2018
TÁRSADALMI INNOVÁCIÓ ÉS EGYETEMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS EGY PROJEKTBEN A Youth2Youth projekttel az volt a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a problémamegoldás és innováció fontosságára a fiatalok fejlesztésében és szakmai egyeztetést indítsunk el annak érdekében, hogy ezek az eszközök a formális oktatás keretei között is kiemelt helyet kapjanak. A projektnek két része volt: a társadalmi innovációs verseny és az egyetemek társadalmi felelősségvállalásáról szóló kutatás.
MIÉRT FONTOS A PROBLÉMAMEGOLDÓ MIÉRT FONTOS A PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉSZSÉGEK KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE? FEJLESZTÉSE?
A MAGYAR DIÁKOK A legutóbbi PISA felmérésben egy hat szintes skálán a magyar fiatalok közül minden 3. nem éri el a kettes szintet a problémamegoldás terén.
33
A magyar 15 éves diákok 44 ország mezőnyében csak a 33. helyen állnak a problémamegoldás terén.
35%
-a nem tud értelmezni egy komplexebb problémát, nem tud alkalmazkodni ismeretlen helyzetekhez, nem tudja, hogyan szerezze meg a problémamegoldáshoz szükséges releváns információkat, nem tud stratégiában gondolkodni.
A FIATAL CSAPATOK FIATALOKAT ÉRINTŐ PROBLÉMÁKRA KERESTÉK A VÁLASZT. KI TUDNA JOBB MEGOLDÁSSAL ELŐÁLLNI, MINT MAGUK AZ ÉRINTETTEK?
Háromfős csapatok 8 hónapig dolgoztak folyamatos mentorálás mellett egy olyan ötleten, amely könnyebbé teheti a fiatalok életét. Öt releváns problémakört határoztunk meg, a versenyzők pedig ezen területeken belül azonosították azt a problémát, amivel dolgozni kívántak.
# OKTATÁS # PÁLYAVÁLASZTÁS # ADATBIZTONSÁG # FÜGGŐSÉGEK # RADIKALIZÁCIÓ
A PROJEKT FONTOSABB ÁLLOMÁSAI A Y2Y több mint egy verseny: a csapatok vetélkedése valójában kihívások, képzések, események sorozata
-
„KORÁBBAN SOSEM LEHETETT RÉSZEM ILYEN JÓ HANGULATÚ TÁBORBAN, AHOL ENNYIRE ELFOGADÓ ÉS NYITOTT A LÉGKÖR.” Egy Youth2Youth résztvevő értékelése
-
“A Youth2Youth versenyben megtanultuk, hogyan lehet egy gondolatfoszlányból egy megvalósítható és fenntartható megoldást kidolgozni egy problémára. Azért ajánlanánk másoknak ezt a versenyt, mert itt a ködös álmokból konkrét célok fogalmazódnak meg, amiknek a megvalósítása már csak kitartás kérdése.”
DOBOGÓS ÖTLETEK Néhány példa a fiatalok kreativitására
#1
A Szegedi Tudományegyetem gyógypedagógus hallgatói az értelmi fogyatékosok mindennapjainak megkönnyítését célozták meg. A Forget-me-nots csapata egy akadálymentesített információtárat álmodott meg, melynek részeként rendkívül egyszerű ismeretterjesztő videókat készítenek, amik a hétköznapi szituációkban – például a tömegközlekedés használatakor – segítenek boldogulni az értelmi fogyatékkal élőknek.
#2
A Budapesti Corvinus Egyetemen gazdaságinformatikát tanuló csapattagok a biztonságos internethasználat témakörében keresték arra a problémára a megoldást, hogy hogyan hívhatnák fel az Y generáció figyelmét az adatvédelem fontosságára. A Versenyzős Figurázók csapata egy izgalmas interaktív applikációt fejlesztett, ami játszva tanítja a felhasználókat az online adatbiztonság alapjaira.
#3
A Not Targets csapat tagjai az áldozathibáztatás ellen küzdenek. Kampányukhoz széles multimédiás eszköztárat vetettek be: figyelemfelhívó plakátokat terveztek, informatív beszélgetéseket szerveztek a téma szakértőivel és egy kisfilmet is szeretnének készíteni a témáról. A csapat tagjai egy igazságosabb, szolidárisabb világért küzdenek olyan eszközök felhasználásával, melyek tabudöntögetők, figyelemfelkeltőek és bárki számára érthetőek.
A YOUTH2YOUTH SZÁMOKBAN
699 FIATAL
25 CSAPAT
94
5
DÖNTÉSHOZÓ
TÉMA
10
8
MEGOLDÁSI TERV
HÓNAP KEMÉNY MUNKA
Mi egy már létező projekttel érkeztünk a Youth2Youth-ba, de a mentorprogram során tudott igazán egy közösségi kezdeményezéssé válni. Lehetőséget kaptunk arra, hogy felfedezzük a személyes motivációnkat a projektben, és csapattá formálódhassunk. Megtanultunk eseményeket szervezni, új embereket bevonni a szervezetünkbe, és rugalmasan viszonyulni a felmerülő problémákhoz. A Y2Y közössége: mentorai és versenytársaink, mindvégig egyfajta biztonsági hálóként működött, így volt merszünk kísérletezni, valamint megélhettük azt az élményt, hogy nem hiábavaló mindaz, amiért küzdünk. Tiszteletet és elismerést kaptunk, és leginkább ez az, amit magunkkal tudunk majd vinni. Szekér Viktória, Not targets
AZ ELŐZŐ Y2Y SZÉRIA NYERTES CSAPATA A BIOM csapata 2016 februárjában lett első helyezett a Youth2Youth második szériájában. A csapat most büszkén meséli, hogy ősszel végre élménypedagógiával foglalkozó alapítvánnyá váltak, akik állami gondozott gyerekek kompetenciafejlesztésével foglalkoznak. „Mi úgy kezdtünk bele a Youth2Youth-ba, hogy nagyot álmodtunk. Meg akartuk váltani a világot és nem értettük, hogy ezt miért nem érti meg senki. Eleinte nem láttuk a lépéseket az álomhoz és a Y2Y abban segített, hogy mit kell tenni és hogyan kell jól tesztelni ahhoz, hogy ez végül megvalósuljon. Nagyon sokat kellett agyalnunk, hogy az ötletünk egy megfogható termékké alakuljon a végére, amit el lehet érthetően magyarázni és tényleg meg lehet csinálni. Ha valamire van a Youth2Youth, az pont ez: hogy valami átkattanjon a fejekben.”
A BIOM Magamvadon projektje keretében állami gondozott gyerkeket visz el több napos, kalandos expedícióra a természetbe
A KUTATÁS Miközben a csapatok a megoldási terveiken dolgoztak, a DIA csapata készített egy kutatást, hogy felmérjük, hogyan gondolkodnak a magyar egyetemisták és oktatóik az egyetemi társadalmi felelősségvállalásról.
4 fókuszcsoportos beszélgetés 5 interjú 7 jó gyakorlat
1 1
együttműködés a BCE Science Shoppal körvonalazódó szakmai hálózat
#demokratikus értékek #elkötelezett egyetem
#társadalmi igazságosság
#helyi beágyazottság
#az egyetem társadalmi küldetése
#nyitott egyetem #társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése
#társadalmi érzékenység
A társadalmi felelősségvállalásra buzdítás provokatív is lehet, hiszen már pusztán a kérdések felvetése annak elismerése, hogy nincsen minden tökéletesen rendben a társadalomban. Ha azt mondja az egyetem: osszunk ételt, azzal elismeri, hogy vannak emberek, akik éheznek. Hallgató egy fókuszcsoportos beszélgetésen
7 FELTÉRKÉPEZETT JÓ GYAKORLAT AZ EGYETEMI FELELŐSSÉGVÁLALÁSRÓL
JÓ GYAKORLATOK ELTE TÓK Szombati Tanoda Kispesten Egy kötelezően választható kurzus keretében a tanítóképzős hallgatók hétvégente egy budapesti tanodába járhatnak hátrányos helyzetű gyerekekkel játszani és tanulni. Egy szemeszter leforgása alatt 10 egymást követő szombatból legalább 5 alkalommal kell részt venniük a három órás foglalkozás szervezésében. Általában 10-15 diák veszi fel ezt a kurzust egy félévben, és ebből pár fiatal hosszú távon is a tanodában marad önkénteskedni.
„Akik visszajönnek a tanodából, sokkal könnyebben tanulnak, motiváltabbak, mert van problématudatuk Amikor szociálpolitikát vagy gyermekvédelmet tanítok nekik, akkor értik, hogy ez miért fontos, mi az értelme.” Bajzáth Angéla, ELTE TÓK
JÓ GYAKORLATOK ELTE ÁJK Utcajogász Jogklinika A jogklinika egy szabadon választható kis létszámú szeminárium a jogi karon. A hallgatók megismerkednek a lakhatási szegénység és hajléktalanság társadalmi kontextusával, illetve az ehhez kapcsolódó főbb jogszabályokkal. Ezek után az Utcajogász szervezeten keresztül ügyeket kapnak, amelyeket meg kell oldaniuk egy gyakorló jogász segítségével, aki bevonja őket az ügy összes szakaszába és segíti, mentorálja a diákot. Az Utcajogász a hajléktalan és lakhatási szegénységben élő emberek jogainak és érdekeinek érvényesítéséért dolgozik.
„Rendszerszintű szemléletváltás szükséges: mire büszke az egyetem? Egy sikeres, sok pénzt kereső alkotmánybíró vagy ügyvéd oktatóra vagy egy olyan oktatóra, aki társadalmilag felelősen gondolkodik, önkénteskedik és a jogállami értékeket tartja elsősorban szem előtt.”
Fleck Zoltán, ELTE ÁJK
JÓ GYAKORLATOK BCE Science Shop A Science Shop egy civil szervezeteket és az oktatói-kutatói munkát összekötő szervezeti egység, mely a nyitott és befogadó egyetem, a tudomány és társadalom kapcsolatának elmélyítése érdekében jött létre. Célja, hogy civil szervezetek kérdéseit közvetlenül kapcsolja be az egyetem oktatási-kutatási tevékenységébe, mely során a résztvevők egymás szempontjait, ismereteit megosztva fejlődnek egyénileg és szervezetileg egyaránt.
JÓ GYAKORLATOK SZTE Közösségi önkéntesség kurzus A hallgatók egy szabadon választható kurzus keretében 20 órát önkénteskednek egy választott helyi civil szervezetnél folyamatos szakmai támogatás mellett. A service learning módszertanának megfelelően a diákok szervezett közösségi szolgálati, civil tevékenységekbe kapcsolódnak be. A oktatók reflexiókat, beszámolókat kérnek a diákoktól és a folyamat során végig konzultálnak velük. A diákok azt jelezték vissza, hogy rendkívül hasznosnak tartják a kurzust, és egy részük tovább önkénteskedik a fogadó szervezetnél.
„Miről szól az egyetemek társadalmi felelősségvállalása? Az egyetem meglévő tudástőkéjéből és lehetőségeiből olyanoknak is átadni valamit, akik nem tanulnak az egyetemen.”
László Flóra, CEU
JÓ GYAKORLATOK MOME EcoLab Az EcoLab egy fenntarthatósági kutatócsoport, mely napjaink ökológiai és társadalmi kihívásaira keres válaszokat a fenntarthatósági tervezés, öko-design és szociálisan érzékeny design eszközeivel. Egyik projektjükben Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű településén dolgoznak és igyekeznek helyi erőforrásokra alapozva a mélyszegénységben élő családokat saját bevételhez segítheteni. Számos olyan termék jött létre, amely a helyiek életét megkönnyíti a praktikus gombaaszaló keretekről kezdve a mélyszegénységben élő anyákat segítő Baby Toolbox-ig.
JÓ GYAKORLATOK CEU Center for Community Development A CEU diákjai kutatást végeznek civil szervezetek számára a szervezet által választott témában. Ez által az akadémiai elméleti és módszertani tudás egy jó társadalmi ügy szolgálatába állítható, ráadásul a kutatások egy létező igényre válaszolnak, ami a diákok számára is pozitív. Idén a DIA is részt vett ebben, a demokratikus kompetenciafejlesztés a sérülékeny demokráciákban témát dolgoztuk fel közösen a CEU diákjaival, ami nagyon hasznosnak bizonyult, hiszen a civilek ritkán engedhetik meg maguknak, hogy ennyi időt szánjanak kutatásra.
„Nem elég nyitottnak lenni. Nyitottnak lenni egy passzív dolog, tudást megosztani és átadni pedig aktív.” László Flóra, CEU
JÓ GYAKORLATOK ELTE ÁJK Társadalmi felelősségvállalás kurzus A hosszas szakmai előkészítés után 2018-ban indult választható egyetemi kurzusnak több célja is van: a kurzusban részt vevő diákok szociális érzékenyítése, ismeretanyag átadása a társadalmi felelősségvállalás különböző témaköreiben, a diákok tudatos bekapcsolása önkéntes tevékenységekbe civil szervezetknél. A hallgatók megismerkednek a társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó jogi elméletekkel és a választható civil szervezetekkel és tevékenységekkel. A szemeszter végéig folytatják a munkát, amit reflexióval, és értékeléssel zárnak le, oktatók közreműködésével.
„A kurzus legfőbb értéke, hogy a
„Miről szól az egyetemek diákok ki tudnak lépni az egyetemi társadalmi felelősségvállalása? burokból, és olyan közegeket Az egyetem meglévő tudnak megismerni, amiből tudástőkéjéből és szakmailag és emberileg is lehetőségeiből olyanoknak is profitálni tudnak. Nagy eredmény, átadni akik anem hogy márvalamit, az első évben diákok tanulnak egyetemen.” szerint ez a az legértékesebb választható tárgy a karon.”
László Flóra, CEU Kisteleki Károly, ELTE ÁJK
Amit az oktatóktól megtudtunk… Az interjúkból egyértelműen kiderült, hogy az oktatóknak külső szervezetekkel együttműködve kurzust szervezni jóval nagyobb munkát jelenthet, mint egy hagyományos óra megtartása, hiszen egyeztetni kell civil szervetekkel, külső helyszínekkel, elő kell készíteni a diákok látogatását és a szabadon választható kurzusokra résztvevőket kell toborozni, őket mentorálni és élményeiket feldolgozni. A elkötelezett oktatók azonban nem sajnálják erre az energiát, hiszen duplán megéri a fáradtságot: a diákok számára nagyon hasznos gyakorlati tapasztalat és érzékenyítő élmény, és sokan hosszú távon is elköteleződnek a fogadó szervezetüknél önkéntesként. Ezek az innovatív és a helyi közösséggel együttműködő kurzusok egy-egy oktató kiemelkedő lelkesedésén és aktivitásán múlnak, hiszen ezért plusz juttatást vagy elismerést nem kapnak.
Amit a diákoktól megtudtunk… A fókuszcsoportos beszélgetések és interjúk alapján elmondható, hogy az egyetemi hallgatók nagyon örülnek ezeknek a kurzusoknak. Itt úgy érzik, hogy végre valami gyakorlati dolgot próbálhatnak ki, ami ráadásul másnak is hasznos. Hisznek abban, hogy az egyetemnek felelőssége van, mert ez egy tudásközpont, ami a jövő értelmiségét képezi, ám felülről várják a lehetőséget, és nem szeveződnek maguktól: „Azt érzem, hogy az én feladatom lenne, de mégis tehetetlennek érzem magam.” - fogalmazta meg egy hallható. Ezeket a projekteket többségében a tanárok kezdeményezték, mert diákként szinte lehetetlen hatni az egyetemi intézményrendszerre. Tehát ha a társadalmi kérdések iránt elkötelezett egyetemi kezdeményezéseket szeretnénk támogatni, akkor egyértelműen az oktatókra kell fókuszálni, ezért kiemelten fontos a DIA által elindított szakmai hálózat, melyben az oktatók megoszthatják tapasztalataikat, dilemmáikat, támogathatják egymást.
AJÁNLÁSOK A fentiek figyelembevételével, és a releváns döntéshozókkal, egyetemi oktatókkal, civil szervezetek képviselőivel és diákokkal való egyeztetés után a DIA az alábbi ajánlásokat teszi
1# A magyarországi felsőoktatási intézmények, mint az
adófizetők adóforintjaiból működtetett intézmények, deklarálják az elköteleződésüket a társadalmi felelősségvállalás ügye iránt és dolgozzák ki az intézményük saját társadalmi felelősségvállalási programját konzultálva és együttműködve a diákok, az oktatók, és a menedzsment képviselőivel.
2#
Az intézmények tegyék lehetővé, és minden eszközzel (szakmailag, pénzügyileg, infrastrukturálisan) támogassák a helyi közösség felé történő nyitást, és a helyi közösségek civil és szakmai szervezeteivel, helyi vállalatokkal, vállalkozásokkal történő tartalmas együttműködéseket.
3# Az intézményekben működő jó gyakorlatokat tegyék
nyilvánossá, így is támogatva a tartalmas és inspiráló párbeszédet az intézmények között.
4# Azokban az intézményekben, ahol van erre mód és
támogatás, jöjjenek létre oktatásmódszertani központok, amelyek módszertani hátteret tudnak biztosítani azon oktatók számára, akik a társadalmi felelősségvállalás és elköteleződés különböző formáit beépítenék a saját kurzusaikba.
5#
Ez a hálózat szorgalmazza minél több elemző tanulmány megjelenését diákok, oktatók, döntéshozók tollából és támogatja a külföldi példák és jó gyakorlatok megismerését.
A Youth2Youth reloaded projekt megvalósítója a Deokratikus Ifjúságért Alapítvány www.i-dia.org A projekt vezetője: Tillinger Zsófia A kiadvány szövegeit írta: Galambos Rita, Tillinger Zsófia és Vujovits Júlia Fotók és layout: Vujovits Júlia A projekt az Európai Unió által kezdeményezett Strukturált Párbeszéd folyamat hazai megvalósulása. A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósul eg. A projekt tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság vagy az Erasmus+ Program véleményét, mely intézmények felelőssége a projektre nem terjed ki.