Dr. Rath Health Foundation
ROSTOK
Rostok Első kiadás © 2016 Dr. Rath Health Foundation Kiadó: Dr. Rath Education Services B.V. Postbus 656, NL-6400 AR Heerlen e-mail: info@rath-eduserv.com Internet: www.drrathbooks.com Minden jog fenntartva. Kiadja a Dr. Rath Health Foundation. A füzet egyes oldalai magán vagy non-profit célból szabadon felhasználhatóak. A füzet vagy részeinek közvetlen vagy közvetett kereskedelmi használata bármilyen formában a szerző írásos engedélye nélkül szigorúan tilos.
Tartalom Bevezető
5
Mik a rostok?
6
A rostok egészségi hatása
8
A rostok terápiás hatása
13
Összefoglalás
16
Irodalomjegyzék
17
Dr. Rath Health Foundation 3.
4.
Bevezető A rostokat sokáig felesleges élelmiszerösszetevőknek tekintették, melyeknek nincsen semmilyen különösebb funkciója a szervezetben. Csak az elmúlt két évtizedben derült ki, hogy a rostok az egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen elemei. Az iparosodott országokban ijesztően gyakoriak és továbbra is terjednek a civilizációs betegségek, mint például az elhízás, a zsíranyagcsere-zavarok, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a rák. Ezzel párhuzamosan a nyugati országokban folyamatosan csökken a rostfogyasztás. Ennek hátterében egyrészt a feldolgozott élelmiszerek arányának növekedése, másrészt az állati eredetű ételek fogyasztásának terjedése áll.
feltételezhető, hogy összefüggésben állnak egymással. A celluláris medicina már körülbelül két évtizede foglalkozik a hiányos táplálkozás okaival és következményeivel. A modern természetgyógyászati kutatásoknak köszönhetően számos a táplálkozás és a civilizációs betegségek közötti összefüggésre derült fény, és új megoldások is születtek a betegségek visszafordítására. Feladatunknak tekintjük, hogy ezeket az információkat minél szélesebb körben elterjesszük, valamint szeretnénk felhívni a figyelmet a betegségek megelőzésének módjaira és az egészséges táplálkozás fontosságára.
Mivel a táplálkozásunk összetételének megváltozása a civilizációs betegségek terjedésével párhuzamosan zajlott, ezért
Dr. Rath Health Foundation 5.
Mik a rostok? A „rostok“ kifejezés tágabb értelemben minden emészthetetlen élelmiszer-ös�szetevőt magában foglal, mégis leggyakrabban a növényi eredetű anyagokat értjük alatta. Legnagyobb mennyiségben teljes kiőrlésű gabonában, hüvelyesekben, gyümölcsökben és zöldségekben találhatóak meg. A táplálékkal felvett rostok áthaladnak a vékonybélen és emésztetlenül érkeznek meg a vastagbélbe. Itt a bélmikrobióta1 baktériumai a rostok egy részét lebontják, és energiaforrásként és/vagy építőanyagként hasznosítják. A nem lebontható rostok változatlanul hagyják el a szervezetet. A legtöbb rostanyag fő összetevői különböző egyszerű cukrok, melyek speciális kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz. Mivel az emberi szervezetben nincsen olyan enzim, mely ezeket a kötéseket felbontaná, ezért számunkra ezek a rostok emészthetetlenek.
6.
A rostok közé számos különböző komplex struktúra tartozik, a tudomány még nem is ismeri mindet. A leggyakrabban előforduló rostanyagok: Cellulóz: Olyan rostanyag, mely szinte az összes növényben megtalálható, leginkább a gyümölcsök és növények sejtfalaiban. A cellulóz nagyobb részt vízben nem oldódó rostból áll, mely sok vizet tud megkötni. Hemicellulózok: Összetett cukrok, melyek gyakran a cellulózzal együtt vannak jelen a növényi sejtek falában. A hemicellulózok a gabonafélék közül leginkább a búzában és a rozsban találhatóak meg Pektinek: Vízben oldódó rostanyagok, melyek elsősorban zöldségekben és gyümölcsökben vannak jelen. A pektinek főleg a növény magjának és héjának sejtfalaiban találhatóak meg. Természetes gumik: Komplex vízben oldódó poliszacharidok, melyek a növényi sejtek belsejében találhatóak meg. A
természetes gumik vízmegkötő képessége kimondottan nagy. Mézgák: Olyan rostanyagok, melyek leginkább a magbélben (tápláló magfehérje a sejt belsejében) találhatóak meg. A mézgák közül a legismertebb a guarmagliszt, melyet a guarbab magjából nyernek. Tárolt szénhidrátok: Olyan rostanyagok, melyek azért kerülnek tárolásra a növényi sejtekben, hogy később energiaforrásul szolgálhassanak. Ezeket a szénhidrátokat elsősorban szintén a magbél tárolja. Rezisztens keményítő: Olyan rostanyag, mely a magok sejtjeinek belsejében van jelen. Megtalálható a legtöbb gabonafélében, valamint a babban, a borsóban és a főtt burgonyában is. Lignin: A növényi sejtfalak vízben nem oldható összetevője, mely pl. búzakorpában található meg. A lignin a rostanyagok többségével ellentétben nem szénhidrát.
Két további rostanyagot is gyakran említenek, ha az egészségről van szó. Ezek a β-glükán és a útifűmaghéj (psyllium). β-glükán (béta-glükán): Természetes poliszacharid, melynek szerkezete hasonlít a cellulózhoz. A β-glükán egy vízben oldódó rostanyag, mely főleg a gabonamagvak külső rétegeiben van jelen. Legnagyobb mennyiségben a zabban és az árpában található meg. Útifűmaghéj (psyllium): Olyan rostanyag, melyet útifűfélék, többnyire az egyiptomi útifű (Plantago ovata) magjából és maghéjából nyernek. A növények sejtfalában számos további anyag is található, melyek számunkra emészthetetlenek, és ezáltal szintén rostanyagnak tekinthetők.
más néven bélflóra, a belekben található mikroorganizmusok összessége
1
Dr. Rath Health Foundation 7.
A rostok egészségi hatása A rostok összetétele a növény fajtájától függően nagy eltéréseket mutathat, és ezek eltérő hatással vannak az anyagcserére és az emésztőszervekre is. Az eltéréseket a különböző fizikai tulajdonságok okozzák: Vízmegkötő-képesség A lignint leszámítva minden rostanyag képes vizet megkötni. Ez a képességük a szerkezeti felépítésükre vezethető vissza. A rostok felduzzasztják a bél tartalmát, és ezzel elősegítik az emésztési folyamatot. A rostokban gazdag ételeket hosszabban kell rágni, valamint a bél tartalmának nagyobb térfogata és viszkozitása miatt a gyomor kiürülése lelassul. Következmény: A teltségérzet hamarabb fellép és tovább is tart. A vízmegkötés további előnyei: •A z egészségünk szempontjából hasznos bélbaktériumok növekedéséhez kedvező feltételek létrejötte ➛ a baktériumok számának növekedése és jól működő mikrobióta kialakulása
8.
• A széklet mennyiségének jelentős növekedése és az állag változása ➛ minél több és puhább a széklet, annál kisebb a vastagbélre ható nyomás • A bélmozgás elősegítése ➛ a bélfal vérellátásának és a bélnyálkahártya működésének támogatása, az öntisztító folyamatok aktiválása • A vékony- és vastagbélen való áthaladás idejének lerövidülése
Erjedés A bélmikrobiótában honos baktériumok enzimei képesek lebontani a vastagbélbe érkező rostanyagokat. Ez a fermentációnak is nevezett folyamat eltérő mértékben megy végbe a különböző rostoknál. Az erjedés kimondottan hatékony például a pektineknél, a növényi gumiknál és a mézgáknál. A fermentáció során alapvetően az alábbi anyagcseretermékek képződnek:
• etanol • hidrogén • szén-dioxid • metán • rövid láncú zsírsavak (ecetsav, propionsav, vajsav) A rövid láncú zsírsavak savas környezetet hoznak létre, és így hozzájárulnak a bélmikrobióta optimális összetételéhez és anyagcsere-tevékenységeihez. A ph érték csökkenése (savas kémhatás) a bélmozgás növekedésével és a táplálék beleken való áthaladásának felgyorsulásával jár.
Dr. Rath Health Foundation 9.
Leginkább a vajsav vesz részt a bélnyálkahártya felépítésében és a bél-barrier2 funkciójának megerősítésében. Ez a rövid láncú zsírsav hozzájárul a vastagbélben a nátrium és a víz megkötéséhez, így hatékonyan lép fel a hasmenés ellen. Vízoldékonyság A rostanyagok vízben való oldódása a kémiai szerkezetüktől függ: minél több oldalsó láncuk van, annál jobban oldódnak vízben. A vízben oldódó rostokat rövid idő alatt és szinte teljesen lebontják a bélbaktériumok, melyek ezekkel a rostokkal táplálkoznak. Ezek közé a rostok közé tartoznak például: • pektinek • bizonyos hemicellulózok • növényi gumik A vízben nem oldódó összetevők általában sejtfalakban vannak jelen, mint például: • cellulóz • hemicellulóz • lignin
2
A vastagbélben lévő baktériumok csak kevéssé tudják lebontani a vízben oldódó rostanyagokat, ezért azok nagy részben kiürülnek a széklettel együtt. A lebomlás hiánya és a nagy vízmegkötőképesség együttesen a széklet mennyiségének jelentős megnövekedéséhez vezet. Nem specifikus kötőképesség A rostanyagoknak nagy a nem specifikus kötőképességük, vagyis képesek sok különböző anyagot megkötni. Többek között: • ásványi anyagokat és nyomelemeket • emésztő enzimeket és epesavat • zsírokat, zsírsavakat, koleszterint és más zsírban oldódó anyagokat • táplálékkal felvett káros anyagokat Ezen anyagok megkötése hatással van az emésztés menetére és sebességére, csakúgy mint a vérkeringésbe való bejutásukra. A rostanyagok által megkötött ételösszetevők nem szívódnak fel a vékonybélben, hanem továbbjutnak a bél későbbi szakaszaiba.
űködési egység, mely a bél-immunrendszerből, a bélfalsejtekből, a bél idegrendszeréből, a M bél által termelt anyagokból és a bélnyálkahártyából áll. Feladata többrétű: választóvonalat képez a bél belseje és testünk belseje között, biztosítja a tápanyagok és a víz szállítását, valamint megakadályozza a patogén baktériumok bejutását a szervezetbe.
10.
Azáltal, hogy bizonyos anyagokat a szervezet számára hozzáférhetetlenné tesznek, a rostok kedvező hatással vannak egyes anyagcsere-folyamatokra, csökken például számos szív- és érrendszeri betegség és a metabolikus szindróma kockázata.
1. Epesav megkötése A rostanyagok epesavmegkötőképessége a rost fajtájától és az emésztőrendszer ph értékétől is függ. Leginkább a vízben oldódó, a mikrobióta által enyhén fermentálható rostok kötik meg az epesavat, ilyen például a β-glükán. A rostanyagok által megkötött epesav már nem kerül vissza a vérkeringésbe, hanem kiürül a szervezetből. Mivel a zsír emésztéséhez feltétlen szükségesek, ezért a szervezet azonnal újabb
epesavtermelésbe kezd, amihez kiindulási anyagként a koleszterin szolgál. A vér koleszterinszintje ezáltal akár 25%-kal is csökkenhet. A celluláris medicina felfedezései alapján a koleszterin a szív- és érrendszeri betegségek másodlagos rizikófaktora. Az elsődleges rizikófaktor az artériafalak instabilitása, melyet a létfontosságú mikrotápanyagok krónikus hiánya okoz. Mikrotápanyagok nélkül nem képződik megfelelő mértékben a kötőszövet, amely az erek falát is képezi. Bár a koleszterin „csak“ másodlagos rizikófaktor, mégis érdemes tudatos táplálkozással kordában tartani a koleszterin és más vérzsírok szintjét, és kerülni a koleszterincsökkentő gyógyszerek szedését. Ebben sokat segíthetnek a gabonából származó rostanyagok.
Epesav Gallensäuren Koleszterin Cholesterin Vér Blut
Máj Leber
A koleszterin az epesavtermelés egyik alapköve. A bélben a rostok képesek megkötni az epesavat, mely ezután kiürül a szervezetből. Az újabb epesav képzéséhez ismét koleszterinre van szükség, melynek szintje a vérben ezáltal lecsökken.
Bél Darm
Dr. Rath Health Foundation 11.
2. Zsírok megkötése A rostanyagok nem csak epesavat tudnak megkötni, hanem zsírokat is. Ennek eredményeképp a vérkeringésbe kerülő zsírok mennyisége csökken, és a széklettel kiürülő mennyiség nő. Útifűmaghéjjal készült vizsgálatok kimutatták, hogy a rostanyagok hatására az LDL és a triglicerid szintje is csökkent a vérben. A megfelelő viszkozitás biztosítása Az élelmi rostok korábban leírt magas vízmegkötő képessége biztosítja a béltartalom megfelelő viszkozitását. Így a táplálék egyes összetevői is lassabban oldódnak és szívódnak fel a szervezetben. Ez leginkább a cukoranyagcserére van kedvező hatással:
12.
• Az emésztőrendszerből késleltetve kerül a cukor a vérkeringésbe ➛ lapos vércukorgörbe • Egyenletes inzulinkibocsátás a hasnyálmirigyből ➛ a cukor megfelelően szabályozva kerül a vérből a szervekbe • A cukor és az inzulin szintjében nincsenek nagyobb ingadozások ➛ cukorbetegség kialakulásának megelőzése Bebizonyították, hogy számos betegség kialakulása ellen védelmet nyújthat, ha sok rostanyagot fogyasztunk. Speciális tulajdonságaiknak köszönhetően a rostok többek között az alábbi betegségek megelőzésében segíthetnek: • Az emésztőrendszer betegségei: Székrekedés, hasmenés, diverticulitis, irritábilis bélszindróma, aranyér, gyulladásos bélbetegségek, vastagbélrák • Anyagcsere- illetve szív- és érrendszeri betegségek: Túlsúly, elhízás, zsíranyagcsere-zavarok, kettes típusú diabétesz, elsődleges magasvérnyomás-betegség, szívroham
A rostok terápiás hatása A rostok nemcsak számos betegség megelőzésében segíthetnek, hanem vizsgálatok kimutatták, hogy bizonyos betegségek kezelésében is hatásosak. Az alábbiakban néhány példát olvashatnak: Vastagbélrák: Rostok bőséges bevitelével csökkenthető a vastagbél rosszindulatú tumorjainak veszélye. Ez a hatás a rostanyagok alábbi tulajdonságaiból következik: • Megkötik a rákkeltő anyagokat, melyek így hamarabb kiürülnek a szervezetből. • Nagy vízmegkötő-képességüknek köszönhetően lerövidítik a rákkeltő anyagok bélen való áthaladásának idejét ➛ kevesebb érintkezés a bélfallal • Stimulálják az egyes rákkeltő anyagokat (pl. ammóniát) lebontó bélbaktériumok növekedését
• Megnövelik a bélbaktériumok védő hatású, rövid láncú zsírsavtermelését ➛ a daganatos sejtek növekedésének gátlása és elpusztítása • Elősegítik a bélfalsejtek növekedését és fokozzák a regenerációs képességet A rostokban gazdag táplálkozás alapvetően zsír- és fehérjeszegény, és általában számos értékes rákellenes hatású anyagot tartalmaz (C-vitamint, fitinsavat és további másodlagos növényi anyagokat).
Dr. Rath Health Foundation 13.
Így az ilyen jellegű táplálkozás betegségmegelőző hatása nem kizárólag a rostokra vezethető vissza.
és feldolgozását, ezért jó hatással vannak a zsíranyagcsere zavarai esetén is.
Túlsúly: A rostdús ételek fogyasztása hozzájárul a testsúly szabályozásához, így hasznos része lehet a túlsúlyos illetve elhízott emberek fogyókúrájának. Ez a hatás a rostanyagok alábbi tulajdonságaiból következik:
Cukorbetegség: A élelmi rostok kedvezően hatnak a cukoranyagcserére, ezért cukorbetegség esetén étrendi ajánlások fontos részét képezik. A rostban gazdag étrend mind az egyes, mind a kettes típusú diabétesznél javítja a szénhidrát-anyagcseréhez kapcsolódó értékeket:
• Nagy térfogat alacsony kalóriasűrűséggel ➛ csökken a teljes kalóriabevitel • Teltségérzet ➛ a bevitt ételmennyiség csökkenése • A megfelelő viszkozitás biztosítása és a savak és zsírok megkötésére való képesség ➛ az anyagcsere szabályozása
• Az éhomi és étkezés utáni vércukorszint stabilizálása • A glükóz vizelettel való kiürítésének csökkenése (főleg guarliszt fogyasztásakor) • Kedvező hatás a glikolizált hemoglobinra (HbA1)
Zsíranyagcsere-zavarok: Mivel a rostok szabályozzák a zsíranyagcseréhez kapcsolódó anyagok szállítását
Szív- és érrendszeri megbetegedések: A túlsúllyal, elhízással vagy cukorbetegséggel összefüggő szív- és érrendszeri
14.
kockázatok már kisebb mennyiségű rost fogyasztásával is csökkenthetőek. Székrekedés: Székrekedésről akkor beszélünk, ha a székletürítések között hosszabb idő telik el, a vastagbél működése nem megfelelő. Mivel az élelmi rostok fokozzák a bél aktivitását, így a székrekedés kezelésében is jól használhatók. A rostanyagok alábbi tulajdonságaiból következik a kedvező bélrendszeri hatás:
Hasmenés: Hasmenés esetén a rostanyagok éppenséggel meghosszabbítják a táplálék bélben töltött idejét. Ezen kívül a rostokból lebomló rövid láncú zsírsavak megkönnyítik a vastagbélben a nátrium és a víz felvételét, és ezzel is csökkentik a hasmenést.
• Duzzadó képesség ➛ a gyomorpép víztartalmának növelése • A széklet térfogatának növelése ➛ a bélfal mechanikus tágítása • A széklet állagának megváltoztatása ➛ a belek ürítésének megkönnyítése Krónikus székrekedés esetén az útifűmaghéj különösen hatásos a táplálék bélben töltött idejének lerövidítésére.
Dr. Rath Health Foundation 15.
Összefoglalás Az emberi szervezetben az egészség és a betegség a milliónyi sejt szintjén dől el, melyek együttesen építik fel a szervezetet és az egész testet. Sejtjeink normális működéséhez elengedhetetlen azok megfelelő napi ellátása mikrotápanyagokkal. Bár az élelmi rostokat a szervezet nem tudja megemészteni, mégis kedvezően hatnak az egészségre.
16.
Az anyagcsere közvetett vagy közvetlen befolyásolása révén megvédhetnek bizonyos betegségektől vagy hozzájárulhatnak azok kezeléséhez. Ez a celluláris medicina egyik fontos alapelve. Ebből következik, hogy a rostanyagokat az egészséges és kiegyensúlyozott étrend alapvető részének kell tekinteni.
Irodalomjegyzék Beta-glucan from two sources of
2008, British Journal of Nutrition,
164, 168, 180, 241 – 242, 259,
oat concentrates affect postprandial
99(6): 1380 – 1387
290 – 291, 346, 529, 559
viscosity, S Panahi, A Ezatagha,
Oat β-glucan: physico-chemical
Grundfragen der Ernährung,
F Temelli, T Vasanthan, V Vuksan,
characteristics in relation to its blood-
CA Schlieper, 1998, 14. Auflage,
2007, The Journal of the American
glucose and cholesterol-lowering
Dr. Felix Büchner – Verlag Handwerk
College of Nutrition, 26(6): 639 – 644
properties, Q Wang, PR Ellis, 2014,
und Technik GmbH Hamburg,
British Journal of Nutrition, 112(2):
S. 38 – 39, 44 – 45, 419
glycemia in relation to the level of
Cholesterol-lowering effect of Beta-
4 – 13
Glucan extracted from Saccharomyces
Mikronährstoffcoach – Das große
cerevisiae in rats, Kusmiati, FX
Role of dietary beta-glucans in
BIOGENA-Kompendium der
Dhewantara, 2016, Scientia
the prevention of the metabolic
Mikronährstoffe, C Schmidbauer,
Pharmaceutica, 84(1): 153 – 165
syndrome, L Cloetens, M Ulmius,
2015, 1. Auflage, Verlagshaus der
A Johansson-Persson, B Akesson,
Ärzte, Wien, S. 62, 170 – 172, 397
Cholesterol-lowering effects of
G Onning, 2012, Nutrition Reviews,
oat Beta-Glucan, RA Othman, MH
70(8): 444 – 458
Moghadasian, PJ Jones, 2011, Nutrition Reviews, 69(6): 299 – 309
Probiotika, Präbiotika und Synbiotika, SC Bischoff, 2009, Georg Thieme
Bioaktive Substanzen in
Verlag, Stuttgart, S. 9 – 10
Lebensmitteln, B Watzl, C Leitzmann, Cholesterol-lowering effects of
2005, 3. Auflage, Hippokrates Verlag,
Probiotika – Mikroökologie,
oat Beta-Glucan: a meta-analysis
Stuttgart, S. 20, 129, 157 – 182
Mikrobiologie, Qualität, Sicherheit
of randomized controlled trials, A
und gesundheitliche Effekt, J Schulze,
Whitehead, EJ Beck, S Tosh, TM
Biofunktionalität der Lebensmittel-
2008, Hippokrates Verlag, Stuttgart,
Wolever, 2014, The American Journal
Spis treści sstoffe , D Haller, T Grune,
S. 18 – 19
of Clinical Nutrition, 100(6): 1413 –
G Rimbach, 2013, Springer Spektrum,
1421
S. 169, 177 – 178
Rationale Phytotherapie – Ratgeber für Ärzte und Apotheker, H Schulz,
Effect of two doses of a mixture of
Diabetologie in Klinik und Praxis,
2004, 5. Auflage, Springer-Verlag Berlin
soluble fibres on body weight and
H Mehnert, E Standl, KH Usadel,
Heidelberg, S. 279, 286 – 287, 291
metabolic variables in overweight or
1999, 4. Auflage, Georg Thieme
obese patients: a randomised trial,
Verlag, Stuttgart, S. 650
Taschenatlas Ernährung, HK Biesalski,
J Salas-Salvadó, X Farrés, X Luque,
Ernährungsmedizin und Diätetik,
P Grimm, 2007, 4. Auflage, Georg
S Narejos, M Borrell, J Basora, A
H Kasper, 1996, 8. Auflage, Urban &
Thieme Verlag, Stuttgart, S. 76 – 81, 44
Anguera, F Torres, M Bulló, R Balanza,
Schwarzenberg, München, S. 71 – 94, Dr. Rath Health Foundation 17.
Jegyzetek
18.
Dr. Rath Kutatóintézet A Dr. Rath Cellularis Medicina Kutatóintézet a kaliforniai Szilícium-völgyben található. Az intézet munkatársai az orvostudomány, a biokémia és a táplálkozástudomány legkiválóbb szakértői. Ezek a vezető tudósok a tápanyag-szinergia felhasználásával végeznek innovatív kutatásokat, és vizsgálják a tápanyagok szerepét számos betegség megelőzésében és kezelésében.
A Dr. Rath Kutatóintézet tudósai Dr. Rath felfedezései alapján új tudományos koncepciókat dolgoznak ki a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a fertőzések és más betegségek területén is. Kutatóink már számos országban publikálták tudományos munkájukat.
www.drrathresearch.org
Dr. Rath Health Foundation 19.
Dr. Rath Health Foundation
Tel.: 0031-457-111 223 Fax: 0031-457-111 119 E-mail: info@dr-rath-foundation.org Internet: www.dr-rath-foundation.org
#1714/01-161116/HU
Tesla 1-5 6422 RG Heerlen Holandia