A DemoLab középpontjában az a meggyőződés áll, hogy a diákok csak szabadságban és demokratikus keretek között képesek kibontakoztatni képességeiket, illetve hogy a művészet és a művészek jelentős hozzáadott értéket jelenthetnek a tanulási folyamatokban. A projekt módszertana ezt kell, hogy szolgálja.
alapértékeink Nyitottság: Nyitottan állunk egymás, a projekt és a felmerülő kihívások elé, készek vagyunk saját és mások horizontját is tágítani. Szabadság: Egyik alapelvünk, hogy jól csak kellő szabadságban tud fejlődni az ember, ezért a projektben mindenki önkéntesen vesz részt és teszi bele tudását, energiáját és munkáját. Autonómia: Míg csapatban dolgozunk, nem feledkezünk meg az egyéni szabadságról és önérvényesítésről sem, így mindenki maga dönti el, hogy mit és hogyan tud hozzátenni a projekthez. Együttműködés: Fontosnak tartjuk a kellő rugalmasságot, mindamellett értékeljük az egyéniséget, úgy gondoljuk, hogy mindkettő szükséges egy jó csapat kialakításához és a közös cél eléréséhez. Elfogadás: Egy sokszínű csapatban van úgy, hogy nem értünk egyet, vagy nem úgy gondoljuk, de a továbblépés érdekében elfogadjuk és tiszteletben tartjuk egymás ötleteit, gondolatait. Sokszínűség: Hisszük, hogy minél színesebb, összetettebb egy csapat, annál kreatívabb és jobb dolgokat tud létrehozni. Kreativitás: Változásra való törekvés, megújulás és újítás nélkül nincs fejlődés, ezért helyezzük a kreativitást a középpontba.
módszertani alapok Célestin Freinet pedagógiai alapelvei
Kritikai pedagógia Művészet és oktatás: az oktatási fordulat
Tanulási élmény-tervezés
Tanközlöny
A DemoLab hozzávalói műhelyvezető művész diákok
hely
idő
keretek, szabályok eszközök, felszerelések rizográf
megfelelő módszerek
szakmai mentorok
A DemoLab folyamata résztvevők toborzása a keretek és a közös cél megfogalmazása a közösség működési elveinek közös lefektetése
közös kommunikációs platform létrehozása a bizalmi légkör kialakítása
a feladatok és felelősségek meghatározása
mini-projektek
rendszeres találkozók
a téma feltérképezése egyéni és közös kutatás
kilépés az iskolából: meghívott kirándulások, kiállítások vendégek
közös Trello felület működtetése
alkotótábor a produktum értékelés, reflexió disszemináció, megosztás
DemoLab számokban 180
DemoLabos diák
9
DemoLab műhely
60
DemoLab publikáció
7
DemoLab stábtag
11
DemoLab művész
2
DemoLab tábor
10
9
DemoLab esemény
DemoLab tanár
5
DemoLab Tanácsadó Testületi Tag
2500
DemoLab projekt által elért emberek becsült száma
bRIGHT Mirror (Budapest) DemoLabrador (Budapest) DemoLab Szeged
Kísérletváros (Salgótarján)
Korhatár (Budapest) San Miguel de la Isla (Szigetszentmiklós) Szívbunki - Bökd már ki! (Pécs) Vésett napló (Budapest) Volt Mindig Gondolat (Érd)
ylehűm baLomeD 9 nesezssö
DemoLab műhelyek
A DemoLab stáb MAJOR VIRÁG
művészeti vezető
GALAMBOS RITA szakmai vezető
VÁRADI EMESE művészet-pedagógiai vezető LÁSZLÓ GERGELY művészeti tanácsadó LENCSE-CSÍK ORSOLYA projektvezető SZARVAS ZSOLT kommunikáció HESZTERÉNYI RÉKA projekt asszisztens
A DemoLab tanácsadó testülete LÁZÁR ESZTER Képzőművészeti Egyetem GÁSPÁR MÁTÉ Színház- és Filmművészeti Egyetem HORÁNYI ATTILA Moholy-Nagy Művészeti Egyetem SZIGETI ÁRPÁD Hurrikán Press TASI ZSUZSA FDP
DemoLab mĹąhelyek projektjei
BRIGHT MIRROR SARAH GÜNTHER, SZÉKELY DÓRA
IMPROVIZÁCIÓS SZABADULÓJÁTÉK Játékunk a résztvevőket egy általunk kialakított jövőbeli világba repíti, ahol az élet kettősségét próbáltuk megeleveníteni. Nevünkből is látható (bRIGHT Mirror), hogy a világ sokszínűsége foglalkoztat minket. Szembesíteni akartuk a játékosokat azzal, hogy minden éremnek két oldala van. A Kormány és a Lázadók állnak egymással szemben, amiről egy-egy kiadványból is értesülhetnek a résztvevők. A kijutás kényszere, és a probléma megoldása ösztönzi őket a feladványok megoldására. A játékosok dilemmák elé, valóságosnak tűnő helyzetekbe kerülnek, és csapatként kell együtt dolgozniuk. Játékunk célja egy egyenrangú felekből spontán létrejött közösség megmozgatása, és problémamegoldó készségük fejlesztése.
„Performatív-improvizációs játékunk alapgondolata a nevünkből (bRIGHT Mirror) következő tükröződés-metaforán alapul. 2148-ban, egy disztópikus világban, egy erősen megosztott társadalomban vagyunk, ahol a játék résztvevői kiélezett helyzetben találkozhatnak az általunk megjelenített karakterekkel. Az ebben a világban jelen lévő konfliktusok, dinamikák a játék során a játékosok interaktív nyomozati munkája során tárulnak fel. Így reflektálhatnak olyan fogalmakhoz való viszonyukra, mint egyén, közösség, szabadság, rend, felelősség. A helyzet sürgető, döntést kell hozni. A válaszokat a játékosok keresik, nekünk csak kérdéseink vannak.”
DEMOLABRADOR TRAPP DOMINIKA, VÁRADI EMESE
LABIRINTUS Kutató- és alkotómunkájukkal arra koncentráltak, hogy megtalálják, milyen, a jelenben követendő személyes magatartás-minták és közösségi stratégiák vezethetnek el oda, hogy bolygónkon még a saját életünkben ne a tragikus kimenetelű, disztópikus forgatókönyvek valósuljanak meg. Az utópia/disztópia kapcsán elindult beszélgetés során már a kezdetektől egyértelműen kirajzolódott a környezetszennyezés és a természet iránt érzett erős aggodalom. A diákok megosztották egymással a környezet jelenlegi kritikus helyzetével kapcsolatos kutatási eredményeiket és nyilvánvalóvá vált, hogy az utópia kontextusában ezzel a témával szeretnének foglalkozni. Az antropocén, egy nem hivatalos földtörténeti korszak lett a közös gondolkodást összetartó fogalom, mely elnevezés arra utal, hogy az emberi tevékenység hatása a bolygó ökoszisztémájában földtörténeti léptékekben mérhető változásokat okozott.
„Nekem a DemoLab szabad teret, elfogadó és motiváló közösséget adott, ahol szabadon kifejezhetem magam és a véleményem, valamint olyan témákról tanulhattam, amik nemcsak érdekelnek, de rendkívül relevánsak is a mai világban. A tavalyi projektünk az antropocén nem hivatalos földtörténeti korról szólt, ami amellett hogy izgalmas volt, mindenkit egy sokkal környezetbarátabb életvitelre inspirált. A záró projektünket a DemoLab táborában készítettük el: egy környezetvédelmi problémákat, azok lehetséges megoldásait feldolgozó kiadványt. Mindezeken kívül azt is nagyon szeretem a projektjeinkben, hogy nemcsak beszélünk a problémákról, de megpróbálunk tenni is. Tavaly például műanyag ellenes flashmobon vettünk részt, valamint műanyagot helyettesítő csomagolóanyagokat is készítettünk.”
DEMOLAB SZEGED BARNA ORSOLYA, PÁLINKÁS BENCE, FIEDLER JUDIT
MOTIVÁCIÓS KÖZPONT A Motivációs Központ egy alternatív önképzési, közösségi modell, ahol lehetőségünk van arra, hogy megtaláljuk saját érdeklődésünket és motivációnkat. Elképzeléseink szerint ez az utópisztikus hely leginkább egy iskolán kívüli dolog lehet, semmiképpen sem az oktatás részeként működne. Egy pályaorientációs-szabadidős központ és egy közösségi tér keverékeként kell elképzelni ezt az „aktív műhelyt”, ahol olyan dolgokat lehet kipróbálni, amire máshol nincs lehetőség. A hangsúly a gyakorlatiasságon és élmény-központúságon van.
„Egy utópisztikus világban képesek vagyunk figyelni egymásra, tapasztalatot cserélni, csoportban problémákat megoldani. Mindenki érvényesülhet egyénként, és egy közösség tagjaként is.”
KÍSÉRLETVÁROS ERDEI KRISZTINA, VIRÁGOS ERZSÉBET
KARANCS SZÁLLÓ A műhely a volt szocialista iparváros Salgótarján ikonikus épületét, a Karancs Szállót állította munkájának fókuszába. Kutatták múltját, elmélyülnek jelenében és megtervezték, milyennek szeretnék látni az épületet a jövőben, amely egyúttal felnőtt mindennapjaik jelene lesz. Az Éjszaka a hotelben című fényjáték, ha csak egy estére is, de újjáélesztette az évtizedek óta sötét épületet. A programozott fényinstallációt és a hozzá kapcsolódó, a hotel életéből jeleneteket felelevenítő videómunkát több száz ember nézte végig 2019. július 7-én. A Műhely célja az volt, hogy kutatásaikat egy nyilvános esemény során megosszák a város lakóival, hogy környezetüket közös gondolkodásra serkentsék, és hogy generációkat hozzanak össze. Az installáció egyfajta összegzése volt közös munkánknak. Készült egy rövid videó is, mely az Éjszaka a hotelben előkészületeit és fogadtatását mutatja be Salgótarjánban.
„A varázslat ma is működik, a Karancs még ma is képes közösséget teremteni. És mindez marad számunkra nosztalgia, mert emlékezünk, és utópia, mert reménykedünk!”
KORHATÁR CSOSZÓ GABRIELLA, TÖRLEY KATALIN
FOTÓMONTÁZS HANGSZŐNYEG Csoportunk a Jövőből érkezett a Jelenbe. Találkozóinkon kiderült, hogy emlékképeink, élményeink nem azonosak. Arra jutottunk, talán több potenciális világból érkeztünk, és meggyőződésünk, hogy a földi jelenlétünk nem véletlen. Ahogy visszaemlékszünk a Jövő(k)re, látunk jobb világot és rosszabbat: ezeket szeretnénk megmutatni, és aztán együtt felépíteni veletek ennek a jelennek a lehetséges, vágyott jövőjét, okulva a látottakból, hallottakból.
„Az eset a jövőben történt, de még jóval a mi generációink előtt. Történt egy természeti katasztrófa, valami erőteljes földi csapás, ami után kilátástalanság, kiábrándultság, ijedtség és döbbenet lett urrá az emberiségen. Meg kellett szabadulniuk olyan anyagokól, amire egész életükben létfontosságúként tekintettek. A pusztulás után ők sem igazán tudták mit vesztettek, csak hiányérzet maradt bennük valamiféle kényszer felé, de hamar hozzászoktak új körülményeikhez és az szertefoszlott anyagok nélkülözése elég egyszerűen ment ezután. Sőt, olyan dolgokra lettek figyelmesek, és kezdtek el igazán megbecsülni, amiket eddig észre sem vettek, és egy idő után földi létezésükhöz egészen máshogy, hatalmas csodálattal álltak hozzá. Ezután jött a felismerés és a bűntudat. Rájöttek, hogy ez a pusztulás, ez a sorsfordító pont nem lehet véletlen. Ez bizony egy jelzés volt. Egy visszajelzés arra, hogy amit csináltak nem helyes és bántó, megalázó valaki olyan számára, aki mindenét kivesézve próbálta kiszolgálni minden egyes szükségeiket és kívánságukat. Ő pedig a mi Anyabolygónk, akit ők önzőn kizsigerelve és kihasználva csakis a saját érdekeik kielégítésére használtak. Később a jövőben rájöttek, hogy ő is egy élő lény, aki ugyanolyan logikával képes gondolkodni és ugyanolyan lélekkel érez, csak éppen máshogy kommunikál, mint mi. Ezután a felismerés után nyitottabbak lettek az ő sajátos kommunikációjára és egyre jobban megértették, hogy bizonyos üzenetekkel mit szeretne feléjük közvetíteni.”
SAN MIGUEL DE LA ISLA VÉKONY DOROTTYA, ILLYÉS ZSÓFIA, VARGA KRISZTINA
VITATÁRSASJÁTÉK A műhely olyan társasjáték elkészítésébe fogott az elmúlt év során, ami a szereplőket és résztvevőket egy-egy kiélezett szituációba helyezi. Olyan szituációkba, ahol helye van a vitának, miközben a másik véleményét is meghallgatjuk és elfogadjuk. Ahol közösen, csapatként hozzuk meg a döntéseket. A játék során gyakran előfordul, hogy ezeket a szerepeket nem mi választottuk, aminek következtében olyan szituációkba kerülhet a játékos, ahol teljesen másik nézőpontba kell belehelyezkednie. Ez nagyban segít az empátia, elfogadás és a demokratikus alapelvek megértésében és elmélyítésében, miközben egy izgalmas utópisztikus, ám annál inkább valós problémákkal kikövezett világban kalandozhatunk.
„„A teljes szabadság zsarnok állapot. A psziché nem tud mit kezdeni vele.”
BÖKD MÁR KI! ZSIN BENCE, STYRNA KATALIN
TÁRSASJÁTÉK SZÍVBUNKI Egy különleges inspiráló társasjátékot, a Bökd már ki-t terveztünk Orsós Imre és Nagy Réka ötlete alapján. A játék célja annak támogatása, hogy merjünk újra magunkat felvállalva felszabadultan beszélgetni, ismerkedni, gyümölcsöző kapcsolatokat teremteni környezetünk valós szereplőivel. Kiváló csapatépítő és terápiás eszköz született, amit szeretettel ajánlunk minden korosztálynak, hiszen szellemes, szórakoztató és hasznos segítség a kapcsolatteremtéshez, tartalmas beszélgetések kialakításához. Az érzelmi intelligenciát (EQ) fejlesztő játékban 8 szín 8 érzelmet jelenít meg. A Bökd már ki nevű társasjáték és a Szívbunki elnyerte 2019 tavaszán a Ludwig Múzeum által kiírt Van művészi vénád? pályázatának az „Újító megoldás” különdíját.
"Nem szoktunk mi ehhez a szabadsághoz." „Ha a középiskola egy tenger, és úszunk az érettségi felé, akkor a DemoLab egy szép sziget, ahol ki lehet kötni és jó dolgokat csinálni.”
VÉSETT NAPLÓ SOMOGYI LAURA, WOLF ESZTER
SÁTOR Az Utópia hívószóból kiindulva a műhelyben az iskolai mindennapok informális kommunikációs felületét, a padfirkákat, padvéséseket vettük kiinduló pontnak. Ezeket gyűjtöttük, dokumentáltuk és ezekből rajzolódott ki egy önkifejezési és információs csatorna, amely időn és téren átível, közösséget formál. A talált üzenetek és aktuális benyomások megosztására alakult ki a közös vizuális jegyzetkészítés gyakorlata, és ezek a nagyméretű festett tablók lettek a kiindulópontjai annak a két festménynek, amelyet a nyersanyag előkészítéstől az installálásig közösen készítettünk. A műhely nyitott volt minden érdeklődő számára, és bárki, bármely ponton be tudott kapcsolódni, és hozzá tudott tenni a készülő alkotáshoz.
„Tényleg! Ilyen is van? Atyaég! Ez egy igazi sokk-hatás.”
VOLT MINDIG GONDOLAT PUKLUS PÉTER, BUTTINGER DÁNIEL
KÖZÖSSÉGI TÉR A műhely diákjai számára nagy hiányérzetet jelent, hogy noha városuk Pest megye legnagyobb települése, nagyon hiányzik a település szövetéből egy olyan közösségi hely, amely az ott élő, kortárs fiatalok számára kulturális találkozási pont, jó programokkal, elmélyült beszélgetésekkel, szórakozási lehetőségekkel. A csapat célul tűzte ki, hogy kidolgozzák, mi kell ahhoz, hogy ez nagyszabású vállalkozás létrejöjjön. Elöljáróban készítettek a városban egy on-line felmérést, ennek eredményeként nagyon sok támogatást, segítséget kaptak, többek között a helyi önkormányzattól és civilektől egyaránt.
"Állj fel és tegyél érte!"
n u g a m k Ăź " . t t t e e r t e t m e d r a e t b g a z e s M a "
k a kn
„A DemoLab közös projektünk, egy demokratikus együttműködés diákok, tanárok és művészek között. Itt tényleg a közösségen van a hangsúly. Mi találjuk ki a szabályokat, mi döntjük el, hogy mivel szeretnénk foglalkozni. Ez a szívelelke a workshopnak, hogy mind tudjuk: ötleteink számítanak és meghallgatásra találnak. Mindenki elmondhatja, amit gondol, nem csak egy „vezető” véleménye érvényesül. A viták, a különböző látásmódok megismerésére való lehetőség teszi ezt az egészet igazán különlegessé.” egy diák
„Engem az vonzott, hogy projektben lehet dolgozni, és végre lesz 2 órám, ami nem kényszer, és unalom, hanem amit igazán szeretek.” Lehovicz Roland, diák
“Komolyan vettük, amit a gyerekek akartak.”
Virágos Erzsébet, műhelyvezető
„Mindig is szerettem volna részt venni valamilyen civil szerveződésben, de soha nem tettem bele elég energiát. Most pedig gyakorlatilag tálcán tették elém a lehetőséget. Nekem a civilség arról is szól, hogy engem érdekel valamilyen ügy, amiért dolgozom, és az embereket pedig érdekli, hogy én ki vagyok.” Szlabey Emma, diák „A varázslat ma is működik, a Karancs még ma is képes közösséget teremteni. És mindez marad számunkra nosztalgia, mert emlékezünk, és utópia, mert reménykedünk!” Virágos Gergő, diák
DemoLab film_Iskolautรณpia
DemoLab módszertani kézikönyv
kattintással elérhető a letölthető verzió
A demokratikus önszerveződés egy izgalmas formája a
Jelen! Diákkiadó
A Jelen! Diákkiadó egy szabad, demokratikus platform, a diákság hangja. Mindenkihez szól, aki nyitott különböző nézőpontokra és véleményekre. Célunk, hogy az is hallathassa a hangját, akinek művei és gondolatai másképp nem találnának közönségre. A kiadó offline és online terjeszt bármilyen médiumot, legyen az fotósorozat, cikk, novella, plakát. Frissen szólunk a jelenről a jelenben.” – áll a Jelen! Diákkiadó önmeghatározásában. „Azért hoztuk létre a Jelen! Diákkiadót, hogy legyen végre egy szabad platform, ahol mi is megnyilvánulhatunk, és megmutathatjuk, mire vagyunk képesek, hogy együtt alkothassunk, és hogy megadhassuk másoknak is az esélyt, hogy hallathassák a hangjukat. Alakulásunkban sorsfordító szerepet játszott az Ukmukkfukk Zinefeszt. Ez volt az első nyilvános kiállásunk Jelen! Diákkiadóként, és az ott megismert résztvevők segítségével betekintést nyerhettünk egy valódi szerkesztőség, és kiadó működésébe, ami újabb inspirációt adott nekünk a továbbhaladáshoz.
„Számunkra a DemoLab egy rakéta, mely repít a csillagos ég, a végtelen felé. A csillagok, bolygók mind-mind olyan új állomások, melyeket csak egy ilyen rakétával tudunk megközelíteni. Nevén nevezve, ezek a távoli, fénylő égitestek a célokat, a sikereket, a megvalósult álmokat és az ezekben rejlő örömöt szimbolizálják. Ezért ragyognak. Ezek felé süvítünk ezzel határokat nem ismerő rakétával, mert tele van az üzemanyag tartályunk. Tele van hittel, tehetséggel, odaadással, motivációval, reménnyel, bizalommal és segítséggel. A segítség pedig kulcsfontosságú, mind a legénység tagjai között, mind pedig az irányító központból a rakétán lévők felé. A legénység mi, diákok vagyunk, az irányító központ pedig mentorainkat és a projekt munkatársait szimbolizálja.”
diákok szövege a Ha a DemoLab jármű lenne.... című feladathoz
A DemoLab a Tanközlöny csoport és a DIA együttműködésében az ENSZ Demokrácia Alap támogatásával valósult meg 2018-2020-ban.