Alternatív részleges protetikai ellátás

Carsten Görsch (Németország)

ALTERNATÍV RÉSZLEGES PROTETIKAI ELLÁTÁS

A gyógyászati szükségszerűség és a páciens kívánsága két különböző tényező, amelyek gyakran eltérő kezelési koncepciót kívánnak meg. Carsten Görsch fogtechnikusmester olyan esetet mutat be, amelynek során tökéletesen sikerült e kettő egyesítése – a páciens javára.

Egy indikációhoz ma már különböző kezelési koncepciók is választhatók a kezelőorvos által. A lehetséges terápiás eljárás kiválasztási kritériumai közé az orvosi nézőponton túl egyre erőteljesebben tevődnek hozzá a páciens személyes aspektusai. Sokan informálódnak az internetről egyes kezelések előnyeiről és hátrányairól, és saját elképzelésüket ismertetik a terápia megbeszélése során. Esetünkben a hölgypáciens az elsőként tervezett implantológiai megoldást elutasította a sebészeti beavatkozás miatt. Nem volt szabad egészséges foganyagot sem feláldozni a rögzített pótlás készítése érdekében. Alternatívaként a kivehető, kapocs elhorgonyzású pótlás maradt. Ennek ellenére komfortos, esztétikailag nem feltűnő megoldást kellett keresnünk. E kritériumok alapján a szokásos Co-Cr ötvözet helyett a düsseldorfi Solvay Dental 360 Ultaire AKP nagy teljesítményű polimerét választottuk alapanyagként. A kifejezetten részleges protetikához kifejlesztett arylketonpolimer (AKP) a spongiózához hasonló rugalmassági együtthatóval rendelkezik, amely a merev fémötvözethez képest jobb hordási komfortot kínál. Ráadásul a kapocskarokat is rövidebbre alakíthatjuk. Plusz lehetőség a kapocskarok fogszínhez hasonló színezése, amely esztétikailag is előnyös. A hölgy számára fontos volt a fémmentesség és a biokompatibilitás kérdése is.

Pácienseset

Az első lenyomatot a rendelőben vették. Intraorális szkennelés folytán az adatokkal direkt digitálisan lehetett tovább dolgozni. Teljesen elmaradhatott az analóg lenyomatvétel, és szituációs minták készítése. Ebben az esetben a még kiöntött szituációs mintákat beszkenneltük, és a virtuális adatok alapján a BiteReg szoftver segítségével (r2deiexmachina, Remchingen) digitálisan terveztük meg az egyéni kanalakat is (1–2. ábrák). 3D nyomtatással készítettük a lenyomatkanalakat és a harapási sablonok alaplemezeit is (3. ábra). Egyedül a viaszsáncok felrakása volt manuális (4. ábra). A végleges lenyomatvétel és a harapási helyzet meghatározása után elkészültek a munkaminták, amelyeket szintén beolvastunk. A harapás adatait a Vestibulär-Scan segítségével rögzítettük.

CAD terv

Rögtön ezután következhet a kapcsos kivehető komputeres tervezése. A CAD tervezésben döntő a polimernek megfelelő konstrukció, amely figyelembe veszi az alapanyaggal szemben támasztott stabilitási és tartóerőre vonatkozó követelményeket. Nem megengedettek a fémötvözetekhez alkalmazott konstrukciós paraméterek (5. ábra). Az Ultaire AKP használatánál a düsseldorfi Solvay Dental 360 cég szállítja a szükséges paramétereket, amelyeket aztán importálni kell a szoftverbe. Így a tervezés során a technikus rendelkezésére állnak a gyártó által jóváhagyott paraméterek (6. ábra).

Gépi gyártás

A tervezés befejeztével az adatokat a CAM szoftverbe juttatjuk, amely kiszámolja a marási pályákat. Elengedhetetlen az öttengelyes marógép használata, mivel a konstrukció – pl. a kapocskarok miatt – nem megvalósítható másként (7. ábra). Az Ultaire AKP jó marhatósága rövid idejű megmunkálást és kiváló felületi megmunkálást eredményez (8. ábra). A nyerstömbből kivágást keresztfogazású keményfém frézerrel végezzük (9. ábra).

1. ábra: Az egyéni kanál és a harapási sablon is készülhet digitálisan.

3. ábra: A segédeszközök 3D nyomtatva.

5. ábra: A polimernek megfelelő tervezés fontos. 2. ábra: Harapási sablon tervezése BiteReg szoftverrel.

4. ábra: Az egyetlen manuális folyamat a viaszsáncok felhelyezése.

6. ábra: A szoftverbe integrált paraméterek megkönnyítik a tervezést.

9. ábra: A váz kivágása a nyerstömbből. 10. ábra: A gépi gyártás kontrollált passzítást kíván.

11. ábra: Előpolírozás gumikkal. 12. ábra: Magas fényhez polírpasztával és rongykoronggal jutunk.

13. ábra: Sima, homogén felszínek. 14. ábra: A kondicionálást lefúvás előzi meg.

17. ábra: A műanyag készrevitele. 18. ábra: Résmentes átmenetek az Ultaire AKP és PMMA között.

19. ábra: A kapocskarok festése esztétikai adaptációhoz.

Kidolgozás

A gépi megmunkálás és az alámenős területek tökéletes digitális meghatározása folytán alig szükséges passzítani (10. ábra). A polírozást első lépésben gumipolírozókkal végezzük (11. ábra). A magas fényt habkőporral és polírpasztával érjük el (12. ábra). Így sima, magas fényű felszínt alakítunk ki, hornyok, karcok nélkül (13. ábra).

Készrevitel

A fogfelállítás a hagyományos módon történik. A PMMA és az Ultaire AKP közötti stabil kötés létrejöttéhez a retenciós területeket 50 mikronos alu-oxiddal fújjuk le, majd a Bredent Visiolink kötésjavító folyadékát kenjük rájuk (14–15. ábrák). Kikeményítést követően rózsaszínű opákerezés jön (16. ábra). A fogsorműanyaggal történő készrevitel után polírozunk (17. ábra). A polimert és a PMMA-t átmenet, hézag nélkül, egy lépésben tudjuk simítani és fényesíteni (18. ábra).

Esztétikai adaptáció

Készrevitel után a látható területen fogszínűre maszkírozhatjuk a kapocskarokat. A tervezés miatt lapos, rövid kapocskarok stabilitása támogatja a rétegzést. Ehhez 50 mikronos alumínium-oxiddal lefújjuk a kart. Tisztítjuk, majd Visiolink-kel kondicionáljuk. Ezután kompozitfestéket hordunk fel a szükséges fogszínben (19. ábra). A fénypolimerizáció után átlátszó anyagot rétegzünk, és újra keményítjük. A polírozáshoz gyémánt polírpasztát használunk rongykoronggal (20. ábra). Ez az enyhe egyéniesí-

20. ábra: Az utolsó lépés a fényezés. 21. ábra: A rövid kapocskarok jól kasírozhatók…. 22. ábra: ...így kevésbé feltűnőek.

23. ábra: Kapcsos kivehető is lehet magas értékű fogpótlás.

tés tovább növeli a páciens részéről a kivehető részleges fogpótlás elfogadottságát (21–23. ábrák).

Összefoglalás

Természetesen minden kezelés előterében a páciens érdeke és az orvosi megoldás áll. Mivel egyre több a „felvilágosult” páciens, a jövőben az ő nézőpontjuk is egyre inkább érvényesül majd a megbeszéléseken. Néhány címszó esetén (biokompatibilitás, fémmentesség, minimálinvazív beavatkozás) már ma is ez a helyzet. Az alternatív kezelési megoldások segíthetnek a különböző követelmények egyesítésében, adekvát megoldás megtalálásában.