38
E-Journal – Orthodontia
Dr. Csiki Péter
ARCESZTÉTIKA VEZÉRELT FOGSZABÁLYOZÁS EXTRAKCIÓK NÉLKÜL A tudományos és technológiai fejlődés nem csak a fogászati diszciplínákban alkalmazott eszközökben és kezelési protokollokban hozott változást az ezredforduló óta, de a páciensek részéről is egyre erősebb az igény a minél tökéletesebb esztétikai eredmény elérésére, bármilyen esztétikát érintő fogászati beavatkozásról is legyen szó. Az internet és a közösségi média elterjedésével betegeink is (különösen a fiatalabb generációk) egyre átgondoltabb elképzeléssel érkeznek hozzánk, már az első konzultációra is. A 20. század fogszabályozásában a kezelés megtervezésénél és elvégzésénél az első számú szempontot a funkcionális rehabilitáció megvalósítása jelentette, biztosítva az egészséges okklúziót, valamint a parodontium és az állkapocsizület védelmét. Az esztétikai szempontokat viszont vagy egyáltalán nem vették figyelembe, vagy csak másodlagos prioritást élveztek. A 90-es években az amerikai dr. David Sarver (1. ábra) publikált elsőként a fogszabályozás arcesztétikai hatásairól, és ehhez kapcsolódva arról, hogy a kezelés megtervezésekor a legfontosabbak az arc- és mosolyesztétikai paraméterek, természetesen a funkcionális célokról 1. ábra sem megfeledkezve. Az általa bevezett három arcesztétikai paraméter: a Makro-Esztétika (Arcesztétika), a Mini-Esztétika (Mosoly Esztétika) és a Mikro-Esztétika (Fog és Íny Esztétika). E három jellemző az arcesztétikai kezelés során a tervezés és a kivitelezés alapköveinek számítanak a fogszabályozásban. Az esztétika vezérelt fogszabályozás másik úttörője a szintén amerikai dr. Thomas Pitts (2. ábra). Az arcesztétikával, illetve a fogszabályozó kezelések ezt változtató hatásaival, pályája legelejétől foglalkozott. Jelenleg az 2. ábra arcesztétikai alapokon nyugvó fogszabályozásban ő számít a világon az első számú szakértőnek. Több mint 20 éve passzív önligírozó fix
fogszabályozó készülékkel kezeli a betegeit, meggyőződése szerint ezzel tudja az arcesztétikai célokat maradéktalanul megvalósítani, és a funkcionális rehabilitációt is a leghatékonyabban elvégezni. Kijelenthetjük, hogy a 21. századra megértek a feltételek ahhoz, hogy a fogszabályozási kezelés tervezési protokolljainak alapjául a páciens arc- és mosolyesztétikai sajátosságai szolgáljanak, továbbá a funkcionális kezelési célok ezekhez idomuljanak. A lényeget röviden összefoglalva: a kezelés megtervezése és elvégzése az esztétikai céloknak megfelelően folyik, és mintegy az esztétikához történik a funkció hozzászabályozása. A fogszabályozási diagnózisban a mai napig fontos ce phalometriai kiértékelésnél, a hagyományos tervezésnél alkalmazott alsó metszőfog pozícióval szemben, a felső metszőfogak pozíciója a meghatározó, mert a mosoly megjelenésében a felső fogsor, és ezen belül is a felső középső metsző a domináns.
3. ábra
