the Lorenzetti code

Kompendium 513

A Lorenzetti kód

Kompendium. A kreativ vizuális kommunikáció megértése 150. A Lorenzetti kód. © Ördögh László 2007-03-16 - 2007-05-06

Kompendium 514

1 A világ képe 1.5 A társadalom képe (Homo politicus) 1.5.1 A Lorenzetti kód 1.5.1.1 Általános kérdésfeltevés: Milyen szerepet tölt be a vizuális kommunikáció egy emberi közösség világképének kialakitásában és átörökitésében?

Hogyan lehet egy társadalmi, politikai, filozófiai rendszert vizuális üzenetté transzformálni?

Hogyan lehet absztrakt fogalmak érzékeltetésére használható innovativ kommunikációs módszereket kidolgozni 1.5.1.2 A föbb aspektusok ábrázolása 1.5.1.2.1 Definició

Ambrogio Lorenzetti: A nyár allegóriája Jó kormányzat, rosz kormányzat allegóriája részlet.

Az Allegória (görögül αλληγορω = valamit másképp kifejezni) egy kifejezési forma egy dolog, személy, eljárás vagy absztrakt fogalom érzékletesebb jelölésére. Alapja a hasonlóság vagy rokonértelmüség amely egy másik dolog jelzésére szolgál. Az allegória a müvészetek területén használt formája a megszemélyesités vagy tárgyiasitás amely egy absztrakt fogalom érzékeltetését segiti elö. A megszemélyesitett absztrakt fogalom értelmét általában a hozzárendelt tárgyi attributumokkal teszik világosabbá, érzékletesebbé. Pl. Justitia (az igazságszolgáltatás allegóriája) egy bekötött szemü nöi alak bal kezében a mérleggel jobbkezében egy karddal. A bekötött szem az elfogulatlanság attribútuma, a mérleg az igazságosságé, a kard pedig a büntetésé. szimbólum (Latinul symbolum, görögül σμβολον) általánosságban ismertetöjel (syn – ballein összerakott, összeillesztett) jelentéshordozó szó tárgy eljárás. A szemiotikában a szimbólum egy jel ami jelentéssel bir valamit jelez.. A jel vizuálisan auditiv vagy más módon érzékelhetö. A vizuális kommunikáció területén az ösidöktöl kezdve napjainkig használjuk a szimbólumokat. A szakrális müvészetben az ábrázolások során használható szimbólumok rendszerét a teológia irta elö. A szimbólumok elöirásos rendszerét ikonográfiának nevezzük. A vallási szimbólum ( kerszt, dávid csillag, félhold etc.) egy istenhit és az azzal összefüggö ideológia, szokások, hiedelmek, liturgiák rendszerét szimbolizálja. A politikai szimbólum egy A

Ösi kinai szimbólum Yin és Yang

Kompendium 515

társadalmi berendezkedés és az azzal összefüggö ideológiák, szervezetek , intézmények stb. rendszerét szimbolizálják. Pl a horogkereszt a nemzetiszocializmus, a sarló kalapács a kommunista rendszer szimbóluma.

A szimbólum általában egy nagyon magas szintü absztrakció eredménye. (pl. matematikai szimbólumok) Az 1348-as pestisjárványig Siena a gazdag itáliai kereskedövárosok közé tartozott. Lakosainak száma a Nove (kilencek tanácsa) idöszakában folyamatosan növekedett. A lakosok számanak növekedésével összhangban az újonan épitett házak száma is jelentös volt, az épületek szépsége a város rendezettsége pedig generációkkal késöbb is csodálatot váltott ki az odalátógatókból. Ez a városkép nem véletlenül jött létre. A városrendezési elveket a sienai kommuna törvényekben rögzitette. Sehol másutt a korabeli Itáliában nem volt annyi utca és házépitési szabályzat mint Sienában. Ezeknek a rendezési elveknek elsösorban az volt a célja, hogy vizuálisan is demonstrálja a városi kommuna uralkodó hatalmát.

1.5.1.3 Egy társadalomi rendszer absztrakt rendezési elveinek allegóriákkal történö ábrázolása.

Ambrogio Lorenzetti (* 1290 Siena; † 1348 Siena) Jó kormányzat, rosz kormányzat allegóriája Palazzo Communale Sala della Pace Siena 1337-1339 1.5.1.3.1 Siena az elsö modern polgári demokrácia

Siena városa három dombra épült. Ez a három domb mai napig meghatározza a város szervezeti tagolását is.

A rendezési elvek a három városrész, Citta, Camollia és San Martino egységes épitészeti kialakitását szolgálták.

Egy egységes és szépséget sugárzó városkép létrehozása volt a cél amely egyben visszatükrözte a város társadalmának szigoru rendjét. A feladat nem volt könnyü. Ugyanis a három dombon, korábban kaotikusan felépült feudális családi klántornyokat, egyszerü polgárházakat templomépületeket kolostorépületeket kellett az összképbe beintegrálni. A 13. század végén felmerült a kommuna uj közigazgatási centrumának felépitése. A consiglio generale (közösségi tanács) 10 éven keresztül készitete elö a Campo és a Palazzo Communale finanszirozását, tervezését és épitését.

A kommuna úgy döntött hogy a politikai hatalom székhelyének ott kell felépülnie ahol a legnagyobb szimbólikus erövel hat a városi közösségre, a három domb találkozási pontjában.

A szimbólikus karaktert nagyon fontosnak találták a korabeli városi vezetök. A kiválsztott helyszinen a terep egyenetlenségeinek rendezése nagy eröfeszitést igényelt. A város legmélyebb pontját választották, ezért a vizelevezetésre is külön gondot kellett forditani. Az épitkezés elött pedig több házat és egy templomot kelett lebontani. A legmélyebb pontra való épités egy további problémát vetett fel. A korabeli szokásoknak megfelelöen a Palazzo Communale tornyának magasabbnak kelett

Siena, a terciók

Kompendium 516

lennie mint a város összes tobbi tornya. A Palazzo Communale épitkezését 1298-ban kezdték el, 1344ben a vállalkozást sikeresen befejezték. A három domb találkozási pontjában létrehozták a város hatlami központját és a félkör alakú 9 osztatú Campot a politikai arénát. 1344-ben a toronyra egy fehér travertin koronát épitenek. Egy évvel korábban a Palazzo-val szemben felépitenek egy kutat amit az épitkezés során kiásott antik vénusz szoborral diszitenek. (a szobrot Lisippos görög szobrász készitette, illetve annak egy antik másolata volt) Már 1297-ben a palazzo épitésének kezdete elött egy évvel a városi tanács rendeletbe hozta, hogy a Campon épitendö paloták homlokzatán ugyan aztokat az épitészeti elemeket kell használni mint a Palazzo Communale homolkzatán alkalmaztak.

Siena, Palazzo kommunale

Siena, A dóm homlokzata

A Nove (kilencek tanácsa) kormányzása alatt, a politikai centrum felépitésével párhuzamosan jelentös figyelmet szentelt a kommúna a sienai dóm felépitésének. A katedrális a sienai kommuna számára többet jelentett egy püspöki székhelynél. A 12.század közepén a püspököt megfosztották világi hatalmától, és ezzel a kommuna elválasztotta egymástól az egyházi és világi hatalmat. Ezzel az aktussal a városi közösség (civitas) a tradicionális feudális hierarchián kivül létrehozta a kommuna hatalmának önalló legitimációját. Mint sok más itáliai városközösségben Sienában is a klerikális hatalom helyét a városvédö szent, Sienában Szüz Mária tisztele vette át.

1284-ben érkezik Sienába a korának legismertebb épitésze és szobrásza Giovanni Pissano. A város megbizásából vezeti a dóm homlokzatának és belsö terének diszitési munkálatait. A város sienai polgárjogokat adományoz a mesternek és felmetést ad az adófizetés és a katonai szolgálat alól. Pissano a dóm homlokzatát életnagyságú oszlopfigurákkal disziti.

Kötáblákon Mária próféciák és mitikus üzenenetek olvashatók. Òtestamentumi proféták, szibillák és királyok, evangélisták és apostolok antik filozófusok köztük Platon és Aristoteles jelenlétükkel emelik a Mária kultusz jelentöségét. A korabeli városi vezetés igen innovativ eszközöket használt a kommuna vallási legitimációjának alátámasztására. Pissano a dóm szószékének reliefjeit az antik szarkofágok mintaképére késziti el. A szent szüz tiszteletének csúcspontja az 1311-ben felszentelt oltár elkészülte volt. A 25 négyzetméteres szárnyasoltárt a sienai Duccio mester készitette.

A kommuna a Nove kormányzása alatt tudatosan

Kompendium 517

kerülte a politikai életben a különleges személyiségek szerepeltetését. A müvészet és az épitészet területén ezzel szemben olyan mestereket bizott meg akik nagyléptékü és új müvek létrehozására vállalkoztak.

Giovanni Pissanot olyan nagy tisztelet övezte, hogy halála után kivánsága szerint az általa készitett dómhomlokzat alá temették. Ebben a müvészeteket nagyra becsülö környezetben élt és alkotott Ambrogio Lorenzetti.

Ahhoz hogy megérthessük Lorenzetti freskóját, részletesen ismernünk kell a 14. századi Siena politikai és társadalmi rendszerét. A 12. századtól kezdve kialakult itáliai városi közösségek politikai és közigazgatási rendszere a polgárokból alakult institúciókra és tanácsokra épült. Alapelve a hatalom és a döntéshozatali felelösség közösségi megosztása.

Müködési elve: a hivatali posztokat a polgárok felváltva töltötték be. A közösség által választott döntéshozók döntéseit jegyzök foglalták irásba. Igy a közösség képviselöi által meghozott döntések az egymást követö hivatalnokok számára egyértelmüek és világosak voltak.

Ez egyben feltételezte, hogy akik hivatali posztokat töltöttek be azoknak irni és olvasni kelett tudni. A hivatali poziciók halmozását megtiltották valamint a hivatalban eltölthetö idök nagyon rövidek voltak. Sienában az egy hivatalban eltölthetö idö maximálisan 6 hónap volt és azt semmiképpen nem lehetett meghosszabbitani. A szabályok szerint ugyan az a személy 18-72 hónap elteltével tölthetett be ujra hivatali posztot. Ritkán fordul elö, hogy egy hivatali poszttal járó felelösséget egyetlen ember visel. Sokkal jellemzöbb hogy a hivatali funkciókat több polgárból álló tanács látja el. A tanácsokban a döntéseket többségi szavazás alapján hozták meg.

Sienában a három városrész (Città,San Martino és Camollia) képviselöi egyenlö arányban vettek részt a hatalom gyakorlásában. Ezen kivül arra is vigyáztak, hogy rokonok illetve üzleti partnerek azonos idöben ne lehessenek a hivatali apparátus tagjai. A hivatali elöirások megakadályozták a családi alapon szervezödö hatalmi struktúrák létrejöttét. Másrészt a rövid hivatali idök és a hosszúra választott szünetek lehetövé tették a polgárok számára, hogy üzleti tevékenységüket ne kelljen hosszú ideig szüneteltetni és ezzel mindennapi létalapjaikat ne fenyegesse veszély.

A kommúna korai idöszakában a döntéseket a fegyverviselö férfiak gyülése hozta. A 12. század közepétöl a kinevezö, döntéshozó és választási szervezet szerepét a Consiglio generale vette át. Erediti neve: Consilio della Campana (a harang tanácsa) abból a szokából eredt, hogy a tagokat a

1.5.1.3.2 A kommúna politikai rendszere a Nove kormányzása alatt.

Siena, A dóm belsö tere, Giovanni Pissano szószéke

Kompendium 518

Siena, A dóm föhajója

városi tanács harangszavával hivták össze. A Consiglio generale tagjainak a száma a 13. század végére elérte a 300 föt. Minden városrészböl 100 választott képviselö gyült össze. A döntéseket titkos választásokkal hozta meg a tanács. Bizonyos esetekben az egyszerü többség alapján döntöttek, más esetekben elöirták a 2/3-os többséget. Az is elöirás volt hogy az érvényes szavazáshoz legalább 200 képviselönek jelen kellett lennie. 1339-töl firenzei példakép alapján bevezették a bab szavazást, az igen szavazatot fehér a nem szavazatot a fekete bab jelölte. A babokat egy urnába kelett a képviselöknek bedobni. A babokat a szavazás után összeszámolták és a fehér és fekete babok aránya szerint döntöttek. 1332-töl a képviselök összehivását hetente egyetlen napra – péntekre korlátozták. Az állami adminisztráció folyamatos kiépitésével a törvényhozó munka kisebb és ezért áttekinthetöbb szervezetek között osztották el. Ennek ellenére a városi közösség végsö döntéshozó testülete a Consiglio generale marad.

Az adóhivatal dönt az adótörvényekröl és hivatott a háború és béke kérdésében dönteni. Minden döntés amit a Consiglio generale meghozott a hivatalban lévök számára kötelezö érvényü, része a sienai törvényeknek és egyben az alkotmánynak. Annak érdekében, hogy a jogrend ne váljon áttekinthetetlenné, minden év áprilisában a Consiglio generale által megválasztott 13 Emendatoren di Statuten (a törvények javitói) döntött arról hogy egy törvényt megszüntetnek vagy érvényben tartanak továbbra is. Ennek a választott testületnek volt a feladata a törvények ill. az államszervezet módositásának az elöterjesztése. Javaslataikat a Consiglio generale elé terjesztették. A javaslatokról nyilvános szavazással döntöttek. A13 Emendatoren tisztségüket 12 napig töltötték be. Az üléstermüket csak a családjukban történt haláleset miatt hagyhatták el. Az ülésterembe csak a város által fizetett felszolgáló személyzet és néhány városi institució reprezentánsai léphettek be.

De a 13 Emendatore döntéseit nem befolyásolhatták.

1337/39-ben egy teljes törvényrevizió melett döntött a Consiglio generale. Ebben az idöszakban egy kivülröl hivott jogtudóst rendeltek a 13 Emendatore mellé. A jogtudós feladata az alkotmány és a törvények egy rendezett, áttekinthetö, ellentmondásoktól mentes és rövid törvénykönyvben való összefoglalása volt. A munkát több sienai polgárjogi tudósból álló bizottság és a Consiglio generale ellenörizte.

1289-töl a sienai városi kommuna politikai rendszerének élén a Nove governatori et difenditori del comune e del popolo áll. (röviden Nove, a kilencek tanácsa)

Kompendium 519

Minden városrész három tanácstagot delegál. A kilencek tanácsába az alkotmány szerint a mercatores más néven a gente media ill. meza gente= felsö középosztály választhat tagokat. Ök képviselik a sienai gazdasági növekedést és a társadalmi fejlödést.

A gente media alapvetöen bankárokból, füszer- festékés kelmekereskedökböl valamint kelmegyártókból áll.

A városban élö gazdag nemesek (Magnate) lovagok, ügyvédek, orvosok és jegyzök nem lehettek a Nove tagjai. 1277-töl egy listát vezettek Sienában arról a 70 gazdag nemesi családról akik a közösség törvényes rendjére veszélyt jelentettek. Ezekel a családokkal és a szolgálatukban álló alattvalóikkal csak nehezen lehetett betartatni a közrendet és a törvényeket. Ezek régi feudális nemesi családok leszármazottai mint Ugurgieri, Aldobrandeschi, Cacciaconti, Berardenghi akiket a sienai kommuna kényszeritett arra hogy a városban letelepedjenek és kövessék a kommuna törvényeit. Más családok a kereskedelemel és a pénzváltással oriási vagyonokra tettek szert és a pénzükkel elszegényedett feudális nemesek jogait vásárolták meg. Ezekhez sorolható a Salimbeni, Tolomei, Gallerani, Bonsignori vagy Piccolomini család.

1270-ben a Ghibellin párt összeomlása után a város a Guelfek szövetségéhez csatlakozik. Ebben az idöben vezették be azt a törvényt amely szerint a város politikai életét a kereskedö középosztály határozza meg. Egy koaliciós kormányzási forma amelyben a gazdag nemesi családok és a szegények is képviseltet kaptak volna nem valósulhatott meg.

Az 1289-ben létrehozott Nove governatori et difenditori del comune et del popolo lesz Siena elsö kormánya. A kormánytagok hivatala és lakóhelye a Palazzo Communale lesz amely ekkor még nem létezik.

A Palazzo Communale alapkövét 1298-ban tették le.

A Nove a Palazzo elsönek elkészitett jobb szárnyába költzött. Itt található a föbejárat is. A Nove tagjai a Palazzo épületét még éjszaka sem hagyhatták el. A Palazzo elhagyására csak a családban bekövetkezett halál esetén adhattak engedélyt. A Nove tagjai tehát két hónapra saját házukból kiköltöztek, mesterségüket, kereskedelmi tevékenységüket szüneteltették és csak a kormányzati munkának szentelhették az idejüket. Velük együtt a jegyzök is a Palazzoba költöztek. A jegyzök feladata a Nove ülésein elhangzottak lejegyzése levelek és beszédek irása valamint az archivumok gondozása.

A jegyzökön kivül fegyveres örök, apródok, trombitások, küldöncök, szolgálók, egy szakács, egy borbély áll a Nove tagjainak a rendelkezésére. A kommuna

San Gimignano: a középkori twin tower

San Gimignano klántornyok

Kompendium 520

Siena, A dóm föhajójának egy oszlopföje

Siena, A dóm márványpadlójának részlete

szervezetének megfelelöen egyéb intézményeket is elhelyeznek a Palazzo Publico épületében. A középsö szárny földszintjén helyezik el a pénzverdét . Ugyanitt kap helyet a Biccherna (kincstár) és a Gabella (adóhivatal). A középsö szárny elsö emeleti termében ülésezik a Consiglio generale della Campana. Az épület bal szárnyában vannak a Podesta hivatali helységei. A podesta a hivatalos államfö és a legfelsö biró tisztét tölti be. Ambrogio Lorenzetti idejében a Nove a sienai kommuna kormánya (caput communis). A Nove legföbb feladata: gondoskodni a városban élök jólétéröl, nyugalmáról és a jog védelméröl. A hivatalos állmfö azomban a Podesta aki a birói és végreható hatalom feje. Erre a hivatalra hat hónaponként júniusban és decemberben egy idegent azaz nem sienai polgárt választanak. A Podestát a szolgálataiért a város fizeti és a Nove válsztja. A hivatal méltósága megkövetelte, hogy egy lovagot válasszanak a tisztség betöltésére.

A lovagnak legalább 30 évesnek kellett lennie, irni olvasni kellett tudnia, Guelf pártinak kelett lennie, és egy olyan településröl kelett származnia amelyik legalább 60 kilóméterre volt Sienától és kisebb település volt mint Siena. A Podesta tisztségére azért választanak a sienaiak mindig idegent mert mint legföbb méltóság és legföbb biró a pártok felett kell hogy álljon. 1236-ban a kommuna a Podesta mellé egy 24 elöljáróból álló városi testületet állit a kormányzati feladatok jobb ellátása érdekében.

A Nove feladata a Consiglio generale üléseit formálisan vezetni anélkül, hogy befolyásolnák a döntéshozatalok kimenetelét. A Nove további feladata a Palazzo bal szárnyában található biróság tárgyalásait az alkotmány elöirásai szerint vezetni.

A Podestának megérkezése napján a sienai dómban esküt kell tennie a bibliára és a sienai alkotmány betartására. 15 nappal hivatalbalépése elött elödje segitségével át kell vennie a hivatal folyó ügyeit és meg kellett ismerkednie a feladatával. A hivatalátadáson részt vesz még 12 lovag 7 biró két jegyzö és 100 fegyveres városi rendör a kapitánnyal. A Podesta hivatalát 10 éven keresztül nem töltheti be újra. A Podesta mint föbiró mellett 7 további biró és 12 lovag teljesit szolgálatot. A birók feladata az itélethozatal és az itélet végrehajtásának az ellenörzése. A 12 lovag feladata az adók behajtásán kivül a büncselekmények felderitése, a bünösök elöállitása és a közutakon a közbiztonság fenntartása.

A Podesta hatalmának ellenörzése az alkotmány és a Consiglio generale által hozott törvények segitségével a kommuna számára nem jelentett elegendö biztositékot.

A Podesta melett további szervezeteket hoztak létre

Kompendium 521

amelyek egyrészt konkurrensként másrészt ellenörzö szervként müködtek.

Ezekhez tartozott a Capitano del Popolo (rendörkapitány) a Capitano di Guerra (zsoldosvezér) és a Maggior Sindaco (alkotmánybiró). A Capitano del popolo és a mellérendelt biróság a közbiztonsággal kapcsolatos jogsértésekért volt felelös. A Capitano di Guerra is rendelkezett itélkezési jogokkal. A Maggior Sindaco az alkotmány a törvények és a hivatalos eljárások betartását ellenörizte. Mindhárom hivatalra idegen lovagot választottak és a hivatalukat 6 hónapig tölthették be.

A Capitano del Popolo mellé rendelt biróságnál lehetett fellebbezni a Podesta mellé rendelt biróság döntései ellen. Ezt ma fellebbezési jognak hivják.

Ezen kivül azok a perek amelyeket a Podesta birósága nem tudott idöben tárgyalni a Capitano del Popolo mellé rendelt biróság tárgyalta. A Capitano del Popolo hivatalában is szolgáltak birók, jegyzök, lovagok, apródok és fegyveres katonák, bár sokkal kevesebben mint a Podesta hivatalában. A Capitano del Popolo különleges feladata volt a gyengék jogvédelme az eröszakot gyakorló Magnat-okkal szemben. Ezeknek a feladatoknak az ellátására egy fegyveres milicia állt renelkezésre. (compagnie del popolo) A milicia tisztjei minden két hónapban megvizsgálták, hogy a város rendjére veszélyesnek tartott nemesi családok tagjai nem követtek-e el valamilyen büncselekményt.

A Capitano del Popolo hivatali ideje alatt legalább egyszer a Consiglio generale elé kellett terjesztenie a jogrend és biztonság fenntartását szolgáló javasatait. (pro conservatione boni status et libertatis comunis senarum) Hivatali kötelöességei közé tartozott még belsö rend védelme, a hús, a hal és a gabonakereskedelem, a pénzforgalom ellenörzése és a só monopólium ellenörzése. Ellenörizte az erdök használatát, betartatta az adótörvényeket, ellenörizte, hogy az újonan betelepült polgárok fizetnek-e adót és épitenek-e egy házat.

A Capitano del Popolo munkáját a Consiglio del Popolo ellenörizte. A Consiglio del Popolo 150 (50 pro Terzo) tagját a Nove válsztotta ki a Consiglio generale tagjai közül. A sienai milicia legföbb feladata a gente media kormányának a védelme.

A Capitano di Guerra hivatalát 1323-ban hozták létre.

Feladata a sienai közösség zsoldjában álló 50 lovas és 100 gyalogos katona és a zenészek parancsnoklása.

A zsoldoshadsereget a sienai territórium idegen betolakodók elleni védelmére és a városi rebelliók letörésére állitották fel. A falakon belüli állambiztonság

Siena, A dóm kupolája

Kompendium 522

fenntartása is a Capitano di Guerra feladatai közé tartozott. Feladata ellátásában egy biró és két jegyzö segitette. Belsö rebelliók és pártkonfliktusok esetében itélkezési joga volt. A zsoldos hadsereg feladatai közé tartozott a tiltott fegyverek utáni kutatás valamint az éjszakai örjáratok megszervezése.

Guidoriccio dei Fogliani 6 éven keresztül 1328 – 1333 között töltötte be ezt a hivatalt. Jó szolgálatait a kommuna a lovagi cim adományozásával és egy freskóval tisztelte meg. A freskót Simone Martini 1333-ban festette és a Consiglio nagytermének falát disziti.

Siena, A dóm San Giovanni kápolna

A Maggior Sindaco egy idegen városból felfogadott hivatalnok. A hivatalt 1290-ben hozta létre a kommuna. Ügyelt a nyilvános eljárások törvényességére, ellenörizte a hivatalok tevékenységének törvények szerinti müködését és általában ügyelt az alkotmány betartására.

A Maggior Sindaco mint legföbb hivatali ellenör és az alkotmány védelmezöje nem lovag volt hanem jogász.

A sienai polgárok a Maggior Sindaco-nál tehettek panaszt a hivatalnokok ellen, még akár a Podesta ellen is. Ö tartozott felügyelni a város ruhaviseleti rendjét, a város állndó kiadásait, a húseladásokat, a vendéglöket, az általános higéniát és a prostituciót, amely erösen korlátozott körülmények között müködhetett de nem volt tiltva.

A Nove feladatkörei A béke és az egység fenntartása. Megteremteni a feltételeket az elfogulatlan igazságszolgáltatás érvényesitéséhez a városban és a városhoz tartozó Contadok-ban A személyes biztonság és a tulajdon védelme. Gondoskodás a templomokról kórházakról és jótékonysági intézményekröl. A gyengék, özvegyek, árvák, nyomorékok védelme a magnificat-okkal szemben. A sienai kommuna nemzetközi hirnevének örzése.

Siena, San Giovanni kápolna homlokzatának részlete

A Nove tagjait eskü kötelezte, hogy büntetö- és civil eljárásokba nem avatkozhatnak bele.

A törvényben elöirt hivatali idöt be kellett tartaniuk. Olyan polgárt aki uzsorakamatra adott kölcsönt vagy jogtalan szerzödést kötött nem lehetett a Nove tagja.

A Nove üléseit a Palazzo Communale épületében lévö Concistoro-ban tartják mely közvetlenül a Consiglio generale tanácsterme melett van. A Nove ritkán hoz egyedül döntéseket. A döntések meghozatalában további hivatalnokok is segitenek mint a 4 Provedditori, a Biccherna, a 4 Consul di Mercanzia a 3 Consul di Cavalieri, a Guelf párt képviselöi valamint a 4 Esecutori di Gabella. A döntéseket általában egyszerü töbségi

Kompendium 523

szavazással hozzák meg.

A sienai közösség kincstárát a Palazzo Communale földszintjén helyezték el. A kincstárnokok a 4 Provveditori di Biccherna az teljes pénzügyi adminisztrációért voltak felelösek. Ök vezetik a városi könyvelést, fizetik a hivatalnokok járandóságait, a katonák zsoldját, az egyetemi professzorok fizetését.

A városi infrastruktúra, a kórházak és jótékonysági intézmények a templomok és szerzetesrendek kiadásait is ök ellenörzik. Felügyelik a kommuna által felvett hitelek felhasználását és visszafizetését. Beszedik az adókat, a birósági tárgyalások dijait és behajtják a pénzbüntetéseket. A városi páncélszekrényt kizárólag a négy povveditori által válsztott kamarás jelenlétében lehetett kinyitni. A kamarási tisztet általában egy szerzetes tölti be akit a Sienától délre fekvö Cisztercita kolostorból válaszottak. A négy Provveditori további feladata a sienai törvénykönyvek örzése, elegendö másolat sokszorositása, és kiadása a hivatalban lévök számára. A kincstárban örizték az alkotmány eredeti példányát. 1309-ben a Consiglio generale rendeletére a latin nyelven irt alkotmány szövegét a népi olasz nyelvre is leforditották, hogy aki nem tud latinul az is tájékozódhasson a Sienában hatályos törvényekröl.

A kommuna bevételei részben hitelekböl részben a direkt kivetett adókból folynak be. A hitelek folyósitása a sienai bankok számára törvénybe foglalt kötelezettség. A hitelekért a város 10-15% kamatot fizet. Az adók mértéke amelyet szükség szerint évente többször is kivethettek 120% között mozgott. Az adó mértékének, számitásának az alapja vagy az adófizetö polgár vagyona, néha a bevételei. Néha az egész lakosságot megadóztatják, más esetekben csak a gazdag családokat. Az önálló tevékenységet folytató nöket, akik önálló jövedelemmel rendelkeznek, is megadóztatják. Az adók beszedése elött a Biccherna hivatalnokai minden városlakó vagyoni állapotát felmérték. Ez a felmérés volt az adókivetés alapja. 1317-ben az adóztatás igazságossága érdekében bevezették a Tavola dei possessioni-t. Eben a listában felsorolták minden városlakó telek és ingatlan tulajdonát.

A rendszert 1328-ban a tulajdonváltozások követésének nehézségei miatt megszüntették.

A direkt adókon kivül indirekt adókat is szedtek Bizonyos városi szolgáltatásokért, mint pl szerzödések irásáért is fizetni kellett. A direkt és indirekt adók beszedéséért a három Esecutori di Gabella volt a felelös, akik a Biccherna alkalmazottai voltak.

A városi közösség gazdaságpolitikájának a feje a

Siena, Palazzo communale vizköpö

Siena, A dóm márványpadlójának részlete

Kompendium 524

Konsul di Mercanzia. A hivatalra a megfelelö személyt a kereskedö céhek választották. Mint a nemzetközi bank és kereskedelmi üzletek városi képviselöje a Nove és a Consiglio generale minden ülésén részt vett. A Mercanzia ( kereskedelmi minisztérium) a város teljes gazdasági életét ellenörzi: a gyógyszer készitöket, gyógyszerárúsokat, az orvosokat, a céhek tevékenységét, a céhek biróságát, a pénzkibocsájtást, meghatározza a helyi valuta kurzusát a firenzei valutához viszonyitva, és feladata a gazdasági és kereskedelmi érdekek képviselete a sienai territóriumon kivül.

A Konsul Cavalieri a kormányzó testülethez tartozik és a város belsö biztonságáért felelös. Feladata: az árulók, lázadók, a nyugtalaságot keltök, az állam ellenségeinek felkutatása, alapos gyanú esetén a tettesek Podesta elé állitása. (titkosrendörség).

1.5.1.3.2 Ambrogio Lorenzetti a festö

Ambrogio Lorenzetti elsö biográfusa a szobrász Lorenzó Ghiberti volt, aki 1420-ban a 14 század itáliai müvészetét kommentálta. Biográfiájában nem takarékoskodott a dicsérö jelzökkel: famosissimo, singularissimo, perfectissimo maestro, huomo di grande ingegno.

Giberti számára Lorenzetti a legnagyobb 14.századi festö. Jelentösebb mint Simone Martini akit saját korában a legjobb festönek tartottak.

Ambrogio Lorenzetti 1295-ben született Sienában.

A szüleiröl nem tudunk semmit azon kivül hogy az apját Lorenzónak hivták. Ambrogio testvérei közül Pietro ismert aki ugyancsak neves festö volt Sienában. Ambrogio a nálánál 15 évvel idösebb testvérénél ismerkedett meg a festés mesterségével.

Simone Martini

A 14 század elején amikor az ifjú Ambrogio a festö mesterséget megtanulja, a müvészet iránti kereslet óriási. Az egyházi megrendelések melett megjelennek a városi polgárok, akik a gazdag kereskedövárosokban épitett palotáik diszitésére adnak megbizásokat.

Toszkána, Umbria és Lombardia városaiban a meggazdagodott polgári, kereskedö réteg igényeinek megfelelöen új stilusirányzatok jelennek meg a festészetben és a szobrázatban. A tradicionális mozaikdiszitési technikát felváltja a gyorsabb és olcsóbb freskó technika. A városi lakosság számának növekedése új provokativ szellemi irányzatokat inditott el amelyek újszerü ábrázolási és formanyelvhez vezettek.

Kompendium 525

A vallási felfogás megváltozásában nagy szerepet játszottak a kolduló szerzetesrendek amelyeket a klerikális hatalmi struktúrákon kivül alapitottak. Az kolduló szerzetesrendek egyre nagyobb szerepet vállalnak a növekvö városok szegényeinek ápolásában lelki támogatásában. Krisztus életének és tanitásinak az emberi vonatkozásit hangsúlyozzák.

Ennek megfelelöen a müvészek is keresték azokat a naturalisztikussabb kifejezési formákat amelyek alkalmasabbak voltak az emberi érzések közvetitésére.

Az újszerü ábrázolási módok elsö képviselöje a Firenzei Giotto (1266 - 1336) az Assisi Szent Ferenc templom freskóinak stilusával lényegesen befolyásolta a 14. századi festögeneráció felfogását.

A 14. századi városok kommunáit a polgárok maguk szervezik és vezetik. A politika, az államigazgatás, az adminisztráció területén müvelt irástudó polgárok hozzák a döntéseket. Az uj életforma és hatalmi struktúra magával hozta a világi (nem vallási) motivumok ábrázolását.

A korabeli mesterek kezdenek elszakadni a merev bizánci sémáktól. Figyelmük középpontjába a szin a fény az árnyék és a perspektivikus ábrázolás törvényszerüségei kerülnek. A bibliai motivumokat élettel teli egymással emocionális kapcsolatban lévö figurákkal ábrázolják. A pusztán ikonikus ábrázolást felváltja a minden hivö számára ismert történetek elmesélése. Giotto és Duccio embercentrikus felfogása nagy hatással volt a korabeli festökre.

Ambrogio Lorenzetti ezen túlmenöen teljesen új utakat keres a motivumok és a tér ábrázolása területén, ezért öt tekinthetjük a 14. század leginnovativabb müvészének.

Ambrogio Lorenzettit a legjobban a realisztikus térábrázolás a térbeliség illúziójánaka keltése érdekli. Ö alkalmazza elöször az egy iránypontos perspektivikus ábrázolást a sikon és a meteorológiai fenomének realisztikus ábrázolására is vállakozik. Kitünö componitore. Nagy hozzáértéssel és kifejezöerövel rendeli egymáshoz az egyes képelemeket és sok figyelmet fordit a részletek realisztikus ábrázolására.

Bevezeti a figurák ábrázolásánál a háromnegyed nézetet. Az antik kor után elsöként válakozik városi panorámakép és tájkép ábrázolására a Palazzo Publico számára készült jó és rosz kormányzat freskócikluson.

Lorenzetti tanulmányozta az antik szobrokat. Ghiberti biográfiájában emlitést tesz egy rajzról amely a campon lévö kutat diszitö Lysippos szoborról készült.

A szobrot 1348-ban a pestis járvány után a sienaiak megsemmisitették. A pestis járvány kitörését ugyanis a

Giotto

Duccio

Kompendium 526

szobor hatásának tulajdonitották.

A sienai környezet Lorenzetti innovativ szellemét igen nagyra tartotta. Az igazi áttörést azomban nem Sienában sikerült elérnie hanem a szomszédos Firenzében. A firenzei Giotto elismerö szavai Sienáig is eljutottak. Lorenzetti müködésének elsö idöszakában a kilátások Sienában nem valami jók. A 14. század kezdetén Duccio uralja a város müvészeti életét. Az 1319-ben bekövetkezett halála után pedig tanitványai, különösen Simone Martini (1285 - 1347) a domináns.

A legtöbb fiatal sienai festö Duccio vagy Simone Martini követöje lett. Ebben a szituációban határoz úgy Lorenzetti, hogy elhagyja Sienát. 1319-ben már Firenzében dolgozik. Nyolc évvel késöbb 1327-ben a firenzei Medici e Speciali festö cég mestere cimet kapja meg. Elsö jelentös közönségsikerét 1332-ben érte el a San Procolo templomba készitett szárnyasoltárával.

1332-töl a 37 éves lorenzetti egyre több megbizást kap Sienából. Szülövárosába történt visszaköltözése után, 1333-ban nagyléptékü megbizásokat kap az Augustinus kolduló szerzetesrendtöl. A kolduló szerzetesrend Massa Marittima-i templomába késziti el a föoltárt. 1338-ban az Augustinus rend sienai kolostorának készit egy freskóciklust.

Duccio

Amig az Augustinus barátok igen nagyra becsülik Lorenzetti ötletgazdag eredetiségét, más megrendelöknél ezek a törekvések nem mindig találtak megértésre. 1334-36 között Lorenzetti egy Cisztercita kolostor kápolnájának freskóit késziti.

Röviddel a befejezés elött a barátok átfestetik a freskót.

Nagy elismerést váltottak ki a Lorenzetti fivérek freskói (1336) amelyeket a Ferences rendi kolostor számára készitettek. Ezek a freskók sajnos nem maradtak fenn. Tartalmukról és szépségükröl Ghiberti tudositja az utókort. Innen tudjuk, hogy Ambrogio elöször festett meg természeti jelenségeket mint a földrengés, vihar, jégesö, villám, mennydörgés.

1335- ben kapják a Lorenzetti fivérek az elsö megbizást a városi kommúnától. A város által fenntartott Santa Maria della Scala kórház homlokzatát diszitik freskókkal. A munkálatokban Simone Martini is részt vett, aki akkoriban a legtöbb nyilvános megbizást kapta. A freskók mária életével kapcsolatos jeleneteket ábrázoltak. A késöbbi századokban elvégzett átalakitási munkálatok foytán a freskók megsemmisültek.

Barna di Siena

Simone Martini 1336-ban elhagyja Sienát, hogy avignoni pápai udvarnál vállaljon szolgálatot. A

Kompendium 527

lorenzetti fivérek és különösen Ambrogio ettöl kezdve folyamatosan kapja a kommunától a megrendeléseket.

1338 áprilisában kapja a megbizást a jó és rosz kormányzat freskóciklusra. A freskociklus a Palazzo Publico jobboldali szárnyában lévö Sala della Novet diszitette 1344-ben festi meg Ambrogio az angyali üdvözlet cimü képét ahol az európai müvészetben elöször használ egyiránypontos perspektivát. 1345ben késziti az utólsó müvét a kommuna számára, egy forgatható világtérképet Consiglio Generale termébe.

1384-ben pestisjárvány pusztitott Sienában. A lakosság felét elvitte a fekete halál. A két Lorenzetti fivérrel is a pestis végzett. A pestisjárvány nemcsak a társadalomban és a gazdaságban okozott krizist, a festészet fejlödését is lelassitotta. Lorenzetti olyan problémákat oldott meg festényein amelyeket a renaissance festök 100 évvel késöbb újra felfedeztek. A pestisjárvány egyben a sienai festöiskola és egy innovativ festögeneráció végét is jelentette.

Lorenzetti Nagyobb megbizások alapjául, mint pl. Ambrogio Lorenzetti a Palazzo Publico freskóinak elkészitésére kapott, szerzödések szolgáltak melyek a megbizó, ezesetben a sienai kommuna és a festö mint válakozó között jöttek létre. A szerzödéskötésekért az Operaio volt felelös aki a Nove utasitásai szerint irásba foglalta a kommuna vezetésének döntéseit. Sajnos a 14. század elejéröl származó sienai szerzödések nem mind maradtak fenn az utókor számára. Igy az Ambrogio Lorenzettivel a jó és rosz kormányzat cimü freskó elkészitésére kötött szerzödés sem. Más festökkel kötött szerzödések szövegéböl következtethetünk arra, hogy mit tartalmazhatott a Lorenzettivel kötött szerzödés.

1.5.1.3.3 A megbizás

Egy korabeli szerzödés egyrészt a munka elvégzésével kapcsolatos kondiciókat irta le úgymint: a munka ára, a maestro fizetsége, ki biztositja az anyagokat, és amig a munka befejezetlen a mester más munkát nem vállalhat fel.

Másrészt tartalmazta a kivitelezésre kerülö müalkotás részletes tartalmi leirását, ezen belül a téma és a motivumok leirását. Néha a tartalmi kérdésekre nagyon részletesen kitérnek, néha csak utalnak arra, hogy milyen témakör feldolgozását rendelik meg és késöbb kitérnek a részletekre. Ha a szerzödés nem is maradt fenn de arról tudomásunk van hogy mennyi pénzt kapott Lorenzetti a freskóért.

Lorenzetti

Kompendium 528

A Biccherna (kincstár) feljegyzései szerint a mester 1338 áprilisától 1339 februárjáig havi rendszerességgel 6-10 firenzei aranyforintot kapott. 1339 májusában a munka befejezésekor 55 aranyforintot fizetett az Operaio (névszerint Bono Campuglia) a müvésznek. Tehát a hozzávetölegesen egy évi munkájáért 109 aranyforintot kapott. Ez az összeg 350 sienai lirának felelt meg.

Ambrogio fizetése tehát egy kicsivel magasabb volt mint a nagyon jól fizetett dómépitész Lando di Pietro évi fizetése. Valószinü azomban, hogy ez az összeg az anyagköltségeket is tartalmazta.

A 16. században Vasari kis túlzásokkal filozófiailag magasan képzett renaissance festöként irja le Lorenzettit akinek az erényei nagyobbak voltak mint egy nemesemberé. A valóság azomban egy kicsit másképp nézett ki. Lorenzetti Siena polgára, a jómódú mesteremberek közé tartozik, de nem érte el a sienai középosztály jóléti szinvonalát.

Dokumentumok igazolják, hogy szorosan kötödött a sienai közösséghez és a városhoz amiben élt. Az is bizonyos, hogy tudott irni és olvasni. Latin müveltsége azomban csak felületesnek nevezhetö. Dokumentumok bizonyitják, hogy a testvére Pietro, szent Severinus legendáját latinról olaszra forditotta, hogy a testvére a történetet meg tudja festeni.

Mint festö a korabeli szokások szerint a mesteremberek, kézmüvesek közé tartozott. Egy mesterember volt akinek saját stílusát és tetszetös kifejezési formáit a kommuna igen nagyra értékelte.

Ezeket figyelembevéve abból kell kiindulnunk, hogy a jó és rosz kormányzat freskóciklus programja, tartalma, témája, motivumai, nem Lorenzettitöl származnak, azokat a megbizó irta elö. Az is valószinütlen, hogy a freskóciklus tartalmi leirása egyetlen szerzötöl származna. Inkább valószinü, hogy a város vezetése hosszú idön keresztül feljegyezte a kormányzással kapcsolatos tapasztalatokat. Ezeket a dokumentált kormányzási tapasztalatok adták tovább a sürün váltott tisztviselöknek, biztositva ezzel a kormányzati alapelvek személyektöl független folytonosságát. Az is valószinünek tünik, hogy a könyebb ismeretátadás okán készittették a freskóciklust. Tehát az eredeti szándék szerint a freskó nem diszitö funkciót töltött be, hanem egyfajta oktatási funkciója volt. A Nove tagjai 2 havonta váltották egymást. A hatékony gyors információátadás a közösség létérdeke volt. Az ábrázolás tárgya a sienai politikai elvek rendszere, amely nem egyetlen ember gondolatait rögziti, hanem egy közösség hosszú idön át összegyüjtött bölcsessségét.

Kompendium 529

A megbizás tárgya tehát egy politikai világkép ábrázolása volt. Az ujdonság nem az volt hogy egy nagyon komplex világképet kellett megjeleniteni. A korabeli festök ehhez hozzá voltak szokva. Az egyház megbizásából a katolikus keresztény világszemléletet reprezentáló müvek sokaságát alkották meg. A Sienától nem messze fekvö San Gimignanoban találhatjuk az egyik legszebb példát.

A dóm bal olali hajójának falát Bartolo di Fredi diszitette 26 ótestamentumi jelenettel. A jobb oldali hajót Barna da Siena festette, és 24 újtestamentumi jelenetet ábrázol.

Egy teljes keresztény világszemléletet jelenitettek meg a hivök számára. Paduaban a Scrovegni kápolnában Giotto freskói illusztrálják a korabeli világnézetet. A paduai Keresztelö Szent János kápolnát 1375-78 között Giusto di Menabui diszitette ujtestamentumi jelnetekkel, A kupolában pedig az ótestamentumi genesis történetet és a menyország és a kozmosz ábrázolásait láthatjuk.

A Lorenzetti képen az ujdonság az ábrázolt tartalom volt, a racionálisan és praktikusan gondolkodó polgári társadalom ideológiája, világképe. Egy olyan polgári közösség világképe amely saját magában kereste és találta meg legitimációját.

A Sala della Pace a Nove tanácskozó terme volt. A terem alsó harmada körbe faburkolatos. Lorenzetti freskói a két hosszanti és az ablakkal szemközti falon vannak.

Ha az ablakhoz állunk akkor szemben láthatjuk a jó kormányzat allegóriáját. A jobbra lévö hosszanti falon van a jó kormányzat hatásai a városban és a vidéken cimü freskó. A bal oldali falon van a rosz kormányzat allegóriája és a rosz kormányzat hatása a városra és a vidékre. A menyezeten festéssel diszitett fa gerendákat láthatunk festett betétekkel. A gerendák gyámköveit is gazdagon disziteték. Csak a terem sarkaiban elhelyezett kamerák és a pocsékul megtervezett világitás figyelmeztetnek arra hogy a 21. században vagyunk.

Mivel a Lorenzettivel kötött korabeli szerzödés nem maradt fenn nem tudjuk, hogy milyen tartalmi leirás szerint készült a freskó. Ezért az egész mü tartalmi összetevöit megpróbáljuk az elkészült freskó és a korabeli sienai társadalomról szerzett ismereteink alapján rekonstruálni. Az iparban ezt reverse engineering-nek hivják. Az experimentális archeológia is ehhez hasonló rekonstrukciós módszereket alkalmaz.

Elsö lépésben a freskóckilust formai elemeire szedjük szét és megpróbáljuk a korabeli sienai társadalomról szerzett ismereteink alapján az egyes vizuális elemeket

Giusto de Menabui Padua battisterio

1.5.1.3.4 Reverse engineering

Kompendium 530

Kompendium 531

Kompendium 532

beazonositani és tartalmuk szerint értelmezni.

1.5.1.3.4.1 A jó kormányzás allegéoriája

A Régens, a kompozición szereplö összes figuránál nagyobb. Fekete-fehér ruházata egyszerü nemes szabású. A sienai kommúna szineit viseli. A feje körül nagy betükkel C. S. C. V. felirat olvasható. Ez a Comune Senarum Civitatis Virginis Siena közössége a szüz városa szöveg röviditett változata.

A Régens jobb kezében egy arany jogart tart, bal kezében pedig egy arany pajzsot. Az arany pajzson a Szüz Mária és a gyermek Jézus valamint két angyal kontúrjai ismerhetök fel. A pajzs szélén körben a következö felirat áll: Salvet Virgo Senam Veteram Quam Signat Amenam – A szüzanya védelmezze Sienát mint régit és kedveset megszentelje.

A korabeli térsadalmi felépités leirásából kiderül, hogy a sienai kommúna legföbb reprezentánsa, az állam és a végrehajtó hatalom feje a Podesta volt. Ezért joggal feltételezhetjük hogy a kompozició legnagyobbnak ábrázolt allegóriája a Podestát és a személyében megtestesülö végrehajtó hatalmat ábrázolja.

A Régens lábánál a trón elötti kiugró podiumon fekvö anyafarkas tejével táplálja a két ikertestvért Aschiust és Seniust, Remus fiait. Ök a város mitikus alapitói.

A jó kormányzat allegóriája: A régens

A római mitológia szerint Romulus és Remus voltak Róma városának az alapitói. (ie.753) Az ikrek Mars hadisten és Rhea Silvia papnö gyermekei voltak. Amulius Silvius idösebbik testvérét Numitor Silviust letaszitotta a királyi trónról. Lányát Rhea Silvia-t arra kényszeritette, hogy Vesta szüz legyen. Igy akarta megakadályozni, hogy bátyja lányának gyermekei szülessenek akik veszélyeztethetik a trónját. Mars a hadisten leszállt a Vesta templomba, Rhea Silvia megfogant töle és megszülte az ikreket Romulust és Remust. Az ikrek születését követöen Amilius megparancsolta, hogy az ikreket egy cinkedényben tegyék ki a Tiberis folyóba, Rhea-t pedig börtönbe záratta. A Tiberis apadásakor az edény felakadt a parti sárban. Egy nöstény farkas (Mamma Lupa) meghallotta a csecsemök sirását, elrejtette öket a barlangjában és tejével táplálta öket.

Egy napon Amulius udvari disznópásztora Faustulus rátalált a két gyeremekre. Feleségével felnevelték öket anélkül hogy ismerték volna származásukat.

Remust Róma épitésekor ikertestvére Romulus ölte meg.

A legenda szerint Sienát Remus gyermekei alapitották

Kompendium 533

akiket apjuk halála után ugyncsak egy anyafarkas táplált tejével.

A legendában nagyszrüen keverednek az isteni eredetlegenda és a csodálatos meseszerü elemek.

A Regenstöl jobbra és balra öt fiatal és egy idösebb nöi alak ül egy drága kelmékkel boritott padon. A padon ülö nöi figurák az erényeket szimbolizálják. Arany feliratokon olvashatjuk a nevüket.

A bal szélen ül Pax – a béke melette Fortitudo – az erö a régenstöl közvetlenül balra a már idösödö Prudentia – az okosság, tudás, bölcsesség a Regenstöl jobbra Magnanimitas – a nagylelküség melette Temperantia – a mértéktartás és a jobb szélen Justitia – az igazságosság A fiatal szöke Pax (a béke allegóriája) fegyverzetét levetette, páncélját a padra helyezett selyempárna alá relytette, sisakja és pajzsa a földön hever, mezitelen lábát pihenteti rajta. Nöies alakjának lágy vonásai átselylenek a testét boritó ruhán. Egy olajágból font koszorú koronázza arany szinü fonott haját. A kezében egy frissen vágott olajágat tart. Arca szelid békességet sugároz.

Itt áljunk meg egy pillanatra mielött a motivumok felsorolását folytatnánk. Elsösorban azért, hogy elemezzük az allegóriát megszemélyesitö figurát és az attributumait. Vizsgáljuk meg, hogy milyen absztrakt fogalmat személyesit, illetve az atributomok segitségével tárgyiasit meg az allegóriában.

Pax = béke -állapotjelzö absztrakt fogalom-, általában embercsoportok konfliktusmentes eröszakmentes kooperativ együttélését, együttmüködését jelenti. Ebben a specifikus jelntésében érdekellentétben álló emberi csoportok eröszakmentes konfliktusmegoldó képességét, hajlandóságát jelenti. Tágabb értelemben a csend a nyugalom a feszültségmentesség állapotát jelzi. A béke ellentétes fogalma a háború, amikor embercsoportok ellentétes érdekeikböl fakadó konfliktusaikat fegyveres eröszak alkalmazásával próbálják megoldani. Lorenzetti a békét mint absztrakt fogalmat megszemélyesitendö, egy lenge ruhába öltözött fiatal nöt ábrázol. Testtartása ernyedt, feszültségmentes. Tekintete szelid,nyugodt.

Lorenzetti az eröszakmentességet az atribútumokkal fejezi ki. Pax a háborúban használatos eszközöket levetette magáról. A mellvértet a párnája alá helyezte, a sisakja és pajzsa a földön hever azon pihentti a lábát.

A jó kormányzat allegóriája: Pax

Kompendium 534

Leonardo da Vinci Az anghiari csata (részlet)

Donna flagetala (Pompei)

Nem készül harcra. A béke legfontosabb attributuma az olajág kétszer is szerepel az allegóriában. Pax fejdiszeként fonott koszorú formájában és a bal kezében is egy olajágat tart. Az olajág bibliai eredetü jelkép. Az ótestamentumi vizözön legendájából ismert.

Noé egy galambot küld annak kideritésére, hogy az isten büntetéseként a földre küldött vizözön levonult-e a szárazföldekröl. A galamb olajággal a csörében tért vissza. A bibliai legenda óta az európai kultúrkörben az olajág a béke szimbóluma. Picasso békegalambjának a csörében is egy olajág van.

Egy absztrakt fogalom allegóriával való érzékeltetése feltételezi, hogy az allegóriában ábrázolt személyek és tárgyak, azok esetleges szimbólikus értelme a szemlélö számára ismertek, vagy van valaki aki ismeri és ismerteti az értelmezés módját.

Egy allegória akkor müködik jól, ha az ábrázolásban alkalmazott alakok, tárgyak, szimbólumok jelentései egyenként ismertek a szemlélö számára és az allegóriát alkotó elemek elhelyezése, látványbeli összefüggései hozzásegitenek az egyes összetevök jelentésén túlmutató jelentés megértéséhez.

Joggal feltételezhetjük, hogy Lorenzetti környezetében voltak tanult emberek akik az allegória egyes elemeit azok szimbólkius jelentését értették. Azt is feltételezhetjük, hogy akik ezeknek az ismereteknek a birtokában voltak nem tudtak olyan jól festeni mint a maestro. Ezek után az is valószinünek tünik, hogy ezeket az ismereteket szóban vagy irásban próbálták meg a maestró tudtára adni. Vagyis az allagória elemeit és az abban szereplö szimbólumok összefüggéseit elöször verbálisan fogalmazták meg valahogy igy: Pax allegóriája legyen a Régens trónpadjának a jobb szélén. Legyen a termete kisebb mint a Régensé. A Pax allegóriának az eröszakmentes konfliktusmegoldás erényét kell szemléletesen ábrázolnia .

A béke ellentéte a háború. A béke a háború tagadása Röviden (béke != háború) Hogyan személyesitsük meg a békét ? : legyen egy gyönyörü fiatal nö lenge ruhában. Szelid fiatal hölgyek lenge ruhában a legritkább esetben szoktak csatába vonulni. Még az Olrleáni Szüz sem kockáztatta meg ezt a változatot, annak ellenére hogy ö egy határeset volt. A megértést segiti az is hogy a mindennapi tapasztalataink alapján megismert vizuális jelenségekhez tipikusan asszociálódnak események történések, szándékok, emlékképek. Pl egy áttetszö hálóinget viselö fiatal csinos hölgyröl egy fiatal férfinak biztosan nem a csatamezö és a csatazaj fog az eszébe jutni hanem valami egészen

Kompendium 535

más. Ebben az esetben tehát számithatunk arra, hogy legalább az egészséges fiatal férfiak helyesen fogják Pax figuráját asszociálni. (a Nove tagjai csak férfiak lehettek) Szélsöséges formában úgy is kifejezhetjük, hogy a békét a leghatásosabban úgy idézhetjük fel ha a szemlélö thestosteron termelését serkentjük. Ezt pedig nagyon könnyü elérni. Ezt Lorenzetti is tudta. A korabeli erkölcsi felfogást figyelembe véve a Pax ábrázolás a pornó határát súrolhatta.

A harcban a konfliktusos helyzetben veszélyhelyzetben az izgalmi állapotot az adrenalin szint növekedése kiséri és nem a thestosteroné.

Mivel jellemezzük a háborút ? : talán ábrázoljunk olyna eszközöket amelyek a háborúhoz kellenek : vértezet fegyverek. Nem a háborút, mint eseményt akarjuk ábrázolni. Éppen ellenkezöleg. Igy a háborúhoz szükséges eszközöknek passziv szerepük lesz, csak az ellentét miatt jelenitjük meg öket. Ezek az eszközök testesitik meg a tagadás tárgyát (nem háború) Hogyan akarjuk a kettö ellentétét megjeleniteni ? : Talán úgy hogy a békét ábrázoló hölgy fehér ruhában lesz a hadszerszámokat pedig feketére festjük. A legerösebb szinellentét a fekete-fehér mert egyben tónusellentét is. A fehér szin a teljes szinspektrumot magában rejti, a fekete a szinek hiánya, halála. A fekete a halál, a sátáni erök szimbóluma, ezzel ellentétben a fehér az ártatlanság a tisztaság, a fény és az öröm szimbóluma. (Megfigyelés : A mellvért, a sisak pajzs méretei nem passzolnak Pax alakjára. Egy sokkal nagyobb erösebb emberre egy férfira szabták. Itt talán még a férfi-nö ellentét is felmerül mint jelentéshordozó) A háború tagadását úgy fejezzük ki hogy a hadfelszereléseket a fiatal hölgy nem hordja a testén.

Ha háborúra készülne akkor nyilván funkciójának megfelelöen viselné ezeket az eszközöket, mint a mellette ülö Fortitudo. De éppen ennek az ellenkezöjét szeretnénk a szemlélö tudtára adni. Valahol a hölgy körül kell elhelyeznünk öket úgy hogy teljesen világos legyen a szándéka : ott vannak a közelében de ö nem is akarja ezeket az eszközöket használni. Ugyanakkor nem szabad túl messze elhelyezni öket mert akkor a két dolognak mint ellentétesnek az összetartozása nem lesz világos. Ha azt akarjuk hogy az allegória elemei összetartozónak tünjenek akkor az ember kognitiv tulajdonságait kell figyelembe vennünk. A kognitiv tudomány ezt a közelség elvének nevezi.

Egy ábrázoláson az egymáshoz közeli dolgokat összetartozónak értelmezzük.

A jó kormányzat allegóriája: Pax tónusrajz

Kompendium 536

És ha valakinek ennyi sem elég az üzenet értelmezéséhez annak ott van az évezredek óta ismert béke szimbólum az olajág. Mivel a szimbólum az Ó testamentumból származik, nyugodtan feltételzhetjük, hogy egy keresztény vallás és kulturkörhöz tartozó város, müvelt polgárai számára általánosan ismert volt a jelentése. A gyengébbek kedvéért két példányban is elöfordul, hogy semmiképpen ne kerülje el a figyelmet.

Fortitudo (az erö) töle jobbra nagyon komoly, kemény tekintettel katonás testtartásban ül teljes fegyverzetben.

Testét fekete ruha boritja. Jobb kezében egy fekete botot tart, bal kezében egy nagy méretü fekete pajzsot. Fején egy koronával és gyémántokkal diszitett sisakot visel.

Feladat: A Fortitudo allegória analizise.

Prudentia, (a tudás) brokáttal diszitett kék ruhájában ül. A fején egy gazdagon diszitett koronát visel. Haját egy fehér kendö takarja el. A kezében egy olajlámpát tart. A lámpa három lánggal ég. A lángok három szót világitanak meg:. “Praeteritum Praesens Futurum“ múlt, jelen, jövö. Prudentia jobb kezével hivja fel a figyelmünket az üzenetre.

A jó kormányzat allegóriája: Fortitudo

A jó kormányzat allegóriája: Prudentia

A tudás mit erény szemben állt a korabeli vallás felfogásával. A tudás a katolikus egyház szemszögéböl eredendö bün volt. Ádám és Éva isten parancsa ellenére ettek a tudás almájából és ezzel megsértették az isteni parancsot. Büntetésük: kiüzetés a paradicsomból.

A klérus tanitása szerint, a hit az egyetlen ami az embert istenhez elvezeti. A képen azomban a vallási felfogással szemben a bölcsességet mint az egyik legfontosabb erényt jeleniti meg a festö. Az is világos és egyértelmüen kiderül a kép kompoziciós felépitéséböl, hogy a megjelenitett dolgok jelentöségét a kompozición belül elfoglalt helyükkel és méretükkel próbálta meg Lorenzetti érzékeltetni. A módszer nagyon régi, már az egyiptomiak is használták a megjelenitett dolgok jelentöségének hangsúlyozására. (jelentöség perspektiva) A tudás allegóriája fölött láthatjuk a hit allegóriáját. A hit allegóroája a képen magasabban van mint a tudásé, viszont a tudás sokkal nagyobb figurával van ábrázolva.

Mint Prudentia a régenstöl jobbra ülö három hölgy is szines inkább egyszerünek mondható hosszúra szabott ruhát visel gazdag szegélydiszitésekkel. Fejüket drágakövekkel kirakott aranykorona disziti.

Kompendium 537

A Regenstöl jobbra ül Magnanimitas. (a nagylelküség) bal kezében egy koronát tart. Másik kezével az ölében lévö aranypénzzel teli tálba nyúl.

A nagylelküség mellett ül Temperantia. (a mértékletesség) Bal kezével a jobb tenyerére helyezett homokórára mutat. A homókórában félig lepergett a homok.

A jobb szélen ül Justitia. (az igazságosság) Szigorúan és keményen tart a jobb kezében egy kardot pengével fölfelé. A kard markolata alatt justicia térdén egy szakállas férfi levágott feje fekszik. A másik kezében koronát tart..

A Régens feje körül három szellemszerü mennyei lény lebeg.

A jó kormányzat allegóriája: nagylelküség, mértékletesség, igazságosság

Fides – a hit Caritas – a szeretet Spes – a remény Szárnyak utalnak a három súlytalan lény isteni származására. A mennyei lények koronát hordanak a fejükön..

Legfölül lebeg Caritas. (a szeretet) teste piros, narancsszinü haja lobogó tüzre emlékeztet. A teste izzik.

Jobb kezében egy nyilat tart, bal kezében egy vörös szinü lángoló szivet Balra egy kicsit lejjebb Fides (a hit) fehér lepelbe burkolva (az ártatlanság szimbóluma) jelenik meg.

A jó kormányzat allegóriája: hit, szeretet, remény

Kompendium 538

Krisztus szenvedésének szimbólumát a keresztet szorosan a szivére szoritja. Ez a részlet kitünöen demonstrálja, hogy az allegórikus figurák attributumai szimbólumok is lehetnek.

Spes (a remény) szárnya és ruhája rózsaszinü. A kezeit imára a tekintetét felfelé az égre emeli, ahonnan az ég egy nyilásából krisztus néz le rá.

A jó kormányzat allegóriája: Justitia, Sapientia, Distributiva, Commutativa

A freskó bal oldalán ugyanebben a magasságban is feltünik egy lebegö isteni természetü lény: arany szinü szárnyakkal arany koronával a fején. Sapientia – (a bölcsesség) diszes aranyruhát hord, bal kezével egy súlyos nagyméretü könyvet szorit magához.

A Régenstöl balra található csoport fö alakja a gazdagon diszitett piros és arany ruhába öltözött Justitia (jog, igazságszolgáltatás) Gazdagon diszitett trónusa ugyan arra a pódiumra van állitva mintr a Régens trónja.

Justitia alakja kisebb mint a Régensé de jelentöségének megfelelöen a bal oldali csoport legnagyobb figurája.

Feje körül egy ivben Salamon könyvéböl vett idézetet olvashatunk Diligite Iustitiam qui iudicatis terram – Szeresd az igazságosságot mert ö kormányozza a világot. A fejét egy kicsit felfelé forditja tekintetével Sapientia-t a bölcsességet követi aki bal kezében a karos mérleg fogantyúját tartja. Justitiától jobbra és balra vörös szálakon függenek a mérleg aranyból készült tányérjai. A két tányért Justitia a hüvelykujjaival tartja egyensúlyban.

A jó kormányzat allegóriája: Justitia, Sapientia

A mérleg bal oldali serpenyöjében egy piros ruhás angyal térdel. Két férfi térdel az angyal elött. A háttal térdelö férfit az angyal kardjával lefejezi, a vele szemben térdelö férfit pedig megkoronázza. Ez a jelenet valószinüleg a büntetöjog és a jutalmazás jogának szimbóluma.

Vér folyik a férfi nyakából amelyiknek az angyal éppen e fejét veszi. A másik férfi kezében egy pálmaág van.

Mellettük a földön fegyverek fekszenek. A jelenet fölött a Distributiva (adományozás) felirat olvasható. A mérleg másik oldalán játszódó jelenet fölött a Comutativa (beszolgáltatás) felirat olvasható. A serpenyöben fehér ruhába öltözött angyal elött két férfi térdel. Az egyik térdelö férfi egy edényben valamit nyujt az angyal felé amibe az belenyúl (talán a neki szánt részt veszi ki az edényböl). A másik férfi a fegyvereit egy dárdát és egy tört nyujt át az angyalnak amit az elvesz töle. (talán az adófizetést és a katonai szolgálatot szimolizálja mint polgári kötelességet) A két angyaltól két szál indul el. Az angyalok ruhaszinének megfelelöen az egyik fehér szinü a másik

Kompendium 539

piros. A két szál a pódium elött a földre helyezett trónon ülö fehér ruhás fiatal nö kezében fut össze. A két szál a nö kezében fonattá alakul át. A közvetlenül Justitia elött ülö nö nevét az ölében nyugvó gyalura irták fel: Concordia – egyetértés.

Concordia ugyanolyan méretü mint a Regenst körülvevö 6 nöi figura. Nem visel koronát, fehér egyszerü szabású ruháját viszont gazdag aranyhimzések disztitik.

Tekintetével a 24, két sorban a Régens irányában álló férfi felé forditja. 1236-ban a kommuna a Podesta mellé egy 24 elöljáróból álló városi testületet állit a kormányzati feladatok jobb ellátása érdekében, valószinüleg Lorenzetti öket ábrázolta. Concordia a leghátul álló férfiaknak adja a fonatot. (Kordel) Mind a 24 férfi a kezében tartja a fonatot, a baloldali sorban lévök a jobb kezükben a jobb oldali sorban lévök pedig a bal kezükben. A fonat a 12 pár között fut végig. Az elsö két pár felfelé a Régensre tekint akinek a csulójára van kötve a fonat vége. (Neumann János kooperativ játék elméletének az allegóriája) A két szálból font kötél szimbóluma: Az egyik szál a Disrtibutiva azaz az igazságszolgáltatásból indul ki (akkoriban nyilván a büntetés és jutalmazás egy kalap alatt ment) a másik a Comutativa azaz a polgárok igazságos teherviselésének elvéböl ered.(a katonai szolgálat és az adófizetés kötelességei) A kötelet a 24 kettesével felsorakozott polgár mindegyike a kezében tartja. A polgárok egyetértésén alapuló jog és igazságosság korlátozza a régens hatalmát. A kötél a Régens jogart tartó kezét köti meg. A jogar (skeptron gr. = bot) a világi uralkodó végrehajtó hatalmát szimbolizálja.

A Régens (Podesta) bal oldalán a 24 polgárral szemben két lovagot láthatunk. Az egyik a Capitano del Popolo a másik a Capitano di Guerra. Mindketten sisak nélkül de nehéz fegyverzetben térdelnek a Régens trónja melett, az anyafarkas pódiuma elött és a Régens felé forditják a tekintetüket. A két lovag hajzata ás szakálla nemesemberhez méltóan ápolt, rendezett.

Mögöttük a Régens trónjának bal oldalán felfegyverzett sisakos gyalogos katonák állnak ört. Pajzsukon egy piros cimer látható az ágaskodó oroszlán motivumával.

Ez a sienai városi milicia cimere. A régenstöl jobbra és balra a pódium elött közvetlenül a zsoldoshadsereg lovaskatonáit láthatjuk teljes fegyverzetben.

Jobbra az elsö sorban áll az elitélt bünözök csoportja.

Köztük láthatunk egy egyszerüen öltözött erös testalkatú férfit rövid hajjal. Megtépett ingét csak a kötél tartja össze amivel a foglyokat egymáshoz kötötték. A

A jó kormányzat allegóriája: Concordia

A jó kormányzat allegóriája: A 24 polgár

A jó kormányzat allegóriája: A Kapitanok

Kompendium 540

nadrágja is szakdt a meztelen lábain szandált visel. A másik három fogoly finom szövésü alsóruházata (felsö ruházatuktól megfosztották öket) és ápolt szakálla arra enged következtetni, hogy ök a jómódú rétegböl szarmaznak. Három elitélt fejére csuklyát húztak. Ez annak a jele, hogy föbenjáró bünt követtek el.

A foglyok és a katonák között egy férfiakból álló csoportot láthatunk. Ezek a férfiak részben szegényesen öltözöttek, arcvonásaik durvák, arcuk borotválatlan.

Néhányan közülük a korabeli öltözködési szokások szerint hosszúra szabott ruhát és sapkát visel. A csoport elsö tagja egy városi kapu kulcsát nyujtja a Régens felé.

Feltehetöleg egy vidéki kisebb kommuna képviselöje aki ezzel fejezi ki a Sienához való csatlakozásának szándékát.

A kép alatt a bal oldalon egy négyszögletü táblán a következö feliratot olvashatjuk amely a jó kormányzás allegóriáját kommentálja:

A jó kormányzat allegóriája: A bünözök

„Ahol a szent igazságosság kormányoz A lelkeket az egyezség felé vezeti és azokat egyesiti A közjót teszi urává, az államot kormányzandó dönt emellett Soha nem téveszti szem elöl az erényeket melyek körülveszik Ezért mindig gyözelemre vezeti, javakat és földeket adva.

Ennek okán háború nélkül képes a polgár gyarapodni Hasznosan, szükség szerint és örömmel telve.”

A kép alsó szélén találjuk meg Ambrogio Lorenzetti szignatúráját :– Ambrosius Laurentii de Senis hic pinxit utrinque: Mindkét oldalt festette a sienai Ambrogio Lorenzetti .

1.5.1.3.4.2 A jó kormányzat hatásai a városban és a vidéken

Lorenzetti az antik kor után (900 év) elöször vállalkozik Európában újra egy nagyléptékü városi látkép és egy tájkép elkészitésére. Ráadásul a kettöt egyetlen kompozición belül.

A freskó teljes hosszának a bal felét Siena városának részben realisztikusan ábrázolt sok helyen stilizált látképét láthatjuk. A kompozició jobb felét a Siena környéki dombokról készült tájkép foglalja el. A két részt a városfal választja el egymástól.

A városkép középpontjában a palazzo Publico elötti piactér a Campo látható. Baloldalt fent a kép sarkában felismerhetjük a dóm markáns fekete fehér csikos tornyát és kupoláját. A látkép persze nem egyetlen nézöpontból

Kompendium 541

készült, de aki volt már Sienában az selytheti, hogy Lorenzetti a Palazzo Publico egyik ablakában állva gondolhatta ki a kompozició központi részét. Az is világos hogy ebböl a nézöpontból egyik városfal sem látható. Tehát a maestro igen nagy valószinüséggel több nézöpontból méghozzá elég távol lévö nézöpontokból rajzolta le a város legjellemzöbb motivumait és azokat egy kollázsban integrálta. A szinpad több mint a Campo látképe. Azt a merész megálapitást is megkockáztatnám, hogy Lorenzetti a városkép komponálásakor a kubizmus többnézöpontos módszerét keverte a konstruktivisták kollázs módszerével csak kb. öt és fél évszázaddal megelözve öket.

Az keskeny utcák mentén gótikus paloták sorakoznak magas ablakivekkel és travertin oszlopokkal diszitve.

A látképben egyszerü városi házak és proccos klántornyok is elöfordulnak. A városfal és sok ház a környékre jellemzö égetett téglából készült. A város kapuja nyitva van. A kapu fölött az anyafarkas és az ikrek márvány szoborba faragott motivuma jelenik meg.

A freskó jobb oldalán látható vidéki tájkép egy nagyon meglepö fordulatot tartalmaz. A város többnézöpontos kollázsa helyett itt egy egyetlen nézöpontból ábrázolt tájat látunk. Lorenzetti valószinüleg a városfal valamelyik kapujának tetején vagy az egyik bástya kiszögelésén állt és onnan tekintett le a Siena alatti völgybe és a távoli dombokra. Sienában ez a látvány már nem reprodukálható. A Sienaihoz hasonló földrajzi adottságú San Gimignanoban azomban található még olyan pont a városfalon ahonnan hasonló látvány tárul a szemlélö elé.

A jó kormányzat hatása a városban és a vidéken, a város (részlet)

A táj egyértelmüen a Siena környéki dombokat ábrázolja.

A horizonton egy tengernyelv nyúlik a szárazföldbe ott ahol Talamone városa fekszik. A dombokon várakat és eröditményeket fedezhetünk fel. A dombos vidéken és a völgyben kisebb települések és gazdasági épületek, luxuriöz vidéki villák és templomok vannak. Annak ellenére, hogy a tájképet egyetlen nézöpontból ábrázolta a festö, nem egy puszta látványról egy képkivágásról van szó, hanem a Sienától délre fekvö táj legjellemzöbb elemeiböl kollázsszerüen rakta össze Lorenzetti az összképet. Süritve összefogalalta mindazt ami a Siena által ellenörzött vidéket a legjobban jellemezte.

Szölöhegyek, oliva ültetvények, gabonaföldek, erdök, folyók vadászterületek, hegyek, kikötök reprezentálják a sienai felségterület természeti gazdagságát.

Lorenzetti freskójának a gondolati központjában azomban az ember áll. Az élet középpontja a Campo, a piactér. A piactér közepén egy fiatal nökböl és férfiakból álló 9 tagú csoport a tambourin zenéjére körtáncot

A jó kormányzat hatása a városban és a vidéken, a vidék (részlet)

Kompendium 542

Kompendium 543

Kompendium 544

Kompendium 545

Kompendium 546

jár. A táncosok ruházata elegáns, mindegyik egy homlokkendöt visel. Az emberek napi dolgukat végzik. A nyitott ablakokban mindenhol cserepes virágok. Egy lány az ablakban könyököl és nézi a táncosokat. A háttérben ahol a tér az utcákban folytatódik egy kelmekereskedö is a táncosokat figyeli. Mellette az üzleti partnere az alkalmazottakat figyeli akik egy hosszú szinesre festett tékából a szépen elrendezett árút árulják. A szomszédos üzletben egy aranymüves dolgozik. Az utca másik oldalán háttal a nézönek egy szabó ül a padján. Egyszerü ruhákat készit amelyeket az utca felett átfesztiett kötélen tárol. Az elsö házsor mögött két lovagló féfit láthatunk. Öltözetük elegáns, magas kalapot és kesztyüt hordanak. Nemes embereknek látszanak.

Az egyik egy rövid botot tart a kezében, amely arra utal hogy a két férfi a városi rendfenntartók közül valók.

A piactéren a táncosoktól balra egy ház nyitott loggiája alatt öt férfi gyült össze. Két tudós ember éppen tanit. Az egyik magyarázó gesztusok kiséretében okitja tanitványait. A másik tanitó, két tanitvánnyal együtt egy padon ül és feljegyzései fölé hajol. Két játszadozó gyerek a ferfi csoporthoz csapódott.

A loggia fölötti rúdon egy bagoly ül. A közelben settenkedö macskát szemmel láthatóan nagyon érdekli a bagoly. A ház tetöteraszán egy hölgy virágot locsol.

Egy kislány az elsö emeleti ablakból bámészkodik az utcára. Egy esküvöi menetet vonul el elötte.

A szomszédos ház teraszán gyerekek hajolnak ki a korláton és bámulják az esküvöi menetet.

Két testvér az ajtó elé állt, hogy a menyasszonyt megcsodálják. A menyasszony büszkén ül a diszesen felszerszámozott lovon amit egy szolgáló a kötöfékén vezet. Piros ruhában van, aranyszöke hajában keskeny drágakövekkel diszitett koronát visel. Két finoman öltözött városi férfi kiséri lovon. A sor végét két fiú zárja.

A jó kormányzat hatása a városban és a vidéken, a város (részletek)

A körtáncot járóktól jobbra parasztok árulják portékájukat.

Szintelen ruhájukról és disztelen kalapjukról lehet öket felismerni. Egyik közülük két tüzifával megrakott szamárral érkezik a városba. A karján lévö kosárban tojásokat hoz. Egy patikus és füszerkereskedö már várta a szállitmányt és integet a parasztnak, hogy álljon meg. A gyógyitó szerek ismeröje az eladópult mögött áll.

Az üzlete mindenféle üvegcsékkel edényekkel van tele.

Gógyitó elixireket és értékes keleti füszereket árul. A tér jobb oldalán egy molnár terelgeti a lisztes zsákokkal megrakott öszvéreit arra amerre a pék üzlete van. Az utcasarkon egy hentesüzlet van. Az ajtó elött zaftos sonkák lógnak. Az üzlet egy ponyvával van eltakarva

Kompendium 547

hogy hüvös maradjon. A hentessel szemben egy kelmegyártó mühely. Az egyik munkás a szövöszéknél ül a másik fonja a fonalat, a harmadik ellenörzi a fonal minöségét. Egy pásztor kutyája kiséretében éppen a birkáit tereli ki a városból. A kapu felé igyekszik egy fiatal nö kosárral a fején. Öt követi egy idösebb nö kezében egy tyúkkal. A tér közepén egy cipöüzlet áll.

Egy paraszt aki egy szamarat vezet úgy néz ki mint aki az árúját sikeresen eladta és a keresett pénzen cipöt venne. A cipészmester a pult fölött nyujtja át neki a cipöt. A magiszer és a tanitványai nem hagyják magukat a piac szines forgatagától zavartatni. Egy szörmével szegélyezett piros kabátban a katedrán ül a magiszter, diákjai figyelik minden szavát.

A városban virágzik a kereskedelem a kézmüvesség és a tudomány. A város is növekszik terjeszkedik. Magasan a tetök felett egy épitkezést látni ahol kömüvesek és ácsok dolgoznak.

A város kapujától egy út vezet a szölöhegyröl lefelé. Az út eleje kövezett és virágok szegélyezik. Egy nemesember és nöje lovon hagyják el a várost. Sólyomvadászatra igyekeznek. A hölgy a nemesember elött lovagol, gyertyaegyenesen ül a lován. A kiséröje egy sólymot tart a karján miközben az apródjával beszélget. Az apród gyalog követi a két lovast. Kezezében egy doboz a sólyomnak szánt húsdarabokkal. Két vadászkutya is kiséri a csoportot.

Az út szélén egy vak ember ül és az arrajárók felé nyújt egy kosárkát. A vak koldús annak ellenére, hogy kéregetésböl él nem tünik szegénynek. A lovagló hölgy ellovagol mellette anélkül hogy egy pillantásra méltatná. A vadásztársaság melett egy szerzetes és a szolgálója éppen a városba tart lovon. A szerzetes kesztyüt és nyakláncon keresztet hord. Kezét áldásra emeli. A szolgáló hátrafordul, nem tudja a szemét levenni a nemes szép hölgyröl.

Fiatal fiúk a városfal tövében a szölöteraszokon az idejüket nyilazással és madárfogással töltik. Parasztok alaposan megpakolt szamarakkal és egy disznóval igyekeznek a város felé, hogy az árújukat a piacon eladják. Lejebb ott ahol az út már nincs kikövezve egy költözö családot láthatunk. Egy fiatal család költözik összes vagyonával. A feleség a lóra kötött csomagok tetején ülve a gyerekkel foglalkozik. A férj követi egy tehénnel egy szamárral és egy kecskével. Egy patakon átivelö hid felé igyekeznek. A hid lábánál egy lovas nemesember fegyveres kisérövel állitja meg az arra közlekedöket. Ök valószinüleg a város felé vezetö uton egy ellenörzö poszton teljesitenek éppen szolgálatot. Egy

A jó kormányzat hatása a városban és a vidéken, a vidék (részlet)

San Gimignanoi táj

Kompendium 548

másik férfi is odaér aki a csökönyös szamarát próbája a hid felé cibálni. A patak jobb partján két vadász és a kutyájuk egy vadat üznek. Egy kicsit távolabb tölük egy paraszt szánt. A patak mentén az erdö szélén egy malom van. A molnár éppen nem dolgozik, a házból kilépve a napsütést élvezi. A malom mögött ahol a hegyoldal meredekebben emelkedik két kos egymásnakszegezett szarvakkal harcol. A város alatti sikságon a learatott földeken nemesemberek kutyákkal és solymokkal vadásznak. Mellettük a parasztok az új vetéssel foglakoznak. Az egyik ökrökkel szántja a földet a másik a magokat szórja, a harmadik elboronálja. A szántóföld szélén vetömaggal teli zsákok hevernek. Egy paraszt éppen a teherhordó állatokról pakolja le a zsákokat.

A munkáját rövid ideig megszakitotta, hogy az egyik állatot megitassa a pataknál. A patakon túl a dombok mentén érkezik egy vándor kezében egy lándzsával, hátán egy csomaggal. A hegyoldalban egy pásztor beszélget egy olajfa alatt üldögélö barátjával. Fölöttük egy kastély látszik, amit egy paraszt állataival éppen elhagy. A sikságon egy földön a parasztok a termést gyüjtik be. Egy férfi a learatott gabonát keresztekbe rakja száradni. Mások a gabonát csépelik. A kicsépelt magot egy kunyhóba szállitják. A szalmát kazlakba rakják. Az elhullott magokat tyúkok csipegetik a földröl. A szántóföld szélén egy udvart látni zöldségeskerttel. Egy ház mögött az út túlodalán olivafákról szedik a parasztok a termést. A szántóföld szélére egy lány telepedett és figyeli a munkát Az országúton amely a földek mentén a házak között vezet egy paraszt gabonával teli zsákokat cipelö álatot vezet. Az utólsó szántóföldek mögött egy folyó folyik a tenger irányába. A folyó mentén egy férfi a háza elött áll és figyeli ahogy a vadászok nyúlra vadásznak. A háttérben a tenger irányában a hegyek egyre meredekebbek és magasabbak. Ez a környék csaknem lakatlan. Csak néhol látszik egy egy eröditmény vagy megerösitett kastély. Ahol a hegyvidék a tengerhez ér, Talamone erödje látszik, a Sienaiak kikötövárosa.

A jó kormányzat hatása a városban és a vidéken, a vidék (részlet)

E fölött a legapróbb részeltekig megjelenitett világ fölött a tájkép bal felsö sarkában lebeg Securitas (a biztonság).

Szárnyai vannak mint egy angyalnak. Mezitelen testét csak alul fedi egy könnyü lepel. Bal kezében egy akasztófát tart amin egy férfi teste lóg. Jobb kezében egy kiteritett papirtekercset tart.

A papirtekercsen egy verset olvashatunk: Mindenki szabadon félelem nélkül mehet az utján És a földeken lesz vetés és aratás Amig a kommuna Justitia uralmát fenntartja

Kompendium 549

Mert ö a gonosz minden hatalmát elveszi A kép alsó szélén egy fehér sávban egy hosszú vers mégpontosabban elmagyarázza a jó kormányzás hatását és összefüggéseit.

Ti akik kormányoztok forditsátok tekinteteket öreá (Justitia) Akit itt kiválósága miatt koronadiszben ábrázolunk Aki mindenkinek igazságot szolgáltat Nézzétek mennyi jó származik töle És milyen édes és békés az élet Azokban a városokban ahol neki hódolnak Ez az erény amely mind a többinél fényesebb Óvja és védelmezi azokat akik tisztelik Tápláld öt és gondoskodj róla Az ö kisugárzásából ered a jók fizettsége És a gonoszok megérdemelt büntetése.

Ami nagyon érdekes ebben a versikében ismét megfogalmazódik az ellentét a világi és egyházi rend között. Itt szó sincs isteni büntetésröl vagy megváltásról, megbocsájtásról. Juszticia a jókat megjutalmazza a rosszakat megbünteti. A polgári igazságszolgáltatás alapjait olvashatjuk. Az üzenet megfogalmazóinak pontos fogalmaik voltak arról hogy mit tekintenek jónak és rosznak. 1337/39-ben a sienai jogfelfogás a római jogot választja példaképének.

A jó kormányzat hatása a városban és a vidéken, a vidék Securitas

Ha végigolvassuk a freskón szerplök listáját kiderül, hogy Lorenzetti mester igyekezett a korabeli sienai társadalom minden szerplöjét, azok munkáját, szokásait, öltözetüket, társadalmi rangjukat és hovatartozásukat hiánytalnul megjeleniteni. A vizuális üzenetet kiegésziti magyarázó feliratokkal amelyek a kommuna évszázadok alatt összegyüjtött tapasztalatait absztrakt alapelveit közvetitik a jövö generációi számára.

A bal oldalon ülésezik a gonosz hadserege. Mivel a rosz kormányzás és annak hatásai a városra és a vidékre témakör ábrázolására a bal oldali hosszanti fal maradt, Lorenzetti a zsarnokság allegórikus figuráit a városi környezetbe integrálta. A pódium ahol a zsarnok trónja található a városfalakon belül van. A tiszteletre méltó Régens helyén egy sátáni zsarnok ül görbe szarvakkal a homlokán, agyarakkal a szájában. A ruhája fekete és piros szinü. Az arca eltorzult a gyülölettöl. Hosszú fekete haja copfba van fonva. A bal kezében egy hosszúnyakú arany kelyhet tart. (valószinüleg méregkehely) Jobb kezében kard markolatát látni. A kard pengéje a freskó

1.5.1.3.4.3 A rosz kormányzás allegóriája

Kompendium 550

Kompendium 551

Kompendium 552

sérülései miatt már nem látható. A karom formájú lábait egy a trón elött fekvö kecske testén pihenteti. A kecske felnéz a gazdájára. A nyaka magasságában egy felirat: Tyramnides (Zsarnoki hatalom, zsarnokság) A zsarnok körül az erények helyett a bünök allegóriáit láthatjuk.

Ezen az ábrázoláson is feliratok nevezik meg a bünök megszemélyesitöit.

A zsarnok bal oldalán: Crudelitas – a kegyetlenség Proditio – az árulás Fraus – a csalás A zsarnok jobb oldalán: Furor – a lázadás Divisio – a viszály, harag Guerra – a háború

A rosz kormányzás: Tyramides (részlet)

Crudelitas a kegyetlenség egy fekete ruhás idös nö.

Hosszú fésületlen szürke haja van. A jobb kezében egy csecsemöt tart maga elött. A csecsemö tehetetlenül kapálódzik a levegöben. A kegyetlenség bal kezében egy mérges kigyót tart és közeliti a csecsemö felé. A csecsemö mint akit hipnotizálnak kitágult szemekkel nézi a szörnyü látványt. A kegyetlenség szemmel láthatóan évezi a szörnyü játékot.

Mellette ül egy férfi Proditio – az árulás. Öltözete megjelnése egy jómódú polgárt idéz meg. Ruházatát drága anyagokból készitették. Az ölében egy bárány ül.

A látszat azomban csal. A bárány hátsó fele egy skorpió méregfullánkos farkában végzödik.

Fraus – a csalás egy komikus lény. A hosszú szöke copfba font haja olyan mint egy nöé. Az arca azomban durva kemény inkább egy férfiére emlékeztet. A szakáll pedig végképp nem illik egy nö arcára. A csalás sem nö sem férfi. Nem is emberi lény. Inkább egy állat és egy ember keveréke. A szoknyája alól kilátszik a karmos lábfeje. Emberi kezek helyett barna szörös mancsai vannak. A hátán nött denevérszárnyak a pokoli származásról árulkodnak. Szörös mancsában egy arany botot tart. Tekintetével a zsarnok felé fordul.

Közvetlenül a zsarnoktól jobbra egy másik démoni fantáziateremtmény látható. Furor – a lázadás. Ö inkább egy állat mint ember. A testét barna szörzet boritja. Furor alsó teste egy lóra emlékeztet. A ló testéböl mint egy kentaurnak emberi felsötest nött ki. Feje azomban nem emberi. Fejformája valahol a disznóra és a farkasra

Kompendium 553

egyszerre emlékeztet. A lófarok helyett a hátsó feléböl egy tüske áll ki. Jobb kezében tört tart másik kezében egy követ.

Divisio – a viszály, harag egy fiatal hölgy hosszú szöke hajjal amit kibontva visel. Az egyszerü ruha ami a testét fedi két szinü. Az egyik fele fehér a másik fekete. A ruha fehér felén a Si felirat látható a fekete oldalán pedig a No felirat. Divisio éppen a térdére helyezett fadarabot vágja ketté a jobb kezében tartott fürésszel.

Guerra – a háború ugyancsak egy ifju hölgy, jobb oldalt a legszélen ül. Fegyverzete: egy kard a jobb kezében, egy pajzs a balban és egy sisak a fején. A pajzsot védekezöen tartja maga elé, a kardjával csapásra készül.

A zsarnok feje körül három sátáni származású furcsa lény lebeg. Mindháromnak denevér szárnya van.

Középen a zsarnok feje fölött Superbia – a gög, dölyfösség, önhittség lebeg. A fejét két hatalmas szarv csúfitja. Purpur vörös ruhát hord arannyal himzett szegélyekkel. Tekintete és testtartása büszke. Jobb kezével egy fekete kard markolatát szoritja, bal kezében egy járomot tart.

Balra töle lebeg Avaritia – a fösvénység, zsugoriság. Ö egy szikár öregasszony. Az arca beesett teste sovány az éhezéstöl. Ruhája hamuszürke. A csontos jobb kezében egy kampósbotot tart. A másik kezében egy fából készült prést tart amivel két pénzeszacskót tart összepréselve.

A harmadik szines démoni nö aki a zarnok jobb oldalán lebeg Vanagloria – a hiúság. A fiatal Vanagloria egy nagyon finom dáma. A ruhája pompázatos szinü arany szegélyek diszitik ékkövekkel kirakva. Haját gondosan befonták. A fején egy smaragddal és rubinnal ákesitett arany hajfogó diszeleg. Egy arany tükörben nézegeti magát. Annyira el van foglalva saját szépségének csodálatával, hogy teljesen megfeletkezett a bal kezében tartott virágra odafigyelni. Az ugyanis teljesen elszáradt a kezében.

A zsarnok lábánál a puszta földön heverve egy ismerös hölgyet láthatunk. Justitia aki a tiszteletre méltó Régens udvarában mint egy királynö jelent meg a trónján. Itt nyomoruságos látványt nyujt. A trónjáról letaszitva, megkötözve, ruhájától megfosztva fekszik a szerencsétlen a pódium elött a födön. Nemcsak a kezei de a lábai is meg vannak kötözve. Végtagjait meg

A rosz kormányzás (részlet)

Kompendium 554

sem tudja mozditani. A homlokán ráncokat látni az arca gondterhes. A mérlege összetört. Jobbra és ballra töle fekszenek az összetört mérleg tányérjai.

Egy férfi a lábához kötött fekete lánccal tartja fogva. A fekete lánc a túloldalon töredékesen folytatódik. A lánc másik végén két férfi elmosódott alakja látszik, akik egy nem teljesen felismerhetö dolgot tépnek szét. A lábuknál két halott nö hever. Az egyiket leszúrták, melléböl folyik a vér. Az élettelen testén keresztben fekszik a másik nö meztelen hullája.

Nemesek egy csoportja rövid tunikában, selyemharisnyában sétélnak el közönyösen a véres jelenet mellett. Jobbra hátul egy városkapu található. Két lovag és egy gyalogos katona örzik a félig nyitott kaput. A megkötözött Justitiától balra is arat a halál. Két szakállas városi férfi szines harci öltözetben két fegyvertelen városlakót szúrnak le. A pódium alatti szörnyüséges jelenetek folytatódnak a város föterén, betöltik az egész városi és vidéki életet. De mielött tovább részleteznénk a rombolás és bünözés szörnyüségeit, vessünk egy pillantást a megkötözött Justitia alatt látható táblára.

Ezt olvashatjuk rajta: Ahol az igazságosság gúsba van kötve Soha senki nem fog a közjóért egyezséget kötni Vagy a jog kötelékeihez tartani magát Igy a zsarnok hatalmat nyer Gonoszságának kielégitésére.

Senki és soha nem akar nézeteltérésben A mocskos teremtménnyel A terhekröl megegyezni, azokat együtt vállalni Ö eltaszit mindenkit aki jótéteményre kész És azokkal veszi körül magát akiknek rossz a szándékuk Ö azokat védelmezi akik megnyomoritanak, rabolnak Azokat akik a békességet gyülölik Igy az egész ország pusztulásra van itélve. Óriási eröfeszitéseket tesz a kommuna a családok közötti háboruskodások, a kontrollálhatatlan népfelkelések, rebelliók megakadályozására. Különösen nagy veszélyt jelent a kommuna megosztottsága. Nagy figyelmet forditanak a magnat-okra az 50 gazdag családra akiket rendszeresen mint emuli pacis, a béke ellenségei-ként emlegetnek. Ezeket a családokat azzal vádolták, hogy nem tisztelik a törvényeket, rebelliót szitanak, elárulják a kommunát. A kommuna eröfeszitései ellenére az önbiráskodás a 14. században része a társadalmi életnek. Ha a gazdag nagy családok egymással háborúznak akkor a kommunát nagy veszély fenyegeti.

Kompendium 555

Ezért az ezekben a családi viszályokban résztvevöket halállal büntették.

Az utcai eröszakoskodásokat megakadályozandó általános fegyverviselési tilalom van a városon belül.

Akiket megfenyegettek különleges engedélyt kapnak védelmi fegyverek viselésére. Ha valaki “a l’arme a l’arme” (fegyverbe) felszólitást belsö viszálykodások kirobbantására használja azt halálra itélik. Ezen kivül a harci sportokat is megtiltották. 1325-ben a Campon a három városrész csapatai a giuoco de l’elmora játék közben összevesztek egymással, elszabadultak az indulatok és az öklözési játékból egy igazi véres csata lett. A játékos harcot azért is betiltották mert lehetöséget teremtett népfelkelésre vagy rebellió szitására.

Az üzleti életben elkövetett csalásokat keményen büntették. A pénzhamisitásért és az okirathamisitásért halálbüntetés járt. Csaló üzletembereket nyilvánosan megszégyenitették. Különösen súlyosan itélték meg a biróságokon elkövetett korrupciót és csalásokat. Ezért az összes hivatalnoknak tilos Siena és a Contado polgáraitól ajándékot elfogadni. Évente kétszer egy Ferences rendi vagy Dominikánus szerzetes prédikációt tart a biróknak, jegyzöknek, céhtagoknak a törvények kitartó és következetes alkalmazásáról.

Ennek ellenére mindig vannak akik a biróságok rosz vagy részrehajló munkája miatt panaszt nyújtanak be.

Néha a birókat megvádolják, hogy a biróságon egyedül a pénznek van joga, senki másnak. A következmények: a megvesztegetett birók hamisan itélkeznek, az ártatlan kiszolgáltatják az akasztófának, a bünösöket pedig felmentik. A részrehajlás is rengeteg panaszra ad okot: a birók gazdag embereket ugyanazért a tettért kisebb büntetéssel súlytják mint a szegényeket.

Néha az is elöfordult, hogy a hivatalnokok pénzért, a biróságon meghozott itéletet megsemmisitettek. Újra és újra problémát jelent az adópolitikában elkövetett jogtalanság. Amig a szegény sienaiak vagy contado közösségek magas adókat fizetnek, sok jómódú polgár igyekszik kibujni az adófizetés terhe alól. A jogok betartatása érdekében szigoritott elenörzö mechanizmusokt vezetnek be a kommuna igazságszolgáltatásában. Ezzel kivánták biztositani, hogy a pauperes (a szegények) és a miserabiles (nyomorultak) a magnátok eröszakos cselekedeitöl védelmet nyerjenek, az garázdák pedig elnyerjék méltó büntetésüket. 1329-ben a kommuna egy törvényt hozott amelyben elöirták, hogy a Podesta minden három hónapban köteles az ügyvédeket és jogászokat ellenörizni. Jog örei által elkövetett csalásokat korrupciót és jogtalanságokat súlyosan büntette a biróság.

Siena Palazzo Communale

Siena Palio

Kompendium 556

Kompendium 557

Kompendium 558

1.5.1.3.4.4 A rosz kormányzás hatásai a városban és vidéken

A rosz kormányzás hatásai a városban és vidéken (részlet)

Ez a város sötét és szomorú, a táj felett vastag szürke felhök takarják el a napot. Ez a reménytelenség és a szörnyüségek birodalma. Lorenzetti mesterien használja az idöjárási fenoméneket a hangulat érzékeltetésére.

Nem fedezhetö fel a városképen egyetlen sienai épület sem. Ez egy idegen város. Úgy néz ki mint bármelyik korabeli város Umbriában Toszkánában vagy észak Itáliában. A környezö táj dombos, a horizonton magas hegyekkel, a hegyek közötti völgyben egy folyó.

Falvakat vagy kastélyokat alig látni. Majdnem minden elpusztult. Romok és müveletlen földek uralják a tájat.

Az egyetlen még épségben álló épület egy eröd amelyik a legmagasabb hegy tetején áll.

A város egy része romokban hever. A falakon repedések.

Az egyik házba behatolt férfiak válogatás nélkül dobálják az épületdarabokat a fötérre. Ebben a városban nem müködik a piac. Az egyetlen árú ami még vevöre talál az a fegyver. Kalapáccsal a kezében kovácsol egy fegyvert a kovács és kinálja üzletéböl a fegyvereket és vérteket.

Elöl jobbra egy fiatal nö áll kétségbeesetten a háza bejárata elött. A férje holtteste fekszik a lába elött.

Leszúrták. A kalapja a földre esett. A mellkasából folyó vér a földet pirosra szinezi. A szerencsétlen mellett két szomszéd beszélget egymással. Nem nagyon hatotta meg öket a szerencsétlen férfi sorsa. A tetthely közelében két gyerek súgdolozik egymással és közben a holttestre mutatnak.

Ettöl a csoporttól nem messze két törrel és pajzzsal felfegyverzett jól öltözött férfi egy fiatal lányt a karjánál fogva vonszolnak. A lány elegáns öltözete ékszerei gazdagságról árulkodnak. A haja kibomlott. Félelemmel teli tekintettel néz a férfiakra.

Mögöttük egy csoport uniformisba öltözött törrel és pajzzsal felfegyverzet katona gyülekezik A tér közepén két törrel felfegyverzett sisakos férfi éppen egy fegyvertelen polgárt támadtak meg. Kezeit hátra kötötték. Az egyik a férfit a ruhájánál fogva tartja a másik zavartalanul számolja az elrabolt arany és ezüst pénzdarabokat.

A városba nem hoz senki élelmet. A termöterületek megmüveletlenek. A vidéken dúl a háború. Két gyalogoskatona kiséretében egy lovag éppen elhagyja a várost. A csoport valószinüleg a csatába vonul amely fent a dombon dúl.

Sürü füstfelhöket látni. Egy ellenséges sereg a közeli faluig tört elöre és a házakat felgyujtották. Minden ablakból lángok csapnak ki.

Egy lovag elöreszegezett kopjával lovagol a hidon

Kompendium 559

keresztül. Két katona vár rá. Az ellenséges sereg követi a lovagot és készül a folyón átkelni. A városi sereg a túloldalon várja az ellenség támadását. A városi sereget egy diszes páncélzatba öltözött kapitány vezeti. Az ágaskodó lováról rohamot parancsol. Rögtön egy véres csatában csap össze a két sereg. Katonák uralják ezt a vidéket. Civil lakosságot nem látni. Minden földig rombolva.

A nyomasztó táj felett lebeg Timor – a félelem. Ö egy szörnyü külsejü oreg, teste szürkésbarna szinü, haja kócos. A ruhája cafatokban lóg a testéröl. Kardjával a tájra mutat A bal kezében egy papirlapot tart. A felirat a látottakat kommentálja: „Ha mindenki csak a saját egyéni érdekeit követi ezen a földön, Justitia a zsarnokságnak vettettik alá.

Ezért senki nem járhat az utcán anélkül, hogy az életét ne kellene féltenie, vagy a városkapun kivül vagy belül ne rabolnák ki.”

A háborúktól pusztitott környezet és a rosz kormányzat összefüggéseit a kép alsó szélén lévö sávban kommentálja egy vers. ........és a rosz kormányzat hatásaként, ahol a zsarnokság uralkodik, ott felüti a fejét a gyanakvás, a háború, a rablás, az árulás, és a csalás.

Le kell gyözni a zsarnokság uralmát, és a szellem és intellektus erejével elérni, hogy mindenki Justitia szolgálója legyen, azért hogy megakadályozzuk a sötét jogsértéseket és a zsarnokokat legyözzük. Ès mindenki aki Justitiát megsérti, a bünei szerint üldözzétek és büntessétek összes követöikkel együtt, mindegy kik legyenek, hogy Justitia a ti békességeteket erösitse.

A rosz kormányzás hatásai a városban és vidéken (részlet)

Kompendium 560

1.5.1.3.4.5 A frizek

1.5.1.3.4.5 .1 A felsö friz medáljai

A tél allegóriája

A freskóciklus teljes hosszában fent és alul egy széles friz húzódik. A friz geometrikus motivumokkal gazdagon diszitett. Egyenletes távolságokban medálok szakitják meg az ornamentikus szallagot. A geometrikus frizdiszitményekbe Siena cimerét, a fekete fehér cimerszineket vagy a népet szimbolizáló oroszlánt is beleintegrálták.

A felsö frizen található medálokban a planéták (bolygók) és az évszakok allegórikus ábrázolásai láthatók. A felsö frizben még két cimer és négy ma már nem azonositható ábrázolás is van amelyek a késöbbi gerendabeépitések miatt eltüntek. A hét bolygó allegéorikus ábrázolását láthatjuk a frizen. A korabeli geocentrikus világképnek megfelelöen azt gondolták hogy a planéták, a Hold, Merkur, Venusz, Nap, Mars, Jupiter és Szaturnusz a föld körül keringenek. A hold a merkur és a vénusz a jó kormanyzás hatásai cimü freskó fölött vannak. A nap a jó kormányzás allgóriája fölé került. A mars , a jupiter és a szaturnusz a rosz kormányzást ábrázoló freskó fölött találhatók Az aranyszinü sugárzó napot két aranyszinü paripa viszi a hátán. Az ábrázolásból a beépitett gerendák miatt csak a felét látni. A laposarcú ezüst holdat ugyancsak két aranyszinü paripa hordozza az égi útján.

Merkúr egy lobogó hajú sietös fiatal férfi. Egyik kezében egy vándorbotot tart a másikban könyvet.

Venus egy szöke fiatal lány. A karjait mintha táncolna felfelé tartja. A tengerzöld háttéren egy ágaskodó bika profilját láthatjuk.

Mars tüz piros klasszikus fegyverzetben lovagol.

Jupitert mint királyt ábrázolta Lorenzetti. A ruhája értékes aranybrokát, a fején koronát hord. A jobb kezében jogar, a balban egy arany golyó.

A saturnus egy szakállas vad férfi mezitelen felsötesttel.

Mind a négy évszak allegóriája megjelenik a felsö frizen.

A jobb oldali falon a tavasz és a nyár, a bal oldali falon pedig az ösz és a tél allegóriája látható.

A tavasz egy fiatal lány fején szines virágokból font koszorúval A nyár is egy fiatal lányt ábrázol. A fején zöld levélkoszorú. Az egyik kezében sarlót tart a másikban a levágott gabonát.

Az ösz egy idösödö férfi körszakálal, a jobb kezében szölöfürtöket tart.

A tél egy finoman öltözött úriember gondozott szakállal, a testét egy kapucnis köpeny boritja, fején egy vadászkalap. A háttérben látható szürke felhökböl sürün

Kompendium 561

esik a hó. A féfi a leesett hóból gyúrt hógolyót tart a kezében.

Az alsó frizben férfiak és nök ábrázolásait láthatjuk kör alakú keretekben A jó kormányzat allegória mindkét képe alatt hét nö képét láthatjuk. A feliratok egyértelmüvé teszik, hogy a hét szabad tudomány allegóriái. Grammatica, Dialectica, Rhetorica, Arithmetica, Geometria, Musica , Astrologia – Philosophia A rosz kormányzás alatt lévö frizben 5 darab kör alaku keretben a történelemböl jól ismert diktátorok képeit láthatjuk akik eröszakos halállal haltak meg.

Az elsö három müvészet allaegóriája a jó kormányzat allegóriája alatt található. A Rhetorica egy korábbi faláttörés következtében megsemmisült. A másik négy szabad tudományokat ábrázoló allegória a jobb oldali falon a jó kormányzat hatását ábrázoló freskó alatt van. Az arithmetica és a Musica az idövel annyira megkoptak hogy ma már nem ismerhetök fel.

A Grammatica egy fiatal hölgy könyvvel a kezében. Egy padon ül és a mellette ülö kisfiút tanitja. A Dialectica egy kicsit idösebb hölgy egy fejkendöt hord, a két kezeiben egy egy maszkort tart. A fiatal Geometria a térdére fektetett lapra körzövel egy kört rajzol. Astrologia is egy fiatal nö aki egy globuszon a bolygók pályáit figyeli.

A Filozófiát a müvész királynönek ábrázolta az egyik kezében jogart tart a másik kezét az ölében lévö három vastag könyvre helyezi.

A zsarnokok ábrázolásai közül ma már csak Néró látható. A képen éppen azt láthatjuk amint a zsarnok önkezével vetett véget életének. A többi ábrázolás ma már sem a felirat sem a kép alpján nem azonositható.

Leirásokból tudjuk, hogy további két medál Getust és Antiochust ábrázolta.

1.5.1.3.4.5.2 Az alsó friz medáljai

Kompendium 562

1.5.1.4 Összefoglalás:

A freskóciklust elsösorban azért elemeztük ilyen részletes alapossággal, hogy az allegória módszerét a megszemélyesitést és a tárgyiasitást, az attributumok használatát az absztrakt fogalmak érzékletes ábrázolásának technikáját tanulmányozzuk.

A freskó a megbizói tartalmi leirás és a kész kompozició közötti közvetlen összefüggést az egymásbólkövetkezést rögzitette. A képet valószinüleg oktató jeleggel készitették. A városi polgárság túlélési tapasztalatait rögzitette azért, hogy a rövid ciklusokban (2 hónap) hivatali tiszteket betöltö városi vezetöknek (Sala della Nove) a legfontosabb vezetési alapelveket átadják. A példa azért érdekes mert a közvetlen verbális logikai és ikonikus ábrázolás egymásmellettisége (comics) figyelhetö meg. Tehát egyfajta képes kézikönyv városi kommunák vezetöi számára. Mivel a vezetök nagyon rövid ciklusokban váltották egymást, csak igy lehetett biztositani, hogy egy egységes és folyamatosnak tünö vezetési elv érvényesüljön és ne az egyes szubjektumok ötletei zavarják meg a folyamatosságot.

Fra Angelico: utólsó itélet

A pokol

Az üzenet, célja: egy olyan vizuális összefoglaló ikonikus ábrázolás készitése amelyik alkalmas egy város kormányzásával kapcsolatos legfontosabb praktikus ideológiai és szervezési ismereteket közvetiteni. A legföbb cél a könnyen memorizálható allegóriákban kifejezett üzenet jól elrendezett (komponált) ikonikus formában, piktografikus és alfaberikus párhuzamossággal, hogy az irástudók és az irniolvasni nem tudók számára is könnyen értelmezhetö, memorizálható legyen.(kognitiv tulajdonságok figyelembevétele) Az ábrázolt ismeretek, összefüggések az adott városközösség számára létfontosságúak voltak. Nyilván ezeket az ismereteket irásban is rögzitették. Hiszen a freskóciklus tematikai alapját nagy valószinüséggel egy irott szöveg szolgáltatta. Ez a tudás az idövel folyamatosan gyarapodott, A leirt tapasztalatok is egyre gyültek. A szöveg forma nem volt elég kompakt és világos az ismeretek gyors átadását segitendö. Egy gyorsan megjegyezhetö képre volt szükség, ami olyan egyszerü, hogy bármikor az emlékezetbe idézhetö, ami a részleteket automatikusan elöhivja az emlékezetböl.

A tartalmi elemek és összefüggéseik logikus rendezésére szolgáló módszerek, az absztrakt fogalmi modellek használata, már ismert volt ebben a korszakban. Dante Isteni szinjátéka is egy logikusan elrendezett modellre épült. Dante azomban egy olyan sémát használt aminek az elemeit nem empirikus hanem spekulativ úton hozták létre.

Kompendium 563

A Színjáték három rendszert szintetizál. Egy kozmológiait, azaz a Földet a mélyébe hatoló Pokollal s a túlnan kiemelkedő Purgatóriummal, valamint a kilenc koncentrikus kör s az Empireum alkotta Paradicsommal. Egy morális rendszert, melyben a kárhozottak, a tisztuló lelkek s az üdvözültek a nekik rendelt helyre jutnak Isten ítéleteképpen. S egy politikai rendszert, mely hangsúlyozza a Császárság isteni eredetét, s amely egyúttal megerősíti az Egyház isteni lényegiségét és gyökereit is.

Dante a három túlvilági birodalmat racionálisan és teológiailag megalapozott morális struktúrára építi. A Pokol alapvetően - a tornácnak, az első és hatodik körnek a kivételével - a bűnök arisztotelészi osztályozásán nyugszik. A Purgatórium struktúrája a hét főbűn szerint szerveződik, míg a Paradicsomé a három teológiai és a négy kardinális erény fényében épül ki.

A Pokol tölcsér alakú mélysége Jeruzsálem városa alatt nyílik meg, s oldalán egyre szűkülő körökkel halad a Föld középpontjáig, Lucifer székhelyéig. A tornácon a pokolra se méltó rest közömbösek, míg az első körben, büntetés híján ugyan, a pogányok, a megkereszteletlen gyermekek vannak. A Pokol bűnösei három osztályt képeznek. Az elsőbe az állhatatlanságnak, a másodikba az erőszaknak, a harmadikba a csalásnak és az árulásnak a bűnösei tartoznak. Az állhatatlanságban bűnösök a mértéket vétik el: a második-ötödik körben az érzékiségnek, a mohóságnak, a fösvénységnek és pazarlásnak, a haragnak és a szenvtelenségnek a bűnéért szenvednek. A hatodik kör az eretnekeké, akik lelkükkel nem törődtek, míg a hetedik kört három szinten népesítik be az erőszak bűnösei, a rablók, gyilkosok, az öngyilkosok s a mindenüket elherdálók, az istenkáromlók, szodomiták és uzsorások. A nyolcadik kör tíz tömlőjében a kerítők, a hízelgők, a vallási üzérkedők, a jósok, a vesztegetők, a képmutatók, tolvajok és hamis tanácsadók, viszályt szítók és hamisítók kínlódnak.

A kilencedik kör négy alosztályában a saját véreiket, hazájukat, vendégeiket, barátaikat és jótevőiket elárulók találhatók, s e kör alatt, a jég fogságában Lucifer, az árulás őstípusa.

A középkori univerzum

Dante

Kompendium 564

Kompendium 565

Kompendium 566

A Pokol beosztása a 9 kör A pokoltölcsér beosztása.

(A körök lefelé egyre szűkebbek. A legalsó kör a föld centruma.)

A Purgatórium kúp alakú hegye is három fő zónára tagolódik. Az Előpurgatóriumban hosszan várakoznak bebocsátásra a helyes tettek halogatói. A Purgatórium a hét főbűnnek megfelelően a kevélyek, irigyek és haragosok, a jóra restek, a fösvények és pazarlók, a falánkok és az érzékiség rabjainak lakhelye. Az Édenben az erény után már töretlenül vágyakozókat láthatjuk.

A Paradicsom struktúrája is hierarchikus rend szerint épül ki: a hét bolygó, majd az Állócsillagok és a Kristályos ég fölött az Empireum, a legfelső Menny található. Az első hét „lakott” ég a három teológiai erényt (Hold-hit, Merkúr-remény, Vénusz-szeretet) s a négy sarkalatos erényt szimbolizálja (Nap-okosság, Mars-lelkierő, Jupiter-igazságosság, Szaturnusz-mértékletesség). A

Kompendium 567

hierarchia nem az üdvözülés mértékét jelzi, hanem azt a jellemző magatartást, amellyel az emberek méltóvá tették magukat rá. Amíg a Purgatórium hegyén fölfelé haladó Dante homlokáról egymás után törlik le a hét bűn jelét (a hét „p”=peccato=bűn), addig a Paradicsomban az Állócsillagok egében kell számot adnia a tanultakról, hogy az Empireumban majd, az üdvözültek formálta misztikus rózsa közepében megpillanthassa a három egyforma, de különböző színű kört, s a másodikban egy emberalakot, a megtestesült Igét, a Szentháromság misztériumát.

A Purgatórium a Pokol ellenpontja, amennyiben a hegy annak mélységes szakadékával, s Dante fölfelé kapaszkodása a lefelé haladásával ellentétes. Míg a Pokol időtlen, történelemtől mentes örök világ, a Purgatórium időleges: az utolsó ítélettel elveszíti létjogosultságát.

A Paradicsom időn kívüli, örök és harmonikus világ. A Pokol birodalma a sötétségé, melyben az utazás ideje és helye nehezen rekonstruálható. A Purgatóriumé, a földi világhoz hasonlatosan a napszakok változásából épül ki, s a táj is földi tájat idéz, míg a Paradicsomé a fény birodalma, mely fény azonban nem elvakítja, hanem tisztává teszi a látást. Dante a legkülönfélébb stílusokat, nyelveket, műnemeket és műfajokat szintetizálja egyetlen művé úgy, hogy általuk új irodalmi retorikát, új művészi nyelvet teremt, melynek alapelve, Isten írásmódjának imitációjaként a sok az egyben, a sokféleség az egységben. Ez az írásmód „két könyvben” mutatkozott meg az emberiség számára: a teremtett világnak a könyvében és a Bibliában. Ezzel függ össze a műfaji megnevezés kérdése, és a mű enciklopédikus jellege is. Dante úgy szakítja el magát a konvencionális műfaji kötöttségektől, ahogy azt a Biblia teszi. Ezt a sokszínű rendet Dante a forma szintjén is rögzíti.

A Színjáték alapja a hármas szám: a három rész 33 Énekből áll külön-külön, s a bevezető énekkel együtt százat, azaz a tökéletes számot teszik ki. A birodalmak szintén háromszor három részből állnak: 9 körből, 9 gyűrűből, 9 égből. A terzinák, amellett, hogy őket összekötő rímképlettel (aba-bcb stb.) magát az utazást, a fokozatos előrehaladást is imitálni tudják, mint strófák, külön-külön az egységben lévő hármasságot is szüntelenül megerősíteni látszanak.

Dante alakformálásának egyik jellegzetessége az a fogás, ahogy a vétkest bűnéhez köti. A nemegyszer iróniába mártott humora mögül mintha Isten játékossága is előbukkanna. Például Dante Francescát és Paolót az analógia módszerével kapcsolja vétkükhöz: a Pokolban szélvész röpíti szünet nélkül a két szerelmest, hasonlóan

Gustav Doree Dante illusztráció, a menyország

Kompendium 568

Kompendium 569

Kompendium 570

ahhoz, ahogy a szerelem röpítette őket a bűnbe. A tornác rest közömböseinek büntetését azonban Dante bűnükkel ellenpontozza: böglyök marják őket szüntelenül, s ömlik a vérük, és ontják könnyeiket, mert életükben soha senkiért vért nem ontottak, és soha senkiért sem könnyeztek. A jósok feje pedig hátracsavarva néz már csakis visszafelé, a múltba, mivel mindig csak a jövőre voltak kíváncsiak. A sienai kommúna és Lorenzetti által használt modell minden egyes eleme és azok összefüggései, tapasztalatok és az azokból levont helyes következtetések eredménye. Ezeket az eredményeket Lorenzetti részben allegórikus, részben realisztikus formában vizualizálta. A legfontosabb üzenetet a jó kormányzás allagóriája hordozza. A cél az volt, hogy a kommuna vezetését meghatározó absztrakt ismereteket minél érzékletesebb formában közvetitsék a város vezetése számára.

Eugen Delacroix Dante bárkája

A legföbb instancia a polgárok megegyezéséböl létrehozott törvények (Justitia) A törvényhozó hatalom alapja a polgárok egyezségéböll származó legitimáció (Concordia) A végrehajtó hatalom dolga a legföbb instancia elveinek végrehajtása (Regens) Ezt a hármas felosztást elég hamar meg lehetett jegyezni. Ehhez további hármas felosztások társultak.

Justitia igazságszolgáltatás Sapientia - bölcsesség Distributiva – igazság-szolgáltatás (jogok adományozása, büntetés kiszabása) Comutativa - közös terhek igazságos elosztása (adók, katonai szolgálat) Concordia – egyetértés ( Kordes a közösség összetartó ereje) Pax – a béke (a konfliktusok eröszakmentes megoldásának a képessége) Fortitudo – az erö (a közösség ereje) Prudentia – a tudás (mult, jelen, jövö) Fides – a hit Régens Caritas – a szeretet Spes – a remény Magnanimitas – a nagylelküség Temperantia – a mértéktartás Justitia – az igazságosság Ebben a formában elrendezve az alapelvek gyors memorizálása nem jelenthetett nagy problémát. Ez

Kompendium 571

volt az üzenet lényege. Lorenzettinek ezeket az absztrakt fogalmakat kelett érzékletessé és könnyen megjegyezhetövé tenni. Az allegóriák ezt a célt szolgálják.

A teljes kompoziciónak is tükröznie kelett az elvi csoportositást Itt ujra a közelség elvének alkalmazását vehetjük észre: Egy ábrázoláson az egymáshoz közeli dolgokat összetartozónak értelmezzük.

Justitia és környezete egy talpán álló háromszögben van összefoglalva. (Alpha) Concordia és a polgárok adják az egész rendszer fundamentumát egy fekvö téglalappal Régens egy Omega alaku formában lett összefoglalva Alpha és Omega (Α és Ω) a görög ébécé elsö és utólsó betüi A régi feltételezések szerint az univerzum kulcsát jelentette. A kezdet és a vég szimbóluma. A szimbolikus jelentés János apostol jelenések könyve 22,13 –ig vezethetö vissza: „Én vagyok az A és az O, az elsö és az utólsó, a kezdet és a vég.” Ez a bibliai univerzum teljességének szimbóluma, a kezdet Istent, a teremtést jelenti a vég Krisztust, a megváltást. A gotika idején imádták az ilyen misztikus szimbólumokat, és hittek a mágikus hatásukban.

Az átvitt bibliai értelem a szimbólumra való utalás nagyon egyértelmüvé és jól megjegyezhetövé teszi a képet.

Alpha = kezdet = törvényhozás Omega = vég = végrehajtó hatalom Mindez persze csak feltételezés, de a korabeli mágikus jelekkel kapcsolatos hiedelmeket figyelembevéve nagyonis elképzelhetö.

A rosz kormányzás allegóriája is 2xhármas felépitésü Crudelitas – a kegyetlenség Proditio – az árulás Fraus – a csalás Tyramnides (Zsarnoki hatalom, zsarnokság) Furor – a lázadás Divisio – a viszály, harag Guerra – a háború Az új rend.

Kompendium 572

Az emberi kommunikáció minden társadalom számára fundamentális jelentöséggel bir. A kommunikációs folyamatban normák jönnek létre, értékeket civilizációs és kulturális tartalmat közvetitünk egymásnak. ’You cannot not communicate’ A kommunikáció minden cselekvésünket meghatározza. A kommunikáció és a nyelv segitségével rendezik az emberek a világot Mivel a 14. századi európai világ rendjét ideológiáját az egyház szolgáltatta az ó és uj testamentum formájában az új polgári ideológia ábrázolására még nem volt példa. Ezért a legérthetöbb és legpraktikusabb változatot választoták a korabeli városvezetök: az allegórikus képregényt. Ez a forma az irástudóknak és az analfabétáknak egyaránt hordozta az üzenetet és az egyébként rövid ciklusban hivatalban lévöknek a gyorstalpaló kiképzést biztositotta és egy jól memorizálható összképben foglalta össze a legfontosabb absztrakt alapelveket.

A jó kormányzat allegóriája inkább egy logikai diagrammra emlékeztet. Az egyes elemek logikai összetartozásuk és fontosságuk szerint vannak ábrázolva, Az ábrázolt tér inkább absztrakt, a sikbeli kompozició jelzi a logiaki kapcsolatokat, a figurák mérete a fontosságukat.

A figurák szabályos geometriai alakzatok vertex pontjaiban helyezkednek el, illetve szabályos geometriai alakzatokba vannak foglalva. Alfától Omegáig Batman és Superman, az irástudóknak és az analfabétáknak is hordozza az üzenetet.

Siena Campo

Az egész kép minden porcikájában tükrözi a gótika emberének világnézetét és tudását, geometriai ismereteit és az azokkal kapcsolatos hiedelmeket.

A sienaiak valami miatt kedvelték a 9-es számot 3x3 = 9 Nove (minden városrész 3 polgárt delegált ) a kormányzó erényeit 3x3 csoprtra osztották a zsarnok rosz tulajdonságai is 3x3 csoportra vannak osztva, a Campo is 9 részre van osztva A freskó formában rögzitett logikai modell a polgári demokrácia helyes müködésének elsö komplex módon értelmezett leirása. Nem valószinü hogy a freskó tartalmi részét Lorenzetti találta ki. Az inkább hosszú évek kormányzási tapasztalatainak leirásából származik. Az sem valószinü, hogy a tartalmi rész megfogalmazása egyetlen ember munkája. Az azomban feltételezhetö, hogy Siena városvezetése az elsö társadalmi összefüggéseket leiró logikai diagrammot hozta létre.

A diagramm egyértelmüen rögziti a legföbb társadalmi instancia keletkezésének és képviseletének szabályait.

Ami az egészet nagyon izgalmassá teszi, hogy nemcsak

Kompendium 573

a tapasztalatok szerint helyesen müködö társadalmi modellt irja le, hanem annak pozitiv hatásait és következményeit. Okulásul és a hibák elkerülése végett készült egy olyan diagramm ami a hibás társadalmi müködés okait és annak hatását szemlélteti.

A jó és rosz kormányzat hatásait bemutató képeknek az a jelentösége, hogy a kormányzati feladatokat ellátó polgárok közvetlen jelenségértelmezési ismereteket kapjanak. A polgár akkor érzi a problémákat ha azokat közvetlen át kell élnie, ha rajta csattan az ostor. Ha mint városi vezetö az intézkedéseinek a hatását közvetlenül nem érzékeli akkor a problémákra is érzéketlenebb lesz. Ezért jelenitették meg a freskósorozaton a teljes hatásmechanizmust. Az elvi instanciák megjelenitése a racionális megértéshez elegendö. Az emocionális átérzéshez kellenek a konkrét effektek. Vér, gyilkosság, vagy éppen a pozitiv hatások konkrét ábrázolása. Az absztrakt instanciákkal való racionális és emocionális azonosulás csak a konkrét hatásmechanizmus teljes prezentációjával érhetö el. Egy korabeli vezetötöl azt várták el, hogy megértse az alapelvet és azokat emberségesen alkalmazza. Minden polgár tudta, hogy a mandátuma csak rövid ideig érvényes és akkor azok kerülnek döntéshozatali helyzetbe akik addig elszenvedték vagy élvezték az általa hozottt döntések vagy intézkedések jó vagy rosz hatásait.

Manapság a kormányzatok és gazdasági vezetök helyes vagy helytelen döntéseit a börze indexek jelzik. Ha jól müködik a gazdaság, konjunktura van, akkor a befektetési bizalom is megnö és magasabb lesz a befektetések értéke. Ha elszaporodik a spekuláció és a virtuális értékek hatása akkor beüt a krizis. A befektetések egyik pillanatról a másikra semmit nem érnek. Az emocionális szignál hatás tehát nem freskóban jelenik meg hanem a börzeindex grafikonjában. A börzeindex az emocionális reflexió, a szabad pénzpiacon müködö befektetök szubjektiv itélete. Egyes kormányzatok rosz müködését a Transparency International korrupciós indexe jelzi.

Ez egyben jelzi egy társadalom mentális és morális állapotát. A jó és rosz kormányzat hatásait ábrázoló freskókat tehát úgy is leirhatjuk mint a korabeli statikus “börzeindexet”. Mivel a városi vezetés tagjai alapvetöen a módos polgárok közül kerültek ki, azaz a nagyon korai kapitalizmus képviselöiböl, érdekeltek voltak a tökés gazdaságra ható mechanizmusok ismereteinek pontos rögzitésében. A kérdés: milyen politikai feltételek melett növekszik a tökebefektetés hozama a legjobban, és milyen politikai feltételek melett müködik rosszul vagy semmisül meg a tökebefektetés.

Kompendium 574

A kép tartalmi arányait figyelve megállapithatjuk: a vallási szimbólumoknak, vallási elveknek a szerepe az udvarias minimumra lett redukálva, mivel a racionálisan és praktikusan gondolkodó polgárok hamar átlátták, hogy ezeknek az elveknek semmilyen befolyásuk nincs a tökebefektetések hozamára.

A magas népsürüség (cca. 50.000 lakos) és a városi környezet létrehozásába és fenntartásába fektetett töke mennyisége, koncentrációja (amely sokszorosa volt egy egyszerü feudumba fektetett naturális tökénél) indokolta az adott környezet és feltételrendszer fokozott védelmét és szabályozását. A magas tökekoncentrációt elsösorban az tette elhetövé hogy a vagyontárgyak nem naturáliákban hanem pénzben tárolódtak. A pénzvagyon viszonylag kis helyen elfért és bármikor naturáliákra lehetett átváltani. Ezért volt kulcsfontosságú a város számára a pénzkibocsájtás és a pénzforgalom ellenörzésének a funkciója. Az absztrakt instanciák és azok összefüggéseinek a megértése és továbbörökitése a következö vezetöi garnitura számára, a materiális folyamatok biztonságosabb és egységesitett (normalizált) szabályozását tette lehetövé.

New-York Stock Exchange (NYSE)

New-York Stock Exchange börziánerek

A mai tökepiacon elöforduló gigantikus tökemennyiség, azaz a minden eddigit meghaladó tökekoncentrációt a tökeösszegek elektronikus nyilvántartása teszi lehetövé.

A pénztöke csak egy számitógépen nyilvántartott számmá változott. Ezért az arany és a papirpénznél is kevesebb helyet foglal. Mozgatása a világhálón az összeg nagyságától függetlenül másodpercek kérdése.

Lorenzetti korában a városi infrastruktura töltötte be ugyan azt a szerepet mint a mai világban a számitógépes világhálózat. Biztositja a szabad tökeáramlást és a globálisan megtermelhetö hozamot.

A kompozició minden egyes részletében követte egy verbális logikai modell tartalmi elöirásait. A formai kivitelezés fontos volt de másodlagos szerepet töltött be. Az elsödleges funkció a racionális azonosulás volt. Ezt követelte meg a kommuna egyezségen alapuló érdeke. Az emocionális azonosulás csak a racionális azonosulást erösitettésére szolgált.

Egy börzei diagramm is tartalmaz emocionális elemeket: ha lefelé megy az index a befektetök gyorsan szabadulni akarnak a részvényeiktöl, néha pánik tör ki, ha súlyos a veszteség kétségbeesésükben föbe lövik magukat, ha felfelé megy akkor megnö a bizalom, vásárolnak. Elég egy börzei napot megfigyelni, micsoda emocionális

Kompendium 575

kitörések kiérik a parketton kereskedök viselkedését.

Mindez a racionális és emócionális elemek kábitó elegye.

A Lorenzetti freskóciklus a polgári demokrácia és a kapitalista gazdaság legelsö utopisztikus és idealizált viziója.

Mintegy 150 évvel késöbb 1513-ban Machiavelli munkáiban hasonló modelleket állitott fel. Ebben azomban nemcsak a polgári demokrácia alapvonalait ismerhetjük fel hanem a monarchiáét is.

New-York Stock Exchange a diagramm

Kompendium 576

1.5.1. 5 Stúdium az allegória témakörhöz

A stúdium célja: olyan innovativ kommunikációs formák létrehozása amelyek nagyon absztrakt fogalmakat és összefüggéseket igyekeznek érzékletessé tenni 1.5.1.5.1 Elméleti stúdium 1.5.1.5.2 Szisztematikus anyaggyüjtés Készits egy gyüjteményt különbözö korok és kultúrák allegórikus ábrázolásaiból.

Deritsd ki néhány kiválasztott allegória összetevöinek szimbólikus jelentését.

Elemezd az allegória hatásmechanizmusát.

Készits egy rövid jellemzést egy történelmi vagy kortárs társadalmi rendszer összetevöiröl és müködéséröl.

Elsö lépésben minden értékelés nélkül csak a tényeket sorold fel. alkotmány, jogrend, intézményrendszer, közigazgatás, gazdaságirányitás, korrupció stb Készits összehasonlitó diagrammot arról, hogy a vizsgált társadalmi rendszer egyes összetevöi egy modern szabad demokratikus társadalmi rendszer jellemzöivel összehasonlitva milyen értéket képviselnek. Használd az összehasonlitás alapjának az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, a Transparency International adatait és a Human Development Indexet.

1.5.1.5 3 Célmeghatározások Határozd meg a célt: milyen szemszögböl és lényeges motivumok alapján kivánod a megismert tényeket a publikum számára kommunikálni? Mit akarsz a témakörrel kapcsolatban mondani, ami a publikum számára világossá teszi a kommunikációs céljaidat?

Milyen eszközöket akarsz használni a kommunikációs cél eléréséhez?

1.5.1.5.4 A következtetések ábrázolása és kommunikálása

Intimately Backham 3D prototipus scenárió

Készits egy olyan vizuális demo anyagot amely bemutatja egy társadalom valós vagy vélt szegmenséröl készült innovativ kommunikációs módszereket. Publikáld a demó nyagot az interneten.

1.5.1.5.2 Gyakorlati stúdium A gyakorlati stúdium célja: az allegória módszerének alkalmazása. Absztrakt fogalmak érzékeltetésére használható innovativ kommunikációs módszerek kidolgozása.

Kompendium 577

1.5.1.5.1 Megoldások keresése : Készits az ábrázolandó tartalomról egy verbális logikai modellt.

Találj az egyes absztrakt fogalmakhoz jól szemléltetö személyeket, jellemzö tárgyakat és azokat rendeld a verbális logikai modellhez (kollázs) 1.5.1.5.2 Az alapvetö tapasztalatok konkrét alkalmazása Készits vázlatos ábrázolási alternativákat.

Másokkal közösen értékeld ki az ábrázolási alternativáid várható hatását.

Válaszd ki a számodra legalkalmasabbnak tünö ábrázolási alternativát 1.5.1.5.3 A legfontosabb paraméterek tisztázása Vizsgáld meg hogy az általad az absztrakt fogalmak érzékeltetésére kiválasztott vizuális elemek mennyire ismerhetöek fel mások számára.

1.5.1.5.4 Megoldásalternativák kidolgozása Készits egy virtuális teret egy vizualizáló programmal és próbáld ki hogy a különbözö ábrázolási alternativák hogy érvényesülnek a belsö térben.

1.5.1.5.5 Prototipusok készitése és kipróbálása

Intimately Backham 3D prototipus scenárió

Kompendium 578

Függelék; 1439 – 1789 – 1948 Álljon itt az összehasonlitást megkönnyitendö a polgári demokrácia alapelveit rögzitö két további dokumentum. Rengeteg tanulsággal szolgál a három különbözö idöpontban cca. 500 év távlatában készült társadalmi alapelv összehasonlitása

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 1789 (Déclaration des droits de l‘homme et du citoyen) Kiadta a francia Nemzetgyűlés 1789. augusztus 26-án (Mika Sándor fordítása).

A francia nép Nemzetgyűlésben összeült képviselői... a Legfelsőbb Lény jelenlétében és oltalma alatt ezennel elismeri és kinyilatkoztatja az ember és a polgár alább következő jogait.

I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.

II. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással szemben való ellenállás.

III. Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik; sem testület, sem egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha (az) nem határozottan tőle ered.

IV. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása tehát más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára ugyane jogok élvezetét biztosítják; s e korlátokat a törvény határozhatja meg.

V. A törvénynek csak a társadalomra nézve ártalmas cselekedetek megtiltására van joga. Amit a törvény nem tilt, azt senki nem akadályozhatja meg, s amit a törvény el nem rendel, arra senkit kényszeríteni nem lehet.

VI. A törvény a közakarat kifejezése; alkotásában minden polgárnak joga van személyesen vagy képviselői révén közreműködnie. A törvény egyformán törvény mindenki számára, akár védelmez, akár büntet; s mivelhogy a törvény előtt minden polgár egyenlő, tehát minden polgár egyformán alkalmazható minden közhivatalra, állásra és méltóságra, erényeik és képességeik különbözőségén kívül egyéb különbséget nem ismerve.

VII. Vád alá helyezni, letartóztatni s fogva tartani bárkit is csak a törvény által meghatározott esetekben s a törvény által előírt formák között lehet. Mindenki büntetendő, aki önkényes rendelkezéseket szorgalmaz, kiad, végrehajt vagy végrehajtat; viszont minden polgárnak, akit a törvény értelmében megidéznek vagy őrizetbe vesznek, haladéktalanul engedelmeskednie kell - s ha ellenállást tanúsít, bűnösnek vallja magát vele.

VIII. A törvény csak szigorúan és nyilvánvalóan szükséges büntetési tételeket állapít meg, s büntetéssel sújtani senkit másként nem lehet, mint a bűncselekmény elkövetése előtt meghozott és kihirdetett, valamint szabályszerűen alkalmazott törvény értelmében.

IX. Mindaddig, amíg bűnössé nem nyilvánítják, minden ember ártatlannak vélelmezendő. Ha tehát letartóztatása mégis elkerülhetetlenné válik, a törvénynek szigorúan meg kell torolnia minden olyan keményebb rendszabályt, amelyet a szökés megakadályozásának szükségessége nem

Kompendium 579 indokol.

X. Senkit meggyőződése, vallási s egyéb nézetei miatt háborgatni nem szabad, feltéve, hogy e meggyőződés s e nézetek megnyilvánulása a törvényes rendet nem sérti.

XI. A gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga; ennélfogva minden polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit, felelősséggel tartozván viszont e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben.

XII. Az ember és a polgár jogainak biztosítása karhatalom fenntartását teszi szükségessé; e karhatalomnak tehát az összesség hasznára kell szolgálnia, nem pedig azoknak külön céljaira, akiknek személyére e karhatalom rábízatik.

XIII. A karhatalom és a közigazgatás költségeinek fedezésére nélkülözhetetlenül szükséges mindenkinek közös hozzájárulása; s e hozzájárulást, kinek-kinek képessége szerint, a polgárok összessége közt egyenlően kell elosztani.

XIV. A polgároknak saját személyükben vagy képviselők útján joguk van e közös hozzájárulás szükségszerűségét megállapítani s azt szabadon megszavazni, valamint felhasználását nyomon követni, s meghatározni mennyiségét, alapját, elosztását, behajtását és időtartamát.

XV. A társadalomnak joga van a közigazgatás minden tisztviselőjét számadásra vonni.

XVI. Az olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak, s ahol a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmánya nincs.

XVII. Tulajdonától - lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen senki meg nem fosztható, legfeljebb csakis oly esetekben, amikor ezt a közösség érdekéből fakadó nyilvánvaló és törvényes úton megállapított szükségesség követeli meg - ám ekkor is csak igazságos és előzetes kártalanítás fejében.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Elfogadta az ENSZ Közgyûlése 1948. december 10.-én

Bevezetõ Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlõ és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon, Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfõbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyõzõdése szabad lesz,

Kompendium 580 Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végsõ szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön, Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejezõdésének elõmozdítása, Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvetõ emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nõk egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elõsegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg, Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttmûködve biztosítják az emberi jogok és alapvetõ szabadságok általános és tényleges tiszteletbentartását, Tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentõsége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából a közgyûlés kinyilvánítja az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem elõtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján elõmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletbentartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történõ általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.

1. cikk Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlõ méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

2. cikk Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.

Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illetõ ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.

3. cikk Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

4. cikk Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden alakja tilos.

5. cikk Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen

Kompendium 581 vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.

6. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.

7. cikk A törvény elõtt mindenki egyenlõ és minden megkülönböztetés nélkül joga van a tõrvény egyenlõ védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlõ védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértõ minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.

8. cikk Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvetõ jogokat sértõ eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.

9. cikk Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, õrizetbe venni vagy számûzni.

10. cikk Minden személynek teljesen egyenlõ joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kõtelezettségei felõl, másrészt minden ellene emelt bûnügyi vád megalapozottsága felõl.

11. cikk Minden büntetendõ cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bûnõsségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.

Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendõ cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendõ cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható.

12. cikk Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.

13. cikk Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani.

Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.

14. cikk Minden személynek joga van az üldözés elõl más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.

Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bûncselekmény miatti. kellõképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.

15. cikk Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.

Kompendium 582 Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.

16. cikk Mind a férfinak, mind a nõnek a házasságra érett kor elérésétõl kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nõnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlõ jogai vannak.

Házasságot csak a jövendõ házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.

A család a társadalom természetes és alapvetõ alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.

17. cikk Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.

Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.

18. cikk Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyõzõdés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyõzõdésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság elõtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.

19. cikk Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.

20. cikk Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.

Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kõtelezni.

21. cikk Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselõi útján való részvételhez.

Minden személynek egyenlõ feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához.

A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlõ szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékûen biztosító eljárás alapján idõszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.

22. cikk Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy -az államok erõfeszítései és a nemzetközi együttmûködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erõforrásaival- a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlõdéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.

Kompendium 583 23. cikk Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítõ munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.

Az egyenlõ munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlõ bérhez van joga.

Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítõ fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelõ létet biztosít és amelyet megfelelõ esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.

Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad idõhöz, nevezetesen a munka idõtartamának ésszerû korlátozásához, valamint az idõszakonkénti fizetett szabadsághoz.

24. cikk Minden személynek joga van a pihenésre és szabadidõre, beleértve a munkaidõ ésszerû korlátozását és az idõszakos fizetett szabadságot.

25. cikk Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.

Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül.

26. cikk Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvetõ oktatást illetõen, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelezõ. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsõbb tanulmányokra való felvételnek mindenki elõtt -érdeméhez képest- egyenlõ feltételek mellett nyitva kell állnia.

A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvetõ szabadságok tiszteletbentartásának megerõsítésére kell irányulnia. A nevelésnek elõ kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlõdését.

A szülõket elsõbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.

27. cikk Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a mûvészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez.

Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és mûvészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.

28. cikk Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer

Kompendium 584 uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.

29. cikk A személynek kõtelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlõdése.

Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a tõrvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletbentartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít.

Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.

30. cikk A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhetõ úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen.

Kompendium 585

Schmidt, Dagmar Der Freskenzyklus von Ambrogio Lorenzetti über die gute und die schlechte Regierung Eine danteske Vision im Palazzo Pubblico von Siena DISSERTATION der Universität St. Gallen, Hochschule für Wirtschafts-, Rechts- und Sozialwissenschaften (HSG) 2003 Payer, Margarete <1942 - >: Internationale Kommunikationskulturen. -- 0. Übersicht. -- Fassung vom 2001-06-26. Wikipedia a szabad enciklopédia

Irodalom:

Kompendium 586