0 százalékkal) csökkent. Nemzetgazdasági ágak tekintetében a feldolgozóiparban (32,2 százalék) és a kereskedelem, gépjárműjavításban (18,6 százalék) foglalkoztatják az alkalmazottak több mint a felét, valamint itt bővült a létszám a legnagyobb mértékben, a feldolgozóiparban 451 fővel, a kereskedelem, gépjárműjavításban 320 fővel. A TOP 100 vállalkozás a feldolgozóiparban foglalkoztatottak 54,5 százalékának, a kereskedelem, gépjárműjavításban foglalkoztatottak 21,0 százalékának ad munkát.

Átlagos állományi létszám Csongrád megyében 80 000

Fő

60 000

Top 100 29,7%

Top100 30,6%

40 000 20 000 0

Top 100 Többi adózó

2014. év 21 588

2015. év 22 337

51 136

50 607

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

2015. top100 részarány 23 490 54,5% 13 581 21,0% 5 508 13,3% 4 420 18,3% 3 967 7,5% 3 234 29,4% 3 034 0,0% 3 011 10,3% 2 100 24,9% 2 043 88,3% 1 765 8,4% 1 653 0,0% 1 624 59,0% 1 146 10,2% 1 084 0,0% 721 0,0% 524 0,0% 39 71,8%

Top 100

21 588

22 337

Többi adózó

51 136

50 607

Csongrád megye átlagos állományi létszámának megoszlása nemzetgazdasági áganként 2015-ben

Fő 25 000

Top100

20 000 15 000

Többi adózó

54,5% 21,0%

10 000 13,3% 5 000

18,3%

7,5%

29,4%

10,3%

24,9%

88,3%

8,4%

59,0% 10,2%

71,8%

ÁGAZATI KÖRKÉP

A TOP 100 VÁLLALKOZÁSOK CSONGRÁD MEGYE KIEMELT NEMZETGAZDASÁGI ÁGAIBAN A Csongrád megyében működő – 2015. évben realizált árbevétel alapján rangsorolt – 100 legnagyobb adózó nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása alapján a legtöbb vállalkozás (37 társaság) a kereskedelem, gépjárműjavításban tevékenykedett, melyet a feldolgozóipar követ 31 vállalkozással. A TOP 100 társaság közül 8 az építőiparból, 6 pedig a mezőgazdaságból került ki. A szállítás, raktározás és a villamosenergia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás ágakat 4-4 társaság képviseli. A fennmaradó 10 társaság eltérő arányban oszlik meg a többi nemzetgazdasági ág között.

A Csongrád megyei TOP 100 vállalkozások nemzetgazdasági ágak közötti megoszlása Kereskedelem, gépjárműjavítás Feldolgozóipar Építőipar Mezőgazdaság Villamosenergia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás Szállítás, raktározás Vízellátás Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Szakmai, tud. tevékenység Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Információ, kommunikáció Bányászat, kőfejtés

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

A TOP 10 SZEREPE CSONGRÁD MEGYE KIEMELT NEMZETGAZDASÁGI ÁGAIBAN A következő táblázatokban a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, az építőipar, a kereskedelem, gépjárműjavítás, a feldolgozóipar és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban a megye 10 legnagyobb nettó árbevételt elérő vállalkozásait mutatjuk be. MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, HALÁSZAT A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági TOP 10 vállalkozása közé 1,9 milliárd forint feletti árbevétellel lehetett bekerülni 2015-ben. Ebben a nemzetgazdasági ágban a legmagasabb árbevétel 9,0 milliárd forint volt, melyet a Hód-Mezőgazda Zrt. realizált. A TOP 10-ek közül két vállalkozás 20 százalék feletti árbevétel bővülést könyvelhetett el, az egyik a HódTész Szövetkezet 3,0 milliárd forint árbevétellel, a másik a „HÓDAGRO” Zrt. 2,3 milliárd forinttal. Mivel a megyében összességében 4,7 százalékkal bővült az árbevétel a bázishoz mérten, a TOP 10 vállalkozások körében pedig 2,6 százalékkal, a legnagyobb vállalkozások százalékos részesedése a megye mezőgazdaságból származó összes árbevételéből nem változott jelentősen, mindössze 0,8 százalékponttal csökkenve 39,4 százalékra módosult. Csongrád megye ─ Legnagyobb nettó árbevételt elérő vállalkozások a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban Nettó árbevétel (millió forint)

Ágazati sorrend

TOP 100 sorrend

Név

19.

Hód-Mezőgazda Zrt.

n.ny.

39.

ÁRPÁD-AGRÁR Zrt.

Szentes

Vegyes gazdálkodás

4 548,3

5 103,6

12,2%

74.

Hód-Tész Szövetkezet

Hódmezővásárhely

n.ny.

2 483,5

2 982,6

20,1%

90.

Pankotai Agrár Zrt.

Szentes

Sertéstenyésztés

2 450,9

2 464,2

0,5%

96.

"HÓDAGRO" Zrt.

Hódmezővásárhely

Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

1 893,5

2 298,4

21,4%

Székhely

Hódmezővásárhely

Főtevékenység

Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése

2014. év

2015. év

8 694,9

9 028,8

Változás ± (2015/2014.) 3,8%

FELGYŐ-KEV Kft.

Kistelek

Baromfitenyésztés

1 985,8

2 119,5

6,7%

Gorzsai Zrt.

Hódmezővásárhely

Vegyes gazdálkodás

1 980,8

2 041,0

3,0%

Vásárhelyi Róna Kft.

Hódmezővásárhely

Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

1 914,2

1 927,2

0,7%

10.

Karotin Kft.

Szeged

Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

2 184,3

1 918,2

-12,2%

86 253,3

90 279,7

4,7%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ág összesen

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

ÉPÍTŐIPAR Az építőiparban a legmagasabb árbevétel meghaladta a 44,0 milliárd forintot, amit a KÉSZ Építő Zrt. ért el a bázishoz képest jelentős, 29,3 százalékos bővüléssel. Míg a Csongrád megyei építőipar teljesítményében mindössze 4,0 százalékos növekedés mutatkozott az előző évhez képest, addig a TOP 10 vállalkozások 15,7 százalékkal tudták növelni árbevételüket. Ebből adódóan a TOP 10-ek részesedése a megye összes nettó árbevételéből kiemelkedett, a 2014. évi 45,8 százalékról 51,0 százalékra nőtt. Csongrád megye ─ Legnagyobb nettó árbevételt elérő vállalkozások az építőiparban Ágazati sorrend 1.

TOP 100 sorrend 10.

Név

KÉSZ Építő Zrt.

Székhely

Szeged

30.

n.ny.

MATECH Magyar Technológiai Kft. n.ny.

44.

FERROÉP Zrt.

Szeged

49.

Bodrogi Bau Kft.

Hódmezővásárhely

n.ny.

72.

CH-PLUSSZ-2000 Kft.

Algyő

83.

Dél-Konstrukt Zrt.

Szeged

SÜD-BAU Kft.

Szeged

10.

Építészmester Zrt.

Hódmezővásárhely

Szeged n.ny.

Főtevékenység Épületépítési projekt szervezése Épületépítési projekt szervezése n.ny. Lakó- és nem lakó épület építése Lakó- és nem lakó épület építése n.ny. Folyadék szállítására szolgáló közmű építése Lakó- és nem lakó épület építése Lakó- és nem lakó épület építése Lakó- és nem lakó épület építése

Építőipar nemzetgazdasági ág összesen

Nettó árbevétel (millió forint)

Változás ± (2015/2014.)

2014. év

2015. év

34 053,1

44 028,1

29,3%

6 496,5

6 256,8

-3,7%

n.ny.

8 057,2

5 000,7

-37,9%

4 601,3

4 294,1

-6,7%

n.ny.

3 026,0

3 067,9

1,4%

2 650,4

2 196,3

2 149,4

-2,1%

2 014,1

2 039,7

1,3%

148 518,4 154 390,9

4,0%

KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ág TOP 10-be 6,0 milliárd forintos nettó árbevétellel lehetett bekerülni 2015-ben. Ebben az ágban a legmagasabb árbevétel ugyanakkor 54,7 milliárd forint volt, amit a Hansa-Kontakt Kft. realizált. A kereskedelem, gépjárműjavítás TOP 10 összes vállalkozása szerepel a megyei TOP 100 adózók között is. A legnagyobb 10 vállalkozás közül az Országos Dohányboltellátó Kft. érte el az előző évhez viszonyított legnagyobb összegű árbevétel bővülést (47,3 milliárd forintot). A legnagyobb 10 vállalkozás a megye összes nettó árbevételéből 2014-ben 21,8 százalékkal, 2015-ben már 28,7 százalékkal részesedett. A kimagasló részarány növekedés annak köszönhető, hogy a TOP 10 vállalkozások árbevétele nagyobb mértékben (44,9 százalék) gyarapodott, mint a megye összes árbevétele (10,3 százalék).

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

Csongrád megye ─ Legnagyobb nettó árbevételt elérő vállalkozások a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban Ágazati sorrend

TOP 100 sorrend

Név

Székhely

Hansa-Kontakt Kft.

Szeged

Országos Dohányboltellátó Kft.

Hódmezővásárhely

15.

Tabán Trafik Zrt.

Hódmezővásárhely

n.ny.

22.

n.ny. Délalföldi Kertészek Szövetkezete

23.

MAUS Kft.

Szeged

25.

TE-DI Trade Kft.

Szeged

26.

Coop Szeged Zrt.

Szeged

10.

n.ny.

Szentes

Főtevékenység Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme Dohányáru nagykereskedelme Dohányáru nagykereskedelme n.ny. n.ny. Zöldség-, gyümölcsnagykereskedelem Hús-, húskészítmény nagykereskedelme Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelme Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem n.ny.

Kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ág összesen

Nettó árbevétel (millió forint)

Változás ± (2015/2014.)

2014. év

2015. év

50 106,2

54 663,4

9,1%

47 298,1

23 857,0

20 299,1

-14,9%

n.ny.

6 931,7

7 580,0

9,4%

6 292,4

7 180,6

14,1%

6 939,6

6 844,0

-1,4%

6 445,0

6 705,7

4,0%

n.ny.

547 422,7

603 628,9

10,3%

FELDOLGOZÓIPAR A feldolgozóipar valamennyi TOP 10-es vállalkozása szerepel a megyei TOP 100 között is. A legtöbb nettó árbevételt (73,7 milliárd forintot) a feldolgozóiparban a Pick Szeged Zrt. realizálta 2015-ben. A legnagyobb (33,0 százalékos) bázishoz mért növekedést (16,5 milliárd forintot) a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. érte el. Ez a legjelentősebb nemzetgazdasági ág a megyében, a 10 legnagyobb vállalkozásban koncentrálódik a megye feldolgozóiparának Csongrád megye ─ Legnagyobb nettó árbevételt elérő vállalkozások a feldolgozóiparban Nettó árbevétel (millió forint)

Ágazati sorrend

TOP 100 sorrend

Név

Székhely

Főtevékenység

2014. év

2015. év

Pick Szeged Zrt.

Szeged

Hús-, baromfihúskészítmény gyártása

68 474,1

73 698,8

7,6%

ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft.

Makó

Gumiabroncs, gumitömlő gyártása

50 112,7

66 649,3

33,0%

46 130,8

49 691,6

7,7%

n.ny.

44 426,1

44 014,8

-0,9%

39 025,0

42 081,0

7,8%

20 263,9

21 753,7

7,4%

22 224,9

20 244,6

-8,9%

14 921,6

16 711,6

12,0%

6 339,6

7 021,6

10,8%

568 762,6

592 946,5

4,3%

ContiTech Rubber Industrial Kft. n.ny.

Szeged n.ny.

11.

HUNGERIT Zrt.

Szentes

12.

Givaudan Hungary Kft.

Makó

14.

Villeroy & Boch Magyarország Kft.

Hódmezővásárhely

16.

Legrand Zrt.

Szentes

17.

MA-KA Takarmánykeverő és Forgalmazó Kft.

Szentes

10.

24.

RotaPack Kft.

Szeged

Feldolgozóipar nemzetgazdasági ág összesen

Egyéb gumitermék gyártása n.ny. Baromfihús feldolgozása, tartósítása M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása Egészségügyi kerámia gyártása Áramelosztó, szabályozó készülék gyártása Haszonállat-eledel gyártása Műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

Változás ± (2015/2014.)

közel kétharmada (65,7 százaléka). A megye feldolgozóipara 4,3 százalékkal bővült 2015-ben, ugyanakkor a TOP 10-ek növekedése ezt meghaladta, mivel 7,6 százalékon teljesült.

SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS A vizsgált nemzetgazdasági ágak közül ez a nemzetgazdasági ág érte el a legnagyobb, 14,9 százalékos növekedést. A TOP 10-ek adták a szállítás, raktározás árbevételének 41,7 százalékát 2015-ben, bővülésük bázishoz mérten 20,8 százalékon alakult. Az első helyezett a Hansa-Kontakt Inv. Kft. 4,5 milliárd forintos árbevétellel és a bázishoz képest 3,0 százalékos bővüléssel. A TOP 10 vállalkozások közül a harmadik helyezett VámLog Kft. szerepeltette könyveiben a legnagyobb összegű növekedést, 2,7 milliárd forintot. Csongrád megye ─ Legnagyobb nettó árbevételt elérő vállalkozások a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban TOP 100 sorrend

Név

Székhely

Főtevékenység

2014. év

2015. év

48.

Hansa-Kontakt Inv. Kft.

Szeged

Raktározás, tárolás

4 332,6

4 460,6

3,0%

2 781,9

3 223,1

15,9%

Változás ± (2015/2014.)

66.

Saint George Euro Service Kft.

Röszke

Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás

82.

VámLog Kft.

Szeged

Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás

2 656,9

97.

Szegedi Közlekedési Kft.

Szeged

Városi, elővárosi szárazföldi személyszállítás

2 224,8

2 290,7

3,0%

Zoll-Platz Kft.

Szeged

Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás

1 878,3

2 108,2

12,2%

n.ny.

1 077,6

1 139,7

5,8%

365,1

915,2

150,7%

44 752,9

51 408,2

14,9%

Pannonlog Transport Kft.

Kistelek

Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás

10.

KÉSZ FM Kft.

Szeged

Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás

Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág összesen

Nettó árbevétel (millió forint)

Ágazati sorrend

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

CSONGRÁD MEGYE TOP 100 VÁLLALKOZÁSA JÁRÁSONKÉNT

Csongrád megye területén 7 járás található 60 településsel. A megyében működő vállalkozások száma meghaladja a 40 ezret, melynek 52,6 százaléka társas gazdálkodó. Csongrád megye valamennyi járásában működik TOP 100-as cég, tehát minden járás rendelkezik kiemelt teljesítményt nyújtó, meghatározó vállalkozással.

Csongrád megyei TOP 100 vállalkozások száma

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

TOP100

Megyei válla

Csongrád 2 2% Csongrád Hódmezővásárhely 17 17% Hódmezővásárhely Mind a TOP 100, mind a megye összes vállalkozása esetében megfigyelhető a Kistelek 1 1% Kistelek Makó 4 Makó Szegedi járás kiemelkedő dominanciája, mivel4% a társas vállalkozások 65,7 száMórahalom 4 4% Mórahalom zaléka itt működik, ebből 64 TOP 100-as cég. A Hódmezővásárhelyi járásban Szeged 64 64% Szeged összpontosul a TOP 100 vállalkozások 17,0 8% százaléka, arányuk 7,1 százalékSzentes 8 Szentes 100 VégösszegA legkiponttal felülmúlja a társas gazdálkodók megoszlásának részarányát.

sebb járás a Kisteleki, a vállalkozások 2,5 százalékának itt található a székhelye, ugyanakkor egy TOP 100-as gazdálkodó működik ebben a térségben.

Csongrád megyei társas gazdálkodók és a TOP 100 vállalkozások számának megoszlása járásonként

70%

60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

TOP 100 Megyei vállalkozások

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

Megyei TOP 30 vállalkozás az export- és import vámeljárások statisztikai értékek tekintetében Ebben a fejezetben bemutatjuk Csongrád megye 30 legnagyobb export-, illetve import forgalmat lebonyolító vállalkozását az általuk 2015-ben lebonyolított forgalom statisztikai értéke alapján. Vám szempontból exportnak, illetve importnak a harmadik (nem uniós) országba kilépő, valamint az onnan belépő áruforgalmat nevezzük. A táblázatokban szereplő statisztikai értékek az unió országaiba történő értékesítést, illetve az onnan történő behozatalt nem tartalmazza. Statisztikai érték: az exportált, importált áru statisztikai éréke (vámérték forintban). Az import forgalom statisztikai értékének kalkulálásánál fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a statisztikai érték nem kizárólag a vámkezelni kívánt áru tényleges árát jelenti, hanem tartalmazza az ezt növelő járulékos költségeket is. Ilyenek lehetnek az uniós határig felmerülő szállítási költségek, a jogdíjak, a licencdíjak, anyagmozgatási vagy akár a handlingdíjak.

Megyei TOP30 vállalkozás az export- és import vámeljárások statisztikai értékek tekintetében

Csongrád megye import és export forgalmának bemutatása Az alábbi táblázatok éves bontásban mutatják be a megyében történő exportés import vámeljárások darabszámának, illetve az azokhoz köthető áruk statisztikai értékének alakulását az országos adatokhoz viszonyítva. IMPORT Időszak

Országos

Csongrád megye

Statisztikai

db (CDPS_ID)

2014

341 746

4 739 350

11 187

50 522

2015

367 632

4 664 368

14 696

60 623

érték (millió Ft)

db (CDPS_ID)

Statisztikai

ÉV

érték (millió Ft)

EXPORT Időszak

Országos Statisztikai

Csongrád megye

db (CDPS_ID)

2014

529 431

4 442 307

24 666

105 990

2015

533 487

4 642 267

31 685

117 996

érték (millió Ft)

db (CDPS_ID)

Statisztikai

ÉV

érték (millió Ft)

A táblázatok adataiból látható, hogy az import vámkezelések tekintetében országos viszonylatban a 2014. évhez viszonyítva 2015-ben az import vámkezelések darabszáma 7,6 százalékos növekedést mutat, míg Csongrád megyében a növekedés meghaladta a 31,4 százalékot. A statisztikai értéket megfigyelve látható, hogy országosan a statisztikai érték 1,6 százalékos csökkenést mutat, míg Csongrád megyében 20 százalékos növekedés figyelhető meg. Az exportvámeljárások tekintetében a 2014. és 2015. évet összehasonlítva mind országosan, mind Csongrád megyére nézve a benyújtott árunyilatkozatok darabszáma és a vámkezelésekhez tartozó statisztikai érték is növekedést mutat, azonban Csongrád megyében – az import eljárásokhoz hasonlóan a növekedés az árunyilatkozatok darabszámát megfigyelve az országos növekedés (0,8 százalék) több mint harmincötszöröse, a statisztikai érték az országos növekedés (11,3 százalék) közel háromszorosa.

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

A Csongrád megyében megtalálható vámkezelő helyek bemutatása 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád megyei Adó- és Vámigazgatósága Zoll-Platz Kft. Szolgálati hely Cím: 6728 Szeged, Budapesti út 34. Telefon: 62/574-774, Fax:574-775 E-mail: csongradvpig.vamu@nav.gov.hu GPS: N 46.2732382 E 20.1012674 Vámudvar nyitvatartási ideje: hétfőtől péntekig 08.00-20.00 Szombaton 08.00-12.00 Vasárnap a nyitva tartás szünetel 2. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád megyei Adó- és Vámigazgatósága Röszkei Határkirendeltség Cím: 6758 Röszke, Közúti Határátkelőhely Telefon: 62/573-201 Fax:62/573-289 E-mail: roszke_hk@nav.gov.hu Közúti határátkelőhely nyitvatartási ideje: 0-24 óráig

Megyei TOP30 vállalkozás az export- és import vámeljárások statisztikai értékek tekintetében

TOP 30 exportőr Csongrád megyében

Sorrend az export statisztikai érték alapján

Név

2015. évi export statisztikai érték (E Ft)

Contitech Rubber Industrial Kft.

18 195 198

Pick Szeged Zrt.

5 714 616

n.ny.

4 850 115

Villeroy & Boch Magyarország Kft.

4 711 673

Naturtex Kft.

4 309 227

Legrand Zrt.

2 539 940

HUNGERIT Zrt.

1 648 239

Báf Kft.

1 606 199

PM World Trade Kft.

1 022 439

10.

n.ny.

865 649

11.

Contitech Fluid Automotive Hungária Kft.

857 139

12.

n.ny.

811 313

13.

Imerys Tűzállóanyaggyártó Kft.

770 211

14.

n.ny.

726 468

15.

Texval Kft.

702 155

16.

Taugép Kft.

681 785

17.

Optiwella Kft.

667 963

18.

FerroPharma Kft.

659 667

19.

SZEPLAST Zrt.

492 218

20.

n.ny.

468 112

21.

n.ny.

413 023

22.

n.ny.

412 052

23.

Szegedi Paprika Zrt.

348 500

24.

WinterTrade Zrt.

337 810

25.

Szegedi Öntöde Kft.

304 363

26.

n.ny.

292 003

27.

Textrade Hungary Kft.

284 878

28.

TRIDCOM Kft.

279 997

29.

Milwaukee Electronics Kft.

250 269

30.

n.ny.

244 749

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

TOP 30 importőr Csongrád megyében

Sorrend az import statisztikai érték alapján

Név

2015. évi import statisztikai érték (E Ft)

n.ny.

5 472 470

ContiTech Rubber Industrial Kft.

4 340 440

Villeroy & Boch Magyarország Kft.

3 263 640

LC Packaging TPI Kft.

2 387 314

n.ny.

1 683 536

Contitech Fluid Automotive Hungária Kft.

1 524 349

RotaPack Zrt.

1 258 216

n.ny.

1 170 937

Naturtex Kft.

1 055 773

10.

Quantrax Kft.

942 964

11.

n.ny.

776 747

12.

ATC-Trade Zrt.

664 616

13.

n.ny.

661 583

14.

Legrand Zrt.

630 140

15.

n.ny.

600 964

16.

Antares Hungary Kft.

571 560

17.

Analóg-Szeged Kft.

430 934

18.

Vendo Kft.

380 834

19.

n.ny.

356 006

20.

ZOMKO Kft.

334 522

21.

PEKÁRIK Szerszámgép Kft.

333 464

22.

n.ny.

331 531

23.

WinterTrade Zrt.

283 600

24.

"QUADRA GRAPHIC" Kft.

277 448

25.

Ecorgan Kft.

244 784

26.

Vestfrost Zrt.

226 988

27.

Sebők Csavar Kft.

224 765

28.

Optiwella Kft.

223 845

29.

n.ny.

221 816

30.

n.ny.

207 815

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

TOP 30 Csongrád megye export vámelj árások (2015) A 2014-ben a TOP 30 vállalkozások közé került gazdálkodók nagy része a 2015. évben is benne van a megyei TOP 30-as listában. Az első 10 helyezett mindegyike több mint 1 milliárd forint exportforgalmat bonyolított, a legnagyobb forgalmat (18 milliárd forint) lebonyolító cég megőrizte első helyét és még majdnem 2 milliárd forinttal nőtt az export statisztikai értéke a 2014-es évhez viszonyítva. A többi TOP 30 közé került gazdálkodók export forgalmában ekkora növekedés nem látható, 2015-ben a TOP 30-ba már 250 millió forintnyi forgalommal be lehetett kerülni.

Csongrád megye legnagyobb exportőrei ágynemű-garnitúrák, textíliák, gumiés műanyagipari termékek, nyers és feldolgozott sertés- és baromfitermékek, tejtermékek, gabonafélék, szaniterek, gépek, villamosipari termékek kivitelét végzik jellemzően Szerbia, Oroszország, a Közel- és Távol-Kelet országai felé.

TOP 30 Csongrád megye import vámeljárások (2015) A 2015-ben a TOP 30 dobogós helyekre került gazdálkodók sorrendje jelentős változást mutat, mivel a 2014-es első helyezett 2015-ben a második helyre csúszott úgy, hogy forgalmát majdnem 1 milliárd forinttal megnövelte. Mindenképpen meglepetés az, hogy 2015-ben az első helyre került gazdálkodó a 2014-es import forgalmát 3,5 milliárd forinttal megnövelve került a dobogó első helyére. A TOP 30-ba 2014-ben elég volt 125 millió forint import forgalom, 2015-ben már 207 millió forintos forgalom kellett a 30. helyhez.

Az import forgalom jellemző árukörei: élelmiszer ízesítők, adalékanyagok, gumiipari alapanyagok, szerszámok, gépek, textiltermékek, szaniteráruk. Az áruk származási helyei Szerbia, Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és a távol-keleti országok, Japán.

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

ALKOHOLTARTALMÚ ITALOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FORGALMA Csongrád megyében az alkohol tartalmú italok előállítása területén elsősorban a sörfőzdék, a szeszfőzdék valamint a szőlőbort előállító egyszerűsített adóraktárak tevékenysége a meghatározó, amit kiegészít néhány egyéb bort előállító borászati üzem, illetve kereskedelmi szeszfőzde tevékenysége.

2016. év

A gazdálkodók telephelyeinek száma Csongrád megyében

Sörfőzde

Bérfőzést végző szeszfőzde

Egyszerűsített adóraktár

Egyéb borászati üzem

Kereskedelmi szeszfőzde

Összesen:

A kisüzemi sörfőzdék termelése az elmúlt évek vonatkozásában növekvő tendenciát mutat, melynek elsődleges oka a jövedéki szabályozásban meghatározott kedvezőbb működési feltételekben, valamint az alacsonyabb adómérték alkalmazásában keresendő, ami mellett jó hatással van a tevékenységükre, hogy egyre nagyobb kereslet figyelhető meg a jó minőségű kézműves sörök iránt.

A kézműves sörök tekintetében töretlen az ezeket népszerűsítő, bemutató fesztiválok sikere, ami mellett egyre több olyan söröző nyitja meg kapuit ahol a vevők számtalan kisüzemi sörfőzde termékeit kóstolhatják meg.

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

2015. év 2016.09.30-ig

27 320 20 795

Szabadforgalomba bocsátott sör mennyisége (hlf ) 27 320 30 000 25 000

20 795 17 014

20 000 15 000 10 000 5 000 0 2014. év

2015. év

2016.09.30-ig

A bérfőzést végző szeszfőzdék tekintetében a magánfőzés lehetőségének bevezetése jelentette a legnagyobb kihívást az elmúlt években, melynek köszönhetően jelentősen csökkent évről évre a bérfőzést végző szeszfőzdék által kiadott párlat mennyisége, azonban a magánfőzés esetén bevezetett párlat adójegy rendszere várhatóan pozitív irányban fogja befolyásolni tevékenységüket 2016-ban.

ALKOHOL TARTALMÚ ITALOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FORGALMA

Míg 2014-ben a bérfőzést végző szeszfőzdék által kiadott párlat mennyisége 494 280 hektoliterfok volt, addig 2015-ben ez a szám 245 187 hektoliterfokra csökkent. Tekintettel arra, hogy a bérfőzés jellemzően minden évben az utolsó negyedévre koncentrálódik, így a 2016. évi termelési adatok csak a IV. negyedév ismeretében értékelhetőek. A szőlőbor vonatkozásában Csongrád megyében elsősorban a Csongrádi borvidéknek köszönhetően több meghatározó gazdálkodó tevékenységét is ki lehet emelni, akik igazán jó minőségű borok előállításával és forgalmazásával növelik a megye gazdasági mutatóit. A területen történő borászkodás nagy hagyományokkal rendelkezik. Jelenleg 51 egyszerűsített adóraktári engedélyes telephelyén folytatnak szőlőbor előállítást, jellemzően a térségben termelt szőlő felhasználásával.

Az egyszerűsített adóraktárak a bortermeléshez igazodva évente kettő alkalommal nyújtanak be a vámhatósághoz elszámolást, így december 1-jétől július 31-éig, valamint augusztus 1-jétől november 30-áig. Az elmúlt két év adatait összehasonlítva megállapítható, hogy bár a 2016. augusztus 1-jétől 2016. november 30-áig tartó időszak vonatkozásában nem áll rendelkezésre még pontos adat, azonban várhatóan az egyszerűsített adóraktárakból 2015. december 1-jétől 2016. november 30-áig kitárolt szőlőbor mennyisége több mint 15 százalékkal meg fogja haladni az egy évvel korábbi mennyiséget. Időszak

Kitárolt szőlőbor mennyisége (HL)

2014.12.01-2015.07.31

10 798

2015.08.01-2015.11.30

5 024

2015.12.01-2016.07.31

12 738

2016.08.01-2016.11.30

jelenleg még nincs adat

A fentieken túl bár gazdasági és adófizetési szempontból nem számít kiemelkedőnek a 2-2 egyéb bor adóraktár, valamint kereskedelmi szeszfőzde, azonban az előállított és szabadforgalomba helyezett gyümölcsborok, illetve pálinkák minősége, valamint egyedisége miatt mindenképpen említést érdemel.

A Csongrád megyében és a megyén kívül előállított alkohol tartalmú italok jövedéki engedélyes kereskedelme 52 telephelyen történik jelenleg, melyek között megtalálhatók országos hálózat részeként működő telephelyek, és kisebb helyi vállalkozások egyaránt.

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

A közúti árufuvarozási, személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó jövedéki adó visszaigénylések alakulása Magyarországon a közúti árufuvarozási, személyszállítási tevékenységet végzők a gázolaj felhasználáshoz kapcsolódóan 2011. január 1-től jövedéki adóvisszaigénylést érvényesíthetnek (kereskedelmi gázolaj). Az adó-visszaigénylés érvényesíthetőségének feltétele az előzetes vámhatósági nyilvántartásba vétel, mely során a vámhatóság a benyújtott okmányok alapján a jövedéki adó visszaigényléshez szükséges feltételeket vizsgálja, azaz a tárgyi követelmények meglétét igazolja. Bár 2017. évtől új törvény fog hatályba lépni a jövedéki adóról, azonban a jogalkotó továbbra is biztosítja a kereskedelmi gázolaj utáni jövedéki adó visszaigénylés lehetőségét. A visszaigénylés érvényesíthető, amennyiben a gázolajat kizárólag közúti árufuvarozásra legalább 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművel vagy nyerges járműszerelvénnyel végzett közúti árufuvarozáshoz, vagy akár menetrendszerű, akár nem menetrendszerű forgalomban, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 vagy M3 kategóriába tartozó gépjárművel végzett személyszállításhoz kapcsolódóan használjak fel.

ALKOHOL TARTALMÚ ITALOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FORGALMA

Az adó-visszaigénylésre jogosult az adó-visszaigénylést választása szerint évente, negyedévente vagy havonta nyújthatja be a székhelye szerint illetékes adó- és vámigazgatósághoz. Bár az elmúlt években fokozatosan csökkent a literenként visszaigényelhető jövedéki adó összege (2014. év 17 Ft, 2015. év 11 Ft, 2016. év 7 Ft), azonban a nyilvántartásba vett gazdálkodók száma lényegében stagnál az elmúlt 3 év viszonylatában. A jogszabályváltozást követően, figyelemmel arra, hogy a gázolaj esetében a jövedéki adó mértéke a kőolaj világpiaci ára függvényében 110 350 Ft/ezer liter, illetve 120 250 Ft/ezer liter lehet, a jövedékiadó-visszaigénylés mértéke is változik 7 forintra, vagy 17 forintra literenként. A jövedéki adótörvény alapján a visszaigénylő a gázolaj adóval növelt áron történt beszerzést igazoló bizonylat kiállításának napján hatályos adómértékkel számított adót veheti figyelembe a visszaigénylési kérelmének benyújtása során.

ALKOHOL TARTALMÚ ITALOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FORGALMA

Fentieken túl megállapítható továbbá, hogy a visszaigényelhető jövedéki adó mértékének változása a visszautalni rendelt jövedéki adó összegét is jelentősen befolyásolta az elmúlt években. Lényegében változatlan alanyszám mellett hivatalunk Csongrád megyében 2014-ben 422 millió forint, 2015-ben 278 millió forint, míg 2016. szeptember végéig 122 millió forint jövedéki adó vis�szautalását rendelte el a kereskedelmi gázolaj felhasználáshoz kapcsolódóan. A jövedékiadó-visszaigénylések feldolgozása soron kívül minden esetben megtörténik, amennyiben a kérelemhez kapcsolódóan hiányosság nem kerül feltárásra. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a gazdálkodók megismerték a visszaigénylési szabályokat, a visszaigénylés menete lényegében rutinszerűnek mondható, azonban több esetben előfordult, hogy a nyilvántartásba vételt követően a bejelentett gépjárműparkban bekövetkező változások bejelentése nem történik meg határidőben.

2015. december 31. 2016. szeptember 30.

149 154

Nyilvántartásba vett visszaigénylők száma 155

200

154

149

150 100 50

Forgalmazott 0 üzemanyag mennyiségének alakulása 2014. december 2015. december 31. 2016. szeptember 30. (liter) 31. 95-ös benzin gázolaj A kereskedelmi gázolaj jövedéki adó-visszaigénylésekhez kapcsolódóan érde2014. év 52 771 444 100 224 871 mesév kiemelni, hogy Csongrád 120 megyében 2015. 57 919a 834 520 563található 83 üzemanyagtöltő ál2016.08.31-ig 143 591 81véve 486 977 lomás forgalmi40 adatait figyelembe az üzemanyag forgalom folyamatos emelkedést mutat.

Forgalmazott üzemanyag mennyiségének alakulása (liter) 150 000 000 100 000 000 50 000 000 0 95-ös benzin gázolaj

2014. év 52 771 444

2015. év 57 919 834

2016.08.31-ig 40 143 591

100 224 871

120 520 563

81 486 977

95-ös benzin

gázolaj

Bár az előzetes becslések alapján a 2016. évi forgalom növekedés nem fogja elérni a 2015. évben benzin esetében kimutatott 9,7 százalékos, gázolaj esetében pedig kimutatott 20,2 százalékos növekedést, azonban továbbra is felfutó értékesítési adatokat mutat az üzemanyag kereskedelem, melyből következtethetünk a térség gazdasági helyzetének pozitív változására is.

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

MÓDSZERTAN

A kiadványba kerülő társaságok kiválasztásánál a Csongrád megye illetékességi területén székhellyel rendelkező, kettős könyvvitelt vezető, naptári évvel azonosan működő vállalkozásoknak a 2015-ös üzleti évről, és az eltérő üzleti éves vállalkozásoknak a 2014. évben kezdődő üzleti évről benyújtott társaságiadóbevallásokban szereplő adatait használtuk. Bázisként a 2014., illetve eltérő üzleti év esetén a 2013. évi adatok szolgáltak. Az adatok kigyűjtésének dátuma 2016. augusztus 17., ezért ezen a napon nyilvántartott legutolsó hibátlan, elintézett alap, az alapot helyesbítő vagy javító, esetleg önrevíziós bizonylatokból használtuk fel az adatokat. Amennyiben egy vállalkozásnak a kigyűjtés napján volt feldolgozás vagy javítás, esetleg kiértesítés alatt álló bizonylata, jelen statisztikában a módosított értékek nem szerepelnek. A TOP 100-as sorrendet a vállalkozások 2015., illetve eltérő üzleti éves vállalkozások esetén a 2014. évi nettó árbevétel alapján állítottuk fel. Amennyiben a többi mutatószám esetén az érték nem kerekíthető legalább 1 millió forintra, nem szerepeltettünk adatot. Az adózók neve melletti csillaggal (*) jelöltük az eltérő üzleti éves vállalkozásokat. Vámszakmai részről a vámeljárások során bejelentett statisztikai érték alapján 2015-ben a legnagyobb 30 export-import forgalmat lebonyolító vállalkozások kerültek kiválasztásra. Vám szempontból exportnak, illetve importnak a harmadik (nem uniós) országba irányuló, illetve onnan belépő áruforgalmat tekintjük. A statisztikai érték nem kizárólag a vámkezelni kívánt áru tényleges árát jelenti, hanem beletartozik egyéb olyan járulékos költség is, mint például az uniós határig felmerülő szállítási költség, licence-díj, jogdíj, stb. A fenti szempontok alapján a Csongrád megyei TOP 100, ágazati TOP 10 és vám TOP 30-as kigyűjtések eredményeként összesen 142 vállalkozást választottunk ki, és kerestünk meg gazdasági adataik nyilvános megjelenítése érdekében. Az adózók 72,5 százaléka hagyta jóvá, hogy adatai részben vagy teljes egészében a kiadványban szerepelhessenek. A táblázatokban „n.ny.” (nem nyilvános) rövidítéssel helyettesítettük azokat az adatokat, melyek megjelenéséhez a megkérdezettek nem járultak hozzá.

A NAV ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

CSONGRÁD MEGYE ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI HELYZETE

Bruttó hazai termék (GDP) Csongrád megyében az előzetes adatok alapján a 2014-ben előállított bruttó hazai termék (GDP) beszerzési áron 983 milliárd forintot tett ki, amely a régiós érték 34%-át, az országos értéknek pedig 3,1%-át jelentette. Az ezredfordulóhoz képest a megye országos GDP-hez való hozzájárulásának mértéke csökkenő tendenciát mutatott, a régiósból való részesedése azonban 2010-ig – kisebb ingadozások mellett – enyhén növekedett, 2010-et követően viszont – Bács-Kiskun prosperálásának köszönhetően – egyértelmű csökkenésnek indult. Az egy főre jutó GDP alapján 2014-ben Csongrád megye a megyék és a főváros rangsorában a 10. helyet foglalta el, a központi régión kívül – Bács-Kiskun megye után – a második legkedvezőbb helyzetű megye volt a Dunától keletre. A mutató 2000-ben még 5,4 százalékponttal meghaladta a megyék átlagát a 2014. évi adatok alapján azonban már 2,9 százalékponttal elmaradt attól.

A KSH ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

1083 967 1027 1304

1240 1113 1184 1509

1325 1209 1321 1714

1456 1307 1477 1882

1609 1454 1624 2079

1730 1534 1721 2227

1794 1609 1819 2397

1836 1666 1935 2540

1988 1805 2025 2694

1957 1732 1933 2620

19 17 20 27

Az egy főre jutó GDP alakulása 3500

Ezer Ft

3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Csongrád megye

Dél-Alföld

Ország

Forrás: KSH 2000 és 2012 között Csongrád megyében az egy lakosra jutó GDP az évek többségében a régiós átlagot több mint egytizedével meghaladta, az utóbbi két évben azonban már csak 5,9−6,0 százalékpontnyi előny mutatkozott. 2014-ben az egy lakosra jutó 2416 ezer forint értékű GDP az országos átlagnak a 74%-át érte el. A megye országos átlagtól való elmaradása az ezredfordulóhoz képest 9,0 százalékponttal növekedett.

A KSH ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

azdaság pítőipar tatások

8,9 28,6 62,4

9,9 29,4 60,8

11,7 30,4 57,9

11,4 33,3 55,2

7,3 37,4 55,3

7,0 39,4 53,6

4,6 30,3 65,1

A bruttó hozzáadott érték megoszlása gazdasági áganként 100,0

90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

2012

2014

Csongrád megye

2012

2014

Dél-Alföld Mezőgazdaság

2012

2014

2012

Megyék átlaga Ipar, építőipar

2014

Ország

Szolgáltatások

Forrás: KSH

Csongrád megyében a legnagyobb részesedése a bruttó hozzáadott értékből – az országoshoz hasonlóan – a szolgáltatási ágazatoknak volt, ezt követte az ipar és építőipar, majd a mezőgazdaság. A mezőgazdaság súlya azonban lényegesen meghaladta az országos és a megyék átlagát is (2014-ben azok 2,2-, illetve 1,4-szerese volt). Az ipar, építőipar részaránya az országostól valamelyest elmaradt, a megyék átlagához képest viszont jelentősebb eltérés alakult ki: a szektor 2014-ben a vidéki átlagnál 10 százalékponttal kisebb súllyal bírt a bruttó hozzáadott értéken belül. A tercier szektor részesedése az országosnál mérsékeltebb volt, a megyék átlagát azonban meghaladta (2014-ben a megyék átlagához viszonyítva 7,1 százalékponttal jelentősebb súlyt képviselt). A régión belül Csongrád megye az agrárszektor tekintetében az alsó, a szolgáltatási szféra esetében pedig a felső szélső értéket képviselte.

A KSH ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

4,5 31,2 64,4

Gazdasági szervezetek 2015. december 31-én Csongrád megyében 77 661 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, a régióban bejegyzett szervezetek 31%-át. A megyei székhel�lyel rendelkező szervezetek 92%-át vállalkozásként regisztrálták, amelyek között a társas vállalkozások aránya 22%, az önálló vállalkozóké pedig 78% volt. A régióhoz képest a megyében a társas vállalkozások 2,9 százalékponttal magasabb, az önálló vállalkozók pedig ugyanennyivel alacsonyabb részarányt képviseltek. Az ország egészéhez képest már fordított irányú és lényegesen nagyobb különbség alakult ki: Csongrád megyében az önálló vállalkozók aránya 11 százalékponttal meghaladta az országos átlagot. Az eltérés fő oka a nagyszámú mezőgazdaságban regisztrált önálló vállalkozás, amelyek a 2015. év végén Csongrád megyében az összes nyilvántartott regisztrált vállalkozás 37, míg országosan csak 27%-át jelentették.

A megyében regisztrált 16 ezer társas vállalkozásból 187-et (1,2%) részvénytársaságként tartottak nyilván. Legnagyobb részarányt, 69%-ot a korlátolt felelősségű társaságok képviseltek, számuk 11 ezer volt. A 4,2 ezer betéti társaság a társas vállalkozások 26%-át tette ki. A fennmaradó 3,8% pedig szövetkezetekből, közkereseti társaságokból, valamint egyéb jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli társas vállalkozásokból tevődött össze. A legtöbb társas vállalkozás (99,0%) az 50 fő alatti létszám-kategóriába tartozott. 50249 fős vállalkozásból 132, a legalább 250 főt foglalkoztatókból pedig 30 szervezetet tartottak nyilván Csongrád megyében. A legtöbb társas vállalkozást (25%) a kereskedelem területén tartották nyilván, ezen kívül még a tudományos és műszaki tevékenység (17%), az építőipar (9,6%), valamint a feldolgozóipar (8,3%) képviseltek jelentősebb részarányt.

A KSH ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

2014-ben Csongrád megyében 25 864 vállalkozás, a regisztrált vállalkozások 34%-a (országosan 38, Dél-Alföldön 31%-a) tartozott a működő vállalkozások2 közé. Ebben az évben a Dél-Alföldön működő vállalkozások 35%-a tevékenykedett a megyében. A működő vállalkozások 51%-a egyéni vállalkozó, 49%-a pedig társas vállalkozás volt. A társas vállalkozások közül a korlátolt felelősségű társaságok aránya 68%-ot, a betéti társaságoké pedig 28%-ot tett ki. Az egyéni vállalkozók 48%-a főfoglalkozásúként, 41%-a mellékfoglalkozásúként, 11%-a pedig nyugdíjasként végezte tevékenységét.

Csongrád megye működő vállalkozásainak száma 2011 és 2013 között folyamatosan csökkent, melynek mértéke 2012-ben volt a legnagyobb (6,8%). E három év alatt összesen 8,9%-os visszaesés történt, 2014-ben viszont, ha szerény mértékben is, de 1,3%-kal ismét növekedni kezdett a működő vállalkozások száma. Kedvezőtlen tendenciák a korábbi (2011 előtti) években elsősorban az egyéni vállalkozók esetében jelentek meg. A társas vállalkozások száma az ezredfordulótól kezdve 2012-ig évről évre emelkedett, ez a trend 2013ban és 2014-ben megfordult, a két év alatt 3,0%-os mérséklődés történt. Az egyéni vállalkozók számában 2003 és 2013 között a legtöbb évben csökkenés (néhány évben stagnálás) következett be, 2014-ben azonban 3,6%-kal több egyéni vállalkozó működött, mint egy évvel korábban. A működő vállalkozások számának változása a megyék többségében, így az ország egészében is hasonló irányú volt.

Egy adott évben működő vállalkozásnak tekintünk egy vállalkozást, ha az év folyamán volt árbevétele

vagy foglalkoztatottja. A működő vállalkozások köre az adott évre vonatkozó tényleges statisztikai és adóadatok alapján, mindig utólag, ezen adatok beérkezése után kerül megállapításra.

A KSH ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

gyében A működő társas és egyéni vállalkozások számának alakulása Csongrád megyében 35

Ezer darab

13,2

12,9

12,8

2012

2013

2014

13,1

12,9 2011

12,6

12,5 2010

12,7

12,2

11,2 2007

2009

11,2 2006

12,0

10,8 2005

2008

10,8 2004

10,1 2002

10,4

9,7 2001

2003

9,0

2000

14,8

15,5

16,4

16,3

17,4

18,2

18,4

18,6

16,6

16,5

Társas vállalkozás

Egyéni vállalkozó

Forrás: KSH

2014-ben a Csongrád megyében működő vállalkozások 99,3%-a – Dél-Alföldön és országosan pedig egyaránt 99,2%-a – 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozás volt, ezen belül a 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal dolgozó mikrovállalkozások aránya 95,8%-ot ért el. Az 50-249 fős vállalkozások részaránya 0,5%, a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatoké pedig 0,1% volt, az utóbbi létszám-kategóriába 35 Csongrád megyei székhelyű vállalkozás tartozott.

Főtevékenységük alapján a megyében működő vállalkozások közül a mezőgazdaságban 4,8%, az iparban 7,3%, az építőiparban 8,4%, a szolgáltatások területén pedig 79,4%-uk tevékenykedett. A szolgáltatási szektor nemzetgazdasági ágai közül a kereskedelem (21%), valamint a tudományos és műszaki tevékenység (16%) emelhető ki. A Csongrád megyében működő vállalkozások főtevékenység alapján történő megoszlása az országos átlaghoz képest nem mutat jelentős eltérést. A régiós átlagnál azonban nagyobb súlyt képviselnek a megyében a szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozások: arányuk 3,1 százalékponttal meghaladta a régiós átlagot.

A KSH ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

2014-ben Csongrád megyében ezer lakosra 64 működő vállalkozás jutott, amely a régió három megyéje közül a legmagasabb. Ezzel az értékkel Csongrád megye 2014-ben a megyék és a főváros rangsorában az ötödik helyen szerepelt, az országos átlaghoz képest ezer lakosonként mindössze kettővel kevesebb vállalkozás működött a megyében. A megyeszékhely vállalkozássűrűsége sokkal kedvezőbb, 2014-ben Szegeden ezer lakosra 84 vállalkozás jutott, a megyei jogú városok átlagánál öttel több.

A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása Csongrád megyébe Gazdasági aktivitás 2010Hivatal 2011 2012 2013 A Központi Statisztikai munkaerő-felmérése alapján 2014 2015-ben 2015 CsongFoglalkoztatott 50 49 48 49 54 55 rád megye 15-74 éves népességének 59,2%-a – 184 ezer fő – volt gazdaságilag Munkanélküli 5 5 6 7 4 4 aktív, azaz foglalkoztatott vagy munkanélküli. Az országos átlagtól kissé elmaGazdaságilag nem aktív 46 46 46 44 42 41 radó aktivitási aránnyal a megyék rangsorában a nyolcadik helyet foglalta el. A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása Csongrád megyében 100

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2010

2011 Foglalkoztatott

2012

2013

Munkanélküli

2014

2015

Gazdaságilag nem aktív

Forrás: KSH A gazdaságilag aktív 15-74 éves Csongrád megyei népesség száma a 2010-2015 közötti időszakban a kezdeti hullámzást követően 2013-tól emelkedni kezdett, 2015-ben az évtized elejéhez képest 6,2%-kal, 11 ezer fővel többen voltak jelen foglalkoztatottként vagy munkanélküliként a munkaerőpiacon. A két csoport közül a foglalkoztatottak száma 2010-hez képest 8,0%-kal növekedett, a munkanélkülieké, illetve a gazdaságilag nem aktív népességé azonban 12, illetve 13%-kal csökkent. Mindezek eredményeként a 2010. évhez képest a 15-74 éves népességen belüli foglalkoztatási arány 5,3 százalékponttal, 54,9%-re emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 1,5 százalékponttal, 7,3%-ra csökkent.

A KSH ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

glalkoztatási aránya, 2015

A 15–74 éves népesség foglalkoztatási aránya, 2015

gos átlag 56 56 56 56 56 56 56 56 56 56 56 56 56 56 56 56 56 56 56 56

országos átlag: 55,9%

50 40 30 20 10 0

Forrás: KSH 2015-ben a régió három megyéje közül Csongrádban volt a legmagasabb a foglalkoztatási arány, a főváros és a megyék rangsorában a 9. helyet foglalta el. A Dél-Alföldön számában és arányában is a legtöbb magasan képzett foglalkoztatott Csongrád megyében volt, ahol a foglalkoztatottak 27%-a egyetemet vagy főiskolát végzett, amely az országos átlaggal csaknem azonos, a megyék közül pedig mindössze Pest megyében (28%) volt ennél jelentősebb.

pesség munkanélküliségi rátája, 2015

nélk országos átlag 13 7 11 7 9 7 9 7 9 7 9 7 8 7 8 7 8 7 7 7 7 7 7 7 6 7 5 7 5 7 5 7 5 7 4 7 4 7 3 7

A 15–74 éves népesség munkanélküliségi rátája, 2015

12 10 8

országos átlag: 6,8%

6 4 2 0

Forrás: KSH 2015-ben Dél-Alföldön a legalacsonyabb munkanélküliség (7,3%) Csongrád megyét jellemezte, az országos átlagot (6,8%) azonban – a 2014. évi helyzettel ellentétben – itt is meghaladta. A munkanélkülieken belül a tartósan munka nélkül lévők (legalább egy éve munkát keresők) aránya a régión belül Csongrád megyében volt a legmagasabb (52%), ami a régiós és az országos átlagot is jelentősen (6,5 illetve 5,6 százalékponttal) meghaladta.

MÓDSZERTAN

GDP Bruttó hazai termék (GDP): termelési oldalról egyenlő az ágazatok vagy szektorok által előállított, alapáron értékelt bruttó hozzáadott értékek (azaz a bruttó kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbségeinek) és az ágazatokra vagy szektorokra fel nem osztható termékadók és -támogatások egyenlegének összegével. E meghatározás jelen formájában 1995. évtől kezdődően érvényes. Bruttó hozzáadott érték, alapáron: + kibocsátás (alapáron) – folyó termelőfelhasználás (piaci beszerzési áron) Kibocsátás: az adott gazdasági egység által más, a termelő és szolgáltató gazdasági egységen kívüli egységek számára előállított, valamint a saját végső fogyasztásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. A kibocsátást a nemzeti számlák alapáron értékelik. Folyó termelőfelhasználás: a termelési folyamat során az elszámolási időszakban más termelőegységtől vásárolt termékek és szolgáltatások értéke, amelyeket új termékek és szolgáltatások előállításához használnak fel. Az állóeszközök értékcsökkenése azonban nem része a folyó termelőfelhasználásnak. A folyó termelőfelhasználás értékelése piaci beszerzési áron történik. Alapár: az az ár, amennyit a termelő egységnyi termék vagy szolgáltatás értékesítésekor realizál. Azaz az értékesítési árból le kell vonni a termelő által befizetett termékadókat, és hozzá kell adni az értékesítéshez kapcsolódó terméktámogatásokat. Piaci beszerzési ár: az az ár, amelyet egységnyi termék vagy szolgáltatás igénybevételéért a felhasználó ténylegesen fizet. (Tehát nem tartalmazza a termelő célú felhasználáshoz vásárolt termékek és szolgáltatások után visszaigényelhető áfát, valamint a terméktámogatások értékét.)

A KSH ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

Gazdasági szervezetek A gazdasági szervezetek száma mindenhol székhely szerinti adat, és az év végi közigazgatási állapotra vonatkozik. Tevékenység jellege szerinti osztályozás: a gazdasági szervezetek tevékenység jellege szerinti osztályozása a 2008. január 1-jétől érvényes tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08) alapján történik, amely megfelel az európai besorolásnak (NACE Rev. 2). A tevékenységi osztályozásban a gazdasági szervezeteket főtevékenységük alapján sorolja be a KSH. Egy gazdasági szervezet statisztikai főtevékenysége az a tevékenység, amelyik a legnagyobb mértékben hozzájárul a szóban forgó egység összes hozzáadott értékéhez. A statisztikai adatgyűjtések és publikációk 2002. január 1-jétől már a statisztikai főtevékenység felhasználásával történnek.

Gazdálkodási forma: a regisztrált gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti csoportosítása (rövidítve: GFO) a 2014. március 15-étől érvényben levő osztályozáson alapul, amely a 22/2014. (III. 13.) KIM számú, a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló rendeletben jelent meg. A működő gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti csoportosítása a 2012. május 1-jétől érvényben levő osztályozás szerinti, amelyet a 21/2012. (IV. 16.) KIM számú, a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló rendelet tartalmaz. Létszám-kategóriák: 2004. január 1-jétől a KSH az addig nyilvántartott alkalmazotti létszám helyett bevezette a tevékenységi létszám fogalmát. A tevékenységi létszám a statisztikai elszámolásoknál a szervezet tevékenységében részt vevő, az adott munkáltatónál munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek létszámát, valamint az egyéni vállalkozás tulajdonosát és a nem fizetett segítő családtagokat tartalmazza. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyon a bedolgozói és a megbízási szerződéssel létesített jogviszonyt, illetve a munkaviszony jellegű személyes közreműködéssel létesített tagsági viszonyt kell érteni. Egy adott évben működő vállalkozásnak tekintünk egy vállalkozást, ha az év folyamán volt árbevétele, vagy foglalkoztatottja. A vállalkozási demográfia a vállalkozások működését mindig egy adott időszakra, konkrétan egy adott évre vizsgálja. A demográfiai felmérésben a működő vállalkozások köre az adott évre vonatkozó tényleges statisztikai és adóadatok alapján, mindig utólag kerül megállapításra, ezen adatok beérkezése után.

Gazdasági aktivitás Munkaerő-felmérés A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának – a foglalkoztatottság, illetve a munkanélküliség – vizsgálatára 1992-ben a munkaerő-felmérést vezette be. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, az International Labour Office (ILO) ajánlásai alapján a 15–74 éves népesség gazdasági aktivitását vizsgálja.

A KSH ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

A mintába kijelölt címek száma 1998-tól negyedévente mintegy 38 ezer. Az egyes népességcsoportok létszámának becslése a munkaerő-felmérés mintájából teljeskörűsítéssel történik. A közölt éves adatok a negyedéves felvételből származó becslések átlagai. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza. Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 2002-ig 30, 2003-tól 90 napon belül dolgozni kezd. Gazdaságilag aktívak: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak a megfelelő korcsoportba tartozó népesség százalékában. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya.

A KSH ELEMZÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁRÓL

TOP 100 CSONGRÁD MEGYE GAZDASÁGA 2016 NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága Tervezési és Elemzési Osztály Czékusné Augusz Márta osztályvezető, Bognár Éva tervező-elemző főreferens, Cseh Ildikó tervező-elemző kiemelt főreferens, Gombkötő Szilvia tervező-elemző kiemelt referens, Kelemen Gyöngyi tervező-elemző kiemelt referens, Miklós György tervező-elemző kiemelt referens, Nagy Mária tervező-elemző kiemelt referens, Nagyné Szarka Marian tervező-elemző kiemelt referens, Szekeres Zoltánné tervezési és elemzési főelőadó, Zánthóné Bajnóczi Enikő tervező-elemző kiemelt referens NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága Jövedéki Főosztály Dr. Molnár Sándor pénzügyőr alezredes, főosztályvezető NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága Vám Osztály 1. Mikházi Tibor pénzügyőr alezredes, osztályvezető Berger Gyöngyvér pénzügyőr őrnagy, vám- és pénzügyőri főreferens

KSH Szegedi Főosztály Tölcsér Marianna elemző statisztikus

ISSN 2498-888X

Megjelenteti: Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 6721 Szeged, Párizsi krt. 8-12. Grafikai terv, nyomdai munkák: Litofilm Kft., Szeged Készült 500 példányban

CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA CHAMBER OF COMMERCE AND INDUSTRY CSONGRÁD COUNTY INDUSTRIE- UND HANDELSKAMMER KOMITAT CSONGRÁD

Vállalkozását érintő kérdéseivel forduljon a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához! • Tanácsadói hálózat – szakértői közvetítés • Tanácsadás (szakképzés, pályaorientáció, vállalkozásalapítás, pályázati lehetőség, forrásszerzés, külföldi piacra lépés, jogszabályi változások, iparjogvédelem) • Szakmai előadások • Enterprise Europe Network – külföldi üzleti partnerközvetítés • Széchenyi Kártya Program • Kamarai Pénzügyi alapok ▪ • Okmányhitelesítés • Békéltető Testület - fogyasztói jogviták intézése • Teljesítésigazolási Szakértői Szerv - építőipari teljesítések • Kamarai Futár című havilap

HITELES INFORMÁCIÓKÉRT KERESSE ÜGYFÉLSZOLGÁLATAINKAT! Szeged Párizsi krt. 8-12. +36-62/554-250

Hódmezővásárhely Lánc u. 7. +36-62/653-742

Makó Széchenyi tér 10. +36-30/388-7429

www.csmkik.hu www.facebook.com/csmkik

Szentes Tóth J. u. 13. +36-30/534-0821