18
E-Journal - Esztétika
Dr. Farkas Péter, dr. Volom András
NAGYMÉRETŰ KAVITÁSOK ELLÁTÁSA SEMI-DIRECT TECHNIKÁVAL A nagy volumenű kavitások hagyományos direkt eljárással történő ellátása az esetek jelentős részében nem időtálló. A magas C-faktor és a nagy volumen következtében létrejövő stressz, valamint a nem megfelelő adhezív technika miatt gyakori probléma a rossz széli záródás (1. ábra), és
1. ábra: A polimerizációs stressz okozta rossz széli záródás, secunder caries.
az ennek nyomán kialakuló szekunder szuvasodás (1–3). Problémát jelentenek továbbá a fogakban keletkező repedések (2. ábra), esetleg törések, amelyek kedvezőtlen le-
2. ábra: Mesio-distalisan végigfutó repedés a lingualis oldalon (fekete nyíl).
futásban akár a fog elvesztéséhez is vezethetnek (4). Ezen sikertelen restaurációk hibáit elemezve igyekeztünk egy tudományosan megalapozott, biomimetikus elvekre épített, de egyszerűen alkalmazható töméstechnikát kialakítani, amely kivédheti a fentebb írt nemkívánatos következményeket . A biomimetika a természetben előforduló szerkezetek vizsgálatával és azok élethű modellezésével, illetve
lemásolásával foglalkozó tudományág (5). A fogászatra vonatkoztatva ez a fogak morfológiai, szövettani, illetve mechanikai vizsgálatát jelenti annak érdekében, hogy a hiányzó fogszövetet a lehető legoptimálisabb, azaz a természetes foganyaghoz leginkább hasonló anyaggal tudjuk pótolni (6). Csak a fog koronáját szemügyre véve is láthatjuk, hogy az nem monolitikus szerkezetű: három egészen eltérő összetételű és mechanikai tulajdonságú részből tevődik össze, melyek közösen, egymás funkcióit kiegészítve érik el a fog rendkívüli ellenálló képességét. A zománc rigid, magas ásványianyag-tartalmú, nagyon kemény, ugyanakkor törékeny szövet, aminek a dentin kiváló alátámasztást tud biztosítani sokkal rugalmasabb, organikusabb ös�szetétele révén. A kettő közötti kapcsolatot pedig az ún. Dentin-Enamel-Junction teremti meg, amely szerkezetileg egy átmenet a dentin és a zománc között (7). A DEJ fontos szerepet tölt be a koronát ért stressz elosztásában, ezáltal a repedések megelőzésében vagy legalább korlátozásában (8). Világos tehát, hogy nagy kavitások esetén, ha a fog eredeti állapotának helyreállítása a cél, egyetlen anyag alkalmazásával ezt csak kompromis�szumok árán tudjuk kivitelezni. A biomimetikus fogászat egyik célkitűzése tehát a hiányzó fogszövetek természethű helyreállítása azáltal, hogy azokat szöveteknek megfelelő anyaggal pótoljuk. Dentin esetében ez egy mikrohibrid kompozitot vagy rövid üvegszál-megerősítésű kompozitot jelent, hiszen ezen anyagok megfelelő keménységgel, ugyanakkor elegendő rugalmassággal is rendelkeznek. A kompozitba ágyazott üvegszálak lehetővé teszik a stresszelnyelésen túl a megfelelő mélységig történő átvilágíthatóságot is (9). A zománc helyreállításához sokkal keményebb, kevésbé rugalmas anyagra van szükségünk, amire a mai modern, rigidebb kompozitok a legmegfelelőbbek direkt ellátás esetén. A biomimetikus fogászat másik nagy célkitűzése a bonderő növelése, valamint a kompozitok zsugorodásából keletkező stressz csökkentése (6). Hiába használjuk ugyanis a hiányzó fogszövetek pótlására a lehető legjobb anyagokat, ha nem tudunk megfelelő kötőerőt elérni, a restauráció nem lesz tartós (10). Sokáig élt a szakmai köztudatban az a meggyőződés, hogy a legnagyobb bonderőt a zománcon tudjuk elérni (11). Ez abból a szempontból igaz is, hogy könnyebb nagy erőt elérni, mint a dentinen. Ha azonban a biomimetikus protokollok szerint járunk el, akkor kétszer-háromszor erősebben tudunk bondozni a dentinhez, mint a zománchoz, és ez nem mellékes szempont, hiszen általában a dentin a kavitásunk legnagyobb részét képezi.
